Mezőgazdasági növénybiztosítás

www.allianz.hu

Mezőgazdasági növénybiztosítás Mezőgazdasági biztosítások

AHE-11536/1P

Különös biztosítási feltételek

Tartalomjegyzék 1.

Általános rendelkezések.................................................................................................................................................. 3

1.1. A biztosítási szerződés tárgya ......................................................................................................................................... 3 1.2. A biztosítási szerződés alanyai ........................................................................................................................................ 3 1.3. A biztosított növénykultúrák ........................................................................................................................................... 4 2.

Biztosítási szerződés egyes típusai ................................................................................................................................. 4

2.1. „A” típusú mezőgazdasági biztosítás ............................................................................................................................. 4 2.2. „B” típusú mezőgazdasági biztosítás ........................................................................................................................... 12 2.3. „C” típusú mezőgazdasági biztosítás ........................................................................................................................... 18 2.4. „D” típusú kiegészítő mezőgazdasági biztosítás ......................................................................................................... 26 3.

A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok ..................................................................................... 34

4.

A biztosítási összeg meghatározásának szabályai ...................................................................................................... 34

5.

Az önrészesedés szabályai ............................................................................................................................................ 35

6.

A biztosítási díjra vonatkozó szabályok ........................................................................................................................ 35

7.

A szerződő fél, illetve a biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége.................................................... 36

8.

A biztosító szolgáltatására, a kártérítés megállapítására vonatkozó szabályok ........................................................ 36

9.

A biztosítási szerződés módosítására vonatkozó rendelkezések ............................................................................... 37

10. A kárbejelentés és kárbejelentéshez csatolandó további dokumentumok ............................................................... 37 11. Fogalom meghatározások ............................................................................................................................................ 37 12. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól ..................................................................................................................... 38

AHE-11536/1P

2/39

A mezőgazdasági növénybiztosítás különös biztosítási feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő félnek/biztosítottnak a jelen különös biztosítási feltételek alapján –a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, valamint a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételének feltételeiről szóló 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet (a továbbiakban: jogszabály) szerint – létrejött, díjtámogatás igénybevételére jogosító mezőgazdasági növénybiztosítási szerződéseire és az azokhoz kötött, díjtámogatás igénybevételére nem jogosító kiegészítő biztosításokra alkalmazni kell.

amely naptári év termelésére a szerződés vonatkozik.

Jelen különös biztosítási feltételek a Mezőgazdasági növénybiztosítások általános biztosítási feltételeivel (továbbiakban: általános biztosítási feltételek) együtt alkotják a biztosítási szerződésekre vonatkozó általános szerződési feltételeket.

1. Általános rendelkezések

Díjtámogatás igénybevételére jogosító mezőgazdasági biztosítási szerződések kötése esetén a biztosító annak tudatában jár el, hogy az ügyfél a szerződés tárgyát képező mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatást kíván igénybe venni. Ennek ismeretében kizárólag olyan díjtámogatás igénybevételére jogosító biztosítási szerződést köt, amely megfelel a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29-i 1120/2009/EK bizottsági rendelet 47. cikkében foglalt követelményeknek. A díjtámogatás igénybevételére jogosító mezőgazdasági biztosítási szerződések kizárólag a megelőző ötéves időszak legmagasabb és a legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves átlagában a mezőgazdasági termelő szokásos éves termésének több mint 30%-át elpusztító jégesőkár, aszálykár, az elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár, felhőszakadás-kár, tűzkár, illetve homokveréskár miatti gazdasági veszteségeket fedezi. Amennyiben a biztosító az előző bekezdésben rögzített 30%-os határértéknél kisebb mértékű biztosítási események vagy az előző bekezdésben felsorolt biztosítási eseményeken kívül más események után is nyújt kártérítést, úgy támogatás a biztosítási szerződésnek és az annak alapján kiállított számlának kizárólag a díjtámogatásra jogosító feltételeket tartalmazó, egyértelműen elkülönült része után vehető igénybe. A mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához csak abban a naptári évben igényelhető támogatás,

AHE-11536/1P

Díjhátralékos szerződés esetén díjtámogatás nem igényelhető, támogatás csak a díjelőírás teljes öszszegének a megfizetése esetén nyújtható! Támogatást igényelhet az a mezőgazdasági termelő is, valamint a támogatás annak a mezőgazdasági termelőnek is kifizetésre kerülhet, aki vagy amely felszámolási, végelszámolási, adósságrendezési eljárás alatt áll, feltéve, hogy a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételének feltételeiről szóló 143/2011. (XII. 23.) VM rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek megfelel.

1.1. A biztosítási szerződés tárgya A biztosítási fedezet a létrejött biztosítási szerződésben rögzített, MePAR azonosítóval megjelölt kockázatviselési helyeken található, és biztosítási összeggel fedezetbevont, az ajánlaton, illetve az éves adatközlőn feltüntetett naptári évben betakarított növénykultúrákra terjed ki. A jelen különös biztosítási feltételek alapján az alábbi növénybiztosítási szerződések köthetők: Díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződés típusok: • „A” típusú mezőgazdasági biztosítás • „B” típusú mezőgazdasági biztosítás • „C” típusú mezőgazdasági biztosítás Díjtámogatás igénybevételére NEM jogosító szerződés típus: • Kiegészítő biztosítás („D”) Nem vehető igénybe díjtámogatás, ha ugyanarra a növénykultúrára több biztosítóval kötött mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján igényelnek támogatást. A jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött biztosítási szerződés az ott megjelölt naptári év legfeljebb egy éves kockázatviselési időszakának a termelésére vonatkozik. 1.2. A biztosítási szerződés alanyai 1.2.1. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult. Biztosított az a mezőgazdasági termelő lehet, aki a használatában lévő termőföldön termelt növénykultúra hozamára (termés) jogosult. Biztosított a termőföldnek az ajánlaton név szerint megjelölt tulajdonosa, kezelője, bérlője, haszonbérlője. 1.2.2. Ha a szerződő fél nem a mezőgazdasági termelő, díjtámogatás csak a mezőgazdasági termelőnek az MVH által közleményben rendszeresített nyomtatványon adott meghatalmazása alapján megkötött és a meghatalmazásban megjelölt típusú biztosítási szerződés alapján vehető igénybe.

3/39

1.2.3. A biztosított termelő nevét, lakcímét/székhelyét, adó vagy adóazonosító számát, ügyfél-azonosító számát a biztosítási szerződés tartalmazza. 1.3. A biztosított növénykultúrák 1.3.1. A jelen különös biztosítási feltételek szerint biztosított növénykultúrának minősül a biztosított használatában lévő, szántóföldi kultúrák termelésére valamint ültetvények művelésére szolgáló, a biztosítási szerződésben a tárgyidőszakban érvényes MePAR azonosítóval meghatározott termőföldterületen lévő, és a szerződő fél által az ajánlat mellékletét képező, illetve az éves adatközlésen meghatározott és biztosítási összeggel megjelölt a biztosítási adatközlőn meghatározott szántóföldi kultúra és ültetvény (lábon álló növényi kultúra). 1.3.2. A biztosítás csak a növénykultúra teljes területére köthető meg. 2. Biztosítási szerződés egyes típusai Díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződés típusok: 2.1. „A” típusú mezőgazdasági biztosítás 2.1.1. A biztosítás tárgya: Az „A” típusú mezőgazdasági biztosítás a következő növénykultúrákra köthető meg: • búza és kétszeres és egyéb búza (kivéve tönkölybúza) (GAB01); • árpa (GAB04); • káposztarepce (IPA02); • tritikále (GAB08); • rozs (GAB03); • napraforgómag (IPA17); • kukorica (GAB06); • borszőlő ültetvény (ULT19); • alma (ULT01); • hagyományos gyümölcsös alma (HAG01); • egyéb szőlőültetvény (ULT20); • körte (ULT15); • hagyományos gyümölcsös körte (HAG15). Az „A” típusú mezőgazdasági biztosítás az alább felsorolt biztosítási eseményekre (kárnemekre) kizárólag együttesen köthető meg. 2.1.2. Tavaszi fagykár 2.1.2.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.1.2.1.1. Tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényekben bekövetkezett olyan káresemény, amelynek során a termőrügyek, virágok vagy terméskezdemények elhalnak, és ennek következtében a növénykultúra legalább 30%os mértékű hozamcsökkenést szenved.

AHE-11536/1P

Tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 ºC vagy annál alacsonyabb hőmérséklet. 2.1.2.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: • Alma és körte esetén a termőrügyek pirosbimbós, ill. fehérbimbós állapota, de leghamarabb április 01-e; • szőlőnél a művelési módnak és fajtának megfelelően véglegesen metszett tőke rügyfakadása, de leghamarabb április 01-e; • szántóföldi kultúrák esetében április 01-e. A kockázatviselési időszak vége: • Május 31-e. 2.1.2.3. Önrész Tavaszi fagykár esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a. 2.1.2.4. Biztosítási szolgáltatás, kártérítési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke az üzemenként és a károsodott növénykultúrára megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt. A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül. A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a. Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). 2.1.3. Téli fagykár 2.1.3.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.1.3.1.1. Téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repceés az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényekben a termőrészek vagy növényegyedek téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan legalább 30%-os hozamcsökkenést eredményező káresemény. Téli fagy: a kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 15 ºC vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

4/39

2.1.3.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: • Az őszi vetésű gabonanövények és az őszi káposztarepce esetében a kelés; • alma, körte és szőlő esetében november 30-a. A kockázatviselési időszak vége: • tárgyév március 31-e.

2.1.3.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárásokon túlmenően a téli fagykárbiztosítás nem terjed ki: • a szántóföldi növények esetén téli fagykár folytán termésveszteségben megnyilvánuló súlycsökkenéses károkra; • a hiányos kelés okozta károkra; • arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a károsodott szántóföldi területet május 31-ig nem hasznosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz); • a fej és bakművelésű szőlő takarásának elmulasztása esetén bekövetkező károkra; • a nem megfelelően beérett vesszők, hajtások, termőrészek miatt keletkező károkra; • a biztosított szőlő, körte- és almaültetvények esetén a visszametszést nem indokoló téli fagykárokra; • arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a károsodott alma, körte, szőlő ültetvényt április 30-ig nem metszette vissza (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz); 2.1.3.3. Önrész Szántóföldi növénykultúrák esetében a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. Alma, körte és szőlő esetében a megállapított káröszszegből abszolút önrészként a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra. 2.1.3.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása: A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt. A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

AHE-11536/1P

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik: Az őszi kalászosokban (őszi búza, őszi árpa, tritikálé, rozs), valamint az őszi káposztarepcében bekövetkezett – kárküszöböt meghaladó – állománykipusztulásos kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 80 %-a. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott táblát kiszántják, ill. újrahasznosítják és erről legkésőbb május 31-ig írásban bejelentést tesznek. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. Almánál, körténél és szőlőnél a kárküszöböt meghaladó – visszametszést indokoló – károk esetén a megállapított kárból a károsodott növénytábla biztosítási összegének 70%-a kerül levonásra. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott alma, körte, szőlő ültetvényt visszametszik és erről legkésőbb április 30-ig írásban bejelentést tesznek. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a. 2.1.3.5. Egyéb rendelkezések Az ajánlatot és mellékletét - a terményjegyzéket (adatközlést) - legkésőbb április 30-ig kell benyújtani. Szántóföldi növények esetén az ajánlat elfogadásának feltétele az ügyfél nyilatkozata, mely szerint a növények kikeltek, és a vegetációs stádiumhoz képest jó fejlettségi állapotban vannak, alma, körte és szőlő esetén pedig, hogy a vesszők, hajtások, termőrészek megfelelően beértek. A nyilatkozatot a biztosító jogosult ellenőrizni és a nem megfelelő fejlettségű kultúrát, területet(eket) a biztosításból kizárni. 2.1.4. Elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár 2.1.4.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.1.4.1.1. Elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozta, amennyiben azt jégesőkár, aszálykár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár vagy felhőszakadáskár okozta. Mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz. Árvízkár-események:

5/39

•

a biztosításba vont növények befulladnak és teljesen elpusztulnak, vagy részleges károsodást szenvednek; • nem pusztulnak el, de termést nem hoznak; • a már érett termés a vízborítás vagy annak utóhatása miatt nem aratható le és ezért tönkremegy, illetve abban oly mértékű romlás következik be, hogy abból eredően az semmilyen célra nem használható fel. Állománykipusztulásos árvízkár: a növények állományának a vízborítás következtében május 31-ig bekövetkező oly mértékű kipusztulása, amely miatt az eredeti termelési cél megvalósulása lehetetlenné válik és a terület újrahasznosítását teszi szükségessé. Súlycsökkenéses árvízkár: növények termésében árvíz következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség. 2.1.4.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: • szántóföldi növényeknél a kikelés, kiültetés, palántázás, vagy telepítés időpontja; • alma, körte és szőlő esetén a szerződés létrejötte. A kockázatviselési időszak vége: • szántóföldi növényeknél a betakarításig tartó időszak, de legkésőbb november 30-a; • Alma, körte és szőlő esetében a betakarításig tartó időszak, de legkésőbb november 30-a. 2.1.4.2. Kizárások: Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárásokon túlmenően az árvízkár-biztosítás nem terjed ki az alábbi károkra: • a hóolvadás miatt bekövetkező árvízkárokra; • arra a növénykárra, amely az árvíz felszíni vízborítása nélkül nagyfokú talajelázás, vagy elgyomosodás miatt következett be; • a lehulló csapadék és hóolvadás által okozott kárra, • az eróziós károkra; • a hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett árvíz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerülő károkra; • a medrükben maradt vízfolyások, a mesterséges csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok által okozott károkra; • a csapadékvizekből származó felszíni vízborítások (belvizek) káraira; • a szükségtározók elárasztásával felmerülő károkra;

AHE-11536/1P

•

•

a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokra; a talajvíz átlagos szintjének megemelkedése miatt keletkező károkra.

2.1.4.3. Önrész A május 31-e előtt bekövetkező állománykipusztulásos árvízkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. A súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott növénytábla biztosítási összegének 40%-a kerül levonásra. 2.1.4.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%-a. A 40%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt. A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül. A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik: A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos károknál a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárból a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 40%-a kerül levonásra . Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). 2.1.5. Tűzkár 2.1.5.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak Tűzkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a tűz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely természeti jelenség következtében (pl: villámcsapás) a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Tűz: természeti esemény, így többek között villámcsapás, szárazság, öngyulladás által kiváltott, anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan

6/39

és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

2.1.5.1.1. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: • Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés; • almában, körtében, szőlőben a szerződés létrejötte. A kockázatviselési időszak vége: • Szántóföldi növényekben a betakarítás, a termés leszedés, illetve a földből való kiszedés, de legkésőbb november 30-e; • alma, körte, szőlő esetén a szerződés megszűnése. 2.1.5.1.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárásokon túlmenően a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok tűzkárok esetén: • a gyomszabályozás elmaradása miatt keletkező vagy tovaterjedő károk; • az emberi beavatkozás miatt keletkező tűzkárok.

Szántóföldi növények, ültetvények kárküszöböt meghaladó kára esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a biztosítási szerződésben rögzített abszolút és/vagy levonásos önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

2.1.5.2. Önrész Az alma, körte és szőlő aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező tűzkára esetén a megállapított kár összegéből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott területre eső biztosítási összeg 80%-a. Alma, körte és szőlő tűzkára esetén, amennyiben az az aktuális termőév kezdete és a betakarítás között következik be, a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra. Szántóföldi növények tűzkára esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra.

Tőkiveréses jégesőkár: A növények tőállományának május 31. napjának 24:00 órájáig jégverés következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást, illetve újrahasznosítást tesz szükségessé. Súlycsökkenéses jégesőkár: növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség. Minőségi jégesőkár: alma, körte és a szőlő termésében jégverés miatt bekövetkezett minőségi értékcsökkenés, mely az ajánlat mellékletét képező záradék alapján pótdíj ellenében térül.

2.1.5.3. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott területre megállapított biztosítási összeg 30 %-a. A 30 %-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt. A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

2.1.6.1.2.1. Tőkiveréses jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete: • Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben a kelés, ültetés, telepítés . A kockázatviselési időszak vége: • Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben május 31. napjának 24:00 órája.

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik: Almában, körtében és szőlőben az aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező – kárküszöböt meghaladó – kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20 %-a. Alma, körte és szőlő aktuális termőév kezdete és a betakarítás között bekövetkező – kárküszöböt meghaladó – kára esetén a megállapított kárból a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül levonásra.

2.1.6.1.2.2. Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete: • Szántóföldi növényekben a kikelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés ; • almában, körtében, szőlőben az aktuális termőév kezdete, de leghamarabb a szerződés létrejötte. A kockázatviselési időszak vége: • Szántóföldi növények esetében a termény betakarítása, de legkésőbb a szerződés megszűnése; • Alma, körte és szőlő esetén az érést szabályozó, vagy a betakarítást megkönnyí-

AHE-11536/1P

2.1.6. Jégesőkár 2.1.6.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.1.6.1.1. Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Jégeső: szilárd halmazállapotú jégszemszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék.

2.1.6.1.2. A kockázatviselési időszak:

7/39

tő vegyszeres kezelés időpontját követő 5. nap 24:00 órája, annak hiányában a betakarítás, de legkésőbb a szerződés megszűnése. 2.1.6.2. Kizárások A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem terjed ki: • a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb károkra (pl. hideghatás stb.); • azokra a károkra, amelyek közvetett oksági kapcsolatban vannak a jégveréssel, mint természeti jelenséggel (ún. következményi károk pl. kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség által okozott termésveszteség stb.); 2.1.6.3. Önrész Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra. A május 31-e előtt bekövetkező tőkiveréses jégesőkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a. A súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz; • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz; • a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz. Jégesőkároknál búza, árpa, rozs, tritikálé és őszi káposztarepce esetén, amennyiben a káresemény a tárgyév augusztus 01-je után következett be, a biztosító: • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz; • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz; • a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrészt is alkalmaz, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz.

AHE-11536/1P

2.1.6.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott területre megállapított biztosítási összeg 30%-a. A 30%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt. A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül. A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik: 2.1.6.4.1. Tőkiveréses jégkárok: A tőkiveréses károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást és újravetést, újrapalántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani. A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). Szántóföldi növények esetében a biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. 2.1.6.4.2. Súlycsökkenéses károk: A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biztosítási szerződésben rögzített abszolút és/vagy levonásos önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). 2.1.6.4.3. Minőségi jégkárok A biztosító a kárt a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint állapítja meg. A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biztosítási szerződésben rögzített abszolút és/vagy levonásos önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). A minőségi jégesőkárok térítése csak a pótdíj ellenében megkötött minőségi jégesőkár záradék alapján történik, feltéve, hogy a szerződés a záradékra vonatkozóan is létrejött. 2.1.7. Viharkár 2.1.7.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.1.7.1.1. Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza azáltal, hogy a vihar

8/39

•

• •

a kalászosoknál és a repcénél szemkiverést, kalászletörést illetve becőletörést okoz, valamint az állomány oly mértékű megdőlését okozza, mely a termény betakarítását lehetetlenné teszi; az alma és szőlő esetében termésleverést okoz; kapás kultúrák esetében oly mértékű megdőlést, tányér-, vagy csőletörést okoz, mely a termény betakarítását lehetetlenné teszi.

Minőségi viharkárok esetében a kockázatviselési időszak kezdete: • almánál, körténél a tisztuló hullás befejeződése; • szőlőnél a fürtök megjelenése. a kockázatviselési időszak vége: • alma és körte esetén a technológiai érettséget, illetve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés megszűnése; • szőlőnél a szüret, de legkésőbb október 30-a.

Vihar: a legalább húsz m/sec szélsebesség. Állománykipusztulásos viharkár: A növények tőállományának május 31. napjának 24:00 órájáig vihar következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást, illetve újrahasznosítást tesz szükségessé. Súlycsökkenéses viharkár: növények termésében vihar következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség. Minőségi viharkár: növények termésében jégverés miatt bekövetkezett minőségi értékcsökkenés, mely az ajánlat mellékletét képező záradék alapján pótdíj ellenében térül. 2.1.7.1.2. A kockázatviselési időszak: Állománykipusztulásos viharkárok esetében: a kockázatviselési időszak kezdete: • Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, a kelés, ültetés, telepítés. a kockázatviselési időszak vége: • Az őszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben május 15-e; • a tavaszi vetésű, ültetésű, telepítésű növények esetében május 31-e. Súlycsökkenéses viharkár esetében a kockázatviselési időszak kezdete: • a kalászos és a kapás kultúráknál, valamint az őszi káposztarepcénél a szerződés létrejötte; • almánál, körténél a tisztuló hullás befejeződése; • szőlőnél a fürtök megjelenése. A kockázatviselési időszak vége: • Kalászosoknál, kapás kultúráknál és a repcénél a technológiai érettséget, illetve az aratás megkezdését követő 21 nap (deszikkálás esetében annak időpontjától számított 5. nap 24. órája), legfeljebb azonban a szerződés megszűnése; • alma, körte esetén a technológiai érettséget, illetve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés megszűnése; • szőlőnél a szüret, de legkésőbb október 30-a.

AHE-11536/1P

2.1.7.2. Kizárások A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem terjed ki azokra a viharkárokra, amelyek: • a kalászosok esetében a kalász lenyaklásában, az állomány megdőlésében nyilvánulnak meg, amennyiben a betakarítógép vágóasztala képes a termés betakarítására; • a kalászosok túlérett állapotában a technológiai érettségtől, illetve az aratás megkezdésétől számított 21. nap 24. órája után következtek be. 2.1.7.3. Önrész 2.1.7.3.1. Kukoricában és napraforgóban május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkező állománykipusztulásos viharkárok esetén a megállapított kár összegéből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott területre vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. Ültetvényekben május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkező állománykipusztulásos viharkárok esetén a megállapított kár összegéből abszolút önrészként a károsodott területre vonatkozó biztosítási összeg 70%a kerül levonásra. Kalászosok esetén az érés kezdetét, repce esetén pedig a becők kifejlődését megelőző viharkárok esetén a biztosító a károsodott területre vonatkozó 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. Almában és körtében augusztus 01. előtt bekövetkező viharkárok esetén a biztosító a károsodott területre vonatkozó 70%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. 2.1.7.3.2. A biztosítási szerződésben és a jelen különös biztosítási feltételben szereplő abszolút és levonásos önrész kerül alkalmazásra Alma és körte esetén, amennyiben a viharkár augusztus 01. és szeptember 30. között következik be; szőlő esetén; kalászosok esetében, amennyiben a kár az érés kezdete után következik be (a

9/39

biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat); napraforgó és kukorica esetében; repce esetében, amennyiben a kár a becők kifejlődése után következik be, A fenti esetekben, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz; • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz; • a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz. 2.1.7.3.3. Búza, árpa, rozs, tritikálé és őszi káposztarepce esetén, amennyiben a káresemény a tárgyév augusztus 01-je után következett be, a biztosító: • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz; • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz; • a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrészt is alkalmaz, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz.

levonásra kerül a károsodott területre vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. Ültetvények esetében a károsodott területre vonatkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra. A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a. Súlycsökkenéses viharkárok: A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). Minőségi viharkárok: A kár megállapítása a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint történik. A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a biztosítási szerződésben rögzített önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). A minőségi viharkárok térítése csak a pótdíj ellenében megkötött minőségi viharkár záradék alapján történik, feltéve, hogy a szerződés a záradékra vonatkozóan is létrejött. 2.1.8. Felhőszakadás kár

2.1.7.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

2.1.8.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

A kárküszöb mértéke a károsodott területre megállapított biztosítási összeg 30%-a. A 30%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

2.1.8.1.1. Felhőszakadáskár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül. A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik: Állománykipusztulásos viharkárok: Az állománykipusztulásos károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást és újravetést, újrapalántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani. Szántóföldi növények kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos kára esetén a megállapított kárból

AHE-11536/1P

Felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t. Állomány kipusztulásos felhőszakadáskárnak minősülnek a szántóföldi kultúrák esetében a május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkezett, az állomány legalább 40%-át kipusztító károk, melyek a károsodott növénytábla kiművelését indokolják.

10/39

Súlycsökkenéses felhőszakadáskár: növények termésében felhőszakadás következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség. 2.1.8.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: • Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés; • almában, körtében, szőlőben az aktuális termőév kezdete. A kockázatviselési időszak vége: • Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való kiszedés, de legkésőbb november 30-a; • almában, körtében, szőlőben a termés leszedés, leszüretelés, de legkésőbb november 30-a. 2.1.8.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően nem térülnek meg a felhőszakadással, mint természeti jelenséggel közvetett oksági kapcsolatban álló alábbi károk(ún. következményi károk): • a felhőszakadás miatt kialakult kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség által okozott termésveszteség • a felhőszakadás következtében a talajban keletkezett károk, és a felhőszakadás következtében kialakuló vízállás által okozott károk. • almánál, körténél és szőlőnél a kárt követő év vegetációs időszakára ható terméscsökkentő tényezők miatti károk, • állománykipusztulásos kár esetén a kipusztult növények cseréjének költségei. 2.1.8.3. Önrész Állománykipusztulásos felhőszakadás károk esetén a megállapított kár összegéből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. Súlycsökkenéses felhőszakadáskárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott növénytábla biztosítási összegének 40%-a kerül levonásra. 2.1.8.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%. A 40%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt. A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül. A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses felhőszakadáskárok esetén a megállapított kárból levonásra

AHE-11536/1P

kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 40%-a Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos felhőszakadáskároknál a megállapított kárból a károsodott növénytábla biztosítási összegének 80%-a kerül levonásra. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. 2.1.9. Aszálykár 2.1.9.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.1.9.1.1. Aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakán belül harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el. 2.1.9.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: • őszi vetésű kultúrák esetében március 01-e, de leghamarabb a tábla átlagában a második pár levél megjelenése (10 cm); • tavaszi vetésű kultúrák esetében május 01-e, de leghamarabb a tábla átlagában a második pár levél megjelenése (10 cm); • alma, körte és szőlő esetén május 01-e. A kockázatviselési időszak vége: • őszi vetésű kultúrák esetében az aratás megkezdése, de legkésőbb augusztus 1e; • tavaszi vetésű kultúrák esetében az aratás megkezdte, de legkésőbb szeptember 15-e; • alma, körte és szőlő esetén a szüret megkezdése, de legkésőbb szeptember 15-e. A kockázatviselési időszak kezdetekor kötelező a terület szemléje, vizsgálni kell a kultúrára jellemző és elvárható agrotechnikai sajátosságokat. 2.1.9.2. Kizárások A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően - nem terjed ki az alábbi károkra::

11/39

• • •

a 10 cm-es növénymagasság eléréséig bekövetkező hozamveszteségekre; a biztosított kultúrákban aszály következtében keletkezett, a termés minőségének romlásában jelentkező károkra. az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 00.00 óráját megelőzően bekövetkező károkra.

2.1.9.3. Önrész Aszálykár esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a. 2.1.9.4. A Biztosítási szolgáltatás és a kártérítési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke az üzemenként és növénykultúránként megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50 %-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt. A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül. A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű biztosítási összegének 50%-a. A szolgáltatás alapját a teljes biztosított hozam és a teljes területen (üzemenként és növénykultúránként) elvégzett termésbecsléssel meghatározott valós termés különbsége képezi. Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). 2.2. „B” típusú mezőgazdasági biztosítás 2.2.1. A biztosítás tárgya: A „B” típusú mezőgazdasági biztosítás az alábbi szántóföldi növényekre és ültetvényekre köthető meg. Szántóföldi növények: • kukorica (GAB06), • zab (GAB05), • szójabab (IPA01), • lencse (HUV06), • száraz borsó (HUV01), • csicseriborsó (HUV08), • zöldborsó (ZOL37), • cukorborsó (ZOL38), • takarmányborsó (TAK18), • mezei borsó (TAK19), • lóbab (HUV02), • csemegekukorica (ZOL43), • cukorrépa (CUK01), • zöldbab (ZOL41), • uborka (ZOL23), • sárgadinnye (GYU01), • dinnye (GYU01),

AHE-11536/1P

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

tökre oltott dinnye (GYU03), paprika (ZOL27), fűszerpaprika (AGF01), paradicsom (ZOL22), fejeskáposzta (ZOL04), kelkáposzta (ZOL05), karfiol (ZOL01), brokkoli (ZOL02), sárgarépa (ZOL28), tök (ZOL25), spárga (ZOL14), mák (IPA10), szárazbab (ZOL40), burgonya (BUR01), vöröshagyma (ZOL30), napraforgómag (IPA17), hibridnapraforgó (VET34), hibridkukorica (VET33), cukkini (ZOL26), mustármag (IPA08), olajretekmag (IPA11), olajtökmag (IPA12), tönkölybúza (GAB01) durumbúza (GAB02), cékla (ZOL32), retek (étkezési célra) (ZOL35), torma (ZOL36), pasztinák (ZOL45), spenót (ZOL13), petrezselyem (ZOL16), zeller (ZOL08), sóska (ZOL12), rizs (RIZ03), földimogyoró (IPA06), búza és kétszeres és egyéb búza (kivéve tönkölybúza) (GAB01).

Ültetvények: • termesztett bodza (GYU08), • meggy (ULT16), • hagyományos gyümölcsös meggy (HAG16), • cseresznye (ULT17), • hagyományos gyümölcsös cseresznye (HAG17), • málna (GYU04), • piros ribiszke (GYU09), • egyéb ribiszke (GYU10), • piszke (GYU05), • földieper (GYU02), • dió (ULT08), • hagyományos gyümölcsös dió (HAG08), • naspolya (ULT07), • hagyományos gyümölcsös naspolya (HAG07), • mogyoró (ULT09), • hagyományos gyümölcsös mogyoró (HAG09),mandula (ULT10),

12/39

• • • • • • • • • •

hagyományos gyümölcsös mandula (HAG10), sárgabarack (ULT04), hagyományos gyümölcsös sárgabarack (HAG04), szilva (ULT06), hagyományos gyümölcsös szilva (HAG06), őszibarack (ULT03), hagyományos gyümölcsös őszibarack (HAG03), nektarin (ULT03), birs (ULT19), hagyományos gyümölcsös birs (HAG18).

A következő biztosítási eseményekre (kárnemek-re) külön-külön és együttesen is köthető biztosítás. 2.2.2. Jégesőkár 2.2.2.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.2.2.1.1. Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék. Tőkiveréses jégesőkár: A növények tőállományának május 31. napjának 24:00 órájáig jégverés következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást, illetve újrahasznosítást tesz szükségessé. Súlycsökkenéses jégesőkár: növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség. Minőségi jégesőkár: gyümölcsösök, paprika, paradicsom, dinnye, tök, zöldborsó, zöldbab és dohány termésében jégverés miatt bekövetkezett minőségi értékcsökkenés, mely az ajánlat mellékletét képező záradék alapján pótdíj ellenében térül.. 2.2.2.1.2. A kockázatviselési időszak: 2.2.2.1.2.1. Tőkiveréses jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete: • Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben a kelés, ültetés, telepítés. A kockázatviselési időszak vége: • Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben május 31. napjának 24:00 órája. 2.2.2.1.2.2. Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete:

AHE-11536/1P

•

Szántóföldi növényekben a kikelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés; • gyümölcsösök esetén az aktuális termőév kezdete, de leghamarabb a szerződés létrejötte. A kockázatviselési időszak vége: • Szántóföldi növények esetében a termény betakarítása, de legkésőbb a szerződés megszűnése; • ültetvények esetén az érést szabályozó, vagy a betakarítást megkönnyítő vegyszeres kezelés időpontját követő 5. nap 24:00 órája, annak hiányában betakarítás, de legkésőbb a szerződés megszűnése. 2.2.2.2. Kizárások A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem terjed ki: • a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb károkra (pl. hideghatás stb.); • azokra a károkra, amelyek közvetett oksági kapcsolatban vannak a jégveréssel, mint természeti jelenséggel (ún. következményi károk pl. kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség által okozott termésveszteség stb.). 2.2.2.3. Önrész Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra. A május 31-e előtt bekövetkező tőkiveréses jégesőkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a. A súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz; • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz; • a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz. Búza esetén, amennyiben a káresemény tárgyév augusztus 01-je után következett be, a biztosító: • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz;

13/39

•

•

a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz; a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrészt is alkalmaz, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz.

2.2.2.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott területre megállapított biztosítási összeg 30%-a. A 30%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt. A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül. A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik: 2.2.2.4.1. Tőkiveréses jégesőkárok: A tőkiveréses károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást és újravetést, újrapalántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani. A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) Szántóföldi növények esetében a biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. 2.2.2.4.2. Súlycsökkenéses károk: A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biztosítási szerződésben rögzített abszolút és/vagy levonásos önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). 2.2.2.4.3. Minőségi jégesőkárok A biztosító a kárt a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint állapítja meg. A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biztosítási szerződésben rögzített abszolút és/vagy levonásos önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). A minőségi jégesőkárok térítése csak a pótdíj ellenében megkötött minőségi jégesőkár záradék alapján történik, feltéve, hogy a szerződés a záradékra vonatkozóan is létrejött. 2.2.3. Téli fagykár 2.2.3.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

AHE-11536/1P

2.2.3.1.1. Téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repceés az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényekben a termőrészek vagy növényegyedek téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan legalább 30%-os hozamcsökkenést eredményező káresemény. Téli fagy: a kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 15 ºC vagy annál alacsonyabb hőmérséklet. 2.2.3.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: • Az őszi vetésű szántóföldi növények esetében a kelés; • gyümölcsösök esetében november 30-a; A kockázatviselési időszak vége: • tárgyév március 31-e. 2.2.3.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárásokon túlmenően a téli fagykárbiztosítás nem terjed ki: • a szántóföldi növények esetén téli fagykár folytán termésveszteségben megnyilvánuló súlycsökkenéses károkra; • a hiányos kelés okozta károkra; • arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a károsodott szántóföldi területet június 30-ig nem hasznosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz); • a nem megfelelően beérett vesszők, hajtások, termőrészek miatt keletkező károkra; • a biztosított ültetvények esetén a viszszametszést nem indokoló téli fagykárokra; • arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a károsodott ültetvényt április 30-ig nem metszette vissza (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz). 2.2.3.3. Önrész Szántóföldi növénykultúrák esetében a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. Ültetvények esetében a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra. 2.2.3.4. Biztosítási szolgáltatás, a kárösszeg megállapítása

14/39

A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt. A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül. . A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik: Az őszi vetésű szántóföldi növényekben bekövetkezett – kárküszöböt meghaladó – állománykipusztulásos kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 80 %-a. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott táblát kiszántják, ill. újrahasznosítják és erről legkésőbb május 31-ig írásban bejelentést tesznek. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. Ültetvényeknél a kárküszöböt meghaladó – visszametszést indokoló – károk esetén a megállapított kárból a károsodott növénytábla biztosítási összegének 70%-a kerül levonásra. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott ültetvényt visszametszik és erről legkésőbb április 30-ig írásban bejelentést tesznek. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a. 2.2.3.5 Egyéb rendelkezések Az ajánlatot és mellékletét - a terményjegyzéket (adatközlést) - legkésőbb április 30-ig kell benyújtani. Szántóföldi növények esetén az ajánlat elfogadásának feltétele az ügyfél nyilatkozata, mely szerint a növények kikeltek, és a vegetációs stádiumhoz képest jó fejlettségi állapotban vannak. ültetvények esetén pedig, hogy a vesszők, hajtások, termőrészek megfelelően beértek. A nyilatkozatot a biztosító jogosult ellenőrizni és a nem megfelelő fejlettségű kultúrát, területet(eket) a biztosításból kizárni. 2.2.4. Vihar- és homokveréskár 2.2.4.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.2.4.1.1. Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza azáltal, hogy a vihar • a gyümölcsösök esetében termésleverést okoz;

AHE-11536/1P

•

a szántóföldi növények esetén szemkiverést, illetve termésletörést (kalász, becő, hüvely, gubó, cső, stb.) okoz, valamint az állomány oly mértékű megdőlését okozza, mely a termény betakarítását lehetetlenné teszi.

Vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebesség. Állománykipusztulásos viharkár: A növények tőállományának május 31. napjának 24:00 órájáig vihar következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást, illetve újrahasznosítást tesz szükségessé. Súlycsökkenéses viharkár: növények termésében vihar következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség. Minőségi viharkár: növények termésében jégverés miatt bekövetkezett minőségi értékcsökkenés, mely az ajánlat mellékletét képező záradék alapján pótdíj ellenében térül. Homokverés kár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a homokverés miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű kipusztulását okozza. Homokverés: a vihar következtében megvalósuló természeti esemény, amelynek eredményeképpen a kockázatviselés helyén a levegő által szállított szemcsék a szántóföldi növények állományában mechanikai sérüléseket okoznak. 2.2.4.1.2. A kockázatviselési időszak: Állománykipusztulásos viharkárok esetében: a kockázatviselési időszak kezdete: • Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, a kelés, ültetés, telepítés. a kockázatviselési időszak vége: • Az őszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben május 15-e; • a tavaszi vetésű, ültetésű, telepítésű növények esetében május 31-e. Súlycsökkenéses viharkár esetében a kockázatviselési időszak kezdete: • szántóföldi növényeknél a szerződés létrejötte; • almás termésű és csonthéjas gyümölcsűekben a tisztuló hullás befejeződése; • héjas és bogyós gyümölcsűekben az elvirágzás; • szamócában az általános virágzás; • szőlőnél a fürtök megjelenése. A kockázatviselési időszak vége: • szántóföldi növényeknél a technológiai érettséget, illetve a betakarítás megkezdését követő 21 nap (deszikkálás esetében annak időpontjától számított 5. nap

15/39

•

•

24. órája), legfeljebb azonban a szerződés megszűnése; gyümölcsösök esetén a technológiai érettséget, illetve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés megszűnése; ültetvényeknél érésgyorsító vegyszeres kezelés esetén a kezelést követő 5. nap 24:00 órája.

Minőségi viharkárok esetében a kockázatviselési időszak kezdete: • ültetvényeknél a tisztuló hullás befejeződése. a kockázatviselési időszak vége: • ültetvények esetén a technológiai érettséget, illetve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés megszűnése. Homokverés kár esetében: A kockázatviselési időszak kezdete: • Az elvetett vetőmag csírázásának kezdete; • a palánta végleges helyre ültetése. A kockázatviselési időszak vége: • Azon időpont, amikor az alkalmazott agrotechnika ugyanabban a vegetációs időszakban lehetővé teszi a növényzet újra vetését/palántázását, de legkésőbb június 15-e. 2.2.4.2. Kizárások A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem terjed ki azokra a viharkárokra, amelyek: • a kalászosok esetében a kalász lenyaklásában, az állomány megdőlésében nyilvánulnak meg, amennyiben a betakarítógép vágóasztala képes a termés betakarítására; • a kalászosok túlérett állapotában a technológiai érettségtől, illetve az aratás megkezdésétől számított 21. nap 24. órája után következtek be; • homokverés esetén a szélerózió hatására a vetőmag elsodródása miatt keletkeztek. 2.2.4.3. Önrész 2.2.4.3.1. Ültetvényekben május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkező állománykipusztulásos viharkárok esetén a megállapított kár összegéből abszolút önrészként a károsodott területre vonatkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra. A szántóföldi növényeknél a május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkező állománykipusztulásos viharkárok esetén a megállapított kár összegéből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott területre vonatkozó biztosítási összeg 80%-a.

AHE-11536/1P

Kalászosok esetén az érés kezdetét, repce esetén pedig a becők kifejlődését megelőző viharkárok esetén a biztosító a károsodott területre vonatkozó 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. 2.2.4.3.2. A biztosítási szerződésben és a jelen különös biztosítási feltételben szereplő abszolút és levonásos önrész kerül alkalmazásra kalászosok esetében, amennyiben a kár az érés kezdete után következik be (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat); napraforgó és kukorica esetében. A fenti esetekben, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz; • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz; • a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz. Viharkároknál kalászosok esetén amennyiben a káresemény a tárgyév augusztus 01-je után következett be, a biztosító: • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz; • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz; • a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrészt is alkalmaz, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz. Homokveréskárok esetén a megállapított kár összegéből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott területre eső biztosítási összeg 80%-a. 2.2.4.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott területre megállapított biztosítási összeg 30%-a. A 30%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

16/39

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül. A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik: Állománykipusztulásos viharkárok: Az állománykipusztulásos károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást és újravetést, újrapalántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani. Szántóföldi növények kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos kára esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott területre vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. Ültetvények esetében a károsodott területre vonatkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra. A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a. Súlycsökkenéses viharkárok: A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). Minőségi viharkárok: A kár megállapítása a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint történik. A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a biztosítási szerződésben rögzített önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). A minőségi viharkárok térítése csak a pótdíj ellenében megkötött minőségi viharkár záradék alapján történik, feltéve, hogy a szerződés a záradékra vonatkozóan is létrejött. Homokverés károk: A kárküszöböt meghaladó homokveréskár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott területre eső biztosítási összeg 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.

AHE-11536/1P

2.2.5. Tűzkár 2.2.5.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.2.5.1.1. Tűzkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a tűz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely természeti jelenség következtében (pl. villámcsapás) a növénykultúra legalább 30%os mértékű hozamcsökkenését okozza. Tűz: természeti esemény, így többek között villámcsapás, szárazság, öngyulladás által kiváltott, anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében. 2.2.5.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: • Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés; • ültetvények esetén a szerződés létrejötte. A kockázatviselési időszak vége: • Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való kiszedés, de legkésőbb november 30-a; • ültetvények esetén a szerződés megszűnése. 2.2.5.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárásokon túlmenően a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok tűzkárok esetén: • a gyomszabályozás elmaradása miatt keletkező vagy tovaterjedő károk; • az emberi beavatkozás miatt keletkező tűzkárok. 2.2.5.3. Önrész Az ültetvények aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező tűzkára esetén, a megállapított kár összegéből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott területre eső biztosítási összeg 80%-a. Ültetvények tűzkára esetén, amennyiben az aktuális termőév kezdete és a betakarítás között következik be, a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra. Szántóföldi növények tűzkára esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra. 2.2.5.4 Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott területre megállapított biztosítási összeg 30 %-a. A 30 %-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

17/39

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül. A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik: Ültetvényekben az aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező – kárküszöböt meghaladó – kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20 %-a. Ültetvények aktuális termőév kezdete és a betakarítás között bekövetkező – kárküszöböt meghaladó – kára esetén a megállapított kárból a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül levonásra. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). Szántóföldi növények, valamint ültetvények kárküszöböt meghaladó kára esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a biztosítási szerződésben rögzített abszolút és/vagy levonásos önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). 2.3. „C” típusú mezőgazdasági biztosítás 2.3.1. A biztosítás tárgya: A „C” típusú mezőgazdasági biztosítás bármely Magyarországon termesztett növényre megköthető, a 2.2.1. pontban meghatározott növények azonban nem biztosíthatók jégesőkárra, téli fagykárra, viharkárra és tűzkárra. A következő biztosítási eseményekre (kárnemekre) külön-külön és együttesen is köthető biztosítási szerződés. 2.3.2. Jégesőkár 2.3.2.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.3.2.1.1. Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Jégeső: szilárd halmazállapotú jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék. Tőkiveréses jégesőkár: A növények tőállományának május 31. napjának 24:00 órájáig jégverés következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást, illetve újrahasznosítást tesz szükségessé.

AHE-11536/1P

Súlycsökkenéses jégesőkár: növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség. Minőségi jégesőkár: gyümölcsösök termésében jégverés miatt bekövetkezett minőségi értékcsökkenés, mely az ajánlat mellékletét képező záradék alapján pótdíj ellenében térül.. 2.3.2.1.2. A kockázatviselési időszak:

2.3.2.1.2.1. Tőkiveréses jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete: • Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben a kelés, ültetés, telepítés. A kockázatviselési időszak vége: • Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben május 31. napjának 24:00 órája. 2.3.2.1.2.2. Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete: • Szántóföldi növényekben a kikelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés; • gyümölcsösök esetén az aktuális termőév kezdete, de leghamarabb a szerződés létrejötte. A kockázatviselési időszak vége: • Szántóföldi növények esetében a termény betakarítása, de legkésőbb a szerződés megszűnése; • ültetvények esetén az érést szabályozó, vagy a betakarítást megkönnyítő vegyszeres kezelés időpontját követő 5. nap 24:00 órája, annak hiányában betakarítás, de legkésőbb a szerződés megszűnése. 2.3.2.1.2.3. Minőségi jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete: • A biztosítási szerződéshez – pótdíj ellenében – kötött záradékban meghatározott időpont; A kockázatviselési időszak vége: • A biztosítási szerződéshez – pótdíj ellenében – kötött záradékban meghatározott időpont. 2.3.2.2. Kizárások A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem terjed ki: • a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb károkra (pl. hideghatás stb.); • azokra a károkra, amelyek közvetett oksági kapcsolatban vannak a jégveréssel, mint természeti jelenséggel (ún. következményi károk pl. kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertő-

18/39

zöttség által okozott termésveszteség stb.). 2.3.2.3. Önrész Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra. A május 31-e előtt bekövetkező tőkiveréses jégesőkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a. A súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz; • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz; • a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz. Búza, árpa, rozs, tritikálé és őszi káposztarepce esetén, amennyiben a káresemény tárgyév augusztus 01-je után következett be, a biztosító: • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz; • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz; • a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrészt is alkalmaz, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz. 2.3.2.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott területre megállapított biztosítási összeg 30%-a. A 30%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt. A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül. A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik: 2.3.2.4.1. Tőkiveréses jégesőkárok: A tőkiveréses károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást és újravetést, újrapalántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani.

AHE-11536/1P

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) Szántóföldi növények esetében a biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.

2.3.2.4.2. Súlycsökkenéses jégesőkárok: A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biztosítási szerződésben rögzített abszolút és/vagy levonásos önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). 2.3.2.4.3. Minőségi jégesőkárok: A biztosító a kárt a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint állapítja meg. A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biztosítási szerződésben rögzített abszolút és/vagy levonásos önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). A minőségi jégesőkárok térítése csak a pótdíj ellenében megkötött minőségi jégesőkár záradék alapján történik, feltéve, hogy a szerződés a záradékra vonatkozóan is létrejött. 2.3.3. Aszálykár 2.3.3.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.3.3.1.1. Aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakán belül harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el. 2.3.3.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: • őszi vetésű kultúrák esetében március 01-e, de leghamarabb a tábla átlagában a második pár levél megjelenése (10 cm); • tavaszi vetésű kultúrák esetében május 01-e, de leghamarabb a tábla átlagában a második pár levél megjelenése (10 cm); • ültetvények esetén május 01-e.

19/39

A kockázatviselési időszak vége: • őszi vetésű kultúrák esetében az aratás megkezdése, de legkésőbb augusztus 01-e; • tavaszi vetésű kultúrák esetében az aratás megkezdése, de legkésőbb szeptember 15-e; • ültetvények esetén a szüret megkezdése, de legkésőbb szeptember 15-e. A kockázatviselési időszak kezdetekor kötelező a terület szemléje, vizsgálni kell a kultúrára jellemző és elvárható agrotechnikai sajátosságokat. 2.3.3.2. Kizárások A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően - nem terjed ki az alábbi károkra: • a 10 cm-es növénymagasság eléréséig bekövetkező hozamveszteségekre; • a biztosított kultúrákban aszály következtében keletkezett, a termés minőségének romlásában jelentkező károkra; • az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 00.00 óráját megelőzően bekövetkező károkra. 2.3.3.3. Önrész Aszálykár esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a. 2.3.3.4. A Biztosítási szolgáltatás és a kártérítési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke az üzemenként és növénykultúránként megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50 %-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt. A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül. A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű biztosítási összegének 50%-a. A szolgáltatás alapját a teljes biztosított hozam és a teljes területen (üzemenként és növénykultúránként) elvégzett termésbecsléssel meghatározott valós termés különbsége képezi. Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). 2.3.4. Elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár 2.3.4.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

AHE-11536/1P

2.3.4.1.1. Elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozta, amennyiben azt jégesőkár, aszálykár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár vagy felhőszakadáskár okozta. Mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz. Árvízkár-események: • a biztosításba vont növények befulladnak és teljesen elpusztulnak, vagy részleges károsodást szenvednek; • nem pusztulnak el, de termést nem hoznak; • a már érett termés a vízborítás vagy annak utóhatása miatt nem aratható le és ezért tönkremegy, illetve abban oly mértékű romlás következik be, hogy abból eredően az semmilyen célra nem használható fel. Állománykipusztulásos árvízkár: a növények állományának a vízborítás következtében május 31-ig bekövetkező oly mértékű kipusztulása, amely miatt az eredeti termelési cél megvalósulása lehetetlenné válik és a terület újrahasznosítását teszi szükségessé. Súlycsökkenéses árvízkár: növények termésében árvíz következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség. 2.3.4.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: • Szántóföldi növényeknél a kikelés, kiültetés, palántázás, vagy telepítés időpontja; • Ültetvényeknél a szerződés létrejötte. A kockázatviselési időszak vége: • Szántóföldi növényeknél a betakarításig tartó időszak, de legkésőbb november 30-a; • Ültetvények esetében a betakarításig tartó időszak, de legkésőbb november 30-a. 2.3.4.2. Kizárások: Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárásokon túlmenően az árvízkár-biztosítás nem terjed ki az alábbi károkra: • a hóolvadás miatt bekövetkező árvízkárokra; • arra a növénykárra, amely az árvíz felszíni vízborítása nélkül nagyfokú talajelázás vagy elgyomosodás miatt következett be; • a lehulló csapadék és hóolvadás által okozott kárra; • az eróziós károkra;

20/39

•

•

• • •

•

a hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett árvíz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerülő károkra; a medrükben maradt vízfolyások, a mesterséges csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok által okozott károkra; a csapadékvizekből származó felszíni vízborítások (belvizek) káraira; a szükségtározók elárasztásával felmerülő károkra; a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokra; a talajvíz átlagos szintjének megemelkedése miatt keletkező károkra.

2.3.4.3. Önrész A május 31-e előtt bekövetkező állománykipusztulásos árvízkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. A súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott növénytábla biztosítási összegének 40%-a kerül levonásra. 2.3.4.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%-a. A 40%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt. A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül. A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik: A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos károknál a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárból a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 40%-a kerül levonásra. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). 2.3.5. Téli fagykár

AHE-11536/1P

2.3.5.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.3.5.1.1. Téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repceés az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényekben a termőrészek vagy növényegyedek téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan legalább 30%-os hozamcsökkenést eredményező káresemény. Téli fagy: a kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 15 ºC, vagy annál alacsonyabb hőmérséklet. 2.3.5.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: • A szántóföldi növények esetében a kelés; • a gyümölcsösök esetében november 30a. A kockázatviselési időszak vége: • A szántóföldi növények és a gyümölcsösök esetében a tárgyév március 31-e. 2.3.5.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárásokon túlmenően a téli fagykárbiztosítás nem terjed ki: • a szántóföldi növények esetén téli fagykár folytán termésveszteségben megnyilvánuló súlycsökkenéses károkra; • a hiányos kelés okozta károkra; • arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a károsodott szántóföldi területet június 30-ig nem hasznosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz); • a fej és bakművelésű szőlő takarásának elmulasztása esetén bekövetkező károkra; • a nem megfelelően beérett vesszők, hajtások, termőrészek miatt keletkező károkra; • arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a károsodott ültetvényt április 30-ig nem metszette vissza (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz); • gyümölcsösök esetén a visszametszést nem indokoló téli fagykárokra. 2.3.5.3. Önrész Szántóföldi növénykultúrák esetében a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 80%-a.

21/39

Ültetvények esetében a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra. 2.3.5.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt. A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül. A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik: Az őszi vetésű szántóföldi növényekben bekövetkezett – kárküszöböt meghaladó – állománykipusztulásos kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 80 %-a. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott táblát kiszántják, ill. újrahasznosítják és erről legkésőbb május 31-ig írásban bejelentést tesznek. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. Ültetvényeknél a kárküszöböt meghaladó – visszametszést indokoló – károk esetén a megállapított kárból a károsodott növénytábla biztosítási összegének 70%-a kerül levonásra. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott ültetvényt visszametszik és erről legkésőbb április 30-ig írásban bejelentést tesznek. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a. 2.3.5.5. Egyéb rendelkezések Az ajánlatot és mellékletét - a terményjegyzéket (adatközlést) - legkésőbb április 30-ig kell benyújtani. Szántóföldi növények esetén az ajánlat elfogadásának feltétele az ügyfél nyilatkozata, mely szerint a növények kikeltek, és a vegetációs stádiumhoz képest jó fejlettségi állapotban vannak, ültetvények esetén pedig, hogy a vesszők, hajtások, termőrészek megfelelően beértek. A nyilatkozatot a biztosító jogosult ellenőrizni és a nem megfelelő fejlettségű kultúrát, területet(eket) a biztosításból kizárni. 2.3.6. Tavaszi fagykár

zatviselés helyén termesztett növényekben bekövetkezett olyan káresemény, amelynek során a termőrügyek, virágok vagy terméskezdemények elhalnak, és ennek következtében a növénykultúra legalább 30%os mértékű hozamcsökkenést szenved. Tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 ºC vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

2.3.6.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: • Az almás termésű és csonthéjas gyümölcsöknél a termőrügyek pirosbimbós ill. fehérbimbós állapota, de a téli fagybiztosítási módozat megkötése esetén leghamarabb április 01-e; • héjas gyümölcsöknél a barka megjelenése, de leghamarabb április 01-e; • a bogyós gyümölcsűeknél az első virágok megjelenése, a szamócánál az általános virágzás, de leghamarabb április 01-e; • a szőlőnél a művelési módnak és fajtának megfelelően véglegesen metszett tőke rügyfakadása, de leghamarabb április 01-e; • a zöldségnövényeknél a kiültetés, kipalántázás, kikelés időpontja, de legkorábban április 01-e; • szántóföldi kultúrák esetében április 01-e. A kockázatviselési időszak vége: Május 31-e. 2.3.6.3. Önrész Tavaszi fagykár esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a. 2.3.6.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke az üzemenként és a károsodott növénykultúrára megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt. A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül. A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a.

2.3.6.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

2.3.6.1.1. Tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kocká-

2.3.7. Felhőszakadás kár

AHE-11536/1P

22/39

2.3.7.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

levonásra kerül a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 80%-a.

2.3.7.1.1. Felhőszakadáskár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza.

Súlycsökkenéses felhőszakadáskárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott növénytábla biztosítási összegének 40%-a kerül levonásra.

Felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t.

2.3.7.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%. A 40%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

Állomány kipusztulásos felhőszakadáskárnak minősülnek a szántóföldi kultúrák esetében a május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkezett, az állomány legalább 40%-át kipusztító károk, melyek a károsodott növénytábla kiművelését indokolják.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

Súlycsökkenéses felhőszakadáskár: növények termésében felhőszakadás következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség. 2.3.7.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: • Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés; • gyümölcsösökben, szőlőben az aktuális termőév kezdete. A kockázatviselési időszak vége: • Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való kiszedés, de legkésőbb november 30-a; • gyümölcsösökben a termés leszedés, leszüretelés, de legkésőbb november 30a. 2.3.7.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően nem térülnek meg a felhőszakadással, mint természeti jelenséggel közvetett oksági kapcsolatban álló alábbi károk (ún. következményi károk): • a felhőszakadás miatt kialakult, kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség által okozott termésveszteség; • a felhőszakadás következtében a talajban keletkezett károk, és a felhőszakadás következtében kialakuló vízállás által okozott károk; • a kárt követő év vegetációs időszakára ható terméscsökkentő tényezőkre, továbbá állománykipusztulásos kár esetén a kipusztult növények cseréjének költségei. 2.3.7.3. Önrész Állománykipusztulásos felhőszakadás károk esetén a megállapított kár összegéből abszolút önrészként

AHE-11536/1P

A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses felhőszakadáskárok esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 40%-a Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos felhőszakadáskároknál a megállapított kárból a károsodott növénytábla biztosítási összegének 80%-a kerül levonásra. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. 2.3.8. Viharkár 2.3.8.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.3.8.1.1. Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza azáltal, hogy a vihar • a kalászosoknál és a repcénél szemkiverést, kalászletörést illetve becőletörést okoz, valamint az állomány oly mértékű megdőlését okozza, mely a termény betakarítását lehetetlenné teszi; • a gyümölcsösök esetében termésleverést okoz; • kapás kultúrák esetében oly mértékű megdőlést, termés-, tányér-, vagy csőletörést okoz, mely a termény betakarítását lehetetlenné teszi. Vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebesség.

23/39

Állománykipusztulásos viharkár: A növények tőállományának május 31. napjának 24:00 órájáig vihar következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást, illetve újrahasznosítást tesz szükségessé. Súlycsökkenéses viharkár: növények termésében vihar következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség. Minőségi viharkár: növények termésében jégverés miatt bekövetkezett minőségi értékcsökkenés, mely az ajánlat mellékletét képező záradék alapján pótdíj ellenében térül. 2.3.8.1.2. A kockázatviselési időszak: Viharkár esetében: Állománykipusztulásos viharkárok esetében: a kockázatviselési időszak kezdete: • Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben a kelés, ültetés, telepítés. a kockázatviselési időszak vége: • Az őszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben május 15-e; • a tavaszi vetésű, ültetésű, telepítésű növények esetében május 31-e. Súlycsökkenéses viharkár esetében a kockázatviselési időszak kezdete: • szántóföldi növényeknél a szerződés létrejötte; • almás termésű és csonthéjas gyümölcsűekben a tisztuló hullás befejeződése; • héjas és bogyós gyümölcsűekben az elvirágzás; • szamócában az általános virágzás. A kockázatviselési időszak vége: • szántóföldi növényeknél a technológiai érettséget, illetve a betakarítás megkezdését követő 21 nap (deszikkálás esetében annak időpontjától számított 5. nap 24. órája), legfeljebb azonban a szerződés megszűnése; • gyümölcsösök esetén a technológiai érettséget, illetve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés megszűnése; • ültetvényeknél érésgyorsító vegyszeres kezelés esetén a kezelést követő 5. nap 24:00 órája. Minőségi viharkárok esetében a kockázatviselési időszak kezdete: • ültetvényeknél a tisztuló hullás befejeződése; • szőlőnél a fürtök megjelenése. a kockázatviselési időszak vége: • ültetvények esetén a technológiai érettséget, illetve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés megszűnése; • szőlőnél a szüret, de legkésőbb október 30-a.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem terjed ki azokra a viharkárokra, amelyek: • a kalászosok esetében a kalász lenyaklásában, az állomány megdőlésében nyilvánulnak meg, amennyiben a betakarítógép vágóasztala képes a termés betakarítására; • a kalászosok túlérett állapotában a technológiai érettségtől, illetve az aratás megkezdésétől számított 21. nap 24. órája után következtek be. 2.3.8.3. Önrész 2.3.8.3.1. Ültetvényekben május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkező állománykipusztulásos viharkárok esetén a megállapított kár összegéből abszolút önrészként a károsodott területre vonatkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra. A szántóföldi növényeknél a május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkező állománykipusztulásos viharkárok esetén a megállapított kár összegéből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott területre vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. Kalászosok esetén az érés kezdetét, repce esetén pedig a becők kifejlődését megelőző viharkárok, esetén a biztosító a károsodott területre vonatkozó 80%os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. Almában és körtében az augusztus 01. előtt bekövetkező viharkárok esetén a biztosító a károsodott területre vonatkozó 70%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. 2.3.8.3.2. A biztosítási szerződésben és a jelen különös biztosítási feltételben szereplő abszolút és levonásos önrész kerül alkalmazásra • alma esetén, amennyiben a kár augusztus 01. és szeptember 30. között következik be; • szőlő esetében; • repce kivételével a szántóföldi növények esetében, amennyiben a kár az érés kezdete (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a termésletörést okozhat) után következik be; • repce esetében, amennyiben az a becők kifejlődése után következik be A fenti esetekben, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz; • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész ke-

2.3.8.2. Kizárások

AHE-11536/1P

24/39

•

rül alkalmazásra, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz; a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz.

2.3.8.3.3. Árpa, rozs, tritikálé és őszi káposztarepce esetén amennyiben a káresemény a tárgyév augusztus 01-je után következett be, a biztosító: • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz; • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz; • a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrészt is alkalmaz, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz. 2.3.8.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott területre megállapított biztosítási összeg 30%-a. A 30%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt. A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül. A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik: Állománykipusztulásos viharkárok: Az állománykipusztulásos károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást és újravetést, újrapalántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani. Szántóföldi növények kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos kára esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott területre vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) Ültetvények esetében a károsodott területre vonatkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra. A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a. Súlycsökkenéses viharkárok: A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). Minőségi viharkárok: A kár megállapítása a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint történik. A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a biztosítási szerződésben rögzített önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). A minőségi viharkárok térítése csak a pótdíj ellenében megkötött minőségi viharkár záradék alapján történik, feltéve, hogy a szerződés a záradékra vonatkozóan is létrejött. 2.3.9. Tűzkár 2.3.9.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.3.9.1.1. Tűzkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a tűz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely természeti jelenség következtében (pl. villámcsapás) a növénykultúra legalább 30%os mértékű hozamcsökkenését okozza. Tűz: természeti esemény, így többek között villámcsapás, szárazság, öngyulladás által kiváltott, anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében. 2.3.9.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: • Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés; • a gyümölcsösökben, szőlőben a szerződés létrejötte. A kockázatviselési időszak vége: • Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való kiszedés, de legkésőbb november 30-a; • a gyümölcsösökben, szőlőben a szerződés megszűnése. 2.3.9.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárásokon túlmenően a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok tűzkárok esetén: • a gyomszabályozás elmaradása miatt keletkező vagy tovaterjedő károk; • az emberi beavatkozás miatt keletkező tűzkárok. 2.3.9.3. Önrész

AHE-11536/1P

25/39

Ültetvények aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező tűzkára esetén, a megállapított kár összegéből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott területre eső biztosítási összeg 80%-a. Ültetvények tűzkára esetén, amennyiben az aktuális termőév kezdete és a betakarítás között következik be a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra. Szántóföldi növények tűzkára esetén a díjtájékoztatóban szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra. 2.3.9.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott területre megállapított biztosítási összeg 30 %-a. A 30 %-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt. A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül. A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik: Ültetvényekben az aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező – kárküszöböt meghaladó – kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20 %-a. Ültetvények aktuális termőév kezdete és a betakarítás között bekövetkező – kárküszöböt meghaladó – kára esetén a megállapított kárból a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül levonásra. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). Szántóföldi növények, valamint ültetvények kárküszöböt meghaladó kára esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a biztosítási szerződésben rögzített abszolút és/vagy levonásos önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). Díjtámogatás igénybevételére NEM jogosító szerződés típus: 2.4. „D” típusú kiegészítő mezőgazdasági biztosítás A „D” típusú kiegészítő biztosítás mindhárom típusú - „A”, „B” és „C” - díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződés esetében megköthető. 2.4.1. A biztosítás tárgya: A „D” típusú kiegészítő biztosítási szerződés valamennyi Magyarországon termesztett növénykultúrára megköthető az alábbi biztosítási esemé-

AHE-11536/1P

nyekre (kárnemekre) vonatkozóan külön-külön és együttesen is. 2.4.2. Jégesőkár 2.4.2.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.4.2.1.1. Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra 30%-nál kisebb mértékű hozamcsökkenését okozza. Jégeső: szilárd halmazállapotú jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék. Tőkiveréses jégesőkár: A növények tőállományának május 31. napjának 24:00 órájáig jégverés következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást, illetve újrahasznosítást tesz szükségessé. Súlycsökkenéses jégesőkár: növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség. Minőségi jégesőkár: gyümölcsösök, paprika, paradicsom, dinnye, tök, zöldborsó, zöldbab és dohány termésében jégverés miatt bekövetkezett minőségi értékcsökkenés, mely az ajánlat mellékletét képező záradék alapján pótdíj ellenében térül. 2.4.2.1.2. A kockázatviselési időszak: 2.4.2.1.2.1. Tőkiveréses jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete: • Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, a kelés, ültetés, telepítés. A kockázatviselési időszak vége: • Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben május 31. napjának 24:00 órája. 2.4.2.1.2.2. Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete: • Szántóföldi növényekben a kikelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés; • almás termésű és csonthéjas gyümölcsűekben a tisztuló hullás befejeződése, de leghamarabb a szerződés létrejötte. • héjas gyümölcsűekben az elvirágzás; • bogyós gyümölcsűekben az első virágok megjelenése, szamócában az általános virágzás; • szőlőben, a fürtök megjelenése. A kockázatviselési időszak vége: • Szántóföldi növények esetében a termény betakarítása, de legkésőbb a szerződés megszűnése; • gyümölcsökben, szőlőben, az érést szabályozó vagy a betakarítást megkönnyítő vegyszeres kezelés időpontja, annak

26/39

hiányában a termés leszedése, leszüretelése, de legkésőbb a szerződés megszűnése. 2.4.2.2. Kizárások A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem terjed ki: • a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb károkra (pl. hideghatás stb.); • azokra a károkra, amelyek közvetett oksági kapcsolatban vannak a jégveréssel, mint természeti jelenséggel (ún. következményi károk pl. kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség által okozott termésveszteség stb.); 2.4.2.3. Önrész Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra. A május 31-e előtt bekövetkező tőkiveréses jégesőkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a. A súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz; • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz; • a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz. Árpa, rozs, tritikálé és őszi káposztarepce esetén, amennyiben a káresemény tárgyév augusztus 01-je után következett be, a biztosító: • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz; • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz; • a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrészt is alkalmaz, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz.

AHE-11536/1P

2.4.2.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott területre eső biztosítási összeg 5%-a. A „D” típusú kiegészítő biztosítás alapján a biztosító akkor nyújt szolgáltatást, ha a kár meghaladja a károsodott területre eső biztosítási összeg 5%-át és kisebb, mint a növénykultúra biztosítási összegének 30%-a. A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik: 2.4.2.4.1. Tőkiveréses jégesőkárok: A tőkiveréses károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást és újravetést, újrapalántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani. A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) Szántóföldi növények esetében a biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. 2.4.2.4.2. Súlycsökkenéses jégesőkárok: A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biztosítási szerződésben rögzített abszolút és/vagy levonásos önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). 2.4.2.4.3. Minőségi jégesőkárok A biztosító a kárt a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint állapítja meg. A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biztosítási szerződésben rögzített abszolút és/vagy levonásos önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). A minőségi jégesőkárok térítése csak a pótdíj ellenében megkötött minőségi jégesőkár záradék alapján történik, feltéve, hogy a szerződés a záradékra vonatkozóan is létrejött. 2.4.3. Viharkár 2.4.3.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.4.3.1.1 . Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra 30%-nál kisebb

27/39

mértékű hozamcsökkenését okozza azáltal, hogy a vihar • a kalászosoknál és a repcénél szemkiverést, kalászletörést illetve becőletörést okoz, valamint az állomány oly mértékű megdőlését okozza, mely a termény betakarítását lehetetlenné teszi; • a gyümölcsösök esetében termésleverést okoz; • egyéb növények esetében oly mértékű megdőlést, termésleverést, tányér-, vagy csőletörést okoz, mely a termény betakarítását lehetetlenné teszi. Vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebesség. Állománykipusztulásos viharkár: A növények tőállományának május 31. napjának 24:00 órájáig vihar következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást, illetve újrahasznosítást tesz szükségessé. Súlycsökkenéses viharkár: növények termésében vihar következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség. Minőségi viharkár: növények termésében jégverés miatt bekövetkezett minőségi értékcsökkenés, mely az ajánlat mellékletét képező záradék alapján pótdíj ellenében térül. 2.4.3.1.2. A kockázatviselési időszak: Viharkár esetében: Állománykipusztulásos viharkárok esetében: a kockázatviselési időszak kezdete: • Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, a kelés, ültetés, telepítés. a kockázatviselési időszak vége: • Az őszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben május 15-e; • a tavaszi vetésű, ültetésű, telepítésű növények esetében május 31-e. Súlycsökkenéses viharkár esetében a kockázatviselési időszak kezdete: • szántóföldi növényeknél a szerződés létrejötte; • almás termésű és csonthéjas gyümölcsűekben a tisztuló hullás befejeződése; • héjas és bogyós gyümölcsűekben az elvirágzás; • szamócában az általános virágzás. A kockázatviselési időszak vége: • szántóföldi növényeknél a technológiai érettséget, illetve a betakarítás megkezdését követő 21 nap (deszikkálás esetében annak időpontjától számított 5. nap 24. órája), legfeljebb azonban a szerződés megszűnése; • gyümölcsösök esetén a technológiai érettséget, illetve a betakarítás megkez-

AHE-11536/1P

•

dését követő 14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés megszűnése; ültetvények esetén érésgyorsító vegyszeres kezelés esetén a kezelést követő 5. nap 24:00 órája.

Minőségi viharkárok esetében a kockázatviselési időszak kezdete: • ültetvényeknél a tisztuló hullás befejeződése; • szőlőnél a fürtök megjelenése. a kockázatviselési időszak vége: • ültetvények esetén a technológiai érettséget, illetve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés megszűnése; • szőlőnél a szüret, de legkésőbb október 30-a. A kockázatviselési időszak kezdete: • kalászos kultúráknál esetén az érés kezdete (az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést, kalászletörést, szártörést okozhat); • őszi káposztarepcében a becők kifejlődése; • kapás kultúráknál a megtermékenyülést követően; • almás termésű és csonthéjas gyümölcsűekben a tisztuló hullás befejeződése; • héjas és bogyós gyümölcsűekben az elvirágzás; • szamócában az általános virágzás; • szőlőnél a fürtök megjelenése. A kockázatviselési időszak vége: • szántóföldi növényeknél a technológiai érettséget, illetve a betakarítás megkezdését követő 21 nap (deszikkálás esetében annak időpontjától számított 5. nap 24. órájáig), legfeljebb azonban a szerződés megszűnése; • ültetvények (szőlő kivételével) esetén érésgyorsító vegyszeres kezelés esetén annak időpontja, annak hiányában a technológiai érettséget, illetve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés megszűnése; • szőlőnél szüret, de legkésőbb október 30-a. 2.4.3.2. Kizárások A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem terjed ki azokra a viharkárokra, amelyek: • a kalászosok esetében a kalász lenyaklásában, az állomány megdőlésében nyilvánulnak meg, amennyiben a betakarítógép vágóasztala képes a termés betakarítására;;

28/39

• •

kártevők vagy kórokozók fellépése folytán álltak elő; a kalászosok túlérett állapotában a technológiai érettségtől, illetve az aratás megkezdésétől számított 21. nap 24. órája után következtek be.

2.4.3.3. Önrész 2.4.3.3.1. Ültetvényekben május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkező állománykipusztulásos viharkárok esetén a megállapított kár összegéből abszolút önrészként a károsodott területre vonatkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra. A szántóföldi növényeknél a május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkező állománykipusztulásos viharkárok esetén a megállapított kár összegéből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott területre vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. Kalászosok esetén az érés kezdetét, repce esetén pedig a becők kifejlődését megelőző viharkárok esetén a biztosító a károsodott területre vonatkozó 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. Almában és körtében az augusztus 01. előtt bekövetkező viharkárok esetén a biztosító a károsodott területre vonatkozó 70%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. 2.4.3.3.2. A biztosítási szerződésben és a jelen különös biztosítási feltételben szereplő abszolút és levonásos önrész kerül alkalmazásra • alma esetén, amennyiben a kár augusztus 01. és szeptember 30. között következik be; • szőlő esetében; • repce kivételével a szántóföldi növények esetében, amennyiben a kár az érés kezdete (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a termésletörést okozhat) után következik be; • repce esetében, amennyiben az a becők kifejlődése után következik be. A fenti esetekben, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz; • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz; • a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz.

AHE-11536/1P

2.4.3.3.3. Árpa, rozs, triticale és őszi káposztarepce esetén amennyiben a káresemény a tárgyév augusztus 01-je után következett be, a biztosító: • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz; • a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz; • a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrészt is alkalmaz, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz. 2.4.3.4 Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott területre eső biztosítási összeg 5%-a. A „D” típusú kiegészítő biztosítás alapján a biztosító akkor nyújt szolgáltatást, ha a kár meghaladja a károsodott területre eső biztosítási összeg 5%-át és kisebb, mint a növénykultúra biztosítási összegének 30%-a. A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik: Állománykipusztulásos viharkárok: Az állománykipusztulásos károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást és újravetést, újrapalántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani. Szántóföldi növények kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos kára esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott területre vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. Ültetvények esetében a károsodott területre vonatkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra. A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a. Súlycsökkenéses viharkárok: A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). Minőségi viharkárok:

29/39

A kár megállapítása a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint történik. A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a biztosítási szerződésben rögzített önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). A minőségi viharkárok térítése csak a pótdíj ellenében megkötött minőségi viharkár záradék alapján történik, feltéve, hogy a szerződés a záradékra vonatkozóan is létrejött.

levonásra kerül a károsodott területre eső biztosítási összeg 80%-a. Ültetvények tűzkára esetén, amennyiben az aktuális termőév kezdete és a betakarítás között következik be a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra. Szántóföldi növények tűzkára esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra. 2.4.4.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott területre eső biztosítási összeg 5%-a.

2.4.4. Tűzkár 2.4.4.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.4.4.1.1. Tűzkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a tűz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely természeti jelenség következtében (pl. villámcsapás) a növénykultúra 30%-nál kisebb mértékű hozamcsökkenését okozza. Tűz: természeti esemény, így többek között villámcsapás, szárazság, öngyulladás által kiváltott, anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében. Klimatikus eredetű tűz: nem emberi beavatkozásra visszavezethető tűz. 2.4.4.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: • Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés; • a gyümölcsösökben, szőlőben a szerződés létrejötte. A kockázatviselési időszak vége: • Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való kiszedés, de legkésőbb november 30-a; • a gyümölcsösökben, szőlőben a szerződés megszűnése. 2.4.4.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárásokon túlmenően a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok tűzkárok esetén: • a gyomszabályozás elmaradása miatt keletkező vagy tovaterjedő károk. 2.4.4.3. Önrész Ültetvények aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező tűzkára esetén, a megállapított kár összegéből abszolút önrészként

AHE-11536/1P

Klimatikus eredetű tűzkároknál a „D” típusú kiegészítő biztosítás alapján a biztosító akkor nyújt szolgáltatást, ha a kár meghaladja a károsodott területre eső biztosítási összeg 5%-át és kisebb, mint a növénykultúra biztosítási összegének 30%-a. A nem klimatikus eredetű tűzkároknál a biztosító szolgáltatása a biztosítási összeg 30%-át meghaladó károkra is kiterjed. A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik: Ültetvényekben az aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező – kárküszöböt meghaladó – kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20 %-a. Ültetvények aktuális termőév kezdete és a betakarítás között bekövetkező – kárküszöböt meghaladó – kára esetén a megállapított kárból a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül levonásra. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). Szántóföldi növények, valamint ültetvények kárküszöböt meghaladó kára esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a biztosítási szerződésben rögzített abszolút és/vagy levonásos önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). 2.4.5. Elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár 2.4.5.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.4.5.1.1. Elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az árvíz miatt bekövetkezett olyan kárese-

30/39

mény, amely a növénykultúra 30%-nál kisebb mértékű hozamcsökkenését okozta, amennyiben azt jégesőkár, aszálykár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár vagy felhőszakadáskár okozta.

•

• Mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz. Árvízkár-események: • a biztosításba vont növények befulladnak és teljesen elpusztulnak, vagy részleges károsodást szenvednek; • nem pusztulnak el, de termést nem hoznak; • a már érett termés a vízborítás vagy annak utóhatása miatt nem aratható le és ezért tönkremegy, illetve abban oly mértékű romlás következik be, hogy abból eredően az semmilyen célra nem használható fel. Állománykipusztulásos árvízkár: a növények állományának a vízborítás következtében május 31-ig bekövetkező oly mértékű kipusztulása, amely miatt az eredeti termelési cél megvalósulása lehetetlenné válik és a terület újrahasznosítását teszi szükségessé. Súlycsökkenéses árvízkár: növények termésében árvíz következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség. 2.4.5.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: • Szántóföldi növényeknél a kikelés, kiültetés, palántázás, vagy telepítés időpontja; • Ültetvényeknél a szerződés létrejötte. A kockázatviselési időszak vége: • Szántóföldi növényeknél a betakarításig tartó időszak, de legkésőbb november 30-a; • Ültetvények esetében a betakarításig tartó időszak, de legkésőbb november 30-a. 2.4.5.2. Kizárások: Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárásokon túlmenően az árvízkár-biztosítás nem terjed ki az alábbi károkra: • a hóolvadás miatt bekövetkező árvízkárokra; • arra a növénykárra, amely az árvíz felszíni vízborítása nélkül nagyfokú talajelázás vagy elgyomosodás miatt következett be; • a lehulló csapadék és hóolvadás által okozott károkra; • az eróziós károkra; • a hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett árvíz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerülő károkra;

AHE-11536/1P

• •

•

a medrükben maradt vízfolyások, a mesterséges csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok által okozott károkra; a csapadékvizekből származó felszíni vízborítások (belvizek) káraira; a szükségtározók elárasztásával felmerülő károkra; a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokra; a talajvíz átlagos szintjének megemelkedése miatt keletkező károkra.

2.4.5.3. Önrész A május 31-e előtt bekövetkező állománykipusztulásos árvízkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. A súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott növénytábla biztosítási összegének 40%-a kerül levonásra. 2.4.5.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%-a. A „D” típusú kiegészítő biztosítás alapján a biztosító akkor nyújt szolgáltatást, ha a kár meghaladja a károsodott növénytáblára eső biztosítási összeg 40%-át és kisebb, mint a növénykultúra biztosítási összegének 30%-a. A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik: A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos károknál a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárból a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 40%-a kerül levonásra. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). 2.4.6. Téli fagykár 2.4.6.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

31/39

2.4.6.1.1. Téli fagykár: A kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényekben a termőrészek vagy növényegyedek téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan 30%-nál kisebb mértékű hozamcsökkenést eredményező káresemény. Téli fagy: a kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 15 ºC vagy annál alacsonyabb hőmérséklet. 2.4.6.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: • A szántóföldi növények esetében a kelés; • a gyümölcsösök esetében november 30a. A kockázatviselési időszak vége: • A szántóföldi növények és a gyümölcsösök esetében a tárgyév március 31-e. 2.4.6.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárásokon túlmenően a téli fagykárbiztosítás nem terjed ki: • a szántóföldi növények esetén téli fagykár folytán termésveszteségben megnyilvánuló súlycsökkenéses károkra; • a hiányos kelés okozta károkra; • arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a károsodott szántóföldi területet június 30-ig nem hasznosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz); • a fej és bakművelésű szőlő takarásának elmulasztása esetén bekövetkező károkra; • a nem megfelelően beérett vesszők, hajtások, termőrészek miatt keletkező károkra; • arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a károsodott ültetvényt április 30-ig nem metszette vissza (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz); • gyümölcsösök esetén a visszametszést nem indokoló téli fagykárokra; 2.4.6.3. Önrész Szántóföldi növénykultúrák esetében a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. Ültetvények esetében a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra.

AHE-11536/1P

2.4.6.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a. A „D” típusú kiegészítő biztosítás alapján a biztosító akkor nyújt szolgáltatást, ha a kár meghaladja a károsodott terület biztosítási összegének 50%-át és kisebb, mint a növénykultúra biztosítási összegének 30%-a. A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik: Az őszi vetésű szántóföldi növényekben bekövetkezett – kárküszöböt meghaladó – állománykipusztulásos kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 80 %-a. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott táblát kiszántják, ill. újrahasznosítják és erről legkésőbb május 31-ig írásban bejelentést tesznek. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. Ültetvényeknél a kárküszöböt meghaladó – visszametszést indokoló – károk esetén a megállapított kárból a károsodott növénytábla biztosítási összegének 70%-a kerül levonásra. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott ültetvényt visszametszik és erről legkésőbb április 30-ig írásban bejelentést tesznek. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a. 2.4.6.5. Egyéb rendelkezések Az ajánlatot és mellékletét - a terményjegyzéket (adatközlést) - legkésőbb április 30-ig kell benyújtani. Szántóföldi növények esetén az ajánlat elfogadásának feltétele az ügyfél nyilatkozata, mely szerint a növények kikeltek, és a vegetációs stádiumhoz képest jó fejlettségi állapotban vannak, ültetvények esetén pedig, hogy a vesszők, hajtások, termőrészek megfelelően beértek. A nyilatkozatot a biztosító jogosult ellenőrizni és a nem megfelelő fejlettségű kultúrát, területet(eket) a biztosításból kizárni. 2.4.7. Felhőszakadás kár 2.4.7.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.4.7.1.1. Felhőszakadáskár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra 30%-nál kisebb mértékű hozamcsökkenését okozza.

32/39

Felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t. Állomány kipusztulásos felhőszakadáskárnak minősülnek a szántóföldi kultúrák esetében a május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkezett, az állomány legalább 40%-át kipusztító károk, melyek a károsodott növénytábla kiművelését indokolják. Súlycsökkenéses felhőszakadáskár: növények termésében felhőszakadás következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség. 2.4.7.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: • Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés; • gyümölcsösökben, szőlőben az aktuális termőév kezdete. A kockázatviselési időszak vége: • Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való kiszedés, de legkésőbb november 30-e; • gyümölcsösökben a termés leszedés, leszüretelés, de legkésőbb november 30a. 2.4.7.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően nem térülnek meg a felhőszakadással, mint természeti jelenséggel közvetett oksági kapcsolatban álló alábbi károk (ún. következményi károk): • a felhőszakadás miatt kialakult, kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség által okozott termésveszteség; • a felhőszakadás következtében a talajban keletkezett károk, és a felhőszakadás következtében kialakuló vízállás által okozott károk; • a kárt követő év vegetációs időszakára ható terméscsökkentő tényezőkre, továbbá állománykipusztulásos kár esetén a kipusztult növények cseréjének költségeire. 2.4.7.3. Önrész Állománykipusztulásos felhőszakadás károk esetén a megállapított kár összegéből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. Súlycsökkenéses felhőszakadáskárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott növénytábla biztosítási összegének 40%-a kerül levonásra.

AHE-11536/1P

2.4.7.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%-a. A „D” típusú kiegészítő biztosítás alapján a biztosító akkor nyújt szolgáltatást, ha a kár meghaladja a károsodott növénytáblára eső biztosítási összeg 40%-át és kisebb, mint a növénykultúra biztosítási összegének 30%-a. A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik: A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses felhőszakadáskárok esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 40%-a Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos felhőszakadáskároknál a megállapított kárból a károsodott növénytábla biztosítási összegének 80%-a kerül levonásra. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. 2.4.8. Homokveréskár 2.4.8.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak Homokverés kár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a homokverés miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra 30%-nál kisebb mértékű kipusztulását okozza. Homokverés: a vihar következtében megvalósuló természeti esemény, amelynek eredményeképpen a kockázatviselés helyén a levegő által szállított szemcsék a szántóföldi növények állományában mechanikai sérüléseket okoznak. 2.4.8.1.2. A kockázatviselési időszak: Homokverés kár esetében: A kockázatviselési időszak kezdete: • Az elvetett vetőmag csírázásának kezdete; • a palánta végleges helyre ültetése. A kockázatviselési időszak vége: • Azon időpont, amikor az alkalmazott agrotechnika ugyanabban a vegetációs időszakban lehetővé teszi a növényzet újra vetését/palántázását, de legkésőbb június 15-e. 2.4.8.2. Kizárások

33/39

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem terjed ki azokra a károkra, amelyek: • Homokverés esetén a szélerózió hatására a vetőmag elsodródása miatt keletkeztek. 2.4.8.3. Önrész Homokveréskárok esetén a megállapított kár összegéből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott területre eső biztosítási összeg 80%-a. 2.4.8.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a. A „D” típusú kiegészítő biztosítás alapján a biztosító akkor nyújt szolgáltatást, ha a kár meghaladja a károsodott terület biztosítási összegének 50%-át és kisebb, mint a növénykultúra biztosítási összegének 30%-a. A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik: A homokveréskárok mértékét az újravetést, vagy felülvetést, illetve újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének felmérésével kell megállapítani. A kárküszöböt meghaladó homokveréskár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott területre eső biztosítási összeg 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. 3. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok Az általános biztosítási feltételekben és a jelen különös biztosítási feltételek 2. pontjában az egyes kárnemeknél leírt speciális kizárásokon túl a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki: • a termesztés-technológiai előírások be nem tartása vagy azok helytelen végrehajtása miatt keletkezett károkra; • a gyomszabályozás elmaradása miatt keletkező vagy tovaterjedő károkra; • ültetvények esetén a hajtásrendszerben (törzs, ág, vessző, stb.) keletkezett károkra; • kártevők vagy kórok fellépése következtében bekövetkezett károkra; • a kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra; • learatott, leszedett, földből kiszedett termésben keletkezett károkra; • a magra termett növények szalmájában, illetve szárában előálló károkra;

AHE-11536/1P

•

a termés minőségében, illetve annak romlásában jelentkezett károkra; • a magtermés csíraképességének csökkenésében vagy a termés egyéb beltartalmi értékvesztésében megnyilvánuló károkra, mint pl. a sikértartalom, olajtartalom, cukortartalom, fehérjetartalom, toxintartalom; • ültetvényeknél a kárt követő év vegetációs időszakára ható terméscsökkentő tényezőkből eredő lárokra, továbbá állománykipusztulásos kár esetén a kipusztult növények cseréjének költségeire • a kárral érintett termény értékesítéséből, illetve annak meghiúsulásából adódó károkra; • azokra a károkra, melyek a biztosító kockázatviselésének a kezdete előtt keletkeztek; • a szőlő, körte és alma ültetvények állagkáraira; • a mag, ill. vetőmag minőségi értékvesztésében megnyilvánuló károkra. 4. A biztosítási összeg meghatározásának szabályai A biztosítási összeg megállapítása a következők szerint történik: A biztosítási összeg meghatározása szántóföldi növények és ültetvények esetén tűz-, jégeső-, tavaszi fagy-, téli fagy-, vihar-, elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvíz-, homokverés-, felhőszakadás, aszálykár kockázatokra: Biztosítási összeg = hozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha), ahol a • hozam: a biztosítani kívánt növénykultúra biztosított területének 1 hektárra (ha) eső, a tárgyévet megelőző ötéves időszak legmagasabb és a legalacsonyabb hozamértékeinek kizárásával képzett hároméves termésátlaga. • egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott hozamának tonnánkénti egységára forintban; • biztosított terület: a biztosítani kívánt növénykultúra teljes vetésterületének nagysága hektárban. A biztosítani kívánt növénykultúra hozamát, egységárát, és a biztosított vetésterületet a szerződő fél/biztosított határozza meg a szerződés megkötésekor. Ha a biztosított nem rendelkezik a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek a kizárásával képzett hároméves termésátlaggal, akkor a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek a kizárásával képzett hároméves, a biztosítási szerződéssel lefedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál elérhető, az adott növénykultúrára és az

34/39

adott évekre vonatkozó megyei vagy országos átlagtermés adatokat kell figyelembe venni. 5. Az önrészesedés szabályai A biztosító által alkalmazott önrészesedések a következők: 5.1. Kárküszöb Kárküszöb: A károsodott területre illetve károsodott növénytáblára eső vagy az üzemenként és növénykultúránkén számított biztosítási összegnek a káreseménytől függően meghatározott százaléka.

5.2.2.1. A károsodott területre/táblára vonatkozó abszolút önrész: a károsodott területre/táblára vonatkozó biztosítási összegnek a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka, amely a kárküszöböt meghaladó károk esetében a kárrendezés során megállapított kár összegéből kerül levonásra. 5.2.2.2. Az üzem valamely teljes növénykultúrájára vonatkozó abszolút önrész: a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási öszszegének a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka, mely a kárküszöböt meghaladó károk esetében a kárrendezés során megállapított kár összegéből kerül levonásra.

Kárküszöb alkalmazása 5.1.1. Díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződés típusok („A, B és C”) esetében az egyes káreseményekre vonatkozó kárküszöbök: • tűz-, jég-, vihar- és homokveréskár esetén a károsodott területre eső biztosítási összeg 30%-a, • elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár és a felhőszakadáskár esetében a károsodott növénytáblára eső biztosítási összeg 40%-a, • aszálykár és tavaszi fagykár kockázatok esetében az üzemenként és növénykultúránként, téli fagykár esetében növénytáblánként számított biztosítási összeg 50%-a. •

• •

•

5.1.2. Díjtámogatás igénybevételére NEM jogosító szerződés típus (Kiegészítő biztosítás „D” esetében az egyes káreseményekre vonatkozó kárküszöbök: tűz-, jég-és viharkár esetén a károsodott területre eső biztosítási összeg 5%-a, elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár és a felhőszakadáskár esetében a károsodott növénytáblára eső biztosítási összeg 40%-a, homokverés-és téli fagykár esetén a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a.

A kárküszöböt el nem érő károk esetén a biztosító kártérítést nem nyújt! 5.2. Önrészesedés alkalmazása 5.2.1. Levonásos önrész: A kárrendezés során megállapított kárnak a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka, amely a kárküszöböt meghaladó károk esetében a kárrendezés során megállapított kár összegéből kerül levonásra.

5.2.2.3. Az üzem valamennyi növénykultúrájára vonatkozó abszolút önrész: a biztosított összes növénykultúrájának teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka, mely a kárküszöböt meghaladó károk esetében a kárrendezés során megállapított kár összegéből kerül levonásra. Amennyiben abszolút és levonásos önrészt is tartalmaz a szerződés, abban az esetben a kárrendezés során megállapított kár összegéből először az abszolút önrész, majd a fennmaradó összegből a levonásos önrész kerül levonásra. 6. A biztosítási díjra vonatkozó szabályok 6.1. A biztosítási díj megállapítása A biztosítási díj a biztosító díjszabása szerint a biztosított növénykultúrára vonatkozó díjtétel és a jelen különös biztosítási feltételek 4. pontjában meghatározottak szerint számított biztosítási összeg szorzata. A biztosítási szerződés részét képező kötvény termelők szerinti bontásban, valamint „A”, „B” és „C” típusonként összesítve, a biztosításba bevont növénykultúrák feltüntetésével tartalmazza az adó nélkül számított biztosítási díjat és kármentességi kedvezmény esetén a kármentességi kedvezménnyel csökkentett, adó nélkül számított biztosítási díjat. 6.2. A biztosító vállalja, hogy „A”, „B” és „C” típusú biztosítási konstrukció szerinti bontásban tárgyév november 15-éig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton a biztosítási szerződés alapján elkészített kötvény sorszámát is tartalmazó, adó nélkül számított biztosítási díj és kármentességi kedvezmény esetén a kármentességi kedvezménnyel csökkentett, adó nélkül számított biztosítási díj megfizetéséről szóló igazolást állít ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapján vagy a kormányzati portálon keresztül elérhető, az MVH honlapján található elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével hozzáférhető felületen.

5.2.2. Abszolút önrész:

AHE-11536/1P

35/39

7. A szerződő fél, illetve a biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége 7.1. A közlési kötelezettség A szerződő fél, illetve a biztosított – a szerződés megkötésekor – az adatközlő lap kitöltésével vagy más egyéb módon, de mindenképpen írásban köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani az alábbi információkat/adatokat: 7.1.1. Szerződő fél/biztosított személyére vonatkozó adatok: • a biztosított neve, lakcíme, székhelye, cégjegyzékszáma, adószáma vagy adóazonosító száma; • ügyfél-azonosító száma. 7.1.2. A biztosításra vonatkozó adatok: • a biztosítani kívánt növénykultúra neve • a biztosított növénykultúra tárgyévi hozamának tonnánkénti egységára; • a biztosítani kívánt növénykultúra vetésterülete hektárban; • a biztosítani kívánt növénykultúra megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves termésátlaga, amennyiben a biztosított ezekkel az adatokkal rendelkezik; • a kockázatviselés helye. Az egységár meghatározásánál a szerződő félnek / biztosítottnak figyelembe kell vennie az aktuális piaci, tőzsdei, hatósági és szerződéses árakat valamint a reális termőhelyi viszonyokat és az alkalmazott agrotechnológiát. Az adatközléssel együtt a terület azonosításához szükséges dokumentumot (MePAR blokkazonosító / biztosított növénykultúra / terület ha) is a biztosító rendelkezésére kell bocsátani. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tárgyév július 15-ig tájékoztatja a biztosítót az egységes kérelemben a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás igénybevételi igényt bejelentő nevéről, ügyfélazonosító számáról, az egységes kérelemben rögzített terület nagyságáról és azok MePAR azonosítóiról, a bejelentett kultúrákról. A szerződő fél által a biztosítás kötésekor megadott területadatok előzetes adatközlésnek tekintendők. A területadatok az MVH fenti tájékoztatása alapján módosulhatnak. Végleges adatközlésnek az MVH-tól kapott adatok minősülnek. Amennyiben a biztosításra feladott terület kevesebb az MVH nyilvántartásában szereplőnél, a biztosított terület megnövekszik az Egységes Kérelemben megadott területre. Amennyiben a biztosításra feladott terület nagyobb az MVH nyilvántartá-

AHE-11536/1P

sában szereplőnél, a biztosítási fedezet ugyanazon a feltételekkel a különbözetre is kiterjed. MVH nyilvántartásában szereplőt meghaladó területre vonatkozó biztosítás díjához azonban állami támogatás nem vehető igénybe és a kötvényen ”INE” kezdetű biztosításként szerepel 7.2. A változás-bejelentési kötelezettség Amennyiben a szerződés megkötésekor a biztosított még nem rendelkezett ügyfél-azonosító számmal, az ügyfél-azonosító szám megállapítása tárgyában hozott döntés kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül köteles az ügyfélazonosító számot bejelenteni a biztosítónak. 8. A biztosító szolgáltatására, a kártérítés megállapítására vonatkozó szabályok 8.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a biztosítási szerződéssel fedezett és a kárküszöböt elérő károkat a szerződésben a biztosítási esemény bekövetkezésekor folyó biztosítási időszakra és a biztosítási esemény bekövetkezése szerinti kockázatviselési helyre megjelölt biztosítási összeg, illetve szublimit erejéig, az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg. A biztosító nem nyújt kártérítést • a tényleges veszteséget meghaladóan, • a kárküszöböt el nem érő kárra, • az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 00.00 óráját megelőzően bekövetkező káreseményekre. 8.2. A biztosító a kár mértékét a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, valamint a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről szóló 143/2011.(XII.23.) VM rendelet alapján állapítja meg. 8.3. A kártérítés mértékének megállapítása: A kártérítés mértékének megállapítása kétlépcsős kárfelmérés keretében történik. • A biztosítási esemény bekövetkezésekor – előszemle keretében - a biztosító felméri a biztosított növénykultúrában keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok (hozam, egységár, terület) figyelembevételével és "előszemlejegyzőkönyvet" készít,. • A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mértéke már egyértelmű (Pl: kipusztulásos károk, totálkárok, vagy egyértelműen felmérhető részkárok) a biztosító helyszíni területszemle során meghatározza az előszemle során károsodottnak ítélt te-

36/39

rületeken a kár várható mértékét, és "kárbecslési jegyzőkönyvet" készít. A hozamcsökkenést a biztosító saját helyszíni ellenőrzése és nyilvántartása alapján állapítja meg. A károk megállapítása a következők figyelembevételével történik: • a károsodott terület nagysága, • a növényeknek a biztosítási esemény nélkül várható, becsült hozama (maximum a biztosított hozam), • a becsléssel megállapított kár százalékos mértéke, az adatszolgáltatáskor rögzített egységár. Ha a kárkori forgalmi (piaci, tőzsdei) egységár nem éri el az adatközléskor megadott egységárat, akkor a biztosító a kárkori forgalmi egységár alapján állapítja meg a kár mértékét. A palántával nem pótolható szántóföldi növények állománykipusztulásos kára esetén az újrahasznosításként vetett, ültetett, palántázott, telepített növényekre csak az újabb biztosítás megkötése után visel kockázatot a biztosító. A biztosító elektronikus káraktát készít a biztosítási esemény bekövetkeztekor. A kárfelvételi dokumentumok, melyeken a felek a kár meghatározásához szükséges alapadatokat rögzítik: o jegyzőkönyv, o mintavételi lapok, o blokktérképek, o fényképfelvételek, o károsult végleges kárnyilatkozata, o egyéb, a kármegállapításhoz a kár jellegétől függő és a kártérítést befolyásoló nyilvántartás vagy dokumentum. 9. A biztosítási szerződés módosítására vonatkozó rendelkezések 9.1. A biztosítási szerződés kizárólag a felek közös megegyezésével, írásban módosítható. A biztosításba bevont növénykultúrára vonatkozóan a tárgyévre megadott hozam és egységár vonatkozásában azonban szerződésmódosításra nincs lehetőség. 9.2. A biztosítási szerződés a vetésterület nagyságára, illetve a biztosított növénykultúra fajtájára vonatkozóan legkésőbb a biztosítani kívánt növénykultúra vetésének, illetve palántázásának megkezdéséig módosítható. A módosítás a biztosítási időszak első napjára visszamenőleges hatályú. 9.3. Ha a vetésterület, illetve a biztosított növénykultúra módosításában a felek megállapodnak, akkor annak következtében a biztosítási összeg is megváltozik. A

AHE-11536/1P

biztosítási összeg változására tekintettel a biztosítási díj is módosulhat. A területadatok a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) tájékoztatása alapján is módosulhatnak, és ennek következtében változhat a biztosítási díj is! A biztosítási szerződés módosítása esetén a biztosító a módosított tartalmú kötvényt és a módosítást alátámasztó adatokat – ideértve a módosítással érintett biztosított növénykultúrára, a hozamra, a területre, a blokkazonosítókra, és A, B és C típusonként összesítve a biztosítottankénti díjelőírásra vonatkozó adatokat – legkésőbb a tárgyév augusztus 31-éig megküldi az MVH részére. 10. A kárbejelentés és kárbejelentéshez csatolandó további dokumentumok 10.1. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell: • a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, ügyfél-azonosító számát, • a károsodott növénykultúra nevét, • a károsodott kultúra üzemi szintű területének nagyságát, • a károsodott kultúra biztosítási értékét hektáronként, • a kárt vagy károkat okozó kárnemet vagy kárnemeket, • a súlycsökkenés becsült mértékét és a kárnyilatkozatot, • a biztosítási esemény Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer szerinti helyét (MePAR azonosító), • a károsodott terület nagyságát. 10.2. A jelen különös biztosítási feltételek értelmében a biztosító abban az esetben nyújt kártérítést, ha a káreseményt kiváltó időjárási jelenség bekövetkeztét • tűz esetén a tűzeset keletkezésének helye szerint illetékes hatóság igazolja, • elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár, homokverés kár, elemi káresemény valamint mezőgazdasági árvízkár vonatkozásában pedig az Országos Meteorológiai Szolgálat a rendelkezésére álló adatok alapján, internetes honlapján vagy külön eljárásban igazolja, indokolt esetben az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nemzeti Környezetügyi Intézet, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal bevonásával. 11. Fogalom meghatározások A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában: • mezőgazdasági biztosítás: a lábon álló növényi kultúrára kötött vagyonbiztosítás;

37/39

•

• •

•

•

•

AHE-11536/1P

kárakta: a biztosító szolgáltatásának összegszerű megállapításához szükséges iratokat tartalmazó nyilvántartás, mely az alábbi adatokat tartalmazza: o a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, ügyfél-azonosító számát, o a károsodott növénykultúra nevét, o a károsodott kultúra üzemi szintű területének nagyságát, o a károsodott kultúra biztosítási értékét hektáronként, o a kárt vagy károkat okozó kárnemet vagy kárnemeket, o a hozamcsökkenés becsült mértékét és forintosított értékét, o a biztosítási esemény Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer azonosító szerinti helyét (MePAR azonosító), o a károsodott terület nagyságát, és o a kifizetett kártérítés összegét. Elemi káresemény: a jégesőkár, aszálykár, belvízkár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár, felhőszakadáskár; Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése; Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület; Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti; Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen: o a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak; o a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített; o a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan terüle-

•

•

•

•

tek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző; o a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza. Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja; Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült; Ügyfél-azonosító szám: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben rögzített tízjegyű szám, amely az intézkedésben való részvétel során az ügyfél egyedi azonosítására szolgál. Ezt az adatot a biztosítási kötvény tartalmazza. Újrahasznosításnak minősül: o a palántával nem pótolható szántóföldi növények esetében a felülvetés, illetve a károsodott növénykultúra megszüntetése, majd közvetlenül új növénykultúra telepítése, o a palántával pótolható növények esetén a sérült, elpusztult palánták pótlása. o Mezőgazdasági termelő: mezőgazdasági díjtámogatás iránti kérelmet benyújtó, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által nyilvántartott ügyfél.

12. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól A jelen különös biztosítási feltételek módosítására az általános biztosítási feltételeknek a Polgári törvénykönyről szóló 2013. évi V. törvényt követő változása és a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről szóló 143/2011.(XII.23.) VM rendelet módosítása miatt került sor. A korábban alkalmazott különös biztosítási feltételekhez képest a jelen feltételek az alábbi lényeges eltérést tartalmazzák:: A biztosítási összeg meghatározásakor figyelembe vehető hozam: a biztosítani kívánt növénykultúra biztosított területének 1 hektárra (ha) eső, a tárgyévet megelőző ötéves időszak legmagasabb és a legalacsonyabb hozamértékeinek kizárásával képzett hároméves termésátlaga.

38/39

2014. évben már nem vehető igénybe támogatás annak a biztosítási szerződésnek a díjához, melynek biztosítási összege a tárgyévet megelőző három év hozamából képzett termésátlagon alapul.

Allianz Hungária Zrt.

AHE-11536/1P

39/39