MEZİGAZDASÁGI MUNKAGÉPEK TALAJMŐVELÉS GÉPEI

MEZİGAZDASÁGI MUNKAGÉPEK TALAJMŐVELÉS GÉPEI Talajmővelés mőveleti elemei és eljárásai: Forgatás Lazítás

Porhanyítás

Keverés Tömörítés Felszínalakítás

- SZÁNTÁS - Bármely a talajt nem tömörítı eljárás - Kiemelten: KULTIVÁTORRAL, KÖZÉPMÉLY- ÉS MÁLYLAZÍTÓVAL végzett eljárás - Különbözı minıségben valamennyi eljárás Kiemelten: TALAJMARÁS, BORONÁLÁS, KOMBINÁLT ELJÁRÁSOK - Különbözı mértékben valamennyi eljárás Kiemelten: TÁRCSÁZÁS - HENGEREZÉS Kombinált eljárások - Valamennyi eljárás Kiemelten: SIMÍTÓZÁS, kombinált eljárások

A talaj elıkészítés sorrendje: Tarlóhántás: nyári betakarítású növények tarlóján végzett sekély talajmunka. Hántott tarló ápolása: az árva- és gyomkelések élettevékenységének megszüntetése a hántásnál mélyebb talajmunkával. Alapmővelés: feladata a növények tenyészideje alatt igényelt talajállapot és mélység biztosítása, • Forgatás • Forgatás nélküli • Kombinált módszer Alapmővelés elmunkálása: az alapmőveléssel létrehozott talajállapot további alakítása a termesztés céljának megfelelıen. Magágykészítés: a talaj felsı rétegének a növény és a vetéstechnológia igényeihez mért kialakítása. Vetés utáni elmunkálás: a vetés után lazábbá vált talajállapot megfelelı tömörítése.

1

EKÉK: A forgatásos talajmővelés eszköze Feladata: - a felsı poros talajréteg és a felszínen található növényi maradványok leforgatása - a talaj kisebb mértékő porhanyítása és keverése Az eke fı részei: - mőködı részek - vázszerkezet - járószerkezet - vonó és függesztıszerkezet

Az eke mőködı részei: Szántóvas: feladata a talajszelvény (barázdaszelet) kihasítása. Alakja: - trapéz (a) - orros (b) - vésıs (c) - orrcsoroszlyás (d)

Rendszeres élezést igényel: → életlen szántóvas tömöríti a talajt - élezés kovácsolással + hıkezeléssel - keményfém felület felhegesztésével, a keményfém alatti lágyabb anyag jobban kopik →szántóvas önélezı lesz Kormánylemez: feladata a talajszelvény oldalra terelése és átfordítása. A kormánylemez jellemzı szögei: α - a talajszelvény kivágása, aprítás β - a talajszelvény átfordítása γ - a talajszelvény oldalra tolása

- A kormánylemez anyaga többrétegő kopásálló, szívós acél, osztott kivitelben, a legjobban kopó részek külön cserélhetık - Mőanyag kormánylemez alkalmazásával a súrlódás kisebb, emiatt a vonóerı 4-8%-al csökken, a talaj nem tapad rá, élettartama rövid 2

- Különleges kormánylemezek: Réselt kialakítású a nagyobb felületi nyomás miatt öntisztuló, vonóerı igénye kisebb (d) Rombusz alakú a traktor kereke a barázdában járhat széles gumiabronccsal is (b) Forgó kialakítású, gumibevonatú talajhajtású görgık (e) vagy aprítókésekkel felszerelt hajtott forgódobok

A barázdaszelet átfordításának mutatója

b k= a knormál= 1,41 khatár = 1,27 Csoroszlyák: Feladatuk a barázdafal függıleges kimetszése az eketest elıtt. Típusai: - késes csoroszlya – erıteljes tartószár késszerő mővelırésszel - tárcsás csoroszlya – tengelyén szabadon forgó csapágyazott körlap, nagymennyiségő szerves anyag leszántásánál használják, - él kiképzése lehet: • csipkés • csillagos • sima • hullámos

3

Ekenád és csúszótalp: - feladata a kormánylemezre ható oldalirányú és függıleges irányú erık felvétele Elıhántó és utóhántó: - a kormánylemez forgató munkáját tökéletesíti - a szervesanyag jobb alátakarását segíti Az ekék típusai: Függesztett ekék - az erıgéphez 3 ponton kapcsolódik - egyszerő kialakítású - saját járószerkezettel nem rendelkezik - fordulékony kialakítás - pótsúlyozó hatása van az erıgépre - max. 4-5 ekefejes kivitel Beállítása: - hosszirányú vízszint → támasztóorsóval - keresztirányú vízszint → függesztıkarokkal - munkamélység → támasztó- v. manós kerékkel - ekenád párhuzamossága → gerendely szögállításával - erıgéphez viszonyított helyzet → keresztgerendellyel Féligfüggesztett ekék: - az erıgéphez a két függesztıkaron keresztül kapcsolódik - hátulsó része a farkerékre támaszkodik - az üzemeltetı traktor járhat a tarlón vagy a barázdába - fordulását a kormányzott farkerék segíti - nagy munkaszélesség, 5-9 ekefej Beállítása: - hosszvízszint → hidraulika magasság + farkerék helyzete - keresztvízszint → függesztıkarokkal (+ barázdakerékkel) - munkamélység → tarlókerékkel - ekenád párhuzamosság → gerendely szögállításával - erıgéphez viszonyított helyzet → függesztı tengellyel Váltvaforgató eke: - jobbra- és balraforgató két ekefejsorral rendelkezik - a barátdaszeleteket mindig egy irányba forgatja - üresjárat, bakhát és osztóbarázda nélkül forgat - elınyös a domboldalak rétegvonal menti szántására - beállítása hasonló az ágyekéhez 4

Változtatható fogásszélességő eke: - a gerendely szögállításával és az ekefejek haladási irányba tartásával változtatható a munkaszélesség - a változó talaj- és domborzati viszonyokhoz igazítható az eke munkaszélessége - ezáltal mindig megteremthetı az optimális erıgép munkagép energetikai összhang - a korszerő gépeken hidraulikus rendszerrel menet közben is változtatható a munkaszélesség. TÁRCSÁS TALAJMŐVELİ GÉPEK - a szántáselmunkálás és a magágykészítés eszközei - mővelı elemük a tárcsalevél, mely vontatás közben a talajjal érintkezve forgásra kényszerül - haladás közben a vontatási iránnyal 90 foknál kisebb szöget zár be A tárcsa munkája:

- a keverı és porhanyító hatás mellett aprítja a talajt, a növényi maradványokat A tárcsalevél kialakítása: - a mővelıelemek alakja általában gömbsüveg, újabban csonka kúp

- sima (a) levélen folyamatos élszalagot alakítanak ki, vontatási ellenállása a legkedvezıbb - kötött gyomos talajon aprítási munkáját csipkés (b) kiképzés végzi jobb minıségben, talajbehúzó hatása is kedvezıbb - a csonkakúp (c) felülető tárcsalap súrlódása, így vonóerı igénye kisebb, könnyebben hatol a talajba, eltömıdésre hajlamos - a mővelıeszközök 3-6 mm vastag acéllemezbıl készülnek, 10-250 élszöggel - a tárcsalevelek szokásos átmérıje 450-750 mm. 5

A tárcsás borona kialakítása: - a mővelıelemek a tárcsa rendeltetésének megfelelıen a kereten egy vagy két sorban foglalnak helyet - az egysoros tárcsák egyirányú (a) (b) vagy egysoros „V” (e) elrendezésőek lehetnek - a kétsoros tárcsás boronák „X” (c) és „V” (d) felépítésőek lehetnek

- leggyakrabban a kétsoros, elrendezésében „X”-tárcsák (c) terjedtek el - a jobb és bal tárcsatagokra ható keresztirányú erık egymást kiegyenlítik és oldalirányú kitérítı nyomaték nem lép fel A tárcsák függıleges irányú fajlagos terhelésük alapján: - könnyő → 30 kg/db - középnehéz → 50 kg/db - nehéz → 70 kg/db A tárcsák beállítása, üzemeltetése: A tárcsás boronák munkáját a haladási sebesség, a fajlagos terhelés (pótsúlyozás) és a tárcsatagok beállítási szöge befolyásolja - a munkamélységet a tárcsatagok szögével, a pótsúlyozással vagy a talajkerekek helyzetével lehet beállítani - a tárcsa mozgásmódja szántáselmunkálásnál általában a szántás irányára merıleges vagy átlóirányú - ez a mozgásmód biztosítja a legegyenletesebb talajfelszínt - tárcsák munkaszélessége 3-8 m, az erıgéphez a vonórúdon keresztül kapcsolódik. Ásóboronák: felépítésükben a tárcsás boronára hasonlítanak, de mővelıszerszámaik több részbıl álló kereszt alakban elhelyezett acélkések - intenzív aprító, keverı, porhanyító munkát végeznek - széleskörően alkalmazzák szántáselmunkálásra, magágyelıkészítésre.

6

TALAJLAZÍTÓK Mővelıszerszámaik kialakítása sokrétő, elsısorban lazítják a talajt, minimális forgató hatás mellett, kisebb mértékő keverés, felszínalakítás és gyomirtás is munkájukhoz tartozik. Szántóföldi kultivátor: - a talajt a munkaszélességnek megfelelı teljes sávban megmunkálja - gyomirtásra, vetés-elıkészítı lazításra használják. Sorközmővelı kultivátor: Szélesebb sortávú növények (kukorica, cukorrépa, napraforgó stb.) sorai között gyomirtást, talajlazítást és nedvességmegóvást végez. - a több sorban elhelyezett szerszámokat átfedéssel rögzítik a biztos gyomirtás érdekében - szerszámai az egyoldalas és kétoldalas (lúdláb) saraboló kapák - a kultúrnövény védelmére kisebb növényállománynál védıtárcsát alkalmaznak - beállításuk és üzemeltetésük a növények közötti üzemeltetés miatt fokozott gondosságot és odafigyelést igényel. Nehézkultivátor: Szántás nélküli többmenetes mővelésben biztosítja az ıszi kalászosok vetıágyának elıkészítését. - a lazítást 15-30 cm-es mélységben végzi - viszonylag száraz talajon végeznek megfelelı aprító és lazító munkát - a szerszámszárak lehetnek merev, félmerev és rugalmas kialakításúak - a kapatestek alakja lehet szív, lúdtalp, kettıs szív és fordítható keskeny szerszám. Altalajlazítók: Feladatuk a tömör vízzáró talajréteg megszüntetése, a talaj vízgazdálkodásának javítása. Középmély lazítók munkmélysége 40-50 cm, gyakori változata a szárnyas réteglazító. A mélylazítók 50-90 cm-es mélységben lazítják a talajt.

7

BORONÁK - A talaj felsı rétegének mővelését több feladat együttes elvégzésével látják el. - Rögaprítást, felszínegyengetést, magtakarást, gyomirtást valósítanak meg. - A fogasborona mővelıeszközei merev kialakításúak.

- a talajban dolgozó fogak nyomás, ütközés, valamint súrlódás hatására fejtik ki munkájukat - a fogakat a keretre több sorban rögzítik, az egymást követı sorok fogai fél osztással eltolva helyezkednek el. HENGEREK - A hagyományos hengerek sima felületőkkel aprítják, tömörítik a felszínt, de porosítják a talajt, ami eliszapolódáshoz vezethet. - Méretük súlyuk eltérı benyomódást okoz, a tömörítı hatást befolyásolja. - A profilos hengerek a talaj felszínének átalakítására is szolgálnak.

- Gyakran használják a győrős hengert, felületi nyomása a sima hengernél nagyobb, mélyebben hatásosabban végezhetı a tömörítés. - Erıs rögtörı hatásúak a csillag, Cambridge- és Croskill-hengerek, fıként kötött talajokon alkalmazzák. KOMBINÁTOROK - Különbözı mővelıszerszámokkal felszerelt munkagépek, amelyeket kombinált gépkapcsolásokkal állítanak elı. - Könnyőkombinátorok könnyő talajok magágykészítésre használatosak, mővelıelemei; fogasborona, henger-borona, rugós szárú kultivátor. - Nehézkombinátort kötött és száraz talajok szántáselmunkására és magágy elıkészítésére használják, mővelıelemei; tömörítıhengerek, mélymővelı és szárnyas kultivátor elemek, csipkés és sík tárcsák. 8

TÁPANYAG-VISSZAPÓTLÁS GÉPEI A növények fejlıdéséhez szükséges tápanyagokat, a talaj termıerejét rendszeres trágyázással folyamatosan pótolni kell. A kiszórandó trágyafélék származásuk szerint szerves és szervetlen fajták, halmazállapotuk szerint szilárd és híg fázisúak lehetnek. Istállótrágya kijuttató gépek: Az istállótrágya szállítását és kiszórását szervestrágyaszóró pótkocsik, vagy hasonló felépítéső tehergépkocsik végzik, ezzel a módszerrel a trágya szétterítése a talajra egy géppel egy fázisban történik.

- a hátulra szóró kocsiknál a vízszintes vagy függıleges szóróhengert az oldalfalak hátulsó részéhez csatlakoztatják - a kocsiszekrény aljára építik a láncból és kaparólécekbıl álló kihordó berendezést - mindkét egység meghajtását a TLT-rıl kapja - az egységnyi felületre kiszórt trágyát a haladási sebesség és a kihordólánc változtatásával állíthatjuk be A kétfázisú technológia lényege a szervestrágya szállítását billenıplatós szállítóeszközök végzik, a speciális kialakítású szórógépbe billentik, amely oldalra szórva a területre juttatja.

- a kocsiszekrény hidraulikus úton a talajra süllyeszthetı, szervestrágya áttöltése után újra munkamagasságba emelhetı.

9

majd

a

Mőtrágyaszóró gépek - Mőtrágyaszórásra vetés elıtt, a vetéssel egyidıben és a vegetációs idıszakban mint fejtrágyázásra kerülhet sor. - Biztosítani kell a különbözı fizikai és mechanikai tulajdonságú mőtrágyák egyenletes kijuttatását. Röpítıtárcsás mőtrágyaszórók: - A gépek vontatott, függesztett, tehergépkocsira- vagy önjáró alvázra szerelt kivitelben készülnek.

- Lefelé szőkülı, tölcsér alakú tartályból a mőtrágya gravitációs úton, állítható adagolóréseken keresztül kerül a röpítıtárcsákra. - A mőtrágya folyamatos utánfolyását a tartályba épített, hajtott boltozódásgátló biztosítja.

- Vontatott mőtrágyaszórónál a lazítást is a mőtrágya továbbítására szolgáló szállító szalag vagy lánc végzi. -A szállítószerkezet meghajtása talajkerékrıl dörzshajtással történik. - A röpítıtárcsák hidromotor hajtásúak. - A kiszórandó mőtrágya mennyiségét az adagolórés méretével, a tárcsák fordulatszámával és dılésszögével állíthatjuk be. Pneumatikus mőtrágyaszórók: A pneumatikus gépeken a mőtrágya szemcséket csıvezetékben áramló levegı juttatja a központi tartályból az elosztó- illetve szórófejekhez.

Központi adagolású

Osztott adagolású 10

- A központi adagolású szórónál a tartályból a szemcsék gravitációs úton, szabályozható adagolónyíláson keresztül hullanak a fıcsatornába, ahol a nagysebességő levegıvel együtt az elosztó ütközıfejhez, majd az ütközılapokon keresztül kerülnek kiszórásra, az elosztás pontatlan. - Az osztott adagolású szórónál a szemcsék a központi tartályból a szórófejeknek megfelelı számú elosztóvezetékbe közvetlenül kényszeradagolás útján kerülnek, az adagolás mechanikus úton történik, jellemzıje a pontos, egyenletes elosztás. Folyékony mőtrágyaszórók: - A gépeket a párolgási veszteségek csökkentése és a hatóanyag–tartalom jobb hasznosulása érdekében fejlesztették ki. - Lehetnek speciális célgépek és olyan talajmővelı gépek, amelyek fı funkciójuk mellett - pl. szántás, mélylazítás – a mőtrágya egyidejő földbe juttatására is alkalmasak.

VETİGÉPEK A vetıgépek feladata a vetımag talajba juttatása, az elıírt mélység és tıtáv szerinti elosztása. Mechanikus sorbavetıgépek A vetési módok közül a legelterjedtebb, függesztett, féligfüggesztett és vontatott kivitelben egyaránt használják. - a magládában lévı magot a boltozódás elkerülésére keverı mozgatja miközben a mag a vetıszerkezethez kerül - a vetıszerkezet a kiadagolt magvakat a megvezetı csövön és a csoroszlyán keresztül a talajba juttatja - a vetıszerkezet alatti fenéklap helyzetét a mag nagyságának megfelelıen kell beállítani - a hidraulikusan kiemelhetı csoroszlyák mélységtartását rugóterhelés biztosítja - a vetıszerkezet talajkerék hajtású - a magmennyiséget a Norton-szekrény segítségével állítható különbözı vetıtengely fordulatszámokkal szabályozzuk Vetıszerkezetek: A tolóhengeres vetıszerkezetnél a magmennyiség beállítása a tolóhenger aktív hosszával és a vetıtengely fordulatszámával történik.

11

Tolóhengeres vetıszerkezet

Tolóbütykös vetıszerkezet

- a kivetendı magmennyiség a vetıelem fordulatszámával és a fenéklemez helyzetével szabályozható - a mag nagyságának megfelelıen háromféle vetıelemet alkalmaznak Pneumatikus sorbavetıgépek A pneumatikus vetıgépeknél a központi cellás adagolóhengerek által kiadagolt mag a ventilátor nyomócsövébe jut, majd az elosztófejeken sorokra bontva kerül a magvezetı csövekbe, ill. a csoroszlyákhoz.

- az ACCORD rendszerő vetıgépen a járókerékrıl hajtott központi vetıszerkezet több csoroszlyát is ellát vetımaggal - a felszálló ág végén állítható elosztókúp van, amelyen 6 felé osztódik a levegı a maggal együtt, majd a csoroszlya elıtt további elosztó található 12

- az egyedi magadagolású rendszernél a bütykös vetıelemek által kiadagolt magvak hajlékony mőanyag csıvezetéken keresztül nyomó légárammal kerülnek a csúszó csoroszlyán át a talajba

- a csúszócsoroszlyát kis sebességő vetéshez használják, elınye az egyszerő, könnyő kivitel, a tompa orr-résszel tömörített magágyra helyezi a magot, mélységtartása igen jó - a tárcsás csoroszlya egy- vagy kéttárcsás kivitelben készül, egytárcsásnál a tárcsa gömbsüveg, a kéttárcsásnál síklap és mindkettı szabadon forgó csapágyazással készül - a sorvetıgépeken a vetımag mennyiségét hektáronkénti magtömeg vagy folyóméterenkénti magszám alapján állíthatjuk be - a tömeg szerinti beállítást leforgatási próbával ellenırzik Szemenkéntvetı gépek A magokat azonos tıtávra és mélységbe vetik, melynek eredménye az azonos tenyészterület és egyenletes tıállomány kialakulása - a mag lehelyezésén kívül vegyszerek; mőtrágyák, permetanyagok és mikrogranulátumok kijuttatására is alkalmas - egyedi magtartály, 4-16 soros kivitelel - vetıszerkezetük általában talajkerékrıl lánchajtással mőködtetett - a csoroszlya elıtti rögterelı az optimális feltételeket készíti elı - a csoroszlya mögött tömörítıkerék, sortakaró és sorbehúzó halad - a sortakaró a nedves magágyba helyezett magot száraz, porhanyós földdel takarja be

13

Szemenkéntvetı gépek vetıszerkezetei: Peremcellás vetıszerkezet - a járókerékrıl hajtott cellás kerék a felülrıl lekerülı magokat kb. fél fordulat után alul ejti ki - a celláskerék a mag méretéhez igazodóan cserélhetı - a magok drazsírozása és kalibrálása elısegíti a pontos vetést, a mag kiesését kilökıék segíti Szívó rendszerő pneumatikus vetıszerkezet

- a vetıtárcsa egyik oldalát gumitömlıvel a ventilátor szívó oldalához csatlakoztatják - a vetıtárcsán a tıtávolságnak megfelelı számú, a mag méreténél kisebb furatok találhatók - a nyomáskülönbség hatására a mag a furathoz tapad, majd a maggal együtt elforduló tárcsán alul egy takarógörgı a szívóhatást megszünteti Nyomórendszerő pneumatikus vetıszerkezet - a központi dobos vetıszerkezet palástján 6-8 lyuksor található - a dob belsejébe a ventilátor túlnyomást idéz elı, ami az ide vezetett magokat rátapasztja a furatokra - a felesleges magokat maglesodró kefe távolítja el - a felsı ponton a gumigörgı takarása miatt a magra ható nyomóerı megszőnik - így a mag az alatta lévı tölcsérbe pottyan, majd a légáram a csoroszlyához továbbítja 14

NÖVÉNYVÉDELEM GÉPEI A növényvédı szereket leggyakrabban permetlé formájában juttatjuk ki a célfelületre. A cseppképzés elve és a célfelületre juttatásának módja szerint a permetezık lehetnek: - hidraulikus cseppképzésőek - szállítólevegıs - légporlasztásos - mechanikus – forgótárcsás - cseppképzéső - termikus cseppképzéső – meleg ködképzı – munkagépek Hidraulikus cseppképzéső permetezı A permetezıgépek felépítése, mőködési elve valamennyi gépnél hasonló. - a permetlevet elıszőrıvel ellátott beöntınyíláson (9) töltik a tartályba - a szivattyú (2) szívószőrın szívja, majd a nyomószőrın (10) keresztül juttatja a szakaszolókhoz (13) - a szakaszólók osztják el a folyadékot a szórókeret ill. szórófejekhez - a permetlé leülepedését a fojtószelepen (7) keresztül visszavezetett, a hidraulikus keverıt (8) mőködtetı permetanyag akadályozza meg - az üzemi nyomás beállítására általában szabályzószelepet (11) használnak - a cseppképzés módjától függıen elsısorban a szivattyú, a szórófejtípus illetve a szórószerkezet kialakítása változhat. - a permetlétartály 300-6000 liter nagyságú, rendszerint mőanyagból készül - a permetezık többségén követelmény, hogy 5-15 literes kézmosó és a hidraulikus kör, illetve a tartály átmosására 80-200 literes öblítıtartály a gép tartozéka legyen öblítıtartály

öblítıtartály

- a tartály illetve a hidraulikus rendszer kiöblítése a tábla szélén, majd az öblítıanyag célfelületre juttatása a környezetkímélı üzemeltetéshez tartozik 15

Permetlészőrık: - a permetezıgépen a szivattyú védelmére, illetve a szórófej dugulások megelızésére többfokozatú szőrırendszert – beöntı-, szívó-, nyomófúvókaszőrı – alkalmaznak - a szőrık lyukmérete a tartálytól a szórófej felé haladva fokozatosan csökken - a szivattyú utáni nyomószőrı rendszerint öntisztító kialakítású - az öntisztító szőrı elınye, hogy a tartályba visszaáramló többlet permetanyag lemossa a szőrı felületén feltapadt szennyezıdéseket és így munka közben nem változik meg a szőrı ellenállása, illetve a permetezı üzemeltetési paramétere Permetlészivattyúk: - feladatuk a permetlé továbbítása a szórófejekhez és a cseppképzéshez szükséges nyomás biztosítása - kialakítás szerint lehetnek dugattyús (a), membrán (b-c), és görgıs (d)

- a dugattyú illetve a membrán alternáló mozgása közben keltett térfogatváltozás, a szívó és nyomószelep segítségével valósítja meg a folyadékszállítást - a szakaszos szállítás miatt a nyomás ingadozás csökkentéséhez légüst beépítése szükséges - a görgıs szivattyú (d) a kör alakú házban excentrikusan elhelyezett forgórész és görgık segítségével folyamatos folyadékszállítást biztosít Szórófejek: - a hidraulikus cseppképzésnél a permetlé nyomási energiája a szórófejek segítségével biztosítja a cseppbontást - kialakításuk szerint lehetnek: - pörgetıtestes (a) - pörgetıkamrás (b) - felületütközéses (c) - folyadékütközéses (d)

16

Szórókeret: A szórókeret a kezelendı felülethez, kultúrához illeszkedı megfelelı szórófej elrendezést a cseppek célfelületre irányítását biztosítja - hidraulikus permetezıgépeknél általában szántóföldi síkszóró-keretet (a) - gyomirtásra levélalápermetezıt (b) - sávpermetezıt (c) - szántóföldi sorkultúra permetezıt (d) - szılı-, ill. gyümölcspermetezıt (e) - kézi szórópisztolyt (f) alkalmaznak

- a szántóföldi síkszórókeret munkaszélessége többnyire 12-36 m, vontatott vagy függesztett kivitelben készül - a keret nyitása, illetve emelése kézzel, mechanikus úton vagy hidraulikus munkahengerekkel vezérelve történhet - függesztett kivitelnél a káros keretlengés teleszkópos, rugós csillapítással és inga felfüggesztéssel mérsékelhetı A korszerő permetezıgépnek az alábbi követelményeket kell teljesíteni: - a különbözı por alakú és folyékony vegyszerek egyenletes szántóföldön történı bekeverését és ülepedésének megakadályozását - a permetanyag egyenletes és pontos szétosztását, amit a nyomásbeállítással, a keretszakaszolókkal, az adagoló automatikával és az inga felfüggesztéső, lengéscsillapított szórókerettel tudunk megvalósítani - a permetezı környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevı tisztítását, átmosását - a fenti ábra a permetezés, keverés, tartálytöltés és vegyszerbemosás mőködési vázlatát szemlélteti 17

Szállítólevegıs permetezıgépek A hidraulikusan képzett kis energiájú cseppeket légáram – szállítólevegı juttatja a kezelendı célfelületre - a légáram a lombozat mozgatásával a behatolóképességet, a levélzet mindkét oldali fedettségét is javítja - a fenti hatás nagytömegő kis sebességő levegıvel érhetı el legjobban, ehhez axiál- esetleg dobventilátort alkalmaznak Permetezıgépeken alkalmazott ventilátorok:

- az axiál ventilátor (a) csı alakú házában légcsavarszerő lapátkerék forog a tengelyirányban beáramló levegı egy terelıfelület hatására sugárirányba távozik, itt helyezik el a hidraulikus cseppképzéső szorófejeket - az axiálventilátorhoz leggyakrabban használt szórókeretek; a körkörös fúvókanyílásba elhelyezett kétoldali szóróív (g), vagy vízszintes keresztáramlásos változata (h) - a dobventilátor (b) kettıs csigaházában egy dob forgórész van elhelyezve, a kilépınyílás fúvócsı vagy fúvórés kialakítású Légporlasztásos permetezıgépek A cseppképzéshez a radiál ventilátor (c) által keltett nagy sebességő levegı porlasztó hatását használják fel

- a szórószerkezet a védendı növényállománytól függıen állítható fúvócsı (i), szántóföldi sorpermetezı keret (j) és állítható fúvókacsoport lehet. 18

Környezetkímélı növényvédelmi eljárások A környezetkímélı, vegyszertakarékos eljárások bevezetésénél alapvetı szempont a veszteségek csökkentése. - a permetezıernyı a leárnyékolás révén az elsodródást csökkenti - a pajzsos keretnél a növényzet megnyitása az alsó részek fedettségét javítja, csökkentve az apróbb cseppek elsodródását

- a légzsákos megoldásnál a légzsák furataiból kilépı légáram a szórókeret teljes hosszában magával ragadja és a célfelületre irányítja a cseppeket, így csökken az elsodródás, javul a penetráció és az intenzív levélmozgás miatt a fonák oldali fedettség is nı - a zárt terő, recirkulációs eljárásnál a sorkultúrát két oldalról győjtıernyık zárják körbe, a növényzeten áthatoló cseppeket az ernyık felfogják és visszajuttatják a folyadékrendszerbe - a permetezıszer elektrosztatikus feltöltésével is jelentıs veszteség csökkenés érhetı el, a pozitív töltéső cseppek a negatív töltéső levélzeten hatékonyan rakódnak le, elsısorban nagy lombozatú gyümölcsösökben hatékony módszer - a kenıgépek permetlével átitatott kanóc-, szivacshenger-, vagy kefeelemek útján juttatják a nagy koncentrációjú permetlevet a célfelületre, elsısorban kis magasságú kultúrán túlnövı vagy sorközben található gyomok irtására alkalmazzák

19

SZEMESTERMÉNY BETAKARÍTÁS GÉPEI Az arató-cséplı gép – kalászos gabona betakarításához - gép különbözı adapterekkel felszerelve más szemes termények betakarítására is alkalmas. - a gép három mőveletet végez: aratást, cséplést és tisztítást Az arató-cséplı gép szerkezeti vázlata és mőködése:

- az aratórész által levágott és összegyőjtött szem-szalma terményáramot a ferde felhordó juttatja a cséplıszerkezethez - a cséplıszerkezet a szem nagy részét a dobkosáron keresztül leválasztja, a fennmaradó keveréket a szalmarázóra dobja - az oszlatóverı a terelıhenger segítségével egyenletesen teríti az érkezı anyagáramot - a szalmarázóra került anyagból a szalma a gép végén esik le, a szem, törek, pelyva a szalmarázók fenéklemezén visszacsúszik a győjtıasztalra - az anyagáram a győjtıasztalról, a dobkosáron keresztül esı részekkel együtt a törekrostára kerül - a törekrostán keresztül esik a szem és az apróbb részek, így az alul lévı pelyvarostára hullanak - a nagyobb részek fennakadva a törekrostán továbbítódnak a rostatoldatra, illetve kalászfogóra ahol a kicsépeletlen kalászok áthullanak - a rosták tisztító munkáját a ventilátor légárama segíti

20

- a pelyvarostán áthullott magot a megfelhordó csiga a magtartályba továbbítja, míg a kicsépeletlen kalászok visszakerülnek a kalászcsigán keresztül a cséplıdobhoz. Vágószerkezet: - a vágószerkezet egyszeres lökető, normálvágású alternáló kasza, gabonához rendszerint recés pengéket használnak -a vágószerkezet mőködtetése fából vagy fémbıl készült hajtórúdon keresztül történik Motolla: - feladata a vágás pillanatában a termény megtámasztása, majd a vágóasztal felé terelése - a megfelelı terelı hatás elérése érdekében változtatható a kerületi sebesség és a magassága - a motolla ujjak vezéreltek, szöghelyzetük beállítása a terménytıl függ Terelıcsiga: - a vágóasztalra kerülı gabonaszálak középre szállítását végzi - elıreforgó hengeres felületén bal és jobb menettel rendelkezı csigalevél szőkíti az anyagáramot - az érkezı termény továbbítását vezérelt ujakkal végzi a ferdefelhordó felé Ferdefelhordó: - a láncos kaparóléces kialakítással a vágóasztal és a cséplıszerkezet között helyezkedik el, a termény továbbítását a fenéklemez mentén végzi Cséplıszerkezet: - feladata a mag kicséplése a kalászból - a dob és a dobkosár közötti szőkülı résben átáramló anyagból dörzsöléssel, ütés hatására jut át a mag a kosárpálcák között - a verılécek ferdén bordázott felületőek, az egymást követı verılécek bordázata ellentétes dılésszögő - a dob kerületi sebessége, fordulatszáma a cséplırés mellett jelentısen befolyásolja a magleválasztás hatékonyságát 21

Szalmarázó: - feladata a szem-szalma-törek keverék leválasztása a szalmától - a főrészfogra emlékeztetı felsı lemezrészek a szalma továbbítását végzik, a köztük lévı rácsos kialakítás a szem-törek leválasztására szolgál - a szalma az utolsó lépcsırıl hátrafelé jut a szabadba Rázószekrény – tisztítószerkezet: - a keverék további elkülönítését kétlépcsıs rostaszerkezet és ezek alá levegıt juttató ventilátor végzi - az osztott kivitelő ellentétesen mozgó részek biztosítják a tömegek kiegyenlítését - a dobkosáron átjutott, és a szalmarázó alján visszacsúszott anyagot a bordás győjtıasztal rétegzetten szállítja a törekrostára - a törekrostán a törek az alatta lévın a pelyva válik ki - a tisztításhoz szükséges levegı szállítására újabban változtatható fordulatszámú radiálventilátorokat alkalmaznak Magszállító rendszer, magtartály: - a gépen a kitisztított mag és a kicsépeletlen kalászok oldalra továbbítása csigákkal, felhordása pedig többnyire láncos gumilapátos szállító elemekkel történik - a magtartály a vezetıfülke mögött, a rázóasztal felett helyezkedik el, térfogata a gép teljesítményétıl függıen 4-8 m3 - a megtelt magtartályból a szemet kihajtható ürítıcsiga továbbítja a mellette álló vagy haladó szállítójármőre - a kicsépeletlen kalász a rostatoldat résein keresztül esik a kalászcsigához, majd továbbítódik vissza a cséplıszerkezethez Járószerkezet, kormányzás: - a váz- és a járószerkezet kapcsolódását a hegyi kombájnok esetében a vízszintesség megtartásához, hidraulikával változtatni tudják - a gép járószerkezetének hajtásához újabban hidrosztatikus hajtómővet alkalmaznak, ezzel fokozatmentesen és könnyen beállítható a terméshez igazodó munkasebesség - a kormányzás hidraulikával a hátulsó kerekek elfordításával történik.

22

Kukorica betakarítása A felhasználási céltól függıen külön-külön vagy együtt takarítható be a szem és a szár. Betakarítás eljárásai: - csöves betakarítás → ritkán használják, hazai viszonylatban a vetımagtermesztés során alkalmazzák - morzsolásos eljárás → a leggyakrabban alkalmazott technológia, amit átalakított gabonakombájnnal végeznek Morzsolásos betakarítás: - a morzsolást végzı alapgép a csıtörı-adapterrel felszerelt, átalakított gabonakombájn, a betakarítási folyamatot szárítás, utótisztítás, tárolás követi Csıtörı adapter: - a gabonakombájn átalakítása kukorica betakarításhoz a gabona vágóasztal csıtörı adapterre való cseréjével történik

- a szárat a kombájn elırehaladása közben füles láncok ragadják meg, és vezetik be az elején csigás kialakítású törıhengerek közé - a törıhengerek a szárat nagy sebességgel áthúzzák a törılécek között, eközben a csövek a szárról leszakadnak

23

- a letört csöveket a fülesláncok továbbítják a behordócsigához, amely középre terelve a ferdefelhordóhoz juttatja - a ferdefelhordó a lánc és a fenéklemez között a cséplı szerkezethez juttatja, ahol a dob és dobkosár közötti szőkülı résben a szemek lemorzsolódnak - a további tisztítási folyamat a kalászos-gabonához hasonlóan történik Arató-cséplıgépek üzemeltetése A gép teljesítıképessége az áteresztıképességgel jellemezhetı - az áteresztıképesség a cséplırésen másodpercenként átáramló szem+szár részek mennyisége kg/s egységben mérve - az áteresztıképességet a betakarítandó növény jellemzıi mellett alapvetıen a cséplı- és tisztítószerkezet méretei – dobszélesség, szalmarázó és rostafelület méretei határozzák meg A gép mozgásmódja - a kombájnok elıször körbevágják a táblát, hogy a szállítójármővek minden irányból könnyen megközelíthessék - ezt követıen fogásokra (C) osztva folytatják a betakarítást - azonos munkaszélességő kombájnokat célszerő egy fogásban üzemeltetni a táblavégi üresmenetek csökkentése érdekében - a munkát a fogás közepén kezdik és balra fordulva folytatják, az így szabaddá váló területeken a szállítójármővek könnyebben közelítik meg a betakarító gépeket - a magtartály telítıdését villogó sárga lámpa jelzi, a nyitható ürítıcsigával az ürítési folyamat menet közben is elvégezhetı - a kiszolgáló szállítójármővek számát a szállítójármő és a magtartály térfogatának hányadosa, valamint a fordulóidı és a tartály telítıdési idejének hányadosa adja Szemveszteség A legkisebb szemveszteséget az optimális terheléssel és a helyes beállítással érhetjük el, a szemveszteség keletkezhet: - az aratószerkezetnél – aratási veszteség - a cséplıszerkezetnél – cséplési veszteség - a tisztítószerkezetnél – kirázatlansági veszteség - tömítetlenség miatt – szóródási veszteség

24