Mezőgazdasági gépész A foglalkozás jelenlegi munkaerő-piaci helyzete Foglalkoztatottak száma A mezőgazdasági gépészek a fém és gépipari jellegű foglalkozások körébe, azon belül a gépésztechnikus foglalkozási szakmacsoportba tartoznak. 2005-ben a gépésztechnikusok száma 18000 fő körül mozgott. A szakmacsoportnak a speciálisan mezőgazdasági gépekre szakosodott technikusok csak egy kisebb részét teszik ki. Munkahelyek jellege A mezőgazdasági gépészek alapvetően kis- és közepes vállalatoknál kerülnek alkalmazásba. A mezőgazdasági gépész szakma az egyik legsokrétűbb szakma, így számos gazdasági ágazatban, illetve egymástól nagymértékben különböző munkakörökben helyezkedhetnek el a szakma képviselői. A mezőgazdasági gépészek 3 gazdasági ágazatban tevékenykednek: 1. Gépiparban, ahol főként gép-összeszerelési munkálatokat végeznek, tehát termelő szakmunkás pozícióban vannak; 2. Javítás-karbantartás területén, ahol alapvetően szolgáltatás jellegű tevékenységet folytatnak, szervizek és/vagy gépipari cégek alkalmazottaiként, esetleg önálló vállalkozóként; 3. Mezőgazdasági termelés területén, ahol termelési tevékenységet folytatnak, tehát a mezőgazdaságban használatos gépeket, berendezéseket üzemeltetnek (vetnek, öntöznek, betakarítanak, szárítanak, stb.). Ezen a területen azonban gyakran nemcsak az a feladata a gépésznek, hogy kezelje a gépeket, hanem hogy karbantartsa és adott esetben javítási, átalakítási munkálatokat is elvégezzen azokon. Számos kistermelő mezőgazdasági gépész végzettségű, s mint ilyen, a saját- vagy társvállalkozásnak a vezetője. Az alkalmazotti státuszban lévő gépészek művezetői-, munkairányítási pozíciókba kerülhetnek, mindez azonban egy folyamat, ritka, hogy egy pályakezdőt ebben a szakmában vezetői státuszba emelnének. A középfokú műszaki – technikusi – munkakörökben dolgozók mindössze 3%-át teszik ki a mezőgazdasági területen dolgozók. Javarészt - kétharmad arányban - 10 fő felett foglalkoztató vállalatok körében helyezkednek el.
A fém- és gépiparban foglalkoztatottak a Nyugat-, és Közép-Dunántúli régiókban valamint az ország középső megyéiben vannak jelen legnagyobb mértékben. Arányuk Dél-Dunántúlon a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb. Vegyük figyelembe azonban, hogy a mezőgazdasági gépészek egy jelentős részét mezőgazdasági üzemek, gazdaságok 3K CONSENS IRODA Változásmenedzsment • Térség- és gazdaságfejlesztés • Munkaügyi kapcsolatok • Humán menedzsment • Szervezetfejlesztés • Tréning Budapest 1125 Diósárok 2. Tel /Fax: 356-1081, 214-6187 Email:
[email protected], www.3kconsens.hu
foglalkoztatják, így kelet-magyarországi arányuk általában magasabb, mint a kizárólag fémiparban foglalkoztatottaké. A gép- és járműgyártás foglalkoztatási aránya a megyei foglalkoztatás szerkezetében , valamint az alágazati foglalkoztatottak eloszlása a megyék között
6 4 3 2 2
% és felette – 5,99 % – 3,99 % – 2,99 % % alatt
A gép- és járműgyártás alágazatai Kompresszor , turbina , csapágy gyártás Fűtőkészülék , villamos készülék gyártása Vasúti, mg-i, emelőgép , hajógyártás Termelőgép gyártása Közúti jármű gyártása Közúti járműmotor , -alkatrész gyártása Az egyes oszlopok mérete arányos a foglalkoztatottak számával
Munkarend, Bérezés A mezőgazdasági gépészek többnyire kétműszakos munkarendben, heti 40-, napi 8 órában dolgoznak, de a mezőgazdasági- és gépipari termelőüzemben alkalmazott mezőgazdasági gépészeknek gyakran túlórázniuk szükséges. A vegyes gazdaságokban (állattenyésztés és növénytermesztés) általában kiegyenlített az évszakok változásával együtt járó munka mennyisége, a csak növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságokban télen kevesebb a munka, ilyenkor nem jellemzőek a túlórák. A saját- vagy társvállalkozásban dolgozó szakmabelinek a jövedelmét számos körülmény befolyásolja (piaci árak, vállalkozói véna, szakértelem, stb.), de azt általánosságban el lehet mondani, hogy a magánvállalkozó gépésznek többet kell dolgoznia gazdasága fenntartása/működése érdekében, mint egy alkalmazotti státuszban lévő szakembernek. A 2006-os hivatalos bruttó béradatok szerint a szakmában havonta átlagosan 180 ezer, pályakezdőként 130 ezer forintot lehet keresni. A foglalkozás jövőbeni kilátásai Szakma iránti kereslet A mezőgazdasági gépészek iránti keresletet alapvetően két tényező határozza meg, egyrészt a mezőgazdasági gépgyártás volumene (tehát a mezőgazdasági gépek iránti kereslet) másrészt a hazai-, európai mezőgazdaság fejlődése. Magyarországon a mezőgazdasági gépgyártás az egyik legfejlettebb szektora a gépiparnak, dinamikus és bővülő növekedés, stabil felvevőpiacok jellemzik. A nyugat-európai mezőgazdaság igen fejlett, a hazaihoz képest sokkal inkább gépesített, tehát ezen a területen a gépek folyamatos karbantartásában és javításában van a legnagyobb üzlet, amely a hazai szakemberek mennyiségi növekedését csak kevéssé érinti. A nyugat-európai mezőgazdaság gépesítettségéből következő folyamatos alkatrész- és géputánpótlás azonban Magyarországon is magas termelékenységre ösztönzi a mezőgazdasági gépgyártással foglalkozó (exportáló) cégeket, amely az igényelt szakemberek számát is növeli/folyamatosan magas szinten tartja a hazai munkaerőpiacon. Az elkövetkezendő évtizedben Magyarországon is növekedni fog a mezőgazdaságban használatos gépek iránti kereslet. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 20 évre meghatározza a magyar mezőgazdaság jövőjét. A program egyik legfontosabb célja, hogy az elkövetkezendő 10 évben a magyar mezőgazdaság 3K CONSENS IRODA Változásmenedzsment • Térség- és gazdaságfejlesztés • Munkaügyi kapcsolatok • Humán menedzsment • Szervezetfejlesztés • Tréning Budapest 1125 Diósárok 2. Tel /Fax: 356-1081, 214-6187 Email:
[email protected], www.3kconsens.hu
termelékenysége 30 százalékkal növekedjen. Ennek egyik legfontosabb feltétele a gazdaságok technikai-, technológiai modernizálása, amelyre a fejlesztési pénzek 47 százalékát kívánják az illetékesek fordítani. Folyamatosan növekvő piac és termelési volumen jellemzi tehát azokat a szektorokat, amelyek a legtöbb szakembert foglalkoztatják. Mindezek ellenére a területen dolgozó technikusok iránt az előrejelzések szerint csökkeni fog a kereslet, mert az eddig általuk betöltött állásokat egyrészt alacsonyabban képzett szakmunkás végzettségű munkavállalók is el tudják látni, másrészt a speciálisabb tevékenységek pedig mérnöki végzettséget követelnek meg. Ennek megfelelően a szakmában elhelyezkedni kívánók lehetőségei a jövőben csökkeni fognak. A szakmában dolgozok száma 2015-re várhatóan a maihoz képest 6%-al fog lesz kevesebb. (3K Consens Iroda szakértői becslés 2007) Várhatóan Budapesten, a Nyugat-magyarországi és Közép-dunántúli régióban, valamint a hagyományosan mezőgazdasági megyékben – Bács-Kiskun, Csongrád és Békés - lesz a szakma iránt igény. Életkormegoszlás A jelenleg dolgozó mezőgazdasági gépészek javarészt az idősebb - majd 60%-uk 40 év feletti - korosztály köréből kerülnek ki. A gépész szakmába való alacsony volumenű belépés és az ismertetett eloszlás miatt középtávon a szakma elöregedése várható. A mezőgazdasági gépész szakmát választó emberek két terület iránt nyitottak, egyrészt a gépek, a berendezések gyártása, működése-, valamint a mezőgazdasági termelés, tenyésztés iránt. A mezőgazdaságba kerülő gépészek a ’legszerencsésebbek’ mert általában nekik van lehetőségűk arra, hogy a szakmájukat mindkét érdeklődési területen gyakorolják. A mezőgazdasági gépészek zárt- és nyitott térben egyaránt végezhetik a munkájukat, a gépösszeszerelő gépészek zárt-, a mezőgazdasági termeléssel és gépjavítással foglalkozó szakemberek pedig felváltva vannak zár - és nyitott térben. Szintén a végzett tevékenységtől függ a jellemző testhelyzet is: a javító-szerelő munka sok-, a gépi termelés kevesebb testhelyzet-változtatással (guggolás, fekvés, hajolás) jár együtt. Az állóképesség fontos tényező ebben a hivatásban, tehát a sportos alkatú emberek könnyebben boldogulhatnak a szakmában. A mezőgazdasági gépész kézi- és gépi hajtású eszközökkel dolgozik, ezek egyrészt gépösszeszereléshez-javításhoz használatos eszközökből (hajlítógép, eszterga, köszörű, szegecselő, hegesztő, stb.), másrészt a terepmunkához (vetés, szántás, favágás, stb.) szükséges gépekből (kombájn, vetőgép, stb.) állnak. A szakmát többnyire nagyfokú önállóság jellemzi, az eligazításokat, utasításokat a gépész-, illetve agrármérnökök adják. Mezőgazdasági gépész 20,0
15,0
%
10,0
5,0
0,0 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-X
Forrás: KSH Népszámlálás 2001,
korcsoport (év)
3K Consens, 2007
3K CONSENS IRODA Változásmenedzsment • Térség- és gazdaságfejlesztés • Munkaügyi kapcsolatok • Humán menedzsment • Szervezetfejlesztés • Tréning Budapest 1125 Diósárok 2. Tel /Fax: 356-1081, 214-6187 Email:
[email protected], www.3kconsens.hu
Fő feladatok, munkakörülmények A mezőgazdasági gépészek kötelezettségei általában munkakörönként változnak. A mezőgazdasági gépész feladatai az erő- és munkagépek hibáinak megállapítása, a gépek szakszerű bontása, összeillesztése, építése, gépalkatrészek cseréje, javítása, illesztése. Szerkezeti részek szakszerű beállítása valamint a munkagépek karbantartása, a gépek és a berendezések üzemszerű használata (szántóföldön, mező, erdőgazdaságban, stb. mezőgazdasági munka végzése). Összefoglalva: a gépösszeszerelő szakmunkások elsőrendű feladata, hogy a műszaki rajzoknak-, utasításoknak megfelelően kézi- és gépi hajtású berendezések/szerszámok felhasználásával, rendszerint fémből készült gépszerkezeti elemek szakszerű megmunkálásával és/vagy összeszerelésével gépi architektúrákat állítsanak elő. A karbantartó-javító szakmunkások munkakörébe tartozik a gépek és berendezések rendeltetésszerű üzemképes állapotának biztosítása, váratlan meghibásodások okainak feltárása, elhárítása, illetve felújítási feladatok végzése. A mezőgazdasági termelő szakmunkás a gépek karbantartása mellett elsősorban termelésseltenyésztéssel kapcsolatos gépi munkálatokat lát el. A szakmunkások magas kihordási időtartamú-, a biztonsági előírásoknak megfelelő-, mozgásukat nem akadályozó-, vastag anyagú-, általában kék színű munkásuniformist hordanak. A magasabb munkakörökben lévő munkások meghatározott színű köpennyel különböztethetik meg magukat. A védőfelszerelések hordását a termelés/javítás környezete és a végzett munka határozza meg (például hegesztés esetén kötelező a védőfelszerelés hordása). A legfontosabb kompetenciák: a gépszerkezeti struktúrák átfogó ismerete, kézi/gépi szerszámok magabiztos használata, NC/CNC programozás, kreativitás, precizitás-, fokozott figyelem-, pontos mérés-, műszaki rajzolvasás képessége, mezőgazdasági ismertek. Kompetenciák, iskolai végzettség, elvárások Az új szakképzési rendszerben a ’mező- és erdőgazdasági gépésztechnikus’ szakképesítés megszerzésével válhat valaki a terület szakértőjévé. A szakma iskolai rendszerben és felnőttképzésben egyaránt tanulható, a képzési idő 2 év, felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra. Az oktatási rendszerben lehetséges a specializálódás, tehát ha a pályát választó úgy dönt, hogy szívesen kezelne mezőgazdasági gépeket (tehát a termelésben, tenyésztésben venne részt), de nem akar gépjavítói-, karbantartói (tehát konkrét gépészeti) tudásokat elsajátítani, akkor a ’mezőgazdasági gépkezelő’ szakképzést is választhatja. A mezőgazdasági gépésznek alapvetően kétféle változást kell nyomon követnie, egyrészt a termeléssel-javítással összefüggő gépi technológiák-, másrészt a mezőgazdasági termeléshez, tenyésztéshez kapcsolódó berendezések, nehézgépek megújulását. Az előbbi területén a közeljövőben fokozottan érvényesülő tudásbeli elvárások a gépészekkel szemben: - NC/CNC vezérlésű gépek kezelése, - gépi kéziszerszámok használata, - mérés- és szakrajztudás, térlátás és műszaki érzék, - kézügyesség, - jó szisztematikus-következtető gondolkodás (hibakeresés), - ötletgazdagság (műszaki találékonyság a hiba keresésénél), - alapfokú szakmai idegen-nyelv ismeret. A mezőgazdasági termeléssel összefüggő pozíciókban alapvető elvárás a gépkezelői szaktudás. Napjainkban külön lehet specializálódni a különböző termelési-tenyésztési berendezések (fejő- és tejkezelőgép, keltető-gép, kertészeti gép, mezőgazdasági erő- és munkagép, rakodógép) kezelésre. A munkáltatók előnyben részesítik, ha a munkavállaló olyan szintű alaptudással rendelkezik, hogy könnyen be tud tanulni a különböző munkagépek kezelésébe (hozzátesszük, hogy arra feljogosító dokumentum – pl. jogosítvány – nélkül nem lehet nehézgépeket kezelni, még akkor sem ha az illető képes arra). A vezetői munkakörökben a tárgyalási-, közgazdasági ismeretek hatékonyabbá teszik a munkát, ezért egyre inkább elvárás. 3K CONSENS IRODA Változásmenedzsment • Térség- és gazdaságfejlesztés • Munkaügyi kapcsolatok • Humán menedzsment • Szervezetfejlesztés • Tréning Budapest 1125 Diósárok 2. Tel /Fax: 356-1081, 214-6187 Email:
[email protected], www.3kconsens.hu
Karrier Egy mezőgazdasági gépész karrier-pályáját saját szaktudásán, munkavégzésén kívül elsősorban a szervezet mérete határozza meg. A kisebb (2-9 fős) gazdaságok esetében általában nincs mód arra, hogy a mezőgazdasági gépész kilépjen a termelésből és irányítói pozíciót foglaljon el, tehát aki ’mű- vagy csoportvezető’, az gyakran termelő-szakmunkás is egyben (kapcsolt munkakör). A nagyobb gazdaságokban, üzemekben már lehetőség nyílik arra, hogy a gépész ténylegesen kiemelkedjen a közvetlen termelői szintről, és irányítói pozíciót foglaljon el csoport-, illetve művezetőként, de általában soha nem jellemző a fizikai munkától való teljes eltávolodás. Karriernek lehet minősíteni azt az esetet is, amikor a mezőgazdasági gépész gyakorlati oktató lesz a cégnél. Általános tapasztalat, hogy ennél feljebb csak akkor léphet egy mezőgazdasági gépész a hierarchiában, ha egyben iskolai végzettségét is növeli. Az anyagi megbecsülés az évek számával emelkedik, az egyre tapasztaltabb gépészeknek a cég iránti elkötelezettségét relatíve vonzó juttatásokkal igyekeznek erősíteni.
3K CONSENS IRODA Változásmenedzsment • Térség- és gazdaságfejlesztés • Munkaügyi kapcsolatok • Humán menedzsment • Szervezetfejlesztés • Tréning Budapest 1125 Diósárok 2. Tel /Fax: 356-1081, 214-6187 Email:
[email protected], www.3kconsens.hu