Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011.
1
Tartalomjegyzék
1. Vezetői összefoglaló 1.1. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2. Főbb célkitűzések 1.3. A helyi vidékfejlesztési stratégia felülvizsgálatának célja 1.4. A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők 1.5. A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások 2. Helyzetelemzés 2.1. A LEADER helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése 2.2. A LEADER helyi akciócsoport és a partnerség 2.3. A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése 2.4. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága 2.5. SWOT elemzés 3. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) 3.1. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3.2. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez 3.3. A helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései
3 3 3 3 3 4 5 5 13 14 18 19 21 21 22 23
2
1.
Vezetői összefoglaló
1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület 2013-ra szeretné elérni és megvalósítani: a települések és területek közötti „híd” kiépítését, a fejlesztési és együttműködési potenciál kihasználásával. A helyben megtermelt termékek, áruk ismeretségét növelni térségi és országos szinten. A helyi vállalkozások felemelését és a helyi munkaerő gazdálkodás megfelelő piaci igényekhez való alakítását. A térségi adottságoknak megfelelő turisztikai potenciál kihasználását, és összekapcsolását. A hátrányos helyzetű települések erősítését. 1.2 Főbb célkitűzések
Helyi életminőség fejlesztése, megújuló energiaforrások alkalmazása Térségi adottságok fenntartható hasznosítása Társadalmi tőke erősítése Helyben termelt termékek fejlesztése és piacra jutásának elősegítése Helyi érdekű képzés és szakképzés lehetőségének a megteremtése Térségi identitástudat erősítése, helyi közösségek építése Helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő térségi gazdaságfejlesztés
1.3 A helyi vidékfejlesztési stratégia felülvizsgálatának célja A 2008. évben elkészített Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata indokolt az országban és talán mondhatni a világban bekövetkezett változások sorozata végett. Sajnos olyan előre nem látható folyamatok indultak el, mely a gazdasági helyzetet és ezzel egyenes arányban a háztartások jövedelmét és fogyasztását helyi és térségi szinten is befolyásolják. A térségben számos vállalkozás kényszerült feladni tevékenységét, illetve a foglalkoztatotti létszámát csökkenteni, melyet alá tud támasztani az a tényadat is, ami a munkanélküliségi mutatót elemzi. A beruházások is parkoló pályára kerültek, minden szféra vonatkozásában, még sok esetben akkor is, ha vissza nem térítendő támogatás párosult egy-egy fejlesztéshez. A 2008-ban elkészült stratégia nagyobb hangsúlyt fektetett a szolgáltatási, közösségépítési folyamatok erősítésére, és a településképi, arculati megjelenések elősegítésére és kevésbé koncentrált a vállalkozói szektor fejlesztésére, hiszen akkor még más szempontok domináltak országosan és talán világviszonylati szinten is. Az új stratégia már a jelenlegi helyzetet igyekszik leképezni és a fő szempont a térségen belüli népesség megtartó képesség elérése, a munkahelyek megtartása, új munkahelyek létesítése, a térségi adottságok és potenciál kihasználása. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők A HVS felülvizsgálatának lehetőségét az egyesület minden információs csatornán igyekezett népszerűsíteni és felhívni a figyelmet. A legfőbb helyszín az egyesület által fenntartott honlap volt (www.mezofoldihid.hu), melyen minden aktualitást közzé tettünk, illetve az elkészült HVS munkaanyag részeket is folyamatosan frissítettük. A HVS felülvizsgálattal kapcsolatos hirdetményt postai úton küldtük ki a térségben lévő önkormányzatainknak és kértük, hogy 3
függesszék ki azt, ez mind a 18 önkormányzat polgármesteri hivatalában meg is történt a kért határidőre. A HVS felülvizsgálatával kapcsolatosan 3 falu fórumot tartottunk, melyek a következők voltak: 2011. február 28. Kisapostag 17 óra 2011. március 1. Mezőfalva 17 óra 2011. március 2. Perkáta 17 óra A meghirdetett falufórumainkon összesen 44 fő jelent meg, a honlapunkon közzétett és emailben kiküldött projektgyűjtő adatlapunkra összesen 316 db projektötlet adatlap érkezett be, mely mind a 18 település ötletét tartalmazza. 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások Az előző HVS megalkotásakor más irányvonalak kerültek meghatározásra, de alapjait tekintve inkább az fogalmazható meg, hogy a gazdaságfejlesztés volt akkor kicsit háttérbe helyezve, most pedig az került előtérbe. Ennek oka a jelenlegi gazdasági helyzet, melyre mint egyesület, és mint helyi közösség fontos figyelmet fordítanunk. A beérkezett projekt ötleteket akkor és most sem korlátoztuk csak egy fejlesztési forrásra, hiszen a térségi elképzelések számos forrásból megvalósíthatóak és a stratégiának is ezen irányvonalakat szükséges prezentálni. Az akkori prioritások közül viszont 4-et kivettünk (helyi hús és baromfi, tej ágazat fejlesztése, helyi gyümölcs zöldség és méz ágazat fejlesztése, helyi szőlő és bor ágazat fejlesztése, helyi bio- és megújuló ágazat fejlesztése) és igyekeztünk egy általánosabb célkitűzést megfogalmazni helyben termelt termékek fejlesztése és piacra jutásának elősegítése
4
2. Helyzetelemzés 2.1 A LEADER helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése A térség általános jellemzése A Mezőföldi Híd LEADER Akciócsoport a Közép – Dunántúli Régióban, Fejér megyében, a 3702. számú dunaújvárosi kistérségből Baracs, Daruszentmiklós, Előszállás, Kisapostag, Mezőfalva, Nagykarácsony, Nagyvenyim, Rácalmás településeket, a 3709. számú adonyi kistérségből Adony, Besnyő, Beloiannisz, Iváncsa, Kulcs, Perkáta, Pusztaszabolcs, Szabadegyháza településeket, valamint ezen kistérségekkel határos a sárbogárdi kistérségből Hantos és a ráckevei kistérségből Lórév településeket foglalja magába. Az Akciócsoport területén belül 3 város található (Adony, Pusztaszabolcs, Rácalmás), 2 nagyközség (Perkáta, Mezőfalva), valamint 13 (Besnyő, Beloiannisz, Iváncsa, Kulcs, Nagyvenyim, Szabadegyháza, Hantos, Lórév, Baracs, Kisapostag, Daruszentmiklós, Előszállás, Nagykarácsony) község található. A Mezőföldi Híd Akciócsoport területén összesen 50 416 fő él a 2010. január 1-jei állapot szerint, a területe összesen 70 308 ha, mely 703,08 km2-nek felel meg.
Mezőföldi Híd Akciócsoport lakónépesség (fő) 50416
50500 50000 49500 49000
48851 Lakónépesség (fő)
48500 48000 2000. január 1. 2010. január 1.
Elhelyezkedését tekintve az adonyi és a dunaújvárosi kistérség központi szerepet tölt be az országban. A dunaújvárosi kistérség északi – déli irányban a Duna Rácalmáshoz tartozó szakaszának északi határától a Baracs községhez tartozó Duna-szakasz déli határáig terjed. Keleti – nyugati kiterjedése az érintett települések nyugati határai által meghatározott terület és a Duna, illetve a településekhez tartozó Duna szigetek. Az adonyi kistérség Fejér megye keleti peremén, a Duna mellett helyezkedik el. Az érintett egymással földrajzilag összefüggő egységet alkotó települések földrajzi fekvése rendkívül kedvező, természetföldrajzi tájbeosztás szerint az Alföldi nagytájon belül két középtájhoz, a Duna menti síksághoz és a Mezőföldhöz tartozik. Vízrajzi szempontból az Akciócsoport legfontosabb eleme a Duna, mely közvetlen összekapcsolja a térségen belül Iváncsa – Lórév – Adony – Kulcs – Rácalmás – Kisapostag – Baracs településeket, azonban közvetetten az egész területi egységre befolyást gyakorol. A Mezőföld magasabb térszintű területein igen jó termőképességű, jó 5
vízgazdálkodású talajok jellemzőek. A Mezőföldi Híd Akciócsoport által lefedett terület a földterületek minőségét illetően igen magas aranykorona értékkel bírnak átlagosan 23 feletti értékkel, mely jónak mondható. Hantos település a sárbogárdi kistérség keleti peremén helyezkedik el és a mezőföldi tájegység részéhez tartozik, mind a két kistérséggel határos, hiszen a dunaújvárosi kistérségből Mezőfalvával, míg az adonyi kistérségből Szabadegyházával és Perkátával is határos. Lórév települést a Duna határolja Adony városától, de mondhatni menetrendszerinti kompjárat közlekedik a két helyiség között. A település a Csepel-sziget déli részén helyezkedik el, Pest megyében és szinte a megye legrégebben lakott települései közé sorolható. A településen országos viszonylatban a szerb nemzetiségű lakosság itt él a legnagyobb számban. A térség meghatározó gazdasági szereplői a rácalmási HANKOOK Tire Magyarország Kft., dunaújvárosi ISD Dunaferr Zrt., a szabadegyházai Hungrana Kft., az ercsii Musashi Hungary Ipari Kft., a százhalombattai MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. A térség aktív munkaképes korú lakosság 65 %-a ezekben az üzemekben dolgozik. A Mezőföldi Híd Akciócsoport két hátrányos helyzetű települése: Daruszentmiklós és Nagykarácsony, mely települések a Dunaújvárosi kistérségben találhatóak. A települések helyzetét az alábbiakban lehet összefoglalni: a két település a kistérség, a megye és a régió déli perifériáján található (halmozottan periférikus helyzetű), földművelési hagyományokkal rendelkező mezőgazdasági területekkel bíró mikro térség, munkahelyteremtő beruházások ez idáig nem valósultak meg az elmaradott infrastrukturális viszonyok miatt. A településeken a legnagyobb foglalkoztatók az önkormányzatok az intézményi fenntartások végett. A fiatal lakosság helyben tartása igen nehézkes, hiszen nincs motiváció a helyben maradáshoz. Az alacsony ingatlanárak miatt a bevándorlók nagy része szociálisan hátrányos helyzetű, akik tovább súlyosbítják a munkanélküliek és a segélyezettek számát. A településeken élő értelmiségi réteg egy része társadalmi aktivitását nem helyben fejti ki, hanem a szomszédos Dunaújvárosban. A két település kitörési lehetőségei lehetnek az érintetlen környezet megléte, mely megfelelőalapot tud szolgáltatni az ez irányú turisztikai szolgáltatások kialakulásának. A településeken jelentős számú civil szervezetek működnek, melyek a települések közösségi életét tudják formálni és a helyi identitáserősítést tudják eredményezni. Az M6-os autópálya kiépítése Daruszentmiklós területeit vonzóbbá tette befektetés szempontjából, mely remélhetőleg főként a munkahelyteremtésre és a gazdaságfejlesztésre összpontosít. A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok Az akciócsoport területén lévő települések és a hozzájuk tartozó külterületi területek mondhatni természetközeli állapotban tudtak fennmaradni és főként mezőgazdasági tevékenységek végzésére alkalmasak. Az akciócsoport összes mezőgazdasági területe 54 644 ha, ebből 90%-a szántó művelésű. Ebből a százalékos arányból következtetni lehet, hogy a térség kifejezetten a szántóföldi növénytermesztésre rendezkedett be, és ezen tevékenységhez szükséges megfelelő eszközpark áll rendelkezésre a gazdálkodás végzéséhez. A szántóföldi növénytermesztés lehetőségét támasztja alá az is, hogy igen kedvező a mezőgazdasági területek aranykorona értéke, igaz településenként vannak rosszabb minőségű földterületek, mint pl. Adonyban, vagy Előszálláson. Napjainkban ez az arány nem változott még mindig a
6
szántó művelés a legnagyobb arányú mezőgazdasági terület, a kert, gyümölcsös, és szőlőművelésben tapasztalható növekedés a gyep rovására százalékos arányban kifejezve 6 %.
Mezőföldi Híd Akciócsoport mezőgazdasági területeinek megoszlása 2006‐ban (ha) 49453 50000 40000 30000 20000 10000 0
444
337
584
3826
Mezőföldi Híd Akciócsoport mezőgazdasági területeinek megoszlása 2006‐ban (ha)
Az erdősültség szempontjából az akciócsoport erdős területe 4279,6 ha, mely az összes terület vonatkozásában 6,08 % erdősültséget eredményez. A térségi erdőtelepítések nagy részének elsődleges rendeltetése védelmi célú. A védelmi célok között kiemelkedik a talaj- és természetvédelem. A megyére is, de a térségre is jellemező a talajvédelem fontossága. Fejér megyében az erdők 30% a talajvédelmi rendeltetésű, ami az országos átlag háromszorosa. A Mezőföldi Híd Akciócsoport területein az erózió és defláció elleni védekezés a meghatározó. Az agrárátalakulás, a vidék fejlesztésében meghatározó szerep jut az erdőgazdálkodásnak. Az szántóföldi növénytermesztésben felszabaduló gyengébb minőségi osztályba tartozó termőföld, alternatív hasznosításának egyik lehetősége az erdőtelepítés. A már meglévő erdők minőségi fejlesztésével növelhető az erdő immateriális szociális és közjóléti szolgáltatása, amely iránt egyre nagyobb a társadalmi igény is. Az állattenyésztés vonatkozásában elmondható, hogy térségi szinten a baromfiállomány rendelkezik a legnagyobb létszámmal, a legkisebb létszámmal a szarvasmarha állomány. A ló térségi viszonylatban már inkább hobbi állatnak tekinthető és nem gazdasági haszonállatnak, néhány egyéni gazdálkodónál még munkavégzés a célja a fajnak, de főként a lovardákban tartott lovak száma a meghatározó a térségen belül. Az elmúlt évek állatállomány létszámait figyelembe véve elmondható, hogy a sertéságazat szenvedte el a legnagyobb állományi létszám csökkenést, mind magán, mind gazdasági szervezeti szinten. Pozitív állatállományi létszámváltozás tapasztalható a juhágazatban térségi szinten, ez abból adódhatott, hogy állami szinten a támogatások mértéke megnövekedett, illetve a juhászat épületigényei jóval alatta maradnak a többi fajéhoz képest és ez is ösztönző lehetett a magángazdálkodók motivációinál. Kevés befektetéssel viszonylag hamar megtérülő ágazatról beszélhetünk. Napjainkban is ezen arányok figyelhetők meg az állatfajok tekintetében annyi változással, hogy a sertés és szarvasmarha állomány még tovább csökkent egy 5-6 %- os tendenciát mutatva, a baromfi 7
állomány, és a juh állomány viszont 3-4 %- os növekedést mutat. Az alábbi diagram szemlélteti az állatállomány létszámokat fajonkénti megbontásban térségi szintre vetítve 2006-ban.
Mezőföldi Híd Akciócsoport állatállománya 2006‐ban (db) 300000
274785
200000 100000 0
11583
40400 11634
Mezőföldi Híd Akciócsoport állatállománya 2006‐ban (db)
A térség természetvédelmi területei a következők: az Adonyi Természetvédelmi Terület. A terület védelem alá helyezésének célja a hazánkban csak néhány helyen előforduló fokozottan védett gyapjas csüdfű termőhelyének megóvása. Geológiailag a terület a Mezőföldi löszháthoz tartozik. Természetes növényzete a térségre valamikor jellemző homoki és lösztölgyesekkel kevert sztyepprétek maradványait őrzi. A legnagyobb értéket a tö9bb mint 300 tőből álló gyapjas csüdfű állomány jelenti. Ez a növény az európai Vörös Könyvben is szereplő veszélyeztetett faj. Líviai halastavak Természetvédelmi Terület a területen olyan flóra és fauna alakult ki és létezik mely megóvásra méltó. Értékes és fokozottan védett madárfajok találhatóak meg a területen. Ilyen terület kijelölését kezdeményezi Adony az Adonyi Nagy-sziget miatt. A mintegy 110 ha-os kiterjedésű terület szerves részét képezi a Duna-menti országos jelentőségű ökológiai folyosónak. Folytatásaként a Rácalmási-szigetek országos védettség alatt állnak. Nyárfás állományai mellett elsősorban természet közeli vízparti állományai, tájképi értéke indokolja védelmét. Pusztaszabolcs vizes élőhelyei. A Cikolai vízfolyás menti vizes élőhelyek szervesen kapcsolódnak a már védelem alatt álló adonyi Líviai halastavak fontos ökológiai folyosó részeként. A Rácalmási-szigetek Természetvédelmi Terület. A természetvédelmi terület feladata, hogy megőrizze a Duna mellett mára csak foltokban megmaradt ártéri keményfa- és puhafa ligeterdőket, a rájuk jellemző növény és állatvilággal együtt. Gemenchez hasonlóan a rácalmási szigetvilág is többé-kevésbé megőrizte a Duna árterének egykori jellemzőit, növény és állatvilágát. A Nagy-szigeten az elmúlt évek felelőtlen emberi beavatkozásának helyreállítása, az eredeti állapot visszaállítása áll a kezelés középpontjában. A védett terület magában foglalja a rácalmási Nagy-szigetet, a Duna zátonyszigeteit és a közöttük található ágrendszert. Fontos feladat az átöblítő vízutánpótlás biztosítása. A szigetet borító erdőterületek több mint felét 8
átalakított, erősen kezelt mesterségesen telepített erdők teszik ki, melyek fokozatos lecserélése folyik. A környező kis zátonyszigetek azonban érintetlenek maradtak. A partokat bokorfűzek szegélyezik, beljebb fűzfák, nyárfák és szép tölgy-köris-szil keményfaligetek láthatók. Aljnövényzetükben hóvirág, tavaszi tőzike, gyöngyvirág, nyári tőzike, hamvas szeder, szibériai nőszirom virágzik. Ipari hasznosítású terület szinte minden településen található a rendezési tervben meghatározott paraméterekkel és betelepítési lehetőségekkel. Sajnos több településen ezen a szinten meg is álltak a folyamatok, mert forrás hiány miatt a területek nem kerültek kialakításra és infrastrukturális szempontból fejlesztésre. A térségben lévő településeket elkerülte a nagyfokú ipari parkoknak a betelepítése, ami egyrészről megfelelő települési környezettel tud szolgálni a településen élőknek, viszont ennek következményeképpen a munkalehetőségek jóval távolabb esnek a lakóhelytől, így ez a folyamat a munkába bejárást és az ingázást hozta a településen élőknek. Az ipari parkok távoli elhelyezkedése elősegítette, hogy szennyező források, szennyező területek és szennyező hatások se jelentkezzenek a térségben az esetleges beruházások viszont, zöldmezős beruházásként tudnak megvalósulni. A megújuló energiaforrások tekintetében a térség az élen jár, mert a térséghez tartozó Kulcs község területén valósult meg az országban elsőként egy szélerőmű, mely bemutató, minta és oktató bázisként üzemel. A Pálhalmai Agrospeciál Kft. üzemegységéhez viszont egy biogáz üzem tartozik, mely szintén a megújuló energiaforrás hasznosítására és bemutatására szolgáló minta projektként végzi tevékenységét, 2007-ben került átadásra a létesítmény, és az óta éves szinten kb. 100 ezer tonna szerves anyag feldolgozását tudja megvalósítani. Számos településen természetvédelmi területek találhatók, amelyek jelenleg fejlesztésre szorulnak, hiszen egyáltalán nincs kihasználva ezen területek nyújtotta lehetőség akár az ökoturisztikai irányvonalra gondolunk, vagy az erdei iskolák nyújtotta lehetőségre vagy csak egyszerűen a kikapcsolódási lehetőségek figyelembe vételére. A Duna part nyújtotta lehetőség, mely több település szempontjából jelentős szerepet tudna betölteni az idegenforgalom területén még kihasználásra váró folyamat, hiszen ezen lehetőséggel számos munkahelyteremtés valósulhatna meg helyben, mely jelenleg a térség legnagyobb problémája. Fontos megemlíteni, hogy tavak tekintetében is jól ellátott a terület csak megemlítésképpen a Cikolai halastavak is itt találhatók, melynek kihasználása szintén várat magára. Épített környezeti és táji elemek tekintetében a településeken szinte mindenhol megtalálható ilyen jellegű létesítmény ez legyen egy őspark, egy kastély, egy kúria, egy templom, egy kápolna vagy egy régészeti lelőhely akár. Itt is meg kell említeni, hogy ezekből a létesítményekből csak egy-kettő került felújításra és turisztikai látványosságként vagy egyéb funkció betelepítésével üzemel (konferencia központ, idősek otthona, könyvtár, művelődési ház). Számos településen viszont az enyészeté az ilyen jellegű létesítmény, melyeknek megmentése az utókor számára elengedhetetlen jelentőségű és egyben felelősség is. Demográfiai helyzet Demográfiai szempontból az országos adatokhoz viszonyítva ebben a térségben is az elöregedő lakosság a jellemző. Az elvándorlások és az odavándorlások aránya közel azonos értéket mutat minden településen. A térségnek fő feladata kell, hogy legyen a minél több ide telepedő lakos, valamint a fiatalok helyben tartása. Ehhez az oktatási infrastruktúra minden településen adott, óvodai ellátás és általános iskolai ellátás tekintetében egyaránt. A térségben 9
két középfokú intézmény működik (Adony, Pusztaszabolcs) és nyelviskola is van (Pusztaszabolcs), felsőfokú oktatási intézmény a Mezőföldi Híd Akciócsoport által érintett településein nincsen. Emellett kiemelt jelentőségű terület a szociális ellátás, valamennyi településen működik családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, házi gondozó, szociális étkeztetési ellátás, valamint működik a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás is egy-két településen. Ezek a tényezők szolgálhatják az egyik alappillérét annak, hogy a lakosságszámot hosszú távon növelni lehessen a térségben. A másik fontos pillér a munkahelyteremtés, az ipari parkok kialakítása, fejlesztése, a turisztikai tevékenység fejlesztése, a helyi vállalkozások erősítése és a helyben termelt termékek piacra jutásának az elősegítése a térségben.
Mezőföldi Híd Akciócsoport településeinek lakossága 7000 6000 5000 4000 3000 2000
Lakosság (fő)2000. január 1.
1000
Lakosság (fő)2010. január 1. Szabadegyháza
Rácalmás
Perkáta
Pusztaszabolcs
Nagyvenyim
Nagykarácsony
Mezőfalva
Kulcs
Lórév
Kisapostag
Iváncsa
Hantos
Előszállás
Beloiannisz
Daruszentmiklós
Besnyő
Baracs
Adony
0
A térségben kiemelt területként kell kezelni a nemzetiségi gyökerű településeket. A nemzetiségi értékek ápolása, megőrzése, bemutatása példaértékű a Mezőföldi Híd Helyi Közösség több településén (pl.: Beloiannisz, Lórév, Adony). Számos rendezvényen, kiadványon keresztül részese lehet a térség valamennyi lakosa egy-egy nemzetiségi kultúrának. Gazdasági környezet A foglalkoztatottak száma megközelítőleg 19000 fő, de az aktív korúak száma ennél jóval nagyobb közel 25000 fő. Korábban a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya kb. 80 % volt, az ipari és szolgáltató szektorban dolgozott a fennmaradó 20 %. Napjainkban ez az arány jelentősen megváltozott. Az ipari parkok kialakítása, gyáregységek térségben történő letelepedése az infrastrukturális beruházások térségfejlesztő hatásának köszönhetően a foglalkoztatottsági arányokat megfordította és a mezőgazdaságban dolgozók aránya jelentősen lecsökkent, kb. 20 %-os szintre. A fizikai munkaerő keresettsége dominál a térségben, a szellemi tőke munkaerő-piaci esélyei jelenleg a második helyen állnak. Iskolai 10
végzettségek tekintetében az országos problémák a térségben is jelentkeznek, hiányzik a jól képzett, szakmunkás munkaerő és az utóbbi években jelentősen megnőtt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számra. A térségben a vállalkozói kört figyelembe véve igen változatos képet mutat, két pólus figyelhető meg a nagyobb településeken a székhellyel rendelkező vállalkozások főként mezőgazdasági tevékenységet vagy építőipari tevékenységet végeznek. A kisebb településeken inkább a szolgáltatói szektor tevékenysége figyelhető meg abból is a kis- és vegyes kereskedések. A legnagyobb foglalkoztató a Hankook Tire Magyarország Kft. Rácalmás közigazgatási területén található jelenleg 1100 fő alkalmazottal, a gyár II. ütemű fejlesztése után kb. 2500-3000 fő elhelyezését tudja megoldani foglakoztatás szempontjából. A szántóföldi növénytermesztés megfelelő alapokon nyugszik, ezért gazdaságfejlesztés szempontjából egyik ágazatát tudná képviselni a szántóföldi növénytermesztés és a hozzá tartozó raktározási és logisztikai központ, mely Adony város közigazgatási határán helyezkedik el. A mezőgazdasági vonalon tovább haladva szinte minden településről elmondható, hogy nagyarányú őstermelő képviselteti magát, akik a családi gazdálkodás alapjait jelenthetik. Bár azt is hozzá kell tenni, hogy ez az őstermelői létszám évről évre csökkenő tendenciát mutat. A településeket a falugazdász hálózat elérhető ez sok esetben nagyfokú segítséget jelent az őstermelőknek, hiszen helyben tudják intézni ügyeiket, helyben tudnak információhoz és segítséghez jutni. Sajnos a vállalkozói kedv akciócsoport területi szinten igen kedvezőtlen, hiszen a jelenlegi szabályozások és a bizonytalan gazdasági helyzet ezen területen stagnálást illetve csökkenést mutat. Több településen viszont az infrastrukturális adottságokból és a kedvező közlekedési kapcsolatoknak köszönhetően olyan területi kínálat van, mely a vállalkozók, vállalkozások számára kedvező letelepedést tud biztosítani. Ezen lehetőségek figyelembe vételével a vállalkozói szektor erősítése mellett a foglalkoztatás növelése várható. Jelenleg a vállalkozások közötti együttműködések csírái figyelhetők meg csak, sőt a vállalkozások más szektorokkal való együttműködése is csak inkább protokolláris, mint tényleges együttműködés, a jövőbeni elképzelések a szektorok közötti kapcsolatok és együttműködések elősegítését célozhatja meg. A vidéki területek megőrzésénél és fejlesztésénél fő irányként a hasznosítási tevékenységre szeretnénk a hangsúlyt fektetni a turisztikai célú kihasználtságot és a vidéki jövedelemtermelő képesség növelését segítenénk elő azzal, hogy a vállalkozásokat ezen irányba tudjuk orientálni. A térségben működő megújuló energiaforrások példájának kihasználásával a vállalkozásokat szeretnénk ösztönözni arra, hogy ezen energiák hasznosításával a működési költségek csökkentése érhető el, mely hozzá járulhat a versenyképesség megőrzéséhez. A gazdasági fejlesztési szervezetek jelenléte a térségben mondhatni egyenlő nullával, aminek a veszélye az, hogy az információáramlás nehézkes a szektorban, és a segítséget is esetlegesen csak több órás utazással tudja az adott szektor képviselője megszerezni. Társadalmi környezet A civil élet a térségen belül jónak mondható, sőt kiemelkedő minden településen megtalálhatók ezek a szerveződések. A települések életében nagy húzóerőt képviselnek a programok kialakításában, és a civil szféra élénkítésében. A térségre a legjellemzőbb civil szerveződések a szabadidős tevékenységet folytatók, a sport tevékenységet folytatók, a 11
településfejlesztéssel foglalkozók, és a közbiztonsággal foglalkozó civil szervezetek. Szinte minden civil szervezetről elmondható, hogy fejlesztésre szorulnak akár infrastrukturálisan, vagy működési feltételek megteremtése tekintetében. A térségben azért vannak olyan hiány tevékenységek is a civil élet tekintetében, mely aggodalomra is adhatnának okot, hiszen például nincs egyetlen civil szervezet sem aki a jogi témákkal kapcsolatos problémákat tudná képviselni, de ilyen tevékenység még a kutatás is, ezen tevékenységekben is előrelépést szükséges mutatni, hiszen a kutatás, fejlesztés és minta projektek, jó gyakorlatok elterjesztése a gazdaságfejlesztés egyik alapjául tud szolgálni is egyben. A jelenlegi helyzetet elemezve a civil társadalom elhelyezésével kapcsolatosan is problémák léptek fel egy-egy település tekintetében, hiszen nincs egy olyan megfelelő közösség tér, vagy ház, ahol az összejöveteleiket kulturált körülmények között meg tudnák tartani. Egyes esetekben még a művelődési ház is hiányzik, ahol ténylegesen a kulturális tevékenységeket, rendezvényeket le lehet bonyolítani. Megfigyelhető hogy csak egy-két esetben van példa arra, hogy a civilek közötti együttműködések működnek, de talán az is csak települési szinten, esetenként a szomszédos települések között. Az viszont ténylegesen ritka eset, amikor a szektorok közötti együttműködés jelei figyelhetők meg. Ezen hiányokat figyelembe véve mindenféleképpen a civil szektor erősítését szeretnénk megvalósítani, mind háttér infrastruktúra területén, de az együttműködések területén is. A térségben a regisztrált munkanélküliek száma 2000.12.20 állapot szerint 1335 fő, míg a 2010. 12. 20. állapot szerint 2215 fő, itt a tíz éves időintervallumot figyelembe véve a térségben a munkanélküliek száma 65 % növekedést mutat, mely aggasztó olyan tekintetben, hogy azért több munkahelyteremtésre vonatkozó beruházás valósult meg a térségben. Fejér megyei szinten nézve a mutató alakulását 2000-ben a regisztrált munkanélküliek száma 12160 fő volt, míg 2010-ben ez a szám 23175 fő, mely növekedés 90 %-os. A a két százalékos arányt összehasonlítva elmondható, hogy a megyei átlag alatt van a térség munkanélküliek számának a növekedése. Az aktív munkavállalásra képes korú lakosság száma a térségben 2000. 12. 20. állapot szerint 28 383 fő, míg 2010.12.20. állapot szerint 30 215 fő. Itt növekedés tapasztalható, mely növekedés 6,45 %-os. Megyei szinten szintén növekedés figyelhető meg a 2000. évhez képest, mely növekedés 11,5 %-os. A munkanélküliségi mutató a térségben a következőképpen alakult, melyet a diagram szemléltet.
Mezőföldi Híd Akciócsoport munkanélküliségi rátája 10
4,96
6,57
5
2000.12.20 2010.12.20
0 Munkanélküliségi ráta (%)
12
2.2 A LEADER helyi akciócsoport és a partnerség A Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület 2008. évi alakulása óta kiemelt figyelmet fordított és fordít az akciócsoport területén a partnerség alapvető kérdéskörére. Az egyesület fontosnak tartja, hogy olyan kezdeményezések jöjjenek létre, melyek partnerségen alapulnak és a helyi kezdeményezési szinteken valósulhatnak meg. A helyi partnerséget tudja jellemezni maga az egyesület is, hiszen alakulása óta az egyesület tagsága növekvő tendenciát mutat tehát ebből is levontató az a következtetést, hogy a térségben a partnerség működőképes, viszont fejlesztése elengedhetetlen a sikeres projektek megvalósításához. Az egyesületen belüli partnerség alapvető jellemzéséhez hozzá tartozik az is, hogy különböző szférák között sikerült a partnerséget megteremteni, hiszen a közszféra (21 tag), a civil szféra (36 tag) és a vállalkozói szféra (33 tag) együttgondolkodása tudott testet ölteni az egyesületben. Az együttgondolkodás ezalatt a 3 év alatt el tudott mélyülni és olyan kezdeményezések valósulhatnak meg projektek formájában, melyek a partnerséget tudják reprezentálni, legyez szó egy megrendezett LEADER-es rendezvényről, vagy akár egy III-as tengelyes fejlesztésről. A térségből több mint 300 projektötlet segítette a 2008. évben elkészült Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánkat, ami szintén az egyesület és a térségi lakosság együttműködését tudja bemutatni és a partnerségi alapelveket tudja alátámasztani. A jelenlegi felülvizsgálatnál szintén a projekt ötletek begyűjtése jó alapot szolgáltat a HVS megalkotásához, mely ötletek száma szintén több mint 300 db, ezzel az egyesület eredményesnek mondhatja magát partneri kapcsolatok számbavételénél és a térségi lakosság bevonásánál egyaránt. A HVS tervezési folyamat során az idő rövidsége miatt összevont lakossági fórumokat szerveztünk összesen 3 darabot, ahol szintén megfogalmazódtak a lakosság részéről fejlesztési elképzelések. Ezen fejlesztési elképzelések és projektötletek megjelennek a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület fő célkitűzéseiben is és reményeink szerint a megjelenő pályázatokban is. A partnerségi viszonyok meghatározásánál minden egyes partnerséget újra és újra meg kell határozni, de a valódi partnerségnek feltétlenül tartalmaznia kell a következő két elemet: a megosztás (feladatok, felelősség, haszon, kockázat megosztásának) érzését és a résztvevők közötti fejlődő kapcsolatot. Az egyesületi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy korrekt és megfelelő partnerkapcsolati rendszer évek alatt alakul ki, és válik megalapozottá. A partneri kapcsolatok egyesületi szinten az alábbiakban foglalhatók össze:
Méltányosság
Átláthatóság
Kölcsönös elvárások megvalósulása
Helyi kezdeményezések támogatása
Kapcsolattartás, kapcsolatrendszer kiépítése
Információ áramlás biztosítása
A térségben élő lakosság bevonása a tervezési és fejlesztési folyamatokba 13
2.3. A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése Az egyesület Európai Uniós forrásból és hazai forrásból gazdálkodik 2007-2013 közötti időszakban. A források két részre bonthatók fejlesztési forrásokra és működési forrásokra. A fejlesztési források a III. tengelyes forrásokból és a IV. tengelyes LEADER forrásokból tevődnek össze. Fejlesztési forrás tekintetében az egyesületnek III. tengelyes forrása 3 312 340 euro, LEADER forrása 1 237 376 euro az előzőekben említett időszak végéig a rendelkezésre áll. Működési forrása az egyesületnek 2007-2015. augusztus 31-ig 1 137 429 euro.
Mezőföldi Híd HACS rendelkezésére álló források (euro) 1 137 429
3 312 340
III. tengely fejlesztési forrás IV. tengely fejlesztési forrás
1 237 376
Működési forrás
A rendelkezésre álló forrásaink tekintetében az egyesületnek kötelezettsége van mind a III-as tengely tekintetében és mind a LEADER program tekintetében a 45%–át gazdaságfejlesztésre fordítani és allokálni ez idáig az egyesület ezen forrásallokációnak megfelelt és eleget tett. A III. tengely 1 kör megvalósítása, elért eredmények Az ÚMVP III. tengely 4 intézkedésére rendelkezésre álló forrás 3.312.340 € (895.722.983,Ft). Az 1. körben lekötött forrás 1.101.057 € (293.651.975,- Ft). 2008. október 19. és 2009. január 10. között volt első körben lehetőség arra, hogy az ÚMVP III. tengely 4 intézkedésére támogatási kérelmet nyújthattak be az ügyfelek. Ezen időszakban 34 db támogatási kérelem érkezett be. Falumegújítás és –fejlesztésre 14 db, Mikrovállalkozások fejlesztésére és létrehozására 9 darab, Turisztikai tevékenységek ösztönzésére 7 db, Vidéki örökség megőrzésére 3 db támogatási kérelem érkezett be. A döntéshozatalt követően 18 db támogatási kérelem kapott pozitív elbírálást. Az eltelt időszakban 16 ügyfél vagy már teljesen megvalósította a fejlesztést és meg is kapta az igényelt támogatást, vagy a fejlesztés kivitelezése a záró stádiumában tart és a kifizetési kérelem benyújtása előkészítés alatt van. Az első körös III-as tengelyes mikro és turisztikai pályázatok esetében a pályázók összesen 14 db munkahelyteremtést vállaltak térségi szinten. Hátrányos helyzetű településről 1 db támogatási kérelem érkezett be falufejlesztés és megújítás jogcímre. A kötelezettségvállalás összege: 8.844.597,- Ft volt.
14
Forrás elosztás bemutatása (nem hátrányos települések összesen): Intézkedés megnevezése
Rendelkezésre álló forrás
Turisztikai tevékenységek ösztönzése
372.313.200,-
Falumegújítás és – fejlesztés
186.690.000,-
Vidéki örökség megőrzése
101.346.000,-
Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése
145.672.874,-
Igényelt forrás
Jóváhagyott forrás
219.188.457,-
57.252.003,3 db pályázatra
300.219.559,-
153.699.825,8 db pályázatra
99.163.166,-
29.062.857,1 db pályázatra
57.635.104,-
44.792.693,6 db pályázatra
A rendelkezésre álló forrásaink 32,8 %-a került lekötésre III. tengely első körében. A IV. tengely megvalósítása, elért eredmények Az egyesület a beérkezet projektötletek alapján 19 célterületet hirdetett meg, amelyek pályázati felhívás formájában jelentek meg 2009. október 1. és 2009. november 16. közötti időszakban. A benyújtási időszakban 58 db támogatási kérelem került benyújtásra az Egyesülethez, ebből 6 db pályázat a hátrányos helyzetű településekről. Beérkezett pályázatok jogcímenkénti bontását az alábbi diagram szemlélteti:
Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesülethez beérkezett LEADER pályázatok (db) 2 1 Közösségi célú
25 25
Vállalkozási célú Képzés Rendezvény Térségen belüli Térségek közötti és nemzetközi
1
4
15
A LEADER-es benyújtott pályázatokból 5 db tartalmi és formai okok miatt, 5 db forráshiány miatt került elutasításra, 4 db pályázat az ügyfelek által visszavonásra került, 44 db nyertes pályázat került kihirdetésre. A rendelkezésre álló forrás az ÚMVP IV. tengely LEADED program célterületeinek támogatására: 1.237.376 € (334.611.217,- Ft). Lekötésre került összeg összesen: 722.662 € (195.422.283,- Ft). Maradvány összeg: 514.714 € (139.188.934,Ft). A rendelkezésre álló forrásaink 58 %-a került lekötésre a LEADER program első körében. Sajnos a LEADER-es pályázati felhívások között voltak olyan célterületeink összesen 4 db, melyre egyáltalán nem érkezett pályázat, viszont a tervezési folyamatban érkezett be rá projekt ötlet. Az egyesület munkaszervezete feltérképezte ennek az okát, melyből kiderült, hogy a projekt ötletet adó gazdák forráshiányosak és nem mertek belevágni a pályázati lehetőségekbe. A másik ok a gazdasági válság folyamatos jelenléte, mellyel a projektötlet gazdák főként a vállalkozói szféra bizonytalansága ismerhető fel, ezt támasztja alá az a tény is, hogy a 4 db célterület melyre nem érkezett be pályázat mind a vállalkozói célok között volt meghirdetve. Összességében viszont elmondható, hogy a LEADER program keretében megvalósított és megvalósításra váró pályázatok ténylegesen az alulról jövő kezdeményezéseket tudja támogatni a partnerségi alapelvek mentén. A lekötésre került összegek szolgáltatásfejlesztésre fordított aránya 53 %, gazdaságfejlesztésre fordított aránya 6 %. A következő LEADER-es kiírásoknál várhatóan a gazdaságfejlesztésre szükséges a források nagy részét allokálni, melynek lehetősége megteremtődik a megfelelő számú gazdaságfejlesztési elképzelést bemutató projektötlet alapján, melyek a HVS felülvizsgálatához beérkeztek. A III. tengely 2 kör jelenlegi állása A 2009. november 16. és 2009. december 20. közötti időszakban volt lehetőség arra, hogy az ÚMVP III. tengely 4 intézkedésére (mikro, turisztika, vidéki örökség, falufejlesztés) 2. körben támogatási kérelmet nyújtsanak be az ügyfelek. A 2. körben rendelkezésre álló forrás 2.211.283 € (597.975.149,- Ft). A nyitva álló időszak végéig 40 db támogatási kérelem érkezett be. Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatására 14 db, Turisztikai tevékenységek ösztönzésére 9 db, Falumegújítás és –fejlesztésre 12 db, Vidéki örökség megőrzésére 5 db. Nem hátrányos helyzetű településről összesen 37 db, hátrányos helyzetű településről összesen 3 db támogatási kérelem érkezett be. A benyújtott támogatási kérelmek közül 2 db visszavonásra, 3 db kérelem az MVH által elutasításra került. Az elutasított kérelmek közül 2 db fellebbezés alatt van. Az első körös III. tengelyes pályázatok tekintetében 1 pályázat fellebbezésének helyt hagyott az MVH másodfoka turisztikai intézkedés témakörében, és ezen pályázati forrás a második körös kiosztható forrást terheli. A Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesülethez beérkezett pályázatok alapján a 45 %-os kötelezettséget tudja tartani a 2. körös pályázati támogatások tekintetében is, és az alábbi táblázatból is jól kitűnik, hogy túligénylés van minden intézkedés tekintetében. A pályázatok eredmények hirdetése az Irányító Hatóság kötelezettség vállalásának ütemében fog történni.
16
Az ezekhez kapcsolódó forrásokat az alábbi táblázat mutatja be (nem hátrányos és hátrányos helyzetű települések összesen): Intézkedés megnevezése
Igényelt forrás
Rendelkezésre álló forrás
tevékenységek
288.687.857,-
239.452.313,-
Falumegújítás és –fejlesztés
232.970.372,-
56.788.200,-
Vidéki örökség megőrzése
130.976.357,-
59.762.820,-
Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése
233.449.120,-
241.971.816,-
Turisztikai ösztönzése
Az elmúlt három évben a térségből beérkezett pályázatok (LEADER, III. tengely) számát és összesítését az alábbi táblázat szemlélteti: Támogatási kérelmet benyújtók
Összesen
Önkormányzat
43
17
19
6
1
7
2
3
2
0
Non-profit szervezet
44
21
19
3
1
Gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó
31
16
14
1
0
7
2
3
2
0
132
58
58
14
2
Egyházi jogi személy
Természetes személy Összesen
Adonyi kistérség
Dunaújvárosi kistérség
Ráckevei kistérség
Sárbogárdi kistérség
A területi és kistérségi megoszlásokat figyelembe véve elmondható, hogy a pályázói kedv igen arányosan alakult kistérségi szinten és a projekt gazdák szféránkénti megoszlása is kielégítő, tükrözi az egyesület összetételének arányait is, hiszen a vállalkozói és civil szervezeti pályázatok száma 2/3 arányt mutat az önkormányzati 1/3 aránnyal szemben.
17
2.4 Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága A 2008. évben elkészített Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata indokolt az országban és talán mondhatni a világban bekövetkezett változások sorozata végett. Sajnos olyan előre nem látható folyamatok indultak el, mely a gazdasági helyzetet és ezzel egyenes arányban a háztartások jövedelmét és fogyasztását helyi és térségi szinten is befolyásolják. A térségben számos vállalkozás kényszerült feladni tevékenységét, illetve a foglalkoztatotti létszámát csökkenteni, melyet alá tud támasztani az a tényadat is, ami a munkanélküliségi mutatót elemzi. A beruházások is parkoló pályára kerültek, minden szféra vonatkozásában, még sok esetben akkor is, ha vissza nem térítendő támogatás párosult egy-egy fejlesztéshez. A 2008-ban elkészült stratégia nagyobb hangsúlyt fektetett a szolgáltatási, közösségépítési folyamatok erősítésére, és a településképi, arculati megjelenések elősegítésére és kevésbé koncentrált a vállalkozói szektor fejlesztésére, hiszen akkor még más szempontok domináltak országosan és talán világviszonylati szinten is. Ezen indokoktól függetlenül az egyesülethez beérkezett pályázatok tekintetében a gazdaságfejlesztés érvényesülhetett és ennek eredményeként várható a térségben összességében 60 új munkahely létrehozása az elmúlt 3 év viszonylatában. Az elkészített stratégiában megfogalmazott irányokat és prioritásokat szükséges volt átgondolni ezen új helyzet megfelelő kezelése végett. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatánál fő szempont volt a gazdasági válság kezelésére olyan célkitűzéseket megalkotni, mely a munkahelyteremtést, a különböző térségi fenntartható beruházások megvalósítását, és a fizetőképes lakossági keresletet tudja indukálni. A térségben lévő lehetőségeket és adottságokat kihasználva ezen célkitűzések párosulnak a beérkezett projekt ötletekkel, melyek a pályázati felhívások alapjául is szolgálnak majd. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatánál és újra gondolásánál a beérkezett projekt ötleteket nem korlátoztuk be egyetlen témakörre sem, hiszen a térségben lévő kezdeményezéseket kívántuk összegyűjteni és beépíteni a stratégiában legyen szó akár egy rendezvényről, de akár egy iskola felújításról. Ennek célja az volt, hogy stratégia minél szélesebb kört tudjon lefedni, mert a kulcsszó a térségen van és egy térség fejlesztése nem csak LEADER programra allokált forrásból valósulhat meg. Az országos viszonylatban meghirdetett Új Széchenyi Terv és az egyéb hazai forrású pályázatok is részét képezik a stratégiánknak, így a beérkezet projekt ötleteket ezen irányvonalak mentén igyekeztünk besorolni. A LEADER program keretében az egyesület elképzelése az, hogy átláthatóbb és egyszerűbb pályázati rendszer kerüljön kialakításra, mely minden lehetőséget és adottságot figyelembe vesz a pályázati kiírások tekintetében. A fő célkitűzéseknél olyan lehetőségeket vettünk figyelembe, melyek a projektötletek alapján felszínre kerültek. Az Egyesület elképzelése a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia irányvonalai mentén a térségi gazdaság fejlesztése, a munkahelyek megőrzése és munkahelyteremtés, a civil társadalom erősítése, a fenntartható energiaformák bevezetése a térségi szemlélet megalkotásával. A térségi adottságokra alapozott turisztikai termékpaletta szélesítése az elő hagyományok kihasználásával.
18
2.5 SWOT elemzés Erősségek
Közlekedési szempontból kedvező adottságú térség Meglévő ipari bázis, nagyobb munkavállalói foglalkoztatás Kedvező infrastrukturális háttér A szolgáltató szektor a térségben fejlődőképes A térégben sokoldalúan használható, képzett munkaerő található Új tevékenységek befogadására képes társadalmi háttér A civil társadalom önszerveződő képessége megfelelő Szép természeti táj, vízpart, holtágak, szigetek megléte Néprajzi, kulturális értékek, népszokások, élő hagyományok fellelhetősége Horgászat, vadászat lovaglás tradíciók megléte Barátságos egyre szépülő faluképek Híres út menti csárdák és halászcsárdák, vendéglátó egységek Települések testvérvárosi kapcsolatrendszere Mezőgazdasági infrastruktúra megléte Fennmaradt mezőgazdasági nagyüzemek működése Jó minőségű mezőgazdasági területek Kedvező földrajzi elhelyezkedés a mezőgazdasági termelés szempontjából Szellemi műhely megléte oktatás, kutatás a területfejlesztés és a vidékfejlesztés területén Megvan az összefogás és az egyetértés igénye a települések között Aktív és hatékony pályázó tevékenység
Gyengeségek
A főúthálózat átkelési szakaszai településeken mennek keresztül Kerékpár úthálózat csak településeken belül vannak kialakítva, de ez is jelentéktelen
mértékben A hír- és távközlési rendszerek kiépítettsége nem teljes A tömegközlekedés nem az igényekhez mérten van alakítva Szelektív kommunális hulladékgyűjtés hiánya Egyes településeken a csatornázottság hiánya A Duna menti természetvédelmi értékek kiemelt védelmének a hiánya A Duna adta környezetkímélő lehetőségek kihasználatlansága Biológiai allergének növekvő koncentrációja Illegális szemétlerakó helyek a szántóföldeken és a települések környékén Gazdasági integrációk száma csekély A fizetőképes kereslet jelentős része nem település szinten realizálódik Jelentős lemaradás a korszerű informatika nyújtotta lehetőségek kihasználásában Összehangolt térségi marketing és reklámtevékenység hiánya Térségi szinten nincs megoldva a befektetők fogadása Egyre romló egészségi állapot a népesség körében Rugalmas foglalkoztatási formák, részmunkaidős foglalkoztatás ismeretlen 19
Az országos és a régiós átlagnál alacsonyabb vállalkozási szám Információ és információs rendszer gyengesége Falusi turizmus fejletlensége Idegenforgalmi termékek hiánya Gyenge turisztikai és idegenforgalmi arculat Elhanyagolt településrészek térségi szinte A térség Duna parti területeinek feltáratlansága turizmus szempontjából Összefüggő kerékpárút hálózat hiánya A térség belső turizmusának alacsony intenzitása Többnapos tartózkodást indukáló rendezvények hiánya Mezőgazdasági termékek értékesítési gondjai, szervezetlenség és kiszolgáltatottság Nincs meg a szektorok közötti együttműködés Helyben termelt termékek piacra jutási esélyei elenyészőek Kertészeti termékek alacsony szintje Ökológiai gazdálkodási kultúra fejletlen Hiányoznak a táj specifikus termékek és szolgáltatások Öntözési lehetőségek kihasználatlansága Agrármarketing hiánya Kevés a térségi összefogással megvalósított projekt A turisztikai infrastruktúra kiépítetlensége (szálláshelyek, csónakkikötők, parkolók, higiéniás helységek stb.) Kézimunka igényes kultúrák hiánya A térség identitása nehezen formálódik A belső erőforrások nem minden esetben vannak megfelelően kihasználva
Lehetőségek
A civil szféra foglalkoztatási lehetőségeinek a kihasználása A szolgáltatások fejlesztésében rejlő munkahelyteremtés A piaci követelményeknek megfelelő iskolai végzettség általános szintjének növelése A Duna vízi turisztikai potenciáljának kihasználása Kedvező földrajzi helyzet és jó megközelíthetőség kihasználása A turizmus felismert fontossága Aktív vidéki üdülés lehetőség Üzleti és konferencia turizmus megalapozása a térségben Speciális turisztikai termékek fejlesztésének lehetőség Történelmi és kulturális, gasztronómiai hagyományok a térségi szintű fejlesztése Minőségi mezőgazdasági termékek előállítása (vetőmagtermesztés, ökológiai gazdálkodás stb.) A jó minőségű földterületek hatékony kihasználásának lehetősége Kézműves és régi mesterségek felelevenítése Helyi érdekű képzés és szakképzés lehetőségének a biztosítása Gazdaságfejlesztési projektek, együttműködések ösztönzése, mikrovállalkozások segítése Prevenciós programok indítása, környezetvédelem és egészségügy területén Táji, természeti, építészeti adottságok kihasználásának növelése térségi szinten 20
Meglévő megújuló energiaforrásokra alapozó projektek kidolgozása és bevezetése a
köztudatba, közintézményeknél való felhasználás lehetősége A helyben megtermelt termékek belső piacokon való értékesítése Környezettudatosság erősítése térségi szinten Térségi identitástudat erősítése, helyi közösség építés, a hozzá tartozó infrastrukturális háttér biztosításával
Veszélyek
Forráshiány a beruházások megvalósításánál a projektek csak ötletek maradnak A települések nem várt események miatt kénytelenek a fejlesztési forrásaikat más célokra
fordítani (természeti eredetű katasztrófák, földcsuszamlás, árvíz stb.) A Duna mellékág-rendszerének környezetterhelése növekszik, vagy stagnál A mikro-, kis- és középvállalkozások hitellehetőségei erősen korlátozottak A népességben öregedési folyamat megy végbe A fiatalok helyben tartása nem valósítható meg Idegenforgalmi gazdasági tudat hiánya a térségben A mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége napról napra változik, nem lehet előre tervezni Értékesítési gondok, a minőségi termelés hiánya Nem megfelelően betartott technológiák környezetszennyezés A kormányzati döntések végrehajtása bürokratikus A pályázói kedv elmaradása a hosszú pályáztatási folyamatok miatt Civil szervezetek önkéntes munkáinak elmaradása
3.
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS)
3.1. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának jövőképe az alábbiakban foglalható össze: a cél, hogy 2013-ra a térség az adott szektorokon belül adott szakterületek - elsősorban a gazdaságfejlesztés és az idegenforgalom területén - képviselői partnereknek és ne versenytársaknak tekintsék egymást és találják meg azokat a kapcsolódási területeket, ahol eredményesen tudnak együttműködni. A stratégia és ennek kapcsán megvalósuló fejlesztések, beruházások hatására a Mezőföldi Híd térségének gazdasági és idegenforgalmi növekedése várható, a munkanélküliségi mutatók csökkenésével. A két hátrányos helyzetű település élhetőségének és fejlettségének jelentős javulása prognosztizálható. A településeken csökken az elvándorlás és növekszik a bevándorlások száma, valamint a fiatalok helyben maradása és letelepedése is várható, ezzel együtt a szellemi bázis megtartására is sor kerül, mely a társadalmi tőke erősítését hordozhatja magában. A térség identitástudata és a nemzetiségi hagyományok felszínre kerülésével a térség ismeretsége növekedésnek indul. A települések és területek közötti „híd” kiépítésével, a fejlesztési és együttműködési potenciál kihasználása valósulhat meg. A helyben megtermelt termékek és áruk ismeretsége és jelentősége növekedhet térségi szinten. 21
3.2 Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez A Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesületet alkotó települések sajátosságaikban és adottságaikban ugyan eltérőek, de az együtt gondolkodás és az együttműködés eredményeként olyan fejlesztési elképzelések valósulhattak meg az elmúlt 3 évben, amelyek tovább gondolásra alkalmasak és kapcsolódási pontok lehetnek újabb fejlesztési elképzeléseknek. Itt szükséges megemlíteni, hogy a települések nagy része viszont hasonló gondokkal és problémákkal küszködik és így a stratégiában felvázolásra kerülő célkitűzések ezeket hivatottak szolgálni, enyhíteni. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata során új lehetőségek kerültek előtérbe, melyeket a helyzetelemzés is alá tud támasztani és egyben kapcsolódási pont is a térségi szükségletekhez. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia helyzetelemzése 5 szempont szerint került áttekintésre, és összefoglalásként az alábbiak kapcsolhatók a térség szükségleteihez. A Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület által lefedett területek igen kedvezőadottságokkal bírnak, megfelelő úthálózatok állnak rendelkezésre, melyek bekapcsolhatók az országos vérkeringésbe, viszont a beruházásoknak kiajánlható telephelyek száma és kialakítottságuk igen elenyésző, így a nagyobb munkahelyteremtéssel kapcsolatos beruházások nem valósulhatnak meg jelenleg. A helyben megtermelt és értékesített termékek fejlesztése, piacra jutás esélyeinek a növelése ezért válhat kitörési ponttá térségi szinten, hiszen a kisebb vidékies területeken a munkahelyteremtés csak ez irányban valósítható meg. A térségi adottságokat figyelembe véve és azok fenntartható hasznosítása igen fontos jelentőséggel bír, hiszen az ilyen irányú kezdeményezések alapjai megtalálhatók az akciócsoport területén, mint például a szélenergia hasznosítása és a biogáz üzem megléte. Különösen nagy odafigyelés szükséges a térségben lévő két hátrányos helyzetű település fejlesztési elképzeléseire, hiszen nekik szinte létfontosságú, hogy a források, melyek rendelkezésre állnak megfelelő kihasználtságot eredményezzenek. Itt főleg a munkahely teremtés szempontjából és a településen nyújtott szolgáltatások fejlesztésére szükséges koncentrálni annak érdekében, hogy a népességmegtartó képessége a két településnek, Daruszentmiklósnak és Nagykarácsonyban megmaradjon, illetve a fiatalság elvándorlása megszűnjön. Az akciócsoport területén lévő települések szinte természetközeli állapotban fenn tudtak maradni ennek eredményeképpen már jelenleg is számos III. tengelyes 1 körös projekt irányult a turisztikai szolgáltatások bővítésére és falusi szálláshelyek kialakítására, ezzel tud párosulni az a szolgáltatási paletta, melyet a nemzetiségi hagyományok és a meglévő térségi hagyományok tudnak képviselni. Itt elsődleges szempont az, hogy a meglévő és kialakult lehetőségekre építve új szolgáltatási paletták is kialakuljanak, illetve a térségbe érkező vendégek számára több napos időeltöltést eredményező program kínálatot tudjunk felvonultatni.
22
A térségben számos olyan helyi védelem alatt álló terület, épület, építmény található, melynek megőrzése az utókor számára elengedhetetlen, és egyben felelősség is. Ezen törekvések hozzá tudnak járulni a helyi és térségi identitástudat erősítéséhez, illetve a települések arculati elemeinek a fejlesztéséhez, a stratégiában megfogalmazott irányvonalak egyike ezt hivatott kezelni. A civil társadalom aktivitása és a pályázatokon való részvételi arányuk igen kedvező képet mutatott az elmúl három év viszonylatában, ezen aktivitás a jelenlegi beérkezett projekt ötletek számában is ezt a képet tudja felvázolni. A stratégia viszont azon lehetőséget kívánja előtérbe helyezni, mely a civil társadalmi csoport erősítését tudja megvalósítani, és az összefogást, együttműködést erősíteni. A stratégia megalkotásánál figyelembe vettük a térségből érkezett projektötleteket és ezen ötlethalmazok alapján kerültek megfogalmazásra benne a fejlesztési irányvonalak. A stratégia célkitűzései és intézkedései maximálisan igazodnak a térségi szükségletekhez. 3.3 A helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései
Helyi életminőség fejlesztése, megújuló energiaforrások alkalmazása
A térségben meglévő létesítmények funkcionális tovább fejlesztése, alkalmassá tétele a szabadidő és a közösségi célok megfelelő kihasználására. A településen élő lakosság szolgáltatás ellátottságának növelése érdekében a magasabb színvonalú szolgáltatás nyújtás lehetőségének megteremtése. A megújuláshoz és a funkcionális bővítésekhez a fenntarthatóbb alternatív megújuló energiaforrások alkalmazása, akár mintaprojekt szintű bemutató helyek létesítésével. Intézkedések: 1. 2. 3. 4.
Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése (LEADER közösségi célú) Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése (LEADER közösségi célú) A helyi információs csatornák fejlesztése (LEADER vállalkozásfejlesztés) Épített és természeti értékek kihasználása, fejlesztése (Falu fejlesztés és vidéki örökség megőrzése) 5. Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések elősegítése (LEADER közösségi célú)
Térségi identitástudat erősítése, helyi közösségek építése
Térségi szinten olyan helyi csoportosulások találhatók, melyek országos szinten egyedinek mondhatók ezek pedig a nemzetiségi településeink Lórév és Beloiannisz. Fontos ezen népcsoportoknak a helyi identitástudatát fenntartani és erősíteni, hiszen olyan kulturális múlttal, hagyományokkal rendelkeznek, melyeket az utókor számára is szükséges bemutatni és érdemes megőrizni. Az identitástudat erősítése a térségi szinten is szükséges, hiszen az összetartozást és partnerséget tudja képviselni, ezért fontos szempont, hogy olyan tevékenységeket és a hozzájuk tartozó beruházásokat lehessen megvalósítani, melyek az egységességet tudják prezentálni. 23
Intézkedések: 1. Rendezvények, táborok lebonyolítása (LEADER rendezvények) 2. Nemzetiségi hagyományok ápolása (LEADER közösségi célú) 3. Egységes arculati elemek kialakítása (LEADER közösségi célú)
Társadalmi tőke erősítése
A térségben lévő civil élet erősítése, együttműködések ösztönzése, közösség formálás kialakítása. A különböző szférák közötti kapcsolatok és együttműködések elősegítése a meglévő együttműködések támogatása és elmélyítése. Intézkedések: 1. Társadalmi felelősség erősítése, prevenciós tevékenységek támogatása (LEADER rendezvények) 2. Fenntartható együttműködési formák kialakítása (LEADER rendezvények)
Helyben termelt termékek fejlesztése és piacra jutásának elősegítése
A térség adottságait kihasználva, megfelelő marketingstratégiák kialakításával, helyi termékek kialakítása és piacra jutási esélyeinek a növelése a cél. Ezen lehetőségeknek a kihasználásával a helyi munkaerő felhasználás és munkahelyteremtés válhat valóra. Innovációs tevékenységek elősegítése a vállalkozások körében, fenntartható vállalkozási formák kialakításának elősegítése. Intézkedések: 1. Helyi vállalkozások fejlesztése, új szolgáltatási paletták kialakítása, versenyképességük növelése (LEADER vállalkozásfejlesztés, mikrovállalkozások fejlesztése) 2. Megújulást és innovációt bemutató vállalkozások segítése (LEADER vállalkozásfejlesztés, mikrovállalkozások fejlesztése) 3. Termék védjegyek és arculati elemek kialakítása (LEADER vállalkozásfejlesztés, mikrovállalkozások fejlesztése)
Helyi érdekű képzés és szakképzés lehetőségének a megteremtése
A térségben olyan képzési paletta kialakítása, mely a helyi igények tükrében kerül meghatározásra. A térségi és helyi szintű munkaerő képzés megvalósítása válhat való, és a képzés eredményeként önfoglalkoztatási folyamatok generálhatók, mely a munkanélküliségi mutatók csökkenését eredményezhetik. Intézkedések: 1. Szakmai tudásfejlesztés (LEADER képzés)
24
2. Hagyományos és népi mesterségek elsajátítása, vállalkozássá válás elősegítésével (LEADER képzés, LEADER vállalkozásfejlesztés)
Térségi adottságok fenntartható hasznosítása
A térségben lévő adottságok kihasználása turisztikai szempontokra építve. A meglévő turisztikai fejlesztések összekapcsolása, egységes térségi kínálat megteremtése, mely a többnapos szabadidő eltöltést tudja eredményezni térségi szinten. Intézkedések: 1. Meglévő turisztikai szolgáltatások fejlesztése (LEADER vállalkozásfejlesztés, turisztikai tevékenységek ösztönzése) 2. Új turisztikai attrakciók kialakítása, térségi és helyi kiadványok készítésének elősegítése (LEADER vállalkozásfejlesztés, turisztikai tevékenységek ösztönzése)
Helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő térségi gazdaságfejlesztés
A helyi vállalkozások létrehozásának, illetve meglévő vállalkozások fejlesztésének támogatása, a munkahelyteremtés és a munkahely megtartás érdekében. Ezáltal megőrizhető és fenntartható a térség munkaerő piaci potenciálja, illetve a lakosság fogyasztói társadalma. Intézkedések: 1. Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése (mikrovállalkozások fejlesztése)
25
