Mezőcsáti kistérség MEZİCSÁTI KISTÉRSÉG

Régió: Észak-Magyarország Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

A kistérség kilenc települését a történelmi, természeti, gazdasági és kulturális adottságok mellett a közös jövıkép is összetartja, azaz az ember és táj fenntartható együttélése. Az itt élık életét meghatározza a kistérséget kelet-délkeletrıl határoló Tisza, ık „Tisza-menti” emberek, de ugyanígy meghatározóak a KisHortobágyként emlegetett Borsodi Mezıség adta természeti feltételek is. A hazánkra jellemzı másodlagos puszták egyikén, 1989-ben hozták létre a Borsodi Mezıség Tájvédelmi Körzetet. Folyóvízi feltöltıdéssel keletkezett síkság, amelyen a Tisza szabályozását megelızıen kiterjedt ártéri vadvízvilág volt, a szabályozást követıen ma már szikesedés jellemzi. A korábbi holtág és morotva maradványok kisebb mocsaras mozaikokat alkotnak. Az itt fészkelı madárfajok közül kiemelkedı számú a túzok, a kerecsen, és a kék vércse. Kultúrtörténeti értékei közül a Csörszárok a legjelentısebb. A térség déli része a Tisza-tóhoz kapcsolódik, a Tiszavalkiöbölben lévı vadrezervátum szigorúan védett természeti érték, része a Hortobágyi Nemzeti Parknak, mely a Világörökségekhez tartozik. A természeti értékek mellett jelentısek a kistérség épített kincsei, tájházai, és az itt található kézmővesség (fazekasság, vesszıfonás, gyékénykötés, fafaragás) hagyományai. A településeken évek óta rendeznek falunapokat és hagyományteremtı fesztiválokat. Ajánlás: A természetet, különösen a vízi világot és ehhez kötıdı tevékenységeket, mesterségeket kedvelı, szabadon bóklászni szeretı diákok és tanárok számára ideális kiránduló- és táborozási helyekben, népi emlékekben gazdag terület.

MEZİCSÁTI KISTÉRSÉG

Mezőcsáti kistérség

Gelej A község a Tiszától északra a Bükk lábáig terjedı síkságon, Miskolctól 45 km-re, Mezıkövesd és Mezıcsát között, az M3-as autópálya közelében helyezkedik el. Környezeti jellemzıje a száraz, szikes puszta, növény- és állatvilága hasonlóságot mutat a Hortobágyéval. Régészeti ásatások bizonyítják, hogy már az ıstörténeti idıkben, a neolit-, a réz-, és a bronzkorban is telepedtek ide emberek, szívesen választották lakóhelyül ezt a területet földrajzi adottsága miatt. Innen származnak a megye legjelentısebb bronzkori leletei is. Nagyszerő védelmet biztosított az itt élıknek, hogy a sík területen kisebb dombok-halmok vannak, melyen biztonságosan letelepedhettek, belátható volt a környék, a vizet pedig az itt folyó Csincse patak biztosította. A történelem során többször feldúlták, fosztogatták a tatárok, törökök a falut, két alkalommal porig égett, de mindig újra-újra benépesedett. Fejlıdését segítette az itt kialakult jelentıs állattartás. Néhány forrás a falu nevét is ide vezeti vissza: „gella” juhbır kacagány, ıshun szó. A környék Gelejt juhász településként tartotta sokáig számon. Az itt folytatott földmővelés különösen függött az idıjárástól, nagy esızéseknél, áradásoknál elmocsarasodott a terület, egészen 1960-as évekig, amikor a Csincse patakra megépítették az árvízvédelmi víztározó tavat.

„Kopjaköves” temetı A geleji sírkert egyedülálló látványossága a „kopjakövek” (fejkövek), azaz kıbıl készült fejfák, melyek két évszázada üzennek az itt nyugvókról, a legrégebbi 1784-bıl való. A „kopjakövek” valójában fejfát utánzó sírkövek, - melyek egy kivételével nyugatra néznek, - többségében 19. században élı kisnemesek sírhelyét jelzik. Az oszlopos sírkövek, többsége Bogácsról származó vörös homokkıbıl készült, az Abaúj-Zemplén térségben jellemzı fa fejfák mintázatát utánozza, de fából egy sem készült itt a temetıben (vagy nem maradt fenn napjainkig). A kı fejfákon található ábrázolásokat valószínőleg egyezményes jelek alapján faragták ki a mesterek. Fontos lenne az állagmegóvás, hogy ezt az egyediséget ne pusztítsa el az idı, mert bizony a homok- és mészkövek az idıjárási viszontagságok és környezetszennyezés miatt rohamosan pusztulnak.


Közigazgatási rangja: község (népesség: 681 fı)

A temetı a fıút mellett található, kerítése nincs, határát a domboldal adja.

A geleji Pincék Érdemes kimenni a faluból, és egy 1,5-2 km-es szép sétát tenni - az egyik halastavat is érintve (ahol megfigyelhetjük a vízpart élıvilágát is) - és megnézni ezt a festıi elhelyezkedéső pincesort. Itt hangulatos beszélgetést, vagy rajz, énekórát lehet szervezni a változatos formájú, múltat idézı régi pincék között. A gelejieknek a falu határában a 20. század elsı felében még egyáltalán nem volt szılıjük, csak a környéken, Emıdön, Nyékládházán és Geszten, de a bort itt tárolták a „geleji-hegybe” épített pincékbe. Az ódon hangulatú pincék némelyike már a 18. század elején is állt, de a néphagyomány azt tartja, hogy már a tatárok elıl ide rejtették a falu lakói a terményeiket, ezért nevezik ezt a földterületet Vermeknek, vagy Vermeshátnak is. Megközelíthetıség: a faluból az északi halastavak felé vezetı úton, majd elérve a falu végét, nyugati irányba fordulva.

Református templom A településen 1577-ben alakult meg a református egyház, és a lakosság nagy része ekkor protestáns lett, ezután készült el az elsı – feltehetıen – kıtemplom. Az egyházközséget sorozatos megpróbáltatás érte, ezért 1739-ben, 1821-ben szintén templomépítésre kényszerült. Az 1821-ben készült templom tornyát hét évvel az átadás után szélvész dönti le, 1843-ban a gyékénnyel lefedett tornyot villámcsapás éri, majd az 1890-es évek elejére az életveszélyessé vált tornyot teljesen felújítják, és részben újjáépítik a templomot. Ezután 76 évig nem történik jelentısebb felújítás. 1970-ben és 1998-ban is csak részleges karbantartás történik. 2004. novemberében orkán erejő szél söpör végig a településen, amely a gombabetegségek által is megtámadott tornyot olyan mértékben megrongálja, hogy annak lebontása elkerülhetetlen. 2007. februárjára készül el az új torony.


A másik érdekessége a temetınek, azaz a „halott falunak”, a nyolc koporsó alakú síremlék, melyet a néphit szerint különös legenda vesz körül. A néphit azt tartja ezekrıl a „haskövekrıl”, hogy a kıkoporsók alatt nyugvók testét valamely bőnük miatt nem fogadta be a föld. A koporsó köveket – feltételezések szerint – a Gelejben letelepedı Erdélybıl származó nemesi családok hozhatták magukkal.

Geleji Katona István u. 6. [email protected]

A 18 093 hektárnyi Borsodi Mezıség Tájvédelmi Körzet átmenet az Alföld és a Bükk hegység között. A táj arculatát a Tisza, valamint a hegyvidék felıl lefutó folyók és patakok alakították ki. A táj éghajlata átmenetet képez a Bükk-alja és hortobágyi között. Az évi középhımérséklet 10 Celsius-fok, az évi csapadék 550 mm. Tele hideg, nyara forró, az év többnyire száraz, csapadékban szegény. Ez az egyik tényezıje a sztyepprétek és erdıs sztyepp kialakulásának. Kiválóan alkalmas természetet kedvelı diákok és tanárok számára, a természetben való rajzolásra, fényképezésre, fafaragásra, és vadmegfigyelésre. Szabadon látogatható, szakmai segítséget az alábbi elérhetıségen kaphatunk: Bükki Nemzeti Park Telefonszám: 36/411-581 Fax: 36/412-791 E-mail: [email protected]

6. 9. évf. természetismeret, földrajz 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 7. 11. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelemmel, természetrajzzal, festészettel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.


Borsodi Mezıség Tájvédelmi Körzet

Mezőcsát A város Miskolctól délre a Borsodi Mezıség közepén fekszik. Igen kedvezı természeti adottságai (jó minıségő termıtalaj, és a víz közelsége) miatt már 5-6000 éve lakott terület volt, ezt bizonyítják a feltárt régészeti leletek. Késıbb a honfoglaló magyarok is korán, már a bejövetel után lakták ezt a területet. A neve valószínőleg Chat földbirtokos személynevébıl származik. A 13. században Csát két részbıl állt: Szabadcsát – itt a szabad jobbágyok éltek, és Lakcsátból – ahol a szolgák és a szabadosok laktak. A tatárjárás után Csát elpusztult, valószínőleg a Muhi-pusztai csata közelsége miatt. Az 1300-as évek elején azonban már ismét említik, mint adófizetı települést az írásos dokumentumok. Késıbb a mezıkeresztesi csatában (1596. október 26.) gyızedelmeskedı török sereg feldúlta a környék településeit, ekkor Csát ismét sokáig néptelenné vált. Az itt élık túlélı-képessége és a település természeti adottsága segített abban, hogy a 18. század elején Csát ismét tekintélyes mezıvárossá válik. A 19-20. században Mezıcsát tovább fejlıdik, lélekszámában, gazdaságában és kultúrájában egyaránt és megkapja a városi rangot. Az idık során nagy változásokon ment keresztül a terület növény- és állatvilága. A nedvességkedvelı fajok kezdetben együtt éltek a szárazság és sótőrı növényekkel, de késıbb az utóbbiak kerültek túlsúlyba, a homokpusztákra és szikekre jellemzı élıvilág még ma is megtalálható – bár csak foltokban - a város körül. A település igen gazdag néprajzi és mővelıdéstörténeti hagyományokban. Ezek közül is kiemelkedik a helyi fazekasmővészet, és az itt született Kiss József költı munkássága. A város volt sokáig a közép-tiszai fazekasság központja. A fazekasok négy jellegzetes edényformát gyártottak: miskakancsót, butykost, tálakat és tányérokat; meghatározó motívumai: fürtös virágok, tulipánok, csırében virágot tartó madár. Sajnos ma már a városban senki sem foglalkozik fazekassággal.

Református templom Az 1744-45-ben épült és az idık során többször kibıvített templom különleges látnivalója az újraalkotott kazettás mennyezet. Az 1746-ban készült


Közigazgatási rangja: város (népesség: 6715 fı)

Hısök tere 7. Tel: 06/49-552-071

Márk-kastély A 20. században építtette a Márk birtokos család eklektikus stílusban. A 2000-ben felújított kastély helytörténeti és idıszaki kiállításoknak és a Kiss József emlékszobának ad helyet. Kiss József (született, 1843. Mezıcsát), költı és lapszerkesztı, a 19. századvégi magyar líra egyik kiemelkedı alakja, a Hét címő folyóirat megalapítója, ami a Nyugat elıfutára volt. Ezzel kezdıdött a modern magyar irodalom története. Szent István út 26. Nyitva tartás: H-P: 8-17.

Kiss József mellszobra – általános iskola udvarán. (Szent István u. 35.)

Kiss József emlékkı – a költı nevét viselı gimnázium udvarán (Kossuth u. 12.)

Tornácos népi lakóház - tájház A gyönyörő, négy boltívő tornácos lakóház 1883ban épült (ez olvasható a mestergerendán). A tulajdonos leszármazottai megırizték az eredeti berendezést, így hitelesen ismerhetjük meg a paraszti élet tárgyi emlékeit, a konyhában és a kamrában, de a „tisztaszoba” az egykor itt élık tehetısségérıl árulkodik, az ízlésesen összeválogatott és elhelyezett polgári bútoraival. A tájházként mőködı épület tulajdonosai pedagógusok, akik az ide érkezı csoportoknak szívesen mesélnek Mezıcsátról, a településhez


fakazettás mennyezet ugyanis az 1890-es tőzvészben elpusztult. A kimentett kazettákat az Iparmővészeti Múzeum vásárolta meg, az innen kapott összeg fedezte a templom újjáépítését. A ma látható kazettákat pályázaton elnyert pénzbıl, a város és a hívek adakozásaiból Deák Árpád nagyváradi képzımővész-restaurátor készítette, a régi kazetták szín-, és motívumvilágát felhasználva. A templom rendszerint zárva van, célszerő elıre jelezni a csoportok érkezését, mert váratlan érkezéskor nem igazán készségesek a templom kinyitásában.

Mátyás u. 37. Bejelentkezés: 06-(49)-353-953, Juhász László, Juhász Lászlóné [email protected]

Dél-Borsodi Tájház Egy háromosztatú DélBorsodi parasztházat rendezett be saját győjtéseibıl a kiállítást fenntartó Juhász házaspár. Bemutatják a kisparaszti tisztaszoba, a pitvar és a kamra legjellegzetesebb tárgyait, és az eredeti csáti népi fazekasság néhány remekét. A lakóházat egy külsı kamra hozzáépítésével bıvítették és ebben a tágas kiállító helyiségben fıként világítóeszköz győjteményüket helyezték el (több, mint 200 darab!). A bemutatott tárgyak segítségével átfogó képet kaphatunk, hogy az ısi mécsesektıl hogyan fejlıdtek a lámpák napjainkig. A győjtemény legrégebbi darabja az 1400-as évekbıl való. Ez a nagyobb mérető terem alkalmas csoportok fogadására, részletesebb tájékoztatására – beszélgetésre.


kötıdı kultúráról, hagyományokról, és az elmúlt idık életmódjáról, szokásairól. Mindehhez a biológia-rajz szakos pedagógus házaspár ízléses környezetben egy „elıadótermet” alakított ki, ahol lehetıség van vetítésre, Mezıcsát múltjáról, vagy kézmőves foglalkozások tartására, a látogatók számára tematikus programok megszervezésére (pl. kerámia, helytörténet, stb.), ehhez oktatócsomagot is biztosítanak. Az ideérkezı diákcsoportok – elızetes egyeztetés alapján – a tájház szolgáltatásait térítésmentesen vehetik igénybe. Ajánljuk a diákcsoportoknak a tornácos népi lakóház meglátogatását, mert felejthetetlen élményt nyújt a látvány, a kiegészítı program és a két pedagógus elkötelezettsége a múlt kultúrájának megırzése iránt.

Hunyadi u. 8. Nyitva tartás: Elızetes bejelentés alapján, tel: 06/49353-901 Juhász István, Juhász Istvánné

Túrázási lehetıségek A Tisza és Borsodi Mezıség Tájvédelmi Körzetének közelsége jó lehetıséget biztosít a kerékpártúrákhoz. A közeli falvak népi építészete, a természetföldrajzi környezet, a vízi sport és horgászati lehetıségek kellemes kikapcsolódást nyújtanak az ide látogató turisták számára. A szomszédos Ároktı községnél kompátkelıhely segítségével könnyen megközelíthetı Tiszacsege. A nyári idıszakban a csegei hajóállomásról induló sétahajókkal emlékezetes kirándulások adódnak Tiszafüred felé. A hajó menetrendje után érdeklıdni lehet a 06-(52)-373-633-as telefonon

Nyári horgász tábor: Poros József, horgász mester, igény esetén nyaranta horgász tábort szervez, ahol megismerhetik a fiatalok ennek a sportnak az alapszabályait, eszközeinek kezelését, karbantartását, illetve mindazt az ismeretet, ami egy sikeres, tartalmas horgászáshoz szükséges. Poros József: 06-20/978-3730 6. 9. évf. természetismeret, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 7. 11. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelem, illetve 19-20. századi helytörténettel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.


A házaspár örömmel fogadja az érdeklıdı diákcsoportokat, a látogatás díjtalan. Szívesen szerveznek különbözı foglalkozásokat is, elızetes megbeszélés alapján.

Mezıcsáti Termálfürdı

Szállás A strand melletti faházban, (mely a mezıcsáti általános iskolához tartozik), 20-24 fınek tudnak szállást biztosítani, továbbá sátorozásra is van mód. Étkezés: önellátáshoz konyha biztosítva, bográcsozási, szalonnasütési lehetıség, vagy meleg étel rendelhetı a Muskátli vendéglıbıl. 06-(49)-353-953, Juhász László [email protected]

Muskátli vendéglı: Poros József üzletvezetı, 06-20/9783730 [email protected] Bajcsy-Zs. u. 23.


Nyári nyitva tartás: hétfın 18-24, keddtıl vasárnapig 9-18 óráig. A fedett medence téli nyitvatartása: P 15.00 - 22.00, Szombat és Vasárnap 09.00 - 17.00 óráig

Tiszakeszi

A község az Alföld északi részén, a Tisza jobb partján, egy árvízmentes teraszon helyezkedik el, Miskolctól 45, Mezıcsáttól 8 km-re. Az ásatási leletek tanulságai alapján már a honfoglaló magyarok is megtelepedtek itt. Késıbb, 1067-ben a Szent Benedek rendiek megalapították Zasty (százdi) monostort. A mőemlék jellegő épületek – Édes kastély – ma mővelıdési ház, református, katolikus templom, polgármesteri hivatal épülete, Zsóry kastély - mellett a település legnagyobb vonzereje a Tisza közelsége, mely lehetıséget ad a szabadidı aktív eltöltésére, vízi túrák és horgász táborok szervezésére.

Iskola- és Helytörténeti Győjtemény A kiállítás három részbıl áll: iskolatörténet, helytörténet, és a tájra jellemzı régi életforma, munkavégzés tárgyainak bemutatása. Különleges élményt jelent a ma diákjai számára visszatekinteni a régmúlt idık iskolai életére. A hely lehetıséget biztosít honismereti, tanítás jellegő beszélgetésekre. Községháza út 10. Elızetes egyeztetés után látogatható. Információ: +36-49-352-43; +36-49-552-127 6. 9. évf. természetismeret, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 7. 11. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelem, iskolatörténet, illetve vízi sportokkal foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.


Közigazgatási rangja: község (népesség: 2781 fı)

Kolozsvári u. 13. www.nyarfaliget.hu [email protected] Szapu László – 06209704265

Szórakoztató lovagoltatás! Póny Club Szilvi Hipságh Szilvia 3458 Tiszakeszi, Alkotmány utca 33. szám Elérhetıség: Tel.: 06-30/481-40-03 Email.: [email protected]


Nyárfaliget Vendégház A négy napraforgós falusi vendégházban kb. 16-20 fıt tudnak elhelyezni, de van lehetıség sátorozásra, fedett, zárt helyen való hálózsákos alvásra is. A jó humorú, társaságot kedvelı tulajdonossal való elızetes egyeztetés esetén készséggel megszervezi a lovaglást, íjászatot, de a diákok részt vehetnek vizsgázott túravezetıvel vízi túrán is. Igény esetén akár egy-két hetes horgászattal összekötött vízi túra tábort is szervez. Étkezési lehetıség: önellátás saját konyhával, fedett helyen szalonnasütési lehetıséggel, vagy megrendelhetı meleg étel a helyi napközibıl, amit itt helyben tudnak felszolgálni. Az apartman-ház rendelkezik zárt és nyitott nagy közösségi térrel is.

Mezőcsáti kistérség MEZİCSÁTI KISTÉRSÉG

Recommend Documents