MEZŐBERÉNY VÁROS
OKTATÁSI KONCEPCIÓJA 2004-2008. Kiegészítve a 2010-ig szóló időszakra
Mezőberény Város Oktatási Koncepciója 2004-2010. „A jog nem az, amit adnak, hanem amit nem tudnak elvenni.” I.
Bevezetés – törvényi háttér áttekintése
Mezőberény város Képviselőtestülete a Művelődési, Sport és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának javaslatára 1993-ban fogadta el a helyi közoktatási koncepciót, melynek felülvizsgálatára 1996-ban, 1999-ben, és 2004-ben is sor került. Az azóta eltelt időszakban bekövetkezett változások, illetve a meghatározott feladatok végrehajtásának értékelése, ellenőrzése érdekében szükségessé vált az újbóli felülvizsgálat, amit az azóta bekövetkezett jogszabályi változások, a város adottságainak változása, az intézményrendszer átalakítása indokolnak. Mezőberény saját alapfokú iskolarendszerének egy szervezeti keretbe történő integrálását és az intézményfenntartó társulás létrehozását egy lépésben hajtotta végre. Így jött létre 2005/2006-os tanévtől a Mezőberény – Bélmegyer Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Zene- és Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat. A gyermeklétszám csökkenése miatt a feladatellátási telephelyek számának csökkentése is szükségessé vált, 2005/2006-tól a Luther úti, 2006/2007-től a Deák Ferenc 5.sz. alatti épületben szűnt meg az oktatás. A speciális tagozat, /Deák Ferenc u.1.sz./,a Képviselőtestület döntése értelmében 2007. szeptember 1-jétől költözik a Martinovics úti épületbe. 2005-től a tagóvodák száma is csökkent eggyel, a Liget téri épületben 2006/2007. tanévtől a pedagógiai szakszolgálat működik. Az épület az uniós követelményeknek megfelelően fel lett újítva. Néhány hatályos (többször) módosított jogszabály: - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról - 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről - 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról - 20/1997.(II.13.) Korm. rendelet a közoktatásról 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról - 4/2006.(II.24.) OM rendelet a 2006/2007. tanév rendjéről - 19/2007.(III.23) OKM rendelet a 2007/2008. tanév rendjéről ((tanévenként új rendelet) - 3/2002.(II.15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről - 32/1997.(XI.5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 137/1996.(VIII.28.) Korm rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról - 27/1998.(VI.10) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről - 46/2001.(XII.22.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról - 40/2002.(V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről - 100/1997.(VI.13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról - 138/1992.(X.8.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 2
II. Helyzetelemzés – demográfiai adatok
száma
Nagy-csoportok száma
Az óvodai létszámadatok NagyVegyes csoportos csokorúak portok
2006/2007
5
143
2
93
4
138
4
374
24.93
2007/2008
3
138
1
94
3
121
8
353
23.53
2008/2009
1
150
0
91
4
124
11
365
24.33
2009/2010
1
155
1
93
4
125
9
373
24.86
száma
száma
száma
Összesen
Kis-csoportok
Átlag létszám
Nevelési év
Kis – Középső Középső csoportos csoportok csoportos korúak száma korúak
Az óvoda alaptevékenysége keretében végzi a német és szlovák kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvodai nevelést, valamint cigány kulturális nevelés keretében magyar nyelven folyó etnikai kisebbség óvodai nevelést. A 2006/2007-es nevelési évben: 202 gyermek vesz részt az előbbiekben részletezett nevelésben. 127 gyermek részesült gyermekvédelmi támogatásban. A 2007/2008-as nevelési évben már 15 gyermeknek van szakértői véleménye arról, hogy a csoport szervezés szempontjából két, vagy három gyermeknek számít. (A pontos létszám a vizsgálatok után várható.) Ami azt jelenti, hogy a csoport szervezés szempontjából legalább 368 gyermekkel kell számolni, aminek az átlaga 24,53 fő. Óvodában Iskolába Tanköteles marad megy 2006/2007 138 31 107 2007/2008 121 27 94 2008/2009 124 30 94
3
Az általános iskolai létszámadatok: Általános iskolai alsó tagozat: jelenlegi és várható induló tanulócsoportok és tanulócsoport létszámok Mezőberény
1.
2.
3.
4.
1.
2.
3.
4.
Tanévek
2006/ 2007 2007/ 2008 2008/ 2009
Átlagos osztálylétszám (fő/tancsop)
osztályos tanulócsoportok száma 6 5 4 4
128 117 110
97
23,78
4
6
5
4
100 128 117
110
23,94
4
4
6
5
91
100 128 117
22,94
osztályos tanulók száma (fő)
Bélmegyer 1.
2.
3.
4.
1.
2.
3.
4.
Tanévek
2006/ 2007 2007/ 2008 2008/ 2009
Átlagos osztálylétszám (fő/tancsop)
osztályos tanulócsoportok száma 1 1 1 1
6
8
13
9
8,75
1
1
1
1
11
6
8
13
9,50
1
1
1
1
12
11
6
8
9,25
osztályos tanulók száma (fő)
4
Általános iskolai felső tagozat: jelenlegi és várható induló tanulócsoportok és tanulócsoport létszámok Mezőberény 5.
6.
7.
8.
5.
6.
7.
8.
Tanévek
2006/ 2007 2007/ 2008 2008/ 2009
Átlagos osztálylétszám (fő/tancsop)
osztályos tanulócsoportok száma 5 5 5 5
126
124 114
123
24,35
4
5
5
5
97
126 124
114
24,26
4
4
5
5
110
97
124
25,38
8.
Átlagos osztálylétszám (fő/tancsop)
osztályos tanulók száma (fő)
126
Bélmegyer 5.
6.
7.
8.
5.
6.
7.
Tan-évek
2006/ 2007 2007/ 2008 2008/ 2009
osztályos tanulócsoportok száma 1 1 1 1
11
10
13
19
13,25
1
1
1
1
9
11
10
13
10,75
1
1
1
1
13
9
11
10
10,75
osztályos tanulók száma (fő)
5
A többi gyermekkel együtt nem oktatható testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszédhibás és más fogyatékos tanuló: jelenlegi és várható induló tanulócsoportok és tanulócsoport létszámok
1.
2.
Tanévek
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Tanuló csoportok száma
Átlagos osztálylétszám (fő/tancsop
osztályos tanulók száma (fő)
2006/ 2007 2007/ 2008 2008/ 2009
-
2
5
4
3
7
12
7
4
10,00
-
-
2
5
4
3
7
12
3
11,00
-
-
-
2
5
4
3
7
2
10,50
A napközis és tanulószobás csoportok és az ellátásban részesülő tanulók száma Mezőberény Tanulócsoportok és 2006/2007 2007/2008 2008/2009 tanulók száma A napközis 10 10 10 csoportok 208 211 215 Alsó száma tagozat A napközis tanulók száma A napközis, 2 2 2 tanuló szobai 63 60 54 csoportok Felső száma tagozat A napközis, tanuló szobás tanulók száma
6
Bélmegyer Tanulócsoportok és 2006/2007 2007/2008 2008/2009 tanulók száma A napközis 2 2 2 csoportok 47 47 42 Alsó száma tagozat A napközis tanulók száma A napközis, 1 1 1 tanulószobai 32 32 30 csoportok Felső száma tagozat A napközis, tanuló szobás tanulók száma A többi gyermekkel együtt nem oktatható testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszédhibás és más fogyatékos tanuló Tanulócsoportok és 2006/2007 2007/2008 2008/2009 tanulók száma A napközis 1 1 1 csoportok 15 15 14 Alsó száma tagozat A napközis tanulók száma A napközis, tanulószobai csoportok Felső száma tagozat A napközis, tanuló szobás tanulók száma Művészetoktatás Tanulók száma Zeneművészet Képző- és iparművészet
2006/2007 2007/2008 2008/2009 125 125 125 75 75 80
7
Pedagógiai szakszolgálat Tanulók száma Logopédia Gyógytestnevelés Fejlesztés
2006/2007 2007/2008 2008/2009 143 158 158 172 175 175 131 130 130
Kötelezően ellátandó feladatok: óvodai nevelés (Összevont Óvodák): nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése: önálló csoportban német, szlovák cigány kulturális nevelés keretében magyar nyelven folyó etnikai kisebbség óvodai nevelés nyolc osztályos általános iskolai oktatás (Mezőberény – Bélmegyer Kistérségi Általános Iskola): nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók iskolai nevelése: nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás keretében hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás (német nemzetiségi nyelv), a többi gyermekkel együtt oktatható testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszédhibás és más fogyatékos tanulók ellátása (integrált oktatás). Önként vállalt feladatok: középiskolai oktatás (Petőfi Sándor Gimnázium): öt évfolyamos gimnáziumi oktatás nyelvi előkészítő évfolyammal, Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja, magyar – német két tanítási nyelvű képzés (osztrák érettségi vizsgát is ad), a többi gyermekkel együtt nem oktatható testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszédhibás és más fogyatékos tanulók ellátása (Mezőberény – Bélmegyer Kistérségi Általános Iskola), kollégiumi ellátás (Petőfi Sándor Gimnázium), kollégiumi ellátás (Mezőberény – Bélmegyer Kistérségi Általános Iskola): a többi gyermekkel együtt oktatható testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszédhibás és más fogyatékos tanulók kollégiumi ellátása, a többi gyermekkel együtt nem oktatható testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszédhibás és más fogyatékos tanulók kollégiumi ellátása, alapfokú művészetoktatás (Mezőberény – Bélmegyer Kistérségi Általános Iskola), pedagógiai szakszolgálat (Mezőberény – Bélmegyer Kistérségi Általános Iskola): logopédiai ellátás (kistérségi: Mezőberény, Bélmegyer, Köröstarcsa), gyógytestnevelés (kistérségi: Mezőberény, Bélmegyer, Köröstarcsa), fejlesztés képzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételek biztosítása (Mezőberény – Bélmegyer Kistérségi Általános Iskola). 8
Más szerkezetben megfogalmazva nevelési-oktatási feladataink: Önkormányzati feladat Intézmény Kötelező: Óvodai nevelés Összevont Óvodák(5 tagóvoda) Alapfokú oktatás
Mezőberény-Bélmegyer Kistérségi Általános Iskola (8 évfolyam)
Önként vállalt feladat: Általános műveltséget megalapozó középiskola: Gimnáziumi oktatás nyelvi előkészítő évfolyammal Petőfi Sándor Gimnázium (5 évfolyam) Magyar-német két tanítási nyelvű oktatás Petőfi Sándor Gimnázium (5 évfolyam) Arany János Tehetséggondozó Program Petőfi Sándor Gimnázium (5 évfolyam) Kollégium Petőfi Sándor Gimnázium (275 + 18 férőhely) Alapfokú művészetoktatás Mezőberény-Bélmegyer Kistérségi Általános Iskola Pedagógiai Szakszolgálat Mezőberény-Bélmegyer Kistérségi Általános Iskola Gyógypedagógiai nevelés, oktatás és diákotthon Mezőberény-Bélmegyer Kistérségi Általános Iskola Minden nevelő-oktató munkát végző intézmény esetében Mezőberény Város Képviselőtestülete a fenntartó. Ez alól – városi jelentőséggel bíró oktatási intézményként – kivételt képez az alapítványi fenntartású „Leg a láb” Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, amely a mezőberényi fiatalok számára utolérhető lehetőségeket bővíti, elsősorban a néptánc területén. . A képviselőtestületnek az Ötv.115.§.(5) bekezdésében leírtak alapján megválasztását követő hat hónapon belül döntenie kell, arról, hogy az előző testület önként vállalt feladatai ellátása tárgyában hozott döntéseit megerősíti-e, vagy átadja a Gimnáziumot és a Kollégiumot, valamint a szakszolgálatot és gyógypedagógiai nevelést, oktatást működtetésre a Békés Megyei Közgyűlésnek. A fenntartó személyében történő változás egyik intézmény esetében sem indokolt, a további önként vállat feladatellátásról a képviselőtestület 2003. márciusában döntött, melyet 2007-ben is megerősített. A város jó gazdája intézményeinek.
9
III. Feladatmeghatározás: Mezőberény város nevelési-oktatási intézményei munkájukat alapító okiratuk, pedagógiai illetve nevelési programjuk és a Közoktatási Törvény alapján meghatározott és a fenntartó által a pedagógiai programok megvalósításához biztosított óraszámok felhasználásával végzik. Az elsődleges cél az intézmények működőképességének fenntartása illetve infrastrukturális hátterünk folyamatos fejlesztése. Az intézményeknek fokozott figyelemmel kell követni a pályázati lehetőségeket és hangsúlyt kell fektetnünk azok minél intenzívebb kihasználására. A kötelező, minimális eszköz és felszerelési jegyzékhez való megfelelést a Képviselő-testület 717/2003./XII.19./ számú határozata alapján biztosítja. A nevelő-oktató munkában a képességeknek megfelelő tanulmányi eredmények elérése mellett kiemelten kell kezelni a nevelés kérdését, emelni kell az ifjúság neveltségi szintjét. Az intézményhálózat minden szintjén törekedni kell az adott intézmény, a város jó hírnevének öregbítésére. Az előző két feladatnak kell alárendelni nemcsak az intézmények, de az önkormányzat minőségirányítási rendszerének kiépítését, működtetését. (önkormányzat minőségbiztosítási rendszer 1. sz. melléklet) Javítani kell – elsősorban a kommunikáció terén – a város intézményei illetve az intézmények és a város, a város vezetése közötti kapcsolatot. (ajánlásként részletezve a 2.sz. mellékletben) Ugyancsak javítani kell a kapcsolatokat a környékbeli települések nevelési-oktatási intézményeivel, szükség szerint társulás(ok) létrehozásával is. Az óvodai csoportok és az iskolai tanulócsoportok számát, valamint a nevelői létszámot a gyermeklétszám alakulásához, valamint a jogszabályi előírásokhoz kell igazítani. IV. Intézmények áttekintése 1. Összevont Óvodák: Az alapító okirat alapján a székhely óvoda (Széchenyi István Német Nemzetiségi) mellett még 4 tagóvodából áll (Kálvin úti, Kinizsi úti, Kodály úti és a Mátyás király úti tagóvodák). Hozzá tartozik még egy épület (Csendes köz 4.), ahol az óvodai gondnokság és az intézmény gyógytorna terme található. Az intézmény tevékenysége: Alaptevékenysége szakfeladat szerinti besorolásban: a) 55231-2 Óvodai intézményi közétkeztetés 10
b) c) d) e) f)
75176-8 Intézményi vagyon működtetés 75192-2 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai 80111-5 Óvodai nevelés 80112-6 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése 80591-5 Oktatási célok és egyéb feladatok (ezen belül német és szlovák kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvodai nevelés, valamint cigány kulturális nevelés keretében magyar nyelven folyó etnikai kisebbség óvodai nevelése) Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység: 75195-2 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek Az intézmény nevelési programjának legutóbbi módosítását Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete a 325/2004.(VIII.04.) számú határozattal hagyta jóvá. A nevelési program tartalmazza az egyes tagóvodáknak az általánostól eltérő, sajátos programjait is. A helyi nevelési programnak az alapja, mely mindenkire érvényes az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (ÓNAP), mely meghatározza a nevelési alapelveket, ami abból indul ki, hogy a) az óvodai nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; b) a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – különleges védelem illeti meg; c) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Az ÓNAP tartalmazza a gyermekképet és az óvodaképet is. A gyermekkép szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A gyermeknek életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségleteik vannak. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik Óvodakép tartalmazza: miszerint az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig, legfeljebb hét éves korig. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is). 11
Az óvodai nevelésben alapelv: a) a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi; b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását. Az alapelv megvalósítása érdekében gondoskodik: az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkori specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra; e tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről; a kisgyermekek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése keretében biztosítani kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését. Az óvodai nevelés általános feladatai: az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, - az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Az óvodai élet megszervezésének elvei: Személyi feltételek: Az óvodában a nevelő munkát az óvodapedagógus végzi, jelenléte a nevelés egész időtartama alatt fontos feltétele az óvodai nevelésnek. A pedagógiai munkát segítő alkalmazottaknak hozzá kell járulniuk a nevelés eredményességéhez. Tárgyi feltételek: Az óvoda épületét, kertjét berendezését oly módon kell kialakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, lehetővé tegye mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. Az óvoda tárgyi környezete egyidejűleg – a mindenkori előírásokkal összhangban – biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodapedagógusoknak. Az óvodai élet tevékenységi formái: Játék, mese-vers, ének, zene, énekes játék, rajzolás mintázás, kézimunka, mozgás, külsővilág tevékeny megismerése, munka jellegű tevékenységek és a tanulás. Az alapprogram az óvodáskor végére a fejlődés jellemzőit is rögzíti, melyek feltételei az eredményes iskolai életnek. Mezőberény óvodáiban a nevelőmunka teljes mértékben megfelel az ÓNAP elvárásainak. A személyi feltételek jók 31 óvodapedagógusból 16 főnek van speciális képesítése. (Ebből 6 főnek van szakvizsgája, - sajnos 2 nagyon jól képzett szakvizsgázott óvónőnek nincs kinevezett jogviszonya; egyik határozott idejű szerződéssel dolgozik, a másik 12
gyesen van, de nincs jelenleg munkakapcsolata az óvodával.) Majdnem minden dajka szakképzett, akik nagyban hozzájárulnak az eredményes óvodai neveléshez, áldozatos gyermekszerető, türelmes munkájukkal. A gondozási feladatokon túl rengeteg a tennivalójuk, amit csak az óvónők segítségével tudnak ellátni (Munkakörükbe nem tartozó feladatokat is rendszeresen elvégeznek az óvónők, a gyerekek érdekébe.) A jó tárgyi feltételek megteremtésében: a fenntartó, a szülők, a pályázati lehetőségek, az alapítvány, a külső támogatók, és az óvoda dolgozóinak társadalmi munkája segít. A romló külső környezeti hatások ellenére is mindent megtesznek az óvodák a belső harmónia, nyugodt szeretetteljes légkör megőrzése érdekébe. Vállalják az új kihívásokat és igyekszenek megfelelni az új elvárásoknak. (Változó tágabb és szűkebb környezet, a gyerekek megváltozott képességeik, a családok szociális helyzete, életfelfogása, kilátástalanság, beletörődöttség, fásultság nem érződhet az óvoda falain belül.) 2. Mezőberény – Bélmegyer Kistérségi Általános Iskola A következő évek legfontosabb törekvése a kistérségi működés erősítése, felkészülés az esetleges bővülésre, gazdasági és szakmai stabilizáció, racionális keretek között a működés hosszú távú biztosítása. Ezen feladatok elvégzéséhez biztosítani kell az önkormányzat anyagi lehetőségei és a kiírt pályázatok függvényében a tárgyi és infrastrukturális feltételeket. A személyi feltételek biztosítottak, de esetleges szakmai szempontok alapján történő „minőségi” cserék, vagy a szakos ellátottság erősítése előtérbe kerülhet. Fejlesztési elképzelések: Tárgyi területen: • a városi gazdasági koncepcióban • legalább az ún. kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben szereplők biztosítása • életkörülmények (feltételek) javítása Szakmai területen: • nevelési oldal erősítése, • a tartalmi munka, a partnerekkel való együttműködés megerősítése, továbbfejlesztése, • a teljes körű intézményi önértékelés megvalósítása, • német nemzetiségi nyelv oktatása, • emelt szintű angol és német nyelvoktatás, • emelt szintű testnevelés oktatás, • nívócsoportos matematika oktatás, • nívócsoportos magyar nyelv és irodalom oktatás, • az általános képességfejlesztésre irányuló tehetséggondozás kiépített rendszerének továbbfejlesztése a számítástechnikával együtt, • integráció gyógypedagógusokkal, fejlesztés 13
• az egészség- és környezetvédelmi nevelés erősítése, • tanórán kívüli tevékenységek rendszerének megerősítése, továbbfejlesztése, • a kollégiumban a gyermek- és ifjúságvédelmi gondoskodás, az életkörülménye javítása, az egészséges életmódra nevelés és felzárkóztatás erősítése, • a többi gyermekkel együtt nem oktatható testi, érzékszervi, enyhe értelmi, • beszédhibás és más fogyatékos tanulók tárgyi körülményeinek javítása, a szakmai munka színvonalának megtartása, a kifutó rendszer biztosítása, • a művészeti iskolában a tanulói létszám megtartása, növelése, a szakmai színvonal, a művészeti szint emelése, a jelenlegi tanszakok működésének biztosítása, a városi ifjúsági fúvószenekar működésének tisztázása, épület kérdés rendezése, • a pedagógiai szakszolgálati munka megtartása. szakmai erősítése, a logopédiai és gyógytestnevelés városi ellátása mellett a békési kistérségből is, a fejlesztés városi szintű működtetése, esetleges bővítése gyógypedagógiai és pályaválasztási tanácsadással, főállású (városi) pszichológus alkalmazása. • felzárkóztatás, az esélyegyenlőség biztosítása 3. Petőfi Sándor Gimnázium: Tagozódás • általános tantervű képzés nyelvi előkészítő évfolyammal (9-13. évfolyam) • magyar-német két tanítási nyelvű oktatás (9-13. évfolyam) • Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó Program (9-13. évfolyam) Az intézmény beiskolázása az alapító okirat szerint országos, ami az elmúlt években „regionálisra” szűkült. Az általános tantervű osztályba jelentkezők túlnyomó többsége mezőberényi tanuló, a fennmaradó helyeket pedig a környező települések diákjai töltik be. Felvétel az általános tantervű osztályba tanulmányi eredmény, a magyar-német két tanítási nyelvű osztályokba felvételi vizsga alapján történik. A Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja megyei beiskolázású. A programban hátrányos helyzetű tehetséges diákok speciális nevelése-oktatása valósul meg. A jelentkezés módjáról és a jelentkezők felvételéről az Oktatási és Kulturális Minisztérium dönt. Fejlesztési elképzelések: • modul rendszerű tehetséggondozás • kompetencia alapú oktatás • partnerközpontú működés • informatikai oktatás bővítése gépírással • humán-reál emelt szintű képzés bevezetése 10. évfolyamtól • érettségi vizsga utáni szakképzés • felnőtt oktatás • kapcsolatfelvétel osztrák középiskolákkal 14
• • • • • • • • • •
helyi továbbtanulás segítése ECDL vizsgaközpont kialakítása Partnerközpontú működés teljes körű kiépítése ismeretterjesztő előadások felzárkóztatás, tehetséggondozás szakkörök egészséges életmódra nevelés kollégiumi életkörülmények javítása környezettudatos nevelés a szabadidő hasznos eltöltésének szervezése a kollégium falain kívül is
Diákotthon, kollégium: • A Petőfi Sándor Gimnázium belső szervezeti egysége a diákotthona, mely feladatát a Közoktatási Törvény és elfogadott pedagógiai programja alapján a meghatározott óraszám felhasználásával végzi. A diákotthonban csak a gimnázium tanulói nyernek elhelyezést, így a közös szervezeti forma megtartása indokolt. Az Arany János tehetséggondozó programmal emelkedő a diákotthoni ellátást igénylők száma, ezért indokolt a városban a diákotthoni, kollégiumi férőhelyek számának bővítése, illetve alkalmazni kell az externátusi elhelyezés lehetőségeit. Társulási feladatok ellátása esetén Mezőberény rendelkezik azokkal az infrastrukturális feltételekkel, amelyek alkalmassá teszik a más településről érkező tanulók fogadására. A továbblépés lehetőségét nagyban javíthatja a közösségi busz működtetése (iskolabusz). V. Kapcsolódások Közoktatás – közművelődés (kultúra) – sport kapcsolata A közoktatási intézmények tevékenységével összhangban kell lennie a városi közművelődési tevékenységeknek, valamint a sport terén megjelenő tevékenységeknek. Ez az egyes intézmények együttműködését, kapcsolattartását, rendszeres információ cseréjét igényli. Az oktatási intézményekben alkalmazott szabadidő szervezői feladatokat végzőkkel ez a feladat ellátható, koordinálásukat a Művelődési Központ végezheti. A kulturális intézményeket és azok feladatait a városi kulturális koncepció részletesen tartalmazza, míg a sportegyesületek felsorolása a városi sport koncepcióban található.
15
VI. Összegzés A demográfiai adatokból megállapítható, hogy az óvodás és általános iskolás korosztály létszám csökkenése a városban is megállíthatatlan folyamatnak tűnik. Olyan folyamatnak, amelynek okait nem a nevelés-oktatás színvonalában kell keresni, hanem sokkal mélyebb társadalmi vetületekben. A város megtartóerejének növelésével csak lassú javulásra lehet számítani ezen a téren. A nevelés-oktatás területén jelenleg tapasztalható infrastrukturális háttér az országos átlagot eléri, sőt sok tekintetben azt meg is haladja. A következő évek legfontosabb feladatainak – valamennyi közintézménnyel együtt – a struktúraváltás átgondolását, az akadálymentes közlekedés feltételeinek megteremtését, a kor követelményeinek nem megfelelő nevelési-oktatási helyiségek felújítását, pótlását, esetleg kiváltását és az Alapfokú Zene- és Művészetoktatási Intézmény elhelyezésének kérdését tekinthetjük. Szakmai tartalom terén nehezen prognosztizálható jogszabályi változásokra kell figyelemmel lenni, de továbbra is fontos területek maradnak a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, a nemzeti- kisebbségi- és etnikai nevelés-oktatás kérdései, az idegen nyelvi, a számítástechnikai képzés színvonalának emelése, és mindez természetesen az önkormányzat és intézményei minőségirányítási rendszerén belül. Mindezek ismeretében megállapíthatjuk, hogy Mezőberény város intézményhálózata az elkövetkező évekre stabil alapot kínál a város nevelés-oktatás területén jelentkező kötelező és önként vállalt feladatainak ellátására. VII. Záró rendelkezések -
Mezőberény város 2004-2008 közötti időszakra szóló oktatási koncepciója a képviselő-testület 286/2004.(VII.2) sz. határozatával lépett életbe. A koncepció felülvizsgálatára szükség esetén, de legkésőbb 2009-ben kell sort keríteni. A koncepció elválaszthatatlan részét képezi az önkormányzat minőségbiztosítási rendszerét (ÖMIP) tartalmazó 1.sz. melléklet, valamint a város intézményei illetve az intézmények és a város, a város vezetése közötti kapcsolatok rendszerét vázoló 2.sz. melléklet.
Az alapdokumentum kelte: Mezőberény, 2004. július 2. Az utolsó felülvizsgálat kelte: 2007. május 22. 1.sz. melléklet: Önkormányzati Minőségirányítási Program (ÖMIP) A felülvizsgált és módosított ÖMIP jóváhagyva a 97/2007.(III.19.) sz. MÖK határozattal. 16
2.sz. melléklet Partnerazonosító (kapcsolati rendszer) Kapcsolat megnevezése
Kapcsolattartó személy Jogköre
Külső kapcsolatok, együttműködési formák Más települések intézményfenntartói Polg., esetenként Képviselőmegbízott személy(ek) testületi felhatalmazás alapján Más települések intézményei Polg., intézményvezetők Témában teljes körű Médiák, sajtó Polg., intézményvezetők Információ nyújtás Egyházak Polg. intézményvezetők Teljes körű Nemzetközi kapcsolatok Polg. intézményvezetők Témában teljes körű Belső kapcsolatok, együttműködési formák: Polgármesteri hivatal - Téma függő intézmények Polgármester Intézményvezetők Teljes körű Jegyző Intézményvezetők, Teljes körű, ill. vezető helyettesek, felhat. alapján ifj.véd. felelősök Gyámügyi iroda Intézményvezetők, Teljes körű, ill. Ifj.véd. felelős, felhat. alapján Pénzügyi iroda Intézményvezetők, Teljes körű gazdasági vez. Intézmények egymás között: Általános Iskola Városi Humánsegítő és Szociális Szolgálat Orlai Petrics Soma Muzeális Intézményvezetők., igh.k, pedagógusok az Témafüggő Gyűjtemény intézmények egyéb Összevont Óvodák alkalmazottai, szülők Petőfi Sándor Gimnázium Petőfi Sándor Művelődési Központ Városi Könyvtár Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat Egészségügyi intézményekkel: Gyermekorvosok, iskolaorvosok Ifj.véd. felelős Felhat. alapján Fogászat Védőnők Igh-k, ifj.véd. felelős
Teljes körű
Kapcsolattartás gyakorisága, kapcsolat jellege Szükség szerint, térségi szerep Szükség szerint, térségi szerep Szükség szerint, PR Rendezv., hittan Fogadások, csereprogramok Napi kapcsolat Szükség szerint, Szükség szerint Szükség szerint Szükség szerint
Folyamatos
Szükség szerint, „kerekasztal” Vizsg., rend. Koordinálása 17