MEZŐBERÉNY – BÉLMEGYER TÁRSULÁSI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA
I. rész Helyzetelemzés
2
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető 1.1 Az anyagban használt idegen kifejezések, fogalmak 1.2 Törvényi (jogszabályi) utalás (háttér) 2. Helyzetelemzés 2.1 A települések rövid bemutatása 2.1.1 Demográfiai helyzet 2.1.2 Foglalkoztatás- foglalkoztatottság 3. Közoktatási intézményeink 3.1 Összevont Óvodák 3.2 Bélmegyeri Óvoda 3.3 Általános iskola 3.4 Gimnázium 4. A helyzetelemzés értékelése 4.1. Célkitűzés 4.2 A helyzetelemzésből következő lépések – táblázatos formában
3 A dokumentumot a Mezőberény - Bélmegyer Polgármesteri Hivatala Közoktatási és Közművelődési Irodája által nyújtott adatok, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium által közzétett Helyzetelemzést segítő adatlap a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program tervezéséhez című útmutató alapján készült.
Mezőberény - Bélmegyer esélyegyenlőségi programjához a társulási szintű közoktatási helyzetelemzés és feladat meghatározás 1. Bevezető Az egyenlő bánásmód elveinek betartása az Európai Unió és a hazai társadalom elvárása. Az Országgyűlés elismerte minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, valamint kinyilvánította, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami feladat. Tekintettel az Alkotmány idevonatkozó rendelkezésére, a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire, és az Európai Közösségi jog vívmányaira az Országgyűlés megalkotta az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. E törvény bevezeti a köztársasági esélyegyenlőségi programot. A Program célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely a kormány, az állam és az önkormányzati intézmények feladata. A tv. 35. §-ban foglaltak szerint a települési önkormányzatok - a Programban meghatározott célokkal összhangban – esélyegyenlőségi programot fogadhatnak el, amelyben elemzik a településeken élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározzák az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzatok által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. Az Európai Uniós elvárások alapján a települések feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. E program célja, hogy a települések minden lakójának elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa az idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű – főleg roma – polgárok esélyegyenlőségét az élet minden területén.
4
1.1 Az anyagban használt idegen kifejezések, fogalmak A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései szerint (121.§(1)), 2003. évi CXXV. törvény (8.-9.§-ai) és indokolása az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (26.§-hoz), stb.: -
HH: hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. HHH: halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, az a tanuló (a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók csoportján belül), akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.
- Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek: minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt a) neme, b) faji hovatartozása, c) bőrszíne, d) nemzetisége, e) nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, f) anyanyelve, g) fogyatékossága, h) egészségi állapota, i) vallási vagy világnézeti meggyőződése, j) politikai vagy más véleménye, k) családi állapota, l) anyasága (terhessége) vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása, o) életkora, p) társadalmi származása, q) vagyoni helyzete, r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, s) érdekképviselethez való tartozása, t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. -
Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek: minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne.
5
-
SNI: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján o testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, o a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd; - szegregáció: A jogellenes elkülönítés (szegregáció) leggyakrabban az oktatásban tapasztalható. Éppen ezért a törvény szerint hátrányos megkülönböztetésnek minősül a fentebb felsorolt bármely csoporthoz tartozó személyek elkülönítése egy oktatási, nevelési intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban, csoportban, beleértve azt is, ha az elkülönítés számarányukhoz viszonyítva lényegesen nagyobb arányban érinti a csoport tagjait, mint a többi tanulót. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti valamely személy vagy csoport olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. - diszkrimináció: A 9/1990. (IV. 25.) AB határozatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy „a diszkrimináció tilalma nem jelenti azt, hogy minden, még végső soron nagyobb társadalmi egyenlőséget célzó megkülönböztetés is tilos. A megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelnie, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni.” (ABH 1990, 46, 48.) - integráció: integrációs felkészítés: az esélyt teremtő nevelésnek és oktatásnak az oktatásért felelős miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történő megszervezése, melyben a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevő gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak, oly módon, hogy az érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket; -
magántanuló: A tankötelezettség - a szülő választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető (közokt.tv. 7.§(1)).
- fogyatékos személy: az, aki érzékszervi – így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékosság okozója lehet fizikai, értelmi vagy érzékszervi károsodás, egészségi állapot vagy lelki betegség. Ezek a károsodások, ezen állapotok vagy betegségek lehetnek állandó vagy átmeneti természetűek.
6
- mozgáskorlátozottak: a köznyelv a „mozgássérült” és a „mozgáskorlátozott”szavakat szinonimaként használja, a szakmai nyelv viszont különbséget tesz közöttük. Mozgássérült az, aki agyi vagy mozgásszervi rendellenesség miatt mozgásfogyatékos. A mozgáskorlátozottak számára ez az ok szélesebb körű lehet, pl. szívelégtelenség is. - faji hovatartozás: az ENSZ Faji Egyezményében található meghatározásból kiindulva a faji megkülönböztetés magában foglalja nem csak a szűkebb értelemben vett fajhoz való tartozás, de a bőrszín, a leszármazás, valamint a nemzetiségi és etnikai származás alapján történő diszkriminációt is. Az egyezmény a szűkebb értelemben vett faji megkülönböztetésről kimondja, hogy az ezen alapuló minden felsőbbrendűségi elmélet tudományos szempontból hamis, erkölcsileg elítélendő, és társadalmilag veszélyes. - egyenjogúsági politika: az Európai Tanács szerint az egyelőség érvényesítés a szabályozási folyamatok átszervezése, javítása, fejlesztése és értékelése azzal a céllal, hogy a nemek társadalmi egyenlőségének szempontjait a politikai döntéshozatalban résztvevő szereplők minden szinten és szakaszban integrálják valamennyi szabályozási folyamatba. 1.2 Törvényi (jogszabályi) utalás (háttér) (A települési esélyegyenlőségi programok törvényi háttere) 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya (70/A §) 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 1959. évi IV. törvény (Polgári Törvénykönyv) 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1992. évi XXII. törvény (A Munka Törvénykönyve) 1993. évi LXXVII tv. a nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogairól 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 164/1995.(XII.27.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről 1996. évi XXI. tv. a területfejlesztésről és a területrendezésről 1997. évi LXXVIII.tv. az épített környezet alakításáról és védelméről
2. Helyzetelemzés 2.1 Atelepülések bemutatása, rövid áttekintés Mezőberény az Alföld dél-keleti, Békés megye középső, a közép-békési régió északi részén helyezkedik el. A Körösök völgyében, a Kettős-Köröstől néhány kilométerre fekszik. Közúti közlekedési csomópont a 47-es és a 46-os út találkozásánál. A Budapest – Szolnok – Békéscsaba – Arad vasútvonal egyik állomása. Mezőberény az újkőkor óta folyamatosan lakott hely. Az oklevelekben először 1347-ben jelent meg a Berény (Beren) név. 1514-1517 között a nemesi megyegyűléseket is itt tartották. 1723-tól íródik az „újkori” Berény története, ekkor érkeztek az új földesúr hívására az első
7
szlovák telepesek. A későbbi telepítésekkel – 1725-ben németek érkeztek, illetve 1731-ben a magyarság nagyobb csoportja a környékbeli településekből és más megyékből. A XIX. századi 8500 lakosú Mezőberény a környező településekhez viszonyítva fejlettebbnek számított. 1802- ben alapították a 120-180 diákot oktató evangélikus gimnáziumot, amely 1834-ig működött a városban. 1830-tól tíz éven keresztül működött Festetich bárónő leánynevelő intézete, melynek három esztendeig Szendrey Júlia is tanulója. Mezőberényben valóságos kultusza van Petőfi Sándornak. Mezőberény 1872-ben vásártartási jogot kapott. A már meglévő malomipar és téglagyártás mellett a textilipar is teret hódított. 1944. október 6-án több mint ötszáz német nemzetiségű berényit – nőket, férfiakat – munkaszolgálatra és hurcoltak el „málenkij robot”-ra. A potsdami egyezmény következtében a szlovák-magyar lakosságcsere keretében 1945-46-ban 1091 mezőberényi szlovák költözött a Csallóközbe. 1970-ben nagyközség lett a település, 1989. március elsején városi címet kapott a település. A 244/2003.(XII. 18.) Kormányrendelet településünket a 3407. számú Békési kistérség részévé nyilvánította. A megye – országos összehasonlításban – a földrajzi, gazdasági és demográfiai mutatói szerint a hátrányos helyzetű területek közé sorolható. Csökkenő lélekszám, elöregedő népességű régió. Mezőberény helyzete a megyén belül – fekvése, közlekedési megközelítése, infrastrukturális ellátottsága szempontjából jónak mondható (kistérségünk tekintetében központi helyzetű). Bélmegyer szomszédos település Mezőberénnyel. Több környező településről is megközelíthető közúton. A területi elzártság ellenére folyamatosa fejlődő falu. A lakosok többsége önálló, saját családi házban él, nem jellemző a generációs együttélés. Gyermekeink családjai nemzedékek óta itt élnek, ritka a betelepülés. Az emberek életét a munka határozza meg. A nagyobb ünnepeket a család keretein belül tartják, nincs a községben élő néphagyomány. A vallásos lelkű emberek hitéletüket a családon belül gyakorolják. A település megélhetési formája a növénytermesztés és állattenyésztés, ennek ellenére az emberek inkább alkalmazottként keresik kenyerüket a ruhaiparban, fafeldolgozásban, az önkormányzatnál. A családok anyagi hátterét jól jelképezi, hogy gyermekvédelmi támogatásban mintegy 80% részesül. Ez is tükrözi, hogy sokszínű háttérrel érkeznek hozzánk a gyerekek. Mezőberény Bélmegyerrel 2005. augusztus 31-vel hozott létre önkormányzati társulás keretében fenntartott általános iskolát. Így a községben korábbi általános Iskola Bélmegyerei Általános Iskola Tagintézményként működik tovább, óvodáját önállóan tarja fenn az önkormányzat. 2.1.1
Demográfia
Mezőberény állandó lakosainak száma: 11.202 fő volt 2006. január 1-én. Mezőberény közigazgatási területe 11.853 ha, ebből belterület 667 ha. A népsűrűség 95,5 fő/km2. A lakosság korosztályos összetétele a következő: 0-18 éves korig: 22 %, 19-60 évig: 57 %, 60 év feletti 21 %. A lakosság nemzetiségi megoszlása – becslés alapján – a következő: magyar lakosság 37 %, szlovák 32 %, német 21 %, cigány (roma) népesség 10 %. Bélmegyer állandó lakosainak száma 1.260 fő volt 2006. január 1-én. Bélmegyer belterülete
8
121 ha, külterülete 6.183 ha A lakosság korosztályos összetétele: 0-18 éves korig: 18%, 19-60 évig: 54 %, 60 év feletti:28%. 100%-ban magyar lakta település. A roma népességre vonatkozóan kevés hivatalos adat áll rendelkezésünkre. A 2001-es népszámlálási adatok szerint Mezőberényben is csak kevesen vallották magukat roma származásúnak. A népszámlálási adatok azért megbízhatatlanok, mivel a legtöbb roma származású ember nem vallja magát romának. Mezőberényben körülbelüli felmérések szerint a lakosság kb. 10%-át alkotják a roma származásúak. A roma lakosság szociális helyzetére vonatkozóan sincsenek pontos adatok, azonban megállapítható, hogy a roma népesség átlagos életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota, iskolázottsága, foglalkoztatottsága a társadalom egészéhez viszonyítva lényegesen rosszabb. A régi cigánytelepek felszámolásra kerültek ugyan, de elkülönülésük még ma is jellemző. A telepen élők, bár házaik már téglából épültek, víz és villany is bevezetésre került, az utcák aszfaltosak, nagyon nehéz szociális körülmények között élnek. Az itt élő gyermekek többsége HH ill. HHH helyzetű, a tanulás iránt kevésbé fogékonyak, közülük kerül ki a legtöbbet hiányzók, az iskolai és társadalmi normák követése is sok esetben problémát jelent számukra. Bélmegyeren nincs roma származású lakosság. Munkaerő-piaci szempontból a rendszerváltás piacgazdasági átalakulás legnagyobb vesztese a roma népesség, a az elvándorlási, munkásszállási lehetőségek beszűkülése következtében a szakképzetlen munkát igénylő munkahelyek megszűnésével a munkanélküliségi rátájuk jelentősen meghaladta a nem roma származásúakét. Pozitívumként mondható el azonban, hogy javultak az arányok az általános iskola elvégzését tekintve, illetve az ösztöndíjprogramoknak is köszönhetően javultak a közép és felsőfokú végzettséget szerzők aránya is. Mezőberényben lassú integrálódásuk is megfigyelhető. Azok, akik kikerülnek a telepről, jól beilleszkednek, szomszédjaikkal jó viszonyban vannak, az intézményes nevelést rendszeresen igénybe veszik, tanulnak és dolgoznak – egyenrangú polgárai Mezőberénynek. Az állandó lakosság az utóbbi 8 évben, az állandó népesség korosztályi bontásban: Lakónépesség 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.
Összesen 11 661 11 585 11 527 11 451 11 517 11 490 11 471 11 337 11 261 11 270 11 202 11 256
Összesenből 0-17 év között 2 440 2 405 2 330 2 350 2 254 2 190 2 283
18 és 60 között 5 237 5 164 5 086 5 023
60 fölött 2 339 2 329 2 347 2 457 2 475
20-30 év között 1 713 1 760 1 814 1 822
4 608 6 685
2 418 2 288
1 887 1 777
Mezőberény város állandó lakónépessége 1990 és 2007 között 336 fővel csökkent és sajnos az országos adatokhoz hasonlóan az elöregedés jellemző, sajnos kevés gyermek születik, bár a megyében szinte egyedülállóan a 2003. év 11.247 fős létszámához képest nem csökkent, hanem nőtt a lakosságunk 2004-re. Ez a város megtartó erejét, képességét jelzi.
9
A népesség korösszetétele is megváltozott az elmúlt évtizedekben. A város korösszetételére jellemző adatok tekintetében sajnos elmondható, hogy a 0-18 évesek aránya 1997 és 2007 között 18,3%-ról 14,9%-ra csökkent, még a 60 éven felüliek aránya ugyanezen időszak alatt 20,8%-ról 22,1%-ra emelkedett. A város népességének, akárcsak az ország népességének elöregedése következtében egyre inkább megnövekszik a szociális szolgáltatások iránti igény. A városi népesség vonatkozásában a migráció a közeli települések és városok vonatkozásában a legjelentősebb, akár a bevándorlást, akár az elvándorlást tekintjük. Nem igazán jellemző a Budapest és a külföld vonatkozású migráció. A város jövedelemszerző képessége, személyi jövedelemadó adatok 2001-2004. évről állnak rendelkezésre: 2001 2002 2003 2004 Személyi jövedelemadó-alap összege (Ft) 3 181 682 928 3 029 409 963 4 150 664 534 4 332 440 668 Összes személyi jövedelemadó (Ft) 557 878 242 556 068 744 648 309 311 655 916 017 Adófizetők száma (fő) 4 566 4 156 4 726 4 517 Éves átlag (Ft): 696 821 728 924 878 262 959 141 Havi átlag (Ft) : 58 068 60 744 73 188 79 928 Ezek a számok követik a minimálbér, illetve a köztisztviselői, közalkalmazotti bérek emelkedését, de azt is jól példázzák, hogy országon belül is igen alacsony az átlagkereset. 2.1.2
Foglalkoztatás- foglalkoztatottság
Mezőberényben a népesség gazdasági aktivitása a népszámlálások adatai év
összesen
aktív munkainaktív eltartott kereső nélküli kereső 1949 13059 5941 352 6766 1960 13101 6252 476 6373 1970 12645 5615 1941 5089 1980 11848 5559 2660 3629 1990 11592 4658 151 3204 3579 2001 11389 3410 537 1680 4279 A fenti összesenből a férfiak száma: 1949 6204 4189 182 1833 1960 6186 4069 251 1866 1970 6052 3458 948 1646 1980 5704 3130 1139 1435 1990 5594 2658 101 1229 1606 2001 5380 1906 237 1680 1557 Az összesenből a nő száma 1949 6855 1752 170 4933 1960 6915 2183 225 4507 1970 6593 2157 993 3443 1980 6144 2429 1521 2194
10
1990 2001
5998 6009
2000 1504
50 200
1975 2599
1973 1706
A regisztrált munkanélküliek aránya a 18-59 éves korosztályt figyelembe véve 2006. január 1-én 5,53 %, azaz 637 fő volt (KSH). A foglalkoztatottak 42 %-a Mezőberényben dolgozik. A foglalkoztatottak 48 %-a az iparban és a szolgáltatások területén, 18,6 %-a a mezőgazdaság területén, 12 %-a a kereskedelemben dolgozik, míg 21,4 %-a szellemi foglalkozású. Foglalkoztatottság 1999 (n=népesség. %) óvodába járók 3. 7% száma általános iskolába 9 .3% járók száma Önkormányzati 4. 3% intézményeknél foglalkoztatottak száma Regisztrált 5% munkanélküliek száma Inaktív korúak 43. 2%
2003 (n. %) 3. 63%
2005. (n. %) 3. 38%
2006. (n. %) 3. 08%
9. 38%
8. 97%
8. 73%
4. 45%
4. 68%
4. 57%
3. 7 %
5. 01 %
42. 2%
41. 96%
41. 1%
Demográfiai és foglalkoztatottsági adatok 1986 1999 2004 Inaktív korúak: 47,0% 44,0% 42,0% Ebből óvodába járók száma a népesség %-ban 4,5% 3,7% 3,7% Általános iskolába járók száma a népesség %-ban 11,6% 10,6% 9,3% Iparban foglalkoztatottak aránya a népesség %-ban 16,0 % Mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a népesség 10,0 % %-ban Kereskedelemben foglalkoztatottak aránya a népesség 2,0 % %-ban Önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak 4,0 % 3,8 % száma a népesség %-ban Regisztrált munkanélküliek száma a népesség %-ban 5,0 % 5,4 % * az adat együtt tartalmazza az iparban és a szolgáltatások területén dolgozókat
2006 41,1% 3,08% 8,73% 48 %* 18,6% 12% 4,57% 5,53%
Közművelődési szempontból fontos, hogy Mezőberény, nemzetiségek lakta település, hiszen hagyományőrző tevékenységük színesíti a város kulturális életét. A XVIII. század első felében a település szlovákokkal, németekkel, magyarokkal települt újjá. A három népi közösség a legutóbbi időkig zárt egységet alkotott, megőrizte nyelvét, vallását, belső hagyományait. Ez a különállás a népi műveltségnek – mind szellemi, mind tárgyi vonatkozásban – sajátos etnikai színezetet adott. A II. Világháború végén és után jelentős népmozgás zajlott le a településen. A Mezőberényből önként és kényszerből (magyar-szlovák lakosságcsere és a potsdami egyezmény alapján végrehajtott német kitelepítés révén) a lakosság egyheted része települt (telepítették) át, illetve ki, s helyettük feleannyi személy sem
11
érkezett. Az előzőekben említett 2000 személy között 55 %, illetve 45 % volt a szlovák és a német származásúak aránya. 1994-ben , 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban is három (szlovák, német és cigány) kisebbségi önkormányzat alakult. A kisebbségek létszáma pontosan nem mutatható ki, a népszámlálási adatok számszerűségei csak jelzés értékűek lehetnek, de - a cigány etnikum kivételével - egyértelműen érzékelhető a természetes asszimilálódás. Napjainkban a nemzeti és etnikai kisebbségen belül a városban a cigánysághoz tartozók vannak a legtöbben. Hagyományápoló tevékenységük gyenge. Szociális helyzetük rossz, a munkanélküliek aránya körükben a városi átlagot meghaladja. A gazdasági változások 1990 óta városunkban is éreztetik hatásukat. Az aktív keresők száma csökkent. A foglalkoztatási adatok nem eléggé megbízhatóak. A regisztrált munkanélküliek száma nem tükrözi a ténylegesen munka nélkül lévők számát. A regisztrált munkanélküliek számában emelkedést jelent, hogy az iskolákból kikerülők zöme nem tud elhelyezkedni, így a pályakezdők azonnal munkanélkülivé válnak. Komoly gondot okoz Mezőberény város önkormányzatának is ezekre a negatív változásokra való szociális reagálás. A közelmúltban női varró, kőműves és parkgondozó szakmákban történtek átképzések. A munkanélküliség gondját távlatban - továbbra is - csak a munkahelyteremtés tudja megoldani. A demográfiai adatokból és a foglalkoztatottsági tendenciákból kiolvasható, hogy Mezőberényben az elkövetkező években milyen társadalmi rétegekre (munkanélküliek, cigány lakosság) kell különösen odafigyelni munkánk során. A közművelődésnek a lakosság kulturális szükségleteit, igényeit kell kielégíteni a maga sajátos eszközrendszerével, oly módon, hogy a különböző társadalmi csoportokhoz és korosztályokhoz tartozók megtalálják a lehetőségeiket a kulturális élet területén. Bélmegyeren a foglalkoztatottak száma 333 fő. A helyben foglalkoztatottak, és a más településre átjárók közötti – különböző szempontok alapján készült összehasonlítást az alábbi táblázat tartalmazza. Helyben foglalkoztatottak/ fő Összesen: Nemenkénti megoszlás Férfi: Nő: Korosztály szerinti megoszlás 15-29 éves: 30-49 éves: 50-x éves: Végzettség szerinti megoszlás Érettséginél alacsonyabb: Legalább középiskolai végzettség: Ágazati megoszlás Mezőgazdaságban: Iparban, építőiparban: Szolgáltatásban:
247 147 100 50 151 46 175 72 71 90 86
Más településre átjárók/fő Összesen: Nemenkénti megoszlás Férfi: Nő: Korosztály szerinti megoszlás 15-29 éves: 30-49 éves: 50-x éves: Végzettség szerinti megoszlás Érettséginél alacsonyabb: Legalább középiskolai végzettség: Ágazati megoszlás Mezőgazdaságban: Iparban, építőiparban: Szolgáltatásban:
86 46 40 36 43 7 50 36 5 33 48
Az adatsorokat értelmezve kitűnik, hogy a község munkaképes korú férfi dolgozóinak, mintegy ¼-t, míg női dolgozóinak mintegy 1/3-t más településen foglalkoztatják, főként a
12
szolgáltatói, ipari szektorban. A helyben foglalkoztatottak közül 37 munkavállaló más településről átjáró. Időszakos foglalkoztatás a nyári szezonban megfigyelhető. A község 500 férőhelyes kultúrháza és könyvtára 1958-ban épült, ma korlátozott nyitvatartási idővel működik. Felújítása ebben az évben megtörtént.
3. Közoktatási intézményeink 3.1 Összevont óvodák Településünkön már 1890-től működik óvoda, mindhárom nemzetiség számára. Ez a három épület azóta is óvodaként funkcionál. A gyermeklétszám növekedése miatt, 1951-53. között az óvodák száma 7-re nőtt. 1988 óta, mint önálló intézmény, Összevont óvodák-ként működik, bár a gyermeklétszám csökkenése miatt már csak öt tagóvodával. Az épületek elhelyezkedése optimálisnak mondható, a város minden részéről könnyen megközelíthető. A gyermekeket a szülők a lakáshoz közelebb eső óvodába íratják, illetve a nemzetiségi hovatartozásnak megfelelő oktatást biztosító intézménybe. Így a gyermeklétszám összetétele nem egyenletes. A roma gyermekek különösen két tagóvodába koncentrálódnak. Az itt dolgozó óvónők szakmailag jól képzettek, áldozatos munkájuknak, a pályázatokon elnyert támogatásoknak köszönhetően az épületek jól felszereltek. Bár régiek az épületek a fenntartó igyekezett a modern kor igényeinek és elvárásainak megfelelően felújítani és karbantartani ezeket. Így mindegyik épület megfelelő komfortfokozatú, gázfűtéses, s az óvodai dolgozóknak és a szülőknek köszönhetően esztétikus környezetű. Két tornateremmel és a csoportleépítések miatt két tornaszobával rendelkeznek, amelyek a pályázatoknak köszönhetően viszonylag jól felszereltek. Ami gondot jelent, az évek óta rendszeressé váló belvíz gondok miatt a falak nedvesedése, és a nyílászárók állapota. Az alapító okirat alapján a székhely óvoda (Széchenyi István Német Nemzetiségi) mellett még 4 tagóvodából áll (Kálvin úti, Kinizsi úti, Kodály úti és a Mátyás király úti tagóvodák). Hozzá tartozik még egy épület (Csendes köz 4.), ahol az óvodai gondnokság és az intézmény gyógytorna terme található. 2006-ban 386 gyermek az óvodások száma. Egy óvodában német, egy óvodában szlovák nemzetiségi oktatás folyik 3.2. Bélmegyeri Óvoda Rohanó világunkban a megélhetésért való küzdelemben, a megváltozott életkörülmények között az óvodának a nyugalom szigetének kell lennie. Itt kell biztosítanunk a gyermek személyiségfejlődésének minden feltételét, az egyénileg és életkoronként változó testi, lelki szükségleteket a szülők nevelőpartnereként. Közös célunk a boldog gyermekkor biztosítása. Az élő természettel való kapcsolatunkban ideális feltételeket biztosít a lakóhelyünket körülvevő természetvédelmi terület, az erdők, mezők, szántók. Ezek minden évszakban kedves és gazdag élmény-, és tapasztalatgyűjtő programokat jelentenek, melyek nagyban segítik a környezethez és lakóhelyhez fűződő pozitív érzelmek kialakulását és mélyítését. A község üzemeivel, intézményeivel is élő kapcsolatot tart fenn az óvoda. Óvodánk 50 éves múltra tekint vissza, majdnem egyidős az 1946-ban önállóvá lett községgel. 1948-ban a Népjóléti Minisztérium támogatásával és a község társadalmi összefogásával
13
készült el az akkor egy csoportos, 30 férőhelyes Napközi Otthon és Óvoda, a Községháza építésével egyidőben. 1960-ban egy foglalkoztató terem és szolgálati lakás hozzátoldásával két csoportos lett az intézmény. 1973-ban a konyha új épületbe költözött. A szociálpolitikai intézkedések hatására megnövekedett gyermeklétszám szükségessé tette a bővítést. 1988-ban a szolgálati lakás óvodába olvasztásával kialakulhatott a harmadik csoportszoba, mely lehetővé tette a korosztálynak megfelelő csoportbontást. A személyi feltételek is fokozatosan javultak napjainkig, a törvényi minimum eléréséig. A fogyó gyermeklétszám miatt 2000-ben a község képviselőtestülete racionalizálni kényszerült, azóta 2 csoport működhetünk, a hozzárendelt személyi feltétellel. 3.3 Általános iskola Mezőberényben az általános iskolai oktatás évtizedeken keresztül több épületegységben folyt. Ezek két intézmény, az 1.Sz Általános Iskola és a 2.Sz, (később Orlai Petrics Soma) Általános Iskola irányítása alatt működtek. A két intézmény épületei a város két részén helyezkedtek el, a beiratkozást elsősorban az iskola közelsége határozta meg. Főként ez a tény határozta meg a tanulói összetételt is, az 1.Sz Általános iskolában magasabb volt a HH és a roma tanulók aránya. Az Orlai iskola helyzetét pedig az tette sajátságossá, hogy a város értelmi fogyatékos tanulói az intézményhez tartozó speciális tagozaton tanultak. Az évekkel ezelőtti gyakorlatnak megfelelően a tagozaton egyre magasabb lett a magatartási problémával küzdő tanulók aránya. Mezőberény képviselő-testülete 2005-ben úgy döntött, hogy a 2005/2006-os tanévtől Bélmegyer önkormányzatával közösen működteti az addig önállóan működő általános iskoláit (a már korábban kapcsolt intézményegységekkel együtt – kollégium, pedagógiai szakszolgálat) és alapfokú művészetoktatási intézményét (zeneiskola). A két önkormányzat megállapodása – jóváhagyta a 268/2005.(V.26.) MÖK sz. határozat – aláírások után iktatva a mezőberényi polgármesteri hivatalban a 318-46/2005.(VI.6.) számon. Az intézmény kistérségi feladatokat is ellát. Az általános iskolai tanulók száma 2006-ban 1068 fő. Az iskola 8 éve indította a német nemzetiségi oktatást, ezen kívül emelt szintű testnevelést és idegen nyelvet tanuló osztályai vannak, valamint kiemelt hangsúlyt kap az iskolában a tehetséggondozás és felzárkóztatás. Az intézmény az elsők között volt, amely felvállalta az integrált oktatást, ezzel együtt gondoskodott a megfelelően képzett szakemberekről is. A jelenlegi speciális tagozat gyermeklétszáma így, felmenő rendszerben fokozatosan csökken, a tanulásban akadályozott tanulók integrált keretek között a normál tagozaton tanulnak. Az iskolához tartozó kollégium elsősorban a HH és HHH helyzetű családok gyermekeit fogadja be, ami azért is fontos, mert ezeknek a gyermekeknek csak így biztosított a másnapi felkészülés, a nyugodt pihenés. A kollégium házirendje ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a gyermekek hét közben is kapcsolatban lehessenek a szülőkkel, nem kell a családból kiemelni súlyos problémák esetén sem. Kollégiumi, externátusi ellátásban, nevelésben résztvevők száma 2006-ban 21 fő. A kollégiumban elhelyezést nyerhetnek az általános tagozaton tanuló a védelem alá helyezett gyermekek is. Ennek megfelelően mind nagyobb hangsúlyt kell kapjon a gyermek- és ifjúságvédelmi gondoskodás. Szükséges a diákotthoni férőhelyek számának felülvizsgálata illetve a diákotthoni elhelyezés Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghatározott kötelező normatívákhoz való felfejlesztése, felújítása, illetve szükség szerinti átépítése. Az általános iskola keretein belül folyik alapfokú művészeti oktatás is. 1994. szeptember 1-
14
jétől folyik a zenei, míg 2002-től a képzőművészeti tanszakon festészeti és grafikai képzés. Tanuló létszáma 200 körül mozog. 1999-ben főként a zeneiskola tanulóiból jött létre a városi fúvószenekar. Az intézmény minősítési eljárásának második fordulója jelenleg folyik. 3.4 Gimnázium Mezőberényben a gimnáziumi képzés 1962-ben indult be újra. A fenntartói jogot először a Békési járás, később a Megye gyakorolta. A rendszerváltozás óta intézményünk fenntartója Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete. A Petőfi Sándor Gimnázium jelenleg három profillal működik: - általános tantervű képzés angol nyelvi előkészítő évfolyammal (emelt óraszámú angol nyelv és informatika oktatás, 10-13. évfolyamon tehetséggondozás) - magyar-német két tanítási nyelvű képzés az 1987/88-as tanévtől (emelt óraszámú német oktatás, szaktantárgyak német nyelven, nemzetközi nyelvvizsgák, 10-13. évfolyamon tehetséggondozás) Hátrányos Helyzetű Tanulok Arany János Tehetséggondozó Programja (továbbiakban AJTP, működése a 2006. május 24-én kiadott oktatási miniszteri közlemény alapján). 2000 szeptembertől kapcsolódott be a gimnázium az “Arany János” tehetséggondozó programba. Az iskola tanulólétszáma 2006-ban 584 fő. Kollégiumi, externátusi ellátásban, nevelésben résztvevők száma 2006-ban 293 fő (biztosítva elsősorban a megyei, és a szomszédos megyék diákjainak elhelyezését).. Az iskolát Békés megye legerősebb középiskolái között tartják számon, felvételi eredményei alapján általában az első 10 középiskola között szerepel. 2002 óta osztrák nyelvdiploma kiadására jogosult. Az iskolához tartozik egy 293 férőhelyes kollégium, továbbá egy 1500 adagos diákétkeztetési központ, ahol a kollégistáknak a napi háromszori, a többi diáknak pedig a menzai étkezés biztosított. A központ látja el ezen felül a település általános iskoláját, valamint az öregek otthonát. A 17 év alattiakból a város óvodá(i)ba és az általános iskolá(i)ba járók számának, valamint a Petőfi Sándor Gimnázium tanulói létszámának alakulása (okt.1-jei állapot): Létszám adatok 1985 1996 Óvoda 547 473 Óvodások aránya a lakónépesség 4,06 %-ban 1.Sz. Ált.Isk. 731 630 OPS Ált.Isk. 644 622 Ált. Isk. együtt 1 375 1 252 Ebből bélmegyeri Ált. iskolások aránya a lakóné10,74 pesség %-ban PS Gimnázium ~150 424
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 455 426 424 413 416 410 410 414 382 374 3,93 3,70 3,70 3,59 3,62 3,57 3,62 3,68 3,39 3,34 619 578 558 528 520 511 480 465 (474) 620 639 640 641 620 599 578 579 (538) 1 239 1 217 1 198 1 169 1 140 1 110 1 058 1 044 1 104 1068 92
89
10,69 10,56 10,46 10,15 9,92 9,68 9,33 9,27 8,98 8,72 436
427
427
465
502
534
582
609
610
584
15
A táblázat adataiból látható, hogy a gimnázium tanulói létszáma 2005-ig emelkedő tendenciát mutat, 2006-ban azonban 26 fővel csökkent az előző évhez viszonyítva. Az óvodás és általános iskolás korosztály - továbbra is - jelentős mértékben csökken. Az óvodákban és az általános iskolákban tapasztalt demográfiai hullámvölgy eléri a középiskolákat is. Az elmúlt tanévtől a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnázium esetében is számolni kell ezzel. A várható változások elé menni, a további lényeges létszámcsökkenést megelőzendő új profilok keresése is fontos. A más településről bejáró gyermekek, tanulók száma: - az óvodában 1 fő - az általános iskolában alsó tagozaton: 6 fő felső tagozaton: 16 fő - a gimnáziumba: 105 fő
4. Helyzetelemzés értékelése A településeken mind az óvodás, mind az általános iskolás korú gyermekek intézményes nevelése biztosított. A gimnázium befogadja nemcsak a város, hanem a környező települések és szomszédos megyékből idejelentkező diákokat is. Az intézmények felmérték a HH és a HHH gyermekek arányát. Minden intézményben aránytalanságok tapasztalhatók. - Az Összevont Óvodák esetében a tagóvodák közötti aránytalanságot a családok lakóhelye indokolhatja; a lakáshoz közelebb eső óvodába járatják gyermeküket. Illetve befolyásolják még a nemzetiségi hovatartozás is. - A bélmegyeri Óvodában a csoportokon belüli aránytalanság szintén megtalálható, mely egyébként magasnak mondható a HH gyerekek tekintetében. - Az általános iskola csoportösszetételére befolyással van az intézmény összevonása előtti állapot, illetve a német nemzetiségi oktatás és az SNI tanulók magas létszáma. - A gimnázium esetében – részben ugyan -, de magyarázható azzal, hogy az AJT programba kifejezetten HH diákok kerülhetnek (az OM ill. az OKM a hátrányos helyzet fogalmát „tágabban” értelmezi az ezen osztályokba való bejutásnál). - Ezért az intézménynél szükséges a pontosabb nyilvántartás vezetése, a következetesebb és hatékonyabb együttműködés az intézmények között. (óvoda, iskola, gimnázium, önkormányzat, gyermekvédelmi jelzőrendszer, szülői szervezetek, kisebbségi szervezetek) Jobban kell koncentrálni a HH családok gyermekeire: - biztosítottak-e a rendszeres óvodába és iskolába járás feltételei, - az iskolai hiányzások mely családok esetén koncentráltabbak, - szükséges a gyermek pályájának végigkísérése a gyermekvédelmi jelzőrendszer által, ezáltal a továbbtanulás feltételeinek megteremtése, - lehetőségek keresése, ezen szülők bevonására továbbképzésekbe, számukra szervezett programokba – akár a városban működő civil szervezetek bevonásával is. Hosszú távon Mezőberényben át kell gondolni a település városrendezési koncepcióját, (szociális bérlakások építése), lehetőleg meg kell akadályozni azt, hogy a HH rétegek a város egy bizonyos területére koncentrálódjanak. Településeken élő HH gyermeke és családok számára mind az óvodai, mind az iskolai nevelés feltételei biztosítottak.
16
Az általános iskolához tartozó kollégium – amely elsősorban a HHH gyermekeket fogadja be – korszerűsítésre és felújításra szorul. Az egészségesebb környezeti feltételek megteremtése érdekében szükséges mind az iskola, mind óvoda épületeinek felújítása, vizesedés, beázások megszüntetése, fűtéskorszerűsítés, nyílászárók cseréje. Az óvoda épületét, kertjét berendezését oly módon kell alakítani és működtetni, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, lehetővé tegye mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. Az óvoda tárgyi környezete egyidejűleg – a mindenkori előírásokkal összhangban – biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodapedagógusoknak. Bár intézményeink felvállalják az SNI tanulók integrált oktatását, ezen a téren is sok feladat vár ránk: - Folytatni kell, illetve be kell fejezni az akadálymentesítést. - Az intézmények közötti együttműködést szorosabbá kell tenni ezen a téren, hogy az óvodás és általános iskolás SNI gyermekek létszáma közötti szakadék csökkenjen. Az óvodában jobban oda kell figyelni a korai felismerésre, a meglévő tárgyi és személyi feltételek jobb kihasználására. - Az iskolai fejlesztő munka hatékonyabbá tétele érdekében további szemléletformálásra, módszertani ismeretek gazdagítására, fejlesztő eszközök bővítésére, korszerűsítésére lenne szükség Az általános iskolában lemorzsolódás és a magántanulók száma az országos átlag alatt van. A gimnáziumban az évfolyamismétlők aránya 2-3 %-os volt az elmúlt években. A tovább nem tanulók aránya 2 %-ról 13 %-ra változott az utóbbi tanévek alatt. A tovább nem tanulók arányának csökkentésére egy intézkedési tervet dolgozunk ki. A továbbtanulási adatokból kiderül, magasabb a gimnáziumba iratkozók, mint a szakközépiskolába iratkozók száma. A középiskolai tanulmányok befejezéséről is érdemes lenne adatokat szerezni, ezért meg kell találni ezen intézményekkel az együttműködés lehetőségét. A szakszolgálati szolgáltatások körét bővíteni kell. Létre kell hozni egy a kistérségi mikrocentrumként működő nevelési tanácsadót. 172/2000.(V.19.) sz. MÖK határozatában a képviselő-testület megállapította, hogy a nevelésioktatási intézmények kötelező (minimális) felszerelési jegyzékében - az OM által - előírtak biztosításához szükséges fedezetet központi források igénybevétele nélkül nem tudja biztosítani. Az eszközellátottság biztosítására meglévő hiánypótlási ütemtervet az intézmények összevonása kapcsán felül kellett vizsgálni. Elsődleges cél az intézmények működőképességének fenntartása, illetve infrastrukturális hátterük lehetőségeikhez mérten történő fejlesztése. Az intézményeknek fokozott figyelemmel kell követni a pályázati lehetőségeket, és hangsúlyt kell fektetniük azok minél intenzívebb kihasználásra. A PSG címzett támogatással - 336 millió forint felhasználásával - felújításra került 2000-2001. években. (a felújítás magába foglalt 25,5 millió ún. első eszközbeszerzést is) Az Általános Iskolánál a fejlesztési elképzelések közül kiemelendő a működés racionalizálása a szétszórt iskolaépületek koncentrálásával. Elkezdődött az intézmények akadálymentesítése, melynek során 2006-ban uniós forrásokból ennek első üteme befejeződött (az általános iskola Petőfi utcai tagintézmény épületének a gimnáziummal közös projektje), valamint a Molnár Miklós Sportcsarnok ilyen irányú felújítása. Az akadálymentesítést folytatni kell, kihasználva a pályázati lehetőségeket.
17
A 2000-től eltelt időszakban a tervezett fejlesztéseket csak részben sikerült megvalósítani. A közoktatásról szóló törvény 128.§ (17) bekezdése alapján az OKÉV Dél-alföldi Regionális Igazgatósága engedélyezte – iktatva a Polgármesteri Hivatalnál a 882/2004.(II.3.) számon - az önkormányzatnak, hogy a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltakat 2008. augusztus 31-ig teljesítse. A következő évek legfontosabb feladatainak – valamennyi közintézménnyel együtt – a struktúraváltás átgondolását, az akadálymentes közlekedés feltételeinek megteremtését, a kor követelményeinek nem megfelelő nevelési-oktatási helyiségek felújítását, pótlását, esetleg kiváltását és az Alapfokú Zene- és Művészetoktatási Intézmény (mely az általános iskola egyik tagintézménye) elhelyezésének kérdését tekinthetjük. Szakmai tartalom terén nehezen prognosztizálható jogszabályi változásokra kell figyelemmel lenni, de továbbra is fontos területek maradnak a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, a nemzeti- kisebbségi- és etnikai nevelés-oktatás kérdései, az idegen nyelvi, a számítástechnikai képzés színvonalának emelése, és mindez természetesen az önkormányzat és intézményei minőségirányítási rendszerén belül. Az oktatás országos rendszerének várható változásai, valamint a finanszírozás egyre szűkülő forrásai és a demográfiai problémák miatt készen kell állni további települések egyes oktatási feladatainak társulásban történő ellátására is. 4.1. Célkitűzés Az esélyegyenlőségi terv célja, hogy biztosítsa: - Az intézményekben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. - Az intézmények szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférés lehetőségét. - Az esélyteremtést támogató intézkedések megtervezését és megvalósítását. - A szolgáltatások megvalósítását. - A településen élő hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók hátrányainak kompenzálása, az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmények minden tevékenysége során. Ennek érdekében: - A helyzetelemzés során feltárt hiányosságok és hátrányos megkülönböztetés megszűntetése, az esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára, az összetartó, szolidáris társadalom erősítése. - Össze kell hangolni a foglalkoztatási, az oktatási, az egészségügyi, a szociális igazgatási, területfejlesztési célokat. - Különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a hátrányos helyzetű, ezen belül a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásban, fejlesztésben. - A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek elősegítik azon kompetenciák kialakítását, melyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai és társadalmi sikerességüket. - Kistérségi együttműködések megvalósítása az oktatás-nevelés hatékony működtetése, eredményessége érdekében.
18
-
Az integrált oktatás kiteljesítése, az inkluzív szemlélet erősítése.
4.2 A helyzetelemzésből következő lépések A városban élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai iskolai) ellátás feltételeinek vizsgálata Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata Vizsgálati szempontok Szükséges, elvárt beavatkozások A településeken biztosítottak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának és iskoláztatásának feltételei Az intézményes nevelés biztosított. Biztosított-e a települések óvodás és tanköteles Az intézményben elégséges számú óvodai férőhely van, és korosztályán belül a biztosított a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára 3 halmozottan hátrányos éves kortól az óvodáztatás. helyzetűek intézményes nevelése? Fel kell mérni, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek már 3 éves kortól járnak-e óvodába, amennyiben nem, beavatkozás tervezése szükséges, tekintettel arra, hogy a korai óvodáztatás alapfeltétele a gyerekek nevelési-oktatási hátrányai csökkentésének. Mezőberény Összevont Óvodájának tagintézményeiben nem kiegyenlített a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. A HHH tanulók százaléka a tagintézményi gyermekek számához viszonyítva 2,7 % és 26,6 % között mozog. Bélmegyer Óvodájában magas a HH gyerekek száma és magas az eltérés a két csoportban. Beavatkozási lehetőségek: Azon családok azonosítása, amelyekben van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben (védőnői, települési nyilvántartások alapján) minden naptári év január-február hónapban az előző naptári év december 31-ei adatok alapján. Tájékozódás az érintett gondviselők körében az óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás esetleges akadályairól minden év március-április hónapban családlátogatás keretében. (A családlátogatást gyermekvédelmi felelős és óvodapedagógus végzi, szükség szerint családsegítő, kisebbségi képviselő stb. segíti.) Szükség van a 3-5 éves korú hhh gyerekek ellátásának bővítésére Az óvodai beíratást elmulasztott szülők ismételt személyes megkeresése a nevelési év kezdetéig vagy kezdetén, és tájékoztatásuk egyedi óvodáztatási problémáik megoldásának lehetőségeiről a Családsegítő szolgálat vagy más illetékes szervezet szakembereinek rendszeres családlátogatása útján, szükség szerint a Cigány Kisebbségi Önkormányzat közreműködésével.
19 Környezettanulmány végzése, különös tekintettel az óvodáztatást akadályozó tényezőkre. Szükség van Mezőberényben a belépő óvodai csoportok kialakításakor figyelni az aránytalanságok megszűntetésére. A HH/HHH arányok kiegyenlítése érdekében az óvoda, tagóvodák és a lakóhely közt utaztatással fogjuk megoldani a gyerekek arányos elosztását. Kapcsolatfelvétel a Cigány Kisebbségi Önkormányzat és civil szervezeteikkel a cigányszülőkkel való kommunikáció és meggyőzés segítése érdekében. Bélmegyeren vegyes óvodai csoportok kialakítására. Nincs felmentett az iskolába járás alól, valamennyi általános iskolás korosztályú tanuló rendelkezik tanulói jogviszonnyal. A magántanulók száma a városban: 3. Intézkedések kezdeményezése, önkormányzati döntés az óvodáztatás/iskoláztatás feltételeinek biztosításáról, javításáról.
Biztosított-e a településen minden halmozottan hátrányos helyzetű gyerek számára, hogy óvodába járjon, és érvényesüle a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX tv. 65.§ (2) paragrafusa?
Elégséges számú óvodai és iskolai férőhely van. Az összevonások után 1 óvoda és 1 általános iskola van, tagintézményekkel, ill. telephelyekkel, így azok felvételi körzete az egész települést magába foglalja. Bélmegyeren szintén elégséges az óvodai férőhely. A PS Gimnázium az AJTP keretében vállalja a hátrányos helyzetű tanulók nevelését-oktatását.
A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata Vizsgálati szempontok Szükséges, elvárt beavatkozások Kiegyenlített-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a település általános iskolájában?
A település általános iskolájának tagintézményeiben nem kiegyenlített a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. A HHH tanulók százaléka a tagintézményi tanulók számához viszonyítva: Bélmegyer: 6,5 % Petőfi út (felsősök): 8,7 % Luther út (alsósok): 10,1 % Martinovics út (spec.) 48,6 % Beavatkozási lehetőségek: A felsőbb évfolyamokat is érintő intézményi átszervezések esetén különösen indokolt az érintettek (pedagógusok, szülők és társadalmi partnerek pl. helyi cigány kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek) bevonásán, meggyőzésén alapuló intézkedési és kommunikációs terv készítése. Az aktív részvételre építő intézkedések megfelelő előkészítésének és eredményességének biztosítását társadalmi fórumok, a helyi médiumok bevonásával a minél szélesebb nyilvánosság megteremtése, pozitív média megjelenés segítheti. A 4-8. évfolyamon kifutó rendszerben azokban az osztályokban, ahol magas HH tanulók aránya hátránykompenzációs órák szervezése szükséges. 5-6. évfolyamon alapkompetenciák fejlesztése egyéni fejlesztési tervek készítésével, a gyerekek szükségleteinek megfelelően heti 2 órában. 7-8. évfolyamon pályaorientációs, továbbtanulási felkészítés tantárgyi ismeretek bővítése heti 2 órában.
20 Az 1-3. évfolyamon 3. osztályba, illetve 5. osztályba lépéskor csoport átszervezéssel törekedni kell a HH tanulók arányos elosztására. A belépő osztályok kialakításánál figyelemmel kell lenni a megfelelő arányok alakulására.
Meghaladja-e a helyben lakó gyermekek körében a sajátos nevelési igényűvé minősített (továbbiakban SNI) és a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar – a továbbiakban részképesség zavarokkal küzdő) gyermekek és tanulók többi tanulóhoz viszonyított együttes aránya a mindenkori országos átlagot (vagyis jelenleg több 5%-nál)? Jelentősen meghaladja-e a helyben lakó gyermekek körében az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek, tanulók többi tanulóhoz viszonyított aránya az országos átlagot (vagyis több mint 5%)? További szempontok az indokolatlanul magas SNI arányok csökkentését célzó beavatkozásokhoz: Az érintett tanulók felülvizsgálata megtörtént-e a jogszabályban előírt gyakorisággal és időben? (14/1994 MKM rendelet) Megvannak-e a közoktatási törvényben előírt feltételek az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók nevelése-oktatása tekintetében? Az együttnevelésre javasolt
A tankötelezettségét nem minden gyermek, ill. tanuló a város közoktatási intézményeiben teljesíti, így az alábbiakban közölt (intézményi) számoknál a városi összlétszám adatai magasabbak. Az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók együttes aránya a városi közoktatási intézményekben: Óvoda: 10/330 = 3% Ált. iskola: 120/1026 = 11,7 % PS Gimnázium: 6/565 = 1 %. A fentiekből egyértelműen látható, hogy az általános iskolás tanulók körében magas az SNI tanulók aránya (11,7 %), az országos átlagot meghaladja és el kell érni, hogy (=5 %) alá csökkenjen az SNI -vé nyilvánított gyermekek száma. A speciális tagozat 35 tanulójának mindegyike SNI tanuló. Tervszerű, komplex beavatkozás szükséges az arányok csökkentésére. Valamennyi SNI tanuló felülvizsgálata megtörtént, a szegregált osztályokban a Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság javaslata alapján kerültek, illetve kerülnek tanulók. Ezen osztályok az integráció felfutásával megszűnnek, kivéve a középsúlyos értelmi fogyatékos (nem integrálható) tanulókat.
Beavatkozási lehetőségek:
Az óvodáztatás feltételeinek és körülményeinek feltárása, ill. fejlesztése a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minél teljesebb körű és eredményes óvodáztatása érdekében, egyéni fejlesztés.
Óvodai munka során az óvoda pedagógusok szakmai munkájának ellenőrzése SNI–vé való minősítés csökkentése érdekében, továbbá (tovább képzés, intézményvezetők tanítok részéről óvodai foglalkozások látogatása).
A korai fejlesztés biztosítása, igény estén az óvodáztatás kritériumainak megfelelő gyermekeket 2,5 éves kortól az óvodáztatást biztosítjuk
A védőnői hálózattal szoros kapcsolattartás a korai felismerés illetve az SNI–vé való minősítés megelőzése érdekében.
Az SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi programok
21
SNI gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval közös óvodai nevelésének, iskolai nevelésének, oktatásának feltételei adottak-e?
támogatása, szülői tájékoztató programok szervezése.
A szakmai szabályoknak megfelelően a szakvélemények tárolása.
A felülvizsgálatot követően általános tantervű oktatásba visszahelyezni javasolt tanulók visszahelyezési és patronálási programjának megvalósítása, „visszahelyezési” normatíva igénylése.
Az oktatás-nevelés törvényességi feltételeinek (szakos ellátás, osztály-összevonások, személyi- és tárgyi feltételek, kötelező felülvizsgálatok) hiánytalan biztosítása, a rendelkezésre álló normatívák igénylése és célzott felhasználása.
Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési program a pedagógiai munka modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében.
Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása, kiteljesítése a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban.
A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetőségét biztosító minőségi szakképzésbe való továbbtanulást elősegítő mentorált programok megvalósítása; iskola-középiskola együttműködések támogatása.
A fenti beavatkozásokkal elérjük azt, hogy az SNI–vé való minősítés az országos átlag alá csökkenjen 2010/2011 tanévben.
Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata: Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata Vizsgálati szempontok Szükséges, elvárt beavatkozások A település intézményei között az oktatás hatékonyságában és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességében nincs vane jelentős eltérés? Van-e jelentős (25%-ot meghaladó) eltérés a település azonos típusú intézményeiben a lemorzsolódási és továbbtanulási mutatókban? Van-e jelentős (25%-ot meghaladó) eltérés a pedagógiai munka hatékonyságát mérő országos vizsgálatok
Szervezetileg és igazgatásilag nincsenek azonos típusú közoktatási intézmények a városban, így a városon belüli összehasonlítás nem lehetséges.
Szervezetileg és igazgatásilag nincsenek azonos típusú közoktatási intézmények a városban, így a városon belüli összehasonlítás nem lehetséges. Szervezetileg és igazgatásilag nincsenek azonos típusú közoktatási intézmények a városban, így a városon belüli összehasonlítás nem lehetséges. A 2006. évi 8. évfolyamos kompetencia mérések eredményei megközelítik az országos átlagot, konkrétan:
22
(kompetenciamérések) intézményenkénti eredményeiben az országos átlaghoz képest, illetve a település azonos típusú intézményei között?
(a /jel utáni számjegy az országos átlagot mutatja) Szövegértés: 491 / 497 Matematika: 484 / 494 HH/HHH gyermekekre vonatkozó kompetenciamérés eredményeinek gyűjtése 2008/2009 tanévtől.
Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a város intézményeiben Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata Vizsgálati szempontok Szükséges, elvárt beavatkozások Van-e hiányosság és jelentős eltérés a település intézményeiben, illetve az azonos típusú intézmények között a rendelkezésre álló humán-erőforrás és szakos ellátottság tekintetében? Kiegyenlített-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a különböző évfolyamok egyes osztályaiban, tanulócsoportjaiban – beleértve a tagozatos vagy emelt szintű oktatást is (nem tér el több mint 25%-ban egymástól)?
A szakrendszerű oktatásban szakos tanári (vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítésű tanítói) végzettségű pedagógusok vesznek részt.
Az egyes évfolyamok osztályaiban/csoportjaiban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 25%-nál magasabb arányban eltér a többi osztályban/csoportban tanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányától, beavatkozási terv készítése szükséges. Szükséges beavatkozás:
Oktatásszervezési terv készítése a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kiegyenlített arányú elhelyezésére az egyes évfolyamok osztályaiban a tanulók oktatási sikerességének biztosítása, az oktatási feltételek egyenlő biztosítása érdekében felmenő rendszerben.
Az érintettek (pedagógusok, szülők és társadalmi partnerek, helyi cigány kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek) bevonásán, meggyőzésén alapuló intézkedési és kommunikációs terv készítése, lebonyolítása.
2008/09 tanévtől az 5 osztályokban az arányok 10 %-kal történő változtatása
A 4-8. évfolyamon kifutó rendszerben azokban az osztályokban, ahol magas HH tanulók aránya hátránykompenzációs órák szervezése szükséges. 5-6. évfolyamon alapkompetenciák fejlesztése egyéni fejlesztési tervek készítésével, a gyerekek szükségleteinek megfelelően heti 2 órában. 7-8. évfolyamon pályaorientációs, továbbtanulási felkészítés tantárgyi ismeretek bővítése heti 2 órában (a fenti felsorolás minden osztályban a jelenlegi iskolai foglalkozásokon túl plusz két órát jelent). A jelenlegi 1-2. évfolyamon 3. osztályba, illetve a 3-4. évfolyamon 5. osztályba lépéskor csoport átszervezéssel oldjuk meg. A HH tanulók arányos elosztását 2008 szeptemberében a belépő osztályok kialakításánál a megfelelő arányok kialakítása meg fog történni.
Amennyiben az intézmény A szakos ellátottság megfelelő. Az SNI tanulók kötelező sajátos nevelési igényű tanulók felülvizsgálatának nyilvántartása a jogszabályi előírások oktatását is biztosítja,
23
rendelkezésre állnak-e a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához szükséges, jogszabályban meghatározott feltételek (szakos ellátás, osztály-összevonások, személyi- és tárgyi feltételek, kötelező felülvizsgálatok)?
szerinti.
Meghaladja-e az oktatási intézményekben az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók együttes aránya a 7%ot, ill., az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített tanulók aránya az 5%-ot?
Az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók együttes aránya a városi közoktatási intézményekben: Óvoda: 10/330 = 3% Ált. iskola: 120/1026 = 11,7 % PS Gimnázium: 6/565 = 1 %. A fentiekből egyértelműen látható, hogy az általános iskolás tanulók körében magas az SNI tanulók aránya, az országos átlagot meghaladja. Tervszerű, komplex beavatkozás szükséges az arányok csökkentésére. Beavatkozási lehetőségek:
Szükséges beavatkozás: A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók minőségi oktatásához szükséges beavatkozási minimum a jogszabályi és szakmai előírásoknak megfelelő feltételek teljes körű biztosítása. (1993. évi Tv. a közoktatásról, 14/1994 MKM rendelet). A fejlesztés hatékonyságának érdekében szükséges az eszközök folyamatos korszerűsítése, speciális programok beszerzése.
Az SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezése, szülői tájékoztató programok szervezése. A felülvizsgálatot követően általános tantervű oktatásba visszahelyezni javasolt tanulók visszahelyezési és patronálási programjának megvalósítása, „visszahelyezési” normatíva igénylése. Preventív célú óvoda-iskola átmeneti program fejlesztése a két intézménytípus együttműködésével a korai felismerés és szakszerű fejlesztés érdekében. Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban, inkluzív szemlélet erősítése. A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetőségét biztosító minőségi szakképzésbe való továbbtanulást elősegítő mentorált programok megvalósítása, középiskolákkal való együttműködési programok megvalósítása.
Vállalja-e az intézmény a sajátos nevelési igényűvé minősített tanulók integrált oktatását?
A vizsgált intézményben biztosított a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók
Az SNI tanulók inklúzív (többi gyermekkel közösen történő) oktatásának biztosítása felmenő rendszerben a belépő évfolyamokon (a középsúlyos értelmi fogyatékosok kivételével).
24
eredményes oktatása Meghaladja-e az intézményekben a lemorzsolódás (évismétlés, hiányzások, magántanulók) mértéke az azonos intézménytípus országos átlagát? Rosszabbak-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatói az iskolában tanuló diákok általános továbbtanulási adatainál?
Az ált. iskolás évismétlők aránya 1,55 % volt 2005/2006-ban, kisebb az országos átlagnál (= 2,11 %). A gimnáziumi tanulóknál az évfolyamismétlők aránya 2-3 % az elmúlt években. Az intézményeink lemorzsolódási arányai az országos átlagnál jobbak. Az általános iskolából minimális azoknak a száma, akik nem tanulnak tovább. A 2005/2006. tanévi mutatónk ebben a vonatkozásban megegyezik az országos átlaggal (=0 %), de az elmúlt tanévben végeztek olyan tanulók akik nem tanulnak tovább (már nem tanköteles korú, értelmi akadályozott tanulók). Szükséges beavatkozás: Az intézmény megelőző és támogató tevékenységek fejlesztését tartalmazó beavatkozási tervet készít a lemorzsolódás megakadályozása érdekében, ill. a továbbtanulás elősegítésére. Beavatkozási lehetőségek:
A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása, hátránykompenzációs órák szervezése
Tanárok szakmai munkájának folyamatos mérése ellenőrzése, óralátogatások szakmai konzultációk rendszeressé tétele.
Egyéni fejlesztési terv alkalmazása
Pedagógiai módszertani fejlesztés
Pályaorientációs programok
Középiskolákkal való együttműködési programok megvalósítása (közös mentorálás)
A kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel
Van-e eltérés az intézményben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a nem hátrányos helyzetűek között a tanórán kívüli programokon való részvétel tekintetében?
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részvétele a tanórán kívüli programokban nem elégséges.
Részesülnek-e az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók az iskolán kívüli segítő programokban?
Az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részvétele az iskolán kívüli programokban nem elégséges. beavatkozás tervezése szükséges a segítő programokban való részvétel bővítésére, a programok népszerűsítésére az érintettek körében. (Arany János Program, Útravaló program, fenntartói és civil kezdeményezések, stb.)
A vizsgált intézményben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatásának
25
feltételei megfelelően biztosítottak Megfelelő-e az intézményekben a szakos ellátottság? Rendelkezésre állnak-e képzett segítő szakemberek? Megfelelőek-e az oktatás infrastrukturális feltételei az intézményekben? Kiegyenlítetten biztosítottak-e az intézményen belül (tagiskolák, feladat-ellátási helyek, osztályok között) az oktatás feltételei? Az intézmény milyen mértékben alkalmaz korszerű, inklúzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programokat a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatásának megvalósítása érdekében?
Az intézmények szakrendszerű oktatásában a szakos ellátottság teljes, rendelkezésre állnak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét támogató segítő szakemberek. Nincs eltérés az intézményen belül a feladatellátási helyek között, vagy az egyes osztályok/csoportok hozzáférésében.
Van-e rendszeres kapcsolat, együttműködés az intézmény környezetében működő társadalmi és szakmai szereplőkkel (szülők, fenntartó, helyi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzat, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, szociális és egészségügyi partnerek, civil szervezetek) a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének érdekében?
Az intézmények és a társadalmi, szakmai partnerek közötti kapcsolat és az együttműködés hatékony. Rendszeresen működik, megbeszélések és egyeztető fórumok keretében, ahol átfogó célok megjelölése és egyedi esetek megbeszélése is megvalósul. A gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékony működtetése továbbra is kiemelt feladata.
Továbbra is törekedni szükséges a feltételek fejlesztése és kiegyensúlyozott biztosítása érdekében. Az intézmény pedagógiai programjának, és az oktatás gyakorlatában az egyes évfolyamok egyes tanulócsoportjaiban alkalmazott programoknak, módszereknek a vizsgálatából kiderül, hogy az intézmények alkalmaznak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének eredményességét segítő korszerű pedagógiát. Jelenleg folyik: Pedagógus továbbképzések igénybevétele a hiányterületeken, módszertani adaptáció megtervezése és megvalósítása a tantestület aktív bevonásával, a tanórai gyakorlat megváltoztatása.
A pedagógiai program átdolgozása.
Jelen helyzetelemzés Mezőberény- Bélmegyer társulási közoktatási esélyegyenlőségi programja című dokumentumban kifejtett akciótervet megalapozó háttértanulmány. A közoktatási esélyegyenlőség érvényesülését elősegítő konkrét lépéseket, a felelősöket, a program monitoringját, illetve a nyilvánosság biztosításának módját a Közoktatási esélyegyenlőségi program mutatja be.
A közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzésben foglaltakkal egyetértek.
26
2008. február 8.
…………………………….. Csurár István Oktatási és Kulturális Minisztérium közoktatási esélyegyenlőségi szakértője
Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete, valamint Bélmegyer Község Önkormányzati Képviselő-testülete a Mezőberény – Bélmegyer társulási közoktatási esélyegyenlőségi
programjának
helyzetelemzését
megtárgyalta
és
a
közoktatási
esélyegyenlőségi szakértő által aláírtakat elfogadta. Mezőberény, 2008. február 11.
Cservenák Pál Miklós Mezőberény város polgármestere
Dán Márton Bélmegyer község polgármestere
