METAKOGNITÍV TERÁPIA Ajtay Gyöngyi Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék
CME kötelező szinten tartó tanfolyam 2014. április 22-24.
Mi indokolja a kognitív terápia fejlődését? Modern kognitív kutatások célja: kognitív terápiák hatékonyságának maximalizálása Clark (1999): a KT leghatékonyabbak az enyhe-közepes súlyosságú pszichés zavarok kezelésében a visszaesések kezelésében (50 %) Milyen beavatkozások hatékonyak a súlyos állapotokban, krónikus állapotokban és visszaesések esetében?
A kognitív terápia fejlődése Standard kognitív terápia –12-20 ülés szorongásos zavarok, hangulatzavarok Ma : transzdiagnosztikus modellek Sématerápia (Young, 199O) Dialektikus viselkedésterápia (Linehan, 1993)
Metakognitív terápia (Wells, 2002) Mindfulness módszerek : MBSR, MBCT Elfogadás és elköteleződés terápiák
90-es évekig: standard kognitív szemlélet a helyzetnek való jelentésadás az AG tartalma pszichés zavarok 90-es évek: fejlődés több irányba (II hullám, III hullám) Hangsúly áttevődik: a gondolkodás meta szintjére ahogyan reagálunk az AG-ra, az AG tartalmától függetlenül a metakogníciók pszichés zavarok Miért? jobban magyarázza a krónikus és rekurrens folyamatokat
Kognitív szemlélet ↔ Metakognitív szemlélet NAG: „A világ tele van veszélyekkel”, „Felesleges vagyok” A. enyhe szorongás, rövid ideig tartó csalódottság B. krónikus szorongás, depresszió Mitől függ a különbség? K: nem tudja magyarázni, mert a gondolatok tartalmára fókuszál MK: másképpen reagálnak a NAG-ra A. értékeli a kialakult helyzetet, fókusz a problémamegoldásra B. aggodalmaskodás, fokozott figyelem a veszélyeztető ingerekre krónikus szorongás tépelődés fenntartja a negatív gondolatokat, érzéseket depresszió
A kognitív folyamatok két szintje Meta-szint
Kognitív-szint
-a gondolkodás a gondolkodásról -a gondolkodás specifikus mintázata -tudatos kognitív stratégiák -metakogníciók szintje: aggodalmaskodás, tépelődés Hogyan gondolkodunk? Metakognitív terápia -a gondolkodás tartalma -NAG, kognitív torzítások, diszfunkcionális attitűdök, sémák Mit gondolunk? Kognitív terápia
Meta-szint
Kognitív-szint
Érzelmi állapot
„Miért érzem magam ennyire rosszul?” „Mi van ha soha nem múlik el ez az állapot?” „Ha elég sokat tűnődök ezen, segít jobban lenni a jövőben.” „Nem is tudok másra gondolni, ez a betegség jele” „Mi van ha később is előjön ez a rossz állapot?” „Egyedül vagyok” „Nem tudom jól szeretni a gyermekemet” „Senki sem szeret”
Szomorúság, depresszió
Következmények: nem tudja abbahagyni a tépelődést, aggodalmaskodást maladaptív gondolkodási stílus nehezen kontrollálható állandó belső verbális tevékenység benne ragad a helyzet negatív értelmezésében negatív érzelmi állapot fenntartása koncentráció, figyelem beszűkülése problémamegoldási deficitek felépülés késleltetése krónikus állapotok későbbi relapszus, visszaesés (mert rögzül a mintázat, könnyen
aktivizálódik)
Meta-szint
Metakognitív hiedelmek
Kognitív Figyelmi Szindróma
Kognitív-szint
Érzelmi állapot
NAG
Önszabályozó Végrehajtó Funkció
Kognitív Figyelmi Szindróma 1. Tépelődés (rumináció): múltra vonatkozik „Miért….?” figyelmet a negatív élményre fókuszálja
2. Aggodalmaskodás: jövőre vonatkozik „Mi van ha….?” félelemérzést, szorongást felerősíti
3. Szorongáskeltő ingerek monitorizálása negatív információ szűrés, félelemérzet fenntartása
4. Maladaptív megküzdési stratégiák: túlzott biztonságkeresés (külső megnyugtatás) fokozott kognitív kontroll (gondolat szupresszió) diszfunkcionális kognitív stratégiák (elkerülés)
Metakognitív hiedelmek (Mk) A metakogníciók szűk és specifikus halmaza magyarázni tudja a pszichés zavarokat
↕ Kognitív szemléletben (KT, RET): sokféle séma, NAG Pozitív Mk: az aggodalmaskodás, tépelődés, fokozott figyelem, gondolatok túlzott kontrolljának előnyei „Ha állandóan a jövő miatt aggódom, kellőképpen felkészülök rá.” (PTSD) „Az aggódás segít elrendezni a dolgokat a fejemben.” (GAD)
Negatív Mk: a gondolatok kontrollálhatatlansága, veszélyessége, negatív következmények „Nem tudom kontrollálni a gondolkodásomat, aggódásomat.” (GAD) „A rossz gondolatoknak hatalma van felettem, meg is teszem azt, amire gondoltam.” (OCD)
Metakognitív konceptualizálás szorongásos zavarokban Kiváltó tényező: NAG
Pozitív metakognitív hiedelmek
I- típusú aggódás: Általános aggodalmaskodás
Negatív metakognitív hiedelmek
II típusú aggódás: Aggódás az aggodalmaskodás miatt
Viselkedés
Kognitív kontroll
Emóció
Metakognitív konceptualizálás egészségszorongás esetében „Valami nagy baj van a hasamban” „Ezt most jól át kell gondolnom, hogy felkészüljek minden eshetőségre”
A betegséggel, vizsgálatokkal kapcsolatos aggodalmak
„Már nem tudom kontrollálni a kínzó gondolataimat” „Teljesen bepánikoltatom magam” „Megőrülök” „Egyedül nem tudok megbirkózni ezzel” Azonnali megnyugtatás Információgyűjtés
Fokozott figyelem a testi érzésekre
Szorongás, pánik
Metakognitív hiedelmek (Mk) – specifikusak Szorongásos zavarok (Wells, 1995): negatív Mk az aggódás kontrollálhatatlanságára és veszélyességére vonatkoznak Kényszerbetegség (Wells, 2000): a gondolatok fontosságára, erejére és veszélyességére vonatkoznak Gondolat – cselekvés fúzió „Ha arra gondolok, hogy leugrom a hídról, meg is teszem azt” Gondolat – esemény fúzió „Ha arra gondolok, hogy balesetet szenvedek, nagyobb a valószínűsége, hogy ez be fog következni.”
Metakognitív hiedelmek (Mk) – specifikusak PTSD (Wells és Sembi, 2004): pozitív Mk: a trauma állandó felidézése, jövő miatti aggodalmaskodás, a fenyegetettség ingereire való fókuszálás és az intruzív gondolatok elnyomásának előnyei „Állandóan figyelnem kell a veszélyeztető jeleket, hogy időben felkészüljek.”
negatív Mk: az intruzív gondolatok veszélyessége „Ha így folytatom, megőrülök.”
Metakognitív hiedelmek (Mk) – specifikusak Depresszió (Papageorgiou, 2004, Wells 2009): Rumináció: állandó negatív gondolkodás az érzelmi állapot okairól és jelentéséről pozitív Mk: a tépelődés előnyei „Ha kiderítem mi okozza a rossz állapotomat, segít a felépülésben.” „A tépelődés segít megoldani a problémáimat.”
negatív Mk: a depressziós gondolkodás kontrollálhatatlansága „Nem tudok mit kezdeni ezekkel a gondolatokkal, ez a betegség jele.” „A negatív gondolataim miatt elveszítem az eszemet”.
A depresszió metakognitív modellje (Wells, 2009)
Kiváltó tényező: NAG
Pozitív Mk
Tépelődés, rumináció
Negatív Mk
Depresszió Viselkedés
Érzés
Gondolatok
Példa: 35 éves férfi, közepes depressziós epizód
„Nekem semmi nem sikerül” Muszáj megfejtenem mi a baj. Addig agyalok, míg rájövök, hol a hiba. Csak így tudok a végére járni. Egyszer s mindenkorra meg kell találnom a megoldást.
Miért van az, hogy másnak minden sikerül? Miért vagyok ilyen szerencsétlen? Miért ilyen igazságtalan az élet? Nem tudok kikeveredni ebből az önsajnálatból. Teljesen belezavarodtam.Félek, hogy soha többet nem fogok tudni normálisan gondolkodni Depresszió Viselkedés
Érzés
Gondolatok
Kognitív szemlélet ↔ Metakognitív szemlélet „Rosszul vagyok, meghalok” - negatív automatikus gondolat - felelős az öngerjesztő pánikkör kialakulásáért
Szorongás felerősödése
Kognitív beavatkozások szintje
- normális és átmeneti előfordulás - nem ez a kogníció okoz szorongást, hanem ahogyan reagálunk a kognícióra „eszembe juthat, hogy meghalok, mint ahogy sok más gondolat is eszembe jut” (normalizálás) „nem véletlenül jutott ez eszembe, lehet, hogy ez egy jelzés” (aggodalmaskodás) szorongás felerősödése
Metakognitív beavatkozások szintje
Kognitív terápia ↔ Metakognitív terápia Tartalom ↔ Folyamat Fókuszban: NAG tartalma, kognitív torzítások, sémák, diszfunkcionális attitűdök
Fókuszban: metakognitív folyamatok (perszeveráló gondolkodás, monitorizálás, szupresszió)
CÉL Kognitív átstrukturálás Realitásvizsgálat: NAG megválaszolása, alternatív jelentésadás, adaptív helyzetértelmezés pszichés tünetek csökkenése
CÉL Megállítani a perszeveráló gondolkodást Új viszonyulást kialakítani a NAG tartalmához Rugalmas kognitív kontroll kialakítása
Depresszió KT: 12-16 ülés
pszichés tünetek csökkenése Depresszió MKT: 6-8 ülés
A metakognitív terápia célja
A Kognitív Figyelmi Szindróma folyamatainak megváltoztatása A Mk hiedelmek megkérdőjelezése
A metakognitív terápia módszerei Kognitív terápia standard módszerei DE !!! Metakognitív szinten
Meta-szint
Metakognitív hiedelmek
Kognitív Figyelmi Szindróma
Kognitív-szint
Érzelmi állapot
NAG
Önszabályozó Végrehajtó Funkció
A metakognitív terápia lépései 1. 2. 3. 4.
5.
Szocializálás Konceptualizálás Metakogníciók azonosítása Metakognitív intervenciók Visszaesések megelőzése
A metakognitív terápia 1. 2.
Szocializálás Konceptualizálás: a metakognitív szemlélet explicit bemutatása a páciens példáján keresztül
Cél:
megérteni a metakogníciók, érzelmi állapot és viselkedés kapcsolatát, megérteni a metakogníciók szerepét a pszichés zavar fenntartásában azonosítani a jelen problémát előidéző és fenntartó tényezőket (figyelem fókusz, túlzott kognitív kontroll)
A depresszió metakognitív modellje (Wells, 2009)
Kiváltó tényező: NAG
Pozitív Mk
Tépelődés, rumináció
Negatív Mk
Depresszió Viselkedés
Érzés
Gondolatok
Példa: 35 éves férfi, közepes depressziós epizód
„Nekem semmi nem sikerül” Muszáj megfejtenem mi a baj. Addig agyalok, míg rájövök, hol a hiba. Csak így tudok a végére járni. Egyszer s mindenkorra meg kell találnom a megoldást.
Miért van az, hogy másnak minden sikerül? Miért vagyok ilyen szerencsétlen? Miért ilyen igazságtalan az élet? Nem tudok kikeveredni ebből az önsajnálatból. Teljesen belezavarodtam.Félek, hogy soha többet nem fogok tudni normálisan gondolkodni Depresszió Viselkedés
Érzés
Gondolatok
3. A metakogníciók azonosítása
Kiváltó tényező
Kiváltó tényező
Hiedelmek
Mk hiedelmek Kognitív Figyelmi Szindróma
Következmények
Következmények
„Ez már így marad, a dolgok nem változnak”
„Egyedül vagyok”
„Ahhoz, hogy ki tudjak lábalni ebből az állapotból, meg kell találnom az okát.”
Szomorúság
„Ha eléggé megszenvedem ezt, majd motiválni fog, hogy kimásszak a gödörből.”
Reménytelenség
Tépelődés Fokozott figyelem a negatív érzésekre Melankolikus zenét hallgat
3. A metakogníciók azonosítása AMC elemzés Metakognitív profil: a legutolsó vagy legjellemzőbb eset alapján Kognitív Figyelmi Szindróma elemeinek azonosítása Metakognitív kérdőívek: MCQ – 30, Metacognitions Questionnaire –30 (Wells, 2004) PBRS, Positive Beliefs about Rumination Scale (Papageorgiou, 2001) NBRS, Negative Beliefs about Rumination Scale (Papageorgiou, 2009)
4. Metakognitív beavatkozások Negatív Mk módosítása „Az aggodalmaskodásom az őrületbe kerget, nem tudom kontrollálni.” „Az aggodalmaskodásom veszélyes az egészségemre nézve, szívrohamot okoz.” „A partnerem azonnal elhagyna, amint megtudná, mennyit aggódom.”
Megkérdőjelezés, verbális reattribúció (GAD, depresszió)
Mi támasztja alá, mi szól ellene? Ha az aggodalmaskodás kontrollálhatatlan és végtelen, hogyan szűnik meg mégis?
Késleltetés
Halassza el a tépelődést egy későbbi időpontra A tépelődést szorítsa keretek közé: csak 15 percig az aggodalmaskodás, tépelődés kontrollálhatóvá válik !!! a késleltetés nem azonos a gondolat elnyomásával
Viselkedéses kísérlet (GAD, OCD) Paradox instrukció:
Kezdjen el aggodalmaskodni és veszítse el a kontrollt Halassza el a kényszercselekvést és veszítse el a kontrollt
Pozitív Mk módosítása „A tépelődés segít megküzdeni a depresszióval.” „Ha állandóan figyelem a veszély jeleit biztonságot jelent számomra, mert semmi nem ér majd váratlanul.”
Megkérdőjelezés, verbális reattribúció
Rumináció előny – hátrány elemzése Ha a rumináció hasznos gondolati tevékenység, miért van mégis negatív hatása a hangulatára?
Viselkedéses kísérlet
Tépelődjön egy egész napig, a következő napon ne tépelődjön és figyelje meg melyik napon volt hatékonyabb (hangulat, tevékenység, problémamegoldás).
Figyelem tréning (Wells, 1990)
Cél: önfigyelés módosítása, metakognitív kontroll kialakítása Gyakorlatok: szelektív figyelem, megosztott figyelem, fókuszváltás (napi 15 perc) az intruzív gondolatokat háttérzajként kezelje, ne próbálja meg elnyomni vagy elkerülni (PTSD, OCD) Hatékony: pánik, depresszió, egészségszorongás, akusztikus hallucinációk
Figyelem fókusz módosítása a kritikus helyzetekben
túlzott önfigyelés környezeti ingerekre való figyelés (szociális fóbia) veszélyjelző ingerek monitorizálása semleges vagy biztonsági ingerekre való figyelés (PTSD)
Mindfulness technikák
Cél: ellensúlyozni a Kognitív Figyelmi Szindrómát
Külső szemlélőként észlelni a gondolatokat Reaktivitás mentesség ↔ rumináció, aggodalmaskodás A negatív (intruzív) gondolatok egyenértékűek a többi gondolattal, ezért nem igényelnek különösebb figyelmet Leválasztani az énről ↔ „A gondolatom nem én vagyok” Nem elkerülés hanem új viszonyulási mód
Gyakorlatok: felhő, vonat, hisztiző gyermek, kék zsiráf, megfigyelő én
A depresszió metakognitív terápiája 1. ülés: szocializálás, konceptualizálás, rumináció azonosítása, Figyelem tréning 2. ülés: rumináció idő – kontrollálhatatlanság hiedelmek, késleltetés Mindfulness gyakorlat, Figyelem tréning 3. ülés: negatív Mk megkérdőjelezése, aktivitás szint, elkerülés felmérése 4-5-6. ülés: - pozitív Mk megkérdőjelezése, rumináció késleltetése - aktivitás fokozása, adaptív megküzdési stratégiák - Mindfulness gyakorlat, Figyelem tréning 7-8. ülés: visszaesés megelőzése - kritikus helyzetek azonosítása -új metakognitív kontroll megszilárdítása
Kutatások Metakogníciók szerepe a pszichés zavarok kialakulásában •
A metakogníciók mint független tényezők előrejelezték a PTSD kialakulását a libanoni háborúban (Nassif, Wells, 2006)
Metakognitív terápiák hatékonysága • •
• •
Figyelem Tréning, 5-8 hetes depressziós, szorongásos tünetek csökkenése, 12 hó utánkövetés: állapotjavulás (Papageorgiou, 2006) GAD: MKT hatékonyabb mint KT, 87,5% gyógyulás, 75% gyógyulás 6 és 12 hó után is (Wells, 2006) Hipochondriasis: KVT és MK technikák hatékonyabb gyógyulás (Buwalda, 2008) Gyógyszeres terápiarezisztencia, depressziós és szorongásos tünetek csökkentése: MKT hatékonyabb mint KT (Nordahl, 2009)
Irodalom Fisher, P., Wells, A. (2009): Metacognitive Therapy. The CBT Distinctive Features Series, Routledge. Papageorgiou, C. (2006): Treatment of recurrent major depression with Attention Training In: Behavior Research and Therapy, Vol. 36, Issue 9. Wells, A., King, P. (2006): Metacognitive therapy for generalized anxiety disorder: an open trial. In: Journal of Behavior therapy and Experimental Psychiatry, Vol. 37(3). Nordahl, H., M. (2009): Effectiveness of brief metacognitive therapy versus cognitive-behavioral therapy in a general outpatient setting in: International Journal of Cognitive Therapy, Vol. 2 (2). Buwalda, F. (2008): The effect of a psychoeducational course on a hypochondriacal metacognition. In: Cognitive Therapy and Research, Vol. 32(5). Rees, C. (2008): An open trial of group metacognitive therapy for obsessivecompulsive disorder. In: Journal of Behavior Therapy and Experimental Psychiatry. Vol. 39(4).
