MESZTEGNYŐI GÓLYA-HÍR

Mesztegnyő és Hosszúvíz Községek Önkormányzatának Közérdekű Havilapja

MESZTEGNYŐI GÓLYA-HÍR III. évfolyam 6. szám

2015. június

Mesztegnyői Szent László napi ünnepség

E

gyesületünk június 26-án pénteken délután tartotta hagyományos Szent László napi ünne pségét. Rendezvényünk színvonalát emelte, hogy az ünnepségen jelen volt Dr. Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke és Zámbó Péter alelnök. Az ünnepségről a… (Folytatás a 11. oldalon)

55 éves osztálytalálkozó Mesztegnyőn

1

960-ban ballagtunk, immár 55 éve. Június 10-én volt az osztálytalálkozónk a Faluháznál. Nagyon örültem, hogy szép számmal összejöttünk, mindig is összetartó csapat voltunk. A kelevízi és a gadányi diákok már csak nyolcadikban kerültek hozzánk… (Folytatás a 12. oldalon)

ÉLETUTAK Varga János

V

arga Jánosnak hívnak, 1937. szeptember 12-én születtem kint a szőlőhegyen. Édesanyám, Bódis Katalin 1902-ben született a gadányi hegyen… (Folytatás a 21. oldalon)

Mester és Tanítványa Díj 2015

A

Ladi János Általános Iskola pedagógusa, „több éven át tartó kiemelkedő tehetségnevelő munkáért, a Kutató Gyermekek Tudományos… (Folytatás a 7. oldalon)

Mesztegnyői Gólya-hír

III. évfolyam 6. szám

2

2015. június



3

2015. június


4 Tisztelt Mesztegnyőiek!

K

edves Olvasó! Ha emlékezetem nem csal, akkor az Európai Unióba való belépésünkkor velünk is „felmondatták” a kötelező leckét. „ Az EU egyet jelent az áruk és az emberek unió határain belüli szabad mozgásával.” És még hozzátettük, hogy az unió határait pedig megvédjük minden külső betolakodótól. Ezt hívják Schengeni egyezménynek. A helyzet úgy hozta, hogy az EU déli határainak egy – nem jelentéktelen - részét Magyarország őrzi. Mint hajdan a XV. században Nándorfehérvárnál. A helyzet kísértetiesen hasonló, mert ahogy akkor sem kaptunk támogatást, úgy most sem törik „kezüket lábukat” Nyugat-Európa urai, hogy úgy igazából segítsenek. Sőt! És akkor most forduljunk rá még egyszer, hogy ez az újkori népvándorlás a mi hazánk számára mit is jelent. Először nézzük a számadatokat: Az egymillió lakosra jutó menedékkérelmet kérők száma – az egész UNIO-t tekintve – messze Magyarországon a legtöbb. Majdnem tízszerese az uniós átlagnak. A magyar határon keresztül az EU-ba törvénytelenül bejutni igyekvők tömege zömében Szíriából, Koszovóból, ill. Afganisztánból érkezik. De jönnek ezen az útvonalon az afrikai kontinens belső ill. északi államaiból is. Ők a Földközitengeren keresztül a görög partokig eljuttatott gazdasági menekültek tömegei. Egyes becslések szerint Észak-Afrikában, a nyugati vagy atlanti demokrácia importálása ürügyén teljesen szétzúzott államszerkezetű Líbia partjainál több millió ember vár arra, hogy feljusson az embercsempészek lélekvesztőire. Reménykedve, hogy bejut az áhított, számukra jólétet és gazdagságot jelentő Európába. Jórészük Magyarországon át, és természetesen törvénytelenül, kihasználva az UNIO bevándorlókra vonatkozó „puha” jogrendszerét. És most tessenek figyelni! Az országunkba törvénytelenül bejutók a következő ellátásokban kell, hogy részesüljenek: a gyerekeknek napi ötszöri étkezés a felnőtteknek napi háromszori szállás ill. fekhely tisztálkodási és higiénés feltételek biztosítása biztonságuk garantálása ingyenes orvosi ellátás Mindezt nagyrészt a magyar Állam költségein. Csak halkan merem megjegyezni, hogy megfeszített munkavégzés ellenére sem tudja minden magyar család a saját számára a fentieket biztosítani. Azután beszélnünk kell arról a „háromosztatú” biztonsági kockázatról is, amire uniós tagként – akár továbbmennek, akár itt maradnak az EU-ba rajtunk keresztül be-


özönlők – kötelességünk felkészülni. Mik is ezek a kockázati tényezők? Mindenekelőtt az Iszlám állam katonáinak e tömegek közötti megnövekedett és csaknem ellenőrizhetetlen bejutási esélyei az UNIO, s így hazánk területére. Másodszor gazdasági, hiszen ha más célországok is lezárják a bejutást, sőt visszatoloncolják hozzánk azt a sok tízezer embert, ill. továbbra is növekszik a hozzánk illegálisan bejutók száma, ugyan ki tartja el őket? A harmadik kockázati tényező pedig az afrikai kontinensen gyakori és rettegett, járványszerűen is terjedni képes betegségek behurcolása. Az előbb említettekből egy is elég lenne ahhoz, hogy lehetetlenné tegyük fizikai akadállyal az országba-bűncselekmény árán-való bejutásukat. Kérdezem a kedves olvasótól, hogy vajon el tudja-e képzelni, mire számíthatna, ha mondjuk késztetést érezne arra, hogy Bolíviába a „zöld”határon keresztül próbálna bejutni és elfognák. Ami pedig a bajok fő felelősét – saját, vélt csalhatatlanságába, katonai erejében és birodalmi mámorában pöffeszkedő USA-t illeti, a következőket tudom mondani: pénzzel, CIA ármánykodással ki lehetett „robbantani” a forradalmakat a közel-keleti országokban, le lehetett rohanni Irakot, tönkre lehetett tenni Líbia államszerkezetét, s elő lehetett idézni Szíriában a káoszt, legyengítve ezeknek az országoknak az önvédelmi mechanizmusát. Tudva, hogy így lehet majd utat nyitni – a gyarmatosítás során amúgyis szétzilált, az etnikai és törzsi területek határait figyelmen kívül hagyó, mesterségesen fölszabdalt – az Afrikából megindul feketék tömegei előtt a meggyengíteni kívánt Európába. Mert az erős nemzetek Európája nem érdeke a világ csendőrállamának, nem beszélve az euró és a dollár érdekellentétéről. Ami pedig még az említetteknél is fontosabb, az amerikai – atlanti kultúra bármi áron való elterjesztése. Ez pedig egyet jelent a „Birodalomba” való feltétlen beolvasztással. De… A birodalmakról nekünk magyaroknak vannak súlyos tapasztalataink. Ezzel kapcsolatban egy fiatalkori élményem jut eszembe. Ez még egyetemi tanulmányaim alatt, valamikor 1976-77 tájékán történhetett. Az akkoriban kötelező május 1-i felvonulást megelőzően Budapesten a Dózsa György úti felvonulási téren álló hatalmas márvány Lenin szobor talapzatára egy ismeretlen a következő nemzeti „töltetű” versikét írta fel krétával. Valahogy így hangzott: Ne vigyorogj Lenin komám, nem tart ez örökké, Mert százötven év alatt sem váltunk törökké.

Ezt üzenem Amerikának. A kerítés pedig kell a határra. Házunk tájáról… Bizonyára gyakori beszédtéma községünk lakói között a szilárd hulladékszállítás július 1-ét követő heti gyakorisága, illetve a megrendelő háztartás létszámához igazodó edényméret és annak költsége. Ezt törvény szabályozza, ezért az önkormányzatnak erre nincs ráhatása. Annyit azonban szeretnék hangsúlyozni, hogy most következett el az az időszak, amiről már korábban többször tettem említést a cikkeimben. Mégpedig a szilárd hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve annak pénztárcánkra gyakorolt szoros összefüggéseiről. Magyarul, ha külön gyűjtjük az üveget, a papírt és a műanyagot – amit időnként kiviszünk a szelektív gyűjtőszigetre–, akkor ezek elszállításáért nem kell fizetni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a maradék hulladék heti gyakorisággal bőven elfér a család méretéhez választható legkisebb kukában. Ígéretet kaptunk arra is, hogy a későbbiekben már házhoz mennek a szétválogatott hulladékért. Gombatermesztésünk harmadik „hullámánál” tartunk. A falu lakossága az idén már többször is vásárolhatott a saját termesztésű csiperkegombánkból. Július 8-án megérkeznek a napos csibe kakasok, azoknak akik igényeltek. Július 18-19-én tartjuk a rétesfesztívált és falunapot. Itt köszönöm meg minden eddigi felajánlásukat és megígért támogatást. Elmondhatom, hogy már sokan jelezték, hogy segíteni szeretnének a község, illetve Somogy megye legnagyobb gasztronómiai fesztiválján. Ilyenkor megújult erővel állunk neki közös feladataink elvégzésének. Az elkövetkezendő időkre jó egészséget kíván: Nagy László Péter polgármester

2015. június


5

Kirándultunk a Honi Hagyományőrző Klub tagjaival

J

únius 6-át választottuk a kirándulás időpontjául, már a tavasszal. Sok egyeztetés után,- hogy mindenkinek jó legyen a választott dátum, - sikerült aznap reggel 7 órakor elindulnunk, hogy a Balaton felvidék szépségeivel ismerkedhessünk meg! Ezt az úti célt választotta a csapat, a felajánlott lehetőségek közül - Őrség, Pécs-Mohács, ZircPannonhalma, Balaton-felvidék. Szép nyári reggel, már korán 20 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. Mindenki időben megérkezett, - 20 fő - elfoglaltuk helyeinket, és az útirány megbeszélése után, indulás. Előkerültek a kínáló üvegek, a házi sütiket rejtő dobozkák, és a rágcsálni valók is. Már Marcali határában dalra fakadt a csapat, és egész nap, ahogy beszálltunk a buszba, szinte végig énekeltünk! Nagyon jó hangulatban látogattuk meg a tervezett helyszíneket. Először Tapolca szépségeit tekintettük meg, - a Fő utcát, a Malom-tó mediterrán stílusú, hangulatos környékét az öreg malomépülettel, a pisztrángos patakkal, a hatalmas méretű gyönyörű piros színű és egyéb halakkal. Eztán a Művészetek Völgyének településeit tekintettük meg, és kis kerülővel a Hegyestűhöz érkeztünk, ami a Káli-medence kapujának őre. A Hegyestű vagy Hegyes-tű egy tanúhegy a Balaton-felvidéken, a Kálimedence keleti peremén, Monoszló és Zánka között, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén. Tengerszint feletti magassága 337 m. A Balaton felől szabályos kúp alakot mutató hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 m magas bányafal azonban felfedi számunkra az 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét. A vulkán kráterében megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el. A látvány hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaságszámba megy. A Hegyestű bazaltkúpjának tetejéről csodálatos tájképen figyelhettük meg a Balaton-felvidék jellegzetes tájrészleteit, a természet és ember együttélésének tipikus képét. Az egykori bazaltbánya épületében létrehozott kiállítás emléket állít a kőbányászatnak, bemutatja a Balatonfelvidék és a Dunántúl geológiai felépítését, jellemző kőzeteit, ásványait, és a nemzeti park természeti értékeit. A Dunántúl jellegzetes kőzeteiből összeállított kőpark segítségével geológiai időutazáson vehettünk részt. A társaság nagy része korát tekintve bőven benne jár a hatvanas-hetvenes, sőt a nyolcvanas éveiben, ennek ellenére sokan közülük


nekiveselkedtek a hegymászásnak. Külön gratulálok a 80 fölött járó Tóth Józsi bácsinak, aki az elsők között ért fel a kilátóhoz. Egy kis pihenő után Tihany felé vettük utunkat. A félszigetre vezető út mentén a levendulaültetvények mellett jutottunk el a központba, ott szálltunk le a buszról. Innét sétáltunk fel az apátságig, ahova egy ima erejéig ingyen bemehettünk. Megnéztük a csodás kilátást a vitorlásokkal, néhányan a visszhangot is kipróbálták. Itt jutott időnk egy pohár finom hideg sörre, vagy fagyira is. Ezt követően Balatonfüredre indultunk. A kikötőben álltunk meg és azt terveztük, hogy végigsétálunk a parton, a Szívkórház felé. Ám ahogy a kikötőhöz értünk egy kedvező ajánlatot kihasználva felszálltunk egy városnéző kerekes vonatra és fél óra alatt az egész várost bejártuk, megtekintettük kényelmesen. A nagy melegben kimondottan jól esett a szellős panoráma kocsikon utazni. A csodálatosan felújított kikötőben megmártottuk lábainkat a Balatonban, és páran felsétáltunk a Szívkórház elé, hogy megkóstoljuk a Kossuth forrás híres savanyú vizét. Innen már hazafele indultunk, de még betértünk Badacsonyba is, hogy megízleljük a Balaton-felvidék híres termését. Egy édes-muskotályos ízű fehéret választottak a hölgyek. Közben megismerkedtünk az egyik házigazdával, aki rögtön elmesélte, hogy Ő is somogyi származású, szőlősgyöröki, és a beszélgetés során mindjárt akadtak közös ismerősök is. A kedves vendéglátás után már csak egy állomás volt hátra, Balatonszentgyörgyön a Csillagvár étterem. Itt foglal-

tunk helyet, rendeltük meg előre a vacsorát, így nem kellett sokat várni a finom falatokra. Jó étvággyal fogyasztottuk el ételeinket, és egy kicsit már vártuk, hogy mielőbb hazainduljunk. Kellemesen elfáradva, jókedvűen szálltunk le a buszunkról. A sofőrünknek köszönetképpen még énekeltünk egy vidám nótát. Aki BL döntőt szeretett volna nézni, az sietősre vette a haza utat. Aki nem, azzal a Faluházban még egy fél órát együtt énekeltünk, majd lassan mindenki elindult hazafele. Az Önkormányzatnak és a Honismereti Egyesületnek köszönjük a támogatást, amit a buszköltéghez kaptunk! Kövesdiné Panyi Antónia

2015. június


6

„Mesevilág most mennem kell, de nem feledem, amit tőled kaptam, mesevilág az emlékek a szívemben örökre megmaradnak…”

M

egérkezett a napfényes, gondtalan nyár… elérkezett a ballagások, óvodai és iskolai évzárók ideje. Talán kicsit megmosolyogják az óvodai ballagás hírét azok, akiknek nincs – vagy már oly régóta nincs – kötődésük a nevelés ezen színteréhez, pedig életük egy nagyon is fontos állomásához érkeznek el az óvodától búcsúzó gyermekek. Lezárul egy fontos, soha el nem felejthető, gondtalan szakasz a gyerekek életében, és új szakasz kezdődik, de már nem a játékok birodalmában. Szeptembertől az általános iskola padjai és az egyre bővülő követelmények várják őket. Nevelési évünk legjelentősebb és legmeghittebb ünnepe ez. A szokott módon nem csak környezetünket, az óvoda épületét, de a lelkünket is ünnepi díszbe öltöztetjük. Az idő közeledtével sokat beszélgettünk az iskolába készülő gyerekekkel arról, hogy milyen kicsi gyerekként kerültek hozzánk. Elmeséltük


nekik, hogy ki hogyan vette az akadályokat a beszoktatás idején… Bizony néha jókat derültünk. Jó néhány héttel előre készültünk az eseményre. A csoportok különkülön, hogy kis meglepetés műsorukkal megörvendeztessék a vendégeket, a nagycsoportosok pedig igazi, komoly előadással, hogy „hadd mondhassa minden szülő, ügyes ez a gyermek”, ahogy ez a közönség köszöntő versikében is elhangzott. Az idei alkalomra galgamácsai gyermeklakodalmas jelenettel készültek a gyerekek nagy lelkesedéssel. A próbák a nagy meleg és a csábítóan hívogató óvoda udvar ellenére vidáman, mozgalmasan teltek. Péter Lászlóné Ildi néni köszöntője után a csoportok egymást követve mutatták be műsorukat a megjelent vendégeknek. Amikor az ünnepség végén felsorakoznak a búcsúzó nagycsoportosok,

minden óvodában dolgozó felnőttnek elszorul a torka. 3 – 4 év hosszú idő, és milyen gyorsan elrepül! Cseperednek kezeink alatt, szemeink előtt, és egyszer csak elérkezik ez a pillanat, amikor el kell eresztenünk őket. A búcsúzó versek és dalok után átnyújtottuk a leendő elsősöknek ajándékukat, melyet ezúton is szeretnénk megköszönni a Mesztegnyői Roma Nemzetiségi Önkormányzatnak. Kedves búcsúzó nagycsoportosok! Az egyik versben ezt szavaltátok: „most búcsúzik a kismadár, szárnya viszi tovaszáll, de az első kedves ághoz gondolatban visszajár” Igen! Gyertek vissza – de ne csak gondolatban –, az óvoda kapuja mindig nyitva áll előttetek. Gyertek vissza és meséljetek – eredményeitek, sikereitek és örömeitek a miénk is! Hosszú-Hanzel Veronika

2015. június


7 Mester és Tanítványa Díj 2015

A

Ladi János Általános Iskola pedagógusa, „több éven át tartó kiemelkedő tehetségnevelő munkáért, a Kutató Gyermekek Tudományos Konferenciája című komplex tanulmányi versenyeken elért kiemelkedő teljesítményért” Árvai Ilona tanárnő 2015. június 5-én, Budapesten a KGYTK országos tehetségsegítő módszertani konferencián vehette át a Mester és Tanítványa Díjat. A Konferencia fő témája volt „ A család szerepe a tehetséggondozásban”, de emellett bemutatták a Nemzeti Tehetség Programot is. A kitüntetést a KGYTK Tehetségsegítő Tanácsa adományozta. Árvai tanárnő elmondta, hogy mesztegnyői gyermekekkel több, mint tíz éve vesznek részt a KGYTK munkájában. A résztvevő tanulók közül mindenkinek sikerült bejutnia az országos döntőbe, volt, akinek három alkalommal is. A verseny alapjául szolgáló dolgozatok témája mindig Mesztegnyő, vagy annak környéke volt. 1. A mesztegnyői gólyák

2. Cserfekvés 3. A mesztegnyői 10-14 éves korosztály kötődése falujához 4. A szenyéri vár 5. A mesztegnyői zendülés 6. A zárdaiskola története 7. A II. világháború civil áldozatai és anyagi veszteségei Mesztegnyőn 8. Páli Szent Vince leányai Mesztegnyőn A fiatalok sokrétű ismeretanyagot sajátíthattak el az évek során lakóhelyükről és környékéről. Elősegítve ezzel helyi kötődésüket, erősítve nemzeti identitásukat. Közben az egyéni, nyilvános előadások révén, sikerült verbális kifejezőkészségüket, előadásmódjukat, magabiztosságukat, önértékelésüket fejleszteni, amit a későbbiek folyamán középfokú tanulmányaik során is kamatoztathatnak majd. A kitüntetéshez szívből gratulálunk, további munkájához a Jóisten adjon tehetséges fiatalokat, erőt, egészséget, sok sikert és kitartást!

Nyolcadikos osztályfőnök lévén a ballagást és az évzárót követően kívánunk szép nyarat, jó pihenést! Kövesdiné Panyi Antónia

Gyereknap a Roma Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében

J

únius 7-én a gyerekeké volt az iskola udvara. Színes programokkal, foglalkozásokkal, vetélkedőkkel, harapnivalókkal várták a legkisebbeket a szervezők. Ezen a napon minden a gyerekekért volt. Nekik szólt a rendőrautó dudája, sütötték a langallót, kürtőskalácsot, palacsintát. Majd a színes programok zárásaként mindenki elfogyasztotta a finom ebédet. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani


azoknak, akik a szervezésben részt vettek és felajánlásaikkal támogatták a rendezvényt. Támogatók: • Nagy László Péter polgármester • Miklós László vállalkozó • Nemes Lászlóné vállalkozó • Nemes Endre "szódás" – szörp, ásványvíz, szikvíz • Lóth Gáborné Évi – kürtőskalács Segítők, szervezők:

• • • • •

Korona Margit néni, Grófné Andi – langalló Péntek Balázs – vetélkedők lebonyolítása Takácsné Vera és Szabó Tímea Orsós István Orsós Sándorné, Orsós Ferencné, Lassú Zsoltné – ebéd Orsós Istvánné Balogh Hajnalka elnök

2015. június

8


HOSSZÚVÍZI HÍREK Nyár „A hajad világosabb lesz, a bőröd sötétebb. A víz melegebb, az italok hidegebbek. A zene hangosabb, az éjszakák hosszabbak. Az élet pedig jobb.”

V

égre itt a nyár! Vége a sulinak, itt a vakáció. A gyerekek élvezhetik a szünidőt szeptemberig, hiszen a tanévzárókon, ballagásokon már túl vagyunk. Kezdődik a nyaralás, kisebbek a mamáknál, rokonoknál, a nagyobbak táborokban töltik a nyarat nem kevés pénzért, míg a legnagyobbak számára elkezdődött a fesztivál szezon. Megannyi lehetőség van zenei, gasztronómiai fesztiválokra, falunapokra, találkozókra, melyek színes programokat kínálnak. Visszatekintve a tavaszra sok munka áll mögöttünk. Fakitermelés után a faluszépítésén dolgoztunk. Fákat ültettünk, haranglábat festettünk, zöld területeket kaszáltunk, rendbe raktunk, tavaszi nagytakarításokat elvégeztünk, hidakat készítettünk, hogy a területeinket még jobban meg tudjuk közelíteni. Azon vagyunk, hogy ez a kis falu még szebb legyen, ezért virágosítással folytatjuk munkánkat. A régi síremlékre emlékeztető virágágyásokat felszedtük, majd helyette kosarakba petúniát ültettünk. Haladunk előre megállás nélkül, persze nálunk is akad „egy-két vicces” közterület rongáló, ami nagyon elszomorít bennünket miután rosszindulatú felnőttek tevékenykedésének köszönhetően néhány magas értékű díszfánkat tettek tönkre. Híradásokból többször lehetett hallani, hogy a nagy városokban gyakori, hogy a fiatalok játszótereket, kukákat, virágágyásokat tettek tönkre, és azt gondoltuk a mi kis községünkben ilyen nem fordulhat elő, keserű csalódással tapasztaltuk, hogy DE, IGEN! Természetesen a rongálok ellen eljárás indul. Meg kell értenünk egyszer s mindenkorra, hogy minden tettünknek és szavunknak súlya és következménye van. A nyáron több fejlesztést is szeretnénk megvalósítani. Az önkormányzati területeket átalakítjuk. Felajánlásból kapott


nagy teljesítményű fűrészt beüzemeljük, ezzel lehetőséget teremtünk a falu számára kerítések javítására, alsó épületek rendbe hozatalához fűrész árut készíteni, ezzel is szépíteni a falu arculatát. A következő hetekben a lakosság számára tűzifát értékesítünk. A tűzifát csak életvitelszerűen Hosszúvízen élő lakos vásárolhat. Július elején napos csibét adunk azoknak, akik szívesen nevelnének baromfit és szeretik a csirkepörköltet. Július elsejétől a hulladékszállításban jelentős változás lesz, hogy heti szállításra tér át a szolgáltató. Természetesen a szállítás gyakoriságával a szállításdíj is növekszik. 60 literes edényt csak az egyedül élők választhatják. A több fős családok a 80 literes vagy az annál nagyobb gyűjtőt használhatják. A választott méretnek megfelelő zsákot is elszállítják. Ezzel kapcsolatban minden családot felkerestünk, tájékoztattuk a változásokról, majd az adat változási lapokat segítettük kitölteni. A falunap szervezésének is neki álltunk. Szeretnénk egy Hosszúvízhez illő kicsi, családias, vidám falunapot tartani, ami ennek ellenére nívós, igényes és főképp szórakoztató délutánt jelentene számunkra. Már jó előre kérünk

mindenkit, hogy tegye szabaddá magát erre a szép napra, mert mindenki részvételére nagy tisztelettel számítunk. A csillagászati nyár megérkezett, hozta magával a szúnyogokat is. A Hosszúvíziek életét nyáron azt hiszem ez a vérszívó nagyon megkeseríti. És természetes, hogy annyi sok emberből mindig engem talál meg. És nálunk tényleg annyi szúnyog van, ha a vér mellett egy kis zsírt is szívnának, akkor Hosszúvízen mindenki áldott sok kilótól szabadulna meg. Kívánok mindenkinek szúnyogmentes szép nyarat! Máté-Botos Ivett polgármester Vicc Kovácsék a tóparton nyaralnak. Első este össze-vissza csípik őket a szúnyogok. - Ha lekapcsolod a villanyt, akkor nem jönnek be - mondja Kovácsné. Ám ekkor a szobába két szentjánosbogár repül be. - Látod? Ez sem használ semmit - elégedetlenkedik a férj. - Az átkozott vérszívók most zseblámpával jönnek.

2015. június


9 Felhívás!

Ismét eltelt egy esztendő! Közeledik a Rétesfesztivál. A rétes készítéséhez sok alapanyagra van szükség. Az eltelt évek során már hagyománnyá vált, hogy akinek felesleges gyümölcse (meggy, cseresznye, barack, ribizli…), illetve zöldsége (káposzta, cukorrépa…) termett felajánlotta az Önkormányzatnak. Kérjük, azon jó szándékú lakosok jelentkezését, akiknek erre lehetősége van, az jelezze a következő telefonszámon: 85/329-232 vagy személyesen a Gondozási Központban. A gyümölcsök betakarításában, elszállításában, előzetes egyeztetés alapján segítséget nyújtunk! Az alapanyagokon túl, szívesen fogadunk mindenkit, aki segíteni szeretne a július 18-19-én megrendezésre kerülő rendezvényen. Közös összefogással segítsük a Rétesfesztivál sikerességét! Felajánlásaikat és segítő munkájukat előre is köszönjük!

A dicsőségtáblások kirándulása

I

skolánkban hagyomány, hogy azok a tanulók, akiknek a fényképe egy tanév alatt többször is felkerül dicsőségtáblára, a tanév végén egy jutalomkiránduláson vehetnek részt. A csipet csapat most is útra kélt. Úti célként megyeszékhelyünket, Kaposvárt jelöltük meg. Járatos busszal jutottunk el idáig, közbeiktatva egy böhönyei átszál-

lást. A tikkasztó utazás után felkerestük az Európa parkot, ahol elfogyasztottuk elemózsiánkat, majd a park „körhintáján” mulattuk az időt. Szerencsére Balázs bácsi jó karban van, mivel a gyerekek kérésére többször is beindította a játékot. Fagyizás után következett a fő szenzáció. 3D-s felbontásban tekinthettük meg Sam, a kismadár kalandjait. A különleges

technikával vetített film kicsineknagynak egyaránt tetszett. Jövőre is szeretnénk felejthetetlen élményt nyújtani iskolánk tanulóinak, akikre a legbüszkébbek vagyunk. Tüttőné Linha Katalin DÖK-segítő pedagógus

Különleges gyereknap a természetben

M

ájus utolsó vasárnapja minden évben a gyermekeké. Nálunk, az iskolában hagyománnyá vált, hogy egy igazi nyári napon tartjuk ezt a rendezvényünket. Az idei alkalom egy kirándulás volt, amelynek úti céljaként a Kis-Balatont jelöltük meg. A reggeli buszút után Balatonmagyaródra érkeztünk, ahol már „vártak ránk” a bivalyok. Végigjártuk a tanösvényt, ahol Magyarország egyik őshonos állatát tekinthettük meg a kilátóról távcsővel. A bivalyok éppen a délelőtti dagonyázásukat tartották a legközelebbi pocsolyában. A fő látnivaló mellett töménytelen mennyiségű ürgét és gyurgyalagot is


láttunk. Az ürgék szinte a lábunk alatt közlekedtek. Az igazi élmény az állatsimogató volt, ahol csacsikat és kecskéket is simogathattunk. Utunkat ezután a Kis-Balaton felé vettük. Megérkeztünk egy csodálatos helyre, a Kányavári-szigetre. Ez természetvédelmi terület, amely nyitott a nagyközönség számára. A tanösvény, a kilátó és a játszótér után a legnagyobb élményt a páros és páratlan számú osztályok számháborúja adta. A gyerekek közül sokan még soha nem játszottak ilyen játékot. Nekünk, felnőtteknek az úttőrös korszakot juttatta

eszünkbe. Bár a játék, az mindig játék marad. A naptól és a játéktól felhevülve a Balatont céloztuk meg, hogy mindenki lehűtse magát a habokban. A napot fagyizás, jégkásázás zárta, amely elmaradhatatlan kelléke egy gyermeknapi kirándulásnak. KÖSZÖNET A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉGNEK, HOGY TÁMOGATTÁK GYERMEKEINK UTAZTATÁSÁT, HISZEN NÉLKÜLÜK ALIGHA JUTOTTUNK VOLNA EL IDE! KÖSZÖNJÜK! Tüttőné Linha Katalin DÖK-segítő pedagógus

2015. június


10 FELHÍVÁS ÉS VERSENYKIÍRÁS

XVI. Rétesfesztivál Rétessütő Versenyére Mesztegnyő, 2015. július 18. A Mesztegnyő Község Önkormányzata 16. alkalommal rendezi meg Rétesfesztiválját és rétessütő versenyét. Somogyország sokszínű étkezési kultúrájának, étel és süteménykészítésének tradíciói közt mindig előkelő helyet foglalt el a réteskészítés. Ez a gasztronómiai „csoda”, a rétes, - amely mind ételként mind süteményként egyaránt kedvelt – ezen a két napon ügyes kezek munkája nyomán önálló életre kelve hívogatóan kelleti magát a fesztivált látogató éhes vendégeink legnagyobb örömére.

A túrós, káposztás, mákos, diós, gyümölcsös, különleges, valamint a külön kategóriában szereplő kelt rétesek számtalan variációi mindig új feladatot jelentenek a készítőknek, és élményt a fogyasztóknak. Hogy ezt az élményt minél nagyobb számban éljék át és Somogy megye - benne Mesztegnyő - jó hírét juttassák el minél messzebb,

f elh ívással fordulunk valamennyi települési önkormányzathoz, intézményekhez, vendéglátó-ipari egységekhez, és magánszemélyhez, hogy egy szórakoztató verseny keretében eldönthessük, idén mely település versenyzői készítik a legízletesebb, legkülönlegesebb réteseket. A verseny helyszíne: Mesztegnyő, Faluház udvara /Település központ/ Időpontja: 2015. július 18. (szombat) További részletek: www.mesztegnyo.hu

Az ovis gyermeknapról…

A

hogy május első vasárnapja az édesanyáké, úgy az utolsó a gyermekeké. A Gyermeknap a világ sok országában ünnepnap, Magyarországon 1931-től ünnepeljük. Gyermeknap! Nem tudom, kinek mit jelent ez a fogalom, de azt gondolom, nemcsak a szülők, a család, hanem az óvoda is nagyon sok élményt tud nyújtani a kisgyerekeknek. Nálunk hagyomány, hogy gyermeknapot tartunk az oviban, hiszen ez legfontosabb ünnepeink egyike. Idén ez alkalomból családi napot szerveztünk. Egyszerűen játszani, szórakozni, kikapcsolódni hívtunk minden kis óvodásunkat s velük szüleiket, testvéreiket, nagyszüleiket – mert a legnagyobb ajándék ezen és persze a többi napon, ha azokkal lehetnek, akiket szeretnek, és akik őket szeretik.


Nem volt hiábavaló az óvodai dolgozók és az Óvodáért Egyesület sok – sok fáradozása, hiszen nagyon sokan eljöttek, és önfeledten birtokukba vették már reggel 9 órától a két ugráló légvárat, sport és ügyességi versenyeken mérték össze tudásukat, erejüket, állóképességüket. Az agyagozás, kézművesség is csábított sok kreatív kezecskét, csillogó szempárt. És persze az arcfestés sem hiányozhatott a repertoárból. A délelőtt folyamán az önfeledt játékot legfeljebb egy pohár szörp elfogyasztása szakította félbe. Mindeközben lázasan sürögtek – forogtak alkalmi szakácsaink, akik az ebéd elkészítését vállalták magukra. Délben a nagy üstben készült pincepörkölt, később az isteni finom langalló aratott sikert a megfáradt gyermekek és felnőttek körében. Amikor mindannyian jóllaktunk, újabb

meglepetés várt ránk. Délután fél 3-kor az Imre Sándor Szeretetszínház társulata „Terülj, terülj asztalkám” című mese előadásával varázsolt el minket. Élvezettel néztük, sőt néhányan részt is vettek az interaktív mese eljátszásában. Aztán volt, aki elfáradt, volt, aki még bírta a játszást, majd lassan elnéptelenedett az óvoda udvara. Úgy gondolom, az ünneplés akkor az igazi, ha a gyerekek azt mondják: „de jó lenne, ha minden nap gyereknap lenne!”. Hát a mi óvodánkban ezt hallom, még a mai napig is… Szeretnénk megköszönni Korona Tibi és Korona Margit néni segítségét, akik nélkül nem lettek volna ilyen finom ételeink, valamint Nagy László Péter polgármester úr pénzbeli támogatását. Bajkai Józsefné

2015. június


11 Mesztegnyői Szent László ünnepség

E

gyesületünk június 26-án pénteken délután tartotta hagyományos Szent László napi ünnepségét. Rendezvényünk színvonalát emelte, hogy az ünnepségen jelen volt Dr. Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke és Zámbó Péter alelnök. Az ünnepségről a felvételt készített az „ATV” és a Polgárőr rádió is. A Mesztegnyői Polgárőr Egyesület, Szent László napi ünnepségén köszöntötte a tagjait, a vendégeket, az érdeklődőket, a település lakosságát. A rendezvényen – a helyi lakosokon kívül – jelen volt Peszt Péter, a Somogy Megyei Polgárőr Szövetség elnöke, Pitz Sándor elnökhelyettes, Bene Zsolt rendőr alezredes, Marcali város rendőrkapitánya és Nagy László Péter, Mesztegnyő község polgármestere. A Himnusz eléneklése után először Nagy László Péter polgármester köszöntötte a megjelenteket és szólt Szent László királyunk életútjáról, történelmi jelentőségéről. Ezután Dr. Túrós András az Országos Polgárőr Szövetség elnöke beszélt a polgárőrség feladatairól, a rendőrséggel való együttműködéséről és méltatta a helyi polgárőrök munkáját. Az ünnepi beszédem két részből állt. Az első részben a Szent László ünnepség miértjére kaphattak választ a jelen lévők, majd a volt 8. osztályos tanulókkal közösen az egyesület elültette a „polgárőrök fáját”. E bensőséges, jól előkészített ünnepségre meghívást kapott a Marcali Bajtársi Dalárda is. Ünnepi beszédemből az alábbi részlettel kívánok üzenni Önöknek: „Ez a közös faültetés legyen tisztelgés az elhunyt kollégák emlékének, az önkéntes bűnmegelőzés népes táborához való tartozásnak és ezzel együtt elkötelezett-


séget vállalva a természet védelme, értékeinek megóvása mellett!” Mindenek előtt szem előtt tartva, hogy mind a bűnmegelőzés, mind a környezetvédelem, mind a fa ápolása nemzedékeken átívelő feladat, ezért a fa ültetésbe bevonjuk az általános iskola volt 8. osztályos tagjait is, akik remélhetőleg ha felnőnek folytatni fogják munkánkat, védik a település lakóit, nyugalmát, óvják, ápolják a környezetet, benne külön figyelemmel az elültetett fát. A polgárőrség hársfája szimbolikus jelentéssel is bír. Ültetői ugyanis nem csak a természet védelme mellett teszik le a voksukat. A hársfáról bizonyos kultúrákban azt tartják, hogy az az a fa, amely szelleme védelmezi az embert. "Ez a fa ne csak a polgárőrség fája legyen, hanem az összetartozás fája is." Kérem Önöket, hogy védjék és óvják ezt a fát, mert ezt már a jövőnek ültettük. Ünnepségünk második részében az elhunyt polgárőrök előtt tisztelegve felavattuk Csinát Lajos által készített emlékoszlopokat. Elhunytak: Kalota László (2005), Kollár György (2005), Pantocsek Zoltánné (2013), Lajtai Gyula (2014). A beszédek elhangzása után, a helyi általános iskolások bevonásával, a szobor mellett elültetésre került a polgárőrök fája. Közben a Marcali Bajtársi Dalárda az alkalomhoz illő dalokkal köszöntötte a megemlékezőket. Ezután két emlékoszlop leleplezése következett, mely az elhunyt helyi polgárőröknek állít emléket. „A ma itt élő mesztegnyői embereknek, akiknek mindennapi munkájuk mellett feladatuk az is, hogy megőrizzék és ápolják az elődeik emlékét. A mi feladatunk pedig, hogy polgárőr

kollégáink emlékeit ápoljuk, amelynek kiváló példája a jelen kezdeményezés, amelynek eredményeként itt és most, Szent László napi ünnepségünkön sor kerülhet elhunyt polgárőr társaink emlékoszlopának felavatására.” Árvai Ilona tanárnő verse és Galambos Ferenc plébános emlékoszlop felszentelése után a polgárőr vezetők és a helyi polgármester koszorúzása következett, majd a diákok és a település lakosai virágokat, mécseseket helyeztek el a Szent László szobornál és az emlékoszlopoknál. Az ünnepség zárásaként, Papp Nóra előadásában, a „Takarodó” harsona szólóját hallgathatták meg a jelen lévők. Szeretném megköszönni minden résztvevőnek, aki megtisztelt bennünket azzal, hogy eljött rendezvényünkre és közösen ünnepelt velünk. Kiss János egyesület elnöke

2015. június


12 „Ballag már a vén diák…” -. 55 éves osztálytalálkozó Mesztegnyőn

1

960-ban ballagtunk, immár 55 éve. Június 10-én volt az osztálytalálkozónk a Faluháznál. Nagyon örültem, hogy szép számmal összejöttünk, mindig is összetartó csapat voltunk. A kelevízi és a gadányi diákok már csak nyolcadikban kerültek hozzánk, de ez alatt az egy év alatt is nagyon jó kapcsolat alakult ki közöttünk. Nagy volt az öröm, amikor megérkeztek volt osztálytársaink, a többségükkel csak ötévente találkozunk. A helybeliekkel gyakrabban, mégis nagy szeretettel köszöntöttük egymást. Jó volt újra együtt lenni. Felidéztük a régi emlékeket, megosztottuk egymással örömünket, bánatunkat. Elmeséltük, hogy mi történt velünk az elmúlt öt évben. Tanáraink közül sajnos már csak hárman ünnepelhettek velünk. Köszönjük, hogy idős koruk ellenére – 80-83 évesen – ideutaztak Mesztegnyőre ketten Budapestről, egyikük Székesfehérvárról. Palkó Anna Pestről, aki mesztegnyői lakos volt, itt éltek a szülei. Ő első osztályban félév után, valamint ötödik és hatodik osztályban volt osztályfőnökünk. Kedves, jó tanárunk volt. Kasztensz Ilona ének tanárunk volt, Ő szintén budapesti. Énekkarunkat olyan szinten vezette, hogy szinte minden versenyről az első díjjal jöttünk haza. Nagyon sok szép népdalt tanultunk tőle, aminek mind a mai napig hasznát vesszük, főleg hagyományőrző műsorainkban. Pékné Klári néni nem tanított bennünket, csak helyettesített. Az Ő férje katonatiszt volt Marcaliban, és az Ő katonái kötötték fel az úttörő nyakkendőinket az avatáskor. Sokszor jöttek hozzánk az iskolába, minden alkalommal kaptunk tőlük dobozokban csokit, ami abban az időben nagy ajándék volt, mert nem nagyon volt módunkban ilyen dolgokban dúskálni.


Délben volt a gyülekező a Faluháznál. Ahogy összejött a csapat, nem fogytunk ki az örömből, a beszédből. Úgy zajongtunk, mint mikor diákok voltunk. Először az ebédre került sor. A finom falatokat Korona Margitnak és Grófné Andinak köszönhetjük, Ők főztek és szolgáltak is ki bennünket. Majd egy kis verssel köszöntettem mindenkit. Tanáraink szerény ajándékot és virágot is kaptak. Majd megemlékeztünk azokról, akik már nem lehettek velünk. Három társunk egész fiatalon, egy pedig pár éve távozott közülünk. Tanáraink közül is sokan hiányoztak már a csapatból. Mécsest gyújtottunk az emlékükre és Dolbert Feri segítségével meghallgattuk meghatódva a „Kell ott fenn egy ország” című Zorán számot. Feri meghívott vendég volt, nem velünk végzett, hanem eggyel előttünk. Ő szolgáltatta a zenét, énekelt, táncolt és készült egy kis meglepetéssel is. 1957-58ban a mi drága tanáraink és Sebők Ica igazgatónő, betanították nekünk a Csipkerózsika című zenés mesét, nagy színdarabot, nagyon sok szereplővel. Többször előadtuk annak idején nagy-nagy sikerrel. A szereposztásban Barta Rózsi volt a Csipkerózsika, a Napsugár királyfi, aki felébreszti Őt álmából, a Dolbert Feri volt. A Ribizli királyt Boda Sándor, a leányát, Ribizli hercegnőt Péntek Margit játszotta. Rózsi és Sanyi osztálytársunk volt, Margit pedig meg lett hívva a meglepetés műsorhoz. Feri jelmezeket is készített és mindannyian előadtak egyegy páros részletet a valamikori műsorból. Nagy taps, és meghatott, könnyező szemek árulkodtak a meglepetés sikeréről. Köszönjük Doci, hogy színessé tetted a találkozónkat!

A Bognár Mártával előre megbeszéltük, hogy elénekeljük a karénekes dalokat, amiket annak idején tanultunk. Kasztensz tanárnő is csatlakozott hozzánk és nagyon örült, hogy még mindig emlékeztünk rájuk. Köszönöm Toncsinak a Faluház vezetőjének, hogy mindenben segítségemre volt és ezzel is emelte a rendezvényünk hangulatát. A szervezésben Mercz Laci volt a segítségemre. Jó volt látni, hogy mindenki nagyon jól érezte magát. Az elköszönésnél mindenki nagyon megköszönte ezt a szép napot, a sok szép közösen átélt élményt. Ajánlom másoknak is legyen ilyen felemelő élményben részük! A mai rohanó világban szükségünk van egy kis kikapcsolódásra, lelki feltöltődésre, hogy a mindennapok gondjai között mindig tovább tudjunk lépni. Stádingerné Csináth Margit

2015. június


13 A RÉGMÚLT EMLÉKEI KÉPEKBEN

Lámpagyártás (1990-es évek).

Óvoda (1960-as évek). Lassú Ferenc, Csernalovics László, Boda László, Horváth Margit

Mákszedés. Horváth Károlyné, Frányó Imréné, Csernalovics Istvánné, Hajas Józsefné, Fekete Istvánné


Lakodalomban. Bors József, id. Boda István, ifj. Boda István, Bíró János, Bors György, Fekete József

Szénagyűjtés (1960-as évek)

Elsőáldozás (1960-as évek). Középen Kakas Aladár

2015. június


14 Felhívás!

Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer

2015. június Csellengő fiatalok, a nyár veszélyei Általános bűnmegelőzési tájékoztató: A nyár, az iskolai szünidő beköszöntésével beindul a kerékpár- és strandszezon. Figyelmetlenségünk miatt a nyár folyamán sok esetben válhatunk olyan bűncselekmények áldozatává, amelyeket azonban kis odafigyeléssel könnyen megelőzhetünk. A tanév végén minden gyermek türelmetlenül várja a vakáció kezdetét, azonban a szünidő nem csak gondtalan kikapcsolódást kínál. A gyermekek ugyanis néha nem tudják, hogyan, és mivel tölthetik el hasznosan, kellemesen, de biztonságosan a hirtelen rájuk szakadt szabadság óráit, napjait. Sok-sok unatkozó, csellengő gyermekek látható ilyenkor lakáskulccsal a nyakában. Ez valószínűleg mindenki számára ismerős látvány. Biztonságuk érdekében minde n jó tanács hasznos lehet!

Kerékpárlopások: Tart a nyári vakáció, a napsütés, a jó idő a szabadba vonzza a gyermekeket, előkerülnek a görkorcsolyák, a gördeszkák és a kerékpárok. Ilyenkor több esetben történik lopás is. Kérjük, ügyeljenek arra, hogy biciklijüket lehetőleg több, külön-


böző fajtájú zárral zárják le, és azokat stabilan (kerékpár-tárolóhoz, villanyoszlophoz, padhoz, fához) rögzítsék! A fürdés és a strandlopások veszélye:

A nyári szünidő jelentős veszélyforrását a szabadvizek és a strandok is magukban rejtik. Sajnálatos, hogy az úszás, fürdőzés közben bekövetkezett balesetek sokszor végződnek drámaian. Minden gyereket meg kell tanítani a szabad vizek veszélyeire, s arra, hogy ezek a veszélyek hogyan kerülhetők el. Rendkívül fontos, hogy csak arra kijelölt helyeken, strandokon, a balesetek elkerülése végett lehetőleg a szakszemélyzet által ellenőrzött helyeken fürödjenek, kisgyermekek pedig csak felnőtt kíséretében mártózzanak a vízbe. Fontos szabály, hogy felhevült testtel, teli gyomorral, alkoholos állapotban vízbe menni tilos! A bányatavak különösen veszélyesek a hirtelen változó vízmélység és a hőfok-különbség miatt. Ne engedjék a veszélyes játékokat, egymás megdobálását, társaik víz alá nyomását, itatását, fejesugrásokat felhevült testtel csekély vízbe. A gyermeket felügyelet nélkül ne hagyják a vízparton! Nagyobb értéket (készpénz, telefon, ékszer, mp3-lejátszó) lehetőleg ne vigyenek magukkal! Mindig maradjon valaki a táskák közelében, vagy adják le értékes tárgyaikat az értékmegőrzőben!

Értékeiket semmilyen esetben ne hagyják őrizetlenül a strandon sem! Nyitva hagyott ajtók, ablakok: Fel kell hívni a gyerekek figyelmét arra, hogy kinek, és milyen módon nyithatnak ajtót, mit kell tenniük, ha egyedül vannak, és segítségre van szükségük, valamint hogy milyen információkat nyújthatnak az otthoni vezetékes telefonon ismeretlen hívása esetén. A nagy melegben előfordul, hogy a lakók elfelejtik becsukni a lakásuk ajtóit, ablakait. Ilyen esetekben a szúnyoghálón át a bűnözők könnyűszerrel bejuthatnak otthonukba, ezért kérjük, az ablakokat, ajtókat, kertkaput minden esetben zárják be! Tudatosítsuk a gyerekekben, hogy az idegeneknek soha ne nyissanak ajtót, s a lakásba be ne engedjék őket! Balesetek - az utakon, játszótereken: A nyár, a vakáció ideje a közlekedés szempontjából is veszélyeket rejthet. A gyermekek életkoruknál fogva meggondolatlanabbak, olykor kiszámíthatatlan a viselkedésük. A tapasztalatok azt mutatják, hogy túlságosan bíznak a közlekedés felnőtt résztvevőiben, az autóvezetők, a buszsofőrök tapasztalatában. A közlekedés azonban olyan váratlan helyzeteket hozhat, amelyeket még az idősebb, a közlekedésben jártasabb felnőttek sem tudnak megoldani. Fontos, hogy a gyermek ismerje, és tartsa be az alapvető közlekedési szabályokat, valamint mi magunk is legyünk óvatosabbak, vezessünk lassabban azokon a helyeken, ahol sok gyermek tartózkodik. Itt hívjuk fel a szülők figyelmét arra, hogy, gyermekeikkel tekintsék át a legfontosabb gyalogos és kerékpáros közlekedési szabályokat.

2015. június


15

A szülők vizsgálják át a gyermekeik kerékpárját és szereljék fel a kötelező tartozékokkal, mint pl. a fékek, a világítóberendezések, prizmák, stb. Ezek legyenek mindig üzemképes állapotban. Az utca veszélyei: Gyermekek a szünidőben birtokukba veszik a lakóházat, a lakóházhoz tartozó kertet vagy a közeli játszóteret, zöld területet. Ahhoz, hogy elkerüljük a későbbi baleseteket, fontos ellenőrizni, hogy az ezeken a helyeken található építmények, eszközök biztonságosak-e. A játszóterek nem minden esetben a nyugalom kis szigetei. Egy lépéssel távolabb már ott az úttest, a parkoló, a forgalom. Évente sok ezer játszótéri baleset történik, de a legtöbb nem igényel orvosi ellátást. Ám egy apróbb horzsolás, zúzódás is megkeserítheti az egész család hétvégéjét, nyaralását. Különösen a 4-6 éves korosztály veszélyeztetett, mert belőlük még hiányzik a veszélyérzet, ám már nagynak számítanak, így gyakrabban lazul a szülői figyelem. Különösen veszélyes a görkorcsolya és a gördeszka, bukósisak használata nélkül sok sérülés keletkezhet. Semmi esetre sem engedhetjük, hogy az úttesteken, a forgalomban használják ezen játékokat. A világháló veszélyei: A fiatalok hajlamosak könnyelműen kezelni a biztonságos internetezés szabályait, pedig számtalan olyan program van, amely védelmet biztosít, és biztonságos böngészést tesz lehetővé. Nem figyelnek személyes adataik védelmére, a bizalmukba férkőző ismeretleneknek megadják azokat. Olyan képeket töltenek fel magukról vagy ismerőseikről, barátaikról az internetre, amelyeket egyébként nem mutogatnának. Tanácsok iskolai szünidőre: A fiatalok körében történő kábítószerfogyasztás megelőzése egész éves odafigyelést igényel. Azonban a nyári szezon-

ban, amikor a gyermekek hosszabb ideig vannak felügyelet nélkül, a baráti társaság lendülete esetleg hamarabb vezeti el őket a drogok kipróbáláshoz. A csellengő fiatalok hamarabb nyúlnak önpusztító szerekhez is, korábban kezdenek el dohányozni, italozni, és napjaink veszélye, a kábítószer is hamarabb érheti el őket! Az alkohol, dohányzás, kábítószer nagy kihívást és súlyos veszélyforrást jelent

gyermekek számára. A fiatalok az első kortyot, első cigarettát, kábítószeres tablettát az esetek döntő többségében nem idegen személytől, hanem valamilyen bulin barátaiktól, közvetlen ismerőseiktől kapják. A magányos, csavargó gyermekek, fiatal bűnöző csoportok áldozataivá is válhatnak, akiket meglopnak, kirabolnak. A fiatalok sok esetben követnek el rongálást, garázdaságot és más bűncselekményeket. Egy másik problémakör az eltűnés, illetőleg a csavargás. Ilyenkor a gyermekek nagyobb százalékban hagyják el rövidebb-hosszabb időre otthonukat, hogy kalandot keresve felfedezzék a világot. Ezen esetekben - amikor teljesen magukra maradnak - nagyobb arányban ki van-

nak téve bűncselekmény elkövetésének, azonban a sértetti pozíció mellett - miután a zsebpénz már elfogyott - akár elkövetővé is válhatnak. Az utcán ne vegyék elő mobiltelefonjukat, útközben ne kezdeményezzenek, illetve ne fogadjanak hívásokat, ne játszszanak a készülékkel, ne használjanak drága médialejátszó eszközöket. Amenynyiben ismeretlen, gyanús személy különféle ürügyekkel (pl.: a pontos idő megtudakolása) a mobiltelefon átadását próbálja elérni, javasoljuk, hogy forduljanak egy felnőtthöz, ne vegyék elő saját telefonjukat, illetve azt ne adják át semmilyen kérésre (zenehallgatás, zeneszerkesztés, játék, telefonálás). Ha értékeiket erőszakkal próbálják meg elvenni tőlük, úgy minél hangosabban hívják fel magukra a figyelmet, ne szégyenlősködjenek, próbáljanak meg higgadtak maradni. Ha az utcán idegen szólítja meg őket, sem útbaigazítás, sem pedig más indok alapján ne tartsanak velük, illetve ne fogadjanak el semmit. Legalább ilyen fontos tudniuk, hogy ilyen esetekről mindig érdemes beszámolni a szüleiknek. Gondoskodjanak arról, hogy a gyerekeknél mindig ott legyen a szülő elérhetősége, illetve ők is tudják azt, hogy kihez fordulhatnak segítségért. Bátran szólítsák meg az egyenruhás rendőrt, kérjenek tőle segítséget. A szülők vegyenek részt gyermekük virtuális életében, beszélgessenek a gyerekkel a világhálón látottakról, beszéltekről és hallottakról. Bővebb információt gyermekeink védelmében a www.biztonsagosbongeszes.hu és a www.biztonsagosinternet.hu weblapokon találnak. Ne feledjük, hogy szeptemberben mindenkit visszavárnak az iskolák!!

SOMOGY MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG BŰNÜGYI IGAZGATÓSÁG

Bűnmegelőzési Osztály 7400 Kaposvár, Szent Imre u. 14/c. Pf.:121 TEL:82/502-700-2732, FAX:82/502-700-2772 E-mail:[email protected]


2015. június


16 Pedagógusnapi köszöntés Mesztegnyőn

J

únius 11-én csütörtök délutánra szervezte meg az Önkormányzat a mesztegnyői pedagógusnapot. A Faluház udvarára szólt a meghívó, 17 órára. Oktatási intézményeink dolgozóit, a szomszédos települések polgármestereit, és a Marcali Tankerület megbízott vezetőjét is vártuk. A délután folyamán nagy volt a készülődés a Faluháznál, előkészületek zajlottak – fűtöttük a kemencéket, készült a langalló és a vacsora – szürkemarhapörkölt galuskával, káposztasalátával. 17 órakor szinte mindenki megérkezett, a mesztegnyői Képviselő-testület tagjai kínálták meg vendégeinket, majd a Polgármester úr pohárköszöntőt mondott. Először a kemencékhez invitáltuk vendégeinket, és tejfölös-fokhagymás langallóval kezdtük a fogadást. Majd Nagy László Péter polgármester, a Tankerületi megbízott Igazgató asszony, és Képviselő testületünk tagjai köszöntötték vendégeinket. Megköszönték az egész éves kitartó, lelkiismeretes munkát, az eredményes tanévet, és az elkövetkező időszakhoz erőt, egészséget, sok pihenést, feltöltődést kívántak. Ezután Kövesdiné Panyi Antónia pedagógusnapi összeállítása következett: „Vezesd őket, utat ne tévessz, S magadhoz mindig hű maradj, Mert élen állsz, és messze látszol, Sose feledd: példa vagy!” „Keress olyan mestert, akinek szelleme világos, tudása nagy és szíve jó!” Ezt a gondolatot egy arab filozófus hagyta ránk. Ez a gondolat röviden összefog-


lalja mindazokat a tulajdonságokat, amelyek a tanárt tanárrá, a pedagógust pedagógussá teszik. Ebből is látszik, hogy milyen nehéz mesterség, milyen komoly feladat, milyen életre szóló HIVATÁS ez a pálya. Nagydologra, egyesek szerint a legnagyobbra vállalkozunk, amikor fiataljainkat tudásra, szívbéli jóságra tanítjuk, miközben tudásunkat megosztjuk velük, és a mindennapokban példaként állunk előttük. „Ha hajót akarsz építeni, ne azzal kezd, hogy a munkásokkal fát gyűjtetsz és szó nélkül kiosztod közöttük a szerszámokat, és rámutatsz a tervrajzra. Ehelyett először keltsd fel bennük az olthatatlan vágyat a végtelen tenger iránt.” Antoine de Saint-Exupéry Nincs még egy munka, ahol ennyi a kudarc, hiábavaló erőfeszítés, de ilyen sok siker, ennyi ajándék, kellemetlen és kellemes meglepetés éri az embert. Nincs még egy munka, ahol ilyen nagy hatása lehet egy-egy jó – vagy jókor kimondott – szónak, esetleg egy-egy rosszul vagy rosszkor mondott szónak. Nincs munka, amely ennyi azonnali sikerrel kecsegtet, és nincs egyetlen munka sem, amelynek a valódi hasznát csak évek, esetleg csak évtizedek múlva láthatjuk. A pedagógusi munkát a csendes esőhöz lehet hasonlítani. A csendes esőhöz, amely jó sokáig tart, áztatja a földben megbújó magokat. Azok magukba szívják a nedvességet, és később ezért aztán akár szárazság idején is képesek termőre fordulni.

Köszönöm Mikor az ég csak szürkét játszott Te gyújtottál világot És árnyaltál színeket az égre Nyitottál kaput a tisztességre Megtöltötted szívvel a zsebem Napokban innen költekezem És ha karcot ejt a szó van rá ige S tapaszként ragasztom a sebem szélére És amit elém őszintén tudtál tenni Merni őszintének lenni Meglátni az értéket Tartani a mértéket Megragadni minden emberben Az emberséget És merni hangozni a véleményünk És vállalni azt is amitől félünk És megtanítottál magamat is tisztelni Magamban is az embert észrevenni Köszönöm Neked a Tanárnőmnek Az eszközt mi belőlem nőhet És tükrömbe nézve víztiszta vagyok Mint a hegyekben a titkos zubogó patakok Keszthelyi Mangó Gabriella A rövid köszöntés után a vacsora következett, ami szabadtűzön bográcsban készült. Közben hangulatos beszélgetéssel folytatódott az este. Aztán lassanlassan mindenki elköszönt. Köszönöm, hogy megtiszteltek bennünket jelenlétükkel! Köszönöm a közreműködőknek a segítséget, a felajánlásokat! Szép nyarat, jó pihenést kívánok szeretettel! Kövesdiné Panyi Antónia

2015. június


17 Fészekhagyó

J

ó néhány évvel ezelőtt kitaláltuk, hogy az iskolát kezdőknek és az iskolánkat elhagyóknak programot szervezünk. Októberben az elsősöket bombáztuk feladatokkal, júniusban a nyolcadikosokon volt a sor. Minden osztály egy-egy feladattal készült erre a napra. A harmadikosok kezdtek a Megy a gőzös produkcióval. Majd a hatodikosok adtak 5 szót, amelynek alapján rap szöveget kellett írniuk legnagyobbjainknak. Rövid idő alatt elkészültek a versikével, amit nagy örömünkre elő is adtak. A negyedikesek ügyességi feladatot találtak ki. Egy-egy negyedikes és nyolcadikos popsi pingpongban mérte össze erejét. Hetedikeseink azt találták ki, hogy a bekötött szemű nyolcadikosoknak fakanállal kell kitapogatniuk, hogy melyik gyermek áll előttük. A tréfás feladat után

a másodikosok által kiötlött feladatban kellett kreatív figurákat gyártaniuk kukóból. A ballagók ötletes alakzatokat készítettek, már ha nem ették meg közben az alapanyagot. A záró részben a két testvérosztály: az elsősök és az ötödikesek feladata következett. Az ötödikesek már készítettek egy faliújságot, ahol a legnagyobbak fotói és egy róluk szóló kis történet volt látható. Most ezt a fonalat vitték tovább. Mindenkiről írtak pár jellemzőt, amelynek alapján ki kellett találni, hogy melyik gyerekről van szó. Majd a felkötözött lufik közül kellett eltalálni egyetegyet a jóízű cukorka reményében. Ebben a feladatban Fehérvári Szandi volt az első, aki cukorkát kaphatott. A nagyok után iskolánk vállalkozó kedvű csemetéi is megpróbálkozhattak a lufik elpukkantásával.

Az elsősök az utolsó napokban nyomozásba kezdtek, és kiderítették, hogy kinek mi volt az óvodai jele. A nagyoknak találós kérdések alapján kellett magukra ismerniük. Majd valamennyien kaptak egy picik által megrajzolt jelet, amelyet magukra erősítettek. „Súgógép” segítségével énekelték el a Kicsi vagyok én … dalocskát, amelynek előadásába a többiek is bekapcsolódtak. A program legvégén ez a dal szólalt meg a hangszórókon, s néptáncosaink irányításával röpke táncház vette kezdetét. A ballagók remekül érezték magukat, hiszen minden feladatban ők voltak a centrumban. Kívánjuk, hogy leendő iskoláitokban is hasonló, kellemes élményben legyen részetek! Tüttőné Linha Katalin DÖK-segítő pedagógus

Roma Gasztronómiai Nap Mesztegnyőn

A

Mesztegnyői Roma Ne mzetiségi Önkormányzat szervezésében 2015.06.27. napján Roma Gasztronómiai napon vehettünk részt. A kezdeményezéssel hagyományt szeretnénk útjára indítani, melyen nem csak a cigány származású embereknek szeretnénk a cigány ételspecialitásokat bemutatni. A rendezvényre meghívást kapott Balogh István Bolhásért Érdekvédelmi Egyesület Elnöke, Bogdán Ferenc Kutas Roma Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke, Horváth László Baté Roma Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke és Tihanyi Zoltán Szenyér Roma Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke. A rendezvény iránt sokan érdeklődtek és jó hangulatban telt a nap. Orsós Istvánné Balogh Hajnalka elnök megnyitója után Horváth Ferenc előadásában elhangzott a cigányhimnusz. A himnusz eléneklése után Bolhási IKSZT Zumba Felnőtt tánccsoportja, Batéi Romák Hagyományőrző Tánccsoportja és Bolhás IKSZT Zumba gyerektánccsoportja színes, színvonalas műsora következett. Orsós Istvánné Balogh Hajnalka elnök


2015. június


18 IRODALMI ROVAT Július 19. Móra Ferenc születése

M

óra Ferenc nevét hallva sokaknak bizonyára a kötelező olvasmánylistán szereplő Kincskereső kisködmön c. ifjúsági regény ugrik be először, holott a sokoldalú Móra a tollforgatás mellett muzeológiával és régészeti feltárások szervezésével is foglalkozott, azonfelül a szegedi Kultúrpalotát igazgatta. Gyermekmeséi és klasszikus művei ma is elengedhetetlen kötetei a hagyományos értékeket tisztelő, az emberi humanitást és szeretet megbecsülő, s azt gyermekeiknek továbbadni kívánó olvasók könyvespolcának. 1879. július 19-én született Kiskunfélegyházán egy szegény sorsú paraszti családban. Édesapja szűcs volt, édesanyja kenyérsütéssel igyekezett kiegészíteni a szűkölködő család szerény keresetét. Ketten voltak testvérek, a példaképnek tekintett István tizenöt évvel volt idősebb Ferencnél. A két fivér korán érdeklődést mutatott az irodalom iránt, s a szülők az ínség ellenére minden áldozatot meghoztak gyermekeik színvonalas oktatásáért. A fiatal Móra az olvasás és az írás iránti szeretete ellenére földrajz és történelem szakot végzett a budapesti egyetemen, majd ennek elvégzése után élete és munkássága központja Szeged lett. Itt először a helyi lapoknál kezdett el publikálni, emellett a közös intézményű városi könyvtárban és múzeumban dolgozott, s ez utóbbinak köszönhetően kóstolhatott bele a Dél-Alföldön folyó régészeti ásatások rejtelmeibe és izgalmaiba. 1917ben a könyvtár és a múzeum igazgatójá-

MÓRA FERENC: Zengő abc

vá nevezték ki. A sokféle tevékenység, az önpusztító munkatempó azonban mind jobban kikezdte az idősödő, tüdőbajra hajlamos író egészségét, s végül egy rosszindulatú hasnyálmirigyrák következtében 1934. február 8-án vesztette életét. Néhány műve: 1902. Az aranyszőrű bárány, 1909. Rab ember fiai, 1912. Csilicsali Csalavári Csalavér, 1918. Kincskereső kisködmön, 1922. Dióbél királyfi, 1927. Ének a búzamezőkről, 1932. Aranykoporsó http://www.literatura.hu/irok/real/mora_f erenc.html (Szerk.: Pintér Aliz)

Aranyalma ághegyen. Bari bég a zöld gyepen. Cirmos cica egerész. CSengős csikó heverész. Dongó darázs döngicsél. Esik eső, fúj a szél. Füsti fecske ficsereg. Gerle, galamb kesereg. GYom között gyors gyík szalad. Harmatos hajnal hasad. Itt van már a zivatar. Jó az isten, jót akar. Kivirít a kikelet. Leveles lesz a liget. LYukas fazék fekete. Mese, mese, meskete… Nádat a szél hegyezi. NYúl a fülét hegyezi. Orgonafán méhike. Összerezzen őzike. Patakparton pipitér. Róka szava kicsit ér. Suhog a sok sasmadár. SZilvafára szarka száll. Tücsök tarlón hegedül. TYúk az árkon átrepül. Uccu, csípd meg, hóha, hó! Ürgét fogott a Sajó. Vércse víjjog délelőtt. Zörgetik a vasfedőt. ZSindelyezik a tetőt.

Agrárgazdasági Kamara felhívása! A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja figyelmét, hogy a kamarai tagdíj 2015. évi bevallásának határideje 2015. június 30. Az eddig gyakorlatnak megfelelően önbevallását online felületünkön, elektronikusan teheti meg. Ezért kérjük, látogasson el honlapunkra, a www.nak.hu oldalra, és az ott található Ügyfélkapu felületen töltse ki formanyomtatványunkat. Természetesen a NAK falugazdász hálózata is segít Önnek a kitöltésben, melyhez kérjük, legyen kedves felkeresni falugazdászát a lenti elérhetőségek egyikén. A kitöltéshez szükséges dokume ntumok (kérjük, falugazdászához vigye magával): • őstermelőként, egyéni vállalkozóként: személyi igazolvány, lakcím kártya, adóazonosító kártya, őstermelői/egyéni vállalkozói igazolvány, 2014-re folyósított MVH–s és egyéb támogatások igazolása, a 2014. évre vonatkozó adóbevallás. • cég, gazdasági szervezet esetében: adószám, cégbírósági irat, 2014-re folyósított MVH-s és egyéb támogatások igazolása, 2014. évre vonatkozó adóbevallás.


Tagdíjat érintő kedvezményekkel kapcsolatos dokume ntumok: • elismert TÉSZ/TCS szervezet esetében az azonosító kód, tagjainak NAK nyilvántartási száma, valamint a TÉSZ/TCS számára értékesített, az elismerés alapjául szolgáló termény, termék nettó árbevételének összege. • árbevétel-megosztás esetén (ha az agrártevékenység árbevétele nem haladja meg a 20%-ot, illetve külön kérelemre a 25%ot), az ezt igazoló Független Könyvvizsgálói Jelentés, • egyéb tagdíjalapot csökkentő kedvezmények igénybevételéhez a szükséges igazoló dokumentumok (jövedéki adó igazolás, stb.) Felhívjuk figyelmét, hogy ha nem saját nevében jár el, akkor 2 tanúval hitelesített meghatalmazás, ill. cégnél az aláírási címpéldány is szükséges. További információ: www.nak.hu Ügyfélszolgálatunk: 06 1 802 6100 Az Ön Falugazdásza: Leibinger László telefonszáma: 0670/490-61-67

2015. június


19

A mesztegnyői templom Szent Ferenc mellékoltár-kép restaurálási munkálatai

A

képen az eddig elvégzett munkák a következők: Tisztítás: A vászon hátulja mechanikus módszerekkel, a festmény színoldala oldószerek segítségével történt. Konzerválás: A pergő festékrétegek rögzítése mellett, ez a folyamat magában foglalja a vászon szakadásainak összeillesztését, illetve a vászonhiányok pótlását is. Az eredeti öreg vászon, hogy a

felfeszítés során fellépő terhelés elvegyük, egy új vászonnal lett hátulról megerősítve, megduplázva, szakszóval dublírozva. Az 1. kép a tisztítás közben készült, de látható rajta egy vászonnal pótolt korábbi szakadás összeillesztése is. A 2. kép a már teljesen letisztított képet mutatja, az alapozási hiányok kiegészítésével. Az úgynevezett kitelés világos

Bográcsozás a Grundon

I

dén májusban a rossz idő miatt el lett halasztva az utcák közötti focibajnokság. Már csaknem 25 éves hagyomány, hogy az Áprád, a Jókai és a Szabadság utcai fiatalok a Bucsú hétvégéjén összemérik erejüket. Hogy ne szakadjon meg ez a szokás, egy kis bográcsos beszélgetős estét szerveztek az utcabeli képviselők. Nemecz Adrienn

foltjai, jó mutatják a festett réteg hiányait, a korábbi sérülések nyomait. Jelenleg az esztétikai helyreállítás folyik, ami ezeknek a hiányoknak, beilleszkedő módon, az eredeti festői szándéknak megfelelő kiretusálását, rekonstrukciós újra festését jelenti (3. kép). Szűcs Gergely okl. festőrestaurátor

Felhívás! Felhívjuk a község asztaliteniszezőit, hogy a falunapon asztalitenisz versenyt rendezünk. Az első három helyezett értékes jutalomban részesül. Regisztráció a falunapon 8.00-9.00 óra között a Művelődési Házban.

Anyakönyvi hírek Házasságkötések: Miklós László és Tóth Petra 2015.05.09. Babina Péter és Dr. Urr Krisztina 2015.05.23. Kovács Béla és Károli Mónika 2015.06.05. III. évfolyam 6. szám

2015. június


20 Amiről érdemes megemlékezni Június 24. Szent Iván napja

A

katolikus névhasználatban Keresztelő Szent János napja, kinek egyházilag kezdeményezett ünnepe az V. századtól vált elterjedtté. E jeles nap meghonosításában az a mögöttes szándék is nagy szerepet játszott, hogy a Szentszék kifoghassa a nyári napfordulóhoz kötődő pogány szokások vitorlájából a szelet, és szolidabbá, illetőleg dogmatikailag igazolhatóvá tegye azokat. Az egyház tehát beépítette liturgiájába az ősi, kereszténység előtti hiedelmeket és rítusokat, s keresztény tartalommal töltötte meg. Az egyház ennek jegyében június 24-ére helyezte Krisztus megkeresztelőjének, „az égő és világító fáklyának”, azaz Szent Jánosnak a születése napját, ami a világosság győzelmét szimbolizálta a sötétség és a halál felett. Az antik eredetű tűzgyújtást a hivatalos egyházi állásfoglalás János evangéliumának alábbi soraival magyarázta: „Annak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom”. Ilyenformán a szentségi jelleget nyert Szent Iván-éji tűz a keresztény fényszimbolikával került párhuzamba. Ennek köszönhetően az örömtűzgyújtás dogmatikailag megszelídített formája egész Európa területén élő szokás maradhatott, s az egyház rosszallása ellenére a különböző pogány babonák és mágikus praktikák is tovább virágozhattak a nép körében. Magyarországon június 24-ével kapcsolatban a János szláv névalakja, az Iván rögzült a köztudatban, amin valószínűleg a bizánci kereszténység hatása érződött, s a régi magyarok júniust Szent Iván havának is

nevezték. A régi naptárban a június 21-ei nyári napforduló és a 24-ei Szent Iván nap még egybeesett, a két dátum a későbbi naptárreformok következményeként vált ketté. A Nap, amely a téli napfordulótól kezdve egyre magasabban jár az égen, június 21-én éri el pályájának csúcsát, s áll az égbolt legmagasabb delelési pontján. Ez jelenti a Nap életének a felezőpontját, ettől kezdve mind korábban megy le a nap. Ezért nevezik június 24.-ikét nyárközép napjának is, hiszen az év leghosszabb napjával és legrövidebb éjszakájával veszi kezdetét a csillagászati nyár. Az év legrövidebb éjjelén a túlvilág nyitottabbá válik, nagyobb az átjárhatóság evilág és a másvilág között. Az elmosódó határok miatt a földieknek nagyobb lehetősége nyílhat a jövő titkainak kifürkészésére és az elkövetkező időszakok történéseinek befolyásolására, így különböző jóslási és termékenységfokozó praktikák kapcsolódnak ehhez az éjszakához. A képlékeny határok miatt különféle természetfeletti lények tesznek látogatást az ember világába, akik ellen a földi halandó gonoszűző mágiákkal védekezhet. Szent Iván-éje a varázslat és a misztikum éjszakája, amikor bármi megeshet, s e különleges alkalomból az emberek kultikus örömtüzek mellett együtt virrasztják át az éjszakát. A tűz egyúttal a Napot is szimbolizálja, mint a megtisztulás, újjászületés és az örök megújulás jelképe. A Szent Iván-éji tűzgyújtással a Nap megújhodását kívánták mágikus úton elősegíteni, s egyes helyeken a lángoló kerék legurítá-

sa a magaslatról bizonyára a Napra utalhatott. A tűz körül a fiatalok örömtáncot lejtettek, termékenység- és szerelemvarázsló dalokat énekeltek, hogy a fény elűzze az éj sötétjét, és távol tartsa az ártó szellemeket. A tűzcsóvák lengetése és a tömjénezést idéző füstölés a démoni lények megfullasztását szolgálta. A tűz parazsának termékenységfokozó hatást nyilvánítottak, minél magasabban ugorja át valaki a tüzet, olyan magasra fog nőni a kender. A szántóföldeket égő faágakkal járták körül, s a hátra maradt hamut a földekre hintették, hogy termékenyebb legyen. Az elszenesedett üszög tűz- és villámelhárító képességet nyert, ezért a házak eresze alá tették, hogy megvédje lakóit a betegségektől és rontásoktól. A tűzbe vetett almának gyógyító ereje lett, amivel a gyermekeket kínálták meg. Hasonló tulajdonsága volt a Szent Iván napján gyűjtött harmatnak is, amit sokatmondóan életvízként emlegettek. A gazdák ezen a napon hagyták a tűzhelyet kialudni, hogy a Szent Iván-éji máglyáról hozott zsarátnokkal gyújtsák be újra. A fiatalok páfrányvirágot kerestek az erdőben, mely a néphiedelem szerint ezen az egyetlen éjszakán virágzik, s aki megtalálja, szerencsés és gazdag lesz. Ehhez az éjszakához kapcsolódik Shakespeare egyik legnépszerűbb és legmisztikusabb drámája is, a Szentivánéji álom c. komédia. (Forrás:http://www.mimicsoda.hu/print.p hp?id=758) (Szerk.: Pintér Aliz)

IMPRESSZUM Felelős kiadó: Mesztegnyő Község Önkormányzata Szerkesztőség: Nagy László Péter főszerkesztő Móri Csaba szerkesztő 8716 Mesztegnyő, Szabadság tér 6. E-mail: [email protected] Megjelenik: 510 példányban Nyomdai munkák: Conti-Livello Kft., Nagykanizsa


2015. június


21 ÉLETUTAK Interjú Varga Jánossal

V

arga Jánosnak hívnak, 1937. szeptember 12-én születtem kint a szőlőhegyen. Édesanyám, Bódis Katalin 1902-ben született a gadányi hegyen. Rokonságban állt a szomszédunkkal, a Nádudvariakkal, így gyakran átjött hozzájuk látogatóba, a szüleim így ismerkedtek meg egymással. Édesapám, Varga János tősgyökeres hegyi gyereknek számított, 1905-ben született az Öreghegyen. Édesapám bátyja a nagy népvándorlás idején kivándorolt Amerikába. Az unokája egy kicsit fiatalabb tőlem, Ohióban él. Egy időben leveleztünk is egymással, aztán megszakadt vele a kapcsolat. Hárman voltunk testvérek. A József bátyám 1934-ben, a nővérem, Mária 1935-ben született. Sajnos már egyikük sem él. A nagyszüleimről nincs sok emlékem, legjobban az apai nagypapámra emlékszem. Ő is velünk lakott, és már nagyon idős volt. Suszter szakmája volt, emlékszem arra, hogyan szokta talpalni a bakancsokat. Az élet odakint az Öreghegyen szép is volt, meg nem is. Én 25 éves koromig éltem ott. A háború előtt tizenkét család lakott az Öreghegyen. A házak messzire álltak egymástól, völgyek választották el őket, a „kiáltás hangjáig” tartott egy-egy birtok határa. Édesanyám háztartásbeli volt, s amikor végzett a főzéssel, jó hangosan átkiáltott édesapámnak a másik partra, az volt a telefon. Mindenki jól ismerte a szőlőhegyen egymást, s a gazdák az összes gyerekre odafigyeltek, nemcsak a sajátjukra. Az iskolából hazatérő gyerekeket minden gazda megkínálta. A „hegyes emberek”

egy külön nációt alkottak, s mindig nagyon összetartottak. Nagy bálok, mulatságok is voltak ott a hegyen, még a faluból is idejártak ki névnapozni, s iszogattak-bográcsoztak. Télen a családok felváltva jártak át egymáshoz kukoricát kopozni, s énekeltek-borozgattak közben, az asszonyok tollat fosztottak, karácsonykor a fiatalok betlehemeztek. Keményen kellett dolgoznunk, mert muszáj volt. Pénz akkor volt, ha az ember már gyerekfejjel elment a gazdáknak lovat vezetni, akik jöttek fel a hegyre szőlőt mókultatni. 10-20 forintot lehetett ezzel keresni. A háztáji gazdaságban tartottunk még ludakat, baromfikat, disznókat és tehenet, ebből éltünk meg. A tejet a faluba hordtuk be, a mai felső bolt mögött volt a tejcsarnok. Így tengették az emberek a hegyen az életüket. A legtöbb probléma a vízszerzéssel volt, 200-300 méterre volt a házunktól a kút. A faluhoz hasonlóan itt sem volt villany, petróleumlámpával világítottunk. Jó két kilométerre voltunk a falutól, onnan kellett mindennap bejárni az óvodába, majd az iskolába. Télen fél méteres havak is voltak, amikor megfagyott, mi, gyerekek a tetején mentünk, mert elbírt bennünket, így mentünk a faluba. Már az óvoda is kötelező volt, de én nagyon szerettem, mert az egyik Nádudvari nagynéném, a Mária kedvesnővér volt a zárdában. Mindenki szeretett az apácákhoz odamenni, mert olyan aranyosak voltak. Az óvodaterem a földszinten lévő, a mai óvoda felöli legszélső helyiség volt. Akkor még nem volt főzés, mindenki vitte magával otthonról a tízórait. Sok

Szülők az Öreghegyen: id. Varga János és Bódis Katalin


mesét és verset tanultunk ott. A fiúk iskolája a háború előtt a Faluháznál volt, de én csak nagyon rövid ideig jártam oda. Abban az évben, amikor elkezdtem az első osztályt, kitört a háború, és december környékén mindenkinek el kellett menekülnie. A németek, meg az oroszok is hajtottak bennünket. Édesapámat szerencsére nem vitték el katonának, mert sántított. Abban az időben is úgy csinálták, hogy csak az ifjúság színe-javát vigyék el golyófogónak. Emlékszem, a karácsonyt Bukógáton töltöttük, innen mentünk tovább Somogygesztibe. Itt vészeltük át a telet, az iskolában voltunk elszállásolva. Megélhetésünk abból volt, hogy édesapám Pozsár József iskolaigazgatónál dolgozott, amíg tavasszal haza nem térhettünk. Mi visszaköltöztünk a hegyre, amit teljesen széjjeldúltak. Csak a terület volt meg, a pincét és a házat tönkrebombázták vagy ágyúval széjjellőtték. A faluban is alig maradt egy-két ép ház. Nem volt semmink a világon, ruhánk is csak annyi volt, ami éppen rajtunk volt, mindenünk tönkrement abban a háborús világban. Mindent elölről kezdett kezdeni, egy-egy forintot rakosgattak egymás mellé az emberek. A háború után már csak 5-6 család élt az Öreghegyen, mert sokan látva a nyomorúságos állapotokat, inkább máshol telepedtek meg. A háború után újra kellett kezdenem az első osztályt. Mikor az apácákat elzavarták a zárdából, már a fiúk is oda jártak iskolába. Vegyes osztályok voltak, az egyik padsorban a lányok ültek, a másikban a fiúk.

2015. június


22

A legkedvesebb tanáromat Kassai Lajosnak hívták. Ő eredetileg nem volt pedagógus, hanem repülős volt, így sok kiskatona nótát is tanultunk tőle: „Égre fel, magyar pilóták!”. Amikor a nyolc osztályt elvégeztem, elmentem ipari tanulónak, s a régi Kövesdimalomban voltam gyakornok. Egy sváb ember, a Pista bácsi volt ott a főnök, ő és a felesége Mikéből származott ide. A Pista bácsi úgy kezelt, mintha csak apám lett volna. Szerettem ott dolgozni, s az emberek is felnéztek ránk. A régi időkben a molnároknak nagy megbecsültsége volt, és úrnak szólították őket. A gépész-

Esküvő. Tapsony, 1963.08.03. szel együtt öten dolgoztunk a malomnál. Jól megvoltunk egymás között, sokat viccelődtünk. Aztán ’57-ben be kellett vonulnom a hadsereghez Szolnokra, ahol műszaki katonának képeztek ki. Huszonnégy hónapos szolgálati időt kellett ott

lehúzni, én ’59-ben szereltem le. Nem szerettem a katonaságot, de muszájból azért elviseltem. Agitáltak engem is, hogy fizetésért maradjak ott továbbra is, de inkább hazajöttem. Jobban szerettem az otthoni légkört, a barátaim is mind Mesztegnyőn voltak, és szerettem a molnárszakmát. Miután ’59 végén megalakult a mesztegnyői TSZ, teljesen szétzilálták a malmot, amit először egy neoncsöveket gyártó üzemmé alakították át. A szőlőhegyet is a TSZ tette tönkre. A szántásra alkalmas területeket tagosították, amit meg nem lehetett felszántani, azt kimérték háztájinak, de abból egy család már nem tudott volna megélni. Miután otthagytam a malmot, egy ideig az erdészetnél dolgoztam, aztán ’62-ben elkerültem Tapsonyba, ahol volt egy takarmánykeverő üzem. A tapsonyi keverőnél sok kukoricagóré volt, ahol a lányok gépekkel kopozták a kukoricát. A jövendőbelim, Csima Zsuzsanna is itt dolgozott, így ismerkedtem meg vele. A lekopzott kukoricát talicskával szokta a keverőhöz tolni, amiből aztán tápot csináltunk. Én a siló tetején szoktam tartózkodni, így mindig láthattam, ahogyan járt-kelt odalent, s nagyon megtetszett nekem. Ő akkor húsz éves volt, és nagyon csinos. Aztán egyszer szóba elegyedtünk, megismerkedtünk, s 1963. augusztus 3-án megesküdtünk Tapsonyban. Ez volt életem egyik legcsodálatosabb eseménye. Cigányzenére roptuk a lakodalomban. Az esküvő után egy rövid ideig Tapsonyban maradtunk, aztán Mesztegnyőre költöztünk. 1964-ben megszületett a Márta lányunk, 1966-ban a Rita. A mai házunk helyén eredetileg egy kis parasztház állt, azt elbontottuk, s felépültük az új házat. Miután letelepedtünk, a finommechanikánál helyezkedtem el, ott kitanultam fűtőnek, és nehézgépkezelői szakmát is szereztem. Aztán egy időben azt kezdték el pletykálni, hogy az üzemet

Katonaként. Szolnok, 1957-59. hamarosan be fogják zárni, mert nem éri meg tovább fenntartani. Ekkor inkább a Gamesz-hez szegődtem el dolgozni. Hatvan éves koromban innét vonultam nyugdíjba. Mostan itthon tengetjük az életünket a mamával, éljük az idősek életét. Két év múlva már 80 éves leszek. De valamivel mindig muszáj tevékenykednem, a feleségem mérgelődik is mindig miatta. Nagyon szeretek kertészkedni, vagy a kistraktoromat reparálgatni, vagy a hegyen lévő kis szőlőföldünket gondozni. A mostani szőlőt már úgy vásároltuk, de innét is odalátni a régi területünkre. Nincs már ott semmi, a régi gyümölcsfák sem igen vannak már meg. Egy unokánk van, az Andi, aki a postán dolgozik, de most éppen gyes előtt áll. A kis dédunokánk most fejezte be az első osztályt. Egy tünemény, nagyon szeretjük. Jó tanuló, egy jutalomkiránduláson is részt vehetett, amit az iskola jobb tanulóinak szerveztek. Gyakran eljön hozzánk, ő a mi legnagyobb örömünk. (Interjút készítette: Pintér Aliz)

Színházlátogatás Keszthelyen

E

gy szép tavaszi napon a 8. osztályosok tanítás helyett Keszthely felé vették az irányt.A Balaton mindig vonzó, de most nem a "magyar tenger" partja, hanem a kultúra egyik fellegvára, a Balaton Színház és Kongresszusi Központ volt a kirándulásunk célpontja. A Turay Ida Színház társulatának előadásában Shakespeare klasszikusát, a Rómeó és Júliát néztük meg. Még azok a fiúk is nagy figyelemmel kísérték végig a darabot, akik "hivatalból" elutasítják a romantikát. Valószínűleg megértették, hogy sokkal többről van szó, mint két fiatal szerelmes évődése. A szín-


házlátogatás azért is hasznos volt, mert a Rómeó és Júlia a középiskola első osztályában kötelező olvasmány lesz. Az előadás végén hosszú percekig tartott a tetszésnyilvánítás, de a legnagyobb tapsot a Tybaldot és Mercutiot alakító színészek kapták. A művelődés mellett természetesen maradt időnk városnézésre és Balaton-parti sétára is. Köszönjük iskolánk Szülői Munkaközösségének támogatását, hogy ilyen szép élményhez juttattak bennünket. 8. osztályos diákok

2015. június


23 A Boda ikrek sikerei a sakk sportágban

Kedves Olvasók! Egy régi adósságunkat törlesztjük a most következő cikk megjelentetésével. Az írás tartalmához annyit szeretnénk hozzátenni, hogy a cikkben szereplő Boda ikreket

már egy jó éve Rázsits Géza sakkmester készíti fel a versenyekre. Ezt az önzetlen munkát a község nevében is szeretnénk Neki megköszönni. Gratulálunk a versenyzőknek, az őket felkészítő Rázsits

Gézának, s köszönet a lányokat mindenben támogató (utazás,..stb.) szülőknek. További eredményes munkát kívánva:

B

megbízhatóan jól szerepel egész évben, vagy az, aki néha kiemelkedő eredményt ér el? Erre a bukméker azt válaszolja, hogy az a legjobb, aki az év legfontosabb versenyét megnyeri. 2015. évi Somogy megyei korosztályos diákolimpiai bajnok Boda Sári, Boda Nóri pedig ezüstérmes. Boda Sári ezzel a győzelemmel jogot szerzett arra, hogy Somogy megyét képviselje a 2015. áprilisi országos döntőn Miskolcon. Ott csak a megyei bajnokok és a budapesti kerületi bajnokok vehetnek részt. Sári el is ment erre a versenyre, s bár több győzelmet is aratott, végül nem sikerült az élmezőnybe kerülnie. Tudjuk, hogy a magyar sakkutánpótlás nevelése a világ élmezőnyébe tartozik, és ő ott olyan versenyzőkkel találkozott, akikkel sokkal jobb edzők, sokkal több időt foglalkoznak. A hosszú utazást és az idegenben alvást is szokni kell még, de legalább látta, hogy mennyit kell még fejlődnie. Visszatérve a balatonföldvári sakkversenyhez, a második helyezett az a Budapesten élő Frank Kimberly Mária lett, aki az országos versenyen legyőzte Boda Sárit. De itt Boda Nóri – aki végig harcban állt az első helyért – legyőzte Kimberly-t. A budapesti kislánynak a vigaszágról visszaküzdve magát sikerült végül megszereznie a második helyet. Osztálytársukkal, Fekete Lucával kiegészülve, megnyerték a megyei 3 fős csapatversenyt is, és ők képviselték Szombathelyen a megyénket az országos csapatversenyen, ahol az idősebb korosztályúakkal is felvették a versenyt. Aki esetleg nem tudná, hogy kik a Boda

ikrek, annak elmondjuk, hogy 2006-ban születtek, és azóta Mesztegnyőn élnek. Jelenleg a Marcali Mikszáth Kálmán Utcai Általános iskola tanulói, akik ebben a tanévben 3. osztályosok. Jó tanulók és jó sportolók, és a sakkon kívül még a korosztályos iskolai kézilabda csapatnak is stabil tagjai. Gratulálunk az eddigi szép eredményekhez, az egész falu büszke lehet rájuk! Sok sikert, kitartást és szorgalmat kívánunk Nekik. Rázsits Géza

oda Sári első, Boda Nóri harmadik helyezést ért el a Balatonföldváron 2015.05.30-án megrendezett korosztályos nyílt sakkversenyen. Ezek a csodálatos eredmények egyáltalán nem számítanak meglepetésnek azok számára, akik ismerik eddigi sakkpályafutásukat. A teljesség igénye nélkül szeretnék most felsorolni néhány kiemelkedőbb eredményt eddigi sikereikből. Boda Sári 2014-ben 3. helyezést ért el a korosztályos megyei egyéni sakk diákolimpia versenyen. Boda Nóri csak ezután kezdett el sakkfoglalkozásokra járni. 2015 februárjában, a kéthelyi korosztályos sakkversenyen Kisbank Anna (kaposvári sakkozó) mögött, Boda Nóri második, Boda Sári pedig a harmadik helyen végzett. Az egy hét múlva rendezett 2015. évi megyei egyéni korosztályos sakk diákolimpia versenyen viszont már Boda Sári első, Boda Nóri második helyezést ért el. Gratulálunk Sári! Gratulálunk lányok! Erről a nagy győzelemről az jut az eszembe, amikor megkérdeznek egy híres angol bukmékert, hogy ki a legjobb versenyző. Az-e, aki stabilan és

Nagy László Péter

Gratuláció 50. házassági évforduló alkalmából Szerető szüleink, Puha László és Puha Lászlóné Marika 2015. június 12-én ünneplik 50. házassági évfordulójukat. Ebből az alkalomból ezzel a kis verssel, szeretettel köszöntik Őket lányaik, vejeik és unokáik. Rég volt már, hogy egymásra találtatok. Az idő hamar elrepült. Együtt éltétek le életeteket, Mely oly sok fáradtságba került. Boldogság kísérte utatokat, A végsőkig kitartott szerelmetek. Kiálltátok az élet próbáit, Amiért dolgozni, harcolni kellett. S ím, most 50 évnyi házasság után, Még mindig velünk vagytok, Büszkén tekintenek rátok Gyermekeitek, s csodálattal unokáitok. Hálásak vagyunk, hogy értünk Annyi mindent tettetet. Terelgettetek az élet útján, Segítettetek, felneveltetek. Ha egy apró esés után Szemünkből a könny kicsordult, Ti megvigasztaltatok, mondva: „Mire katona leszel, meggyógyul!” Megtanítottatok a helyesre, a jóra, Vigyáztatok ránk gyermekkorunkban. Mosolyt csaltatok az arcunkra, Fogtátok kezünket a bajban. Most, hogy már felnőttünk Köszönettel tartozunk nektek, És szeretettel kívánjuk, Hogy legyen hosszú, boldog életetek.


2015. június


24 Csíksomlyói pünkösdi búcsú 2015

Csíksomlyói pünkösdi búcsú 2015 „Oltalmad alá futunk” /a jubileumi év mottója/

A

z Erdélyben található csíksomlyói kegyhely számára jubileumi Máriaév 2015, mert a Szűzanya csíksomlyói kegyszobra körülbelül 500 esztendős. A jubileumi évet nagyméltóságú. és főtisztelendő Jakubinyi György érsek atya, a gyulafehérvári főegyházmegye főpásztora nyitotta meg, 2014. szept. 14-én a csíksomlyói kegytemplom pápai kisbazilikájában. A jubileumi év számos eseménye mellett kiemelt jelentősége volt a kegyhely főbúcsúi szentmiséjének, amely bemutatására pünkösd szombatján a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben került sor. Dosztojevszkijről mesélik, hogy évente egyszer elutazott Drezdába, hogy a Sixtusi Madonna képe előtt időzzön. A nagy író azt vallotta utazásairól: „Legalább évente egyszer fel kell tudnom nézni egy emberre, hogy ne rendüljön meg a hitem önmagamban és a többi emberben”. Legalább évente egyszer fel kell néznünk az „Egészen szép”-re, hogy ne rendüljön meg az Istenbe, a felebarátainkba, s az önmagunkba vetett hitünk. „Oltalmad alá futunk” - hirdeti a jubileumi év mottója. Ezzel a lelkülettel

A Szűzanya 500 éves csíksomlyói kegyszobra


zarándokoltak őseink sok-sok évszázadon át Csíksomlyóra, hogy erőt kapjanak a jövő építéséhez a kiengesztelődés, a megbocsájtás, az igazságosság és a béke jegyében. Budapestről a Keleti-pályaudvarról indult péntek hajnalban a zarándokok Erdélybe tartó szerelvénye (1160 fő). Csodálatos élmény volt számomra, hogy egy kis baráti társaság tagjaként magam is a Csíksomlyóra igyekvők között lehettem. A mozdony az idén II. Rákóczi Ferenc arcképét, s a vele kapcsolatos események szimbólumait ábrázolta. Az idén emlékezünk a fejedelem halálának 280. esztendejére. A 6 nyelven beszélő, rendkívüli műveltséggel és hatalmas vagyonnal rendelkező Rákóczi - feladva a főúri kényelem és uralkodás minden fényűzését a haza és a magyar szabadság ügye mellé állt. A magyarság szemében ma is tisztalelkű és becsületes vezetőként él tovább, mivel a szatmári békekötés után a felkínált közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni, s végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett. A szabadságharc bukása ellenére is megakadályozta az ország beolvadását a Habsburg Birodalomba és a rendi alkotmány - ha látszólagosan is -, de fennmaradt. Személye példaként állhat minden magyar előtt, jelmondata méltán került a csíksomlyói zarándokvonat mozdonyára: „Cum deo pro patria et libertate.” (Istennel a hazáért és a szabadságért.) Pünkösdkor a Szentlélek kiáradását ünnepeljük, amely - akárcsak a húsvét mozgó ünnep. Húsvét után 50 nappal következik, innen ered a neve is, a görög pentekosztész, azaz Jézus mennybemenetele után az 50. napon az apostolok összegyűltek, majd a Szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel és különféle nyelveken kezdtek beszélni. Ekkor kezdett prédikálni Péter apostol és beszédére sokan felfigyeltek. Majd követni kezdték, s később megalakultak az első keresztény gyülekezetek, vagyis Pünkösd egyben a keresztény egyház születésnapja is. Nehéz szavakba önteni, hogy mennyire mélyen megérinti a vonaton utazó zarándokokat az a szeretet, amellyel az Erdélyben élő magyar testvéreink az egyes állomásokon vártak bennünket. Kosárban pogácsa, kupicákban pálinka, zenekar, virággal integető emberek. S együtt énekeltük a magyar és a székely himnuszt.

A Csíksomlyói zarándokvonat mozdonya Nagyváradon Tőkés püspök úr is az ünneplők között volt, lobogtak a magyar és a székely zászlók, és a szemek megteltek könnyel. „Köszönjük a Miniszterelnök Úrnak a magyar állampolgárságot!”kiáltották felénk többen is. Kolozsváron is tele volt az állomás magyarokkal, szólt a zenekar, és táncoltak a helybeli fiatal néptáncosok. Köszöntőszavak, elcsukló hangok, feledhetetlen arcok. Jóval éjfél után értünk Újtusnádra a szálláshelyünkre, de a hideg, a sötét és az eső ellenére is kint álltak a bennünket váró emberek az állomáson. Másnap napsütötte időjárás fogadta a búcsúra érkezőket Székelyföldön és mindenki Csíksomlyó felé vette az irányt. Az idei zarándoklat a 448. volt a sorban, a legelsőt 1567-ben István gyergyóújfalusi plébános vezetésével tartották annak emlékezetére, hogy Csík és Gyergyó katolikus székelyei a Tolvajos-tetőn győztes csatával álltak ellen János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakos hittérítési kísérletének. Cseausescu diktatúrájában nem lehetett szervezetten részt venni a pünkösdi búcsún, de akkor is sokan elmentek a kegytemplomba megérinteni a hársfából kifaragott 500 éves Mária-szobrot és meghallgatni a szentmisét.

2015. június

Mesztegnyői Gólya-hír A zarándoklat a romániai rendszerváltás után vált hatalmas tömegrendezvénnyé és a Kárpát-medencei magyarság találkozóhelyévé. A 90-es évek elején hamar kinőtte a kegytemplomot az egyre gyarapodó tömeg, és szabadtéri rendezvénnyé szerveződött a találkozás, melynek helyszíne ma már a két Somlyó-hegy közti nyeregben felépített Hármashalom-oltár. A zarándoklatnak kialakult hagyománya és szigorú rendje van. A falvakból gyalogosan induló keresztaljak jó előre kijelölik a zászlóvivőket, a csengettyűs fiatalokat, és az előimádkozó és előéneklő embereket. A zászlókkal gyaloglókat az érintett falvak lakói ivóvízzel és kalácscsal kínálják, majd az ő keresztaljuk is csatlakozik a csoportokhoz. A hegyre induló papság a Salvator-kápolnánál elénekli az „Egészen szép vagy, Mária” kezdetű éneket, a meredek kaptatón pedig a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium székely ruhát viselő végzős diákjai viszik a labarumot az oltárhoz. A szentbeszédet Jakubinyi György gyulafehérvári érsek tartotta, akit százezrek hallgattak áhítattal a nyeregben. „Legyünk hűek őseink szent hitéhez és erényeihez, vagyis katolikus keresztény szent hitünkhöz, legyünk hűek nemzetünkhöz és szülőföldünkhöz, és legyünk hűek anyanyelvünkhöz, anyanyelvi kultúránkhoz!” – hangsúlyozta. A szabadtéri szentmisén részt vett Áder János köztár-

Áder János köztársasági elnök úr és felesége a Csíksomlyói búcsún


25 sasági elnök és felesége Herczeg Anita is, s az államfő beszédében hangsúlyozta: „A hűségről szólt ez a szent beszéd, amit mindannyian megszívlelhetünk.” Áder János megválasztása óta harmadik alkalommal vett részt ezen az eseményen, amely számára a „legek” pünkösdje volt, hiszen most volt a legmelegebb, most voltak becslése szerint a legtöbben, és a három alkalom közül ez volt „a leggöröngyösebb út”, amelyen felmászott a nyeregbe, utalva a Székely himnuszra, amelyet a szent mise végén - a pápai és a magyar himnusz után – együtt énekeltek el az egybegyűltek. Szombat délután a csángók számára celebráltak magyar nyelvű misét, aztán virrasztással telt az éjszaka: a hagyomány szerint hajnalban a kálváriát végigjáró ember a Salvator-kápolnánál a napba nézve megpillanthatja a galamb képében megjelenő Szent Lelket. De akinek ez nem sikerült, az is gyönyörködhetett a gyimesi csángó gyermekek gyönyörű énekében: „Nem vagyunk árvák/ Van édesanyánk/ Ki a magas mennyekből/ Gondot visel ránk. Fehér rózsaszál/ Mennyből leszálltál/ Csíksomlyói kegytemplomban kivirágoztál.” A csángók (az „elcsángáltak”) a Kazinczy-féle nyelvújítás előtti ősi, archaikus magyar nyelvet beszélik. A 250 ezres csángó közösségből még 60 ezren beszélik valamilyen szinten a magyar nyelvet. Erősen ragaszkodnak katolikus hitükhöz, így az ortodox vallású románság nehezen tudja őket az asszimiláció felé terelgetni. Szent István a csángó néppel együtt alkotott ország szent koronáját ajánlotta fel 1038-ban Szűz Máriának. Úgy teljes a csíksomlyói pünkösdi búcsú, ha a résztvevők vasárnap elzarándokolnak a Gyimesbükknél húzódó egykori magyar, ezer éves határhoz. A zarándokvonatok utasai részt vettek a gyimesbükki szabadtéri misén. Ez a csángó település igazi zarándokhellyé vált, a kápolnánál találkozhattunk dr. Papp Lajos szívsebész professzor úrral is. Ő szinte minden évben eljön ide, kezében az elmaradhatatlan faragott vándorbottal. Hétfőn hazafelé jövet a zarándokvonat megállt Madéfalván. Itt leróttuk kegyeletünket a madéfalvi veszedelem (Siculicidium), azaz a székelygyilkosság áldozatainak turulmadaras emlékműve előtt. Madéfalván, 1764. január 7-én, Mária Terézia parancsára az erőszakos

Böjte Csaba ferences szerzetes a Szent István Gyermekotthon előtt katonasorozás következtében 200 székely embert mészároltak le, köztük ártatlan gyermekeket és asszonyokat is. Felemelő és felejthetetlen érzés volt részt venni ezen a zarándokúton. Örülök, hogy a vonaton összegyűlt adomány egy részét sikerült átnyújtani Böjte Csaba ferences szerzetesnek, hogy ebből anyagilag támogatni tudja az általa alapított árvaházakat. Az adomány másik felét a gyimesbükki ősi Rákóczi-vár felújítási munkálataira fordítják. Még sokáig emlékezem majd arra, hogyan csendült fel a csíksomlyói nyeregben több százezer torokból az ősi székely himnusz: „Hej, én édes jó Istenem, Oltalmazóm, segedelmem, Vándorlásban reménységem, Ínségemben lágy kenyerem! Vándorfecske sebes szárnyát, Vándorlegény vándorbotját, Vándor székely reménységét, Jézus áldd meg Erdély népét! Vándorfecske hazatalál, Édesanyja fészkére száll, Hazajöttünk, megáldott a Csíksomlyói Szűz Mária.” Nagyné Bakos Franciska

2015. június


26 Kirándulás a Föld napján

prilis 22-én a FÖLD NAPJA al-

kalmából meghívást kaptunk HoszÁ szúvízre. Örömünket fokozta, hogy ez alkalomból nem mindennapi, különleges fákat, bokrokat ültettek óvodánk udvarába a Hosszúvízi Önkormányzat jóvoltából. A növények már fejlődésnek indultak új „lakóhelyükön”, ezúton is köszönjük. A nagycsoportos gyerekeket tízórai után a község kisbusza szállította a hosszúvízi faluházhoz, ahol már várt bennünket Máté-Botos Ivett, a falu polgármestere, aki egyben a délelőtt szervezője is volt. Megérkezésünk után Mozsárné Kutor

Veronika szórakoztatta a gyerekeket zenével, közös énekléssel, mondókázással. A délelőtt további részében három „állomáson” tevékenykedhettek a gyerekek. A kultúrházban „Föld – Víz – Levegő” játékot játszhattunk, beszélgettünk bolygónk élővilágáról, kedvükre színezhettek a gyerekek alkalomhoz illő színezőket. Ez alatt a faluháznál szorgos kezek ültették a muskátlikat balkonládákba, és ismerkedhettek a szelektív hulladékgyűjtéssel. Természet közelben kellemesen eltöltött délelőtt bizonyára hasznosnak mondható, hiszen a Föld védelmére, a környezetvé-

delem jelentőségére már gyermekkorban kell felhívni a figyelmet. Mindez csak úgy sikerül, ha gyermekeinkkel együtt tudunk rácsodálkozni szűkebb élőhelyünk szépségére, ha velük együtt teszünk – akár játékosan is – valamit környezetünk megóvása érdekében, hiszen: „a Földet nem nagyapáinktól örököltük, hane m unokáinktól kaptuk kölcsön” (Indián bölcsesség) Hosszú-Hanzel Veronika óvodapedagógus

Mindszenty bíboros emlékművének koszorúzása 2015. május 6-án


2015. június

VEGY

ESKERESKEDÉS

Megújult árukészlet, rövidáru, műanyagáru!

ÉLŐ ÉS MŰVIRÁG KAPHATÓ! TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÁSUNK TELJES KÖRŰ ÜGYINTÉZÉSSEL ÁLL A LAKOSSÁG SZOLGÁLTATÁSÁRA.

ÚJ NYITVA TARTÁS: DE. 8-11-IG, DU. 14-17-IG Mesztegnyő, Vörösmarty u. 10. Gróf László

N

Y Í L Á S Z Á R Ó K

Ajtó, ablak, műanyag-fa, gyártása-beépítése megrendelhető. Redőny, reluxa, szalagfüggöny Tel.: 06-30/283-61-71; 06-85/329-370

Júniusi képes összefoglaló

Szent László napi ünnepségen résztvevő vendégeink, köztük Dr. Túrós András polgárőrség országos parancsnoka

Pedagógusnapi ünnepi ebéd a Faluháznál

A Honi Hagyományőrző Klub tagjai a tapolcai Malomtónál

A Mesztegnyői Cigány Nemzetiségi Önkormányzat által szervezett gyereknap résztvevői

Vidám kavalkád az óvodai ballagáson

Boda Sándor és társai az 55 éves osztálytalálkozón

Az ovisok műsora anyák napi rendezvényünkön a Faluháznál

A Mesztegnyői Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Gasztronómiai Napot tartott a Faluház udvarán

MESZTEGNYŐI GÓLYA-HÍR

Recommend Documents