MESZTEGNYŐI GÓLYA-HÍR

Mesztegnyő és Hosszúvíz Községek Önkormányzatának Közérdekű Havilapja

MESZTEGNYŐI GÓLYA-HÍR III. évfolyam 7. szám

2015. július

XVI. Rétesfesztivál és Falunap

A

z előző évekhez hasonlóan, júliusi számunkban szeretnénk Önöknek a rétesfesztiválunkról és falunapunkról egy kicsit bővebb beszámolót átnyújtani. 16. alkalommal szerveztük és valósítottuk meg a valamikor „Somogy megyei gasztronómia… (Folytatás a 4. oldalon)

ÉLETUTAK Sebestyén Jánosné

S

ebestyén Jánosné vagyok, a leánykori nevem Csendes Ágnes. Édesapámat Csendes Józsefnek hívták, itt született Mesztegnyőn, édesanyám: Félix… (Folytatás a 17. oldalon)

X. HONI Tánctábor

T

izedik alkalommal szerveztük és valósítottuk meg a HONI Tánccsoport tánctáborát. Sokan vannak, akik mindegyik tábornak a részesei voltak, de ’hál Isten olyanok is akadnak, akik az idén csatlakoztak hozzánk először. Régi barátunk, koreográfusunk Gálber Attila (Folytatás a 12. oldalon)

Kiss János, kitüntetésben részesült

2

015. június 27-én, a Somogy Megyei Polgárőrnap alkalmából Szőkedencsen tartottak a megyei polgárőrök számára nagyszabású ünnepi… (Folytatás a 6. oldalon)

Mesztegnyői Gólya-hír

III. évfolyam 7. szám

2

2015. július


3 Tisztelt Mesztegnyőiek!

K

edves Olvasó! 70 éve, 1945. augusztus 6-án az Egyesült Államok akkori elnöke, Harry Truman egy Little Boy (magyar fordításban kisfiú) elnevezésű „csomagot” küldött Japánnak. Egészen pontosan egy B29-es amerikai bombázó repülőgépének fedélzetén szállították Japán Hirosima városa fölé, majd dobták le az addigi történelem leggyilkosabb és minden képzeletet felülmúlóan legpusztítóbb harci fegyverét: az atombombát. Ami a robbanáskor történt, arra nem voltak és ma sincsenek szavak. Néhány órán belül szörnyű kínok között elpusztult 140.000 ember, majd még 70.000 az irtózatos sugárfertőzés következtében. Most a polgári lakosságról beszélek. Apákról, anyákról, fiatalokról, csecsemőkről. És Amerika ünnepelt. De mindez nem volt elég az atombomba technológiai előállítását akkor egyedüliként birtokló Amerikának, ezért hogy kétség se férjen a jövőbeni szuperhatalmi státuszához, rá három napra augusztus 9-én egy újabb, Fat Man nevű (magyarul kövér ember) „szörnyszülöttet”, egy újabb atombombát dobatott le –most Nagaszaki városára– a szabadság hazája nevében Truman elnök. És Amerika megint tombolt és ujjongott, miközben Nagaszaki városában újabb tízezrek múltak ki pokoli gyötrelmeket szenvedve. „Vae Victis” –Jaj, a legyőzötteknek–, szól a latin mondás. Itt azonban nem egy felfegyverzett hadsereg ellen küzdött a másik hadviselő fél. Valójában egy nemzet polgári lakosságának lemészárolása történt meg, tesztelve az előállított atombomba hatását. A második világháborúba később bekapcsolódó Egyesült Államoktól nem volt teljesen idegen, hogy harcászati szempontokból gyakorlatilag legyőzött ellenfelek országában az úgymond „nemzeti ellenállás” gerincének megroppantása céljából szőnyegbombázásokat hajtson végre. Karöltve az angol légierővel így pusztították el Drezdát, illetve Tokiót gyújtóbombák ezreivel, ahol a civil lakosság százezreit küldték a halálba. Van a genfi egyezménynek egy cikkelye, ami a háborús bűnök kivizsgálásáról, azok elkövetőinek felelősségre vonásáról szól. Háborúban elkövetett bűnök közé tartozik a civil lakosság lemészárlása. Megkérdezem a kedves olvasót, tud-e olyan esetről, amikor is a hirosimai és nagaszaki oktalan mészárlás kitervelői és elkövetői közül bárkit is felelősségre vontak volna az Egyesült Államokból. Nos, itt tartunk, ez az úgynevezett szuperhatalmi státusz! Európát katonailag


Amerika ellenőrzi a NATO-n keresztül. A totális gazdasági ellenőrzést pedig a Transzatlanti Szabadkereskedelmi Megállapodás (TAFTA) közeljövőbeni megkötésével fogja elérni, ami előrevetíti a nemzetközi tőke diktatúráját, felhasználva a liberális világszemlélet szerint a piac mindenhatóságának hamis elvét. Nem túl jó kilátások, de bízom abban – mint ahogy az életben is sokszor előfordul–, hogy mindig csúszhat hiba a legnagyobb tervek „fogaskerekei” közé is. Itthon a közbeszéd továbbra is az illegális bevándorlásról szól, már a „csapból” is ez folyik. Nem leragadva a témánál, de engedtessék egy rövid megjegyzést tenni, mert Európára és számunkra beláthatatlan veszélyt jelent a mintegy ötvenmillió útra kelni szándékozó potenciális gazdasági vándor Afrikából. Ezek a legújabban napvilágot látott megismerhető becsült adatok. Úgy hogy az EP ellenzéki handabandázása és ködösítése ellenére lassan egyre több európai vezető ismeri fel, hogy igazunk volt, amikor eldöntöttük, hogy kerítést építünk, igyekezve elhárítani a legnagyobb bajt. Házunk tájáról! Szerencsésen és nagy sikerrel újra megrendeztük a hagyományos Rétesfesztivált, illetve Falunapunkat. A szerencsés szót azért használtam, mert valóban baleset és betegség nélkül zajlott le a fesztivál, ahol azért jelentős létszám mozgott és meleg is volt bőséggel. A sikerest pedig büszkén mondjuk, mert jól szórakoztak a fesztiválra, valamint a falunapra idelátogatók és a sok munkával készített réteseink is vevőre találtak. Szeretném kiemelni, hogy a fesztivál megnyitójára idelátogató Megyei Közgyűlés elnöke, Jákó Gergely köszöntő szavaiban jelezte, hogy a Mesztegnyői Rétesfesztivált beválasztották a Somogyi Értéktárba. Rengetegen elmondták már, ám most is csak azt tudom leírni, hogy annak a sok adakozónak, önkéntesnek a munkája nélkül nem sikerülhetett volna. Köszönjük mindnyájuknak! Szeptemberben mindenkit, aki segített, hívni fogunk egy jóízű megbeszélésre és természetesen egy finom vacsorára. A rétesfesztivál két napjáról részletes írást találnak az újságunk hasábjain. Pályázatok terén újabb nagy sikerről számolhatok be. Mesztegnyő Község Önkormányzata sikeresen lobbizott, így lehetőséget kaptunk mintegy 150 millió forint értékben közintézményeinknél energetikai fejlesztésekre. Jelenleg a közbeszerzési eljárás bonyolult papír-

munkáin dolgozunk. A tempó nagyon feszes, ugyanis október 30-ig a kivitelezéssel, december 15-ig pedig a pályázati összeg végelszámolásával is végezni kell. Aki a faluban jár, láthatja, hogy elkezdődtek a munkák az orvosi rendelőnél. A betegektől ezúton is türelmet kérünk, egyben úgy gondolom, hogy sikerült egy szerény, ám a célnak megfelelő ideiglenes rendelési helyet kialakítani. Ha pedig elkészül a felújítás, akkor remélhetőleg mindenki megelégedésére birtokba veheti háziorvosunk, védőnőnk és természetesen a betegek a korszerűsített orvosi rendelőt. Mire az újság az olvasók kezébe jut, nagy valószínűséggel elkezdik építeni azt a villamosenergia-termelő blokkot, amivel költségkímélőbbé kívánjuk tenni intézményeink, főleg az iskolakonyha magas energiafogyasztását. Az önkormányzat képviselőtestülete határozott falunk közvilágításának korszerűsítéséről. Ennek keretein belül a kor színvonalának megfelelő energiatakarékos és látványában is ízléses világítótestekre cseréljük ki a jelenlegi pazarló, s így korszerűtlen lámpatesteket. Kedves Olvasó! 2015. augusztus 15-el 29. alkalommal kerül megrendezésre a Kárpát-medencei Ifjúsági Találkozó. Kitűnő és színvonalas programok várják az érdeklődőket. Kérek mindenkit, hogy akinek ideje engedi, látogasson el egyegy programra. Nem fogja megbánni! Ebben a túlzóan nyári melegben mindenkinek kitartást kívánok és vigyázzanak egymásra. Jó egészséget kíván: Nagy László Péter polgármester

2015. július


4 16. RÉTESFESZTIVÁL ÉS FALUNAP Mesztegnyő, 2015. július 18-19.

A

z előző évekhez hasonlóan, júliusi számunkban szeretnénk Önöknek a rétesfesztiválunkról és falunapunkról egy kicsit bővebb beszámolót átnyújtani. 16. alkalommal szerveztük és valósítottuk meg a valamikor „Somogy megyei gasztronómia rendezvénysorozat” egyik állomásaként kitalált és bevállalt Rétesfesztiválunkat. A hónapok óta tartó szervezési és előkészületi munkálatok során szinte minden alkalommal kerültek elő új ötletek, újító „jobbító” szándékú megoldásra váró feladatok. A részterületek felelőseivel már a kora tavaszi időszakban leültünk és átbeszéltük – az első pár alkalommal a főbb irányadó feladatokat, majd a későbbiekben a részleteket egyeztettük, beszéltük meg. Ezekre a megbeszélésekre már minden segítő szándékú szervezőt, segítőt vártunk. Közben zajlottak a háttérmunkálatok – az árusokkal való egyeztetések, helyfoglalások, szállítókkal, szolgáltatókkal való szerződéskötések. A színpad felújítása, fedésének tervezési-kivitelezési munkálatai. A fellépők kiválasztása, szerződéskötések, meghívók, plakátok elkészítése, reklám lehetőségek felkutatása. Vendégek-testvértelepülések meghívása, a zsűri kiválasztása, alapanyagok beszerzése-feldolgozása, szponzoroktámogatók felkeresése. Kísérő rendezvények - sportversenyek, főzőverseny,


kiállítások, VIP vendéglátás, csoportos étkezések megszervezése. És nem utolsó sorban a rétesek készítése, sütésa, árusítása stb… Minden évben kihangsúlyozzuk, hogy a rendezvény sikere a településen élők, dolgozók összefogásának, összehangolt munkájának eredménye. Mesztegnyő település Önkormányzata és a magam nevében külön köszönöm minden egyes ember, intézmény, szervezet hozzáállását, segítő szándékát, önzetlen segítségét, aki részt vett a fesztivál előkészítésében és megvalósításában. Egy közösség ereje mindig a benne munkálkodók összefogásának, segítőkészségének egységében mutatkozik meg. Köszönet érte! Nagyon büszke vagyok Mesztegnyőre, mert a körülöttünk lévő települések, akikkel együtt kezdtünk bele a fesztiváljainkba, mindannyian befejezték, illetve

teljesen lecsökkentették jelentőségét a vállalt rendezvényeknek. Persze ez nem csak a hozzáálláson múlik, hiszen anyagi vonzata is van, amit egyre nehezebb felvállalni. Ehhez kellenek a szponzorok és egyéb támogatók, akik segítségével töredékére csökkenthetőek a költségek. Támogatóink listáját a mellékletben megtalálhatják! A helyszíneket minden részterületen mindenki megfelelően előkészítette – takarítások, ideiglenes átalakítások, feldíszítések. Előző napokban helyükre kerültek az elárusító helyek, főzőhelyek, kiállítóhelyek, versenyek sátrai, kellékei. Hajnalban megérkeztek az árusok, akik hamar kipakolták portékáikat. Már korán reggel, - mint egy hangyabolyban – megindult a sürgés - forgás. Mindenki tudta a dolgát és a helyét, így nagyobb problémák nélkül vettük az akadályokat. A kisebb fennakadásokat lehetőségeinkhez mérten megpróbáltuk megoldani. Bízunk benne, hogy sikerült! A Rétesverseny résztvevői már korán elfoglalták a verseny helyszínét és nekiálltak a munkának. Az asszonyok a hajnalban már előkészített kemencék előtt várták a sütési lehetőségeket, ami abban a közel 40celsius fokos hőségben nem volt egy hálás feladat. Külön köszönet a kemencéket fűtő, a sütésben segédkező férfiaknak, akik komoly helytállást tanúsítottak. Majd a megnyitó és a zsűri bemutatása következett, akik hamarosan asztalaikhoz ülve elkezdték munkájukat. A már jól ismert kategóriákban lehetett nevezni - volt túrós, káposztás, diós, mákos, gyümölcsös, különleges és „kőtt”, vagyis keltrétes kategória. Ami újdonságnak számított, hogy egy rekord méretű rétest készítettek az arra vállalkozók. 10m-es rétesnyújtásba kezdett a csapat, amit egyszerre kellett nyújtani, megtölteni, majd feltekerni. A megsült káposztásrétest azok fogyaszthatták el, akik a nyújtásban is segédkeztek. Nagy siker volt, mindenki nagy örömmel próbálta ki magát ebben a műfajban. Jövőre megpróbáljuk egy még hosszabb rétessel ugyanezt az attrakciót! A versenyrétesek és a helyezettek listáját a mellékletben megtalálhatják! Megérkeztek testvértelepüléseink küldöttségei, a szerbiai Horgosról, táncosok - valamint a Csongrád megyei Újszentivánról is.

2015. július

Mesztegnyői Gólya-hír A csodásan feldíszített új, fedett színpadunkon, ami nagyon szépre sikeredett, fellépőink között köszönthettük a nemesdédi, a kéthelyi népdalkört, a Lelle Néptánc egyesületet, Dolbert Ferit és Barátait, a Bon-Bon zenekart, Laci betyárt, Ősz Gabriellát, a 3 Tenort és a Bajtársi Dalárdát. A monostorapáti hagyományőrző csoportot, a pécsi Misina Néptánc Egyesületet, természetesen a mesztegnyői Hagyományőrzőket és a HONI néptáncosait is. Az esték hangulatáról DJ. Csicsinek, valamint Kerekes Gyuri gondoskodott. Újra feltöltődhettünk Német Lajos barátunk csodás harmonikajátékától, amit a „nótafa” alatt ülők kísérhettek figyelemmel. A művészetek kedvelői megtekinthették a templomban a Kőszegről érkezett Gódor József fotókiállítását, valamint az óvodában Tóth György különleges tárgyalkotásait, ami az „Erdőlakók” címet kapta. Bemutatkozási lehetőséget kapott a Megyei Polgárőr Szövetség, a Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság, akik a helyszínen katonai toborzást is tartottak, a Széchenyi Zsigmond Szakképző és Szakközépiskola, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park is. A vasárnap már a falunap jegyében lett meghirdetve! 11 órától az ünnepi szentmise következett, ahova sok kedves vendég ellátogatott és együtt imádkozhatott a falubeli emberekkel. A délelőtti versenyek – kispályás foci, főzőverseny, asztalitenisz bajnokság után a „faluebéd” következett, amit jegy ellenében kaphattak meg a helyi lakosok. Többféle finomságból lehetett választani – babgulyás, halászlé, kakaspörkölt, bőrkepörkölt, disznó, és marhapörkölt stb.. Remélem mindenkinek sikerült megkóstolnia azt, ami számára a legkívánatosabbnak tűnt. Köszönet a főzésben segítő, munkálkodó embereknek és a támogatóknak a felajánlásokért. Az elért eredményekről, helyezésekről a mellékletben olvashatnak! A gyermekeknek szóló játékok – ugrálóvár, vizeslabda, trambulin, lovaglás mellett lehetőség volt az erdei vasuta-

5

zásra, múzeumlátogatásra, templomlátogatásra, a kirakodóvásár portékáinak nézegetésére, és egyéb választott programokra is. A büfék előtt hosszú sorokban várták az emberek hűtött italaikat, ételeiket, és a rétes standok előtt is sorok kígyóztak szinte egész nap. Az elkészített réteseink szinte az utolsó darabig gazdára találtak. Köszönet a rétestnyújtó, és sütő hölgyeknek, akik fáradtságot nem ismerve legalább egy héten át dolgoztak, serénykedtek, hogy mindenki megtalálja, megkóstolhassa a kedvére való finomságokat. A délutáni órákban került sor a „falufényképezésre”, amit a Malomközben, egy drónról készítettek el. A fotóról az információkat – megrendelhetőség, elérhetőség – a mellékletben olvashatják. A rendezvényen dolgozók, és a vendégek is a vízszigetnél olthatták szomjukat, akik pedig a nagy meleg miatt valamilyen egészségügyi problémával küszködtek, Ők is segítségre találhattak az ügyeleten, amit a plébánián rendeztek be. A mentősöknek hál’ Isten nem sok dolguk akadt, szabadidejükben még a rétesárusításba is besegítettek. Rendezvényünk biztonságára, a közlekedés szabályszerűségére polgárőreink vigyáztak. Folyamatosan a gyalogátkelőhelyen, és a parkolásoknál teljesítettek szolgálatot. Az információs sátornál minden érdeklődő több nyelven választ kaphatott kérdéseire. Önkéntesek is segítették több helyszínen a munkát, akik közül többen a középiskolai önkéntes szolgálatukat teljesítették. Azt hiszem, hogy ismét egy jól sikerült, hangulatos, több ezer ember igényeit kielégítő rendezvény megvalósításán


vagyunk túl. Persze mindenki kedvére nem tudunk tenni, ezért akinek valamilyen problémája, gondja akadt, azt remélem hamar elfelejti, és jövőre újra meglátogatja Mesztegnyőn a Rétesfesztivált! Köszönöm a sok munkát! Szép nyarat, jó pihenést, jó egészséget kívánok mindenkinek! Kövesdiné Panyi Antónia

FELHÍVÁS! Kedves Rétesfesztiválon Dolgozók, Segítők, Támogatók! Önkéntesek és Alkalmazottak! Mesztegnyőiek és Vidékiek! Ezúton szeretettel és tisztelettel hívunk, várunk benneteket a szeptember 11-én, pénteken, 16 órától tartandó „Rétes-morzsapartira”, a Faluház udvarára, egy közös vacsorára, beszélgetésre! Várjuk jobbító, segítő szándékú ötleteiteket, amelyekkel még szebbé, jobbá tehetjük lassan országos hírű rendezvényünket, még ismertebbé tehetjük településünket, és mielőbb bekerülhetünk a nívós, híres fesztiválok közé! Kövesdiné Panyi Antónia

2015. július


6

Kiss János, a Mesztegnyői Polgárőr Egyesület elnöke arany érdemkereszt kitüntetésben részesült

2

015. június 27-én, a Somogy Megyei Polgárőrnap alkalmából Szőkedencsen tartottak a megyei polgárőrök számára nagyszabású ünnepi rendezvényt lelkiismeretes és áldozatos munkájuk megköszönéseként, ahol a kiemelkedő teljesítményt nyújtó polgárőröket kitüntetésben is részesítették egész éves ténykedésük jelképes elismeréseként. Az egész napos programon mintegy 2000 polgárőr vett részt a megye egész területéről, s az elvégzett munka elismeréséül átnyújtott kitüntetések egyikét Kiss János, a Mesztegnyői Polgárőr Egyesület elnöke vehette át, aki ezáltal a „Polgárőr Érdemkereszt” arany fokozatában részesült. Az okleveleket személyesen dr. Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke szignálta, melyeket a neves humorista, Markos György adott át a jelölteknek. A nyolc szerencsés somogyi polgárőr nevét a megyei vezetőség terjesztette fel a fentebb említett Országos Szövetség elnöke elé, aki a javaslatokat szem előtt tartva el is fogadta azokat. „Ez a kitüntetés úgy érzem, nemcsak nekem szól, hanem a Mesztegnyői Polgárőr Egyesület valamennyi tagjának is. Hisz egy vezető csak a tagság munkájával közösen tud jó eredményeket elérni”. Az egész napos program zenitjét jelentő oklevélátadás mellett a résztvevők főzőversenyen „mérkőzhettek meg” egymással, miközben különböző zenés és szórakoztató programok mulattatták a nagyérdemű közönséget. Ám ami ennél is lényegesebb volt –melyet Kiss János külön


kihangsúlyozott–, hogy az esemény nagyszerű alkalmat teremtett a más települések polgárőreivel való megismerkedésre, s ezáltal a somogyi polgárőrök közötti szorosabb és hatékonyabb együttműködés megteremtésére. A rendezvény lebonyolításának apropóját Árpád-házi Szent László király emléknapja adta (június 27.), aki a Mesztegnyői Polgárőr Egyesület előző elnökének, Ladencsics János Zoltánnak a javaslatára 2010-ben lett a magyar polgárőrök védőszentje. (E kezdeményezést maga az Országgyűlés fogadta el parlamenti szavazás keretében, majd iktatta törvénybe). Somogy megyében jelenleg mintegy 2500 polgárőr van regisztrálva, s kb. 5060 településen folyik polgárőri tevékenység. A Somogy Megyei Polgárőr Egyesület központi székhelye hivatalosan Siófok –átmenetileg Balatonlelle–, s a járásokra osztott megyében Mesztegnyő a marcali járási koordinátor hatásköre alá tartozik. A Mesztegnyői Polgárőr Egyesület hivatalosan 2003. október 15-én alakult meg, melynek elnökletét Kiss János kelevízi lakos 2012 óta látja el. Mesztegnyőn jelenleg 23 tagja van az egyesületnek, ebből hárman vidékiek, a többiek mind helyi lakosok. A mesztegnyői egyesület legnagyobb szabású rendezvénye a minden évben megrendezésre kerülő szüreti bál, melynek bevételéből is finanszírozzák a polgárőrség működését. A további fenntartási költségeket különböző pályázatok útján nyerik. A közhiedelemmel ellentétben a polgárőri tevékenység önkéntes társadalmi munkának minősül, ami évente 27003000 óra (!) ingyen végzett szolgálati időt jelent egyesületi szinten. Ennek keretében a rendvédelmi szervekkel való együttműködési megállapodások alapján szükség szerint közösen lépnek fel a rendőrséggel, s évente két alkalommal közbiztonsági napot tartanak (ún. mátrixprogram a forgalmi engedéllyel nem rendelkező vagy lopott személygépkocsik kiszűrésére). Ennek kapcsán érdemes kihangsúlyozni azt is, hogy a polgárőr szolgálat közben, illetve arcképes igazolványa felmutatása esetén közfeladatot ellátó személynek minősül! Bűncselekmény tettenérésekor vagy bármely gyanús esemény észlelésekor a polgárőrnek joga van beavatkozni, valamint a rendőrséget értesíteni. Utóbbi statisztikái szerint a polgárőri aktivitásnak köszönhetően 2014-ben mintegy 40%-kal csök-

kent a bejelentett bűntények száma, azaz a polgárőrség jelenléte visszahúzó erővel bír a településeken. A polgárőrnek való jelentkezés elsődleges feltételei között a nagykorúság elérése, a büntetlen előélet és minimum nyolc osztály elvégzése szerepel. A jelentkezőnek el kell fogadnia a polgárőri alapszabályzatot, s az arcképes igazolvány elnyeréséhez vizsgával záruló továbbképzésen kell részt vennie. Az igazolvány átvételekor igény szerint lehetőség nyílik ünnepélyes keretek között lebonyolított polgárőreskü letételére is. A polgárőrnek való jelentkezés legfontosabb kritériuma azonban mégis az elkötelezettség és a hivatástudat, s hogy az illető polgárőrhöz méltó példaértékű viselkedést tanúsítson a lakosok felé. A tagoknak jelképes öszszegű éves tagdíjat (600 Ft) kell fizetnie, ami szintén az egyesület bevételét növeli. Formaruhát és szolgálati kocsit a megye biztosít számukra. A Mesztegnyői Polgárőr Egyesület meghívására a 2013. évtől tíz erdélyi diák is részt vesz a Kárpát-medencei Ifjúsági Találkozón. Azóta is tartják egymással a kapcsolatot, s minden évben, így idén is eljönnek a találkozóra. 2015. július elseje óta mód van a 14 év feletti fiatalok jelentkezésére is ún. „ifjú polgárőrnek”. Mesztegnyőn előzetes jelzések szerint már két fiatallal is lehet számolni, akik vállalva az önkéntes munkával járó megterhelést, tenni akarnak valamit Mesztegnyő jobb közbiztonságáért. (Interjút készítette: Pintér Aliz)

2015. július

7


HOSSZÚVÍZI HÍREK A napfény városába látogattunk

H

osszúvíz Község Önkormányzata meghívást kapott a világszínvonalon termelő gazdáktól, cégektől, hogy betekintést nyerjünk a mezőgazdaság egyes szegmenseibe. Szegeden és az alföldi tanyavilágon töltöttünk egy nagyon tartalmas hétvégét. Éjszakai órákban érkeztünk meg. Az oda út nagyon mókás volt, mert az autópályáról letérve Szeged, Ásotthalom irányába haladtunk, majd egyszer csak letértünk az országútról és hosszasan földúton mentünk. Először rácsodálkoztunk, majd viccesen arra gondoltunk, hogy teljesen olyan, mint Cserfekvés. A civilizációtól távol több mint tizenhárom kilométer földút megtétele után egy gyönyörű szép helyre érkeztünk. Látogatásunk során megtekintettük a sárgarépa, burgonyatermesztést a földeken, a válogató, tisztító, polírozó műveletet majd a hűtőházi tárolást is megnézhettük. A piacon maradás nehézségeiről, a multik elvárásairól kis kerekasztal beszélgetésben vettünk részt. Papp István termelő elmondta: „Nagyon nehéz a fennmaradás, hiszen a nagy vállalatok csak a foltmentes tökéletes alakú és nagyságú terméket vásárolják meg. A technológia pontos betartásával, a jól megválasztott fajtákkal akár a holland és az angol termelőkkel is versenyképesek, ugyanis elérik a 80-120 tonna/ha értékesíthető terméstömeget, ezért valóban jól jövedelmező tevékenység számunkra a minőségi sárgarépa termesztése.” A közmunkaprogramba való beépítése is szóba került.

Látogatást tettünk Gyuris Attila cégvezetőnél, aki a Gyuris Virág kft. üvegházaiba vezetett végig bennünket. Impozáns látvány mikor több ezer négyzetméteren virítanak a szebbnél szebb virágok. Hatalmas üvegházakban kókusztalajba ültetett rózsákat csodáltuk. Miközben

Hosszúvíz megtelt nyaralókkal


kísérőnk a pályázati forrásokról beszélt. Látogatásunk főszervezője Szél István volt, aki a Csongrád Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vadászati és halászati osztályvezetője, és a tanyai turizmus úttörője. A tanyavilág, ahol ezt a pár napot töltöttük csodaszép volt, egyik vendéglátónk Dani Zsolt üreginyúl vadászatra is invitált minket, miután megnézhettük a több száz egyedből álló vaddisznó rezervátumot. A hétvége sajnos véget ért, mi pedig új élményekkel, támogatókkal, új szemlélettel és rengeteg új ötlettel tértünk haza. Máté-Botos Ivett polgármester

Üvegházi látogatásunk

Hosszúvízen már nincs szúnyog

2015. július

8


Napközis tábor - Mesztegnyő

J

úlius 6-a és 10-e közé szerveztük meg 2015-ben napközis táborunkat a Faluháznál. Az előző éveket figyelembe véve most is nagy létszámra számítottam, amit a jelentkezések hamar alátámasztottak. A segítőkkel együtt 50 fősre sikeredett a csapat. Többen Marcaliból, Kéthelyről, még Balatonszentgyörgyről is jöttek. Sokan, a nagyszülők révén mesztegnyői illetőségűek, többen évek óta visszajárókként üdvözölték már egymást. Egy csoportnak kicsit magas ez a létszám, de minden évben sikerült olyan segítőket toboroznom, akik a szervezésben és egyéb munkálatokban is a segítségemre voltak. Így az agyagozást Sabján Vera keramikus - Marcali, a szövést Horváthné Zsuzsa - Kaposvár, a fonást-karmantyúzást Halászné Gizi Taszár, a gyékény és nemez munkálatokat a Budapestről érkező Farkas Vera segítségével oldottuk meg. Mindnyájukkal évtizedes kapcsolatban, barátságban vagyunk. Önkéntes munkásként a középiskolás-gimnazista fiatalok is évek óta a táborunk résztvevői. Így az idén Hajdu Fruzsina, Kollár Martina, Sulyok Martin is a tábor szakmai segítői voltak. Forgószínpad szerűen zajlottak a foglalkozások, minden nap többféle tárgyat is készíthettek a gyerekek. Természetesen a rongybaba, gyöngyfa, nyomatos terítő, gyertyamártás sem maradhatott ki a sorból. A fiúk folyamatosan a labdát kergették, alig-alig sikerült a napi legalább egy-egy tárgy elkészítéséig terelni Őket. A tízóraik és uzsonnák hamar elfogytak, hiszen a folyamatos szaladgá-


lás, rohangálás, játék hevében hamar fogytak a kalóriák. Limonádé és szörpüzem is alakult azon a héten, hiszen kifogtuk talán a legmelegebb öt napot a nyáron, így folyamatosan szükség volt a folyadékpótlásra is! Már az érkezés után csoportokat alakítottunk ki, és feladatokat osztottunk, amivel a táborzáróhoz kellett készülniük. A „Mi színházunk!”címmel minden táborunk végén a gyerekek saját szerkesztésű és felnőtt segítség nélkül betanult műsort adnak elő, amire minden nap készülhetnek. Jelmezeket gyártottak, zenés produkciókat, koreográfiákat készítettek, színdarabokat, paródiákat írtak. Voltak olyan gyerekek, akik már a tanév alatt azon dolgoztak, hogy milyen produkcióval rukkoljanak elő a táborzáróra. Az ebéd utáni csendes pihenők alatt, elvonulva a szálláshelyekre, minden csapat külön-külön próbálhatott, hogy a végére minden a helyére kerüljön. Az irtózatos melegben a kellemesen hűvös templomtúra és a kripták megtekintése is érdekes programnak bizonyult, szinte

egy egész délelőttöt sikerült ott eltölteni. Az íjászkodáshoz a csapatok felváltva vonultak át a plébánia udvarára, ahol Galambos atya várta már Őket. Az erdei vasutazásnak is nagy sikere volt, - kilátó - túra, Felsőkak - bár éppen visszaért a társaság a nagy vihar előtt a Faluházhoz. Elérkezett az utolsó nap, nagy izgalmak közepette készülődtünk a záróműsorhoz. A Faluház nagytermében az elkészült tárgyakból összeállítottuk a kiállításunkat, amit az érkező hozzátartozók a kezdésig megtekinthettek. Kemencés langallóval vártuk és kínáltuk a szülőket, hozzátartozókat, akik segítségével egy nagyon bőséges és csodás kínáló asztalt alakítottunk ki az általuk hozott házi készítésű süteményekből, pogácsákból. Először viszont az előadások következtek. Láttunk horrorfilmbe illő paródiát, színdarabot, életképeket, modern táncokat, szóló énekeseket, és akrobatikus táncos produkciókat is. Mindenki nagy tapsot kapott. Egész komoly előadásokat is láthattunk. Azután az emléklapokat osztottam ki és köszöntem meg a segítőimnek a munkát. Köszönöm mindenkinek a részvételt, a munkatársaimnak, az önkéntes segítőknek, a szülőknek, nagyszülőknek a felajánlásokat, a támogatást és az elvégzett feladatokat! Mindenkinek további szép nyarat, erőt, egészséget, sok pihenést, feltöltődést kívánok szeretettel! Kövesdiné Panyi Antónia

2015 július


9 FELHÍVÁS! ADOMÁNYGYŰJTÉS!

TOVÁBBRA IS VÁRJUK A MESZTEGNYŐI TEMPLOM SZENT FERENC MELLÉKOLTÁR FESTMÉNYÉNEK RESTAURÁLÁSÁRA FELAJÁNLOTT ADOMÁNYOKAT. A BEFIZETÉS AZ ÖNKORMÁNYZATON ILLETVE AZ ALÁBBI BANKSZÁMLASZÁMRA TÖRTÉNHET: 67000090-11040206. A Z ALÁBBIAKBAN FIGYELEMRE MÉLTÓ GONDOLATOKAT SZERETNÉNK KÖZÖLNI AZ ADAKOZÁS NAGYSZERŰSÉGÉRŐL. Ne légy közömbös! „…nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken…” (Zsidók 4:15) Dr. Joseph Parker mondta teológiai hallgatóinak: „Prédikáljatok a szenvedésről, és mindig lesz hallgatóságotok. Minden padban van egy megtört szív.” Ne veszítsd el az együttérzésedet, hiszen nem tudsz meggyógyítani egy megtört szívet, ha nem érzel együtt vele. A Biblia azt mondja: „nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken” (Zsidók 4:15). Ha nem tudsz együtt érzőn közeledni az emberekhez, nem is tudsz szolgálni feléjük. Jézus észrevette a leprásokat, a veszteseket, a magányosakat, az elveszetteket, a társadalom kivetettjeit. És nem érezte kényelmetlenül

magát közöttük. Te hogy vagy ezzel? Ha nem tudnád: mások segítése jót tesz az egészségnek. Egy, 44 nagy egyetemen végzett felmérés azt az eredményt adta, hogy az adakozás kétszer akkora mértékben védi az egészséget, mint amekkora mértékben az aszpirin segít megelőzni a szívbetegségeket. A kutatás vezetője, Dr. Stephen Post így nyilatkozott: „Az adakozás a leghatékonyabb erő a földön, védi életünket és egészségünket.” Az együttérzés jótékony hatása az egészségre olyan nagy, hogy ha az együttérzés nem ingyenes lenne, a gyógyszergyárak hatalmas reklámhadjáratot szerveznének

a fantasztikus új szernek, amit „Prozac” helyett „adakozás” néven forgalmaznának. Az adakozásra különböző okok indíthatnak: hogy leírhassuk az adott összeget az adónkból, hogy jó benyomást tegyünk az emberekre, vagy az, hogy kényszerítve érezzük magunkat. Adakozni lehet szeretet nélkül, de ne m lehet szeretni adakozás nélkül. Időnket, tehetségünket és kincseinket meg kell osztanunk egymással. Ha ezt nem teszed, nem leszel sem boldog, sem szent, sem egészséges. (Forrás: MAI IGE, 2015. július)

A rétes története

A

rétes elnevezése a „réteges” szóból származik. A középkori rétes eredetileg nem tartalmazott semmiféle tölteléket, s hártyavékonyra nyújtott tésztarétegekből összeállított süteményfélét értettek alatta. Ez akár 30-40 tésztalapot is jelenthetett, s a vajjal megkent, egymásra hajtogatott rétegközöket kemencében sütötték meg, majd cukorral meghintve tálalták fel. Amennyiben mégis került bele valamiféle töltelék, rétes bélesnek vagy rétes tortának is nevezték. A rétes valószínűleg balkáni közvetítéssel jelent meg Magyarországon a XVI. században, s rokonságban állhatott a baklava nevű török édességgel. A 10-12 rétegből álló, közönként vajjal, a tetején pedig mézzel megkent, s tört mandulával hintett édesség receptje már a XVII. századi csáktornyai kéziratos Zrínyi-szakácskönyvben is szerepelt. Az „igazi”, hagyományos parasztrétes viszonylag későn, csak a XIX. század folyamán terjedt el országszerte hazánkban, mert a fejlődő malomipar ettől az időszaktól kezdve lett képes megfelelő finomságú lisztet őrölni. Mivel a vékony tészta titka a jó minőségű, magas sikértartalmú búzaliszt, ezért a rétes a korábbi időszakokban csak a kivételesen jó termőtalajú, tradicionális búzatermelő tájak asztalain foglalhatott helyet. A rétes tehát a XIX. századi nagy gabonakonjunktúrá-


nak és a malomipar fejlődésének köszönhetően válhatott a parasztság népszerű és közismert ünnepi fogásává, vidékenként eltérő típusú töltelékkel. A XVIII. század óta lényegében változatlan összetételű tésztát ekkor kezdték el asztalon nyújtani, majd a töltelék felszórása után terítővel felgöngyölni. A tölteléktípusok száma fokozatosan bővült: pl. darás, tökös, túrós, gyümölcsös. A rétesek „koronázatlan királynőjének” azonban akkor is –és ma is– a túrós bizonyult. A legtipikusabb rétes fogyasztási alkalmak a parasztság körében: gyermekágyas étek gyanánt, keresztelőkre, lakodalomra, halotti torokra, búcsúra és újév napjá-

ra sütve, de a módosabb parasztcsaládok körében akár jellegzetes vasárnapi, sőt hétköznapi étellé is válhatott. A lakodalmakon a rétes hosszú ideig konkurenciaharcot vívott a bélessel, amelyen élesztőből készült vastagabb tésztát értettek, melynek alsó és felső borítása közé került a töltelék (káposzta, túró, gyümölcs). Végezetül érdekességképpen néhány rétessel kapcsolatos szólás-mondás: „Olyan idő van, mint a túrós rétes” (azaz nagyon szép idő van); „Nem szereti a túrós rétest” (ártatlannak tettei magát). (Szerk: Pintér Aliz)

2015. július


10 A zsűri asztalánál

T

öbb mint egy évtizede dolgozunk már a rétes fesztiválon a zsűrinél. A helyi önkormányzat meghívására mindig prominens személyiségek kerülnek e megtisztelő feladatkörbe. A zsűri tagjai szívesen látják el ezt a feladatot, kivéve ha véletlenül olyan rétest kell zsűrizniük, amelyet a hétköznapi életben sem szeretnek. Ilyenkor csak egy kérés, és már kóstolhatják is kedvenceiket. A versenyzők több kategóriában indulnak. Természetesen a túrós rétes az, amelyik minden évben viszi a prímet. A különleges rétesek kategóriája mindig zsákbamacska a tagoknak, hiszen fogalmuk sincs arról, milyen

különcségeket találnak ki az alkotók. Az évek folyamán kóstoltunk mi már kakasherével töltött édességet is. S mit ne mondjak, kimondottan finom volt! Az idei fesztiválon egy olívabogyóssajtos rétes került a középpontba. Az az igazság, hogy mivel a legtöbb nevezés a túrós kategóriában érkezik, nem szeretnénk, ha más kategóriák zsűritagjai éhen maradnának. Így ha egy különleges vagy extra finom rétes kerül a kezünk ügyébe, a felszolgáló népi táncos lányok segítségével mindig megkóstoltatjuk vendégeinkkel. A siker legtöbbször nem marad el. Valamennyi kategória zsűrijének minden

tagja pontszámokat ad minden egyes nevezett rétesre. Ezeket összesítik, majd a zsűri elnöke átadja a közösen kialakított véleményüket. Gyakorlatilag meg is van az eredmény. Az önkormányzat dolgozói elkészítik az okleveleket, majd hamarosan sor kerül az eredményhirdetésre. Mindig nagy öröm és büszkeség, ha a helyezettek között falubeli asszonyok, lányok neve is szerepel. Tüttőné Linha Katalin önkéntes segítő

Asztalitenisz verseny a falunapon

A

z asztalitenisz verseny jó hangulatban zajlott. Mindhárom versenyző sportszerűen küzdött. A


mérkőzések izgalmasak voltak, többször alakult ki nagyon szoros végjáték. Sajnos kevesen vettek részt,

remélhetően jövőre több résztvevővel rendezhetjük meg a versenyt. Péntek Balázs

2015. július


11 Anyatejes világnap

A

z Egészségügyi Világszervezet 1990 óta ünnepli az anyatejes táplálást, felfigyelve annak jelentőségére. Csatlakozva e kezdeményezéshez, Magyarországon is azóta, pontosan augusztus elsején ünnepeljük a szoptatást, a szoptató édesanyákat; valamint a hónap első hete az anyatejes táplálás hete. A szoptatás a szülést követően a lehető leghamarabb el kell, hogy kezdődjön, mely az édesanyának és babájának is jó: elősegíti a méh mihamarabbi visszahúzódását az eredeti méretre. További előnye, hogy összetétele dinamikusan változik, alkalmazkodik a baba aktuális igényeihez mind mennyiségileg mind minőségben. Gazdag hormonokban, ásványi anyagokban, vitaminokban, magas a fehérje- és zsírtartalma, alacsony a cukortartalma. Nagy mennyiségben védőfaktorokat tartalmaz a fertőzésekkel szemben, laktoferrint tartalmaz, mely a vasmegkötésben játszik szerepet. Csökkenti az elhízásra való hajlamot, szívérrendszeri megbetegedések kockázatát. Az anyatej mindig kéznél van, steril, nem romlik meg, mindig megfelelő hőmérsékletű és nem kell elkészíteni. A szoptatás elősegíti az élettani sárgaság feloldódását, a csecsemőkori súlyvesztés mihamarabbi visszanyerését. Mellette nem szükséges folyadékpótlás. Kimutatták, hogy a csecsemők agytörzsi fejlődését nagymértékben serkenti. Érzelmi biztonságot ad, olcsó, környezetbarát, védelmet nyújt a daganatokkal szemben. A szoptatás kalóriaigényes, ezért elősegíti a szülés előtti alak visszanyerését is. Mit tartalmaz az anyatej? Energia: A kisbaba energiaszükségletét életkora, fizikai aktivitása és fejlettségi foka határozza meg, energiára van szük-

sége ahhoz, hogy növekedése megfelelő ütemű legyen, és hogy a szervezetét felépítő anyagok összetétele optimális legyen. Fehérje: Elengedhetetlenül fontos a baba növekedéséhez. A tejfehérje-összetétel nagyon könnyen emészthető a baba számára. Ezáltal könnyen ki is ürül, a szoptatás gyakoriságát a baba igényeihez kell alakítani. Zsírok: Az anyatejben levő energia kb 50%-a zsírból származik. Az esszenciális (jótékony) zsírsavak jelenléte az anyatejben lényegesen nagyobb a tehéntejénél, megfelelő fejlődést biztosít, valamint szükséges a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához is. Az anyatej zsírsav tartalma napszakonként változik, összetétele függ az édesanya étrendjétől is. Vitaminok és nyomelemek: Az anyatej zsírban-, és vízben oldódó vitaminokat is tartalmaz, így A-B-C-D-E-H vitamint és riboflavint, étkezéstől függően jódot, melyek elengedhetetlenek a baba fejlődésében. A szopás mennyisége: az első 3-4 nap nem baj, ha a baba keveset szopik, az anyatej fokozatosan termelődik. 5-7 nap után már elvárhatjuk, hogy a szükséges mennységet szopja a babánk. Biztosan elég az anyatej, ha a babánk szopizás után nyugodt, elégedett; súlygyarapodása megfelelő; napi 5-6 vizeletes pelus van, és széklete aranysárga színű. Az anyatej termelődésének szakaszai: Előtej: A szülést követő néhány napban termelődik, sárgás színű, sűrű, krémes állagú. Mennyisége csekély, ennek ellenére különösen fontos, mert fehérjetartalma igen magas, értékes ellenanyagokból áll. Ez segíti elő a baba védekezését a

fertőzésekkel szemben, és csökkenti a sárgaság gyakoriságát, segíti a széklet ürülését. Anyatej: Az előtej fokozatosan anyatejjé alakul, kb. a szülést követő tízedik napra. Hígabb és fehérebb, mint az előtej, a baba szopásának gyakorisága növeli a termelődését. Összetétele a szoptatás során nem egyenletes: a szoptatás elején hígabb, ezáltal jó szomjoltó a kisbabának, a vége felé képződő tej magasabb zsír- és kalóriatartalmú, teljes étkezésként szolgál. 2015-ben eddig 15 csecsemő látta meg a napvilágot a négy településen, legtöbbjüket édesanyjuk anyatejjel táplálja vagy táplálta hosszú hónapokon keresztül. Gratulálunk Nekik, és további jó egészséget kívánunk! Tóthné Szabó Ilona védőnő

Életet mentett az „SOS” telefonkészülék

A

Mesztegnyői Polgárőr Egyesület az idős, rászoruló lakók részére 5 db „riasztós” telefonkészüléket helyezett ki, melyeket a Somogy Megyei Polgárőr Szövetség biztosított részünkre. A múlt hét közepén az egyik telefon riasztotta a beprogramozott telefonszámot. Az egyesület részéről azonnal elindult L. J. Zoltán, aki egy időben értesítette az aznap szolgálatban lévő F. Zoltánt és S. Veronika polgárőröket. Mivel a riasztó telefon nem írja ki az adott számot, így mind az öt telefont ellenőrizni kell. A gyors ellenőrzésnek köszönhetően találtak rá V. János mesztegnyői lakosra, akit a szobában az ágya mellett, a földön fekve találtak. A helyszín felmérését követően azonnal értesítették a mentőket. A gyors segítségnek köszönhetően a mentő kb. 1o-15 percen belül a helyszínen volt. A helyszíni ellátást követően a sérültet kórházba szállították. A kórházban derült ki, hogy a sérült combtörést szenvedett. Kiss János Egyesület elnöke


2015. július


12 X. HONI Tánctábor 2015. június 26 – július 2.

T

izedik alkalommal szerveztük és valósítottuk meg a HONI Tánccsoport tánctáborát. Sokan vannak, akik mindegyik tábornak a részesei voltak, de ’hál Isten olyanok is akadnak, akik az idén csatlakoztak hozzánk először. Régi barátunk, koreográfusunk Gálber Attila, a pécsi Misina Tánccsoport művészeti vezetője volt ismét segítségünkre, és tanította be a választott koreográfiákat. A kisebbek egy rábaközi, a felnőttek – saját kérésre – egy kalotaszegi összeállítást tanulhattak meg. Mivel a kalotaszegi táncok a magyar néptánc kincs egyik legnehezebb, legbonyolultabb legényesét mutatja be, ezért társkoreográfust - Kozmáné Schneider Mónikát - is hozott Glazu, aki addig a kisebb csapattal foglalkozott, amíg Ő a nagyfiúkat tanította. Az eddigi évektől eltérően, most egy hetesre terveztük a táborunkat, ami aztán a végére 6 naposra sikeredett. Talán nem is baj, hiszen így is éppen eléggé elfáradtak táncosaink a nagy „harc” alatt! A koreográfiákat több szempont alapján választottuk ki. A kalotaszegit már tavaly kérték a nagyok, akikhez Balogh Gábor is csatlakozott, aki éppen itthon tartózkodott abban az időben. A rábaközit igazán a már meglévő viseletünkhöz választottuk, és alaptáncként szerettük volna újra a repertoárunkban szerepeltetni. A tábor „napközis” tábor jellege abból adódott, hogy az idei évben nem sikerült Árvai Ilona tanárnőnek szabaddá tennie magát, és így nem volt, aki az éjszakai ügyeletet elvállalta volna. Reggel 8 és este 10 között lehetett a Faluháznál tartózkodni, amit én nem is nagyon bántam, mert éjszaka legalább aludtak a fiatalok, és másnap könnyebben vették az akadályokat. A reggeli után


a délelőtti próbák 9 és 12 óra között zajlottak, majd az ebéd utáni sziesztát követően 14-18 között próbáltak a fiatalok. Hamar jött az izomláz és egyéb kisebb izomhúzódások, sérülések, amit a délutáni csendespihenő alatt izomlazító masszírozással gyógyítottunk. A táborzáróra meghívtuk a szülőket, nagyszülőket, érdeklődőket. Nagyszámú közönség előtt adtuk elő a már meglévő és új koreográfiáinkat. Koreográfusaink is megmutatták, hogy mire képesek, a Misina repertoárjából mutattak be szóló táncokat és a táncszínházi műsorukból is láthattunk részleteket. Gyönyörű és megható is volt egyszerre. Meglepetés műsorról is gondoskodtak a fiatalok. A lányok és a fiúk is közösen készültek. Mókás, vidám, zenés összeállításokkal szórakoztatták a közönséget. A Dögös Ötös leánycsapat és a 10 éves Tökösmákos Férfikarunk is nagyon kitett magáért. A Mónika-show című összeállítás is nagy érdeklődésnek örvendett. A táborzáró végén a csapat minden tagja emléklapot és egyenpólót kapott ajándékba, amit a későbbiek folyamán utazáshoz, vendégszerepléshez, egyenruhaként, próbapólóként is használhatunk majd. Ezt követően a Faluháznál a közös vacsora következett – langalló és babos káposzta, és a hozzátartozók által készített édességek, sütik, tészták, amikből egy igazán gazdag, gusztusos és szép kínálóasztalt állítottunk össze. Nagyon nagy köszönet minden résztvevőnek a kitartó munkáért, a jó hangulatért, és a szép előadásért. Köszönöm a közreműködőknek – Korona Margit néninek, a faluház dolgozóinak a sok segítséget, a szülőknek, nagyszülőknek a sok finom sütit, pogácsát.

Remélem még legalább ennyi ideig sikerül fenntartanunk a csapatot, a lendületet, a kitartást, a csapat egységét a munka és a tánc szeretetét! Mindenkinek nagyon szép nyarat, jó pihenést kívánok! Kövesdiné Panyi Antónia

2015. július


13 A RÉGMÚLT EMLÉKEI KÉPEKBEN

1972 körül. Nádudvari Lajosné és családja

Csibi Imre esküvője. 1961.

Nádudvari Lajosné és Panyi Antónia. Szőlőhegy 1965 körül.


Kollár Mária és Klenovics Ferenc esküvője. 1957.

Szőlőhegy 1971 körül

Szőlőhegy 1967.

2015. július


14 Falunapi étkeztetés

A

főzőcsapatok már kora reggel megkezdték a szorgoskodást az üstök mellet. Ismételten többféle ételből lehetett választani: halászlé, vadpörkölt, kakas pörkölt, bőrke pörkölt rotyogott, főtt, több üstben, hogy mindenki kedvére választhasson. Az idei évben lelkes önkéntesekkel bővült a „szakácsaink” száma, akik mint vendégek érkeztek, de önkéntes segítőkké léptek elő. Nekik a finom halászlét

köszönhetjük, melyet Kalota Viktor irányításával készítettek. A kakas pörköltet ismételten Hajas Istvánné Kati és csapata, a vadpörköltet Rázsits Vincéné Zsuzsi és csapata, a babgulyást Kesztyüs Lászlóné Valika és csapata, a marhapörköltet és a bőrkepörköltet Lukács János és csapata készítette. A pörkölt főzésbe még beállt Kerekes Gyuri és vidám kis csapata is. Köszönjük minden segítőnek a munkát, melyet falunkért tettek.

Külön köszönet az iskolakonyha dolgozóinak, akik a háttérben a saját feladatuk mellett mindenki segítségére voltak és biztosították azt a háttérmunkát, ami nélkül nehezen boldogultunk volna. Köszönet a közmunkaprogramban dolgozóknak, akik szintén segítségünkre voltak a két napon. Takácsné Szalavári Paula

Pörköltfőző verseny 2015. Zsűri elnöke: Hetényi Tamás - Balatonszentgyörgy alpolgármestere, Keszthelyi Vendéglátóipari Szakközépoiskola gyakorlati oktató Zsűri tagjai: Tóth Sándor gazdálkodó, Kóczián István helyi lakos Induló csapatok száma: 10. I. helyezett: Mesztegnyői Horgászok Csapata II. helyezett: Óvodai Csipet-Csapat III .helyezett: Badacsonyi Kéknyelű


Csapata Különdíj: Thúry és Halasi Csapata Résztvevő további csapatok: Nagybajomi Ártány Sasok Kerekes Gyuri és Csapata Tapolcai Sellők Oroszlán őrs Jókai Csapata Tökös Csapat (Szerk: Vimmer Mónika)

2015. július


15 IRODALMI ROVAT 1863. augusztus 3. Gárdonyi Géza születése

desapja a Sopron környéki szász

családból származó Ziegler Sándor, É édesanyja: Nagy Terézia paraszti sorsra jutott nemesi família szülötte volt. Az apa kovácsként és malomgépészként kereste meg a család kenyerét. Géza fiúk második gyermekként a Velencei-tó partján fekvő, Nádasdy-uradalomhoz tartozó Gárdony-Agárdpusztai cselédházban látta meg a napvilágot. Heten voltak testvérek, de rajta kívül csak két öccse érte meg a felnőttkort. A gyermek Gézának nem sok módja volt emlékezetébe vésnie a szülői házat, mert a család állandó munkakereséssel töltve életét mindig más településen időzött. Az érettségi vizsgát a pesti Kálvin téri gimnáziumban tette le 1878-ban, majd az egri Líceumban szerzett tanítói oklevelet. A később rajongva szeretett Eger a főiskolai évek alatt nem váltott ki különösebb rajongást az ifjú Ziegler Géza szívéből, az itteni diákéletet ugyanis magányban és ínségben töltötte el, a tanításra kényszerpályaként tekintett, ráadásul 1879-ben az édesapját is elveszítette. A „minden rosszban van valami jó” bölcsessége azonban az ő esetében is helytállónak bizonyult, hiszen ebben az időszakban próbálhatta ki magát először a tollforgatás terén, a város különböző élclapjainál.

Tanulmányai befejeztével az országot járva vidéki néptanítóként tengette életét –többek között a Somogy megyei Karádon–, „hűséges” útitársa a nyomor volt. Az átütő újságírói sikerek továbbra is várattak magukra, s megízlelhette első szerelmi csalódásait. Végül Győrben mosolygott rá a szerencse, itt telepedett meg 1885-ben immár ifjúházas oktatóként. Befutott zsurnaliszta lett, aminek köszönhetően a későbbiekben már Szeged és Arad neves lapjainak munkatársaként tevékenykedhetett, s ekkortájt vette fel a Gárdonyi nevet. A nyughatatlan író azonban hamarosan ismét a fővárosban találta magát: házassága tönkrement, festői karrierje csúfosan megbukott, a tengerentúlra „tántorgás” ötletét fontolgatta. A nyugalomra vágyó Gárdonyi végül egy spontán kirándulás hatására Egerben vásárolt magának „remetelakot”, ahol minden idejét az írásnak szentelhette, így szépirodalmi téren ez lett élete legtermékenyebb, legsikeresebb időszaka. A betűvetés mellett azonban sokat utazott, botanikus kertet rendezett be telke udvarán, hegedült, festett, fényképezett. A gyenge fizikumú Gárdonyit az első világégés, a Monarchia összeomlását követő visszás időszak eseményei testileg-lelkileg egyaránt megviselték, kiábrándultságában a spiritualizmus és a

lélekvándorlás tana felé fordult. A betegeskedő író 1922. október 30-án hunyt el otthonában, s az egri vár Bebekbástyáján helyezték örök nyugodalomra. Részletek az Ida regénye c. művéből: Sötétben állunk néha, magunk se tudva, hogy kerültünk belé. Csak meresztjük a szemünket, csak tapogatódzunk, bizonytalankodunk. És a szívünk hüledez. -Merre? S véljük, hogy semerre. Csak tapogatódzunk. Lépünk. Megmegállunk vakul. Fejünk felett talán kőszikla csügg? Lábunk előtt talán farkasverem vagy szakadék tátong? Talán kígyóra lépünk? Szívünk remeg, mint a nyárfalevél. -Istenem!... De mennünk kell, hogy kijussunk valamerre. Hát lépünk, bizonytalankodunk tovább és tovább. Az iránytalanságban. Vakon. Dermedezve, tapogatódzva. Szemünket olykor könny önti el. Szívünket olykor elszorítja az aggodalom. Aléldozunk. -Hova jutok?! S nem érezzük a sötétségben, a bizonytalanságban, a veszedelmek között, a Halál el-ne-csússz ösvényén, nem érezzük, hogy egy láthatatlan jóságos kéz van a kezünkön. Vezet. (Szerk: Pintér Aliz)

Nyári élet az óvodában


2015. július


16 Újszentivánon jártunk

2

015. július 4-5-ére, testvértelepülésünk falunapjára kaptunk meghívást. Mivel a Honi táncosai is kaptak felkérést, ezért az utazást is alaposabban elő kellett készíteni, mert a két táncos csapat legalább 18 főből állt, és akkor mindenki még nincs is benne a keretben. A hivatalos küldöttségben 27 személy vett részt, a saját és két testvér település kisbuszainak sofőrjeivel együtt. Már indulás után – a tapsonyi elágazótól – vissza kellett fordulunk, mert itthon maradt a fellépéshez szükséges zenei kíséret. A kezdeti „nehézségeket” leszámítva szerencsésen megérkeztünk, és a nemrég átadott ifjúsági szálláson lettünk elhelyezve. Sok időnk nem maradt a nézelődésre, mert ebéd után már kezdődtek a programok, ahol nekünk is fel kellett lépni. 15 órakor és 15.30-kor, kettő blokkban. A fellépések előtt, a programban szereplő bemutatkozó kiállítást is be kellett rendeznünk, amire felkérték a testvértelepüléseiket – Gottlobot /Románia/, Törökkanizsát, Horgost /Szerbia/ és Mesztegnyőt. Mi egy fotókból összeállított bemutatkozást rendeztünk be, három paraván segítségével. Plakátokat, képeslapokat, szórólapokat és egyéb kiadványokat is helyeztünk el a hangulatos kiállításunkon, amit több százan tekintettek meg a két nap alatt. Még a végére Zselykó barátunk is megjelent és rögtön elkérte az Őt birkasütés közben ábrázoló fotót, ami a mesztegnyői rétesfesztivál idején készült 2014-ben. Táncosainknak nagy sikere volt, nagyon ügyesek voltak, igazi fergeteges hangulatot teremtettek a nagy meleg ellenére. A mesztegnyőiek a fellépés

után a VIP sátorban kaptak ellátást, finom ebéddel, majd vacsorával és hideg italokkal kedveskedtek vendéglátóink. Putnik Lázár polgármester úr kérésére 1000 db rétest is vittünk a falunapra, amit a település lakóinak és vendégeiknek kínáltak, öregbítve ezzel a mesztegnyői rétes hírnevét. A falunapi meghívó két szelet, egy adag rétes elfogyasztására adott lehetőséget, amit ott a rendezvény helyszínén lehetett beváltani. A kínálásban Kesztyűs Vali és Laci, valamint Urr Zoltánné Kati voltak a helyiek segítségére. A fellépők között a polgármester köszöntője után tánccsoportok, akrobatikus modern táncosok, country táncosok, Várhegyi Lucas Palmira és Postás Józsi lépett színpadra. Majd a sötétedés után a tűzijáték következett, amit hajnalig tartó disco zárt. A fiatalok éjfélig kaptak kimenőt, amit pontosan be is tartottak – szerencséjükre! A szálláshelyen még egy ideig zajlott a bohóckodás, de aztán szép lassan mindenki elcsendesedett. Másnap a csapat egy része, reggeli után az újonnan átadott katolikus temp-

Falunapi Focibajnokság Induló csapatok : Black Jack, Fekete Sereg, Elit team, Aranylábúak, SS Csapat, Balatonlelle I. helyezett: Balatonlelle II. helyezett: Black Jack III. helyezett: Elit team Gólkirály: Kenéz Szabolcs Legjobb mezőnyjátékos: Kőrösi András Legjobb kapus: Orsós Zoltán


lomba ment szentmisére. Mire visszaértünk a szállásra, már a fiatalok is kezdtek feléledni. 10 órára újra a helyszínen kellett lenni, mert indult a lecsós ételek főzőversenye. Mesztegnyő is megkapta a hozzávalókat és apait-anyait beleadva nekiveselkedtek a csapatok a munkának. Nagyon sokféle és különleges étek került ki az ügyes kezek alól – tökös lecsó, rozscipóban tálalt lecsó, paprikába töltött lecsó, lecsós rétes és még soksok finomság. A versenyben a klasszikus ízeket kereste a zsűri és persze ezeket az ételeket helyezte előtérbe. A versenyzők megnyugtatására az eredményhirdetésnél kihangsúlyozták, hogy minden étel remekre sikerült és a helyezések a szubjektív véleményeket tükrözik, így mindenkinek nem adhatnak helyezést. Emléklapokat és ajándékot viszont minden versenyző kapott. A verseny után mindenkit meghívtak ebédre, a fiatalok a lecsós ételek helyett inkább a büfésátorban kínált gíroszt és sült krumplit részesítették előnyben. Ebéd után lassan összepakoltuk a cókmókjainkat és elköszöntünk házigazdáinktól, vendéglátóinktól. Megköszöntük a meghívást, kedves szíveslátást, jó pihenést kívántunk a programszervezőknek, a vezetőségnek és hazafele vettük utunkat! Köszönet a kelevízi és a hosszúvízi önkormányzatnak, hogy rendelkezésünkre bocsátották járműveiket. Köszönet a sofőröknek, táncosoknak és a delegációnak, hogy Mesztegnyőt képviselve velünk tartottak erre a szép kirándulásra. Kövesdiné Panyi Antónia

Asztalitenisz Bajnokság I.helyezett: II.helyezett: III.helyezett:

Takács Anikó Varga Richárd Balázs János

IMPRESSZUM Felelős kiadó: Mesztegnyő Község Önkormányzata Szerkesztőség: Nagy László Péter főszerkesztő Móri Csaba szerkesztő 8716 Mesztegnyő, Szabadság tér 6. E-mail: [email protected] Megjelenik: 510 példányban Nyomdai munkák: Conti-Livello Kft., Nagykanizsa

2015. július


17 ÉLETUTAK Interjú Sebestyén Jánosnéval

S

ebestyén Jánosné vagyok, a leány- mesztegnyőiek őt választottá k meg kisbíkori nevem Csendes Ágnes. Édes- rónak, ő dobolta ki a híreket. Eleinte egy apámat Csendes Józsefnek hívták, itt mosófazék tetején dobolva figyelmeztetszületett Mesztegnyőn, édesanyám: Félix te a lakosságot arra, hogy legyenek naGizella öreghegyi lány volt. A szüleim gyon óvatosak, mert a környéken még 1935-ben esküdtek meg, s három gyer- sok az akna és a robbanószerkezet. Édesmekük lett: a Gyula bátyám ’36-ban, a apám emellett a földosztó bizottságnak is Mária nővérem ’39-ben született, én tagja volt, persze hogy mindenki ismerte. 1942. április 24-én érkeztem. Nagycsalá- A szüleim rendezték a bálokat is. A báli dosok voltunk, amikor világra jöttem, bevételből vették meg például azt a összesen tizenöten laktunk a Ladi János csengőt, ami máig ott lóg a sekrestyébe utcai régi családi házban. A nagypapáim- vezető ajtó mellett. ra nem emlékezhetem, édesanyám apja Szívesen jártam óvodába, a még az I. világháború alatt Koszovóban kedvesnővérek nagyon szerettek engem. tűnt el, míg a Csináth-papa ’35-ben Amikor ’52 körül el kellett hagyniuk a hunyt el, ő kőműves volt. A nagyanyái- zárdát, még ajándékot is hagytak nekem: mat viszont ismertem és szerettem, na- egy feszületet. Ezt a mai napig őrzöm és gyon aranyosak voltak, s mindkettejüket becsülöm, ott van a szobám falán, gyakKatalinnak hívták. Az egyik Németh, a ran fohászkodom hozzá. Az óvodában másik Horváth Katalin volt. nemigen voltak játékok, de sokat táncolA családunkat a háború alatt és tunk-énekeltünk, az apácák különböző után is sok tragédia érte. Két és fél éves csoportjátékokat tanítottak be nekünk. voltam, amikor menekülnünk kellett, „Nyissuk ki a galambházat” volt az Magyaregresen vészeltük át a telet. egyik kedvencem: körbeálltunk egy Édesapám német fogságba esett. Agyhár- kislányt, ő volt a galamb, kiengedtük a tyagyulladással feküdt a kaposvári kór- körből, aztán vissza kellett hívni, mert a házban, onnan hurcolták el. Aztán gya- sólyom üldözte. Hát, ilyen játékaink log szökött haza Németországból. Ezzel voltak nekünk! Emellett sokat rajzoltunk kapcsolatban van egy kedves történetem. és csuhébabákat is készítettünk. A zárdaNem sokkal az után, hogy édesapám udvarban gazdaság működött: az istállók hazatért, édesanyámmal ciklemántöveket a kripta alatti dombon álltak, a disznóültettek ki az udvarunkból a Búsvári ólak a paplaknál voltak, a szalmakazlak a tónál lévő erdőbe, ami később aztán tornapálya helyén álltak. Alagutat szokelszaporodott, ezért lett azon a környé- tunk ásni bennük, ott szoktunk bujkálni. ken olyan sok ciklámen. A háború miatt Vadóc gyerek voltam, nem volt olyan fa, öt családtagot vesztettünk el. Apámék amit én meg nem másztam. Sokat roszkilencen voltak testvérek, közülük ket- szalkodtam, nem is voltam valami jó ten: a Pista és a Vendi bátya a fronton tanuló, de ezt később rápótoltam felnőtthaltak meg. Rajtuk kívül meghalt még az koromban. A harmadik osztályig a FaluAndor bátya, az első unokatestvérem és a háznál volt az iskola, s amikor első oszkilenc éves bátyám. Történt ugyanis, tályos lettem, a nagylányok felvettek az hogy egyszer a házunk előtt játszva előkeveredett valahogyan egy akna. A robbanásban hárman vesztették életüket: a Linha Jani bácsi testvére, az unokatestvérem és a Gyula bátyám, aki a marcali kórházban halt bele a sérüléseibe. Nekem különben boldog gyermekkorom volt. Az egész falu ismert engem, mindenki kényeztetett, hiszen a szüleimet az egész falu tisztelte és szerette, a község tiszteletbeli tagjainak számítottak. Édesapám a háború előtt Gadányban volt Csendes Mária és Csendes Ágnes, 1957 postás, majd a háború után a


ölükbe és játszottak velem. Amikor elvitték a nővéreket, az egész falu sajnálta őket. A zárda bezárása után a Felicitász nővér egy ideig nálunk is lakott. Vele kapcsolatos az egyik legnagyobb gyermekkori csínytevésem is, olyan hét éves lehettem. Az udvarunkban volt egy rózsakert. Éppen ott üldögéltem, amikor egy csapat katona menetelt az utcán, s éppen a mi házunk előtt pihentek meg. „Kislány, de szépek a rózsáid!” Én gyűjtöttem a képeslapokat, ezért így feleltem nekik: „Adok nektek rózsát, ha küldtök nekem képeslapot”. Megígérték, ezért minden szakasznak, ahogy vonultak tovább, adtam egy-egy szál rózsát. Mikor édesanyám hazatért, csodálkozva kérdezte, hogy hová lettek a rózsák. Én megijedtem, ezért azt feleltem, hogy a kedvesnővérek vitték el feldíszíteni velük a templomot. Igen ám, de jöttek a képeslapok! A Nemes Jani bácsi volt a postás, csodálkozva kérdezte édesanyámat: „Te Gizi, hát mit csinált a lányod? Alig bírom el a postát, ezt mind az Áginak küldték!” Délután jöttem haza az iskolából. A szüleim nagyon szigorúan néztek rám, mindjárt éreztem, hogy itt valami nagy baj van. „Na, üljél csak le! Hol vannak azok a rózsák?” S rámutattak egy nagy halom képeslapra. Ám ebben a pillanatban a Felicitász nővér lépett be az ajtón, s kérdezte, hogy mi történt. Mikor végighallgatta, csak ennyit mondott: „De hát ez olyan kedves kis hazugság!”. Hát ezért nem kaptam ki! Közben pedig egyre érkeztek a képeslapok, több mint ezer darab jött össze az ország egész területéről, rajta „Kislány, köszönjük a rózsát!” felirattal.

2015. július


18

Mi hiányt sosem szenvedtünk semmiben, igaz a háború után nekünk is mindent elölről kellett kezdeni. Volt öt hold földünk, egy darab szőlőnk és jószágaink, abból éltünk. Ha nem is olyan könnyen, de mindig tudtuk fizetni a beszolgáltatást is (búzát, tojást, zsírt a disznók után), így nálunk sosem volt padlássöprés. Amikor kitört a forradalom, édesapám fordította vissza azt a teherautót, amivel egy maroknyi lelkes csapat a fővárosba szeretett volna eljutni. „Puska nélkül akartok harcolni?”Csak ennyit kérdezett tőlük édesapám. Aztán jött a TSZ, mi is kénytelenek voltunk belépni. Eleinte nagyon nehéz volt, mert nem volt fizetés, munkaegységre dolgoztunk terményért. Én a legtöbbet az erdészetnél dolgoztam, emellett sarlóval arattam, kapáltam és csépeltem a többi lánnyal. Ha nagy meleg volt, hajnalban mentünk ki édesapámékkal a mezőre. 11ig arattunk, majd délután 3-tól folytattuk. Ez volt az én lánykorom, már 14 éves korom óta dolgoznom kellett. De a munka mellett volt sok szórakozásom is. A bálokat édesanyámék szervezték, hol a TSZ, hol a tűzoltóság, hol pedig a futballisták tartottak bálokat. Este én voltam mindig az első táncos, hajnalban pedig az utolsó. A mozinál édesanyám volt a jegykezelő, a futballpálya mellett volt egy nagy épület, ott voltak a vetítések. Minden szombaton más filmet vetítettek, sokszor annyian jöttek, hogy be sem fért mindenki a terembe. Itt láttam először például a Körhinta és a Kétszer kettő néha öt c. filmet. Aztán itt volt még a búcsú, a tollfosztó, a napraforgócséplés házról-házra járva és az adventi szentcsaládjárás. A párom, Sebestyén János családja ’55-ben jött ide Mesztegnyőre, a

szülei pásztorkodással foglalkoztak. A férjem Csombárdon született, de a család sokat költözködött, mert minden évben más uradalomhoz szegődtek. Tizennégy évesen ismerkedtünk meg, nagyon jó pajtások lettünk, sokat játszottunk együtt. Nem is gondoltuk még akkor, hogy egyszer a barátságunkból még házasság lesz! Amikor eljutott az 56-os forradalom híre Mesztegnyőre, mi mint gondtalan gyerekek, maskarában mentünk nyársat dugni. Ő és a nővérem voltak különben az első néptáncosok a faluban, a Palkó Anna tanárnő vezetésével alakult meg a mesztegnyői néptánccsoport. Édesapám pedig a színjátszó kört vezette. A János és én 1961. október 8-án kötöttünk házasságot, nagy lakodalmat tartottunk. Mivel a szüleim köztiszteletben álló személyek voltak, szinte minden lakodalomba meghívtak minket, én is legalább harmincötször voltam koszorúslány. Így amikor én kerültem sorra, viszonzásul mi is mindenkit igyekeztünk vendégül látni. Legalább 400-an jöttek el a lakodalmunkba, ahol 24 koszorúslányom volt, később pedig 16 gyermek keresztanyja lettem. A lakodalmat már a Kossuth utcában tartottuk, ’47-re készült el az itteni családi házunk. Az esküvő után a szüleimnél maradtunk. Sokat kellett dolgoznunk, mégis boldogok voltunk, nagyon szerettük egymást. Két gyermekünk született: ’62-ben a Laura, ’65-ben a Gyula. Amíg a gyerekek iskolások nem lettek, otthon voltam velük, s közben bedolgozásra horgoltam egy pesti gyárnak. Volt, hogy 24 sapkát készítettem egy nap alatt. A férjem eleinte pásztorkodott, majd a TIG-telepnél lett őr, aztán ’73 végén áthelyezték Polgárdiba, ott lett vezető a szárazlerakatnál. Én egy öregotthonban

Esküvő 1961 október 8.


Laura és Gyula Karácsony 1968. kezdtem el dolgozni, ami egy átalakított apácazárdában volt berendezve. 275 lakója volt, sokukat kétóránként kellett tisztába tenni. Később beiskoláztak ápolónőnek, a székesfehérvári Szent György kórházban folyt az oktatás. ’76 júniusában kollokváltam, mint szociális otthoni ápolónő szereztem oklevelet. Misére úgy tudtam járni, hogy én segítettem az öregeket a misére átvezetni, ugye régen a zárdában volt a kápolna. Mindig is szerettem emberekkel foglalkozni, szerettem a munkámat, de azért visszavágytam Mesztegnyőre. Összesen hat évet töltöttünk Polgárdiban, aztán hazaköltöztünk a szüleimhez. Ezután kis ideig a TSZ-nél dolgoztam, majd a gondozási központnál, az öregek napközi otthonában helyezkedtem el. Akkoriban 94 ebédet szoktunk kihordani, 25-en ebédeltek helyben, olyan sokan voltak itt. A munka mellett pedig a betegeskedő szüleimet ápoltam, meg jártam ki a hegyre a szőlőt művelni. Összesen tíz évig voltam az ÖNO-nál, innen mentem 1993-ban nyugdíjba. Veseérszűkülettel le is százalékoltak, a vesém teljesen tönkrement. Aztán 1999-ben meghalt a párom, akkor voltunk 38 éves házasok. De boldog életem volt, nem panaszkodhatok. Három unokám lett: a Laura fia, a Gábor, és a Gyuszi két fia, az András és a Tamás. Van már egy másfél éves kis dédunokám is, a Lilla, a Gábor és az Ivett kislánya, ő most az én mindenem. A családom szeretete és gondoskodása nagyon sok erőt ad nekem. S ezúton is szeretnék mindenkinek köszönetet mondani, akik a faluból rendszeresen érdeklődnek felőlem, s mindig üdvözletüket küldik. (Szerk: Pintér Aliz)

2015. július

VEGY

ESKERESKEDÉS

Megújult árukészlet, rövidáru, műanyagáru!

ÉLŐ ÉS MŰVIRÁG KAPHATÓ! TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÁSUNK TELJES KÖRŰ ÜGYINTÉZÉSSEL ÁLL A LAKOSSÁG SZOLGÁLTATÁSÁRA.

ÚJ NYITVA TARTÁS: DE. 8-11-IG, DU. 14-17-IG Mesztegnyő, Vörösmarty u. 10. Gróf László

N

Y Í L Á S Z Á R Ó K

Ajtó, ablak, műanyag-fa, gyártása-beépítése megrendelhető. Redőny, reluxa, szalagfüggöny Tel.: 06-30/283-61-71; 06-85/329-370

Júliusi képes összefoglaló

Készül a saját kivitelezésű színpadunk

Gőzerővel folynak az orvosi rendelő felújítási munkálatai

Nyári élet az óvodában

Részlet a X. Mesztegnyői Tánctábor sikeres gálaműsorából (A Dögös Ötös)

A mesztegnyői napközis tábor sok érdeklődőt vonzott.

A mesztegnyői főzőcsapat a 2008. évi Gadányi Kukoricás Ételek Fesztiválján

Testvértelepülésünkön, Újszentivánon rétesünkkel is bemutatkoztunk.

A tánctábor résztvevői színesben

MESZTEGNYŐI GÓLYA-HÍR

Recommend Documents