MESZTEGNYŐI GÓLYA-HÍR

Mesztegnyő és Hosszúvíz Községek Önkormányzatának Közérdekű Havilapja

MESZTEGNYŐI GÓLYA-HÍR III. évfolyam 5. szám

2015. május ÉLETUTAK Ángyán Imréné

Május 1. – Erdei vasút napja – Tűzszerészek emléknapja

A

Sefag Zrt. és a Mesztegnyői Önkormányzat közös rendezvényének adott otthont az erdei vasút indulóállomása Mesztegnyőn. Évtizedek óta ezen a napon kerül megrendezésre a vasútnap, valamint a tavaszköszöntő majális és hetedik éve a Tűzszerészek emléknapja… (Folytatás a 4. oldalon)

ngyán Imréné vagyok, a leánykori

nevem Szabó Ilona. 84 esztendős Á vagyok, 1930. szeptember 27-én születtem Mesztegnyőn. Édesapám, Szabó Vendel szenyéri volt, idenősült… (Folytatás a 21. oldalon)

Csíksomlyói pünkösdi búcsú 2015

A

z Erdélyben található csíksomlyói kegyhely számára jubileumi Máriaév 2015, mert a Szűzanya csíksomlyói kegyszobra körülbelül 500 esztendős. A jubileumi évet nagyméltóságú és főtisztelendő Jakubinyi György érsek atya, a gyulafehérvári… (Folytatás a 24. oldalon)

A Boda ikrek sikerei a sakk sportágban

B

oda Sári első, Boda Nóri harmadik helyezést ért el a Balatonföldváron 2015.05.30-án megrendezett korosztályos nyílt sakkversenyen. Ezek a csodálatos eredmények egyáltalán nem számítanak… (Folytatás a 23. oldalon)

2

Mesztegnyői Gólya-hír

RAJZPÁLYÁZAT - TAVASZ

M

eghirdetett rajzpályázatunkra 5 db alkotás érkezett a szerkesztőségbe.

Óvári Dorina 6. osztály, Fehér Kitti 6. osztály, Madarász János 4. osztály, Madarász Aranka 3. osztály, Fehér Dóra 2. osztály Minden pályázónak gratulálunk, az elkészült rajzokat az újságban bemutatjuk. Minden alkotót díjazunk, a rajzok nívósak, szépen kidolgozottak, ezért helyezéseket nem szeretnénk megállapítani. Köszönjük, hogy jelentkeztetek felhívásunkra, a továbbiakhoz sok sikert, erőt, egészséget, jó tanévzárást és szép tartalmas nyarat kívánunk! Figyeljétek az újságban megjelenő felhívásainkat, tartogatunk még egyéb bemutatkozási lehetőségeket számotokra! Jó bizonyítványt, szép nyarat kívánok a szerkesztőség nevében! Kövesdiné Panyi Antónia

III. évfolyam 5. szám

2015. május


3 Tisztelt Mesztegnyőiek!

K

edves Olvasó! Néhány napja Strasbourgban úgynevezett „Magyar napokat ” tartottak az Európai Parlament baloldali, liberális, zöld és néhány „fene se tudja milyen” elveket valló apró pártocskák alkotta többség támogatásával. E többségben természetesen benne volt a magyar szocialisták csöppnyi része is, „felkent” szónokával, Istvánnal. Néztem ezt a politikában már jó ideje forgolódó, de korát tekintve még fiatalnak mondható politikust, aki ott a nagy parlamentben minden erejével Magyarország és a magyar nemzet lejáratásán, annak gyöngítésén dolgozik, s olyan deja vu (franciául: már megtörtént dolog) érzésem támadt. A XX. század elején hasonló vehemenciával támadta és gyengítette Magyarországot – minden létező módon – Európában írásaival és felszólalásaival az akkori baloldali ellenzék, Jászi Oszkár vezérletével. A nem méltányosnak mondható, és elkeserítően negatív nemzetközi megítélésünk fő okai között szerepelt ez idő tájt az ország közállapotának tudatosan eltúlzott lejáratása. Nagy valószínűséggel ez a hazaárulással is felérő tisztátalan aknamunka eredményezte rossz megítélésünk nagyban hozzájárult – vagy minimum kapóra jött – az első világháború győztes hatalmainak az akkori Magyarország Trianoni békediktátumában megfogalmazott szétdarabolásához. Ne felejtsük! 1920. június 4-én történt ez a szégyenletes és tragikus esemény, amelynek során elvették országunk kétharmadát, és azoknak adták, akik nem harcoltak évszázadokon keresztül ezekért a hatalmas területekért. Magyarként ez a dátum nem felejthető el, ezért arra kérek mindenkit, hogy minden évben ezen a napon legalább egy gyertya meggyújtásával emlékezzen. 2015. május 28-án – a magyar ellenzék legnagyobb bosszúságára–, NagyBritanniában David Cameron konzervatív pártja abszolút többséget szerzett, a brit választási törvényeknek köszönhetően. Egyébként ez a választási modell hasonló a magyarországihoz, amit – a magyar országgyűlési választások előtt – annyira ócsároltak a hazai ellenzéki pártok. Nos, nem hallottam a jó szónokú ellenzéki képviselők egyikét sem nyíltan kritizálni – netán európai orgánumban megjeleníteni harcos nem tetszését –, miszerint nem fogadható el, ill. nem érvényes a brit választási eredmény, mert rossz a brit választási törvény. Az pedig végképp elkeserítő lehet a hazai ellenzék számára, hogy az Orbán


Viktor brutális lejáratására számukra alkalmasnak tartott bevándorlással kapcsolatos magyar állásponttal, ill. az Európai Unió működésével kapcsolatosan számos pontban egyezik David Cameron véleménye a magyar miniszterelnökével. Márpedig az Európai Unió jelenlegi formájában történő fenntartása – nota bene az uniós adminisztráció terjeszkedése egyre több nemzeti hatáskörre – a második legnagyobb befizető, a Nagy Britanniát vezető miniszterelnök szerint, kinyilvánítottan nem kívánatos. Mi több, teljesen új viszonyrendszerről kíván a brit kormányfő tárgyalni az uniót alkotó országok vezetőivel. Sok sikert a tárgyalásokhoz, remélem, hogy végre észhez térnek az „uborka görbületétől” és Önön csalhatatlanságuktól elbambult eurokraták. Házunk tájáról… Legutóbbi írásomban még esőért „fohászkodtam”, ami – ha kicsit késve is – de megérkezett. Sőt, májushoz képest helyenként jelentős mennyiségű csapadék hullott. Ám igaz a mondás, „májusi eső aranyat ér”, s nem is panaszkodhatunk, hisz szép, üde a határ, és az eddigiek alapján a gazdasági növényeink állapota is bizakodásra ad okot. A községünk virágosítására szánt – saját nevelésű – palánták kiültetésre kerültek, épp az esők előtt, ami a jó eredést biztosította. Szépen fejlődnek elvetett zöldségnövényeink is, és túl vagyunk az első gombaszedéseken. Így újra elláttuk az iskolakonyhánkat saját termesztésű friss gombával, ill. értékesítettünk is belőle. A falu lakói részére a most termőre forduló második „hullámból” kívánunk árusítani. Ahogy már többször is jeleztem, a pályázatok világát éljük, ami egyben azt is jelenti, hogy az előrelépéshez, fejlődéshez anyagi forrást csak pályázatok útján tudunk előteremteni. Így a szükséges önerő biztosításával, valamint a pályázatokban megcélzott építések finanszírozhatóságának figyelembevételével minden olyan pályázaton el kell indulnunk, ami akár csak minimális esélyt is teremthet a számunkra. Ennek szellemében adunk be kettő pályázatot – pontosabban egyet már beadtunk az iskola konyhánk teljes felújítására –, ill. a polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítésére. E két pályázat megcélzott értéke 76 millió forint. Körvonalazódik egy újabb lehetőség is, de arról talán majd akkor beszéljünk, ha közelebb kerülünk a pályázat beadásához. Már készülődünk a XVI. rétes fesztivál megrendezéséhez, amihez – mint minden

évben – elkel a sok segítő kéz. Ezért most is arra kérek minden közösségünkért tenni akarót és segíteni szándékozót –amennyiben szeretne részt venni a fesztivál lebonyolításában–, hogy jelentkezzen Takácsné Veránál a hivatalban. Június elsejével elkezdődött a meteorológiai nyár, így mindenkinek nyárias hangulatot és jó egészséget kívánok: Nagy László Péter polgármester

Felhívás!

E

zúton értesítem a Tisztelt Lakosságot, hogy az idei évben is lesz lehetőség szexált kakasok igény szerinti kiosztására. Némi változást tervez az önkormányzat, ami a következőkben foglalható össze: Mesztegnyő Önkormányzata vállalja a naposcsibék oltási költségeit (megelőzendő a baromfibetegségek kialakulását) kizárólag mesztegnyői illetőségű lakos igényelhet térítésmentesen naposcsibét, az elhelyezést ellenőrizni fogjuk minden 20 darab térítésmentesen átadott naposcsibe után az önkormányzat egy darab felnevelt vágnivaló csirkét kér vissza, amit az önkormányzat a rendezvényein kíván felhasználni. Előreláthatólag július első felében érkeznek a napos kakasok, amit előtte egy héttel jelzünk. A naposcsibe igényeket kérjük jelezzék Kesztyűs Valériánál, illetve Urr Zoltánnénál (Kati). Tisztelettel: Nagy László Péter polgármester

2015. május


4 Május 1. – Erdei vasút napja – Tűzszerészek emléknapja – Majális Mesztegnyőn

A

Sefag Zrt. és a Mesztegnyői Önkormányzat közös rendezvényének adott otthont az erdei vasút indulóállomása Mesztegnyőn. Évtizedek óta ezen a napon kerül megrendezésre a vasútnap, valamint a tavaszköszöntő majális és hetedik éve a Tűzszerészek emléknapja is. A reggel 8 órától folyamatosan, óránként közlekedő szerelvények sok száz kirándulót szállítottak az új Búsvári kilátóig és vissza. A természetszeretők a DDNP szakembereinek kalauzolásával a túravezetést is igénybe vehették. A Zöld Gömb Egyesület teljesítménytúrázásra hívta az érdeklődőket, kerékpárral, futva, ill. gyalogosan lehetett a szintidőket teljesíteni. Az indulóállomáson egész napos büfé, fagyizó, és falatozó kínálta portékáját, szolgáltatásait. A szabadtéri színpadon az ünnepélyes megnyitót követően, Galambos Ferenc atya megáldotta a rendezvényt, a szerelvényeket és az utazóközönséget is. Déli 12 órakor a temetőben az 1945-55. közötti időszakban a Mesztegnyő környéki harcmezőn elesett


16 tűzszerész emlékére állított táblát koszorúztuk meg, ahova Csurgó Attila ezredes úr is ellátogatott, aki az 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred parancsnokaként koszorúzott. A majális helyszínén főzőcsapatok, íjászat, tekézés, a délutáni műsoros fellépők között a Marcali Bajtársi Dalárda, a Marcali 3 Tenor, a Marcato Ütőegyüttes és a Balaton M&K Zenekar közös koncertje, Ősz Gabi Tavaszköszöntője és a HONI Hagyományőrzők műsora szórakoztatta az énekelni, táncolni vágyókat. A Faluház helytörténeti gyűjteménye délután 16 óráig várta az érdeklődő látogatókat. Meghívott vendégeinket és a fellépőket a mesztegnyői Önkormányzat csapata látta vendégül, akik finom babgulyást készítettek ebédre. A kissé szeles és hűvös napon azért a szerencse is velünk tartott, mert egészen az esti órákig nem kezdett el esni az eső. Egy igazi fergeteges május elsejét töltöttünk el kellemes környezetben, kicsit felidézve a régmúlt majálisok hangulatát. Köszönet a szervezőknek, a segítőknek

és a fellépőknek a sok szép élményért, a szép napért! Kövesdiné Panyi Antónia

2015. május


5 Anyák napja az óvodában

Anyák napja a Csiga csoportban Anyák napi rendezvényünk az óvodában május 4-én került megrendezésre. A közös ünneplést lázas készülődés előzte meg. Szorgalmasan tanultuk a köszöntő verseket, mindennapi tevékenykedéseink közben énekeltük az alkalomhoz illő dalokat, készültek az ajándékok. Az anyukák és nagymamák szemében ilyenkor mindig csillogóbb az öröm és meghatottság könnye, hisz édesanyának lenni a legfelemelőbb érzés. Jó vendéglátóhoz illően a kínálásról sem feledkeztünk meg. Vendégeink bizonyára ettek már finomabb linzer – szívecskét az életben, de szebbet biztosan nem… Hosszú-Hanzel Veronika

majd közösen előadtuk dalainkat, verseinket. Könnyeket csaltunk a meghívottak szemébe, jó volt látni a meghatódott arcokat. Lóth Tímea

Anyák napja a Katica csoportban

Anyák napja a Micimackó csoportban

Május 4-én tartottuk a Katica csoportban az anyák napját. Már két héttel előtte elkezdtük a készülődést e fontos ünnepre, anyák napjával kapcsolatos dalokkal ismerkedtünk meg. Édesanyáknak szóló verseket tanultunk, gondoltunk a nagymamákra is, akik az édesanyákat felnevelték, hozzájuk is szóltak verseink. Előtte héten izgatottan, szorgosan készítettük a meglepetést: színes papírból tulipánt hajtogattunk, befestett hurkapálcára felragasztottuk és hajtogatott leveleket is ragasztottunk rá. Az alkalomra ünnepi díszbe öltöztettük csoportunkat, piros papírszívekkel díszítettük fel a színpadot, az öltözőbe kikerültek az anyukákról szóló rajzok, és mi is az alkalomhoz illően öltöztünk. Lassú szintetizátor zenére táncoltunk egy kicsit,

A sűrű program ellenére (előtte lévő héten még a Föld napjával foglalkoztunk...) a gyerekek nagy izgalommal, beleéléssel készültek Édesanyjuk megünnepelésére. Elkezdtük tanulgatni a verseket, énekeltünk dalokat, de legszívesebben mégis a személyre szóló ajándékok készítésével foglalatoskodtak a gyerekek. Külön ajándék készült az Anyukáknak és külön a Nagymamáknak, de mindkét esetben nagyon fontosnak tartották, hogy minél kevesebbet segítsek munkájukban. Szerették volna teljes egyedül meglepni a számukra oly fontos embereket! Ez így is van jól. Sok időt töltöttünk beszélgetéssel, melyek közben érdekes és megrendítő történetek is előkerültek. A gyerekek Anyukájukról, a vele megélt mindennapjaikról, érzéseikről meséltek egymásnak. Érdekes kérdé-


sek vetődtek fel, még viták is kialakultak! Nagyon tanulságos volt. A kérdésre: „Mit szeretsz Anyukádban a legjobban?”, meglepően nagyon nehezen tudtak válaszolni. A válaszok között olyan „külső hatású” megfogalmazások voltak, mint: „szeretem, hogy mindent megtesz nekem, hogy mindent megvesz nekem, hogy enged tv-t nézni, hogy kimossa a ruhámat..., de az érzelmekről nem igazán esett szó! Kértem Őket, hogy csukják be a szemüket, képzeljék maguk elé az Édesanyjukat és azt mondják el, ami először eszükbe jut róla, de csakis Róla! Csodaszép dolgokat hallottam!!! Mert ebben az anyagias világban is jelen van a szeretet, a feltétlen szeretet, melyet egy Anya sugároz a gyermeke felé! Ettől, ezektől az érzelmektől, gondolatoktól volt különleges Nálunk ebben az évben az Anyák Napja! A következők hangzottak el többek között: „Szeretem, ahogy rám mosolyog; ahogy megölel; ahogy átölel, ha baj van és megnyugtat; amikor megpuszil, hogy játszik velem; hogy mesél nekem; szeretem, mert jószívű; és, ami mindent megmagyaráz: „Szeretem, mert Ő is szeret engem!” Ezen érzéseiket próbálták megosztani Anyukájukkal (bár kissé halkan, megszeppenve) - verseink, dalaink, énekes játékaink előadása közben is. Ajándékaikat nagy szeretettel adták át az anyukáknak, mamáknak, akik azt hiszem igazán büszkék lehettek Csemetéjükre! Köszönöm, hogy olyan sokan eljöttek, és megörvendeztették gyermeküket figyelmükkel, szeretetteli pillantásaikkal! Huszár Hajnalka

2015. május


6 Somogyi „betyárok” Sobri Jóska birodalmában

Az idei kirándulás során Zánkán táboroztunk 3 napig. Hétfőn indultunk 8 óra körül. Útközben megálltunk a Szépkilátónál, majd tovább haladva a szigligeti várnál. Az erődítmény megmászása után, egy lovagi bemutatónak lehettünk részesei. Ebédre érkeztünk táborozásunk színhelyére. Az étterem megkeresése eléggé bolondosra sikeredett. Először bementünk a kék étterembe, ahol mondták nekünk, hogy a zöld étterembe kell mennünk. Utána bementünk a sárga étterembe, míg végül harmadjára megtaláltuk a keresett helyet, és megebédeltünk. A délutánt Hegyestűnél töltöttük, melynek szépsége mindannyiunkat megigézett. Az este a makói kirándulókkal folytatott számháborúval zárult. Bár vesztettünk, de ez minket egy cseppet sem zavart. A második napot kerékpáros ügyességi vetélkedővel kezdtük, és a Balaton partján folytattuk. Nagyon kellemes volt a víz hőmérséklete, így páran bele is merészkedtünk. Voltak azonban, akik a napozást vagy a strandfocit választották. A délután Tihanyé volt. Az apátság látnivalói után a kilátásban gyönyörködtünk, majd sikerült megszólaltatnunk a visszhangot egy helybéli néni segítségével. A rengeteg fagyizó közül megkerestük a helyi specialitásokat kínáló fagylaltozót. Én rózsa és eper-gyömbér ízű fagyit nyalogattam.


Hazaérve színházba készülődtünk, csak egy rossz információ miatt lekéstük, így a táborban labdáztunk, beszélgettünk és rengeteget nevettünk. Az utolsó napon nehezen keltünk fel, nem akartuk otthagyni a tábort. Utolsó zánkai programként sárkányhajóztunk a Balatonon. A barátnőmmel kétszer is hajókáztunk, annyira élveztük az újdonságot. De elérkezett a búcsú ideje, elindultunk Kislőd felé a Sobri Jóska kalandparkba. Útközben még tágítottuk ismereteinket történelemből, hiszen megtekintettük a nagyvázsonyi Kinizsi-várat. Amikor megérkeztünk a kalandparkba hatalmas víztömeg zúdult a nyakunkba, de mire végeztünk az evéssel kisütött a nap. A drótkötélpályán kezdtük az egész délutánt betöltő játékot. Balázs bácsival páran felmerészkedtünk a felnőtt pályára. A legszuperebb akadály egy óriási hinta volt, amely a szakadék felett lógott. Ezután kipróbáltuk a hófánkot, amely nagyon hasonlított a bobhoz, majd a tavon vizibicikliztünk a végkimerülésig. Ezután sétálgattunk, és megláttuk az óriási trambulint, amit csak miattunk üzemeltek be. A 3D karika kipróbálása fejfájást okozott, de utólag nem bánom, hiszen remekül éreztem magam. Tibi, aki a karikát hajtotta, vigaszdíjként meghívott bennünket egy jégkására. Mindez idő alatt rengeteg kép és videó készült rólunk Szuper jó tábor volt, jó

helyen, jó emberekkel! Szívesen maradtunk volna még pár napot! Juhász Leila Bianka 7.osztály

Kedves Májusi Születésnapos Mesztegnyőiek A Mesztegnyői Önkormányzat nevében szívből gratulálunk, és szeretettel köszöntjük Önöket születésnapjuk alkalmából. Még nagyon sok, élményben, erőben-egészségben, boldogságban gazdag esztendőt kívánunk az Ünnepelteknek. A Jóisten áldása, békéje kísérje Önöket életük végéig, kedves családjuk, barátaik, ismerőseik körében!

Kenéz János 70 éves Bába Sándor 70 éves Fekete József 71 éves Senoha Tibor 74 éves Fehér Jánosné 77 éves Bakos Lászlóné 78 éves Farkas Imre 81 éves Nyakas Jánosné 83 éves Vadál Istvánné 85 éves Mercz Ferencné 86 éves

2015. május

7


HOSSZÚVÍZI HÍREK Cserfekvés varázsa 20 év múltán sem halványult

1

994 decemberében költöztünk Cserfekvésre, Budapestről gyermekünkkel, Klaudiával. Régóta játszadoztunk a gondolattal, hogy elköltözünk a fővárosból, mivel egyikünk sem érezte soha, hogy ott meg tudunk öregedni, hiszen mindketten falun nőttünk fel. A férjem Simon Árpád a Bakonyból származik Bakonycsernyéről, én pedig Békésmegyéből Gyomaendrődről, de akkor még Gyomának hívták. Ez a magyarázata annak, hogy egyikünk sem tudta megszokni a város forgatagát. Bejártuk az egész országot, próbáltuk keresni azt a helyet, ahonnan nem vágyódnánk el soha többé. 1992-ben meglátogattuk a nagybátyánkat, Nádudvari Istvánt, aki sajnos már nem él és még ugyanabban az évben kétszer eljöttünk hozzá Cserfekvésre. 1993-ban az egész nyarat itt töltöttük, csodálatosan éreztük magunkat, s én már ekkor tudtam, hogy itt komolyan kell venni a letelepedés lehetőségét. Ezt követően felgyorsultak az események, szerencsénk volt, hogy pesti ingatlanjainkra sikerült vevőt találni, és megvásároltuk azokat a telkeket, melyek előtt számtalanszor megálltam, belegázoltam a susnyásba, a szederindába, a csalánba, de nem bántam akárhogy csípett, gondol-


tam majd megszelídülsz. Úgy is történt, már 1994 tavaszán megkezdtük az építési engedélyek beszerzését, megrendeltük Erdélyből az egyedi tervezésű téliesített faházat, melybe december 17-én beköltöztünk. Hihetetlen boldogok voltunk, annak ellenére, hogy a neheze még hátra volt, de felvettük a kesztyűt, nem számított semmi csak az, hogy itt verhettünk tanyát. A bejárással akadt némi nehézségünk, mert az erdőből közel 3 km földút vezetett ki a faluba, így vettünk egy terepjárót, hogy a kislányunkat minden nap el tudjuk juttatni a gimnáziumba. A faluban az emberekkel hamar megbarátkoztunk, nagyon kedvesek segítőkészek voltak, elmondhatom, hogy mindenre megtanítottak. Megtanítottak állatokat nevelni a keltetéstől a levágásig mindent tőlük tanultam. Nagy kertet művelünk, mindent megtermelünk, amire szükségünk van. Egy gyönyörű erdő közepén életünket saját magunk tervezzük. Megismertem a különböző gombákat, gyógynövényeket, csodálatos élmény volt mikor rátaláltam az ezerjófűre, mert a kakukkfű, menta, mezei zsálya könnyen megtalálható volt. Megtanultam sajtot készíteni, tejfölt,

túrót készítek és ellátom a gyermekeimet, ha meglátogatnak bennünket. Készítek nekik kézműves, gyógynövényes szappanokat és őket is megtanítom mindenre, mert soha nem lehet tudni, hogy mikor lesz szükség rá. Hálás vagyok a férjemnek, hogy velem tartott ebben a kalandos 20 évben, mert ha problémánk adódott, mert adódott, mint mindenhol, azért hogy idejöttünk lakni soha nem tettünk szemrehányást egymásnak. Ez a hely nekünk az életünket jelenti. A férjem, ha akar horgászik, ha akarunk kirándulunk az erdőben, de mikor haza érünk az varázslatos nyugalommal tölt el. A fecskéim fészket raknak a nappaliban, és én hagyom, minden évben érkezéskor körbe repülnek, így üdvözölnek, ősszel úgyszintén így búcsúznak és én sírok. Még mindig nem tudok válaszolni arra a kérdésre, hogy „miért jöttünk ide lakni?” Mert Cserfekvés gyönyörű, mert kedves és elfogadott minket. A gyermekeink kivétel nélkül itt töltik minden pici szabadságukat az unokákkal együtt. Ezek után mindenkinek csak azt kívánom, hogy találja meg a saját Cserfekvését, ahová mindenhonnan hazavágyik. Simonné Cselei Aranka

2015. május


8 Felhívás!

Ismét eltelt egy esztendő! Közeledik a Rétesfesztivál. A rétes készítéséhez sok alapanyagra van szükség. Az eltelt évek során már hagyománnyá vált, hogy akinek felesleges gyümölcse (meggy, cseresznye, barack, ribizli…), illetve zöldsége (káposzta, cukorrépa…) termett felajánlotta az Önkormányzatnak. Kérjük, azon jó szándékú lakosok jelentkezését, akiknek erre lehetősége van, az jelezze a következő telefonszámon: 85/329-232 vagy személyesen a Gondozási Központban. A gyümölcsök betakarításában, elszállításában, előzetes egyeztetés alapján segítséget nyújtunk! Az alapanyagokon túl, szívesen fogadunk mindenkit, aki segíteni szeretne a július 18-19-én megrendezésre kerülő rendezvényen. Közös összefogással segítsük a Rétesfesztivál sikerességét! Felajánlásaikat és segítő munkájukat előre is köszönjük!

Május első vasárnapján köszöntöttük az édesanyákat, nagymamákat.

M

inden esztendőben, így az idén is a településünk intézményei, egyesületei közösen adtak műsort a május első vasárnapján megrendezésre kerülő anyák napi ünnepélyünkön. Képviseltette magát az Óvoda, az Általános Iskola, a Honi Hagyományőrzők Klubja és a Honi Néptáncosok közül is páran. A rendezvényt gyertyagyújtással kezdtük azokért az édesanyákért és nagymamákért, akik már nem lehetnek közöttünk. Ezt az ovisok kedves összeállítása követte, majd az általános iskolások és a táncosok közül páran szavalataikkal csaltak könnyet a hozzátartozók szemébe. A Honi Hagyományőrzők dalcsokorral készültek, majd a műsor végén egy szép verssel zárult az összeállításunk. Szokásunkhoz híven szerény uzsonnával kedveskedtünk vendégeinknek, amit hangulatos zene mellett fogyaszthattak el. Szerencsére az időjárás is kedvező volt, így a szabadtéri előadás nagyon hangulatosra sikeredett. A műsor után kiki kedvére még a szép napsütésben beszélgetve, anekdotázva ücsörgött a Faluház udvarán, mások virágcsokrokkal lassan a temetőbe indultak. Köszönöm a szereplőknek a felkészülést, a megjelent édesanyáknak, nagymamáknak erőt, egészséget, hosszú boldog életet kívánok! Kövesdiné Panyi Antónia


Erdélyi József: Az anyai szó Vertük a fecskefészkeket, az istállóeresz alatt, kínoztuk és csaptuk a földhöz a kopasz fecskefiakat. Nem hatottak meg a kifosztott madarak sikongásai, – játszottunk… Van-e különb játék, mint életekkel játszani?… Egy kis fecskét én hazavittem, hogy anyámnak megmutatom. – A szívemet cseréltem el azon a végzetes napon, az én ártatlanul kegyetlen, öldöklő gyermekszívemet… Anyám is jobban tette volna, ha nem szült volna engemet! Nem bántott, csak azt mondta, hogy a fecske Isten madara, s aki bántja, azt megveri az Isten tüzes ostora. Azt kérdezte: hogy esne nékem, ha megfogna egy óriás, s kitépné a két kezemet, mikor nem is volnék hibás?… Tanyasi játszótársaimnak elmondtam: mit mondott anyám, de félrelöktek. Nem fogott rajtuk a jámbor tudomány.

Magam is maradtam, kis tudós, egy játékommal kevesebb, két kezem tisztább, mint a másé, de a két szemem könnyesebb… Mért is tanított jóra, szépre? Mért nem mondta, hogy öld, csak öld, ne sajnáld a kicsit, a gyengét, mert az erőseké a Föld, kiknek szívében nincs bűnbánat, se irgalom, se kegyelem!… Fegyverrel bírják a világot, és énnekem nincs fegyverem. Nincs fegyverem más, csak a szó, és nem hallgat rám a világ, nem hallja meg, hogy sikoltoznak fiaik után az anyák. Nem hallja, hogy siratja rablott szerelmes a szerelmesét, – egy neveletlen, óriás, vad gyermek az emberiség. Ki fékezi meg ezt a játszó, gyilkos óriásgyereket? Ki fogja égi tudományra a durva népvezéreket? – Anyai szó! Angyali szózat, isteni fegyver, tüzesen szállj szívről szívre, szájról szájra, ne is némulj el sohasem!…

2015. május



9

2015. május


10 FELHÍVÁS ÉS VERSENYKIÍRÁS

XVI. Rétesfesztivál Rétessütő Versenyére Mesztegnyő, 2015. július 18. A Mesztegnyő Község Önkormányzata 16. alkalommal rendezi meg Rétesfesztiválját és rétessütő versenyét. Somogyország sokszínű étkezési kultúrájának, étel és süteménykészítésének tradíciói közt mindig előkelő helyet foglalt el a réteskészítés. Ez a gasztronómiai „csoda”, a rétes, - amely mind ételként mind süteményként egyaránt kedvelt – ezen a két napon ügyes kezek munkája nyomán önálló életre kelve hívogatóan kelleti magát a fesztivált látogató éhes vendégeink legnagyobb örömére. A túrós, káposztás, mákos, diós, gyümölcsös, különleges, valamint a külön kategóriában szereplő

kelt rétesek számtalan variációi mindig új feladatot jelentenek a készítőknek, és élményt a fogyasztóknak. Hogy ezt az élményt minél nagyobb számban éljék át és Somogy megye - benne Mesztegnyő - jó hírét juttassák el minél messzebb,

felhívással fordulunk valamennyi települési önkormányzathoz, intézményekhez, vendéglátó-ipari egységekhez, és magánszemélyhez, hogy egy szórakoztató verseny keretében eldönthessük, idén mely település versenyzői készítik a legízletesebb, legkülönlegesebb réteseket. A verseny helyszíne: Mesztegnyő, Faluház udvara /Település központ/ Időpontja: 2015. július 18. (szombat) További részletek: www.mesztegnyo.hu

Meghívó!

A MESZTEGNYŐI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT SZERETETTEL MEGHÍVJA ÖNT, ÉS KEDVES CSALÁDJÁT (A FALU LAKÓIT)

A 2015. JÚNIUS 27-én (szombaton) 13. ÓRÁTÓL, A FALUHÁZ UDVARÁN TARTANDÓ

ROMA GASZTRONÓMIAI NAPRA SZERETNÉNK BEMUTATNI A MESZTEGNYŐI ROMA NÉPCSPORTOK (BEÁS ÉS KÖSZÖRÜS) HAGYOMÁNYOS ÉTELEIT - HÚSOSKÁPOSZTA ÉS PUNYA (CIGÁNYKENYÉR) - PÖRKÖLT, KANÁLLAL SZAGGATOTT NOKEDLIVEL PROGRAMOK: • Nagyberki Roma Hagyományőrző tánccsoport műsora • Bolhási IKSZT Zumba tánccsoport műsora • Terne Cserhaja Roma együttes műsora Orsós Istvánné Balogh Hajnalka elnök


2015. május


11 TESZEDD akció Mesztegnyőn!

M

esztegnyői Polgárőr Egyesület a helyi iskola tanulóival és a Kaposvári Meteor Turisztikai Egyesülettel közösen a Mesztegnyő községen átmenő közel 3 km hosszú "kéktúra" útvonalat tisztította meg a "TeSzedd" szemétgyűjtési program keretében az út mellett eldobált szeméttől. A gyülekezési ponton reggel 9 órakor a szemerkélő esőben 12 fő jelent meg. Az elszánt csapat elindult, hogy a vállalt feladatot végrehajtsa. Munkánkat az időjárás kegyeibe fogadta, mivel a kezdeti eső után a természet feladta és úgy gondolta, hogy önkéntes munkánkat

segíti azzal, hogy a felhők vízcsapját elzárja. Sajnos azonban felmerült bennem több kérdés is, amelyre nem tudtam választ kapni. Az akcióban 12 fő vett részt, ebből 4 gyermek, 3 vidéki és 5 polgárőr. Hol voltak a mesztegnyői emberek? Nekik nem érdekük a falu környezetének rendbetétele? Nem csak kritizálni kellene azokat az embereket, akik a faluért ingyen dolgoznak, hanem tenni is kellene a településükért! A mai rohanó világban csak mindenki kapni akar, de adni nem!!!

A magam részéről majdnem minden helyi rendezvényen részt veszek és lásd: amikor kapni akarnak mennyien állnak a sorban és reklamálnak, ha keveset kapnak! Tisztelt Mesztegnyői Polgárok! Észre kellene venni, hogy ne csak kapni akarjanak, hanem néha adni is. Hisz a szombati napon csak 2-3 óra munkát kértünk a falu lakosságától, de erre nem reagált senki a jelenlévőkön kívül! Az egyesület és a magam nevében megköszönöm a résztvevőknek a munkáját. Kiss János elnök

Amiről érdemes megemlékezni Nepomuki Szent János halála

1

393. május 16-án szenvedett vértanúságot a mesztegnyői templom védőszentje: Nepomuki Szent János, akinek halála napja egyúttal a mesztegnyői búcsú napja is, a vértanúságát követő első vasárnapon. A búcsú időpontja ebben az esztendőben éppen május 16. vasárnapjával esett egybe. A népszerű közép-európai szent 1350 körül született a dél-csehországi Pomukban, amelyről későbbi nevét kapta. Szegény családból származott, de éles eszének és szónoki tehetségének köszönhetően sikerrel fejezte be jogi tanulmányait, s doktorátust is szerzett, miközben a törekvő ifjú a papi ranglétrán is egyre magasabbra emelkedett. A Prágában népszerű egyházfi és érseki helynök a legenda szerint IV. Vencel király feleségének gyóntatója lett. Azonban, amikor az uralkodót megpróbálták egyszer megmérgezni, a bizalmatlanná vált és nejére féltékeny Vencel meg akarta tudni


a királyné gyónási titkát. Nepomuki ellentmondott a tapintatlan kérésnek, mire a feldühödött király megkínoztatta, majd a Károly-hídról a Moldvába vettette. Egy csodának köszönhetően holttestét sikerült megtalálni, s a prágai Szent Vitus-székesegyházban helyezték örök nyugalomra. Ereklyéit már ekkor szentnek kijáró hódolattal kezdték el tisztelni. Szentté avatási pere 1729. március 19-én fejeződött be, melynek folyamatát a huszitizmussal szembeni fellépés is felgyorsította. Tragikus halála körülményeiből kifolyólag a hidak, a folyók, a gyónási titok és egyúttal Csehország védőszentje lett. A népszerű újkori barokk szentet leggyakoribb ábrázolásain a szája elé tett mutatóujjáról lehet felismerni, szobrát előszeretettel állították hidakhoz és folyók partjára. (Forrás:http://www.katolikus.hu/szentek/ szent65.html) (Szerk.: Pintér Aliz)

2015. május


12 MADARAK ÉS FÁK NAPJA ÓVODÁNKBAN

vodánk – óvodavezetőnk, Péter

ÓLászlóné – május 8-ára kisvonatos

kirándulást szervezett Felsőkakra, Madarak és fák napja alkalmából. Kis bölcsiseinkkel gondozónőjük, Tündi az óvodában tevékenykedett, mivel nekik ez az út még megterhelő, fárasztó lett volna. Szeretettel hívtunk minden szülőt, hozzátartozót, hogy töltsék velünk ezt a napot. Többen éltek is ezzel a lehetőséggel, melyet biztosan nem bántak meg. Gyermekeink az óvoda jóvoltából ingyen vehettek részt a vonatozáson. Az állomáson köszöntött bennünket Zilahy-Szabó Bence, aki elmondta milyen élményekben lesz részünk, majd velünk tartott Ő és a helyi Polgárőrség két embere is – vigyázva testi épségünket. A csodaszépen felújított jármű 9 órakor indult el az izgatott kis csapattal, akik alig győztek betelni az újszerű látvánnyal (a vagonok..., a síp..., ki, hol ül; mit csinál; az erdővel..., tóval..., rétekkel..., madarakkal...). Útközben jókat beszélgettünk; a jókedvtől, nevetéstől csak úgy harsogott a két kocsi. Az idő is nagyon szép volt. Láttuk, ahogy a nap fénye beszűrődik a fák közé. Félúton, Szúnyogvárnál a vonat egyszer csak megállt, leszállhattunk. A Bence navigálásával egy kis sétára indultunk az erdőbe... A gyerekek kíváncsian várták, vajon hova tartunk, mit fognak majd látni?! A kilátó felé közeledve az erdő többféle arcát is láthattuk: fás, bokros, kis virágos, cserjés vidéket; „találkoztunk” egy békával, és néhányan láttak egy őzet is. Sajnos túl hangosak voltunk és hamar elszaladt. Megérkeztünk a tóhoz: a kölcsönkapott távcsővel minden gyermek körbekémlel-


hetett a kilátó alsó és felső szintjéről is minden irányba. Többféle madarat, élőlényt is sikerült megfigyelnünk. A viszszafelé vezető úton mindenki csendesebb volt már, de sajnos ekkor nem láttunk semmit. A Felsőkaki megállóig már igazán nagyon izgultak a gyerekek. Nagyon megörültek, hogy ismét kiszállhatunk és, mint megfáradt turisták hamar le is ültünk a padokra. Itt fogyasztottuk el ugyanis a tízórainkat: kekszet a finom dobozos gyümölcslével (aki még ezután is éhes/szomjas volt, azt megkínáltuk kaláccsal, pereccel, vízzel). Ez után következett ám csak az igazi móka! Többféle tevékenységgel készültünk ovisaink számára: • Vera néni számháborúba (illetve formaháborúba!) kezdett a gyerekekkel • Timi néni sportos versenyjátékokat ajánlott az érdeklődőknek: zsákbafutás, kötélhúzás, labdajátékok… • Velem lehetőségük volt a gyerekeknek az előzetes tudásukra, információkra alapozva (amit a héten már a kezdeményezéseken hallhattak, láthattak: pl.: erdő fontossága, környezetvédelem, fák tulajdonságai, madarak élőhelyei, táplálkozásuk...) ismerős „jeleket” észrevenni, tanulmányozni, felismerni, azonosítani. Megfigyeltük a bogarakat, fákat, bokrokat, gombákat; madárhangokat hallgattunk, próbáltuk őket megkülönböztetni; fészket kerestünk és készíteni is akartunk, mely aztán elmaradt idő hiányában. Megkíséreltük zsír-

krétával lerajzolni, amit látunk: az erdőt! Aranyos kis rajzok születtek, melyeket az óvodában, a Micimackó csoportnál ki is állítottunk. Sokáig nézegették a megpihenő gyerekek a különböző erdőkről, állatokról, növényekről szóló képes könyveket is. Majd egyszer csak – meglepetésünkre – Ildi néni összehívta dolgozóit és egy kis egészséges mozgásra, versenyfutásra invitált bennünket. Mindannyian futottunk... és futottunk, a gyerekek, szüleik szurkoltak nekünk; volt közülük, aki velünk is tartott: láttam, mindenkinek mosoly ült az arcán! Nem hiába csatlakoztunk a „Mosolygós Magyarországért” tagjai közé!!! Az idő odakint mintha csak suhant volna, mert hamar elérkezett a pakolás, a viszszautazás! A gyerekek és szerintem mi felnőttek sem örültünk ennek; jó lett volna még odakint a természetben, önfeledten... Beültünk ismét vonatunk kocsijaiba és elindultunk. Az ovisok eddigre már nagyon elfáradtak, páran közülük el is aludtak! Hazafelé három őzet is láttunk, mely különös örömmel töltött el bennünket. Visszaérkeztünk az állomásra, ahol kis várakozás után megérkezett Kesztyűs Laci bácsi és visszaszállította a kisebbeket az óvodába. Mi nagycsoportosainkkal, Timi nénivel sétálva tettük meg az odáig vezető utat. Na, ettől már igazán elfáradtunk! Jólesett a finom ebéd és a várva-várt délutáni pihenés, alvás. Ezen a napon egy gyermeket sem kellett altatni... Huszár Hajnalka

2015. május


13 A RÉGMÚLT EMLÉKEI KÉPEKBEN

Lámpagyártás (1988). Kálóczi Lászlóné, Puha Zsuzsanna, Borongics Istvánné

Focicsapat (1970). Nyakas János, Orbán Ferenc, Szíva László, Zrínyi József, Dolbert István, Bors Sándor, Csernalovics István, Boda János, Fujsz János, Lassú László, Tóth József, Csonka József

Önkéntes ifjúsági tűzoltók (1960). Orbán Ferenc, ifj. Kovács László, id. Kovács László, Bakos József, Csernalovics István, Vass József


TSZ fűrészüzem (Kelevíz, 1989).

Szénagyűjtés (1960-as évek). Kis János, Farkas Imre, Pap Lajos, Csernalovics István, Boda Ferenc

Óvodások (1960-as évek). Óvónő: Göde Judit

2015. május


14 100 éves a Védőnői Szolgálat

1

914-ben, az első világháború hatalmas embervesztesége, a születésszám csökkenése, a csecsemőhalandóság növekedése, az egyre rosszabbodó egészségügyi viszonyok mind-mind sürgetőbbé tették a problémák megoldását az anya- és csecsemővédelmi munka területén. A korszak politikusai, orvosai, arisztokratái hamar felismerték az anya- és csecsemővédelemre irányuló segítő munka szükségességét, és javaslatot tettek egy országos szervezet kiépítésére. Az Országos Stefánia Szövetség ünnepélyes alakuló ülését 1915.06.13-án tartották meg Budapesten. A dátum történelmi jelentőségű volt, mivel ekkor kezdődött Magyarországon az anya- és csecsemővédelem intézményes szervezése. Azaz 100 évvel ezelőtt indult útjára a védőnői munka… A stefániás védőnők feladata volt a terhes- és gyermekágyas anyák, valamint az újszülöttek, csecsemők és három éves korig a gyermekek gondozása védőintézetekben és családok otthonában. A szövetség már akkor novemberben elindította az első védőnői tanfolyamot, mely kéthetes, majd 10 éven belül két éves időtartamra emelték. Ezzel hivatalos anya- és csecsemővédő tisztre emelték a végzettséget. A második világháború előtt nem sokkal a belügyminisztérium országos, általános egészségvédelmi szolgálat feladatává tette a védőnői ellátást, és Zöldkeresztes szolgálat néven működött tovább. Ekkor a védőnők szolgálatban kötelesek voltak egyenruhát viselni és zöldkeresztes jelvényt ruhájukra tűzni. Feladatuk kibővült szociális gondozással, nemi betegség elleni küzdelemmel és óvodai-iskolai egészségügyi munkával. 1945 után a háborúban a kialakult egészségügyi intézmények súlyos károkat szenvedtek. A háború után elkezdődött az újjáépítés időszaka. Az egészségügy irányítása az Országos Közegészségügyi Intézet feladata lett. Megszűnt a zöldkeresztes szolgálat elnevezés, és állami egészségvédelmi feladat lett. Megalakul az Egészségügyi Minisztérium, amelynek feladata az egészségügy központi irányítása. A védőnői munka is az irányítása alá tartozott. A kis települések nőgyógyászati és gyermekgyógyászati ellátását innentől Mozgó Szakorvosi Szolgálat látta el. A védőnőnek pedig kiemelt feladata lett az anyatejes táplálás szorgalmazása, D-vitamin profilaxis, a védőoltások fontosságának tudatosítása.


A tanulók ellátását iskola-egészségügyi feladatai körében végzi. 1945 októberében Budapesten, majd két évvel később Szegeden is újraindult a védőnőképzés. Kiemelkedő történelmi állomás volt 1975, mikor is az orvostudomány fejlődése miatt a védőnői tevékenységnek is fejlődnie kellett, és ez indokolta, hogy a képzést főiskolai szintűre emeljék, melynek hossza három év lett. A védőnők ekkor önálló feladatot kaptak a várandósgondozás, szűrővizsgálatok végzése, tanácsadás tartása, prevenció és a családvédelem terén. Munkáját az ellátási területen lakcímmel tartózkodó személyekre terjeszti ki. Szakfelügyeletét az országos Tisztiorvosi Hivatal látja el. Napjainkban... A védőnői főiskolai képzés 1993-tól négy évre emelkedett és az oktatás jelenleg is ennyi ideig tart. Különböző egyetemek keretein belül a budapesti, a szegedi, miskolci, kaposvári, szombathelyi és nyíregyházi karokon történik védőnőképzés Magyarországon. Ezidőben megalakult a védőnők összefogására a Magyar Védőnők Egyesülete; elindult a Védőnő című folyóirat is. A védőnő fontos szerepet tölt be a magyar népesség egészségének megőrzésében, az egészségfejlesztésben. A Védőnői Szolgálat méltó elismerése volt 2013-ban a Magyar Örökség-díj és kitüntetés átvétele a Magyar Tudományos Akadémián. A Szolgálat nevét az „Aranykönyv” őrzi. 2014-ben Bábiné Szottfried Gabriella miniszteri biztos kezdeményezte a Védőnői Szolgálat hungarikummá nyilvánítását. A Hungarikum-Bizottság ezáltal kiemelt nemzeti értékké nyilvánította és bekerült a Magyar értéktárba. 2015.04.23-án megszületett a döntés: A Magyar Védőnői Szolgálatot ünnepélyes keretek között Hungarikummá, valamint 2015-től, június 13-át a Védőnők Napjává nyilvánították. (Így tehát ugyanolyan magyar jellegzetességgé vált, mint például a Csabai vagy Gyulai kolbász, a magyar akácméz, a Pick téliszalámi, a magyar szarvasmarha, a Béres csepp, a Zsolnay vagy Herendi porcelán, a Mo-hácsi busójárás, Hollókő, a 100 tagú cigányzenekar, az Aggteleki barlang, a Pálinkaház, a szikvíz, a Tokaji borvidék vagy a Halasi csipke.) Hazánkban tehát immáron egy évszázada működik ez a prevenciós szolgálat, a világon egyedülálló ellátási formában, a várandós anyák, csecsemők, kisgyerme-

kek, iskolások egészségének védelmében, egészségtudatos magatartásuk kialakításában. Tóthné Szabó Ilona védőnő

Meghívó! A Honismereti és Természetvédő Egyesület 2015. június 27 – július 2. között a HONI Néptánc csoport számára NÉPTÁNCTÁBORT szervez!

Koreográfus: Gálber Attila Pécs-Misina A tánctábor záróműsora 2015. július 3-án, pénteken 16 órakor lesz a Művelődési Házban. Záróműsorunkra szeretettel várjuk a hozzátartozókat, érdeklődőket! Kövesdiné Panyi Antónia: 30/4089175, 20/6157171 2015. május


15 Ovis kirándulás Budapestre

vodánk életében mindig várva várt amikor kirándulni megyünk. Intézményünk vezetője nem szeretné, hogy feledésbe merüljenek régi szép hagyományaink, így idén is megszervezte a szülőkkel közös kirándulást. Nagyon jó lehetőség ez a hátrányos helyzetű családoknak is, hiszen nagyon sok kedvezményt tudott az óvoda biztosítani – akár a buszköltséghez való hozzájárulást, akár a csoportos belépőket, kedvezményes cirkuszjegyet, vagy a hideg élelemcsomagot említsem. Május 14-én reggel nagy-nagy izgalommal gyülekeztünk a Nádas vendéglő melletti parkolóban, ahol várt bennünket az 50 személyes nagy busz, ahol 25 gyermek és ugyanennyi felnőtt foglalta el a helyét. Idén a Fővárosi Nagycirkuszra és az Állatkertre esett a választás, hiszen itt egész napos program várt bennünket. Budapestre érve a Hősök tere felé vettük az utunkat, ahol a Milleniumi emlékművet, valamint a királyi szobrokat tekintettük meg. Következő úti célunkat – az Állatkertet – rövid sétával értük el. Nagyon megható volt látni a csillogó gyermekszemeket, mikor beléptünk az Állatkertbe, hiszen az itt látható állatok nagy részét eddig csak képről láthatták. Boldogan kiáltottak fel, amikor megláttak egy-egy isme-

Óesemény,

rős, főként nagytestű, vagy éppen egzotikus állatot. Gyorsan szaladt az idő, három órakor már a cirkuszban kellett lennünk, kezdődött az előadás. Látszott a gyerekeken, hogy már nagyon elfáradtak, de amikor elkezdődött a műsor, újból felcsillantak a kis szemecskék. Végig tapsoltunk, nevettünk, élveztük az előadást. A Városligetben tettünk egy sétát búcsúzóul, körbesé-

táltuk a tavat, kicsit felfrissültünk a szabad levegőn. Visszafelé úton még egy meglepetés várt bennünket, a gyermekek nagy örömére betértünk egy Mc’Donalds gyorsétterembe. Este tíz órakor értünk Mesztegnyőre, igaz, hogy kissé fáradtan, de élményekben annál gazdagabban. Bajkai Józsefné

Felhívás!

M

esztegnyő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete a temetőkről és a temetkezési tevékenységekről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján megalkotta a 10/2011 (VIII.17.) számú rendeletét a temetőkről és a temetkezésről.

E rendelet 6.§ (2) A köztemetőbe felekezethez való tartozásra tekintet nélkül – az 1999. évi XLIII. tv. 1. § (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel – csak az elhalálozásuk idején bejelentett Mesztegnyő települési lakcímmel rendelkező, valamint a település közigazgatási területén elhalt hajléktalan személyeket lehet temetni.


(4) Más településen bejelentett lakcímmel rendelkező elhunyt eltemetését a hozzátartozó kérésére a polgármester engedélyezheti, az elhunyt végakaratának teljesítését nem lehet megtagadni. Ha az elhunyt elhalálozásakor nem mesztegnyői állandó lakhellyel rendelkezett, az 1. melléklet 1.) pontjának f) bekezdésében meghatározott sírhely díj megfizetése mellett temethető. 12.§. (1) A temetői nyilvántartó- és sírboltkönyv vezetéséről a temető fenntartója gondoskodik. (2) A nyilvántartókönyvnek a kötelező adatokon kívül tartalmaznia kell az elhalálozás helyét is (mellékelve halotti anyakönyvi kivonat, orvosi halotti igazolás).

13.§ (2) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urnaelhelyezést, urnakiadást, urnakiemelést, hamuszórást) időrend szerint kell bejegyezni. A rendelet maradéktalan betartása érdekében az eltemettetőnek kötelessége a temetést megelőzően Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatalban a temetéssel kapcsolatos adategyeztetés céljából megjelenni. A halotti anyakönyvi kivonat és halott vizsgálati igazolás bemutatására, valamint a sírhelymegváltással kapcsolatos ügyeket intézni. Mesztegnyő Község Önkormányzatának a fentiek elmulasztásáig temetési engedélyt nem áll módjában kiadni. Mesztegnyő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete

2015. május


16 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS!

„Otthon Melege Program" Háztartási nagygépek (mosógép) energia megtakarítást eredményező cseréje alprogram Pályázat kódszáma: MGCS/15 1. A pályázati konstrukció tárgya, célja: A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) pályázatot tesz közzé cselekvőképes nagykorú természetes személyek részére, a háztartások energiahatékonyságának növelése érdekében, meglévő háztartási nagygépek (mosógép) magas energiahatékonyságú, új berendezésekre történő cseréjének támogatására. A pályázattal, a magyarországi lakóhellyel rendelkező cselekvőképes nagykorú természetes személyek, támogatással csökkentett vételáron (támogatással csökkentett bolti áron) jogosultak új háztartási nagygép (mosógép) beszerzésére. A támogatás nyújtásának célja elsődlegesen az energiahatékonyság előmozdítása. 2. A pályázati konstrukció forrása: A pályázat forrása az Épületenergetikai és energiahatékonysági célelőirányzat (17-2035-3, ÁHT: 302791) fejezeti kezelésű előirányzat. A támogatás vissza nem térítendő támogatás formájában kerül folyósításra. A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 500.000.000 Ft, azaz ötszázmillió forint. A vissza nem térítendő támogatás keretének kimerülése esetén az NFM hivatalos honlapján valamint a pályázatbenyújtó felületen hirdetményt tesz közzé a pályázati kiírás felfüggesztésének pontos idejéről. 3. Támogatás igénybevételére jogosultak köre: Jelen pályázati forrásból támogatást magyarországi lakóhellyel rendelkező cselekvőképes nagykorú magánszemélyek kaphatnak. A pályázat benyújtásával kapcsolatos kizáró okokat a Pályázati Útmutató tartalmazza, mely elválaszthatatlan részét képezi a Pályázati Felhívásnak. 4. Támogatható tevékenységek köre: Jelen felhívásra személyenként és lakásonként legfeljebb egy háztartási nagygép cseréjére nyújtható be pályázat. Egy személy több pályázat benyújtására akkor sem jogosult, amennyiben több bejelentett lakcímmel rendelkezik. Kizárólag a pályázati portálon található „Regisztrált kereskedők listáján" szereplő kereskedőtől beszerzett alábbi háztartási nagygép cseréhez nyújtható támogatás: - elöltöltős mosógép cseréje új, energiatakarékos elöl- vagy felültöltős automata mosógépre; - felültöltős mosógép cseréje új, energiatakarékos elöl- vagy felültöltős automata mosógépre; - mosó-szárítógép csere új, energiatakarékos elöl- vagy felültöltős automata mosógépre;


Figyelem! Mosó-szárító gép illetve szárítógép beszerzéséhez támogatás nem nyújtható! A háztartási készülék cserével minimum 10%-os energia, vagy minimum 20 kg/év CO2 megtakarítást szükséges elérni. A cserével elérhető megtakarítási adatokat a pályázati portál automatikusan határozza meg (számítja ki) a leadni kívánt háztartási készülék és a kiválasztott, megvásárolandó készülék adatai alapján. 5. A költségek meghatározásának szabályai: Kizárólag a pályázati portálon megjelenő „MGCS mosógép katalógusban" szereplő termék beszerzéséhez nyújtható támogatás. Kizárólag a pályázati portálon található „Regisztrált kereskedők listáján" szereplő kereskedőtől vásárolt termékre nyújtható támogatás. A támogatott készülék házhozszállítási illetve beüzemelési díja nem támogatott költség, azonban a régi készülék átvételéért és elszállításáért a Kereskedő nem számíthat fel díjat. 6. A pályázattal elnyerhető támogatás: A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás. A „MGCS mosógép katalógusban" szereplő készülék beszerzése esetén a támogatás mértéke a vásárlás időpontjában érvényes bolti ár 50 százaléka, de legfeljebb: • A+ kategóriájú háztartási nagygép beszerzése esetén 25.000 Ft/ háztartási nagygép; • A++ kategóriájú háztartási nagygép beszerzése esetén 40.000 Ft/ háztartási nagygép; • A+++ kategóriájú nagygép beszerzése esetén 45.000 Ft/ háztartási nagygép. A támogatást a miniszteri döntés után, a Támogatói Okirat kézhezvételét követően lehet igénybe venni a készülék megvásárlása alkalmával. A Támogatói Okirat hiányában, ne m a pályázati kiírás feltételei szerint megvásárolt háztartási nagygép (mosógép) vásárlásához támogatás nem vehető igénybe. A gépvásárláshoz biztosítandó saját forrást a Pályázó a háztartási nagygép (mosógép) vásárlásakor, a Kereskedőnek egy összegben köteles kifizetni. 7. A pályázat benyújtásával kapcsolatos tudnivalók: Pályázatot kizárólag elektronikus úton, a pályázati portálon keresztül nyújthat be a Kormányzati Portálon ügyfélkapus regisztrációval rendelkező természetes személy. A Pályázókat pályázati díj nem terheli. Pályázatot benyújtani 2015. szeptember 30. napjáig, illetve a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig az alábbi területi bontásban és kezdő időpontoktól lehetséges: Benyújtási időszak kezdete Somogy megyében:

2015.július 6.

A forrás elosztása régiónként történik a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, lakosság/régió arányban megosztva. A Támogató fenntartja a jogot - szükség esetén - a régiók közötti forrás átcsoportosítására. A Pályázói űrlapon megadott háztartási nagygép (mosógép) elhelyezési helye (kizárólag állandó lakcím és/vagy tartózkodási hely) alapján szükséges a releváns régió meghatározása. A vissza nem térítendő támogatás keretének kimerülése esetén az NFM valamint a pályázatbenyújtó felületen hirdetményt tesz közzé a pályázati kiírás felfüggesztésének pontos idejéről. 8. Pályázatok feldolgozása: A benyújtásra került pályázatok a benyújtás sorrendjében folyamatosan kerülnek feldolgozásra. A befogadott pályázatok esetében a pályázat hiánytalan benyújtásától számított 120 napon belül, a miniszter dönt az előterjesztett pályázatok: • támogatásáról; • tartaléklistára helyezésről; • elutasításáról. A miniszteri döntés szakaszos rendszerben történik, régiós megbontás szerint. A Pályázókat a döntésről a döntés meghozatalát követő 15 napon belül tájékoztatja. A vissza nem térítendő támogatásban részesülő Pályázók részére a Támogató által megjelölt szervezet Támogatói Okiratot és a támogatás kereskedőre történő engedményezésére vonatkozó kétoldalúan aláírandó szerződést (2. sz. melléklet szerinti „Engedményezési és teljesítési szerződés MGCS (mosógép) alprogram') küld a pályázati portálon keresztül, elektronikus formában. 9. További információk: A pályázat benyújtásról, feldolgozásáról további részletes információt a Pályázati Felhívás elválaszthatatlan részét képező Pályázati Útmutató tartalmaz. Az elektronikus pályázati rendszerrel illetve a pályázatkezeléssel kapcsolatos kérdések, problémák esetén segítségnyújtás az NFM Ügyfélszolgálatán érhető el. Telefonszám: +36-1-795-6766; +36-1-795-3832; E-mail: [email protected] Ügyfélszolgálati idő: Hétfő - Szerda: 12.00 -16.00; Kedd - Csütörtök: 9.00 - 13.00 Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy amenynyiben a Pályázati Felhívás és a Pályázati Útmutató között eltérés mutatkozik, a Pályázati Útmutatóban foglaltak mérvadók. 10. A pályázati anyagok beszerzésének lehetőségei: A Pályázati Felhívás, a Pályázati Útmutató és annak mellékletei a www.nfm.gov.hu elérhetőségen a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján illetve a pályázati portálon érhetőek el.

2015. május


17 Meghívó!

A MESZTEGNYŐI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT SZERETETTEL MEGHÍVJA ÖNT, ÉS KEDVES CSALÁDJÁT (A FALU LAKÓIT) A 2015. JÚNIUS 7-én (vasárnap) 10. ÓRÁTÓL KEZDŐDŐ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA UDVARÁN TARTANDÓ

GYERMEKNAPI RENDEZVÉNYRE PROGRAMOK: Ügyességi feladatok (zsákba futás, sportvetélkedő stb.), kézműves foglalkozások, palacsintaevő verseny, a kürtös kalácsot és a langallót a résztvevő gyermekek számára ingyen biztosítjuk. Minden résztvevő számára ebédet biztosítunk! Orsós Istvánné Balogh Hajnalka elnök Költészet napi versmondó verseny a mesztegnyői Ladi János Általános Iskola alsó tagozata számára

I

skolánkban a Költészet napja alkalmából versmondó verseny megrendezésére került sor. Az alsó tagozatos gyermekek számára meghirdetett verseny mottójának József Attila egyik versének kezdő sorait választottuk: ”Kertész leszek, fát neve-


lek…”. Huszonegy lelkes versmondó vihetett haza emléklapot, közülük heten oklevelet és jutalmat is kaptak. Az 1-2. osztályosok körében díjazottak lettek: I. Bogdán Lili (1.o.) II. Balogh Zsombor (2.o.)

III. Simon Kitti (1.o.) A 3-4. osztályosok díjazottai: I. Orsós Noémi (4.o.) II. Madarász János (4.o.) III. Hajdu Balázs és Sohler Judit (3.o.)

2015. május


18 A szabadtéri tűz gyújtásának szabályai

Kérjük a Tisztelt Lakosságot, hogy az alábbiakon túl, folyamatosan kövesse figyelemmel az országos tűzgyújtási tilalmat is! A szabadtéri tüzek szempontjából a tavasz a legveszélyesebb időszak, hiszen a jó időben egyre többen választanak szabadtéri programokat vagy kezdik meg a kerti munkálatokat. A veszélyt egyrészről a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz. Kockázatot jelenthet a gondatlanság is, a szabadban keletkezett tüzek 99 százalékát emberek okozzák. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival: • Általában tilos szabadtéren égetni, kivéve ott, ahol azt jogszabállyal, külön meghatározott esetekben és feltételekkel megengedik; • Belterületen csak abban az esetben lehet növényi hulladékot égetni, ha azt önkormányzati rendelet megengedi; • Előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal a külterületen lévő, lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetését; • Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütésfőzés a tűz állandó felügyelete mellett; • Tűzgyújtási tilalom esetén az érintett területen akkor sem megengedett a tűzgyújtás, ha azt egyébként más jogszabály megengedi; • A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza; • Jogszabálytól eltérő vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot von maga után! A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani. Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors továbbterjedésének.


111. A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai (Kivonat az OTSZ-t tartalmazó 54/2014. BM rendeletből) 225. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos. (2) Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól a katasztrófavédelmi szerv állománya, ha tevékenysége a károk csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul. (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani. (4) A kilátókat, magaslati ponton elhelyezkedő létesítményeket, az önkormányzat vagy a helyi katasztrófavédelmi szerv vezetője által megbízott személyek a szabadtéri tüzek korai szakaszban történő észlelése céljából térítésmentesen igénybe vehetik. 226. § (1) Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet. (2) Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelem tartalmazza a) a kérelmező nevét és címét, b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal meg adott helyét, c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), d) az irányított égetés indokát, e) az égetéssel érintett terület nagyságát, f) az égetés folyamatának pontos leírását, g) az égetést végző személyek nevét, címét, h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát, i) a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és j) a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását. (3) A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz. (4) A tűzvédelmi hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el.

(5) Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani. (6) Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. (7) Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni. 227. § (1) Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető: a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos, b) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani, c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni, d) a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani. (2) A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során az (1) bekezdés szabályait kell alkalmazni. 228. § (1) A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán, annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani. (2) A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani. (3) A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.

2015. május


19

(Kivonat a környezetvédelemről és a közterületek használatáról szóló 8/2014. Mesztegnyő Községi Önkormányzat Képviselőtestületének rendeletből) IV. Fejezet A levegő minőségének védelme 9. A tűzgyújtásra vonatkozó szabályok 11. § (1) Mesztegnyő község területén tilos a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendeletben meghatározott levegőterheltségi és légszennyezőanyag-kibocsátási határértéket meghaladó légszennyezést, illetve légszennyezettséget okozó tevékenység folytatása. (2) Az avar és a kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történjen.

(3) Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakó helyen és telken szabad égetni úgy, hogy az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon. (4) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, vagy ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék). (5) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. (6) A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. (7) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, a tűz eloltható.

(8) A hatóságilag elrendelt általános tűzgyújtási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést. (9) Avar és kerti hulladékok égetésénél figyelembe kell venni, hogy a) kizárólag kis nedvességtartalmú anyagok égethetők, b) égetés csak szélcsendes időben (5 m/s-nál kisebb szélsebesség), c) tűzvédelmi előírások betartásával végezhető. (10) Tűzgyújtás és égetés munkanapokon 9.00-18.00 óra között és szombati napokon 9.00-12.00 óra között, szélcsendes időben megengedett, tartós füstölés viszont nem megengedett. (11) Tilos nyílt téren vagy bármilyen berendezésben veszélyes hulladékot, vagy égetése során veszélyessé váló anyagot (műanyag, gumi, fáradt olaj, vegyszeres és festékes göngyöleg, gyógyszermaradványok, száraz elem stb.) égetni.

Hulladékszállítási tájékoztató! TÁJÉKOZTATOM A LAKOSSÁGOT, HOGY 2015. JÚLIUS 1. NAPJÁTÓL A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁS BIZTOSÍTÁSA A KÖVETKEZŐ FORMÁBAN TÖRTÉNIK A TELEPÜLÉSEN. A HULLADÉK SZÁLLÍTÁSA A 16/2002. (IV.10.) EüM. RENDELET 5.§-A ALAPJÁN HETI GYAKORISÁGGAL TÖRTÉNIK. AZ ELKÖVETKEZENDŐ NAPOKBAN A KÖZSZOLGÁLTATÓ ADATBEKÉRŐ LAP POSTÁZÁSÁVAL BIZTOSÍTANI FOGJA A LEHETŐSÉGET KISEBB ŰRMÉRTÉKŰ EDÉNYZET IGÉNYBEVÉTELÉNEK BEJELENTÉSÉRE. FONTOS VÁLTOZÁS, HOGY CSAK KIZÁRÓLAG AZ EGYEDÜL ÉLŐK VÁLASZTHATNAK 60 LITERES EDÉNYT - AMIT AZ ADATBEKÉRŐ LAPON JELEZHET-

NEK - MELYET AZ ÖNKORMÁNYZAT GYŰJTI ÖSSZE ÉS TOVÁBBÍTJA A KÖZSZOLGÁLTATÓ RÉSZÉRE. A 60 LITERES, VALAMINT A JELENLEGINÉL KISEBB ŰRMÉRTÉKŰ EDÉNYT A LAKOSSÁNAK SAJÁT MAGÁNAK KELL MEGVÁSÁROLNIA -VAGY AMENNYIBEN A JELENLEGI EDÉNYZETE 60 VAGY 80 LITERESSÉ ÁTALAKÍTÁSÁT MEG TUDJA OLDANI AZT A KÖZSZOLGÁLTATÓ LEGUTÓBBI TÁJÉKOZTATÁSA SZERINT ELFOGADJA. A DÍJTÉTELEKRŐL A KÖZSZOLGÁLTATÓ ÍRÁSBAN FOGJA TÁJÉKOZTATNI A LAKOSSÁGOT.

Károlyné Csobod Hajnalka jegyző

Meghívó! A mesztegnyői Faluház

Programjaink:

NAPKÖZIS TÁBORT

kézműves foglalkozások: gyöngyfűzés, rongybaba, nemezelés, üveg és textílfestés, szövés, fonás, agyagozás, csuhé és gyékény munkák, valamint múzeumlátogatás, tárlatvezetés, templomtúra, erdei vasutazás, kirándulástúrázás a Boronka-melléki Tvk-be, sport, játék, népi ételek készítése, kenyér és langallósütés, tűzugrás, stb.

szervez!

A tábor időpontja:

2015. július 6-10. hétfő – péntek 8-17 óráig Költségek: 8.000 Ft/fő/5nap A költségek a napi háromszori étkezést és a szakmai programok árát tartalmazzák! III. évfolyam 5. szám

Érdeklődni: Kövesdiné Panyi Antónia 30/4089175, 20/6157171 e-mail: [email protected] Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!!! 2015. május


20 IRODALMI ROVAT Karinthy Frigyes születése

1887. június 25-én, Budapesten született a magyar irodalom egyik legnagyobb nevettetője: Karinthy Frigyes, kinek tiszteletére 2008-ban e napot választották meg a Magyar Humor Napjának. Szülei ötödik gyermekeként jött a világra, édesanyja korán meghalt, mindössze hat esztendős volt, amikor elveszítette. Tisztviselőként dolgozó, széles látókörű édesapja révén a fiatal Karinthy mindig nyitott volt az őt körülvevő emberekre és világra, s a gyorsan fejlődő tudomány és technika változásait is nagy lelkesedéssel követte. Polihisztor egyéniség volt, a Markó utcai reálgimnázium elvégzése után a bölcsészet- és természettudományi stúdiumokba egyaránt belekóstolt, sőt egy ideig még orvosi tanulmányokat is folytatott. Első parodisztikus írása tizenöt éves korában jelent meg nyomtatásban. 1906ban ismerkedett meg Kosztolányi Dezsővel, s a köztük szövődött barátság Karinthyt Kosztolányi haláláig elkísérte. 1908-ban az először kiadott Nyugat c. folyóirat munkatársául szegődött, amely magazin a XX. század első felében pezsgő, magyar irodalmi élet modern irányzatainak forrása lett. Az országos isme-

retséget az 1912-ben megjelent Így írtok ti c. szatirikus műve hozta meg számára. Az I. világháború hatására a humoros szemléletet egy időre a vérontást ellenző pacifizmus szorította háttérbe. A két világégés között a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali diktatúrákat éles nyelvű tollhegyével pellengérezte ki. Karinthy szerelmi élete meglehetősen botrányosan és zajosan alakult, aminek a teljes nyilvánosság szem- és fültanúja volt. 1913-ban a férje elől megszöktetett Judik Etel színművésznő lett a felesége, aki 1918-ban spanyolnáthában hunyt el. 1920-ban az ugyancsak férjezett, pszichoanalitikus Böhm Arankával kötött házasságot, aki szintén az író kedvéért nyújtotta be válóperes keresetét. A két asszonytól Karinthynak két fia született: 1914-ben Gábor, 1921-ben Ferenc. Az iróniát és gúnyos csipkelődést bőkezűen osztogató írógéniusznak 1936-ban súlyos betegsége támadt, agydaganattal operálták meg Stockholmban. Karinthy humorérzékét azonban még ez a baljós esemény sem lohasztotta le, s az életmentő műtét esete a magyar irodalom egyik leggroteszkebb alkotásának megszületéséhez vezetett: 1937-ben jelent meg az Utazás a koponyám körül c.

kisregénye, amelyben saját operációját parodizálta ki. Ám a súlyos kórból felgyógyult író a lábadozás után túl sok mindenbe akart egyszerre belevágni, képtelen volt magát utolérni a vészesen megszaporodott munkával, s nem tudta magát túltenni legjobb barátja, az 1936ban elhunyt Kosztolányi halálán sem. Karinthy Frigyes 1938. augusztus 29-én agyvérzésben vesztette életét nyaralás közben Siófokon. 1921. június 2-án született fia, Karinthy Ferenc az édesapjához hasonlóan írói magasságokba emelkedett. Legismertebb művében, az 1953-ban megjelent Budapesti tavasz c. művében a főváros ostroma és felszabadítása során lezajlott tragikus eseményeket dolgozta fel, egy fiatal szerelmespár szomorú melodrámáján keresztül. Karinthy Frigyes néhány műve: 1913. Találkozás egy fiatalemberrel, 1916. Tanár úr kérem, 1923. Kötéltánc, 1935. Micimackó-fordítás, 1938. Üzenet a palackban. (Forrás:http://enciklopedia.fazekas.hu/pa lyakep/magyar/Karinthy.htm) (Szerk: Pintér Aliz)

Meghívó!

Anyakönyvi hírek

A Mesztegnyői Polgárőr Egyesület a Szent László napi koszorúzási ünnepségét 2015. június 26-án (péntek) 17:oo órakor tartja. Ünnepségünkre Tisztelettel meghíjuk Önöket!

Elhunytak:

Kiss János Mesztegnyői Polgárőr Egyesület elnöke III. évfolyam 5. szám

Győrfi Sándorné elhunyt 2015.05.24-én.

I MPRESS ZUM Felelős kiadó: Mesztegnyő Község Önkormányzata Szerkesztőség: Nagy László Péter főszerkesztő Móri Csaba szerkesztő 8716 Mesztegnyő, Szabadság tér 6. E-mail: [email protected] Megjelenik: 510 példányban Nyomdai munkák: Conti-Livello Kft., Nagykanizsa

2015. május


21 ÉLETUTAK Interjú Ángyán Imrénével

ngyán Imréné vagyok, a leánykori

nevem Szabó Ilona. 84 esztendős Á vagyok, 1930. szeptember 27-én születtem Mesztegnyőn. Édesapám, Szabó Vendel szenyéri volt, idenősült Mesztegnyőre. Édesanyámat Nyakas Margitnak hívták, 1908-ban született, mint édesapám. Édesanyám háztartásbeli volt, édesapám malomgépészként dolgozott a Kövesdi Ferenc malmában. A nagyszüleimre nem emlékszem, mert korán meghaltak. Négyen voltunk testvérek. Az első öcsém még egy évet sem élt, mert szegény nyitott szájpadlással született, s ezt akkoriban még nem lehetett gyógyítani. A Laci 1941-ben, a Pista 1942-ben született. Amikor nagyobb lettem, rám maradt az öcséim felnevelése. Édesanyám sokszor volt beteg, sokat feküdt a kórházban, így nekem kellett róluk gondoskodnom. Már csak a Pista és én maradtunk, a László 2006-ban, Budapesten halt meg. Amikor a háború miatt 1944ben el kellett a faluból menekülni, én 14 éves kislány voltam, az egyik öcsém négy, a másik két éves volt. Nekem kellett ügyelni arra, hogy el ne maradjanak, s én vittem magammal a párnájukat és a dunyhájukat is. Először Hosszúvízre mentünk, mert az oroszok arra hajtottak minket, majd tovább Bukógátra, innen pedig Kürtöspusztára. Mi maradtunk le a menekültek közül a legjobban, mert ugye a két kisgyerekkel nagyon nehéz volt haladni. Aztán Osztopánba értünk, ahol egy orosz katona vett bennünket a szárnyai alá. Minket, gyerekeket malinkijnek


hívott, és megkínálta a családunkat az éppen megfőtt húsos káposztával. De fekvőhelyet éjszakára már sehol sem találtunk Osztopánban. Így átmentünk a hídon Eddére, ott kaptunk szállást a kultúrházban. Nagyon hideg volt odabent, a kistestvéreim semmiképp sem maradhattak tovább ott, ezért másnap inkább továbbálltunk. Odaértünk Gesztibe. Amíg haza nem jöhettünk Mesztegnyőre, az öreg Jankovich gróf kastélyában húzódtunk meg. Több ismerős mesztegnyői család is ott tartózkodott. Ott aludtunk a folyosón. Az előtérbe, a nagy hallba egy nagy sparherdet építettek be a menekülteknek, hogy tudjanak hol főzni. Aki korán kelt, annak középre került a fazékja, aki később, annak a szélére. A grófnak tetszett, nem tetszett, nem szólhatott egy szót sem. Emlékszem, hatalmas hó esett. A magyar nemzetőrök engem és egy másik kislányt, a Rozikát hólapátolásra akartak befogni, a kezünkbe nyomták a nehéz hólapátot, amit alig bírtunk el. Akkor egy orosz katona szólt, hogy „malinkij ne roboti”, és visszaküldött minket a melegre. Több esze volt annak a katonának, mint a nemzetőröknek. Mi az oroszokra nem panaszkodhattunk, velünk végig rendesen bántak. A háború alatt édesapámat lövészárokásásra fogták be, de időnként mindig meg tudott bennünket látogatni. Azt mondta, hogy őket sem bántották soha. Amikor az oroszok már vonultak vissza, édesapám velünk volt. A katonák egy nagy fa alatt üldögéltek, és apám

megkért, hogy kérjek tőlük gyufát. Akkor odaálltam az egyik katona elé, és mondtam neki, „adjál nekem pikcsit”. Az meg megszólalt magyarul: „adok kislány gyufát neked. A papának kell, ugye? Lengyel fiú vagyok ám, szeretem a magyarokat”. Láttam, hogy ott lóg a kereszt a nyakában. Tőle tudtuk meg azt is, hogy a háborúnak vége, vonulnak vissza. Mesztegnyőre 1945 tavaszán térhettünk haza. Ott laktunk a Béke utca 33-ban. A házon se ajtó, se ablak, semmi nem volt. Éjszakára szalmát hintettünk a földre, úgy aludtunk. Édesapám a bunkerekhez járt el deszkát szerezni, hogy ajtót tudjon csinálni. Úgy féltettük, hogy felrobban az aknáktól, de hála Istennek, nem érte semmi baj. A háztetőre szalmát rakott, amíg nem tudott tetőnek való zsindelyt szerezni. Az elemi iskola nyolc osztályát még a háború előtt be tudtam fejezni, még az apácák tanítottak engem. A háború után sokáig az erdészetnél dolgoztam, illetve édesapám mellett segédkeztem a malomban. Muszáj volt nekem is dolgozni, mert édesapám egy fizetésből nem tudta volna fenntartani a családot. Apám még a szülőfalujában, Szenyérben tanulta ki a malomgépészi szakmát, ott is volt egy géppel hajtott malom az erdőszélben. A mesztegnyői malomnak akkora kereke volt, hogy egy szobában talán el sem férne. Édesapám nagyon ügyes ember volt, húsz évig dolgozott a Kövesdiék malmában. Szívélyes viszonyban álltak egymással, apám úgy mehetett a lakásában, mintha otthon lett volna, s a Kövesdi még azt is megengedte neki, hogy ha éjjel dolgozik, nyugodtan menjen le a pincébe és hozzon fel magának bort. Amikor pedig egyszer megbetegedett, még meg is látogatta nálunk.

2015. május

Mesztegnyői Gólya-hír Amikor 1951-re államosították a malmot, édesapám engem is beíratott másodgépésznek. Annyit tudtam neki segíteni, hogy a kereket le tudtam állítani, vagy gyorsítanilassítani. Az itt eltöltött idő nagyon hasznos volt nekem, amikor ’68-ban a Mechanikába mentem, hamar előnybe kerültem a többiekkel szemben. Itt eleinte olajkályhákat gyártottunk, majd amikor ez megszűnt, szerszámosládákat csomagoltunk. Olyan jól dolgoztam, hogy amikor az ellenőr odaállt mellém, hangosan azt mondta, hogy mindenki nézze meg, milyen jól dolgozik az Ángyánné, mintha csak húsz éves lenne. Csak úgy ámultak és bámultak, hogy milyen jól tudok fúrni. Annyira értettem a gépekhez, hogy biztosan apám vérét örököltem – szegény 1972-ben halt meg –. Amikor a szerelésben valaki lemaradt, én mentem oda segíteni, nehogy lemaradjon a csoportunk. Látta a művezető is, hogy soha nem állok le egy percre sem, így 1972-ben megkaptam a kiváló dolgozó kitüntetést. A nagytermi ülésen közölték velem, hogy engem választottak meg. Jutalmul egy egész havi fizetést kaptam, valamint oklevelet és kitüntetést. Egy ünnepi ebédet is rendeztek a tiszteletemre, amin a kitüntetésemet viselnem kellett. Még kályhákat is hoztak bemutatásra, s


22 nekem kellett volna beszédet tartanom a kályhagyártásról is, de ez egy hirtelen jött vihar miatt végül elmaradt. Szerettem a Mechanikában dolgozni, jó helyem volt ott, jó volt a csapat és elég jól is kerestem. Sokkal könnyebb volt ez a munka, mint a cséplőgép mellett dolgozni vagy nehéz gabonakévéket dobálni a fel a lovaskocsira, bár amikor kellett, ezt is énekelve megcsináltuk. Aztán 1985-ben nyugdíjaztak, de utána még két évet rádolgoztam. Fiatal lányként nem volt sok szórakozásom, mert dolgoznom kellett és az öcséimet nevelgettem. A férjhezmenetelem előtt volt egy korábbi vőlegényjelöltem, a Pista, de a szüleim nem engedtek hozzámenni, mert akkor elvitt volna Mesztegnyőről. Ő Dorog környéki, kesztölci fiú volt, s a nagybajomi táborban volt katona. Még utána is küldött nekem levelet, hogy leszerelt. Egy bálon ismerkedtem meg vele a Szallerkocsmánál. Egész éjjel vele táncoltam, nem engedett senki mással. Szőke volt, és olyan szépen beszélt, hogy egyből beleszerettem. Bemutatkozott a bálon apámnak is, aki megengedte neki, hogy vasárnaponként eljöjjön hozzánk látogatóba. De végül mégsem lehettem a felesége, elszökni pedig nem mertem vele. Aztán megismerkedtem a párommal, Ángyán Imrével. Marcali legény volt, jó családból származott. A Béke utcában élt egy Kiss Józsefné nevezetű néni, nála lakott albérletben. Egyszer meglátott engem az utcán, s megkérdezte a Kiss nénit, hogy ki az a lány? Az meg mondta neki, hogy a Szabó Ilonka vagyok, vegyen el feleségül: „Jól jársz vele, ügyes lány!”. Párszor megszólított engem az utcán, aztán egyszer azt mondta, hogy eljönne minket meglátogatni. Én nem tiltakoztam. Így hát megkérte a szüleimtől a kezemet. Vele jött a nővére is, akkoriban így volt szokás. Ő különben a TSZ-ben, az istállónál dolgozott. 1961-ben esküdtünk meg, ő nősült oda hozzánk. Két gyermekem született: a

Zoli 1962-ben, az Erika 1966-ban. A házasságunk azonban sajnos nem úgy sikerült, ahogyan szerettem volna, később nagyon megromlott a viszonyunk, és különmentünk. A két család ennek ellenére ma is tartja a kapcsolatot, a sógornőmmel a mai napig összejárunk, és gyakran kijárok a temetőbe is. Az anyósom is nagyon jó asszony volt, úgy szeretett, mintha csak édesanyám lett volna. A Béke utcai családi házat 2005-ben hagytuk el. A fiam az Árpád utcában lakott, a lányom a Vörösmarty utcába költözött a férjével. Én a fiamhoz költöztem. Nyugdíjasként a háztartást vezettem, volt sok jószágunk, voltak nyulaink, kacsáink, disznóink, azokat gondoztam. Három unokám született: az Erikának egy lánya, a Noémi (14); a Zolinak egy lánya és egy fia: a Nikoletta (21) és a Zoltán (18). Már idős asszony vagyok, elmúltam 84 éves, sokat gyengélkedem. Másfél hónapja volt egy súlyos tüdőgyulladásom, úgy legyengültem, hogy sokáig felkelni sem tudtam. Most már jobban vagyok, de akkor nagyon beteg voltam, Marcaliban feküdtem a krónikus osztályon. Azóta a lányomnál lakom, ő gondoz engem, mert időnként sajnos a fiam is betegeskedik. A napjaimat sok pihenéssel töltöm, és a mai napig nagyon szeretek olvasni. (Interjút készítette: Pintér Aliz)

2015. május


23 A Boda ikrek sikerei a sakk sportágban

Kedves Olvasók! Egy régi adósságunkat törlesztjük a most következő cikk megjelentetésével. Az írás tartalmához annyit szeretnénk hozzátenni, hogy a cikkben szereplő Boda ikreket

már egy jó éve Rázsits Géza sakkmester készíti fel a versenyekre. Ezt az önzetlen munkát a község nevében is szeretnénk Neki megköszönni. Gratulálunk a versenyzőknek, az őket felkészítő Rázsits

Gézának, s köszönet a lányokat mindenben támogató (utazás,..stb.) szülőknek. További eredményes munkát kívánva:

B

megbízhatóan jól szerepel egész évben, vagy az, aki néha kiemelkedő eredményt ér el? Erre a bukméker azt válaszolja, hogy az a legjobb, aki az év legfontosabb versenyét megnyeri. 2015. évi Somogy megyei korosztályos diákolimpiai bajnok Boda Sári, Boda Nóri pedig ezüstérmes. Boda Sári ezzel a győzelemmel jogot szerzett arra, hogy Somogy megyét képviselje a 2015. áprilisi országos döntőn Miskolcon. Ott csak a megyei bajnokok és a budapesti kerületi bajnokok vehetnek részt. Sári el is ment erre a versenyre, s bár több győzelmet is aratott, végül nem sikerült az élmezőnybe kerülnie. Tudjuk, hogy a magyar sakkutánpótlás nevelése a világ élmezőnyébe tartozik, és ő ott olyan versenyzőkkel találkozott, akikkel sokkal jobb edzők, sokkal több időt foglalkoznak. A hosszú utazást és az idegenben alvást is szokni kell még, de legalább látta, hogy mennyit kell még fejlődnie. Visszatérve a balatonföldvári sakkversenyhez, a második helyezett az a Budapesten élő Frank Kimberly Mária lett, aki az országos versenyen legyőzte Boda Sárit. De itt Boda Nóri – aki végig harcban állt az első helyért – legyőzte Kimberly-t. A budapesti kislánynak a vigaszágról visszaküzdve magát sikerült végül megszereznie a második helyet. Osztálytársukkal, Fekete Lucával kiegészülve, megnyerték a megyei 3 fős csapatversenyt is, és ők képviselték Szombathelyen a megyénket az országos csapatversenyen, ahol az idősebb korosztályúakkal is felvették a versenyt. Aki esetleg nem tudná, hogy kik a Boda

ikrek, annak elmondjuk, hogy 2006-ban születtek, és azóta Mesztegnyőn élnek. Jelenleg a Marcali Mikszáth Kálmán Utcai Általános iskola tanulói, akik ebben a tanévben 3. osztályosok. Jó tanulók és jó sportolók, és a sakkon kívül még a korosztályos iskolai kézilabda csapatnak is stabil tagjai. Gratulálunk az eddigi szép eredményekhez, az egész falu büszke lehet rájuk! Sok sikert, kitartást és szorgalmat kívánunk Nekik. Rázsits Géza

oda Sári első, Boda Nóri harmadik helyezést ért el a Balatonföldváron 2015.05.30-án megrendezett korosztályos nyílt sakkversenyen. Ezek a csodálatos eredmények egyáltalán nem számítanak meglepetésnek azok számára, akik ismerik eddigi sakkpályafutásukat. A teljesség igénye nélkül szeretnék most felsorolni néhány kiemelkedőbb eredményt eddigi sikereikből. Boda Sári 2014-ben 3. helyezést ért el a korosztályos megyei egyéni sakk diákolimpia versenyen. Boda Nóri csak ezután kezdett el sakkfoglalkozásokra járni. 2015 februárjában, a kéthelyi korosztályos sakkversenyen Kisbank Anna (kaposvári sakkozó) mögött, Boda Nóri második, Boda Sári pedig a harmadik helyen végzett. Az egy hét múlva rendezett 2015. évi megyei egyéni korosztályos sakk diákolimpia versenyen viszont már Boda Sári első, Boda Nóri második helyezést ért el. Gratulálunk Sári! Gratulálunk lányok! Erről a nagy győzelemről az jut az eszembe, amikor megkérdeznek egy híres angol bukmékert, hogy ki a legjobb versenyző. Az-e, aki stabilan és

Nagy László Péter

Gratuláció 50. házassági évforduló alkalmából Szerető szüleink, Puha László és Puha Lászlóné Marika 2015. június 12-én ünneplik 50. házassági évfordulójukat. Ebből az alkalomból ezzel a kis verssel, szeretettel köszöntik Őket lányaik, vejeik és unokáik. Rég volt már, hogy egymásra találtatok. Az idő hamar elrepült. Együtt éltétek le életeteket, Mely oly sok fáradtságba került. Boldogság kísérte utatokat, A végsőkig kitartott szerelmetek. Kiálltátok az élet próbáit, Amiért dolgozni, harcolni kellett. S ím, most 50 évnyi házasság után, Még mindig velünk vagytok, Büszkén tekintenek rátok Gyermekeitek, s csodálattal unokáitok. Hálásak vagyunk, hogy értünk Annyi mindent tettetet. Terelgettetek az élet útján, Segítettetek, felneveltetek. Ha egy apró esés után Szemünkből a könny kicsordult, Ti megvigasztaltatok, mondva: „Mire katona leszel, meggyógyul!” Megtanítottatok a helyesre, a jóra, Vigyáztatok ránk gyermekkorunkban. Mosolyt csaltatok az arcunkra, Fogtátok kezünket a bajban. Most, hogy már felnőttünk Köszönettel tartozunk nektek, És szeretettel kívánjuk, Hogy legyen hosszú, boldog életetek.


2015. május


24 Csíksomlyói pünkösdi búcsú 2015

Csíksomlyói pünkösdi búcsú 2015 „Oltalmad alá futunk” /a jubileumi év mottója/ z Erdélyben található csíksomlyói kegyhely számára jubileumi Máriaév 2015, mert a Szűzanya csíksomlyói kegyszobra körülbelül 500 esztendős. A jubileumi évet nagyméltóságú. és főtisztelendő Jakubinyi György érsek atya, a gyulafehérvári főegyházmegye főpásztora nyitotta meg, 2014. szept. 14-én a csíksomlyói kegytemplom pápai kisbazilikájában. A jubileumi év számos eseménye mellett kiemelt jelentősége volt a kegyhely főbúcsúi szentmiséjének, amely bemutatására pünkösd szombatján a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben került sor. Dosztojevszkijről mesélik, hogy évente egyszer elutazott Drezdába, hogy a Sixtusi Madonna képe előtt időzzön. A nagy író azt vallotta utazásairól: „Legalább évente egyszer fel kell tudnom nézni egy emberre, hogy ne rendüljön meg a hitem önmagamban és a többi emberben”. Legalább évente egyszer fel kell néznünk az „Egészen szép”-re, hogy ne rendüljön meg az Istenbe, a felebarátainkba, s az önmagunkba vetett hitünk. „Oltalmad alá futunk” - hirdeti a jubileumi év mottója. Ezzel a lelkülettel

A

A Szűzanya 500 éves csíksomlyói kegyszobra


zarándokoltak őseink sok-sok évszázadon át Csíksomlyóra, hogy erőt kapjanak a jövő építéséhez a kiengesztelődés, a megbocsájtás, az igazságosság és a béke jegyében. Budapestről a Keleti-pályaudvarról indult péntek hajnalban a zarándokok Erdélybe tartó szerelvénye (1160 fő). Csodálatos élmény volt számomra, hogy egy kis baráti társaság tagjaként magam is a Csíksomlyóra igyekvők között lehettem. A mozdony az idén II. Rákóczi Ferenc arcképét, s a vele kapcsolatos események szimbólumait ábrázolta. Az idén emlékezünk a fejedelem halálának 280. esztendejére. A 6 nyelven beszélő, rendkívüli műveltséggel és hatalmas vagyonnal rendelkező Rákóczi - feladva a főúri kényelem és uralkodás minden fényűzését a haza és a magyar szabadság ügye mellé állt. A magyarság szemében ma is tisztalelkű és becsületes vezetőként él tovább, mivel a szatmári békekötés után a felkínált közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni, s végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett. A szabadságharc bukása ellenére is megakadályozta az ország beolvadását a Habsburg Birodalomba és a rendi alkotmány - ha látszólagosan is -, de fennmaradt. Személye példaként állhat minden magyar előtt, jelmondata méltán került a csíksomlyói zarándokvonat mozdonyára: „Cum deo pro patria et libertate.” (Istennel a hazáért és a szabadságért.) Pünkösdkor a Szentlélek kiáradását ünnepeljük, amely - akárcsak a húsvét mozgó ünnep. Húsvét után 50 nappal következik, innen ered a neve is, a görög pentekosztész, azaz Jézus mennybemenetele után az 50. napon az apostolok összegyűltek, majd a Szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel és különféle nyelveken kezdtek beszélni. Ekkor kezdett prédikálni Péter apostol és beszédére sokan felfigyeltek. Majd követni kezdték, s később megalakultak az első keresztény gyülekezetek, vagyis Pünkösd egyben a keresztény egyház születésnapja is. Nehéz szavakba önteni, hogy mennyire mélyen megérinti a vonaton utazó zarándokokat az a szeretet, amellyel az Erdélyben élő magyar testvéreink az egyes állomásokon vártak bennünket. Kosárban pogácsa, kupicákban pálinka, zenekar, virággal integető emberek. S együtt énekeltük a magyar és a székely himnuszt.

A Csíksomlyói zarándokvonat mozdonya Nagyváradon Tőkés püspök úr is az ünneplők között volt, lobogtak a magyar és a székely zászlók, és a szemek megteltek könnyel. „Köszönjük a Miniszterelnök Úrnak a magyar állampolgárságot!”kiáltották felénk többen is. Kolozsváron is tele volt az állomás magyarokkal, szólt a zenekar, és táncoltak a helybeli fiatal néptáncosok. Köszöntőszavak, elcsukló hangok, feledhetetlen arcok. Jóval éjfél után értünk Újtusnádra a szálláshelyünkre, de a hideg, a sötét és az eső ellenére is kint álltak a bennünket váró emberek az állomáson. Másnap napsütötte időjárás fogadta a búcsúra érkezőket Székelyföldön és mindenki Csíksomlyó felé vette az irányt. Az idei zarándoklat a 448. volt a sorban, a legelsőt 1567-ben István gyergyóújfalusi plébános vezetésével tartották annak emlékezetére, hogy Csík és Gyergyó katolikus székelyei a Tolvajos-tetőn győztes csatával álltak ellen János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakos hittérítési kísérletének. Cseausescu diktatúrájában nem lehetett szervezetten részt venni a pünkösdi búcsún, de akkor is sokan elmentek a kegytemplomba megérinteni a hársfából kifaragott 500 éves Mária-szobrot és meghallgatni a szentmisét.

2015. május

Mesztegnyői Gólya-hír A zarándoklat a romániai rendszerváltás után vált hatalmas tömegrendezvénnyé és a Kárpát-medencei magyarság találkozóhelyévé. A 90-es évek elején hamar kinőtte a kegytemplomot az egyre gyarapodó tömeg, és szabadtéri rendezvénnyé szerveződött a találkozás, melynek helyszíne ma már a két Somlyó-hegy közti nyeregben felépített Hármashalom-oltár. A zarándoklatnak kialakult hagyománya és szigorú rendje van. A falvakból gyalogosan induló keresztaljak jó előre kijelölik a zászlóvivőket, a csengettyűs fiatalokat, és az előimádkozó és előéneklő embereket. A zászlókkal gyaloglókat az érintett falvak lakói ivóvízzel és kalácscsal kínálják, majd az ő keresztaljuk is csatlakozik a csoportokhoz. A hegyre induló papság a Salvator-kápolnánál elénekli az „Egészen szép vagy, Mária” kezdetű éneket, a meredek kaptatón pedig a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium székely ruhát viselő végzős diákjai viszik a labarumot az oltárhoz. A szentbeszédet Jakubinyi György gyulafehérvári érsek tartotta, akit százezrek hallgattak áhítattal a nyeregben. „Legyünk hűek őseink szent hitéhez és erényeihez, vagyis katolikus keresztény szent hitünkhöz, legyünk hűek nemzetünkhöz és szülőföldünkhöz, és legyünk hűek anyanyelvünkhöz, anyanyelvi kultúránkhoz!” – hangsúlyozta. A szabadtéri szentmisén részt vett Áder János köztár-

Áder János köztársasági elnök úr és felesége a Csíksomlyói búcsún


25 sasági elnök és felesége Herczeg Anita is, s az államfő beszédében hangsúlyozta: „A hűségről szólt ez a szent beszéd, amit mindannyian megszívlelhetünk.” Áder János megválasztása óta harmadik alkalommal vett részt ezen az eseményen, amely számára a „legek” pünkösdje volt, hiszen most volt a legmelegebb, most voltak becslése szerint a legtöbben, és a három alkalom közül ez volt „a leggöröngyösebb út”, amelyen felmászott a nyeregbe, utalva a Székely himnuszra, amelyet a szent mise végén - a pápai és a magyar himnusz után – együtt énekeltek el az egybegyűltek. Szombat délután a csángók számára celebráltak magyar nyelvű misét, aztán virrasztással telt az éjszaka: a hagyomány szerint hajnalban a kálváriát végigjáró ember a Salvator-kápolnánál a napba nézve megpillanthatja a galamb képében megjelenő Szent Lelket. De akinek ez nem sikerült, az is gyönyörködhetett a gyimesi csángó gyermekek gyönyörű énekében: „Nem vagyunk árvák/ Van édesanyánk/ Ki a magas mennyekből/ Gondot visel ránk. Fehér rózsaszál/ Mennyből leszálltál/ Csíksomlyói kegytemplomban kivirágoztál.” A csángók (az „elcsángáltak”) a Kazinczy-féle nyelvújítás előtti ősi, archaikus magyar nyelvet beszélik. A 250 ezres csángó közösségből még 60 ezren beszélik valamilyen szinten a magyar nyelvet. Erősen ragaszkodnak katolikus hitükhöz, így az ortodox vallású románság nehezen tudja őket az asszimiláció felé terelgetni. Szent István a csángó néppel együtt alkotott ország szent koronáját ajánlotta fel 1038-ban Szűz Máriának. Úgy teljes a csíksomlyói pünkösdi búcsú, ha a résztvevők vasárnap elzarándokolnak a Gyimesbükknél húzódó egykori magyar, ezer éves határhoz. A zarándokvonatok utasai részt vettek a gyimesbükki szabadtéri misén. Ez a csángó település igazi zarándokhellyé vált, a kápolnánál találkozhattunk dr. Papp Lajos szívsebész professzor úrral is. Ő szinte minden évben eljön ide, kezében az elmaradhatatlan faragott vándorbottal. Hétfőn hazafelé jövet a zarándokvonat megállt Madéfalván. Itt leróttuk kegyeletünket a madéfalvi veszedelem (Siculicidium), azaz a székelygyilkosság áldozatainak turulmadaras emlékműve előtt. Madéfalván, 1764. január 7-én, Mária Terézia parancsára az erőszakos

Böjte Csaba ferences szerzetes a Szent István Gyermekotthon előtt katonasorozás következtében 200 székely embert mészároltak le, köztük ártatlan gyermekeket és asszonyokat is. Felemelő és felejthetetlen érzés volt részt venni ezen a zarándokúton. Örülök, hogy a vonaton összegyűlt adomány egy részét sikerült átnyújtani Böjte Csaba ferences szerzetesnek, hogy ebből anyagilag támogatni tudja az általa alapított árvaházakat. Az adomány másik felét a gyimesbükki ősi Rákóczi-vár felújítási munkálataira fordítják. Még sokáig emlékezem majd arra, hogyan csendült fel a csíksomlyói nyeregben több százezer torokból az ősi székely himnusz: „Hej, én édes jó Istenem, Oltalmazóm, segedelmem, Vándorlásban reménységem, Ínségemben lágy kenyerem! Vándorfecske sebes szárnyát, Vándorlegény vándorbotját, Vándor székely reménységét, Jézus áldd meg Erdély népét! Vándorfecske hazatalál, Édesanyja fészkére száll, Hazajöttünk, megáldott a Csíksomlyói Szűz Mária.” Nagyné Bakos Franciska

2015. május


26 Kirándulás a Föld napján

prilis 22-én a FÖLD NAPJA al-

kalmából meghívást kaptunk HoszÁ szúvízre. Örömünket fokozta, hogy ez

alkalomból nem mindennapi, különleges fákat, bokrokat ültettek óvodánk udvarába a Hosszúvízi Önkormányzat jóvoltából. A növények már fejlődésnek indultak új „lakóhelyükön”, ezúton is köszönjük. A nagycsoportos gyerekeket tízórai után a község kisbusza szállította a hosszúvízi faluházhoz, ahol már várt bennünket Máté-Botos Ivett, a falu polgármestere, aki egyben a délelőtt szervezője is volt. Megérkezésünk után Mozsárné Kutor

Veronika szórakoztatta a gyerekeket zenével, közös énekléssel, mondókázással. A délelőtt további részében három „állomáson” tevékenykedhettek a gyerekek. A kultúrházban „Föld – Víz – Levegő” játékot játszhattunk, beszélgettünk bolygónk élővilágáról, kedvükre színezhettek a gyerekek alkalomhoz illő színezőket. Ez alatt a faluháznál szorgos kezek ültették a muskátlikat balkonládákba, és ismerkedhettek a szelektív hulladékgyűjtéssel. Természet közelben kellemesen eltöltött délelőtt bizonyára hasznosnak mondható, hiszen a Föld védelmére, a környezetvé-

delem jelentőségére már gyermekkorban kell felhívni a figyelmet. Mindez csak úgy sikerül, ha gyermekeinkkel együtt tudunk rácsodálkozni szűkebb élőhelyünk szépségére, ha velük együtt teszünk – akár játékosan is – valamit környezetünk megóvása érdekében, hiszen: „a Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön” (Indián bölcsesség) Hosszú-Hanzel Veronika óvodapedagógus

Mindszenty bíboros emlékművének koszorúzása 2015. május 6-án


2015. május

VEGYESKERESKEDÉS Megújult árukészlet, rövidáru, műanyagáru!

ÉLŐ ÉS MŰVIRÁG KAPHATÓ! TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÁSUNK TELJES KÖRŰ ÜGYINTÉZÉSSEL ÁLL A LAKOSSÁG SZOLGÁLTATÁSÁRA.

ÚJ NYITVA TARTÁS: DE. 8-11-IG, DU. 14-17-IG Mesztegnyő, Vörösmarty u. 10. Gróf László

NY Í LÁ SZ ÁR Ó K Ajtó, ablak, műanyag-fa, gyártása-beépítése megrendelhető. Redőny, reluxa, szalagfüggöny Tel.: 06-30/283-61-71; 06-85/329-370

Májusi képes összefoglaló

Megemlékezés az elesett tűzszerészek emlékművénél

Útban Csíksomlyóra a nagyváradi állomáson a mesztegnyői polgármester is köszöntötte Tőkés László püspök urat

Általános iskolásaink a szigligeti várnál

Sárkányhajóban a Balatonon

Koszorúzás és gyertyagyújtás a Mindszenty szobornál

A TeSzedd akció résztvevői munkában

Az ovisok műsora anyák napi rendezvényünkön a Faluháznál

Virágzik a kaktusz a HONI udvarán

MESZTEGNYŐI GÓLYA-HÍR

Recommend Documents