MESZTEGNYŐI GÓLYA-HÍR

Mesztegnyő Község Önkormányzatának Közérdekű Információs Havilapja

MESZTEGNYŐI GÓLYA-HÍR II. évfolyam évfolyam 9. 9. szám szám 2014. augusztus 20. államalapító Szent István királyunk és az új kenyér ünnepe

A

2014. szeptember 28. Kárpát-medencei Ifjúsági Találkozó

2

magyarság egyik legnagyobb ünnepe, és első szent királya előtt tisztelgünk minden évben, augusztus 20-án. Mesztegnyő életében ezt az alkalmat immár 28. éve a Kárpát-medencei Ifjúsági Találkozók programsorozatán belül ünnepeljük meg…(Folytatás a 4. oldalon)

014. augusztusában 28. alkalommal került sor a Kárpát-medence magyarságának találkozójára itt Mesztegnyőn. 4 ország 8 településéről 85 fiatal érkezett a rendezvényre… (Folytatás a 6. oldalon)

Mesztegnyőiek az Országházban!

Tanévnyitó ünnepség az általános iskolában

M

óring József Attila országgyűlési képviselőnk meghívására 2014. szeptember 13-án népes mesztegnyői küldöttség utazott Budapestre. Szombat reggel 5 órakor közel kilencvenen igyekeztek elhelyezkedni a Meiszterics Autósiskolától küldött két buszon… (Folytatás a 11. oldalon)

S

zeptember 1-jén újra megszólalt a csengő a Ladi János Általános Iskolában. A nyári csendet felváltotta a tanulók zsivaja, amely vidámsággal töltötte meg… (Folytatás a 7. oldalon)

Mesztegnyői Gólya-hír

2 Megújult Mesztegnyő honlapja (www.mesztegnyo.hu)

Meghívó!

„BATYUS” SZÜRETI mulatság (a Mesztegnyői Polgárőr Egyesület szervezésében)

Adatik tudtára kicsinek és nagynak, kinek van még füle, kikiáltom annak! Az Úr 20142014-ik esztendejének esztendejének

OKTÓBER HAVÁBAN, annak is 18. NAPJÁN (SZOMBATON)

BELÉPŐ: 1.000,-Ft Ebből 100Ft-tal az óvódásokat támogatja Ajándék 1 tombola. Saját ital behozható !!!

Itt mulat majd a falu apraja és nagyja. nagyja. Előtte lovas kocsis felvonulás indul Kelevíz községből Mesztegnyőre 13:oo órakor, órakor, utána kb. kb. 17.oo órakor bográcsozás a résztvevőknek a „Faluház” udvarán. udvarán.

ÉLŐ ZENE szolgáltatás Asztalfoglalás: Asztalfoglalás: Kiss János egyesület elnöknél 06/30-621-53 33 Simon Veronika polgárőrnél 06/30-961-59 50 BÜFÉ A HELYSZÍNEN Éjfélkor tombolasorsol tombolasorsolás rsolás értékes nyereményekkel !

A VIGASSÁG EZT KÖVETŐEN A MESZTEGNYŐI NÉPTÁNC EGYÜTTES MŰSORÁVAL 20 órakor KEZDŐDIK. KEZDŐDIK.

A MESZTEGNYŐI POLGÁRŐR EGYESÜLET SZERETETTEL VÁR MINDEN MULATNI ÉS TÁNCOLNI VÁGYÓT. VÁGYÓT.

Ne üldögéljünk bánatosan, s tétlen! Szóljon gyorsan mindenki sógornak, komának , s nem utolsó sorban minden jó barátnak ,eljött az ideje a szüreti mulatságnak A KULTÚRA HÁZÁBAN.

II. évfolyam 9. szám

2014. szeptember

Mesztegnyői Gólya-hír

3 Tisztelt Mesztegnyőiek!

K

edves Olvasó! Véget ért a nyári politikai „uborkaszezon”, az országgyűlés elkezdte munkáját. Amikor e sorokat papírra vetem, már tárgyalják a képviselők a devizahitelesek súlyos problémáira –talán végleges- megoldást jelentő javaslatokat. Az Alkotmánybíróság és a Kúria jogegységi döntése –amely mind az árfolyamrés alkalmazását, mind az egyoldalú kamatemelést törvénytelennek állapította meg– megnyitotta annak a lehetőségét, hogy több százezer magyar család kikerüljön az „adósrabszolgaságból”. Ezzel visszakapva önbecsülését és sok esetben az otthonát is. Az a gusztustalan bankszakmai erőfölény, valamint a rendkívül rafinált szerződéskötés alkalmazása – amivel a devizahiteleket reklámozó bankoknak sikerült a hitelt felvevőket megtéveszteni–, nos, ennek vetett véget a Kúria döntése. A bankok –a jogállamiság feltételeinek megfelelően– a bíróságon bizonyíthatják be, hogy tisztességesen jártak-e el az ügyfeleikkel. Ez a napi híradásokból úgy tűnik, hogy nem igazán sikerült. A parlament egyébként többek között arról dönt, hogy a devizahitelek jövő év elején esedékes „forintosítása” miképpen történjen meg. A leglényegesebb kérdés az, hogy milyen forint árfolyamon számoljanak el. Messze áll tőlem a bankok iránt érzett sajnálat, azonban itt a kormánynak –aki előterjesztője a törvényjavaslatnak– valamint a parlamentnek is megfontoltan kell eljárnia. Természetesen elsősorban a devizahitelesek érdekében, de mindenképpen a bankok tűrőképességének határait is figyelembe vevő kompromisszumok megkötésével. Bizonyára sok devizában eladósodott (köztük Mesztegnyőiek is) várja izgatottan a fejleményeket. A Magyar Kormány és az Európai Bizottság olyan megállapodást kötött a 2014-2020 közötti időszakra, amelynek értelmében 34 milliárd eurós pályázati forrást használhat fel hazánk. Pénzügyi elemzők szerint országunk –átszámítva– 8 ezer milliárd forinttal többet kap, mint amennyit befizet ez idő alatt az uniós kasszába. Ami azonban, megítélésem szerint a leglényegesebb, hogy a számunkra elérhető irdatlan mennyiségű pénz 60%-a a magyar gazdaság fejlesztését szolgálhatja. Ez jelentheti azt is, hogy egy megindult gazdasági növeke-

II. évfolyam 9. szám

dés nem csak a főváros, a nagyvárosok, vagy épp a városok határáig jut el, hanem a gazdasági fejlődésre oly régóta váró községekbe és falvakba is. Zajlik a „nagyüzem” az európai politika terén is, hogy csak a szeptember 18-ra kiírt skóciai függetlenségi népszavazást említsük. Mire az olvasó a kezébe veszi ezt a számot, már talán eredményt is hirdetnek. Egy biztos! A brüsszeli véleményalkotók függetlenség ellenesek, ők az európai „status quo” (kialakult „rend”) fennmaradásáért drukkolnak, nem véletlenül. Hiszen ha sikerül a skótoknak 307 év után újra független állammá válniuk, az nagy erőt adna a Spanyolországból kiválni szándékozó katalánoknak is. Ezt követően persze az észak-írek is megfogalmazhatják önállósági törekvéseiket, de ugyanúgy a baszkok, illetve a walesiek is. Ebbe a sorba már Erdély önállósága is belefér. Nemde?! Házunk tájáról! Az a monszunszerű –inkább Indokínára, mint Európára jellemző – felhő és esőzóna, úgy tűnik, hogy végre elhagy bennünket. Ez a valóban rendkívüli –főként a vidéken élők türelmének határait feszegető– időjárás, amit a –többek közt– Somogy megyében élők is elszenvedtek, nos, ez jelentős károkat okozott. Főleg a növény termesztőknek nehezítve meg ezzel nagyon a munkálatokat. A következő szárazabb napokat kihasználva mi is betakarítjuk a burgonyatermést, amiből továbbra is igyekszünk kielégíteni az iskola konyha szükségletét. Mindenféleképpen szándékozunk a falu lakosságának is kedvezményes burgonya vásárt szervezni. Ahogy azt jeleztem is a múlt havi számunkban, az iskola pincében tovább folytatjuk a gombatermesztést. Az újonnan hozott gomba zsákok terméséből már kétszer is értékesítettünk a lakosságnak. A munkatársaim nevében – akiknek a munkája nélkül ez az ötlet, illetve program nem valósulhatott volna meg úgy, ahogy azt mi elképzeltük– megköszönök minden dicsérő szót, amit kaptunk. Ez ad nekünk hitet és erőt közös dolgaink továbbgondolására. Tisztelt Olvasó! Október 12-én önkormányzati választás lesz az ország minden településén, így Mesztegnyőn is. A választásra jogosult állampolgárok élhetnek alkotmányos

jogukkal, és eldönthetik, hogy kire bízzák a település irányítását. Ki az, akiről feltételezik, ill. elhiszik, hogy a község életét –esetenként hosszú távon is– meghatározó döntéseket képes a kellő módon előkészíteni és meghozni. Ugyanakkor a szavazatával azt is el kell döntenie a választópolgárnak, hogy kik legyenek azok a képviselők, akik a döntés előkészítést megismerve, a település érdekeit mindig szem előtt tartva, jól megfontolt, építő jellegű viták után, testületi döntést tudnak hozni. Ezek a döntések alkotják a település „törvénytárát”, amely befolyásolja minden itt lakó ember életét. Bizonyára mindenki érzi, hogy ez a hivatás nem kis felelősséggel jár. Nem véletlenül használtam a „hivatás” szót. A polgármester és a képviselők munkája mindenkor az általuk képviselt közösségről kell, hogy szóljon. Épp ezért, a választópolgár nagy valószínűséggel akkor találja meg az előbb leírtaknak megfelelő személyeket, ha megvizsgálja, hogy a jelentkezők közül ki az, aki már korábban is több mindent tett önzetlenül a településért. A közösségi életben részt vett, az ünnepségeken, rendezvényeken számítani lehetett rá, s személyisége nem parttalan vitát szító és megosztó, hanem békességet sugárzó. Szokták mondani, hogy könnyű a tiszta búzába konkolyt keverni, csak aztán legyen valaki, aki azt majd elválogatja. Ez nagy igazság! Jó egészséget, és természetesen a község „épülését” szolgáló választást kíván: Nagy László Péter polgármester

2014. szeptember

Mesztegnyői Gólya-hír

4

2014. augusztus 20. államalapító Szent István királyunk és az új kenyér ünnepe

A

magyarság egyik legnagyobb ünnepe, és első szent királya előtt tisztelgünk minden évben, augusztus 20án. Mesztegnyő életében ezt az alkalmat immár 28. éve a Kárpát-medencei Ifjúsági Találkozók programsorozatán belül ünnepeljük meg. Nem véletlenül szerveződtek a Találkozók e köré az alkalom köré. Hiszen nemzeti összetartozásunk egységét, nemzeti identitásunk ébredését, erősödését is reméljük államalapító szent királyunk eszmeiségétől, annak ismeretétől. Ebben az esztendőben is 5 ország 83 fiatalját láttuk vendégül, akik képviselték a Kárpát-medence magyarságát, nemzetünk egységét, anyanyelvünk összetartó erejének fontosságát.

mester úr, majd az új kenyér áldása, megszegése és kóstolása következett. Az ünnepély folytatásaként került sor az önkormányzati kitüntetések, oklevelek átadására. Nagy örömünkre egyre több nevet olvasunk fel évről évre. Ez azt is jelenti, hogy folyamatosan nő azon személyek, közösségek, civil szervezetek száma, akik munkájukkal, önkéntes, közösségi szerepvállalásukkal Mesztegnyő település társadalmi, egyházi, kulturális életében, oktató-, nevelő munkájában, közigazgatásában, stb.. dolgoztak, kiemelkedőt teljesítettek. A kitüntetésekhez gratulálunk, köszönetünket fejezzük ki mindnyájuknak, további sok sikert, erőt, egészséget kívánunk szeretettel! / A kitüntetettek névsorát lásd külön mellékletben! /

A tervezett események kicsit sűrűre sikerültek, így szinte a teljes napot igénybe vették.

A megemlékezés a Találkozón résztvevő települések ünnepi műsorával folytatódott. Bár a közönség létszáma a késő esti órákra egy kicsit megcsappant, de emiatt az izgalom, amivel a fiatalok várták a fellépésüket, nem lett kisebb. Az előadott produkciók témája, mondanivalója nagyon sokszor könnyet csalt a nézők szemébe. Az este folyamán láthattunk és hallhattunk szívbemarkoló színdarabot, csodálatos szavalatokat, mesét, verseszenés összeállításokat és gyöngyszemeket a magyar néptánc-kincsekből. Csodás délutánt töltöttünk el együtt emelkedett hangulatban és lelkiekben is megújulva.

Az ünnepi program délelőtt 10 órakor kezdődött. Megemlékezéssel és koszorúzással a Faluház udvarán lévő kopjafánál, amit a 2005-ben elhunyt Kövesdi Tiborné emlékére állított a Honismereti Egyesület. Majd a templomba sétáltunk át, ahol ünnepi szentmisén vehettünk részt, Galambos Ferenc atya celebrálásában. Utána ünnepi ebédre hívtuk vendégeinket a Ladi János Általános Iskola ebédlőjébe. Rövid ebédszünet és kávézás után 14 órától, ugyancsak a templomban a marcali Calypso kórus és a Sárvári Vonósok koncertjét hallgattuk meg, - Vivaldi: Glória című műve csendült fel. A megemlékezés a Művelődési Házban folytatódott. Itt mondta el ünnepi köszöntőjét Nagy László Péter polgár-

II. évfolyam 9. szám

kodunk? Egy-egy történelmi eseményre, évfordulóra való emlékezés ugyanúgy érint meg bennünket? Egy dallamot dúdolunk? Egy felé haladunk, egy úton járunk? A választ talán a huszadikai ünnepi megemlékezésekben kereshetjük meg! Én mindig igyekszem megtalálni! Remélem Önöknek is sikerült! Szeretettel: Kövesdiné Panyi Antónia

Most is, mint minden év augusztusában együtt várjuk a csodát. A mesztegnyői emberek várják az ünnepet, a határon túli magyarok várják Mesztegnyőt! A várakozásban benne foglaltatik a magyarságot érintő sorskérdések sokasága. Egy nyelvet beszélünk? Egyformán gondol-

2014. szeptember

Mesztegnyői Gólya-hír

5

Kiemelt polgármesteri és polgármesteri elismerésben részesültek KIEMELT POLGÁRMESTERI ELISMERÉSBEN RÉSZESÜLT:

Rázsits Vince példaértékű közösségi munkájáért posztumusz kiemelt polgármesteri elismerésben részesült. Péter Lászlóné példaértékű közösségi munkájáért kiemelt polgármesteri elismerésben részesült. Strausz Lajos példaértékű közösségi munkájáért kiemelt polgármesteri elismerésben részesült. Urr Zoltánné példaértékű közösségi munkájáért kiemelt polgármesteri elismerésben részesült. POLGÁRMESTERI ELISMERÉSBEN RÉSZESÜLT: Fehér Tiborné, Gróf Sándorné, Hajas Istvánné, Ifj. Senoha Tibor., Kesztyüs László, Rázsits Vincéné, Lajtai Gyula, Lóth Tímea, Móriné Talián Gyöngyi

Mesztegnyői Római Katolikus Egyházközség tagjai: Panyi Antalné, Bokor Józsefné, Kálóczi Lajosné, Korona Ferencné, Lóth Gábor, Nemes Csaba, Talián József HONI Hagyományőrző Egyesület tagjai: Kövesdiné Panyi Antónia, Babina Jánosné, Csima Ferencné, Igaz Ferencné, Kenéz Jánosné, Kenéz János, Korona Ferencné, Kovács Ferencné, Molnár Jánosné, Orsós Jánosné, Panyi Antalné, Simon Árpádné, Simon Árpád, Stádinger Ferencné, Tóth József, Varga János, Vass Lajosné Mesztegnyői Iskolakonyha dolgozói és segítői: Babina Imréné, Kisgyura Tiborné, Bajkai Sándorné, Hajdu Attiláné, Pandur Jánosné, Juhászné Tóth Nikoletta

Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói és segítői: Károlyné Csobod Hajnalka, Hajdu Szabina, Kollárné Deák Beáta, Ladencsics János Zoltánné, Molnár Andrea, Nemecz Adrienn, Oláh Krisztina Anna, Pandur Judit, Takácsné Szalavári Paula, Vimmer Mónika, Bors Bernadett, Kocsis Lászlóné, Pintér Aliz Mesztegnyői Óvoda dolgozói: Péter Lászlóné, Lóth Tímea, Bajkai Józsefné, Győzőné Bordás Babett, HosszúHanzel Veronika, Huszár Hajnalka, Kiss Jenőné, Korona Tiborné, Molnár Nikoletta, ifj. Péter Lászlóné, Pápes Gyuláné Mesztegnyői Szociális és Gyermekjóléti Intézmény dolgozói és segítői: Kovács Orsolya, Kesztyüs Lászlóné, Urr Zoltánné, Móri Csaba, Tóthné Szabó Ilona, Nemecz Lászlóné, Kovács Dolli

Augusztus 20-i horgászverseny

E

gyesületünk hagyományaihoz híven, nyílt horgászversenyt tartottunk tavunkon augusztus 20-án. Mivel majd három évtizede rendezzük meg ezt a versenyt, ez a dátum a környékbeli horgászokban is rögzült, többen hosszú évek óta visszajárnak a rendezvényünkre a környékbeli településekről. Az idén minden adott volt egy jó hangulatú verseny lebonyolításához, még a halat is sikerült időben megfognunk a halászléhez. (Tavaly ez nem sikerült olyan nagyon, pincepörköltet kellett készítenünk hal hiányában.) Az időjárás azonban eléggé változékony volt, de végül enyhe szélben, borongós, de elviselhető időben

II. évfolyam 9. szám

24 fő felnőtt, és két gyermekhorgász nevezésével kezdődött meg a verseny. Az idő kegyes volt hozzánk és kitartott az eredményhirdetésig, ekkor azonban már leszakadt az ég, s be kellett húzódnunk az esőbeállóba a díjátadáshoz, majd a halászlé elfogyasztásához.

Rendezvényünkre szép számmal látogattak ki a Mesztegnyőiek is, a halászlé finom volt, így az esőnek semmi esélye sem volt a jó hangulatú verseny utáni falatozást, beszélgetést elrontani. Jövőre, ilyenkor, ugyanitt! Tisztelettel: Nikl Ferenc

A versenyen a következő eredmények születtek: Felnőtt 1. helyezett Felnőtt 2. helyezett Felnőtt 3. helyezett Ifjúsági 1. helyezett Ifjúsági 2. helyezett

BÁCSFALVI GYULA 23 db. kifogott hal, 8500 gramm GRÓF RÓBERT 6 db. kifogott hal, 5200 gramm BOGDÁN JÁNOS 30 db. kifogott hal, 4250 gramm KÖCSKI ÁDÁM 15 db kifogott hal, 1806 gramm BOROS BARNABÁS 2 db. kifogott hal, 200 gramm

2014. szeptember

Mesztegnyői Gólya-hír

6 28. Kárpát-medencei Ifjúsági Találkozó Mesztegnyő, 2014. augusztus 15-21.

2

014. augusztusában 28. alkalommal került sor a Kárpát-medence magyarságának találkozójára itt Mesztegnyőn. 4 ország 8 településéről 85 fiatal érkezett a rendezvényre. Szlovákiából - Léva, Ukrajnából - Beregszász, Nagymuzsaly, Romániából – Kémer, Arad, Kisiratos, Szerbiából – Horgos és Csantavér. Kisiratosi vendégeink először jártak Mesztegnyőn. Az előző évekhez hasonlóan a programjaink a Kárpát-medence magyarságát érintő művelődéstörténeti – irodalmi, történelmi, néprajzi, stb…- évfordulókhoz kapcsolódtak. Előadásokat hallottunk Radnóti Miklósról, az I. világháborúról, Gábor Áronról, Dózsa Györgyről, valamint Boda Sándor tanár úrtól helytörténeti témakörben, a II. világháborús mesztegnyői hadszíntérről és eseményekről. Szakértőinknek, előadóinknak – Olasz Angéla tanárnő Aradról, Forgó Ferenc hadműveleti szakember Marcaliból, Osváth Anna tanárnő Marcaliból, Bajtársi Egyesület Marcaliból, Boda Sándornak Keszthelyről – tisztelettel megköszönöm a színvonalas előadásokat. Segítségükkel sikerült egy-egy témakörben olyan szinten eligazodni a hallgatóságnak, hogy azt akár a későbbiekben is felidézhetik, kiegészítve tanulmányaikat. A szabadidős tevékenységekről sem feledkeztünk meg. Így esténként koncerteket – Balaton M&K, Calypso, Sárvári Vonósok, irodalmi összeállítások, nagyatádi Czindery Szépmíves Céh -, s zenés esteket ajánlottunk a hallgatóság figyelmébe, amit kirándulásokkal – Balatonmária - strandolás, Felsőkak

II. évfolyam 9. szám

– erdei vasutazás, Balatonboglár – Szüreti Fesztivál, Budapest – Országház, Szent Korona, Citadella, Hősök tere tettünk felejthetetlenné. A kínálatot színesítette Molnár Vilmos mesterszakács és csapata, akik a keleti ízvilággal ismertették meg vendégeinket, valamint a Bajtársi egyesület játékos sportvetélkedője, amit mindig nagy izgalommal várnak a fiatalok. A helyi kulturális élet képviselői is bemutatkoztak: így láttuk, hallottuk a Marcali Dalárdát, a lellei Kék-Balaton Nyugdíjas Klub, a mesztegnyői Hagyományőrzők és a HONI néptánc csoport műsorát. A Találkozók fénypontja minden évben az augusztus 20-i Szent István napi megemlékezés, ahol a szentmise, az ünnepi kenyér megáldása és a polgármesteri köszöntő után a vendég csoportok ünnepi műsorukat adták elő. Szívszorító színdarabok, kedves versek, mesék, gyönyörű néptánc koreográfiák idézik fel magyarságunk alappilléreit, emlékeztetve ezzel mindannyiunkat nemzeti hovatartozásunkra, annak egységére. Támogatóink segítségét és pályázati lehetőségeket felhasználva sikerült a több évtizedes hagyományt tovább folytatni. Elősegítve, megerősítve ezzel fiatalok újabb generációjában a magyarsághoz, mint életérzéshez, nemzeti identitáshoz való kapcsolatát. Felismerve azonos gyökereink - csodás anyanyelvünk, hagyományaink, szokásaink, történelmünk, összetartó erejének fontosságát. Kövesdiné Panyi Antónia

2014. szeptember

7

Mesztegnyői Gólya-hír

Tanévnyitó ünnepség az általános iskolában

S

zeptember 1-jén újra megszólalt a csengő a Ladi János Általános Iskolában. A nyári csendet felváltotta a tanulók zsivaja, amely vidámsággal töltötte meg az iskolát. 127 tanuló kezdte el a 2014-2015-ös tanévet. Talán a kis elsősök várták a legjobban ezt a napot. Tekintetük érdeklődést, örömet és várakozást fejezett ki. A 2. osztályosok vidám kis műsorral köszöntötték iskolatársaikat, tanáraikat, a szülőket és a kedves vendégeket. Egyedül az időjárás volt komor ezen a reggelen. Az új tanév elkezdődött. Minden kedves diákunknak tudásban és élményekben gazdag tanévet kívánok! Kovácsné Vanderer Ágota intézményvetető

Felhívás! Áramszünet!

Meghívó! Itthon vagy – Magyarország szeretlek!

Tisztelt lakosság! Folyamatos korszerűsítést hajtunk végre hálózatunkon. A tervszerű beavatkozások biztonságos elvégzése érdekében elengedhetetlen a vezetékek időszakos feszültségmentesítése.

Településünk 2014.09.27-én szombaton, az óvoda udvarán Szent Mihály napi rendezvényt tart, a következő programokkal:

A szükséges munkálatok elvégzésének érdekében

2014.október 03-án 07:30 órától várhatóan 12:00 óráig Mesztegnyőn a Szabadság utcában, Jókai utcában, Árpád utcában, Vörösmarty utca 56.-83. hsz.-ig

áramszünet lesz. A szolgáltatás átmeneti szüneteltetése miatt kérjük megértésüket! A balesetek megelőzése érdekében felhívjuk figyelmét, hogy az áramszünet ideje alatt a hálózathoz csatlakoztatott áramfejlesztőt használni csak az E.ON-nal megkötött - a leválasztás feltételeit tartalmazó - üzemviteli megállapodás előírásai szerint szabad. Ezzel kapcsolatos bejelentéseit a 06-93/503-533 telefaxon várjuk. A tervezett üzemszünetekről internetes oldalunkon tájékozódhat: www.eon-deldunantul.co

• Óvodás gyermekek kulturális műsora – az őszi betakarítási munkák hagyományainak felelevenítése – ehhez fűződő kézműves tevékenységek (termésbábok, termésképek készítése, agyagozás). • Sportvetélkedők, versenyek – akadálypálya, kötélhúzás, zsákba futás. • Népi hagyományok ápolása – táncház, közös nótázás tangóharmonika kísérettel. • A rendezvényre látogatók étkeztetéséről gondoskodunk – egytál étel ebédre, délután langalló sütés a kemencében.

E.on, Hálózati Régió Nagykanizsa

II. évfolyam 9. szám

2014. szeptember

Mesztegnyői Gólya-hír

8 „Tanuld meg – ismerd fel a veszélyjeleket”

I

dén tavasszal részt vettem Kaposváron egy képzésen, ahol a toxikológia alapjaival és az óvodai kémiai biztonsági programmal ismerkedhettem, amely a Somogy Megyei Kormányhivatal kezdeményezésére és támogatásával valósult meg. Az ott hallottak alapján fontosnak tartottam, hogy a mi óvodás gyermekeink is minél több ismeretet szerezzenek ebben a témában. Referencia intézmény lettünk, a Marcali Népegészségügyi Intézet Egészségfejlesztő szakembere oktatta több alkalommal nagycsoportosainkat. A „Tanuld meg – ismerd fel a veszélyjeleket” óvodai kémiai biztonsági program hosszú távú célja a gyermekkorban előforduló véletlen mérgezések megelőzése, melyet egyrészt az óvodás

korú gyermekek felvilágosításával, a kémiai biztonsági alapismeretek megtanításával igyekezett elérni az oktató. Gyermekeinket játékos módszerekkel, a környezetükben előforduló vegyi veszélyek elkerülését szolgáló, figyelmeztető jelzések jelentéseire tanították. A foglalkozások során a gyermekek megismer-

ték, hogy a mérgező, a maró, az irritatív, a tűzveszélyes, a robbanásveszélyes és a környezetre veszélyes jellel ellátott termékeknek milyen egészségre és környezetre gyakorolt hatásai lehetnek. A program érdekes, játékos, változatos módon valósult meg, társasjáték, vetítés, oktató mese – Csavari Manóról – formájában. A program elején és végén tudásszint felmérés készült. Közvetett célja a gyermekeken keresztül a szülők felvilágosítása és segítése a veszélyes anyagok felelősségteljes, biztonságos felhasználásában. A jövőben már nem lesz szükség külső szakemberre, hiszen az óvodapedagógusok is megismerkedtek a programmal, amit játékos formában továbbra is folyamatosan gyakorolhatnak a mindennapi életben. Péter Lászlóné óvodavezető

Kézilabda

A

legutóbbi beszámolómat azzal fejeztem be, hogy számunkra a teljes idény még nem ér véget, mert a nyár folyamán újabb két verseny áll előttünk. Először a 2014.július 20-26 között Kaposváron megrendezett YOUTH HANDBALL FESZTIVÁL-on vettünk részt a szokásoknak megfelelően két korosztályban U12 és U14. A fiatalabb korosztályban hat, míg az idősebben nyolc csapat indult, többségében külföldiek. Az U12-esek körmérkőzést játszottak, majd az első négy további rájátszás döntötte el a végleges helyezéseket. Sajnos az elődöntőben szoros mérkőzésen kikaptunk az Ukránoktól, így csak a bronzért mérkőzhettünk, amit végül simán meg is nyertünk. Az U14-es csapatunk csoport harmadikként végzett, így meg kellett elégednünk az ötödik helye-

II. évfolyam 9. szám

zéssel. Alig egy hónap múlva (2014.08.18-22) következett az utolsó, a fonyódligeti nemzetközi torna. Itt is a már említett két korcsoportban indultunk. A kicsik korcsoportjában hat, míg a nagyoknál három induló volt. Az U14eseknek a Mezőnagymihály csapatát megelőzve sikerült a 2. helyet megszerezni. Az U12-esek először körbe játszottak, majd az 1-4 helyezettek rájátszásban is megmérkőztek. Az elődöntőben egy kiváló, harcos meccsen sikerült legyőznünk az örök rivális Kassa csapatát és így bejutni a döntőbe. Ott viszont már nem bírtuk erővel, és a Jászberény csapatától két góllal kikaptunk, s így másodikak lettünk. Összegezve elmondható, hogy a két tornán elért két második, egy harmadik, és egy 5. helyezés elismerésre méltó, jó teljesítmény. Sajnos ezekkel a tornákkal nem csak

egy idény, hanem egy három éves korszak is lezárult, mert az év végével iskolai elfoglaltság, iskolaváltás és egyéb okok miatt többen eltávoztak a csapatból. Mivel a következő korosztály még kicsi, így ebben az évben nem tudunk indulni az Országos Gyermekbajnokságon. Azok a „nagyok”, akik nem hagyták abba és tovább szeretnének fejlődni, versenyezni, (Gróf Alexandra, Gróf Barbara, Tóth Fanni) kettős igazolással a marcali NBI/B-s serdülő csapatban folytatják. Ezúton is kitartást és sok sikert kívánok nekik. Végül megragadom az alkalmat, hogy az eddig bennünket segítő, támogató szülőknek és szponzoroknak megköszönjem a sok-sok anyagi és erkölcsi támogatást Ősz János

2014. szeptember

Mesztegnyői Gólya-hír

Házassági évfordulók ünnepsége “Mindig van a világon egy ember, aki a párjára vár, akár a sivatag, akár egy nagyváros közepén. Amikor pedig ezek az emberek találkoznak, és tekintetük egymásra talál, minden múlt és jövő teljesen elveszíti a jelentőségét, s csak az a pillanat és a hihetetlen bizonyosság létezik, hogy ugyanaz a Kéz írt meg mindent a nap alatt. A Kéz, amely fölébreszti a Szerelmet, s amely mindenki számára, aki ebben a világban dolgozik, pihen és kincsét keresi, alkotott egy vele rokon lelket is.” Paulo Coelho Mesztegnyő Község Önkormányzata 2014. október 3-án pénteken egy hagyományt szeretne útjára indítani abból az alkalomból, hogy a falunkban élő 25, 30,35,40,45, 50, és minden öt évvel idősebb - házassági évfordulót ünneplő - házaspárokat felköszöntse e nemes nap emlékéül. Szeretnénk, ha egy ünnepség keretében tudnának hálát adni az elmúlt szép évekért, évtizedekért. A házassági évfordulók ünneplésének helye Mesztegnyő Faluház. Az ünnepeltekről és az ott készült beszámolóról, képekről a következő lapszámban adunk tájékoztatást.

9 Meghívó!

MEGHÍVÓ!

Az ARADI VÉRTANÚK halálának 165. évfordulóján, október 6-án a „48-as” honvéd szobornál 17.00 órakor tartandó ünnepi gyertyagyújtásra, közös emlékezésre.

Takácsné Szalavári Paula anyakönyvvezető

FIZETETT HIRDETÉS Damjanich János imája „Ima kivégeztetésem előtt, 1849. október 5-ről 6-ra virradóra Mindenség ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki. Hallgasd meg, ó, Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet! Te vezettél, Atyám, a csatákban és ütközetekben – Te engedted, hogy azokat kiállhassam, és a Te védelmező karod segített némely kétes küzdelemből sértetlenül kilábolni – dicsértessék a Te neved mindörökké! Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára! Adj erőt, ó, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni. Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Ámen. Damjanich Emíliának vigasztalásul”

Minden érdeklődőt tisztelettel várunk! II. évfolyam 9. szám

2014. szeptember

Mesztegnyői Gólya-hír

10 „Híres falu mifelénk Mesztegnyő!”

Kedves Mesztegnyőiek! Olyan sokfelé utazhatnak gyerekeink a nyár folyamán, de egy biztos, aki egyszer megfordult a mesztegnyői honismereti táborban, amíg csak teheti, visszajár oda. Sok minden vonzza oda a gyerekeket és a felnőtteket. Mi, felnőttek nagyra értékeljük a színvonalas és érdekes előadásokat, mindig szíven üt egy-két gondolat, amiről érdemes tudni. Az idén is főszerepet kapott a történelem, s mindkét előadó bizonyította, hogy tudósa annak, amiről beszél. A gyerekeknek a Gábor Áron életéről szóló előadás volt a legemlékezetesebb. Ízelítőt kapunk évről évre, hogy hogyan kéne követnünk, s figyelnünk lassan eltűnő múltunkra. Mintaértékű a szándék és a színvonal. A budapesti kirándulás, az országház csodái és a balatoni fürdőzés együtt felejthetetlen élményeink voltak. Az ismétlődő vetélkedők már azért is kedvesek, mert már tudjuk mi vár ránk, és a verseny izgalma magával ragadja a kicsit is, nagyot is. A nyugdíjasok nótás, tréfás jelenetein, vaskos humorán jót mulattunk. A templom falai között a Calypso kórus és a Sárvári Vonósok elbűvölő muzsikája segített, hogy a szívünket “felemelhes-

sük”. Minden nap a jól tartott vendég elégedettségével vártuk az estéket, ahol meghitt beszélgetések kerekítették kedvünket, és a gyerekek újraélesztették a diszkó zene mellett az előző éves barátságokat. Minden úgy alakult, ahogy azt a tábor szervezője megálmodta. A megbecsült és szeretett vendég örömét vittük haza magunkkal. Újra mintát kaptunk abból is, hogy milyen a példás vendégfogadás hagyománya. Radnóti Miklós gondolata jut eszembe, a hullámzó időről (Osvát Anna tanárnő említette előadásában), mely olykor felemel, máskor leejt. Minket, horgosiakat a Mesztegnyőn eltöltött idő újra magasra emelt, s ha olykor egy kicsit éreztük is a hullámzását, az is csak hasznunkra vált. Köszönünk minden élményt, amit köztetek átélhettünk. Büszke lehet a falu arra, hogy 28 éve már sikeresen szervezi meg hagyományőrző táborát. Köszönjük Tonának és segítőtársainak, minden kedves mesztegnyőinek, aki őt ebben évek óta támogatja, segíti. Szeretettel üdvözlünk mindenkit.

Badacsonytördemici fesztivál

M

esztegnyő Önkormányzat főzőcsapata részt vett a Badacsonytördemicen megrendezett XI. Badacsonyi szürkebarát és a magyar szürkemarha ünnepén, ahol a gulyásfőző versenyen arany fokozatot ért el.

Kiss- Iván Anna és a horgosi csoport

IMPRESSZUM Felelős kiadó: Mesztegnyő Község Önkormányzata Szerkesztőség: Nagy László Péter főszerkesztő Móri Csaba szerkesztő 8716 Mesztegnyő, Szabadság tér 6. E-mail:[email protected] Megjelenik: 490 példányban Nyomdai munkák: Qualité Kanizsa Kft., Nagykanizsa

II. évfolyam 9. szám

2014. szeptember

Mesztegnyői Gólya-hír

11 Mesztegnyőiek az Országházban!

M

óring József Attila országgyűlési képviselőnk meghívására 2014. szeptember 13-án népes mesztegnyői küldöttség utazott Budapestre. Szombat reggel 5 órakor közel kilencvenen igyekeztek elhelyezkedni a Meiszterics Autósiskolától küldött két buszon. Ezúton is köszönjük Meiszterics Jánosnak, hogy térítés mentesen biztosította az utazást, ezzel is támogatva, mintegy Karitatív módon azokat is, akik egyéb lehetőség híján nem jutottak volna el a parlamentbe. El kell mondani, hogy a Parlament épületébe csak szervezett módon lehet bejutni, ezért az utazást megelőzően többszöri egyeztetésre volt szükség, hogy a mesztegnyői csoport időpontot kapjon. Ezt az egyeztetést mind a Parlament látógatóközpontja vezetőjével, mind az országgyűlési képviselőnkkel Ódor Barbara folytatta le. A korai indulásra azért volt szükség, mert reggel 8 órára várták a csoportot. Kicsit álmosan, de jó hangulatban indult el a két busz a Faluháztól. Útközben Balatonlellén csatlakozott hozzánk Mesztegnyő díszpolgára, Dolbert Ferenc is. Erre a kirándulásra elkísért bennünket Mesztegnyő régi jegyzője, Völgyi Zoltán, aki harmonika játékával menetközben szórakoztatta az egyik busz utazóközönségét. A másik buszon, a Rétesfesztiváljaink „örökös” tangóharmonikása, Német Lajos biztosította a vidám hangulatot. Így érkeztünk meg majdnem pontosan 8 órára az Országház épületéhez. Itt a látogatóközpont ellenőrző kapuján viszonylag gyorsan átjutva, elindultunk az épület belsejébe. Akik a lépcsőzést nem vállalták, azok lifttel, míg a többiek 98 lépcsőt megjárva jutottak el a Parlament dísztermi részébe. Útközben Ódor Barbara kalauzolt bennünket, ám rövidesen csatlakozott hozzánk Móring József Attila képviselőnk, aki egyébként az Országgyűlés egyik titkára is. Köszöntötte a mesztegnyői csoportot, és folytatta az Országházról szóló tájékoztatást. Részletesen beszélt az országgyűlés munkájának technikai jellegű részleteiről, de „ízelítőt” kaptunk az épület méreteiről, az építkezésen felhasznált anyagokról, és a külső szemlélő számára apró titkoknak látszó berendezésekről is. Többek között azt is megtudhattuk, hogy az Országgyűlés plenáris ülésének helyet

II. évfolyam 9. szám

adó teremből kettő van, ezek egymásnak tükörképei. Kiderült, hogy a folyosón elhelyezett régies, hornyolt rézvasakon a századelő képviselői a szünetekben a szivarjaikat tartották. Hüledezve hallottuk, hogy az Országház belső folyosóinak hossza 26 km. Azt is megtudtuk, hogy a Parlament építéséhez felhasznált valamennyi anyag az akkori Magyarország területéről származott, kivéve nyolc egybefaragott, nagyméretű márvány oszlopot, amelyeket Svédország ajándékozott Magyarországnak az építéshez. Természetesen megcsodálhattuk a Koronázási ékszereket, ezek biztonságát folyamatos őrzéssel biztosítják. Számos érdekes látni- és tudnivaló után elköszöntünk a Képviselő Úrtól, aki kikísért bennünket a felújított Kossuth-térre. Itt

egy csoportképpel fejeztük be a budapesti programnak ezt a részét. A Kossuth-téren csatlakozott hozzánk Joli néni nővére, és Tóth Béla „fogadott mesztegnyői” barátom is. Budapesti lévén, Béla kalauzolt bennünket tovább. Így jutottunk el a főváros egy másik szakrális nevezetességéhez, a Szent István Bazilikához. Közben egy pillantást vetettünk a Duna pesti oldaláról a folyón átívelő hidakra, s a budai vár együttesre. Aki még nem volt a Bazilikában, ebben az építészeti megoldásait tekintve mind külső, mind belső látványosságában pazar szentélyben, annak csak javasolni tudom, hogy tekintse meg. A csoport tagjai szinte kivétel nélkül megnézték országalapító Szent István királyunk ereklyeként tisztelt jobbját, amelyet a Bazilika Kápolnájában őriznek. Ezt követően felmentünk busszal a Budai Várba. Megtekintettük az ódon házakat, várfalakat, a Mátyás templomot, s aki akart, az felment a Halászbástyára. Közben egy „üdítő”, néhány perces záport is kaptunk, de ennyi belefért az egyébként

ideális kirándulóidőbe. Szerencsések voltunk, mert déli 12 órakor megtekinthettük a Köztársasági Elnök rezidenciája előtti díszőrségváltást. Az őrség tagjainak számunkra kissé fura, de precíz fegyverforgatási mozdulatai elismerő szavakat váltottak ki a nézőközönség soraiból. A vár megtekintése után lesétáltunk a buszhoz, és elindultunk a Lehel piacra, ahol egy kitűnő önkiszolgáló kisvendéglőben megebédeltünk. Csoportunk tagjai 15-20 féle, finomabbnál – finomabb ételből választhatott, s hozzá kell tennem, hogy viszonylag szerény árat számoltak fel. Ez kellemes meglepetés volt, amit egyébkén Tóth Béla barátomnak köszönhetünk, mert Ő „derítette fel” számunka ezt a kellemes vendéglőt. Ebéd után ismét buszra szálltunk, és kimentünk a Hősök terére, ahol nagy királyaink szobrait, és a törzsfőket tekinthettük meg, gyönyörű stílusban, bronzba öntve. Majd átsétáltunk a csupán pár száz méterre lévő Vajdahunyad várához, ahol ezen a hétvégén Szürke Marha Vigadalom és kézműves kiállítás zajlott. A rengeteg kiállító jobbnál – jobb termékekkel és jóízű, finom húskészítményekkel csalogatta az arra járókat. Főzték a szürke marhából készült pörkölteket, ám mi nem igazán voltunk éhesek. A megbeszéltek szerint 17 órakor találkoztunk a busznál. Felszálltunk és elbúcsúztunk a Hősök terétől. Az Andrássy úton indultunk ki a városból, ahol megcsodálhattuk a millenium idején épített kastélyokat, majd elkanyarodtunk az új Nemzeti Színház felé, hogy egy pillantást vetve rá hagyjuk el Budapestet. Hazafelé jövet a két alkalmi zenészünk újra vidám hangulatot teremtett a buszokon, s hazáig jó néhány utastársunk nótáját elénekeltük. A Faluháznál leszállva még néhányan bementünk, hogy megbeszéljük a történteket, megigyuk a „János áldás”-t, s elénekeljünk egy – két búcsúzó nótát, igaz immár két tangóharmonikás által kísérve. Úgy gondolom, hogy bár kissé elfáradva, de egy tartalmas és kitűnő hangulatú kiránduláson vehettünk részt. Többek kérése, hogy az Önkormányzat a jövőben is próbáljon lehetőséget teremteni egy ilyen kirándulásra, kihasználva annak közösségteremtő értékeit. Nagy László Péter polgármester

2014. szeptember

Mesztegnyői Gólya-hír

12 IRODALMI / MŰVÉSZETI ROVAT

Csíkné Nádudvari Éva Ilona fotókiállítása Marcaliban „A fény mindenütt ott van, a felhőkben, a fák koronáján, unokáink és egymás szemében. Vegyük észre. Találjuk meg.” Csíkné N. Éva

I

dén ősszel a fotóművészet szerelmesei tobzódhatnak az évfordulókban, és az ezekhez kapcsolódó szakmai rendezvényekben országszerte. ( PL: Capa központ, az idén 120 éves Mai Manó Ház, Kitchen Budapest) A mi régiónk is büszkélkedhet egy – a témához illő – rangos eseménnyel. 2014 augusztus 28-án, 16:30-kor, egy szívet-lelket gyönyörködtető fotókiállítás megnyitóján vettek részt az érdeklődők, barátok, ismerősök, mesztegnyőiek. A Marcali Kulturális Korzó amatőr alkotóinak kiállítóterme adott otthont Csíkné Nádudvari Éva fotókiállításának. A kulturális központ igazgatója, Vigmondné Szalai Erika nyitotta meg a kiállítást, az alkotásokat pedig Pékné Kehidai Klára tanítónő és Börner Ildikó, a Balaton Art vezetője ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Csíkné N. Évát a fotózás már gyermekkora óta vonzotta. Első fényképezőgépe egy „Pajtás” típusú volt, amivel sokat fényképezett, sok téma érdekelte. Meghatározó szerepet játszottak életében emberséges, melegszívű tanárai, Klári néni Mesztegnyőn, s Horváth Lajos tanár úr Csurgón. Évtizedekig dolgozott a Marcali Városi Kórházban, majd Vonyarcvashegyre költözött. Ott a helyi alkotóközösség tagjaként először gyönyörű kézimunkákat, csipkéket és gobleineket készített. Aztán váltott, s a fotózás lett a hobbija. Azt fényképezi, ami megragadja a figyelmét. Vallja, hogy a fotózás szabadságot ad a léleknek. A természet ritka pillanatait próbálja „lencsevégre” kapni, a „magasban” ku-

II. évfolyam 9. szám

tatja a fények játékát, a Teremtő által alkotott csodákat. Pék Béláné, Klári néni, idős kora ellenére is bámulatos memóriáról tanúságot téve idézte fel a tanítványával, Évával kapcsolatos mesztegnyői emlékeit. „Az 50-es években kerültem Somogyországnak ebbe a kedves kis falujába, amely magán viselte a II. világháború pusztításait. Villanyvilágítás nem volt a faluban, de ennek nem is éreztük különösebben a hiányát. Az iskola tanította és nevelte a tehetséges és jó képességű gyerekeket. Ma is tisztán látom azt a csillogó szemű, sudár termetű kislányt, Évát, aki – bár a legmesszebbről, a Szőlőhegyről járt iskolába – a mostoha útviszonyok ellenére sem késett el soha. Kiváló tanuló volt, tisztelettudó, kötelességtudó. Gyönyörű énekhangja Isteni adomány volt. Kivételes családban nőtt fel. Kitartását jól jellemzi, hogy nemrégiben egyedül gyalogolta végig a magyar Mária utat.” Klári néni arról is mesélt, hogy abban az időben otthon is sokat kellett segíteni a gyerekeknek a ház körül. Nagy volt a gazdaság, sok volt az állat, így Éva és két testvére (Marika és Jolán) is kivette a részét a munkából. Nem volt könnyű az élet ott fent a Szőlőhegyen. Sokszor a legelésző állatok mellett kellett tanulni, s olvasni a feladott leckét. Talán – mivel így nőtt fel – azért is lett belőle ilyen kiváló, nagy munkabírású ember. Az egykori tanító néni szerint, a természet szeretete is valahonnét a mesztegnyői dombok mögül indult. A napfelkelte varázslatos fénye, a naplemente, a dombok mögé bújó fény sugarai szinte rabul ejtik a fotókat szemlélőket. A kiállítás megnyitóján elhangzott Babits Mihály: Vallomás helyett hitvallás című

művének sorai jól jellemzik az alkotó Csíkné N. Éva ars poetikáját: „Mit tart fönn? Mi a gyökér, mely nem szakad el? Mely elpusztíthatatlanul táplál…; A hit az élet ereje; … Magyar vagyok: lelkem, érzésem örökséget kapott, melyet nem dobok el: a világot nem szegényíteni kell, hanem gazdagítani. Hogy szolgálhatom az emberiséget, ha nem őrzök meg magamban minden színt, minden kincset, ami az emberiséget gazdagíthatja? A magyarság színét, a magyarság kincsét; … a színek együtt adják ki a képet, a hangok együtt adják a koncertet. Én képeket akarok látni a falakon, hogy újra kinyissák elém a világot …; katholikus vagyok; … hiszek a nemzeteken felülálló, egész világnak szóló katholikus igazságban … mely túl van a politikán, életünk helyi és pillanatnyi szükségletein. Hiszek az alkotásban, mely a lélek nyelve. Hiszek a művészetben, mely kinyitja elénk a világot, mely kiröpít a pontból és a pillanatból, … nem tagad meg semmit, sem a l’art pour l’artot, sem a naturalizmust, túlnő mindeniken, mert nem rabja semminek. S ha néha elfáradok, … ez nem hitem megtörése, csak erőmé, mely nem fogy el, … s majd megnyugszik egyszer; nyugodt kinccsé lesz és örök haszonná.” A kiállítás megnyitóján közreműködtek: Szabó Réka (hangszeres szólójáték eufóniumon), Kövesdiné Panyi Antónia, Szabóné Panyi Éva (gitáros, énekes duett), s Nagyné Bakos Franciska (próza). A varázslatos fotók nyújtotta lelki élmény után igazi felüdülést jelentett – főként a kulináris élvezetek kedvelőinek – az állófogadáson feltálalt, ínycsiklandozó mesztegnyői rétes. A fotókiállítás szeptember 30-ig tekinthető meg. N.B.F.

2014. szeptember

Mesztegnyői Gólya-hír

13

Kémeri (Erdély) ünnepség a II. világháború elesetteinek emlékére

T

isztelt olvasó, Kémer község polgármestere személyesen hívott meg, a július 18-19-20-án tartott falunapokra, melynek legfontosabb programjának egyike, a két magyar honvéd emlékére felállított kopjafa ökumenikus istentisztelet keretében, ünnepélyes körülmények között tartott felavatása, felszentelése volt. Kozák Dezsőt és Szabó Sándort 1944 októberében, visszavonulás közben, orosz felderítők, orvul hátulról lőtték le. A kémeri lakosok (Szilágy megye) a református szertartás szerint, azokban az életveszélyes időkben is megadták a két dunántúli magyar honvédnek a végső tisztességet. Az eltelt 70 év alatt, az akkor állított kopjafa elkorhadt. A most felállított emlékművet a helyi iskola gondozására bízta a falu vezetése. Az iskola igazgatónőjének elmondása szerint, nem csak gondozzák a sírt, hanem a VII-VIII. osztályos gyerekeknek élő történelem órát tartanak az emlékműnél, ahol nem a meghamisított

történelmet tanítják, hanem az igazságot, úgy ahogy megtörténtek a dolgok azokban a vérzivataros időkben. Az ünnepély nagyon méltóságteljesen – magyar lovas huszárok díszőr-

sége mellett - zajlott le. Én a polgárőr egyesület és (Mesztegnyő, Kelevíz községek) nevében koszorúztam, és hajtottam fejet az elesett magyar honvédek emlékműve előtt, azzal a gondolattal, hogy „fiúk, itt

is magyar földben pihentek”. Az ünnepség a református egyház tiszteletesének kérésére egy zsoltárral ért véget, amely így kezdődik. „Isten áld meg a magyart…” Itt szeretném megemlíteni, hogy egyesületünk meghívására a kémeri gyerekek eddig két alkalommal vettek részt a mesztegnyői nyári nemzetközi táborban, ahol a szórakozás, kikapcsolódás mellett nagyon sokat tanultak, megismerve hazájuk, Magyarország igaz történelmét. Szeretném elősegíteni, hogy ez a kapcsolat testvér községi szintre emelkedjen, hogy mi dunántúliak is megismerhessük a „Parcium”-i emberek életét, gondolkodását, ők pedig a mi szokásainkat, életünket. Ez mind a két községnek hasznára válna. Kiss János polgárőr egyesület elnöke

Az aradiak élménybeszámlója

S

zellemiekben és lelkiekben gazdag hetet tölthettek az aradi Csiky Gergely Főgimnázium diákjai ebben az esztendőben is Mesztegnyőn, ahol aug. 15-21 között immár a XXVIII. Kárpátmedencei Honismereti Ifjúsági Találkozót szervezték. A csikys diákok Kövesdiné Panyi Antónia meghívására 10. alkalommal élvezhették - a résztvevő csoportokkal együtt - a mesztegnyőiek szeretetét. Közben érdekes előadásokon és vetélkedőkön emlékeztek meg nemzetünk nagyjairól, jeles történelmi személyiségeiről, és mai sorsunkat is meghatározó történelmi eseményekről. Ebben az esztendőben a kerek évfordulók kapcsán a megemlékezések Dózsa Györgyhöz, Gábor Áronhoz, Radnóti Miklóshoz, az I. és a II. világháborúhoz kötődtek, amit különösen fontosnak tartok, hiszen Széchenyivel szólva "A múlt ismerete nélkül nem lehet jövőt építeni." Kedves emlékeink között őrizzük a színvonalas művészi programokat - köztük a Balaton Fúvószenekar koncertjét, a Marcali Bajtársi Egyesület Dalárdájának műsorát, a Honi

II. évfolyam 9. szám

tánccsoportok fellépését és a Honi Hagyományőrző csoport Tollfosztó c. jelenetét. Sokak számára jelentett felüdülést az erdei vasutazás, de a Balatonboglári napokon is mindenki megtalálhatta a számára legvonzóbb szórakozást. Életre szóló, felejthetetlen élmény volt mindannyiunk számára az Országház csodálatos épületében tett látogatás, ahol sok fiatal először érezhette a Szent Koronával való találkozás felemelő érzését. A lelkek gondozásáról az ünnepi szentmisék alkalmával tartott szívhez szóló beszédeivel a település plébánosa, Galambos Ferenc gondoskodott, aki őseink harci művészetébe, a nyilazásba is bevezette az érdeklődő ifjakat. A Szent István napi ünnepet, melyen Nagy László Péter polgármester úr mondott tartalmas ünnepi beszédet, a Calypso kórus és a Sárvári Vonósok templomi koncertje, valamint a találkozón résztvevő csoportok ünnepi műsora koronázta meg. Természetesen nem felejtettünk el fejet hajtani a falu lámpásának tartott, néhai Gizi néni sírja és kopjafája előtt, akinek hálával tarto-

zunk a korábbi találkozókért. A hosszas baráti beszélgetések közel hozták egymáshoz a lévai, beregszászi, kémeri, csantavéri, horgosi, aradi és mesztegnyői fiatalokat, akik lelkük mélyén az idők múltával is talán azt érzik majd, hogy nem az volt a legfontosabb, hogy sokat tanultunk itt, hanem az, hogy együtt voltunk. Szívből köszönjük mindazoknak, akik ezt évről-évre lehetővé teszik, elsőként a midannyiunk által szeretett és tisztelt Tonának, a találkozók lelkének. Drága Tona, kedves Mesztegnyő! Reméljük, hogy e kis fészekben jövőben is otthonra találunk. Az aradi csapat nevében: Olasz Angéla kísérő tanár

HIRDETÉS! Malacok eladók Mesztegnyőn! Érd.: Mesztegnyő, Malom köz 2. Tel.: 20/912-38-74

2014. szeptember

Mesztegnyői Gólya-hír

14

Helyi önkormányzati képviselők 2014. évi választása Mesztegnyő Helyi Választási Bizottsága a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 160.§ (0)(2) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a 2014. október 12. napjára kitűzött helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a bejelentett polgármester jelöltek szavazólapon szereplő sorrendjét – sorsolás útján – az alábbiak szerint határozza meg. 1. Nagy László Péter FIDESZ – KDNP 2. Kovács Gábor független jelölt

A képviselő jelöltek szavazólapon szereplő sorrendjét – sorsolás útján – az alábbiak szerint határozza meg. 1. Urr Zoltánné független jelölt 2. Péter Lászlóné független jelölt 3. Farkas Tibor független jelölt 4. Nemecz László független jelölt 5. Kovács Ferenc Jobbik 6. Dr. Csere József független jelölt 7. Strausz Lajos József független jelölt 8. Nyakas Ferenc Zoltán független jelölt 9. Fehérvári Csaba független jelölt 10. Kesztyüs László független jelölt

11. Ifj. Gróf Sándor független jelölt 12. Bogdánné Csináth Andrea független jelölt 13. Ifj. Senoha Tibor független jelölt 14. Kovács Dolli független jelölt 15. Hajas Istvánné független jelölt 16. Kövesdiné Panyi Antónia független jelölt 17. Gróf Zoltán Független jelölt 18. Talián József független jelölt 19. Stádinger Alex független jelölt 20. Bedő Mátyás Jobbik 21. Szabó Tímea független jelölt Károlyné Csobod Hajnalka HVI vezetője

Nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. évi választása Mesztegnyő Helyi Választási Bizottsága a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 160.§(1) – (2) bekezdése alapján a 2014. október 12. napján tartandó nemzetiségi önkormányzati képviselő választás szavazólapjára felkerülő jelöltek sorrendjét az alábbiakban állapítja meg:

1. Balogh Sándorné „Lungo Drom” Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség 2. Orsós Istvánné Balogh Hajnalka „Lungo Drom” Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség 3. Sárközi Zoltán „Lungo Drom” Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség

Amiről érdemes megemlékezni Október híres szülöttei 1570. október 4. Pázmány Péter születése Nagyváradon, a magyarországi katolikus megújulás vezéralakja. 1616-tól esztergomi érsek, 1629-től pápai bíboros. 1635-ben Nagyszombaton alapított egyetemet teológiai és bölcsészeti karral, a mai ELTE jogelődjét. 1759. október 27. Kazinczy Ferenc szentimentalista szépíró születése a bihari Érsemjénben. Neológus nyelvújítóként a magyar nyelv modernizálását és társalgási nyelvvé tételét választékos klasszicista stílusban képzelte el. Nem zárkózott el az idegen nyelvekből, de a magyar népnyelvből való átvételtől sem. A nyelvújítás néhány új szava: betyár, burgonya, folyóirat, hullócsillag, mámor, előítélet, rovar, csőr. 1803. október 17. Deák Ferenc születése a Zala megyei Söjtörön. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés keresztülvivőjének nagy alakja, amellyel létrejött az 1918. október 31-ei őszirózsás forradalom győzelméig tartó dualista államszervezet. 1917. október 5. Szabó Magda Kossuthdíjas írónő születése Debrecenben. (1961. Álarcosbál, 1970. Abigél, 1977. Régimódi történet, 2002. Für Elise).

II. évfolyam 9. szám

Október híres halottai 1882. október 22. Arany János halála Pesten. Az idős költő maradandó alkotása az Őszikék c. versciklus, amelyet a Gyulai Páltól kapott híres kapcsos könyvbe vezetett 1877-80 között. 1922. október 30. Gárdonyi (er. Ziegler) Géza halála Egerben, az egri vár Bebekbástyáján helyezték örök nyugalomra. (1902. A láthatatlan ember, 1907. Ábel és Eszter). 1926. október 5. Jászai Mari színészművésznő (er. Krippel Mária) halála Krisztinavárosban. A Nemzeti Színház nagyasszonya, főleg tragikus szerepeket játszott. 1872-es debütálásakor Bánk bán Gertrúdját alakította. (1953-ban színművészeti díjat neveztek el róla). 1932. október 12. Klebelsberg Kunó halála Budapesten. 1922. június 16. és 1931. augusztus 24. között vallás –és közoktatásügyi miniszter, célja a magyar „kultúrfölény” biztosítása. Reformjai: középiskolai rendszer egységesítése, tanárképzés reformja, népiskolák építése, egyetemépítés és korszerű klinikákkal bővítése Pécsett, Szegeden és Debrecenben.

Október híres eseményei 1552. október 17. A Dobó István által védett egri vár felszabadulása az öthetes török ostrom alól. (Gárdonyi Géza: Egri csillagok c. történelmi regénye, amely könyvformában először 1901-ben jelent meg). 1926. október 6. A Batthyányörökmécses felavatása (V. kerület), amely Magyarországon a szabadság szimbóluma lett. (Ezen a helyen végezték ki 1849. október 6-án Batthyány Lajost, az ország első felelős miniszterét). 1930. október 12. A Független Kisgazdapárt megalakulása Békésen, az Egységes Pártból kilépő Szijj Bálint, Tildy Zoltán és Nagy Ferenc vezetésével. A Nagyatádi-féle elvekhez való visszatéréssel földreformot hirdettek meg. 1944. október 15. Horthy rádióbeszéde a háborúból való kiugrás megkísérlésére. (Előzetes delegáció Moszkvába október 11-én: a fegyverszünet fejében ígéret az 1937-es határok visszaállítására). A kudarc a kormányzót lemondásra kényszeríttette, s legitimálnia kellett Szálasi Ferenc nyilas rémuralmát. (Szerk.: Pintér Aliz)

2014. szeptember

Mesztegnyői Gólya-hír

II. évfolyam 9. szám

15

2014. szeptember

Mesztegnyői Gólya-hír

16

A mesztegnyői templom helyreállítási munkálatai 1945-50 között (A Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár iratanyaga alapján)

- II. Rész -

A

helyreállító munkálatok fellendülő fázisba lépése összefüggésben állt a település fokozatos talpraállásával is. A háborút követő káosz után a hétköznapi élet viszonyai lassan normalizálódni kezdtek, a békés mederbe terelt mindennapok újra kiszámíthatóvá váltak, a beinduló gazdálkodás jövedelmet hozott a háztartások kasszájába, így több pénz juthatott közadakozási célokra is. A háborús rombolások sebei fokozatosan behegedtek, a szétdúlt telkek romjain új lakóházak emelkedtek, a földosztó bizottság befejezhette küldetését. Így már több építkezési nyersanyag állhatott a templom-újjáépítési bizottság rendelkezésére, amely sokáig elkeseredett és meddő harcot folytatott a lakóházat építtető magánszemélyekkel a korlátozottan elérhető építőanyagokért, amelyet az egykori uradalmi gazdasági épületek romjai biztosítottak. A nyersanyagok felhasználása körüli vitákra 1945 végén végül Andorka Imre építésügyi kormánybiztos tette rá a pontot: „Tudomásul veszem Somogyvármegye Földbirtokrendező Tanácsának határozatát, melynek következtében megengedem, hogy Mesztegnyő község területén fekvő Hunyady Imre tulajdonát képező pajtáskert mellett levő megrongálódott magtárépület elbontassék, és a bontásból kikerülő összes építési anyag a mesztegnyői római katolikus és plébánia, valamint zárda és iskola épületek kijavítására használtassék fel. A bontásból kikerülő anyagok térítési árát az alábbiakban állapítom meg: tégla ezrenként 20.000 pengő, fűrészelt fa és deszka m³-enként 30.000 pengő, cserép ezrenként 25.000 pengő. Ezen térítési ár a Dunántúli Bank és Takarékpénztár Rt. kaposvári cégnek fizetendő be Somogyvármegye Földalapja javára… Ezen rendelkezésemről értesítem egyben a mesztegnyői földosztó bizottságot, hogy az elbontandó épületanyagok kizárólag a fent megjelölt célra használhatók csak fel”.1 Az építkezési nyersanyagok törvényileg garantált biztosításán túl 1946 márciusában az Újjáépítési Minisztérium elnöke a legégetőbb munkákhoz pénzsegély ígéretét is kilátásba helyezte: „Kedves Barátom! A mesztegnyői templom ügyében hozzám intézett szíves leveledre válaszolva arról

1

VPL, I. 1.44. 1572/1946.

II. évfolyam 9. szám

értesítelek, hogy a templom újjáépítésének költségeiből egyelőre csak a tető helyreállításával, a tetőzet újjáépítésével és az ezt tartó főfalak felhúzásával kapcsolatos kiadások összegét tudom számotokra segélyként megállapítani és folyósítani”.2 Amíg a templom romos állaga a biztonságos használatot nem tette lehetővé, a szentmiséket a mai Faluház óvodatermében tartották. A kevés férőhellyel rendelkező helyiség azonban a több hívet vonzó vasárnapi szentmiséken és nagyobb egyházi ünnepeken nagy tömegek befogadásához szűknek bizonyult, ezért Kakas plébános 1946 tavaszára, a jó idő beálltával megszerezte a szabad ég alatt tartandó, úgynevezett tábori misék tartásának egyházmegyei engedélyét.3 A templom helyreállítása mindazonáltal a segélyek dacára is csak vontatottan haladt előre, az építkezésre fordítandó pénzösszegek nagyobbik részét kitevő önköltséget ugyanis mégiscsak a mesztegnyői egyházközségnek kellett előteremtenie. Ezt a hívekre kivetett fejadóból kívánták finanszírozni, ám az éppen csak talpra állt település ódzkodott mindenféle anyagi áldozattól, nemcsak a kisparasztság, de még a módosabb gazdák is élesen elhatárolódtak az adófizetéstől. „A párbérgabona beszolgáltatása ellen is egyesek valóságos propagandát fejtettek ki, bár tudták, hogy annak teljesítése az építkezés költségeinek kifizetését segítené elő. A beszolgáltatás, amely egyébként is nehezen ment volna, ezáltal legnagyobbrészt elmaradt, úgy, hogy a keszthelyi iparosok, akik a munkát végezték már perrel fenyegetik az egyházközséget. Az a tervem, hogy a templomépítés és berendezés ügyében nagyobb áldozatot hozó hívek a templomkertben sírhelyet szerezhessenek, a főbírói engedélyezés megérkezése után, amit a községi bírónak is megküldtek, egyeseknél nagy visszatetszést szült. Most, hogy a göllei plébánia hívei kifejezetten a templom helyrehozására adtak kb. 10 mázsa gabonát, amit csak a napokban sikerült több hónapi erőfeszítésem és utánjárásom után hazahozatnom, most nem bánnák, ha azzal fizetném ki a

tartozást, amit az egyházközség köteles az összeszedendő párbérből kifizetni, s ezáltal a templomjavítás munkálatai még a tetőzetre vonatkozólag sem volnának elvégezhetők... Én nyomatékosan figyelmeztettem a híveket, hogy legalább, akik tehetik, részben vagy egészben fizessék be a párbért, mert az egyházközség csődbe jut”.4 A templomtető így tehát egész nyáron fedetlenül maradt, miközben vészes gyorsasággal közeledett az őszi esős időszak, s az ezt követő, az amúgy is rossz állagot még jobban fenyegető tél. Az aggódó Kakas 1946 szeptemberében így számolt be az egyházmegyei hatóságnak erről a problémáról: „Tekintettel az ősz beálltára a templom tető alá hozását nagyon fontosnak tartom. A nekünk átadott magtár egyik felének cserépanyagát behordattam a sekrestyébe, a léceket (kivéve amit elloptak) a templomba. A szarufák és gerendák csak kisebb részben kerültek a templomkertbe, mert egy része még a magtáron és körülötte van, a szarufák, amelyek könnyebbek, részben hiányoznak. A magtár körül építkezések vannak. A közmunka vontatottan megy. Ellenőrizni nekem csaknem lehetetlen mindent. Ha az ácsok már jöhetnének, akkor a szükséges gerendákat előbb leszedhetnénk. A munkadíj biztosítása nélkül azonban nem merek ácsokat idehozatni. Most párbéremnek felét ajánlottam fel erre a célra, hogy legyen valami, amihez biztosan hozzányúlhatok. A tavaly ősszel a zárdatetőn végzett munkákat most mégis a templom gabonájából kellett előlegképpen, azaz nagyon is utólag az egyházközség helyett kifizetnem, hogy a keszthelyi ácsok hozzájussanak gabonájukhoz. A párbért esetleg csak behajtás útján tudom a templom részére is biztosítani, mert különben azt hiszik, hogy ezt már nem kell megfizetni. Szíveskedjék az újjáépítési miniszterúrtól templomépítésünkre segélyt is biztosítani. A jelenlegi minisztert nem ismerem. Pestre utazni nincs pénzem. A vármegye papjaihoz akarok most felhívást nyomatni. Hátha valami jönne be, hogy a tél beállta előtt elkészülne a tető”.5 (Készítette: Pintér Aliz)

2

4

3

VPL, I. 1.44. 1572/1946. VPL, I. 1.44. 1550/1946.

5

VPL, I. 1.44. 1572/1946. VPL, I. 1.44. 4087/1946.

2014. szeptember

Mesztegnyői Gólya-hír

17 Mesztegnyő titkai

A

z ember sohasem tudhatja életének melyik pillanatában, melyik döntésében, utazásában kap valami olyasmit, ami későbbi életének meghatározó része lesz. Mesztegnyő minden kétség nélkül ilyen élmény az én és az általam ismert sok fiatal számára. A tízes évei elején járó gyermekek számára remek szórakozás és kihívás egy tábor lehetősége. Miután túljutunk a tizenéves korunkon, már egy másfajta kikapcsolódási lehetőséget is nyújthat egy tábor, amikor már az ott megszerezhető tudás lehetősége is motivál. Legyen az bármilyen történelmi esemény, irodalmi kiegészítés, kézműves foglalkozás vagy eddig ismeretlen táj felfedezése. A húszas évek felé közeledve és túljutva rajta, talán már kezd kikristályosodni, hogy az évről évre megszerzett és ápolt barátságok, az „egy nyelven beszélünk” érzete, nem is olyan természetes, hanem hordoz valamiféle különlegességet. A megtanult határokon egyszer csak elkezdünk túllátni. Meglátni mennyi is köztünk a távolság, és ami-

lyen nehézséget jelent nálunk az ukrán, azt jelenti a szerb, a szlovák, a román a többi határon túli magyarnak is. Ezen élményekről azonban nem tudományos előadások kapcsán szerzünk tudomást, hanem többnyire egy-egy derűs történetből. Az csalja a nevetés, vagy a meghatottság könnyeit a szemünkbe. A lényeg a találkozás és az együttlét. Mit tudhat ez a Somogy megyei falucska? Mitől tud működni Mesztegnyőn a KIT idén 28-ik alkalommal? Számomra titok. Minden évben megpróbáltam megfogalmazni a választ arra a kérdésre, miért szeretnék idén is elmenni és miért ekkora a hiányérzet, ha nem sikerült? Már nem keresem a választ. Nagy pátosszal talán körül lehetne írni, de az eltávolítana a valódi igazságtól. Fogalmak jutnak csupán eszembe: szeretet, életre szóló barátság, múltam és kultúrám tisztelete, kölcsönös érdeklődés és támogatás. De ezek a fogalmak is hidegen csengenek leírva, sajnos nem lehet csatolni az arcokat, a sok mosolyt és munkát, amik mind hoz-

Gombavásár

Lecsófesztivál

I

mmár sokadszor vásárolnak a Mesztegnyőiek a magunk által termelt gombából.

M

esztegnyő Önkormányzat főzőcsapata részt vett a Balatonkenesén megrendezett X. Jubiláló Országos Lecsófesztiválon, ahol „a legkreatívabb csapat” díjat nyerte el.

zátartoznak ezekhez az élményekhez. Így hát nem marad más, csak a hála érzése, amiért vannak olyan emberek, akik őrzik ezt a titkot, és örülök, hogy ennek én is részese lehetek. Domáreckájá Júlia

Felhívás! FELHÍVOM A TISZTELT LAKOSSÁG FIGYELMÉT ARRA, HOGY A TELEPÜLÉSEN LÉVŐ ŐSZI GYÜMÖLCSÖK

(ALMA, DIÓ STB.) MÁS TERÜLETÉRŐL VALÓ ÖSSZESZEDÉSE ELŐTT, AZ ADOTT TERÜLET TULAJDONOSÁNAK ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSÁT KELL KÉRNI. AMENNYIBEN A GYÜMÖLCSÖT ÖSSZESZEDŐ EZZEL NEM RENDELKEZIK, A CSELEKMÉNYÉÉRT SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁST KEZDEMÉNYEZÜNK.

Károlyné Csobod Hajnalka jegyző

Felhívás!

Falugazdász

Értesítjük a község lakosságát, hogy amennyiben a házuk előtt, a saját portájukat veszélyeztető elkorhadt, elszáradt fák vannak, akkor tegyenek bejelentést, s jelezzék az önkormányzati hivatalban. Kellő számú bejelentés esetén az önkormányzat gondoskodik ezeknek a fáknak az eltávolításáról. Amennyiben a kivágott fára igényt tart a ház tulajdonosa, azt kérésére a munkatársaink ott hagyják. Mesztegnyő Község Önkormányzata

Falugazdász: Leibinger László Ügyfélfogadás: Péntek 8.00 – 12.00 óráig Tel.: 70/490-61-67 Távollét esetén ügyintézés: Falugazdász Körzetközpont 8700 Marcali, Hősök tere1. I. emelet

II. évfolyam 9. szám

2014. szeptember

Mesztegnyői Gólya-hír

18 Óvodai integrációs program

A

z óvodai integrációs program a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében játszik fontos szerepet. Ezért is pályáztuk meg a rendszer bevezetését intézményünkben. Elsőként a 2012/13as nevelési évre kaptunk támogatást – 851 ezer forintot –, amit különböző fejlesztő eszközökre, óvodánk felszereltségének bővítésére fordítottunk. Vásároltunk fektetőket, puha, meleg ágyneműket, trambulint, futóbicikliket, rollereket, valamint kisvasutas kirándulást szerveztünk a gyermekeknek. Úgy gondoltuk, hogy tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetből származó lemaradások sikeresen ellensúlyozhatóak, ha szakszerű, a gyermek

társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve tevékenykedünk. A 2013/14-es nevelési évben anyagi

támogatás nélkül folytattuk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében nagyobb tudatossággal, és mérhe-

tően is nagyobb eredményességgel a megkezdett programot. Ismét lehetőségünk nyílt a 2014/15-ös nevelési évben pályázatot benyújtani, amit sikeresen megnyertünk. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára 897 ezer forint vissza nem térítendő támogatásban részesített bennünket. Terveink között szerepel udvari játék, könyvek, egyéb egyéni fejlesztő eszközök, továbbá egy családi program megvalósítása a családokkal közösen. Hiszen e program legfőbb jellemzője a gyermekközpontú és családorientált szemlélet. E program kiemelten figyel a gyermekek időben történő óvodai beíratására, az igazolatlan hiányzások minimalizálására.

A méhnyakrák megelőzhető! – Védőoltással (is)!

M

i is a méhnyakrák? A méhnyak a női szervezetben, a méhnek legalsó része, és ezen szerv daganatos elváltozása a méhnyakrák. A méhnyakat vékony hámsejt borítja, a rajta képződő daganatsejtek igen gyorsan terjednek egymás között és a szervezet más részeibe is helyet találnak. Hazánkban az elmúlt 6 évben évente kb. 1400 új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizáltak az orvosok, és átlagosan 400 nő hal meg a betegségben! Ezen elmúlt időszakban a daganattípus a 15-45 éves női korosztályban a második leggyakoribb rákos megbetegedés volt! AZ IDŐBEN FELFEDEZETT MÉHNYAKRÁK AZONBAN GYÓGYÍTHATÓ! A méhnyakrákot a Human Papiloma Vírus (HPV) rákkeltő típusai okozzák. A HPV-nek több mint száz típusa ismert, ezek között vannak alacsony és magas kockázatú típusok is, de vannak, amelyek bőrön vagy nemi szerven okoznak szemölcsöket. A vírussal BÁRKI MEGFERTŐZŐDHET, alapvetően nemi érintkezéssel terjed. Nagy kockázatnak van kitéve az, aki gyakorta cserélgeti partnerét, vagy egyszerre több partnere is van. A fertőzés gyakori, az emberek több mint fele átesik valamelyik típusán úgy, hogy nem is tud róla. Általában átmeneti jellegű, és legnagyobb részben nem is

II. évfolyam 9. szám

okoz tünetet. Ilyenkor a vírus néhány év alatt eltűnik a szervezetből. Az életkor előrehaladtával nagyobb eséllyel válik tartóssá a fertőzés, valamint nő a daganat keletkezésének valószínűsége is. Azonban a rákkeltő HPV-típussal történő fertőződés esetén, az emberek kb. tíz százalékánál évekig fennáll a fertőzés, amely komoly kockázatot jelent a méhnyakrák kialakulására! A tünetek ilyenkor a szervezet nyálkahártyáin okoznak szemölcsszerű elváltozást (hüvelyben, hímvesszőn, szeméremtesten, végbél területén, szájüregben), melyből rosszindulatú daganat, rák alakulhat ki. A rendszeres méhnyakszűrés célja tehát a méhnyak esetleges elváltozásainak időben történő felismerése, amely a 25 éves kor feletti lányoknak 3 évente ajánlott akkor is, ha már ellene védőoltásban részesült! A HPV fertőzés megelőzése különösen fontos, mert a kialakult fertőzés teljesen nem szüntethető meg orvosi kezeléssel. A HPV-vel való fertőződés, illetve a méhnyakrák kockázata csökkenthető: • HPV elleni védőoltással • Rendszeres méhnyakszűréssel • Felelősségteljes, monogám nemi élettel Mit is érdemes tudni a védőoltásról? Az oltás az immunrendszert készíti fel a leggyakoribb HPV típusok által okozott

fertőzések kivédésére. Leghatékonyabb védelmet a nemi élet megkezdése előtt nyújt, 12-13 éves korban. A védettség megszerzéséhez kettő oltásra van szükség! Az oltással ellentétben előfordulhat, hogy egy kevésbé gyakori rákkeltő típussal megfertőződik az egyén, ezért fontos a méhnyakszűrés ezen oltássorozat után is. Az oltás maga nem okoz ilyen megbetegedést, biztonságos, és a helyi tünetek (bőrpír, duzzanat) rövid idő alatt elmúlnak. A fertőzés nem örökölhető, de könnyen elkapható BÁRMIKOR, minden nemi életet élő nőt veszélyeztet!! VÉDD MEG GYERMEKED, VÉDD MAGAD! Magyarországon az idei tanévtől kezdődően minden 12. életévét betöltött, hetedik osztályos leány gyermek térítésmentesen megkaphatja a két oltásból álló oltássorozatot! E célra a Cervarix nevű oltóanyag szolgál majd, melyről bővebb információt a háziorvostól, iskolaorvostól, védőnőtől, nőgyógyásztól kérhet! Természetesen az ezen korosztályba vagy osztályba nem tartozó leány gyermekeknek is lehetőségük van az oltássorozatra, de kizárólag önköltség felvállalása mellett! Ilyen esetben a receptet, információt kérje gyermeke háziorvosától, házi gyermekorvosától Tóthné Szabó Ilona védőnő

2014. szeptember

Mesztegnyői Gólya-hír

19 A régmúlt emlékei képekben

Herczeg Éva, Lakos Magdolna, Kanyar Mária, Gsvindt Zsuzsa, Tóth Mária, Szabó Márta (1976)

Általános iskolai ballagás (1976)

Óvodások csoportképe (1966)

Bikali Imre, Lakos Magdolna, Tóth Mária, Hetesi János, Farkas Tibor, Gsvindt Zsuzsa, Kanyar Marika (1976)

TSZ dolgozók (1961)

(1959)

II. évfolyam 9. szám

2014. szeptember

Mesztegnyői Gólya-hír

20 ÉLETUTAK Interjú Hajdú Imrével

I

d. Hajdú Imrének hívnak. 1925 december 10-én születtem Gadányban. Édesanyámat Czobor Annának hívták, ő Mesztegnyőn született. Édesapám Hajdú Imre volt. Hárman voltunk testvérek. 1927-ben született az Ágnes, akit elkereszteltek, mindenki csak Juliskának hívta, majd ’38-ban meg a Margit. A testvéreim sajnos már nem élnek. Gyerekkorára hogy emlékszik? Óvodába nem jártam, nem is emlékszem, hogy lett volna. Először Gadányba, Négyföldes pusztán laktak a szüleim, ott születtem én is. Aztán apám cselédnek ment Gombára, gróf Forgács Károlyhoz. A cselédháznál laktunk. 1938 március elsején költöztünk ide Gombáról. Anyámat idehúzta a vágy. Apámnak itt rögtön lett is munkája, vagonrakodó lett. Az iskola utolsó 3 és fél hónapját Mesztegnyőn jártam, 6 osztály volt akkor. Mi, a mostani faluháznál tanultunk, a lányok a zárdában. 1-2, 3-4, 5-6 egyben. Gombán férfi tanítók voltak, ott nem voltak apácák. Templomba jártak? Iskola után leventék lettünk, egész addig, míg katonának nem álltunk. Így minden vasárnap kellett mennünk. A Vizsi pap volt akkor. A földosztásra hogy emlékszik? Minden gyereknek 2 hold földet adtak. A felnőttek 1-1 holdat kaptak, mi hárman voltunk gyerekek, lett tehát 8 hold földünk. Volt már lovunk, szántottunk, vetettünk. Később hogy alakult az élete? 14 évesen jó foglalkozásom lett, kanász

lettem. Disznókat őriztem. Az összes cseléd disznajai kijártak a legelőre, én őriztem. 40 pengőt kaptam egy hónapra. Az jó pénz volt, mert 120-150 pengőért már lehetett tehenet venni, 3 pengőért meg bakancsot. Apám fél évig volt a vagonrakodóknál, aztán ő is kanász lett a Hunyadi grófnál. A cselédházban laktunk, aztán bekerültünk Landi pusztára. Amikor összegyűlt egy kis pénzünk, vettünk egy tömés házat. A Szent Imre, a mai Béke utcában volt. Amikor a Stokker volt a tanácselnök, ő nevezte át Békére. Nem volt drága a ház, mert nem volt készen, az ablak helye olyan gömbölyűen ki volt vágva, de ablak nem volt. Egy ajtó volt csak, a konyhaajtó. Apámék fogadtak kőművest, ácsot, csináltattak ablakot. Nem volt ledeszkázva a padlás sem. 3 évig kanászkodtam. A grófnak volt 52 kese anya göbéje, aztán én azokat etettem, őriztem a legelőn. 2 évig csináltam. Addigra elkészült a tömés házunk. Volt egy nagy cég, a Böröcz, azt megvette a gróf, ott volt egy nagy fenyves, ott dolgoztunk. Volt egy kisvonat, de nem olyan, amilyennel a személyszállítás volt. Arra pakoltuk a rönköket, 4-5 métereseket. Plató kocsira raktuk a tűzifát is. Közben december 6án ideért a háború. Akkor mindennek vége lett. A háborúra hogy emlékszik? Karácsonykor kellett elmenekülnünk. Kihírdették, hogy újév után támadás lesz. Addig pihenőben itt volt a katonaság, gondolom. A németek bent voltak a Pataksűrűben, az oroszok nem messze tőlük. Keletre kellett menekülnünk, 50 km-re Mesztegnyőtől, Nadalosba. Aztán

Aratás a mesztegnyői határban (1957)

II. évfolyam 9. szám

4-5 nap után ott is hirdettek, így Magyaregresen kötöttünk ki. Gyalog menekültünk. Még akinek lova volt, az is otthon hagyta inkább. Nadalosban egy családnál voltunk. A falu bírója osztott be az egyik házhoz, s ott befogadtak minket. Volt 3 szoba, üres is. Férj és feleség lakott ott, meg egy 10 év körüli gyerek. 4-5 nap után a Magyaregresi iskolába kerültünk. Ott már volt 3 mezőcsokonyai család, mi még pont befértünk. Volt ott egy szalmakazal, a szalmát alánk bealmoztuk. Lavórban mosakodtunk. Volt ott egy Csikós sparhelt, 3 platnis volt, felváltva ment a főzés. Krumplit, ezt-azt az odavalósiak adtak. Közben engem, meg még 2 másik mezőcsokonyait, Papp Vendelt, Szerencsés Györgyöt, meg egy nagybajomi gyereket elvitt egy 50 év körüli katona Jutába. Voltak lovak, ép és sebesült egyaránt. Én azokra vigyáztam, ha kellett valakinek, csak vitte. Hordták az orosz halottakat, azokat temettük. Ásni kellett egy nagy gödröt, aztán abba dobáltuk őket. Volt férfi, nő, vegyesen. 20 éves voltam akkor. Az oroszok adtak nekünk is enni. Én életemben még úgysem ettem lavórból kocsonyát. Nem tudták, hogy mire való a lavór. Sok húst főztek bele, azt azért kiettük. A bimbibe meg palacsinta tésztát kevertek. Azt sem tudták, hogy mire való. Minden reggel én mentem a reggeliért. Ismertek bennünket, nem bántottak. Szombatonként, egy orosz mindig visszavitt Jutából Magyaregresre. Az oroszoknak voltak disznajaik, levágták őket, de a fejét mindig eldobták. Tél volt, hideg volt, én meg szombaton mindig hazavittem a családnak. Hiszen olyan szalonnája volt neki.

2014. szeptember

Mesztegnyői Gólya-hír

21

féltünk. Rágyújtottam, egyet léptem. Megfőzték, megsütötték, és ették. Bumm! Aztán felrobbant az akna. A Mindenki barát lett ám, nem lehetett lábamon akkora lyuk lett, hogy bele uraskodni. Amikor előrevonulás volt, lehetett nyúlni. A bőr alatt még a mai és Mesztegnyőről kiijesztették a némenapig megvan a szilánk. A háború teket, akkor estefelé a Papp Vendel után sokan felrobbantak, meghaltak, bácsinak mondta a tiszt, hogy mindvagy megsérültek. egyikünk kap egy orosz köpenyt, orosz sapkát. Aztán én, meg a bajomi Jancsi A háború után mivel foglalkozott? gyerek, mindegyikünk kapott egy Amikor hazaértünk, az Erdészetnél lovat. Az én kocsimon lőszer és puska dolgoztam. Motorfűrészes lettem, 22 is volt. A Jancsién meg olyan kis orosz évig csináltam. Az unokatestvéremfehér kenyér, olyan mint a boksz. mel, a Czobor Józseffel voltam Majdnem fejszével kellett elvágni, de együtt. Én még 70 éves koromban is még jó fogunk volt, elrágtuk. Éjjel fűrészeltem, már nem döntöttem a fát, kellett mennünk a kocsival. Előttünk de ágaztam. húzatták az ágyút is. Odaértünk Nemesvidre, de azon túl, Komáromba 1956-ra hogy emlékszik? már nem tudtunk menni, mert ellentáCsúnya világ volt akkor. Volt beszolmadást vártak a németek, vissza kellett gáltatás. Feketén kellett disznót is vonulni Nemesvidig. Mi a pap udvarávágni. Nekem szerencsém volt, nemra mentünk be, más erre-arra. Levetetigen vittek semmit se. Egy disznót tem a köpenyt, aztán meg jöttek az azért igen. oroszok. Látták, hogy civil vagyok. Hozott változást a TSZ megalakulása? Kérdezték, hogy: Partizán? Én meg: Esküvőnk (1947) Nem álltam be. Dolgozni azért dolRuszki katona. Hogy megértette-e, egy ruhával, hogy ne menjen bele a kosz, goztam ott, takarmányhordás volt a nem tudom. Ott voltunk 3 napig, volt ott és még azt is elvitték. Pedig a pallót is munkám, a Füzesi Sándorral csináltam. 5 egy ponyva, sátrat kellett csinálni. Éjjel újra leszegeltük. Volt apámnak egy kato- évig dolgoztam ott. az alatt aludtunk a földön. 2 napig is ott nai kufferja, amit a bevonuláskor haszvoltunk. Mondtam a tisztnek: Te! Mi náltak a katonák. Abba beletettem a Milyen szórakozási lehetőségek voltak? elmegyünk, pasli Magyaregres. Valamlegszebb ruhámat, egy félcipőt, inget, Volt szilveszteri bál, búcsúi bál, szüreti ennyire tudott magyarul, megértette, másik nadrágot is. Annak meg a tyúkól bál, és ha véletlenül volt valami ünnep, beleegyezett. Adott papírt is, hogy ne hátuljához ástam egy gödröt, odatemet- akkor volt még, aztán be volt fejezve. A bántsanak az úton. A papírnak nagy tem el. Fejes káposztát is dobáltam rá. Kultúrháznál, a Szabó kocsmánál voltak. haszna volt, mert később igazolni tudtuk Az megmaradt, nem vették észre. Ami- A szüreti bálba volt olyan, hogy drótra magunkat vele. Választhattam egy lovat kor jöttünk haza a menekülésből, szedtük felakasztották a szőlőt. Négy csősz lány magamnak, meg kaptam egy kocsit is, fel az aknát, mert kellett az ekrazit. vigyázott rájuk. Volt egy bíró, meg egy azzal mentünk visszafelé Magyaregresre Szentháromság napján, bárcsak temp- bíróné is. Akit elkaptak, annak fizetnie a családhoz. Este már sötét volt, olyan 10 Odavezették a bíróhoz, lomba mentünk volna, akkor nem törté- kellett. óra körül, sütött a hold. Szóltam apámbírónéhoz. Ha a bíró azt mondta, hogy: 2 nik ez meg velünk. Eddéről megjött a nak, hogy ennek a lónak kell hely. Az forint, hát annyit kellett fizetni. Én is el Boncz barátom egyik ismerőse. Jóska iskolával szemben, a másik soron volt szoktam menni ezekbe a bálokba. Vidéksógorom meg elfogadta Szenyérbe a egy Gyura bácsi, annak voltak lovai, tuskó robbangatást. Még legények vol- re nem mentem. A leendő párommal tehene. Apám ott etetett nála, összeistunk. Már jó párat leszereltem, a Boncz szoktam elmenni, de kellett jönni az merkedtek. Pont volt ott egy hely, mindbarátom rakta csomóra. Ott volt hátul a anyósnak is. Minden lánnyal mennie járt be is lett vezetve. Apám kérdezte: Jóska sógor, meg a Gazda Laci. Az ekra- kellett az anyjának is, ha nem élt, az Aztán kié ez a ló? Én meg azt mondtam, zitot a fába fúrt lyukba tettük, bele gyúj- öreganyjának. Ők csak ott ültek a padon, hogy most már úgy néz ki, hogy az tózsinórt, így aprítottuk a tuskót. Nem és nézték a fiatalokat. A Hara Rózánál enyém. 1945. április 17-én tértünk vissza meg szokott lenni minden szombaton a menekülésből. Amikor visszamulatság, én citera mester jöttünk Mesztegnyőre, a házon voltam. Apám tudott citerázni, idább-odább volt cserép, szalufa tőle tanultam. Volt az aszeltörve. A mi házunkat is ágyúszonykórus is, a Kövesdi Gizi lövedék, akna, vagy gránát néni rendezte. Először egy nő találta el. A cserép 2/3-a a padvolt a citerásuk, aztán az Imre lásra volt törve. Takarítani kelfiam elkottyintotta, hogy az lett. Mindenki úgy csinálgatta a apja is tud játszani. A Gizi házát, ahogy tudta. Semmiféle néni be is hivatott, meghallgabútor nem maradt a házunkban. tott. Annyira tetszett neki, Nem csak a mienkbe nem mahogy táncra is perdült. Én is radt, hanem a nagyrészt másokszoktam az énekkarral énekelnál sem. Üresen állt a ház, minni, csak úgy harsogott. Voldent elvittek. Mielőtt elmenetunk versenyezni is, 12 telepükültünk, apámmal egy 25 literes lés volt, Kéthelyen kezdtük. Gyermekeink :Hajdú Imre, Hajdú Marika, vindőt a disznóól pallóját fölfeElsők lettünk ott, meg Marcaszítve elraktunk. Leterítettük liban is. Hajdú László (1962)

II. évfolyam 9. szám

2014. szeptember

Mesztegnyői Gólya-hír

22

Meséljen a feleségéről, családjáról! Horváth Máriának hívták. 1926-ban született. Mesztegnyői volt, a Hunyadi utcában laktak. Oda nősültem be. Már a 6. osztályban megismertem, mivel márciustól, a szünetig már ide jártam. Őt is beiratták kötélterítőnek, meg engem is. Aztán megtetszettünk egymásnak. Az apja már ’38-ban meghalt. Hárman laktak együtt, a párom, az anyja, meg a bátyja. Senki sem tudta, hogy mi ismerjük egymást. 2 évig titkolóztunk, akkor szedtem csak össze a bátorságomat. 18 évesen, karácsonykor mentem át hozzájuk. Ismertük egymást, az anyám, meg az ő anyja együtt jártak iskolába. Mi a Béke utcában laktunk, még a kertünk is összeért. Később aztán az ő bátyja beleszeretett az én húgomba. A Margit néni bele is nyugodott, hiszen ismert engem, örült is neki. A húgomat elvette a Jóska 1946ban. Én azt szerettem volna, ha egyszerre házasodunk velük, de anyám nem egyezett bele, otthon akart tartani. Szerette volna, ha én is segítek a húgom bútor árának az összegyűjtésében. Én nem akartam, szóvá is tettem, nem is tetszett anyámnak. Végül is 1947. szeptember 27-én házasodtunk össze. Esküvő után az

anyósnál laktunk. Úgy lettünk hárman. Eljártunk sikár gyökeret szedni, abból készítettek kefét. Jó pár hónapig csináltuk, elég jól kerestünk vele. 3-4 km-re jártunk el, többen is szedték a faluból. Jártunk masinálni is, kévevágó volt, adta kézre az etetőnek a kévét. Én meg zsákoló voltam ott, 3 éven keresztül. ’67-ben kezdtem meg az épülést. A tömés házat felborítottuk, aztán megkezdődött az építkezés. Hajnaltól, este sötétig dolgoztam. 1967 tavaszán apám két testvérével, unokatestvéreimmel lekapkodtuk a régi ház tetejét, a tömést szétdöntöttük. Előtte lett két lovam, azt eladtam, az is az építkezésbe ment. Volt arrafelé egy ház üresen, addig abba beköltözhettünk, amíg nem készült el a miénk. ’68-ban költöztünk be. Lett egy kemencénk is. Abban sütöttünk kenyeret, langallót. Marika lányom lakodalmát még abban sütöttük. Sajnos később el lett bontva. A feleségem masinálni járt, az erdészetnél dolgozott, napszámba járt. 1949-ben született az első gyerekünk, a Laci, ’54ben az Imre. Utána a Marika, 1955-ben. Szülés után már nem járt masinálni a feleségem, csak én, ő az ebédet hordta nekem. Később aztán bedolgozást vállalt,

kesztyűt varrt, horgolt, de járt az erdészetbe is. 60 évesen ment nyugdíjba. A feleségem 2007 februárjában halt meg. 60 évet éltünk együtt, jóban-rosszban. A nyugdíjas évei hogyan alakulnak? Tévét szoktam nézni. Ha ismerős a nóta, még most is énekelek. 2012-ben egyszer úgy éreztem, hogy lehúznak az ágyról, amin feküdtem. Fel akartam kelni, de nem tudtam, nem bírtak el a lábaim. A lányom menye, az Andi talált meg reggel. Nem törött el semmim. Elvitt a mentő. 7 hónapig voltam a kórházban. Akkor már tudtam menni. Haza már nem engedtek, nem lehettem egyedül. Marika lányomékhoz vittek. Ő figyel rám, ő gondoz. Csak akkor kell visszamennem a kórházba, ha rosszul leszek, mert a szívem rendetlenkedik, vagy a vérnyomásom esik le. Infúziót, vért kapok ott. 89 éves vagyok. 6 unokám, és 8 dédunokám van. Ezelőtt 15 éve 3 hónapot adtak nekem, de a jó Isten úgy akarta, hogy még mindig éljek. Erőt, egészséget, és jó munkát kívánok a falu lakosságának! (Interjút készített: Szabó Tímea)

Megyei III. osztályú labdarúgó bajnokság őszi sorsolása Ford. Dátum

Idő

Hazai csapat

Vendég csapat

Indulás 13:00

1 2014.08.17

17:00:00

CSOKONYAVISONTA

MESZTEGNYŐ KSE

2 2014.08.24

17:00:00

MESZTEGNYŐ KSE

TARANY 2014 KFC

3 2014.08.31

17:00:00

HÁROMFA KSE

MESZTEGNYŐ KSE

4 2014.09.07

16:30:00

MESZTEGNYŐ KSE

SOMOGYUDVARHELY

5 2014.09.13 sz

16:30:00

POTONY KSK

MESZTEGNYŐ KSE

12:00

6 2014.09.21

16:00:00

KAPOSSZERDAHELY

MESZTEGNYŐ KSE

12:00

7 2014.09.28

16:00:00

MESZTEGNYŐ KSE

HOMOKSZENTGYÖRGY

8 2014.10.05

15:00:00

KAPOSFŐI KSE

MESZTEGNYŐ KSE

9 2014.10.12

15:00:00

MESZTEGNYŐ KSE

KUTASI FC

10 2014.10.19

14:30:00

MESZTEGNYŐ KSE

CSOKONYAVISONTA

11 2014.10.26

14:30:00

TARANY 2014KFC

MESZTEGNYŐ KSE

12 2014.11.02

13:00:00

MESZTEGNYŐ KSE

HÁROMFA KSE

13 2014.11.09

13:00:00

SOMOGYUDVARHELY

MESZTEGNYŐ KSE

13:00

12:00

11:00 9:30

Anyakönyvi hírek Elhunyt: Török András (szül.: Gyergyótölgyes, 1938.05.09., an.: Szabó Krisztina) elhunyt 2014.06.04. Jáger Imre (szül.: Budapest 08., 1927.11.01., an.: Vida Mária) elhunyt 2014.06.04. Károlyi Sándor (szül.: Marcali, 1967.08.29., an.: Sárközi Aranka) elhunyt 2014.07.02. Vida István (szül.: Mesztegnyő, 1933.07.22., an.: Domsa Katalin) elhunyt 2014.08.04. Kálóczi Lászlóné (szül.: Felsősegesd, 1948.12.02., an.: Horváth Anna) elhunyt 2014.08.23.

II. évfolyam 9. szám

Ifj. Szántó Gyula (szül.: Marcali, 1967.05.28., an.: Babina Mária elhunyt 2014.09.03.

Házasságkötés: Zilahi –Szabó Bence és Keszei Judit 2014. augusztus 2. Orsós László és Kósi Veronika 2014. augusztus 28.

Születés: Bogdán Brigitta Zsuzsanna gyermeke Bogdán Jázmin született Marcali, 2014.06.01. Kalota Barbara gyermeke Kalota Jázmin született Marcali, 2014.08.04.

2014. szeptember

VEGYESKERESKEDÉS Megújult árukészlet, rövidáru, műanyagáru!

ÉLŐ ÉS MŰVIRÁG KAPHATÓ! TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÁSUNK TELJES KÖRŰ ÜGYINTÉZÉSSEL ÁLL A LAKOSSÁG SZOLGÁLTATÁSÁRA.

ÚJ NYITVA TARTÁS: DE. 8-11-IG, DU. 14-17-IG Mesztegnyő, Vörösmarty u. 10. Gróf László

N

Y Í L Á S Z Á R Ó K

Ajtó, ablak, műanyag-fa, gyártása-beépítése megrendelhető. Redőny, reluxa, szalagfüggöny Tel.: 06-30/283-61-71; 06-85/329-370

Szeptemberi képes összefoglaló

Kövesdiné Panyi Antónia osztja meg gondolatait a 28. Nemzetközi Ifjúsági Találkozó megnyitóján

A nemzetközi tábor megnyitóján Móring József Attila köszönti a résztvevőket

Barbara és Gellért hallgatják az előadást

Kövesdiné Gizi néni kopjafájának megkoszorúzására készülnek a tábor fiataljai

Az augusztus 20-i műsort figyelő közönség

A horgosi csoport ünnepi műsora

Az új kenyeret kóstolják a ünnepség résztvevői

Az elsős kisdiákok a tanévnyitó ünnepségen