2013. szeptember
Tokod Nagyközség Önkormányzatának Hivatalos lapja
XIX. évfolyam 8. szám
MESTEREINK ÉRTÉKEINK ÜNNEPE - TOKODIAK TALÁLKOZÓJA 2013. szeptember 14-15.
Szepesi Zsuzsanna: Hazavágyó Ablakomnál hogyha állok, alattam a nyüzsgő város: lüktet, dobog, sziporkázik, esti fényben gyöngysort játszik. Megad mindent, ami ma kell: színház, mozi, üzlettenger, fűtött lakás, gyorsétterem, iskola és nagy szerelem. Mégsem tudok benne élni, nagy zajával megbékélni, úgy hiányzik dombok zöldje, kis falunknak áldott csöndje! Képzeletem, mikor ott jár, barangol a kertek alján, patak partján lassan lépked, tarka réten virágot szed. Vigyél hát egy kicsit haza, hadd sétáljak fel a dombra! Domb tetején langyos szélben tán megnyugszik bezárt lelkem!
Szepesi Zsuzsanna: Didergős ősz… Ködöt lehel minden reggel, hideg-fényes a háztető; dértől harsog a száraz fű, üressé vált a legelő. Vándormadár mind útra kelt, fészkét hagyta gólya, fecske; rövidebb már a nap útja, s hideggel köszön az este. Csupasz ágú útszéli fán bagoly gubbaszt kedvetlenül; széltől borzolt, kopott tollán didergős ősz magánya ül.
A rendezvények helyszíne a Hegyeskő Általános Iskola és a Sportcsarnok, (Béke u. 26.)
TOKODIAK TALÁLKOZÓJA 14-én szombat délelőtt 11 órára meghívunk minden tokodról elszármazott, elköltözött falusit, aki örömmel emlékezik a régi időkre, beszélget rég nem látott szomszédokkal. MESTEREINK ÉRTÉKEINK ÜNNEPE A kiállításon láthatóak lesznek mestereink munkái, szüleink korát idéző gyűjtemények, falusi lakótársaink tárgyi és szellemi alkotásai. Az ünnepélyes megnyitó szombat délután 14 óra. A kiállítás látogatható szombat és vasárnap délelőtt 10 órától 18 óráig. Szombat délután 15 órától rövid szórakoztató műsorral bemutatkozik a falu apraja-nagyja. Szeretettel vár minden érdeklődőt Tokod Nagyközség Önkormányzata, és a Faluközösségi Egyesület
TOKOD NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZERETETTEL MEGHÍVJA ÖNT ÉS KEDVES CSALÁDJÁT 2013. szeptember 21-én 13:00-kor KEZDŐDŐ SZÜRETI FELVONULÁSRA. Felvonulási útvonal: Kantin-Kossuth u. - Táncsics u. - Fekete u.- Gyár u.-Bartók u.- Hunyadi u. - Liszt Ferenc Műv. ház - Hunyadi u.- Bartók u.- Gyár u. –Fekete u.- Móra F. u. - Táti u. Kossuth u.- Szabadság u.- Béke u.- Temesvári u. – Kossuth u.- Kantin. Megálló helyek: Liszt Ferenc Műv. Ház Üveggyár - Barna Medve (Móra F. u. Táti u) - Aladár előtt ( Kossuth L. u. )- Hegyeskő Ált. Iskola előtt (Béke u). Ezekben az utcákban kérjük a parkoló autók tulajdonosait, hogy 13.00 – 17.00 óra között szíveskedjenek járműveiket más helyen elhelyezni. A Kantin udvarán 17 órától a Lecsó zenekar zenél. Közreműködnek a helyi civil szervezetek.
-1-
Tokodi Kopogtató
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK
Július 20. KÖZ-kívánatra megrendeztük a Római napot a Várberekben. A "KÖZ", sajnálatunkra igen mérsékelt számban jött el a rendezvényre, de azért akik eljöttek, jól érezhették magukat. Köszönet mindazoknak, akik szerepeltek, főztek, avagy a szervezésben vettek részt, illetve jelenlétükkel megtisztelték a rendezvényt. Július 22. Rendkívüli képviselő-testületi ülést tartottunk, ahol módosítottuk az Önkormányzat 2013. évi költségvetési rendeletét, majd a Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodásának módosításáról döntöttünk. Július 23. A gondnokság munkatársai a konyha szennyvízelvezető rendszerét cserélték ki. Út- és hídjavítási munkákról egyeztettem a kivitelező vállalkozóval. A csatai falunapon való közreműködésünkről egyeztettem testvértelepülésünk polgármesterével. Július 24. A fogorvosi ellátás legalább minimális szintű megoldásáról egyeztettünk a helyettesítő orvosokkal. Szociális segélyezési rendszerünket tekintettük át munkatársaimmal a hivatalban. Július 25. A Hivatal fekete napja ez. A rendőrségen folytatott megbeszélést követően, azonnali belső ellenőri vizsgálatot rendeltem el, ami vasárnap este zárult. A vizsgálat súlyos visszaélést tárt fel a hivatal egyik ügyintézőjének szakterületén. A köztisztviselőt felfüggesztettük, majd méltatlanság címén elbocsátottuk. Mivel - ahogy mondják - a baj nem jár egyedül, az ANTSZ felfüggesztette üveggyári háziorvosunk tevékenységét, aminek következtében az ellátást csak nagy nehézségek árán tudtuk biztosítani. Ez a helyzet azóta átmeneti megoldást nyert. Településrendezési eszközeink változásairól volt egyeztetés a hivatalban, a VÁTI, a megyei főépítész, és egyéb érintett szervezetek részvételével. Július 29. Tekintettel arra, hogy a hétvégén elvégzett belső ellenőrzési vizsgálatunk bűncselekményre utaló eredménnyel zárult, feljelentést tettem a rendőrségen, amiről tájékoztattam képviselőtársaimat, a lakosságot, és a hivatal munkatársait. Rendkívüli képviselő-testületi ülésen hoztuk meg a szükséges döntést településrendezési tervhez beérkezett vélemények elfogadásáról. Rendezvényeinkkel kapcsolatban hallgattam meg véleményeket a hivatalban. Július 30. Az egészségügyi alapellátás nehézségeit orvosolandó, tárgyaltam az ügyben illetékes tiszti főorvossal. Aláírtuk a Pincevölgyben vásárolt ingatlan adás-vételi szerződését. Július 31. A hivatal érvényes szabályzatairól tárgyaltam a jegyzővel. Képviselőtársaimmal tárgyaltam a hivatalban kialakult helyzetről. A településünket megszálló vadak kilövéséről egyeztettünk a rendőrségen az érintett vadásztársaságok, és a hatóság képviselőivel. Augusztus 5. Aláírtuk a hivatal tetőcseréjéről szóló szerződést a kivitelezővel. Az integrált gazdasági rendszert kifejlesztő cég képviselőjével tárgyaltam az adó-program fejlesztésről, de mivel ez egyedül az államkincstár kompetenciája, várnunk kell országos szinten. Augusztus 8. A Tokod Nagyközségért Alapítvány kuratóriumi ülését tartottuk a tanácsteremben. A képviselő-testület rendkívüli ülésen hallgatta meg a jegyzőt, a hivatalban a közelmúltban feltárt súlyos visszaéléssel kapcsolatban. A hivatal átszervezésén túl - ami jegyzői feladat - döntöttünk arról, hogy ÁSZ vizsgálatot kérünk, a hivatal adó- és pénzügyi tevékenységének vizsgálatára. Augusztus 9. Levélben kértem az ÁSZ elnökét, a hivatalt érintő vizsgálat megindítására.
POLGÁRMESTERI ESEMÉNYNAPLÓ Július 2. Megsürgettük a nyáron aktuális útjavításokat. Egyeztettem a tervezővel a fejlesztésre szánt területek településrendezési tervben szereplő előírásairól. Az Új Széchenyi Terv TÁMOP "Egészségre nevelés és szemléletformálás Tokodon" pályázaton 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert önkormányzatunk. Július 4. Elkészült az óvoda nyári festése, a parketta felújítása. A szilárd hulladékszállítás közbeszerzési eljárásához szükséges előkészítő munkáit végeztük el a hivatalban. Július 5. Pályázókkal tárgyaltunk, a műszaki irodán megüresedő állás betöltésére. A Római nap előkészületeit beszéltük meg a hivatalban. Az üveggyári sportpályát tekintettük meg a leendő bérlővel. Július 8. Vállalkozókkal egyeztettünk a településfejlesztésről. A vízelvezető árkok tisztítását (bokor irtás, takarítás) végezték a gondnokság emberei. Július 9. Az üveggyári településrészen végeztettük el a fűnyírást. Dolgozóink nyári karbantartási, javítási munkákat végeznek az iskola épületekben, óvodában. Csata polgármesterével tárgyaltam a hivatalban. Elköszöntünk Szatmári Rita munkatársunktól, aki a járási hivatalban folytatja pályafutását. Július 10. Élelmiszer csomagot osztott a rászorulók részére a Karitász, a családsegítő munkatársainak közreműködésével. Az Ebszőnybányán önkormányzati területet hasznosító egyesület vezetőjével tárgyaltam fejlesztési elképzeléseikről. Július 15. A Kistérségi Tanács ülésén tárgyaltunk Dorogon, a szilárd hulladék szállítás jövőjéről. Előző témáról egyeztettünk a Településfejlesztési Bizottság elnökével, előkészítendő a csütörtökre tervezett térségi munkaértekezletet. A családsegítő munkatárs keresett meg, segítségemet kérve konkrét ügyek megoldásához. Július 16. Hivatali értekezleten kértem munkatársaim közreműködését a Római nap rendezvényein. Pénzügyi helyzetünkről tárgyaltam az iroda munkatársaival. Dorogon az ügyvédi irodában jártam ingatlan vásárlással kapcsolatos ügyben. Július 17. Az Egyházvölgyben lévő vízelvezető árkot tisztítottuk meg a fáktól, bokroktól, és lakberendezési tárgyaktól. Július 18. A Kistérségi Tanács munkaértekezletén tárgyaltuk a hulladékszállítás jövőjének ügyét, a közbeszerzéssel megbízott Kozma ügyvédi iroda részvételével. Az eljárás igen sürgető, hiszen a Saubermacher cég 2013. november 30-ával felmondta a jelenleg érvényben lévő szolgáltatási szerződést. Végre megkezdődött aszfaltos önkormányzati útjaink kátyúzása. Ártárgyalást folytattunk a hivatali épület tetőcseréjének elvégzésére jelentkezett vállalkozóval. Rendkívüli képviselő-testületi ülésen döntöttünk arról, hogy vis maior pályázatot nyújtunk be a Dunán 2013. júniusában levonuló árhullám elleni védekezési feladat költségeinek megtérítésére. Július 19. A szombati rendezvény sátrait állítottuk fel a Várberekben. Kis csapatunk felvonult az állítólag számos civil szervezetünk által támogatott Római nap alkalmából. A rendezvény szorgalmazói talán lélekben voltak jelen az eseményen?
Tokodi Kopogtató
-2-
Augusztus 10. Polgárőr oktatáson, és vizsgán vettünk részt az Alkotóházban. Augusztus 16. Megérkeztek vendégeink Homoródalmás testvértelepülésről, velük együtt vettem részt Tát városavatási ünnepségén. Augusztus 17. Erdélyi vendégeinkkel részt vettünk a felvidéki Oroszkán, egy hadi bemutatón, majd Csata polgármestere látott vendégül bennünket. Délután a Szent István napi, falunapi rendezvények zajlottak a Kantinban, Homoródalmás, Nána, és Csata testvértelepülések delegációinak részvételével. Augusztus 18. Délelőtt Fülöp János kalauzolásával meglátogattuk a vízbányát, ami nagy élményt jelentett mindnyájunknak. Délután előbb a Mazsorett fesztivál résztvevőit köszöntöttem a Kantin udvaron, majd a Csizmahíja néptáncegyüttes tagjainak meghívására, a Pincevölgybe látogattunk vendégeinkkel. Augusztus 19. Fiatalok horgászversenyét rendezte az egyesület Ebszőnybányán, ahol Fülöp Jani finom babgulyással várta a vendégeket. Robotka László képviselőtársunk, és népművész asszonyaink a Mesterségek Ünnepén, a legjobb hazai kézművesek seregszemléjén, a Budai várban képviselték Tokodot. Augusztus 21. A gondnokság munkatársai az iskolában végzik a még szükséges javításokat, és elkezdték a hátsó kapu legyártását. A következő hetek rendezvényeivel kapcsolatos teendőket beszéltük meg. Augusztus 22. Informatikusunk elmondta, hogy eddig három csoportban, összesen harminc fő végezte el a kezdőknek indított számítógépes tanfolyamunkat. Az ebszőnyi közösségi házban egy második számítógépet is beüzemelünk. A Településfejlesztési Bizottság ülésén tárgyaltuk az üveggyári sporttelep további hasznosításának lehetőségét. Augusztus 23. Polgárőr igazolványhoz szükséges dolgokat intéztük az okmányirodában. Papp Sándor úrral beszéltük meg a bányásznapi rendezvényekkel kapcsolatos teendőket. A gondnokság hét munkatársát küldtem segíteni a Getét pusztító tűz oltásához. Augusztus 24. Farkas Lajos úrral - aki végig segítette a tűzoltók munkáját felmentünk a hegyre, hogy a helyszínen tájékozódjam a védekezésről. Augusztus 26. Elkezdte a kivitelező a polgármesteri hivatal tetőcseréjét, egyben hosszú idő óta először esett az eső(!). Délután rendkívüli képviselő-testületi ülést tartottunk hat képviselő részvételével. Elsőnek az üveggyári sportpálya bérbeadásáról, és egy részének értékesítéséről döntöttünk, ahol a tulajdonos műfüves labdarúgópályát épít. A bérlő vállalta a pálya, és az erősen leromlott épület, lelátó, és kerítés felújítását, valamint a fenntartással járó teendőket. A következőben elfogadtuk a Mesevár Óvoda új szervezeti és működési szabályzatát, valamint házirendjét. Döntöttünk arról, hogy 100.000 forinttal támogatjuk az üveggyári Lekov családot, akiknek családi háza leégett. A Sas hegyen lévő önkormányzati lakást szociális bérlakásként, egy ötgyermekes családnak adtuk bérbe. Augusztus 27. Az előző napi testületi döntések végrehajtására intézkedtem. Hivatali értekezletet tartottunk. Folytatódik a hivatali épület tetőbontása. Augusztus 28. A reggeli felhőszakadás eláztatta a hivatal összes irodáját, lehetetlenné téve a további munkavégzést. A felelősség a tetőcserét végző vállalkozóé. A károk felmérését követően a biztosító rendezi a kártalanítást. A hivatalt ideiglenes jelleggel az épület teljes helyreállításáig - az "Öreg iskolába" költöztettük. A bajban megmutatkozott a közösség összefogásának ereje is, a hivatal dolgozói, a falugondnokság emberei, alpolgármester asszony munkásai és járművei, és természetesen a kivitelező is részt vettek a kármentésben, és a költözködésben.
Augusztus 29. A testület döntésének megfelelően ma aláírtuk az üveggyári sporttelep hasznosítását, és fejlesztését biztosító szerződéseket. Technológiai fejlesztésekkel foglalkozó vállalkozás képviselőivel tárgyaltam, együttműködésünk lehetőségeiről. A Kistérségi Tanács ülésén a kommunális hulladékszállításra kiírt közbeszerzési eljárásról folyt egyeztetés. Augusztus 30. Az Őszirózsa nyugdíjasklub vezetőivel beszéltük meg közös dolgainkat a hivatalban. A tokodi birkózósport jövőjéről, az együttműködés lehetőségéről tárgyaltunk az egyesület képviselőjével. Augusztus 31. Bányásznapi ünnepségen vettem részt Dorogon a MUKI-ban, majd felavattuk az új bányász emlékművet az Otthon parkban. Az emlékmű körül a dorogi szénmedence települései egy-egy tuja elültetésével is emléket állítottak hős bányászainknak. Tóth Tivadar polgármester
VÁLTOZIK A SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS TOKODON Mindnyájan tapasztaljuk, hogy településünkön a szelektív hulladékgyűjtő szigetek nem az eredeti szerepüknek megfelelően működnek, hanem környezetünket csúfító hulladékhalmok gyűjtőhelyévé váltak. A konténerek megtelnek bomló kommunális (háztartási) hulladékkal, amit a szolgáltató nem szállít el, így a falugondnokság munkatársai kénytelenek azt hétről-hétre összeszedni. A szelektív hulladékgyűjtő konténerek mellett - a kommunális hulladékon túl - matracok, rossz televíziók, hűtőgépek, és egyéb "szépségek" lelhetők fel újra- és újra, aminek eltüntetését egyesek velünk kívánják megoldatni. A tűrhetetlen helyzetet másként nem tudjuk megszüntetni, mint hogy a konténereket összegyűjtjük, és ezentúl egy ellenőrizhető helyen tároljuk. A szelektív hulladékgyűjtő edényzetet a polgármesteri hivatal hátsó udvarán helyezzük el. A papír, üveg- és műanyag hulladékot - de csak azt - munkaidőben itt helyezhetjük el a konténerekben. Tóth Tivadar polgármester
FELHÍVÁS HELYI VÁLLALKOZÓINKHOZ Ismeretes, hogy nyáron leégett Tokod-üveggyárban a Lekov család új építésű háza. A tél beálltával a megmaradt épület teljesen tönkremegy, ezért gyors segítségre van szükségük. A kisgyermekes fiatal házaspár nevében kérem azon vállalkozók segítség-felajánlását, akik építőanyaggal, szakmunkával, vagy egyéb módon segíteni tudnak a bajba jutott családnak. Elérhetőségük: Békésiné Lekov Ágnes 2532 Tokod-üveggyár, József A. u. 28. Tel.: 06/20 293 5695 Tóth Tivadar polgármester
TÁMOGATÁST NYERT A TOKODI SPORTEGYESÜLET Sikeresen pályázott a Tokodi Sportegyesület, melynek köszönhetően 1.836.128 forint összegű támogatást nyert a Magyar Labdarúgó Szövetségtől. A pénzt tárgyi eszköz beruházásra, fejlesztésre, valamint utánpótlás-nevelési feladatokra fordítják. Gratulálunk.
Tóth Tivadar polgármester
-3-
Tokodi Kopogtató
PORTRÉ ECSET NÉLKÜL
- Nem, nekünk kétszemélyes padjaink voltak három oszlopban elhelyezve a tanteremben, a középső padsorban ültek a lányok, a két szélsőben pedig a fiúk. A tantermekben meg olajos padló volt, amitől – mert jó időben glottgatyában, meg mezítláb jártunk még az iskolába is – szurokfekete lett mindig a talpunk. *Jut-e eszedbe most iskolás korodból nagyon emlékezetes történet, ha igen kérlek mondd el légy szíves. - Igen jut, egy tragédiával végződött játék. A háború után öszszegyűjtött lőszerekből elvettek a gyermekek –köztük a bátyám is – és háborúsdit játszottak. Szétszereltek egy légi aknát és felrobbantották, ennek következtében Nyári Toncsi és Papp András meghaltak, Szabó Lacinak az egyik lábát elvitte a robbanás, a bátyám János meg a repeszek által sérült meg. A Szabadság utcához közeli Nagygödörnél történt ez 1952-ben. Akkor én az iskolában voltam és ott is hallottuk a robbanást. Soós Ernő bácsi segítette orvoshoz a sérülteket. A baleset után én mutattam meg az eldugott lőszerek rejtekhelyét, mert ismertem azt. * Munkára fogtak-e gyermekként a szüleid? - Természetesen. Részt vettem az állatok ellátásában, és feladatom volt a tehenek legeltetése, amely a szünidőben reggeltől estig tartott. * Milyen elképzelésed volt a pályaválasztást illetően? - Lakatos akartam lenni és ez az eredeti elképzelésem valóra is vált. 1959-ben az általános iskola befejezése után 1962-ig az Ipariskolában tanultam és lakatos lettem. De folytattam a tanulást Esztergomban, a Műszeripari Technikumban, ott a műszerész szakmát sajátítottam el. Majd 1981-ben felsőfokú képzésben vettem részt és műanyag alkalmazási technológus lettem. 198889-ben a mérnök továbbképzőben elvégeztem a menedzser szakot. * Hol volt az első munkahelyed, és hogy alakult a további karriered? - Az ipariskola befejezése után 1962-ben a Fatelítő karbantartó lakatosaként kezdtem a munkát. Majd 1969. szeptember l-én beléptem a tokodi Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezetbe és ott az 1970-ben alakult lakatos részleg vezetője lettem. Két év múlva a tálca és műanyag üzem vezetőjének neveztek ki. 1980 és ’85 közötti időszakban az ipari ágazat vezetője voltam. 1985-ben a Tsz. elnökhelyettesének választottak meg. 4 évig láttam el ezt a munkakört, 1989. december 3l-én kiléptem a Tsz-ből. Azt követően társaimmal hűtőgép alkatrészek gyártására Kft-t alapítottam, annak ügyvezető igazgatójaként dolgoztam tovább. 2005-ben nyugdíjba mentem de, hogy megbízatási ciklusom kiteljen 2007-ig vezettem a Kft-t, amely most is működik idősebbik fiam vezetésével. * Milyen érzés volt Tsz. tagnak lenni? - Jó érzés volt, mert jó kollektíva, azaz jó munkatársaim voltak Tokodon. * Mindenhol a munkabér volt az elvégzett munka ellenszolgáltatása a munkáltatóknál, a Tsz-ben munkaegység, mit jelentett ez? - A Tsz-ben normatívákat állapított meg a szövetkezet vezetősége és azt, hogy 1 normatíva hány munkaegységet ér. Ezt minden év végén forintosították, de visszaszámolva havonta adtak előleget. Az 1970-es évektől megszűnt a munkaegység és mindenki munkabért kapott. A munkaegységen, illetve a béren felül megillette a tagokat l kh. háztáji termőföld. * Az ipar, vagy a Tsz. fizetett jobban a dolgozóknak? - Tokodi viszonylatban azt tudom mondani, hogy amikor tagja lettem a szövetkezetnek, az jobban fizetett, mint az ipari munkahelyem. * Hogy történt a Tsz. irányítása, kik voltak az elnökei? - A Termelőszövetkezetet legfőbb irányító testülete a közgyűlés volt, amely magába foglalta a tagság egészét. A közgyűlés választotta meg a Tsz. Elnökét, az Elnökhelyettest és az Ellenőrző Bizottság Elnökét. A közgyűlés döntései végrehajtásáért kisebb testülete a vezetőség felelt, amelynek tagjait a közgyűlés választotta. A Tsz. megalakulása évében Papp Ferenc (vörös) volt az elnöke, lemondása után, Kádár László, akinek elnöksége alatt 1963-ban Tokod székhellyel egyesült Nagysáp és Bajót termelőszövetkezete a Tokodival. Őt követte Tóth Vilmos, ők mind a hárman Tokodon laktak. Tóth Vilmos nyugdíjba menetele után 1989-től 4 évig Oroszlán Ádám esztergomi lakos, ő utána
VÍGH LÁSZLÓ NYUGDÍJASRÓL Lehet, hogy már korábban is, de 240 évre visszatekintve biztosan volt Vígh családnevű lakosa Tokodnak. 1766-ban pld. Vígh György községi elől járó volt. 1774-ben az egyik községi esküdtet is így nevezeték. 1857-ben ugyancsak az esküdtek egyike Vígh Mihály volt. Az 1800-as években már egyre több iraton találkozhatunk ezzel a családnévvel. Az évtizedekig tartó tokodi per, egyezséggel lezáró jegyzőkönyvét 1882-ben négy Vígh nevezetű családfő is aláírta , úgy mint Lőrinc, Ferenc, István és Gábor. 1922-ben községi bírónak választották Vígh Istvánt, de ő a következő évben lemondott tisztségéről. Ugyanebben az évben az uradalom erdőkerülője Vígh Gábor volt, akinek a felesége neve Csipke Rozália. Az eddig említettek jobbágyok, illetve földművesek voltak. Most a nyár folyamán ugyancsak e név viselőjével VIGH LÁSZLÓ-val beszélgettem Kossuth Lajos utca 79 szám alatti jó ízléssel berendezett otthonában. * Laci! Mondjuk úgy két évtizeddel ezelőtt megítélésed szerint hány Vígh família élt a faluban? - Szerintem négy. És azok egyike a miénk. Tokodi származású vagyok. Nagyapám Vígh Lajos 5 gyermekes családból származó tokodi földműves volt, 77 évet élt. Nagyanyám Papp Anna szintén tokodi volt, de ő korán meghalt. Anyai nagyapám Klinger Sebestyén Máriahalomból nősült be a faluba, feleségül véve nagyanyámat a tokodi Papp Karolinát. Apám Vígh János 1914-ben született 4 gyermekes családból. Ő már ipari munkás lett, ugyanis 12 éves korától az üveggyárban dolgozott, ahol megtanulta az üvegcsiszoló szakmát és abból is ment nyugdíjba. Ő is 77 évesen hunyt el, mint az édesapja. Milyen érdekes egybeesés, az apám az I. Világháború kitörése évében született, az anyám Klinger Rozália pedig az országunkat feldaraboló trianoni békedekrétum aláírása évében 1920-ban. Apám viszonylag hosszú ideig katonáskodott. Többek közt részt vett 1938-ban a Felvidék, meg az Újvidék visszafoglalásában. A harcokban, az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásáért - mint őrvezetőt – kitüntették a Magyar Nagy Ezüst Vitézségi Éremmel 1939. július 14-én. A kitüntetéshez termőföld is tartozott, de - mert a Felvidéken lett volna -nem fogadta el. A későbbi harcoknak is részese volt. Még itt voltak a faluban az oroszok, amikor 1945. március22-én haza jött. Civil ruhába öltözött és nem katonáskodott tovább. A biztonság kedvéért egész családunk átmenetileg Csolnokra költözött, így nem került fogságba. Engem is, mint alig egy hónapos csecsemőt vittek magukkal. * Mert hol és mikor születtél? - Tokodon születtem, ennek a háznak az elődjében 1945. március 6-án. Már volt egy bátyám János, aki 1942. január 2-án született, és itt él Tokodon mindössze pár házzal odébb tőlünk. * Mire emlékszel az óvodás korszakodból? - Hirtelenjében arra, hogy az Adél óvó néni volt az óvónőnk. No meg arra, hogy néhány társammal többször megszöktünk az oviból. Rossz állapotú kerítés volt az óvoda mögött és könnyen átmásztunk rajta s az ott lévő szabadterületen futásnak eredtünk hazafelé, de a Panni néni mindig értem jött. * Voltak e már ott jó barátaid? - Csipke Laci, Juhász Laci, Papp György, Papp Zoltán, akik óvodáskorunktól halálukig igaz barátaim voltak. *Laci, te még általánosba az Öreg iskolába jártál ugye? - Igen, mégpedig „váltott műszakban”, ugyanis egyik héten délelőtt, másikon délután jártunk, mert a gyermeklétszámhoz viszonyítva kevés volt a tanterem. Csak az 196l-ben épült új iskola belépésével szűnt meg a váltott tanítás. * Általában minden iskolás gyermeknek van az őt tanítók, meg a tantárgyai között kedvence, volt e neked is? - Volt, legjobban szerettem Ujvári Istvánt és Kovács Gézát tanítóim közül, mert szigorúak voltak, de igazságosak. Ujváriról eszembe jutott, hogy egyszer egyetlen szál cigarettáért átküldött a trafikba és az 2 fillérbe került. * Még ti is régi típusú többszemélyes padokban ültetek az iskolában? Tokodi Kopogtató
-4-
Szolári István nagysápi lakos volt a Tsz. elnöke, akinek elnöksége alatt kezdődött el a szövetkezet felszámolása. * Kilépésed megelőző időszakában a gazdaság vonalán hogy tagozódott a Tsz. és milyen volt termékei felvevő piaca? - Három szektorra tagozódott, úgy mint: l. Növénytermesztésállattenyésztés, 2. Élelmiszer feldolgozás, amelyhez kapcsolódott a kereskedelem számos a Tsz. által üzemeltetett húsbolttal, 3. Az ipari tevékenység. Ez utóbbi hozta a nagyobb jövedelmet. A felvevő piac jó volt, azt kedvezően befolyásolta, hogy a szövetkezet sok társulásban vett részt. Ilyen volt például a Hungarodrog Közös Vállalat, amelyen keresztül értékesítettük a megtermelt mustármagot. Az egész országban termeltet – a miénket is – egy Kanada-i cég vásárolta meg és fizetett dollárban. A társulás tagjai közt meg volt határozva a termelendő mennyiség. * Hogy viszonyult a Tsz. az exporthoz? - Csak ipari termékeket – kis konténereket, tálcákat, faraklapokat exportált. *Felvetődik a kérdés, ha a Tsz. jól működött miért kellett felszámolni? Erre a kérdésre egy korabeli dokumentumban azt olvastam a 90-es években, hogy a Tsz-ekre vonatkozó jogszabály előírása alapján a Tsz-nek részalap földalapot és kárpótlási földalapot kellett képeznie és ezek felhasználása után csak a művelésből kivett terület maradhatott a tulajdonában. - Igen, ez így volt, de felmerült megmentésük érdekében Részvény Társasággá történő átalakításuk lehetősége, de ezt a rendelkezések nem tették lehetővé. Így 1989-ben nevesíteni kellett a Tsz. vagyonát, minden tag a keresete után megkapta a vagyonjegyet. Azután következett a kárpótlás második szakasza. A termőföldből minden Tsz tag 30 aranykorona értékű földet kapott különböző határ és község részeken, mégpedig osztatlan közös tulajdonba. Tokod természeti viszonyai mindig is kevésbé kedveztek a növénytermesztésnek. Itt 300 hektár földterület kellene ahhoz, hogy el tudjon tartani egy családot. Enynyit viszont senki sem kapott a kárpótlásban. Azért léptem ki már ezt megelőzően a Tsz-ből, mert előre láttam az intézkedések végét, mert az volt az állam végakarata Magyarországon, hogy a Termelőszövetkezetek szűnjenek meg. Nagy kár, országos hiba volt a megszüntetésük. Ebben már nem akartam részt venni, de úgy tudom, hogy megmaradt sok föld – nem csak a kivett területek – amelyeknek újrahasznosítása nem történt meg. * Ez talán azt jelenti, hogy nem fejeződött be még ennyi év után sem a felszámolásai eljárás? Nem szűnt meg a Tsz. Tokodon? - Nem tudom. * Váltsunk témát Laci! A megélhetést biztosító munkáid mellett, hogy alakult a magánéleted ? - Tokodon Kapa Laci lakodalmában ismertem meg a csolnoki Marosvári Évát 1969ben. Egy év meg egy napig udvaroltam neki. 1970-ben – eljegyzés közbeiktatásával – házasságot kötöttünk. Itt a szülői házban kezdtük közös életünket, majd két év múlva a házat elbontottuk és újat építettünk helyette, amelyben most élünk. Éva középiskolai érettségivel rendelkezik - de folytassa ő tovább. Igen - veszi át a szót Éva - így van, és elmondom, hogy a leánykori családnevem németről magyarosított, és német származásomra tekintettel, svábnak vallom magamat. 1977-től 1989. december 3l-ig tagja voltam a tokodi Tsz-nek. Kilépésem után a férjem által alapított Kft-ben a minőségellenőrzést irányítottam nyugdíjba menetelemig. Érdekes, hogy a férjem nem szeret olvasni, az én kedvtelésem pedig az olvasás, de mellette szeretek kertészkedni, növényeimet ápolni. * Tudom Laci, hogy szülők és nagyszülők is vagytok, kérlek mondd el hogy kiknek? - Első gyermekünk László, ő 1971-ben született és informatikus mérnöki diplomát szerzett a Pécsi Pollach Mihály Főiskolán, és geodéta diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Esztergomban él feleségével és gyermekeivel. Felesége Hirczy Bernadett, aki tanári és logopédusi diplomával rendelkezik. Jelenleg gyesen van. Gyermekeik: a l6 éves gimnazista Benedek, a l4 éves Dorina, a 11 éves Boldizsár és a 4 éves ikrek Sebestyén és Daniella. Másik fiúnk Róbert, akinek érettségije és lakatos szak-
munkás végzettsége van, és ügyintéző a már az előbbiekben említett Kft-ben. Az ő gyermekei a 14 éves Áron és a 10 éves Soma. Elvált. Tokodon él élettársi kapcsolatban. * Mi volt a legsikeresebb dolog, döntés, illetve eredmény az életedben? - A családalapítás, és jó dolog az, hogy mind a ketten családcentrikusak vagyunk. * Mi a kedvenc időtöltésed? - A horgászat és a vadászat. Jelenleg a horgászatot helyezem előtérbe, 7-10 kg-os ponty is akadt már a horgomra. Sok évig vadásztam, 16 éven át a vadásztársaság vezetőségi tagja voltam. Még Afrikában is vadásztam, ahol 9 különböző nagy vadat lőttem. * Még elefántot is? - Azt nem, mert a magyarok elefánt kilövésére nem kaptak engedélyt. Vadászati tevékenységemért 2008-ban a Vadászati Kulturális Egyesület a Hubertusz Kereszt Arany fokozata kitüntetést adományozta részemre. * Kaptál más kitüntetést is munkád elismeréséül? - Igen, munkáltatóim minden munkahelyemen „Kiváló Dolgozó” miniszteri kitüntetés adományozásával ismerték el teljesítményemet. * Részt veszel e a nagyközség társadalmi életében ? - Régen tanács és végrehajtó bizottsági tagként részt vettem, de mostanában nem, mert az időm nagy részét leköti fiamnak, a háza építésében nyújtott segítségem. * Hiányolsz-e valamit községünk fejlesztése terén? - Azt hiányolom, hogy régebben, amikor lehetőség lett volna rá, a kolónia felszámolása elmaradt. * Tudsz e azonosulni a helyi és az országos döntésekkel? - Az országosokkal nem, mert nem tetszik a kettős beszéld. Az új hatalom kiépítése nem fog jóra vezetni. Az jó, hogy egy polgári osztályt akarnak létrehozni, de azt nem így kellene csinálni. Félre kellene tenni a politikát és a gazdasággal foglalkozni, nagy összefogásra van szükség. Nem egymásra kellene mutogatni, hanem arra koncentrálni, hogy mindenki végezze jól a saját dolgát az egész nép javára. * Boldog vagy-e ? - Igen, boldog vagyok. * Milyen tervek foglalkoztatnak, és mire vágysz? - Nem foglalkoztatnak nagy dolgok. Szép öregségre vágyom. Így van ez Laci, mi emberek mindig vágyunk valamire, tudd meg, az öregkornak is meg van a szépsége. Erről a költő így dalol: „Nyugszik a tenger, ha megáll a szél/ mi is, ha elcsitul a szenvedély…/ Új fénynek nyit az élet repedő / sötét házába száz rést az idő / bölcsebb leszel, gyengülésed is edz / „ – ezt meg én teszem hozzá: ha már az öregséghez közeledsz. Köszönöm a beszélgetést! Soós Rezsőné
KÖZSÉGÜNK ÉLETÉB ŐL IGAZOLT HIÁNYZÁS = ZÁNKAI KIRÁNDULÁS Rendhagyó módon kezdődött a tanév a Tokodi Hegyeskő Általános Iskola 30 tanulója és 3 pedagógusa számára. Hétfőn reggel indult a csoport Zánkára, ahol az Erzsébetprogram keretében 3 napot tölthettek el a gyerekek. Első nap Balatonfüredre kirándultunk, ahol kisvonatra szállva ismerkedtünk a város nevezetességeivel, majd vitorlás sétahajóval szeltük a vizeket. Másnap délelőtt Tihany volt az úticél, délután a Szigligeti várba látogattunk. Este különleges hangszerekkel dobolni tanultunk egy dob-show keretében. Utolsó nap Keszthelyen jártunk; sétáltunk a kastélyparkban, megtekintettük a Marcipán Múzeumot, a vadászati és modellvasút kiállításokat. Úgy érezzük, a gyerekek jó hangulatban, ismeretekkel gazdagodva, tartalmasan töltötték el ezt a pár balatoni napot.
Lerner Mária
-5-
Tokodi Kopogtató
TOKOD NAGYKÖZSÉGÉRT ALAPÍTVÁNY JELENLEGI TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA
keresni, amely kockázattal minden embernek tisztában kellett lennie. Ebben az esetben leggyakrabban ez a bányarobbanás lehetett. Ma is hallani sokfelé katasztrófákról a nagyvilágban, ilyenkor mindig jusson eszünkbe, hogy a bányászat hőskorában Magyarországon is előfordult nem is egyszer, hogy férjek, fiúk, családapák egy álmot hagyva maguk után hátra életük áldozták, mert szükség volt a munkájukra, ők pedig teljesítették kötelességüket minden áron. Gondoljunk azokra a valódi hősökre, mártírokra, akik 51-en lelték halálukat itt, az Erzsébet-aknánál történt robbanásban, amit a bányászok örökös ellensége, a sújtólég okozott. Még most, az 1942-es szerencsétlenség 71. évfordulóján is vannak bizonyára, akik még gyerekként hallottak az eseményekről, próbálták megérteni vagy családtagként feldolgozni, hogy miért és hogyan történhetett meg mindez. A közelben Dorogon töltötte gyermekkorát Avar István színművész is, akinek édesapja szintén az áldozatok között volt. A mai ember számára már elképzelhetetlen lehet a szomorú látvány, amikor 51 kitett koporsó közt mindenki elhunyt szerettét siratja, amikor a falu lakói és a környékről érkezettek fejet hajtanak e férfiak ravatalánál, akiknek még az a végtisztesség sem adatik meg, hogy hagyományos módon temetessenek el, mert szó szerint megsemmisültek a balesetben. Körülbelül ezt érezhette azon a nyári napon a kisfiú, aki előtt még egy élet pályája állt, és úgy kellett végig csinálnia, hogy amikor hazament nem volt ott az apa, aki támogatta, aki dicsérte, bár a lelke mélyén végig bizonyára vele maradt. És mellette még hány más történet lehetett, a barátokat, rokonokat számítva jóval több mint 51, akik egy darabot vesztettek el az életükből... Nem, ezek a bányászok akkor sem válhattak hamuvá, amit maguk után hagytak, és amit még életükben véghezvittek bizonyítja, hogy mindörökre bele kellett, hogy égessék magukat a helybeliek szívébe. Nem mondhatjuk azt, hogy mi ezeket az embereket nem ismertük, nem abban a korban éltünk, vagy nem valamely felmenőnk: mindannyiunk előtt példaképként kell, hogy álljanak, nem pusztán megemlékezünk róluk, hanem a mi sokszor nevetséges, mindezek mellett eltörpülő mindennapi megpróbáltatásaink során erőt kell, hogy adjanak, hiszen messze komolyabb kihívásokkal néztek szembe mint mi, és ez a legkevesebb, amit megadhatunk. Az ilyen helyzetekben nem az a kötelességünk, hogy feladjuk, a gyász nem ment fel bennünket, hanem nekünk is folytatnunk kell a saját hivatásunkat, ha mi már nem is mindhalálig tesszük. Nagyapám mondta egy ízben, aki szintén bányász volt, éppen egy szerencsétlenséggel kapcsolatban, hogy volt olyan ember is akinek, ahogy menekültek társaival a halálos sújtólég elől, beszorult a lába. Ilyen esetben másodpercek alatt kellett dönteni, s ez a bányász mivel az életet választotta, inkább otthagyta az egyik lábát, s neki ugyanolyan bátorság kellett, hogy a többiektől ezt kérje, mint annak aki kiszabadította onnan. Szerencsére hasonló eset nem történt nagyapámmal, de minden bányász függetlenül attól, hogy áldozat volt-e vagy nem, minden nap valamilyen szinten áldozatot hozott, aggódást helyezve családja és saját lelkébe, viszont hihetetlen akarattal ellensúlyozva mindezt. Hol vannak ma olyan minták, akik hasonló önfeláldozásra lennének képesek, akik nem csak külsőségekben, hanem ténylegesen azt vallják és cselekszik, ami hozzájuk méltó? Hol vannak azok a férfiak, nők, gyerekek, akiknek néhány sor egy eszmény, mint akár a bányász himnusz, vigaszt és megnyugvást nyújthat? Hiszem és mindenkinek hinni kell benne, hogy ilyen szellem nem múlhat néhány évtized alatt, változás ide vagy oda. Mi több, évezredek alatt sem szabad ezeknek elvesznie... Most kortól, családtól eltekintve mindenkinek az a feladata, hogy akár egy percre is, emlékezzen vissza a nálánál sokkal kitartóbb, a végsőkig kitartó embertársakra, sőt valamennyi élő és nem élő bányászra, mert mind rászolgáltak, hogy őket is megbecsüljük!
Tokod Nagyközségért Alapítvány a Lamaran Pályázati, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. közreműködésével sikeresen pályázott a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiírt a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER program keretében nyújtandó támogatásokra. Így megvalósulhat a községháza körüli tér teljes felújítása, park létrehozása, tokodi vállalkozó kivitelezésében. Ennek a pályázatnak a keretében szeretnénk rendbe hozni a Szabadság utca végén lévő játszóteret is, reméljük rövid időn belül ez is megvalósításra kerülhet. Bízunk benne, hogy a „Borászati Bemutatóhely kialakítása a tokodi Pincevölgyben” benyújtott pályázatunk is ilyen sikeresen zárul. Alapítványunk Kuratóriuma úgy döntött, hogy a szja-ból befolyt 24.931 Ft-ot a Hegyeskő Általános Iskola részére átadja sporteszközök vásárlására. A Kuratórium már döntött a 2013ban befolyt 1 % sorsáról is, ezzel szeretne hozzájárulni Soós Rezsőné „Portré ecset nélkül„ című könyvének kiadási költségéhez. Alapítványunk 100.000 Ft-tal hozzájárul a „Mestereink ünnepe” és „Tokodról elszármazottak találkozója” nagyszabású rendezvény kiadásaihoz. Célzott támogatás lebonyolításában segítettünk 50.000 Fttal a Csizmahíja Néptánccsoportnak, a Musik-Land Kft. jóvoltából, továbbá ugyan ilyen célzott támogatásban részesült a Tokodi Csillagfény Mazsorett Csoport, őket a TE Automatív Kft. segítette 50.000 Ft-tal. Adományaikat alapítványunk is nagyon köszöni. Alapítványunk a tulajdonában lévő térfigyelő kamerát térítésmentesen átadja Tokod Nagyközségnek. Kérünk mindenkit, aki egyetért tevékenységünkkel, céljainkkal, támogasson bennünket lehetőségein belül, várjuk a SZJA 1%-át az adóbevallás időszakában. Nem csak anyagi segítséget szeretnénk, hanem jó ötleteket is, szeretnénk, ha a fiatalság részt venne a falu kulturális életében. Bankszámla számunk: 58600441-12000265 Wéber Ernőné alapítvány titkára
BÁNYÁSZAINKRA EMLÉKEZVE Sajnos napjainkban már kevesebben értékelik az olyan munkát, melyet az ember két kezével végez. A mai kényelmes, modern, gépesített világban már furcsának találhatják, hogy nem is olyan régen húsz harminc esztendővel ezelőtt sőt, a világ szegényebb részein most is - még fáradtságos emberi erővel végeztek el megannyi feladatot, ami nem is egyegy ember, hanem egy közösség javát szolgálta. Egy pillanatra ne gondoljunk az akkori módszerekre, ne a múlt elavultságára tekintsünk, hanem arra, hogy mekkora hozzáértéssel, akarattal kellett rendelkeznie egy embernek, hogy még a legnagyobb szenvedések árán is boldogulhasson családjával, ez pedig mindennapos célját sokkal nemesebbé tette, mint bármilyen tudományos felfedezés. Ám a természet, a világ kiszámíthatatlan erői nem mindig veszik figyelembe az emberi elszántságot, és néha a kemény munka a megérdemelt jutalom helyett tragikus fordulatot vesz... Tokodon, sőt talán mondhatjuk, hogy az egész térségben meghatározó ágazat volt a közelmúltban a bányászat. Akinek bányászember volt, vagy van a családjában azt mindig a legnagyobb tisztelet övezte, és nem hiába, mert a földben rejtőző kincsekért, amelyekre a földművestől a vezető beosztásúig mindenkinek szüksége volt, ők vállalták az áldozatot, hogy újra és újra lemenjenek a felszín alá, veszélyes és hátborzongató mélységekbe, ahonnan sokan a mai ,,bátor emberek" közül fejvesztve menekülnének, még ha rá is lennének szorulva, hogy ezt tegyék. Eközben az otthoniak jogosan féltették hozzátartozóikat, mert bármilyen büszkék is voltak rájuk, mégiscsak bekövetkezhetett olykor valamilyen tévedés, amiért nem érdemes felelőst Tokodi Kopogtató
Ifj. Rucska Ferenc -6-
SPORTHÍREK
TISZTELT SZURKOLÓINK! TOKODI BIRKÓZÓ CSODA...
Tokodnak komoly nevezetességei vannak mint pl. a bronzkorból származó földvár, vagy a római tábor, de a mai fiatal generáció birkózói a legjobb "reklám hordozók". Szinte hihetetlen de a 4.200 főt számláló nagyközségben olyan kvalifitású sportolók vannak melyet nemhogy más település, de a világ számos országa megirigyelhet... Kezdjük mindjárt az első számú tokodi birkózóval Korpási Bálinttal, aki a napokban harcolta ki a felnőtt válogatottságot és több korosztályos világversenyen nyert érmet. Bálint több mint 15 éve űzi ezt az ősi sportágat, de nem csak a sport területén, hanem a civil életben is a gyerekek példaképe lehet. 8. után Pesten a Központi sportiskola Mr. Tus birkózóiskolájába folytatta pályafutását és közben a Csanádi Árpád gimnáziumban érettségizett, ezt követően Egerben lediplomázott és jelenleg az aktív sportpályafutással párhuzamosan edzői iskolába jár. Kiemelkedő teljesítményeinek köszönhetően 2008-ban Tokod Önkormányzata „Tokodért” kitüntetést adományozott neki. A tapasztalt tokodi sportoló évek óta a német birkózó Bundest-ligát erősíti. Bálint tagja a Felnőtt Kötöttfogású Magyar Válogatottnak és mindenki örömére szeptember 22-én a Papp László Budapest Sportarénában lép szőnyegre a 74kg-os súlycsoportban a Felnőtt Birkózó Világbajnokságon. Aki nem tudja személyesen megtekinteni a hazai rendezésű Felnőtt Birkózó Világbajnokságot és ott Korpási Bálint szereplését, az nyomon követheti a Magyar Televízió közvetítéseiben. Az, hogy tokodi birkózó csodáról beszélhetünk, azt erősíti Papp Bertalan idei teljesítménye is, aki az elmúlt hetekben lett ezüstérmes az Ifjúsági korosztályban megrendezett Kadet Kötöttfogású Birkózó Világbajnokságon. Berci az esztergomi Dobó Gimnázium eminens tanulója és már kétszer megkapta a Köztársaság "Jó tanuló, jó sportolója" címet.
2013-14-es szezonunk felkészülése különböző okok miatt elég rosszul sikerült. A legnagyobb gondot az okozta, hogy több játékos távozott egyesületünkből. Többek között Gálicz Ferenc, Salik Zoltán, Brandhuber Tamás a Piliscsév, Jánosi Dániel a Zoltek, Radovics Mihály a Tát, Fuxa Dávid a Dorog, Guzsik Richárd pedig az Esztergom csapatához igazolt. Sajnos pótlásukra nem sikerült elég játékost igazolni. Egyesületünkhöz érkezett Tillmann János, Aradi Sándor, Viszolai Mihály, Tátról; Pálinkás Zsolt Sárisápról; Gyuró Attila a Tabaktól. Szeretnénk ezzel a játékos állománnyal a legjobb ereményt elérni, Varga Sándor edző kitűnő munkájával. Az első forduló remekül indult, Oroszlány csapatát hazai pályán sikerült kitűnő játékkal 8:2 arányban legyőzni. Ezen a mérkőzésen búcsúztattunk két remek labdarúgót, Bohner Zoltánt és Manga Gyulát. Kívánunk mindkét játékosnak, szurkolóink valamint egyesületünk nevében jó pihenést, jó egészséget és köszönjük a sportszerű hozzáállásukat. Pár szóval szeretném ismertetni az utánpótlás helyzetét. Reméljük, megoldódik az ifjúsági csapat edzői gondja, hosszú évek után visszatért egyesületünkhöz Keserű Ferenc, a serdülő csapatot Ratinovszky József irányítja, aki e mellett a felnőtt csapatot is erősíti. Előkészítő csapatot továbbra is Kiss László vezeti. Labdarúgó csapatunk a II. fordulóban, remek játékkal Bábolna csapatát is legyőzte 4:2 arányban, Bábolnán. Kívánunk minden csapatnak további sok sikert, az edzőknek eredményes, jó munkát! Szurkolóinknak sportszerű szurkolást, valamint sok-sok gólörömet. Hajrá Tokod!! Tokod SE vezetősége
Megyei I. o. labdarúgó bajnokság őszi fordulójának sorsolása 09. 15. 09. 22. 09. 29. 10. 06. 10. 13. 10. 20. 10. 27. 11. 03. 11. 09. 11. 17. 11. 24.
Cikkünk főcímét erősíti Torba Erik is, aki 2013 év nyarán az ifjúsági korosztályban az Európa-bajnokságon is és a Világbajnokságon is bronzérmet szerzett. Erik a dorogi Zsigmondy Vilmos Gimnázium emelt szintű angol osztályában készül és idén érettségizik. A tokodi birkózók nem csak a szőnyegen eredményesek, hanem az iskola padban is, ezt ékesen bizonyítja, hogy 2009-ben Torba Erik is megkapta a Köztársaság "Jó tanuló, jó sportolója" címet.
16.30 16.00 16.00 15.00 15.00 13.30 13.30 13.30 13.30 13.00 13.00
Tokod SE – Lábatlan Tokod SE – Esztergom Nagyigmánd – Tokod SE Tokod SE – Komárom Kecskéd – Tokod SE Tokod SE – Bana Ács – Tokod SE Tokod SE – Zsámbék V.szőlős – Tokod SE Tokod SE – Tardos Környe – Tokod SE
A ifjúsági mérkőzések a felnőtt találkozó időpontja előtt 2 órával kezdődnek.
JELES NAPJAINK SZEPTEMBER – SZENT MIHÁLY – ŐSZELŐ – FÖLDANYA HAVA SZEPTEMBER 8. – SZŰZ MÁRIA SZÜLETÉSE - KISASSZONY NAPJA
Ezt az eredményes és immár tradicionális hagyományt szeretné Papp György továbbvinni, aki szintén tokodi, volt kadet válogatott birkózó és a Tokodi Birkózó SE ifjú edzője. Eltökélt szándéka, hogy azok a tokodi gyerekek, akik belekezdenek e szép sportágba, minél hosszabb ideig Tokod Nagyközség nevét dicsőítsék szerte a nagyvilágban, mert a cikkben említett birkózók egyike sem volt a 2010-ben alakult Tokodi BSE tagja. A Tokodi BSE első ízben szeretné önállóan betoborozni a tokodi fiúkat és lányokat, mely a kormány által elfogadott elindult Sportágfejlesztési Koncepciónak köszönhető. Reméljük minél több tokodi fiatal viszi majd tovább a jelenkor eredményeit...
Kisasszony, olykor Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének emléknapja. Már a XI. században számon tartott ünnepünk, amelynek a középkorban vigíliája és nyolcada is volt. Mária születésének gazdag apokrif hagyományai vannak, amelyek főleg a Legenda Aurea és a Stellarium révén kódexirodalmunkba is belekerültek A Teleki-kódex Anna-legendája elmondja, hogy Szent Annának elkövetkezvén az órája, a hétnek néminemű keddin szüle. Egészségben szülé az igaz Dávidnak királyi plántáját, ez világnak előtte választott leányt, az édes Szűz Máriát. Miképpen az angyaltul megtanítottak valának, mert ő vala ez világnak jövendő megvilágosojtója és asszonya és tengörnek csillaga. Következő, Balassa-strófára szedett énekünk egyaránt idézi az Énekek énekének és a magyar rokokónak világát:
Lévai Zoltán edző -7-
Tokodi Kopogtató
Fájó szívvel búcsúzunk júliusban és augusztusban elhunyt lakosainktól.
Ma született e világra Egy ékes kisasszonyság, Kinek kebléből bimbódzik Fölséges nagy uraság. Fellegek és az egek közt Ma tartatik vigasság, Az angyalok énekelnek, Zengenek a muzsikák. Szent Dávidnak sok húrját Bár egyenként verhetném, Szűzanyám kis pólyácskáját Én azzal tisztelhetném, Kissszonynak, Máriának Versét énekelhetném, Bölcsőcskéjét vigadozva Örömmel rengethetném.
Kelemen Nándor Pál Péterné sz.: Gyuriczki Ilona Fehér István Süveges Flóriánné sz.: Süveges Ilona Fidel Bálint Róth Károly Pobecz Ferencné sz.: Róth Rozália Gáspár András
62 éves 75 éves 52 éves 86 éves 76 éves 81 éves 87 éves 71 éves
Nyugodjanak békében! KÖZLEMÉNY EBOLTÁS
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)
Tokod, Polgármesteri Hivatal belső udvara SZEPTEMBER 30. – BENEDEK ELEK SZÜLETÉSNAPJA – A NÉPMESE NAPJA
2013. szeptember 11. /szerda/ délelőtt 7 és 10 óra között. 2013. szeptember 12. /csütörtök/ délután 15 és 17 óra között
2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint szeptember 30. – Benedek Elek születésnapja – legyen a népmese napja. A népmese napját első ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg. A nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé. „Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!”
PÓTOLTÁS 2013. szeptember 26. /csütörtök/ délután 15 és 16 óra között. Tokod-Ebszőnybánya /Vájár utca és Gábor Áron utca sarka/ 2013. szeptember 11. /szerda/ délelőtt 10:30 és 11 óra között. Tokod-üveggyár, Liszt Ferenc Művelődési Ház előtt 2013. szeptember 16. /hétfő/ délelőtt 8 és 10 óra között. 2013. szeptember 19. /csütörtök/ délután 15 és 16 óra között Oltási díj : 3.500,-Ft/eb A 81/2002.(IX.4.) FVM rendelet 8.§ (2) bekezdése értelmében az ebek évenkénti féreghajtása is kötelező, mely az oltáskor, az ebek súlya szerint 10 kg-onként +100.-Ft/tabletta – megvételével történik. Az oltási igazolványt mindenki szíveskedjen magával hozni, mivel pótlása ebenként 500.-Ft.
(Részlet a Magyar Olvasástársaság 2005-ös felhívásából)
A háznál történő oltás költsége – oltási díj 3.500.-Ft. + 500.-Ft.
ANYAKÖNYVI HÍREK
A fenti időpontban minden ebtulajdonos köteles 3 hónapnál idősebb kutyáját külön értesítés nélkül az oltás helyére elővezetni.
Sok szeretettel köszöntjük júliusban és augusztusban született gyermekeket! Udvarhelyi László és Baranyai Mária Katalin Leszkó Miklós és Panyiger Mónika Gulovics Zoltán és Lőrincz Brigitta Papp Attila és Gulovics Zsuzsanna Jurácsik Sándor és Csákvári Krisztina Balázs Péter és Grőbl Krisztina Anett
Gratulálunk a szülőknek!
Márk Levente Zente Lóránd Noel Lili Péter Dániel
Az ebeket szájkosárral, pórázon kell vezetni.
Polgármesteri Hivatal
Dr. Bereczky Zoltán állatorvos 06-30/99-36-999
Köszöntjük augusztusban születésnapjukat ünneplő szépkorúakat! Pánczél Ferencné Tarlós Károlyné Soós Ernőné
További jó egészséget kívánunk!
KÖZLEMÉNY
94 éves 94 éves 92 éves
A Polgármesteri Hivatal 2013. 08. 30-tól átmenetileg az „Öreg iskolában” működik, Kossuth L. u. 1. Az ügyfélfogadás és az elérhetőségek nem változtak.
Tokod Nagyközség Önkormányzatának hivatalos lapja Felelős szerkesztő: Tóth Tivadar Szerkesztő: Bérces Jánosné Elérhetőségek: Tel.:06-33-468-673 Email:
[email protected] Web: http://www.tokod.hu Készült a Spori Print V. nyomdában, 1600 példányban
Tokodi Kopogtató
Tóth Tivadar polgármester
-8-
