TÁJÉKOZTATÁS Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) meghatározott feltételek mellett méltányossági jogkört biztosít az adóhatóság számára, mely egyedi esetekben enyhítési lehetőséget ad a törvény szigorával szemben. Alapelvként írja elő, hogy „az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.” Az adóhatóság méltányossági jogkörében csak akkor járhat el, ha ezt törvény lehetővé teszi, de egyben köteles is méltányosságot gyakorolni, amennyiben az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek. A törvény méltányossági lehetőséget azon adózók részére biztosít, akik (amelyek) az adójogszabályokban meghatározott, bevallott vagy az adóhatóság által jogerős határozatban előírt fizetési kötelezettségeiket valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból az esedékesség időpontjáig nem vagy csak részben tudják teljesíteni. Ezen eljárások alapja a végrehajtható okiraton (fizetési kötelezettséget megállapító jogerős adóhatósági határozaton, önadózás esetén a fizetendő adót / adóelőleget tartalmazó bevalláson, behajtási eljárás során a behajtást kérő megkeresésén, az adózóval közölt adóhatósági adó-megállapításon) alapuló fizetési kötelezettség halasztására, részletekben történő megfizetésére, mérséklésére illetve elengedésére, összefoglaló néven fizetési kedvezményre irányuló kérelem. Fizetési kedvezmény engedélyezése kizárólag kérelemre történhet. A fizetési kötelezettség mérséklésére vagy elengedésére csak ténylegesen fennálló tartozás vonatkozásában kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy a már – átvezetéssel, visszatartással vagy befizetéssel – rendezett fizetési kötelezettséget nem lehet mérsékelni (elengedni). Adót (tőketartozást) csak magánszemély esetében lehet mérsékelni (elengedni). Jogi személyek és egyéb szervezetek esetében a jogszabály kizárólag a szankciók (bírság, pótlék) mérséklésére (elengedésére) nyújt lehetőséget. Az Art. 133. § (4) bekezdése értelmében jogi személy és egyéb szervezet esetében a pótlék és bírságtartozás kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén mérsékelhető (engedhető el), így különösen akkor, ha e tartozások megfizetése az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A gazdálkodás ellehetetlenülése komplex vizsgálatot igényel, mivel ennek törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése (gazdálkodó szervezeteknél a felszámolás). A mérséklést csak ott indokolt tehát alkalmazni, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető. Következésképpen, ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosság gyakorlásának. A mérséklés iránti kérelmek elbírálása során nem merülhet fel a késedelmi pótlék felszámításakor és a bírság kiszabásakor értékelhető körülmények vizsgálata (az adóhiány keletkezési körülményei, a bírság kiszabására okot adó cselekmény, mulasztás súlya, gyakorisága), mivel ezek mérlegelése a jogkövetkezményt megállapító alapeljárásban már megtörtént. A fizetési kedvezmények elbírálása során tehát csak az bír jelentőséggel, hogy a konkrét esetben a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei fennállnak-e avagy sem. A kérelem teljesítéséhez előírt feltételek fennállását a kérelmet előterjesztő adózónak kell bizonyítania. Az elbíráláshoz szükséges adatokat a nyomtatvány teljes körű, pontos kitöltésével kell bemutatni. A nyomtatványban szerepeltetett adatokat az adóhatóság a kérelem elbírálásához használja fel. Az adatok közlése önkéntes, amennyiben azonban a nyomtatványt az adózó nem, nem megfelelően, hiányos vagy ellentmondó tartalommal tölti ki, az adóhatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönthet vagy az eljárást megszüntetheti. Amennyiben valamely pontban az adózó nem közöl adatot (üresen hagyja), akkor azt az adóhatóság a nyilatkozat hiányának tekinti. Ha az adott pontban nincs közlendő adat, akkor azt áthúzással kell jelölni. Abban az esetben, ha a nyomtatványon közölt adatok ellentmondásban állnak az adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal, vagy az átlagostól eltérő, életszerűtlen információt tartalmaz, az adatok valódiságának bizonyítása érdekében az adóhatóság kérheti az adatok igazolására alkalmas dokumentumok benyújtását. A kérelemhez kötöttség elve alapján az önkormányzati adóhatóság a kérelemben az adózó által kérelmezettől eltérő típusú fizetési kedvezményt a feltételek fennállása esetén sem engedélyezhet. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 29. § (8) bekezdése alapján az egyéb gazdálkodó szervezetek által az adóhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10.000 forint, amelyet belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással kell teljesítenie a K&H Banknál vezetett 10400463-50526570-56851120 számú Dunaújváros Önkormányzat Közgyűlése Államigazgatási Illetékbeszedési számlájára. Az eljárási illetékkötelezettség az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor keletkezik. Az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha a hatóság • a kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, vagy azt elutasítja; • az eljárást megszünteti. Az Itv. 31. § (3) bekezdése értelmében, ha egy beadványban terjesztenek elő több kérelmet, az eljárási illetéket kérelmenként (eljárásonként) kell megfizetni. Pl. fizetési könnyítés (részletfizetés, fizetéshalasztás), valamint adómérséklés egyidejű kérelmezése esetén 10.000-10.000 Ft-ot kell fizetni.
Mérséklés engedélyezése iránti kérelem gazdasági társaságok részére Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Gazdasági Igazgatóság, Adóhatósági osztály 2400 Dunaújváros, Városháza tér 1.
Adóhatóság tölti ki! Beérkezés dátuma: Átvevő aláírása:
Kérelmező önkormányzati azonosítója:
Kérjük, hogy a nyomtatvány „
” mezőinél a megfelelő rovatot értelemszerűen „X” jellel szíveskedjen jelölni!
I. Kérelmező adatai 1. Kérelmező neve (cégneve): 2. Címe (székhelye): 3. Adóazonosító jele:
4. Adószáma:
-
-
II. Kérelem benyújtásának oka (Mérséklés és fizetési könnyítés egyidejű kérelmezése esetén a fizetendő eljárási illeték összege 20 ezer Ft.) mérséklés (elengedés) mérséklés (elengedés) és fizetési halasztás/részletfizetés
III. A kérelemmel érintett összeg(ek) adónemenkénti részletezése Az Art. 134. § (3) bekezdése alapján jogi személyek (gazdasági társaságok) vagy egyéb szervezetek esetében kizárólag a pótlék és bírság tartozás mérsékelhető! Adónem (jogcím)
Adótartozás összege (Ft)
Mérsékelt összeg (Ft)*
Bírság Késedelmi pótlék A fennmaradó összegre kérem a fizetési halasztás engedélyezését
év
hó
A fennmaradó összegre kérem a részletfizetés engedélyezését. A kérelmezett részletek száma:
napig. .
*Ebben a részben azt az összeget kell feltüntetni, amelyre a kérelmező csökkenteni kéri a fennálló tartozás összegét.
IV. A kérelem benyújtásának részletes indokolása (fizetési nehézség keletkezésének oka, rendkívüli kiadások, az adótartozás felhalmozódásának elkerülése, illetve a fizetőképesség helyreállítása érdekében tett intézkedések stb.)
V. Gazdálkodással kapcsolatos adatok 1. Egyéb kötelezettségek (állami adóhatóság felé fennálló tartozások, egyéb kötelezettségek): Hatóság megnevezése
Tartozás jogcíme
A fennálló tartozás(ok)ra engedélyezett fizetési könnyítés:
Tartozás összege (Ft)
van
nincs
Fizetéshalasztás esetén az engedélyezett fizetési időpont
Engedélyezett összeg (Ft)
Részletfizetés esetén az engedélyezett részletek száma
2. Egyéb információk: 2.1. Határidőn túli követelések:
Ft
2.2. Határidőn túli kötelezettségek:
2.3. Hosszú lejáratú hitel tárgyévi törlesztése:
Ft
Ft
2.4. Hitel tárgyévi kamata:
Ft
2.5. Bankszámlák adatai: Pénzintézet megnevezése
Utolsó egyenleg
Bankszámla száma
2.6. Az utolsó pénztárzárás kelte:
év
hó
Kelte
nap
Összege (Ft)
2.7. Pénzkészlet:
Ft
2.8. Eladásra (befektetésként) vásárolt értékpapírok: Értékpapír megnevezése
Beszerzés dátuma
Érték (Ft)
2.9. Kapcsolt vállalkozások: Vállalkozás megnevezése
Vállalkozás adószáma
Részesedés összege (Ft)
Részesedés aránya (%)
Befektetés időpontja
2.10. Kapott osztalék: Osztalék nyújtó neve
Osztalék nyújtó adószáma
Osztalék nyújtás időpontja
Osztalék összege (Ft)
2.11. Kifizetett osztalék: Osztalék nyújtás időpontja
Osztalék összege (Ft)
VI. Vagyonnal kapcsolatos adatok 1. Ingatlan vagyontárgyak: Ingatlan jellege¹
Cím és helyrajzi szám
Tulajdoni hányad
A szerzés éve és jogcíme²
A tulajdoni hányad becsült forgalmi értéke³ (Ft)
¹ Pl. családi ház, lakás, üdülő, zártkert, termőföld, szántó, erdő, tanya, garázs, műhely, egyéb stb. ² Pl. vétel, öröklés, ajándékozás, csere. ³ A forgalmi értékbe beleszámítandó a megadott helyrajzi számon fennálló építmények értéke is.
2. 100 E Ft egyedi értéket meghaladó ingó vagyontárgyak: Ingóság megnevezése
Szerzés éve
Forgalmi értéke (Ft)
3. Más vállalkozásba ingyenesen átadott vagyon: Vállalkozás megnevezése
Vállalkozás adószáma
Átadott összeg (Ft)
Átadás dátuma
VII. Eredmény kimutatása (Ft-ban)
Tárgyévi időszak Tárgyévet megelőző év
…… év….. hó…. naptól …… év….. hó….napig
1. Értékesítés nettó árbevétele 2. Egyéb bevételek 3. Költségek, ráfordítások 4. Pénzügyi műveletek bevételei 5. Pénzügyi műveletek ráfordításai 6. Rendkívüli bevételek 7. Rendkívüli ráfordítások 8. Adózás előtti eredmény 9. Adófizetési kötelezettség 10. Adózott eredmény 11. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 12. Jóváhagyott osztalék, részesedés 13. Mérleg szerinti eredmény
VIII. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy a kérelemben foglaltak a valóságnak megfelelnek.
,
év
hó
nap
Kérelmező (cégszerű) aláírása
