„ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEINK MEGŐRZÉSE”
MŰEMLÉKVÉDELMI ÉRTÉKFELMÉRŐ HELYREÁLLÍTÓ NYÁRI TÁBOROK 2011
PORTA SPECIOSA EGYESÜLET
TARTALOM JEGYZÉK
Bevezető
Kárász kastély –Horgos (Vajdaság) Beszámoló: Műemlékvédelmi tábor Kárász kastély A Kárász kastély története A Kárász kastély kertje Felmérési rajzok
Monostori Erőd Komárom, (Magyarország) Táborismertető Beszámoló: Műemlékvédelmi tábor a Monostori Erődben Tanulói vélemények a komáromi építőtáborról A komáromi erődrendszer Munka és szórakozás: - kenyér múzeum folyosóján az eredeti téglaburkolat helyreállítása - Dunai bástya falának megtisztítása Szakmai vélemények Észak bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete Községközi Műemlékvédelmi Intézet Szabadka Monostori Erőd Hadkultúra Központ Nonprofit Kft
Bevezető
Egyesületünk az immár 17 éve szerveződő diákkonferenciák eredményeként mára már 34 magyar és határon túli magyar tannyelvű, valamint olasz építőipari szakközépiskola szakmai munkájának koordinálását segíti, pályázati támogatásokkal szervezi. Ennek a tevékenységnek egyik elemeként a Porta Speciosa Egyesület több éve szervez nyári felmérési táborokat a KÖH Határon Túli Emlékek Osztályának közreműködésével, illetve önállóan – az NKA pályázati támogatásával – a hazai és a Kárpát-medencei magyar tannyelvű középfokú magasépítő és műemléki fenntartó technikus képzésben résztvevő tanulók számára, szaktanári vezetéssel. A tábor keretében
2011 nyarán már negyedik alkalommal nyílt lehetőség a komáromi Monostori Erőd
helyreállító munkáiban való részvételre. Ebben az évben először került sor felmérési tábor szervezésére a Vajdaságban (Horgos, Kárász kastély ), az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületével közösen. Ezekben az értékfelmérő – helyreállító táborokban a magyarországi intézmények tanulói mellett részt vettek a határon túli ( vajdasági, felvidéki, erdélyi ) magyar tannyelvű építőipari szakközépiskolák tanulói is. Ez a tevékenység a szakképzésben komoly módszertani és pedagógiai segítséget jelent a szakmaszeretet és a hivatás iránti elkötelezettség szempontjából. Egyértelműen megállapítható, hogy a fenti előnyök mellett , a felmérő táborokban készült adatlapokkal segítettük a helyi önkormányzat és közösség örökségvédelmi munkáját, a diákok pedig életre szóló szakmai és emberi tapasztalatokkal gazdagodhattak. Ezt erősítette a Monostori Erőd felújító, helyreállító munkáiban való részvétel is. A diákok táborokban végzett munkája teljes mértékben megfelel a nyári szakmai gyakorlat követelményeinek. Ez a fajta tevékenység, azaz egy történelmi épület felmérése, dokumentálása, állapotának rögzítése, és a kisebb, állagmegóvó munkák azonban nem tartoznak a termelő vállalkozások jellemző tevékenységei közé, ezért költségei nem számolhatók el. Ez azt jelenti, hogy azok a nonprofit szervezetek illetve önkormányzatok, amelyek ilyen táborokat szerveznek ill. szerveznének, nem támogathatók a szakképzési hozzájárulásra szánt összegekből. A szakmai gyakorlat költségei nem igényelhetők vissza a szakképzési alapból. Az önkormányzatok, nonprofit szervezetek így az általuk szervezett műemléki jellegű szakmai gyakorlatok költségeit természetesen nem számolhatják el. Ez a helytelen gyakorlat az akadálya a táborok bővítésének. A fenti célok teljesülése érdekében Egyesületünk , más szervezetekkel közösen, kezdeményezi a jogszabályi környezet módosítását.
Budapest, 2011. szeptember
Vizi György elnök
BESZÁMOLÓ
Műemlékvédelmi tábor - Kárász kastély 2011. július 17- 26.
Látni fogják-e unokáink azokat az épületeket, melyek XVIII.-XIX. században épültek, megbecsüli-e azt az építészeti értéket a mai generáció, amely a régmúlt időben épült? Ezekre a kérdésekre adott választ a Műemlékvédelmi tábor, melyre a horgosi-vajdasági Kárász kastélyban került sor. Középiskolás és egyetemista diákok határon innen és túl, tanulmányozták a XIX. században épült, barokk stílusú kastélyt, a Kárász család egykori nyári rezidenciáját. A feltárási munka szakelőadásokból állt, melyet a Községközi Műemlékvédő Intézet főmérnöke, Dömötör Gábor és munkatársa Nagy Tímea adott elő, valamint helytörténeti ismereteket mondott Nagygyörgy Zoltán, aki már évtizedek óta kutatja a Kárász család történetét. Részletes, színes előadásával a múlt szellemiségét idézte elő. A Kárász kastély környékét gazdag növényzet veszi körül, angol park, melyről Szabó Ágnes és Víg Ágnes tartott előadást. Ugyanakkor kuriózumnak számított az, hogy megismerhettünk egy Kárász leszármazottat, aki jelenleg is Horgoson él, a valamikori Intéző ház a tulajdona, melyben még megtekinthettünk műtárgyi hagyatékokat a Kárász kastélyból. A tábori munka több csoportban folyt: 1. Felmérő csoport: Kóródi Attila, Csipa Róbert, Milošev Denisz - felmérték a kastély épületét, klasszikus módon mérőszalaggal mértek, majd számítógép segítségével elkészítették az épületről az alaprajzot és a metszetet. A csapatból két diák már végzett ilyen munkát, míg a harmadik most ismerkedett meg az efajta feladattal. A felmérés folyamán kutatást végeztek az épület építőanyagát illetően, a tégla, a kötőanyag anyagát elemezve, az építészeti-kőműves kötéseket megvizsgálva, valamint a vakolatrétegeket tanulmányozva, melyek 150-200 év folyamán kerültek fel a homlokzatra 2. Szabadkézi rajz csoport: Krainhoffer Kinga, Rostás Nóra Mária, Gasztány Nóra, Szabados Réka – részletrajzokat készítettek az épületről, melyeket először ceruzarajzban készítettek el, majd utána tussal és akvarellel dolgoztak ki. Látványos, szép munkák születtek. 3. Műemlékvédő csoport: Járfás Ferenc, Dukai Ádám, Körmöci Viktor, Mészáros Csilla, Ivanović Flóra - A diákok a kastély állagának megőrzésén is munkálkodtak, ugyanis karbantartási munkálatokat végeztek. A főbejáratot megtisztították a növényzettől, gaztól és visszaállították a főoszlopok egyes részeit. A hátsó bejáratot is megtisztították a növényzet indáitól, hajtásoktól, ágaktól. Ezáltal a tábor is tett valamit az épület megmentéséért. 4. Adatbegyűjtő csoport: Mlinarić Marica, Vajda Olivér – Az elhangzott előadásokról beszámolót készítettek, valamint a felmérési anyagot feldolgozták.
A Műemléki tábor folyamán a diákok megismerkedtek a múlt építészetével, a múlt koraira jellegzetes stílusokra, formákra, azzal az életformával, amely a kastély fénykorának hangulatát idézte elő, ezáltal párhuzamot tudtak vonni a múlt és a jelen építészetéről, kultúrájáról, életstílusáról. Mindez gondolatsorozatot indított el a mai ifjú építészekben, akik mérlegelték a múlt és a jelen világát, értékrendet fogalmaztak meg, amely minden korban elfogadható, így örökérvényű. Egy-egy ilyen tábor, kutatás szemléletváltást hozhat az ifjú generációk körében az építészettel kapcsolatban. Véleményt alakít ki a megmaradás, megbecsülés fontosságáról arról, hogy nem csak az újat, korszerűt kell megcsodálni, hanem a régmúlt idők értékeiben is megtalálni a szépet, a hasznosat. E 10 napos munka, kutatás, feltárás azt mutatja, hogy pedagógiai szempontból oktató-nevelő hatással bír a szakmaiság elmélyítésére, alaposabb felfedezésére kerül sor, melynek során újabb generációk nőnek fel. A műemléki és régészeti feltárások szorosan beépülnek majd a gondolkodásmódba, illetve a cselekvésekbe. Környezetünkbe az e fajta táborra először került sor a szakmai körökben pártfogását kapta és bízunk benne, hogy hagyománnyá tud válni.
Összeállította:
De Negri Ibolya táborvezető
Községközi Műemlékvédelmi Intézet Dömötör Gábor
- műemlékvédő architek mérnök
Nagy Tímea
- műemlékvédő technikus
Nagygyörgy Zoltán
- helytörténész, Kárász család kutató
A Kárász kastély története A horgosi Kárász kastély műemlék, melyet 1994-ben kulturális örökség részévé vált. A kastélyt II. Kárász Miklós szegedi főbíró későbbiekben főjegyző, majd alispán építtette 1775-től
1780-ig,
24
évvel
az
után,
hogy
megvásárolta Szabadka és Szeged közt Horgos és
Tiszaszentpéter
területeket
a
császári
kamarától. Az épület azzal a feltétellel épülhetett meg, ha a Kárászok megígérik, hogy Horgos települést újra telepítik. Erről 1771. március 11-én kelt Mária Terézia magyar királynő által aláírt birtokjogi oklevél szól. Innentől kezdve az itt élő Kárászok a „horgosi-szentpéteri” előnevet viselték. A kastély kiégetett agyagtéglákból készült. Ezekhez az agyagot helyben termelték ki és a téglákat is itt készítették. Az építkezésen nagy valószínűséggel Mainhoffer János is részt vett. Az épület 1 m magas lábazattal rendelkezik. A kastélyt fazsindelyes tető fedte, amit három míves váza díszített. A teraszt kovácsoltvas mellvéd vette körül két oszlopát betonból öntött, majd festett bőségkosár volt. Padlóját klinker lapokkal fedték be. A Kárásznyaraló ablakain kovácsoltvas ablakrácsok vannak. A fő- és oldalhomlokzatain virággal és levelekkel díszítettek. A hátsóhomlokzatnál „bújtatott” módszerrel készültek a rácsok. A konyhánál és a cselédlakásoknál egyszerű vasalt ablakrácsok voltak. Ezek közül egyet egy helyi lakos, Berényi Mihály volt kovácsmester őriz az udvarában. Az épületet számos műkő díszítő elem és lemezdíszítés tette szebbé. A szobákban hajópadló fedte a földet. Folyosóról fűthető Zsolnay kályhák voltak bennük. A nyílászárók díszesek voltak.
Az épület eredetileg egy nyaraló volt, kezdetben ritkán használták. A szimmetrikus alaprajzú kúria állt egy teraszos szalonból és két szárnyból melyen 3-3 ablak volt. A nyaralót 1,5 m magas falazott kerítés vette körül és kívülről még egy árok rendszer is szegélyezte. A kerítést folytonosságát két bástya törte meg. Melyek közül ez egyik megközelíthető volt egy alagúton keresztül a nyaraló pincéjéből. A Kárász kastély gyönyörű 3,5 hektáros francia később angol stílusú parkkal rendelkezett, mi a korban nagy divat volt. A park területén számos egzotikus növény volt. 1870-ben
a
kastély
súlyosan
megrongálódott egy tűzvész során. Ekkor építették hozzá a kibővített konyhát és a cseléd-lakásokat a balszárnyhoz,
az
udvar
felé
való
meghosszabbításként. A jobbszárnyat szintén az udvar felé toldották meg egy szobával, valamint hozzá
építettek
egy
szoba-toldást,
ez
által
elvesztette a főépület a szimmetriáját. A tetőt fedő zsindelyt helyenként felváltotta a hódfarkúcserép fedés. Ekkor barokkos díszítés is került az épületbe. A kastély kezdetben nyaralóként volt használatos a Kárász család számára. Később már, mint állandó otthont nyújtó épületté vált. A világháborúk után állami kézbe került. Katonai laktanya később kiképzőhely és végül iskola létesült az épületben. Kb. 50 éve az épület gazda nélkül maradt. Jelenleg is problémát okoz a birtok valódi tulajdonosának megtalálása. Ekkor a kastély gyors romlásnak indult. A birtokháborítók felszedték a hajópadlót és kiszedték a díszes ajtókat a tokokkal együtt tüzelőnek. A Zsolnay kályhák szintén eltűntek. Az egyik darabjai a pincében ma is megtalálhatók. A falazott kerítést lebontották, tégláit elhordták és a helyi házakba beépítették. Ami díszítőelem megmaradt azt az Intéző házba illetve annak az udvarába menekítették. Az
épület
jelenleg
rossz
állapotban
van.
Életveszélyes. Megközelíteni engedély nélkül tilos. A tető faszerkezete helyenként elkorhadt, így a balszárny és az 1870-ben épített kibővített konyha és a cselédlakások tetejét le kellett bontani biztonsági okokból. A kastély 2011-ben a horgosi „Október 10.” Általános Iskola finanszírozásának köszönhetően HIO nedvesség elleni szigetelést kapott a további romlás megakadályozásának érdekében.
A kastélyban a jövőben a XVIII.-XIX. századot idéző éttermet, kávézót lehetne létesíteni a felújított épületben, de a közelben lévő szabadtéri medencét össze lehetne kötni a kastély épületével és akkor, mint wellness szolgáltatásokat nyújtó kastély-szállóként is funkcionálhatna. A horgosi Kárász kastély felújítása építészeti szempontból igen fontos lenne. A múlt század emlékeit őrizni kell, hogy a jövő nemzedékei is megismerhessék a rég- és közelmúlt történelmét az építészeten keresztül.
Mlinarič Marica Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Vedres István Építőipari Tagintézménye Szeged
Községközi Műemlékvédelmi Intézet Szabó Ágnes- tájépítész, kerttervező Iván Ágnes- tájépítész Erdélyi István- Kárász leszármazott
A Kárász kastély kertje
A Kárász kastély gyönyörű 3,5 hektáros francia később angol stílusú parkkal rendelkezett, mi a korban nagy divat volt. A park területén számos egzotikus növény volt.
II. Kárász Miklós szegedi főbíró későbbiekben főjegyző, majd alispán 1751-ben megvásárolta Szabadka és Szeged közt Horgos és Tiszaszentpéter területeket a császári kamarától. Nem sokkal ezután erdő és - szőlőtelepítésbe kezdett a homokos területen. A Kárász kúria 1780-as befejezése után került kiépítésre a kastélypark. Igen gazdag növényvilággal rendelkezett. Virágágyások, lugasok, kis területű fás területek, vadász terültetek és veteményesek is voltak a kert terültén. A parkba folyton-folyvást újabb és újabb növények kerültek, mert a kornak nagy divatja volt, hogy a tehetősebbek külföldről hozattak be különböző alakú és illatú szebbnél szebb egzotikus növényeket. A veteményesben nem csak élelmiszert, hanem gyógynövényeket is termesztettek. A kastélykert terülte 10 évig katonai kiképző hely volt. Miután a katonaság elvonult bukszusokat telepítettek a park területére. 1960-tól a kertet nem gondozták így az elvadult. A szomorú japán akácfa, ami a kastély teraszához alapításának
közel 200.
mesterkedésének
helyezkedik
el
évfordulóján hála
kigyulladt.
a
a
város
vandálok Később
a
korhadt és égett részét bebetonozták. Így ma már a nem szomorú akác nő. A „szomorú” oltás eltűnt és csak a normál japán akác van a helyén.
2006, 2007 és 2009 években a horgosi Kárász kúria kastélykertje felmérésre került. 225 darab fát számoltak meg. A fák 37%-a mezei szíl, a 16%-a magas kőris és 15%-a nyugati ostorfa. A legnagyobb törzsátmérő amit lemértek a 101 cm volt. A legnagyobb lombátmérő pedig 90 m volt.
Leggyakoribb növények a Kárász kúria kastélykertjében:
٤
japán akác
٤
boróka
٤
fekete fenyő
٤
futó rózsa
٤
ostor fa
٤
juhar fa
٤
kocsányos tölgy
٤
vadgesztenye fa
٤
rózsa fa
٤
akác fa
٤
fűz fa
٤
hárs fa
٤
borostyán
٤
fagyal
٤
mogyoró
٤
cseresznyeszilva fa
Mlinarič Marica Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Vedres István Építőipari Tagintézménye Szeged
A horgosi kastély elöl és –felülnézeti rajza
Táborismertető
A Porta Speciosa Egyesület műemlékvédő-tábort kíván szervezni a Kárpát-medencei építőipari szakközépiskolák tanulói részére a komáromi Monostori Erődben. A felmérő tábor célja, hogy összefogással, a tanulók segítségével újuljanak meg a Monostori Erőd leromlott állapotú részei és ezáltal új funkciót kaphassanak. Továbbá hogy a diákok a nyaralást összekössék valamilyen társadalmilag hasznos tevékenységgel. Szakszerű és tudatos csoportvezetői munka mellett kiválóan irányítható válik majd a feladatvégzés, figyelembe véve a fiatalok igényeit a napi munkabeosztásban és ügyelve biztonságukra. A tábor programja egymás és az Erőd megismerésével indul, nem formális pedagógián alapuló játékok, vezetett erődtúra és előadások segítségével. Varga István, a Monostori Erőd Nonprofit Kft. igazgatója kalauzolja majd körbe a fiatalokat az Erődben. Itt a tanulók megismerhetik a műemlék építésének célját és a helyiségek funkcióját, szemléltetve a XIX. század katonai építészetére jellemző stílusjegyeket és bemutatásra kerül, hogy milyen új szerepet kapnak korunk Európájában a katonai funkciójukat veszített objektumok, így a Monostori Erőd is. A tizenegy nap legfontosabb elvégzendő munkái közé tartozik az Erőd egyetlen, monarchia-korabeli lépcsőjének, illetve a kijelölésre kerülő falainak megtisztítása cserjéktől, mohától és egyéb növényzettől. A feladatok ügyességet, időnként fizikai erőt és együttműködést igényelnek majd, így átgondolt munkabeosztásra és egymásra való odafigyelésre lesz szükség. A közös munka, a hasznos tevékenység élménye mellett így fejlődik a résztvevők szolidáris érzéke, toleranciája és együttműködési készsége is. A harmadik munkaterületet a Kenyérmúzeum folyosóján az eredeti téglapadozat helyreállítása lesz, mégpedig úgy, hogy a tér a jövőben alkalmassá váljon kiállítások rendezésére. A feladat során szakszerű irányításra lesz szükség, hiszen a XIX. században használt technológia szerint kell folytatniuk a munkát. A tábor két napja szakmai kirándulásokkal telik majd: Észak-Komáromba (Öreg-és Újvár), illetve Esztergomba utaznak a diákok. A tervek közt szerepel még egy kis kikapcsolódás, amikor a tanulók fürdőzni mennek a Komáromi Gyógyfürdőbe. Előadásokat is hallgatnak majd a fiatalok, például Vizi Györgyét (Porta Speciosa Egyesület elnöke), aki az egyesület missziójáról, tevékenységéről beszél.
Beszámoló Műemlékvédelmi tabor a Monostori erődben
A Monostori erőd adott helyet a Porta Speciosa által, pályázati erőből támogatott felmérési tábornak. A táborban Újvidékről, és magyarországi szakközépiskolákból, (Győr, Székesfehérvár, Szeged, Szolnok, Szombathely) voltak résztvevők. A csoporthoz csatlakozott még három fő francia egyetemista diák is. A munka a műemléki épület felmérési, helyreállítási munkálataihoz kapcsolódó munkafolyamatokból állt. ٤
külső tereplépcső feltárása, tisztítása növényzettől, földtől, részleges helyreállítása
٤
folyosó téglaburkolatának helyreállítása, a rendelkezésre álló, eredeti téglák felhasználásával
٤
bástyafal megtisztítása a növényzettől, illetve a növények megtelepedését segítő, a falrésekbe felhalmozódott porrétegtől
٤
fa kopjafák állagmegóvását segítő konzerválási folyamat, a régi, lepergő lakkréteg eltávolításával, és új lazúrréteg felhordásával
Tanulók magaviselete (munkához való hozzáállása, motiváció) A tanulók munkájukkal, jókedvű, de kulturált viselkedésükkel kivívták az erőd dolgozóinak elismerését. Gyorsan, szépen, a napi munkaszervezést tekintve kreatívan dolgoztak. Tervezett idő előtt végezték el a kijelölt munkafeladatokat. Az új feladatokhoz segítettek az anyagot összegyűjteni az erőd területérő, az adott helyszínre szállítani, hogy a munkát tovább folytathassák. A csoport három kisebb csoportban dolgozott, ahogyan a munkaterület adta, és a csapatok közötti egészséges verseny segítette a gyors, mennyiségi és minőségi munkát. Motiváló tényező volt még, hogy ha hamarabb végeztek a napi feladattal, és a minőséget a csoportvezető és a táborvezető is jónak ítélte, hamarabb mehettek a szálláshelyre, így több idő maradt kulturális és szórakoztató programra is. Segítették egymást, bárki, bármikor pihenhetett, de ezzel a lehetőséggel nem éltek vissza. Motiváló tényező volt az egyetemista, francia diákok jelenléte, mert élethelyzetekben tudták használni a nyelvet, amit az iskolában tanultak. Az a tény, hogy voltak iskolák, akik beszámították a nyári gyakorlati időbe a táborban végzett munkát jelentős mértékben hozzájárult a színvonalas munkavégzéshez, hiszen minden napot a táborvezető igazolt a munkanaplóban. Ugyanakkor a tanulók számára biztosított volt egy, a technikusi képzésnek megfelelő nyári gyakorlat színvonalának, követelményeinek megfelelő munka. A nyári gyakorlatra még nem kötelezett évfolyamok tanulói egyöntetűen azt mondták, jó hogy eljöttek, mert így legalább több alkalommal is végezhetnek valós gyakorlati munkát a műhelyeken kívül. Az elvégzett munka szakmai színvonala, mennyisége értéke, használhatósága Az erőd dolgozóinak, valamint magam és kollégám véleménye alapján is azt tudom mondani, hogy a tanulók munkájának eredménye minden területen dicséretet érdemelt. A tanulók a vidám, fiatalos hozzáállásukkal együtt nagyon komolyan vették a feladataikat. A tanulási szándékuk abban is megnyilvánult, hogy bár nem tartozott a szoros feladatuk közé a manuálék és szabadkézi rajzok készítése, mégis mindenki elkészítette azokat, és egy szabad délután ezen feladatok jelentőségéről beszélgettünk, hogy mindez hogyan illeszthető a felmérési folyamatba. ( a mellékletben láthatóak, és minden ki megkapta a saját és társai rajzát is a munkáikról összeállított dossziéban)
Az ilyen típusú tevékenység milyen mértékben járulhatna hozzá a karbantartások segítéséhez, lehetne-e egy évben több tábort is szervezni, lenne rá igény? A több iskola számára szervezett tábor célja a közösen végzett munkán túl az volt, hogy az ország, és a magyar lakta területek iskoláinak diákjai ismerjék meg egymást, diákszinten hasonlítsák össze az iskolájukban folyó képzést, és visszatérve mondják el tapasztalataikat. Célként szerepelt még, hogy a szakközépiskolák ilyen téren is tudjanak egymásról, a továbbiakban próbálják meg erősíteni azon törekvéseiket, amelyek az összefogásra, az összehangolt képzésre irányulnak. A tanulók, függetlenül attól, hogy hányadik évfolyamra jártak, a beszélgetések során egyöntetűen mondták, hogy szívesen vennének részt hasonló táborokban nem csak akkor, amikor ez úgymond kötelező termelési gyakorlat is egyben. Szimpatikus volt számukra, hogy bíztak a munkájuk eredményében a felnőttek, hagyták, hogy önállóan szervezzék meg a napi feladatot. Érzékelhető mennyiség készült el a folyosó téglaburkolatából, ami a felújítási munkában is számottevő mennyiségként jelent meg. A karbantartásban is (ami állandó szélmalomharc egy ekkora létesítményben.) jelentős volt a tanulók munkája, mind mennyiségileg, mind minőségét tekintve. Az erődrendszer minden építményében szükségként jelentkező igény lenne hasonló táborok megszervezésére. A fogadókészség a Duna túlpartján lévő régi-új erődben tett látogatásunk során, az épületet bemutató, fenntartók részéről is megnyilvánult. Esetleges problémák, a jövőben megoldandó feladatok Jelenleg felmérés szinten van az a kezdeményezés, hogy az iskolai intézmények is szervezzenek hasonló táborokat, hiszen minden önkormányzatnak gondot jelent mint fenntartónak az oktatási, művelődési létesítmények munkáinak felmérése, dokumentálása. A tanulói beszélgetésekből kiderült, hogy melyik iskolának mi az erőssége. A lakókörnyezetükben milyen, tábor szervezésére alkalmas létesítmények találhatók, amelyekben értő felügyelettel tartalmas munkát végezhetnének. A résztvevők egy olyan diákbázist jelentenek az iskolájukban, akik erősítik a jövőben az ilyen jellegű táborok megszervezését, akár lakóhelyük környezetében, akár a központi szervezésben. Részvételre buzdítva társaikat, átadva élményeiket, tapasztalataikat. Összességében azt mondhatjuk, hogy a tanulók képet kaptak a felmérés-felújítás munkafolyamat részeiről a konkrét munkák elvégzésével, a táborvezetők által kért felmérési rajzok elkészítésével, a csoportmunkák során a munkaszervezésről (minden munkánál, naponta volt kijelölt munkavezető, aki a napi munkát beosztotta a csoporttagok között) a balesetmentes munkáról, valamint a saját idő beosztásáról (a rajzokat a „szabaddá tett” időben készítették). A tanulók a tizenegy nap munkáját dokumentáló anyagot kaptak, amelyben a helyszín története, az elvégzendő munkák leírása, az elkészített rajzaik és a munka közben, valamint szabadidőben készített fotók szerepeltek. Mind a tanulók, mind a táborvezetők kifejezték azon igényüket, hogy minél több, hasonló tábor szervezésére lenne igény. Köszönetünket fejezzük ki, és támogatjuk a Porta Speciosát további pályázatok elnyerésében, hogy egyre több helyszínen tudjon támogatni iskolákat, szervezeteket, hogy helyszínei legyenek hasonló táboroknak. 2011. augusztus 18. Komárom- Monostori Erőd Összeállította:
Tanulói vélemények a Komáromi építőtáborról Soós Krisztián Roland Nekem fontos volt a tábor kapcsolat teremtés szempontjából. Sok pozitív élménnyel gazdagodtam a szakmai tapasztalatok mellett. Örültem és örülök, hogy velünk voltak a franciák is, mert a nyelvet is gyakorolhattam. Megismerhettem más tájakról jött embereket és a szokásaikat. Felejthetetlen napok voltak ezek, amiket a táborban töltöttem és nagyon remélem, hogy ugyanez a csapat még újra összejön. ☺ Dobsa Ágnes Remek volt...jó volt...még több ilyet!! ☺ Csörgő Balázs Nekem a tábor nem csak egy egyszerű tábor volt. Rengeteg új és nagyszerű embert ismertem meg, e-mellett olyan munkát végezhettem az erődben, ami rengeteg tapasztalatot adott a szakmából! Bővült a tudásom a sok új dolgot tanulhattam, és ami a legjobb, hogy most láthattam is azt, amit mondtak, tanácsoltak, nem csak elméletben hallhattam. Mind e mellett az idegen nyelvet alkalmazhattam, gyakorolhattam és gyakorlom is 'hisz olyannyira összemelegedett a két nemzetiség baráti kapcsolata, hogy a mai napig is tartjuk a kapcsolatot! Buza Dezső Ez a tábor számomra azért volt hasznos, mert sikerült olyan tevékenységet végeznem ami ,ha kicsit is de bevezetett a műemlékvédelem világába. Fontos a műemlékvédelem, mert végső soron a történelmünk részei ezek az épületek. A tábor hasznos volt más szempontból is, így például szereztem némi gyakorlatot, és mivel remek csapatban dolgoztam nagyon hatékonyan és gyorsan haladtunk. Steurer Kitti Hasznos dolgokat tanultunk szakmai területen, miközben maradandót alkothattunk, hozzájárulva az erőd felújításához. Nagyon jól éreztük magunkat, sok kedves, rendes embert ismerhettem meg. Farkas Veronika Sok érdekes dolgot láthattam, és tanultam szakmai területen. Örömmel tölt el, hogy munkámmal hozzájárulhattam egy ilyen jelentős építmény felújításához! Az emberek (diáktársak, felnőttek) nagyon kedvesek voltak, sok barátot szereztem a tizenegy nap alatt. Köszönöm a lehetőséget. Rezes Sándor Nekem igazából a feladatokon túl, még a munka jellege tetszett, egyébként is szeretem az erődrendszert, meg érdekesnek is találtam, úgyhogy nagyon örültem, hogy ott dolgozhattam, és nem csak látogatóként voltam ott. Ezek mellett persze a táborban lévő társaság, a hangulat is nagyon jó volt Mucsi Kata Számomra mind szakmailag, mind élményként sokat adott ez a tábor. A munka érdekes volt, olykor nehéz is picit, a társaság pedig remek. A 3 francia diák pedig mind ezt megfűszerezte kicsit, örülök, hogy ők is velünk tartottak és együtt dolgoztunk. Vannson Clotilde For the camp..... i would say that it was a great human adventure. For me it was about living in another country surrounded by people who were speaking a very strange language. If i had to do it again... i will do it for sure. It’s not something you can explain, you need to live it! ☺ „A táborról... azt mondanám, hogy ez egy nagyszerű emberi kaland volt. Nekem ez egy másik országban való életről szólt, ahol olyan emberek vettek körül, akik nagyon furcsa nyelven beszéltek. Ha megtehetném még egyszer... biztosan meg is fogom. Ez olyan, amit nem lehet megmagyarázni, (megfogalmazni) ezt át kell élni!”
A komáromi erődrendszer
Komárom a Csallóköz, a Komárom-esztergomi síkság és a Mátyusföld találkozási pontján, a Duna két partján kiépült település. Bal parti része Komarno /Észak-Komárom/ Szlovákia része, a jobb parti kisebb része Magyarország területén fekszik.
Komárom előnyös közlekedés-földrajzi helyzete folytán már a régmúltban is jelentős gazdasági és kulturális szerepet töltött be. Régészeti feltárások bizonysága szerint Szőny /ma Komáromhoz tartozik/ területén kelta település volt, jelentős kereskedelmi forgalommal. Stratégiai jelentőségű központtá a Római Birodalom terjeszkedése kapcsán létrejövő Pannónia-provincia fennállása alatt vált. A Birodalom dunai-határa, a "limes romanus" mentén kiépülő Brigetio a provincia egyik legjelentősebb települése volt az I-IV. században. Neve is kelta eredetű - várat, erődöt jelent. A település védelmét kezdetben fa-föld védmű biztosította, melyet a II. században hatalmas kőfallal körülvett erődítés váltott fel, melyet 4000-6000 fős légió védett Brigetioval szemben a Duna bal partjának megerősítése is szükségessé vált, elsődlegesen a Vág-menti kereskedelmi-vonal biztosítására és az északi irányból várható támadások megállítására. Kezdetben itt is elsőként fa-föld erődöt, majd a későbbiek folyamán /Celemantia néven/ kőfallal körülvett tábort építettek, melyet a Brigetióban állomásozó légió egyik cohorsa /500-600 fő/ védett.
A Római Birodalom bukása után /V.század/ avar törzsek foglalták el a volt római települést, őket a honfoglaló magyarok űzték el a X.század elején. A magyarok vezére, Árpád, Komárom térségét Ketelnek adta, akinek fia, Alaptolma erős földvárat épített a Duna és a Vág összefolyásánál. Komárom később az István király által alapított Komárom-vármegye székhelye lett. Felette hol a királyok, hol egyes főurak rendelkeztek. A tatárjárás után IV. Béla király uralkodása idején /1265/ a földvárat kővár váltotta fel, majd a XV.században, Mátyás király alatt Komárom kereskedelmi, gazdasági és katonai központtá fejlődött. A Török Birodalom terjeszkedés során 1541-ben Buda török kézre került, ezért I. Ferdinánd Bécs védelme érdekében elrendelte Komárom várának megerősítését. Az un. Öregvár tervét 1550 körül az olasz Pietro Terbosco készítette el. A felépült vár komoly erősségnek számított a törökök elleni végvár-rendszerben. A mohácsi csatavesztés után /1526/ a vár a Habsburgok birtokába került. 1585-ben a Vág és a Duna túlsó partjára történő átkelés biztosítására egy-egy cölöp hídfőerődöt építettek. Az Öregvár igazi próbatétele az 1594-es török ostrom volt, amikor is Szinan nagyvezér százezer fős seregével Tata, majd Győr elfoglalása után Komárom ellen fordult. A vár védői hősies ellenállásának köszönhetően nem került török kézre. 1663-ban a bécsi udvar újabb erődítések megkezdését rendelte el, melynek során az Öregvár nyugati-város felőli részét koronaművel, az ötszögű Újvárral erődítették. Az 1673-ban elkészült Újvár a legkorszerűbb olasz és francia erődítési elvek figyelembevételével épült fel. Az Újvár megépítésével párhuzamosan újjáépítették és megerősítették a Vág és a Duna jobb partján /Szent Péter palánk/ korábban épített hídfő erődöket. Az 1682 évi nagy árvíz jelentős károkat okozott az erődítményben. A törökök kiűzését követően Komárom katonai jelentőségét ideiglenesen elvesztette, megszűnt végvár lenni, s ennek következtében kevesebbet áldoztak fönntartására is. A bajt tovább tetézte az 1763-as, de különösen az 1783-as földrengés, mely hatalmas károkat okozott nem csak a városban, hanem az erődítményben is. A vár és az erődrendszer szempontjából az újjászületést a napóleoni háborúk jelentették. Napóleon sikeres hadjáratai során a császárvárost - Bécset is elfoglalták /1809/. I. Ferenc császár udvartartásával Komáromban talált menedéket, melyet előzőleg nagy sietve megerődítettek. A császár itt határozta el, hogy Komáromot a Birodalom legerősebb katonai erődrendszerévé kell kiépíteni, alkalmassá kell tenni egy 200 000 fős véderő befogadására. Az 1827 és 1839 között folytatott építkezések során korszerűsítették az Öreg- és Újvárat, megkezdték a várost nyugatról védő Nádor-vonal és a keleti irányból védő Vág-vonal kiépítését. Az építés folyamatát osztrák részről az 1848-49-es szabadságharc eseményei szakították meg. A vár magyar kézre kerülésével, annak első parancsnoka Majtényi István alezredes azonnal hozzálátott a vár megerősítéséhez és a város védelmének megszervezéséhez. Majtényit Török Ignác mérnökkari alezredes váltotta, aki a 12000-es védősereggel hősiesen ellenállt a várat ostromló osztrák túlerőnek. A több mint egy hónapig tartó ostromnak /1849 március-április/ a magyar honvédsereg sikeres áprilisi hadjárata vetett véget. A Guyon Richárd tábornok vezette felmentő csapat Győr irányába űzte el az osztrák főerőket. A vár új parancsnoka Klapka György tábornok lett, aki május 28-án adta parancsba egy kazamatákkal ellátott erőd építését az osztrákok által már korábban kiszemelt helyen, a Homokhegyen. Az építkezés során az eredetileg négy saroktornyos, 1000 katona befogadására alkalmas erődítménynek csupán az Ács település fele néző tornya készült el. Ha a tervek megvalósításához elegendő idő lett volna, úgy a sáncban elhelyezett lövegek tüzükkel lezárhatták volna a Bécs felől vezető utat, tűz alatt tarthatták volna a Nádor-vonal előterét és megközelíthetetlenné tették volna a Dunát. A bécsi út lezárására két védművet is kialakítottak és megépítésre került az igmándi sánc is. A nagy erőkkel folytatott erődítési munkálatokat az egyre gyakoribbá vált osztrák ágyúzások miatt meg kellett szakítani. Komárom térségében júliusban kétszer is megütközött a magyar és az osztrák fősereg, döntő siker nélkül. Az
erősödő osztrák támadások sikeres előrenyomulást eredményeztek és a magyar csapatok visszavonulva a Tiszánál próbálták megállítani a támadókat. Komáromban a Klapka vezette 18200 fős védősereg, több mint 300 ágyúval magára maradva felkészült a város és az erőd védelmére. Az osztrákok kezdetben kisebb erőkkel /12 000 fő és 75 ágyú/ megfigyelő és blokkírózó tevékenységet folytattak az erősítés megérkezéséig. Klapka tábornok felmérve a kínálkozó lehetőséget, több sikeres kitörést hajtott végre, melynek során Pozsonyig, illetve Győrig tört előre, jelentős zsákmánnyal visszatérve. Az egyesített osztrák és orosz csapatok döntő vereséget mértek a magyar főseregre és az augusztus 13-i világosi fegyverletételt követően jelentős erőkkel Komárom ellen indultak. A körülzárt Komárom egy ideig még ellenállt a túlerőnek, de végül is 1849. szeptember 27-én Klapka György aláírta a vár átadását és a védők szabad elvonulását biztosító megállapodást. A szabadságharc leverése után az osztrákok - a korábbi terveknek megfelelően - újból hozzákezdtek az erődrendszer kiépítéséhez, melyhez felhasználták az ostrom során szerzett tapasztalatokat is. A vár körülzárása egyértelműen bizonyította, hogy ennek megépítésére szükség van a Duna jobb partján. Olyan védművek megépítésére, amelyek meg tudják akadályozni, hogy az ellenség tüzérsége tűz alá tudja venni a bal parti erődöket és folyamatosan biztosítani tudja a két part közötti összeköttetést. Az 1850-ben elkezdődött építési munkálatok felölelték a Komáromi erőd együttes teljes vertikumát. A nagyarányú építkezés első, legnagyobb üteme 1871-ben befejeződött, a Monostori Erőd elkészültével. Ezt követően 1871-77 között megépült az Igmándi Erőd, ezzel a komáromi erődrendszer teljessé vált. A komáromi erődrendszer létjogosultsága az elkövetkező években megkérdőjeleződött. A XIX. század végére felgyorsult a haditechnika - ezen belül a tüzérségi eszközök - fejlődése, mely megkövetelte volna az erődrendszer védőképességének felülvizsgálatát és a megváltozott körülményekhez igazodó átépítését. Erre azonban nem került sor.
A kenyérmúzeum folyosóján az eredeti téglapadozat helyreállítása A lelkesedést nem
A lelkesedést nem csökkentette az egy- egy hajnalig tartó éjszakai program sem, a csoport visszanyerte energiáját a fél órás reggeli sétával, míg beért a munkahelyre.
A kreativitás minden munkaterületen jellemző volt a csoport tagjaira. Ha nincs eszköz?! Semmi gond, feltaláljuk magunkat. Lásd vízmérték. ☺
Viszont a munkához csakis úgy állunk hozzá, hogy más is könnyen hozzáférjen. ☺
A Dunai bástya falának megtisztítása A falakon megjelenő növényzet eltávolítása. Veszélyes munkaterület, a terepi viszonyok miatt enyhén billegő létrákkal magasban dolgozó jutalma a friss magaslati levegő és a házhoz szállított ebéd.
UDRUŽENJE PROSVETNIH RADNIKA MAĐARA SEVERNE BAČKE ÉSZAK-BÁCSKAI MAGYAR PEDAGÓGUSOK EGYESÜLETE
24000 Subotica, Đure Đakovića 23/II. Tel./fax: (+381 24) 557 596 E-mail:
[email protected] www.tanar.org.rs
Szakmai vélemény Építészeti értékeink megőrzése Felmérési tábor
Térségünkben – Vajdaságban először került sor műemlékvédő tábor megszervezésére, az építészeti szakmát tanuló középiskolás és egyetemi hallgatók részére. Szerbiában az Oktatási Minisztérium által előírt oktatási profilok körében nem jelenik meg a középiskolák szakirányzatán a műemlékvédő szak, csupán az építészeti technikusok szakirányzatán egy tantárgy keretében tanulják a diákok. Ezért a vajdasági jövendőbeli építészek számára a műemlék-felmérési tábor egy szakmai űrt pótol, olyan szakmai ismereteket, tapasztalatokat nyújt, melyeket a jövőben fel lehet használni, szakmailag kamatoztatni. A Horgoson megrendezett első műemlékvédő tábor pozitív visszhangra talált, nagyon sikeres, élményekben gazdag volt a résztvevők számára. A hazai és külföldi középiskolás és egyetemi hallgatók közösen folytattak kutatásokat, kivizsgálásokat, együtt dolgoztak, együtt gondolkodtak. Rendkívül motiváltan, lelkesen rajzoltak, mérték fel az épületet a pincétől a padlásig, és nem voltak restek kitakarítani a kastély udvarát sem. A nyári felmérési tábor jó lehetőségnek bizonyult ahhoz, hogy az ifjú generáció az építészet berkeiben elméleti, gyakorlati tudást szerezzen azáltal, hogy tényleges munkát végez a helyszínen, a műemlék értékű épületen. Az a lehetőség, hogy munkájukkal hozzájárulnak az épület állagának megőrzéséhez, hogy műszaki dokumentációkat készítenek, melyek felhasználhatók a hivatalba, még nagyobb lendületet és motivációt ad a diákok számára. A kreativitást, rajzi képességeket elősegítő rajzórák folyamán perspektivikus, színes rajzok készültek a kastélyról, melyekből utólagosan kiállítást szervezünk, közkinccsé téve a munkákat. A kastély, nyári kúria, olyan építészeti létesítmény, mely a XVIII.-XIX. század polgári réteg építészetét jelképezi, melyet a XXI. század modern világát élő ifjúságnak meg kell ismernie, hogy a kor szellemiségét magába szívva gazdagítsa mindennapi életét és jövőképét. Fontos lenne, hogy a tábor folytatódjon, feltérpékezve a vajdasági kastélyok múltját, helyét, állagát. Becslések szerint kb. 30 ilyen épület található Vajdaságban.
