Mélyépítő technikus szóbeli 1. A) Az építkezés megkezdése előtt szervezze meg az építési terület átadását–átvételét: az eljárásra kiket kell meghívni, hogyan kell dokumentálni, hogyan kell az e-építési naplóba az eseményt rögzíteni? A) - Az építési munkaterület átadásának-átvételének célja - Az átadás-átvétel megszervezése, folyamata: - Résztvevők - Eljárási szabályok - Az építési terület alkalmassága (esetleges akadályok, energiavételi pontok, kitűzési alappontok rögzítése) - Mi az eljárás a munkaterület átadás-átvételi eljárás meghiúsulása esetén (megbízó hibájából, megbízott hibájából) - Az átadás-átvétel dokumentálása, a jegyzőkönyv tartalma, rögzítése az e-építési naplóban, mi a feladata megbízottnak (kivitelezőnek) a sikeres átvétel után. A munkaterület átadása-átvétele lényegében azt a munkafolyamatot jelenti, amikor a beruházó, építtető a kivitelező rendelkezésére bocsátja a területet. A munkaterület átadás-átvételének lebonyolítása az építtető feladata. Az átadás-átvételi eljáráskor a felek (a területet átadó építtető és a vállalkozó) bejárják a területet. A vállalkozónak alkalma van részletesen tájékozódni a körülményekről, a vele szemben támasztott követelményekről. Egyezteti a beruházóval mindazokat a kérdéseket, melyek elengedhetetlenül szükségesek a szerződés szerinti kivitelezéshez. Az átadás-átvételkor jegyzőkönyv készül, melyet mindkét fél aláír. A jegyzőkönyv általában a következőket tartalmazza: - az átadás-átvételi eljárásra illetve annak tárgyára vonatkozó adatok: a felvétel helye, ideje, az eljáráson résztvevők és szervezetük neve, - a terület határai, megközelíthetősége, az építtető részéről esetlegesen már elvégzett geodéziai felmérések adatai, a területen lévő jelzései, - a meglévő épületek, műtárgyak, közművek, - a terület használatára vonatkozó követelmények, - az átadott dokumentumok (pl. a meglévő épületek tervrajzai, közműtérképek stb.) jegyzéke, - az átadó és az átvevő nyilatkozata, aláírásai. Ha az építtető épületeket, épületrészeket ad át a felvonulás céljára, vagy a munkaterületen egyéb, az ő tulajdonát képező - megmaradó - épületek, berendezések vannak, akkor ezeket is jegyzőkönyvbe kell venni. A későbbi viták elkerülése érdekében fontos ezek tényleges állapotának leírása is. Amennyiben a generálkivitelező további alvállalkozókkal dolgozik, akkor az alvállalkozó számára szükséges munkaterületeket ő adja át a vele szerződésben álló alvállalkozónak. Az átadást az építési naplóban rögzítik. A kivitelezési munka csak akkor kezdhető meg, ha a munkaterület átadása-átvétele megtörtént. Az átadás-átvételi eljárás lezárulásával (gyakran ezzel egyidejűleg) megkezdődik a munkaterületre a tényleges felvonulás. Az építési beruházás építőipari kivitelezési tevékenységének befejezését követően műszaki átadásátvételi eljárást kell lefolytatni. A műszaki átadás-átvételi eljárás célja annak megállapítása, hogy az építtető és a fővállalkozó kivitelező közötti építési szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka, vagy a technológiai szerelés a szerződésben és jogszabályban előírtak alapján a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul megvalósult, és a teljesítés megfelel az előírt műszaki és a szerződésben vállalt egyéb követelményeknek, jellemzőknek.
A műszaki átadás-átvételi eljárásról három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. Az egyik példányt az építtetőnek, a másikat a kivitelezőnek kell átadni, a harmadik pedig, az építési napló mellékletét fogja képezni. A jegyzőkönyv tartalma: - olyan tények, amely jogvita esetén jelentősek lehetnek; - az eljárás kezdetének és befejezésének időpontját, - a műszaki átadás-átvételi eljárásban résztvevők nevét, megnevezését, részvételi minőségét, - az építtető által érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket, - az építtető észrevételeit, - a műszaki átadás-átvételi eljárás során felfedezett mennyiségi és minőségi hibákat, hiányokat, hiányosságok megnevezését (jelentősebb tételszám esetén – az átadás-átvételi jegyzőkönyv mellékletét képező – külön hiánypótlási jegyzőkönyv vagy hibajegyzék, hiányjegyzék is készíthető), - a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket, - a jogszabályban előírt nyilatkozatokat, - az építtető döntését arról, hogy átveszi-e az építményt, - az építtető döntését arról, hogy igényt tart-e a hibák kijavítására vagy árengedményt kér, és - a résztvevők aláírását. - hibalistával kapcsolatban: - a hibák és hiányok megnevezését; - kijavításuk határidejét; - kijavításért felelős személy nevét és - a kivitelező aláírását. A műszaki átadást követően állíthatja ki számlát a vállalkozó.
2. A) A kivitelezés során feladata a megrendelt anyagok átvétele. Példákon keresztül mutassa be az anyagok mennyiségi és minőségi átvételének folyamatát! Beszéljen az átvételhez kapcsolódó bizonylatokról, azok szerepéről, későbbi dokumentációs kötelezettségükről! A) - Az anyagok mennyiségi átvétele: - Darabáruk esetén - Ömlesztett anyagok esetén - Az építési anyagok minőségének ellenőrzése: - Minőségi bizonylatok alapján - Helyszíni vizsgálatokkal - Teendők: - Mennyiségi, illetve - Minőségi eltérés esetén - Az anyagok átvételének bizonylatai és azok tartalmi, formai jellemzői - A minőségtanúsítás, CE jelölés fogalma, átadási dokumentációban a minőségtanúsítás szerepe - Magyarországon csak megfelelő tanúsító intézet által kiállított minőségi tanúsítvánnyal rendelkező anyagok építhetők be Az építőipari minőség az építőanyagok kiválasztásával kezdődik. A tervezéskor, anyagválasztáskor gondolni kell az építkezést követő igénybevételre, igényekre. A folyamatos termelés munkavégzés csak akkor valósítható meg, ha a szükséges nyersanyagok, félkész-, kész termékek, segédanyagok rendelkezésre állnak. Az anyag beszállítás szakaszos, egy szállítás során annyi anyagot kell biztosítani, mely egy – egy munkafázishoz elegendő legyen. A nagyobb mennyiségű beszállított anyagot tehát először tárolni kell, majd ebből a tárolt anyagmennyiségből elégíthető ki a folyamatos anyagszükséglet. A megfelelő tárolással csökkenthető az anyagveszteség és az üzemi költség. A minimális veszteséggel járó tároláshoz figyelembe kell venni a tárolandó anyag tulajdonságait. Raktározás fogalma: A raktározás a kitermeléstől a felhasználásig terjedő komplex rendszer részfolyamatait összekötő elem. A raktározás sajátos létesítményeivel, berendezéseivel, felszereléseivel az áruk állagának megóvását, az áruáramlatok összehangolását, valamint a folyamatrendszerben jelentkező ütemkülönbségek szükség szerinti kiegyenlítését végzi. A raktározás helyszíne a raktár, amely olyan komplex létesítmény, ahol az áruk minősége és mennyisége veszteség nélkül megőrizendő, befogadóképessége, valamint anyagmozgatási rendszerének teljesítőképessége lehetővé teszi az áruk szükség szerinti be-, ki- és áttárolását. Tárolás fogalma: általában a raktározásnál szűkebb körű tevékenység. Anyagok különböző tároló területeken történő, hosszabb, vagy rövidebb idejű tartózkodása.
Az anyagok tárolása a tárolás módja szerint lehet: - szabadon tárolandó - nyitott színekben tárolandó - zárt raktárakban tárolandó - kulccsal zárható raktárakban tárolandó Szabadon tárolandók, azok a nagytömegben felhasználásra kerülő építési anyagok, amelyek nem érzékenyek az időjárás hatásaira. Ilyenek lehetnek többek között: - az adalékanyagok - a feltöltő anyagok - a kövek - a tégla, égetett kerámia termékek - a padlóburkoló lapok - az előregyártott vb. elemek
- betonacél - fa fűrészáru Nyitott színekben tárolandók az időjárás viszontagságaitól védendő anyagok. Ezek többek között: - a kőpor - az égetett mész - a műkőzúzalék - gépészeti csövek - a hőszigetelő anyagok. Zárt raktárakban tárolandók azok az anyagok, amelyek fokozottan érzékenyek az időjárás hatásaira, valamint tiszta körülmények között kell tartani. Ilyenek lehetnek: - a kötőanyagok - a cement - a gipsz - felszerelési tárgyak - késgépek - szerszámok Kulccsal zárható raktárakban tárolandók: - a szakipari munkák anyagai és szerszámai - az épületgépészeti munkák anyagai és szerszámai - egyéb értékes anyagok, berendezési tárgyak - egyéb értékes szerszámok, kisgépek
Darabos áruk tárolása: Tárolás földön, alátéteken: Nagy mennyiségű, vagy nagy súlyú különböző alakú és méretű, darabos áru döngölt földön, salakos vagy burkolt tároló területen, raklapon, padozaton vagy egymás mellett vagy egymásra rakva (megcsúszás ellen biztosítani kell) tárolandó. Így tárolandó anyagok: kő, keramit, aszfalt, beton termék, égetett agyagáru stb. A talajnedvességtől védendő tárgyat alátéteken kell tárolni (pl. a faanyag) . Tárolás állványzaton, polcon: Szabadtéren, zárttéren tárolt darabos áru elhelyezése a tároló terület kihasználását az anyagmozgatás gépesítését teszi lehetővé (rekeszbe, raklapra helyezve). Tárolás göngyölegben: A göngyöleg olyan edény, láda, zsák mely tároláson kívül szállítható is. Szilárd anyag göngyölege lehet fémdoboz, fahordó, farekesz, textil-, papír-, műanyag zsák. A nedvesség álló anyag szabadban is tárolható. A nedvességre érzékeny anyag tárolása zárt raktárban történhet. Szállítás, mozgatás szempontjából az áru, a göngyöleg raklapos elhelyezése célszerű.
Ömlesztett anyagok tárolása: A szállító járműről a tároló térre, tárolóba ömlesztve tárolják a szilárd anyagot. A tárolás történhet halmazba nyitott tároló térbe, vagy bunkerbe, silóba. Tárolás halmazban: A nagy mennyiségű anyagok tárolására alkalmas módszer (kavics, kavicsos homok, homok stb.). A halmaz alakja lehet kúp, gúla vagy háromszög alapú hasáb, az alakot befolyásolja a rézsű szög (2060° között változhat) Az anyag földdel való szennyeződését kerülni kell. Tárolás bunkerben, silóban: A környezettől védendő kisebb mennyiségű ömlesztett áruk tárolásának módszere. Anyaguk vasbeton, acél vagy más fém. Alakjuk: a bunker hengeres alul kúpus kiképzésű, a siló hengeres és magasabb építmény. Töltésük, ürítésük géppel történik. Az apró szemcseszerkezetű porszerű anyagok tárolására (cement) alkalmazzák.
Folyékony anyagok tárolása: A tárolás történhet göngyölegben (kisebb mennyiségek – üveg, ballon, műanyag kanna, hordók stb.) vagy tartályokban.
AZ ÉPÍTŐANYAG MINŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA: A legfontosabb előírások egyike, hogy a tárolt anyag minőségét a felhasználásig biztosítani kell. Ennek érdekében az időjárási körülményekre is tekintettel kell lenni, lehet az anyag fagyra érzékeny, vagy a levegő páratartalmát felvevő. A károsodásra hajlamos anyagok esetén a tárolásnál, ezt figyelembe kell venni.
RAKTÁRI NYILVÁNTARTÁS: A raktározáshoz szervesen hozzátartozik a raktári nyilvántartás is. Célszerű az anyagokat az érkezési sorrendben felhasználni. Ez csak akkor sikerülhet, ha a raktár kialakítása és az elhelyezés is lehetővé teszi ezt, tehát nem helyezzük az újonnan kapott alapanyagokat a régebbiekre. A felhasználhatósági határidőket figyelve, mindig azt kell a termelésbe bevonni, amelyik lejárati ideje a legközelebb van.
3. A) Ismertesse a beruházási folyamatban résztvevőket és a közöttük lévő kapcsolati rendszert! Sorolja fel a beruházási folyamatban résztvevők között milyen szerződéses viszonyok jönnek létre (megbízási, teljesítmény érdekeltségű szerződések)! A) - Beruházó, építtető, megbízott - Építészeti és szakági tervezők - Kivitelező, alvállalkozók - Hitelintézetek, fedezetkezelő, tervellenőr - Hatóságok és szerepük (engedélyezés, ellenőrzés, használatbavétel) - Kapcsolattartás módjai, eszközei A BERUHÁZÁSI FOLYAMAT SZEREPLŐI: Közvetlenül bevont résztvevők: - építtető (befektető) - tervező - kivitelező - lebonyolító - konzulens - műszaki ellenőr Külső közreműködők: - hatóságok - pénzintézet - üzemeltető Szerződéskötés: A megvalósításra vonatkozó megbízás formái lehetnek: - Fővállalkozói; - Generálvállalkozói; - Vállalkozói (társvállalkozói); - Alvállalkozói. Szerződések főbb fajtái: - tervezői szerződés; - tervezői művezetői szerződés; - építésügyi műszaki szakértői szerződés; - vállalkozói (építési) szerződés; - szállítási szerződés; - bérleti szerződés; - tervezői felelősségbiztosítási szerződés; - közüzemi szerződés; - bérleti szerződés; - biztosítási szerződés (vagyon- és felelősségbiztosítás); - banki szerződés stb. Szerződések legfontosabb tartalmi elemei: 1. Szerződés alanyai (vállalkozó és megrendelő, ill. többszereplős szerződés) 2. A szerződés alanyainak adatai (neve, címe, adószáma, bankszámlaszáma) 3. A szerződés tárgya, mennyiség és minőség szerint meghatározott eredmény 4. A vállalkozói díj összege, díjfizetés módja 5. Teljesítési határidő 6. Teljesítési hiányosságok kezelési módja
Építési szerződés tartalma: a) építtető neve, adatai b) vállalkozó neve, adatai c) szerződés tárgya, objektum helye d) tervátadás ténye (tervi hibákért a vállalkozó nem tartozik felelősséggel) e) határidők rögzítése f) pót- és többletmunkák elrendelésének szabályozása g) vállalkozói díj összege rész és végszámla benyújtási időpontok h) munkavégzés költségeinek finanszírozása i) tervezői művezetés szükségessége j) naplóbejegyzésre jogosult személyek neve, műszaki ellenőr neve k) tervezői előírások betartása l) szerződésszegés jogkövetkezményei m) hibás teljesítés jogkövetkezményei n) PTK. előírásainak elfogadása, választott o) bíróságok megnevezése
Kapcsolattartás: Szóbeli kommunikáció: emberi nyelven való közlést jelent, amelyet olyan jelek kísérnek, mint a szemkontaktus, az arckifejezés, a testtartás, vagy egy kézmozdulat. Ezek a jelek megerősíthetik, segíthetik a szóbeli közlést, de akár hiteltelenné is tehetik azt. Két vagy több ember beszélgetése nem csupán az információk cseréjét jelenti, megfigyelhetők azok az akaratlan érzelem kifejeződések, melyek a beszélgető partnerek egymáshoz való viszonyára utalnak. A szóbeli kommunikáció, vagy kapcsolattartás történhet: - Személyesen (közvetlenül), amikor az információt adó mondandóját testbeszéddel segítheti, és azonnali visszajelzést kaphat a másik féltől, rögtön mérhető a másik fél reakciója. - Technikai eszközök (telefon, internet) felhasználásával, amikor távolban lévő személyek között is azonnali információcsere válik lehetővé. A szóbeli kapcsolattartás alapszabályai: - udvariassági formák betartása, - pozitív hozzáállás, - világos, tömör megfogalmazás, - másikra odafigyelés, - indulatmentesség, - érvelés, logikus gondolatmenet - közös álláspont tisztázása.
Írásbeli kommunikáció: A beruházási folyamat minden szakaszában megbeszélések, tárgyalások, zajlanak, ahol a résztvevők különböző információkat adnak át, vitáik során érvekkel, ellenérvekkel támasztják alá saját álláspontjukat, valamilyen egyezségre, megegyezésre jutnak, amely alapján később folytatják munkájukat. Az idő múltával nem emlékeznek tisztán mindenre, ez később vitára is okot adhat, ezért célszerű az elhangzottakat írásban is rögzíteni. Gyakran előfordul, hogy egy technikus munkavégzése során hivatalos levelet, megrendelést, vagy emlékeztetőt, feljegyzést készít. Az építés-kivitelezésben, a beosztottak irányítása során, a döntések közvetítése nem csak közvetlen módon, azaz szóban történhet, hanem írásban utasítva, rendelkezve. Az építtető, vagy az építtető megbízása alapján a műszaki ellenőr a vállalkozó kivitelezőnek vagy a felelős műszaki vezetőjének az építőipari kivitelezési tevékenység végzésével kapcsolatban az építési naplóban utasítást adhat. Az alvállalkozó kivitelező által vezetett építési naplóban a vállalkozó kivitelező, illetve annak felelős műszaki vezetője adhat utasítást az építési-szerelési munkával kapcsolatosan. Az írásos kapcsolattartás közvetett, nem személyes kommunikáció.
Az írásos kapcsolattartás legjellemzőbb, és az építőipari tevékenységek során is alkalmazott műfajai: - levél (hivatalos levél), körlevél, - megrendelés, - meghívó, - jegyzőkönyv, - emlékeztető, - feljegyzés, - megbízási szerződés, - internetes honlap, - e-mail, - cégismertető, - reklám.
4. A) Milyen tartalmi követelményei vannak az építési vállalkozási szerződésnek? Melyek az építési vállalkozási szerződés kiemelt előzményi dokumentumai, és melyek a mellékletei? A) - Az építési vállalkozási szerződés fogalma - Az építési vállalkozási szerződés fajtái - Az építési vállalkozási szerződés tárgya - Az építési vállalkozási szerződés tartalma - A fő-és az alvállalkozói szerződés - Az építési vállalkozási szerződés előzményi dokumentumai - Az építési vállalkozási szerződés mellékletei: műszaki leírás, műszaki tervek, költségvetés…
Azt, hogy egy építkezés, felújítás során a feleknek milyen jogaik és kötelezettségeik vannak, elsődlegesen az általuk megkötött szerződésből derül ki. 2008-tól csak írásban lehet kötni építési szerződést, ha a munka, építési engedélyhez kötött. Minden építési szerződésnek bizonyos tartalmi elemeket kötelezően tartalmaznia kell. Ilyen tartalmi elemek a szerződés: - alanyai (építtető és kivitelező), - az esetleges alvállalkozók megnevezése - tárgya (építés-szerelési munka), - az építési terület pontos címe, helyrajzi száma, - a kivitelezési tervdokumentáció szolgáltatásának határideje, - építési munkaterület átadásának időpontja, - az építési napló megnyitásának ideje, - az építés megkezdésének ideje, - az építés részteljesítés átadás-átvételének, birtokbaadásának határnapja (befejezési időpontja), - az építés befejezésének időpontja (határnapja), - a kivitelezés során keletkezett építési hulladék elszállíttatására kötelezett megnevezése, - az árazatlan költségvetés megléte, mely a vállalkozói díj megállapításának alapját képezi (olyan esetekben, amelyet a Kivitelezési kódex, vagy más jogszabály ír elő), - az építésre vonatkozó követelmények (minőség, mennyiség), - a vállalkozói díj összege, - elszámolás módja, - az esteleges pótmunka díjának elszámolás módja, - a fizetés módja és határideje
Az építési szerződésben szabályozni kell az alábbiakat is a) az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok - engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő - elszállítására (elszállíttatására) kötelezett megnevezését, b) a vállalkozói díj megállapításának alapjául szolgáló árazatlan költségvetési kiírás meglétére történő utalást, ha annak elkészítését a Kivitelezési kódex vagy más jogszabály előírja, c) az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során esetlegesen felmerülő pótmunka díjának elszámolási módját. Rögzíteni kell, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez: a) az építtető hozzájárul-e alvállalkozó igénybevételéhez, b) a szerződés teljesítésében a fővállalkozó kivitelező igénybe vesz-e alvállalkozó kivitelezőt, illetve c) a fővállalkozó kivitelező hozzájárul-e alvállalkozója további alvállalkozói igénybevételéhez.
A szerződés tárgyát képező építési kivitelezési munka, a szerződő felek jogviszonya értelmében az építési szerződéseknek több típusát különböztetjük meg. - Egyszerű építési vállalkozási szerződés, amikor az építtető olyan kivitelezővel, ill. kivitelezőkkel köt külön-külön építési szerződést, aki saját maga, vagy a saját vállalkozásával végzi el a kivitelezési munkát teljes egészében, vagy egy-egy építési munkanemet. Az ilyen típusú szerződésnél, több vállalkozó esetén, a vállalkozók munkáját az építtető (megrendelő) hangolja össze. Az építtetővel a kivitelező, ill. kivitelezők közvetlen szerződéses jogviszonyban vannak. - Generál-kivitelezési szerződésről beszélünk, ha az építtető a kivitelezés valamennyi munkanemét ("kulcsrakész" állapotban) egy olyan vállalkozótól (generálkivitelezőtől) rendeli meg, aki egymaga nem képes elvégezni a munkát, ezért alvállalkozókat von be (alvállalkozói szerződéssel) a munka elvégzésébe. Az alvállalkozók munkáját a generálkivitelező hangolja össze, és a megrendelő (építtető) felé, az alvállalkozók munkájáért felelősséggel tartozik. Generál kivitelezés esetén a tervdokumentációt az építtető biztosítja. Az építtetővel, csak a generálkivitelező van közvetlen szerződéses jogviszonyban. - Fővállalkozói szerződés abban különbözik a generálkivitelezői szerződéstől, hogy fővállalkozás esetén, a tervdokumentációt a fővállalkozó biztosítja. A munka elvégzésébe alvállalkozókat von be (alvállalkozói szerződéssel). A fővállalkozó lebonyolítja az építmény valamennyi munkafázisát, a tervezéstől a "kulcsrakész" állapotig, amelyért felelősséggel tartozik az építtetőnek (megrendelőnek). Az építtetővel, csak a fővállalkozó van közvetlen szerződéses jogviszonyban.
5. A) Elkészült egy kivitelezés alatt álló épület egyik jól elhatárolható üteme. Ön is részt vesz az elvégzett munkák felmérésében, dokumentálásában. Részletezze az ezzel kapcsolatos feladatokat! A) - Az elkészült munkák dokumentálásának célja - Az elvégzett munkák felmérésének időpontja - A felmérési napló, szükségessége, tartalma és formai követelményei - A felmérés eredményeinek dokumentálása Felmérési napló: A felmérési napló, az építési napló melléklete. Amennyiben az építési szerződésben a felek az elszámolás alapjául szolgáló elvégzett munkák mennyiségének meghatározására a felmérést tekintik rájuk kötelezőnek, az építés-szerelési munka ideje alatt folyamatosan felmérési naplót kell vezetni. A felmérési napló vezetésének szabályai: A felmérésekkel párhuzamosan kell vezetni a felmérési naplót, és az építési napló mellékleteként kell az építési munkaterületen, hozzáférhető helyen, biztonságosan őrizni. Az építmény felmérési adatait főbb szerkezeti elemenként csoportosításban, elkülönítve kell vezetni. A felmérési naplóban minden adat bejegyzésénél külön-külön sorban kell feltüntetni: - a munkanemet (pl. vasszerelési munka) - keltezését - a felmért munka megnevezését (pl. betonacél darabolása) - szint adatát - szelvényszámot (vonalas létesítménynél) - költségvetési (az esetleges pótköltségvetési) tételszámot, napló oldalszámot A felmérési naplóban az elvégzett építés-szerelési munkák mennyiségét rögzítik idomonként, esetenként vázrajzzal szemléltetve. A bejegyzésnél hivatkozni kell a költségvetési tételre, a méretkimutatásra, az idomtervre, valamint az építési naplóbejegyzésre. A metszeteket, idomrajzokat, méreteket áttekinthetően, egyértelműen kell a felmérési naplóba berajzolni. Ezek az ábrák, rajzok az egyes tétetlek mennyiségének pontos kiszámításához szükségesek, melyek alapján a naplóban a részletes számításokat el lehet végezni, illetve az elvégzett munka mennyiségét kimutatni.
Átadás-átvételi jegyzőkönyv: három példányban készül, és tartalmazza azokat a tényeket, amelyek jogvita esetén bizonyító erejűek lehetnek. A jegyzőkönyv egy példánya az építési napló mellékletét képezi, egy-egy példánya pedig az építtető, és a kivitelező tulajdonát képezi. Az átadás-átvétel jegyzőkönyv többek között tartalmazza: - az átadás-átvételi eljárás kezdetének és befejezésének időpontját, - az eljárásban résztvevők nevét, részvételi státuszát, - a felfedezett minőségi hibákat (javítható és javíthatatlan), valamint a mennyiségi hiányosságokat, azok megnevezésével, - nagyobb mennyiségű hiányosság esetén az átadás-átvételi jegyzőkönyv mellékletét képező hiánypótlási jegyzőkönyvet, vagy hibajegyzéket, hiányjegyzéket, a kivitelező aláírásával, valamint a kijavításért és átvételért felelős személy megnevezésével, - az építtető észrevételeit és szavatossági igényeit, - az építtető nyilatkozatát arról, hogy átveszi-e az építményt, valamint igényt tart-e a hibák kijavítására, vagy árengedményt kér, - az egyéb jogszabályokban előírt nyilatkozatokat, - az átadás-átvétel során kivitelező részéről építtető számára átadásra kerülő dokumentumok megnevezésének felsorolását, - az átadás-átvételi eljáráson résztvevők aláírását.
A kivitelező az átadás-átvételi eljárás során köteles az építtetőnek átadni az elkészült építmény megvalósulási tervdokumentációját, kezelési és karbantartási útmutatóját, melyek összeállítását a kivitelezővel közösen, az alvállalkozók, a beszállítók, és a kiviteli tervdokumentációt készítő tervező végzi. Hiányos, de javítható kivitelezés esetén nem tagadható meg az épület átvétele, ez esetben értékcsökkenés, vagy kijavítás állapítható meg. Amennyiben az építtető értékcsökkenést állapíttat meg, nem várhat kijavítást a kivitelezőtől. Kijavítás kérése esetén, a hiba kijavításának készre jelentését követő 5 napon belül köteles az építtető átvenni a kijavított munkát, és a javítás tényéről írásban köteles nyilatkozni. Ha a kivitelező határidőre nem végzi el a javítást, az építtető - a hibásan teljesítő kivitelező költségére -, más kivitelezővel is elvégeztetheti a javítási munkákat. A sikeres átadás-átvétel után, az átadás-átvételi eljárás utolsó fázisaként a kivitelező egy vagy több szakaszban, levonul az építési területről.
6. A) Milyen feladatai vannak a műszaki előkészítéssel foglalkozó szakembereknek? Mutassa be az építés felelős műszaki vezetőjének az építés megszervezésével összefüggő feladatait, felelősségét! A) - A műszaki előkészítő feladatai: - Költségvetés készítés - Mennyiségi ellenőrzés - Műszaki megoldás ellenőrzése - Munka részek esetleges különleges körülményeinek elemzése - Beszerzési lehetőségek, alvállalkozói háttér feltérképezése -A felelős műszaki vezető: - Jogosultsága - Feladatai - Felelőssége A költségvetés készítésének célja: - ajánlatok összevetése (versenytárgyalás, közbeszerzés) - szerződési (ajánlati) ár megalapozása - elszámolási alap (megrendelő v. vállalkozó) - minőségi és mennyiségi összevetés, ellenőrzés (műszaki ellenőr, beruházó) - hitelszámla nyitás és hitelfolyósítás (bank) - terv változatok gazdasági összevetése (tervező) A költségvetés funkciója: - tételes tervezői utasítás adása a műszaki tervek kiegészítéseként - a munka mennyiségi meghatározása - a munka minőségi meghatározása - a munka költségeinek megállapítása A költségvetések fajtái Részletesség szerint: - normatív adatok alapján - munkanem részletességű - szerkezeti bontású - részletes, tételes Árképzés formája szerint: - egységáras - végösszegképző (egyösszegű)
A költségvetésekkel kapcsolatos igények: - jól áttekinthető, könnyen érthető - teljes: terjedjen ki minden munkára, amely az adott beruházásnál előfordul - gyorsan elkészíthető - könnyen átalakítható, rugalmas – árváltozások érvényesítésére alkalmas - viszonylag pontos – jól közelítse meg a várható tényköltségeket. A költségvetés készítéséhez használt segédletek, tételrendek: - Egységes Építőipari Normagyűjtemény – ÉN (zöld könyv) - Egységes Építőipari Normagyűjtemény Kisüzemi körülmények között – ÉNK
-
Építőipari Műszaki Iránynormák – FÉMÍR (szürke könyv) Kisüzemi Termelők Építőipari Normagyűjteménye – KTÉN 89
Az építész tervezői költségvetés előzetes kiszámítása az építési költségnek, vagyis annak az összegnek, melybe egy épület anyagárral és munkadíjjal együtt megépítése kerül. A költségvetés készítésének menete: - költségvetés kiírás elkészítése - méretszámítás, szükség szerint idomterv készítés - árelemzés - költségvetés beárazása A költségvetés tartalmazza az építkezés során felhasznált anyagokat, az elvégzendő munkákat és azok mennyiségét. Ugyan a költségvetésben nem lehet konkrét típusokat megjelölni – biztosítandó a piaci versenyt -, ám bizonyos minőségi követelmények meghatározására elengedhetetlen a pontos termék beírása. Ez esetben a Kivitelező a típustól letérhet, de a helyettesítő anyag jobb, vagy legalább egyenértékű kell, legyen a költségvetésben szereplőnél. A felelős műszaki vezető, ill. felelős műszaki vezetői jogosultság, amely hiányában a vállalkozó és az alvállalkozó építőipari tevékenységet nem végezhet. Magát a kivitelezési tevékenységet a törvényi előírások szerint a felelős műszaki vezető irányítja. A felelős műszaki vezető olyan személy, aki: - megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkezik és szerepel a felelős műszaki vezetőket nyilvántartó névjegyzékben, - a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, - a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik. A felelős műszaki vezető felel: - az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért, - a szakmunka irányításáért, - az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, - az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és - a munkálatok végzésének szakszerűségéért. Feladatai között szerepel az építési munkahely átvételétől a kitűzések ellenőrzésén és a teljes építőipari munkafolyamat megszervezésén, az átadás-átvételi eljáráson át az építési területről való levonulásig a teljes munka felügyelete, és ha szükséges a közterület-foglalási engedélyek beszerzése is. Ha az építőipari kivitelezési tevékenység fő-, illetve alvállalkozói szerződés alapján valósul meg, a fővállalkozó felelős műszaki vezetője felel a kivitelezés szakszerűségéért, az alvállalkozók tevékenységének összehangolásáért. Így az alvállalkozók felelős műszaki vezetőivel való együttműködés is a feladatkörébe tartozik. A felelős műszaki vezető egyszemélyi felelőse a jogszabályi előírások betartásának a kivitelezés során. A felelős műszaki vezető a kapcsolattartó az építtető képviselőjével, a műszaki ellenőrrel is. A felelős műszaki vezető közvetlen munkatársai a kivitelezés időszakában az építésvezetők, akiknek meghatározza a feladataikat.
7. A) Mi az organizációs tervek szerepe az építési folyamatban? Sorolja fel a fajtáit, tartalmukat! Sorolja fel az építési helyszín organizáció szempontjából meghatározó körülményeit, jellemzőit! A) - Az organizációs tervek szerepe (térbeli szervezés) az építési folyamatban - Az organizációs tervek fajtái, tartalmuk - Az építési helyszín körülményei, jellemzői az organizáció szempontjából Az organizációs tervek: az építmény létrehozásához szükséges erőforrások szervezéséhez szükséges feltételeket biztosító tárgyi eszközök, ideiglenes berendezések elhelyezkedését ábrázolják. Az organizációs tervek egyik leglényegesebb elmei, maga az építmény és az építményhez tartozó infrastrukturális adottságok. E két elem térbeli elhelyezkedése nagymértékben maghatározza azoknak a lehetőségeknek a körét, amelyeket a szervezés során számításba tudunk venni. Az építmény és infrastrukturális környezet térbeli elhelyezkedésén túl, figyelembe kell vennünk azok időbeni fejlődését is. Azokon a helyeken ahol egy ideig daru lehetet, ott később bejárati előtető készül. Ott ahol a kezdetben a felvonulási konténerek vannak, később parkoló lesz. Az organizációs feltételek az építés ideje alatt folyamatosan változnak. Az egyes építési fázisokban fennálló organizációs körülményeket más-más organizációs tervek, fázis tervek írják, vagy írhatják el. Az organizációs terv legtöbb esetben az építés helyszínt ábrázoló helyszínrajz, vagy annak egy részlete alapján készül. Léptékei jellemzően M=1:500; M=1:1000; M=1:2000 vagy M=1:5000. Az organizációs tervek általános tartalma: - Az építési terület lehatárolását - Az építési terület megközelíthetőségét - Az építési területen belüli utak elhelyezkedését - A meglévő közművek elhelyezkedését - Az építéshez szükséges ideiglenes áramvételi helyek elhelyezését - Az építéshez szükséges ideiglenes vízvételi helyek elhelyezését - Ideiglenes térvilágítási oszlopok elhelyezkedését - Építésvezetési és tárgyaló konténerek elhelyezkedését - Infókommunikációs csatlakozási lehetőségeket - Alvállalkozói konténerek elhelyezkedését - Raktárkonténerek elhelyezkedését - WC, öltöző, mosdó konténerek elhelyezkedését - Hulladékgyűjtő pontok elhelyezkedése - Személygépkocsi parkolási lehetőségek Az organizációs tervek egyedi tartalma: Az organizációs tervek egyedi tartalma a konkrét építési munkákhoz és az építésre jellemző technológiákhoz kapcsolódnak: - Humuszdepó helye - Földdepó helye - Telepített betonüzem területe - Betonpumpa hozzáférési lehetőségei - Mixer mosó - Betonacél lerakat és helyszíni betonacél üzem - Telepített daru(k) helye és emelési sugara - Anyag lerakatok helye (tégla, habarcs, fűrészelt fa, szigetelő anyagok stb.) - Állványzatok helye
Az organizációs terv készítésének lépései: 1. az organizációs terv céljának definiálása 2. helyszíni bejárás és helyszíni adottságok meghatározása 3. az organizációs fázis időpontjának meghatározása 4. az organizációs fázis időpontjában már meglévő építményrészek és infrastrukturális körülmények meghatározása 5. az organizációs fázis időpontjában épülő építményrészek és infrastrukturális körülmények meghatározása 6. az organizációs fázis időpontjában ideiglenesen kialakított építmények, építményrészek, gépek és infrastrukturális körülmények meghatározása. 7. helyszínre telepített üzemek területei 8. anyag lerakatok területeinek kijelölése 9. végső finomítások 10. dokumentálás Az organizációs terv készítésének első lépéseiben meg kell fogalmazni a terv készítésének céljait. Össze kell szednünk azokat a kérdéseket, amelyek választ szeretnénk kapni az organizációs terv készítése által. Az organizációs tervet csak a helyszíni körülmények ismeretében lehet készíteni. A helyszín megismerésének egyik lehetséges és szükséges módja a helyszíni bejárás. A helyszíni bejárás során nagyon sok körülmény kiderülhet, amely lényeges hatással lehet a szervezési kérdésekre. Például a terveken ábrázolt meglévő tűzcsap a valóságban máshol van. Ez a körülmény megakadályozza, hogy az ideiglenes bejáratot a tervezett helyen alakítsuk ki. A helyszínre vezető kis utcákon keresztül nem lehet pótkocsis szerelvénnyel a területet megközelíteni. Az organizációs tervezés során meg kell határoznunk azt a területet, amely területet az építési munkák során igénybe kívánunk venni. Ez igénybe vehető terület nagyság legtöbbször adottság, amelyet sok esetben már az épület tervezése során is fegyelembe kell venni. Általános esetben az építéshez rendelkezésünkre álló terület, maga az építési telek és az építési telket körülvevő közterület, a szomszédos telek egy része. A közterület és szomszédos telek igénybevételéhez minden esetben meg kell szereznünk a terület tulajdonosának hozzájárulását. Az organizációs terv készítése során már tudnunk kell azt, hogy az idegen területek milyen feltételekkel tudjuk igénybe venni, használni. A terület meghatározását követően meg kell határozni azokat a területeket, amelyeken a konkrét építési munkák fognak zajlani. A konkrét építési munkák területei és az azokhoz kapcsolódó közvetlen kiszolgáló területeken olyan organizációs eszközöket tudunk elhelyezni, amelyek folyamatosan és hatékonyan szolgálják ki az építését. Az építményt és kiszolgáló területeit kialakítva ki kell alakítanunk a belső ideiglenes közlekedési utakat és ideiglenes víz- és áramvételi helyeket. Meg kell határozni a terület megközelítésének módját és rendjét. Miután az utak helye kialakul, meg kell határozni azokat a területeket, amely területeken valamilyen anyag- vagy eszköztárolás fog történni. A tárolás területébe beleértve a konténerek elhelyezési területeit és a személygépkocsik parkoló területeit is. Az építési munkákat úgy kell szervezni, hogy a szervezési döntéseink ne jelentsenek többletköltséget az építés során. Többek között mérlegelni kell az alábbi kérdéseket: Mikor hozatjuk az építési anyagot a helyszínre? Ha korán, akkor sok helyet fog foglalni, akadályozni fogja az építés menetét, és a tárolási feltételekről is gondoskodni kell. Ha későn, akkor akadályozni fogja az építési munka menetét. Az építési területen a munka normális menetét nem akadályozó, minimális mennyiségű anyagot kell a deponálni. Meddig tartunk egy gépet a helyszínen? A gép helyszíni fel- és levonulásának, valamint helyszínen tartásának költsége van. A gépek szervezése során figyelnünk kell arra, hogy egy adott típusú gép minél több munkát tudjon a helyszínen elvégezni. Mást jelent a folyamatosság egy telepített toronydaru és egy autódaru esetében. Míg a toronydaru esetében folyamatosságot jelent az is, ha pár napig nem vesszük igénybe, addig az autódaru esetében már a pár órás ki nem használt parkoltatás is felesleges többletköltséget jelent.
8. A) Ismertesse a vállalkozási formákat és jellemezze azokat! A) - Egyéni vállalkozás, Betét társaság - Korlátolt Felelősségű Társaság, Közkereseti Társaság, Közhasznú Társaság - Részvénytársaság (nyílt, zárt) Gazdálkodó szervezetek jellemzői Gazdálkodás: a szükségletek kielégítésére irányuló szervezett tevékenység. Gazdálkodó szervezet (vállalkozás, vállalat): a gazdaság olyan egységei, melyek a rendelkezésükre álló eszközökkel gazdálkodnak. Jövedelemszerzésre törekednek és közben kockázatot vállalnak. A gazdálkodó szervezetek sokféle tevékenységet végeznek, foglalkozhatnak termeléssel, nyújthatnak szolgáltatást vagy kereskedhetnek. Különböző vállalkozási formákban működhetnek, mely lehet egyéni vállalkozás vagy társas vállalkozás. Függetlenül attól, hogy egy vállalkozás milyen formában működik, minden gazdálkodó szervezetnek vannak általános jellemzői. Ilyenek: - önállóan gazdálkodnak - kockázatot vállalnak - anyagilag érdekeltek tevékenységükben - döntéseikért anyagi, jogi és erkölcsi felelősséggel tartoznak Gazdasági társaság alapítása: A tagok a társaság alapítását alakuló közgyűlésen határozzák el. A gazdasági társaság alapításához társasági szerződés megkötése, egyszemélyes gazdasági társaságnál és zártkörűen működő részvénytársaság esetében alapító okirat, nyilvánosan működő részvénytársaság esetében alapszabály elfogadása szükséges. A társasági szerződést és az alapító okiratot valamennyi tagnak (alapítónak) alá kell írnia, jogtanácsos vagy ügyvéd ellenjegyzése mellett. A gazdasági társaság alapításához valamennyi tulajdonos vagyoni hozzájárulása szükséges. A vagyoni hozzájárulás lehet pénzbetét vagy apport (nem pénzbeli) hozzájárulás. A társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meg kell határozni - a gazdasági társaság nevét és székhelyét - a társaság rövidített cégnevét - a gazdasági társaság tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) feltüntetésével; - a gazdasági társaság tevékenységi körét; - a társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke (a tagok vagyoni hozzájárulása) rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; - a cégjegyzés módját; - a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét; - a gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják; - mindazt, amit a gazdasági társaságokról szóló törvény az egyes gazdasági formáknál kötelezően előír. A céget a cégbíróságon be kell jegyeztetni, cégközlönyben közzé kell tenni. Egy vállalkozás sikeres működését meghatározza az is, hogy hol helyezkedik el. Telephely: olyan termelőhely ahol a vállalkozó bevétel elérésére irányuló tevékenységet fejt ki. Telephely például: a műhely, üzlet, raktár, kereskedelmi képviselet, fióktelephely stb. A telephely működtetéséhez az adott önkormányzattól engedélyt kell kérni.
Székhely: A vállalkozás ügyintézésének helye a vállalkozás bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása történik. A székhely a központi ügyintézés helye, ahol a társaság ügyeire vonatkozó döntéshozatal történik. A vállalkozás székhelyét a vállalkozás alapításakor be kell jegyeztetni. Egyéni vállalkozás A vállalkozás legegyszerűbb formája. Az egyéni vállalkozás olyan gazdasági tevékenység, amelyet a természetes személy saját neve alatt folytat. A vállalkozói tevékenység megkezdését elég csak az okmányirodákban bejelenteni, amely nem lesz illetékköteles. Egyéni vállalkozás működtetéséhez nincs szükség vállalkozói igazolványra, de az egyéni vállalkozó kérésre (10 ezer forint illeték megfizetése ellenében) a vállalkozói igazolványt a hatóság kiállítja. Az egyéni vállalkozó két forma közül választhat, hogy a tevékenységét milyen formában kívánja gyakorolni: - egyéni vállalkozóként, vagy - egyéni cégként. A tevékenység elkezdése előtt azért fontos ennek eldöntése, mert tevékenységére különböző jogszabályok lesznek az irányadóak. Egyéni vállalkozás: Az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásánál a felelősség szempontjából a vállalkozás vagyonától a saját vagyon nem különül el, vagyis a vállalkozásnak nincs az alapító természetes személytől elkülönülő önálló jogképessége. Egyéni cég: Az egyéni cég az egyéni vállalkozó által alapított jogi személyiség nélküli cég, amely, az egyéni vállalkozótól (tagtól) elkülönült önálló, saját vagyonnal rendelkező jogalany. Az egyéni cégre a számvitelről szóló törvény, a társasági adóról szóló törvény, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya kiterjed, míg az egyéni vállalkozásra nem. A 358 / 2008. (XII.31.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint, bizonyos vállalkozási tevékenységek telepengedély kötelesek, vagyis az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének a telepengedély megléte is feltétele. Betéti társaság A betéti társaság olyan gazdasági társaság melynek tagjai társasági szerződéssel a társaság üzletszerű, közös gazdasági tevékenységének folytatására vállalnak kötelezettséget. Alakításához legalább két tag kell. Egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) felelőssége vagyoni betétje erejéig korlátozott. A betéti társaság elnevezést, vagy annak „bt.” rövidítését a társaság cégnevében fel kell tüntetni. Korlátolt felelősségű társaság (KFT) A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, mely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. A kft jogi személy, tagjai természetes személyek vagy gazdálkodó szervezetek lehetnek. A kft felelőssége a társaság hitelezőivel szemben korlátlan, tehát a vagyonával felelős a tartozások kiegyenlítéséért. A tagok felelőssége csak a társaságba bevitt vagyon erejéig terjed. A társaság tagjai a taggyűlésen gyakorolhatják tulajdonosi jogaikat. A társaság ügyeinek az intézését az ügyvezető látja el. A társasági szerződés bármilyen módosításához, a kft megszüntetéséhez a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A közkereseti társaság, röviden kkt. olyan gazdasági társasági forma, amelyben a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közösen gazdálkodnak, és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. A kkt. rendszerint családi vagy kisvállalkozásokra jellemző vállalkozási forma. A korábbi gazdasági munkaközösségek közkereseti társaságként működhetnek tovább. A közhasznú társaság közhasznú tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. Közhasznú tevékenység a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység. A közhasznú társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat; a társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között. A részvénytársaság, röviden rt. egy tőkeegyesítő társaság, zártkörűen és nyilvánosan működtethető, de alapítása csak zártkörű formában lehetséges, a működési forma megváltoztatásával válhat nyilvánossá. A hitelezőkkel szemben a részvénytársaság részvényeseinek nem áll fenn mögöttes felelőssége. Ellentétben például a közkereseti társaság tagjaival és a betéti társaság beltagjával, ezért csak jelentős alaptőkével alapítható. A részvénytársaságnak rendelkeznie kell egy bizonyos, a törvényben meghatározott mértékű alaptőkével, amely valójában az összes részvény névértékének összege. A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb 5 millió forintnál, a nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje pedig nem lehet kevesebb 20 millió forintnál.
9. A) Ismertesse, mely esetekben szűnik meg a munkaviszony? Milyen módjait ismeri a munkaviszony megszüntetésének? Térjen ki a felmondási időre és a végkielégítésre! Mondjon példát olyan magatartásra, amelynek következtében a munkáltató rendkívüli felmondással szüntetheti meg a munkaviszonyt! A) -A munkaviszony megszűnésének esetei -A munkaviszony megszüntetésének módjai -A rendes felmondás menete (a munkáltató szünteti meg a munkaviszonyt) - Felmondási idő, végkielégítés - Példa a munkáltató általi rendkívüli felmondásra A munkaviszony: A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. Azokat az általános előírásokat, melyek minden munkáltatóra és munkavállalóra vonatkoznak a Munka Törvénykönyve, mint legmagasabb szintű jogszabály szabályozza. A vállalkozások a munkaviszonyra vonatkozó helyi szabályokat általában a kollektív szerződésben rögzítik. A helyi intézkedések nem lehetnek ellentétesek a felsőbb jogszabályokkal. Ellentétes intézkedést semmisnek kell tekinteni. Minden olyan munkaviszonyra, amelynek alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik, továbbá amelynél a magyar munkáltató munkavállalója a munkát külföldön, kiküldetésben végzi, a Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. Törvény) az irányadó. A munkaviszonnyal kapcsolatban tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkavállalók között nemük, koruk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdekképviseleti szervezethez való tartozásuk, valamint a munkaviszonnyal össze nem függő egyéb körülmény miatt. Munkaviszony: a munkáltató és a munkavállaló között munkaszerződéssel létrejövő munkavégzésre irányuló jogviszony. Munkaviszony szempontjából a tizennyolcadik életévétbe nem töltött személy fiatal munkavállalónak minősül, (eltérő jogszabályok vonatkoznak rá) még a tizenhat éven aluliak munkavállalásához a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges. (nyári diák munkára is vonatkozik) Munkaviszony fajtái: - rész munkaidős munkaviszony, - határozott idejű munkaviszony, - határozatlan idejű munkaviszony, - megbízásos munkaviszony Munkaviszony megszüntetése A munkaviszony megszűnik: - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, - a határozott idő megszűnésével, - a munkavállaló halálával. A munkaviszony megszüntethető: - a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével, - rendes felmondással, - rendkívüli felmondással, - azonnali hatállyal a próbaidő alatt.
A határozatlan időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel, rendkívüli felmondással, illetve a próbaidő kikötése esetén a próbaidő alatt azonnali hatállyal szüntethető meg. Ezektől eltérően is megszüntetheti a munkáltató a határozott időre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát, ez esetben azonban a munkavállalót egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, akkor pedig a hátralévő időre jutó átlagkeresete megilleti. A munkáltató köteles felmondását megindokolni. Az indoklásból világosan ki kell tűnnie a felmondási oknak. Az indok csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A felmondási idő tartama legalább 30 nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg. Közös megegyezés esetén a felek rövidebb felmondási időben is megállapodhatnak. A 30 napos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött idővel arányosan nő.(ezeket, az időpontokat a Munka Törvénykönyvében megtalálhatja.) A munkáltató rendes felmondása esetén a munkavállalót fel kell menteni a munkavégzés alól a felmondási idő felére. A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. A felmentés alatti időtartamra a munkavállalót átlagkeresete illet meg. Ha a munkavállaló szünteti meg munkaviszonyát rendes felmondással, nem jogosult a munkavégzés alóli mentesítésre. A munkáltató felmondása esetén a munkavállalót végkielégítés illeti meg. A végkielégítés mértéke a munkáltatónál töltött idő függvénye. Mindkét fél megszüntetheti rendkívüli felmondással a munkaviszonyt, ha a másik a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Rendkívüli felmondás esetén a rendes felmondás szabályai nem alkalmazhatók. A munkaviszony megszüntetésekor a munkavállaló részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályban előírt igazolásokat.
10. A) A beruházási folyamat megvalósításában több szakember működik közre. Milyen formái vannak a szereplők kapcsolattartásának (külső kapcsolatok)? Milyen hivatalos dokumentumai vannak a munkahelyi kapcsolattartásnak (belső kapcsolatok)? Milyen egyéb kapcsolattartási módokat ismer? Nagyberuházás esetén milyen kooperációs formák és milyen gyakorisággal fordulhatnak elő? A) - A kapcsolattartás formái külső partnerekkel: - Formális, informális - Szóbeli, írásbeli kapcsolattartás és jellemzői - A hivatalos levél formai elemei - A munkahelyi belső kapcsolattartás hivatalos dokumentumai - A kapcsolattartás egyéb módjai - Kooperációs formák és szokásos gyakoriságuk nagyberuházások esetén: - Vezetői értekezletek - Tervezői kooperációk - Kivitelezési kooperációk A szóbeli (verbális) kommunikáció emberi nyelven való közlést jelent, amelyet olyan jelek kísérnek, mint a szemkontaktus, az arckifejezés, a testtartás, vagy egy kézmozdulat. Ezek a jelek megerősíthetik, segíthetik a szóbeli közlést, de akár hiteltelenné is tehetik azt. Két vagy több ember beszélgetése nem csupán az információk cseréjét jelenti, megfigyelhetők azok az akaratlan érzelem kifejeződések, melyek a beszélgető partnerek egymáshoz való viszonyára utalnak. A szóbeli kommunikáció, vagy kapcsolattartás történhet: - Személyesen (közvetlenül), amikor az információt adó mondandóját testbeszéddel (idegen szóval: metakommunikációval) segítheti, és azonnali visszajelzést kaphat a másik féltől, rögtön mérhető a másik fél reakciója. - Technikai eszközök (telefon, internet) felhasználásával, amikor távolban lévő személyek között is azonnali információcsere válik lehetővé. Beszélgetés, megbeszélés: Jellemzője a célirányosság, témáját tekintve lehet kölcsönös tájékozódás, tájékoztatás, közös feladat átgondolása. Tárgyalás: Célja: valamiben megegyezésre jutni. A tárgyaló személyek minden esetben ismerik a tárgyalás témáját, arra felkészülhetnek. Nézetkülönbség esetén meggyőzés eszközével kell élni. Kötöttebb, mint a megbeszélés. A tárgyalások írásos formában is rögzítésre kerülnek.
Gyakran előfordul, hogy egy technikus munkavégzése során hivatalos levelet, megrendelést, vagy emlékeztetőt, feljegyzést készít. Az építés kivitelezésben, a beosztottak irányítása során, a döntések közvetítése nem csak közvetlen módon, azaz szóban történhet, hanem írásban utasítva, rendelkezve. Az írásos kapcsolattartás közvetett, nem személyes kommunikáció. Ha a személyes találkozás a partnerrel nem alkalmas (pl. időhiány miatt), vagy nem lehetséges (pl. nagy földrajzi távolság miatt), a kommunikáció általában írásban történik, jelentés, levél, vagy üzenet formájában. A kapcsolattartási lehetőségek között természetesen szerepel a technikai eszközök (telefon, internet) felhasználása is, amikor távolban lévő személyek között azonnali információcsere válik lehetővé hang, vagy kép formájában. Az írásos kommunikáció sokszor túlságosan formálisnak, személytelennek tűnhet. A félreértések elkerülése érdekében célszerű egyenesen a tárgyra térni, tömören, de érthetően írni. Hangneme legtöbbször tárgyilagos. Azzal is számolni kell, hogy az írásos kommunikáció esetében sok esetben nem szükséges az azonnali válasz, így például egy meghívó elküldése után. Egyik előnye, hogy időt biztosít a gondolatok megfogalmazására. Az írásos kapcsolattartás legjellemzőbb, és az építőipari tevékenységek során is alkalmazott műfajai:
- levél (hivatalos levél), körlevél, - megrendelés, - meghívó, - jegyzőkönyv, - emlékeztető, - feljegyzés, - megbízási szerződés, - internetes honlap, - e-mail, - cégismertető, - reklám. A HIVATALOS LEVÉL: A hivatalos levelekben megszabott formai kellékeket és szabályokat kell alkalmazni. A hivatalos levelekben alaki szempontból 3 fő szerkezeti részt különböztetünk meg: a fejrészt, a főrészt és a záró részt. Fejrész: Feladó adatai: A feladó adatai egyfajta reklámként jelenik meg a leggyakrabban előre nyomtatott céges papíron, mert ott látható a szervezet emblémája, sok esetben egyéb jellemző képe (pl. minőségbiztosítás), amit fontosnak tart, láttatni szeretne a címzettel. Praktikus okok is indokolják az elhelyezését, hiszen pontos neve, elérhetősége (postai cím, telefon, fax, e-mail, adószám, bankszámlaszám) is itt kerül feltüntetésre. Céges papír hiányában pótolható pecséttel, "élőfejként" történő elhelyezéssel, vagy felírással, utána két sornak megfelelő távolság kihagyásával. Címzett adatai: Két részből tevődik össze: név és postai cím. A név, a címzett cég pontos neve. Amennyiben ismert személynek szól a levél, a következő sorba az ő neve (valamilyen kiemelést alkalmazva, pl.: cégnév-álló és félkövér, személynév-dőlt és félkövér) és beosztása, munkaköre kerül. A postai cím egy sor kihagyásával kerül elhelyezésre, a helységnév aláhúzásával. Keltezés: A levél jobb felső részére kerül, és készítésének helyét, valamint időpontját tartalmazza: helységnév, évszám, hónap, nap. Irattározási adatok: Közvetlenül a keltezés alá kerül. A későbbi kikeresés és hivatkozás alapjául szolgál. Ügyintézői adatok: Közvetlenül az irattározási adatok alá kerül. A levél írójának neve és elérhetősége, vagy a hivatalos levél ügyintézője és leírója kezdőbetűi szerepelnek ezen a helyen. Főrész: Tárgy: Sorkihagyás után, a levél bal oldalán kezdve, teljes szélességben írható, szükség esetén több sorban is. Rövid összegzése a szövegben leírtaknak, pl. megrendelés, vagy XY engedélytől eltérő kivitelezése, vagy Szerződés módosítása, stb. Megszólítás: A tárgy alatt, a harmadik sornak megfelelő távolságra, felkiáltójellel a megszólítás után. Nincs minden esetben név szerinti megszólítás, ilyenkor helyére a szöveg kerül, pl. Tájékoztatjuk Önöket, hogy … . Szöveg: A megszólítás után egy sornak megfelelő távolság kihagyása után kezdhető a rövid, érthetően megfogalmazott, esetleg időrendi sorrendbe rendezett, vagy a jól ismert bevezetés, tárgyalás, befejezés tagolásban rendszerezett szöveg. Több oldal esetén célszerű számozni az oldalakat. Záró rész: Üdvözlés: Általában egy-két szavas, pl. üdvözlettel, vagy tisztelettel. Aláírás: Az üdvözlés után három sornak megfelelő távolságra kerül és egy aláíró esetén a lap jobb oldalára. Két aláíró esetén az utoljára aláíró a baloldalon ír alá (pl. igazgató).
Melléklet: Amennyiben a levélhez melléklet is tartozik, az aláírás után egy sornak megfelelő távolsággal, a papír baloldalán helyezkedik el. Két-három mellékletet egymás alá írva felsorolunk, több melléklet esetén csak a darabszámát tüntetjük fel. Sok esetben ez a helye annak a felsorolásnak, hogy a címzetten kívül még kik kapnak a levélből.
Értekezletek: Értekezlet típusok: Az értekezlet típusát alapvetően a tárgyalt téma és a cél határozza meg. - formális értekezlet: jellemzően szigorú napirend szerint felépített megbeszélés, a vitát erre kijelölt valaki vezeti, a hozzászólások időtartama korlátozott. Ebbe a körbe tartoznak pl.: a különféle szakmai bizottsági ülések. - informális értekezletek - részben spontán módon alakulnak ki, az "üljünk le és beszéljünk valamikor" gondolat jegyében, ill. sok esetben a formális értekezlet után, annak egy-egy témája köré szerveződik, a résztvevők egy részéből. Általában valamely speciális kérdésre összpontosítanak, és a résztvevők z az adott kérdés szakértői, vagy az iránt kiemelten érdeklődők. - tervezett informális értekezletek - a leghatékonyabb megoldások, jellemzően valamely projekthez kapcsolódóan alakulnak ki. Alapvetően a tervezője készíti elő azokat a helyzeteket, amelyek alapján ezek az értekezletek "spontán módon" kialakulnak. Értekezletek a tárgyalt téma és cél alapján: "Mit kell tudni"- típusú értekezlet - jellemzően egy-egy új projekt indítása előtt, fő célja, hogy az adott projektcsoportban résztvevők valamennyi információt megosszanak egymással. -"Hogy mennek a dolgok" - típusú értekezlet - jellemzően időszakos megbeszélés, egymást ismerő , egymással együtt dolgozó személyek, csoportok között. Cél: az eddig elvégzett munka értékelése, a folyamatok közös áttekintése, tapasztalatcsere. Az ilyen típusú értekezletek elengedhetetlen eleme a vita, amelyet tudatosan kell vezetni. Ez lehet időzített, számon kérő - beszámoltató értekezlet, valamely munkafolyamat adott fázisához kapcsolódóan. -"Problémamegoldó" értekezletek - jellemzően gyors megoldást igénylő kérdésekben hívják össze. Nagyon fontos a célorientált vezetés, a gyors döntéshozatal. Sok esetben itt valamely munkatárs, vagy csoport konkrét felelőssége is felmerül, ezért a vezetőnek vigyáznia kell, hogy se az indulatok, se a személyeskedés ne szabaduljon el. -"Ötletbörzék"- a problémamegoldó megbeszélések egyik kedvelt módszere. Lényege, hogy az adott témához értő emberek vesznek részt rajta. A kérdés megbeszélése során felmerülő valamennyi ötletet összegyűjtik, nem minősítik, és nem rangsorolják azokat. Cél: minél több lehetséges ötlet és megoldás összegyűjtése.
11. A) Hogyan történik az építési munkák elszámolása? Fejtse ki az elvégzett részmunkák, a pótmunkák és többletmunkák számlázására vonatkozó tudnivalókat! Mit jelent a szavatossági és jótállási időszak, és milyen kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a kivitelezőnek? Mit jelent a hibás és a hibátlan teljesítés? A) - Az építési munkák elszámolásának típusai - A részmunka, pótmunka, többletmunka fogalma, elszámolása - Szavatosság és a kivitelező kötelezettsége - Jótállás és a kivitelező kötelezettsége - Hibás teljesítés és jogkövetkezményei - Hibátlan teljesítés Pótmunka, többletmunka Azokat a műszakilag szükséges munkákat, a költségvetésből hiányzó, de a tervben szereplő munkákat (többletmunkát), valamint amelyek nélkül a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható, a Ptk. előírásai szerint a vállalkozó köteles elvégezni. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységekről 2.§.-a megfogalmazásban: - többletmunka: a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési vagy kivitelezési) dokumentációban kimutathatóan szereplő, de a szerződéses árban (vállalkozói díjban) figyelembe nem vett tétel, - pótmunka: a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő külön megrendelt munkatétel (munkatöbblet) A két fogalom közötti különbségnek az átalánydíjas szerződés esetén van jelentősége, ugyanis: - A többletmunkáért nem jár további díjazás az átalánydíjas szerződés esetén. Ennek ellenére a vállalkozó köteles a többletmunkát elvégezni. Tételes elszámolás esetén is csak akkor számolható el a többletmunka, ha a vállalkozó a beárazott tételes költségvetéssel bizonyítani tudja, hogy az nem szerepel a költségvetésben. - A pótmunkáért plusz díjazás jár, mivel azt az átalánydíj nem tartalmazza. Azt a pótmunkát, amelynek elvégzése nélkül, az építmény rendeltetésszerűen nem használható, a vállalkozó köteles elvégezni. Az új pótmunkákat, amelyek nem tartoznak az előbbi fogalomkörbe, a vállalkozó nem köteles elvégezni. A pótmunka műszaki szükségességét a vállalkozó az építési naplóban haladéktalanul köteles közölni az építtetővel, ill. az építtető a pótmunka igényét a vállalkozóval.
Hibás teljesítés, szavatosság Hibás teljesítés: Csekély hiba esetén, amely a rendeltetésszerű használatot nem akadályozza, az építmény átvételét az építtető nem tagadhatja meg. Előfordul, hogy a kivitelező a szerződésben foglaltakat nem megfelelő minőségben, vagy nem a vállalt tartalommal teljesíti. Ez jogi következményekkel jár. Az építtető a kivitelező hibás vagy hiányos teljesítése esetén jogosult a készre jelentett munka átvételének megtagadására. Az építtető hibás teljesítés esetén, élhet szavatossági igényével: 1. kérheti a hiba kijavítását, vagy 2. árleszállítást igényelhet, vagy 3. elállhat szerződéstől. Kijavítás: A kijavítást a hibásan teljesítő kivitelező köteles, megfelelő időn belül kijavítani. A kijavítást a lehető legkevesebb kényelmetlenség okozásával kell elvégeznie.
Amennyiben a kijavítást a hibásan teljesítő kivitelező megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, az építtető a kivitelező költségére más vállalkozóval kijavíttathatja, vagy saját maga kijavíthatja. A hibás munkanem kijavításáig az építtető, az építési díj megfizetéséből, arányos részt visszatarthat. Árleszállítás: Amennyibe a hiba a rendeltetésszerű használatot nem akadályozza, és minőségileg kifogásolható eredmény érhető el a kijavítással, az építtető a hiba kijavítása helyett árleszállítást kaphat. Elállás: Csekély hiba esetén az építtető nem állhat el a szerződéstől, és az építmény átvételét nem tagadhatja meg. Szavatosság A kivitelező a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik. Szavatossági igény: Az építtetőnek a hibás teljesítésből eredő jogai. A károsult építtető a szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti. A kártérítés szabályait a Ptk. 310.§-a tartalmazza. Rejtett hiba esetén, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés (átadás-átvétel) időpontjától számít. Ha a hiba jellegénél fogva, vagy az építmény természeténél fogva meghatározott időn belül nem volt felismerhető, észlelhető. A három évnél kevesebb alkalmassági idő kikötése a kivitelezői szerződésben semmis. Rejtett hiba esetén a kötelező alkalmassági idő: 1. 1év 2. 3 év a tartós rendeltetésű szerkezet, dolog esetén, 3. 3 évtől több, amennyiben külön jogszabályban, kötelező alkalmassági idő van megállapítva, ebben az esetben, az tekintendő az igény érvényesítési határidejének. A jótállás (garancia) A kivitelezőnek Jótállási kötelezettsége azokban az esetekben van, ha azt jogszabály írja elő, vagy építési/vállalkozási szerződésben a felek ilyen kötelezettségeket kötnek ki. Olyan hibás teljesítésre vonatkozik a jótállás, amelynek oka az átadást megelőzően a kivitelező hibájából keletkezett. A jótállás nem azonos a szavatossággal. A jótállási időtartam után szavatossági és kártérítési igényt lehet érvényesíteni. A kivitelező köteles írásban jótállási nyilatkozatot tenni, melyet az átadás-átvételkor az építtetőnek át kell adnia. A jótállási nyilatkozatnak tartalmaznia kell: - A jótállás kötelezettjének (kivitelező) megnevezését, címét. - Az építtető jótállásból eredő jogainak érvényesítésének módját. - A jótállás tartalmát, időtartamát, területi hatályát. Számlázás, fizetési feltételek Az építési folyamat zárásaként kerül sor a számlázásra. A vállalkozási díj megfizetését az építési (vállalkozási) szerződés tartalmazza, a felek közös megállapodása alapján meghatározott módon és feltételekkel. A felek megállapodása alapján a vállalkozási díj lehet átalányáras, vagy tételes elszámolású. A számla helyes kitöltése nagyon fontos, mivel az adóhatóság az ellenőrzései alkalmával többnyire azért bírságol, mert a számla nem felel meg a törvényben előírtaknak. A számlázás történhet: 1. részszámlázással 2. végszámlázással
Az építtető csak szabályszerűen kiállított számlákat köteles kiegyenlíteni, amelyek a szerződésszerűen teljesített munkákról kerültek kiállításra. A kivitelező (vállalkozó) késedelmi kamatot számíthat fel (Ptk. 301/A§) az építtetőnek (megrendelőnek), ha a számlákat késedelmesen egyenlíti ki. Számla kiállításának módja: - forgalomban kapható számlatömbben, vagy - számítógépes számlázó programmal Mindkét számlázási mód szigorú számadási kötelezettséggel jár, ezért a beszerzésükről a számlát meg kell őrizni, a számlatömböket, a számlázó program megfelelőségi nyilatkozatát és programleírását pedig nyilvántartásba kell venni. A bizonylat megőrzési kötelezettségnek a jogszabályban foglalt ideig eleget kell tenni a kiadási, és a bevételi számlák esetében is. Számla helyett nyugtát lehet kibocsátani jogszabályban foglalt esetekben (a megrendelő magánszemély és azonnal fizet, valamint 900 ezer forint értékhatár alatt van a szolgáltatás). - A számla kiállítható magyar nyelven, vagy élő idegen nyelven. - A devizában kiállított ÁFÁ-s számlán, az ÁFA összegét forintban is fel kell tüntetni. Az MNB árfolyam akkor alkalmazható, ha az APEH felé előre be lett jelentve. - Adóellenőrzéskor az idegen nyelven kiállított számláról a kibocsátó saját költségén köteles hiteles magyar nyelvű fordításról gondoskodni. - A nyugta kizárólag magyar nyelven állítható ki.
12. A) Az Ön munkahelyén is a kivitelezés egyik legfontosabb dokumentuma az építési napló (e-építési napló). Beszéljen az e-építési napló szerepéről, jelentőségéről és vezetésének szabályairól, hozzáférési lehetőségeiről! A) - Az e-építési napló szerepe, jelentősége - Mikor kell (kötelező) e-építési naplót vezetni? - Az építési napló tartalmi és formai követelményei - Hozzáférés az e-építési naplóhoz - Az építési napló vezetésének szabályai: - Bejegyzésre jogosultak - A nyilvántartási és a naplórész tartalma - Az építési napló mellékletei Az építési napló olyan írásos dokumentáció, amely időrendben tartalmazza az adott építőipari kivitelezési tevékenység jelentős eseményeit, tényeit (folyamat leírását, adatait, megfelelőségét, mellékleteit, stb.) a munka kezdetétől, a befejezéséig. Bírósági, és hatósági eljárások esetén bizonyító erejű dokumentum. Az építési naplót a munkaterület átadásakor a kivitelezőnek kell megnyitnia, és a kivitelező az elkészült építmény átadás-átvételét követő 10 évig a köteles megőrizni. Az építési naplót az építtetőnek megnyitásakor, és az építési munkák befejeztét követően is alá kell írnia. Az építési napló többek között az építési kivitelezési tevékenységének résztvevői közötti kapcsolattartásra, kommunikáció is szolgál. A kivitelezés résztvevői az építési naplóba történő bejegyzéssel értesítik egymást, az építést érintő fontosabb eseményekről, tényekről, körülményekről, illetve az esetleges veszélyhelyzetekről, amely az építés folyamatában a tudomásukra jut, és valami módon befolyásolják a szerződésben foglalt kötelezettségeik teljesítését. Az építési munkaterületen építési napló és a mellékleteit hozzáférhető módon kell tárolni, és biztonságos őrzéséről gondoskodni kell. A kivitelezés területéről a naplót elvinni még ideiglenesen sem lehet, csak hatósági, bírósági eljárásban való felhasználásra. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009 (IX.15.) kormányrendelet szerint elektronikus építési naplót (e-építési naplót) kell vezetni építményfajtától függetlenül minden építésügyi hatósági engedélyhez (ideértve a sajátos építményfajtákra vonatkozó engedélyezési szabályokat is) vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött, építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről. Az építtetőnek az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) nyilvános felületén keresztül kell kezdeményeznie az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését. Olyan esetekben, amikor jogszabály az építési napló vezetését nem teszi kötelezővé,- az építtető és a vállalkozó kivitelező megállapodása szerint - az építési napló önkéntesen is vezethető elektronikusan az e-építési napló alkalmazásban.
Az e-építési napló alkalmazás használatáról: Az e-építési napló, mint webes alkalmazás a vezetésére kötelezettek és a bejegyzésre vagy betekintésre jogosultak számára ügyfélkapus azonosítás után bárhonnan, a nap bármely szakában elérhető.
Az alkalmazást ideiglenes ügyfélkapuval rendelkezők nem használhatják, csak az ideiglenes ügyfélkapujuk véglegesítését követően léphetnek be a rendszerbe! Az építési napló tartalma, célja és formai követelményei az elektronikus építési napló vezetéssel lényegében nem változtak. Ez e-építési napló is a szerződés szerinti építőipari kivitelezés tárgyát, az építési-szerelési munkák adatait, az építési munka menetét, megfelelőségét, a teljesítési igazolásokat és a kapcsolódó dokumentumokat rögzíti. Egy beruházáshoz egy e-építési napló tartozik, függetlenül a beruházás nagyságától, a beruházás kapcsán megkötött építőipari kivitelezési tevékenység végzésére irányuló szerződések számától. A fővállalkozó vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező az alvállalkozó(k) építési napló vezetését(eit) átvállalhatja. A lezárt elektronikus építési naplók elektronikus formában kerülnek megőrzésre. Az archiválás központi tárhelyen történik. Szükség esetén a napló nyomtatását is könnyen meg lehet oldani.
Az építési naplóba észrevételt írhatnak be: - az építtető, - a beruházás-lebonyolító - a műszaki ellenőr, - a tervezői művezető - a generálkivitelező - az alvállalkozó, - felelős műszaki vezető, - külön jogszabályban foglalt esetekben - az építésfelügyeleti hatóság - műemlék felügyelőség - más államigazgatási szerv - a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor Az építési naplóba és mellékleteibe betekinthet: - az építésügyi, örökségvédelmi hatóság, - más államigazgatási szerv, - a munkavédelmi, munkaügyi felügyelőség - a NAV Az építési napló mellékletei: - a jogerős építésügyi hatósági engedély, a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció - a tervezői művezető által átadott tervrajzok - a megfelelőségi igazolások - okiratok, melyeket az ellenőrző hatóságok készítettek - a generálkivitelező és alvállalkozó által vezetett egyéb naplók - felmérési napló (ha az elszámolás alapja a felmérés) - építési hulladék nyilvántartólap - bontási hulladék nyilvántartólap - az építőipari kivitelezéssel kapcsolatos egyéb okiratok, tervrajzok, jegyzőkönyvek, számítások - felmérési napló - az építési, és bontási hulladék-nyilvántartólap - minőség-ellenőrzés bizonylatai: szemrevételezés, mintavétel, talajmechanikai szakvélemény
13. A) Önt megbízzák az építkezés időbeni szervezési dokumentációjának elkészítésével. Időtervek készítésekor milyen elemzéseket kell elvégeznie az ütemtervek elkészítése előtt? Milyen hagyományos szervezési módszereket ismer, ismertesse azok felépítését! A) - Időbeni szervezés fogalma - Folyamatképzés, erőforrásigény meghatározása, folyamatelemzés, folyamatkapcsolatok - Hagyományos szervezési módszerek - Sávos ütemtervek (munkamenet, létszám-, gép-, anyagütemterv) - Koordináta rendszerű ütemtervek (ciklogram) Az építmény megépítésének teljes megvalósítási idejét úgy tudjuk meghatározni, hogy elemekre, munkafolyamatokra bontjuk, és az egyes munkafolyamatok idő-, gép- és létszámigényének ismeretében elemezzük azok egymáshoz való viszonyulását, egymáshoz való kapcsolásuk módját. Természetesen az építési mód, a technológiai sorrend figyelembe vételével megvizsgáljuk, hogy mely folyamatokat kell az előző befejezése után indítani, mely folyamatoknál enged a technológia egyszerre folyó munkavégzést, és mely folyamatoknál tudjuk a kettő kombinációját alkalmazni. Előfordulhat, hogy szeretnénk minél hamarabb elkészülni a munkával, amelyet a létszám növelésével kívánunk elérni, de kiderül, hogy nem férnek el, és egymást akadályozzák a munkavégzésben, ezzel lelassítva a folyamatot. Tehát ellenkező hatást értünk el, mint amit szerettünk volna. Az építés idejét nagymértékben rövidíthetjük úgy is, hogy azonos időben több szakma is jelen van. Természetesen itt is vannak határok. Belátható, hogy a mennyezet festése és a lapburkolat lerakása azonos helyiségben (pl.: konyhában) és azonos időben nem végezhető. Az építmény vagy beruházás megvalósítása érdekében a munkafolyamatokat időben egymáshoz kell kapcsolnunk úgy, hogy egyúttal meghatározzuk az egyes folyamatok időtartamát és erőforrásigényét, ahol az erőforrásigény elsősorban munkaerőt jelent. A munkafolyamatok időben történő összekapcsolásának módjai: 1. Soros munkafolyamat kapcsolás – egymás utáni kapcsolódás, amelynél a munkafolyama befejezése után kezdődhet el az őt követő munkafolyamat. 2. Párhuzamos munkafolyamat kapcsolás – amelynél az egyes munkafolyamatok azonos időben, párhuzamosan folynak. Ilyen esetben az egyes munkafolyamatok azonos időben is elkezdhetőek, egymást nem zavarva, párhuzamosan végezhetőek 3. Átlapoló munkafolyamat kapcsolás – amelynél az egyes folyamatok kezdése és befejezése között időbeli eltérés van, és az érintett folyamatok csak meghatározott időben egyidejűek. Egy-egy munkafolyamat megvalósításához szükség van építőanyagokra, gépekre, szakmunkásokra, a szakmunkásokat kiszolgáló segédmunkásokra, valamint ezeket finanszírozó pénzre. Ezeket együttesen erőforrásnak nevezzük.
Erőforrásigény meghatározása Egy-egy munkafolyamat elkészítésének munkaideje attól függ, hogy mekkora az elkészítendő feladat mennyisége, egy szakmunkás mennyi idő alatt képes egy mennyiségi egységet megvalósítani, illetve milyen létszámú szakmunkás és segédmunkás létszám áll a rendelkezésünkre. Amikor a kivitelezési folyamat részfeladatait akarjuk meghatározni, általában már a rendelkezésünkre áll a tervdokumentáció, és szerencsés esetben az építési részfeladatokat megfelelően tagoló tételes költségvetés, vagy a költségvetés kiírás és mennyiségi adatai.
Az erőforrásigény, kifejezhet emberi, vagy gépi erőforrást. Meghatározása:
Ei – erőforrásigény (nap/fő) = az elkészítendő feladat mennyisége (m2; m3; db; stb.): megtalálható a tételes költségvetésben, vagy számítandó n – időnorma 1 fő esetén (h/m2; h/m3; h/db; stb.): megtalálható a normagyűjteményekben 8 – egy műszak óraszáma (a kivitelező munkarendje szerint lehet bármilyen más érték, pl. 9, vagy 10 óra) Amennyiben számításaink során csupán ezt a képletet alkalmaznánk, úgy az derülne ki számunkra, hogy az adott munkafolyamat mennyi ideig készülne, ha csak egy munkást foglalkoztatnánk. Ahhoz, hogy rövidítsünk a megvalósítási időn, több szakmunkást kell foglalkoztatnunk. Ez további problémákat vet fel, így például azt, hogy ha növeljük a szakmunkások számát, hány főre növeljük az őket kiszolgáló segédmunkások számát. Mindezek meghatározásához az alábbi képlet nyújt segítséget:
ahol:
Ei – erőforrásigény (nap/fő) L – a munkafolyamat létszáma (fő) t – a munkafolyamat időtartama (nap, műszak)
Ha mind a két képlet az erőforrásigényt fejezi ki, akkor a következő egyenlet is igaz:
Sok esetben találjuk szembe magunkat azzal a problémával, hogy meghatározott idő alatt kell egy munkát elvégezni. Ilyenkor azt kell meghatározni, hogy hány főt foglalkoztassunk ennél a munkánál. Természetesen az elvégzendő feladat munkamennyisége ismert, már ki van számolva, az időnormát megkeressük a normagyűjteményben, és 8 órás műszakkal számolva, az adott időt figyelembe véve, az
képletet felhasználva tudjuk meghatározni a szükséges létszámigényt mindig egész számra kerekítve. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nem rendelhetünk egy munkához több szakmunkást, mint amennyi hozzá is fér. Sok esetben azt szeretnénk meghatározni, hogy a rendelkezésünkre álló dolgozói létszámmal mennyi idő alatt tudunk egy bizonyos munkát elvégezni. Ebben az esetben úgy rendezzük a képletet, hogy az időtartamot határozhassuk meg:
Az építési ütemterv célja: hogy az építésütemezéssel kapcsolatos információkat időben rendezze, átlátható formában ábrázolja, és alkalmas legyen az építésszervezéssel kapcsolatos döntésekhez további információkat szolgáltatni. Célja még, hogy az építés folyamatának tervezését elősegítse, hogy az építési folyamat a legoptimálisabb költséggel, a legjobb minőséggel és a tervezett építési időtartamot legjobban megközelítő átfutási idővel valósuljon meg.
Az építés ütemtervezésének segítségével a minőségi, gazdaságossági és ütemezési szempontokat szem előtt tartava tudjuk az építéshez szükséges erőforrásokat (emberi munkaerő, gépi munkaerő és anyag) a szükséges mennyiséggel, a szükséges időben és a szükséges minőségben szervezni. Az építés ütemezésének dokumentált formája az építési ütemterv. A dokumentálás módja, az ábrázolás módja és az építési ütemtervet meghatározó információk logikai kapcsolatainak kezelésével kapcsolatos módszerek alapján különböző építési ütemterveket különböztetünk meg. Jellemzően az ütemtervek lehetnek: - sávos ütemtervek. - hálós ütemtervek, - ciklogrammok Sávos építési ütemterv készítésének lépései: 1. az építési ütemterv céljának definiálása (a konkrét esetben mire szeretnénk használni) 2. az időskála meghatározása 3. a tevékenységek hierarchia szintjének meghatározása és a tevékenységek meghatározása az adott hierarchia szinten 4. a tevékenységek időtartamának kiszámítása, meghatározása 5. a tevékenységek logikai kapcsolatainak meghatározása 6. végső finomítások 7. dokumentálás Az ütemtervet használhatjuk: 1. a kivitelezési tevékenységünk ütemezésének ellenőrzésére 2. erőforrások (emberek, gépek, anyagok) ütemezésének kimutatásához 3. tevékenységek ütemezésének kimutatásához 4. erőforrások ütemezésének kimutatásához 5. finanszírozási döntések támogatására 6. organizációval és helyszíni szervezéssel kapcsolatos döntések támogatására 7. erőforrás beszerzési előkészítő munka szervezéséhez. Az ütemtervekkel kapcsolatos egyik legfontosabb fogalom a kritikus út. A kritikus úton azok a tevékenységek vannak, amelyek összessége meghatározza a teljes projekt átfutási idejét. Ha a kritikus úton lévő tevékenység bármelyike egy időegységgel meghosszabbodik, akkor teljes projekt kivitelezési időtartama meghosszabbodik. Abban az esetben, ha kritikus úton lévő egyik tevékenység hosszát egy időtartammal csökkentjük, Erőforrást vonunk be, újragondoljuk a tevékenységet és a többi, akkor a két eset történhet. Az egyik esetben a projekt időtartama csökken. A másik esetben a kritikus út áthelyeződik egy másik tevékenységre és a kritikus út hossza nem csökken tovább.
Hálóterv CPM (Kritikus Út Módszere – logikai háló) Célkitűzése, hogy a sokféle, bonyolult tevékenységről könnyen átlátható képet adjon, a feladatok végrehajtásának ütemezését, időbeni lefolyását kezelhetőbbé tegye. A módszer jelentősége növekszik azáltal, hogy a beruházás megvalósításának időtartama szempontjából kritikus folyamatokat megjelöli, illetve kiemeli a folyamathalmazból. A kritikus folyamatok kijelölésével lehetőséget nyújt a műszaki vezetés számára, hogy figyelmét és a rendelkezésre álló erőforrásokat elsősorban oda csoportosítsa, ahol az esetleges elmaradás az egész beruházás határidőre való átadását veszélyezteti. Ehhez azonban azt is tudni kell, hogy honnan lehet elvenni kapacitást annak veszélye nélkül, hogy az így meghosszabbodott, korábban nem kritikus folyamatok ne váljanak maguk is kritikussá. A hálódiagramos eljárás rendkívüli előnye tehát, hogy nemcsak arra ad megoldást, hogy a beruházás megvalósításának lehető legrövidebb időtartamát milyen módon kell meghatározni, illetve hogyan lehet ezt az időtartamot betartani, milyen folyamatokra kell a fő figyelmet koncentrálni, hanem arra is, hogy miként lehet a rendelkezésre álló kapacitást optimálisan leterhelni, kihasználni, a határidők betartásának figyelembe vételével.
További nagy előnye az eljárásnak, hogy rendkívül jól alkalmazható számítógépes háttér segítségével, kiválóan programozható, ezáltal az aktualizálás ideje is nagymértékben lerövidíthető. Két fő eleme van: - tevékenység: - mindig időtartama van (kezdődik valamikor és befejeződik valamikor) - erőforrás igénye van - egyik eseménytől a másik eseményig tart - esemény - mindig időpontot jelöl - erőforrás igénye nincs a tevékenység kezdő, vagy befejező időpontját jelzi. A tevékenységek az eseményeken keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Két eseményt csak egy tevékenység köthet össze. A hálónak hurokmentesnek kell lennie. A tevékenységek keresztezhetik egymást. Egy hálóban csak meghatározott számú esemény lehet Egy hálónak csak egy kezdő és egy befejező eseménye lehet Egy eseményből több tevékenység is kiindulhat, több tevékenység is érkezhet.
14. A) Ön munkaviszonyt kíván létesíteni. Melyek a munkaviszony létesítésének előfeltételei? Mit tartalmaz a munkaszerződés? Miről köteles tájékoztatni a munkáltató a munkavállalót a szerződés megkötésekor? Mit értünk próbaidő alatt, milyen hosszú lehet? Hasonlítsa össze a határozott és a határozatlan idejű munkaszerződés előnyeit, hátrányait! A) - A munkaviszony létesítésének előfeltételei - A munkaszerződés tartalma - A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége - A próbaidő fogalma, időtartama - A határozott és határozatlan idejű munkaszerződés összehasonlítása - Közfoglalkoztatás Munkaviszony létesítése A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a felek nevét, illetve megnevezését, és a munkaviszony szempontjából lényeges adataikat. A munkáltató pontos, konkrét megjelölése elengedhetetlen érvényességi kelléke a munkaszerződésnek. A munkavállaló egyik leglényegesebb érdeke, hogy pontosan tudja, kivel került jogviszonyba. A munkaszerződés érvényes létrejöttéhez a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló által betöltendő munkakörben, a munkavégzés helyében, és a munkavállaló személyi alapbérében. Ezekről való rendelkezést a munkaszerződésnek minden esetben tartalmaznia kell. Bármelyik tartalmi elem elmaradása esetén nem jön létre munkaszerződés, így munkaviszony sem. Munkakörként a munkavállaló által ellátandó tevékenység körülhatárolt meghatározását kell megadni. A feladatok konkrét részletezését munkaköri leírásban kell rögzíteni. Munkahelyként azt a helyet kell megjelölni, ahol a munkavállaló munkavégzési kötelességét köteles teljesíteni. Ez lehet a munkáltató székhelyén, telephelyén, vagy a munkáltató által elrendelt egyéb helyen. A személyi alapbér meghatározása garanciális szabály. Az ebben való megállapodást a munkaszerződésben minden esetben rögzíteni kell, attól függetlenül, hogy a munkavállaló időbérben vagy teljesítménybérben kapja a díjazását. Munkaviszony határozott időre vagy határozatlan időre köthető. Ha a szerződés nem jelöli meg a munkaviszony időtartamát, akkor az, határozatlan időre szól. A határozott idejű munkaszerződés esetén a munkaviszony időtartama konkrétan meg van határozva. (pl. 6 hónap) A határozott idejű munkaviszony időtartama az öt évet nem haladhatja meg. Próbaidő A próbaidő tartama harminc nap, de a felek ennél rövidebb, illetve hosszabb próbaidőt is megállapíthatnak, azzal a korlátozással, hogy annak tartama legfeljebb három hónapig terjedhet. Próbaidő meghosszabbítására, újbóli kikötésére nincs lehetőség. Mivel a próbaidő bármelyik fél számára azonnali, indokolás nélküli munkaviszony megszüntetési lehetőséget biztosít, célszerű a szerződés megkötésekor ügyelni arra, hogy az a szerződés részét képezze. Munkaköri leírás A munkaszerződés mellékletét képezi a munkaköri leírás. Itt részletezi a munkáltató az elvégzendő munka meghatározását. (Hol és milyen feladatot kell elvégezni)
Eseti munkavégzés Egyes esetekben a vállalatok, vállalkozások nem alkalmaznak határozott idejű munkavállalót, hanem a feladat elvégzését megbízási szerződéssel látják el. Ilyen lehet, ha konkrétan egy-egy feladatot akarnak elvégeztetni. Pl. irodai számítógépek karbantartására számítógépes szakembert hívnak, szakmai bemutatókon segítőket alkalmaznak. Ezekben az esetekben a konkrét munka elvégzését várják el a munkát felvállalótól.
A közfoglalkoztatás a jóléti állam egyik lehetséges foglalkoztatáspolitikai eszköze, melynek eredeti célja az álláskeresők munkaerőpiacra való visszakerülésének átmeneti segítése. 2011. január 1-től megszűnt a korábbi három közfoglalkoztatási forma, és azt az „egységes közfoglalkoztatás rendszere” váltotta fel. Az új rendszerben csak a munkaügyi kirendeltségek által kiközvetített álláskeresők (elsősorban FHT-sok (foglalkozást helyettesítő támogatás) lehetnek közfoglalkoztatottak, akik – a korábban érvényes minimálbér, illetve garantált bérminimum helyett – rendeleti úton meghatározott közfoglalkoztatási bérben (a nettó minimálbér kb. 76-88 %-a), vagy a minimum középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakörben foglalkoztatottak számára fizetendő garantált közfoglalkoztatási bérben (a nettó minimálbér kb. 84-86 %-a) részesülnek. 2011 óta az alábbi közfoglalkoztatási formák működhetnek: •
rövid időtartamú közfoglalkoztatás: legfeljebb 4 hónapig, napi 4 órás foglalkoztatás
•
hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás: legfeljebb 11 hónapig, napi 6-8 órás
foglalkoztatás •
országos közfoglalkoztatási program: pl. ár- és belvízvédelmi munkák, köz- és
vasutakat, stb. érintő feladatok ellátására •
értékteremtő közfoglalkoztatás
•
startmunka mintaprogramok
•
közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás (közhasznú kölcsönző részére)
•
vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban vagy rehabilitációs
ellátásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás
15. A) Az Ön feladata közbeszerzés keretében a pályázati anyag összeállítása és ellenőrzése. Foglalja össze az ezzel kapcsolatos lehetőségeket, eljárási szabályokat, a pályázati dokumentáció tartalmát, lehetséges jogorvoslati lehetőségeket! A) - A közbeszerzés fogalma - A közbeszerzési eljárás típusai - A közbeszerzési eljárás folyamata: - Az eljárás előkészítése, tenderkiírás, pályázat megjelentetési kötelezettsége (Közbeszerzési Értesítő) - Az ajánlatok elkészítése, azok tartalmi követelményei - Bírálat, jogorvoslati lehetőségek (Közbeszerzések Tanácsa mellett működő Döntőbíróság, stb.), szerződéskötés Az építési munkák "vállalatba adása" kétféle módon valósulhat meg: - szabadkezes megegyezéssel vagy - versenytárgyalás, közbeszerzési eljárás során. A közbeszerzés fogalma: Közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes (mindkét fél részéről juttatás, ill. kötelezettség) szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósításának érdekében. Közpénzből megvalósuló beruházás esetén az ajánlatkérés lebonyolítását a Közbeszerzési Törvény alapján kell lefolytatni. Jogszabály határozza meg, hogy mely szervezetek milyen beszerzéseik során kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni, továbbá azt is, hogy mikor milyen típusú közbeszerzési eljárás alkalmazható. Állami, önkormányzati illetve a hozzájuk tartozó intézmények esetében - a költségvetési törvényben meghatározott összeghatár felett - kötelező a közbeszerzési törvény előírásait alkalmazni. A további munkálatok megalapozására a főbb paraméterek megadásával készítik el a beruházási programot vagy kisebb beruházások esetén egy olyan tervezési útmutatást, amelyben az építtetői igényeket rögzítik. Az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott közbeszerzési dokumentumoknak biztosítani kell, hogy az eljárásban a gazdasági szereplők képesek legyenek műszakilag megfelelő, fizikailag megvalósítható és gazdasági szempontból reális ajánlatot adni. Törekedni kell a magas minőségű teljesítés feltételeinek biztosítására, a környezet védelmére, és a fenntarthatóságra. A közbeszerzési eljárás lehet: - nyílt eljárás: egy szakaszból áll, minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet. - meghívásos eljárás: két szakaszból áll. Első részvételi szakaszban a jelentkező alkalmasságáról dönt, a második ajánlattételi szakaszban csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott jelentkezők tehetnek ajánlatot. - innovációs partnerség: célja egy innovatív termék, szolgáltatás, építési beruházás kifejlesztése, ezt követően azok beszerzése. Két szakasz. Első szakasz: eljárási szakasz innovációs partnerségi szerződés megkötése. Szerződéses szakasz: A fejlesztési folyamat és a beszerzés az innovációs partnerségi szerződésben szabályozott feltételek szerint történik - tárgyalásos eljárás: két szakaszból áll. Első szakaszban alkalmasság, második szakaszban tárgyalás - versenypárbeszéd: az ajánlatkérő a kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, a szerződés típusának és feltételeinek pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér.
-
hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás: egy szakaszból áll. Az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről.
Az utolsó három csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén folytatható le. Az innovációs partnerség törvényben meghatározott célra alkalmazható. A közbeszerzés során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra. Közbeszerzés folyamata Közzététel Ajánlattétel és részvételi határidő meghatározása – írásban – az eljárást dokumentálni kell. Kiegészítő tájékoztatás és helyszíni bejárás A közbeszerzés tárgyára vonatkozó követelmények: - a műszaki leírás - címkék és tanúsítás megkövetelése - többváltozatú és részekre történő ajánlattétel Az ajánlattevőkkel és részvételre jelentkezőkkel kapcsolatos követelmények: - kizáró okok - öntisztázás – alkalmasság igazolása - alkalmassági követelmények – gazdasági és pénzügyi helyzete, műszaki és szakmai alkalmassága, jogosítványa, kamarai tagsága Az ajánlat és a részvételi jelentkezés összeállítása – a közbeszerzési dokumentumban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészíteni és benyújtani. Az ajánlatnak tartalmaznia kell: - ajánlattevő nyilatkozatát az ajánlattételi felhívás feltételeire - a szerződés megkötésére és teljesítésére - a kért ellenszolgáltatásra. Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtása – a részvételi határidő lejárta előttkell benyújtani. Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések bírálata A bírálat folyamata: - az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, ill a részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (érvényes – érvénytelen ajánlatok, esetleges kizárás) - a megfelelőnek talált ajánlatok kiértékelése, az értékelési szempontok szerint, - döntéshozás - hiánypótlás, felvilágosítás kérés, számítási hiba javítása - aránytalanul alacsony ár, A nyertes ajánlattevő kiválasztása Értékelési szempontok: - legalacsonyabb ár - legalacsonyabb költség - a legjobb ár-érték arány Tájékoztatás az ajánlatkérő döntéseiről - ajánlattevőnek írásban Szerződéskötés
16. A) Ön részt vesz az építési engedélyezési tervdokumentáció összeállításában. Foglalja össze az építési engedélyezési eljárással kapcsolatos tudnivalókat! Vegye figyelembe az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerrel (ÉTDR) kapcsolatos előírásokat! A) - Az építési engedély célja - Az engedélyezési eljárás folyamata: elő szakasz, szolgáltatási szakasz, engedélyezési szakasz, jogorvoslati szakasz - Az engedélyező hatóság feladata, jogköre - Az engedély minden tartalmi eleme csak elektronikus formában nyújtható be - Közreműködő szervezetek, feladatuk, jogkörük -A közüzemi, nyilatkozatok, hozzájárulások célja - Az engedélyezési tervdokumentáció tartalmi követelményei, benyújtása (ÉTDR) Az építési engedély valamely illetékes hatóság által kibocsátott írásos felhatalmazás egy magánszemély vagy vállalat részére arról, hogy az engedélyben meghatározott helyen és módon építkezésbe kezdhet. A törvényben meghatározott engedély-beszerzési kötelezettség elmulasztása jelentős pénzbüntetést von maga után. Az engedélyt a helyi építési hatóságtól kell kérni. Ehhez előbb el kell készíteni az engedélyezési tervet. Az építési engedélyezési eljárás során ezt a dokumentációt vizsgálja az építésügyi hatóság, az építés megkezdésére feljogosító építési engedélyt – határozat formájában – erre – adják ki. A közigazgatási eljárás fokozatai Elsőfokú eljárás A közigazgatási eljárásban a hivatalból való eljárás elve érvényesül, így első fokon az alapeljárás is kérelemre vagy hivatalból indulhat meg. Az eljárás megindításáról az ügyfeleket a hatóságoknak értesítenie kell. Az alapeljárás a döntéssel, azaz a határozat meghozatalával vagy az eljárás megszüntetésével ér véget, illetve jogszabály által megengedett esetekben lehetőség van arra is, hogy határozathozatal helyett az eljárás hatósági szerződés megkötésével érjen véget. Másodfokú eljárás A legtöbb közigazgatási eljárás kétfokozatú, az első fokon eljáró közigazgatási szerv döntését fellebbezési eljárás keretében a másodfokon eljáró szerv helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. A hatáskör Az adott ügyben az a közigazgatási szerv rendelkezik hatáskörrel, amelyet jogszabály az adott típusú ügy intézésére feljogosít, és egyben kötelez. Az illetékesség Az azonos hatáskörrel rendelkező szervek közül a jogszabály jelöli ki, hogy melyik szerv járjon el. Több ilyen szerv közötti ütközés esetén a felettes szerv dönt. Ajánlati (Tender) dokumentáció Az építési tervdokumentáció egy formája, mely a hatályos építésügyi szabályozásnak megfelelő esetekben és módon kerül(het) elkészítésre az erre jogosult (építész, mérnök) szakember által. Az engedélyezési tervdokumentációnál általában részletesebb. Tartalmazza a kivitelezés, megvalósítás fázisait illetve az építési munkálatok elvégzésére vonatkozó előírásokat.
Ha az engedélyezési tervet jóváhagyják és az építési engedély jogerőssé válik, akkor az feljogosítja a tulajdonost, hogy megkezdje az építkezést. Az építési engedély 2 évig érvényes a jogerőre emelkedés dátumától. Az építésügyi hatóság jogosult az építés engedélyezésére, és az építési tevékenység jogszerűségének ellenőrzésére.
A kormányrendeletben meghatározott építésügyi vagy építésfelügyeleti eljárásban az ügyfél a kérelmet elektronikusan is benyújthatja. Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az építésügyi hatóság és az eljáró szakhatóság az eljárást és annak eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében folytatja le. A megkeresett szakhatóság elektronikus úton küldi meg állásfoglalását az építésügyi hatóság számára. Az ÉTDR az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató informatikai, elektronikus dokumentációs rendszer rövidítése. A magyar e-közigazgatás azon szolgáltatása, mely az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban lehetővé teszi az elektronikus tervbeadást és az elektronikus ügykezelést. Az ÉTDR támogatást nyújt az építésügyi hatósági engedélyezési alapeljárások, a kapcsolódó közigazgatási jogorvoslati eljárások, valamint az alapeljárásokhoz kapcsolódó további eljárások elektronikus kezdeményezéséhez és lefolytatásához. Az eljárás teljes egészében elektronikus formában zajlik. Az eljárás során készült iratok, határozatok, végzések, záradékolt tervek, stb. csak elektronikus formában készülnek, de – kérésre – papíralapú másolat, vagy papíralapú hiteles másolat is előállítható. Az ÉTDR egy központi szerveren futó alkalmazás, amellyel a kérelmezők és a hatósági felhasználók az interneten keresztül, böngésző felületen keresztül kommunikálnak. A rendszer az eljárás adatait helyben nem, csak a központi szerveren tárolja. A rendszer használatához tehát működő internetkapcsolat szükséges. Az ÉTDR az építésügyi hatósági engedélyezési folyamat valamennyi résztvevője számára támogatja az engedélyezési tervdokumentáció (a rajzi mellékleteket is beleértve) elektronikus kezelését, azaz tárolását, továbbítását, véleményezését, megjelenítését és megőrzését. Az ügyfél az egységes építésügyi hatósági felületen keresztül jelentkezik be, ahol az ügyfélkapus azonosítást követően lehetősége van hatósági (építési, használatbavételi, bontási és fennmaradási) engedély, valamint igazolás iránti kérelmét elektronikusan benyújtani, az ehhez szükséges mellékleteket kérelméhez elektronikusan csatolni, valamint az építésügyi hatósági bejelentéseket elektronikusan megtenni.
17. A) Milyen feltételek megléte mellett alkalmazhat új munkavállalót? Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? Milyen bejelentési kötelezettségei vannak a munkáltatónak új munkavállalók alkalmazása esetén? A) - A munkavállalás feltételei - A munkaviszony létesítésének szabályai - A munkaviszony alanyai - A munkaszerződés kötelező elemei - A munkaszerződés egyéb tartalmi elemei - A munkaszerződés részét képező egyéb dokumentumok - A munkáltató bejelentési kötelezettsége új munkavállaló alkalmazása esetén Munkaviszony: a munkáltató és a munkavállaló között munkaszerződéssel létrejövő munkavégzésre irányuló jogviszony. Munkaviszony szempontjából a tizennyolcadik életévétbe nem töltött személy fiatal munkavállalónak minősül, (eltérő jogszabályok vonatkoznak rá) még a tizenhat éven aluliak munkavállalásához a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges. (nyári diák munkára is vonatkozik) Fajtái: -
rész munkaidős munkaviszony, határozott idejű munkaviszony, határozatlan idejű munkaviszony, megbízásos munkaviszony
Munkáltató: Az a személy, akinek munkavállalói, másnéven alkalmazottai vannak. Munkáltató csak jogképes személy lehet. (természetes személy, ezek társasága és jogi személyek) Munkavállaló: az a személy, aki munkaviszonyban áll és munkát végez. Munkaszerződés: a munkaviszony jogalapja. Minden esetben írásba kell foglalni, és nem lehet ellentétes a Munka Törvénykönyvével és a kollektív szerződéssel. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha z a munkavállaló számára kedvezőbb. Munkakör: azok a feladatok, melyet a munkavállaló teljesíteni köteles a munkajogviszony alapján. (munkaszerződés tartalmazza) Munkavégzés helye: mindazon helyek, ahol a munkavállaló munkáját végezni köteles. (munkaszerződés tartalmazza) Munkaidő: törvény előírásai szerint napi 8 óra Pihenőidő: munkaközi szünet, munkanapok közötti pihenőidő, heti pihenőnap és munkaszüneti nap, szabadság valamint esetleges egyéb munkaidő-kedvezmények. Munkabér: a végzett munkáért járó díjazás. Részei: személyi alapbér (ez legalább a minimálbér) mely kiegészülhet jutalékkal, pótlékkal, jutalommal, prémiummal.
Munkaviszony létesítése A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a felek nevét, illetve megnevezését, és a munkaviszony szempontjából lényeges adataikat. A munkáltató pontos, konkrét megjelölése elengedhetetlen érvényességi kelléke a munkaszerződésnek. A munkavállaló egyik leglényegesebb érdeke, hogy pontosan tudja, kivel került jogviszonyba.
A munkaszerződés érvényes létrejöttéhez a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló által betöltendő munkakörben, a munkavégzés helyében, és a munkavállaló személyi alapbérében. Ezekről való rendelkezést a munkaszerződésnek minden esetben tartalmaznia kell. Bármelyik tartalmi elem elmaradása esetén nem jön létre munkaszerződés, így munkaviszony sem. Munkakörként a munkavállaló által ellátandó tevékenység körülhatárolt meghatározását kell megadni. A feladatok konkrét részletezését munkaköri leírásban kell rögzíteni. Munkahelyként azt a helyet kell megjelölni, ahol a munkavállaló munkavégzési kötelességét köteles teljesíteni. Ez lehet a munkáltató székhelyén, telephelyén, vagy a munkáltató által elrendelt egyéb helyen. A személyi alapbér meghatározása garanciális szabály. Az ebben való megállapodást a munkaszerződésben minden esetben rögzíteni kell, attól függetlenül, hogy a munkavállaló időbérben vagy teljesítménybérben kapja a díjazását. Munkaviszony határozott időre vagy határozatlan időre köthető. Ha a szerződés nem jelöli meg a munkaviszony időtartamát, akkor az, határozatlan időre szól. A határozott idejű munkaszerződés esetén a munkaviszony időtartama konkrétan meg van határozva. (pl. 6 hónap) A határozott idejű munkaviszony időtartama az öt évet nem haladhatja meg. Próbaidő A próbaidő tartama harminc nap, de a felek ennél rövidebb, illetve hosszabb próbaidőt is megállapíthatnak, azzal a korlátozással, hogy annak tartama legfeljebb három hónapig terjedhet. Próbaidő meghosszabbítására, újbóli kikötésére nincs lehetőség. Mivel a próbaidő bármelyik fél számára azonnali, indokolás nélküli munkaviszony megszüntetési lehetőséget biztosít, célszerű a szerződés megkötésekor ügyelni arra, hogy az a szerződés részét képezze. Munkaköri leírás A munkaszerződés mellékletét képezi a munkaköri leírás. Itt részletezi a munkáltató az elvégzendő munka meghatározását. (Hol és milyen feladatot kell elvégezni)
18. A) Építési vállalkozóként egy épület kivitelezésének utolsó szakaszához ért. Értesíti az építtetőt, az épületet készre jelenti. Milyen eljárás szükséges ahhoz, hogy az építtető átvegye a vállalkozó által megépített épületet? Ismertesse a használatba vételi eljárást, a használatba vételi engedély fogalmát! A) - A műszaki átadás-átvételi eljárás szerepe a mai építési gyakorlatban - A műszaki átadás-átvételi eljárás szereplői, feladatuk - Az átadási-átvételi jegyzőkönyv tartalma - Az átadás-átvétel utáni feladatok - Használatba vételi eljárás - Használatba vételi engedély Műszaki átadás-átvételi eljárás az építőipari kivitelezés folyamatának utolsó fázisa. Az eljárás során a generálkivitelező írásban nyilatkozik, hogy az építés-szerelési munkákat befejezte, az építést a kivitelezési tervdokumentációban, és a kivitelezési szerződésben foglaltak szerint végezte el, így a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatható. Az átadás-átvétel időtartama az építkezés nagyságától függően több hét, komolyabb műszaki hiányosságok, vagy pénzügyi teljesítés hiánya miatt, ettől lényegesen több is lehet. A kivitelező az átadás-átvétel időpontjáról 15 nappal a befejezés előtt köteles az építtetőt értesíteni, készre jelenteni. Az eljárás időpontja a szerződésben foglalt határidőtől korábban, csak az építtető beleegyezésével tűzhető ki. A kitűzött átadás-átvételi időpontban az építtető vagy képviselője (beruházó) köteles munkaterületen megjelenni, valamint a jogszabályban előírt szerveket meghívni. A kivitelező akkor teljesíti az építés-szerelési munkát, ha azt a hatósági engedélyek, vonatkozó előírások, szabványok, kivitelezési tervdokumentáció, valamint az építési szerződésben foglaltak szerint határidőre elkészíti, és műszaki átadás-átvételi eljárás során az építtetőnek (megrendelőnek) átadja, a megrendelő pedig a munkát átveszi. Az alvállalkozó munkáját a generál kivitelező veszi át, melybe célszerű az építtetőt vagy annak képviselőjét is bevonni. Amennyiben a megrendelő késedelembe esik, vagyis nem jelenik meg a kitűzött időpontban, a vállalkozó nem köteles kötbért fizetni a megrendelőnek, mivel a megrendelő magatartása kizárja a vállalkozó késedelmét. A megrendelő részéről nem tagadható meg az átvétel olyan jelentéktelen hibák és hiányok miatt, amelyek a rendeltetésszerű használatot nem akadályozzák. Amennyiben ilyen miatt tagadja meg az átvételt, szerződésszegésnek minősül. A műszaki átadás-átvételi helyszíni bejárás során az elvégzett munkák mennyiségét, és minőségét összehasonlítják a kivitelezési műszaki tervdokumentációkkal, az érvényben lévő szabványokkal, valamint a rá vonatkozó hatályos jogszabályokkal. Az eljárás során az építtető (megrendelő) köteles a munkát megvizsgálni, és az átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzíteni: az észlelt hibákat és hiányokat, az érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket, a hibás munkarészekre vonatkozó költségvetési összegeket. Az átadás-átvételi eljárás fajtái Az átadás-átvételi eljárás megállapodás értelmében lehet: - szakaszos - részleges - teljes - pótátadás
Szakaszos átadás-átvételi eljárás, ha az építkezés több kivitelezési ütemből, vagy több építményből áll, és az önálló rendeltetési egységeket egyenként, vagy az elkészült egyes ütemeket az elkészültük után átadják. Részleges átadás-átvételi eljárás, ha az épület egy része építtető számára átadásra kerül üzemeltetésre, használatra. Teljes átadás-átvételi eljárás, ha az építmény átadás-átvétele megtörténik, és a kivitelező levonul a munkaterületről. Pótátadás, ha az átadás során észlelt hibák kijavításra, hiányok pótlásra kerültek, és egy új átadásátvételi eljárás során átadásra kerülnek.
Előzetes átadás: A teljesítés előtt a megrendelőnek lehetősége van arra, hogy bizonyos munkarészeket ideiglenes jelleggel átvegyen. Az előzetes átadás nem minősül részteljesítésnek, és az így átadott munkarészek megrongálódásáért a vállalkozó nem felel, vagyis a kárveszély átszáll az építtetőre. A műszaki átadás-átvétel résztvevői A műszaki átadás-átvételi helyszíni bejáráson résztvevők száma függ az építés nagyságától. Bár a használatbavételi eljárás nem tartozik az átadás-átvételbe, mégis vannak esetek, amikor a használatbavételi eljárással egyidejűleg folytatják le. Azon az eljáráson, amely a használatbavételi engedélyezési eljárással egybekötött, általában részt vesznek: - az építés generálkivitelezője, és alvállalkozói, - az építtető, vagy megbízott képviselője (beruházó), - a felelős műszaki vezető (az építés minőségéért felelős személy), - a műszaki ellenőr (a megbízó érdekeit képviselő személy), - a felelős tervezők, és al-tervezők, - az elsőfokú építéshatóság műszaki ügyintézője, - a szakhatóságok képviselői. Az átadás-átvételi eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok Az átadás-átvételi eljárás dokumentumai az átadás-átvételi jegyzőkönyv alapját képezik, ezért az eljárás lefolytatásához a dokumentumokat úgy kell összeállítani, hogy azok egyértelműek, félreérthetetlenek, és utólag módosíthatatlanok legyenek. A dokumentumok száma, tartalma, mindig az átadás-átvételre kerülő építéstől függ. A dokumentumok átadás-átvételéről írásos átvételi jegyzőkönyvet kell kiállítani. Az eljáráshoz szükséges dokumentumok: - készre jelentési nyilatkozat, - építési szerződés, - jelenléti ív, - átadási tervdokumentáció, - felmérési napló, mellékleteivel, - építési napló, mellékleteivel, - megfelelőségi igazolások a beépített anyagokról, - beszabályozási jegyzőkönyvek a beépített gépészeti berendezésekről, - gépkönyvek, garancia jegyek a beépített gépészeti berendezéshez, - különböző mérési jegyzőkönyvek, - garancia levelek, stb. Átadás-átvételi jegyzőkönyv Az átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzítik a helyszíni bejárás során feltárt hiányosságokat, minőségi hibákat, valamint azok pótlását, kijavítását. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv három példányban készül, és tartalmazza azokat a tényeket, amelyek jogvita esetén bizonyító erejűek lehetnek. A jegyzőkönyv egy példánya az építési napló mellékletét képezi, egy-egy példánya pedig az építtető, és a kivitelező tulajdonát képezi.
Az átadás-átvételi jegyzőkönyv többek között tartalmazza: - az átadás-átvételi eljárás kezdetének és befejezésének időpontját, - az eljárásban résztvevők nevét, részvételi státuszát, - a felfedezett minőségi hibákat (javítható és javíthatatlan), valamint a mennyiségi hiányosságokat, azok megnevezésével, - nagyobb mennyiségű hiányosság esetén az átadás-átvételi jegyzőkönyv mellékletét képező hiánypótlási jegyzőkönyvet, vagy hibajegyzéket, hiányjegyzéket, a kivitelező aláírásával, valamint a kijavításért és átvételért felelős személy megnevezésével, - az építtető észrevételeit és szavatossági igényeit, - az építtető nyilatkozatát arról, hogy átveszi-e az építményt, valamint igényt tart-e a hibák kijavítására, vagy árengedményt kér, - az egyéb jogszabályokban előírt nyilatkozatokat, - az átadás-átvétel során kivitelező részéről építtető számára átadásra kerülő dokumentumok megnevezésének felsorolását, - az átadás-átvételi eljáráson résztvevők aláírását. A kivitelező az átadás-átvételi eljárás során köteles az építtetőnek átadni az elkészült építmény megvalósulási tervdokumentációját, kezelési és karbantartási útmutatóját, melyek összeállítását a kivitelezővel közösen, az alvállalkozók, a beszállítók, és a kiviteli tervdokumentációt készítő tervező végzi. A technológiai berendezések megfelelőségéről a kivitelezőnek nyilatkoznia kell. A berendezések átadás-átvétele nyomáspróbával, majd az azt követő próbaüzemeléssel, és végül üzempróbával történik. A sikeres átadás-átvétel után, az átadás-átvételi eljárás utolsó fázisaként a kivitelező egy vagy több szakaszban, levonul az építési területről.
19. A) Építési munkák kivitelezése során az építtető érdekeit a műszaki ellenőr képviseli. Részletezze az építési műszaki ellenőr szerepét, hatáskörét, felelősségét, feladatait a mai építési gyakorlatban! A) - Az építési műszaki ellenőr megbízója, megbízásának feltételei, működési jogosultsága - Az építési műszaki ellenőr szerepe, hatásköre a mai építési gyakorlatban - Az építési műszaki ellenőr felelőssége - Az építési műszaki ellenőr feladatai Építtető Az építtető a projekt főszereplője. Saját kezdeményezésre, vagy társadalmi igények kielégítése céljából az építtető dönt a fejlesztésről, rendelkezik a pénzeszközökkel, a kivitelezést vállalásba adja, a megvalósításra versenyt hirdet, engedélyekkel szerez be a projekthez, és a végrehajtott projekt eredményével rendelkezik. Az építtető, aki az építőipari kivitelezéshez szükséges engedélyek jogosultja. A beruházó/építtető képviseletében a kivitelezés ellenőrzését a műszaki ellenőr látja el. A műszaki ellenőr A műszaki ellenőr feladata rendszerint nem csak műszaki, hanem pénzügyi és jogi vonatkozású is. A szerződéstől függően az építtető helyett és nevében ellenőrzi a vállalkozók tevékenységét, veszi át műszakilag tevékenységük eredményét és bírálja el a szerződés teljesítését. Legfontosabb feladata, hogy műszaki ismereteivel megbízója, az építtető érdekeit képviselje a kivitelezővel tartandó egyeztetések, tárgyalások során, a kivitelezés teljes tartama alatt. Ennek érdekében a műszaki ellenőr az építkezést bármikor ellenőrizheti, az építési naplóba bejegyzést tehet, a kivitelező műszaki jellegű észrevételeire, kérdéseire válaszolhat. Az építési műszaki ellenőrnek az építmény megvalósítására irányuló építési-szerelési munka teljes folyamatában elő kell segítenie és ellenőriznie a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések, valamint az építésügyi hatóság, illetve az építmény létesítését engedélyező hatóság által jóváhagyott építészeti műszaki terv betartását. Az építési műszaki ellenőr hiba, hiányosság megállapítása esetén köteles azt haladéktalanul az építtető vagy annak megbízottja tudomására hozni, súlyos, avagy jelentős kárt okozó kivitelezési hiba esetén az építési tevékenység leállítására intézkedést tenni. Műszaki ellenőrként kinevezésre kerülhet: - az építtető saját alkalmazottja, - a konzultáns, - a kiviteli tervezésben részt nem vevő tervező, - önálló ellenőrző cég. Az építtető műszaki ellenőrének feladata: A kivitelezési folyamat állandó követése - a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott építészetiműszaki tervdokumentáció, valamint a kivitelezési tervek alapján az építés-kivitelezési tevékenység ellenőrzése, az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése; - a hatósági engedélyek, hatósági előírások, határidők és a minőségi előírások, valamint a szerződések megtartásának folyamatos ellenőrzése; - az építési napló ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, illetőleg észrevételezése, a hibáknak, a hiányosságoknak, eltéréseknek az építési naplóban való feltüntetése, a műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálása az építési naplóban;
- a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére; - a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése, (esetenként műszerrel is), - az átadás-átvételi eljárásában való részvétel - az egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése; - a beépített anyagok, szerkezetek és berendezések megfelelőség igazolása meglétének ellenőrzése. - a beépítésre kerülő gépek és berendezések gyártó művi átvételénél való közreműködés, - a garanciális és szavatossági ügyek intézése. A műszaki ellenőr szerepét becsületesen és rátermetten betölteni az egész projekt sikere szempontjából igen fontos. A teendők részletes megállapítása, az intézkedések dokumentálása (építési, illetve szerelési napló stb.), a kötelességek és jogok meghatározása jogszabályokban csak részben rögzített, célszerű a megbízási szerződésekben ezeket egyértelműen meghatározni. A műszaki ellenőr felhatalmazható arra is, hogy műszaki okokból szükséges el nem hárítható, vagy a beruházás ütemes megvalósítását gátló és menet közben felmerülő kérdésekben az építtető nevében egy bizonyos költséghatáron belül döntsön és operatívan intézkedjen.
20. A) Ön az építési munkák kivitelezése során felelős műszaki vezetői feladatokat lát el. Részletezze a felelős műszaki vezető szerepét, hatáskörét, felelősségét, feladatait a mai építési gyakorlatban! A) - A felelős műszaki vezető megbízója, megbízásának feltételei - A felelős műszaki vezető szerepe, hatásköre a mai építési gyakorlatban - A felelős műszaki vezető felelőssége - A felelős műszaki vezető feladatai A kivitelező végzi a kivitelezési tevékenységet. Többnyire a megvalósításra kiírt versenytárgyalás, ajánlatátadás szakaszában kapcsolódik be a tevékenységsorba. Három fő feladatköre van: 1. Kivitelezés megtervezése 2. Kiviteli tervek készítése 3. Kivitelezés lebonyolítása, mérnöki tevékenység A kivitelezés megtervezése kulcsfontosságú. Általános tendencia, hogy az építtetői elvárásoknak megfelelően egyre rövidebb idő alatt kell egyre színvonalasabb és összetettebb létesítményeket kivitelezni. Nyilvánvaló fontossága van az egymásra épülő építési és szerelési technológiák igényeit figyelembe vevő időbeli és térbeli organizációnak, mely a kivitelezés előkészítésének legfontosabb lépése, és közvetlenül hat a költségekre is. A felelős műszaki vezető: Magát a kivitelezési tevékenységet a törvényi előírások szerint a felelős műszaki vezető irányítja. A felelős műszaki vezető olyan személy, aki megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkezik és szerepel a felelős műszaki vezetőket nyilvántartó névjegyzékben, aki a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik. A felelős műszaki vezető, ill. felelős műszaki vezetői jogosultság, amely hiányában a vállalkozó és az alvállalkozó építőipari tevékenységet nem végezhet. A felelős műszaki vezető felel: - az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért, - a szakmunka irányításáért, - az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, - az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért - a munkálatok végzésének szakszerűségéért. Feladatai között szerepel az építési munkahely átvételétől a kitűzések ellenőrzésén és a teljes építőipari munkafolyamat megszervezésén, az átadás-átvételi eljáráson át az építési területről való levonulásig a teljes munka felügyelete, és ha szükséges a közterület-foglalási engedélyek beszerzése is. Ha az építőipari kivitelezési tevékenység fő-, illetve alvállalkozói szerződés alapján valósul meg, a fővállalkozó felelős műszaki vezetője felel a kivitelezés szakszerűségéért, az alvállalkozók tevékenységének összehangolásáért. Így az alvállalkozók felelős műszaki vezetőivel való együttműködés is a feladatkörébe tartozik.
Ha az építőipari kivitelezési tevékenységnek nincs fővállalkozó kivitelezője, akkor az egyes kivitelezők felelős műszaki vezetői felelnek az általuk irányított munkáért. A felelős műszaki vezető egyszemélyi felelőse a jogszabályi előírások betartásának a kivitelezés során. A felelős műszaki vezető közvetlen munkatársai a kivitelezés időszakában az építésvezetők, akiknek meghatározza a feladataikat. A felelős műszaki vezető a kapcsolattartó az építtető képviselőjével, a műszaki ellenőrrel is.
