MELLÉKLETEK TARTALOMJEGYZÉKE

MELLÉKLETEK

MELLÉKLETEK TARTALOMJEGYZÉKE

HIVATKOZÁSJEGYZÉK IRODALOMJEGYZÉK I.

II.

MELLÉKLET – A jelzáloghitel-állomány növekedési üteme 1.

Hosszú lejáratú lakossági hitelek növekedési üteme 1996-2003.,L Ausztria

2.

Lakáshitel-állomány 1998-2004., Franciaország

3.

Jelzáloghitel-állomány 2000-2004. (milliárd euró),Görögország

4.

A lakáshitelek növekedési üteme 1999-2004., Olaszország

5.

A háztartások jelzáloghitel-piaci kereslete 1995-2003. (millió euró), Hollandia

6.

Jelzáloghitelezés 2002-2003. (milliárd zlotyi), Lengyelország

7.

Jelzáloghitel-piaci aktivitás 1996-2002., Portugália

8.

Hitelintézetek lakossági hiteleinek növekedési üteme 1999-2004., Svédország

9.

A forint lakáscélú hitelek havi átlagos kamatlába

10.

A forint lakáscélú hitelek havi átlagos hitelköltség mutatója

11.

Elõtörlesztés díja és korlátozások

12.

A jelzáloghitel-piac résztvevõi, funkciójuk Magyarországon

13.

A bankszektor eredménye

14.

A bankszektor forrásszerkezete

15.

A bankrendszer belföldi értékpapírforrásai

16.

Az európai jelzáloglevél-piac szereplõi és piaci részesedésük 2003. végén

17.

Az euróban denominált jelzáloglevelek volumene Magyarországon (millió Ft)

MELLÉKLET - Lakásépítések alakulása 1.

Lakásépítések 1989-2004., Ausztria

2.

Új építések 1995-2003., Belgium

3.

Új lakások építése 1995-2003., Dánia

4.

Lakásépítések 1995-2002., Franciaország

5.

Épített lakások 1985-2002. (ezer db), Németország

6.

Új lakások építése 1992-2003., Írország

7.

Lakásépítések 1995-2002. (ezer db), Hollandia

8.

Lakásépítések 1996-2003. (ezer db), Lengyelország

9.

Lakásépítések 1980-2002. (ezer db), Portugália

10.

Lakásépítések 1990-2003., Portugália

III.

IV.

11.

Lakásépítések 1960-2002., Svédország

12.

Lakásépítések tulajdonosi szerkezet szerint, Nagy-Britannia

13.

1000 lakosra jutó felépített lakások

14.

Építési engedélyek, növekedési ráta (%)

MELLÉKLET – A lakáspolitika összehasonlítása 1.

A lakás megoszlása a tulajdonlás típusa szerint

2.

Lakástulajdonlási arány az új EU tagállamokban

3.

Lakásállomány 2003.-ban (1000 fõ)

4.

Lakóingatlanra jutó személyek átlagos száma

5.

Lakáscélú fogyasztás (a háztartás összfogyasztásának %-ában 2003.)

6.

Népesség (1000 fõ) 1995-2004., népsûrûség 2003.

7.

Nettó vándorlás (1000 fõ) (bevándorlók-kivándorlók)

8.

Háztartások száma 1995-2003. (1000 fõ)

9.

Háztartások átlagos nagysága (fõ)

10.

Általános jelzõszámok 2003.

11.

Az épített lakások és a háztartások száma Magyarországon

12.

Lakástámogatások Magyarországon

13.

Aktivitási ráta 2003.

14.

Munkanélküliségi ráta 1995-2003.

15.

Belföldi vándorlás

16.

Belföldi állandó vándorlás iránya

17.

A Magyarországon tartózkodó külföldiek száma településtípusok szerint 2005. jan 1.

18.

Az öregedés mutatószámai az Európai Unió országaiban, 2000. (EU 15)

19.

Az öregedés mutatószámai az új tagországokban, 2000.

20.

Az idõskorú népesség aránya Európában néhány országban

21.

Lakáspolitikai kiadások az össz közkiadáson belül (%) 2003

MELLÉKLET – Lakáspolitika az Európai Unióban 1.

Kínálati oldali támogatások, állami hitelek, állami hitelgaranciák a lakásszektorban 2003. (millió euró)

2.

Keresleti oldali támogatások a lakásszetorban (millió euró) 2003.

3.

Jelzáloghitelek és kapcsolódó adók Európában

4.

Lakáspolitikai kiadások az össz közkiadáson belül (%) 2003.

5.

Szociális lakásállomány 2003.

6.

V.

A szociális lakásszektor jellemzõi

MELLÉKLET – Lakáspolitika Magyarországon 1.

Összefoglaló táblázat a 2000. február 1.-jétõl igényelhetõ lakáscélú támogatásokról

2.

Magánszemélyek által igénybe vehetõ lakáscélú támogatások 2003. áprilistól

3.

Új lakáshitelezési szabályok 2003.-tól

4.

2005.-tõl igénybe vehetõ támogatások

HIVATKOZÁSJEGYZÉK

1. Bouget [2003]…………………………………………………………………………. 9 2. Csaba-Tóth [1999]……………………………………………………………………. 10 3. Huszti [1996] 102. o………………………………………………………………….. 14 4. Huszti [1996] 102. o…………………………………………………………………… 14 5. Meir Kohn [2003] 433. o……………………………………………………………… 14 6. Meir Kohn [2003] 433. o…………………………………………………………….

15

7. Goldenberg [1993]…………………………………………………………………… 16 8. OPIC [2000]…………………………………………………………………………. 17 9. Illés [1998]…………………………………………………………………………… 19 10. Papp M. [2005]………………………………………………………………………. 21 11. Huszár L. [2003]………………………………………….………………………….. 22 12. Kovács Gy [2004] 134. o. …………………………………………………………… 23 13. Rajnai G. [1998]…………………………………………………………….……….. 24 14. Baksa R [2005] ……………………………………………………………..……….. 31 15. Collyns – Senhadji [2002] …………………………………………………………… 36 16. Michael Ball [2005]………………………………………………………………….. 41 17. ECB [2000]…………………………………………………………………………... 43 18. Huszár L [2003b]……………………………………………………………………. 43 19. OECD Economic Outlook, 2004. június……………………………………………. 47 20. Központi Bank, Olaszország……………………………………………………….... 47 21. Housing Statistics in the EU, 2003…………………………………………………. 48 22. The Miles Report on mortgage lending. HM Treasury, London, 2004…………….... 48 23. Hpt. 76. § (1) bekezdés ……………………………………………………………… 51 24. Hardt J [2003a]…………………………………………………………………….… 54 25. Wayman M. W. [2003b]…………………………………………………………….. 56 26. Lentner Cs. [2001] 53. o…………………………………………………...………… 57 27. http://www.bsa.org.uk/, Building Societies Assosiation honlapja ………………….. 60 28. Nagyné Vas E. [2002.] ……………………………………………………………… 62 29. European Housing Rewiew [2005]………………………………………………….. 63 30. Idõskorúak Magyarországon, KSH, Budapest, 2004………………………………... 74 31. KSH jelenti [2005]…………………………………………………………………… 79 32. Deutsche Bundesbank Monthly Bulletin January [1999]……………………………. 81 33. Hoffmann [1981]…………………………………………………………………..… 82

34. Dániel [1997]………………………………………………………………………… 82 35. Danish Economic Council [2001]…………………………………………………… 85 36. H. Priemus and E. Louw [2003]……………………………………………………... 87 37. Housing Statistics in the European Union [2004]……………………………………. 87 38. megjegyzés ……………………………………………………………….………….. 99 39. Farkas Z. [2001]……………………………………………………………………… 103 40. Makara [2003]……………………………………………………………………….. 107

IRODALOMJEGYZÉK

Jogszabályok: 1)

115/1988. (XII. 31.) MT sz. rendelet

2)

106/1989. (XII. 26.) MT sz.

3)

12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet a lakáscélú állami támogatásokról, és annak többszöri módosítása

4)

12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet a lakáscélú állami támogatásokról, és annak többszöri módosítása

5)

12/2001. (I.31.) Korm. Rendelet a lakáscélú állami támogatásokról

6)

1990. évi XCIII. törvény az illetékekrõl

7)

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

8)

1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról

9)

1996. évi CXIII. törvény a lakás-takarékpénztárakról

10) 1996. évi CXIII., a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény 11) 1997. évi XXX. tv. A jelzáloghitelintézetekrõl és jelzáloglevélrõl 12) 2003. évi XLV. törvény a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról 13) 215/1996. ((XII. 23.) Korm. Rendelet a lakás-elõtakarékosság állami támogatásáról 14) 215/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet a lakás-elõtakarékosság állami támogatásáról 15) 47/1997. (III. 12.) Korm. rendelet a lakás-takarékpénztár általános szerzõdési feltételeirõl 16) 47/1997. (III. 12.) Korm. Rendelet a lakás-takarékpénztár szerzõdési feltételeirõl 17) A 2001. Évi L. törvény a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról 18) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CVII. törvény 19) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CVII. törvény 37.§ 20) Az 1997. évi XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetrõl és a jelzáloglevélrõl

21) Az 1988. évi 88 tv. és az 1993. évi 532. tv. a jelzálogbankokról, Ausztria 22) A többször módosított 1899. évi (VII. 13.) tv. a jelzálogbankokról, (Austrian Official Journal l p: 375) Ausztria 23) Jelzáloghitel-törvény, Dánia 1999. évi 254. tv (IV 26.) és ennek megerõsítése az 1999. évi 582. (VII. 8.) tv. 24) 2003. évi 454. (VI. 10.) tv. a jelzáloghitelekrõl és jelzáloglevelekrõl, Dánia 25) 1997. évi (XI 21.) tv. a jelzáloghitel-intézetekrõl, Luxemburg 26) 2000. évi (VI. 22.) tv. rendelet a jelzáloghitel-intézetekrõl szóló 1993. évi (IV. 5.) tv. kiegészítésérõl, Luxemburg 27) 1999. évi 532. (VI. 25.) tv. a megtakarításokról és értékpapírokról, rendelet a jelzáloghitelintézetekrõl, Franciaország 28) 1999. évi 710 (VIII: 3.) rendelet a 1999. évi 532. (VI. 25.) a megtakarításokról és értékpapírokról,

rendelet

a

jelzáloghitel-intézetekrõl

szóló

törvény

alkalmazásáról,

Franciaország 29) 1999. évi 10. rendelet a jelzáloghitel-intézetek banki és pénzügyi szabályozásáról, Franciaország 30) 1990. évi 125. (IV. 16.) törvény a jelzáloglevelekrõl és annak módosításáról szóló 1995. évi 17 (I. 27.) tv., Portugália 31) 1981. évi 2. (III. 25.) tv. a jelzáloghitel-piac szabályozásáról, Spanyolország 32) 1992. évi 1610. (XII. 17.) tv. (azóta átnevezve 1997. évi 453. tv.) a hitelintézetekrõl, Svédország 33) 2001. évi tv. a jelzáloglevelekrõl, Írország 34) Német jelzáloghitel-törvény [2002.] augusztus, Verband Deutscher Hypothekenbanken, Berlin p.: 21 35) Az 1899. évi (VII. 13.) tv. a jelzáloghitel bankokról (p: 375) a 1998. évi (IX. 9.) (p. 2675) törvény a jelzáloghitelekrõl néven közzétett változata szerint, Németország 36) 1931. évi A/342. (IX. 30.) tv. a jelzálogbankokról, Görögország 37) 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról

Könyvek és kiadványok: 38) A KSH JELENTI [2005]: Gazdaság és társadalom 2005/6, KSH, Budapest 39) A Magyar Köztársaság Kormányának programja, 2003. 40) BECK L.[2003]: Magyar vándor, HVG XXV. évf. 31. szám p.: 58. 41) BIS: The Internal Ratings-Based Approach, 2001/b (consultative document) 42) BOUGET D. [2003]: Convergence in the Social Welfare Systems in Europe: From Goal to Reality. - Social Policy and Administration, Vol. 37, p.674-693. 43) BOZÓ ILONA - GYOMAI GYÖRGY [2002.] augusztus , MNB Tanulmány, A monetáris politika Magyarországon, MNB Budapest, p.:144 44) BRIGGS A.: The Wefare State in Historical Perspective, in: Achives Européennes de Sociologie 2:221-58, s.a. 45) COLLYNS C. – SENHDJI A. (2002): Lending Booms, Real Estate Bubbles and The Asian Crisis, IMF Working Paper 02/20, IMF 46) CSABA IVÁN–TÓTH ISTVÁN GYÖRGY [1999]: A jóléti állam politikai gazdaságtana. Megjelent: Csaba Iván–Tóth István György (szerk.): A jóléti állam politikai gazdaságtana. Osiris–Láthatatlan Kollégium. Budapest. 378 p. 47) DAGYS A. [1998]: Common Sense Investing in Real Estate, Investment Trusts, Prentice Hall Canada, Inc. 48) DÁNIEL ZS. [1997]: Lakástámogatás és társadalmi újraelosztás, Közgazdasági Szemle, XLIV. évf. 10. Szám, p.: 848-877. 49) Danish Economic Council: Challenges to the Tax System. The Danish Housing Market – Distorted and Inefficient , Danish Economy, Spring 2001. 50) DAVID MANNING [2002]: Mortgage lending in the European Union. 5th Anniversary Conference, FHB, Budapest, 2002 October 51) DAVIS P. - HAIBIN ZHU [2004]: Bank lending and commercial property cycles: some crosscountry evidence, BIS Working Papers, 2004. March p.: 45. 52) Demográfiai évkönyv 2002, KSH 53) Demográfiai évkönyv 2002, KSH, A népesség száma a népszámlálások idõpontjában, népsûrûség, népszaporodás c. táblázat. p.: 3. 54) Deutsche Bundesbank Monthly Bulletin January 1999.

55) Deutsche Bundesbank Monthly Bulletin January 1999. 56) DONNER C [2004]: Housing Finance + Housing Policies CZ HU PL, Housing Finance and Housing Affordablity Workshop MRI / Budapest 2004. május 24-25. 57) DR. OSVÁTH PIROSKA [1995]: Jelzálog-hitelintézetek Németországban, Pénzügyi Szemle, XL. évfolyam 11. szám, 1995. november, p. 875–878. 58) ESPING-ANDERSEN [1990]: Gøsta Esping-Andersen, The Three Worlds of Welfare Capitalism, Princeton N.J. 59) Európai Központi Bank: Asset price and banking stability, 2000. április 60) Európai Központi Bank: EU banking sector stability, 2003. november 61) European Mortgage Federation: Annual Report 2004. www.hypo.org 62) FARKAS Z. [2001]: Egyre olcsóbb lakáshitelek, HVG XXIV. évf. 13. szám p.: 143-145. 63) FRIGYESI VERONIKA–KAPOLYI LÁSZLÓ [2005]: Szociálpolitika az Európai Unióban, Közgazdasági Szemle, LII. évf., 2005. március (289–305. o.) 64) GERALD DILLENBURG [2003]: Basel II. New EU directive on capital adequacy treatment of covered bonds. European Mortgage Federation Conference, Brussels, 2003 November 65) GOLDENBERG D. M. [1993]: Mortgages and Foreclosure (Know your right), International Self-Counsel Press Ltd., Canada, USA 66) H. PRIEMUS AND E. LOUW [2003]: ‘Changes in Dutch land policy : from monopoly towards competion in the building market’, Environment and Planning B : Planning and Design, 2003, 30, 369-78. 67) HARDT J. [1999]: The European Mortgage Credit Sector, European Mortgage Federation, Brussels 68) HARDT J. [2003a]: European integration in the mortgage lending industry: Developments since the euro. European Mortgage Federation, www.hypo.org 69) HARDT J. [2003b]: What we can learn?. High Level Conference on Housing Reforms is South Eastern Europe, Paris, 2003 April 70) HOFFMANN I. [1981]: Lakáskörülmények, Kossuth Könyvkiadó p.: 27-57. 71) HOÓS JÁNOS [2002.], A közösségi döntési rendszer, Aula Kiadó Kft. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem

72) HORVÁTH BALÁZS [2003]: Jelzálog-hitelezés Magyarországon In: Meir Kohn: Bank-és Pénzügyek, Pénzügyi piacok 958.-965. oldal 73) Housing Statistics in the European Union, 2004 74) HUSZÁR L. [2003]: Housing and mortgages in Hungary, International Conference of Ph.D Students, Miskolc 75) HUSZÁR L. [2003]: Lakossági jelzáloghitelezés Magyarországon, „Doktoranduszok a számvitel és a pénzügy területén” tudományos tanácskozás kiadványa, Szent István Egyetem, p.: 54-65. 76) HUSZTI E. [1996]: Banktan, Tas Kiadó, Budapest, p.: 428 77) Idõskorúak Magyarországon, KSH, Budapest, 2004. 78) ILLÉS I.: [1998]: Társaságok pénzügyei, Saldo Rt., Budapest 79) JUHÁSZ P. [2000]: Lakás-takarékpénztárak, Politikai gazda(g)ságtan – Bank és Tõzsde 2000. 12.01. p. 5. 80) JUHÁSZ PÉTER [2003]: Nemzetközi jelzálogkörkép: viszik, mint a cukrot, Világgazdaság, 2003. 08. 06., p. 12. 81) KIRÁLY JÚLIA [2002]: Szabályok és bukások, Hitelintézeti Szemle, 2002 I. évfolyam 2. szám p.: 3-13. 82) KISS KORNÉLIA [1997]: A jelzálog-hitelintézet mûködésének szabályozása (Bankszemle XLI. évfolyam 2. szám, p. 2-5. 83) KOVÁCS GY [2004]: A jelzáloglevél-kibocsátáson alapuló hitelezés problémái történeti megközelítésben, in.: Botos K.: Pénzügyek a globalizációban, SZTE GTK, JATEPress, Szeged, p.: 119-147. 84) KÕNIG É. [2003]: Jóléti rendszer, szociálpolitika és szociális ellátó rendszer, Stratégiai Füzetek 11., Az államháztartásról és humánpolitikai feladatairól, MEH Kormányzati Stratégiai Elemzõ Központ, p .: 141-143. 85) KSH [2004]: Lakásviszonyok 1999–2003. - Központi Statisztikai Hivatal, Bp. pp. 25. 86) Lakásstatisztikai Évkönyv [2001], Épített és megszûnt lakások 1951-2001, KSH p.: 12-13. 87) Lakásviszonyok 1999-2003. KSH, Budapest, 2004. 88) Lakossági lakáshitelezés, 2004. II. félév, KSH, Budapest, 2005.

89) LENTNER CS. [2001]: Magyarország Európai Uniós csatlakozásának nyitott kérdései – különös tekintettel a pénzügyi szektorra, in.: Tudományos értékeink, Soproni Pénzügy Szakos Egyetemi Hallgatók Szakkollégiuma” Alapítvány, Sopron 90) Magyar Pénzügyi és Tõzsdei Almanach 2002-2003, XIII. évfolyam I. kötet, fõszerkesztõ: Kerekes György, p. 451–468. 91) Magyar Pénzügyi és Tõzsdei Almanach kiadványok (1997. – 2003 / 2004. kiadás) 92) MAKARA K. [2003]: Közös képviselõk, HVG XXV. évf. 31. szám p.: 101-103. 93) MARLOK L [2005]: Jelzáloghitelezés az Európai Unióban és az Egyesült Államokban, fejlõdési lehetõségek hazánkban, EU Working Papers 1/2005, letöltés: 2005. szeptember, http://elib.kkf.hu/ewp_05/03_MARLOK.pdf 94) MARSI ERIKA [1994]: Az Európai Unió bankdirektívái és a magyarországi szabályozás, Bankszemle 1994/9-10. szám 95) MEIR KOHN [2003]: Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok, 1996., A jelzáloghitelek piaca Osiris Kiadó 433-465. o. 96) MERCER OLIVER WYMAN [2003a]: Study on the financial integration of European mortgage markets, October 2003., European Mortgage Federation (Tanulmány az európai jelzálogpiacok pénzügyi integrációs folyamatairól) Az Európai Jelzálogszövetség (The European Mortgage Federation) – www.hypo.org. Letöltés: 2004. október 97) MERCER OLIVER WYMAN [2003b]: Study on the Financial Integration of European Mortgage Markets. European Mortgage Federation Conference, Brussels, 2003. November 98) MICHAEL BALL [2005]: RICS European Housing Rewiew 2005, www.rics.org letöltés: 2005. augusztus 99) MNB közlemény: A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi kamatlábakról 2005 szeptemberében, MNB, 2005 október, www.mnb.hu letöltés: 2005 szeptember 100) MÓRA MÁRIA [2002]: Vélemények, kritikák az új tõkeegyezményrõl, Hitelintézeti Szemle, 2002. I. évfolyam 2. szám, p.: 68-82. 101) NAGYNÉ VAS E. [2002[: A lakossági bankszolgáltatások nemzetközi és hazai trendjei. In: Tanulmányok a bankszektor középtávú fejlõdési irányairól. MNB Mûhelytanulmányok 2002/26. - Magyar Nemzeti Bank, Bp. p. 60-68. 102) OECD Economic Outlook, 2004. június 103) OECD Economic Survey of the Netherlands 2004: Housing policies

104) OTP Lakástakarékpénztár Rt. Általános Szerzõdési Feltételei 105) OTP Lakástakarékpénztár Rt. Általános Üzletszabályzat 106) Otthon Európában, A nemzeti lakásprogram pillérei, 2003. január 10. ,Miniszterelnöki Hivatal 107) Otthon Európában, A nemzeti lakásprogram pillérei, 2003. január 10. ,Miniszterelnöki Hivatal, www.ole.hu 108) Overseas Private Investment Corporation [2000], „Bridging The Housing Gap in Emerging Markets” (OPIC) 109) PAPP M. [2005]: A jelzáloglevél alapú fiananszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitás szempontjából, MNB Mûhelytanulmányok 36.,MNB, Budapest 110) PAT O'REILLY [1999]: Mortgage Lending, European Mortgage Federation, Brussels 111) PICHOVSZKY KRISTÓF [2004]: Lakástámogatás a nemzetközi gyakorlatban, GKI Gazdaságkutató Rt., Budapest, 2004. június, p. 4–5. 112) PROF. DAVID MILES [2003]:

Financial Integration of European Mortgage Markets.

European Mortgage Federation Conference, Brussels, 2003 November 113) PSZÁF:

A

3.

mennyiségi

hatástanulmány

(QIS3)

globális

eredményei,

www.pszaf.hu/magyar/fmr1.asp?cont=bazel26bazel.htm, letöltés: 2003. október 114) PSZÁF: A banki lakáshitelezés kockázatai, 2004. február 115) RAJNAI G.[1998]: A magyar jelzáloghitelezés, különös tekintettel az agrárgazdaságra In.: Bankról, pénzrõl, tõzsdérõl (Válogatott elõadások a Bankárképzõben), Haxel Kiadó Nemzetközi Bankárképzõ Budapest p. 569–576 116) Statisztikai Havi Közlemények [2003], Épített és megszûnt lakások, 2002. 12. szám p.: 169. 117) Statisztikai Havi Közlemények 2001, 2002, 2003-as számai 118) SZALAY GYÖRGY - TÓTH GYULA [2003.], MNB Tanulmány, A lakásfinanszírozás gyakorlata, kapcsolódó kockázatok és azok kezelése a magyar bankrendszerben 119) SZIVÓS P.- TÓTH I. [1998]: A jóléti támogatások és a szegénység Magyarországon, 19921997., TÁRKI Társadalompolitikai Tanulmányok 5., Budapest 120) Szociális Statisztikai Évkönyv 2001 [2002], KSH 121) SZÕKE MAGDOLNA [2002]: A hitelkockázatok mérésének standard módszere és a kockázat csökkentése az új bázeli tõkeegyezmény tervezetében, Hitelintézeti Szemle, 2002. I. évfolyam 2. szám, p.: 14-30.

122) TEVAN I. [2000]: Háttérbe szorított lakás-takarékpénztárak – HVG 2000. 11.04. p. 128-130. 123) The Miles Report on mortgage lending. HM Treasury, London, 2004. 124) Barker K [2003]: Review of Housing Supply, Securing our Future Housing Needs, HM Treasury, letöltés: 2005. szeptember http://news.bbc.co.uk/1/shared/spl/hi/uk/03/budget/documents/pdf/barker_review_foretoch3_396.pd f, 125) The Mortgage Bankers Association of Amerika (MBA) – www.mbaa.org (Az Amerikai Jelzálogszövetség). Letöltés: 2004. október 126) TORBEN GJEDE [2003]: The future of European covered bonds. European Mortgage Federation Conference, Brussels, 2003 November 127) WESTERNHAGEN N et al. [2004] Bank failures in mature economies, Bis Working Paper No. 13., BIS p.: 75. 128) Wilensky, Harold L. - Charles N. Lebeaux: Industrial Society and Social Welfare. The Free Press, New York, 1965. 129) ZELKÓ

LAJOS:

Ingatlangazdálkodás

és

pénzügyek,

http//zeusz.szif.hu/ejegyzet/inggazd/index2.html, letöltés: 2005. augusztus

Internetes oldalak: 130)

www.fundamenta.hu

131)

www.otpbank.hu

132)

www.otp-ltp.hu

133)

www.mnb.hu

134)

www.ksh.hu

135)

www.hypo.org.hu

136)

http://www.bsa.org.uk/

137)

www.vilaggazdasag.hu Baksa R. (2005): Dinamikusan növekvõ jelzáloglevél-állomány letöltés 2005. december

1. MELLÉKÉLET A JELZÁLOGHITEL-ÁLLOMÁNY NÖVEKEDÉSI ÜTEME 1. Hosszú lejáratú lakossági hitelek növekedési üteme 1996-2003. Ausztria

Forrás: Központi Bank Ausztria

milliárd euro

2. Lakáshitel-állomány 1998-2004., Franciaország 450

12

400 350

10

300

8

250 200

6 %

150 100 50

4

0

0

2

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Hitelintézetek kihelyezett lakáshitel-állománya (milliárd euro) A hitelállomány változása

Forrás: ECB, Banque de France

3. Jelzáloghitel-állomány 2000-2004. (milliárd euró) Görögország

- éves változás(%) - kihelyezett hitelállomány

Forrás: Központi Bank, Görögország

4. A lakáshitelek növekedési üteme 1999-2004. Olaszország

Forrás: Központi Bank, Olaszország, Scenari immobiliári

5. A háztartások jelzáloghitel-piaci kereslete 1995-2003. (millió euró) Hollandia

Forrás: Központi Bank, Hollandia

6. Jelzáloghitelezés 2002-2003. (milliárd zlotyi) Lengyelország

- Összes jelzáloghitel - magán személyek jelzáloghitelei

Forrás: Központi Bank, Lengyelország

7. Jelzáloghitel-piaci aktivitás 1996-2002. Portugália

- Érték (millió euró) - Kötések száma

Forrás: Housing Depvelopments in European Countries 2003.

8. Hitelintézetek lakossági hiteleinek növekedési üteme 1999-2004. Svédország

Forrás: Swedish Statistics 9. A forint lakáscélú hitelek havi átlagos kamatlába

Forrás: MNB közlemények

10. A forint lakáscélú hitelek havi átlagos hitelköltség mutatója

Forrás: MNB közlemények

11. Elõtörlesztés díja és korlátozások Ország Dánia

-

Franciao. Németo.

-

Olaszo.

-

Hollandia -

Portugália -

Elõtörlesztés díja és korlátozások a legtöbb fix kamatú termék (a kinnlevõségek 80%-a, az új kihelyezése 50%a) teljes összegükben elõtörleszthetõek díj fizetése nélkül (vagy esetleg egy adminisztrációs díjért) a vissza nem vonható kötvényeken alapuló hiteleknek van implicit fenntartási díjuk (a visszavásárlási költségek a kötvény piaci árán múlnak) az elõtörlesztési díjak a törvény által szabályozottak, legalább hat havi kamat vagy 3%-a a visszafizetett tõkének Elõtörlesztés csak a fix kamatú jelzáloghitelekre elérhetõ (törvényen alapszik) Nincs elõtörlesztési díj, vagy meg van tiltva a felszámítása halál esetén, kényszer munkanélküliség esetén, vagy szakma áttelepítése esetén a hitelezõk felszámítanak díjakat, hogy pénzügyi alapjaikat helyreállítsák és a mûködési költségeik megtérüljenek lemondanak az elõtörlesztési díjról a hátralék 10%-a alatti elõtörlesztésnél nincsenek elõtörlesztési díjak a szabályozott kamatlábú jelzáloghiteleknél (törvényen alapszik) A törvény kimondja, hogy a díjak nem lehetnek túlzottak, hitelezõk a haszon alapú díjmeghatározását okozzák Megállapodás alapján a 5% a felsõ határa a díjnak A gyakorlatban a díjak a visszafizetett tõke 1-2%-át teszik ki. a polgári törvénykönyv tartalmazza, hogy a tõke 10%-a minden évben díj nélkül visszafizethetõ (a gyakorlatban sokszor 15% is megengedett), és nincsenek díjak az adósoknak, ha a terület értékesítése miatt fizetik vissza elõbb a hitelt a haszonszerzési díjak általában szabályozottak, de a gyakorlatban sokszor nem számítják fel azokat (lemondanak róla) általában a tõke 2%-át kérik el elõtörlesztéskor (1%-ot a támogatott hiteleknél), ha a kinnlevõség több mint 25%-át fizeti vissza az adós

Sanyolo. -

UK

-

a díjakat sokszor elengedik, ha az adós egy másik hitelt felvesz Az elõtörlesztési díjak a változó kamatozású hiteleknél 1%-os plafonnal rendelkeznek (törvény alapján) A Spanyol Bank a fix kamatú termékek esetében 4%-ban maximalizálja a rátát. A gyakorlatban a legtöbb a fix kamatú termékek esetében a díj 2,5%-nál nem magasabb a visszafizetett összeg után a gazdasági minisztérium ajánlásával összhangban Léteznek elõtörlesztési díjak a legtöbb fix kamatú termék és diszkont termék esetében az elõtörlesztési díjak csökkentek a fogyasztói csoportok nyomására

Forrás: Mercer Oliver Wyman, Merrill Lynch, Duelbel/Lea/Welter Megjegyzés: a fix kamatú jelzáloghitelek az aláírással ellátott fix kamatú szerzõdéseket tartalmazza

12. A jelzáloghitel-piac résztvevõi, funkciójuk Magyarországon jelzáloghitel biztosítók: - szövetségi ügynökségek 5

Háztartások

4

- magánbiztosítók 4

1

2

2,3,6

jelzáloghitelezõk

jelzáloghitelek vásárlói

- kereskedelmi bankok 7

- szövetségi társaságok

- takarékpénztárak

- magántársaságok

- jelzáloghitelbankok 2-3

5

8

- biztosítók 8

nyugdíjalapok 9 jelzáloghitel kezelõk

jelzálog alapú ép. vásárlói - nyugd.biztosítók,alapok - jelzálogalapok - kereskedelmi bankok - szövetségi ügynökségek 8

Elsõdleges piac 1: jelzáloghitel 2: törlesztõ részletek 3: kezelési jutalékok 4: biztosítás 5: biztosítási díj 6: jelzáloghitelezõ jutaléka 7: értékesített jrlzáloghitel ára 8: jelzálog alapú értékpapírok pénzáramai 9: hitelekkel kapcsolatos feladatok ellátása

Forrás: Jelzáloghitel Intézet Elõkészítõ Rt.

Másodlagos piac

13. A bankszektor eredménye (millió Ft) Megnevezés Kamat, kamatjellegû bevétel összesen Ebbõl: lakáscélú hitelek Adózás elõtti eredmény Adózott eredmény Forrás: PSZÁF

2002

2003

2004

2005

386,6

597,1

895,1

1388

60,8 155,5 127,9

90,9 212,2 174,4

119,7 323,8 275,2

211,8 387,6 319,6

14. A bankszektor forrásszerkezete

Megoszlás (%) Külföldi forrás Ebbõl: belföldi kibocsátású jelzáloglevél külföldi tulajdonban Belföldi bankközi és hitelforrás Belföldi betét Belföldi értékpapírforrás Ebbõl jelzáloglevél Saját tõke 2005. I. negyedévi adat

2002 13,6

2003 17,7

2004 19,1 1,4

2005 19,4 1,5

7,4 59,9 3,9 2,8 8,7

7,5 52,3 8,1 7,2 8,3

8,3 49,6 7,6 6,7 8,9

8,2 48,3 7,5 6,5 9,1

Forrás: PSZÁF

15. A bankrendszer belföldi értékpapírforrásai

Állomány (milliárd Ft) Belföldi kibocsátású, hitelezõi jogot megtestesítõ értékpapírok belföldi tulajdonban összesen Ebbõl jelzáloglevél *2005. I. negyedév vége Forrás: PSZÁF

2002

2003

2004

2005*

402,7

1036,8

1136,8

1147,2

288,5

922,0

1006,0

10001,5

16. Az európai jelzáloglevél-piac szereplõi és piaci részesedésük 2003 végén Németország 68,6%

5, 7% ia or sz ág Fr an c

3, 9% Sv é

do rsz

ág

2, 8%

ny ol or sz ág Sp a

Eg yé b

ny -e u

ró pa

Ú jE

U

io rs

ta g

zá go k

ok

0,

3, 6%

4%

Dánia 15,0%

Fo rrás: European Mortgage Federation

17. Az euróban denominált jelzáloglevelek volumene Magyarországon (millió Ft)

Forrás: MNB

18. A lakáshitel-folyósítások volumene (milliárd forint) és megoszlása

Forrás: MNB

II. MELLÉKLET LAKÁSÉPÍTÉSEK ALAKULÁSA 1. Lakásépítések 1989-2004. Ausztria

*A 2004-es adat becslés Forrás: Statistics Ausztria

2. Új építések 1995-2003. Belgium

¦ családi ház ¦ lakás ¦ felújítás

Source: Statistics Belgium

3. Új lakások építése 1995-2003. Dánia

Forrás: Statistics Denmark

4. Lakásépítések 1995-2002. Franciaország 350

60

300

50

250 Ezer db

40 200 30 % 150 20 100 50

10

0

0 1995

1996

Támogatott

1997

1998

Nem támogatott

1999

2000

2001

Támogatott %-a

Forrás: Source: Ministère de l’équipement, des transports et du logement

2002 Összesen

5. Épített lakások 1985-2002. (ezer db) Németország

Forrás: Szövetségi Statisztikai Hivatal, Németország

6. Új lakások építése 1992-2003. Írország

- Szociális - Magán

Forrás: Lakásstatisztika Írország

7. Lakásépítések 1995-2002. (ezer db) Hollandia

Forrás: Netherlands Statistics

8. Lakásépítések 1996-2003. (ezer db) Lengyelország

-

Lakásszövetkezet Fejlesztõk Magánszemély Vállalkozások Önkormányzatok Szövetkezetek

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Lengyelország

9. Lakásépítések 1980-2002. (ezer db) Portugália

Forrás: Housing Statistics in the EU 2003

10. Lakásépítések 1990-2003. Portugália

Forrás: Lakásügyi Minisztérium, Portugália

11. Lakásépítések 1960-2002. Svédország

- Ház - Lakás

Forrás: Swedish Statistics

12. Lakásépítések tulajdonosi szerkezet szerint Nagy-Britannia

- Magán - Szociális

Forrás: A miniszterelnök helyettesének Hivatala

13. 1000 lakosra jutó felépített lakások

Ausztria Belgium Csehország Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Luxemburg Magyarország Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia

1995 6,6 4,1 1,3 2,6 3,4 4,9 7 6,8 6,4 8,5 1,7 6,6 2,4 7,4 3,5 7,2 7,2 1,4 1,1

Forrás: Housing Statistics in the European Union, 2004.

2000 6,6 3,8 2,5 2,9 2,1 6,3 6,4 8,5 4,7 13,2 2,3 3,8 2,2 5,1 3,6 10,8 11,4 1,7 2,4

2003 5,2 3,9 2,7 4,4 3,2 5,4 5,8 na 3,7 17,4 4,3 3,6 na 3,6 na 7,9 11,3 2,7 2,6

1. né 2. né Ausztria 14,3 23,1 Belgium -14,4 0,5 Csehország 8,7 5,1 Dánia 27,4 47,6 Egyesült Királyság 3,8 -3,9 Finnország 1,4 4,4 Franciaország -5,3 -1,4 Görögország 16,8 20,0 Hollandia -18,4 10,1 Írország -27,7 -2,3 Lengyelország -47,5 -29,5 Luxemburg -29,4 50,8 Magyarország 6,5 9,6 Németország -8,1 -11,1 Olaszország na na Portugália -12,1 -13,4 Spanyolország -8,1 3,8 Svédország -30,2 1,0 Szlovákia 27,0 47,3 Forrás: Housing Statistics in the European Union, 2004.

2002 3. né 40,8 12,7 5,8 32,1 2,0 1,4 -1,3 26,3 -12,9 1,4 -4,5 -28,0 4,9 -10,3 na -8,4 -1,2 6,0 30,1

4. né -12,3 1,5 7,4 10,5 -1,6 9,1 0,3 19,8 53,1 -15,6 -60,8 17,5 -9,8 6,3 na -20,3 13,4 4,5 20,4

1. né -36,6 6,9 11,2 -28,9 4,3 0,7 6,6 na 38,7 -17,0 4,6 40,2 12,6 39,1 na -7,2 21,0 43,8 -40,8

2. né -9,2 8,8 14,8 -28,0 8,9 20,2 3,0 na 11,2 1,0 9,5 -20,3 3,3 -1,9 na -14,9 29,7 27,5 -29,3

2003 3. né -25,7 2,0 39,2 -36,1 2,7 14,6 9,9 na 1,9 33,9 7,9 30,8 16,6 -5,2 na -19,9 17,8 21,6 -13,0

14. Építési engedélyek, növekedési ráta (%)

4. né 44,8 22,1 39,8 -1,0 na 23,7 15,5 na -6,1 37,8 40,9 19,0 41,5 3,4 na 18,0 3,5 33,5 -3,7

1. né na 31,8 25,1 11,1 na 8,0 19,3 na -17,7 87,6 73,2 9,8 8,2 -0,7 na -8,6 14,1 12,2 94,8

2004 2. né na 17,1 11,0 -13,2 na -10,7 29,4 na 0,7 26,0 31,9 -0,1 22,7 -9,7 na -7,5 -0,8 -6,3 -13,9

1995 tulajdonos szövetkezet 54 na na na na na 52 6 67 na 67 0 54 na na na 48 na na na na na 70 na 79 na 43 na na na na na 80 na 46 14 na na



bérlakás 42 na na 40 33 30 40 na 52 na na 26 20 57 na na 14 40 na

egyéb 4 na na 2 0 3 7 na 0 na na 4 1 0 na na 6 0 na

bérlakás na 32 29 39 31 32 39 20 47 na 26 26 7 na na 21 10 39 9

2000 tulajdonos szövetkezet na na 68 na 47 17 52 7 69 na 64 0 55 na 74 na 53 na na na 55 19 70 na 92 na na na na na 75 na 84 na 46 15 74 15 egyéb na 0 7 2 0 4 7 6 0 na 0 4 1 na na 4 6 0 2

bérlakás 39 31 na 40 31 34 38 20 45 18 24 26 7 55 na na 11 39 na

1. A LAKÁS MEGOSZLÁSA A TULAJDONLÁS TÍPUSA SZERINT

A LAKÁSPOLITIKA ÖSSZEHASONLÍTÁSA

III. MELLÉKLET

2003 tulajdonos szövetkezet 58 na 68 na na na 53 7 69 na 63 0 56 na 74 na 55 na 77 na 58 18 67 na 92 na 45 na na na na na 82 na 46 15 na na

egyéb 3 2 na 0 0 3 6 6 0 5 0 7 1 0 na na 7 0 na

2. Lakástulajdonlási arány az új EU tagállamokban 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10

lakástulajdonlás

Forrás: Európean Housing Rewiew, RICS, 2005.

szociális lakások

Le tto rs zá g C se ho rs zá g

C ip ru s

ál ta M

És zt or sz á

Li tv án ia

g Sz lo vé ni a Sz lo vá ki Le a ng ye lo rs zá g

M

ag ya ro rs zá g

0

üres lakások

3. Lakásállomány 2003.-ban (1000 fõ)


év 2003 2004 2002 2003 2002 2002 2002 20002 2003 2003 2002 2001 2003 2002 2001 2003 2001 2003 2001

lakásszám 3 280 4 820 4 366 2 561 25 617 2 574 29 495 5 465 6 811 1 554 11 764 176 4 134 38 925 26 526 5 318 20 947 4 351 1 885


4. Lakóingatlanra jutó személyek átlagos száma


1995 2,6 2,6 na 2,1 2,4 2,3 2,5 2,9 2,5 3,3 3,3 na 2,6 2,3 na na 3,2 2,1 na

2000 2,4 2,4 2,6 2,1 2,3 2,2 2,4 2,8 2,4 3 3,2 2,6 2,5 2,2 na 2,9 3,1 2,1 3,2

2003 2,4 2,4 na 2,2 na 2,2 2,4 na 2,4 2,9 3 2,5 2,5 2,2 na na 2,9 2,1 na


Ausztria Belgium Csehország Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Luxemburg Magyarország Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia EU 25

1995 2000 2003 az össz lakáscélú fogyasztás Tulajdonosoknak fenntartási és javítási aránya Lakbér felrótt lakbér költségek 18,8 19 19,1 2,8 9,3 1,1 23,7 23 23,6 4,9 12,5 0,5 21 21 23,5 3,3 9,9 0,3 27,4 28 28,6 6,8 12,4 1,3 18,4 17,7 18,4 4,1 9,4 1,5 25,2 25,2 25,9 6,9 16,6 0 23,8 23,5 24,1 4,7 12,5 1,3 17,6 15,9 15,7 2,2 10,2 0,7 21,4 20,7 21,4 5,5 9 1,5 16,1 19,4 21,6 2,6 16 0,4 19,2 22,4 24,8 1,8 7,2 4,7 22,3 na 21,6 3 14,2 1,2 19,1 19 18,1 0,7 9,8 0,6 23,4 24,2 25,1 8,3 9,8 0,5 19,4 19,4 20,3 2,4 12 1,3 11 10,7 10,5 1,1 6 0,2 14,7 14,2 31,4 1,6 22,4 2,3 31,9 28,1 28,9 8,7 13,3 0,3 na 22,9 26,5 1 10,2 2,1 na na na 4,1 9,4 1,5 Forrás: Housing Statistics in the European Union, 2004.

2003 víz és Elektromosság, gáz csatornadíj és egyéb energia 2,5 3,4 1,3 4,4 1,7 8,4 2,1 6 0,8 2,4 0,3 2,1 1,8 3,7 0,4 2,2 1,4 4 0,1 3 1,9 9,2 1 2,2 1,5 5,5 2,4 4,1 1,4 3,3 0,7 2,6 1,9 3 0 6,5 1,7 10,8 0,8 2,4

5. Lakáscélú fogyasztás (a háztartás összfogyasztásának %-ában 2003.) egy háztartás átlagos lakáscélú kiadásai Euro/háztartás 2522 3200 930 3644 3024 3562 3390 1564 2205 3144 780 5600 700 3237 2760 787 1222 4085 800 3024

59623 5171 58749 10554 15864 3777 38654 434 10222 82163 57680 10198 39733 8861 5399 451256

58500 5099 57753 10443 15424 3598 38581 406 10337 81539 57269 10013 39197 8816 5356 446577

59329 5206 59630 11018 16193 3964 38219 448 10142 82537 57321 10407 40683 8941 5379 453684

2003 8067 10356 10203 5384

2050 8016 11267 9369 5834

59518 73954 5220 5477 59896 72835 11047 10941 16258 19082 4025 5976 38194 36630 451 778 10115 8424 82545 87621 57482 48643 10480 9888 40978 42316 8975 9736 5381 5509 454900 480733

2004 8092 10397 10211 5398



2000 8002 10239 10278 5330

1995 7943 10131 10333 5216 5,7 9,4 11,5 15,3 15,4 18,6 7,9 24 -5,5 5,6 1,9 7,9 10 8,1 8,4 6,8

1980-2004 (%) 7,2 5,5 -1 5,4 24,7 5,2 22,1 -0,7 17,8 50,8 -4,2 73,5 -16,9 6,2 -15,1 -5 4 8,9 2,4 6

2003-2050 (%) -0,6 8,8 -8,2 8,4

6. Népesség (1000 fõ) 1995-2004., népsûrûség 2003.

243 15 109 83 456 56 126 173 110 231 190 113 81 20 110 115

népsûrûség (fõ/km2) 96 339 130 125

7. Nettó vándorlás (1000 fõ) (bevándorlók-kivándorlók) 1995

2000

2003

2003-ban a nettó vándorlás arány a lakossághoz (ezrelék) 2003

Ausztria

1,4

17,3

17,3

2,1

Belgium

29,5

25,1

38

3,7

10

6,5

25,8

2,5

Dánia

28,6

9,5

6,3

1,2

Egyesült Királyság

75,4

162,8

171,8

2,9

Finnország

3,3

2,6

5,8

1,1

Franciaország

145,1

na

na

na

Görögország

77,3

29,4

38

3,4

Hollandia

32,8

71,7

35,6

2,2

Írország

-1,9

20

29,8

7,5

Lengyelország

-18,2

-19,7

-13,8

-0,4

4,6

3,6

2,1

4,6

Csehország

Luxemburg Magyarország

11,6

18

na

na

Németország

397,9

167,2

192,6

1,7

Olaszország

50,7

169,5

407,5

7,1

22

47

70

6,7

Spanyolország

26,6

354,8

444

10,4

Svédország

11,9

24,6

28,8

3,2

Szlovákia 2,8 1,5 0,9 Forrás: Housing Statistics in the European Union, 2004.

0,2

Portugália

8. Háztartások száma 1995-2003. (1000 fõ) 1995 Ausztria 1)

2000

2002

2003

1980-2000 (%)

3 131

2 276

3 312

3 280

22,7

Belgium

na

4 237

4 325

na

17,4

Csehország

na

4 216

na

na

10,3

2 358

2 434

2 456

2 481

23 315

24 121

24 346

na

21,2

2 181

2 295

2 354

2 378

28,8

22 656

23 055

24 525

na

21,1

na

3 674

na

na

23,5

Hollandia

6 469

6 801

6 934

6 996

35,9

Írország

1 091

1 251

1 288

1 382

42,2

12 501

na

13 337

na

na

Luxemburg

na

171

na

na

33,6

Magyarország

na

3 863

na

na

3,9

36 938

38 124

38 720

38 944

53,7

na

22 004

na

na

na

Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország

Lengyelország

Németország Olaszország Portugália

18

na

3 651

na

na

24,9

12 001

12 677

12 921

14 187

26,5

4 244

4 363

4 449

4 454

24,7

Szlovákia na 2 072 Forrás: Housing Statistics in the European Union, 2004.

na

na

24,8

Spanyolország Svédország

9. Háztartások átlagos nagysága (fõ) 1995

2000

2003

1980-2000 (%)

Ausztria

2,5

2,4

2,4

-0,4

Belgium

na

2,4

2,4

-0,3

Csehország

na

2,4

na

-0,3

Dánia

2,2

2,2

2,2

-0,3

Egyesült Királyság

2,4

2,4

na

-0,3

Finnország

2,3

2,2

2,2

-0,4

Franciaország

2,5

2,4

na

-0,3

Görögország

na

2,8

na

-0,3

Hollandia

2,4

2,3

2,3

-0,5

Írország

3,3

3

2,9

-0,7

Lengyelország

3,1

na

2,8

-0,3

Luxemburg

na

2,5

na

-0,3

Magyarország

na

2,6

na

-0,2

Németország

2,2

2,2

2,1

-0,3

Olaszország

2,6

2,6

2,6

-0,4

Portugália

na

2,8

na

-0,5

Spanyolország

3,2

3,1

2,9

-0,4

2

2

1,9

-0,3

na

-0,4

Svédország

Szlovákia na 2,6 Forrás: Housing Statistics in the European Union, 2004.

10. Általános jelzõszámok 2003.

Ország Ausztria Belgium Csehország Dánia Finnország Franciaország Görörgország Hollandia Írország Lengyelország Luxemburg Magyarország Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia Európai Unió–15 Európai Unió–25 Norvégia Svájc Amerikai Egyesült Államok Kanada Forrás: KSH

Fõváros Bécs Brüsszel Prága Koppenhága Helsinki Párizs Athén Amszterdam Dublin Varsó Luxembourg Budapest London Berlin Róma Lisszabon Madrid Stokholm Pozsony

Oslo Bern Washington, D.C. Ottawa

Terület, ezer km2 83,9 30,5 78,9 43,1 338,1 551,5 132 41,5 70,3 312,7 2,6 93 244,1 357 301,3 91,9 506 450 49 3 243,80 3 982,40 323,9 41,3 9 629,10 9 970,60

Népesség, Népsûrûség, millió fõ fõ/km2 8,09 96 10,38 340 10,21 129 5,39 125 5,21 15 59,76 108 11,03 84 16,23 391 3,99 57 38,19 122 0,45 165 10,13 109 59,42 243 82,54 231 57,4 191 10,44 114 40,83 81 8,96 20 5,38 110 381,33 118 455,5 114 4,56 14 7,35 178 294,04 31,63

31 3

A népesség korcsoportonkénti megoszlása, százalék 0–14 15–64 65– 16,6 67,9 15,5 17,4 65,6 17 15,6 70,5 13,9 18,8 66,4 14,8 17,6 66,8 15,6 18,7 65 16,3 15,2 67,7 17,1 18,6 67,7 13,7 21 67,9 11,1 17,8 69,4 12,8 18,8 67,2 14 15,9 68,6 15,5 18,9 66 15,1 15 67,5 17,5 14,4 67,4 18,2 17,8 65,5 16,7 14,5 68,6 16,9 18 64,8 17,2 18 70,4 11,6 16,5 66,7 16,8 16,6 67,1 16,3 20 65,2 14,8 16,9 67,6 15,5 21,2 18,3

66,2 68,9

12,6 12,8

3850000 3800000 3750000 3700000 3650000 3600000 3550000

épített lakások száma

Forrás: KSH

Háztartások száma

Háztartások száma

3900000

50000 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0

19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04

Épített lakások száma

11. Az épített lakások és a háztartások száma Magyarországon

Öregedési index 93,4 97,7 89,1 78,7 88,6 87,2 112,5 73,7 52,9 71,9 74,5 97,5 116,7 126,4 93,8 116,6 95,6 64,4 101,8 98,2 74 91,7 59,4 70,2

12. Lakástámogatások Magyarországon 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 % 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0

35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000

19 96 19 . ja 9 n. 19 6. j 97 úl. 19 . ja 9 n. 19 7. j 98 úl. 19 . ja 9 n. 19 8. j 99 úl. 19 . ja 9 n. 20 9. j 00 úl. 20 . ja 0 n. 20 0. j 01 úl. 20 . ja 0 n. 20 1. j 02 úl. 20 . ja 0 n. 20 2. j 03 úl. 20 . ja 0 n. 20 3. j 04 úl. 20 . ja 0 n. 20 4. j 05 úl. 20 . ja 05 n. .j úl .

0

Az összkiadás %-ában

LAKÁSTÁMOGATÁSOK

Forrás: Államháztartási mérlegek adatai

13. Aktivitási ráta 2003.

Ausztria Belgium Csehország Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Luxemburg Magyarország Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia EU 25 Forrás: Eurostat

15-64 év közöttiek 67,9 65,6 70,5 66,4 65,7 66,9 65 64,7 67,7 67,9 69,4 67,1 68,5 67,5 68 67,5 67,9 64,8 70,4 67,2

14. Munkanélküliségi ráta 1995-2003.


1995 3,9 9,7 4,1 6,6 8,5 15,4 11,1 9,2 6,6 12,3 na 2,9 na 8 11,5 7,3 18,8 8,8 na na

2000 3,7 6,9 8,7 2,9 5,4 9,8 9,1 11 2,9 4,3 16,4 2,3 6,3 7,8 10,4 4,1 11,3 5,6 18,7 8,7

2003 4,1 8,1 7,8 3,8 5 9 9,4 9,3 3,8 4,6 19,2 3,7 5,8 9,6 8,6 6,3 11,3 5,6 17,1 9,1

Forrás: Eurostat Munkanélküliek: 15-75 évesek között azok, akiknek nem volt állása, de keresnek állást vagy nem voltak önfoglalkoztatók

17. A MAGYARORSZÁGON TARTÓZKODÓ KÜLFÖLDIEK SZÁMA TELEPÜLÉSTÍPUSOK SZERINT, 2005. JANUÁR 1.

Forrás: Népmozgalom 2004., KSH, Budapest 2005.

18. Az öregedés mutatószámai az Európai Unió országaiban, 2000 (EU 15)

Forrás: European Social Statistics - Demography 2001., Eurostat

19. Az öregedés mutatószámai az új tagországokban, 2000

Forrás: European Social Statistics - Demography 2001., Eurostat OECD online database – Labour Force Statitics 2002., www.oecd.org

20. Az idõskorú népesség aránya Európában, néhány országban

Forrás: Recent demographic development in Europe 2002. – Counsil of Europe Publishing 2002., Strasbourg Codex

Forrás: a lakásügyekért felelõs minisztériumok, Housing Statistics in the European Union, 2004.


Lakástámogatási kiadások a … %-ában össz közkiadás költségvetési kiadás GDP na na na na 2,07 0,2 na 3,1 0,99 1,9 3,4 1 na na na 2 4,3 1 na 4,45 1,9 0,01 0,01 0,01 na 3 0,6 0,24 0,32 0,1 na 1,01 0,24 na 2,56 0,81 na na na 0,61 2,45 0,3 na na na na na 0,5 2 2,6 0,73 1,2 2,1 0,7 na 0,52 0,12

Közösségi lakáshitelek kiadása a … %-ában össz közkiadás költségvetési kiadás GDP na na na na 0,5 0,04 na 0,07 0,02 0 0 0 na na na 0 0 0 na 1,7 0,3 1,56 na 0,73 0 0 0 0,46 0,61 0,16 na 0,26 0,06 na 0,06 0,02 na na na 0,01 0,04 0,01 na na na na na 0,2 0 0 0 0 0 0 na 0 0

21. Lakáspolitikai kiadások az össz közkiadáson belül (%) 2003.

helyi vagy regionális kormányok 100 100 0 22,7 na 0 0 na 0 13,4 0 0 na

állami lakáscélú hitelek 2939,6 564,8 17,2 94,2 na 401 4200 1125,6 0 214,3 208 0,1 2,8 na na 0 0 0 0

helyi vagy regionális kormányok na 84,5 0 100 na 0 0 0 na 0 0 0 na na na 287,6 0 0 392,1

Az összes állami kihelyezett hitel na 5637,5 203 2153,2 na 10400 79320 na 0 2700 931,9 na 4,8

Állami garanciák Regionális kormányzat ad Regionális kormányzat ad nincs A helyi önkormányzat ad na A központi kormányzat ad A helyi önkormányzat ad A központi kormányzat ad A központi kormányzat ad van A helyi önkormányzat ad A központi kormányzat ad van A központi és a regionális kormányzat ad na nincs nincs A központi kormányzat ad A központi és a helyi önkormányzat ad

Az egyes országokban más elvek szerint számolják a lakáscélú támogatásokat, van ahol a kamattámogatásokat, az albérleti támogatásokat is beleszámolják. Franciaországban nem készült statisztika a helyi és regionális kormányzatok támogatási politikájáról. Németországban sincs elkülönítve az állami hitelek esetében a helyi és központi kormány szerepe. Írországban az állami lakáshiteleket a Housing Finance Agency nyújtja. Ez egy minisztérium által 1982-ben létrehozott szerv, mely pénzügyi alapokat bocsát a helyi önkormányzatok rendelkezésre, hogy a lakástörvény céljainak megfelelõ hiteleket nyújtson.

100 na 100 0 0 100

Központi kormányzat na 15,5 100 0 na 100 100 100 na 0 100 100 na

Németország na na na 110,3 Olaszország na na na na Portugália 177,9 100 0 112,4 Spanyolország na na na 0 Svédország 194,9 100 0 0 Szlovákia 36,5 100 0 68,5 Forrás: lakásügyekért felelõs minisztériumok, Housing Statistics in the European Union, 2004

Kínálati oldali közvetlen Központi támogatások kormányzat Ausztria 87,1 0 Belgium 460,7 0 Csehország 658 100 Dánia 592,1 77,3 Egyesült Királyság na na Finnország 107 100 Franciaország 1800 100 Görögország 0 na Hollandia 1062 100 Írország 112,6 86,6 Lengyelország 173,2 100 Luxemburg 15,5 100 Magyarország na na

1. Kínálati oldali támogatások, állami hitelek, állami hitelgaranciák a lakásszektorban 2003 (millió euró)

IV. MELLÉKLET LAKÁSPOLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Megoszlás % regionális vagy helyi kormány 100 100 na 30,9 na 0 0 na 0 0 44 4,2 na na na 0 na 0 0 Közvetett támogatások na na 41,4 40,4 na 390 9300 3,9 2360 212,6 1320,8 133,6 na na na 357 4402 1446,7 0

A kereslet oldali támogatásokat általában a tulajdonosoknak nyújtják. Görögországban csak a speciális célú állami hitelek kamattámogatása tartozik ide. A munkavállalók, közszférában dolgozók kamattámogatása, az áfa és öröklési adókedvezmények és a kamat adóból levonható részét nem tartalmazza. Luxemburgban a kamattámogatás és a VAT visszaigénylést tartalmazza az adat, vannak egyéb fiskális elemek is, de az adat ezeket nem tartalmazza. S Írországban a elsõ oszlop adata csak a szociális lakásszektor adatait tartalmazza.

Közvetlen keresletoldali támogatások Központi mértéke kormányzat Ausztria na 0 Belgium 139,1 0 Csehország 89 100 Dánia 1318,9 69,1 Egyesült Királyság na na Finnország 924 100 Franciaország 19300 100 Görögország na na Hollandia 1658,1 100 Írország 3,8 100 Lengyelország 463,5 56 Luxemburg 69 95,8 Magyarország na na Németország na na Olaszország na na Portugália 467,8 100 Spanyolország 480 100 Svédország 1592,4 100 Szlovákia 97,7 100 Forrás: lakásügyekért felelõs minisztériumok, Housing Statistics in the European Union, 2004

2. Keresleti oldali támogatások a lakásszetorban (millió euró) 2003

Jelzáloghitellel kapcsolatos adókedvezmény a kamatok erejéig na van van van nincs van nincs van van van na van van nincs van van nincs van nincs

Svédeknek nincs adó a felrótt bérleti díjon, de az ingatlan becsült értékére van ingatlanadó Görögöknél a 120 m2-nél nagyobb ingatlanokra van felrótt bérleti díj adó Spanyolországban az elsõ (állandó) lakhely nem adózik, a második illetve az üres ingatlanok igen A görögöknél az adózó jövedelem kevesebb mint 15%-a igényelhetõ vissza adókedvezményként Franciaországban a szociális lakásépítésnél a VAT 5,5% Spanyolországban a szociális lakásépítésekre 4% a VAT, de ezt csak bizonyos típusú szociális lakásokra érvényes.

Átlagos szerzõdési lejárat Átlagos LTV ráta Adó a felrótt hossza az új jelzáloghitelek az új szerzõdések bérleti esetében esetén (%) bevételen Ausztria na 60 nincs Belgium 20 80-85 van Csehország 15-20 70 nincs Dánia 30 80 van Egyesült Királyság na 70 nincs Finnország 15-20 70-85 nincs Franciaország 15-20 66 nincs Görögország 15 60 van Hollandia 30 112 van Írország na 60-70 nincs Lengyelország na na na Luxemburg 20-40 80 van Magyarország na na nincs Németország 30 70 nincs Olaszország 25.okt na van Portugália 25-30 70-80 nincs Spanyolország 24 83 nincs Svédország 30-50 90-100 nincs Szlovákia 20 70 19 Forrás: lakásügyekért felelõs minisztériumok, Housing Statistics in the European Union, 2004

3. Jelzáloghitelek és kapcsolódó adók Európában

Hozzáadott érték adó az új lakásoknál (%) 10 20 21 5 25 0 22 19,6 11 13 19 13,5 na 3 na 16 4 0 7 25 19

össz közkiadás költségvetési kiadás GDP Ausztria na na na Belgium na 2,07 0,2 Csehország na 3,1 0,99 Dánia 1,9 3,4 1 Egyesült Királyság na na na Finnország 2 4,3 1 Franciaország na 4,45 1,9 Görögország 0,01 0,01 0,01 Hollandia na 3 0,6 Írország 0,24 0,32 0,1 Lengyelország na 1,01 0,24 Luxemburg na 2,56 0,81 Magyarország na na na Németország 0,61 2,45 0,3 Olaszország na na na Portugália na na 0,5 Spanyolország na 2,6 0,73 Svédország 1,2 2,1 0,7 Szlovákia na 0,52 0,12 Forrás: lakásügyekért felelõs minisztériumok, Housing Statistics in the European Union, 2004

Lakástámogatási kiadások a … %-ában

Közösségi lakáshitelek kiadása a … %ában össz költségvetési közkiadás kiadás GDP na na na na 0,5 0,04 na 0,07 0,02 0 0 0 na na na 0 0 0 na 1,7 0,3 1,56 na 0,73 0 0 0 0,46 0,61 0,16 na 0,26 0,06 na 0,06 0,02 na na na 0,01 0,04 0,01 na na na na na 0,2 0 0 0 0 0 0 na 0 0

4. Lakáspolitikai kiadások az össz közkiadáson belül (%) 2003

Ausztria Forrás: Belgium Statistics Csehország European Dánia 2004 Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Luxemburg Magyarország Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia

bérlakás szektor 35,4 23 80 43 na 50 45,5 0 76,8 45 na 6,4 na 12,5 na 15,8 11,6 45 na

össz lakásállomány 14,3 7 20 20 na 17,2 17,5 0 34,6 8 23,4 1,9 4,6 6,5 na 3,3 0,9 21 na

a bérlakásszektor új átadott ingatlanai az új átadott lakásállomány na na 25 6 99 25,5 75 40 na na na 17 40 13 0 0 77 18,3 na 9 na 6,8 0,9 0,6 82,5 4,5 12,2 3,2 na na na na na 1,3 54 18 na na

5. Szociális lakásállomány 2003

Housing in the Union,

A bérlõk nem járulnak hozzá az építkezés A bérlõk védelme költségeihez (a lakbérbe épített erõsebb a szektorban, mint a hiteltörlesztõ részlet itt nincs figyelembe piaci bérlakásszektorban véve) + + + + + na na +/+ + + + + + + + + + + na na + + + + + +

Ha a bérlõk már nem felelnek meg a kritériumoknak, el kell hagyniuk a bérlakásukat + + na + na + -

Ausztriában ha a bérlõ kicsúszik a kritériumokból, hat hónapon belül el kell költöznie. Belgiumban nem azonnal, de ha túllépik a kritériumokat szintén el kell hagyniuk az ingatlant. Dániában öregeknek, mozgássérülteknek és fiataloknak - nem pedig családoknak - jár szociális bérlakás. Finnországban nem törvényi, hanem piaci alapon a bérlakásban élõk védelme erõsebb, mint a szociális bérlakásban élõké. Luxemburgban, ha a bérlõ nem teljesíti a kritériumokat, akkor magasabb bérleti díjat köteles fizetni, de nem kell elköltöznie. Spanyolországban az állam nem támogatja a bérlakások mûködtetését, de a helyi kormányzatok támogathatják. Dániában az építési költségek 2%-át a lakók fizetik. Lengyelországban 2005 óta a szociális lakásszövetkezetek közvetlenül is hozzájárulhatnak az építési költségekhez (a tulajdontörvény módosításának végrehajtása következtében).

Az építkezéseket közvetlen központi A fenntartó Az alacsony jövedelmû forrásokból támogatják állami családokat célozza meg (támogatás, forrásokkal Lakbérszabályozás a bérlakásszetor (aki a kamattámogatás, támogatott (költségalapú, kritériumokat nem garncianyújtás, vagy (mûködési teljesíti, nem lakhat kedvezményes hitelek) támogatások) jövedelemalapú) szociális bérlakásban) Ausztria + + + Belgium + + + + Csehország + + + + Dánia + + + Egyesült Királyság na na na na Finnország + + + Franciaország + + + + Görögország Hollandia + + + Írország + + + + Lengyelország + + + Luxemburg + + + Magyarország + + + + Németország + + + Olaszország na na na na Portugália + + + + Spanyolország + +/+ + Svédország + + Szlovákia + + + Forrás: lakásügyi minisztériumok, Housing Statistics in the European Union, 2004

6. A szociális lakásszektor jellemzõi

V. MELLÉKLET LAKÁSPOLITIKA MAGYARORSZÁGON

1. ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT A 2000. FEBRUÁR 1.-JÉTÕL IGÉNYELHETÕ LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁSOKRÓL Támogatás típusa

Támogatás jellege

Ki veheti igénybe?

Feltételek

Összeg, mérték

Hol lehet kérni?

Egyszeri állami Mindenki, akinek eltartott támogatás, nem kell visszafizetni. gyermeke van és ilyen támogatást még nem kapott.

A méltányolható lakásigényen belül lakásépítésre új lakás vásárlására. Az adók és járulékok megfizetését is igazoló anyag- és munkabér számlák bemutatása.

Gyermeken-ként 200.000 Ft, kivéve a 2. és 3. gyermeket; akik után 1.000.000 Ft. Más eltartott családtag után 30.000 Ft. A kedvezmény összege max. az építési költség vagy eladási ár 65 %-a lehet.

2. Lakásbõvítés i kedvezmény (fél szoc.pol.)

Egyszeri állami Mindenki, akinek eltartott támogatás nem kell visszafizetni. gyermeke van és szoc. pol támogatást vagy lakásépítési kedvezményt még nem kapott.

A méltányolható lakásigényen belül lakásbõvítésre, amely a lakást alapterület növeléssel legalább egy szobával bõvíti. (A tetõtérbeépítés kizárt 12 gyermek esetén.)

Lakásépítési Úgy, mint a lakásépítési kedvezmény fele; kedvezményt. vagyis 100.000, 500.000, és 15.000 Ft.

3.

Állami támogatás Mindenki, aki nem kell saját új lakást visszafizetni. épít, építtet vagy vásárol.

A méltányolható lakásigényen belüli lakás legyen.

Lakásonként max. 400.000 Ft, de a megfizetett ÁFA max. 60 %a.

A készültségi fokkal arányosan a bizonylatok alapján.

Egyszeri állami Mozgássérültek vagy az o támogatás, nem kell visszafizetni. elhelyezésükrõl gondoskodó közeli hozzátartozók.

Legalább 67%-os munkaképesség elvesztés és új lakás építése, vásárlása, akadálymentesítése.

Új lakás építéséhez, vásárlásához max. 250 000 Ft, akadálymentesítéshez max. 100 000 Ft.

Bármely banknál, a megkötött lebonyolítási szerzõdés alapján.

A kölcsön forrásául szolgáló jelzáloglevél ehhez kapcsolódó évi 3%-os kamattámogatás, amely a törlesztés elsõ 5

Lakás építéséhez, új vagy használt lakás megvásárlásához, bõvítéséhez, korszerûsítéshez, társasház közös részei felújításához.

Egy lakáshoz kapcsolódó max. 30 millió Ft. kölcsönhöz.

Bármely banknál, amely a Földhitel és Jelzálog Bankkal szerzõdést kötött.

1. Lakásépítési kedvezmény (un. szoc. pol.)

Adó visszatérítési támogatás 4. Akadálymentesítési támogatás 5. Általános kamattámog a-tás

Lakáscélra bárki.

Az önkormányzat jegyzõje igazolja a személyi jogosultságot. Annál a banknál kérhetõ, amellyel az építtetõ, vagy vásárlás esetén a vállalkozó a lebonyolításról megállapodik. A készültségi fokkal arányosan folyósítják a kedvezményen kívüli források egy részének felhasználását követõen.

évében jár.

Banki hitel igénybevételéhez a törlesztés elsõ tíz évében, mértéke lehetõvé teszi, hogy az adós kb.8% kamatot fizessen.

Fiatal házaspár, 3 vagy több gyermekes házaspár vagy egyedülálló 2 gyermekes, de a harmadik gyermek megszületését három éven belül vállaló házaspár.

Fiatal házaspárnak elsõ, közös, önálló lakása megszerzéséhez. Új lakás építésére vagy vásárlására az elismert lakásigényen belül.

7. Önkormányz a-ti támogatás

Kamatmentes kölcsön és vissza nem fizetendõ támogatás.

A rászoruló családok.

Lakótelek, új, Az használt lakás önkormányzat döntése alapján. megszerzése, lakásbõvítés, felújítás, fenntartás, lakáscélú kölcsön törlesztése vagy bármely lakásköltség viselése.

Az önkormányzatnál kell kérni, de a támogatást az önkormányzattal megállapodást kötõ bank folyósítja

8.

Kölcsöntörlesztéshez nyújtott kamattámogatás.

Társasházak vagy lakásszövetkezetek tulajdonostársai.

Négy éves elotakarékoskodás után a közös tulajdonú épületrészek felújításához.

Öt évig a kamat 70%-a, a következõ öt évben a kamat 35%-a.

Bármely banknál.

Kölcsöntörlesztéshez nyújtott kamattámogatás.

A közmûtársulat.

A közmû megépítéséhez, a költség lakossági hozzájárulásból fedezett részéhez.

A teljes futamidõre a hitelkamat 70 %a, de a számítás alapjául szolgáló kamat a jegybanki alapkamat 1,3szerese.

Bármely banknál megállapodás alapján.

6. Kiegészítõ kamattámog a-tás

Társasházak és lakásszövetkezetek lakóház felújításána k támogatása. 9. Viziközmû létesítésének támogatása

Legfeljebb 8 millió Ft. összegû bankkölcsönhöz.

Az önkormányzat jegyzõje igazolja a személyi jogosultságot. Ezt követõen bármely banknál felvett kölcsönhöz nyújtható, amelyik a jogszabályi feltételekkel hitelez.

2. MAGÁNSZEMÉLYEK ÁLTAL IGÉNYBE VEHETÕ LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁSOK 2003. Áprilistól Támogatás Ki veheti Hol lehet Mi szükséges a jellege igénybe? Feltételek Összeg, kérvényezni? kérelem mérték benyújtásához ?

1. Lakásépítései (-vásárlási) kedvezmény (ún. szocpol) A Egy gyermek Bármely Egyszeri állami Mindenki, méltányolhat után 0,5 MFt, pénzintézetnél támogatás, nem akinek eltartott két gyermek , ahol a ó kell gyermeke lakásigényen után összesen lakossági visszafizetni. van, és ilyen belül 1,6 MFt, ügyekkel támogatást lakásépítésre három után foglalkoznak. még nem , új lakás 2,7 négy A készültségi kapott. vásárlására. gyermek után fokkal Az adók és 3,2 MFt jár. arányosan járulékok Minden más folyósítják a megfizetését eltartott után kedvezménye is igazoló 50 EFt. A n kívüli anyag- és kedvezmény források egy munkabér összege max. részének számlák az építési felhasználását bemutatása. költség vagy követõen. eladási ár 65%-a lehet. 2. Megelõlegezõ lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény Minden A feltételei Egy gyerek Lsd. a Egyszeri állami megegyeznek vállalása lakásépítési támogatás, amit belföldi személy, aki a lakásépítési esetén 0,5 kedvezmény követõen az a kedvezmény MFt, két jellemzõinél igénylõ késõbb közeljövõbe feltételeivel. . gyerek „szocpol vállalása n „támogatásra gyermekváll esetén 1, 6 nem lesz alást tervez. MFt. jogosult. Az állam egy gyermek esetén 3 évre, két gyermek esetén 6 évre elõlegezi meg a támogatást. 3. Lakásbõvítési kedvezmény (félszocpol) Mindenki, A Lakásépítési Ugyanott, Egyszeri állami méltányolható kedvezmény ahol a támogatás, nem akinek lakásigényen fele; vagyis lakásépítési kell visszafizetni. eltartott gyermeke belül egy gyerek kedvezmény van, és lakásbõvítésre után 250 t. szocpol (amely a lakás EFt, két támogatást alapterületgyermek növeléssel után 800 vagy lakásépítési legalább egy EFt. kedvezmén szobával bõvíti) y még nem ill. múlt évtõl, kapott. használt lakás

A jegyzõ igazolja a személyi feltételek meglétét. Építés esetén az engedélyezett tervet, költségvetést és a kiadásokat igazoló bizonylatokat a használatbavéte li engedély kiadása elõtt. Vásárláskora a szerzõdés bemutatása. Lsd. a lakásépítési kedvezmény jellemzõinél.

A lakásépítési kedvezmény szabályai szerint.

vásárlása esetén is. 4. Akadálymentesítési támogatás Mozgássérü Ha a lakás Új lakás Egyszeri állami támogatás, nem ltek vagy az rendeltetésszerû építéséhez, , akadálymentes vásárlásához kell visszafizetni. õ elhelyezésü használatához max. 250 krõl többletköltségg EFt, gondoskodó el járó átalakítás meglévõ közeli szükséges. lakás hozzátartoz akadályment esítéséhez ók. max.150 Eft, eltartott hozzátartozó után max. 100 EFt. 5. Adó-visszatérítési támogatás Mindenki, A Lakásonként Állami aki saját új méltányolható a megfizetett támogatás nem lakásigényen ÁFA 60%-a, kell visszafizetni. lakást épít, épített vagy belüli lakás de max. 400 vásárol. legyen. EFt.

Személyijövedelemadócsökkentés

Kamatmentes kölcsön és vissza nem fizetendõ támogatás

Vissza nem térítendõ támogatás.

6. Adókedvezmény 1993.december Az adóévben 31-e után felvett befizetett lakáscélú hitel. részletek 40%-a, maximum 240 EFt. 7. Önkormányzati támogatás A rászoruló Lakótelek, új és Az családok használt lakás önkormányz megszerzése, at döntése lakásbõvítés, alapján. felújítás, fenntartás, lakáscélú kölcsönök törlesztése vagy bármely lakásköltség viselése. 8. Lakossági energiamegtakarítás Lakástulajd Energiamegtaka Lakástulajdo onosok, rítást nosoknak a vállalkozók, eredményezõ költségek 30 egyházak lakásfelújítás, - %-a, korszerûsítés legfeljebb (külsõ 500 EFt. Mindenki aki lakáscélú hitelt törleszt.

Bármely banknál, a megkötött lebonyolítás i szerzõdés alapján.

A Mozgáskorlátoz ottak Egyesületei Országos Szövetségének javaslatára.

Ugyanott, ahol a lakásépítési kedvezmény t.

A jegyzõ eljárását kivéve azonos a lakásépítési kedvezményre vonatkozó szabályokkal.

Az adóévet követõ személyijöv edelem-adóbevallásban.

A hitelt nyújtó pénzintézet igazolását a törlesztésekrõl.

Az önkormányz atnál kell kérni, de a támogatást az önkormányz attal megállapod ást kötõ bank folyósítja.

Az önkormányzat döntése szerint, de általában a rászorultságot igazoló iratokat.

A Gazdasági Minisztériu mnál (Energiaköz pont Kht.)

Pályázat

A kölcsön forrásául szolgáló jelzáloglevélhez kapcsolódó max. 10% pontos kamattámogatás , amely a törlesztés elsõ 20 évében jár.

Lakáscélra bárki

hõszigetelés, nyílászárók cseréje, fûtés korszerûsítés). 9. Általános kamattámogatás Lakás Egy építéshez, új lakáshoz vagy használt kapcsolódó, lakás maximum 30 vásárlásához, MFt bõvítéshez, kölcsönhöz. korszerûsítéshe z, nyílászárók cseréjéhez, külsõ hõszigeteléshez, villamos és biztonsági berendezések fejlesztéséhez. 10. Kiegészítõ kamattámogatás Új lakás Legalább 10 építéséhez vagy MFt összegû bankkölcsön vásárlásához egy höz. alkalommal, maximum 30 MFt építési költség vagy vételár esetén.

Bármely jelzálogban knál vagy a vele szerzõdést kötött pénzintézetn él.

Bankonként különbözõ lehet, de általában a hitelképességet és az igénybevétel célját kell igazolni.

Házaspár Bármely A banknál a Banki hitel banknál, hitelképességet igénybevételéhez vagy gyermekét amely a és a hitelcélt a törlesztés elsõ nevelõ jogszabályi kell igazolni, 20 évében, személy. feltételek mértéke mellett lehetõvé teszi, hitelez. hogy az adós max. 6% kamatot fizessen. EGYÉB TÁMOGATÁSOK ÖNKORMÁNYZATOK, TÁRSASHÁZ TULAJDONOSOK SZÁMÁRA 11. Önkormányzatok támogatása bérlakásállományuk növelése érdekében Települési Szociális célú A beruházási A Pályázatot Vissza nem vagy költség max. Gazdasági önkormányz fizetendõ atok, költségelven 70-80 %-ig. Minisztériu támogatás. egyházak megállapított mnál. lakbérû bérlakások, nyugdíjasházak, idõsek otthona létrehozása. 12. Társasházak és lakásszövetkezetek lakóház- felújításának támogatása Öt évig a Bármely A tulajdont és Kölcsöntörleszté Társasházak Négy éves vagy elõtakarékoskod kamat 70%- banknál. költségeket shez nyújtott igazoló iratokat. kamattámogatás lakásszövet ás után a közös a, a kezetek következõ öt tulajdonú . tulajdontárs épületrészek évben a ai. felújításához. kamat 35 %a.

Régi szabályok Új szabályok nem csökkent a jelzáloghitelek állami támogatásának 20 éves idõtartama nem változott az adósokra terhelendõ maximális 6 százalékos kamat a használt lakást vásárlók támogatott hiteléhez nem kell a meglévõ lakást értékesíteni (azaz a hitelfelvevõnek lehet másik lakástulajdona) nem változtak visszamenõlegesen a hitelfeltételek egyelõre maradt az SZJA-törvényben szabályozott a törlesztõrészlet évi 40 százalékos, maximum 240 000 forintos adókedvezménye Családon belüli fiktív vásárlások: Lakásvásárlás (mind a használt, mind az új lakás vásárlása) esetén az eladó a jelzáloghitel adósának, adóstársának nem lehet sem közeli hozzátartozója, sem élettársa Kivétel: a közös tulajdon megszüntetése, kivéve a házastársak vagy az élettársak között fennálló közös tulajdon megszüntetését a házasság, illetve az élettársi kapcsolat fennállása alatt adósa devizabelföldi magánszemély legalább az egyik adósa devizabelföldi magánszemély a támogatott hitel maximuma a támogatott hitel maximuma összege nem haladja meg a 30 millió forintot összege nem haladja meg a 15 millió forintot befektetési célú vásárlások kiküszöbölése lakás építése, vásárlása (mind a használt, mind az új lakás vásárlása), bõvítése esetén az adósnak, adóstársnak, ezek házastársának, élettársának, kiskorú gyermekeinek, valamint az együttköltözõ családtagjainak írásban nyilatkozatot kell tennie, hogy államilag támogatott kölcsönük nincs

hatályos 2003.06.16-tól

3. Új lakáshitelezési szabályok

garantált kamat ügyleti kamata és a törlesztés folyamán - a szerzõdésszegést, valamint az elõtörlesztési díjat kivéve - bármilyen címen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes mértéke a) a forrásul szolgáló jelzáloglevél kamatánál a támogatás idõtartama alatt legalább 2 százalékponttal alacsonyabb, de legfeljebb 6 százalékpont, ha a jelzáloglevél legalább öt évig állandó kamatozású; b) a forrásul szolgáló jelzáloglevél kamatánál a támogatás idõtartama alatt legalább 2 százalékponttal alacsonyabb, ha a jelzáloglevél öt évnél rövidebb ideig állandó kamatozású. kamattámogatás a bankoknak A kamattámogatás mértéke a támogatás alapjául szolgáló jelzáloghitelügylet futamidejének elsõ 5 évében a támogatással érintett, még nem törlesztett jelzáloglevelek kamatát 2 százalékponttal meghaladó mérték, de legfeljebb 10 százalékpont. Amennyiben a jelzáloglevél kiegészítõ kamattámogatású kölcsön forrásául szolgál, a kamattámogatás mértéke a támogatás alapjául szolgáló jelzáloghitel-ügylet futamidejének elsõ 5 évében a támogatással érintett, még nem törlesztett jelzáloglevelek kamatának 1 százalékponttal csökkentett mértéke, de legfeljebb 7 százalékpont.

csökkenõ kamattámogatás a bankoknak a kamattámogatás mértéke megegyezik új lakás építésénél, vásárlásánál a támogatás alapjául szolgáló jelzáloghitel-ügylet forrását képezõ, még nem törlesztett jelzáloglevelek kamatával, használt lakás vásárlásánál, bõvítésénél, korszerûsítésénél ennél 1 százalékponttal kevesebb, de legfeljebb új lakás építésénél, vásárlásánál az Államadósság kezelõ Központ által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelõzõ három naptári hónapban tartott állampapír aukciókon kialakult átlaghozamok az adott aukción elfogadott mennyiségekkel súlyozott átlagának 105%-a használt lakás vásárlásánál, bõvítésénél, korszerûsítésénél ennél 1 százalékponttal kevesebb. A támogatás mértékét a forrásul szolgáló jelzáloglevél-sorozattal azonos futamidõre, ilyen hiányában pedig a legközelebbi futamidõre vonatkozó állampapírhozam alapulvételével kell meghatározni azzal, hogy amennyiben két legközelebbi futamidõ is felmerül, akkor az ezekhez tartozó állampapírhozamok számtani átlagát kell figyelembe venni. A támogatás mértékét a fix kamatozású

vagy ha van, nyilatkozatban vállalják, hogy azt a korábbi kölcsönt folyósító hitelintézetnek az új kölcsönszerzõdés aláírását követõ 360 napon belül visszafizetik kivéve ha szülõ, nagyszülõ nem tulajdonos adóstárs vagy azzá válik nagykorú gyermekének, unokájának államilag támogatott kölcsön-ügyletében, akkor nem vonatkoznak rá az elõbbiekben leírtak továbbra is garantált kamat ügyleti kamata és a támogatás idõtartama alatt - a szerzõdésszegést, valamint az elõtörlesztési díjat kivéve - bármilyen címen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes éves mértéke a) új lakás építése, vásárlása esetén legfeljebb 5 % b) használt lakás vásárlása, lakásbõvítés és lakáskorszerûsítés esetén legfeljebb 6%

jelzáloglevéllel biztosított forrás esetén a jelzáloglevél kibocsátásakor érvényes állampapírhozam alapján kell meghatározni a jelzáloglevél teljes futamidejére, de legfeljebb 20 évre. Amennyiben a jelzáloglevél kiegészítõ kamattámogatású kölcsön forrásául szolgál, a kamattámogatás ennél 3 százalékponttal kevesebb. Az állampapír hozamokat az ÁKK az internetes honlapján minden naptári hónap harmadik munkanapjáig közzéteszi. Ezt a közzététel naptári hónapját követõ hónapban kell alkalmazni. refinanszírozás refinanszírozás A követelés vagy önálló jelzálogjog megvásárlása miatt felmerült A követelés vagy önálló jelzálogjog megvásárlása miatt felmerült költségek költségek megtérítésére a jelzálog-hitelintézet a megvásárlás megtérítésére a jelzálog-hitelintézet a megvásárlás idõpontjában az érintett idõpontjában az érintett kölcsönszerzõdés alapján fennálló tõketartozás kölcsönszerzõdés alapján fennálló tõketartozás 0,5%-át fizeti meg a követelést, 2%-át fizeti meg a követelést, illetve önálló jelzálogjogot eladó illetve önálló jelzálogjogot eladó hitelintézet számára, amely összeget utólag igényelheti az Államháztartási Hivataltól. Csak akkor, ha a hitelintézet az ügyfél számára, amely összeget utólag igényelheti az Államháztartási Hivataltól. által fizetendõ kamatot és költséget a Kormányrendeletnek megfelelõen határozta meg. korszerûsítés korszerûsítés a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, gázhálózat a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, közmû bevezetése, hálózatának kiépítése, fürdõszoba létesítése, gázhálózat közmû bevezetése, belsõ hálózatának kiépítése, fürdõszoba létesítése központosított fûtés kialakítása vagy cseréje, az épület külsõ olyan lakásban, ahol ilyen helyiség nincs, , központosított fûtés kialakítása vagy hõszigetelése, a külsõ nyílászárók energiatakarékos cseréje, valamint az cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is,, épület villamos és biztonsági berendezéseinek fejlesztése.. az épület szigetelése, beleértve a hõ-, hang- illetve vízszigetelési munkálatokat, a külsõ nyílászárók energiatakarékos cseréje, tetõ cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerûsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerûsítés közvetlen költségeinek 20%-ig. kiegészítõ kamattámogatás kiegészítõ kamattámogatás igénybe vehetõ többször a 30 millió forintot meg nem haladó összegû - a telekár igénybe vehetõ egy alkalommal a 30 millió forintot meg nem haladó összegû - a telekár nélkül számított - általános forgalmi adót tartalmazó nélkül számított - általános forgalmi adót tartalmazó építési költségek vagy vételár építési költségek vagy vételár esetén új lakás felépítésére, vagy esetén új lakás felépítésére, vagy értékesítés céljára felépített új lakás megvásárlására a házaspár, ha legalább egyikük devizabelföldi, valamint a értékesítés céljára felépített új lakás megvásárlására a házaspár, ha egyikük devizabelföldi vagy gyermekét nevelõ devizabelföldi személy. gyermekét nevelõ devizabelföldi személy. Az építési költségek, illetõleg a vételár Az építési költségek, illetõleg a vételár kiegyenlítéséhez felvett, kiegyenlítéséhez felvett, legfeljebb tizenötmillió forint összegû kölcsön kamatainak legfeljebb tízmillió forint összegû kölcsön kamatainak megfizetéséhez megfizetéséhez az állam 20 évig nyújt támogatást. A legfeljebb tizenötmillió az állam 20 évig nyújt támogatást. A legfeljebb tízmillió forintos forintos kölcsönösszeg az igénylõ, annak élettársa, az eltartott gyermekek és kölcsönösszeg az igénylõ tulajdoni hányadával arányos építési családtagok együttes tulajdoni hányadával arányos építési költségeket (vételárat)

kamattámogatás a bankoknak A kiegészítõ kamattámogatást csak olyan kölcsönszerzõdéshez lehet igénybe venni, amelyben a hitelezõ vállalja, hogy az adós választása szerinti, de legfeljebb 35 éves futamidejû kölcsönre a kamat és a törlesztés folyamán - a szerzõdésszegést, valamint jelzáloglevéllel történõ finanszírozás esetén az elõtörlesztési díjat kivéve - bármilyen címen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes mértéke nem haladja meg a) változó, illetõleg a legfeljebb egy évig állandó kamatozású kölcsön esetén az egyéves futamidejû, b) egy évnél hosszabb idõszakra állandó kamatozású kölcsön esetén az ötéves futamidejû állampapír referenciahozamai elõzõ féléves átlagának 4 százalékponttal növelt mértékét.

költségeket (vételárat) nem haladhatja meg.

nem haladhatja meg. Az ingatlanban az igénylõnek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. csökkenõ kamattámogatás a bankoknak A kiegészítõ kamattámogatást csak olyan kölcsönszerzõdéshez lehet igénybe venni, amelyben a hitelezõ vállalja, hogy a támogatás idõtartama alatt a kamat és a törlesztés folyamán - a szerzõdésszegést, valamint jelzáloglevéllel történõ finanszírozás esetén az elõtörlesztési díjat kivéve - bármilyen címen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes eves mértéke nem haladja meg a) változó, illetõleg a legfeljebb egy évig állandó kamatozású kölcsön esetén az Államadósság Kezelõ Központ által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelõzõ három naptári hónapban tartott 12 hónapos névleges futamidejû diszkont kincstárjegy aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlagának 4 százalékponttal növelt mértékét, b) egy évnél hosszabb idõszakra állandó kamatozású kölcsön esetén az Államadósság Kezelõ Központ által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelõzõ három naptári hónapban tartott ötéves névleges futamidejû államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlagának 4 százalékponttal növelt mértékét, Az állampapír hozamokat az ÁKK az internetes honlapján minden naptári hónap harmadik munkanapjáig közzéteszi. Ezt a közzététel naptári hónapját követõ hónapban kell alkalmazni. szigorúbb és körültekintõbb hitelbírálás A támogatások igénybevételi feltételeinek meglétét a folyósító hitelintézet köteles ellenõrizni. A hitelintézet felelõs a Magyar Állammal szemben minden olyan kárért, amely a rendelet alapján õt terhelõ kötelezettség megsértésével keletkezett. Mentesül a hitelintézet a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tõle elvárható. Lakásbõvítés és korszerûsítés esetén is köteles az építõ (építtetõ) a folyósító hitelintézetnek az összes szükséges vásárolt anyag, illetõleg igénybe vett szolgáltatás jogszerû eredetét igazoló, saját nevére kiállított számlákat, illetõleg számlát helyettesítõ okmányokat bemutatnia, a nem vásárolt anyagok és szolgáltatások eredetérõl és mennyiségérõl írásban nyilatkozni. Az építõ (építtetõ) köteles írásban hozzájárulni ahhoz, hogy az állami adóhatóság a kamattámogatás igénybevételének jogszerûségét, felhasználásának szabályszerûségét is a helyszínen ellenõrizze és az eredményérõl a folyósító

behajthatatlan kölcsön Az állam megtéríti a hitelintézetnek az ún. Megelõlegezõ, valamint a kiegészítõ kamattámogatásos és a számviteli törvény rendelkezései szerint behajthatatlanná vált kölcsön, valamint a tõke összegének legfeljebb felét elérõ mértékig járulékai együttes összegének 80%-át.

hitelintézetet tájékoztassa. elszámolás A támogatásokat és a költségtérítést az állam nevében a Magyar Államkincstár nyújtja a hitelintézet havi elszámolás alapján. A havi elszámolást az APEH ellenõrzi. A hitelintézet havi rendszerességgel megküldi a Magyar Államkincstárnak a támogatások új igénybevevõinek adatait, valamint a folyósított támogatások összegeirõl és a támogatott kölcsönök negyedév végén fennálló állományáról a negyedévet követõ hónap elszámolásával egyidejûleg a Pénzügyminisztériumnak adatszolgáltatást teljesít. Az adatszolgáltatások teljesítésének elmaradása esetén a pénzügyminiszter a támogatás folyósítását felfüggeszti. bõvítés Lakás bõvítése esetén a jelzáloglevél kamattámogatásos kölcsön akkor is igénybe vehetõ, ha az igénylõnek ugyanezen lakás vásárlását vagy építését finanszírozó államilag támogatott kölcsön még fennáll. Ez esetben a bõvítési kölcsön nem haladhatja meg a 15 millió forint és a korábban már folyósított kölcsön szerzõdékötéskori összegének különbözetét. új lakáshoz több hitel Új lakás építése vagy vásárlása esetén felvehetõ egyszerre kiegészítõ kamattámogatásos és jelzáloglevél kamattámogatásos kölcsön, de ezek együttes összege nem haladhatja meg a 15 millió forintot. jelzálogjog A hitelintézet, valamint az állam javára jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom szabályozásának módosítása, illetve pontosítása, melyek közül a leglényegesebb: Amennyiben a hitelintézet által nyújtott kamattámogatású kölcsönökbõl épített, vásárolt, bõvített, illetve korszerûsített ingatlan nem fedezete a kölcsönnek, úgy erre az ingatlanra a követelések megszûnéséig, illetve teljes visszafizetésükig az állam javára elidegenítési tilalmat kell bejegyezni. behajthatatlan kölcsön Az állam megtéríti a hitelintézetnek az ún. Megelõlegezõ, valamint a kiegészítõ kamattámogatásos és a számviteli törvény rendelkezései szerint behajthatatlanná vált kölcsön, valamint a tõke összegének legfeljebb felét elérõ mértékig járulékai együttes összegének 80%-át, amennyiben az igénylõ a gyermekek után járó

A hatálybalépés elõtt benyújtott kölcsönkérelmekre a régi szabályok vonatkoznak a kölcsönök futamidejének elsõ 5 évében, a további idõszakban pedig a fizetendõ díjak és kamatok tekintetében az új szabályokat kell alkalmazni. Ilyen kérelem, amelyhez az igénylõ csatolta legalább a) használt lakás , valamint használatbavételi engedéllyel rendelkezõ új lakás vásárlása esetén a földhivatalhoz igazoltan benyújtott adásvételi szerzõdést, b) használatbavételi engedéllyel nem rendelkezõ lakás megvásárlása esetén az ügyvéd által ellenjegyzett szerzõdést, c) lakásépítés, - bõvítés esetén a jogerõs építési engedélyt és a hitelintézet szabályzata alapján a kölcsönkérelmet befogadta. refinanszírozás a hatálybalépés elõtt benyújtott kölcsönkérelmek esetén a rendelet hatálybalépéséig meg nem vásárolt követelések, illetve önálló jelzálogjog költségtérítésének mértéke már csak a tõketartozás 0,5%-a.

lakásépítési (lakásvásárlási) kedvezményt is igénybe vette.

4. 2005.-tõl igénybe vehetõ támogatások

18

30

35

40

Állami kezességvállalás (Házastársak, élettársak, gyermeket egyedül nevelõ egyedülálló személyek, ha a hitelkérelem benyújtásakor egyikük sem töltötte be a 30. életévet)

Fiatalok otthonteremtési támogatása (Házastársak, élettársak, gyermeket egyedül nevelõ egyedülálló személyek, ha a hitelkérelem benyújtásakor egyikük sem töltötte be a 35. életévet)

50 % illetékkedvezmény (maximum 8 millió Ft-os lakás vásárlásánál)

Megelõlegezõ kölcsön (Házaspárok két gyermekig elõre felvehetik a lakásépítési kedvezményt, ha a szerzõdés megkötésének idõpontjában egyikük sem töltötte be a 40. életévét)

Lakásépítési kedvezmény, lakásbõvítési kedvezmény (mindeni, akinek eltartott gyermeke van)

A következõ támogatás-fajták életkortól és gyerekszámtól függetlenül igényelhetõk: Kiegészítõ kamattámogatás (új lakásra)

Jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása (új és használt lakásra, bõvítésre, korszerûsítésre)

Adókedvezmény a lakáscélú hitelek törlesztése után Illetékkedvezmény új lakásokra Állami kezességvállalás (köztisztviselõk, honvédség hivatásos és szerzõdéses állománya, fegyveres testületek tagjai, közalkalmazottak, bírák, ügyészek, igazságügyi dolgozók)

Akadálymentesítési támogatás

A lakás értéke szerint igényelhetõ támogatások

Egyszeri állami támogatás, nem kell visszafizetni.

3.Fiatalok otthonteremtési Egyszeri állami támogatás, nem kell visszafizetni. támogatása

2. Lakásbõvítési kedvezmény (fél szoc.pol.)

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT Támogatás típusa Támogatás jellege 1.Lakásépítési kedvezmény Egyszeri állami támogatás, nem kell visszafizetni. (szoc.pol.) Feltételek A méltányolható lakásigényen belül lakásépítésre, új lakás vásárlására. Az adók és járulékok megfizetését is igazoló anyag- és munkabér számlák bemutatása. Mindenki, akinek eltartott A méltányolható gyermeke van és lakásigényen belül lakásbõvítési kedvezményt lakásbõvítésre, amely a lakást - alapterület vagy lakásépítési kedvezményt még nem növeléssel - legalább egy kapott. szobával bõvíti. (A tetõtér beépítés 1 gyermekkel kizárt) 3 vagy több gyermekesek, ha lakásukat eladják és annál nagyobb alapterületû és szobaszámú lakást vásárolnak. Gyermeket nevelõ, 35 év A használt lakás ára nem alatti házastársak, élettársak, haladja vagy egyedülállók. meg: -Budapesten és megyei jogú városban a 12 millió Ft-t; -vidéken a 8 millió Ft-t

Ki veheti igénybe? Mindenki, akinek eltartott gyermeke van és ilyen támogatást még nem kapott.

Lakásépítési kedvezmény fele; 450 ezer Ft, 750 ezer Ft, 700 ezer Ft, 400 ezer Ft, 100 ezer Ft, de

Lakásépítési kedvezmény fele; vagyis 450 ezer Ft 750 ezer Ft 700 ezer Ft, 400 ezer Ft, 100 ezer Ft.

Összeg, mérték 1. gyermek után 900 ezer Ft, 2. gyermek után 1,5M Ft, 3. gyermek után 1,4M Ft 4. gyermek után 800 ezer Ft, további gyermek után 200 ezer Ft. Más eltartott után 30 ezer Ft.

4. Megelõlegezõ kölcsön

az összege nem haladhatja meg a vételár 80%-át. Kölcsön, amelyet a vállalt Házaspárok (40 éves A lakásépítési kedvezmény A lakásépítési kedvezmény határidõig nem kell életkorig). feltételei szerint. mértéke szerint, azaz törleszteni. A Gyermektelenek kettõ, egy 2 400 000 Ft, illetve gyermek(ek) születése után gyermekesek egy gyermeket 1 500 000 Ft. vissza nem térítendõ vállalnak. támogatásnak számít.

Változó kamattámogatás. Az állam ezt 20 évig garantálja.

Kezességvállalás a lakás 30 év alatti házastársak, hitelfedezeti értékével nem élettársak, fedezett kölcsönrészre. gyermeket egyedül nevelõ személyek.

7. Kiegészítõ kamattámogatás

8. Kezességvállalás fiatalok lakáskölcsönéhez

Házaspár, vagy gyermekét nevelõ személy.

A kölcsön forrásául szolgáló Lakáscélra bárki. jelzáloglevélhez kapcsolódó kamattámogatás, amely a törlesztés elsõ 20 évében jár.

6. Jelzáloglevél kamattámogatása

Új lakás építéséhez, vagy Legfeljebb 15 millió Ft vásárlásához, egy összegû bankkölcsönhöz. alkalommal, max. 30 millió Ft építési költség, vagy vételár esetén. A lakás vételára vagy építési A hitelcél szerinti költsége nem haladhatja lakásingatlan hitelbiztosítéki meg: értékének 60%-t meghaladó - Budapesten és megyei jogú kölcsönrészre. városokban: használt lakás esetén a 12 millió Ft-ot, új lakás esetén a 15m Ft-ot; - vidéken: használt lakás estén a 8 millió Ft-ot,új lakás esetén a 12 millió Ft-ot. A nyújtott kölcsön nem

Új lakás építéséhez, vásárlásához max.250 ezer Ft, meglévõ lakás akadálymentesítéséhez max. 150 ezer Ft, eltartott hozzátartozó után max. 100 ezer Ft. Lakás építéséhez, új vagy Új lakás esetén max. 15 használt millió Ft egyéb lakás esetén lakás megvásárlásához, max.5 millió Ft kölcsönhöz bõvítéshez, korszerûsítéshez, járó változó nyílászárók cseréjéhez, külsõ kamattámogatás. hõszigeteléshez, tetõcseréhez.

Mozgássérültek vagy az õ Ha a lakás rendeltetésszerû, elhelyezésükrõl gondoskodó akadálymentes közeli hozzátartozók. használatához többletköltséggel járó átalakítás szükséges.

Egyszeri állami támogatás, nem kell visszafizetni.

5.Akadálymentesítési támogatás

10. Önkormányzati támogatás

9. Kezességvállalás a közszféra alkalmazottainak lakáskölcsönéhez

Kezességvállalás a lakás Köztisztviselõk, katonák, hitelfedezeti értékével nem fegyveres erõk tagjai, fedezett kölcsönrészre. közalkalmazottak, bírók, ügyészek, igazságügyi dolgozók. Kamatmentes kölcsön és A rászoruló családok vissza nem fizetendõ támogatás.

Lakótelek, új, használt lakás Az önkormányzat döntése megszerzése, lakásbõvítés, alapján. felújítás, fenntartás, lakáscélú kölcsön törlesztése vagy bármely lakásköltség.

haladhatja meg a lakás vételárának 90%-t. Kamattámogatású kölcsön. A hitelcél szerinti Három éves szolgálati, ill. lakásingatlan hitelbiztosítéki munkaviszony értékének 60%-t meghaladó kölcsönrészre.

Kölcsöntörlesztéshez nyújtott kamattámogatás

12. Társasházak felújításának támogatása.

15. Illeték mentesség

14. Illeték kedvezmény

Mindenki, aki lakáscélú hitelt törleszt.

Az illeték 100%-a, ha a lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 15millió Ft-t. 15 és 30millió Ft forgalmi értékû lakásoknak a 15millióig számított illetékét nem kell megfizetni

Vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett új lakás.

A lakás forgalmi értéke max. 8 millió Ft

Az év folyamán befizetett törlesztés 40%-a, ha új lakás és a hitel max. 15millió Ft; 30%-a, ha egyéb lakáscél és a hitel max. 10 millió Ft. A kedvezmény max.120 000 Ft lehet. Az illeték 50%-a, max. 40 000 Ft.

5 évig a kamat 70%-a, a köv. 5 évben a kamat 35%a.

Max. a lakbér 30%-a, de legfeljebb havi 7000 Ft. (az önkormányzat ugyanennyivel járul hozzá)

1993.dec.31.után felvett lakáscélú hitel és jövedelemkorlát.

Törvényekben meghatározott mértéket nem haladhatja meg: a lakás mérete; a család jövedelme, a családvagyona Társasházak (szövetkezetek) Négy éves tulajdonostársai elõtakarékoskodás után a közös tulajdonú épületrészek felújításához.

Nem önkormányzati vagy állami bérlakásban élõ, gyermeket nevelõ, rászoruló családok

35 éves életkor alatt, elsõ lakás megszerzéséhez. Nem kell vagyonátruházási Új lakást vásárlók. illetéket fizetni.

50% illeték kedvezmény

EGYÉB KAPCSOLÓDÓ KEDVEZMÉNYEK Személyi jövedelemadó 13. Adó csökkentés (adó jóváírás) kedvezmény

Vissza nem térítendõ támogatás, pályázati úton.

11.Lakbértámogatás

Lakástámogatási rendszerek Rendszerváltás elõtt 1990-ig

A gazdasági átalakulás idõszaka 1990-2000

A gazdasági átalakulás utáni lakástámogatási rendszer jellemzõi 2000-2003

2003-2004

•A vállalkozói lakásépítés felfutása •Állami lakásépítés

•Az állami lakásépítés leáll

•Rendkívüli kedvezmények – •Támogatási olcsó lakás, olcsó rendszer hitel, hatósági mûködésárak képtelensége 1995-ig •Lakáshiány •A lakásépítés visszaesik

2005 •Rászorultsági szintek kialakítása

•Új támogatási rendszer –Vásárlók – a kereslet – támogatása –Vállalkozások – a kínálat – támogatása •Támogatási rendszer –Pályázati programok szintek alapján •Adó és illetéktámogatások történõ •Rendkívül nagy •A kedvezmények kialakítása kedvezmények szigorítása •A lakásépítés rendkívüli felfutása

•Az állami • Elõzõ évek támogatás jelentõs fix kamatozású felfutása hiteleinek kiváltása

•A deviza hitelek jelentõs felfutása

This document was created with Win2PDF available at http://www.win2pdf.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only. This page will not be added after purchasing Win2PDF.

MELLÉKLETEK TARTALOMJEGYZÉKE

Recommend Documents