Veszprémi Járási Hivatala Ügyiratszám: VE09Z/00685-27/2017. Ügyintézı: Stéger Ferenc Telefon: 88/885-900
Tárgy:
Egységes környezethasználati engedély módosítása
Hiv. szám: Melléklet:
HATÁROZAT A Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala (továbbiakban: Veszprémi Járási Hivatal) Vezetıjének hatáskörében eljárva a Nitrogénmővek Vegyipari Zártkörően Mőködı Részvénytársaság (székhelye: 8105 Pétfürdı, Hısök tere 14., KSH: 10325957-2015-114-19, KÜJ: 100189603, továbbiakban: Engedélyes) – a 8105 Pétfürdı, Hısök tere 14. alatti telephelyén, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 2. számú melléklet 4.2. a) pontja: vegyipari létesítmények, alapvetı szervetlen anyagok, nevezetesen gázok (ammónia), 4.2. b) pontja: vegyipari létesítmények, alapvetı szervetlen anyagok, nevezetesen savak (salétromsav), 4.2. c) pontja vegyipari létesítmények, alapvetı szervetlen anyagok, nevezetesen lúgok (ammónium-hidroxid) gyártására, 4.3. pontja: vegyipari létesítmények foszfor, nitrogén vagy kálium alapú mőtrágyák (karbamid, pétisó, ammónium-nitrát, nitrosol, kalcinol) gyártásához és kapcsolódó tevékenységként 1.1. pontja: tüzelıberendezések 50 MWth-ot meghaladó bemenı hıteljesítménnyel, mint fıtevékenység végzésére kiadott VE09-Z/00959-2/2017. ügyiratszámú egységes környezethasználati engedélyt (továbbiakban: alaphatározat) – jelen határozatba foglalt feltételek, elıírások betartása mellett a II.es gyár (KTJ: 100392651, EOVx: 202001, EOVy: 581154) területén az új Dolomitörlı-3 üzem létesítése miatt módosítom. Egyidejőleg a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35700/3101-2/2017.ált. iktatószámú szakhatósági állásfoglalására tekintettel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 81/B. § (3) bekezdés b) pontja alapján tárgyi eljárás keretében kiadott VE09-Z/00689-24/2017. ügyiratszámú határozatot bevonom. Az alaphatározat elsı bekezdés - megadottnak tekintett engedélyekre vonatkozó rész elsı „Az I-es gyárra vonatkozó légszennyezı anyagok, …” kezdető albekezdését kiegészítem az alábbiakkal: A P53, P54, P55, P56 és P57 jelő (M3 dolomitırlı véggáz kémény kürtı és a T-109, T-111 és T-142/A valamint T-142/B alapanyag silók kürtıi) helyhez kötött légszennyezı pontforrások létesítési engedélyét a rendelkezı rész KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY 8200 Veszprém, József Attila u. 36., Levelezési cím: 8210 Veszprém, Pf.: 1307 telefon: 88/885-900, fax: 88/550-848, e-mail:
[email protected] k:\dokutar\hirdetmeny\kozzetetelrevar\685-27-17.doc
-2-
nyolcadik bekezdésében meghatározott létesítési feltételekkel. A P53, P54, P55, P56 és P57 jelő helyhez kötött légszennyezı pontforrásokra vonatkozó létesítési engedély érvényességi ideje: 2018. július 31. Az alaphatározat elsı bekezdés - megadottnak tekintett engedélyekre vonatkozó rész harmadik „A szennyezıanyag elhelyezési engedélyt, …” kezdető albekezdését törlöm, helyébe az alábbi lép: A szennyezıanyag elhelyezési engedélyt, a tizenharmadik bekezdésben rögzített elıírások, feltételek továbbá a 35700/1004/2017.ált. számú szakhatósági állásfoglalás 1.1 pontjában, valamint a 35700/3101-2/2017.ált. iktatószámú szakhatósági állásfoglalás 2.1. – 2.4. pontjaiban meghatározott feltételek, elhelyezési mód, valamint mőszaki védelem mellett kerül megadásra. Az alaphatározat „A telephelyre és az engedélyezett tevékenységre vonatkozó általános adatok” címő harmadik bekezdésének „A tevékenység célja, kapacitása” címő albekezdésében a Kazánüzem kapacitás adata helyesen: Kazánüzem:
2 db egyenként 70 MWth bemenı hıteljesítményő gázkazán
Az alaphatározat „A telephelyre és az engedélyezett tevékenységre vonatkozó általános adatok” címő harmadik bekezdésének „A tevékenység leírása” címő albekezdését törlöm, helyébe az alábbi lép: A tevékenység leírása Az I. gyár területén fıképp a karbantartással kapcsolatos tevékenységet végeznek. Termelést kiszolgáló létesítmények: mőhelyek, laboratórium, villamos fogadóállomás, vízlágyító üzemrész Az I.-es gyár területén az alábbi termelı üzemek vannak: Argon üzem Dolomitırlı üzem (Pétisó üzemi) Továbbá e gyárterület egy részét különbözı vállalkozások bérlik: Péti Nitrokomplex munkarendben
Kft.:
vegyipari
tevékenység,
kétmőszakos
nappali
AMBA Kft.: lakatos tevékenység, egymőszakos nappali munkarendben Péti Polietilén Zsák Kft.: zsákgyártás, három mőszakos éjszakai és nappali munkarendben. A II. gyár területe két részre oszlik, az északi részterülete a gyár ún. felvonulási területe, itt különbözı nem termelı funkciójú épületek vannak. A déli részterületen vannak a különbözı üzemek, ahol a vegyipari gyártástechnológiákat magukba foglaló épületek, ezek kiszolgálását végzı egyéb berendezések, illetve szabadban mőködı technológiai berendezések találhatóak. A II.-es gyár területén található termelést kiszolgáló létesítmények és vegyipari tevékenység létesítményei: Termelést kiszolgáló létesítmények:
-3-
Szállítási és logisztikai üzem (készterméktároló- és raktárépületek, csomagoló és zsákoló üzem), Energiaellátó üzem (vízellátási-részleg, hıenergia-ellátó részleg, villamosenergia-ellátó részleg) Vegyipari tevékenység létesítményei Ammónia üzem Salétromsav üzem Új salétromsav üzem (1150 MTPD Savüzem) Karbamid üzem Pétisó üzem (benne Pétisó üzemi semlegesítı rész, I. sz. gyári (Pétisó üzemi) dolomitırlı rész, Pétisó gyártórész) Granuláló-1 üzem (magában foglalja a következı üzemrészeket: Semlegesítı1 üzemrész, Semlegesítı-2 üzemrész, Granuláló-1 üzemrész, Dolomitırlı-1 üzemrész, Dolomitırlı-2 üzemrész) Granuláló-2 üzem (magában foglalja a következı üzemrészeket: Semlegesítı3 üzemrész*, Granuláló-2 üzemrész, Dolomitırlı-3 üzemrész*), melyek közül a Semlegesítı-3 üzemrész jelenleg létesítés alatt van. A Dolomitırlı-3 üzemrész megvalósulás alatt van. A vizsgált telephelyeken található üzemek tevékenysége egymással szoros kapcsolatban van. Az egyik üzem termékét a másik üzem alapanyagként felhasználja. A vizsgált telephelyek alapanyaga a földgáz, amelybıl vízgızös reformálással az ammónia üzemben gázalakú és cseppfolyós ammóniát állítanak elı. Az ammóniából a savüzemben híg salétromsavat, a karbamid üzemben pedig karbamidot állítanak elı. Az ammóniából és a híg salétromsavból ammónium-nitrát tartalmú szilárd és oldat mőtrágyát állítanak elı. A Pétisógyártáshoz ırölt dolomitot használnak fel. A vizsgált telephelyeken elıállított mőtrágyákat részben ömlesztve, részben polietilén zsákokba, illetve big-bag zsákokba csomagolva tárolják és közúti és/vagy vasúti szállító jármőveken szállítják el. Az ammónia üzem szintézis körébıl lefújt gázból mélyhőtéses technológiával argont és nitrogént állítanak elı. A melléktermékként kapott hidrogéngázt visszavezetik az ammónia üzembe. A termelıüzemek folyamatos mőködésőek, a termelés három mőszakban, napi 24 órában zajlik. Az üzemeket a karbantartási ütemterv szerint háromévenként egy alkalommal állítják le egy-másfél hónapos tervszerő karbantartásra. Ammónia üzem Az Ammónia üzem mőködése kiemelt jelentıséggel bír.
-4-
Az itt elıállított gázalakú és cseppfolyós ammóniát a savüzemek és a karbamid üzem és a mőtrágya üzemek alapanyagként használják fel. Az ammónia elıállításához szükséges hidrogént a földgáz vízgızös bontásával állítják elı. A gız elıállítása egy nagy nyomású kazánrendszerben történik. Az Ammónia üzem szintézis körébıl lefújt gázból mélyhőtéses technológiával az Argon üzemben argont és nitrogént állítanak elı. Az Argon üzemben melléktermékként keletkezı hidrogént visszavezetik az Ammónia üzembe. Az Ammónia üzem 2016 óta napi 1400 t ammónia elıállítására képes. A tervek szerint hasonló kapacitással új Ammónia üzem építése tervezett. Az üzem technológiai folyamata három fı részbıl áll, amely kiegészül az üzem hıhasznosító rendszerével. Az ammónia üzem technológiai folyamatai: Szintézisgáz elıkészítés, elıállítás és tisztítás Az üzemrészben a szintézisgázt, ami hidrogén és nitrogén 3:1 arányú keveréke, földgáz vízgızös bontása útján állítják elı. Elızıleg a földgázt komprimálják, majd kéntartalmát hidrogénezı reaktorban kénhidrogénné alakítják, amit a gázból kéntelenítı reaktorban eltávolítanak. A kéntelenített földgázt technológiai kondenzátummal telítik, majd vízgızzel keverve a primer bontóra kerül, ahol a szénhidrogének egy része elbomlik hidrogénné, szén-monoxiddá és szén-dioxiddá. A földgázbontás entalpia igényét a bontókemencében elhelyezett földgáztüzeléső égık biztosítják. A bontót elhagyó magas hımérséklető füstgáz energiáját egy hıvisszanyerı rendszer hasznosítja. A primer bontót elhagyó gáz maradék metántartalmát levegı hozzáadása után szekunder bontóban tovább bontják. A gázelegy CO-tartalmát CO-konverterben CO2-á konvertálják. A folyamat két lépcsıben játszódik le (magas és alacsony hımérséklető konverzió), amelyet követıen a száraz gáz maradék CO-tartalma kb. 0,2 %-ra csökken. A gáz CO2 tartalmát Carsol-oldat segítségével egy mosóban távolítják el. A Carsol-oldatból sztripperrel kihajtott tiszta CO2 egy részét a Karbamid üzemben alapanyagként felhasználják, a többi a légkörbe távozik. Mivel a CO és CO2 katalizátormérgek az ammónia konverter katalizátorára nézve, ezért a technológiai gáz maradék CO és CO2 tartalmát egy metanátorban metánná alakítják. Ammónia szintézis A vízmentes, megtisztított szintézisgázt elsı lépésben 70 bárra komprimálják, majd a szintéziskörbıl érkezı magas ammóniatartalmú keringetett gázzal együtt 150 bárra komprimálva az ammóniás mélyhőtıkbe vezetik. A kicseppfolyósodott ammónia a termékszeparátorban leválasztásra kerül. Az alacsony ammóniatartalmú szintézisgáz elımelegítés után az ammónia konverterbe jut, ahol megtörténik a szintézisgáz egy részének ammóniává alakulása. A szintéziskörben az állandó inertszintet folyamatos lefúvatással biztosítják. A lefúvatott gázt az Argon üzem dolgozza fel.
-5-
Termékkiadás, tárolás A cseppfolyós ammónia az atmoszférikus tárolóba vagy a felhasználó üzemeknek kerül kiadásra. A Salétromsav-, Karbamid és Pétisó üzemek meleg ammóniával történı ellátása gáz alakú ammóniával is megoldható a cseppfolyósító kompresszor nyomóágából. Az üzem energetikai rendszere Az Ammónia üzem hıhasznosító rendszerét úgy alakították ki, hogy a technológiába beépített hıhasznosító kazánokat egy rendszerbe integrálták és ezt a rendszert egészítették ki a segédkazánnal, amely a nyomást biztosítja. A megtermelt 105 báros gız teljes mennyisége 460 °C-ra történ ı túlhevítés után az ellennyomású turbinán, illetve a PRCa szelepen expandál le 40 bárra. A gız-rendszer stabil nyomását a segédkazán terhelése biztosítja. A 40 báros gız egy része az Ammónia üzemben a kondenzációs turbinákra jut, míg a másik része ellennyomású turbinákon 3,5 báros gızre expandál. Az üzem 40 t/h 40 báros gız kiadására képes. Az üzem villamos energia igényének közel felét egy 900 kW teljesítményő földgáz expanziós turbina biztosítja, ami az üzembe érkezı 25-40 baros földgázhálózati nyomás és a földgázbontás égıinek 3 baros főtıföldgáz nyomása közötti nyomáskülönbségbıl eredı energiát alakítja át egy generátor segítségével villamos energiává. Technológiai kondenz tisztító és lefújtgáz hasznosító üzemrész Az ammónia gyártási folyamat egyes technológiai lépéseinél keletkezı és leválasztásra kerülı kondenzátumok magas ammónia, metanol, szerves amin tartalmúak. A szennyezett kondenzátumokból a technológiai kondenz tisztító üzemben alacsony nyomású gızzel a gázszennyezıdéseket kihajtják, miközben a kondenzátum ammóniatartalma 10 mg/l érték alá csökken. A tisztított kondenzátumot egyrészt a technológiai földgáz telítésére használják, másrészt a recirkulációs hőtıvízrendszer pótvizeként hasznosul. Az ammónia szintézisköri cseppfolyós ammónia tartalmú lefújtgázait túlnyomáson üzemelı mentesítik. Mosófolyadékként a tisztított, hőtött használják. Az ammónia tartalmú fenékterméket gáz anyagáramába adagolják.
leválasztók magas ammónia vizes mosóban ammónia technológiai kondenzátumot a földgázbontás technológiai
A mosótorony tetején távozó ammóniamentes lefújt gázokat a szintézisgáz kompresszor szívódobjába vezetik. A lefújt gázok H2, N2 tartalma az ammónia konverter katalizátorán ammóniává alakul át. Az argon tartalma a szintézisköri lefúvatással együtt az Argon üzemben leválasztásra kerül. Szintézisgáz szárítás A szárító technológia célja a szintéziskör mőködéséhez szükséges meleg, illetve hideg energia igény csökkentése.
-6-
A szintézisgáz kompresszor fokozatközi hőtıi után beépítésre került gázszárító rendszer egy molekulaszitás (gyakorlatilag adszorpciós elven mőködı) technológia, ami a szintézisgáz harmatpontját ~+5 ºC -ról -80 ºC ra csökkenti le. Maga a rendszer két töltetes toronyból, egy porszőrıbıl és a regeneráló hıcserélıbıl áll. Amíg az egyik torony mőködik a másik regenerálás alatt van. A regeneráló gáz jelenleg is a technológiában hasznosított hidrogén és szárított szintézisgáz, ami elımelegítésre kerül, majd az oszlopból eltávolított vízzel együtt teljes mértékben a technológiába kerül beadásra. Carsol rendszer A Carsol rendszer célja a kapacitás optimalizálása és jobb energiahatékonyság elérése mechanikus energiahasznosítással és a hıenergia jobb megosztásával az üzemi alrendszerek között. A Carsol rendszer irányába – CO2 eltávolítás céljából – áramló technológiai gáz szolgáltatja a hı nagy részét, ami a rendszer mőködéséhez szükséges. A Carsol rendszerbıl kiesı hı 3,5 bar-os hulladék gızzel kerül pótlásra. A technológiai gázból a CO2-ot kimosó lúg oldat az elektromos és expanziós vegyes meghajtású fıági lúg szivattyúk expanziós turbináin adja le energiáját, amivel a hajtási energiaigény ~30 % megtakarításra kerül. Az expandált lúg a gázszeparátorokba kerül, hogy a termék CO2 gáz tisztasága tovább javuljon. Az itt kondenzált víz közvetlenül visszaforgatásra kerül a Carsol rendszerbe. Salétromsav üzemek A két gyártósor közül a salétromsav üzem 2007. év szeptemberétıl üzemel. A másik 1150 MTPD Savüzem (új salétromsav üzem) telepítése folyamatban van. A két üzemegység azonos technológiájú, melyek fıbb technológiai lépései: az ammónia elégetése nitrózus gázokká; a nitrózus gázok elnyeletése vízben (abszorpció); a véggázok katalitikus tisztítása. A jelenlegi üzem korszerő Grande-Paroisse technológiával mőködik. A gyártási technológia: Csıvezetéken érkezı ammóniát égetnek el nitrózus-gázokká és a kapott gázokat vízben elnyeletik, az elnyeletıbıl kilépı gáz maradék nitrózus-gáz tartalmát reduktív közeg alkalmazásával alakítják át nitrogénné. A csıvezetéken cseppfolyós formában érkezı ammóniát alacsony nyomáson elpárologtatják és levegıvel keverik. A levegı-ammónia keverék elıállítás egyes lépései a következık: - levegı kompresszió - ammónia elpárologtatás és nyomásszabályozás - ammónia túlhevítés
-7-
- levegı-ammónia arány szabályozása. Ezt követıen kerül sor az ammónia oxidációjára, amely során a levegıammónia keveréket az ammónia égetıbe vezetik. Itt a keverék egy perforált lemezen halad keresztül, amely egyenletesen elosztja a gázt a platinarhódium ötvözető katalizátorháló fölött. Az ammónia oxidáció során felszabaduló energia hasznosítása gızfejlesztéssel, valamint a tisztításra kerülı véggázok elımelegítésével valósul meg. A nitrózus gázból az alacsony nyomású hőtıkondenzátorban ún. kondenzsav válik le, majd a gázokat az NOx kompresszorban nyomják össze. A nagynyomású nitrózus gázokat ezután a véggázzal megvalósuló hıcserével, valamint a nagynyomású hőtıkondenzátorban hőtik, mielıtt az abszorberbe kerül, ahol vízzel való reakció során salétromsav képzıdik. Az elıállított savat másodlagos levegıvel fehérítik és lehőtik mielıtt továbbítják. Az abszorber maradék gázait a fent leírtak szerint felmelegítve, a szelektív katalitikus reaktorba továbbítják (radiális áramlási iránnyal) az NOx tartalom csökkentésére, majd a véggáz expanziós turbinába kerül energia visszanyerés céljából. A gız egy része a levegı kompresszort meghajtó gızturbinába kerül, a fennmaradó részt külsı és belsı fogyasztókhoz vezetik. Az üzem beindításhoz fel kell főteni üzemi hımérsékletre az ammóniaoxidációs reaktort, ami – a katalizátor védelem miatt – tiszta palackos hidrogénnel történik. Az abszorberbıl kilépı véggáz tisztítása az EnviNOx rendszerben történik. Az N2O és az NOx csökkentése egyidejőleg történik egy vastartalmú zeolit katalizátor felett, redukálószer (túlhevített ammónia és kismennyiségő földgáz) jelenlétében. Karbamid üzem A karbamid gyártás Stamicarbon eljárás alapján történik, ami teljes recirkulációs sztrippeléses technológia. A karbamid gyártás alapanyaga az ammónia és a szén-dioxid, amelyek az ammónia üzembıl érkeznek. Az ammónia betáplálása dugattyús szivattyúkkal, míg a CO2 betáplálása kompresszorokkal történik a szintézis reaktorba. A nem konvertálódott gázok kondenzálódás után visszakerülnek a reaktorba. Az inert gázok egy abszorberbıl vizes mosás után távoznak a véggáz kürtıbe. A reaktorból túlfolyással elvezetett oldatban, a betáplált CO2 és a köpenyoldali gızhevítés a keletkezett karbamátot elbontja, az így keletkezı gázok visszajutnak a reaktorba. A reaktorból az 50-53%-os karbamidot tartalmazó reakcióelegy a technológiai folyamat további részén tisztításra, elválasztásra kerül, ami az értékes komponensek - fıleg az NH3 - visszanyerésébıl, valamint a termék végsı formázásából áll. A sztrippert elhagyó oldat a rektifikáló kolonnán, a bontón, valamint flash szeparátoron halad keresztül. A rektifikálóból kilépı oldat 68-69 m% karbamid
-8-
tartalomra töményedik. A tömény oldat a szeparátoron áthaladva bekerül az oldattartályba, amely a bepárló rendszer táptartálya. Az oldattartályból az oldatot egy szivattyú szőrın keresztül a kétfokozatú, egyszeres átfutású vákuumbepárlókba juttatja, ahol az olvadék koncentrációja 99,7 m % karbamid tartalmú olvadékká töményedik. A bepárló rendszerbıl olvadék szivattyúval továbbítják az olvadékot a szórótoronyba. A szórótoronyban a karbamid szemcsézése szórócentrifugával történik. A szemcsézés során az olvadék hőtése céljából közvetlenül környezeti levegıt szívnak a szórótornyon keresztül. Az átszívott levegı a szemcsékkel való érintkezés következtében bizonyos mennyiségő karbamid port magával ragad, ami a szórótorony tetején lévı elszívó kürtıkön keresztül távozik a környezetbe. A szórótorony aljából a szilárd karbamidot kaparóeke szállítószalagra juttatja. A szállítószalagról a karbamid fluidágyra, majd felületkezelı dobba kerül, ezt követıen egy elevátor juttatja a puttonyos mérlegre, végül szállítószalagon keresztül elhagyja az üzemet. A karbamid üzemben alkalmanként Mikramid gyártás is folyik. A technológiai folyamat a karbamid gyártásával megegyezik, eltérés csak annyiban van, hogy a karbamid szőrık elıtt polifém (fıként vas)-kelát beadagolása történik egy adagoló tartályból adagoló szivattyúval. A Nitrosol gyártás egyik alapanyagul szolgáló karbamid oldat elıállítása esetén, a recirkulációs üzemrészben keletkezı karbamid oldatot szivattyúval hígító tartályba juttatják, ahol beállítják kívánt töménységet (részben a megtisztított technológiai kondenz felhasználásával). A hígító tartályból ezt az oldatot szivattyú juttatja a Pétisó üzembe a Nitrosol gyártásra szolgáló keverıtartályba. A karbamid üzem lefúvató kürtıjén keresztül a környezetbe vezetett véggázt elızetesen az ammónia taralmának csökkentése céljából abszorbereken vezetik keresztül, és a maradék gázok a véggáz kürtıbe kerülnek. Az egyes tárolótartályok különbözı töménységő ammóniás oldataiból származó, a légzı vezetékeken távozó gázok összegyőjtve ammónia mosóba jutnak. A mosóból távozó véggázt vezetik a véggáz kürtıbe. Ez a mosó biztosítja azt is, hogy a tartályokban tárolt ammónia tartalmú folyadékból sem tud elillanni környezetet terhelı ammónia gáz. A karbamid gyártás során szennyvíz keletkezik. A karbamid üzem egyedi szennyvíztisztító üzemrésze szorosan kapcsolódik az elıállítási folyamathoz. A karbamid szintézise folyamán a technológia jellegzetességénél fogva jelentıs mennyiségő víz is képzıdik. Az elválasztási mőveletek során, valamint a légszennyezés elleni védelem során az abszorpciós üzemrészekben keletkezı technológiai kondenz oldott ammóniát, karbamátot is tartalmaz, melyet el kell választani a kibocsátandó víztıl. Ez a mővelet a deszorpciós üzemrészben történik. A szennyvíz betáplálás I. fokozatú buboréksapkás kialakítású deszorberben történik. A belıle kilépı folyadék szivattyú segítségével a hidrolizáló reaktorba jut, majd a két, egymással párhuzamosan kapcsolt II. fokozati deszorberbe. A deszorbereket
-9-
elhagyó tiszta víz hıcserélı és hőtı után elhagyja a technológiai rendszert. Az I. fokozati deszorbert elhagyó gáz egy reflux kondenzátorba jut, ahol kondenzálódik. Ez a kondenzátum tartalmazza a visszanyert komponenseket karbamát formájában. A reflux kondenzátorban képzıdı karbamát oldat a kisnyomású karbamát kondenzátorba jut, onnan pedig a rendszer elejére kerül vissza, így teljes a recirkuláció. Ammónium-nitrát bázisú mőtrágyák gyártása Az Nitrogénmővek ammónium-nitrát alapú mőtrágya termékek gyártása három üzemben történik: a Pétisó üzem, Granuláló-1 és Granuláló-2 üzem. A mőtrágya üzemek kapcsolatrendszere a kérelem idıpontjában, az egyes üzemrészekkel, (jelölve a létesítés alatti, illetve átmeneti jelleggel mőködı üzemrészeket):
A gyártás alaplépései: 1. Semlegesítés 2. Bepárlás 3. Dolomitırlés 4. Szemcsézés (prillezés vagy granulálás) 5. Termék hőtése, felületkezelése A semlegesítés során a 60%-os salétromsav és ammónia reakciójában ammónium-nitrát keletkezik. A folyamat exoterm. Ez a technológiai lépés jelenleg két technológiai üzemrészben folyik: Semlegesítı-1 és Semlegesítı-2 üzemrész. A Semlegesítı-3 üzemrész építése folyamatban van, melynek üzembe helyezéséig a Pétisó üzemi semlegesítı rész mőködtetése átmeneti, igény szerint tervezett.
- 10 -
A termelési igények miatt átmeneti, eseti jelleggel a Pétisó üzem - I. gyárban lévı - saját dolomitırlı részét is mőködtetik, a tervezés alatt lévı Dolomitırlı-3 üzem használatba vételéig. A bepárlás több fokozatban történik, melynek során a semlegesítési reakcióban keletkezı ammónium-nitrát oldat több mint 90%- os töménységő lesz. Az AN34 termék (34% nitrogén tartalmú ammónium-nitrát) esetén a bepárolt olvadékot szemcseformálják, kis mennyiségő dolomitpor beadagolása mellett ekkor a termék N-tartalma 34%, míg a Pétisó termék gyártása esetén az AN olvadékba dolomitport kevernek a szemcseformálás elıtt, így a végtermék Ntartalma 27% lesz. A szemcseképzés folyamata a Pétisó üzemben prillezéses (szórótornyos) technológiával történik, míg a két Granuláló üzemegységben granulátorban alakulnak ki a végtermék szemcséi. Ezt a folyamatot mindegyik üzemben szárítás, hőtés, felületkezelés követi. Semlegesítı üzemek (S-1, S-2 és S-3) Mindhárom semlegesítı üzem (Semlegesítı-1 üzemrész, Semlegesítı-2 üzemrész és Semlegesítı-3 üzemrész) kapacitása egyenként 1500 tonna/nap ammónium-nitrát oldat 100 %-os töménységő ammónium-nitrátra számolva. Semlegesítés Az ammónium-nitrát az ammónia és a híg salétromsav reakciója során keletkezik. Ami egy kényszeráramlásos semlegesítési körben történik, amely semlegesítıbıl, szeparátorból és keringetı szivattyúból áll. A vákuumsemlegesítési mővelet során betáplált nyersanyagként 60 m/m %-os salétromsavat és gázfázisú ammóniát alkalmaznak. A felhasznált ammónia két forrásból származik: az Ammónia üzembıl és a Granuláló üzemi légkondicionálóból. Az ammóniát a semlegesítési körbe való belépés elıtt túlhevítik és áramlását ellenırzik. A salétromsav elımelegítésre kerül. A semlegesítési reakcióban felszabaduló nagymennyiségő hı miatt a semlegesítés visszaforgatott ammónium-nitrát oldatban történik. Homogenizálás után a keverék az NH3 elosztóba lép be. Itt gáz halmazállapotú NH3 kerül beadagolásra, úgy, hogy a reakció sima lefolyású legyen helyi túlmelegedések, gızbuborék vagy nagymérető NH3 buborékképzıdés nélkül. Megfelelı utóreakció-zónában végbemenı enyhe keverés a reakció teljes lefolyását eredményezi, így az oldatból nem távozik ammónia. Az oldat hőtését nyomáscsökkentéssel gızszeparátor biztosítja. A képzıdött 92,6%-os (m/m) ammónium-nitrát oldat termékárama egy túlfolyón keresztül hagyja el a semlegesítı kört, de a lehőtött oldat nagy részét szivattyú segítségével visszakeringetik a semlegesítıbe. Az expandált technológiai gızöket gızszeparátorban megtisztítják a bennük lévı salétromsav és ammónium-nitrát maradéktól. A kezelt technológiai gızöket ezután az ammónia és salétromsav elımelegítésére főtıközegként használják fel, majd a felesleget kondenzátorban lekondenzáltatják.
- 11 -
A 92,6%-os (m/m) és forró ammónium-nitrát oldat gravitációs úton folyik a semlegesítı tartályba, ahol ammóniát adagolnak hozzá. A granulált végtermékben elérhetı legyen a 0,5 és max. 3 % (m/m) közötti ammóniumszulfát mennyiség, a szükséges kénsav és az ammónia az AS-semlegesítı tartályba kerül beadagolásra. Annak elkerülésére, hogy szabad kénsav maradjon vissza, az ammónium-szulfátot tartalmazó ammónium-nitrát oldatot enyhén lúgosan kell tartani. A semlegesítı tartályból érkezı oldat ammóniumnitrát oldattartályba jut. A Semlegesítı-2 üzemrésznek (S-2) nincs önálló pontforrása. Az üzemrészben keletkezı ammónia tartalmú páragızök a Granuláló-1 üzemben lévı mosón keresztül a Granuláló üzemi gázmosó kürtın át lépnek ki a légkörbe. Különbség még az Semlegesítı-1 üzemrész és az S-2 között, hogy az S-2 esetében – amikor a Pétisó üzemet látja el alapanyaggal – nem kénsav beadagolásával elıállított AS (ammónium-szulfát) az ammónium-nitrát oldathoz adott adalék, hanem a Pétisó üzemben elıállított kalcium- és magnézium-nitrát tartalmú DN (dolomit-nitrát) oldat. Továbbá az S-2 a 96,5 m/m%-os ammónium-nitrát olvadékot a Pétisó üzem ammónium-nitrát-II bepárlójában tovább töményítik. A Semlegesítı-2 üzemrészhez egy közúti ammónium-nitrát töltı is létesült, bár nincs használatban. A harmadik Semlegesítı-3 üzemrész (S-3) telepítése folyamatban van technológiája azonos a Semlegesítı-2 üzemrészével. A Semlegesítı-3 üzemrész a tervek szerint a jelenlegi Granuláló-2 üzemet szolgálja ki ammónium-nitráttal, valamint fogadja a Granuláló-2 üzem levegıkondicionáló rendszerében keletkezı kisnyomású ammónia gázt. Páragızeinek tisztítását a Granuláló-2 üzemrészben található mosó végzi majd. Bepárlás A bepárlási mőveletben az ammónium-nitrát oldatot 96,5%-osra (m/m) párolják be. Ezt egy autocirkulációs bepárlóban végzik. Az ammónium-nitrát oldattartályból származó oldathoz hozzákeverik a Granuláló üzemrészekben található nedves gázmosók visszaforgatott tisztított oldatát. A Semlegesítı-1 üzemrész esetében a bepárlási végterméket (96,5%-os olvadékot) a Granuláló-1 üzembe kerül. A Semlegesítı-2 üzemrész esetében az ammónium-nitrát olvadék a Pétisó üzem ammónium-nitrát-II bepárló táptartályba kerül, a Semlegesítı-2 üzemrész ammónium-nitrát olvadékot tartalmazó tartályaiból elszívott ammónia-tartalmú párát és az ejektorok elfújt gızét a Granuláló-1 üzemben lévı nedves gázmosó tisztítja. Tiszta technológiai kondenz tárolás, kezelés A semlegesítı körön a vákuumot nagyobb részt a páragızök kondenzációja eredményezi. A nem kondenzálódott inert gázt gızsugár szivattyú szívja el és vezeti a végkondenzátorba.
- 12 -
A tiszta technológia kondenzvizet több helyen is felhasználják (vészvíz, mosó víz, pótvíz) a technológiában. A fel nem használt mennyiség lehőtés után 30 ppm össz-nitrogén tartalom esetén a csapadékcsatornára kerül. Amennyiben ennél nagyobb a nitrogéntartalma a kondenzátumgyőjtı tartályba, onnan a savüzemek abszorpciós tornyába kerül felhasználásra. Technológiai kondenz tárolás és kezelés A bepárló köri és a gızejektorok kondenzátoraiból a képzıdött folyadék a Technológiai kondenzvíz tároló tartályokba kerül. A kondenzátum nem olyan tiszta, mint a semlegesítıben képzıdött, ezért ezt hőtés után a kondenzátumgyőtı tartályba, onnan a Savüzemekbe abszorpciós pótvízeként használják fel. Ha a kondenzátum ammónium-nitrát tartalma miatt nem használható fel savüzemi abszorpciós vízként, akkor az átadásra kerül a Granuláló-2 üzembe. Pétisó és Granuláló üzemek A Pétisó üzemben szilárd ammónium-nitrát és pétisó gyártása mellett folyékony mőtrágyák elıállítása is folyik – pl. 90%-os ammónum-nitrát-oldat, Nitrosol Pétisó üzemi semlegesítı üzemrész A Pétisó üzemi A és B jelő atmoszférikus semlegesítı soron a semlegesítés atmoszférikus körülmények között megy végbe, a kilépı ammónium-nitrát oldat töménysége 88-89%. Ez az üzemrész csak a Semlegesítı-3 üzemrész üzembe helyezéséig üzemel átmeneti jelleggel, utána leállításra kerül. Jelenleg a Semlegesítı-2 üzemrészbıl érkezik az ammónium-nitrát oldat a Pétisó üzemhez. A Ca-Mg tartalmú adalék oldat (dolomit-nitrát oldat) elıállítása továbbra is a Pétisó üzemben zajlik, de az Semlegesítı-2 üzemrészben keverik bele az ammónium-nitrát alapoldatba. Így az alapoldat visszahígítása kisebb mértékő, ezért a Pétisó üzemben elegendı az ammónium-nitrát II. fokozati bepárlók használata, és az üzemi szennyvizek mennyisége is jelentısen csökken. A 99,7%-os ammónium-nitrát olvadékot száraz dolomittal keverik össze. A bekeverıbıl az olvadék változtatható fordulatszámú szóró centrifugára folyik. A kipermetezett olvadékcseppek a szóró toronyban az ellenáramban haladó levegı hatására megdermednek, mőtrágya szemcsék keletkeznek. A szemcsék hımérséklete a szóró torony alján 80-90 ºC. A szóró toronyból a pétisó utókezelésre kerül. Az üzemhez tartozik az I-es gyárban lévı Dolomitırlı üzem, ahol a MAS gyártáshoz szükséges dolomitot ırlik. AN-34 (ammónium-nitrát) gyártás Az AN-34 gyártás alapvetıen abban különbözik a MAS gyártástól, hogy nincs dolomit por bekeverés és ezáltal a termék nitrogén tartalma magasabb. Termék utókezelése A mőtrágyaszemcsék utókezelése a következı lépésekbıl áll: - megfelelı méret szerinti osztályozás (törés, rostálás)
- 13 -
- hőtés (kétszintes fluidhőtıben) - felületkezelés (aminozás, púderezés) Granuláló üzem A Granuláló üzem három fı technológiai lépcsıbıl áll, melyek a következık: - dolomitırlés - ammónium-nitrát semlegesítés - granulálás Az ammónium-nitrát semlegesítés technológiája korábban ismertetésre került. A dolomitırlés a Kapcsolódó mőveleteknél van ismertetve. Az ammónium-nitrát semlegesítı üzemrészben elıállított ammónium-nitrát olvadékot a granuláló üzemrészben szilárd szemcsékké formálják. Az adalékanyagként szolgáló, a nitrogén tartalmat csökkentı dolomitport a dolomitırlı üzemrészben állítják elı. A készterméket szállítószalagok viszik a csomagoló üzemrészbe, ahonnan a kiszállítás történik. Granuláló üzemrész A granulálás a kéttengelyes granulátorban (pugmill) kezdıdik, ahová a semlegesítı üzemrészbıl származó ammónium-nitrát olvadékot, dolomitport, gızt, gız kondenzátumot (tiszta vagy szennyezett) és a mérethatáron kívül esı átmérıjő visszaforgatott granulátumokat, valamint a kibocsátott gázokból leválasztott port vezetnek be. A folyékony ammónium-nitrát mixeren keresztül is vezethetı, ahol adalékanyagokkal keveredik. A granulálóban keverés következtében szemcseképzıdmények jönnek létre, illetve a retúr szalaggal érkezı nem megfelelı mérető szemcsékre vékony ammónium-nitrát rétegezıdik. A meleg és nedves granulátumok a granulálóból vibrátoros surrantón keresztül jutnak a granuláló (gombosító) dobba, ahol a szemcsék további alakformálása következik be. A granuláló dob kalapáccsal van felszerelve, ami a külsı borításához van csatlakoztatva azért, hogy meggátolja a granulátumok dobban való feltapadását. Az anyag egy újabb vibrátoros surrantón keresztül jut a szárító dobba, ahol eléri a 0,5% alatti nedvességtartalmat. A szárító is kalapáccsal van felszerelve, hogy meggátolja a dobon a granulátum feltapadását. A szárítóközeg a meleg levegı. A szárítót elhagyó levegı port tartalmaz. A port tartalmazó levegıt a dobból ventilátor szívja el ciklonon keresztül, ahol a levegı portalanítása végbemegy. A szárítódob végén található kosárszőrı két áramra osztja a terméket. A 20 mm-nél kisebb szemcsék közvetlenül az elevátorra, a nagyobbak egy elıtörıre kerülnek, ahol a szárítási folyamat közben keletkezett rögöket széttörik, majd az elevátorra jutnak. A granulátumok kétirányú, két utas garaton keresztül kerülnek elosztásra, ahonnan a rostasorra jutnak. Két párhuzamos rostasor van a rendszerben. Mindegyik soron a nagy granulátumok (5 mm-nél nagyobb átmérı) az elsı szitán leválasztásra kerülnek. Ezek ırlıkbe jutnak, ahol kb. 3-4 mmes átmérıjőre csökkennek és azután visszajutnak a granulátorba. A maradék granulátumok szétválasztása
- 14 -
a kis granulátumoktól (2 mm alatti átmérı) rostákkal történik. A kis granulátumok is visszakerülnek a granulátorba. A megfelelı mérető terméket a késztermék szalag segítségével a fluidhőtıbe juttatják. A fluidhőtıbıl szállítószalag továbbítja a mőtrágyát a felületkezelı dobba, ahol a tapadás gátló szert fúvókákon keresztül rápermetezik a termék felületére. A felületkezelés után a terméket egy ferde zsebes szalag szállítja az adagoló mérlegbe. A csomagoló üzem szállítószalagjára a mérleg utáni szállítószalag és az azt követı serleges elevátor továbbítja a készterméket. Kapcsolódó tevékenységek A kapcsolódó tevékenységek több célt szolgálnak, egyrészt a fı termékgyártást szolgálják ki, másrészt a fı termékgyártás során elıállított termékek piaci igényeknek megfelelı biztosítása, harmadrészt ugyanezen technológiák mellék- és hulladék anyagáramainak kezelésén át a gyártási technológiákba történı visszaforgathatóság és/vagy értékesíthetı termékké alakítása céljából. A mellék- és hulladék anyagáramokat kezelı tevékenységek a fıtevékenység BAT szerinti megfelelıségét is javítják, azzal, hogy jelentıs mértékben csökkentik a környezeti elemeket terhelı gáznemő, folyékony, illetve szilárd kibocsátásokat. KALCINOL gyártás A Kalcinol kb. 43 %-os kalcium-nitrát sóoldat, gyártáshoz alapanyagként 0 – 5 mm szemcsemérető mészkı zúzalékot és kb. 60 %-os salétromsavat használnak. A keverıvel ellátott feltáró reaktorba adagolják a kb. 60 %-os töménységő salétromsavat, és a folyadékszint alá a mészkı zúzalékot. Enyhe savfelesleg alkalmazása szükséges. A feltárási oldat a reaktorból újabb keverıvel ellátott reaktorba kerül átfolyással, amelyben az oldat pH-ját mésztej adagolásával állítják be. NITROSOL gyártás A karbamid üzem a Nitrosol gyártáshoz 60 m/m%-os karbamid oldatot ad át a Pétisó részlegnek. A Pétisó üzemi atmoszférikus semlegesítıben keletkezı, 90 m/m% ammónium-nitrát oldat felhasználásával 30% nitrogéntartalmú Nitrosolt állítanak elı. A Nitrosol elıállítás az átadott karbamid oldat és az ammónium-nitrát oldat megfelelı arányú beadásával történik. Az elıállított Nitrosol szabad ammónia tartalmát és pH-ját folyamatos pH méréssel ellenırzik, a szükséges korrekciót ez alapján, illetve a termék ellenırzés labor elemzései alapján szükség szerint, a tartályba történı ammónia-, salétromsav-, illetve üzemi kondenzvíz beadással végzik. Ezután a Nitrosol oldatot lehőtik, majd a tárolótartályokba jut. Szalmiák (ammónia oldat) gyártás A kb. 25 %-os ammónia oldat (Szalmiák) gyártása az I-es gyár területén folyik. Ammónia oldat (szalmiákszesz) elıállítása a gyártási elıírásnak megfelelı minıségben és koncentrációban az alábbi mőveletekben történik: a) Argon üzemi híg ammónia oldat (szalmiákszesz) betöményítésével.
- 15 -
Az argon üzemben keletkezı híg szalmiákszesz az ammónia üzem által feldolgozásra átadott 1,5-2% ammónia tartalmú nyersgáz (lefújt gáz) tisztítása során – az abszorpciós kolonnában – képzıdı melléktermék, melyet ammónia további beoldásával töményítenek a megfelelı minıség eléréséig. b) Szalmiákszesz gyártása ioncserélt vízbıl ammónia beoldással. A szalmiákszesz elıállítása az ammóniának egyszerő vízben való oldásával történik. Az oldás erısen hıtermelı folyamat ezért a reakcióelegyet hőteni kell, ami fontos technológiai lépés. Hőtés nélkül nem érhetı el a kívánt ammónia tartalom, és a tároló tartályokban is erıs ammónia felszabadulást okoz. Az ioncserélt víz és az ammónia a készülék elején levı kamrában keveredik. Az ioncserélt víz és az ammónia mennyiségének beállítása kézi szelepekkel történik. Az erısen felmelegedett ammónia –víz oldat hıcserélıkön halad keresztül majd a lehőlt elegy a szalmiák vezetéken keresztül a gyártó tartályba jut. A hıcserélık hőtése helyi hőtıtornyokon keresztül cirkuláltatott hőtıvízzel történik. Dolomitırlı üzemek A nyers dolomitot a kıbányából tehergépkocsi szállítja be a nyílt téri tárolóba. A kızúzalék vagy közvetlenül az adagoló szalagra kerül a szállító jármőrıl, vagy a tároló depóról homlokrakodó juttatja a nyersanyagot a beadagoló szalagra. Dolomitırlı-1 (M-1) üzemrész A fémszennyezéstıl mentes dolomit cellás adagolón keresztül a malomba érkezik, amely 20 t/h ırlési kapacitású. A nyers dolomit a malom járókerekei és a malom oldalán elhelyezkedı ırlıgyőrő között aprózódik. A nedvességtartalom (max. 5%) miatt szárítani kell a dolomitot, ezért főtött levegıt kell beáramoltatni. A levegı főtése földgáz felhasználásával történik, mennyisége max. 310 Nm3/h. Ez a levegı – a visszaáramoltatott levegıvel együtt – szállítja a dolomitport az osztályozóba. Az osztályozó lapátkerekei kiválasztják a túlméretes szemcséket, amelyek a malom fala mentén lehullanak az ırlıtérbe. A megfelelı mérető (D≤200 µm) szemcsék zsákos porszőrıbe jutnak, ahol a forró levegı és a dolomitpor szétválik. Az ırlemény 0,1-0,2% vizet tartalmaz. A leválasztott dolomitport szállítócsiga cellás adagolóba juttatja, majd a portároló bunkerek egyikébe jut. A bunkerekbıl szállítórendszer (csigák, szállítószalagok, elevátor) juttatja a dolomitot a granuláló üzemrész dolomitpor tároló bunkerébe. Dolomitırlı-2 (M-2) üzemrész A fémszennyezéstıl mentes dolomit cellás adagolón keresztül a malomba érkezik, amely 20 t/h ırlési kapacitású. A nyers dolomit a malom járókerekei és a malom oldalán elhelyezkedı ırlıgyőrő között aprózódik. A nedvességtartalom miatt szárítani kell a dolomitot, ezért főtött levegıt kell beáramoltatni. A levegı főtése földgáz felhasználásával történik. Ez a levegı – a visszaáramoltatott levegıvel együtt – szállítja a dolomitport az osztályozóba.
- 16 -
Az osztályozó lapátkerekei kiválasztják a túlméretes szemcséket, amelyek a malom fala mentén lehullanak az ırlıtérbe. A megfelelı mérető (D≤200 µm) szemcsék zsákos porszőrıbe jutnak, ahol a forró levegı és a dolomitpor szétválik. A leválasztott dolomitport szállítócsiga cellás adagolóba juttatja, majd a portároló bunkerek egyikébe jut. A bunkerekbıl szállítórendszer (csigák, szállítószalagok, elevátor) juttatja a dolomitot a granuláló üzemrész dolomitpor tároló bunkerébe. Dolomitırlı-3 (M-3) üzemrész A fémszennyezéstıl mentes dolomit cellás adagolón keresztül a malomba érkezik, amely 25 t/h ırlési kapacitású. A nyers dolomit a malom járókerekei és a malom oldalán elhelyezkedı ırlıgyőrő között aprózódik. A nedvességtartalom miatt szárítani kell a dolomitot, ezért főtött levegıt kell beáramoltatni. A levegı főtése földgáz felhasználásával történik. Ez a levegı – a visszaáramoltatott levegıvel együtt – szállítja a dolomitport az osztályozóba. Az osztályozó lapátkerekei kiválasztják a túlméretes szemcséket, amelyek a malom fala mentén lehullanak az ırlıtérbe. A megfelelı mérető (D≤200 µm) szemcsék zsákos porszőrıbe jutnak, ahol a forró levegı és a dolomitpor szétválik. A leválasztott dolomitport szállítócsiga cellás adagolóba juttatja, majd a portároló silók egyikébe jut. A silókból szállítórendszer (csigák, szállítószalagok, elevátor) juttatja a dolomitot a Granuláló2 üzemrészhez. Mőtrágya csomagoló üzem A csomagoló üzemrészben két párhuzamos csomagoló vonal van kialakítva, amelybıl az egyik vonal a Granuláló üzemrész, a másik a Pétisó üzem által elıállított termék csomagolását végzi. Argon üzem Az I-es gyár területén található Argon üzemben a következı termékeket állítják elı: - Hidrogén frakció - Metán frakció - Expanziós gáz - Cseppfolyós argon - Cseppfolyós nitrogén Argon elıállítása A cseppfolyós argon elıállítása az ammónia üzem lefújt gázából történik. Az elıállítás az ammónia vizes mosásával és molekulaszőrıvel történı eltávolításával kezdıdik, majd -194 ºC-ra történı hőtéssel elválasztják a hidrogént. Az így kapott folyadékból alacsony hımérsékleten végzett rektifikálással nyerik ki az argont folyékony állapotban. Az üzem feldolgozó kapacitása: 240.000 m3/nap, max. 10% argon tartalmú lefújt gáz/nap.
- 17 -
A technológia nyersanyaga az ammónia üzem szintézis körébıl lefújt gáz, amely Ar, N2, CH4, NH3, és H2 tartalmú. Az ammónia fı tömegének eltávolítása vizes mosással történik. A lefújt gáz alacsony hımérséklete, nagy nyomása és alacsony ammónia tartalma lehetıvé teszi, hogy a mosót elhagyó gázban az ammónia tartalom 1000 ppm alatti és 15-25 ºC hımérséklető legyen. A folyamat mellékterméke 17-25%-os szalmiákszesz. A termelt szalmiákszesz folyamatosan áramlik a tároló tartályokba, ahonnan szakaszosan adják át a Pétisó üzem I-es gyári szalmiákgyártó részlegébe koncentráció beállításra és forgalmazásra. A maradék ammónia és a bevitt nedvesség eltávolítását két, felváltva üzemeltetett molekulaszőrıvel végzik. A molekulaszőrık ciklusideje nyolc óra, a regenerálásra használt hidrogén frakciót az ammónia üzemnek, mint alapanyagot visszaadják. Az ammónia mentesített nyersgázt az argon boxba vezetik, ahol a kiadott frakció termékkel és cseppfolyós nitrogénnel -194 ºC-ra lehőtik. A véghımérsékleten a hidrogénen kívül a többi komponens cseppfolyósodik, így a hidrogéntıl elválik. A kapott 95%-os tisztaságú hidrogént a nyersgázzal felmelegítik. A boxot elhagyó hidrogén frakció egy részét közvetlenül az ammónia üzembe adják át, a maradékkal pedig a molekulaszőrıt regenerálják és ezt az ammónia tartalmú hidrogént is az ammónia üzembe vezetik. A hidrogén elválasztás után kapott folyadékot expanzió és elımelegítés után 2 db rektifikáló kolonnába (metán és argon kolonna) vezetik, ahol a maradék komponensek egymástól való elválasztását végzik. A folyamatot úgy irányítják, hogy a fıtermék, a cseppfolyós argon tisztasága meghaladja a 99,999%-ot. A cseppfolyós argon tároló tartályokba kerül, ahonnan értékesítik. A folyékony argon mellett termelnek még metán frakciót, amelynek a tisztasága 95%, és nitrogén frakciót, amelynek a tisztasága 99%. A két utóbbi terméket gáz alakban nyerik ki, a metánt főtésre átadják az ammónia üzemnek, míg a nitrogén frakcióból pótolják a hőtıkör nitrogén veszteségét, illetve a maradék lefúvatásra kerül. Ez a nitrogén kevesebb, mint 1% argont és kevesebb, mint 0,1% hidrogént tartalmaz. A termelt főtıgáz mennyisége átlagosan: 28.000 m3/nap. Az argon termelés: 7.000 m3/nap Cseppfolyós nitrogén elıállítása A nyersgáz feldolgozása során a rektifikáló kolonnák deflegmátorainak lehőtéséhez körfolyamatban elıállított cseppfolyós nitrogént használnak. A körfolyamatban a deflegmátorokból és nyersgáz véghőtıkbıl érkezı nitrogén gázt 170 bar nyomásra komprimálják. A kompresszió után a nitrogén gázt mechanikus leválasztással és aktív szénnel olajmentesítik. A száraz nitrogént a visszafelé áramló hideg nitrogén gázzal több lépcsıben –160 oC-ra hőtik. Az elsı hıcsere után a gáz hımérsékletét egy ammóniás hőtı körfolyamattal –10 oC-ról –20 oC-ra csökkentik, ezután a gáz egy részével áramot termelve dugattyús expanziós gépet mőködtetnek. Az expanziós gép után a nitrogént –20 0C-ról –150 0C-ra hőtik le, a nyomása 160 bar-ról 6-7-
- 18 -
bar-ra csökken, majd az argon kolonna kiforralójába áramlik. A nagynyomású nitrogén gázáram többi részét tovább hőtik –160 oC-ra, eközben a metán kolonna kiforralójában főtenek vele, majd az argon kolonna kiforralójába expandáltatják, ahol cseppfolyósodik. Az argon kolonna kiforralója egyben a hőtıkör nitrogén folyadék tárolója is. Ebbıl a tárolóból folyamatos lefúvást végeznek azzal a céllal, hogy a folyadék ne tartalmazzon hidrogént. A keletkezett nitrogén folyadékot további hőtés után a technológiában felhasználják a deflegmátorokban és a nyersgáz véghőtıkben, illetve a többletet, további expanzió után tárolóba vezeti, mint cseppfolyós terméket. A körfolyamat cseppfolyós nitrogén elıállító kapacitása: 12.000 m3/nap. A körfolyamatból lefúvatott átlag 5% H2 tartalmú nitrogén mennyisége: 2.500 m3/nap. A körfolyamatból, a kompresszorok szívó vezetékébıl lehetıség van arra, hogy az üzemek belsı ellátására, ún. termék nitrogén kompresszor segítségével, cseppfolyósítás nélkül tiszta nitrogént biztosítsanak. A termék nitrogén kiadás maximális mennyisége: 9.600 m3/nap. Szalmiákszesz átadás szalmiákszeszt A gyártástechnológia melléktermékeként keletkezı szakaszosan a forgalom, illetve a tároló kapacitás telítettségének a függvényében a Pétisó üzem I-es gyári szalmiákgyártó részlegébe átadják. Cseppfolyós gázok forgalmazása A cseppfolyós argon, illetve nitrogén kiszállítása tartálykocsikban történik. A cseppfolyós termékeket palackozott formában is értékesítik. Ammónia forgalmazás és vagontöltés Az üzem tevékenységéhez tartozik az ammónia vasúti kocsikba való töltése. E feladat ellátására 2 db gömbtároló és 2 db töltı szivattyú áll rendelkezésre. Ammóniát kisebb kiszerelésben, palackban és hordóban is forgalmaznak. Ammónium-szulfát gyártás A kénsav és ammónia beadagolással ammónium-szulfát gyártása is van lehetıség. A kénsav mennyiségét mennyiség szabályzó kör szabályozza, mellyel arányban történik az ammónia gáz adagolása. Kazánüzem A Kazánüzemben két darab, egyenként 70 MW th bemenı hıteljesítményő, túlhevített gızt elıállító kazán található. A kazánok besugárzott tőzterő, földgáztüzeléső berendezések, amelyek két huzammal rendelkeznek. A tőzteret fallal választották el a pótfőtı felületek huzamrendszerétıl. A gız túlhevítı két részes, a kettı közé van beépítve a befecskendezéses hıfokszabályozó. A kazánok tápvize a sótalanító üzembıl átadott póttápvízbıl, a tápvíz elımelegítı kondenzátumból, valamint a kondenztartályban összegyőjtött
- 19 -
üzemi kondenzvizekbıl tevıdik össze. A kondenzvizek teljes egészében felhasználásra kerülnek és az ezen felüli szükségletet a sótalanító üzembıl veszik. A termelt gız nyomásának és hıfokának a beállítása a redukáló állomáson történik. A kazánok által termelt, az ammónia üzembıl és savüzembıl átvett magas nyomású gız az elosztóra kerül, amelynek a maximális teljesítménye 150 t/h. A kazánokhoz egy közös pontforráshoz (P29) csatlakoznak, melynek oxigéntartalmát és NOx kibocsátásait folyamatos mérımőszer ellenırzi. Szállítási és logisztikai üzem A Szállítási és logisztikai üzemben történik a szilárd mőtrágya tárolása, csomagolása, kiszállításra történı elıkészítése, az áru felrakása közúti jármővekre, berakása vasúti fuvareszközökbe. Az alaphatározat „Az elérhetı legjobb technika megvalósítására vonatkozó elıírások” címő ötödik bekezdés utolsó albekezdését („Az ammóniaüzemi kapacitásbıvítést követıen …”) törlöm. Az alaphatározat „Levegıtisztaság-védelmi elıírások” címő nyolcadik bekezdés „P52 pontforrás próbaüzemére vonatkozó elıírások” albekezdés második al-albekezdésébıl a P52 pontforrás próbaüzem megkezdésére vonatkozó bejelentési kötelezettséget („A próbaüzem bejelentés határideje: a technológia beindítását 8 nappal megelızıen.”) törlöm. Az alaphatározat „Levegıtisztaság-védelmi elıírások” címő nyolcadik bekezdését az alábbi tizedik – tizenegyedik albekezdésekkel egészítem ki: Levegıtisztaság-védelmi elıírások P53, P54, P55, P56 és P57 pontforrások próbaüzemére vonatkozó elıírások Az új Dolomitırlı üzem (D3) létesítését követıen méréssel kell igazolni, hogy a P53 jelő helyhez kötött légszennyezı pontforrás szilárd anyag, szén-monoxid, nitrogén-oxidok és kén-dioxid, valamint a P54-P57 pontforrások szilár anyag kibocsátásai megfelelnek a határértékeknek. A D3 Dolomitırlı üzem és a P53-P57 sorszámú helyhez kötött légszennyezı pontforrások beindítását követı 1 hónap idıtartamú próbaüzemet írok elı. A próbaüzem lezárását követıen a pontforrásokon kibocsátott tömegáramokat és légszennyezıanyag koncentrációkat, a mérések eredményeivel együtt ki kell értékelni és az erre vonatkozó dokumentációt a Veszprémi Járási Hivatalhoz be kell nyújtani. A próbaüzem bejelentés határideje: a dolomitırlı üzem beindítását 8 nappal megelızıen. A méréseket az üzemeltetı saját költségére köteles szabványos módszerek szerint elvégezni vagy az adott mérésekre akkreditálással rendelkezı mérıszervezettel elvégeztetni. Az üzemeltetınek a tevékenység megkezdése elıtt a bejelentés köteles P53, P54, P55, P56 és P57 sorszámú helyhez kötött légszennyezı pontforrásaira
- 20 -
vonatkozóan elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül LAL - levegıtisztaságvédelmi adatszolgáltatást kell tenni, valamint mőködtetésére vonatkozó engedélykérelmet kell benyújtania. Az elektronikus befogadást igazoló nyugtát és a mőködtetési engedélykérelmet a Veszprémi Járási Hivatal címére – 8210 Veszprém, Pf.: 1307 – kell megküldeni.. A levegıterhelést okozó technológia üzemeltetése csak jogerıs engedély birtokában kezdhetı meg. Az
alaphatározat „Hulladékgazdálkodásra vonatkozó kilencedik bekezdését törlöm, helyébe az alábbi lép:
elıírások”
címő
Hulladékgazdálkodásra vonatkozó elıírások Az Engedélyes köteles a tevékenysége során keletkezı hulladékot a kezelésre történı elszállítás érdekében – amennyire az mőszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható – elkülönítetten győjteni. Az elkülönítetten győjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérı tulajdonságokkal rendelkezı más anyagokkal összekeverni tilos. A tevékenység során keletkezı hulladékok kizárólag az adott hulladék kezelésére engedéllyel és feljogosítással rendelkezı szervezetnek adható át további kezelésre. Az Engedélyes köteles tevékenysége során keletkezı veszélyes és nem veszélyes hulladékokról a hatályos jogszabály alapján nyilvántartást vezetni, valamint adatot szolgáltatni. A munkahelyi győjtıhelyeken egyidejőleg győjthetı hulladékok mennyisége összesen 17,7 tonna. A hulladék győjtésének idıtartama a munkahelyi győjtıhelyen a képzıdésétıl számított legfeljebb 6 hónap, azonban figyelemmel kell lenni a hulladék győjtésére szolgáló edényzet, illetve a győjtıhely befogadó kapacitására. Ezen idıtartam leteltét követıen a hulladékot üzemi győjtıhelyre át kell szállítani vagy kezelés céljából el kell szállíttatni a telephelyrıl. Az üzemi győjtıhelyen egyidejőleg győjthetı hulladékok mennyisége összesen 45 tonna. A hulladék győjtésének idıtartama az üzemi győjtıhelyen a képzıdésétıl számított legfeljebb 1 év, azonban figyelemmel kell lenni a hulladék győjtésére szolgáló edényzet, illetve a győjtıhely befogadó kapacitására. Ezen idıtartam leteltét követıen a hulladékot kezelés céljából el kell szállíttatni a telephelyrıl. A tevékenység során keletkezı veszélyes és nem veszélyes hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítására szükséges törekedni.” Az alaphatározat „Zaj- és rezgésvédelmi elıírások” címő tizedik bekezdését az alábbi tizenhetedik - huszonegyedik albekezdésekbe foglalt elıírásokkal egészítem ki: Zaj- és rezgésvédelmi elıírások A Dolomitırlı-3 üzemeltetésébıl semmilyen körülmények között nem származhat a védendı területeken határértéket meghaladó környezeti zaj-és rezgésterhelés.
- 21 -
A gépi berendezések, zajforrások folyamatos karbantartásával kell biztosítani a zaj-és rezgésterhelési határértékek teljesülését a védendı területeken. Fejlesztés esetén a telephelyi technológiát, az alkalmazott gépeket, telepített berendezéseket, egyéb eszközöket az elérhetı legjobb technika szerint, a környezeti zajkibocsátás minimalizálására alkalmas módon kell megválasztani. Amennyiben a telephely üzemeltetıje olyan intézkedéseket hajt végre, amely miatt a VE09Z/00959-02/2017. számú egységes környezethasználati engedélyben lehatárolt hatásterület megváltozik a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenırzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklet szerinti tartalommal köteles bejelenteni a Veszprémi Járási Hivatalnak. A telepítésre kerülı dolomitırlı üzembe helyezésének feltételeként az üzemeltetınek szabványos mőszeres vizsgálattal kell ellenıriztetnie, hogy a telepített új zajforrások milyen mértékben módosították a teljes telephely környezeti zajkibocsátását, illetve a mérési jegyzıkönyv benyújtásával igazolnia a Veszprémi Járási Hivatal felé a vonatkozó zajvédelmi követelmények teljesülését. Határidı: Az üzem behelyezést követı 30 napon belül. A szakkérdések vizsgálata során rögzített elıírások, elıfeltételek Veszprém Megyei Kormányhivatal Közegészségügyi Osztály részérıl: -
Népegészségügyi
Fıosztály,
Az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. tv. 46. §-a értelmében a telephelyen végzett tevékenység közvetlenül vagy közvetve emberi egészséget nem veszélyeztethet.
Veszprém Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Fıosztály részérıl: -
A tevékenység során a környezetben lévı mezıgazdasági területeken a termıföld minıségében kárt okozni és a talajvédı gazdálkodás feltételeit korlátozni nem lehet.
Az alaphatározat „Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35700/159341/2016.ált. számú szakhatósági állásfoglalás 1. – 3. pontjában rögzített szakhatósági elıírások:” címő tizenharmadik bekezdésében rögzített szakhatósági elıírásokat a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35700/3101-2/2017.ált. számú szakhatósági állásfoglalás 2.1. – 2.7. pontjaiba foglalt szakhatósági elıírásokkal egészítem ki, a szennyezıanyag elhelyezésére, a felszíni vízvédelmi, a felszín alatti és földtani közeg védelmi továbbá a monitoringra vonatkozóan, az alábbiak szerint: 2.1.
A telephely területe a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területet érint.
2.2.
Az engedélyköteles tevékenység folytatásának módja: mőtrágya, olaj, nátrium-hidroxid, sósav, Nitrosol, ammónium-hidroxid, cseppfolyós ammónia, lúgok, aminok, foszfátok, 2-foszfono-1,2,4-butantrikarboxil-
- 22 -
sav, szén-hidrazin, szerves kénvegyületek, etilén-glikol, 2-klór-2-metil2H-izotiazol, nátrium-lanolát, nátrium-hypoklorit, kálium-hidroxid, dietanol-amin, ammónium-polivanadát, salétromsav, gázolaj, AdBlue elhelyezése és tárolása. 2.3.
Az elhelyezés módja:
-
Szabadtéren csomagolt állapotban raklapon, a földtani közeg felszínén, betonozott területen, valamint ömlesztve zárt épületeken belül (szilárd mőtrágya) K2 minısítéső szennyezı anyagok - ammónia és nitritek, továbbá az eutrofizációt elısegítı anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok) – kerülnek elhelyezésre, az I. Gyár területén max. 33.000 t csomagolt mőtrágyát helyeznek el kb. 4-6 hónapig; a II. Gyár területén találhatóak a felújított ömlesztett áru raktárak, melyek befogadó kapacitása 110.000 t. A II. Gyár területén raktárépületen kívül max. 130.000 t csomagolt mőtrágya tárolható.
-
Az Argon üzemben (hordókban) és a Gépészeti üzem gépjármő karbantartó mőhelyben (hordókban) K1 minısítéső szennyezı anyagok - ásványolajok és más szénhidrogének, különösen a perzisztens szénhidrogének (olaj) – kerülnek elhelyezésre.
-
A 100 m3-es föld feletti, állóhengeres tartályban (NaOH) és a 2 db 54 m3-es föld feletti, fekvıhengeres tartályban (sósav) K2 minısítéső szennyezı anyagok - a felszín alatti víz ízét és/ vagy szagát rontó anyagok, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képzıdését okozzák e vizekben, és ezzel a vizet emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszik – kerülnek elhelyezésre.
-
A 70 m3-es és a 120 m3-es föld feletti, állóhengeres tartályban (T1 és T2 jelőek, ammónium-hidroxid) K2 minısítéső szennyezı anyagok ammónia és nitritek, továbbá az eutrofizációt elısegítı anyagok (különösen a nitrátok) – kerülnek elhelyezésre.
-
A 200 m3-es föld feletti, állóhengeres tartályban (L-5 jelő, Nitrosol) K2 minısítéső szennyezı anyagok - ammónia és nitritek, továbbá az eutrofizációt elısegítı anyagok (különösen a nitrátok) – kerülnek elhelyezésre.
-
2 db 400 m3-es föld feletti gömbtartályban (G1 és G2 jelőek) K2 minısítéső szennyezı anyag - ammónia és nitritek – kerül elhelyezésre.
-
A 2 db 5000 m3-es föld feletti, állóhengeres tartályban (L-6 és L-7 jelőek; Nitrosol) K2 minısítéső szennyezı anyagok - ammónia és nitritek, továbbá az eutrofizációt elısegítı anyagok (különösen a nitrátok) – kerülnek elhelyezésre.
-
A Központi raktár 4201. számú zárt épületében (II. gyár, Pétfürdı 2361/88 hrsz.) K1 minısítéső szennyezı anyagok – Szerves halogén vegyületek és olyan anyagok, amelyek a vízi környezetben szerves halogéneket képezhetnek; szerves foszforvegyületek – és K2 minısítéső szennyezı anyagok - az eutrofizációt elısegítı anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok); a felszín alatti víz ízét és/vagy
- 23 -
szagát rontó anyagok, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képzıdését okozzák e vizekben, és ezzel a vizet emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszik – kerülnek elhelyezésre (lúgok, aminok, foszfátok, 2-foszfono-1,2,4-butantrikarboxil-sav, szén-hidrazin, szerves kénvegyületek, etilén-glikol, 2-klór-2-metil-2H-izotiazol, nátriumlanolát, nátrium-hypoklorit). Egyszerre max. 35 m3 anyag tárolása történik. -
A tervezett 10.000 m3-es föld feletti, állóhengeres L-10 jelő tartályban K2 minısítéső szennyezı anyagok (Nitrosol) - ammónia és nitritek, továbbá az eutrofizációt elısegítı anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok) – kerülnek elhelyezésre.
-
Az Ammónia üzemi olajkertben (II-es gyár; fémhordókban és 1 m3-es IBC tartályban) K1 minısítéső szennyezı anyagok – ásványolajok és más szénhidrogének, különösen a perzisztens szénhidrogének (olajok) – kerülnek elhelyezésre. Egyszerre max. 3,2 m3 anyag elhelyezése történik.
-
A Központi olajtárolóban (II-es gyár; fémhordókban és 1 m3-es IBC tartályban) K1 minısítéső szennyezı anyagok – ásványolajok és más szénhidrogének, különösen a perzisztens szénhidrogének (olajok) – kerülnek elhelyezésre. Egyszerre max. 20,4 m3 anyag elhelyezése történik.
-
Az Ammónia üzemi (Carsol) vegyszertárolóban (II-es gyár, Pétfürdı 2361/53 hrsz.) K2 minısítéső szennyezı anyagok – Vanádium és vegyületei; a felszín alatti víz ízét és/vagy szagát rontó anyagok, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képzıdését okozzák e vizekben, és ezzel a vizet emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszik – kerülnek elhelyezésre [kálium-hidroxid (zsákokban, egyszerre max. 3 t mennyiségben), dietanol-amin (fémhordókban, egyszerre max. 0,645 t mennyiségben), ammónium-polivanadát (fémhordókban, egyszerre max. 0,2 t mennyiségben)].
-
2 db 2000 m3-es savtartály közös kármentıben, az új salétromsav üzemi turbo gépcsoport olajtartályában
-
kompresszor csarnokban felszíne elhelyezett olaj tárolótartály
-
2 db 30 m3-es gázolaj tartály és 2 db 10 m3-es AdBlue (karbamid oldat)
-
A központi raktár vegyszertároló területén a raktárrész beton padozatán, a vegyi anyagokat eredeti csomagolásukban (50 illetve 200 literes fémhordók, 25 kg-s zsákok, valamint 1 m3-es IBC tartályok) raklapon tárolják.
2.4
A tevékenység ismertetése, a mőszaki védelem módja: A szilárd mőtrágyát szabadtéren big-bag-ben, zsákokban, raklapon, a földtani közeg felszínén, betonozott felületen tárolják. Ömlesztett mőtrágyatárolás csak zárt, szilárd padozattal, tetıvel rendelkezı épületben történik, a raktárépületeket 2011-ben teljesen felújították.
- 24 -
Az Argon üzemben az olajtároló hordókat (egyszerre max. 1 m3 mennyiséget tárolnak) betonozott, 20 cm magas betonszegéllyel ellátott területen tárolják, benne az olaj áttöltését 15 cm magas szegéllyel határolt, zsomppal ellátott részen végzik. A kármentı 8 m3-es. A Gépészeti üzem gépjármő karbantartó csoport zárt olajtároló épületében 2 db olajtároló hordó elhelyezésére szolgáló 285 l-es befogadó képességő fémtálca található, amely hordótartó bakkal és ráccsal felszerelt. A 100 m3-es NaOH tároló tartály és a 2 db 54 m3-es föld feletti, fekvıhengeres sósav tároló tartály közös kármentıben helyezkedik el (a kármentı térfogata: 101,5 m3). A kármentı vegyszerálló mőgyanta bevonattal ellátott. A kármentıbıl földalatti aknába, majd a csapadékcsatornába kerülne az esetlegesen elfolyó anyag. A sósavtároló tartályok túltöltés elleni védelemmel ellátottak. A sósav gızök megkötése 2 db speciális elnyeletı szerelvénnyel történik, amelynek töltete kémiai reakcióba lép a sósavval, és megköti azt. A 200 m3-es föld feletti, állóhengeres Nitrosol tároló tartály (L-5 jelő), a 70 m3-es és a 120 m3-es föld feletti, állóhengeres ammónium-hidroxid tároló tartállyal (T-1 és T-2 jelőek) közös kármentıben van elhelyezve, a szükséges kármentı térfogatot folyadékzáró bevonattal ellátott betonfallal alakították ki (kármentı térfogata: 108 m3). A kármentıbe kikerülı anyag, vagy a kármentıbe hulló csapadékvizek a kármentın belüli zsompba, majd egy a kármentın kívüli zsompba kerülnek. A külsı zsompba kerülı csapadék- és csurgalékvizeket vizsgálatokat követıen – a vizsgálati eredményektıl függıen - vezetik a csapadékcsatornába. A kármentı melletti burkolt területen történik a tárolt anyag töltése pl. tartálykocsiba, az esetlegesen elcsepegı anyag a burkolt felület lejtése következtében egy zsompon keresztül ugyanabba a zsompba kerül, mint a kármentıbe hulló csapadékvíz. A két tartály (G-1 és G-2 jelő tartályok) közös kármentıben helyezkedik el, a kármentı térfogata 464 m3, amely a tartályok össztérfogatának több mint 50 %-át képes befogadni. A kármentı aljzata vasbeton, alatta két rétegben PVC-fólia található, a vasbeton felület bitumenes szigeteléssel van ellátva. A kármentıt 2004-ben felújították. A tartályok szintjelzıvel ellátottak. A 2 db 5000 m3-es föld feletti, állóhengeres tartályok (L-6 és L-7 jelőek) duplafenekőek, túltöltés ellen védı szintkapcsolóval, valamint elektronikus szinttávadóval (amely a vezénylıteremben a mindenkori folyadékszintet mutatja) ellátottak. A dupla fenék meghibásodásának észlelésére a tartályok szivárgásjelzıvel ellátottak. A tartályok külön kármentıben állnak, melyek befogadó képessége egyenként 6250 m3. A kármentı padozata 0,5 m vastag döngölt agyagréteg, felette 2x20 cm vastag kavicsréteg található, amelyben dréncsövet helyeztek el, amelyet egy betongyőrőkbıl készült zsompba kötöttek be. A zsompban összegyőlı víz vezetıképességét mérik, amely az üzemi vezénylıben van kijelezve, megfelelıség esetén a csapadékcsatornába vezetik. A
- 25 -
kármentı határoló sánca is döngölt agyag. A fenti tartályokat felváltva használják, így az egyik tartály meghibásodása esetén a tárolt anyag a másikba átfejthetı. Az L-6 és L-7 jelő tartályokból szivattyúval adható vissza a termék az L-5 jelő tartályba, a szivattyútelep lehetıséget biztosít a termék tartályok közötti áttárolására. A Központi raktár 4201. számú zárt épülete 32x24 m-es területő beton padozatú, 20 cm magas betonszegéllyel rendelkezik, a 2 vegyszertárolásra használt terület kb. 72 m . A vegyi anyagokat 50 és 200 l-es fémhordókban, 25 kg-os zsákokban és 1 m3-es IBC-kben tárolják. A dokumentáció szerint a betonaljzat tartalmaz dilatációs hézagokat, azonban mivel a raktárépület zárt, ezért csapadékvizek abba nem kerülhetnek be, valamint a tárolóedények sérülése csak az anyagmozgatás során következhet be, ez esetben a szennyezést a helyszínen rendelkezésre álló anyagokkal azonnal megszüntetik, így ilyen esetben a dilatációs hézagokon keresztül a talajba jutó szennyezı anyag mennyisége elhanyagolható. A tervezett 10.000 m3-es föld feletti, állóhengeres L-10 jelő Nitrosol tároló tartály védıgyőrős és dupla fenekő, a védıgyőrő lefedett, így a tetı felületekrıl csak tiszta csapadékvizek kerülhetnek a körbefutó övárokba. A tartály túltöltésgátló rendszerrel fog üzemelni. A tartály esetleges szivárgása a védıgyőrőben és a dupla fenéklemezek között beépített érzékelı mőszerek segítségével észlelhetı, ekkor intézkednek a hiba elhárításáról. A tartály és védıgyőrő anyaga P265 GH szénacél, 2 mm korróziós pótlékkal. A túltöltés megakadályozására 3 folyadékszinten történik intézkedés. Az 1. szinten LIASH szintmérı üzemel, ami folyamatosan méri és mutatja az új tároló folyadék szintjét a Pétisó üzemben, figyelmeztetı jelzést ad a mőszerszobában. A 2. szint: az LASH szintkapcsoló zárja a betáp vezetékben levı ZV szerelvényt és jelez a mőszerszobában. A 3. szint akkor kapcsol, mikor a 2. szint nem zárná el a ZV szerelvényt, akkor az LIASHL zárja el a ZV szerelvényt. A PAS vákuummal ellenırzi a dupla fenéknél a szivárgást és tömörtelenség esetén jelzést ad a mőszerszobában. Az LAS a védıgyőrő legmélyebb pontján érzékeli a folyadék jelenlétét és jelzést ad a mőszerszobában. Csurgalék a szivattyúszínben képzelhetı el, ami egy 1 m3-es szintalatti zsompban győlik. A zsomp telítettségét szintkapcsoló jelzi a mőszerszobában és szippantókocsival viszik el a csurgalékot, majd visszatáplálják a technológiai rendszerbe. Az új Ammónia üzemi olajkert olajálló betonból készített tárolóhely, amely 15x15 cm-es kiemelt szegéllyel rendelkezik, a bejáratnál kb. 5 cm magas szegélyt alakítottak ki. A kármentı területen mőgyantával kezelt vegyszerálló betonból zsompot alakítottak ki, amely az olajfogóba, majd az üzemi csapadékcsatornába köt be. A kármentı 8,2 m3-es. A tároló terület lejtésviszonyai, valamint a bejáratnál lévı szegély akadályozzák meg a szennyezı anyag kármentıbıl történı kikerülését. A Központi olajtároló területén (24x12 m-es területen) a betonfelület és a dilatációk repedéseit kitöltötték, a víznyelırácsos folyóka mellett a
- 26 -
kerítés felöli oldalon 15 x 15 cm-es kiemelt szegélyt alakítottak ki, hogy a folyóka eltömıdése esetén ne kerüljön esetlegesen olajszennyezıdés a földtani közegbe. A folyóka a meglévı olajfogó mőtárgyba vezeti a csapadékvizeket, melyet elzárható kivezetı csıvel láttak el, melyen keresztül a tiszta csapadékvizek leengedhetık. Kiemelt szegély található a tárolóterület körül. A kármentı mérete 43,2 m3. Az Ammónia üzemi (Carsol) vegyszertárolót betonból alakították ki, amely szegéllyel, határolt. A kármentı 8,4 m3-es, melyben mőgyantával kezelt vegyszerálló betonból aknát alakítottak ki, ahonnan a nem szennyezett csapadékvizeket a csapadékcsatornába engedik egy zárható zsilipen keresztül. Salétromsav tárolótartály: Az adott ammónia betáplálás és a várható hatékonyságok alapján tervezett új savüzem 1150 tonna/nap salétromsavat fog elıállítani 100 %-os HNO3-ként, 60 tömegszázalékos végsı savkoncentrációval. Az ammóniából történı salétromsav gyártás két fı lépése, azaz az ammónia oxidálása és a nitrogén oxidok abszorpciója különbözı nyomásszinteken történik. Az elıállított sav tartályokban kerül elhelyezésre a felhasználásig illetıleg a kiszállításig. A tartályok szintmérırıl vezérelt túltöltés gátlóval lesznek felszerelve. A tartályok szintmérırıl vezérelt túltöltés gátlóval felszereltek. A tartályok közös kármentı medencében kerülnek elhelyezésre. A kármentı medence 80 cm vastag vb. lemezként lesz kialakítva, a lemez alsó síkja –1,85m (116,85m Af). A lemez alatt 30 cm vastag homokos kavics feltöltés készül (Trg=95%). A tartályok a 80cm vastag vb. lemezre ülnek fel, melyet a tartályok alatt csömöszölt betonnal a –2,50m szintig mélyítenek. A tartályalapok falai 40 cm vastagok. A kármentı medence oldalfalai 35 cm vastag vasbetonból készülnek. Az alaplemez fal csatlakozásánál a munkahézagot SikaSwell, vagy azzal egyenértékő duzzadó szalag alkalmazásával kell vízzáróvá tenni. A medence 30 mm-es dilatációval ketté lesz választva, a dilatációt SIKA O-22 szalaggal teszik vízzáróvá. Új salétromsav üzemi turbo gépcsoport olajtartály: A salétromsav üzemi turbo gépcsoport olajtartálya és a hozzá kapcsolódó technológiai kiegészítı berendezései egy kármentıtálcára lesznek telepítve, errıl az esetleges elcsepegések, olajelfolyások a csarnok szennyvízgyőjtı rendszer zsompjába kerülnek, ahonnan idınként elszivattyúzásra kerülnek, megfelelı elválasztó mőveletek után az olaj frakció a fáradt olajnak megfelelıen győjtésre kerül. A salétromsav üzemi turbo gépcsoport olajtartálya és a hozzá kapcsolódó technológiai kiegészítı berendezései egy kármentıtálcára lesznek telepítve. A kompresszor csarnokba olajtartály a kapcsolódó kiegészítı berendezéseivel a létesülı kármentıtálcára lesznek telepítve, az esetleges olaj elcsepegések, elfolyások ezen belül maradnak, illetve az itt keletkezı esetlegesen olajjal szennyezett vizek hasonlóan a jelenlegi kompresszorház olajegységéhez egy olajfogó aknán keresztül kerülnek elvezetésre.
- 27 -
A gázolaj tartályok felszín feletti acélkonténeres kármentıben elhelyezettek. A töltıtálcája az esetlegesen szennyezıdött csapadékvizet Bárczy féle olajszőrın keresztül vízzáró győjtıaknába vezeti. Az AdBlue tartályok sérülése esetén a kiömlı anyag szintén ebbe a győjtıaknába, mint kármentıbe folyik. Az akna tolózáron keresztül csatlakozik a csatornahálózatra. A Központi raktár vegyszertároló területén 152 m2 alapterülető 20 cm magas szegéllyel és kétkomponenső diszperziós kopásálló epoxigyanta bevonattal ellátott raktárrész, önálló bejárattal. A vegyi anyagok eredeti csomagolásban (mőanyag IBC tartályokban, mőanyag zsákokban illetve fémhordókban) raklapon vannak tárolva. 2.5.
Felszíni vízvédelmi elıírások
2.5.1 Kibocsátási határértékek a Nádor csatornába vezetett (a 107+181 fkm szelvénynél) egyesített tisztított kommunális és technológiai szennyvizekre, csapadékvizekre vonatkozóan a Nádasdladányi tızeggödör tározó elfolyó mintavételi, illetve kibocsátási helyen (KpKTJ: 102546652): Szennyezıanyag pH
Határértékek 6-9,5
KOIK
150 mg/1
BOI5
50 mg/l
Összes nitrogén
55 mg/l
NH3-NH4+-N
20 mg/l
Összes lebegı anyag
200 mg/l
Összes foszfor
10 mg/l
Összes só SZOE
2000 mg/l 10 mg/l
2.5.2 A kibocsátó köteles a keletkezett szenny- vagy használt vizet a kibocsátási határértékre megtisztítani, és a vízminıségi követelményeket a mőködtetésnél megtartani, egyben az Engedélyes köteles vízhasználataiból keletkezı, a Nádor csatornába vezetett (a 107+181 fkm szelvénynél) egyesített tisztított kommunális és technológiai szennyvizek, csapadékvizek minıségét a 2.5.1. pont szerint kibocsátani. 2.5.3 Tilos a felszíni vízbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyagot juttatni, az engedélyezett
- 28 -
vízilétesítményeken bevezetett határértéknek határérték alatti kibocsátások kivételével.
megfelelı,
vagy
2.5.4 A vízhasználatokat és a vizek védelmét szolgáló beavatkozásokat olyan módon kell végrehajtani, hogy -
a szennyezés-megelızés követelményeit figyelembe véve, az elérhetı legjobb technika alkalmazásával a vízszennyezést megelızzék, illetve a környezet terhelését a lehetı legkisebb mértékőre csökkentsék;
-
takarékos vízhasználatot valósítsanak meg.
és
hatékony
energiafelhasználást
2.5.5 A szennyvízkibocsátással járó létesítmények mőködtetése során -
olyan anyag-, víz- és energiafelhasználást kell folytatni, amely nem okozza a különbözı kibocsátási határértékek túllépését, és megfelel az egyéb környezetvédelmi elıírásoknak;
-
a szennyvíztisztító és szennyvízkezelı berendezések üzemeltetésérıl gondosan és folyamatosan, karbantartásukról rendszeresen gondoskodni kell;
-
a technológiai elıírások megtartásával, az üzemzavarok megelızésével, illetıleg elhárításával a vízszennyezést meg kell akadályozni.
2.5.6 A 2.5.1. pont szerinti kibocsátási helyen engedélyezett, kibocsátható vízhozam: 12.500.000 m3/év. (azonban ennek értéke a bejövı vizek mennyiségének ingadozása okán ezt az értéket meghaladhatja). 2.5.7 A kibocsátó köteles a kibocsátott szennyvizek mennyiségének és minıségének folyamatos mérésére mintavételi helyet kialakítani, fenntartani. A kijelölt szennyvíz mintavételi pont: Az Engedélyes szennyvizének befogadója a Nádor csatorna, az egységes vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározott ellenırzési hely a nádasdladányi biológiai tisztítótó elfolyó vize. A mintavétel a tisztított vizet levezetı árokból történik, a Nádorba történı bevezetést szabályozó zsilip elıtt. (A Nádor csatorna 107+181 fkm magasságában. A Nádor csatorna magas vízállása esetén annak visszaduzzasztó hatása miatt a mintavételi hely módosulhat. Ekkor a levezetı árok magasabb pontján történik a mintázás.) A mintavétel jellege: pontminta A mintavétel gyakorisága: januárban és februárban havi 1 mintavétel, márciustól decemberig havi 2 mintavétel. 2.5.8 Az Engedélyes köteles a Nádor csatornába bocsátott tisztított szennyvízének a befogadó vízfolyásra gyakorolt hatás vizsgálatára negyedéves gyakorisággal méréseket végezni.
- 29 -
A mintavételi pontok: • bebocsátás felett (Kpf-KTJ: 102546663): a Nádor csatorna 107+152 fkm szelvényénél levı hídról • bebocsátás alatt (Kpa-KTJ: 102546674): a Nádor csatorna bal partjának 107+196 fkm szelvényénél kialakított mintavevı helyen. A vizsgálati eredményeket a mintavételt követı legkésıbb 20 napon beül az OKIR rendszeren keresztül meg kell küldenie a hatóságnak. 2.5.9 Az Engedélyes köteles a befogadó vízfolyásba bocsátott szennyvizeinek mennyiségi és minıségi méréseit a vízvédelmi hatóság által jóváhagyott önellenırzési terv alapján végezni, a szennyvizek kibocsátására vonatkozó jogszabályi adatszolgáltatást mindenkor megtenni. 2.5.10 Az Engedélyes köteles a II-es gyár területén található szennyvíz és csapadékvíz tisztító olaj és iszapfogó mőtárgyainak, valamint a szennyezett csapadékvíz elvezetı csıvezetékek, átereszek és kapcsolódó elvezetı csatornarendszer karbantartásáról folyamatosan gondoskodni. 2.6
Felszín alatti vízvédelmi és a földtani közeg védelmére vonatkozó elıírások
2.6.1. Az 1 db 6500 m3-es (L-8 jelő) és az 1 db 5940 m3-es (L-9 jelő) föld feletti, állóhengeres Nitrosol tároló tartály kármentıjét szigetelés kiépítésével kell folyadékzáróvá tenni. A fentiek elvégzéséig és az igazolás megküldéséig a tartályok nem használhatók. 2.6.2. A tevékenység (beleértve a nádasdladányi tızegtározó tavak üzemelését is) nem eredményezhet a földtani közeg és a felszín alatti víz tekintetében a jelenlegi minıségi állapotnál kedvezıtlenebb állapotot. 2.6.3. A tárolótartályokon és a kapcsolódó csıvezetékeken háromévente (külsı, üzemelés közbeni, mőködıképességre, szivárgásmentességre kiterjedı vizsgálat), ötévente (belsı szerkezeti vizsgálat) és tízévente elvégzett vizsgálatok (szilárdsági nyomáspróba) eredményeit a tárgyévet követı év március 31-ig kiértékelve a vízügyi hatóságra is be kell nyújtani. 2.6.4. A telephelyen üzemeltetett aknák és kármentı zsompok megfelelı gyakoriságú ürítésérıl gondoskodni kell, hogy a túlfolyás biztonságosan elkerülhetı legyen. 2.6.5. Az alábbi változásokat az Engedélyes, azok bekövetkezését követı 15 napon belül köteles bejelenteni: -
a tevékenység folytatójának változása
-
a tevékenység helyének változása
- 30 -
-
a tevékenység folyatatásának módjában bekövetkezı, a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás
-
a tevékenység mennyiségi jellemzıiben, folytatásának körülményeiben bekövetkezı, a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás
-
az engedélyben meghatározott kibocsátási paramétereket meghaladó kibocsátás, a (B) szennyezettségi határértéket meghaladó felszín alatti víz, földtani közeg állapot
-
a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg állapotában tapasztalható
-
•
trendszerő, egyirányú változás
•
ugrásszerő változás
•
új szennyezı anyag által okozott szennyezettség észlelése
•
más- az ismereten kívüli – környezeti elem szennyezettségének észlelése
a környezetvédelmi megelızı intézkedések engedélyben foglalt feltételektıl való lényeges eltérése, a változás hatása az engedély szerinti egyéb feltételekre.
2.6.6. A FAVI adatszolgáltatásban bejelentett tevékenység anyagáramában 25%-ot meghaladó változás következik be, akkor az adatszolgáltatást változásjelentésként meg kell ismételni. 2.6.7. A talaj illetve talajvíz szennyezı hatásának nyomon követése érdekében a jelenleg mőködı monitoring rendszert a továbbiakban is üzemeltetni kell. 2.6.8. A ventilátor egység elhelyezésére szolgáló épületben kialakítandó, az esetleges olajelfolyás felfogására szolgáló akna folyadékzáróságát a kiépítését követıen vizsgálat elvégzésével igazolni kell. A ventilátor egység elhelyezésére szolgáló épület padozata és a padozatba süllyesztett folyóka folyadékzáró kivitelezésére vonatkozó kivitelezıi nyilatkozatot, valamint az akna folyadékzárósági vizsgálatáról készült jegyzıkönyvet a használatbavételi engedély kérelem benyújtásáig a Felügyelıségre meg kell küldeni. 2.6.9. A Pétfürdı 2361/109 hrsz.-ú ingatlanon kialakítandó 10 000 m3-es föld feletti, állóhengeres L-10 jelő Nitrosol tároló tartály létesítését követıen a védıgyőrő, a tartály és a kapcsolódó csıvezetékek folyadékzáróságát, továbbá a biztonsági szerelvények (a túltöltésgátló rendszer és a lyukadást érzékelı mőszerek) megfelelıségét igazoló dokumentációt kiértékelve a vízvédelmi hatóságra be kell nyújtani. Határidı: a tartály létesítésének befejezésétıl számított 30. nap 2.6.10 A közúti ammónium-nitrát oldat töltıt, valamint a kapcsolódó 1,5 m3-es győjtıaknát folyadékzáróan kell kialakítani, az erre vonatkozó kivitelezıi nyilatkozatot, valamint a győjtıakna vízzárósági próbájáról készült
- 31 -
jegyzıkönyvet kiértékelve, az építés befejezését követı 30 napon belül a vízvédelmi hatóságra be kell nyújtani. 2.6.11 A Semlegesítı-2 üzem technológiai berendezéseinek kiépítését követıen igazolni kell a beépített berendezések és a kapcsolódó csıvezetékek megfelelıségét/folyadékzáróságát. Az erre vonatkozó dokumentációt kiértékelve, az építés befejezését követı 30 napon belül a vízvédelmi hatóságra be kell nyújtani. 2.7.
Monitoring
2.7.1. A telephelyen folytatott tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának nyomon követésére, az esetlegesen bekövetkezı havária jelzésére a meglevı és a létesítendı monitoring kutakat az alábbiak szerint kell üzemeltetni: a felszín alatti víz szintjének meghatározása évenként 4 alkalommal (negyedévente): -
A/1-A/3 jelő, V-1 jelő, NPK 1- NPK 3 jelő, NPKU-4, NPKU-5, NPKU6, NPKU-7 és NPKU-8 jelő, O-1, OU-2, O-3, O-4, OU-5, OU-6 jelő, PSz1-PSz2 jelő, NDL-1 jelő, HUN-1 jelő, S1 jelő, NS-1, NS-2, NS-3 jelő, NG-1 jelő és NSOT-1 jelő monitoring kútból.
pH, ammónium, fajlagos elektromos vezetıképesség, bepárlási maradék, KOIk, össz. keménység, kálcium, nitrit, nitrát, foszfát, szulfát, kálium, nátrium, toxicitás, TPH évenként 4 alkalommal (negyedévente): -
V1 jelő kút
-
a veszélyes hulladék üzemi győjtıhely 72 m3-es csurgalékvízgyőjtı vasbeton medencéjében összegyőlt csurgalékvíz mintázása.
Mo, Cr, Co, Pb, Cd, Ni, Cu, Zn, Hg tartalom, valamint azon komponenseket, amelyeket az elızı komponenseken kívül a tárgyévben a győjtıhelyre szállított veszélyes hulladék tartalmazott évente egy alkalommal: -
V1 jelő kút esetében,
-
valamint a veszélyes hulladék üzemi győjtıhely 72 m3-es csurgalékvízgyőjtı vasbeton medencéjében összegyőlt csurgalékvíz mintázása.
pH, fajlagos elektromos vezetıképesség, nitrát és ammónium tartalom évente egy alkalommal: -
az O-1, OU-2, O-3, O-4, OU-5, OU-6 jelő monitoring kutak és a HUN-1 jelő monitoring kút tekintetében.
pH, fajlagos elektromos vezetıképesség, ammónium, bepárlási maradék, nitrát, foszfát, szulfát tartalom évente egy alkalommal: -
az NPKU-4, NPKU-5, NPKU-6, NPKU-7 és NPKU-8 jelő monitoring kutak,
- 32 -
-
valamint az NPK 1- NPK 3 jelő kutak tekintetében.
pH, fajlagos elektromos vezetıképesség, ammónium, nitrát, bepárlási maradék, KOIk, össz. keménység, szulfát, foszfát, kálium, nátrium tartalom évente egy alkalommal: -
az A/1-A/3 jelő kutak tekintetében.
az általános vízkémiai komponens (pH, fajlagos vezetıképesség, össz. keménység, KOIk, klorid, ammónium, bepárlási maradék, nitrit, nitrát, kálcium, m lúgosság, foszfát, szulfát, kálium, nátrium) tartalmat évente két alkalommal (félévente), a TPH, Cu, Cd, Ni, Cr, Zn, Pb, Fe, B, Ba, As koncentrációját évente egy alkalommal: -
a PSz1-PSz2 jelő kutak tekintetében.
nátrium, pH, ammónium, bepárlási maradék, nitrit, nitrát, foszfát, szulfát, össz. keménység, fajlagos elektromos vezetıképesség, KOIk, klorid és TPH tartalom évente egy alkalommal: -
az NDL-1 jelő monitoring kút tekintetében.
pH, fajlagos elektromos vezetıképesség, ammónium, nitrit, nitrát tartalom évente egy alkalommal: -
az S1 jelő monitoring kút tekintetében.
pH, nátrium, klorid tartalom évente egy alkalommal: -
az NSOT-1 jelő monitoring kút tekintetében.
pH, fajlagos elektromos vezetıképesség, szulfát, nitrát, ammónium tartalom évente négy alkalommal (negyedévente), formaldehid tartalom évente egy alkalommal: -
NG-1 jelő monitoring kút tekintetében.
pH, fajlagos elektromos vezetıképesség, ammónium, nitrát, nitrit tartalom évente négy alkalommal (negyedévente): -
NS-1, NS-2, NS-3 jelő monitoring kút tekintetében.
2.7.2. Az NN-9 jelő fúrás környezetében 1 db, az NN-20 jelő fúrás környezetében 1 db, valamint a tızegtározó tavak területének Ny-i, DNy-i részén 1 db, összesen 3 db vízjogi engedéllyel rendelkezı monitoring kutat kell létesíteni és üzemeltetni. A felszín alatti víz szintjének mérését évente két alkalommal (félévente), a pH, fajlagos elektromos vezetıképesség, ammónium, nitrit, nitrát, foszfát, szulfát, nátrium, klorid, bepárlási maradék, KOIk, TPH vizsgálatát évente két alkalommal (félévente) kell elvégezni. 2.7.3. A tızegtározó tavak vízminıségét évente két alkalommal (félévenként) a 2.7.2 pontban szereplı monitoring kutak vízminıségének vizsgálatakor meg kell határozni a kutakban vizsgálandó komponensekre, és a vizsgálatok eredményeit a monitoring kutak vizsgálati eredményeivel összehasonlítva, kiértékelve kell a vízvédelmi hatóságra benyújtani.
- 33 -
2.7.4. A vízmintákat arra jogosultsággal rendelkezı, akkreditált szervezettel kell megvetetni, a vizsgálatokat akkreditált laboratóriumban a vonatkozó rendelet szerinti szabványos mérési módszerrel, (B) szennyezettségi határértékre kell elvégezni. A vizsgálatok eredményeit kiértékelve a tárgyévet követı év március 31-ig a vízügyi hatóságnak meg kell küldeni. 2.7.5. A monitoring kutak állapotát megfelelı gyakorisággal felül kell vizsgálni és szükség esetén a felújításokat el kell végezni, hogy a kutak megfelelı üzemeltetése biztosítva legyen. 2.7.6. A folyadékzárósági felülvizsgálatokat az alábbiak szerint kell elvégezni: -
a szennyezı anyag elhelyezésére szolgáló tartályokat, kapcsolódó csıvezetékeket mőszakonként szemrevételezéssel, kétévente egy alkalommal a nagyleállásoknál vizsgálatok elvégzésével is ellenırizni kell,
-
az olajfogó mőtárgy és az átemelı mőtárgy mőszaki állapotát mőszakonként szemrevételezéssel ellenırizni kell,
-
azon tartályoknál, amelyek rendelkeznek biztonsági berendezésekkel (szintjelzı és szintkapcsoló, túltöltésgátló, szivárgásérzékelı rendszer), ezen berendezések megfelelıségének ellenırzését kétévente egy alkalommal a nagyleállásoknál el kell végezni,
-
az üzemi gázolajtöltı állomás töltıtálcájának és a kapcsolódó győjtıaknának, valamint a mozdonyok üzemanyaggal történı feltöltésének területéhez kapcsolódó kármentı folyadékzáróságát kétévente egy alkalommal a nagyleállásoknál ellenırizni kell (a győjtıakna és a kármentı tekintetében vizsgálatok elvégzésével),
-
a tároló tartályok és az egyéb szennyezı anyag elhelyezésére szolgáló tartályok kármentıinek, padozatának mőszaki állapotát (folyadékzáróságát) évente egyszer felül kell vizsgálni,
-
a közúti ammónium-nitrát oldat töltı és a kapcsolódó 1,5 m3-es győjtıakna folyadékzáróságát kétévente egy alkalommal a nagyleállásoknál ellenırizni kell (a győjtıakna tekintetében vizsgálatok elvégzésével),
-
az új ventilátor egység elhelyezésére szolgáló épület padozatának, valamint a padozatba süllyesztett folyóka és a győjtıakna folyadékzáróságát kétévente egy alkalommal a nagyleállásoknál ellenırizni kell (a győjtıakna tekintetében vizsgálatok elvégzésével), amennyiben szükséges a folyadékzáróság/megfelelı mőszaki állapot helyreállításáról, amennyiben lehetséges a folyadékzáróság igazolásáról (pl.: nyomáspróba elvégzésével) gondoskodni kell
-
a szennyezı anyag elhelyezésére szolgáló létesítmények kármentıiben kialakított zsompok folyadékzáróságát kétévente egy alkalommal a nagyleállásoknál ellenırizni kell
- 34 -
A felülvizsgálatokról, valamint a szükséges helyreállításokról készült jegyzıkönyveket kiértékelve a tárgyévet követı év március 31-ig a vízvédelmi hatóságra be kell nyújtani. Az alaphatározat jelen határozattal nem érintett részeit változatlan formában hatályban tartom. Rendelkezés a felmerült eljárási költségek viselésérıl. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került. Egyéb eljárási költség nem merült fel. A döntés közlése Jelen határozatommal megkeresem Pétfürdı Nagyközség Jegyzıjét, hogy jelen határozatom kézhezvételétıl számított nyolcadik napon gondoskodjon a határozat helyben szokásos módon történı nyilvános közzétételérıl és a közzétételt követı öt napon belül tájékoztassák a Veszprémi Járási Hivatalt a közzététel idıpontjáról, helyérıl, valamint a határozatba való betekintési lehetıség módjáról. Kérem a Tisztelt Jegyzıt, hogy a határozat közlésének, azaz a hirdetmény levételének idıpontjáról szíveskedjen tájékoztatást adni! Elrendelem, hogy az ügyfelek tájékoztatásáért felelıs személy a határozat kiadmányozását követıen haladéktalanul gondoskodjon a határozatnak a Veszprémi Járási Hivatal hirdetıtábláján történı kifüggesztésérıl, illetve az internetes honlapján, valamint a központi rendszeren való közzétételérıl. Jogorvoslat Döntésem ellen, a közléstıl számított 15 napon belül, a Pest Megyei Kormányi Hivatalhoz címzett, de a Veszprémi Járási Hivatalhoz (8210 Veszprém, Pf. 1307.) két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyrıl az ügyfélnek a döntés meghozatala elıtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell. A jogorvoslati eljárás díja az eljárásért fizetendı igazgatási szolgáltatási díj 50%-a, természetes személyek és civil szervezetek esetén az alapeljárás díjának 1%-a. A díjat az eljárás kezdeményezésekor a 10048005-0029951638100004 elıirányzat-felhasználási számlára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással (csekk) postai úton befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a jogorvoslati kérelem elıterjesztéséhez mellékelni kell. A szakhatóság állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az jelen döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.
- 35 -
INDOKOLÁS
A Nitrogénmővek Zrt. (továbbiakban: Zrt.) az általa 2017. február 2-án benyújtott kérelem alapján, a VE09Z/00959-02/2017. ügyiratszámú egységes környezethasználati engedély (továbbiakban: alaphatározat) módosítása tárgyában közigazgatási hatósági eljárás indult. A telephelyi tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (továbbiakban: R.) 2. sz. melléklet 4.2. a), 4.2. b), 4.2. c), 4.3. és kapcsolódó tevékenységként 1.1. pont hatálya alá tartozik. A kérelem mellékleteként benyújtott, 2016122105 SZ azonosítójú „Szakértıi vélemény” címő dokumentációt (továbbiakban: dokumentáció) a Blautech Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. állította össze. A kérelem az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek közül a R. 2. sz. melléklet 4.3. pont hatálya alá tartozó (vegyipari létesítmények foszfor, nitrogén vagy kálium alapú mőtrágyák (karbamid, pétisó, ammónium-nitrát, nitrosol, kalcinol) gyártása) tevékenységet alap/segédanyaggal (dolomitpor) ellátó, kapcsolódó létesítmény megvalósítására, az alapengedélyben szükséges módosítások átvezetésére irányul. A módosítás nem teljesíti a R. 2. § (3) a) illetve d) bekezdéseit, nem minısül új tevékenységnek valamint jelentıs változtatásnak, továbbá a telephely mértékadó termelési kapacitásadatai nem változnak. A kérelmet és annak mellékleteit áttanulmányozva a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala (továbbiakban: Veszprémi Járási Hivatal) Vezetıjének hatáskörében eljárva megállapítottam, hogy az nem felelt meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 36.§ (1) bekezdésében foglaltaknak, mert nem tartalmazta teljes körően az e jogszabályban, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben (továbbiakban: Kvt.), továbbá a R.-ben meghatározottakat. Fentiek alapján hiánypótlásokra szólítottam fel a Zrt.-t, aki a hiánypótlási végzésekben elıírtakat beadványaival teljesítette. A Ket. 29. § (6) bekezdésének megfelelıen 2017. február 21. napján hirdetményt tettem közzé a hivatalban, annak honlapján és a központi rendszeren keresztül, továbbá a hirdetményt, a kérelmet és a mellékleteit megküldtem a telepítés helye szerinti Pétfürdı Nagyközség Jegyzıjének (továbbiakban: Jegyzı) továbbá a vélelmezett hatásterülettel érintett Berhida Város és Öskü Község jegyzıinek a közterületen és a helyben szokásos módon történı közhírré tétel céljából. A közzétett hirdetményére észrevétel nem érkezett. A R. 21. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetésérıl, valamint az adatbázis alapján történı értesítésrıl szóló 187/2009. (IX.10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése szerint eljárva elektronikus úton
- 36 -
értesítettem Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által mőködtetett adatbázisban szereplı szervezeteket. Környezetvédelmi érdekek képviseletére alakult civil szervezet ügyféli minıségben történı részvételi szándékát nem jelentette be. A tárgyi engedélyezési eljárásba a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 28. § (1) bekezdés alapján, az 5. sz. melléklet I. táblázatában foglalt szakkérdéseket is vizsgáltam. A szükséges szakértelemmel rendelkezı szervezeti egységeket bevontam, akik az alábbiak szerint nyilatkoztak: A Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala Hatósági Fıosztály Népegészségügyi osztálya a VE-09/NEO/00658-2/2017. ügyiratszámú feljegyzésében a tizenegyedik bekezdés elsı albekezdésében rögzített elıfeltétellel a tevékenység végzéséhez hozzájárult, az alábbiakat rögzítette: „VEMKH Veszprémi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fıosztály szakkérdés vizsgálatának kérése céljából megkereste VEMKH Veszprémi Járási Hivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró Osztályát (továbbiakban: Veszprémi Járási Hivatal) Nitrogénmővek Vegyipari Zártkörően Mőködı Társaság (székhely: Pétfürdı, Hısök tere 14.) kérelmére Pétfürdı, Hısök tere 14. telephelyen tervezett Dolomitırlı-3 üzem kapcsán létesülı helyhez kötött pontforrások egységes környezethasználati engedély módosítás ügyében. A http://www.kormanyhivatal.hu/hu/veszprem/hirdetmenyek/ digitálisan rögzített dokumentációt közegészségügyi szakmai szempontok vonatkozásában népegészségügyi feladatkörében eljáró Veszprémi Járási Hivatal áttekintette. Az összeállított engedélyeztetési dokumentációt áttanulmányozva megállapítást nyert, hogy a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet - a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról - vonatkozó elıírásainak nem tesz eleget. A népegészségügyi feladatkörében eljáró Veszprémi Járási Hivatal a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdés 5. melléklet I. táblázatban meghatározott környezet- és település egészségügyi szakkérdések tekintetében az engedélyeztetési dokumentációban foglaltakkal, a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet betartása kivételével közegészségügyi szempontból egyéb kifogást nem emel. Továbbá felhívom a figyelmet: Az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. tv. 46. §-a értelmében a telephelyen végzett tevékenység közvetlenül vagy közvetve emberi egészséget nem veszélyeztethet.” A Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala Agrárügyi Fıosztálya a VEF/001/00156-4/2017. ügyiratszámú nyilatkozatában a tizenegyedik bekezdés második albekezdésében rögzített elıfeltétellel a tevékenység végzéséhez hozzájárult, az alábbiakat rögzítette: „A Nitrogénmővek Zrt. Berhida 06/63,93,94,95,96,105,109,125,147,184,185,188 hrsz-ú ingatlanokon folyó tevékenységekre vonatkozóan kiadott egységes környezethasználati engedély módosítása a mellékelt dokumentáció (készítette:
- 37 -
Blautech Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. Szakértıi Iroda, 8200 Veszprém, Hársfa u. 39., azonosítószám: 2016122105 SZ) alapján talajvédelmi szempontból engedélyezhetı az alábbi elıírás betartásával: A tevékenység során a környezetben lévı mezıgazdasági területeken a termıföld minıségében kárt okozni és a talajvédı gazdálkodás feltételeit korlátozni nem lehet. INDOKOLÁS Osztályunkat a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fıosztálya kereste meg, hogy a Nitrogénmővek Zrt. Berhida 06/63,93,94,95,96,105,109,125,147,184,185,188 hrsz-ú ingatlanokon folyó tevékenységekre vonatkozóan kiadott egységes környezethasználati engedély módosítása tárgyában adjon nyilatkozatot talajvédelmi szakkérdésben. A talajvédelmi hatóság a mellékelt dokumentáció alapján, a rendelkezı részben a termıföld védelmérıl szóló 2007. évi CXXIX Tv. 43 § szerinti elıírásokat tette. A talajvédelmi hatóság hatáskörét a termıföld védelmérıl szóló 2007. év CXXIX. tv. 32.§ (1) bekezdése, a földmővelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 383/2016. (XII.2.) Kormányrendelet (a továbbiakban Korm.rendelet) 52. § (1) bekezdése (továbbiakban: Korm. rendelet), valamint a 71/2015. (III. 30.) sz. Korm. rendelet 28 § (1) bekezdése, illetékességét a Korm.rendelet 3. § (2) bekezdése, továbbá a Ket. 21. § (1) bekezdése határozza meg.” A Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala Agrárügyi Fıosztály Erdészeti Osztály VEG/001/01570-3/2017 ügyiratszámú feljegyzésében a tevékenység végzéséhez hozzájárul, az alábbiakat rögzítette: „A fent hivatkozott szakkérdés tekintetében, mint szakmai ismerettel rendelkezı szervezeti egység az alábbi állásfoglalást teszem. A Pétfürdı II-es Gyár telephely nem erdı mővelési ágú területen található, és Országos Erdıállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) szereplı erdıterületet nem érint, így a vizsgált telephelyen a tervezett Dolomitırlı-3 üzem létesítése erdı igénybevétellel nem jár. Indokolás A Pétfürdı 231/88 hrsz.-ú ingatlanon található telephely nem erdı mővelési ágú területen található, valamint az erdırıl, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) hatálya alá esı objektum nem található az ingatlanon. A szakértıi vélemény alapján: „vizsgált telephelyek pontforrásain kibocsátott légszennyezı anyagok által elıidézett terhelések maximális értékei is jóval a levegıminıségi határértékek alatt vannak a környezeti levegı szennyezettségét nem idézik elı”. Az összetett hatásterületen az alábbi erdıterületek találhatók: Ingatlan Adattári azonosító Helység helyrajzi szám mővelési ág
- 38 -
Pétfürdı
0279/1
erdı
Pétfürdı 78 A
0279/3
erdı
fásított terület
Mindezek alapján elmondható, hogy a Nitrogénmővek Vegyipari Zrt. Pétfürdı II-es gyártelephelyen tervezett Dolomitırlı-3 üzem létesítése a faállományok növekedését és egészségi állapotát, valamint az erdei életközösséget károsan nem befolyásolja, így az egységes környezethasználati engedély módosításához szakhatósági hozzájárulásomat kikötések nélkül megadom. Döntésemet a földmővelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (továbbiakban Rend.) 10. § c) pontja és a 12. § (5) bekezdésében biztosított hatáskörben eljárva, a rendelet 11. § (1) bekezdése szerinti illetékességi szabályok figyelembevételével a Veszprém Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának a Kiadmányozás rendjérıl szóló 12/2016. (V. 27.) utasításának és az ezzel összefüggı átmeneti rendelkezésekrıl szóló 33/2016 (XII. 30.) utasításának alapján hoztam meg.” A Veszprémi Járási Hivatal tárgyi engedélyezési eljárásba a Ket 44. § (1) bekezdése alapján és a Korm. rendelet 28. § (1) bekezdés alapján, az 5. sz. melléklet II. táblázatában nevesített szakhatóságot bevonta. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35700/3101-1/2017.-ált. számon adott szakhatósági állásfoglalását a 35700/3101-2/2017.-ált. számú szakhatósági állásfoglalásával visszavonta, és az egységes környezethasználati engedély módosításához jelen határozat a harmadik bekezdésben továbbá a tizenkettedik bekezdésében rögzített elıírásokkal hozzájárult. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Veszprém Megyei Kormányhivatal VE09Z/00685-04/2017. iktatószámú levelében kérte szakhatósági állásfoglalás kiadását a Pétfürdı, Nitrogénmővek Vegyipari Zrt. egységes környezethasználati engedély módosítási eljárásához. A benyújtott ás a korábbi eljárásokban rendelkezésre álló dokumentációk, iratok alapján megállapítottam, hogy a telephelyen folytatott szennyezı anyag elhelyezés engedély köteles tevékenysége vonatkozásában a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint vízügyi és vízvédelmi hatóság a 35700/3101-1/2017.ált. iktatószámú állásfoglalásában nem döntött, ezért a 35700/3101-1/2017.ált. iktatószámú szakhatósági állásfoglalást visszavontam és új állásfoglalást adtam ki. Az Engedélyes Pétfürdı település közigazgatási területén, a településtıl K-i, ÉK-i irányban elhelyezkedı telephelye két fı gyáregységbıl áll. A két üzemegység a cég tulajdonában lévı külsı ingatlanokkal közösen, egységes területet alkot, magába foglalva a gyáregységeket, víztározókat és a beépítetlen területeket. Az I-es és II-es gyárban Pétisó, karbamid, ammónium-nitrát, Nitrosol, kevert mőtrágya, ammónia, salétromsav, ammónium-hidroxid, ipari gázok gyártását végzik. Az I. Gyár területén a Zrt. fıképpen alapanyaggyártással és karbantartással kapcsolatos tevékenységet végez. A területen mőködı üzemek: Argon üzem, Dolomitırlı üzem, Termelést kiszolgáló létesítmények (gépészeti üzem, mőhelyek, laboratórium, villamos fogadóállomás, vízlágyító üzem). A II. Gyár területen különbözı vegyipari gyártási technológiákat magukba foglaló épületek, szabadban mőködı technológiai berendezések, a termelést kiszolgáló
- 39 -
technológiai, gépészeti és épületgépészeti berendezések, valamint irodaépületek vannak. A területen mőködı üzemek: Ammónia üzem, Salétromsav üzem, Karbamid üzem, Mőtrágya üzem (Granuláló üzemrész, Dolomitırlı üzemrész, Semlegesítı üzemrész, Pétisó üzemrész), Szállítási és logisztikai üzem, Termelést kiszolgáló létesítmények (hı- és villamos energia ellátás, vízellátás, hőtés berendezései). A 2.5.1.-2.5.5 pont elıírásait a felszíni vizek minıségének védelmérıl szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendeletnek (továbbiakban: FvR.) a kibocsátókra vonatkozó általános elıírásai alapján tettem. A 2.5.6. pontban az engedélyezett kibocsátható szennyvízmennyiség megállapítására az FvR. szerinti pontszerő szennyvízkibocsátások ellenırzéséhez nem nélkülözhetı érték miatt volt szükség. Az adat megállapításához a 45796/2011. iktatószámú vízjogi üzemeltetési engedély alapján rögzített értéket vettem alapul. Az FvR. 14. § (4) és 29. § (4) bekezdései, valamint a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenırzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII.6.) KvVM rendelet 2. § f), 7. § (2), 8. § (2) bekezdése alapján a mintavételi helyet a kibocsátási engedélyben kell megállapítani, így a 2.5.7. pontban a fentiek alapján azt rögzítettem. A 2.5.8.-2.5.9. pont elıírását a kibocsátott szenny- és használt vizek minıségének mindenkori nyomon követhetısége érdekében az FvR. ellenırzésre vonatkozó 27. és 28.,valamint 30.-§-ai alapján tettem. A kibocsátási határértékek az FvR. 18. és 25. § bekezdése alapján kerültek megállapításra a vízszennyezı anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekrıl és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rend. (továbbiakban: Felvi.hat.R.) 2. számú melléklet 4. területi kategória határértékei szerint a tevékenységre jellemzı szennyezıanyagokra. Az Engedélyes által végzett fı tevékenység a Felvi.hat.R. 1. számú melléklet III. Rész 24. fejezete (Mőtrágyák gyártása, kivéve a kálium mőtrágyát) alá tartozik, azonban a telephely elhelyezkedése, a technológia sajátosságai (a Pét patak mindkét oldalára települt; gyakorlatilag ide vezetik a szennyezett csapadékvizeket, használt vizeket, tisztított szennyvizeket, Huntsmann Zrt. tisztított szennyvizeit egyaránt, melyek további tisztításra kerülnek az utótisztító tóban a Pét patak fel nem használt vizével együtt), nem teszi lehetıvé a 24. fejezet szerinti technológiai határérték megállapítását. Így a kibocsátásra jellemzı szennyezı anyagokra a Felvi.hat.R. 3. §-a, valamit az FvR. 19. §-a alapján állapítottam meg a Felvi.hat.R. 2. számú mellékletének általános védettségő kategória befogadóra, illetve a Felvi.hat.R. 5. számú mellékletéhez igazodó értékeket (összes só) a 2.5.1. pontban. Az Engedélyes a telephelyek vízilétesítményeinek üzemeltetési engedéllyel rendelkezik.
üzemeltetésére
vízjogi
Az érintett gyáregységek területe érinti a pétfürdıi vízmőkút elızetesen lehatárolt hidrogeológiai „A” és „B” védıidomát, illetıleg a Berhida-İsi vízmőkút hidrogeológiai „A” és „B” védıidomát (kijelölı határozat: 9374/2005 ügyszámú 41733/2010. iktatószámú határozat), azaz a védıterületeknek a gyáregység területén felszíni kibúvása nincs.
- 40 -
Felszín alatti vízvédelmi és a földtani közeg védelmi szempontból: Az Öskü-Bántapusztai forrásokból mesterséges vízkitermelést nem végeznek, ezek gravitációs források. A vízhozamuk nem befolyásolható, hanem a karsztvíz szintjétıl függ. A tevékenységhez a források elfolyó vizét használják fel, ami a nincs hatással a felszín alatti víz mennyiségére. A szennyezı anyag elhelyezési engedélyt a 2.3. pontban rögzített létesítményekre adtam meg. Az L-8 és az L-9 jelő Nitrosol tároló tartályok jelenleg nem üzemelnek. A mozdonyok üzemanyaggal történı feltöltését 1 m3-es IBC tartályból végzik, amelyet úgy szállítanak a mozdonyszínhez. A mozdony kármentıben áll. A gépjármővek üzemanyaggal való feltöltésére gázolajkút, valamint AdBlue tárolótartály létesült. A II. gyáron belül az Ammónia üzem területén (Pétfürdı 2361/53 hrsz.) körülkerített betonozott kármentı területen K2 minısítéső szennyezı anyagok – Vanádium és vegyületei; a felszín alatti víz ízét és/vagy szagát rontó anyagok, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képzıdését okozzák e vizekben, és ezzel a vizet emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszik –elhelyezését fogják végezni (káliumhidroxid, dietanol-amin, ammónium-polivanadát). Vegyszerálló betonból alakítanak ki tárolóterületet, amely 15 cm-es szegéllyel, valamint kerítéssel lesz határolva. A kármentıtálca befogadó képessége 8,4 m3, az egyszerre tárolt anyagok max. mennyisége kb. 7 m3 lesz. Az anyagokat 50 és 200 l-es fémhordókban, valamint 25 kg-os zsákokban raklapon fogják tárolni. A telephely területén lévı transzformátorok kármentıben, kavicságyon vannak elhelyezve. A víztelenített kommunális szennyvíziszapot elszállításig konténerekben győjtik betonozott aljzattal ellátott épületben, így a tárolás során, sem a csapadékvizek, sem általa a földtani közeg, valamint a felszín alatti vizek nem szennyezıdhetnek. A Péti-víz a telephely területén, a Nádor-csatorna a nádasdladányi tızegtározó tavak környezetében a Magyarország állandó és idıszakos vízfolyásait bemutató térkép alapján állandó vízfolyásnak minısül. A Nádasdladány 0105 hrsz-ú ingatlan érzékenységi besorolása: a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: faviR.) 7. § (4) bek. alapuló 1:100.000-es méretarányú érzékenységi térkép alapján a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny terület (2.c) Azok a területek, ahol a porózus fı vízadó képzıdmény teteje a felszín alatt 100 m-en belül található.). A faviR. 10. § (1) bek. a) pontja szerint szennyezı anyagok felszín alatti vízbe történı bevezetésének megelızésére vagy korlátozására, a felszín alatti vizek jó minıségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység végzése során szennyezı anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezetı anyagok használata, illetve elhelyezése csak környezetvédelmi megelızı intézkedéssel, és az engedélyezhetı közvetlen bevezetések kivételével - mőszaki védelemmel folytatható. A 2.6.1. pontban a faviR. 10. § (1) bekezdés a) pontja alapján elıírást tettem.
- 41 -
A 2.6.2. pontban foglaltak jogalapja a faviR. 10. § (1) bekezdés c) pontja. A 2.6.3. pontban foglaltak jogalapja a faviR. 8. § b) pontja. A 2.6.4. pontban a Kvt. 20. és 21. §-a alapján, valamint a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet általános vízvédelmi indokai alapján elıírást tettem. A 2.6.5. pontban foglalt elıírást a faviR. 13., 14. § alapján, valamint a Kvt. 82. § (1) bekezdése alapján tettem. A faviR. 8. § b) pontja szerint a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenırzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, mőködtetését és az adatszolgáltatást. A faviR. 47. § (3) bekezdése szerint a felszín alatti vizekkel kapcsolatos vizsgálatot, illetıleg a mintavételeket - ideértve a földtani közegre irányuló vizsgálatokat is - csak arra jogosultsággal rendelkezı, akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti. A telephelyen folytatott tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatásainak ellenırzésére a meglévı monitoring kutak további üzemeltetését, a tızegtározó tavak vízminıségének megfelelı gyakoriságú meghatározását, folyadékzárósági vizsgálatok elvégzését, valamint a monitoring kutak állapotának megfelelı gyakoriságú felülvizsgálata szükséges. A monitoring kutakban és a tóban vizsgálandó komponensek körét a dokumentációban javasoltak és a lehetséges szennyezı anyagok figyelembevételével határoztam meg. A fentiek alapján a 2.7. pontokban elıírásokat tettem. A mintavételt és a vízminıségi vizsgálatokat az együttes rendeletbe foglaltak szerint kell elvégezni. A 2.6.8. és a 2.6.9.-11 pontokban foglaltak jogalapja a faviR. 10. § (1) bekezdés a) pontja és a Kvt. 6. § (1) bekezdés b) és c) pontjai. Az új dolomitırlı üzem telepítésével a vízfelhasználás nem változik, mivel a technológia vízfelhasználást nem igényel. A tervezett új üzem a szennyvízkibocsátást sem változtatja meg, mivel technológiai vízfelhasználás nincs. A szociális célú vízfelhasználás a D3 telepítésével nem változik, mivel létszámbıvítést az új üzem nem igényel, a dolgozók átcsoportosításra kerülnek. Az új üzem burkolt területérıl elvezetett csapadékvizek a meglévı csapadékvíz győjtı rendszerrel kerülnek összegyőjtésre és levezetésre. A tervezett új dolomitırlı üzem a rendelkezı részben tett elıírások betartásával vízügyi vízvédelmi érdeket nem sért. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (továbbiakban Kijr.) 10. § (1) bekezdés 4. pontja, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Kijr. 10. § (2) bekezdése és az 2. melléklet 4. pontja állapítja meg. Szakhatósági állásfoglalásom ellen fellebbezésnek helye nincs. A Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény
- 42 -
44. § (9) bek. értelmében a szakhatósági állásfoglalásom az engedélyezı hatóság által kiadott döntés elleni fellebbezéssel támadható meg.” A tárgyi közigazgatósági hatósági eljárás során köteles vagyok vizsgálni a tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangját a R. 1. § (6b) bekezdése alapján. A helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhang megállapítása céljából a belföldi jogsegély keretében megkerestem a telepítés helye szerinti Jegyzıt, aki a településrendezési eszközökkel továbbá a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással való összhang vonatkozásában a 730-2/2017. számú végzésében az alábbiakat nyilatkozta: „A rendelkezésemre álló adatok, nyilvántartások és a megkeresés alapján belföldi jogsegély keretében az alábbiakat nyilatkozom: 1. A Nitrogénmővek Zrt Pétfürdıi telephelyére vonatkozóan az egységes környezethasználati engedély módosítása a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással összhangban van. 2. A Nitrogénmővek Zrt Pétfürdıi telephelyére vonatkozóan az egységes környezethasználati engedély módosítása a településrendezési eszközökkel összhangban van. 3. A tervezett környezethasználati engedély módosítása által érintett terület vonatkozásában a településrendezési terv módosítása nincs folyamatban. Végzésem ellen külön fellebbezésnek nincs helye, jogorvoslattal élni csak az engedélyezı hatóság által az ügy érdemében hozott határozat ellen benyújtott fellebbezésben lehet. Indokolás A Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala (8200 Veszprém, József A. u. 36.) belföldi jogsegély keretében nyilatkozattételi kérelemmel fordult Hatóságomhoz a Nitrogénmővek Zrt új Dolomitırlı- üzem létesítésére vonatkozóan az egységes környezethasználati engedély módosítása ügyében. Kérelmezı a kérelmével egyidejőleg mellékelte az elbírálásához szükséges dokumentációkat. A Nitrogénmővek Zrt területe nem tartozik a helyi jelentıségő védett természeti területek közé. A területen tervezett tevékenység megfelel a településrendezési tervben foglaltakkal, melynek módosítása nincs folyamatban. Fentiekre tekintettel a rendelkezı részben foglaltak szerinti nyilatkozatot tettem. Belföldi jogsegély keretében tett nyilatkozatomat a Ket. 26. § (1) bek. c) pontja, valamint Pétfürdı Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervérıl szóló 15/2013.(XII.11.) számú önkormányzati rendelet alapján adtam meg. Állásfoglalásom elleni külön fellebbezés lehetıségét a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki.”
- 43 -
A benyújtott dokumentáció és annak kiegészítései alapján, a telephelyen folytatni kívánt tevékenység környezeti elemekre gyakorolt hatását vizsgálva az alábbiakat állapítottam meg: Levegıtisztaság-védelmi szempontból: Pétfürdı közigazgatási területe a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete alapján a 10. zónába tartozik, míg a hatásterülettel érintett Várpalota a 4. zónába esik. Az Engedélyes II-es számú gyártelepén az új Dolomitırlı létesítését követıen 5 db új pontforrás kerül kialakításra. A szárító berendezés kibocsátásainak kivezetésére 1 db (P53), míg a silók tetején lévı szőrık nyomócsonkján távozó poros levegı kivezetésére 4 db pontforrás (P54-P57) kerül kialakításra. A P53 jelő pontforrás az M3 dolomitırlı malom F-122 jelő zsákos porleválasztójához kapcsolódik. A technológiai elemek az ırlési folyamaton belül folyamatos vákuumban dolgoznak, ezért por nem tud a környezetbe jutni. Az ırlési körfolyamatban elhelyezésre kerül egy zsákos szőrı (F-122) és az üzemi ventilátor (G-123), ami biztosítja a vákuumot és a szívó hatást a poros levegınek az ırlési körfolyamatban. A dolomit szárításához a gázégıbıl származó füstgázt az ideális hımérséklet beállítása érdekében friss levegıvel elegyítik. Az elegyet a dolomit szárítására használják, majd a P53 jelő pontforráson keresztül vezetik ki a környezetbe. A pontforráson távozó elegyet alkotó összetevık: - füstgáz, - friss levegı és - dolomitból távozó nedvesség (vízgız). A pontforrás és kibocsátásának adatai: 20 %, 20 % és -
kibocsátási magasság: 38 m, kibocsátási átmérı: 1,25 m, nedves térfogatáram: 25.000 Nm3/h ± száraz térfogatáram: hımérséklet:
22.500 Nm3/h ±
363 K.
A P54-P57 jelő pontforrások az ırlési folyamaton kívül esı silókhoz tartoznak. Az ırlési körfolyamaton kívül esı tároló eszközök el vannak látva kiszellızı szőrıkkel (F-110, F-112 és F-143/A valamint F-143/B), amik megakadályozzák a por környezetbe jutását. A pontforrások és azok kibocsátásának adatai: Kibocsátási magasságok: 22 m, Kibocsátási átmérı: 0,25, Száraz térfogatáram: 1.000 Nm3/h (P54, P55), 2.000 Nm3/h (P56, P57) és
- 44 -
Szilárd anyag koncentráció <10 mg/Nm3
-
A benyújtott dokumentumban az Engedélyes elvégezte a II-es üzemre vonatkozó levegıtisztaság-védelmi hatásterület lehatárolást a Dolomitırlı-3 üzem létesítését megelızıen és azt követıen. A legnagyobb hatásterület a szilárd anyag esetében a Levr. 2.§ (14) bekezdésének a) definíciója tekintetében („az egyórás /PM10 esetében 24 órás/ légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb talajközeli levegıterheltségváltozás”) alakul ki, amely a legfıbb por kibocsátó pontforrások mértani középpontjától számított 1606 méter sugarú kör, melyet a Dolomitırlı-3 üzem pontforrásainak kibocsátása nem változtat meg. A P53-P57 pontforrások próbaüzemére vonatkozó elıírásokat a rendelkezı rész nyolcadik bekezdése rögzíti. A létesítendı helyhez kötött légszennyezı pontforrások adatai: Pontforrás jele
P53
P54
P55
P56
P57
megnevezése
M3 dolomitırlı véggáz kémény kürtı T-109 jelő alapanyag siló kürtıje T-111 jelő alapanyag siló kürtıje T-142/A jelő késztermék siló kürtıje T-142/B jelő késztermék siló kürtıje
Megnevezése
Kódja
Átlag koncentráció (mg/m³)
szilárd anyag
7
< 10
szén-monoxid
2
25
nitrogén-oxidok kén-dioxid
3 1
43 <5
szilárd anyag
7
< 10
szilárd anyag
7
< 10
szilárd anyag
7
< 10
szilárd anyag
7
< 10
A táblázat adataiból látható, hogy az Engedélyes II-es gyártelepén létesíteni kívánt új pontforrásokon esetében a várható légszennyezıanyag koncentrációk a megengedett határértékek alatt maradnak. A bekezdésben elıírtakat a Levr. 25. § (1)-(2) bekezdései és a 23. § (4) bekezdése alapján tettem. A jelentési és mérési kötelezettség határidejére a Ket. 72. § (1) bekezdés df) pontjában foglaltakat figyelembe véve tettem elıírást. Hulladékgazdálkodási szempontból A telephelyen keletkezı kommunális hulladék győjtését szabványos győjtıedényekben végzik. Az összegyőjtött hulladékot közszolgáltató szállítja el heti rendszerességgel ártalmatlanításra.
- 45 -
Az elmúlt években számos beruházás valósult meg, jelentıs mennyiségben keletkeztek az épületek, készülékek, berendezések bontása és karbantartása során inert hulladékok. Az így keletkezı építési-bontási hulladékokat a keletkezés helyén szabványos konténerekben győjtik és engedéllyel rendelkezı kezelınek adják át kezelésre. A telephelyen folytatott tevékenység során keletkezı veszélyes hulladékokat a keletkezés helyén munkahelyi győjtıhelyeken szelektíven győjtik. A győjtés a hulladék fizikai tulajdonságainak megfelelı tároló edényzetben történik, a késıbbi ártalmatlanítás lehetıségének és követelményének figyelembevételével. A munkahelyi győjtıhelyeken győjthetı hulladékok mennyisége 17700 kg. A keletkezés helyén összegyőjtött veszélyes hulladékokat 2-3 havonta átszállítják az üzemi győjtıhelyre, ahol az elszállításig fajtánként elkülönítve győjtik azokat. Az üzemi győjtıhely az ún. organizációs terület É-i oldalán található, 166 m2 alapterülető épületben került kialakításra, amelynek padozata lebetonozott, kiemelt szegéllyel ellátott. A helyiség aljzatába szivárgó hálózat - 50 mm átmérıjő perforált dréncsı - került beépítésre, amely figyelı kutakba van bekötve. A tárolóterület DNy-i sarkában egy felnyitható acéllemez fedlappal ellátott győjtıakna található, amely az esetleges elfolyásokból illetve takarításból származó folyadékot győjti össze. A győjtıhelyen tárolt hulladék csapadékvízzel nem érintkezik. A tervezett dolomitırlı üzem vonatkozásában a telepítés szakaszában földmunkákat, építési munkákat végeznek, melynek során föld és kövek (17 05 04) beton (17 01 01) és kevert építési-bontási hulladék (17 09 04) nem veszélyes hulladékok keletkezése várható. A telepítés szakaszában a munkagépekbıl történı olaj elfolyás esetén keletkezhet kis mennyiségben veszélyes hulladék keletkezhet. A telepítés szakaszában keletkezı elszállításáról, a kivitelezı gondoskodik.
hulladékok
megfelelı
győjtésérıl
és
A tervezett dolomitırlı üzem megépítését követıen, a tevékenység megvalósítása szakaszában a telephelyen keletkezı kommunális hulladékok mennyisége nem változik, tekintettel arra, hogy a foglalkoztatottak száma számottevıen nem változik. A kommunális hulladékok győjtését szabványos győjtıedényekben végzik. Az összegyőjtött hulladékot közszolgáltató szállítja el heti rendszerességgel ártalmatlanításra. Az elmúlt években számos beruházás valósult meg, jelentıs mennyiségben keletkeztek az épületek, készülékek, berendezések bontása és karbantartása során inert hulladékok. Az így keletkezı építési-bontási hulladékokat a keletkezés helyén szabványos konténerekben győjtik és engedéllyel rendelkezı kezelınek adják át kezelésre. A tervezett dolomitırlı üzem megépítését követıen, a tevékenység megvalósítása szakaszában telephelyen folytatott tevékenység során a 17 04 05 kódszámú vas és acél hulladék mennyiségében várható kismértékő (15-20 kg/év mennyiséggel történı) növekedése várható. Ezen hulladékot munkahelyi győjtıhelyen győjtik, majd hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezı szervezet részére átadják. A tervezett dolomitırlı üzem megépítését követıen, a tevékenység megvalósítása szakaszában a következı veszélyes hulladékok keletkezése várható: veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szőrıanyagok, törlıkendık, védıruházat (15
- 46 -
02 02*) várható mennyisége 100 kg/év, és ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómő- és kenıolajok (13 02 05*) várható mennyisége 200 kg/év. A tervezett dolomitırlı üzem megépítése kapcsán új munkahelyi győjtıhely kialakítására nincs szükség, a megvalósítás szakaszában a dolomitırlı üzem üzemeltetése során keletkezı veszélyes hulladékokat a Granuláló II. üzem kijelölt munkahelyi győjtıhelyén győjtik. A tervezett dolomitırlı üzem megépítését követıen, a tevékenység megvalósítása szakaszában a telephelyen folytatott tevékenység során keletkezı veszélyes hulladékokat a keletkezés helyén munkahelyi győjtıhelyeken szelektíven győjtik. A győjtés a hulladék fizikai tulajdonságainak megfelelı tároló edényzetben (ADR minısítéső sérülésmentes hordókban) történik, a késıbbi ártalmatlanítás lehetıségének és követelményének figyelembevételével. A keletkezés helyén összegyőjtött veszélyes hulladékokat 2-3 havonta átszállítják az üzemi győjtıhelyre, ahol az elszállításig fajtánként elkülönítve győjtik azokat. A veszélyes hulladék üzemi győjtıhely az ún. organizációs terület É-i oldalán található, 166 m2 alapterülető épületben került kialakításra, amelynek padozata lebetonozott, kiemelt szegéllyel ellátott. A helyiség aljzatába szivárgó hálózat - 50 mm átmérıjő perforált dréncsı - került beépítésre, amely figyelı kutakba van bekötve. A tárolóterület DNy-i sarkában egy felnyitható acéllemez fedlappal ellátott győjtıakna található, amely az esetleges elfolyásokból illetve takarításból származó folyadékot győjti össze. A győjtıhelyen tárolt hulladék csapadékvízzel nem érintkezik. A veszélyes hulladék üzemi győjtıhelyen egyidejőleg tárolható maximális hulladék mennyiség 45 000 kg. A veszélyes hulladék üzemi győjtıhely üzemeltetési szabályzata a VE09Z/0095902/2017. ügyiratszámú egységes környezethasználati engedélyben jóváhagyásra került. A kilencedik bekezdés elsı albekezdés elıírása a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 12. § (4) bekezdésén alapul. A Ht. 31. § (5) bekezdése alapján a hulladék birtokosának meg kell gyızıdnie arról, hogy a hulladék átvevıje rendelkezik-e az adott hulladékra vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel, melyrıl a második albekezdésben rendelkezem. A harmadik albekezdés a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl szóló 309/2014. (XII.11.) Korm. rendeletben foglaltak betartására hívom fel az engedélyes figyelmét. Az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet (továbbiakban: létesítm.rend.) 13. § (9) bekezdésében foglaltakon alapul a negyedik albekezdés elıírása. A létesítm.rend. 15. § (6) bekezdésében foglaltakon alapul az ötödik albekezdés elıírása. A hatodik albekezdés szereplı elıírás a Ht. 7. § (1) bekezdésében foglaltakon alapul. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból
- 47 -
Az új Dolomitırlı-3 üzem épületét, létesítményeit és a Kiszolgáló épületet a Nitrogénmővek Zrt. II. sz. Gyár területének déli részén, a Pétisó üzem területétıl nyugatra, az Ammónia üzem, a VI., VII. és a VIII. sz. út által határolt terület nyugati felén tervezik felépíteni. A dolomit és mészkı fogadására, ırlésére és beszállítására alkalmas technológiai épületegyüttese három fı részbıl áll: dolomitırlı épületbıl (ırlés és továbbítás), dolomitfogadó épületbıl, dolomittároló területbıl (támfal és féltetı). A technológia három részre bontható: nyersanyag beszállítás és tárolás, ırlési folyamat, készterméktárolás és kiszállítás. Technológia zajforrásai: szállítójármővek, kanalas homlokrakodó, feladóvályús adagoló, külsı és épületen belüli szállítószalagok, mágnesen leválasztó, serleges felhordók, adagoló mérıszalagok, cellás adagolók, malom KTM 1800, szeparátor, szállító csigák, ventilátorok, zsákos szőrı, levegı melegítı berendezés (forró gáz generátor), forgócellás adagolók, szállítócsigák, szállító csatornák, kompresszorok, lazító fúvók. A benyújtott dokumentáció számításai szerint a Dolomitırlı-3 üzem által okozott, várható zajterhelés az elızetes számítások során figyelembe vett kialakítás esetén a Nitrogénmővek Zrt. környezeti zajforrásaira meghatározott egyedi zajterhelési határértékeket nem haladja meg; A Dolomitırlı-3 üzem által okozott, várható zajterhelés a telephelytıl származó jelenlegi zajterhelést nem változtatja meg, a zajcsökkentési intézkedések hatására a telephely jövıben vélelmezhetıen határértékre csökkentett zajkibocsátásához csak minimálisan mértékben járul hozzá. A Nitrogénmővek Zrt. telephelyének hatásterülete a VE09Z/00959-02/2017. számú egységes környezethasználati engedélyben a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Zajrendelet) 6. § elıírásai szerint lehatárolásra került. Az új Dolomitırlı-3 üzem a meghatározott zajvédelmi követelmények szerinti kialakítás esetén a Nitrogénmővek Zrt. telephelye negyedrendő környezeti zajforrása lesz, hatásterülete az egész telephely eredı hatásterületének részterületét képezi. Az új üzem zajhatása a telephely jelenlegi eredı zajkibocsátásában nem jelentkezik, hatásterülete nem éri el a zajtól védendı területeket. Ennek eredményeképpen a Nitrogénmővek Zrt. VE09Z/00959-02/2017. számú egységes környezethasználati engedélyben lehatárolt hatásterülete változatlan marad. A Zajrendelet 9. § (1) bekezdése értelmében a környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy a védendı területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. A zaj és rezgésterhelési határértékeket a rendezési terv szerinti területi besorolás függvényében a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet határozza meg. VE09Z/00959-02/2017. számú egységes környezethasználati engedélyben tett zajvédelmi elıírások, valamint a 13971/2016. ügyszámú, 51372/2016. iktatószámú határozattal jóváhagyott zajcsökkentési intézkedési tervben elıírtak továbbra is fennállnak. Tájra, élıvilágra, természeti környezetre gyakorolt hatások
- 48 -
A tárgyi eljárás során megállapítást nyert, hogy a módosítás nem változtat a korábban - az alaphatározatban megállapítottakon, azaz nem érint országos jelentıségő védett területet és nem tartozik a Natura 2000 hálózatba. A terület nem tartozik a barlangok felszíni védıövezeteit felsoroló listába és egyedi tájértékrıl nincs tudomásunk. Táj- és természetvédelmi szempontból az alaphatározatban tett elıírások megtartása mellett a tevékenység végezhetı. Az ott rögzített elıírások, környezetvédelmi határértékek betartása mellett táj- és természetvédelmi érdekeket nem sért. Az elérhetı legjobb technika (BAT) szempontjából Az új Dolomitörlı-3 üzem létesítése nem befolyásolja a telephely BAT szempontú értékelését, tevékenységét, mivel ez a létesítmény a meglévı és a BAT követelményeket kielégítı technológiai rendszer (Granuláló2 üzem) egyik alap/segédanyagát hivatott biztosítani. BAT elıírás a dolomit ırlésébıl származó porkibocsátás csökkentése a 10 mg/Nm3-nél alacsonyabb szintre pl. zsákos porszőrık alkalmazásával. Az új Dolomitörlı-3 üzem ırlési technológiai körfolyamatában zsákos szőrı (F-122) és üzemi ventilátor (G-123) biztosítja a vákuumot és a szívó hatást a poros levegınek az ırlési körfolyamatban. Az ırlési körfolyamaton kívül esı tároló eszközök is el lesznek látva kiszellızı szőrıkkel (F-110, F-112, F-143/A és F-143/B), amik szintén megakadályozzák a por környezetbe jutását, biztosítva a BAT követelmények teljesülését. A benyújtott dokumentációt és a kiegészítéseket, a szakhatósági állásfoglalásban foglaltak figyelembevételével, valamint a rendelkezésre álló adatok alapján, a rendelkezı részben szereplı elıírások betartása mellett, valamint Kvt. 66. § (1) bekezdés b) pontja és a R. 20/A. § (12) bekezdés a) pontja alapján az egységes környezethasználati engedélyt módosítottam. A R. 20. § (3) bekezdése értelmében a Veszprémi Járási Hivatal hatáskörébe tartozó – külön jogszabályban meghatározott – engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni. A helyhez kötött P53, P54, P55, P56 és P57 sorszámú helyhez kötött légszennyezı pontforrások létesítési engedélyérıl a levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet (továbbiakban: Levr.) 22. § (1) bekezdésében és 22. § (2) bekezdés a) pontja alapján a rendelkezı rész második bekezdésében rendelkeztem. A rendelkezı rész negyedik bekezdésében az alaphatározatban szövegszerkesztési, elírás hiba kijavításáról rendelkeztem.
észlelt
A rendelkezı rész ötödik bekezdése rögzíti a tárgyi telephelyre vonatkozó tevékenységek bemutatását a Dolomitırlı-3 üzemre vonatkozó a szükséges kiegészítésekkel, egybefüggı szövegként, elısegítve az egyértelmő értelmezést. A rendelkezı rész hatodik és hetedik bekezdésében töröltem az alaphatározatból a teljesült határidıkre vonatkozó elıírást/elıírásrészeket. Hatályban tartásuk, teljesülésük okán nem indokolt.
- 49 -
A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015.(III. 31.) FM rendelet (továbbiakban: Díjr.) 2. § (1) bekezdésére figyelemmel, igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a Díjr. 1-4. sz. mellékleteiben meghatározott eljárásokért. A tárgyi eljárásra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértéke a Díjr. 3. mellékletben közölt táblázat 6. és 10.3 soraira tekintettel 210000,- Ft, azaz kettıszáztízezer forint. A Zrt. az eljárás igazgatási szolgáltatási díját a Veszprém Megyei Kormányhivatal 10048005-00299516-00000000 számlaszámlájára kérelme benyújtásakor teljesített. Az eljárási költség viselésérıl a Ket. 72. § (1) bekezdés dd) és de) pontja, valamint a 153. § 2. pontja alapján a rendelkezı rész tizennegyedik bekezdésében rendelkezem. A R. 21. § (8) bekezdésére figyelemmel a tizenötödik bekezdés elsı albekezdésében rendelkeztem arról, hogy a Jegyzı a határozat kézhezvételétıl számított 5. napon gondoskodjon a határozat közzétételérıl, a határozat kifüggesztésének és levétele napjainak megjelölésével az errıl szóló értesítés részemre történı megküldésével. A Ket. 80. § (4) bekezdése alapján a tizenötödik bekezdés második albekezdésében elrendeltem a határozatnak a Veszprémi Járási Hivatal a honlapján, illetve a központi rendszeren való közzétételét. A döntés nyilvános közzétételének jogalapja a Ket. 80. § (3) bekezdése, összhangban a Ket. 29. § (7) bekezdésének elıírásával. A határozat tizenhatodik bekezdés elsı albekezdése az alábbiakra figyelemmel ad tájékoztatást: A határozat elleni fellebbezést a Ket. 98. § (1) bekezdése alapján biztosított, a fellebbezésre nyitva álló határidıt a 99. § (1) bekezdése állapítja meg. A Ket 78. § (10) bekezdése értelmében a döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt írásban közölték. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követı tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni. A tizenhatodik bekezdés második albekezdésbeli figyelemfelhívás jogalapja a Ket. 98. § (1a) bekezdése. A tizenhatodik bekezdés harmadik albekezdése a Díjr. 2. § (5)-(7) bekezdése, valamint az 5. § (1), (3) és (6) bekezdése, továbbá a 7. melléklet 7. pontja alapján rendelkezik. Jelen eljárás esetében a jogorvoslati eljárás díja az eljárásért fizetendı igazgatási szolgáltatási díj 50%-a, természetes személyek és civil szervezetek esetén az alapeljárás díjának 1%-a. A tizenhatodik bekezdés negyedik albekezdésébe foglaltak jogalapja a Ket. 44. § (9) bekezdése. Az ügyintézési határidı leteltének napja: 2017. július 4.
- 50 -
Az ügyintézést a jelen határozat postára adásával lezártam, így az ügyintézési határidıt megtartottnak tekintem. A határozatot a Korm. rendelet 28. § (4) bekezdésére tekintettel megküldöm a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére. A határozat hatósági nyilvántartásba vételérıl a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet szerint intézkedik. A Veszprémi Járási Hivatal hatáskörét a Korm. rendelet 9. §-a, a Kvt. 70. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdése és a Ket. 21. § (1) bekezdés c) pontja állapítja meg. Veszprém, 2017. június 1. Tisztelettel: Benczik Zsolt járási hivatalvezetı nevében és megbízásából
Kovács Béla fıosztályvezetı
