1
MELATONINKEZELÉS HATÁSA ANGÓRANYULAK GYAPJÚTERMELÉSÉRE
Lanszki J.1, Thébault R. G.2, Allain D.3 és Eiben Cs.1 1
Pannon Agrártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar, Kaposvár INRA, GÉNÉTIQUE Phanéres La Magneraud, 17700 St. Pierre d’ Amilly, Franciaország 3 INRA, SAGA, B.P. 27, 31326 Castanet-Tolosan Cedex, Franciaország 2
Bevezetés A melatonin a tobozmirigy fő hormonja, a neuroendokrin szabályozás részeként szerepet játszik a szervezet napszaki és évszaki ritmusának szabályozásában. Résztvesz a szőrzetváltás, a testsúlyváltozás, a pajzsmirigy működés, az ivari tevékenység szezonális szabályozásában. Melatoninkezelés hatására a prémesállatok (nyérc, rókák, nyestkutya) őszi szőrzetváltásának befejeződése korábbi időpontra hozható (ALLAIN és ROUGEOT, 1980; VALTONEN et al., 1987; VALTONEN et al., 1990; XIAO, 1996; XIAO et al., 1996). Mérsékelt övi klímán az angóranyúl gyapjútermelésében évszakos ingadozás tapasztalható. A gyapjútermelés nyáron a legalacsonyabb (ROUGEOT és THEBAULT, 1983; ALLAIN és THEBAULT, 1988; ROCHAMBEAU et al., 1994). Melatonin adagolással az angóranyúl gyapjútermelésének nyári csökkenése megelõzhetõ (ALLAIN és THEBAULT, 1988). Hímivarú angóranyulakon júliusban melatoninkezelést végeztünk a termékenység vizsgálata érdekében (LANSZKI et al, 1996), az eredmények azt mutatták, hogy a kezelés hatására javultak, vagy legalább nem romlottak a sperma tulajdonságok a melatoninnal nem kezelt nyulakhoz viszonyítva. Ezzel a kísérlettel egyidõben, de gyapjútermelõ angóranyulakon is vizsgáltuk a melatoninkezelés hatásait. A kétféle vizsgálatot ugyanazon egyedeken nem volt célszerű elvégezni. A kísérlet során célul tűztük ki a melatoninkezelés hatásának vizsgálatát angóranyulak gyapjútermelésére, valamint a testsúly és a takarmányfogyasztás alakulására.
Anyag és módszer A kísérletet a PATE Állattenyésztési Kar Kísérleti- és Tanüzemében, német típusú angóranyulakkal végeztük. Az állatok zárt, de ablakkal ellátott épületben, egyszintes, ponthegesztett dróthálóból készült ketrecekben, egyesével helyeztük el. Az istálló nem volt klímatizálva, a szellõztetés az oldalfalakon kiképzett szúnyoghálóval fedett ablakokon keresztül természetes úton, télen meleg levegõ befúvásával (túlnyomásos rendszer) történt. A hõmérséklet nyáron esetenként meghaladta a 25 °Cot, télen 15-16 °C körül alakult. Az istálló ablakain a fény bejutott, így a természetes fényperiódus érvényesült. A nyulak ad libitum kaptak nyúltápot (nyersfehérje: 17.1 %,
2
nyersrost: 13.2 %, DE: 10.3 MJ/kg), ivóvizet súlyszelepes itatóból tetszés szerinti mennyiségben vehettek fel. A kísérlet részben a nyári napforduló után, 1995. július 18-án, 1996 július 5 és 24-én illetve 1995 november 10-én kezdődött; ekkor az állatok 200-210 naposak voltak Lapocka tájéki bőr alá ültetett, melatonint tartalmazó Regulin implantátummal (Hoechst UK Ltd., No.: 0086/4176, 18 mg melatonin/ implantátum) kezeltük õket. A vizsgálat 1995 nyarán 80 napig, a többi esetben 98 napig (14 hétig) tartott. Az alkalmazott melatonin dózist, az ivart, a kezelés időpontját és a kísérlet idõtartamát az 1 táblázatban foglaltuk össze. 1. táblázat A kísérleti csoportok kialakítása Table 1. Experimental design of melatonin treatment on angora rabbits Kísérlet csoportja (1) 1. kísérlet (7) M1 C1 2. kísérlet M2 C2 3. kísérlet M3 C3
n (2)
Melatonin Ivar Kezelés (4) dózisa (3) idõpontja (5) Nyári kezelés /treatment on summer
6 5
36 mg -
hím
július
male
July
15 15
36 mg -
hím
július
male
July
5 5
36 mg nõ július female July Õszi kezelés/ treatment on autumn
Kísérlet idõtartama (6) 80 nap 98 nap 98 nap
4. kísérlet M4 4 36 mg hím november 98 nap male November C4 4 Notes:(1)= Experiment, (2)= number of animals, (3)= dose of melatonin applied, M= melatonin-treated, C= control animal, (4)= sex, (5)= date of treatment (month), (6)= duration of experiment (days); (7)= experiment A kísérletek beállításakor minden csoportban azonos volt az átlagos testsúly és a megelõzõ nyíráskor mért gyapjú súlya. A nyulakat a kisérlet kezdetén, majd a végén megnyírtuk, mértük az osztályos és az összgyapjú mennyiségét. A gyapjúnövekedés ütemét (nyári idõszakban végzett kezeléseknél) három testtájon: 1: a gerinc mentén a far tájékán, 2: a jobb oldali comb külső felületén 3: a jobb oldali lapockán 5-5 ponton, tíznaponként mértük. A testsúlyt és a takarmányfogyasztást minden héten feljegyeztük. Az adatok statisztikai értékelését ANOVA és T- teszttel végeztük, MS Office (1994), számítógépes program felhasználásával.
3
Eredmények és értékelésük
Testsúly és takarmányfogyasztás Az egyes csoportok kísérlet folyamán megfigyelt testsúlyváltozásának tendenciáját az 1. ábra szemlélteti. A kísérlet kezdetéhez képest az M3 és az M2 csoport testsúlya nõtt a legjobban (38 és 33 %). A szintén nyáron kezelt, de a 80. napon nyírt és a novemberben kezelt angóranyulaknál a kísérlet végén mért testsúly csak csekély mértékben változott (M1: +1.2 %; C1: -2.6 %; M4: -0.6 %; C4: +4 %). A nyírást követően a testsúly általában gyorsabb ütemben nõtt, ekkor ugyanis a takarmányfogyasztás is nagyobb (SCHLOLAUT, 1987; FINZI et al., 1992). Ezt követõen az egyre hosszabb gyapjú (hõstressz) miatt csökkent a takarmányfelvétel (2. ábra) és ezzel együtt a testsúlynövekedés üteme is. A melatoninnal kezelt csoportokban nagyobb volt a napi takarmányfelvétel, mint a kontroll nyulaknál. Ebbõl adódott hogy a kísérlet végén majd minden esetben (három kísérletben) a kezelt nyulak voltak a nehezebbek. A gyapjú súlya A melatonin hatására a júliusban kezelt nõivarú angóranyulak összgyapjútermelése nõtt meg a legjobban (M3: +15,5 %). A nyáron kezelt hímivarú nyulak termelése kevésbé javult, a 80 és a 98 napra nyírt csoportban 4.5 és 9.5 % a különbség. Ezzel szemben a novemberi kezelésnek nem volt semmilyen hatása. A kísérlet alatti gyapjútermelés alakulását az 2. táblázat szemlélteti. ALLAIN és THÉBAULT vizsgálata szerint a tavasszal melatoninnal kezelt nõivarú angóranyulak kb. 12 %-kal több gyapjút termeltek, mint kontroll nyulak. Érdekes egybeesés, hogy SCHLOLAUT (1977) metionin kiegészítés hatására a nõivarban sokkal nagyobb termelésbeli javulást figyelt meg, mint a hímivarban. Az I. osztályú (6 cm feletti szálhosszúságú) gyapjú mennyisége a 80 napra nyírt csoportban nõtt meg a legjobban (M1: 59 %). A 98 napra nyírt két nyári kezelésű csoport közül a hímivarban 14, a nõivarban 9 % javulást figyeltünk meg. A novemberi kezelés pedig hatástalan volt. Az eredmények alapján feltételezhetõ, hogy a melatoninkezelésnek elsõsorban az egyébként gyengébb teljesítmények esetén (nyáron, rövidebb nyírási idõköz, hímivar) van nagyobb hatása. Úgy tűnik, hogy ezekben az esetekben az össz gyapjúhoz képest jelentõsebb javulásra számíthatunk, vagyis a hímivarban és 80 napos nyírási idõköz esetén a kezelés hatására jobban nõ a hosszabb szálú (6 cm feletti) gyapjú aránya.
4
2. táblázat A melatoninnal kezelt és a kontroll angóranyulak nyíráskor mért súlya és gyapjútermelése (átlag±SE) Table 2. The body weight at shearing and wool production of the melatonin-treated and control angora rabbits (M±SE) Csoport
n
(1)
(2)
M1 C1 Eltérés (7) M2 C2 Eltérés M3 C3 Eltérés M4 C4 Eltérés
6 5 15 15 5 5 4 4
Testsúly (kg) (3) 3.33±.... 2.99±.... 11 % 3.46±.... 3.33±.... 1% 4.18±.... 3.76±.... 11 % 3.17±.... 3.31±.... -4 %
Termelt gyapjú (g) (4) I. osztályú (5) Összes (6) 73±13 138±11 46±18 132±20 59 % 4.5 % 123±10 206±8 108±8 188±6 14 % 9.5 % 121±9 212±8 111±16 183±19 9% 15.5 % 62±17 194±44 64±35 192±26 -3 % 1%
Notes: (1)= group, M= melatonin-treated, (C)= control animals (experiments 1, 2, 3 and 4: see on Tab. 1.), (2)= number of animals, (3)=body weight, (4)=wool production weight, (5)= 1st class (length of fibre above 6 cm), (6)=total, (7)=difference between the two groups
A gyapjúhosszúság alakulása A gyapjúhosszúság alakulását ábrázoló 3. ábrán a három testtájon (far, comb és lapocka) mért pehelyszálak átlagos hosszúsága látható. A melatoninnal kezelt, hímivarú angóranyulak gyapjúnövekedése a kísérlet egész idõtartama alatt gyorsabb volt, mint a kontroll állatoké. Ezek az eredmények teljes mértékben megegyeznek az elsõ osztályú gyapjú mennyiségére kapott adatokkal (2. táblázat), vagyis a melatoninkezelés a hímivarú nyulaknál úgy tűnik, hogy elsõsorban a gyapjú intenzívebb növekedésére hat. A nõivarú nyulaknál ezzel szemben a nagyobb szálsűrűségbõl adódhat a jobb gyapjútermelés, mivel a melatoninkezelés alig volt befolyással a gyapjú hosszára. Következtetések Eredményeink azt mutatják, hogy a nyári időszakban természetes megvilágítás mellett termelő angóranyulakba júliusban juttatott exogén melatonin hatására 80 napos nyírási intervallumnál a nyulak gyapjútermelése 4.5 %-kal, a 98 naponkénti nyírásnál ivartól függõen 10-15 %-kal növelhetõ, vagyis ennyivel mérsékelhetõ a gyapjútermelés
5
nyári visszaesése Ez a szint azonban elmarad, attól, amit ALLAIN és THÉBAULT (1988) tavasszal végzett melatonin kezeléssel elért. A melatoninkezelésnek nem volt megfigyelhetõ hatása a téli (rövidnappalos idõszak) gyapjútermelésre. A kísérletek során kapott adatok szerint a hímivarú angóranyulak gyapja gyorsabban nõtt, több volt az elsõ osztályú gyapjú aránya a júliusi kezelés hatására. A nõivarban ezt az összefüggést nem sikerült egyértelműen bizonyítani, ami a kísérlet folytatására, a kérdés több szempontú, részletesebb vizsgálatára hívja fel a figyelmet. Köszönetnyílvánítás A kutatást az OTKA (F 17671) támogatta. Jelen publikáció a magyar-francia kormányközi tudományos és technológiai együttműködés keretében, az OMFB és külföldi szerzõdéses partnere, Le Mistére das Affaires Etrangéres által támogatott kutatási együttműködés eredményeképpen jött létre.
Irodalomjegyzék ALLAIN D., ROUGEOT J. (1980) Induction of autumn moult in mink (Mustela vison Peale and Beauvois) with melatonin. Reprod. Nutr. Dev., 20: 197-201. ALLAIN D., THÉBAULT R.G. (1988) Effects of various melatonin treatments on summer wool production in angora rabbits. 4th World Rabbit Congr., Budapest, 4: 441-448. FINZI A., MORERA P., KUZMINSKY G. (1992) Effect of shearing on rabbit bucks performances in hot ambient conditions. J. Appl. Rabbit Res. 15: 489-494. LANSZKI J., ALLAIN D., THÉBAULT R.G., BODNÁR K., RADNAI I., EIBEN Cs., LENGYEL K. (1996) The effects of various melatonin treatments on the summer semen characteristics of angora rabbits. 6th World Rabbit Congr. Toulouse, 1: 365-370. MS Office (1994). Version 4.2, Microsoft Corporation ROCHAMBEAU H., THÉBAULT R.G., ALLAIN D., VRILLON J.L. (1994) Genetic and non-genetic factors affecting fibre production in French Angora rabbits. European Fine Fibre Network, Occasional Publ., 1: 147-163. ROUGEOT J., THÉBAULT R.G. (1983) Variations saisouniéres de la composition et de la structure du pelage; example du lapin angora. Ann. Zootech., 32: 287-314. SCHLOLAUT W. (1977) Kurzberichte über Leistungsprüfungen und Versuche Arbeitsgebiet Kaninchen 1962-1977. Hessische Landesanstalt für Leistungsprüfungen in der Tierxucht. Neu-Ulrichstein. SCHLOLAUT W. (1987) Angora rabbit housing and management. J. Appl. Rabbit Res., 10: 164-169. XIAO Y., FORSBERG M., LAITINEN J.T., VALTONEN M. (1996) Effects of melatonin implants on winter fur growth and testicular recrudescence in adult male raccoon dogs (Nyctereutes procyonoides). J. Pineal Res. 20: 148-156. XIAO, Y. (1996) Seasonal testicular and moulting cycles in the adult male raccoon dog (Nyctereutes procyonoides) and the effects of melatonin mplants. Ph.D. thesis, Kuopio, Finland. 59 pp. VALTONEN M., BLOMSTEDT L., PÖLÖNEN I. (1987) It is possible to speed up the development of the winter coat? Finsk Palstid. 4: 223-225. VALTONEN M., JALKANEN L., BLOMSTEDT L. (1990) Possible use of melatonin in fur animal production. rd 3 Int. Symp. of Fur Animal Sci., 8pp.
6
THE EFFECTS OF MELATONIN TREATMENT ON WOOL PRODUCTION IN ANGORA RABBITS
Angora rabbits in natural photoperiod were treated at 200-210 days of age, the animals divided into 2 groups (administered with 36 mg exogenous melatonin subcutanously or untreated control). The characteristics on the basis of the experiments (date of the treatment, shearing interval, number of animals, sex): 1st experiment: July, 80 days, n=11, males; 2nd experiment: July, 98 days, n=30, males; 3rd experiment: July, 98 days, n=10, females; 4th experiment: November, 98 days, n=8, males. The feed intake was higher in the melatonin-treated groups, but the difference was not significant. The changes in body weight in the treated and control groups were as follows: 1st experiment: 138 and 132 g (4.5 %), 2nd experiment: 206 and 188 g (9.4 %), 3rd experiment: 212 and 183 g (15.5 %), 4th experiment: 194 and 192 (1 %). The largest quantity of wool production was the influence of the melatonin treatment in the female group (+15.5 %); the length of fine fibre and the weight of the wool were higher in the melatonin-treated male groups than in the control. The melatonin treatment in November had no effect on wool production. 1/a ábra / Figure 1/a testsúly, kg (1) 4
3.5 3 2.5 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10 11 12 13 14
M1 C1 M2 C2 trend (M1) trend (C1) trend (M2) trend (C2)
hét (2) 1/b. ábra / Figure 1/b M3 C3 M4 C4 trend (M3) trend (C3) trend (M4) trend (C4)
4 3.5 3 2.5 0
1
2
3
2/a. ábra / Figure 2/a.
4
5
6
7
8
9
10 11 12 13 14
7
tápfogyasztás, g (3) 180 130 80 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13 14 hét (2)
M1 C1 M2 C2 trend (M1) trend (C1) trend (M2) trend (C2)
2/b. ábra / Figure 2/b M3 C3 M4 C4 trend (M3) trend (C3) trend (M4) trend (C4)
200 150 100 50 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
1. ábra Angóranyulak testsúlya a kísérletek ideje alatt Figure 1.The body weight of angora rabbits during experiments 2. ábra Angoranyulak tápfogyasztása a kísérletek ideje alatt Figure 2. Feed intake of angora rabbits during the experimental period Notes: (M= melatoninnal kezelt/ melatonin treated, C= kontroll/ control, (1)=body weight, (2)= weeks, (3)=feed intake)
8
3. ábra / Figure 3. gyapjúhosszúság, mm (1) 80
*
M1 C1
60
*
40 20 0 10
20
30
40
50
60
70
80 nap (2)
3/b ábra / Figure 3/b 80
M2 C2
60 40 20
**
***
***
***
**
**
**
**
20
30
0 10
40
50
60
70
80
90
98
40
50
60
70
80
90
98
3/c ábra / Figure 3/c 80
M3 C3
60 40
*
20
*
0 10
20
30
3. ábra Melatoninnal kezelt (M) és kontroll (C) angóranyulak pehelyszál- hosszúságának alakulása Figure 3. The length of the fine fibre of melatonin-treated (M) and control (C) angora rabbits (1)= length of fine fibre, (2)= days * p<0.05, ** p<0.01, *** p<0.001
