MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY
Élelmiszerek és sportélelmiszerek újszerű nyomonkövetési rendszerei, eredetvédelme és a biztonságosságuk garantálása analitikai, sport- és táplálkozás-élettani vizsgálatok révén
TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV
Konzorciumvezető: Eszterházy Károly Főiskola
2012
Tartalom 1. HELYZETÉRTÉKELÉS ....................................................................................................... 1 1.1. A PROJEKT GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI HÁTTERÉNEK BEMUTATÁSA..................................................................................................................... 1 1.2. A PROJEKT INDOKOLTSÁGA ................................................................................... 2 1.2.1. A szakterület elemzése ......................................................................................... 2 1.2.2. A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása............................... 4 1.2.3. Szakmapolitikai, jogi háttér ...................................................................................... 7 1.2.4. A projekt céljainak kapcsolódása az ÚSZT céljaihoz .............................................. 7 1.2.5. A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához .............................. 8 2. A PROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI ..................................................................... 8 2.1. A PROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA ........................................................ 8 2.2. A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁSTERÜLETE ............................................................................... 13 2.3. Az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek bemutatása........................................ 16 2.4. Indikátorok .................................................................................................................... 19 3. A SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES ÜTEMEZÉSE .............. 20 3.1. A TERVEZETT FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA ........................................................ 20 3.1.1. A megvalósulás helyszíne .................................................................................. 20 3.1.2. Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása. 20 3.1.3. A fejlesztés hatásainak elemzése........................................................................ 20 3.1.4. Pénzügyi terv .......................................................................................................... 23 3.1.5. Kockázatelemzés .................................................................................................... 29 3.2.1. Az előkészítésének és megvalósításának részletes feladatai és ütemezése ............ 32 3.3. A támogatási és finanszírozási feltételek bemutatása ............................................... 38 4. PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI ....................................... 38 4.1. A PROJEKTGAZDA ÉS PARTNEREINEK BEMUTATÁSA ................................... 38 4.1.1. A projektgazda bemutatása ................................................................................ 38 4.1.2. A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása ......................................... 40 4.1.3. A projektgazdának és partnereinek a projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása ........................................................................................................................ 41 4.2. A MEGVALÓSÍTÁS ÉS A FENNTARTÁS SZERVEZETE ..................................... 44 5. A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA, KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG ............. 46 5.1. A KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZEFOGLALÓ LEÍRÁSA ........... 47 5.2. A CÉLCSOPORTOK ÉS AZ ÉRINTETTEK KOMMUNIKÁCIÓS SZEMPONTÚ ELEMZÉSE, KOMMUNIKÁCIÓS ÜZENETEK MEGFOGALMAZÁSA....................... 48 5.3. KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK AZONOSÍTÁSA ................................................. 49 5.4. KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEMTERV ............................................................................. 50
1.1. A PROJEKT GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI HÁTTERÉNEK BEMUTATÁSA Az Észak-magyarországi régió társadalmi, gazdasági környezete Az Észak-magyarországi régió, jelentős lemaradásban van az ország többi területével szemben. Ezekből a hátrányokból csak a legjelentősebbek: - az egy főre jutó GDP esetében utolsó a régiók között, - 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma, - a munkanélküliségi ráta a régió egészében magasabb az országos átlagnál, - csökkenő lakosságszám, - jelentős elvándorlás és elöregedés, - romák által legnagyobb számban lakott régió – szegregálódó települések, - magas a tartós munkanélküliek száma - a nagyszámú szabad munkaerő, alacsony fogyasztási színvonalat eredményez, - a szakképzett, kvalifikált munkaerő elvándorol a térségből, - a képzettségi hiányok korlátozzák az elhelyezkedési esélyeket és a gazdaság talpra állítását. A humán tőke alapvető jellemzőit tekintve (a népesség százalékos részvétele a közép és felsőoktatásban, a magas képzettséget igénylő munkahelyeken dolgozók aránya, a diplomával rendelkezők aránya, stb.) megállapítható, hogy a Régió halmozottan hátrányos helyzetben van. Az egy főre jutó GDP az országos átlagnak mindössze kétharmada, az Európai Unió átlagának pedig pontosan az egyharmada. A gazdasági fejlettség egyéb mutatói is a térség hátrányos helyzetét mutatják: a működő gazdasági szervezetek száma mindössze 81 ezer, ami csupán 9,3%-a az ország vállalkozásainak, a régió az országban foglalkoztatottak számából csupán 8,7%-kal részesedik”. (Forrás: Magyarország régiói és megyéi. ÉszakMagyarországi Régió.) Vállalkozási szempontból mintegy kétszeres a különbség a legaktívabb és legkevésbé aktív régiók között. Különösen rossz helyzetben van az Észak-Alföld és Észak-Magyarország, aminek oka elsősorban a humán feltételekben kereshető. (Forrás: Nemzeti Fejlesztési Terv 2004–2006). Az Észak-Magyarországi Régió és más régiók megfelelő adatainak összehasonlítása során kiderül, hogy a régió a munkanélküliek számát tekintve az első helyen áll, ugyanakkor az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások számát tekintve a rangsorban az utolsó. Az Észak-magyarországi régióban a munkanélküliségi adatok az utóbbi években folyamatosan romló tendenciát mutatnak. Az ÁFSZ adatai alapján Észak-Magyarországon 2008-ban 56 700 fő volt munkanélküli, míg a foglalkoztatási ráta mindössze 50%-os volt. 2009 első félévének végén az országban 549 447, a régióban 105 214 főt tartottak nyilván álláskeresőként. Az Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ legfrissebb adatai alapján (2009. szeptember) a régióban 12 895 fő volt a pályakezdő álláskeresők száma. Létszámuk 1649 fővel haladta meg a 2008-as adatokat, mely 14,7%os emelkedésnek felel meg. A létszámbővülés Heves megyében volt a legintenzívebb (21,2%) míg Nógrádban 16,2, BorsodAbaúj-Zemplén megyében pedig 12,7% volt ez az arány. További probléma forrása, hogy a meglévő szabad munkaerő nem a megfelelő képzettséggel rendelkezik, ezért munkaerő-piaci esélyeik folyamatosan romlanak. A szakképzettek és a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok egy része pedig elvándorol a régióból. Így a munkaerő-piaci kínálat oldalán az alacsonyabb iskolai végzettségűek aránya nő. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a régióban az országos állapotnál lényegesen alacsonyabb. A munkaerőpiac ez irányú kedvezőtlen tendenciái elriasztják a befektetőket, akadályozzák az új vállalkozások betelepülését. A Nemzeti Fejlesztési Terv (2007-2013) fő fejlesztési irányai kidolgozása közben az Észak-magyarországi régióban az elmaradott kistérségek térségi jelentőségű gazdasági-társadalmi integrációinak kialakítása, fejlesztése (projektláncok) az egyik fontos fejlesztési prioritásként került meghatározásra. A hazai és európai tapasztalatok azt mutatják, hogy valódi szerves fejlődést csak integrált, a helyi viszonyokat messzemenően figyelembe vevő, megfelelő partnerségi hálózattal alátámasztott programok tudnak generálni. Véleményünk szerint az Észak-magyarországi régióban ez csak a térségi adottságokra alapuló, a helyi erők részvételével zajló folyamatokkal érhető el. A különböző szintű vertikális (lokális, kistérségi, megyei, regionális) és horizontális (önkormányzatok, kormányzati szféra, civil szervezetek, magánszféra) partnerségek kialakulását tevékenységükkel segítő szakértők katalizátorként tudnak közreműködni a fejlesztésekben, így szerepük kulcsfontosságú. A területfejlesztésben egyre nagyobb jelentősége van a helyi erőforrásokat mobilizálni képes programoknak és projekteknek, így az olyan szakembereknek is, akik képesek kezdeményezni, illetve lebonyolítani ilyen folyamatokat.
A társadalmi-gazdasági problémák felsőoktatási vonatkozásai A régió felsőoktatása problémákkal küzd mind a képzési struktúra, mind a képzés minőségének tekintetében. A legnagyobb problémát az okozza, hogy a felsőoktatási intézmények kínálata nem alkalmazkodott kellőképp a gazdaság megváltozott igényeihez és a tudásalapú társadalom követelményeihez, a szakképzési kínálat nem tudott megfelelően alkalmazkodni a régió gazdasági igényeihez. Továbbá hiányosságként jelenik meg, hogy általában az oktatás nem fektet elég hangsúlyt a hallgatók készségeinek fejlesztésére, így korlátozott a lehetőségük arra, hogy megfelelő gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek a diploma átvételét megelőzően. Ezek a problémák a felsőoktatási intézmények és a régió gazdasági szereplői és a közszféra közötti alacsony intenzitású kapcsolatokban keresendők. A hátrányok csökkentése, a régió ver-
1
senyképességének javítása jórészt az adott régió erősségeire alapozott, a gyengeségeinek mérséklését szolgáló, a vállalkozói szemléletet erősítő oktatással, a vállalkozói készségeket fejlesztő programokkal, folyamatos tanulásra ösztönzéssel érhető el. A gazdasági fejlődés regionális lehetőségei, perspektívái világszerte és Magyarországon is a felsőoktatás, a kutatások és a gazdaságfejlesztés homlokterében álló témák. A fejlett országok is sikerrel szorgalmazzák és megvalósítják a felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti kapcsolatok erősödését, és a kapcsolatokból létrejött ipari körzetek, hálók kiépülését.
Célkitűzések a társadalmi- gazdasági- környezeti változók tekintetében Az Eszterházy Károly Főiskola, mint regionális és országos beiskolázású felsőoktatási intézmény, hatással van szűkebb és tágabb társadalmi, gazdasági környezetére.
Elérhető társadalmi-gazdasági előnyök Az átalakuló Európai oktatási térségben az új kihívásokra csak azok az intézmények fognak sikerrel válaszolni, akik pontosan ismerik a világot, amelyben élnek. Az Eszterházy Károly Főiskola fontosnak érzi, hogy az intézmény egy sikeres bázisa legyen az Észak-Magyarországon folyó képzésnek. A bolognai folyamat térnyerésével párhuzamosan a régióban tanuló hallgatók számára kívánunk kiváló tanulási körülményeket biztosítani. Ez természetesen az oktatók számára színvonalas oktatási és kutatási lehetőségeket kell, hogy biztosítson. A régió helyzete indokolja, hogy a környező településeken tanuló tehetséges, de nem tehetős, hallgatóknak is tanulási lehetőségeket biztosítsunk. Ez lehetővé tenné, hogy kiteljesedjenek és a távolabbi jövőben visszatérésükkel, segítsék régiónk felemelkedését. A projekt az alábbi igényeket és szükségleteket kívánja kielégíteni: - gyakorlatorientált, önálló- és csoportmunkára ösztönző, gazdasági feladatok megoldására alkalmassá tevő természettudományos képzések, - különböző kutatási feladatok magas színvonalú megoldása, csúcstechnológiát felvonultató gép és műszerpark, eszközháttérrel, - a regionális együttműködések erősítése a felsőoktatás és a gazdasági szféra között, - intenzívebb együttműködés a nemzetközi területeken. Ezek eredményeként várhatóan: - természettudományos és informatikai szakterületeken tanulók és végzettek számaránya nő, - csökken a munkanélküliség, - a munkaerőpiacon jól képzett szakemberek jelennek meg, - a gazdaság és a felsőoktatás helyi potenciális résztvevői között aktív kapcsolat kialakulása várható, - javul a KKV-k versenyképessége, - nő a régió versenyképessége. A fejlesztés eredményeként lehetővé válik az oktatói, kutatói, hallgatói szolgáltatások minőségének és számának emelése. E két fontos egymást kiegészítő tevékenységgel a főiskola versenyképességének növekedése várható. A gyakorlatorientált, versenyképes tudással rendelkező friss diplomások nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni a helyi és a regionális vállalkozásoknál. Ezáltal a projekt várhatóan hozzájárul a helyi, illetve a régióban működő vállalkozások versenyképességének javításához is. A várt társadalmi-gazdasági hatások: - intézményi versenyképesség növekedése, - a régió versenyképességének növekedése, - csökken a migráció, a fiatal szakemberek nem hagyják el lakóhelyüket, - a célkitűzések logikai kapcsolódása egymáshoz.
1.2. A PROJEKT INDOKOLTSÁGA 1.2.1. A szakterület elemzése A gazdasági környezet jellemzése Jelenleg az európai élelmiszer-előállítás csökkenő részét teszi ki a világ teljes termelésének, mely súlyos gazdasági következményeket von maga után, hiszen a piaci pozícióvesztés hosszú távon veszélyezteti a szektor fejlesztési lehetőségeit és gazdasági potenciálját. A kedvezőtlen folyamatok megszűntethetőek a fogyasztói trendekhez történő jobb alkalmazkodással, és az egészségvédő hatású új termékek hatékonyabb minőség-, és eredetellenőrzésével, ami az agrárélelmiszeripari szektor növekvő versenyképességéhez vezethet. Az Európai Unió feldolgozóiparában az élelmiszeripar fontos szerepet tölt be, arányait tekintve 13 %-os részarányt képvisel. Ebből az Európai Unióra vonatkozó élelmiszeripari termelés több mint 90 %-át az EU15-ök adják. Magyarországot tekintve ez a részarány - az EU 25-ből - 1 % körüli, amellyel a 16. helyet foglalja el. A magyar bruttó termelés tartósan alacsony szintet mutat (feldolgozóiparon belül a 2. helyről a 3.-ra esett vissza). Az élelmiszer-gazdaság helyét a magyar nemzetgazdaságban az alábbi ábra szemlélteti:
2
25,0 20,0
Részarány a foglalkoztatásban
15,0 %
Részarány a GDP termelésben
10,0
Részarány az exportban
5,0
09
08
20
07
20
06
20
05
20
04
20
03
20
01
20
01
20
00
20
20
19
95
0,0
Mivel az emberek átlagosan jövedelmük 40 %-át költik élelmiszerekre, jogosan igényelhetik olyan termékek piaci megjelenését, melyek pozitív élettani hatásúak és hozzájárulhatnak egészségük megőrzéséhez. A projekt megvalósításával ezen igényekre válaszolva dolgozunk ki új élelmiszerbiztonsági-eredetvédelmi rendszert klinikailag is tesztelt, garantált hatású, bioaktív hatóanyagokat tartalmazó funkcionális élelmiszerek ellenőrzésére-nyomonkövetésére, illetve dolgozunk ki új vizsgálati paramétereket és módszereket, valamint tudományos kutatásokra alapozott, hatékony és a maximális biológiai hatás megtartását szolgáló új eljárásokat. Az eredet és a minőség felértékelődött, ebből adódóan a kínálatvezérelt piacból keresletvezérelt piaccá változott. Ezt döntően meghatározza az, hogy egyre több tudományos bizonyíték igazolja a táplálkozás egyértelmű hatását az egészségi állapotra. A funkcionális élelmiszerek közel 120 Mrd USD érétkű globális piacát tekintve az USA 35 %, Európa 32 %, Japán 25 % és az egyéb országok 8 %-ot részesedést képvisel. Az Euromonitor International a 2005-2009 közötti időszakra pedig 20%-os növekedést prognosztizált a feltörekvő országokban. Az értékesítés növekedésére világszinten 2002-2004 között 35 %-os, 2004-2009 között 27 %-os volt. Az USA-ban évente több száz új termék jelenik meg. A legkedveltebb funkcionális termékek: probiotikus tejtermékek, margarin és sütőipari termékek.
A társadalmi környezet és piaci igények a szektorban
A statisztikák szerint a civilizációs betegségek a világ összes halálozásának 59%-áért felelősek és az optimális táplálék-felvétellel a civilizációs betegségek 25-70%-a megelőzhetőek megfelelő táplálkozási szokások kialakításával, megfelelő tápanyagbevitellel. Hazánkban közel 2,5 millióra tehető a magas vérnyomásban, míg több, mint 1 millióra a szívés érrendszeri betegségekben szenvedők száma, ami tudatosabb és helyesebb táplálkozással lényegesen csökkenthető lenne. Ezen túl megfigyelhető mind Magyarországon, mind világszerte az anyagcsere-betegségekben szenvedő, valamint élelmiszerallergiás tüneteket mutató betegek számának ugrásszerű megnövekedése. Fontos megemlíteni az új trendek kialakulásában és a fejlesztési irányok meghatározásában döntő tényezők között az elöregedő társadalom által generált új igényrendszert (specializált, individualizált fogyasztási szerkezet). Ebből is következik, hogy a lakosság 37 %-a vágyik kisebb testsúlyra, valamint a fogyasztók 67 %-a többet szeretne tenni saját egészsége érdekében. Világviszonylatban a 3 év alatti gyerekek átlagosan 2,5 %-a szenved tehéntej allergiától, ez az érték azonban Skandináviában 7-8 % Host és mtsai szerint, míg Nestle írásában ez az arány a Föld egyes területein a 20 %-ot is meghaladja. Haenlein szerint a kecsketejjel történő kezelés a probléma 30-40 %-át is megoldhatja. A kazeinek és savófehérjék genetikai polimorfizmusainak változatai adják a tehéntej allergia komplexitását, ezért is nehéz egyértelműen kijelenteni, melyik fehérjefrakció felelős az allergiás reakciókért. Ezért bírnak különös jelentőséggel az allergén hatású fehérjék vizsgálatát, illetve azok lehetséges kiiktatását célzó vizsgálataink. A nemzetközileg is innovatívnak és újnak számító funkcionális termékekben jelentős gazdasági potenciál rejlik, mivel az igazoltan gyógyhatású funkcionális élelmiszerek, termékek piaca expanziós fázisban van. Ennek ellenére a fokozottan kedvező élettani hatású funkcionális élelmiszerek köre még igen korlátozott A termékek a gasztroenterológiai, dietetikai betegségekben szenvedők mellett az egészséges fogyasztók körében is várhatóan nagy népszerűségnek fognak örvendeni, mivel napjainkban a korszerű, egészséges táplálkozás, illetve a mesterséges adalékoktól mentes, bioaktív hatóanyagokban gazdag élelmiszerek fogyasztása egyre inkább előtérbe kerül. Az utóbbi években a tudatos fogyasztók számának dinamikus bővülését lehet tapasztalni világszerte, melynek megfelelően az élelmiszeripar aktuálisan három fő stratégiai fejlesztési irányt mutat: funkcionális élelmiszerek változatainak bővítése és előállításuk volumenének fokozása, organikus v. bioélelmiszerek kifejlesztése és gyártásának bővítése (a teljes élelmiszerforgalom 10%-át teszi ki az Unióban), nemzeti vagy regionális sajátosságoknak megfelelő speciális élelmiszerek minőségbiztosítási rendszerének fejlesztése és piacának bővítése
3
A jelen projektünkben specifikált fejlesztési irányok meghatározásakor az alábbi tendenciákat, tudományos eredményeket vettük figyelembe: - A civilizációs betegségek terjedése, illetve a wellnes-trend előtérbe kerülése. - Az élelmiszer nyomonkövetési és eredetvédelmi rendszerek bár működnek ugyan Európában, azonban nem eredményezték a veszélyhelyzetek és az élelmiszerbiztonsági problémák számának csökkenését. Ezen rendszerekhez való fogyasztói hozzáférés korlátozott. - Átfogó adatbázis még mindig nem létezik az élelmiszerbiztonsági paraméterek vonatkozásában, és nem mindegyik egyedi kontaminánst vizsgálják rendszeresen. - Határozott szükség mutatkozik az eredetiség megállapítását szolgáló hiteles, új módszerek kifejlesztésére. - A sprtélelmiszerek hiányzó minőségbiztosítási kritériumrendszerét illető probléma Magyarországon közvetlenül 3-400 ezer embert érint, míg Európai Uniós szinten ez a célcsoport 50 millió főre tehető. - Az International Nutrition Federation által ajánlott stratégia egyik központi eleme az igazoltan élettani előnyökkel bíró hatóanyagokban gazdag természetes növényi források intenzívebb használata, illetve a különböző állatoktól származó tejek keverésével létrehozható termékkör-bővítés. - Világszerte növekvő támogatással ösztönzik az élelmiszerek funkcionalitásának növelésével létrejövő újgenerációs termékfejlesztéseket. - Pozitív élettani hatást érdemben bizonyító, klinikai tesztekkel rendelkező termékek jelenleg csak nagyon csekély számban vannak forgalomban. - Jelentős niche marketként fog jelentkezni az életkor specifikus élelmiszerek köre. - Különböző növényi és állati források kombinált használata változatos biológiai hatású termékek előállítását teszi lehetővé. - Az EU „HEALTHGRAIN” kutatási programja azzal a céllal jött létre, hogy csökkentsék az európai fogyasztók körében az anyagcsere-betegségek kockázatát azáltal, hogy növelik a bioaktív gabona komponensek elérhetőségét az élelmiszerekben, továbbá azonosítsák és csökkentsék az élelmiszerekben előforduló allergén források számát, menynyiségét. - mind nagyobb igény mutatkozik a csökkentett allergéntartalmú termékek iránt. Korábbi kutatások igazolták, hogy egyes spelta fajták lisztjéből készült termékek fogyasztása nem okoz allergiás tüneteket az egyébként búza termékektől allergiás tüneteket produkáló betegek körében. - A rekreáció térnyerésével, illetve az egyes bioaktív hatóanyagok fogyasztása bővülésével egyre fontosabbá válik információval rendelkezni a tényleges hasznosulás és a szervezet aktuális terhelésének intenzitása közötti összefüggésről.
Projektünk kapcsolódása a fenti trendekhez A funkcionális élelmiszerek csoportjába tartozó azon, újonnan kifejlesztett termékek jelentősen javítják és bővítik azon élelmiszerek választékát, melyek kedvező biológiai hatását tudományos vizsgálatokkal támasztották alá. Az összetétel legkorszerűbb tudományos ismeretek alapján történő tervezése, annak biológiai modellkísérletekkel történő beállítása, illetve a hatásnak a technológiai eljárásokhoz illeszkedő optimalizálása teszi igazán speciálissá és értékessé a kifejlesztett élelmiszereket. Az általunk végzett alapkutatásokkal megalapozott termékfejlesztések egy része az újszerű, speciálisan előállított és kezelt bioaktív vegyületek alkalmazása által fog új piaci szegmenst nyitni, másrészt a humánklinikai kísérletek által igazolt élettani hatás tudományos dokumentációja biztosít unikális jelleget, hiszen a nagyszámú, hasonló élelmiszer közül nagyon kevésnek bizonyított biológiai tesztekkel a pozitív élettani hatása. A biológiai hatást laboratóriumi modellkísérletekkel, állatkísérletekkel és humánklinikai tesztekkel igazoljuk, mivel ezt tartjuk a piacon történő pozíciónyerés, illetve az exportképesség kulcselemének, tekintettel arra, hogy a hasonló típusú gyártmányok klinikai tesztek hiányában csak „bizalmi tőkére” építenek. Ezen nemzetközileg is innovatívnak és újnak számító termékek jelentős exportképességgel bírnak, mivel a mérvadó piacfigyelő cégek trendelőrejelzései szerint az igazoltan egészségvédő funkcionális élelmiszerek piaca lesz a közeljövő egyik legintenzívebben fejlődő szegmense. A termékek az egészséges fogyasztók körében is várhatóan nagy népszerűségnek fognak örvendeni, mivel napjainkban a korszerű, egészséges táplálkozás, illetve az aktív hatóanyagokban, nyomelemekben, esszenciális zsírsavakban, pre-, és probiotikumokban, aminosavakban, ásványi anyagokban gazdag élelmiszerek fogyasztása egyre inkább előtérbe kerül. A projekt során feltárjuk a funkcionális hatóanyagok igen széles körét számos különböző tejalapanyagot bevonva vizsgálataink körébe, annak érdekében, hogy a leghatékonyabb komponenseket alkalmazva a legoptimálisabb hatású funkcionális élelmiszert legyünk képesek kifejleszteni.
1.2.2. A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása Nyomonkövetési-eredetvédelmi-élelmiszerbiztonsági rendszerek hiányosságai Nyomonkövetési rendszerek működtetését 178./2002. számú EK rendelet 2005. január 1-jétől kötelezően írja elő minden élelmiszergyártás és –forgalmazás területén működő vállalkozás számára. A nyomonkövetés, és így az eredetiség igazolásának technikájára viszont nincs egységes szabályozás, azt minden vállalkozásnak a saját termékének és alkalmazott technológiájának megfelelően kell kidolgoznia. A jelen hazai (és EU-s) gyakorlatban alkalmazott rendszerek csak a hatósági előírásnak, a visszahívhatóság biztosításának igyekeznek megfelelni. A minőségi célok támogatása, a
4
specifikus információ ellenőrzésének elősegítése, a releváns információk célba juttatása, a gazdasági hatékonyság növelése kimarad a működtetés céljai közül. A szokványos termékeknél magasabb hozzáadott értéket képviselő egészségvédő hatású, illetve sportélelmiszerekre vonatkozóan nem létezik minden igényt kielégítő, korszerű, költséghatékony nyomonkövetési rendszer. A hagyományos termékváltozatokra kidolgozott megoldások ugyanis éppen az értéktöbbletet és biológia előnyöket jelentő összetevők, illetve a szennyezők mennyiségi és minőségi követését nem tudják kielégíteni. Ily módon nincsen működő megoldás a funkcionális hatóanyagokkal (pl. antioxidánsok, prebiotikumok, esszenciális aminosavak, zsírsavak, vitaminok, nyomelemek, probiotikus baktériumok) kapcsolatos eseti kockázatok feltárására, folyamatos, lehetőleg on-line követésére sem. Ezen funkcionális összetevőknél pedig különös figyelmet érdemelnek az eredetükkel kapcsolatos veszélytényezők, ill. az egyedi, pozitív biológiai hatás kifejtésében bekövetkező esetleges változások felismerése. A jelenlegi eredetvédelmi-nyomonkövetési rendszerek hiányosságai: Az alapanyagokkal kapcsolatos információk kezelésére használt jelenlegi megoldások is többféle gyengeségekkel bírnak, melyek jelentősen csökkentik a funkcionális élelmiszerek biztonságosságának, eredetiségének és magas minőségének garantálhatóságát. - A legelterjedtebben használt papír alapú bizonylatolási rendszerben jelentősek a hamisítás lehetőségei, és gyakran kétséges a termék alapanyagai földrajzi származása. - Az egyedi, pozitív biológiai hatású komponensek analitikai vizsgálatára nem terjednek ki. - Az egyes tételek megkülönböztethetőségének, illetve egyéb specifikus információk hiánya. - A kontaminánsoknak csak szűk csoportjait, és azokat is csak eseti alapon vizsgálják. - A funkcionális termékek egészségvédő hatásainak a technológiai tényezők hatása következtében előálló módosulásának követésére nem fektettek hangsúlyt, pedig a gyártás, a tárolás és a mátrixhatás következtésben jelentős változások következhetnek be. - A fenti okok miatt értelemszerűen hiányoznak a már létező vállalatirányítási rendszerekkel való összekapcsolódás lehetőségei, melyeknek nyilvánvaló szerepe lenne az élelmiszer előállításával kapcsolatos információk egy platformon való kezelésében.
Az eredetiségvizsgálat szakmai alapjai és növekvő jelentősége A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzése kiemelkedő fontosságú feladat, melynek megoldása során a következő kihívások jelentkeznek: bizonytalan eredetű termékek volumenének növekedése a piacon, a hatósági vizsgálatok körének beszűkülése, a vállalkozások forráshiány miatt igyekeznek a vizsgálatokat minimalizálni, a dokumentációs rendszer sokféleségéből adódó gyenge áttekinthetősége, korszerű nyomonkövetési rendszerek teljes hiánya, a technológiai folyamatok és az adalékolás nem kellően kontrollált volta. a komplex vizsgálatok és egzakt paraméterrendszer hiánya.
Adekvát élelmiszerbiztonsági paraméterek, illetve hatékony analitikai és molekuláris biológiai módszerek hiánya Az egészségmegőrzés, ill. a sportteljesítmény fokozása iránt növekvő igény egyre több hozzáadott bioaktív összetevőből álló termék kifejlesztését indítja el. A funkcionális és a sportélelmiszerek iránti, a szokványos változatokénál nagyobb minőségi elvárások kielégítésére nincsenek felkészülve a gyártók, a kereskedők, de a mérési-szolgáltatást végző laboratóriumok sem. Az élelmiszer komponensek kémiai szerkezet és élettani hatás szempontjából való változatossága a belőlük előállítható termékek sokféleségével együtt gyakorlatilag kezelhetetlen helyzetet teremtenek a jelenlegi élelmiszerbiztonsági megközelítés számára. A magas hozzáadott értékű, a szokványost meghaladó minőségű termékekkel kapcsolatos alapvető fogyasztói elvárásnak része az élettani hatás garantált érvényesülése mellett a magasabb biztonságosságra vonatkozó igény is. A növénybiológiai, az élelmiszertudományi és az élelmiszeripari kutatások jelentős része egyre inkább a speciális minőségű, bioaktív komponensekben gazdag valamint az allergénekben szegény élelmiszerforrások azonosítása, nemesítése, kutatása irányába tolódik el. A gabona és a tej, mint alapanyag, ill. hatóanyagforrás számos fizikai, kémiai és biológiai veszélytényezőnek van kitéve, melyek kiiktatására tett erőfeszítések ellenére gyakoriak a velük kapcsolatos élelmiszerbiztonsági kifogások. A korábbi évek élelmiszeripari fejlesztései során több olyan adalékanyagot használnak, melyekkel ugyan meghosszabbítható az élelmiszerek eltarthatósága, és fokozott aroma-, illetve illathatás érhető el, azonban a legtöbb esetben ezek az adalékanyagok nem természetes forrásból származnak, ez által kérdéses a biztonságosságuk, és egyre csökken irántuk a fogyasztók érdeklődése is („E-szám fóbia”). A fogyasztók egyre inkább preferálják a természetes forrásból származó élelmiszerösszetevőket alkalmazó termékeket, így ez meghatározza a funkcionális élelmiszerek fejlesztési irányait is.
5
Projektünk hozzájárulása a probléma kezeléséhez A fogyasztói bizalom csakis megbízható, hiteles, egyértelmű és jól hozzáférhető információkkal fokozható, amelynek integráns része a mi esetünkben a pozitív biológiai hatás igazolása. A megközelítés összetettségének megfelelően komplex paraméterrendszer felállítása a célunk, mely paraméterek együttese mintegy ujjlenyomatként jellemzi a terméket, komplexitásával biztosítva a tételek minél biztonságosabb azonosítását. Fontos továbbá, hogy a fentebb vázolt kérdések külön-külön is megválaszolhatók legyenek, erre az ujjlenyomat leginkább jellemző jegyének, jegyeinek alapján adható a legjobb megoldás. A komplex rendszerünk specifikus előnyei, melyek eddig nem érvényesültek: - Egyetlen paraméter és annak mérésére kifejlesztett eljárás nem elégséges erre: jól megválasztott paraméterek komplex rendszerével lehet megbízhatóan azonosítani egy-egy természetes anyag eredetét, - Egyedi, specifikus paraméterek kifejlesztése, illetve azok analíziséhez nélkülözhetetlen új módszerek kidolgozása. - a bioaktív összetevők mennyisége és minősége a termék előállításának bármely fázisában ellenőrizhetővé válik, - az esetleges hibák még az adott anyagtétel felhasználása előtt kiszűrhetőek, - a termékek magas hozzáadott értéke állandóan biztosítható a gyártás során, - a gyártás vagy a forgalmazás során fellépő, az elvárt biológiai hatást maradéktalanul teljesíteni nem képes terméktételeknek a fogyasztóhoz való elérését meg lehet akadályozni.
Speciális műszaki újítások szükségessége
A szenzorkutatások az utóbbi évtizedekben világszerte az érdeklődés középpontjába kerültek, elsősorban a szenzorok nagy szelektivitása, illetve a mérések egyszerűsége, gyorsasága, megbízhatósága és költségkímélő jellege következtében. Új bioszenzorok megtervezése és kifejlesztése különösképpen szükségszerű az általunk felölelt alkalmazási területeken, mivel, jelenleg a releváns élelmiszerbiztonsági és minőségi paramétereknek csak igen korlátozott körének megállapítására áll rendelkezésre on-line követésre is alkalmas szenzor. Az eredet-, és minőségellenőrzés egy igen költséghatékony, gyors és megbízható módjának tekinthetjük a bioszenzoroknak a mainál jóval kiterjedtebb alkalmazását, melyekkel lehetőség nyílik a költséges rutintechnikák kiváltására.
Új, speciális eljárások és modellrendszerek kifejlesztésének szükségessége In vitro biológiai modellrendszerek Az utóbbi néhány évben megnövekedett az igény in vitro emésztési modellrendszerek kidolgozására, hogy szimulált gasztrointesztinális körülmények között kövessék nyomon az elfogyasztott élelmiszerek strukturális változásait, emészthetőségét, valamint a bioaktív komponensek biológiai hasznosulását. Továbbfejlesztett in vitro modellel egyedülállóan fogjuk tudni felmérni, hogy az egyedi, magas hozzáadott értékű termékek bioaktív összetevői milyen változáson mennek át az emésztés során, ily módon a tényleges élettani hatásuk hogyan alakul az elvárthoz viszonyítva. Ennek köszönhetően tudatosan lehet kiválasztani a legkedvezőbb termékfejlesztési irányokat, technológiákat, illetve hatóanyag alkalmazási formákat. Specifikusan kifejlesztett szövettenyésztési kísérletekkel a valóságos viszonyokat hitelesen tudjuk modellezni a felszívódás és a biológiai hasznosulás mértékét, illetve az esetleges toxikus hatást. Életkorspecifikus funkcionális élelmiszer fejlesztéseket megalapozó, egyedi modellvizsgálati rendszereket fejlesztünk ki, melyeknél az egyes életkorokban megváltozott emésztőrendszer specifikumainak figyelembevételével lehet optimalizálni a termék hatóanyag összetételét. Jelenleg nem ismert, hogy az egyes antioxidánsok, valamint az ezeket tartalmazó élelmiszerek hatását milyen irányban és milyen mértékben befolyásolja a szervezet aktuális terhelésének intenzitása, így ennek vizsgálatára új eljárást szükséges kifejleszteni. A pulzáló mágnesterápia tekintetében még nem került feltárásra, hogy az miként befolyásolja az antioxidánsok felszívódását, hasznosulását, valamint az emésztési folyamatot, így ilyen irányú munkánk hiánypótló jellegű.
Molekuláris biológiai vizsgálatok Még nem történt meg azon hazai és Kárpát-medencei, tejtermelésre hasznosított juh és kecske genotípus variánsoknak az azonosítása, melyek csökkentett allergénhatású tejet termelnek. Ezen specifikus genotípusú egyedek teje az élettani összefüggések vizsgálatán túl később termékfejlesztési tevékenységekre is felhasználható. Specifikus genomvizsgálati módszerekkel, illetve egyedi paraméterekkel szükséges kibővíteni az eredetvédelmi adatbázis a hiteles termékazonosításhoz. Kiemelt célunk, hogy az alacsony allergenicitású tejfehérje-változatok és génjeik sorozatvizsgálatára célirányosan kifejlesztett, specifikus molekuláris biológiai módszerek álljanak rendelkezésre, hiszen ez a később kifejlesztett termékek azonosításához. Búzavizsgálatok vonatkozásában a magas hozzáadott értékű, egyértelmű biológiai előnyökkel és kiemelkedő beltartalmi paraméterekkel jellemezhető élelmiszerek alapanyagául szolgáló, egyedi fajok szelektálása csakis új citogenetikai eljárások kidolgozásával válik lehetővé. Ehhez kapcsolódva olyan genomok analízise és azonosítása szerepel a projektben, melyek az eredetiség meghatározására, illetve a biztonság igazolására alkalmas paraméternek is tekinthetők, így integrálhatóak a célzott eredetvédelmi adatbázisba. Hosszú távon, a fenntartható mezőgazdasági termelés biztosításához szükséges új, garantált biztonságú génforrások felderítése és azonosítása, illetve a kiemelkedő fontosságú búza összetevők abiotikus stressztényezőktől való függésének növényélettani hátterének feltárására. Az új génforrások azonosítását köve-
6
tően azok hasznosíthatóvá válnak a búza termésbiztonságának és táplálkozás-élettani tulajdonságainak javítása érdekében. A nemesítési munkákhoz rendelkezésre fognak állni a munkánknak köszönhetően az Aegilops fajokban eddig nem vizsgált, kedvező beltartalmi tulajdonságokért felelős gének vad alléljeinek, melyek révén majd jelentősebb kisebb allergéntartalmú lisztes termékek lesznek előállíthatóak.
1.2.3. Szakmapolitikai, jogi háttér
Az Európai Unió és a 27 tagállam a kutatás és innováció ösztönzését prioritásként kezeli, és közvetlenül, illetve közvetve is támogatja. Ezeket a törekvéseket az EU és a tagállamok jogszabályokban vagy jogszabály szintű irányelvekben is rögzítik, melyek közül a legfontosabbak a következők: Az Európai Unió 7. kutatási keretprogramjának célja A program célja a határokon átívelő európai és Eu rópán kívüli
együttműködések támogatása, mind közös kutatási tevékenységek, mind a kutatási programok koordinációja által. Európa 2020 stratégia célkitűzései az intelligens növekedés, fenntartható növekedés és az inkluzív növekedés prioritásait szolgálják, szorgalmazzák a kutatás- és technológiafejlesztésbe történő beruházás növelését és fejlesztését; illetve az innováció elősegítését és a vállalkozói szellem ösztönzését célzó prioritásokat és akciókat. A K+F és az innováció széles körű elterjedését segíteni hivatott 2003. évi XC sz. a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló, illetve a 2004. évi CXXXIV sz. az Innovációról szóló törvény. A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény a terület első átfogó hazai jogszabálya, amely kerettörvényként segíti a versenyképesség fokozását, a kutatási eredmények hasznosítását, az innovációt és az európai elvekkel összhangban rögzíti az állam feladatait és a támogatások alapelveit. A Kormány középtávú (2007-2013) tudomány-, technológia és innováció-politikai (TTI) stratégiája célul tűzte ki a nemzetközileg is elismert kutató-fejlesztő és innovációs központok, kutatóegyetemek kialakítása; a régiók (K+F+I) kapacitásának növelését; az éves K+F ráfordítás dinamikus emelését; a K+F eredmények fokozott gazdasági és társadalmi hasznosítását; a regionális innováció erősítését; a tudás létrehozását és hasznosítását ösztönző gazdasági környezet kialakítását. Az innovációs törvény rendelkezik a szellemi tulajdon kezelésével, az állami támogatás felhasználásával létrejött szellemi javakkal kapcsolatosan is. A 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról részletesen meghatározza a K+F+I tevékenység keretfeltételeit, a fejlesztések fő irányait és eszközrendszerét. További illeszkedő törvények: 2005. évi CXXXIX. tv. a felsőoktatásról 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről 2001. évi CI. tv. a felnőttképzésről 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésről
Ezek a stratégiák, programok és jogszabályok olyan tartalmi és koncepcionális elemeket fogalmaznak meg, amelyek a jelen projekt megvalósulását és fenntarthatóságát támogatják.
1.2.4. A projekt céljainak kapcsolódása az ÚSZT céljaihoz Az Új Széchenyi Terv legfontosabb céljai egymással összhangban a foglalkoztatás dinamikus bővítésére, a pénzügyi stabilitás fenntartására, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtésére, valamint hazánk versenyképességének javítására irányulnak. A mélyreható tartalmi, strukturális reformok kiteljesítése révén a felsőoktatási intézmények a jelenleginél aktívabb és kezdeményezőbb szerepet kell, hogy vállaljanak a jövőben a tudásalapú gazdaság kiépítésének felgyorsításában. Az ÚSZT globális célkitűzéseihez szervesen illeszkedik a tervezett projekt, mind a projekt stratégiai célja, mind pedig a művelt szakterület szempontjából. Az akciótervek kiemelt projektjei igazodnak az ÚSZT kitörési pontjaihoz és hozzájárulnak a fent említett célok megvalósulásához. A kitörési pontok 7 területet foglalnak magukba: egészségipar, zöldgazdaság-fejlesztés, otthonteremtés, vállalkozásfejlesztés, közlekedésfejlesztés, tudomány-innováció, foglalkoztatás. A tudomány-innováció területének legfőbb célja, hogy az innováció a gazdasági növekedés egyik legfontosabb generálója, éppen ezért a felsőoktatásban fejleszteni kell a tudományos kutatási tevékenységeket. Jelen projekt kutatási területe, témája és tervezett tevékenységei ezt a célt szolgálják a kutatás-fejlesztés feltételrendszerének javításával és a kutatásokhoz szükséges humánerőforrás és szolgáltatás fejlesztésével. A projekt megvalósításával erősödik a felsőoktatás innovatív tevékenysége valamint a legkorszerűbb nemzetközi kutatás módszertani tapasztalatok hazai adaptációja. A Társadalmi Megújulás Operatív Program 4. prioritása (a tudásalapú gazdaság kiépítése, a felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése) célul tűzte ki a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatának erősítését, az intézményirányítás hatékonyságának növelését, a kutatás-fejlesztési kapacitások bővítését, valamint a műszaki és természettudományi képzési terület kapacitásainak fejlesztését. A tervezett projekt hozzájárul ahhoz, hogy ennek megfelelően bővüljön a Főiskola kutatás-fejlesztési kapacitása, fejlődjön a projektben foglalkoztatottak szakmai kompetenciája, ezáltal erősödjön a felsőoktatás gazdasági kihívásaihoz való megfelelése. Összességében a tervezett projekt hozzájárul az alapkutatás és célzott alapkutatás területén a felsőoktatás tudományos, fejlesztői eredményeinek növeléséhez, a kutatási humánerőforrás fejlesztéséhez és a tudományos eredmények gazdasági, társadalmi hasznosulásához valamint a tudományos eredmények népszerűsítéséhez.
7
1.2.5. A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához 1.
2.
3. 4. 5.
6.
Magyar Információs Társadalom Stratégia: vidéki K+F központok megerősítésének támogatása, különösképpen az info-kommunikáció területén: Tudomány-, Technológia- és Innovációs stratégia nemzetközileg is elismert kutató-fejlesztő és innovációs központok, kutatóegyetemek kialakítása; a régiók (K+F+I) kapacitásának növelése; az éves K+F ráfordítás dinamikus emelése; K+F eredmények fokozott gazdasági és társadalmi hasznosítása; regionális innováció erősítése; a tudás létrehozását és hasznosítását ösztönző gazdasági környezet. Tudomány-, Technológia- és Innovációs stratégia alapelveinek való megfelelés: fejlesztési pólusok kialakításával a nemzeti innovációs rendszer területi egyenlőtlenségének csökkentése; nemzetközi szintű, térségi integrált szakmai központok, technológia-transzfer központok, kompetencia-központok és regionális innovációs centrumok kialakításának támogatása, elsősorban infrastrukturális beruházásokkal és innovációs szolgáltatások fejlesztésével Egész életen át tartó tanulás stratégiája: kulcskompetenciák fejlesztése; tanulási lehetőségek kiszélesítése; Országos Területfejlesztési Koncepció: regionális innovációs pólusok és városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése. Eger Kistérségének Területfejlesztési Koncepciója: a helyi szinten készült fejlesztési dokumentumok közül fontos számunkra Eger Kistérségének Területfejlesztési koncepciója, melynek az alábbi megállapításai mentén fedezhetők fel. A fejlesztési prioritások mindegyikét elősegítik a projekt várható eredményei. A kistérségi stratégia alábbi célkitűzései szorosan kapcsolhatók jelen pályázat várt hatásaihoz: o A kistérségben élők életminőségének javítása; o A gazdasági versenyképesség erősítése, tőkebevonás; o A kistérség népességmegtartó erejének javítása, az életkörülmények jobbítása; o A környezet fenntarthatóságának erősítése, természeti értékeinek védelme; o Kultúra, hagyományok ápolása, az összetartozás erősítése. A Természettudományi Kar stratégiája: az átalakuló Európai oktatási térségben az új kihívásokra csak azok az intézmények fognak sikerrel válaszolni, akik pontosan ismerik a világot, ahol élnek és pontosan tudják, hogy hol tartanak belső fejlődésükben. A jövőbeli akadályokat azok a felsőoktatási intézmények fogják a legsikeresebben venni, amelyek komolyan veszik a minőségi követelményeket. A néhány szóval megfogalmazható feladat mögött egy részletesen feltárható, megoldható probléma láncolat található. A kari stratégia egy összefoglalója azoknak a lépéseknek, amiket a közeljövőben meg kell tennünk, illetve amely irányokba el kell mozdulnunk.
Összefoglalóan megállapítható, hogy a projekt magas szinten illeszkedik a hazai és térségi fejlesztési koncepciókhoz.
2.1. A PROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA A célpiramis csúcsa Pályázati programunkban kettő, az Európai Unió és Magyarország számára is kiemelt fontosságú húzóágazati területre, az élelmiszerbiztonság növelésével, illetve biotechnológiai eljárásokkal kapcsolatos kutatások megvalósítására koncentrálunk. Az ezt a lehető legszélesebb körben támogató szervezetfejlesztési tevékenységekkel kívánunk a TÁMOP és az ÚSzT vonatkozó céljainak teljesüléséhez hozzájárulni. Kutatási programunkban felvázoltuk a szakmai vállalások teljesülése esetén létrejövő innovatív értékeket, melyek nagyban elősegítik a két stratégiai fontosságú, kiemelt ágazat esetében megvalósuló érdemi előrelépéseket. A kutatásaink stratégiai sarokpontjai az alábbiak: A hazai élelmiszeripar számára kitörési pontot jelentő magas hozzáadott értékű, egészségvédő hatású, ill. funkcionális élelmiszerek garantált biztonsági rendszerének kialakítása új informatikai megoldásokra alapozva. Új, korszerű analitikai és molekuláris biológiai eszközök és módszerek kifejlesztése az eredetvédelem hiteles érvényesítésére. Új élelmiszerbiztonsági és eredetazonosítási paraméterek kidolgozása. Új, garantált biztonságú élelmiszerek fejlesztésének megalapozása allergénmentes vagy kiemelkedő beltartalmi mutatójú élelmiszer alapanyagok kidolgozásával.
A célpiramis középső szintje A programunk hatékonyan ösztönözni kívánja a konzorciumi tagoknál folytatott innovatív tevékenységét, ezáltal is elősegítve a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos munkahelyteremtést, valamint a legkorszerűbb nemzetközi kutatásmódszertani tapasztalatok hazai adaptációját. Ezen cél megvalósulása az alábbi új kutatási eredmények létrehozásán keresztül állapítható meg:
8
Új szerkezetű és új paraméter-komplexeket tartalmazó élelmiszerbiztonsági-eredetvédelmi adatbázis létrehozása, a legkorszerűbb, közeltéri kommunikáción alapuló lekérdezési lehetőséggel. Új algoritmusok, információs technológiai megoldások, RFID- és Datamátrix termékazonosítási protokollok kifejlesztése. Új kémiai analitikai és molekuláris biológiai eljárások kidolgozása, mely révén új paramétereket kapunk az eredet és az élelmiszerbiztonság igazolására. Az egyedi és új komponensek közötti speciális összefüggések, illetve a bioaktív komponensek gyártástechnológiák során bekövetkező átalakulásai feltárása. Az egyedi élelmiszerek eredetvizsgálatára kidolgozandó ujjlenyomat-rögzítéses módszer kidolgozása. Új hatóanyag kombinációk kialakítása, valamint a mátrixhatás, a szinergizmus, és a hatóanyagok biológiai hasznosulása közötti összefüggése feltárása. Új vagy továbbfejlesztett vizsgálati eljárások, biotechnológiai megoldások jönnek létre az enzimek kinyerése változatos területein. A korábban leírt rendszerekhez nem hasonlatos, új, egyedi műszerkonstrukciójú bioszenzorok kifejlesztése 6 meghatározó fontosságú élelmiszer komponensre. A továbbfejlesztett in vitro biológiai-emésztési és szövettenyésztési kísérleti modellrendszerek létrehozása a komponensek tényleges élettani hatása felmérésére. Életkorspecifikus funkcionális élelmiszerek kifejlesztését megalapozó, egyedi modellvizsgálati rendszereket fejlesztünk ki. Az antioxidánsok sportélettani hatása és felszívódása felméréséhez új módszereket fejlesztünk ki. Gyors, megbízható, nagy pontosságú módszerek alkalmazására épülő vizsgálati protokoll jön létre, juh- és kecskeállományok tejei fehérjeösszetételének, illetve az egyes egyedek genotípusainak a felmérésére. Új és egyedi adatbázist hozunk létre az alacsony allergenicitású tejet termelő fajtákból és egyedekből. Új, garantált biztonságú kecskebúza génforrások felderítése és azonosítása, melyek jól hasznosíthatóak a búza termésbiztonságának és táplálkozás-élettani tulajdonságainak javítására Az egyedi génforrások beltartalmi jellemzőinek összefüggése abiotikus stressztényezőktől való függésének növényélettani hátterének feltárása. Olyan új molekuláris citogenetikai módszerek, illetve kromoszóma specifikus molekuláris markerek jönnek létre, melyek alkalmasak az Aegilops fajok alkalmazásával előállított élelmiszerek azonosítására, eredetvédelmére. Új búza allergének, genomok és vad allélek azonosítása, melyek mind az eredetiség meghatározásában, mind a későbbi nemesítési munka során alkalmazhatóak. Új búza x Aegilops hibridek létrehozása, mely magas beltartalmi értékű, a szokványosnál előnyösebb biológiai hatású élelmiszerek alapanyagaként szolgál. A pályázatunk közvetlen célja a konzorciumi tagok működő transznacionális, innovatív kutatói teamek közreműködésével megvalósuló komplex kutatási projektek támogatása és kapcsolódó kutatás menedzsment kapacitások, fejlesztése. Ez megkönnyíti részvételünket különböző Európai Unió közösségi pályázatokban, így például a 7. Kutatási Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramban (FP7), illetve a Horizon 2020-ban (FP8). Az EU kutatási keretprogramjai az alábbi prioritásokat fogalmazzák meg, teljes összhangban a mi projektünkkel: Átfogó, megbízható élelmiszerbiztonsági rendszerek kidolgozása és működtetése. Olyan élelmiszer(ek) és/vagy összetevők kidolgozása, melyek jótékony hatással vannak az emberi egészségre, ezáltal az elvárt tápanyag- összetételre. Új vegyületekkel, és azok forrásai feltárása. A biológiai hasznosulás mechanizmusai (abszorpció és aktivitás) kutatása Az élelmiszerlánc tényezői szerepe a funkcionális tulajdonságok befolyásolásában. A program megvalósítsa során az alábbi EU-s kutatási felhívásokkal kapcsolatos kutatási programokban fogunk részt venni: FIBEBIOTICS: az immunrendszert és a vastagbél egészségét támogató élelmi rostok kutatása. 2012.01.012016.06.30. (Referenciaszám: 289517) QUAFETY: fogyasztásra kész ételek minőségének és biztonságosságának fokozása: modellszámításokkal, valamint új technológiák felhasználásával, amelyek a szennyező, romlást okozó mikrobák kimutatását és mennyiségük meghatározását teszik lehetővé. 2012.01.01-2014.12.31. (Referenciaszám: 289719) RECAPT: ígéretes új technológiák fogadtatása a kereskedők és fogyasztók részéről. Cél: szorosabb együttműködés az élelmiszer előállítás minden területén az innovációk menedzselése céljából. 2011.12.01-2014.11.30. (Referenciaszám: 289755)
9
MAITRE: média tréning élelmiszerkutatással foglalkozó kutatók részére. 2011.04.01-2014.03.31. (Referenciaszám: 265873) PLEASURE: újszerű élelmiszer-feldolgozási módszerek alacsony zsír-, só- és cukortartalmú ételek fejlesztésére. 2012.01.01-2014.12.31. (Referenciaszám: 289536) SOPHY: készételek eltarthatósági idejének, minőségének és biztonságosságának előrejelzésére szolgáló szoftver kifejlesztése. 2012.02.01-2015.01.31. (Referenciaszám: 289053) Ennek megfelelően a pályázatban elsősorban jól behatárolt, és komplex kutatási témák, illetve kutatási irányok valósulnak meg. Ezen túlmenően a tervezett kutatások megvalósítása módot ad a szakterület nemzetközi szinten elismert jelentős képviselőinek és a mögöttük álló intézményeknek összekapcsolására a hazai kutatási projektekkel, illetve kutatókkal. Az alábbi kulcsfontosságú nemzetközi partnereinkkel való együttműködést fogja elmélyíteni és kibővíteni a tervezett kutatások megvalósítása: A bővülő és intenzívebb együttműködésben realizálódó nemzetközi partnerkapcsolatok lehetőséget teremtenek a kutatójelöltek és a fiatal kutatók számára a nemzetközi kutatási programokban történő részvételre, hiszen a projektünkben összesen 29 fiatal kutató munkájára számítunk. Kutatási területek
Eredetvédelmi élelmiszeranalitikai kutatási terület
Külföldi kutató, ill. partnerintézmény Prof. Dario Compagnone, Prof. Paola, Pittia, Dipartimento di Scienze degli Alimenti Università degli Studi di Teramo Palacky University, Olomouc, Csehország Prof. Elisabeth Csöregi, Lund University, Svédország
In vitro élettani modellek alkalmazása
Tejallergénekkel kapcsolatos kutatások
Prof. Koen Venema, TNO Quality of Life, Department of BioScience, the Netherlands Prof. Alojz Bomba, Institute of Experimental Medicine, Faculty of Medicine, Pavol Jozef, Šafárik University in Košice, Slovakia Armand Sanchez - Department de Ciencia Animal i dels Aliments, Facultat de Veterinaria, Universitat Autònoma de Barcelona, Spain
Pascal Constantin - The University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine Iasi Faculty of Animal Sciences Iasi, Romania Egon Gyarmathy, Slovak University of Agriculture, Nitra, Slovakia Dr. Jaroslav Doležel, Centre of the Region Haná for Biotechnological and Agricultural Research Institute of Experimental Botany, Olomouc, Czech Republic
Növényélettani és – molekuláris genetikai kutatások
Klaus Mayer, Mihaela Martis, Munich Information Center for Protein Sequences Helmholtz Center Munich, Neuherberg, Germany Federica Cattonaro, Instituto di Genomica Applicata (IGA), Udine / Italy
Együttműködés területe QCM bioszenzorok architektúrájának kialakítása, szenzorok validálása. bioszenzorokban használható enzimek biotechnológiai előállítása, aktivitásukat befolyásoló tényezők felmérése Amperometrikus bioszenzorok architektúrájának kialakítása, szenzorok validálása. a TIM modell tanulmányozása, továbbfejlesztési lehetőségeinek egyeztetése gnotobiotikus állatmodellek kifejlesztésének, alkalmazási területeinek és feltételeinek megismerése
a különböző tejfehérjevariánsok meghatározási módszereinek értékelése
a különböző juh és kecske genotípusba tartozó állatoktól való vér- és tejminták gyűjtése A búza rokonsági köréhez tartozó vad (Triticeae, Aegilops, Agropyron) fajok kromoszómáinak méret alapján történő izolálása áramlásos (flow) citometria segítségével a vad Aegilops fajokból izolált kromoszómák szekvencia adatainak bioinformatikai analízise és virtuális génsorrendjének leírása a vad Aegilops fajokból izolált kromoszómák NGS szekvenálása
Az Eszterházy Károly Főiskolán kiemelkedő eredményességgel működő Egerfood Regionális Tudásközpont szakmai profiljához kiválóan illeszkedő kutatásfejlesztési program, így nemcsak támogatja az ott végrehajtandó fejlesztéseket, hanem megteremti a hosszú távú stabil működés feltételeit a létrehozott eredmények hasznosíthatósága, új kutatási irányok kialakíthatósága, a nemzetközi együttműködések kiterjesztése, illetve a vállalati kapcsolatok elmélyítése által.
10
A kutatás-fejlesztési tevékenységeink mindegyikéhez társítható olyan távlati cél, illetve hasznosulási lehetőség, mely valamilyen ipari partnerrel történő együttműködés keretében valósítható meg a projekt lezárását követő fenntartási időszakban. A kutatások piaci lábának erősítése nagyban elősegíti a megkezdett kutatások folytatását, bővítését, illetve hosszú távú finanszírozhatóságát. Az egyes alprojektek eredményeinek hasznosításában az alábbi ipari partnerek vesznek részt: Alprojekt 1. alprojekt: A termékazonosítás és az eredetvédelem hatékonyságának növelése, illetve az élelmiszerbiztonsági veszélyek csökkentése neurális hálózatokat, továbbfejlesztett RFID- és Datamátrix technikát alkalmazó online informatikai rendszer kidolgozásával 2. alprojekt: Magas hozzáadott értékű termékek élelmiszerbiztonsági és eredetvédelmi rendszerének bővítése egyedi kémiai paraméterekkel és újonnan kifejlesztett analitikai módszerekkel 3. alprojekt: Eredetvédelmi és élelmiszerbiztonsági paraméterek on-line monitorozásra alkalmas újszerű analitikai eszközök (bioszenzorok) kifejlesztése 4. alprojekt: In vitro élettani modellvizsgálati rendszerek kifejlesztése az élelmiszer komponensek biológiai hasznosulának és esetleges toxikus hatásának jellemzésére, illetve a biztonsági és eredetvédelmi adatbázis bővítésére 5. alprojekt: Csökkentett allergénhatású, tej alapú új funkcionális élelmiszerek kifejlesztésének megalapozása, illetve az élelmiszerbiztonsági adatbázis bővítése új módszerekkel végrehajtott genomvizsgálatokkal, és fehérjeanalízissel 6. alprojekt: A kecskebúza (Aegilops) génforrásai azonosítására és új vonalak létrehozására irányuló fejlesztések magas hozzáadott értékű termékek eredetvédelmének és biztonságának fokozására 7. alprojekt: A kecskebúza (Aegilops) fajok felhasználásával létrejövő élelmiszer-alapanyagok eredetvédelmét biztosító új genetikai módszerek kidolgozása, illetve a beltartalmi tulajdonságok jelzésére is alkalmas genomok, mint adatbázis-paraméterek analízise
Eredmény Széles körben elterjeszthető, a nagyvállalatok igényeit is kielégítő eredetvédelmi-termékazonosításinyomonkövetési rendszer Korszerű, költséghatékony nyomonkövetési megoldások és közeltéri kommunikáció feltárt lehetőségei Az új eljárások felhasználásával nyert adatsorok révén a termékazonosítási célú adatbázis Új, egészségvédő termékek és sportélelmiszerek magas hozzáadott értéket képviselő prototípusainak megalapozása 12 új mérési eljárás, illetve 6 új bioszenzorikus műszer egyaránt alkalmas biokémiai, molekuláris biológiai és analitikai folyamatok követésére Új módszerek, új vizsgálati technikák az egyes élelmiszerek, illetve hatóanyagok tényleges biológiai hatásának és hasznosulásának felmérésére Új, magas hozzáadott értékű termék prototípusok megalapozása, különös tekintettel az életkor-specifikus élelmiszereke Egyedi, bizonyítottan allergénmentes feldolgozott tejtermékek prototípusai A juh és kecske genetikai polimorfizmusának célzott feltárásával megismert változatosság, ill. géntartalékok A funkcionális élelmiszerként való hasznosítás szempontjából kiemelkedő fontosságú a magas biológiai értékű, előnyös beltartalmi paraméterekkel bíró és stressztűrő fajok szelektálása, jellemzése
Olyan búza-Aegilops hibridek jönnek létre, melyek kiváló nemesítési alapanyagot jelentenek funkcionális és sportélelmiszerek előállítására
11
Ipari partner GS1 Magyarország Kft. Konzorcia Kft. Detki Keksz Kft. Gyulai Húskombinát Zrt. Detki Keszk Kft. Egertej Kft. Gyulai Húskombinát Zrt. HESI Heves Megyei Sütőipari Kft.
Detki Keszk Kft. Egertej Kft. Gyulai Húskombinát Zrt. HESI Heves Megyei Sütőipari Kft.
Egertej Kft.
Detki Keszk Kft. HESI Heves Megyei Sütőipari Kft.
A célpiramis alsó szintje Alap- és célzott alapkutatási célok
A hazai élelmiszeripar számára kitörési pontot jelentenek az egészségvédő hatású, ill. magas hozzáadott értékű funkcionális élelmiszerek. A projektünkben foglalt kutatások célja, hogy a termékazonosítás és az eredetvédelem új módszerekkel történő hiteles érvényesítése a fogyasztói bizalom növekedését és ezen keresztül a termékek piaci pozíciójának a javulását eredményezze. Nagy igény mutatkozik egy olyan komplex, transzparens és megbízható élelmiszerbiztonsági-eredetvédelmi adatbázis rendszerre, melyben a funkcionális és sportélelmiszerekre specifikusan jellemző biztonsági problémákra és a biológiai előnyök tudományos bizonyítására különös hangsúlyt fektetnek. Célunk, hogy az általunk kifejlesztett rendszer újonnan kidolgozott paraméterkomplexek, termékazonosítási protokollok és algoritmusok alkalmazására épüljön. Új informatikai megoldások és eszközök integrálása révén alkalmassá tesszük a rendszert a legfrekventáltabb veszélytényezők korai detektálhatóságára, azok súlyának feltárása, így az élelmiszerbiztonsági problémák megelőzésére, illetve esetleges veszélyhelyzet esetén a gyors termékvisszahívásra a legkorszerűbb közeltéri kommunikáción alapuló lekérdezési lehetőségek kidolgozásával. Új rendszerünk a legkorszerűbb RFID-technikai, Datamátrix, illetve neurális hálózatos megoldásokat alkalmaz a termékazonosításra, valamint a biztonság és az eredet igazolására. Egyedi informatikai megoldásaink, illetve az új biztonsági paramétereket szolgáltató kémiai analitikai és molekuláris biológiai módszerfejlesztéseink célja, hogy számos más termékre, vagy szektorra adaptálhatóak, így alkalmazásuk nagyban kibővíthetőek legyenek. Célunk, hogy rendszerünk alkalmas legyen a gabona- és tejalapú funkcionális és sportélelmiszerek gyártástechnológiai eljárásainak az aktív komponensekre gyakorolt hatása felmérésére és adatbázisban való megjelenítésére, amire hasonló protokollok egyáltalán nem terjednek ki, pedig a tényleges biológiai hatás jellemzése nélkülözhetetlen e nélkül. A biológiailag aktív anyagok, illetve az élelmiszerszennyezők hatásának, átalakulásainak és mennyiségének jellemzése mellett munkánk során célunk, hogy megalapozzuk új, funkcionális és sportélelmiszerek kidolgozását új, egyedi hatóanyag-kombinációk kialakításával és a mátrixhatások, a szinergizmus és a felszívódás mértéke figyelembevételével. Az egyedi hatóanyag-kombinációk, illetve kontaminánsok jellemzéséhez új eljárások kifejlesztése válik szükségessé. Alapkutatási tevékenységünk során célunk, hogy új, specifikus analitikai eszközök, bioszenzorok létrehozásával támogassuk az eredetvédelmi, illetve élelmiszerbiztonsági adatbázis fejlesztését. Az on-line mérési technikán keresztül gyors, pontos, azonnali és hiteles mérési eredményeket kapunk az adott bioaktív komponensre, az eredetiség megállapítására alkalmas összetevőkre, illetve a legjelentősebb szennyeződésekre. Ebből adódóan terveink szerint nagyban fokozható a tételazonosítás és a biztonsági veszélyek észlelésének a hatékonysága. Célunk továbbá az is, hogy egyes funkcionális komponensek (antioxidánsok), kontaminánsok (mikotoxinok) és baktériumok (bifido-, tejsav-, és patogén baktériumok) analízisére kifejlesztett bioszenzorokkal rendelkezzünk. Mivel a hatóanyagok a gyártástechnológiai és logisztikai folyamatok során jelentős átalakuláson mehetnek keresztül, illetve a felszívódásuk mértékét sok tényező befolyásolja, célunk, hogy tudományos mérésekre alkalmas modellvizsgálati rendszer kifejlesztésével nyerjünk hiteles és tényszerű információkat a funkcionális és a sportélelmiszerek hatóanyagainak tényleges hasznosulása mértékéről, illetőleg a kontaminánsok negatív hatásairól. Ily módon új paraméterekkel gazdagíthatjuk az eredetvédelmi-élelmiszerbiztonsági adatbázist, és ellenőrizhetővé válik az élelmiszerekkel kapcsolatosan tett állítások megbízhatósága. Ezen újszerű paraméterekhez mesterséges emésztési, szövettenyésztési és antioxidáns felvételi modellvizsgálati rendszerek kidolgozása és alkalmazása által jutunk. A tejtermékek biztonságát alapvetően meghatározza az allergén hatású fehérjék jelenléte, mivel nagy és egyre növekvő számú tejfehérje-érzékeny fogyasztó azonosítható társadalmunkban. Kiemelkedő jelentőségű célunk, hogy a hazai juh-, és kecskeállomány szelektált egyedei által termelt tejféleségek kazeinjei és savófehérjéi polimorfizmusának feltárásával azonosítani tudjuk azon specifikus genotípusú egyedeket, melyek tejei nem allergén tejfehérjeváltozatokat tartalmaznak. Vizsgálataink eredményeképpen rendelkezésre fognak állni klinikai tesztekkel is igazoltan csökkentett allergénhatású, tej alapú funkcionális élelmiszercsalád alapanyagai, illetve új, eredetvédelmi és biztonsági célokra alkalmazható analitikai és molekuláris biológiai módszerek. A búza eredetvédelme és biztonságának garantálása kiemelkedő jelentőségű, hiszen alapvető élelmiszer alapanyagról van szó. Projektünk során célunk, hogy a magas hozzáadott értékű funkcionális gabonaalapú élelmiszerek kifejlesztését új, azonosított eredetű kecskebúza génforrások felderítésével, és speciális előállított vonalak vizsgálatával támogassuk. A szelektált búzafajták esetében végrehajtjuk a beltartalmi és táplálkozás élettani paramétereinek javítását, illetve stressztűrő képességének fokozását. A munka során feltárjuk és az eredetvédelmi adatbázisban rögzítjük az egyedi gén vonalakat, illetve a fajták azon egyedi beltartalmi és élettani tulajdonságait, melyek lehetővé teszik nagy megbízhatóságú azonosíthatóságukat a későbbi nemesítési folyamat, illetve élelmiszeralapanyag-előállítás során. A kutatási programban fontos célként fogalmaztuk meg, hogy eredményeként rendelkezésre álljanak az Aegilops fajok felhasználásával létrejövő új búzafajtákból készülő termékek eredetazonosítására, és biztonságuk igazolására alkalmas új módszerek és paraméterek.
12
E tekintetben távlati célunk, hogy a jelenleg egy fajtában sem létező tulajdonság együttessel bíró új búzafajták szülessenek, melyekkel stratégiai előnyökhöz juthat a hazai funkcionális, ill. sportélelmiszer-gyártás, mivel kiemelkedő funkcionális és beltartalmi paraméterekkel, nagy stabilitással, alacsony allergéntartalommal és jó stessztűréssel jellemezhetőek.
Kutatás–fejlesztés megvalósításához szükséges humánerőforrás és szolgáltatás biztosítása terén megfogalmazott céljaink
Projektünk kiemelt célja, hogy a kialakított kutatócsoportok felkészültek legyenek a nemzetközi projektekben való sikeres részvételre. Ennek érdekben fontosnak tartjuk a nemzetközi kutatás-fejlesztési tapasztalatok adaptációját, a korszerű tudományszervezési szemlélet és új kutatásmenedzsment kialakítását, valamint ismereteik jelentős bővítését. A létrejött eredmények hasznosításával kapcsolatos képzéseken való részvétellel célunk, hogy a projekt vezető szakemberei felkészültek legyenek a hosszú távú fenntarthatóság biztosításához nélkülözhetetlen innovációs gyakorlat legjobb megoldási lehetőségeinek alkalmazására, mindennapos tevékenységeinek hatékony elvégzésére. A hallgatók kutató munkába való intenzív bevonásával fontos célunk az intézmény kutatói utánpótlás-nevelésének erősítése. Ez egyrészt növeli az intézmény vonzerejét, valamint hozzájárul a természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez. Másrészt pedig a legtehetségesebb hallgatók kiválogatásával színvonalas fiatal kutatói gárda kialakítását tervezzük. A jelenlegi, ill. a projekt során alkalmazandó fiatal kutatók nemzetközi kutatási projektekbe való bevonását a számukra szükséges innovációs ismeretek bővítésén túl a nemzetközi tapasztalatszerzés terén tervezzük.
A kutatás–fejlesztési szolgáltatások fejlesztése, valamint kutatási és innovációs együttműködések kialakítása terén elérendő céljaink Az élelmiszeriparban különös jelentőséggel bír az ágazatban tevékenykedő vállalkozások összefogása, mivel csakis összehangolt, célirányos kutatás-fejlesztési tevékenységgel lehet kilábalni a nehéz gazdasági helyzetből. Azok a cégek tudnak érvényesülni a piacon, amelyek nyitottak a termékszerkezet bővítése felé, a szervezeti struktúrájukat, illetve minőségellenőrzési rendszereiket is képesek rugalmasan átalakítani, valamint figyelmet szánnak a technológiai eljárások folyamatos korszerűsítésére. Az ilyen jellegű, az ipari partnerekkel közösen megvalósított termék-, és technológiafejlesztések állnak az egri Eszterházy Károly Főiskolán működő Egerfood Regionális Tudásközpont munkája fókuszában, mely tevékenységek kiterjesztésére kiváló lehetőséget ad a jelen projekt megvalósítása. A főiskolán az Innovációs és Technológiatranszfer Iroda létrehozásával felerősödött az a törekvés, hogy a sokrétű kutatói infrastruktúrára támaszkodva tényleges gazdasági értéket képviselő termékeket dolgozzunk ki és vezessünk be. Az Egerfood Tudásközpontban eddig 15 szabadalom és 37 technológiai újítás megalkotása, illetve ezek piaci hasznosítása megszervezése jelzi a munka eredményességét. Az intézmény innovációs tevékenységei fókuszában már évek óta a garantáltan pozitív élettani hatással bíró, egészségvédő, ún. funkcionális élelmiszerek kifejlesztésével kapcsolatos kutatások állnak.
A kutatás–fejlesztési, valamint az innovációs tevékenységek és azok infrastruktúrájának létrehozásával elérendő céljaink Célunk egy olyan humán táplálkozástudományi és élettani laboratórium fejlesztése, mely nem csak a releváns kutatások megvalósítására alkalmas, hanem sokrétű vizsgálatok és szolgáltatási tevékenységek végrehajtására is. A tervezett beruházásaink ilyenek, mivel a speciális élelmiszerkomponensek és bioakítv hatóanyagok elemzésére alklamas tömegspektrometriás analizátor alklamazásával képesek leszünk egyedi és sorozatvizsgálatokra a funkcionális élelmiszerek vonatkozásában. A táplálkozástudományi, illetve sportélettani vizsgálatok kivitelezésére módot adó műszerfejlesztések révén hiánypótló jellegű vizsgálati szolgáltatásokra lesz alkalmas az intézmény. A laboratórium-rendszerünk felszereltségének korszerű műszerek beszerzésével való bővülése számottevően javítja nem csak a mérési szolgáltatásaink színvonalát és ily módon távlati potenciálját, hanem a nemzetközi projektekben való sikeres részvétel lehetőségét is a szélesebb spektrumú és kiterjedtebb kutatások végrehajthatósága által.
2.2. A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁSTERÜLETE A projekt célcsoportjainak számbavétele során különbséget tettünk a direkt és az indirekt célcsoport között, melyeken belül különbséget tehetünk belső és külső célcsoportok között aszerint. hogy megtörtént-e már a projektbe való bevonásuk.
Direkt külső célcsoport
Direkt külső célcsoportnak tekintjük mindazon potenciálisan megszólítottak körét, akiknek közvetlenül kívánunk a projektről valamilyen üzenetet eljuttatni, tőlük várjuk az eredmények távlati hasznosítását, esetleges kibővítését, a technológiai újításaink gyakorlati alkalmazását, illetve a releváns K+F+I tevékenységek fenntarthatóságának biztosítását. Direkt külső célcsoportnak tekintjük a projekt szempontjából az új, az alap- és célzott alapkutatási tevékenységek által létrehozott eredmények hasznosításában érdekeltté tehető hazai ipari partnereket, a akik, technológiájuk fejlesztése, a termékszerkezetük bővítése, illetve garantált biztonságú termékek gyártása által javíthatnak vállalkozásuk
13
versenyképességén. Ezen kívül direkt külső célcsoportnak tekintjük az ipari kutatóhelyeket, vagyis a vállalkozásokhoz kapcsolódó, vagy független kutatóintézetek, amelyekkel ad hoc kutatási együttműködések folytatására van lehetőség. A projektben közvetlenül nem résztvevő intézményi kutatók megszólítása szintén kiemelkedő jelentőséggel bír, számukra a projekt a komplex kutatási projektekben való részvétel előnyeinek megismertetését végezheti.
Indirekt külső célcsoport
Indirekt célcsoportunkba soroljuk mindazokat, akik a projekt társadalmi üzenetének befogadói lehetnek (pl. életminőség javítása, biztonságos élelmiszerek fogyasztása, a magas hozzáadott termékek jelentősége), mégsem ők az elsődleges célpontjai kommunikációs tevékenységeinknek. Indirekt külső célközönségünk az észak-magyarországi régió, de hosszabb távon az ország teljes lakossága, akik számára a táplálkozás fontos eszköze az egészségmegőrzésnek, ill. a sportteljesítmény biztosításának. A projekt által közvetetten érintett fogyasztók köre igen széles, és a civilizációs betegségek terjedése, valamint a rekreációs tevékenységek divatja miatt dinamikusan nő: A civilizációs betegségekben szenvedő, hozzávetőleg 2 millió magyar ember, akik igazoltan pozitív élettani hatású élelmiszerek fogyasztása által javíthatnak életminőségükön. Az immunrendszer erősítése érdekében rendszeresen valamilyen készítményt, étrendkiegészítőt vásoroló kb. 400.000 tudatos magyar fogyasztó, akik a funkcionális élelmiszereket (prebiotikummal vagy antioxidánsokkal) előnyben részesíthetik a tablettákkal szemben Antibiotikum kúrán évente 20 milliónál is több ember esik át Európában. A szervezet antioxidáns aktivitását érintő gyógyszert tartósan fogyasztók köre is tízmilliós nagyság rendű kontinensünkön. A normál funkcionális termékek fogyasztása az egészségesek számára is jótékony, beteg-ségmegelőző hatású, így a tudatos, egészséges élelmiszereket vásárló fogyasztók milliós tábora is érintett a fejlesztéseink által. A gyermekek 5-7 %-a, míg a felnőttek 1-2 %-a szenved táplálékallergiában, melynek okozója leggyakrabban az élelmiszereknek a projekt által csökkenteni tervezett tejfehérje-, ill. gluténtartalma. A sportélelmiszerek fogyasztói köre is meglehetősen változatos és dinamikusan növekvő számú. Az e tekintetben legismertebb testépítőkön és élsportolókon túlmenően egyre nagyobb számban fogyasztják e termékeket rekreációs céllal olyan nem rendszeresen sportolók, akik hobbiként, hétvégente végzenek intenzív terheléssel járó testmozgást. A legérdekesebb és legintenzívebben növekvő számú fogyasztói csoportot az ún. lifestyle userek képezik. Ők azok, akik ugyan lehet, hogy sportolnak, de a sportélelmiszereket nem ebbéli teljesítményük fokozására használják, hanem frissítő italként, gyors étkezéshelyettesítőnek, vagy egyszerűen csak egészséges snackként. E speciális élelmiszereket gyakran fogyasztják energizáló hatásuk miatt, amikor betegek vagy fáradtnak érzik magukat.
Direkt belső célcsoport Projektünkben direkt belső célcsoportként definiálhatók a főiskola és konzorciumi tagjainak az alapkutatási tevékenységek megvalósításában résztvevő szakemberei, összesen 48 fő. Ide soroljuk még a főiskola hallgatóit, akiket egyrészt bevonunk a kutatási feladatokba, így TDK, illetve szakdolgozati tevékenységeiken keresztül lehetőség nyílik a legjobbak kiválasztására, tudományos pályára való célzott felkészítésére. Másrészt meg szeretnénk ismertetni a hallgatókat a tudománymenedzsment és innováció alapjaival, a K+F+I+O folyamat főbb elemeivel.
Indirekt belső célcsoport
A támogatást nyújtó szervezetek (ESZA, NFÜ) felé irányuló kommunikáció egyrészről elengedhetetlen feltétele a projekt működésének, másrészről pedig ezen intézményekkel való kapcsolattartás, a „köztudatukba” való beférkőzés és folyamatos jelenlét közvetve hozzájárulhat a projekt fenntarthatóságához kapcsolódó pályázati forrásbevonás megoldásához. A projekt célcsoportjai Érdekcsoport
Érdekek és elvárások
K+F tevékenységben érdekeltté tehető hazai vállalkozások Ipari kutatóhelyek, a vállalkozásokhoz kapcsolódó, vagy
magasabb hozzáadott értékű új termékek piacra vitelét megalapozó K+F szolgáltatások magasabb hozzáadott értékű új termékek piacra vitelét megalapozó
Akadályozó tényezők Fontosság és problémák humánerőforrás és K+F eszközhiány, fejlesztésekhez szükséges tőke hiánya humánerőforrás és K+F eszközhiány, fejlesztésekhez szükséges tőke
14
Hatás
nagyon fontos
versenyképesség megőrzése, növelése
nagyon fontos
versenyképesség megőrzése, növelése
független kutatóin- K+F szolgáltatások tézetek, Az alprojektek innovációmenedzsment kutatásvezetői terén való ismeretek bővülése, erőforrások a fejlesztési feladatok végrehajtásához Az alprojektekben saját projektjeik erőfornem résztvevő rással való ellátottságákutatók nak biztosítása Az egészségtudaéletminőség növekedése tosan táplálkozó, a fokozott biztonságú, ill. a különböző garantált élettani hatású célból sportélelmi- (magas egészségvédő, ill. szert fogyasztók alacsony allergén hatású) köre új, funkcionális, ill. sportélelmiszerek való ellátottság révén Az Eszterházy Károly Főiskola hallgatói
innováció- és kutatásmenedzsmenttel kapcsolatos ismeretek és a K+F+I+O tevékenység gyakorlati végzésben való tapasztalat szerzése
hiánya párhuzamos projektekben való lekötöttség
fontos
hatékony, kiegyensúlyozott alprojekt-vezetés
erőforrások jelen projekt általi lekötöttsége
kevésbé fontos
harmonikus erőforrás-ellátottság
élelmiszerbiztonsági, nagyon nyomonkövetési, erefontos detvédelmi folyamatok korlátozott volta; bizonytalan minőségű és eredetű élelmiszerek piaci dömpingje; garantál élettani hatású funkcionális termékek szűkös kínálata megfelelő képzési forfontos mák hiánya
életminőség növekedése, vásárlói tudatosság fokozódása
a hallgatók K+F+I tájékozottságának növekedése, elhelyezkedési lehetőségeik javulása
A fejlesztések hatásterületei I. Társadalmi-gazdasági hatás Nagy biztonsággal ellenőrizhetővé válik a magas hozzáadott értékű termékek és azok alapanyagainak a biztonságossága, illetve eredete, így a fogyasztói bizalom növekedése által a jövőben fokozható a termékek kereskedelmi forgalma. A vizsgálatok során nyert adatsorok termékazonosítási célú adatbázisban tárolva eredetvédelmi célra is felhasználhatóak. Új, magas hozzáadott értékű termék prototípusok megalapozása, különös tekintettel az allergénmentes és életkor-specifikus élelmiszerek egyedi elvárásaira.
II. Tudományos hatásterületek 1. Informatika-eredetvédelem-termékazonosítás A nagyvállalatok igényeit is kielégítő eredetvédelmi-termékazonosítási-nyomonkövetési rendszer fejleszthető ki a programban kidolgozott elvi megoldásokra építve. A létrehozott élelmiszerbiztonsági adatbázis sokrétűen alkalmazható akár az orvosbiológiai vagy a hatósági gyakorlatban is. Az új informatikai eszközök és protokollok számos ipai szegmensben alkalmazást nyerhetnek a minőségirányítási rendszer részeként a biztonsági veszélyek kizárására. Az élelmiszergyártási gyakorlatban széles körben alkalmazható, sorozatgyártásra kész eszközök fejleszthetők ki a létrehozott prototípusok alapján. 2. Élelmiszeranalitika Az új eljárások, módszerek kidolgozása és széles körű alkalmazhatósága megalapozása. A termékazonosítási-eredetvédelmi célú adatbázis bővítése. Új hatóanyag-kombinációk kidolgozása, illetve egészségvédő és sportélelmiszerek kifejlesztése megalapozása. Az egyedi hatóanyag-kombinációk tényleges biológiai hatásának feltárása.
15
3. Bioanalitikai műszerek kifejlesztése Orvosi, élelmiszeripari, kereskedelmi, ill. laboratóriumi szolgáltatási gyakorlatban is alkalmazható bioszenzorok kifejlesztése. Az eredetvédelmi adatbázis on-line adatokkal való bővítése. Az újszerű biotechnológiai eljárások, illetve specifikus antitestek és enzimek széles körben alkalmazást nyerhetnek. A kidolgozott műszaki, műszertechnikai újítások elvezethetnek egy miniatürizált bioszenzor műszercsalád kifejlesztéséhez, mely kiválóan adaptálható helyszíni vizsgálatokra. 4. Táplálkozás élettan Új vizsgálati technikák és komplex in vitro modellek kerülnek kifejlesztésre az egyes élelmiszerek, illetve hatóanyagok tényleges biológiai hatásának és hasznosulásának felmérésére. A testmozgás antioxidánsok felszívódását befolyásoló élettani hatásának megismerése révén a rekreációs terhelésnek megfelelő összetételű termékek lesznek kifejleszthetőek. A tudományosan bizonyított élettani hatások körének bővülése jelentősen elősegítheti a pulzáló mágnesterápiában mint rekreációs eszközben rejlő lehetőségek kiaknázását. 5. Molekuláris biológia A juh-, és kecskefajok genetikai polimorfizmusa célzott feltárásával megismert változatosság jó kiindulási alapot ad további géntartalékok feltárásával, hasznosításával foglalkozó kutatások tervezésénél és kivitelezésénél. A tejfehérje-összetételben determináns genomok analízisére kifejlesztett sorozatvizsgálati módszerek széles körűen alkalmazhatóak a későbbiekben. A búzavizsgálat során kifejlesztett új markerek, és feltárt egyedi genomok kiindulópontját jelenthetik egy jóval kiterjedtebb, eredetvédelmi-élelmiszerbiztonsági adatbázisnak. A különböző stressztényezőkre szelektált, kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező vonalak génforrásként használhatók hasznos agronómiai tulajdonságok átvitelére faj- és nemzetségkeresztezés révén. Élelmiszeripar, agrárgazdaság Egyedi génállományú, allergénmentes tejet adó juh-és kecskefajok szelektálása, melyek tenyésztési kísérletek alapjául szolgálhatnak. Egyedi, bizonyítottan pozitív élettani hatású, illetve allergénmentes feldolgozott termékek kerülnek kifejlesztésre. Új, változatos génforrások hasznosítása a búza termésbiztonságának és táplálkozás-élettani tulajdonságainak javítása érdekében. Magas biológiai értékű, előnyös beltartalmi paraméterekkel bíró és stressztűrő búzafajok szelektálása, jellemzése, ezáltal hasznosíthatósága biztosítása az élelmiszer előállításban. A kutatási program eredményeként olyan búza-Aegilops hibridek jönnek létre, melyek kiváló nemesítési alapanyagot jelentenek funkcionális és sportélelmiszerek előállítására.
2.3. Az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek bemutatása
A projekt során végrehajtandó tevékenységeket az alábbi táblázatnak megfelelően vezettük le a vonatkozó referencia dokumentumokra (OP, At, pályázati útmutató) építve.
A projekt legfontosabb alap-, ill. célzott alapkutatási céljai
A hazai élelmiszeripar számára kitörési pontot jelentő magas hozzáadott értékű, egészségvédő hatású, ill. funkcionális élelmiszerek garantált biztonsági rendszerének kialakítása új informatikai megoldásokra alapozva. Új, korszerű analitikai és molekuláris biológiai eszközök és módszerek kifejlesztése az eredetvédelem hiteles érvényesítésére. Új élelmiszerbiztonsági és eredetazonosítási paraméterek kidolgozása. Új, garantált biztonságú élelmiszerek fejlesztésének megalapozása allergénmentes vagy kiemelkedő beltartalmi mutatójú élelmiszer alapanyagok kidolgozásával. A fenti célok megvalósításához szükséges tevékenységek az alábbiak partnerenkénti bontásban. 16
Eszterházy Károly Főiskola Új szerkezetű és új paraméter-komplexeket tartalmazó élelmiszerbiztonsági-eredetvédelmi adatbázis létrehozása, a legkorszerűbb, közeltéri kommunikáción alapuló lekérdezési lehetőséggel. Új algoritmusok, információs technológiai megoldások, RFID- és Datamátrix termékazonosítási protokollok kifejlesztése. Új kémiai analitikai és molekuláris biológiai eljárások kidolgozása, mely révén új paramétereket kapunk az eredet és az élelmiszerbiztonság igazolására. Az egyedi és új komponensek közötti speciális összefüggések, illetve a bioaktív komponensek gyártástechnológiák során bekövetkező átalakulásai feltárása. Az egyedi élelmiszerek eredetvizsgálatára kidolgozandó ujjlenyomat-rögzítéses módszer kidolgozása. Új hatóanyag kombinációk kialakítása, valamint a mátrixhatás, a szinergizmus, és a hatóanyagok biológiai hasznosulása közötti összefüggése feltárása. Új vagy továbbfejlesztett vizsgálati eljárások, biotechnológiai megoldások jönnek létre az enzimek kinyerése változatos területein. A korábban leírt rendszerekhez nem hasonlatos, új, egyedi műszerkonstrukciójú bioszenzorok kifejlesztése 6 meghatározó fontosságú élelmiszer komponensre. A továbbfejlesztett in vitro biológiai-emésztési és szövettenyésztési kísérleti modellrendszerek létrehozása a komponensek tényleges élettani hatása felmérésére. Életkorspecifikus funkcionális élelmiszer fejlesztéseket megalapozó, egyedi modellvizsgálati rendszereket fejlesztünk ki. Új, garantált biztonságú kecskebúza génforrások felderítése és azonosítása, melyek jól hasznosíthatóak a búza termésbiztonságának és táplálkozás-élettani tulajdonságainak javítására Az egyedi génforrások beltartalmi jellemzőinek összefüggése abiotikus stressztényezőktől való függésének növényélettani hátterének feltárása. Közép-Kelet-Európai Rekreációs Társaság Az antioxidánsok sportélettani hatása és felszívódása felméréséhez új módszereket fejlesztünk ki. Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület Gyors, megbízható, nagy pontosságú módszerek alkalmazására épülő vizsgálati protokoll jön létre, juhés kecskeállományok tejei fehérje-összetételének, illetve az egyes egyedek genotípusainak a felmérésére. Új és egyedi adatbázist hozunk létre az alacsony allergenicitású tejet termelő fajtákból és egyedekből. MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet Olyan új molekuláris citogenetikai módszerek, illetve kromoszóma specifikus molekuláris markerek jönnek létre, melyek alkalmasak az Aegilops fajok alkalmazásával előállított élelmiszerek azonosítására, eredetvédelmére. Új búza allergének, genomok és vad allélek azonosítása, melyek mind az eredetiség meghatározásában, mind a későbbi nemesítési munka során alkalmazhatóak. Új búza x Aegilops hibridek létrehozása, mely magas beltartalmi értékű, a szokványosnál előnyösebb biológiai hatású élelmiszerek alapanyagaként szolgál.
Kutatás–fejlesztés megvalósításához szükséges humánerőforrás és szolgáltatás biztosítása terén megfogalmazott célok Projektünk kiemelt célja, hogy a kialakított kutatócsoportok felkészültek legyenek a nemzetközi projektekben való sikeres részvételre. A létrejött eredmények hasznosításával kapcsolatos képzéseken való részvétellel célunk, hogy a projekt vezető szakemberei felkészültek legyenek a hosszú távú fenntarthatóság biztosításához nélkülözhetetlen innovációs gyakorlat legjobb megoldási lehetőségeinek alkalmazására, mindennapos tevékenységeinek hatékony elvégzésére. A hallgatók kutató munkába való intenzív bevonásával fontos célunk az intézmény kutatói utánpótlásnevelésének erősítése. A fenti célok megvalósításához szükséges tevékenységek az alábbiak partnerenkénti bontásban.
17
Eszterházy Károly Főiskola Kutatócsoport létrehozása, kutatók alkalmazása, illetve megbízása, valamint vállalati szektor kutatóinak bevonása. A kutatási tervek alapján az azokat megvalósítani szándékozó kutatócsoport(ok) kialakításának tanácsadói támogatása, különös tekintettel a vállalkozások részéről bevonható kutatói kapcsolatok feltárására és az együttműködések kialakítására. A hazai kutatócsoportok uniós K+F pályázatokban történő sikeres részvételének előkészítése érdekében Képzési programok lebonyolítása a következő témakörökben: EU-s pályázatírói képzés, projektmenedzsment képzés, Folyamaturalás: Process Controlling, Korszerű sztenderdizálási gyakorlat, A tudásés technológiatranszfer alapjai: technológia-transzfer általános menedzsmentje; a szellemi tulajdon gazdasági értékelése; iparjogvédelem, licensz leírások, nemzetközi szerződések. Kutatási asszisztencia fejlesztése érdekében hálózatos HR modell kialakítása és működtetése, Mérési és erőforrás hasznosítási modell, intézményi körökből fiatal kutatók bevonása, menedzselése
A kutatás–fejlesztési szolgáltatások fejlesztése, valamint kutatási és innovációs együttműködések kialakítása terén elérendő céljaink
Az ipari partnerekkel közösen megvalósított termék-, és technológiafejlesztések állnak az egri Eszterházy Károly Főiskolán működő Egerfood Regionális Tudásközpont munkájának fókuszában, mely tevékenységek kiterjesztésére kiváló lehetőséget ad a jelen projekt. Így célunk, hogy a sokrétű kutatói infrastruktúrára támaszkodva, a konzorciumi tagokkal összehangolt kutatási munka révén tényleges gazdasági értéket képviselő termékeket dolgozzunk ki, és támogassuk azoknak a partnerek általi bevezetését. A projektnek köszönhetően e tevékenységünket nemzetközi dimenzióba is tudjuk helyezni a K+F+I együttműködésekre, projektre való felkészüléssel. A fenti célok megvalósításához szükséges tevékenységek az alábbiak partnerenkénti bontásban. Eszterházy Károly Főiskola Nemzetközi K+F és innovációs együttműködés, tapasztalatcsere, nemzetközi kapcsolat- és hálózatépítés FP7-es és Horizon2020-as potenciális pályázó szervezetekkel, intézetekkel az alábbi projektelemekben: o o
o
o
o
Bekapcsolódás az EBN, EEN hálózatokba, nemzetközi FP7 és Horizon2020 kapcsolat- és hálózatépítés, tapasztalatcserék a Regionális Innovációs Ügynökségek bevonásával. A 2007 és 2014 közt futó K+F tevékenységeket támogató FP7 keretprogram sikeres nemzetközi projektjeiről szóló esettanulmány-kötet összeállítása; valamint az ezek mögött álló best practice-ek bemutatása. A tevékenység részét képezi a feltárt jó gyakorlatok hazai implementálására vonatkozó javaslatokat tartalmazó tanulmány összeállítása is. A kutatócsoportoknál elvégzett felmérés alapján az eredményekhez kapcsolódó nemzetközi szakmai kapcsolódások beazonosítása, best practice-ek kiválasztása, hazai adaptáció lehetősének megvizsgálása. FP7 és Horizon 2020 potenciális együttműködési lehetőségek, kapcsolódási pontok beazonosítása. Innováció menedzsment szolgáltatás igénybevétele: hálózatok kiépítése (vállalatok, kutatóhelyek, kutatók, nemzetközi partnerek stb.); hálózatépítés, kapcsolati nyilvántartás kialakítása, kapcsolódó partnerkereső szemináriumok tartása. Menedzsment adatbázisok kialakítása: projektkataszter; forrástérkép; a témára vonatkozó online tudástár (adatbázisok, szakirodalom, jó gyakorlat gyűjtemény, országjelentések) tanulmány-elemzések, weboldal-elemzések, fókuszcsoportos és mélyinterjúk.
Kutatásmenedzsmenti szervezetfejlesztés; o o o
Kutatásmenedzsment tanácsadás igénybevétele: A gazdasági világban összegyűjtött és működő legjobb gyakorlatok felhasználása a kutató központok, projekt szervezetek érdekében. A mátrix- és projektszervezetek stratégia és üzleti modelljének adaptálása. Akkreditált innováció menedzsment 30 órás, tanúsítvánnyal záródó képzés 15 fő részére. Tématerületek: szabadalom, iparjog, szabadalmi jog, oltalom, projekt menedzsment, innováció menedzsment, pályázatírás.
Tudástranszfer-szolgáltatások fejlesztése kizárólag a projekt kutatási területéhez kapcsolódóan; o
Technológia transzfer tudásmenedzsment és szolgáltatásfejlesztés az alábbi elemekből építve: tudástérkép (kompetencia térkép) elkészítése, rejtett tudás feltárása, tudás transzfer szolgáltatások kialakítása, eredmények hasznosítási lehetőségeinek felmérése, hasznosítási területek megfogalmazása, tudás és technológia folyamatok nyilvántartása, tudásbázis-szolgáltatások kialakítása.
A projekt során létrejött tudományos eredmények hasznosíthatóságának vizsgálata. o
A létrejött tudományos kutatás eredmény hasznosíthatósági vizsgálata, összekötése előzetes piackutatással. A vizsgálat eredménye a létrejött innovációs ötlet, szellemi termék újszerűségének, gyakorlati hasznosíthatóságának feltérképezése.
18
2.4. Indikátorok Kapcsolódó cél Fiatal kutatók számának növelése
Indikátor megnevezése
Mérték Kiindulási egység érték Kimenet indikátorok
A projektben közreműködő fiatal kutatók száma
Célérték
Céldátum
Az adatforrás megnevezése Pályázói adatközlés, résztvevői nyilatkozatok, alkalmazási, kifizetési statisztikák Pályázói adatközlés, résztvevői nyilatkozatok, alkalmazási, kifizetési statisztikák Pályázói adatközlés, együttműködési megállapodás, időszakos beszámoló Publikációs mutatók alapján
fő
15
23
2014
A projektben közreműködő Nemzetközi színvonamagyar kiváló kutatók/ oktalú kutatócsoportok tók száma (MTA doktora, illetkialakítása ve azzal egyenértékű)
fő
5
5
2014
Nemzetközi projektben való részvétel növelése
A projekt során elért potenciális FP7/FP8 partnerek száma
db
25
38
2014
Nemzetközi elismertség növelése
A projekt támogatásával hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban megjelent publikációk, illetve önálló monográfiák száma
db
0
16
2014
Nemzetközi szintű kutatási tevékenység megalapozása
A projekt keretében megvalósuló K+F projektek száma
db
0
7
2014
Kooperációs kutatások erősítése
A projektben közreműködő vállalkozások száma
db
14
22
2014
2
2014
Tervdokumentáció, mérések, adatközlés, nyilatkozat, időszakos beszámoló
1
2014
együttműködési megállapodások másolata
3
2014
együttműködési megállapodások másolata
4
2014
együttműködési megállapodások másolata
Eredmény indikátorok A projekt eredményeként Elért eredmények benyújtott (magyarországi hasznosíthatóságának vagy nemzetközi) szabadalmi db 0 növelése kérelmek (szabadalom, oltalom) száma (eljárás elindítása) Megvalósításába bevont maInnovációs szervezetgyar felsőoktatási intézmények db 0 fejlesztés száma Megvalósításába bevont nem K+F partnerség fejfelsőoktatási intézmények, db 0 lesztés szervezet száma (hazai, külföldi) Megvalósításába bevont külNemzetközi hálózati földi felsőoktatási intézmények db 2 kapcsolatok erősítése vagy külföldi kutatóintézet száma KFI kompetencia fejlesztés
Megvalósításába bevont magyar kutatók, oktatók száma
fő
4
30
2014
KFI kompetencia fejlesztés
A konstrukcióban közreműködő hallgatók bevonása
fő
0
24
2014
Pályázói adatközlés, együttműködési megállapodás, időszakos beszámoló Pályázói adatközlés, együttműködési megállapodás, időszakos beszámoló
projektdokumentáció, jelenléti ívek, képzési jegyzőkönyvek, regisztrációk projektdokumentáció, jelenléti ívek, képzési jegyzőkönyvek, regisztrációk
Hatásindikátorok Innovációs partnerség-építés
Létrejött nemzetközileg elismert hálózati tagságok száma
db
0
2
2017
együttműködési megállapodások másolata
Innováció menedzsment kompetencia fejlesztés
Adaptált nemzetközi best practice-ek száma
db
0
7
2017
dokumentáció
KFI információ menedzsment
Elkészült intézményi tudástérkép minősége
-
-
a régió tudásbázisát leképező tudástérkép
2017
tudástérképtanulmány kivonata
K+F üzleti bevételek növelése
Elkészített üzleti tervek száma
db
0
2
2017
üzleti tervek kivonatai
19
3.1. A TERVEZETT FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA 3.1.1. A megvalósulás helyszíne A projekt tevékenységei ugyan helyhez kötöttek, de az egyes elemei egy időben az ország számos pontján fognak folyni. Az Észak-Magyarországi Régióban, Egerben, Eszterházy Károly Főiskolán történnek az élelmiszerbiztonsági analitikai módszerfejlesztések, az eredetvédelmi-nyomonkövetési adatbázis kialakítása, új műszerek, mérési eljárások kifejlesztése, a kecskebúza vonalak élettani alapon történő szelekciója. A Közép-Dunántúli Régióban, Martonvásáron, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetében történnek a kecskebúza genetikai vizsgálatai, molekuláris markerek kifejlesztése, genetikai vonalak szelekciója. A juh- és kecsketej vizsgálatok elsődleges helyszínei a tenyészetek lesznek az ország szinte minden régiójában. A Dél-Magyarországi Régióban, Szegeden, a Közép-Európai Rekreációs Társaságnál fognak folyni az antioxidáns-felszívódás fizikai terhelés hatására történő változásának vizsgálata. 3.1.2. Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása A projekt megvalósítás a következő előkészítő lépéseken keresztül valósul meg. A projekt kidolgozása, felépítése érdekében felvettük a kapcsolatot a projektben konzorciumi tagként szereplő szervezetekkel, és rendszeres egyeztetési folyamat során kialakítottuk a projekt gerincét adó alapkutatási tevékenység fő céljait és feladatcsoportjait. A részletes Kutatási tervet erre építve készítették el az egyes részfeladatokért felelős tagok. Ezt követően kapcsolatfelvétel történt egy támogató tanácsadó szervezettel. A projekt indokoltságának alátámasztáshoz szükséges releváns adatforrások feltárása után elvégeztük a fejlesztés által érintett probléma jelenlegi állapotának leírást problémafa, célfa és ezekre épülő logikai keretmárix felállításával. A feladatok szakmai tartalmának és a menedzsment feladatoknak a meghatározásával állítottuk össze a jelen megvalósíthatósági tanulmányt. A projekt végrehajtásának előkészítő szakaszában megtörténik a szükséges műszerek, kutatáshoz szükséges eszközök beszerzése, az új munkatársak felvétele. A részmunkaidőben való közreműködésre felkért meglévő alkalmazottak továbbképzése is az előkészítés keretében történik meg. Az előkészítés a célirányos tevékenységek hálózatából összeálló projektterv létrejöttével, a végrehajtó szervezet felállításával és a szükséges infrastruktúra felállításával járul hozzá a projekt céljához.
3.1.3. A fejlesztés hatásainak elemzése A projekt az alábbiak szerint járul hozzá az Európai Unió által megfogalmazott horizontális célok teljesüléséhez: A projekt társadalmi-gazdasági, illetve környezeti hatásainak erősségét értékelő összefoglalás
Hatásviselő rendszer
Közvetlen hatás erőssége (-3 – +3)
A hatásmechanizmus leírása
Közvetett hatás erőssége (-3 – +3)
A hatásmechanizmus leírása
Társadalmi-gazdasági rendszerek 3
A létrejövő alapkutatási eredmények további alkalmazott kutatás-fejlesztési együttműködéseket, projekteket generálnak.
3
2. Foglalkoztatás, munkaerőpiac
1
A projektgazda EKF Eger egyik legnagyobb foglalkoztatója. A projekt hozzájárul a regionális foglalkoztatottság növekedéséhez.
2
3. Munkakörülmények
2
A projektből megvalósuló infrastrukturális fejlesztések hozzájárulnak a kutatók munkakörülményeinek javulásához.
1
1. Kutatás-fejlesztés
20
A projekt eredményei hozzájárulnak a résztvevő intézmények és a régió tudásbázisának növekedéséhez széles körben kifejtve hatásukat. A kutatás-fejlesztési projektek minőségi munkaerő igénye hosszabb távon hozzájárulhat a munkaerő-bázis átlagos végzettség színvonalának növekedéséhez. A generálódó további projektek folyamatos infrastrukturális fejlesztésekhez vezetve segítik a kutatók munkakörülményeinek javulását.
Hatásviselő rendszer
Közvetlen hatás erőssége (-3 – +3)
4. Nemzetközi kapcsolatok, határmentiség
5. Esélyegyenlőség
3
2
A hatásmechanizmus leírása
Közvetett hatás erőssége (-3 – +3)
Az Eszterházy Károly Főiskola kiválóan kamatoztatja határ menti elhelyezkedéséből adódó előnyét, jelen projekt is nemzetközi együttműködésben valósul meg, amely elősegíti újabb nemzetközi kapcsolatok kialakulását, vagy a meglévők megtartását. A projekt tervezése során kiemelt figyelemmel alakították a humánerőforrást, a nemek bevonásának arányaival, és számukra egyenlő fizetség biztosításával. A projekt tehát hozzájárul a nemek közötti esélyegyenlőség fejlesztéséhez. A projekt megvalósulásának fő színhelye Eger, amely programjában vállalta a környezetének felzárkóztatását. Jelen projekt összhangban a regionális fejlesztési stratégiával szintén hozzájárul a környező elmaradott térségek felzárkóztatásához.
A hatásmechanizmus leírása
3
A projekt által nő a regionális és nemzeti tudásbázis, javul a nemzetközi megítélés, így hosszú távon, és az adott pályázók körén túl (országos szint, egyéb tudományágak) is nemzetközi kapcsolatokat generál.
1
A tudományos eredmények disszeminációjával nő a tudományterület presztízse, amely a karra jelentkezők számának növekedésével járva elősegítheti a diplomás, iskolázott szakemberek számának növekedését.
1
A régiós fejlesztési koncepció hosszú távú céljaihoz illeszkedve, a projekt hatása a városon túl, regionális szinten is fejlesztéseket generál, elősegíti a felzárkóztatást.
6. Területi kiegyenlítődés
1
7. Társadalmi integráció és különleges társadalmi csoportok védelme
0
Nem releváns
0
Nem releváns
8. Nyilvánosság, igazságosság, erkölcs
0
Nem releváns
0
Nem releváns
9. Közszféra pénzügyi és szervezeti keretei
0
Nem releváns
0
Nem releváns
1. Levegőtisztaság
0
Nem releváns
0
Nem releváns
2. Talajminőség és talajerőforrás
0
Nem releváns
0
Nem releváns
3. Területhasználat
1
A projekt megvalósítása során zöldmezős területek nem kerülnek bevonásra.
0
Nem releváns
1
Az Eszterházy Károly Főiskola jelenleg is szelektív hulladékgyűjtési rendszert alkalmaz, melyet a projekt során is megvalósít, így hozzájárul a hulladék újrafelhasználás gyakorlatának terjedéséhez.
1
5. Környezeti kockázatok megjelenése
3
A funkcionális élelmiszerek területen történő vizsgálatok olyan nem tervezett eredményeket hozhatnak, mely hatékonyan hozzájárulhat az egyes környezeti kockázatok kezeléséhez
3
6. Mobilitás, energiafelhasználás
2
Nem releváns
2
Környezeti rendszerek
4. Hulladéktermelés, hulladék-hasznosítás
Az Eszterházy Károly Főiskola jelenleg is szelektív hulladékgyűjtési rendszert alkalmaz, melyet a projekt során is megvalósít, így hozzájárul a hulladék újrafelhasználás gyakorlatának terjedéséhez. A projekt eredményein alapuló alkalmazott K+F tevékenységek, élelmiszertechnológiai módszerek csökkenthetik az élelmiszerek élettani kockázatát. Ezáltal elősegíti a fenntartható fejlődés gyakorlatának elterjedését. Nem releváns
Esélyegyenlőség A projekt szakmai ismérvek alapján, a nemek közötti nem diszkriminálva, a motivációs és promóciós szempontokat egyöntetűen alkalmazva választja ki a munkatársait. A projekt az infrastrukturális feltételeinek megteremtésekor akadálymentesítést valósít meg, ezáltal a támogatja a fogyatékkal élőket. A projekt által létrehozandó kompetencia-bázis jelentős kutatói kapacitás bevonását indokolja. A kutatói állomány összeállításánál egyik nemet sem éri hátrányos megkülönböztetés, a munkákra kompetencia-alapon választják ki a témavezetők résztvevőiket. Tekintve, hogy a Természettudományi Karon jelenleg nőtöbblet tapasztalható, a nemek aránya várhatóan minden szinten arányos lesz. A fiatal, családalapítás előtt álló női ku21
tatóknak lehetőségük van a folyamatos munkából kiszakadni és oda visszatérni, de távmunkára és részmunkaidős foglalkoztatásra is nyílik lehetőség. A kutatásban a fiatal kutatók és az idősebb, tapasztaltabb kollégák együtt dolgoznak, a kutatói ranglétra különböző fokain állók együtt végzik a munkákat. Ezek során kitűnő lehetőség nyílik a fiatal kollégák számár a bizonyításara, az előrejutásra. A projektek előkészítése garancia arra, hogy hozzáértésüknek megfelelő munkát végezhessenek. A főiskola a mozgásukban korlátozottak számára igyekszik lehetővé tenni épületeinek, munkahelyeinek, hivatalainak megközelíthetőségét: így ők sem szorulnak ki a magas szintű munkavégzésből, sőt, számukra is adott a távmunka lehetősége. A főiskolai épületek akadálymentesítése részben megoldott, a munka folyamatosan halad és rövid időn belül minden munkahely, szociális helyiség megközelíthető lesz. Az EKF részéről a 2012. március 31-gyel lezárt TIOP 1.3.1. programjában teljes akadálymentesítést valósított meg. Környezetvédelem, fenntarthatóság: A projekt nem használ fel ipari méretű erőforrásokat, szakmai programjai és kutatási feladatai közvetlenül támogatják a megújuló erőforrások használatát. A projekt az Eszterházy Károly Főiskola területén kerül megvalósításra, amely szelektív hulladékgyűjtést folytat minden épületében, és törekszik a környezeti erőforrások minél ésszerűbb használatára. Területiség szempontjainak érvényesítése: A projekt, a régiós cégek bevonásán keresztül kihat a teljes régió gazdaságára, a projekt hálózati szintje hozzájárul a magyarországi 33-as NUTS2 régióban a növekedéshez. Regionális hatás: Régióbeli ipari partnerek bevonása révén regionális versenyképesség növekedés Partnerségek vállalása és együttműködések kiterjesztése nyomán új pályázati források allokálásához való hozzájárulás A K+F oktatási horizontális „lábon” keresztül hálótervi és nem graduális képzések lebonyolítása következtében a kvalifikált munkaerőkibocsátás, továbbképzés támogatása Országos hatás: Hálózati együttműködéseken keresztül a regionális K+F érdekek érvényesítése / védelme nemzeti szinten Nemzetközi hatás: Nemzetközi hálózati együttműködésekben való részvétel segítségével tudományos szinergiahatás megteremtése, speciális technológia hasznosítási módozatok alkalmazása a határokon kívül is, kooperációs együttműködés a svédországi Lund Egyetemmel, az olaszországi Teramoi Egyetemmel, a csehországi Olomouc-i Egyetem, és a franciaországi Dijoni Egyetemmel van a projekt témájába tartozó területeken.
Externáliák bemutatása Az externáliák feltérképezése során kitérünk a nem közvetlenül a projekt kedvezményezettjénél, vagy a projekt érdekcsoportjainál várhatóan jelentkező tényezőkre (külső externáliák), illetve azokra is, amelyek bár a kedvezményezettnél, illetve az érdekelteknél jelentkeznek, közvetlen pénzügyi teljesítés nem kíséri őket, és fellépésük nem szándékolt (belső externáliák). A belső és külső externáliák szétválasztásával célunk a kezelési módok leghatékonyabb meghatározásának elősegítése. A projekt komplexitásából fakadóan a hatások vizsgálatánál további csoportosításokat teszünk, megkülönböztetünk gazdasági, társadalmi és tudományos externáliákat is. A fenti módszertani bevezető alapján az externáliákat táblázatba foglaltuk a könnyebb áttekinthetőség érdekében. A projektet érintő extern hatásokat bemutató, összegző táblázat
POZITÍV
Externália típusok
gazdasági
Belső externáliák · További (nemzetközi és hazai) együttműködések, projektek generálódása a konzorciumi partnerek között · Projektben résztvevő humán erőforrás helyzetének biztosítása · Főiskola támogatottságára való jótékony hatás (pl. pályázatok megszerzése)
22
Külső externáliák · A megerősített versenyelőny további együttműködések, projektek generálódását jelenti a szakterület további szereplői számára · Innovatív intézmény- és ágazatközi együttműködések fejlődése · Ipari együttműködések erősödése további kutatási megbízásokban testesülhet meg · A regionális és nemzeti versenyképesség fokozódása
·
társadalmi
· · ·
tudományos
·
· ·
NEGATÍV
gazdasági társadalmi
· ·
Főiskola hírnevére való jótékony hatás (státusznövekedés hallgatói felvételek tekintetében, versenyképes diploma) Az eredményeinek disszeminációjával növekvő társadalmi elfogadottság Természettudományi szakma státuszának erősödése Kutatók, résztvevők gyakorlati készségeinek fejlődése Akadémiai tudásbázis gyarapodása, főiskolai tanulmányi anyag fejlődése, nemzetközileg versenyképes oktatás További együttműködések, projektek generálódása A résztvevők egyéb munkákra fordítható munkaideje lecsökken A főiskolai kutatási kapacitások időleges lekötése miatt nehezebben átcsoportosíthatóvá válnak A források szűkössége miatt jelen projekt támogatásban való részesítése más kutatócsoportok projektjének megkezdését kitolhatja
Az alapkutatás eredményeinek alkalmazott célú továbbfejlesztése hosszútávon az alábbi társadalmi előnyökkel bír: · Betegségmegelőzés · Várható élettartam növekedése · Életminőség javulása · · · ·
Az alapkutatás eredményeinek alkalmazott célú továbbfejlesztése hosszútávon az alábbiakat idézheti elő: · „Hagyományos élelmiszerek” eladhatatlanná válnak, ami a gyártóknál bevételkiesést jelenthet ·
·
tudományos
A rendelkezésre álló források szűkössége miatt jelen projekt támogatásban való részesítése más EKF kutatócsoportok hasonló projektjének megkezdését időben kitolhatja.
Regionális kutatás-fejlesztési kapacitás bővülése Nemzeti, regionális tudásbázis gyarapodása Nemzetközi tudományos kapcsolatok számának növekedése, A hazai tudományos eredmények elismertségének növekedése
·
Párhuzamos kutatások következtében jelen projekt eredményei a párhuzamos kutatásokat folytatók munkájának piaci hasznosítását nehezítheti. Az élelmiszeripari vállalatok között harc alakulhat ki a kutatási eredmények megszerzéséért
A fenti összefoglaló táblázatból jól látható, hogy a projekt megvalósítása során és azt követően számos externália esetleges kialakulásával számolhatunk. Ugyanakkor az is egyértelműen megállapítható, hogy a pozitív externáliák jelentős túlsúlyban vannak. A projekt megvalósítása során jelentkező pozitív belső hatások előnyösen befolyásolják a projekt megvalósító helyzetét, melyből az intézményeken túl kutatók, hallgatók, oktatók is profitálhatnak. A pozitív külső externáliák közvetlenül érintik a regionális, a nemzeti és globális környezetet. Ezzel szemben a negatív külső externáliák csak bizonyos iparágakra, illetve bizonyos piaci szereplőkre vannak hatással, míg a negatív belső externáliák elsődlegesen az operatív tevékenységeket érintik, az erőforrások időleges lekötöttsége révén. Megállapíthatjuk, hogy a pozitív extern hatások sokkal szélesebb réteget érintenek, mint a negatív externáliák. Mindezek alapján az alábbiak szerint kívánunk felkészülni a pozitív externáliák kiterjesztett projektcélok érdekében történő felhasználására és a negatívak externáliák kezelésére, hatásuk csökkentésére. A pozitív externáliáknak belső és külső disszemináció keretében kívánunk teret biztosítani, amelynek eszközeit részletesen a nyilvánosság biztosítása témakör keretében fejtjük ki részletesen. Fontosnak tartjuk ugyanis a közvetlen és közvetett célcsoportok és érintettek figyelmének felhívását azon pozitív hatásokra, amelyek a projekt megvalósítását kísérik, előmozdítva e pozitív események bekövetkezését.
3.1.4. Pénzügyi terv A pénzügyi tervnél, a költségek minden eleménél a hatékonyság, megvalósíthatóság és fenntarthatóság elveit vettük alapul. A beruházási költségek ütemezése az elvégzendő tevékenységek kifizetési ütemtervén alapul, melyet – összhangban az MT többi fejezetével - az alábbi táblázatban foglaltunk össze (Ft). Az EU támogatás mértéke 100 %, a finanszírozás során a likviditás biztosítását az intézmény saját forrásból biztosítja számlapénz formájában. A projektgazda és a tevékenység jellege nem vállalkozási tevékenység, és a jövőben is a projektgazda üzemelteti. Áfa visszaigénylésére nem jogosult, ezért a költségek bruttó módón lettek megtervezve. A felsőoktatási intézmények az amortizációt, mint költséget működésük során nem tudják elszámolni, ezért ezt a projekt során nem terveztük. Az infláció mértéke a projektet csak kis mértékben érinti, mivel jelentős a bérek és megbízások aránya. A szolgáltatások és termékek árának emelkedését, és az ebből keletkező többletköltséget a költségek átcsoportosításával kompenzáljuk. Az alábbiakban a projekt költségtervét adjuk meg éves bontásban. A költségeket a pályázati kiírásban meghatározott csoportosítás szerint adtuk meg. 23
A projekt költségterve Szervezetek
Főproje ktelem
Alprojektelem
2012. 107 565 924
Eszterházy Károly Főiskola
2013.
2014.
Összesen
223 392 059
108 197 761
439 155 744
4 500 000
0
0
4 500 000
4 500 000
0
0
4 500 000
Kutatási terv készítése
2 000 000
0
0
2 000 000
Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése
2 500 000
0
0
2 500 000
93 183 924
203 796 059
93 283 761
390 263 744
36 253 964
133 943 559
67 126 261
237 323 784
5 200 000
25 000 000
0
30 200 000
1 200 000
10 800 000
0
12 000 000
1 200 000
3 600 000
0
4 800 000
2 800 000
10 600 000
0
13 400 000
9 510 000
44 852 500
26 157 500
80 520 000
0
0
6 000 000
6 000 000
5 700 000
28 912 500
7 187 500
41 800 000
1 560 000
1 560 000
0
3 120 000
0
880 000
3 520 000
4 400 000
2 250 000
13 500 000
9 450 000
25 200 000
42 219 960
0
0
42 219 960
42 219 960
0
0
42 219 960
9 882 000
19 596 000
14 914 000
44 392 000
I. Projekt előkészítés Projekt előkészítéshez kapcsolódó tevékenységek
II. Szakmai tevékenységek Alapkutatási és célzott alapkutatási projektek megvalósítása Kutatás–fejlesztés megvalósításához szükséges humánerőforrás és szolgáltatás biztosítása Kutatási asszisztencia fejlesztése Kutatócsoport létrehozása, kutatók alkalmazása, illetve megbízása, valamint vállalati szektor kutatóinak bevonása. Olyan kutatók és tudománymenedzserek képzése, akik a hazai kutatócsoportok uniós K+F pályázatokban történő sikeres részvételét tudják majd biztosítani, beleértve a pályázatok megírását, hálózatépítést és azok lebonyolítását. Kutatás–fejlesztési szolgáltatások fejlesztése, valamint kutatási és innovációs együttműködések kialakítása A projekt során létrejött tudományos eredmények hasznosíthatóságának vizsgálata Nemzetközi K+F és innovációs együttműködés, tapasztalatcsere, nemzetközi kapcsolat- és hálózatépítés FP7-es és Horizon2020-as potenciális pályázó szervezetekkel, intézetekkel Olyan kutatók és tudománymenedzserek képzése, akik a hazai kutatócsoportok uniós K+F pályázatokban történő sikeres részvételét tudják majd biztosítani, beleértve a pályázatok megírását, hálózatépítést és azok lebonyolítását. Tudástranszfer-szolgáltatások fejlesztése kizárólag a projekt kutatási területéhez kapcsolódóan Kutatásmenedzsmenti szervezetfejlesztés A kutatás–fejlesztési, valamint az innovációs tevékenységek és azok infrastruktúrájának létrehozása Kutatás–fejlesztési célokat szolgáló tudományos eszközök és berendezések beszerzése III. A pályázatban megjelölt elvárásokhoz kapcsolódó tevékenységek - egyéb tev. A pályázatban megjelölt elvárásokhoz kapcsolódó tevékenységek - egyéb tev.
9 882 000
19 596 000
14 914 000
44 392 000
Projektmenedzsment
4 064 000
12 192 000
8 128 000
24 384 000
Tájékoztatás, nyilvánosság
1 080 000
1 740 000
1 510 000
4 330 000
Beszerzésekhez kapcsolódó tevékenységek - közbeszerzés
2 850 000
0
0
2 850 000
24
Könyvvizsgálat
0
0
1 500 000
1 500 000
dokumentációs, irattározási, archiválási költségek (fénymásolópapír, toner, irodaszer)
770 000
2 310 000
1 540 000
4 620 000
Posta telefon, egyéb telekommunikációs költségek
638 000
1 914 000
1 276 000
3 828 000
rezsi költség
480 000
1 440 000
960 000
2 880 000
MTA ATK
14 820 450
40 437 930
24 741 620
80 000 000
II. Szakmai tevékenységek
12 543 746
36 441 421
22 072 175
71 057 342
11 043 746
36 441 421
22 072 175
69 557 342
1 500 000
0
0
1 500 000
1 500 000
0
0
1 500 000
2 276 704
3 996 509
2 669 445
8 942 658
2 276 704
3 996 509
2 669 445
8 942 658
660 400
1 996 517
1 336 117
3 993 034
32 000
0
0
32 000
917 640
0
0
917 640
72 884
218 652
145 768
437 304
Alapkutatási és célzott alapkutatási projektek megvalósítása A kutatás–fejlesztési, valamint az innovációs tevékenységek és azok infrastruktúrájának létrehozása Kutatás–fejlesztési célokat szolgáló tudományos eszközök és berendezések beszerzése III. A pályázatban megjelölt elvárásokhoz kapcsolódó tevékenységek - egyéb tev. A pályázatban megjelölt elvárásokhoz kapcsolódó tevékenységek - egyéb tev. Projektmenedzsment Tájékoztatás, nyilvánosság dokumentációs, irattározási, archiválási költségek (fénymásolópapír, toner, irodaszer) Posta telefon, egyéb telekommunikációs költségek
593 780
1 781 340
1 187 560
3 562 680
Rekreációs Társaság
rezsi költség
834 000
2 502 000
1 668 000
5 004 000
II. Szakmai tevékenységek
762 000
2 286 000
1 524 000
4 572 000
Alapkutatási és célzott alapkutatási projektek megvalósítása
762 000
2 286 000
1 524 000
4 572 000
III. A pályázatban megjelölt elvárásokhoz kapcsolódó tevékenységek - egyéb tev.
72 000
216 000
144 000
432 000
72 000
216 000
144 000
432 000
72 000
216 000
144 000
432 000
Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Egyesülete
5 050 033
15 150 100
10 100 067
30 300 200
II. Szakmai tevékenységek
4 992 033
14 976 100
9 984 067
29 952 200
4 992 033
14 976 100
9 984 067
29 952 200
58 000
174 000
116 000
348 000
58 000
174 000
116 000
348 000
58 000 128 270 407
174 000
116 000
348 000
281 482 089
144 707 448
554 459 944
A pályázatban megjelölt elvárásokhoz kapcsolódó tevékenységek - egyéb tev. Posta telefon, egyéb telekommunikációs költségek
Alapkutatási és célzott alapkutatási projektek megvalósítása III. A pályázatban megjelölt elvárásokhoz kapcsolódó tevékenységek - egyéb tev. A pályázatban megjelölt elvárásokhoz kapcsolódó tevékenységek - egyéb tev. Posta telefon, egyéb telekommunikációs költségek Végösszeg
25
2012. összesen 2013. összesen 2014. összesen Összesen 107 565 924 223 392 059 108 197 761 439 155 744 14 820 450 40 437 930 24 741 620 80 000 000 834 000 2 502 000 1 668 000 5 004 000 5 050 033 15 150 100 10 100 067 30 300 200 128 270 407 281 482 089 144 707 448 554 459 944
Szervezet Eszterházy Károly Főiskola MTA ATK Rekreációs Társaság Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Egyesülete Végösszeg
A projekt cash flow 2012 1. n.év Költségek Kumulált költség Önerő Önerő a likviditás biztosítására
2. n.év
4 500 000 4 500 000 4 500 000 4 500 000
Pályázati forrás (100 %)
2013
3. n.év
4. n.év
0
15 644 246
4 500 000
20 144 246
0
0
2014
2. n.év
3. n.év
4. n.év
1. n.év
2. n.év
3. n.év
77 854 802
73 824 534
65 513 185
64 289 568
60 051 002
54 447 868
30 208 579
206 125 209
279 949 744
345 462 928
409 752 496
469 803 498
524 251 366
554 459 944
0
0
0
0
0
0
21 000 000
29 945 994
55 445 994
21 000 000
29 945 994
55 445 994
0
150 000 000
0
150 000 000
0
0
108 126 161 128 270 407
0 0
Előleg (tám. max. 25 %-a)
138 614 986 138 614 986
Projektzárás után
1. n.év
150 000 000
Kezelő szerv által kifizetett
0
150 000 000
60 398 964
55 445 994
0
0
Kummulált egyenleg
0
0
-108 126 161 14 844 579
72 145 198
-73 824 534
86 989 777
13 165 242
84 486 815
-64 289 568
97 652 058
33 362 490
Pályázati finanszírozás
554 459 944
499 013 950 55 445 994
Negyedéves egyenleg
Előfinanszírozás
554 459 944
60 398 964
Pályázati utófinanszírozás 122 970 740 122 970 740
Összesen
347 962
-33 447 868
-262 585
33 710 452
262 584
0
55 445 994
Utófinanszírozás
A projekt cash-flow tábla megmutatja negyedéves bontásban a projekt költségáramait, az önerő biztosítását és a pályázati forrás áramlását. A projekt megvalósítása során az előleg megérkezéséig a projektet az Eszterházy Károly Főiskola előfinanszírozásában megkezdi. Az előleg megérkezése után a finanszírozást a pályázati forrás biztosítja. A támogatás 90 %-ának elérését követően a projekt utófinanszírozásba lép át, amelyet az intézmény biztosít, s a záró projekt előrehaladási kérelem, illetve a záró kifizetési kérelem elfogadása után érkezik meg a maradék támogatás az intézményhez.
26
Pénzügyi elemzés A jelen költség-haszon elemzés kifejezetten a pénzügyi és társadalmi-gazdasági hasznok elemzésre koncentrál. A módszertan egyéb részeit (célok és hatások meghatározása, projektmenedzsment kérdések stb.) a megvalósíthatósági tanulmány egyéb fejezeteiben mutatjuk be. A pénzügyi elemzés során alkalmazandó legfontosabb módszertan a diszkontált pénzáramlás (DPÁ) elemzés. A DPÁ-módszernek legfőbb jellemzői:
1. Csak a pénzáramlást – azaz a projekt során kifizetett vagy a projektnek juttatott készpénz/bankszámlapénz tényleges összegét – veszi figyelembe. Így például a nem készpénzes/átutalásos számviteli tételek, mint például az értékcsökkenés nem szerepelhet a DPÁ-elemzésben. A pénzáramlást a felmerülés évében és egy adott referencia időszakon keresztül kell figyelembe venni. Ha a projekt gazdaságilag hasznos tényleges élettartama meghaladja a vizsgált referencia időszakot, a maradványértéket is figyelembe kell venni, de erre jelen projekt esetében a beszerzendő termékek sajátosságai miatt nem kerül sor. 2. A különböző években bekövetkező pénzáramlások összesítésekor (azaz összeadásakor vagy kivonásakor) a pénz időértékét is figyelembe kell venni. Ennél fogva a jövőbeli pénzáramlást egy időcsökkentési diszkonttényező alkalmazásával visszadiszkontálják a jelenre, amely tényező nagyságát a DPÁ-elemzésben felhasználandó diszkontráta határozza meg. 3. A kalkuláció fejlesztési különbözet módszerével készült, azaz a projekt okozta kiadásokat illetve közvetett bevételeket vettük figyelembe. 4. Az összehasonlítás folyó áron történt. 5. Tekintettel arra, hogy Pályázó nem jogosult ÁFA levonásra, az ÁFA is az elszámolható/elszámolandó tételek között szerepel. Az elemzést – tekintettel arra, hogy alapvetően kutatási tevékenységet és szolgáltatási termékeket tartalmaz, mely piaca gyorsan változik – 10 éves időtávra végeztük el.
Az elemzésben alkalmazott alapadatok: Alap input adatok A táblázatban alkalmazott pénznem (HUF) egysége
Ft
Az elemzés készítésének éve
2012
Az elemzési periódus utolsó éve
2021
Pénzügyi diszkontráta
5,00%
Működési költségek: A működési költségek tartalmazzák a projekt eredményeként felállított új rendszerek működtetéséhez kapcsolódó béreket, járulékokat, üzemeltetési és karbantartási költségeket, valamint a szükséges továbbfejlesztési költségeket. Jelen esetben a működési költségeket a K+F infrastruktúra és szolgáltatási rendszer fenntartása és esetleges fejlesztése, kutatási eredményekhez tartozó adminisztráció, illetve kutatók képzése teszi ki. Tekintettel a projekt elemeire, maradványérték nem képződik. A működési költségek összegezése (Ft):
27
Működési költségek fejlesztési különbözet módszer K+F infrastruktúra és szolgáltatási rendszer fejlesztése, fenntartása Adminisztráció, munkatársak bére Kutatók képzése nyilvánosság Összesen
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
33 500 000
43 500 000
43 500 000
58 500 000
58 500 000
430 000
350 800
261 598
161 531
49 673
52 653
6 500 000
6 000 000
5 500 000
5 000 000
4 500 000
4 000 000
3 500 000
3 800 000 29 300 000
4 300 000 44 230 000
4 800 000 44 150 800
5 300 000 54 061 598
5 800 000 53 961 531
6 300 000 68 849 673
6 800 000 68 852 653
0
0
2 000 000 18 500 000 33 500 000
700 000
700 000
1 000 000
500 000
0 2 250 000 2 950 000
4 700 000
3 200 000
2 200 000
2 200 000
7 600 000
8 400 000
A projekt eredményéből származó bevételek: A projekt működéséből várható első közvetett bevételek éve 2015. A projekt közvetlenül nem termel bevételt, viszont a fejlesztéseknek eredményei az intézmény számára hosszú távon közvetett hasznokat eredményeznek. Ezek egyrészt az oktatás színvonalában, a javuló hallgatói létszám tendenciákban, az erősödő nemzetközi hálózati együttműködésekben illetve a külső partnerek által megrendelt kutatások növekedő volumenében mutathatóak ki. 2012 2013 2014 A kutatási projekt által új eredmények jelennek meg az oktatásban, az intézmény hazai és nemzetközi elismertsége nő, amely hosszú távon megmutatkozik a hallgatói létszámok hazai trendekhez képest előnyösebb alakulásában, illetve a külső partnerekkel kötendő kutatási szerződések volumenének növekedésében Bevételek
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
35 945 344
63 282 470
89 371 453
114 254 791
132 948 143
155 668 205
0
0
0 1 612 500
0
0
0 1 612 500 35 945 344 63 282 470 89 371 453 114 254 791 132 948 143 155 668 205
Pénzügyi cash-flow 2012-2021, a pályázati bevétellel számítva 2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
Bevételek
0
0
0
1 612 500 35 945 344
63 282 470
89 371 453 114 254 791 132 948 143 155 668 205
Kiadások
131 220 407
289 082 089
153 107 448
29 300 000 44 230 000
44 150 800
54 061 598
Egyenleg
53 961 531
68 849 673
68 852 653
-131 220 407 -289 082 089 -153 107 448 -27 687 500 -8 284 656 19 131 670 35 309 855 60 293 259 64 098 470 86 815 552
28
A projekt főbb mutatószámai az alábbiak: 10 évre (2012-2021) FNPV
-392 608 300 Ft
FRR
-11,99%
Kamatláb
5%
FNPV: A projekt pénzügyi nettó jelenértéke, azaz megmutatja, hogy mennyiben fedezik a projekt működéséből származó pénzáramok diszkontált értékei a beruházás diszkontált összes költségét. A mutató nem veszi figyelembe az állami támogatást. A projekt akkor életképes állami támogatás nélkül, ha mutató pozitív, egyéb esetben a kívánt eredmények eléréséhez állami támogatás is szükséges. A mutató értéke –392 608 300 Ft, ami azt jelzi, hogy ekkora mértékű beruházást az egyetem önerőből képtelen lenne megvalósítani és 10 év alatt önfenntartóvá tenni. Tekintve az alacsony önerő mértékét (5%) a projekt állami támogatás nélkül nem is lehet reálisan megvalósítható. FRR: A befektetett tőke belső megtérülési rátája az állami támogatást figyelmen kívül hagyva. A projekt akkor fenntartható, ha mutató értéke nagyobb, mint az alkalmazott kamatláb mértéke (jelen esetben 5,0%). A mutató értéke -11,99%, ami azt jelzi, hogy a projekt állami támogatás nélkül veszteséget termelne. A projekt által biztosított gazdasági-társadalmi hasznok az állami támogatás egyértelmű szükségességét támasztják alá.
3.1.5. Kockázatelemzés a., Pénzügyi kockázatok elemzése (érzékenységvizsgálat) Az érzékenységi vizsgálat célja a projekt kritikus változóinak és paramétereinek kiválasztása, amelyek változása a legnagyobb hatást gyakorolja az alapesetben kiszámított teljesítmény mutatókra. A változók egy időben változhatnak úgy , hogy más paraméterek nem módosulnak. Az EU útmutató (2002) szerint „kritikus” minden olyan változó, melynek 1% mértékű megváltozása (pozitív vagy negatív értelemben) a teljesítménymutatók 5%, vagy annál nagyobb mértékű változását okozza. A modellezés alapján az alábbi eredmények születtek: Beruházás 1 % növekedés
Változás -397 884 325 Ft -12,11% 5%
FNPV FRR Kamatláb Működési költség 1 % növekedés
1,34% 0,99% Változás
-395 446 032 Ft -12,16% 5%
FNPV FRR Kamatláb Bevétel 1 % csökkenés
0,72% 1,39% Változás
-396 795 974 Ft -12,28% 5%
FNPV FRR Kamatláb
1,07% 2,40%
Amint látható, pénzügyi szempontból egyik változó sem nevezhető kritikusnak. A beruházás kockázatát csökkenti, hogy a beszerzett termékek alapvetően szolgáltatás jellegűek, így árfolyamkockázattal nem rendelkeznek. Ugyanakkor a tervezett szolgáltatásokra igen jelentős igény mutatkozik, így esetleges kiadási, bevételi eltérések esetében az intézmény biztosítani akarja és tudja is a fedezetet. A projektvégrehajtás pénzügyi erőforrásai rendelkezésre állnak a projekt teljes időtartama alatt, amelyet a projekt cash flow is alátámaszt, mind a likviditás biztosításához szükséges önerő, mind az előleg figyelembe vételével. A projekt pénzügyi és 29
szakmai ütemezése az utófinanszírozás (a pénzügyi források időbeni eltolódása) mellett is megvalósul, mivel a fejlesztés mellett az intézmény erősen elkötelezett. Esetleges ÁFA változás (emelkedés) esetén az intézmény vállalja a kockázatot, viszont a közelmúltban történt ÁFA emelés ezen szcenáriót eléggé valószínűtleníti. Az esetlegesen nem várt kiadások fedezésére a tervezett tartalék megfelelő biztosítékot nyújt. A pénzügyi kockázatok vizsgálatának másik módszere a kritikus változók és paraméterek kiválasztása és ezekre végzett forgatókönyv elemzés, amely az alapeset mellett optimista és pesszimista változatot is vizsgál. a., A projekt végrehajtásához szükséges pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak.
Alapeset: • a projekt költségvetésének tervezése során a költségek mellé megfelelően rendeljük hozzá a forrásokat • a likviditáshoz szükséges önerő rendelkezésre áll a projektben való felhasználásra • a támogató rendelkezik a támogatási összeggel Pesszimista forgatókönyv: • a projekt költségvetésének tervezése során a költségekhez nem a megfelelő forrásokat rendeltük • a támogatás és az önerő összetételében és arányában a pályázotthoz képest nincs változás • az önerő rendelkezésre áll a projektben való felhasználásra • a támogató nem rendelkezik a támogatási összeggel Optimista forgatókönyv: • a projekt költségvetésének tervezése során a költségek mellé megfelelően rendeljük hozzá a forrásokat • a támogatás és az önerő összetételében és arányában a pályázotthoz képest nincs változás • az önerő rendelkezésre áll a projektben való felhasználásra • a támogató rendelkezik a támogatási összeggel
b., A projekt pénzügyi és szakmai ütemezése az utófinanszírozás (a pénzügyi források időbeni eltolódása) tényével számol, illetve rendelkezésre áll olyan mértékű előleg, illetve saját forrás, amely a likviditást biztosítja. Alapeset: • a projekt pénzügyi ütemezésének tervezésekor figyelembe vesszük az utófinanszírozási konstrukciót, • vállalható és rendelkezésre álló önerővel tervezünk • a megvalósulás körülbelül 90%-ban a pénzügyi ütemezésnek megfelelően zajlik • a támogatás lehívása kisebb késedelmekkel, de folyamatosan zajlik, • nagyobb kifizetéseket olyan időpontokra tervezünk, amikor az előző projektciklus elszámolása várhatóan elfogadásra kerül és az adott ciklusra eső támogatás kifizetésre kerül • a likviditás – néhány esetleges késlekedéssel – biztosított • a cash-flow – kevés kivétellel – a tervezettnek megfelelően alakul Pesszimista forgatókönyv: • a projekt pénzügyi ütemezése teljesen tarthatatlan • a likviditásra biztosított önerő vészhelyzet miatt elvonásra kerül • kezdettől fogva csúsznak a kifizetések • zavar a projekt likviditásában • a cash-flow elapad • az elszámolás dokumentációja hibás, sok a hiánypótlás • a támogatás forráshiány miatt nem, vagyon nagyon jelentős késéssel kerül folyósításra Optimista forgatókönyv: • a tényleges megvalósulás teljes mértékben a pénzügyi ütemezésnek megfelelően zajlik • a támogatások lehívása zökkenőmentes • a projektköltségek finanszírozása folyamatos • a likviditás folyamatosan biztosított • a cash-flow teljes mértékben a tervezettnek megfelelően alakul • teljesen hibátlan minden pénzügyi bizonylat és elszámolási dokumentáció
c., A fenntartási költségek biztosítottak
Alapeset: • A projekt befejeztével a projekt eredményei az intézmény keretein belül fenntarthatók • További támogatásokat sikerül elnyerni a K+F eredmények menedzselésére és piaci hasznosítására létrehozott rendszer működtetésére
30
• A tevékenységek beintegrálódnak a felsőoktatási intézmények működésébe • A tervezett fenntartási költségek kb. 90%-ban megfelelőek a tervezetteknek • A tervezett közvetett hasznok kb. 90%-ban megfelelőek a tervezetteknek • A projekt szolgáltatásai továbbfejleszthetők, értékesíthető szolgáltatások jönnek létre Pesszimista forgatókönyv: • A projekt befejeztével a projekt eredményei az intézmény keretein belül további támogatás nélkül marad és nem tarthatóak fenn • A tevékenységek nem lesznek összeegyeztethetőek a felsőoktatási intézmények működésével • A tervezett fenntartási költségek nagyban eltérnek a tervezettektől • A tervezett bevételek nagyban elmaradnak a tervezettektől • A projekt szolgáltatásait nem veszik igénybe sem egyetemen belül, sem a piaci szereplők • A projekt eredményeire nincs elég érdeklődő, nem jönnek létre stratégiai partnerségek Optimista forgatókönyv: • A projekt befejeztével a projekt eredményei az intézmény keretein belül fenntarthatók, további – a piacon is hasznosítható - projektek létrejöttét ösztönzik • További támogatásokat sikerül elnyerni a szolgáltatások/rendszer fejlesztésére • A tervezett fenntartási költségek teljes mértékben megfelelőek a tervezetteknek • A tervezett bevételek megfelelnek, vagy túlhaladják a tervezetteket
3.1.6. Fenntartás A 3.1.4-es fejezetben leírt DPÁ tervezési módszertan és modell alapján a projekt pénzügyi fenntarthatósága biztosított. A pénzügyi elemzés során a fő pénzügyi mutatókat 10 éves időtávban vizsgáltuk meg (2012-2021). A projekt működési pénzárama az alábbiak szerint alakul: 2012 Nettó működési pénzáram Kumulált működési pénzáram
2017
2018
2019
2020
2021
19 131 670
35 309 855
60 293 259
64 098 470
86 815 552
-2 950 000 -10 550 000 -18 950 000 -46 637 500 -54 922 156 -35 790 486
-480 631
59 812 629
123 911 099
210 726 651
-2 950 000
2013
-7 600 000
2014
2015
-8 400 000 -27 687 500
2016
-8 284 656
Amint látható a cash-flow 2017-től, a projekt zárását követő harmadik teljes évétől pozitív, azaz innen kezdve a projekt eredményeként megvalósuló rendszerek fenntarthatóak, az éves költségeiket fedezni tudják. Az első évek kiadási többleteit – azok nagyságát is figyelembe véve - az intézmény egyéb belső forrásaiból képes biztosítani. A Kumulált (azaz göngyölített) működési pénzáram 2019-től mutat pozitív értéket, azaz a rendszer eddigre visszahozza a működési kiadásokat, ideiglenesen biztosított forrásokat, és innen kezdve önmagában is pozitívumot termel.
31
3.2.1. Az előkészítésének és megvalósításának részletes feladatai és ütemezése
Tevékenységek I. Projekt előkészítés
2012. 2. negyedév
2012. 1. negyedév
2012. 3. negyedév
2012. 4. negyedév
2013. 1. negyedév
2013. 2. negyedév
2013. 3. negyedév
2013. 4. negyedév
2014. 1. negyedév
2014. 2. negyedév
2014. 3. negyedév
4 500 000
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Kutatási terv és háttértanulmányok készítése
2 000 000
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése
2 500 000
0
II. Szakmai tevékenységek 1. alprojekt: A termékazonosítás és az eredetvédelem hatékonyságának növelése, illetve az élelmiszerbiztonsági veszélyek csökkentése neurális hálózatokat, továbbfejlesztett RFID- és Datamátrix technikát alkalmazó on-line nyomonkövetési rendszerrel
0
0
0 12 197 340
0 99 284 363
0 71 847 687
0 67 832 736
0 59 521 387
0 58 297 770
0 54 043 887
0 48 456 070
0 24 364 047
0
0
2 248 690
7 799 403
9 906 070
8 852 737
6 746 070
6 746 070
6 746 070
6 746 070
4 497 380
Külső szakértők megbízási szerződéssel (2fő, 150 eFt/fő) Datamatrix adathordozó kifejlesztése különböző típusú élelmiszereken való specifikus adatközléshez
0
0
372 900
1 118 700
1 118 700
1 118 700
1 118 700
1 118 700
1 118 700
1 118 700
745 800
0
0
0
1 053 333
3 160 000
2 106 667
0
0
0
0
0
Főállású kutatók bevonása a K+F projektekbe (2 fő, átlagosan havi 197 eFt)
0
0
500 380
1 501 140
1 501 140
1 501 140
1 501 140
1 501 140
1 501 140
1 501 140
1 000 760
Főállású kutatók bevonása a K+F projektekbe (3 fő, átlagosan havi 197 eFt)
0
0
750 570
2 251 710
2 251 710
2 251 710
2 251 710
2 251 710
2 251 710
2 251 710
1 501 140
K+F projektekben részt vevő kutatók keresetkiegészítése (2 fő, átlagosan 164 eFt)
0
0
416 560
1 249 680
1 249 680
1 249 680
1 249 680
1 249 680
1 249 680
1 249 680
833 120
K+F projektekben részt vevő kutatók keresetkiegészítése (1 fő, átlagosan 164 eFt) 2. alprojekt: Magas hozzáadott értékű termékek élelmiszerbiztonsági és eredetvédelmi rendszerének bővítése egyedi kémiai paraméterekkel és újonnan kifejlesztett analitikai módszerekkel
0
0
208 280
624 840
624 840
624 840
624 840
624 840
624 840
624 840
416 560
0
0
338 542
21 050 625
3 895 625
2 935 625
1 015 625
1 015 625
1 015 625
1 015 625
677 083
Funkcionális hatóanyagok szerkezetvizsgálata, azonosítása több módszerrel
0
0
0
960 000
2 880 000
1 920 000
0
0
0
0
0
Kutatási műszerek, eszközök karbantartása
0
0
38 542
115 625
115 625
115 625
115 625
115 625
115 625
115 625
77 083
triple quadrupole tömegspektrométer
0
0
0
19 075 000
0
0
0
0
0
0
0
0
0
300 000
900 000
900 000
900 000
900 000
900 000
900 000
900 000
600 000
0
0
1 047 202
3 981 605
5 661 605
4 821 605
3 141 605
3 141 605
3 141 605
3 141 605
2 094 403
Bioszenzorok mikroelektonikai vezérlésének tervezése és kivitelezése
0
0
0
840 000
2 520 000
1 680 000
0
0
0
0
0
Kutatási műszerek, eszközök karbantartása
0
0
38 542
115 625
115 625
115 625
115 625
115 625
115 625
115 625
77 083
Tudományos kísérletekhez szükséges vegyszer és fogyóeszköz
0
0
300 000
900 000
900 000
900 000
900 000
900 000
900 000
900 000
600 000
Főállású kutatók bevonása a K+F projektekbe (2 fő, átlagosan havi 197 eFt)
0
0
500 380
1 501 140
1 501 140
1 501 140
1 501 140
1 501 140
1 501 140
1 501 140
1 000 760
0
0
208 280
624 840
624 840
624 840
624 840
624 840
624 840
624 840
416 560
0
0
1 404 072
15 212 215
4 212 215
7 962 215
10 962 215
7 212 215
4 212 215
4 212 215
2 808 143
Tudományos kísérletekhez szükséges vegyszer és fogyóeszköz 3. alprojekt: Eredetvédelmi és élelmiszerbiztonsági paraméterek on-line monitorozásra alkalmas újszerű analitikai eszközök (bioszenzorok) kifejlesztése
K+F projektekben részt vevő kutatók keresetkiegészítése (1 fő, átlagosan 164 eFt) 4. alprojekt: In vitro élettani modellvizsgálati rendszerek kifejlesztése az élelmiszer komponensek biológiai hasznosulásának és esetleges toxikus hatásának jellemzésére, illetve a biztonsági és eredetvédelmi adatbázis bővítésére
32
Szövettenyésztésen alapuló felszívódási modell kifejlesztése élelmiszerkomponensekre
0
0
0
0
0
1 500 000
4 500 000
3 000 000
0
0
0
Emésztési modellkísérletek, humán bélmikrobiota működésének modellezése
0
0
0
0
0
2 250 000
2 250 000
0
0
0
0
Kutatási műszerek, eszközök karbantartása
0
0
38 542
115 625
115 625
115 625
115 625
115 625
115 625
115 625
77 083
Ergospirometriás mérőhely
0
0
0
11 000 000
0
0
0
0
0
0
0
Tudományos kísérletekhez szükséges vegyszer és fogyóeszköz
0
0
300 000
900 000
900 000
900 000
900 000
900 000
900 000
900 000
600 000
Főállású kutatók bevonása a K+F projektekbe (1 fő, átlagosan havi 197 eFt)
0
0
250 190
750 570
750 570
750 570
750 570
750 570
750 570
750 570
500 380
K+F projektekben részt vevő kutatók keresetkiegészítése (3 fő, átlagosan 164 eFt)
0
0
624 840
1 874 520
1 874 520
1 874 520
1 874 520
1 874 520
1 874 520
1 874 520
1 249 680
0
0
190 500
571 500
571 500
571 500
571 500
571 500
571 500
571 500
381 000
0
0
919 883
2 759 650
5 759 650
4 759 650
2 759 650
2 759 650
2 759 650
2 759 650
1 839 767
Kutatók bérkiegészítése (3fő) 5. alprojekt: Csökkentett allergénhatású, tej alapú új funkcionális élelmiszerek kifejlesztésének megalapozása, illetve az élelmiszerbiztonsági adatbázis bővítése új módszerekkel végrehajtott genomvizsgálatokkal, és fehérjeanalízissel Humán vérminták (50 fő) antioxidáns státuszának klinikai laboratóriumi meghatározása:fehérje oxidatív sérülés mérése (karbonil kötések), lipid peroxidáció meghatározása (malondialdehid mérés) es DNS-sérülés vizsgálata (8-oxoG mérés)
0
0
0
0
3 000 000
2 000 000
0
0
0
0
0
1 fő kutató bére
0
0
241 300
723 900
723 900
723 900
723 900
723 900
723 900
723 900
482 600
2 fő kutató bérkiegészítése
0
0
95 250
285 750
285 750
285 750
285 750
285 750
285 750
285 750
190 500
0
0
583 333
1 750 000
1 750 000
1 750 000
1 750 000
1 750 000
1 750 000
1 750 000
1 166 667
0
0
2 797 262
20 536 745
8 391 785
8 391 785
8 391 785
8 391 785
8 391 785
8 391 785
5 594 523
Képalkotó modulált Chl. Fluorométer
0
0
0
3 453 765
0
0
0
0
0
0
0
MINI feltét képalkotó modulált fluorométerhez
0
0
0
1 819 275
0
0
0
0
0
0
0
DUAL CO2 gázcsere küvetta
0
0
0
3 931 920
0
0
0
0
0
0
0
ozmométer
0
0
0
1 905 000
0
0
0
0
0
0
0
kétfázisú membránpumpa
0
0
0
635 000
0
0
0
0
0
0
0
Kutatási műszerek, eszközök karbantartása
0
0
38 542
115 625
115 625
115 625
115 625
115 625
115 625
115 625
77 083
konduktométer
0
0
0
400 000
0
0
0
0
0
0
0
Tudományos kísérletekhez szükséges vegyszer és fogyóeszköz
0
0
300 000
900 000
900 000
900 000
900 000
900 000
900 000
900 000
600 000
Főállású kutatók bevonása a K+F projektekbe (4 fő, átlagosan havi 197 eFt)
0
0
1 000 760
3 002 280
3 002 280
3 002 280
3 002 280
3 002 280
3 002 280
3 002 280
2 001 520
0
0
1 457 960
4 373 880
4 373 880
4 373 880
4 373 880
4 373 880
4 373 880
4 373 880
2 915 920
0
0
2 757 107
9 771 322
8 703 622
8 271 322
8 271 322
8 728 522
8 271 322
8 271 322
5 514 215
Bucsi Istvánné / asszisztens
0
0
49 279
147 838
147 838
147 838
147 838
147 838
147 838
147 838
98 558
Cseh András / kutató
0
0
21 867
65 601
65 601
65 601
65 601
65 601
65 601
65 601
43 734
Juh- és kecske vérminták (200 db) DNS-vizsgálata 6. alprojekt: Vad kecskebúza (Aegilops) génforrásai azonosítására és új vonalak létrehozására irányuló fejlesztések magas hozzáadott értékű termékek eredetvédelmének és biztonságának fokozására
K+F projektekben részt vevő kutatók keresetkiegészítése (7 fő, átlagosan 164 eFt) 7. alprojekt: A kecskebúza (Aegilops) fajok felhasználásával létrejövő élelmiszer-alapanyagok eredetvédelmét biztosító új genetikai módszerek kidolgozása, illetve a beltartalmi tulajdonságok jelzésére is alkalmas genomok, mint adatbázis-paraméterek analízise
33
Darkó Éva / kutató
0
0
49 221
147 663
147 663
147 663
147 663
147 663
147 663
147 663
98 442
Farkas András / PhD hallgató
0
0
45 466
136 398
136 398
136 398
136 398
136 398
136 398
136 398
90 932
Földesiné Füredi Petra/ PhD hallgató
0
0
32 393
97 179
97 179
97 179
97 179
97 179
97 179
97 179
64 786
Gell Gyöngyvér / kutató
0
0
111 100
333 299
333 299
333 299
333 299
333 299
333 299
333 299
222 199
Jakab Richárd / intézeti mérnök
0
0
16 612
49 835
49 835
49 835
49 835
49 835
49 835
49 835
33 223
Juhász Angéla /vezető kutató
0
0
158 661
475 983
475 983
475 983
475 983
475 983
475 983
475 983
317 322
Keserű Jánosné / asszisztens
0
0
30 251
90 754
90 754
90 754
90 754
90 754
90 754
90 754
60 503
Kruppa Klaudia / PhD hallgató
0
0
9 996
29 987
29 987
29 987
29 987
29 987
29 987
29 987
19 991
Lángné Molnár Márta / szakmai vezető
0
0
61 626
184 878
184 878
184 878
184 878
184 878
184 878
184 878
123 252
Linc Gabriella / kutató
0
0
18 288
54 864
54 864
54 864
54 864
54 864
54 864
54 864
36 576
Molnár István / vezető kutató
0
0
190 687
572 062
572 062
572 062
572 062
572 062
572 062
572 062
381 375
Soós Vilmos / kutató
0
0
32 396
97 187
97 187
97 187
97 187
97 187
97 187
97 187
64 791
Szakács Éva / kutató
0
0
15 897
47 692
47 692
47 692
47 692
47 692
47 692
47 692
31 794
Szeidl Antalné / intézeti mérnök
0
0
21 958
65 875
65 875
65 875
65 875
65 875
65 875
65 875
43 917
PhD hallgató (2 fő)
0
0
253 590
760 771
760 771
760 771
760 771
760 771
760 771
760 771
507 181
technikus
0
0
83 820
251 460
251 460
251 460
251 460
251 460
251 460
251 460
167 640
PAG konferencia
0
0
0
0
0
0
0
457 200
0
0
0
DIGE képzés
0
0
0
0
114 300
0
0
0
0
0
0
jelölt nukleotidok, antitestek (7.1.1)
0
0
50 000
150 000
150 000
150 000
150 000
150 000
150 000
150 000
100 000
in situ hibridizációs vegyszerek (7.1.1)
0
0
20 833
62 500
62 500
62 500
62 500
62 500
62 500
62 500
41 667
PCR reakcióhoz szükséges vegyszerek, enzimek, kitek (7.1.2)
0
0
225 003
675 010
675 010
675 010
675 010
675 010
675 010
675 010
450 007
jelölt nukleotidok, antitestek (7.1.3)
0
0
41 667
125 000
125 000
125 000
125 000
125 000
125 000
125 000
83 333
0
0
52 667
158 000
158 000
158 000
158 000
158 000
158 000
158 000
105 333
0
0
62 500
187 500
187 500
187 500
187 500
187 500
187 500
187 500
125 000
0
0
120 000
360 000
360 000
360 000
360 000
360 000
360 000
360 000
240 000
0
0
37 500
112 500
112 500
112 500
112 500
112 500
112 500
112 500
75 000
0
0
37 500
112 500
112 500
112 500
112 500
112 500
112 500
112 500
75 000
DArT analízis (7.1.2)
0
0
125 000
375 000
375 000
375 000
375 000
375 000
375 000
375 000
250 000
Markerek primereinek megszintetizálása (7.1.2)
0
0
116 667
350 000
350 000
350 000
350 000
350 000
350 000
350 000
233 333
Kromoszómák izolálása és szekvenálása (7.1.3)
0
0
291 667
875 000
875 000
875 000
875 000
875 000
875 000
875 000
583 333
antioxidánsok, festékek, enzimek, assay-kit, kénsav (6.2) PCR- Enzimek, DNS kivonó kit, RNáz enzim, futtatáshoz pufferek, agaróz, markerek és gélfesték (7.3.2) DIGE - 3 genotipus pár összehasonlítása, 3 biológiai ismétléssel es 4 frakcióval (7.3.3) Immunoblott- 3 genotipus, 4 frakció (7.3.3) PCR- Enzimek, DNS kivonó kit, RNáz enzim, futtatáshoz pufferek, agaróz, markerek és gélfesték, vektorok, restrikciós enzimek, táptalaj, bakteriális DNS kivonó kit (7.4.2)
34
Oligonukleotid szintézis és szekvenálás (7.3.2)
0
0
83 333
250 000
250 000
250 000
250 000
250 000
250 000
250 000
166 667
Fehérje azonosítás (7.3.3)
0
0
208 333
625 000
625 000
625 000
625 000
625 000
625 000
625 000
416 667
Szekvenálás (7.4.2)
0
0
41 667
125 000
125 000
125 000
125 000
125 000
125 000
125 000
83 333
Publikációs költség
0
0
39 663
118 988
118 988
118 988
118 988
118 988
118 988
118 988
79 325
DIGE tanfolyam
0
0
0
0
318 000
0
0
0
0
0
0
GLC Genomics Workbench szoftver csomag multi user (7.3.1)(7.1.4)
0
0
0
1 500 000
0
0
0
0
0
0
0
Kutatási asszisztencia fejlesztése Hálózatos HR modell kialakítása és működtetése, Mérési és erőforrás hasznosítási modell, egyetemi körökből fiatal kutatók bevonása, menedzselése Nemzetközi K+F és innovációs együttműködés, tapasztalatcsere, nemzetközi kapcsolat- és hálózatépítés FP7-es és Horizon2020-as potenciális pályázó szervezetekkel, intézetekkel A pályázó bekapcsolása az EBN, EEN hálózatokba, nemzetközi FP7 és Horizon2020 kapcsolat- és hálózatépítés támogatása, tapasztalatcserék a Regionális Innovációs Ügynökségek bevonásával
0
0
0
1 200 000
3 600 000
3 600 000
3 600 000
0
0
0
0
0
0
0
1 200 000
3 600 000
3 600 000
3 600 000
0
0
0
0
0
0
0
5 700 000
4 500 000
6 000 000
7 875 000
10 537 500
6 037 500
1 150 000
0
0
0
0
5 700 000
0
0
0
0
0
0
0
FP7 Best Practice Esettanulmányok Nemzetközi best practice-ek beazonosítása és felmérése az alapkutatási és célzott alapkutatási projektek témájához kapcsolódóan.
0
0
0
0
3 000 000
4 500 000
4 500 000
4 500 000
1 500 000
0
0
0
0
0
0
0
0
1 875 000
2 812 500
2 812 500
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1 725 000
1 725 000
1 150 000
0
0
0
0
0
1 500 000
1 500 000
1 500 000
1 500 000
0
0
0
0
0
0
1 200 000
1 800 000
1 800 000
0
0
0
0
0
0
0
0
1 200 000
1 800 000
1 800 000
0
0
0
0
0
Kutatásmenedzsmenti szervezetfejlesztés Kutatásmenedzsment képzés, tanácsadás, K+F és innovációs belső működési környezet kialakítása: vezetők felkészítése, termékkataszter, minőségirányítás, szabályzatok, K+F nyilvántartás, projekt nyomon követő rendszer, belső és külső célcsoportokra vonatkozó tudománykommunikációs tanácsadás, kiadványok, rendezvények A gazdasági világban összegyűjtött és működő legjobb gyakorlatok felhasználása a kutató központok, projekt szervezetek érdekében. A mátrix és projekt szervezetek stratégia és üzleti modelljének adaptálása Tudástranszfer-szolgáltatások fejlesztése kizárólag a projekt kutatási területéhez kapcsolódóan
0
0
0
2 250 000
3 375 000
3 375 000
3 375 000
3 375 000
5 850 000
3 600 000
0
0
0
0
2 250 000
3 375 000
3 375 000
3 375 000
3 375 000
2 250 000
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
3 600 000
3 600 000
0
0
0
0
0
0
0
0
880 000
2 640 000
880 000
0
Technológia transzfer tudásmenedzsment és szolgáltatásfejlesztés A projekt során létrejött tudományos eredmények hasznosíthatóságának vizsgálata A létrejött tudományos kutatás eredmény hasznosíthatósági vizsgálata, összekötése előzetes piackutatással Olyan kutatók és tudománymenedzserek képzése, akik a hazai kutatócsoportok uniós K+F pályázatokban történő sikeres részvételét tudják majd biztosítani, beleértve a pályázatok megírását, hálózatépítést és azok lebonyolítását. Kutatásmenedzsment, K+F innováció 30 órás FAT akkreditált képzés megtartása utókövetési szakasszal
0
0
0
0
0
0
0
880 000
2 640 000
880 000
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1 500 000
4 500 000
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1 500 000
4 500 000
0
0
0
0
4 360 000
8 929 000
3 600 000
0
0
0
0
0
0
0
0
800 000
1 600 000
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1 040 000
520 000
0
0
0
0
0
0
Tudományos együttműködések elősegítése és TT tudásmenedzsment fejlesztés Tudásbázis kialakítása, Potenciális partner hálózatok elemzése Kutatócsoport létrehozása, kutatók alkalmazása, illetve megbízása, valamint vállalati szektor kutatóinak bevonása. Vállalati partnerek, kutatók együttműködésének támogatása
Folyamaturalás: Process Controlling PL-4841 (40 óra)
35
Korszerű sztenderdizálási gyakorlat PL-4668 (40 óra
0
0
0
520 000
1 040 000
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
5 400 000
3 600 000
0
0
0
0
0
0
0
0
2 000 000
0
0
0
0
0
0
0
DIGE képzés szállás költség
0
0
0
0
225 000
0
0
0
0
0
0
DIGE képzés repülőjegy
0
0
0
0
120 000
0
0
0
0
0
0
DIGE képzés biztosítás
0
0
0
0
4 000
0
0
0
0
0
0
DIGE képzés transzfer és helyi közlekedés
0
0
0
0
20 000
0
0
0
0
0
0
0
0
684 583
3 462 798
3 113 115
3 462 798
3 383 115
5 509 798
3 478 115
3 787 798
1 338 532
Belföldi kiküldetés napidíja (400 Ft/nap/fő, 10 főre)
0
0
1 058
3 175
3 175
3 175
3 175
3 175
3 175
3 175
2 117
Külföldi kiküldetések napidíja (80 Euro/nap/fő, 23 fő 7 napra, 1 Euro=290Ft)
0
0
197 654
592 963
592 963
592 963
592 963
592 963
592 963
592 963
395 309
Hazai konferenciarészvétel szállásköltsége (5fő részére)
0
0
0
0
150 000
0
150 000
150 000
0
150 000
0
Nemzetközi konferencián való részvétel szállásköltsége (3 fő)
0
0
0
420 000
420 000
420 000
0
420 000
420 000
420 000
0
Nemzetközi konferencián való részvétel utazási költsége (3 fő)
0
0
0
690 000
0
690 000
690 000
690 000
690 000
690 000
0
Rövid külföldi tanulmányutak utazási költsége
0
0
39 583
118 750
118 750
118 750
118 750
118 750
118 750
118 750
79 167
Rövid külföldi tanulmányutak szállásköltsége
0
0
43 750
131 250
131 250
131 250
131 250
131 250
131 250
131 250
87 500
Hazai konferenciarészvétel regisztrációs díja (5fő részére)
0
0
0
0
175 000
0
175 000
175 000
0
175 000
0
Nemzetközi konferencián való részvétel regisztrációs díja (3 fő)
0
0
0
345 000
345 000
345 000
345 000
0
345 000
345 000
0
Növényanyag-gyűjtés, terepi felvételezés utazási költség
0
0
25 345
76 035
76 035
76 035
76 035
76 035
76 035
76 035
50 690
Növényanyag-gyűjtés, terepi felvételezés szállásköltség
0
0
33 750
101 250
101 250
101 250
101 250
101 250
101 250
101 250
67 500
PAG konferencia szállás költség
0
0
0
0
0
0
0
945 000
0
0
0
PAG konferencia repülőjegy
0
0
0
0
0
0
0
600 000
0
0
0
PAG konferencia regisztrációs díj
0
0
0
0
0
0
0
450 000
0
0
0
PAG konferencia biztosítás
0
0
0
0
0
0
0
12 000
0
0
0
PAG konferencia transzfer és helyi közlekedés
0
0
0
0
0
0
0
60 000
0
0
0
Projekt találkozó - Eger Juh- és kecsketej, ill. DNS-minták rendszeres begyűjtése: 15 alkalommal*25 mintavételi hely*átlagosan 21.000 Ft utiköltség
0
0
15 317
0
15 317
0
15 317
0
15 317
0
0
0
0
328 125
984 375
984 375
984 375
984 375
984 375
984 375
984 375
656 250
III. A pályázatban megjelölt elvárásokhoz kapcsolódó tevékenységek - egyéb tev.
0
0
3 446 906
8 841 798
6 007 115
5 991 798
5 991 798
5 991 798
6 007 115
5 991 798
5 844 532
Projektmenedzsment Pénzügyi vezető
0 0
0 0
1 181 100 254 000
3 543 300 762 000
3 558 617 762 000
3 543 300 762 000
3 543 300 762 000
3 543 300 762 000
3 558 617 762 000
3 543 300 762 000
2 362 200 508 000
Projekt asszisztens
0
0
472 440
1 417 320
1 417 320
1 417 320
1 417 320
1 417 320
1 417 320
1 417 320
944 880
Projektmenedzser
0
0
381 000
1 143 000
1 143 000
1 143 000
1 143 000
1 143 000
1 143 000
1 143 000
762 000
EU-s pályázatírói képzés, projektmenedzsment képzés A tudás- és technológiatranszfer alapjai - 3 napos képzés, tréningmódszertanokkal, utókövetési szakasszal
Konferenciák, kiküldetések
36
Projekt találkozók Eger - utazási költség
0
0
0
0
15 317
0
0
0
15 317
0
0
Pénzügyi munkatárs
0
0
73 660
220 980
220 980
220 980
220 980
220 980
220 980
220 980
147 320
0
0
677 000
435 000
435 000
435 000
435 000
435 000
435 000
435 000
640 000
C' típusú tábla
0
0
120 000
0
0
0
0
0
0
0
0
D' típusú tábla
0
0
62 000
0
0
0
0
0
0
0
0
Projekt-nyitórendezvény
0
0
350 000
0
0
0
0
0
0
0
0
Projekt-zárórendezvény
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
350 000
Honlap karbantartás
0
0
10 000
30 000
30 000
30 000
30 000
30 000
30 000
30 000
20 000
Sajtómegjelenések költsége, PR-tevékenység, nyilvánosság biztosítása
0
0
125 000
375 000
375 000
375 000
375 000
375 000
375 000
375 000
250 000
Projekthez kapcsolódóan reklámtárgyak készítése
0
0
10 000
30 000
30 000
30 000
30 000
30 000
30 000
30 000
20 000
Egyéb tevékenység
0
0
478 666
4 285 998
1 435 998
1 435 998
1 435 998
1 435 998
1 435 998
1 435 998
2 457 332
Könyvvizsgálat;
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1 500 000
Posta költség
0
0
34 500
103 500
103 500
103 500
103 500
103 500
103 500
103 500
69 000
Telefon költség
0
0
75 000
225 000
225 000
225 000
225 000
225 000
225 000
225 000
150 000
Közbeszerzés eljárás költsége
0
0
0
2 850 000
0
0
0
0
0
0
0
A projekthez kapcsolódó közüzemi díjak (rezsi költség)
0
0
120 000
360 000
360 000
360 000
360 000
360 000
360 000
360 000
240 000
Internetkapcsolat havi költsége
0
0
50 000
150 000
150 000
150 000
150 000
150 000
150 000
150 000
100 000
posta
0
0
4 869
14 607
14 607
14 607
14 607
14 607
14 607
14 607
9 738
telefon, telekommunikáció gáz áram
0 0 0
0 0 0
45 852 56 887 78 720
137 556 170 661 236 160
137 556 170 661 236 160
137 556 170 661 236 160
137 556 170 661 236 160
137 556 170 661 236 160
137 556 170 661 236 160
137 556 170 661 236 160
91 704 113 774 157 440
Nyilvánosság tájékoztatás
víz és csatornadíj Dokumentáció, archiválás Végösszeg
0
0
12 838
38 514
38 514
38 514
38 514
38 514
38 514
38 514
25 676
0
0
4 500 000
0
1 110 140 15 644 246
577 500 108 126 161
577 500 77 854 802
577 500 73 824 534
577 500 65 513 185
577 500 64 289 568
577 500 60 051 002
577 500 54 447 868
385 000 30 208 579
37
3.3. A támogatási és finanszírozási feltételek bemutatása A projekt támogatási igénye a kapcsolódó AT alapján kiadott pályázati útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységek, valamint az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének figyelembe vételével az alábbi csoportba tartozik: Állami támogatás hatálya alá nem tartozó közcélú, jövedelmet nem termelő projektek, tevékenységek, amely a projekt összes projektelemére vonatkozik. A finanszírozás módja: EU támogatás mértéke 100 %, egyéb idegen forrást nem vesz a projekt igénybe A pénzügyi elemzés alapján igazolható, hogy csak a megvalósuláshoz szükséges mértékű támogatást kapja a projekt, túltámogatás nem történik. A részletes elemzésben a teljesítménymutatókkal szembeni követelmények teljesülnek: o FNPV negatív, o az FRR alacsonyabb, mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta; 10 évre (2012-2021) FNPV
-392 608 300 Ft
FRR
-11,99%
Kamatláb
5%
A pénzügyi elemzés pénzáram elemzése alapján igazolható, hogy a projekt keretében létrehozott eszközök működtetése, a szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható. A részletes elemzésben teljesül a pénzárammal szembeni követelmény: az egyes években a halmozott működési pénzáram ne legyen negatív. A projekt társadalmi hasznossága igazolható a fenti fejezetekben kifejtettek alapján.
4.1. A PROJEKTGAZDA ÉS PARTNEREINEK BEMUTATÁSA 4.1.1. A projektgazda bemutatása Eszterházy Károly Főiskola Az Eszterházy Károly Főiskola Észak-Magyarország egyik meghatározó, 230 éves múltjára méltán büszke felsőoktatási intézménye. Az intézmény székhelye Eger, ahol az EKF-en a képzés ma főiskolai és részben egyetemi szinten folyik. Hallgatóink száma ma több mint 8 ezer, akik a Bölcsészettudományi Főiskolai Karon, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Főiskolai Karon, továbbá a Természettudományi Főiskolai Karon tanulnak. A főállású oktatói kar közel 300 fős. Az Eszterházy Károly Főiskola vezetése és oktatói az intézmény jövője szempontjából kiemelten fontosnak tartják a tudományos és kutatás-fejlesztési tevékenységet, melyet leginkább a sokszínűség jellemez. Ebből következően a multidiszciplináris kutatások kidolgozásának és megvalósulásának igen jó lehetőségei adódnak. Tudományos minősítéssel rendelkező főállású oktatóink száma közel 100. Intézményünk főállású oktatói közül egy fő az MTA rendes tagja, öt fő a tudományok (vagy az MTA) doktora, míg további tizenkét oktatónk rendelkezik habilitált doktor címmel. A másod- vagy mellékállásban foglalkoztatott oktatók szinte kivétel nélkül valamennyien magas tudományos fokozattal rendelkeznek, számuk meghaladja a 40 főt. Kiemelten kezeljük a tudományos utánpótlást, így jelenleg mintegy félszáz főállású kollégánk van a PhD fokozatszerzés különböző fázisaiban. Az eredményes kutatás-fejlesztési tevékenységhez szükséges anyagi források részben a normatív finanszírozásból, részben az eredményes pályázati tevékenységünkkel elnyert pályázati támogatásokból biztosítottak. Emellett kiemelt szempontként kezeljük, hogy a már szabadalmaztatott, versenyképes kutatási eredményeink gazdasági hasznosításával biztosítsuk működésünk hosszú távú fenntarthatóságát. A kutatás-fejlesztés színvonalának és eredményességének növelése érdekében nyitottak vagyunk minden új kapcsolatra, együttműködésre. Bekapcsolódtunk a nemzeti kutatási és fejlesztési programokba,
38
a régió igényeinek megfelelően részt veszünk azokban az alkalmazott (pl. boranalitikai, élelmiszeranalitikai, talaj- és vízvizsgálati) kutatásokban, melyek regionális igényeket és a térség piaci szereplői által megfogalmazott feladatokat hivatottak megoldani, ezzel is kapcsolódva a térség innovációs kultúrájának fejlesztéséhez. Ezt hatékonyan támogatja az intézmény országosan is elismert médiainformatikai infrastruktúrája és szakértelme (pl. saját, folyamatosan üzemeltetett kábeltévés csatornája van a főiskolának komplett digitális stúdióval), valamint a marketing terén meglévő humánerőforrás. Az Eszterházy Károly Főiskola az 1948-ban alapított állami pedagógiai főiskola szellemi örökségét ápoló, valamint a két és fél évszázados egri felsőoktatás hagyományaihoz kötődő, ugyanakkor a jövő felé nyitott, minőségi munkát végző intézmény. Az elmúlt 5 évtizedben több mint 300 ezer főiskolai végzettségű szakembert adott a magyar társadalomnak és közoktatásnak. A közel 9000 hallgatóval és 650 dolgozóval működő intézmény a XXI. század társadalmi és gazdasági kihívásainak megfelelően alakítja oktatási rendszerét, képzési kínálata rendkívül sokrétű. A képzés négy karon, alapszakokon (BA/BSc) és mesterszakokon (MA/MSc) közel egyenlő arányban folyik - a bölcsészettudományok, a gazdaság- és társadalomtudományok, a természettudományok, a sporttudományok és a művészetek terén - nappali, részidős, valamint távoktatásos formában. Hallgatóink számára kínálunk továbbá felsőfokú szakképzéseket, számos szakirányú továbbképzést. A főiskola kiemelkedően jó szolgáltatást nyújt az idegen nyelvek tanulásához, 4 akkreditált állami nyelvvizsgahellyel áll a nyelvvizsgázni szándékozók rendelkezésére. Az intézményben több nemzetközileg is elismert tudományos műhely működik, ilyen a Regionális Gazdaságfejlesztési Kutatócsoport, az Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport, a Regionális Pedagógiai Kutatóközpont, a Bryológiai Kutatócsoport és az EGERFOOD Regionális Tudásközpont, amely élelmiszerbiztonsági kutatási tevékenységet végez. A tudományos tevékenységben, a hazai felsőoktatási intézményekkel történő együttműködésen túl, fontos szerepet tölt be a főiskola 25 ország 60 intézményével kialakított nemzetközi kapcsolatrendszere. A Főiskola küldetése, hogy az oktatási szolgáltatások minőségének emelésével, a hallgatói igényekre figyelő, átjárható, választási lehetőséget nyújtó, rugalmas tanulmányi rendszer kiépítésével – a Bolognafolyamatnak megfelelően az Európai Felsőoktatási Térséghez csatlakozva – az EU-tagságból adódó és a régió speciális nevelési problémáinak kezelésére felkészítő oktatással, hazai és nemzetközi elismertségre is számot tartó értékes diplomákat adjon ki.
Egerfood RET Az Eszterházy Károly Főiskolán 2005-ben kialakított Egerfood Regionális Tudásközpont regionális, és országos szinten is meghatározó élelmiszertudományi kutatóközponttá fejlődött, és egy 28 tagú élelmiszeripari klaszter munkáját irányítja. Működésének célja élelmiszeripari kutatások, élelmiszeranalitikai, molekuláris biológiai, higiéniai, mikrobiológiai, élelmiszer- és táplálkozástudományi kutatás-fejlesztésben való szerepvállalás, valamint technológiai és műszertechnikai újítások kidolgozása. A K+F+I tevékenységek közül kiemelkedik a világszinten is kurrensnek számító bioszenzorikus műszerek alkalmazásorientált kifejlesztése. Lényeges fókuszpontja a cégnek az új, egészségvédő hatású (funkcionális) élelmiszerek kidolgozása, egészségvédő hatásának igazolása, klasszikus és finomanalitikai mérési szolgáltatások, élelmiszerminőségi és higiéniai vizsgálatok, valamint akkreditált mikrobiológiai laboratóriumi szolgáltatások végzése. Laboratóriumaiban továbbá egyedi komponensek, kontaminánsok és bioaktív anyagok vizsgálatával, élelmiszeripari folyamatok kockázatelemzésével, kémiai és biológiai modellkísérletek kivitelezésével, bioaktív hatóanyagok analízisével foglalkoznak. Kutatói technológiafejlesztési javaslatok kidolgozását, élelmiszeripari folyamatok kockázatelemzését, új eredetvédelmi vizsgálati módszerek kifejlesztését, helyzetelemzések készítését is végzik partnereik és saját maguk számára. Az innovációs tevékenységek eredményességét az is jelzi, hogy a tudásközpont 15 szabadalmi védettséget élvező fejlesztéséből négynek már elkezdődött a gyártása, és termékként elérhető a kereskedelemben. A kidolgozott 27 különböző technológiai újítást előnyösen alkalmazzák az ipari partnerek. A laboratóriumok jól felszerelt eszközháttérrel rendelkeznek, ahol 25 kvalifikált kutató bevonásával élelmiszeranalitikai, élelmiszerbiztonsági, molekuláris biológiai, mikrobiológiai, valamint bioszenzorfejlesztési kutatások, illetve technológiafejlesztések folynak.
39
4.1.2. A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet A pályázat részét képező 7. Projekt a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetében (2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2.) fog megvalósulni az Intézet négy, alább felsorolt tudományos osztályának közreműködésével: Génmegőrzési és Organikus Nemesítési Osztály Osztályvezető: Dr. Lángné Molnár Márta Feladata: korszerű molekuláris citogenetikai és más molekuláris genetikai módszerekkel a búzával rokon fajokat felhasználva új genetikai források előállítása; gabona génbanki vizsgálatok koordinálása; különböző búza fajok és azok rokonsági körébe tartozó genetikai tartalékok gyűjtése, megőrzése, fenntartása, továbbá minél szélesebb körű jellemzése minőségi, agronómiai, biotikus- és abiotikus rezisztencia tulajdonságok tekintetében. organikus nemesítési kutatási feladatok elvégzése, együttműködés a Kutatóintézet növénynemesítési osztályaival, és szolgáltatás ezen osztályoknak az organikus növénynemesítési módszerek felhasználásával; részvétel a graduális, a posztgraduális és posztdoktori oktatásban, szaktanácsadás és ismeretterjesztés a citogenetikai és más molekuláris, valamint az organikus nemesítési módszerek tudományos és társadalmi jelentőségéről. Idegen fajú génátvitel termesztett búzába: A búzával szoros genetikai rokonságban álló termesztett és vad fajok széles genetikai diverzitással rendelkeznek, amelyek értékes génforrást jelentenek a nemesítés számára. Alkalmazott Genomikai Osztály Osztályvezető: Dr. Balázs Ervin Feladata: növénynemesítési módszerek fejlesztéséhez szükséges genomikai/proteomikai kutatások végzése, a molekuláris nemesítés genomikai/proteomikai megalapozása; új genomikai/proteomikai termékek létrehozása, melyek hozzájárulnak a kutatóintézetben folyó növénynemesítési kutatások fejlesztéséhez; genomikai/proteomikai kutatási együttműködés a kutatóintézet növénynemesítési osztályaival, és szolgáltatás e részlegeknek genomikai/proteomikai módszerek felhasználásával; tudományos együttműködés kialakítása és ápolása a hazai és nemzetközi genomikai /proteomikai kutatóhelyekkel; részvétel a graduális, a posztgraduális és posztdoktori oktatásban, szaktanácsadás és ismeretterjesztés a genomika/proteomika tudományos és társadalmi jelentőségéről Kalászos Gabona Nemesítési Osztály Osztályvezető: Dr. Láng László Feladatai: kalászos gabona génbanki gyűjtemény fenntartása, bővítése és fenotipizálása; új genetikai források létrehozása a fontosabb agronómiai tulajdonságokért felelős gének átvitelével a genetikai variabilitás szélesítése érdekében; új kalászos gabona fajták szelekciója a mennyiségi és minőségi tulajdonságok, valamint az alkalmazkodóképességet meghatározó jellegek figyelembevételével; új minőségvizsgálati és szelekciós módszerek fejlesztése és alkalmazása egészséges és egészségmegőrző genotípusok előállításának elősegítésére; módszertani kutatások kidolgozásával növelni a nemesítés hatékonyságát a nem konvencionális, elsősorban biotechnológiai és genetikai módszerek felhasználásával. Növényi Sejtbiológiai Osztály Osztályvezető: Dr. Barnabás Beáta Feladatai: a gabonafélék reproduktív folyamatainak biotechnológiája, in vitro utódelőállítás; a hím és női gametogenezis, az in vitro androgenezis és gynogenezis szabályozási mechanizmusainak kutatása és a morfogenetikai folyamatok vizsgálata; genetikailag módosított növények előállítása;
40
a globális klímaváltozással együtt járó szárazság és magas hőmérséklet stressz a gabonafélék ivaros folyamataira gyakorolt hatásának tanulmányozása; környezeti stresszekkel szemben ellenálló kukorica dihaploid nemesítési alapanyagok előállítása; a MAP kinázok szerepének tisztázása a növények egyedfejlődési folyamataiban és stressztoleranciájában.
Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület A Magyar Juhtejgazdasági Egyesületként 1999-ben megalakult szervezet 2010-ben közhasznú egyesületté alakult át, majd 2011-ben tevékenységében és nevében is megjelentette a megelőző több mint 8 év alatt bekapcsolódott kecsketej feldolgozást és termékelőállítást is, amely folyamat 2008 után gyorsult fel az önálló Magyar Kecsketenyésztők Szövetsége (hosszabb néven Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Országos Szövetsége) megszűnte után. Az Egyesület a teljes juhtej ágazat (4 juhtej feldolgozó és tejtermelő egyesületi tag partnerei) mellett a kecsketej ágazat több mint felét fogja át (6 kecsketej feldolgozó és tag partnerei). A termelők részben közvetlenül tagjai az Egyesületnek, részben a tag tejfeldolgozón keresztül létesítenek tagi viszonyt az Egyesülettel. Az Egyesület székhelye a megalakulása óta Herceghalomban van, de 2011-óta az ország minden régiójában működik legalább egy (Észak Magyarország és Észak Alföld régióban 2-2) telephelye az egyes tejfeldolgozó tagjainak telepén. Ez alól csak a Közép-Dunántúli régió kivétel jelenleg. A fejlesztési (K+F) és innovációs munkáit az egyes telephelyekre alapozva folytatja az Egyesület. Az Egyesületet megalakulása óta Dr. Kukovics Sándor vezeti elnökként (kutató-fejlesztő), és a három tagú elnökségben egy tag a termelőket (Pócsi Lajos) és egy tag a tejfeldolgozókat (Ménesi Tamás) képviseli. /Dr. habil. Kukovics Sándor, mezőgazdaságtudomány kandidátusa, egyetemi magántanár, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet tudományos tanácsadója; a Juh Terméktanács ügyvezetője. Emellett a Magyarországot képviselő szakértő – COPA-COGECA Working Party on Sheep Meat, EU Advisory Group on Sheep Meat and Goat Meat, EU Forecast Group on Sheep Meat and Goat Meat nevű munkabizottságokban, Brüsszelben./ Az Egyesület legfelsőbb szerve a Közgyűlés, amely éves ülésein értékeli az elvégzett munkát, és határozza meg a következő év tevékenységeit.
Közép Kelet-Európai Rekreációs Társaság Közép-Kelet-Európa országaira kiterjedően hozták létre a Társaságot, mely a rekreáció területén dolgozó szakembereknek nyújt egy közösségi helyet, szakmai érdekképviseletet és lehetőséget közös, határokon átnyúló kutatások, szakmai ismeretbővítések megvalósítására. A rekreációval összefüggő gyakorlati tapasztalatok, tudományos ismeretek, emberi és társadalmi értékek feltárásának, kutatásának ösztönzése és támogatása. A gyakorlati tapasztalatok és a tudományos eredmények hasznosításának elősegítése. Hozzájárulás a rekreáció helyzetének elemzéséhez, fejlesztésének tudományos megalapozásához. A társaság tagszervezeteinek, tagjainak a rekreációval kapcsolatos tudományos tevékenységének összehangolása, képviselete. Egyes rekreációs szakember-képzési és rekreációegészségfejlesztő feladatokról történő gondoskodás; a rekreációs tudomány fejlődésének támogatása. Közreműködés a rekreáció helyzetének tudományos igényű elemzésében, fejlesztési elképzeléseinek kidolgozásában; hozzájárul az állami és társadalmi rekreációs intézmények, szervezetek rekreációra vonatkozó döntéseinek, rekreáció politikai irányelveinek, állásfoglalásainak tudományos megalapozásához. Lehetőségeihez mérten segíti és támogatja a tudományos szakemberek, kutatók cseréjét, hazai és külföldi tanulmányutakon, konferenciákon való részvételét.
4.1.3. A projektgazdának és partnereinek a projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása Eszterházy Károly Főiskola „Az Egri Bikavér, mint hungaricum versenyképességének növelésével és eredetvédelmével kapcsolatos kutatások és technológiai fejlesztések”, NKFP/04/0022/2002, 2002-2005. „Élelmiszerbiztonság a bortermékpályán” című GVOP-3.1.1.-2004-05-0283/3.0 sz. alkalmazott kutatás-fejlesztési projekt, 2005-2007. „Fogyasztóközpontú, komplex nyomonkövetési rendszerek, új élelmiszerbiztonsági paraméterek és eszközök újszerű info-kommunikációs rendszerrel” c. Regionális Tudásközpont Projekt, Pázmány Péter Program, RET-09-2005, 2005-2008.
41
„A francia és magyar bor-erdetvédelmi rendszerek összehasonlító vizsgálata”, francia-magyar TéT program, 2006-2008. „Új, Biogén amin specifikus bioszenzorok kifejlesztése élelmiszerek frissességének és minőségének megállapítására”, EM_ITN2_06-SENSAMIN, 2007-2009. „Új fejlesztésű funkcionális élelmiszerek exportpiaci bevezetésének megalapozása külföldi szakipari expókon”, EM_ITN7_07-SZAKKI09, futamidő 2009-2010. „Az Egerfood élelmiszerbiztonsági és technológiai fejlesztési klaszter működtetése és tevékenységének kiszélesítése”, ÉMOP-1.2.1-2008-0011 projekt, 2008-2010. „Enzimek alkalmazási lehetőségeinek kiterjesztése élelmiszerbiztonsági vizsgálatokhoz”, CsehMagyar TÉT-pályázat, 2009-2010. „Bio-és funkcionális élelmiszerek előállításához kapcsolódó minőségbiztosítási rendszer kiépítése, mérőbázis kialakítása”, ÉMR90/2005/EM1/2205 BIOTRACE, 2006-2008. „Új bioanalitikai műszerek és új paraméterrendszer kifejlesztése az élelmiszerbiztonság növelése érdekében”, ÉMR88/2005/EM7 MIKOTOX, 2006-2008. „Funkcionális hatású sütőipari biotermék előállítási technológiájának kifejlesztése”, EM_ITN2 06BIOFUNK, 2007-2008. „A teljes innovációs láncot átfogó fejlesztések diabetikus és antioxidánsokkal dúsított élelmiszerek létrehozására, exportjuk megalapozására”, NKFP_07_A3-2007-JÁP FUNFOOD, 2008-2011. „Tejféleségek bioaktív anyagainak feltárása, alkalmazásuk exportképes, klinikailag tesztelt új termékekben és új bioszenzorok kifejlesztése”, TECH_08-A3/2-2008-0431-FUNKMILK NTP program, futamidő 2009-2012. „Új, költséghatékony, hordozható bioszenzorok kifejlesztése a technológiák korszerűsítése és az eltarthatóság on-line monitorozása céljából”, BAROSS_EM07-EM_ITN6_07-2008-0010FERMSENS, 2009-2011.
MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet Mint az alábbi összesítés mutatja, az intézet széles körű, nemzetközileg is kiváló tapasztalatokkal rendelkezik a projektben vállalt feladatainak elvégzésére. A legfontosabb projektek az alábbiak voltak. Healthgrain, FOOD-CT-2005-514008 (2005-2010), Témavezető: Dr. Bedő Zoltán. Az öt éves kutatási program célja bioaktív komponensek (vitaminok, fitokemikáliák, emészthetetlen szénhidrátok) diverzitásának vizsgálata európai gabonafélékben, ezen belül is elsősorban őszi búzafajtákban, majd ezek felhasználása olyan gabonaipari termékek előállítására, mellyel megelőzhetők olyan népbetegségek, mint a túlsúlyosság vagy a cukorbetegség. Az elnyert 10.8 millió euro öszszeg 15 európai ország 43 intézményének és laboratóriumának jelent anyagi támogatást. OTKA-A-07-2-2008-0024 Témavezető: Rakszegi Mariann (2007-2010) A búzakeményítő tulajdonságai elsődleges minőség meghatározó szerepet tölthetnek be bizonyos termékek előállításában, illetve befolyásolhatják annak tulajdonságait. Ennek megfelelően a keményítő tulajdonságok ismeretében a fehérje összetételt is figyelembe véve lehetőség nyílik egy kétdimenziós mátrixhatás alapján kiválasztani a legmegfelelőbb tulajdonság-párral rendelkező vonalakat a búzanemesítés során. Az új keresztezésekkel speciális keményítő tulajdonsággal rendelkező genotípusokat állítottak elő, melyek hozzájárulnak az egészséges táplálkozás megvalósulásához, az energiadúsabb állati takarmányozáshoz továbbá a bioetanol vagy a papír előállítására legalkalmasabb genotípusok kiválasztásához. Bioexploit, FOOD-CT-2005-5139-59 (2005-2011, Koordinátor: Wageningen University, Hollandia. Együttműködő: Dr. Bedő Zoltán, MTA ATK MGIA projekt célja az volt, hogy genomikai és posztgenomikai eszközökkel elősegítse hatékony és ésszerű nemesítési eljárások kidolgozását, melyekkel kiaknázható a növényekben rejlő természetes gazdanövény rezisztencia. MicroMaize FOOD-CT-2006-036314, EU FP6 projekt, (2006-2009), Témavezető: Dr. Berzsenyi Zoltán. Az együttműködésben intézetünkön kívül 8 intézmény vett részt. EU kutató csoportok: a CNRS – Franciaország, az UCC – Írország, az ETH – Svájc, az UNAM – Mexikó, és technikai és fejlesztő intézmények: Arvalis és Cylnatis – Franciaország, Symbio – Csehország. Célja a talajtermékenység fő komponensének, a talaj mikrobiális tevékenységének hasznosítása a kukorica műtrágya-felhasználásának csökkentésére. MVDUR_08, KD_INTEG_07-2008-0042 (2009-2011), Projektvezető: Dr. Bődy Zoltán, Elitmag Kft. Együttműködő: Dr. Vida Gyula, MTA ATK MGI Fontos célok: A korábbiaknál kedvezőbb agronómi-
42
ai tulajdonságú és kiváló technológiai minőségű durum búza fajták és fajtajelöltek előállítása. A pályázatban kiemelt jelentőséggel szerepelt a sárga pigment tartalom növelésére irányuló tevékenység. CGIAR GCP SP3, G4007.23, Generation Challenge Programme, Témavezető: Lángné Molnár Márta (2007-2010), A projekt keretében tenyészkertben, esővédő fólia alatt három különböző termőhelyen (Martonvásár, Keszthely, Kína) és laboratóriumi körülmények között (Eger) vizsgálták a búza × árpa hibridek származékainak szárazságtűrését. Új búza/árpa introgressziós vonalakat hoztak létre és azonosították azokat molekuláris citogenetikai módszerekkel. Megkezdték a Martonvásáron előállított búza/árpa transzlokációkban a kromoszómák fizikai térképezését.
Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület A Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület Magyar Juhtejgazdasági Egyesületként alakult meg 1996. február 26.-án. Főbb végrehajtott projektjeit az alábbiakban foglaljuk össze: Első projektként megújította a juhtej minősítési és értékelési rendszerét, amelyre alapozva kidolgozta az első osztályú minőségű juhtej termelésének támogatási rendszerét, amelyet az agrárkormányzat 1997. január elseje és 2004. január elseje között működtetett. Ennek eredményeire alapzva segített kidolgozni az első osztályú minőségű kecsketej támogatási rendszerét, amelyet az agrárkormányzat 2000. január elseje és 2004. január elseje között működtetett. Az Egyesület folyamatosan részt vett e támogatási program működtetésében, és a megtermelt tej minősítésében. 1996-2000 között, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézettel együttműködve részt vett a magyarországi fejt juhfajták és állományok β-laktoglobulin jellemzőinek meghatározásában, és e tulajdonság tejtermelésre és sajtkihozatalra gyakorolt hatásának megállapításában. 2001-2004 között segítette az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet és a Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Örszágos Szövetsége együttműködése keretében folyatatott, a hazai kecskeállományok CAEV fertőzőttságánek meghatározására vonatkozó munkát. Ez kiterjedt a DNS jellemzők vizsgálatára, és az egyes fajták egyes tejfrakcióinak vizsgálatára is. 2008-ban megszűnt önálló Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Országos Szövetsége keretéből átvette és integrálta a kecsketejfeldolgozók jelentős hányadát az Egyesület, és 2011. december 15.-étől e változást az Egyesület nevében is átvezette. Az Egyesület 2010. május 12.-i hatállyal közhasznú egyesületté alakult át, és a tag feldolgozóinál régiónként egy-egy telephelyet létesített 2011. december 15.-i hatállyal. E tevékenységi kibővülés szélesebb körű fejlesztési lehetőséget ad az Egyesület számára. Az 1996-os megalakulása óta az Egyesület mintegy 30 féle juhtejtermék és 40 féle kecsketejtermék fejléesztésében nyújtott segítséget tagjainak. 2009-ben, a Tej Terméktanácson és az Agrareurope Kft-én keresztül kapott támogatások felhasználásával (a Tej Terméktanáccsal együttműködve) megszerkesztette „A tej szerepe a humán táplálkozásban” című könyvet (amely átfogja a tejjel kapcsolatos elérhető ismereteket a termeléstől a feldolgozáson, dietetikán keresztül a táplálkozással kapcsolatos betegségekig és gyógyító hatásokig), amelyet a Melánia Könyvkiadó Kft kiadásában jelentetett meg.
Közép Kelet-Európai Rekreációs Társaság Az adott tudományterületen elismert szakembereket biztosít a projekt megvalósításához: Prof. Dr. Radák Zsolt, Dr. Honfi László, Dr. Szatmár Zoltán A projekt egésze alatt a nyilvánosság tájékoztatása a folyamatokról és az időszakos eredményekről. A REKREACIO-EU című tudományos magazinban külön rovat biztosítása, a kutatás menetének beszámolására. Rekreációs Akadémia: az egészséggel, rekreációval, táplálkozással foglalkozó szakembereknek, edzőknek az antioxidánsokról szóló előadások, tudományos kutatási eredmények bemutatása, külön PhD hallgatói szekcióval. Szakmai vezető: Prof. Dr. Radák Zsolt tudományos tanácsadó, a Semmelweis Egyetem tudományos dékán helyettese: az antioxidánsok koncentrációját, valamint a bevitel formáját határozza meg. A terheléses részek utáni laborvizsgálatokat irányítja, megszervezi a minták laborba tör43
ténő szállítását és analizálását. A kapott eredményeket értékeli;
4.2. A MEGVALÓSÍTÁS ÉS A FENNTARTÁS SZERVEZETE A projekt irányításához létrehozott szervezeti felépítés A projektben vállalt feladatokat több szintű mátrixstruktúrában hajtjuk végre: a tagok öt munkacsoportban végzik K+F tevékenységüket. Egy tag több munkacsoport munkájában is részt vehet. A munkacsoport vezetői irányítják a munkacsoporthoz tartozó alap-, és alkalmazott kutatási tevékenységet, ill. kísérleti fejlesztést a partnerekkel történő szoros kooperációban. A munkacsoport vezetői az adott munkacsoport tagjaitól havi rendszerességgel bekért szakmai beszámolókban közölt eredmények értékelése alapján gondoskodnak a projekt indításakor kidolgozott részletes munkaterv megvalósulásáról. A részletes munkaterv vállalásaira építve minden résztvevő kutató egyéni munkatervet kap minden egyes munkaszakaszban. Ezeket a havi jelentéseket a csoportvezetők a koordinátor felé, másrészt jelentési időszakonként összesítve a Felügyelő Bizottság felé, mely dönt annak elfogadásáról. A projekt menedzsmentje a projektvezetőből (Dr. Kiss Attila), a szakmai vezetőből (Lángné Dr. Molnár Márta) és pénzügyi vezetőből (Gönczi Gábor) áll. Ők végzik a projekt egészét érintő stratégiai döntések előkészítését. A projekt lebonyolítását ütem-, pénzügyi- illetve minőségügyi részletterv kidolgozása előzi meg. A menedzsment feladata kettős: egyrészt irányítja a konzorciumi tagok közti információáramlást, szervezi a döntéshozási folyamatokat, másrészt pedig a szakmai és pénzügyi teljesítéseket ellenőrzi, szervezi a projektbeszámolók elkészítését. A tudományos kutatómunka munkacsoportok közti összehangolását, valamint a kutatási eredmények kísérleti fejlesztésben való alkalmazásának megtervezését a munkacsoportok vezetőiből álló Tudományos Bizottság végzi. A Kommunikációs Bizottság a projektvezetőtől kapott információk alapján irányítja a projekt disszeminációs és marketing tevékenységét, bonyolítja a projekt során keletkező szellemi tulajdon jogi védelmét, valamint feltárja az értékesítési lehetőségeket. A projekt élén Dr. Kiss Attila projektvezető áll, aki az EGERFOOD Regionális Tudásközpont főigazgatójaként és 12 már lezárult K+F program koordinátoraként bizonyította programirányítási képességeit. A projektre vonatkozó stratégiai döntéseket az évente két alkalommal megtartott konzorciumi gyűlés hozza meg, melyen áttekintésre kerülnek az időszak alatt elért eredmények.
A jelenleg rendelkezésre álló erőforrások
Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Észak-Magyarország egyik meghatározó felsőoktatási intézménye. Napjainkban a főiskola közel 10 ezer fős hallgatói létszámmal, és 400 fős oktatói karral valamint egy kiváló gyakorlóiskolával rendelkező intézményként működik. Így az Észak–magyarországi Régió egyik meghatározó felsőoktatási bázisa. Az 1991-es évtől kezdődött képzésfejlesztés eredményeképpen az egri tanárképző főiskola szélesebb kínálatú főiskolává vált. Az intézményünk fő tevékenysége két csoportba sorolható: Az intézmény innovációs szervezete 2006-tól az EGERFOOD Regionális Tudásközpont, mely az Észak-magyarországi Innovációs Stratégiával összhangban az innovációs képességek és tevékenységek fejlesztését, a kutatási tevékenységek összehangolását tűzte ki célul a gazdasági szféra számára is történő szolgáltatásával. A Tanárképzési és Tudástechológiai Kar, kutató műhelyeinek hazai és nemzetközi projektjeit a 2008-ban megalakított Regionális Pedagógiai Kutatóközpont (RPK) koordinálja. Célja, a neveléstudományi, a pszichológiai és az ehhez kapcsolódó társadalomtudományi kutatások koordinálása, és a kutatási eredmények disszeminációja. A kutatás-fejlesztési hátteret az Egerfood RET laboratóriumai biztosítják – az alábbiak állnak a jelen projektben megvalósítandó fejlesztésekhez rendelkezésre. Az Eszterházy Károly Főiskolán kialakított Egri Regionális Tudásközpont regionális, és országos szinten is meghatározó élelmiszeripari kutatások központjává nőtte ki magát. A laboratórium komplexum jól felszerelt eszközháttérrel rendelkezik, ahol a legjobb szakemberek bevonásával élelmiszer analitikai, molekuláris biológiai, élelmiszer- és táplálkozásmikrobiológiai, valamint a legmodernebb bioszenzor kutatócsoportok folytatnak élelmiszeripari kutatásokat. A jelenlegi szolgáltatási területek a következők: – Mintavételezés minőségbiztosítási rendszerekhez vagy eseti vizsgálatokhoz; – Klasszikus finomanalitikai mérési szolgáltatások; – Élelmiszerminőségi és higiéniai vizsgálatok; – Élelmiszeripari folyamatok kockázatelemzése; – Alap- és adalékanyagok, illetve termékek bizalmas körülmények közötti minősítése; – Jelenlegi technológiák higiéniai minősítése;
44
– – –
Technológiafejlesztési javaslatok kidolgozása; Vevői kifogás miatt visszaérkezett termék bevizsgálása; Nyomonkövetési rendszerek kialakítása, működtetése, informatikai hátterének kialakítása;
Laboratóriumok és tevékenységei körök: Mikrobiológiai laboratórium (NAT 1-1606/2009 számon élelmiszervizsgálatra akkreditálva) – Általános élelmiszermikrobiológiai laboratórium 5 fő személyzet számára Analitikai laboratórium – Élelmiszer- és környezeti minták (víz, talaj) vizsgálatára alkalmas nagyműszeres laboratórium 10 fő számára (HPLC-k, LC-MS, GC-MS, GC, atomabszorpciós spektrométer, spektrofotométerek, mintaelőkészítő berendezések. Molekuláris biológiai laboratórium – real-time és gradiens PCR készülékek, gélelektroforetikus berendezések, géldokumentációs készülék. Bioszenzor-fejlesztő laboratórium – 5 fő számára kialakított bioszenzor-laboratórium a következő műszerekkel, eszközökkel: kvarckristály mikromérleg, potentiostat, jelátalakító (E-corder), UV/VIS spektrofotométer, analitikai cella (ESA 5040), hordozható bioszenzor (Unisensor), vertikális elektroforézis berendezés. A projekt fenntartása tulajdonképpen azt jelenti, hogy a létrejött nemzetközi szintű személyi állományra, korszerű infrastruktúrára és az alapkutatási eredményekre építve új K+F pályázatok kerülnek kidolgozásra és benyújtásra, melyek révén a piacon közvetlenül hasznosítható termékek, szolgáltatások jönnek létre ipari kutatás, ill. kísérleti fejlesztés keretében. E projektek, ill. a kialakult K+F potenciál közvetlen megbízásos feladatokban való hasznosításának bevételei fogják biztosítani a fenntartás költségeit. Kockázati tényezőt jelenthet az, ha a megvalósítás során nem fordítunk kellő figyelmet a jelenlegi partner megtartására, illetve újak megszerzésére, továbbá a fenntartási időszakra vonatkozó bevételiköltségbecslés realizációjának elvesztése. Előbbi esetre vonatkozóan dolgoztuk ki a disszeminációs tervünket, utóbbira pedig a projekt megvalósítási, ill. az azt követő időszaka alatt folyamatos – pénzügyi kontrolling tevékenységet tervezünk alkalmazni. A feladatok és a folyamatok összetettsége, várható mennyisége és az azok ellátáshoz szükséges speciális kompetencia jelenlegi hiánya miatt külső szakértői, ill. tanácsadói támogatást szükséges igénybe vennünk. Ezeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Külső szakértői tevékenységek, szolgáltatások Funkcionális hatóanyagok szerkezetvizsgálata, azonosítása több módszerrel Bioszenzorok mikroelektonikai vezérlésének tervezése és kivitelezése Emésztési modellkísérletek, humán bélmikrobiota működésének modellezése Humán vérminták (50 fő) antioxidáns státuszának klinikai laboratóriumi meghatározása Juh- és kecske vérminták (200 db) DNSvizsgálata Kutatási műszerek, eszközök karbantartása Növényi molekuláris biológiai szolgáltatások Kutatási asszisztencia fejlesztése
Munka tartalma Az élettanilag hatásosnak bizonyuló anyagok szerkezetének feltárása NMR, IR, MS-MS módszerekkel A kifejlesztett bioszenzor modulok összehangolt vezérlésének és adatkezelési rendszerének kidolgozása Különböző típusú emésztési modellek összehasonlító értékelése, továbbfejlesztési lehetőségek feltárása fehérje oxidatív sérülés mérése (karbonil kötések), lipid peroxidáció megha-tározása (malondialdehid mérés) es DNS-sérülés vizsgálata (8-oxoG mérés) Alacsony allergén hatású fehérjéket hordozó genotípusok azonosítása. A laboratóriumi berendezések folyamatos működőképességének biztosítása. DArT analízis, markerek primereinek megszintetizálása, kromoszómák izolálása és szekvenálása, oligonukleotid szintézis és szekvenálás, fehérje azonosítás Hálózatos HR modell kialakítása és működtetése, Mérési és erőforrás hasznosítási modell, egyetemi körökből fiatal kutatók bevonása, menedzselése
45
Nemzetközi K+F és innovációs együttműködés, tapasztalatcsere, nemzetközi kapcsolatés hálózatépítés FP7-es és Horizon2020-as potenciális pályázó szer-vezetekkel, intézetekkel Kutatócsoport létrehozása, kutatók alkalmazása, illetve megbízása, valamint vállalati szektor kutatóinak bevonása Kutatásmenedzsmenti szervezetfejlesztés
Az eredmények hasznosíthatóságának vizsgálata
A pályázó bekapcsolása az EBN, EEN hálózatokba, nemzetközi FP7 és Horizon2020 kapcsolat- és hálózatépítés támogatása, tapasztalatcserék a Regionális Innovációs Ügynökségek bevonásával Vállalati partnerek, kutatók együttműködésének támogatása Kutatásmenedzsment képzés, tanácsadás, K+F és innovációs belső működési környezet kialakítása: vezetők felkészítése, termékkataszter, minőségirányítás, szabályzatok, K+F nyilvántartás, projekt nyomon követő rendszer, belső és külső célcsoportokra vonatkozó tudománykommunikációs tanácsadás, kiadványok, rendezvények A létrejött tudományos kutatási eredmények és szolgáltatási potenciál hasznosíthatósági vizsgálata, összekötése előzetes piackutatással
A monitoring és kontrolling feladok bemutatása és a mechanizmus működésének leírása A projekt minőségirányítási tevékenységének középpontjában azon rendszerintegráció áll, melynek célja az újonnan kifejlesztett funkcionális élelmiszerek alapkutatási szintű megalapozása. Ennek megfelelően a minőségirányítási tevékenységnek arra kell koncentrálnia, hogy a hosszú távú stratégiából milyen prioritások és forrás hozzárendelés szerint kerülnek lebontásra az aktuális részcélok a globális célok is teljesülése érdekében. Ennek egyik alapvető eszköze a projekt minőségügyi terve, mely részletesen meghatározza az elérendő (rész-) célokat, ütemeket, kereteket, valamint az úgynevezett kapuk meghatározása mellett kijelöli a tervezés, fejlesztés, kísérleti eljárásainak módszertanát is. A követendő eljárásokon túl, a minőségügyi terv tartalmazza azon személyek felelősségét is, akik az egyes fázisok, folyamatok megvalósításában kulcsszerepet játszanak pontosan meghatározva a felelősség-hatáskör-kompetencia határokat. A projekt minőségügyi tervezése és nyomon követése az ISO 9001:2001 irányelvei szerint valósul meg. A projekt előrehaladását MTA módszer szerint ellenőrizzük (mérföldkő trend analízis), mely segít vizuálisan is azonosítani a projekt ütemtervétől történő pozitív vagy negatív eltéréseket. A projekt íve a stratégiában kitűzött célok elérésével, a sikeres termékfejlesztéssel illetve működő rendszerintegrációval zárul. A projekt K+F tevékenységében résztvevő személyek szakmai teljesítményének értékelésének alapja az adott személy munkájára épülő kutatócsoport munkaterve, melyben személyekre bontva szerepel a teljesítendő munka tartalma, határideje és az eredmények átadásának módja. A kutatócsoport vezetőjének hatásköre a csoportba tartozó személyek teljesítményének értékelése, melyet félévente tesz meg a tényeknek a tervvel való összehasonlításával. Az időszaki célok megvalósítása a munkacsoportok között harmonizált időszaki munkatervek alapján történik. Ezen célok lehetnek úgy szakmai mint költségvetési célok vagy ezek keverékei a kutatási-fejlesztési tevékenységben betöltött szerep szerint. Az időszak végén az értékelést az értékelő és az értékelt személy együttesen végzi el, ahol a kitűzött célok elérését vizsgálják és értékelik. Az értékelés 5 fokozatú (nem elégséges, elégséges, közepes, jó, kiváló). Az értékelés a szervezet minden szintjén megtörténik, tehát minden értékelő egyben értékelt is. A kiválasztott céloknak lehetőség szerint számszerűsíthetőnek kell lennie az objektivitás érdekében, melyhez célértéket kell rendelni.
Ebben a fejezetben azokról a tevékenységekről van szó, amelyek a kutatási projektet és a kutatói munkát, tevékenységet népszerűsítik, kommunikálják. Az Eszterházy Károly Főiskola a projekt megvalósítása során végzett kommunikációs tevékenységét a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek eleget téve a projektről és a támogatásról a meghatározott módon és tartalommal kívánja elvégezni. Ez a tevékenység összességében nem elválasztható a Főiskola általános kommunikációs és PR tevékenységétől, hiszen az intézmény aktívan szerepel a médiában, folyamatosan kommunikál célcsoportjával. A nyilvánosság biztosításának céljai a következők:
46
a projekt keretében létrejövő fejlesztések minél szélesebb körű megismertetése, a projektnyilvánosság biztosítása révén országos szinten ráirányítani a figyelmet a kutatások, ezen belül a célzott alapkutatások fontosságára
5.1. A KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZEFOGLALÓ LEÍRÁSA A kommunikációs tevékenység különböző akciók megvalósítását teszi lehetővé. Általánosságban elmondható, hogy a felsőoktatási intézmények folyamatos közszereplők, ami nem csupán a szakmai konferenciákon, fórumokon, kiállításokon való részvételt jelenti, hanem magában foglalja a médiában való folyamatos megjelenést, képviseletet is, a folyamatos sajtószereplést, illetve a köz felé irányuló aktív kommunikációt. A jelen pályázati kiírás keretében végzett kutatások eredményét a következő céllal kommunikáljuk: a projektet és a projekt konzorcium működésének megismertetése; a projekt eredményeinek és a kutatás gazdasági hasznosíthatóságának elterjesztése; a megszerzett, új ismeretek oktatásba való visszacsatolása, felhasználása; a megszerzett, új ismeretek kutatói körben való elterjesztése. A kommunikációnak több szempontból is jelentősége van. Nem csupán a főiskola, az ott meglévő szakértelem hírnevét öregbíti, hanem hozzájárul a tudásorientált célközönség vonzásához is. Ahhoz, hogy a projekt fenntarthatóságát és fejlődőképességét a jövőben is fenn tudják tartani a partnerek, folyamatos kommunikációs tevékenységre van szükség. Ez a főiskolák vonatkozásában annyit jelent, hogy az intézmények a projekt megvalósítási időszakában és az azt követő időszakban is fokozott figyelmet fordítanak a szervezeti média kapcsolatok, a befektetői kapcsolatok, kormányzati-, és társadalmi kapcsolatok építésére és ápolására. Az akciók megvalósítását lehetővé tevő kampány jellegű tevékenység az alábbi tájékoztatási eszközökre támaszkodik: kommunikációs (cselekvési) terv készítése; sajtóesemények szervezése, sajtómegjelenések összegyűjtése; nyomtatott tájékoztatók (brosúrák, szórólapok, stb.) elkészítése és terjesztése; internetes aloldal kialakítás és üzemeltetése, interaktív kommunikáció kialakítása; lakossági fórum, közmeghallgatás szervezése; sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése; sajtó nyilvános események szervezése; „C” típusú tábla elkészítése és elhelyezése a projekt megvalósulásának helyszínén; folyamatos fotódokumentáció; sajtó-nyilvános ünnepélyes projektátadó rendezvény szervezése; sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése; eredménykommunikációs információs anyagok, kiadványok készítése; „D” típusú projekttábla elkészítése, mely a kutatási tevékenyégben résztvevő felsőoktatási intézmények laborjainak falán kerül elhelyezésre; TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a tervezett projektkommunikáció nem választható el éles vonallal a Főiskola általános marketing és PR tevékenységétől, leghatékonyabban abba beépítve tudja eljuttatni üzenetét a célcsoporthoz illetve egymás hatását erősítve az összehangolás elősegítheti a regionális, országos illetve nemzetközi szinten kialakuló kapcsolatháló építését és fejlesztését, illetve a hírnév tekintetében hozzájárul mind a Főiskola, mind pedig az ott jelenlévő szaktudás hírnevének folyamatos kommunikálásához a közszféra és a társadalom irányába. De nem csupán a projekt konkrét megvalósításának időszakában szükséges az aktív kommunikáció, hanem az azt követő időszakban is fokozott figyelmet kell fordítanunk a szervezeti média kapcsolatok, a befektetői kapcsolatok, kormányzati-, és társadalmi kapcsolatok építésére és ápolására. A nyilvánosság biztosításának vállalt feltételei biztosan érvényesülni fognak, hiszen tapasztalt kollégák vannak az intézményben és a Főiskola
47
kommunikációs és PR tevékenységéért felelős szervezeti egység részterülete a pályázati kommunikációs tevékenységek eredményes megvalósítása is.
5.2. A CÉLCSOPORTOK ÉS AZ ÉRINTETTEK KOMMUNIKÁCIÓS SZEMPONTÚ ELEMZÉSE, KOMMUNIKÁCIÓS ÜZENETEK MEGFOGALMAZÁSA A projekt kommunikáció célcsoportját az alábbiak szerint határoztuk meg: - kutatók, fiatal kutatók, külföldi kutatók, - oktatók, - vállalkozások, - kutatóközpontok és intézetek, - hallgatók, - közvélemény. A kommunikáció célcsoportjánál a sajtót nem tekintjük célcsoportnak, szolgáltatásaikat eszköznek tekintjük a kommunikációs tevékenység megtervezése során. A projektkommunikáció legfontosabb célját egyrészt a kutatásokban közvetlenül résztvevők elérésében, másrészt pedig azok megszólításában határozhatjuk meg, akik a kutatások eredményeit a jövőben valamilyen formában hasznosítani fogják, vagy hasznos információhoz juthatnak a tájékoztatás által. A marketing kommunikációnak az a legfontosabb célja, hogy releváns üzeneteket legyen képes megfogalmazni olyan formában, hogy az üzenetet a fogadó pontosan értelmezni tudja, vagyis, hogy az üzenet nagyobb értelmezési hiba nélkül jusson el a célcsoporthoz. A pontos kommunikációs üzenet megfogalmazása tehát elengedhetetlen a sikeres kommunikáció megvalósításában, főleg ha azt a tényt is figyelembe vesszük, hogy a kommunikációs csatornák környezetében keletkező „zajok” és „zavaró tényezők” befolyásolhatják az üzenet célcsoporthoz való eljutását. Ennek kiküszöbölésében nagy szerepe van a megfelelő kommunikációs eszköz kiválasztásának is, amelyeket a következő 5.3-as fejezetben mutatunk be. A kommunikáció célcsoportja, célja, tartalma és a célcsoport várható reakciói: Célcsoport meghatározása
A kommunikáció tartalma
Várható reakció
Tudásátadás, tájékoztatás a kutatási Kutatók, fiatal kutaeredményekről és a projekt előrehaladátók, külföldi kutasáról, külföldi együttműködési lehetősétók gek bemutatása
A projekt a megfelelő ütemben halad, az elvégzett tevékenységek pontos szakmai tartalmának bemutatása
Pozitív reakció - motiváltság, közreműködési hajlandóság növekedése, publikációk, tanulmányok elkészítése
Oktatók
Motiválni a célcsoportot, hogy törekedjenek az új tudás megszerzésére és innovatív kutatói teamekbe való bekapcsolódásra, és az eredmények oktatásba való beépítésére, informálás, tájékoztatás
A kutatás pontos tartalma, annak eredményei és oktatásba való beépítésének lehetőségei
Pozitív reakció - az eredmények oktatásba való beépítése, kutatásba való bekapcsolódás
Vállalkozások
Informálás a kutatási eredményekről, a A kutatások pontos tarfigyelem felkeltése, együttműködési lehe- talma, együttműködési tőségek megismertetése lehetőségek
Pozitív reakció - kooperáció, kutatási eredmények vállalkozási szférában való alkalmazása
Kutatóközpontok, intézetek
Informálás a kutatási eredményekről, a A kutatások pontos tarfigyelem felkeltése, együttműködési lehe- talma, együttműködési tőségek megismertetése lehetőségek
Pozitív reakció - kooperáció, kutatási eredmények más kutatásokba való beépítése
Hallgatók
Szakmai érdeklődés felkeltése, legújabb ismeretek átadása, kutatói utánpótlás nevelése, külföldi lehetőségek megismertetése
A kutatás pontos tartalma, Pozitív reakció - a Főiskoelőrehaladása, összegzése, lához való kötődésmélyülékutatói tevékenység előse, kutatói pálya választása nyei
Közvélemény
Tájékoztatás a Főiskolán futó fejlesztésekről, tevékenységekről, PR célok
Image építés
A kommunikáció célja
48
Pozitív reakció - ismeretszerzés, pozitív image kialakulása
A projektmenedzsment team tagjai jó tapasztalattal rendelkeznek a kommunikáció területén, az üzenetek pontos kidolgozásában és közzétételében ennek a teamnek lesz kiemelt szerepe. Mindemellett a kommunikációs tevékenység kidolgozásában és megvalósításában olyan szakértők segítségét is igénybe vesszük, aki az intézményben párhuzamosan futó fejlesztési projektek kommunikációjában részt vesznek.
5.3. KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK AZONOSÍTÁSA A kommunikációs tevékenységek megvalósításában lényeges célcsoportok meghatározására már sor került az előzőekben. A megtervezett kommunikációs tevékenység részét képezi a rendelkezésre álló kommunikációs eszközök különböző célcsoportokhoz igazítása. A közvetlen célcsoport esetében a legcélszerűbbnek tekinthető kommunikációs eszközök a szakmai kompetenciákat hangsúlyozó sajtóközlemények, szakmai anyagok elkészítése, nyitó és záró rendezvények megszervezése, valamint az internetes aloldal szakmai tartalommal való feltöltése. Ezek az eszközök egyrészt biztosítják a kutatások publicitását a sajtó és a köz irányába, másrészt pedig motiváló hatással bírnak a fiatal, kreatív kutató társadalmat tekintve. A közvetett célcsoport felé leginkább annak az üzenetét kell eljuttatnunk, hogy milyen formában lehetséges a fejlesztésekből származó eredmények technikai-, gazdasági-, és társadalmi hasznosítása, és hangsúlyoznunk kell a vállalatok, szakmai társaságok, regionális KKV-k illetve egyéb szakmai csoportok számára a kutatások fontosságát. Ennek legcélravezetőbb eszközei a projektrendezvények, nyomtatott tájékoztató anyagok, folyamatos média megjelenések megszervezése. Célcsoportok
Üzenetek A kutatásokban való részvétel új tudás megszerzését és a meglévő kompetenTudásátadás, tájékoztaKutatók, fiatal ciák fejlesztését eredményezi. A kutatátás a kutatási eredmékutatók, külföldi si eredmények hasznosítása új ismerenyekről és a projekt kutatók tek megszerzéséhez vezet, későbbi előrehaladásáról. kutatói szakmai munka alapjául szolgálhat. A fejlesztések elősegítik az intézmény Tudásátadás, tájékozta- fejlődését, stabilitásának megteremtétás a kutatási eredmé- sét, a képzés modernizálását, így segítOktatók nyekről és a projekt ve a kutatói munkát és a fiatal kutató előrehaladásáról. hallgatók felkészülését, utánpótlás nevelést. A kutatási eredményekből levont tapasztalat és abból való tervezés növelik a gazdasági fejlődést, az együttműköInformációszolgáltatás dések javíthatják és felgyorsíthatják a Vállalkozások az új eredményekről. folyamatot valamint hozzájárulhatnak a vállalkozások fejlődéséhez, az felsőoktatás és a vállalati szféra kapcsolatának erősítéséhez. Az egyetemmel való többszálú kutatói kapcsolat segíti a jól képzett, jó szakmai tudással rendelkező szakemberek Kutatóközpontok Információszolgáltatás megtalálását, a tudás disszemináció, és intézetek az új eredményekről. valamint a kutatási eredmények további kutatásokba való beépítését eredményezi. Tájékoztatás a kutatási A kutatások eredményei beépülnek az eredményekről, folya- oktatásba, kiegészítik a meglévő tanHallgatók matokról, azok fontos- anyagokat, szélesítve ezzel a hallgatók ságáról látókörét, megszerzett tudását..
Közvélemény
Cél
Tájékoztatás a kutatási eredményekről, folyamatokról, azok fontosságáról, bepillantás nyújtása a Főiskola életébe
Folyamatosan tájékoztatni és informálni az éppen aktuális fejlesztésekről, tevékenységekről, a Főiskola életéről, pozitív image építés
49
Eszközök Belső kommunikációs eszközök (hírlevél, DM, sajtó, honlap); intézményi, helyi, regionális és országos média, sajtó. Folyamatos beszámolók készítése.. Belső kommunikációs eszközök (hírlevél, DM, sajtó, honlap); intézményi, helyi, regionális és országos média, sajtó. Szakmai találkozók, fórumok. Külső kommunikációs eszközök (hírlevél, DM, sajtó, honlap); intézményi, helyi, regionális és országos média, sajtó. Szakmai programok.
Helyi, regionális és országos média sajtó; honlap; DM; szakmai anyagok; projektesemények Belső kommunikációs eszközök, intézményi, helyi, regionális és országos média, sajtó Belső kommunikációs eszközök, intézményi, helyi, regionális és országos média, sajtó, Helyi, regionális és országos média sajtó; honlap; DM; szakmai anyagok; projektesemények
5.4. KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEMTERV A nyilvánosság biztosítása érdekében végzett kommunikációs feladatokat, a használt eszközöket, csatornákat, illetve az elérendő célcsoportokat és szereplőket az alábbi táblázat tartalmazza: Időpont
Feladat
2012.01-2012.03
Helyzetelemzés, Kutatás
2012.04-2012.05
Előkészítés, visszacsatolások feldolgozása
2012.06-2012.08
Tervezés
2012.09
Tájékoztatás a projekt indításáról
2012.09-2014.08
Megvalósítás (honlap, nyomtatott tájékoztatók, fórum, sajtóesemények, rendezvények, dokumentáció készítése, fotódokumentáció, TÉRKÉPTÉR feltöltése, tájékoztató táblák, sikeres részprojektek kiemelt kommunikációja)
2014.07-2014.08.
Projekt zárása
2014.09-
Dokumentálás
Cél Célcsoportok és lehetséges kockázatok azonosítása, visszacsatolások feldolgozása
Célcsoport A projekt összes célcsoportja (közvetlen és közvetett célcsoport, valamint érintettek): kutatók, fiatal kutatók, külföldi kutatók, oktatók, vállalkozások, kutatóközpontok és intézetek, hallgatók, közvélemény.
A projekt összes célcsoportja (közvetlen és közvetett A megfelelő kommunicélcsoport, valamint érintettek): kutatók, fiatal kutakációs stratégia megha- tók, külföldi kutatók, oktatók, vállalkozások, kutatótározása és véglegesítése központok és intézetek, hallgatók, közvélemény. A projekt összes célcsoportja (közvetlen és közvetett A kommunikációs priori- célcsoport, valamint érintettek): kutatók, fiatal kutatások meghatározása és tók, külföldi kutatók, oktatók, vállalkozások, kutatóvégrehajtása központok és intézetek, hallgatók, közvélemény. A projekt összes célcsoportja (közvetlen és közvetett célcsoport, valamint érintettek): kutatók, fiatal kutaA megfelelő célcsoportok tók, külföldi kutatók, oktatók, vállalkozások, kutatótájékoztatása központok és intézetek, hallgatók, közvélemény.
A megtervezett kommunikációs stratégia végrehajtása
A projekt összes célcsoportja (közvetlen és közvetett célcsoport, valamint érintettek): kutatók, fiatal kutatók, külföldi kutatók, oktatók, vállalkozások, kutatóközpontok és intézetek, hallgatók, közvélemény.
A projekt összes célcsoportja (közvetlen és közvetett célcsoport, valamint érintettek): kutatók, fiatal A projekt sikeres megvakutatók, külföldi kutatók, oktatók, vállalkozások, lósítása kutatóközpontok és intézetek, hallgatók, közvélemény. A projekt összes célcsoportja (közvetlen és közvetett Adatgyűjtés a megvalócélcsoport, valamint érintettek): kutatók, fiatal sult kommunikációs kutatók, külföldi kutatók, oktatók, vállalkozások, stratégiára vonatkozóan kutatóközpontok és intézetek, hallgatók, közvélemény.
50
Eszköz
Felmérés, kutatás
Stratégiai és kommunikációs tanulmányok, team-munka, egyeztetés
Végleges kommunikációs cselekvési terv
Sajtómegjelenések, projektnyitó-rendezvény megszervezése Sajtótájékoztató szervezése. Projektbemutató lakossági fórum szervezése Tájékoztató füzet elkészítése, folyamatosan új tartalommal PR-cikkek megírása és megjelentetése. Folyamatos fotódokumentáció készítése. Webes portál, webes megjelenítés "C" típusú tábla elkészítése és kihelyezése "D" típusú tábla elkészítése és kihelyezése Projektzáró-rendezvény megszervezése, sajtómegjelenések, kiadványok, honlap oldalainak frissítése
Nem releváns
