Megvalósíthatósági Tanulmány

Megvalósíthatósági Tanulmány a Társadalmi Megújulás Operatív Program

Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása – Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program c. Tervezési felhívására beadott pályázathoz Kódszám: TÁMOP-3.4.4/A-08/1-2008-0001

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása – Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program TÁMOP-3.4.4/A/08 – Megvalósíthatósági Tanulmány

TARTALOMJEGYZÉK

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ........................................................................... 43 1. A PROJEKT LÉNYEGI ÖSSZEFOGLALÁSA ............................................. 64 2. HELYZETÉRTÉKELÉS ............................................................................... 78 2.1. A PROJEKT GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI HÁTTERÉNEK BEMUTATÁSA ...... 78 2.1.1. A tehetség fogalma ......................................................................................................78 2.1.2. A tehetségek segítésének alapvető normái és követelményei.....................................79 2.1.3. A tehetségsegítésben rejlő lehetőségek – nemzetközi összehasonlításban ...............81 2.1.4. Erőforrás térkép............................................................................................................83

2.2. A PROJEKT INDOKOLTSÁGA ................................................................................... 88 2.2.1. A szakterület összehasonlító elemzése .......................................................................88 2.2.2. A fejlesztés iránti kereslet és a kapcsolódó kínálati elemek elemzése ........................89 1.2.3. A projekt szükségességét alátámasztó probléma és stratégiai irányok bemutatása ...90 1.2.4. Szakpolitikai háttér .......................................................................................................92

2.3. A PROJEKT INDOKOLTSÁGÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA .................................................. 94

3. A PROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI .............................................. 97 3.1. A PROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA ................................................................ 97 3.2. A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁSTERÜLETE ......................................................................................................... 98 3.3. A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A RELEVÁNS FEJLESZTÉSPOLITIKAI DOKUMENTUMOK FEJLESZTÉSI IRÁNYAIHOZ ........................................................................................... 102 3.3.1. A projekt céljainak kapcsolódása az ÚMFT céljaihoz ................................................102 3.3.2. A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához ................................104

3.4. A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A KIEMELT PROJEKTEKHEZ – SZINERGIA-VIZSGÁLAT ...... 107 3.5. AZ ELÉRENDŐ CÉLOKHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA .................... 109 3.6. INDIKÁTOROK ..................................................................................................... 112

40


4. A KÜLÖNBÖZŐ FEJLESZTÉSI ALTERNATÍVÁK BEMUTATÁSA........... 113 4.1. AZ ALTERNATÍVÁK AZONOSÍTÁSA .......................................................................... 113 4.2. „0” („DO NOTHING”) ALTERNATÍVA BEMUTATÁSA .................................................... 116 4.3. AZ 1. ALTERNATÍVA „DO MINIMUM” BEMUTATÁSA ................................................... 117 4.3.1. Az alternatíva megjelölése, tevékenységek, projektelemek .......................................117 4.3.2. A megvalósulás helyszíne..........................................................................................117 4.3.3. A műszaki tartalom meghatározása ...........................................................................117 4.3.4. Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása ......117 4.3.5. Az előkészítés és megvalósítás költségei és ütemezése...........................................118 4.3.6. A változat hatásainak elemzése.................................................................................119 4.3.7. Pénzügyi terv..............................................................................................................127 4.3.8. Közgazdasági költség-haszon elemzés .....................................................................127 4.3.9. Kockázatelemzés .......................................................................................................127

4.4. A 2. ALTERNATÍVA „DO OPTIMUM” BEMUTATÁSA .................................................... 130 4.4.1. Az alternatíva megjelölése, tevékenységek, projektelemek .......................................130 4.4.2. A megvalósulás helyszíne..........................................................................................130 4.4.3. A műszaki tartalom meghatározása ...........................................................................130 4.4.4. Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása ......131 4.4.5. Az előkészítés és megvalósítás költségei és ütemezése...........................................133 4.4.6. A változat hatásainak elemzése.................................................................................134 4.4.7. Pénzügyi terv..............................................................................................................141 4.4.8. Közgazdasági költség-haszon elemzés .....................................................................141 4.4.9. Kockázatelemzés .......................................................................................................142

4.5. A KÜLÖNBÖZŐ ALTERNATÍVÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA................................................ 146 4.6. A JAVASOLT VÁLTOZAT MEGJELÖLÉSE ÉS INDOKLÁSA............................................. 152

5. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI ................ 154 5.1. A PROJEKTGAZDA ÉS PARTNEREINEK BEMUTATÁSA ............................................... 154 5.1.1. A projektgazda bemutatása........................................................................................154 5.1.2. A megvalósításban és üzemeltetésben részt vevő partnerek bemutatása ................157 5.1.3. A projektgazda és partnerei a projekthez kapcsolódó tapasztalatainak bemutatása.158

5.2. A MEGVALÓSÍTÁS SZERVEZETE ............................................................................ 159 5.3. AZ ÜZEMELTETÉS FELADATAI ÉS SZERVEZETE ....................................................... 169 5.4. SZERVEZETI ÉS MONITORING-KONTROLLING KÖLTSÉGEK TÉTELES FELSOROLÁSA, KÖLTSÉGEK ÜTEMEZÉSE ............................................................................................ 170

6. MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓS TERV.................................................... 171 6.1. MARKETING-KOMMUNIKÁCIÓS ÜZENETEK MEGFOGALMAZÁSA ................................. 171 6.2. MARKETING-KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK AZONOSÍTÁSA ........................................ 172 6.3. MARKETING-KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEMTERV ............................................................. 175 6.4. A MARKETING-KOMMUNIKÁCIÓS FELADATOK ÉS KÖLTSÉGEK ÜTEMEZETT MEGHATÁROZÁSA ...................................................................................................... 180

41


7. A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA, „PR” ................................................. 181 7.1. A PR-KOMMUNIKÁCIÓS ELKÉPZELÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ LEÍRÁSA ............................ 181 7.2. A CÉLCSOPORTOK ÉS AZ ÉRINTETTEK PR-KOMMUNIKÁCIÓS SZEMPONTÚ ELEMZÉSE . 183 7.3. PR-KOMMUNIKÁCIÓS ÜZENETEK MEGFOGALMAZÁSA ............................................. 184 7.4. A PR-KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK AZONOSÍTÁSA ................................................. 186 7.5. PR-KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEMTERV ......................................................................... 188 7.6. A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSÁNAK FELADATAI ÉS ÜTEMEZETT KÖLTSÉGVETÉSE....... 195

8. A MŰSZAKI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES ÜTEMEZÉSE ÉS PÉNZÜGYI TERVE........................................................................................................... 196 8.1. RÉSZLETES CSELEKVÉSI TERV ............................................................................. 196 8.1.1. Az előkészítés részletes feladatai és ütemezése.......................................................196 8.1.2. A projekt megvalósításának részletes feladatai és pénzügyi ütemezése ..................197

8.2. A TELJES PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ PÉNZÜGYI ÜTEMEZÉSE .................................... 214 8.3. A TÁMOGATÁSI ÉS FINANSZÍROZÁSI FELTÉTELEK BEMUTATÁSA ................................ 215

42


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A projekt címe

Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása – Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program A projekt során tervezett tevékenységek és beavatkozások vázlatos leírása a helyszín megjelölésével

1. Nemzeti tehetségsegítési formák rendszerének megismerése A projektgazda feltárja a hazai és határon túli magyar tehetségsegítő kezdeményezések lehetőség szerint teljes körét. E feltáró munka kiterjed a tehetség minden területére (pl. tudományos, művészi, sport, manuális, mesterségbeli, stb.), valamint az országos programoktól 1 a regionális és a kistérségi, helyi programokig bezárólag minden tehetségsegítő programra. A projektgazda a tehetségtérképet elkészülte után folyamatosan naprakészen tartja. A projektgazda a folyamatos feltáró munka során megismert tehetségsegítő programok adatait áttekinthető formákban (tehetségtérkép, www.tehetsegpont.hu honlap, kiadványsorozat) közzéteszi. 2. Tehetségsegítés külföldi példáinak összegyűjtése, disszeminálása A projektgazda összegyűjti az EU és más, a tehetségsegítésben kiemelkedő országok tehetségsegítő tapasztalatait. E tapasztalatgyűjtés során az 1. pontban megismert tehetségsegítő programok tapasztalatait és kapcsolatrendszerét is felhasználja, és különös figyelmet fordít az itthon nem ismert, illetve kiemelkedően sikeres tehetségsegítő módszerekre. A projektgazda a megismert külföldi tapasztalatok tárházát könnyen áttekinthető formákban (www.tehetsegpont.hu honlap, kiadvány) közzéteszi. 3. Tehetségpontok létrehozása A projektgazda áttekinti, hogy milyen létező infrastrukturális és hálózati formák lennének alkalmasak olyan regionális, helyi és kistérségi Tehetségpontok működtetésére, ahol az 1. pontban nyert információkat személyes és lehetőség szerint pszichológiai mélységű tanácsadással kiegészítve a tehetséges fiatalok, szüleik, tanáraik és környezetük tanácsot kaphatnak a tehetségsegítés az adott fiatal számára alkalmas formáiról. A projektgazda kidolgozza a Tehetségpontok akkreditálásának és folyamatos minőségellenőrzésének rendszerét. A központi Tehetségpont létrehozásáról, kialakításáról, a regionális, valamint kistérségi Tehetségpontok létrehozásáról és együttműködéséről a projektgazda gondoskodik. 4. Regionális Tehetségnapok rendezése Az 1. és 2 pontban nyert információk elterjesztésére és további gazdagítására, a 3. pont szerinti Tehetségpontok megismertetésére, a helyi tehetségsegítő kezdeményezések összefogására, kibővítésére, valamint ezek helyi támogatási lehetőségeinek kiterjesztésére a projektgazda segíti helyi önkormányzatok, civil szervezetek, iskolák és művelődési intézmények összefogásában regionális, kistérségi és helyi Tehetségnapok megrendezését. 1

Így az OKM, annak háttérintézményei, köz- és felsőoktatási intézmények tehetséggondozó programjai, Arany János Tehetséggondozó Program, Útravaló Program, Új Tudás -- Műveltséget Mindenkinek Program, a TÁMOP más konstrukcióinak tehetségsegítő formái, így a közoktatási program, a felsőoktatási program, a Nemzeti Kiválóság Program -- Eötvös Loránd Tudásbefektetési Program, egyházi, önkormányzati és civil programok, stb.

43


5. Tehetségsegítési formák kapcsolatrendszerének fejlesztése A projektgazda a hálózatfejlesztő tapasztalatok felhasználásával biztosítja a tehetségsegítő szerveződések hálózatosodását, tevékenységük folyamatos monitorozását. A projektgazda megszervezi az 1. pont feltáró munkája során megismert tehetségsegítő kezdeményezések képviselőinek szakmai célú rendszeres tapasztalatcseréit (szakmai munkacsoportok, workshopok, konferenciák). E tapasztalatcseréket felhasználja a szerveződések informálására, vezetőik képzésére (nem-formális képzések, szemináriumok, konferenciák keretében), valamint a 3. és 4. pontok megvalósításának előkészítésére. A tapasztalatcserék eredményeit a projektgazda a www.tehetsegpont.hu honlapon közzéteszi. A projektgazda programot dolgoz ki a tehetségsegítés állami formáival való szervezett és hatékony kapcsolattartásra (OKM, annak háttérintézményei, köz- és felsőoktatási intézmények, Arany János Tehetséggondozó Program, Útravaló Program, Új Tudás -Műveltséget Mindenkinek Program, a TÁMOP más konstrukcióinak tehetségsegítő formái, így a közoktatási program, a felsőoktatási program, a Nemzeti Kiválóság Program -- Eötvös Loránd Tudásbefektetési Program) és gondoskodik a rendszeres tapasztalatcserék megszervezéséről. E kapcsolattartás megszervezése, és rendszeres formáinak bevezetése során az állami, illetve más TÁMOP programok hatékonyságáról és javítási lehetőségeiről szerzett tapasztalatait a projektgazda a felelős államigazgatási szervezeteknek és a Nemzeti Tehetségsegítő Tanácsnak az 1043/2006. (IV. 19.) Korm. Határozattal (lásd 1l. melléklet) és a 78/2008. (VI. 13.) OGY határozattal (lásd 1k. melléklet) biztosított lehetőségekkel is élve eljuttatja. 6. Tehetségsegítő Tanácsok megalakulásának támogatása Az 1. pontban megismert, valamint a 3., 4. és a 5. pontok kapcsán együttműködő tehetségsegítő kezdeményezések regionális és helyi összefogására a projektgazda szakmailag támogatja regionális, kistérségi és helyi Tehetségsegítő Tanácsok megalakulását és működésük elindítását (tapasztalatcserék szervezése, stb). A projektgazda kidolgozza a Tanácsok működésére adott ajánlásait, és a működést folyamatos szakmai támogatással és monitoring rendszerrel segíti. A projektgazda előmozdítja, hogy a Tanácsok segíthessék a projektgazda programirányító, programszervező munkáját is, ennek érdekében javaslattételi, véleményezési lehetőséget kínál nekik az egyes tevékenységekkel, koncepciókkal kapcsolatban. 7. Hazai és határon túli magyar tehetségsegítő intézmények kapcsolatai A 3.–6. pontok kapcsán kialakult együttműködés kiterjesztésére a projektgazda segíti a transznacionális együttműködést, azaz a határon túli magyar tehetségsegítő szervezetek közötti rendszeres, szervezett kapcsolatok kialakítását. A kapcsolatok kiterjednek a fiatalok különböző szervezetek által szervezett programjaiba való bekapcsolódásra, valamint a szervezetek vezetőinek tapasztalatcseréjére is. Az 1. és 7. pontokban tervezett programok során nem magyar állampolgárok és tehetségsegítő szervezeteik a támogatásból nem részesülnek. A projektgazda ösztönzi a hazai és határon túli tehetségsegítő szervezetek a nemzetközi tehetségsegítő programokban való részvételére és bekapcsolódásra (pl. határmenti együttműködések).

44


8. A tehetségsegítés óvónő, tanító- és tanárképzésben történő oktatásához szükséges szakmai tartalmak előállítása, módszertani fejlesztése A projektgazda az EU-s tehetséggondozási tapasztalatrendszerrel is bíró szakértői csoportoknak megbízást ad arra, hogy a jelenleg létező formák kiterjesztésével, valamint a tehetségek megtalálásában, kiválasztásában és segítésében szerzett eddigi hazai tapasztalatok és a 2. pontban nyert nemzetközi tapasztalatok összegzésével javaslatokat dolgozzanak ki az oktatási programok tartalmára a tehetségsegítés területén. E javaslatok kiterjednek mind a BA, mind az MSc, mind a PhD szinten a tehetségsegítés oktatására és kutatására az óvónő-, a tanító- és a tanárképzésben, valamint a tanártovábbképzés különböző formáiban, valamint a formális képzési rendszeren kívüli tanfolyamok és tréningek formájában is. A folyamat során a projektgazda együttműködik az OKM-mel, háttérintézményeivel és a hasonló képzéseket kidolgozó intézményekkel és csoportokkal az átfedések elkerülésére, a szinergiák kihasználására és az eredmények közül az arra megfelelőeknek a formális, akkreditált képzési rendszerbe való átültetésére. 9. A tehetséges fiatalok vezetői, innovációs és menedzseri készségeit fejlesztő programok kialakítása és e programmal kapcsolatos képzők képzése A projektgazda kidolgozza a tehetséges fiatalok vezetői, innovációs és menedzseri készségeinek kialakítására alkalmas nem-formális képzés-sorozatot. A nem-formális képzést beindítja fiatalok más-más módon tehetséges és szocializált csoportjaival dolgozó képzők, segítők részére. 10. „Tehetségbarátok Körének” kialakítása A projektgazda koordinálja a tehetségeket pártolók köreinek kialakítását mind nemzetközi, mind országos, mind regionális, mind kistérségi, mind pedig intézményi és helyi szinteken. A támogatók köre mentorokból, szponzorokból, illetve a tehetségsegítés iránt elkötelezett polgárokból áll, és e kategóriák szerint strukturálódik. 11. Tehetségek felkarolását segítő kezdeményezések megalapozása, megvalósíthatósági modellek elkészítése A) Tehetségbónusz program A projektgazda kidolgozza és kísérleti jelleggel bevezeti a tehetségüket már bizonyított fiatalok számára Tehetségük további kibontakoztatásához szükséges kurzusok, hazai és külföldi tanfolyamok támogatásának motivációs rendszerét (Tehetségbónusz program). A projektgazda elkészíti e kölcsönös tehetségsegítő rendszer vázát és megszervezi bevezetését. B) Tehetség Rt. és Tehetséghitel megalakításának előkészítése A projektgazda széleskörű szakmai előkészítés után javaslatot dolgoz ki a szaktárca részére a kiemelkedően tehetséges fiatalok speciális és nagy-értékű támogatásainak sikeres életpályájuk esetén később visszafizetendő formában történő finanszírozására (Tehetséghitel), valamint a hasznosítható eredményeket elérő, kiemelkedően tehetséges fiatalok eredményeinek kezdeti hasznosítását segítő, alakuló cégeikbe átmenetileg beszálló kockázati tőke-jellegű alap (Tehetség Rt.) megalakítására. C) Tehetségalap létrehozása módszertanának kidolgozása A projektgazda a 78/2008. (VI. 13.) OGY határozattal (lásd 1k. melléklet) biztosított lehetőségekkel is élve széleskörű szakmai előkészítés után javaslatot dolgoz ki a tehetségsegítést támogatni kívánó hazai és külhoni cégek és magánszemélyek adományait egyszerű és kedvező formában befogadó Tehetségalap létrehozására.

45


12. A kiemelt projekt hazai és nemzetközi kommunikációja, minőségbiztosítása, értékelése A projektgazda a kiemelt projekt koordinációjának részeként a kiemelt projekt minden elemére minőségbiztosítási rendszert dolgoztat ki, és az előrehaladást, a kiemelt projekt elemeinek egymásra épülését, egymással és a környezet hasonló kezdeményezéseivel való szinergiájukat, valamint a fenntarthatóságuk érdekében tett lépéseket rendszeresen értékeli. A kiemelt projekt értékelésére és ismertetésére Magyarországon nemzetközi konferenciákat szervez. A projektgazda a projekt megvalósítása során eleget tesz a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek, és a kiemelt projektről, valamint a támogatásról az ott meghatározott módon és tartalommal információt nyújt. Ennek során betartja a „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” II.-es számú kommunikációs tervét, és az „Arculati Kézikönyv” előírásait. A projektgazda „C” típusú plakátot helyez el a projekt megvalósításának legfontosabb helyszínein. A tervezett projekt szükségessége illetve indokoltsága

Magyarország a tehetségek segítése terén nagy hagyományokkal rendelkezik. A tehetségsegítő programok a kora gyermekkortól a kora felnőttkorig a lehető legváltozatosabb területeken és tehetségszinten segítik a tehetséges fiatalokat. Az Arany János Tehetséggondozó Program és az Útravaló Program a tehetséges diákok piramisának alsó, szélesebb rétegeit célozza meg, míg az Út a tudományhoz program inkább a piramis magasabb részén lévő diákoknak nyit többletlehetőségeket. Ezen állami kezdeményezésekben, valamint a civil és egyházi szerveződések tehetségsegítő programjaiban kb. ötvenezer tehetséges fiatal vesz részt. A felsőoktatásban az MSc képzések, a szakkollégiumok, az intézmények alakuló tehetséggondozó rendszerei a tehetséges hallgatók fejlődését szolgálják. A több tízezer hallgatóra kiterjedő, fél évszázados tudományos diákköri mozgalom nemzetközi mércével mérten is kiemelkedően sikeres Hungarikum. Ugyanakkor a fenti kezdeményezések együttműködése ma még eseti, és zömében személyes kapcsolatokon alapul. Nem alakult ki annak a módszertana, mikor és kit érdemes az egyik kezdeményezésből a másikba átirányítani, és az sem kellőképpen körüljárt, hogy milyen tehetség számára melyik kezdeményezés lenne a legalkalmasabb segítség. Nem derült ki az, hogy melyek e szerves önfejlődéssel kialakult rendszer hiányzó átjárási pontjai, szűk keresztmetszetei. Nincs meg a tehetségsegítő kezdeményezések hatékonyságának a sajátosságaikat figyelembe vevő komplex értékelő rendszere sem. Nagyon kevés esetben valósul meg a tehetséges fiatalok önszerveződése, a társadalom felé forduló felelősségvállalása. A tehetségsegítő programok sokszor nem jutnak el az érintettekhez: a tehetséges gyermekekhez, fiatalokhoz, szüleikhez, tanáraikhoz, barátaikhoz, szűkebb környezetükhöz. Ha el is jut egy-egy tehetségsegítő kezdeményezés híre, az sokszor éppen nem az a kezdeményezés, amire az adott tehetséges gyermeknek, fiatalnak az adott környezetben szüksége lenne. Végezetül: a tehetségsegítő szándékoknak ma még csak egy tört része lett feltárva, és egy még ennél is kisebb része hasznosul. A társadalmi összefogásnak, a civil szerveződésnek a tehetségsegítés egy igen nagy mozgósító erejű mintája lehet. Különösen nagy tartalékok

46


vannak a helyi, térségi tehetségsegítési formák és lehetőségek kibontakoztatása és integrálása terén. Mindezen kérdésekre a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Programjának központi elemeként a kiemelt projekt a tehetségsegítés országos civil hálózatának megteremtésével és a olyan új és átfogó választ ad, amely a magyarországi lehetőségek mellett a határokon átnyúló EU-regionális együttműködéseket is mozgósítja, és példaértékű megoldásokat hozhat más EU tagállamok számára is. A projekt céljai, célcsoportjai és hatásterülete és kapcsolódásuk az ÚMFT, annak operatív programjai, illetve akciótervei céljaihoz

A kiemelt projekt elsődleges célja, hogy olyan szakmai-módszertani fejlesztést valósítson meg, amely lehetővé teszi az iskolán kívüli tehetségsegítés támogatásának egységes alapelvek és célok szerinti megvalósítását. A kiemelt projekt a TÁMOP-3.4.4/B komponensének, az Iskolán kívüli tehetséggondozás című konstrukciónak megalapozását szolgálja. A kiemelt projekt egy olyan országos civil bázisú tehetségsegítő hálózat kialakítását tűzi ki célul, amely az oktatási folyamatban kidolgozott és az iskolán kívüli tehetségsegítő kezdeményezések összekötésével és kibővítésével, a tehetséges fiatalok önszerveződésének támogatásával mind a szervezeti hatékonyság növelése révén, mind (különösképpen) a tehetség kibontása és hasznosulása révén a befektetett összeg nagyságrendekkel nagyobb megtérülését idézi elő. Ezzel a tehetségsegítő hálózattal biztosítható a tehetséges 2 gyermekek és fiatalok sajátos képességeinek kibontakoztatása, társadalmi hasznosulása és integrálása. Az országos tehetségsegítő hálózat kialakításával a létező tehetségsegítő formáknak képessé válnak arra, hogy: • segítsék az eltérő oktatási igényű, tehetséges fiatalok önszerveződését; • biztosítsák a tehetségsegítő lehetőségek megjelenését és elterjesztését a kistérségekbe, a hátrányos helyzetű régiókba és a hátrányos, valamint halmozottan hátrányos helyzetű tehetséges gyermekekhez és fiatalokhoz; • a tehetségsegítő hálózatba integrált, könnyen elérhető formákat teremtsenek a tehetséges fiatalok képességeinek hasznosulására; • működésükről, lehetőségeikről koncentráltan, hatékonyan adjanak hírt minden érdekelt számára; • mozgósítsák a helyi önkormányzati, civil és magán erőforrásokat a tehetségsegítés lehetőségeinek gazdagítására; • megteremtsék az átjárási lehetőségeket az egyes tehetségsegítő formák, a hazai és a határon túli magyar kezdeményezések között, és így elérjék azt, hogy minden gyermek és fiatal a tehetségének legmegfelelőbb támogatási formában részesüljön, ami a segítség hatékonyságának ugrásszerű növekedését idézi elő.

2

A „tehetséges” megjelölés nem valamely szűken vett kritérium (IQ-teszt, tanulmányi eredmények, tanulmányi versenyeken való helyezés vagy üzleti eredmény) alapján kiválasztott elitet jelöl. Tehetség lehet az is, aki nem képességeivel emelkedik ki, hanem kivételesen erős motivációjával által kiemelkedően teljesít. A motiváció ugyanakkor önmagában nem adhat jogot a tehetségsegítés egyre és egyre többet adó formáiba való bekerülésre. Az egyes szakmákban vagy szakterületeken a siker elérését a képességek rendkívül változatos keveréke biztosítja, így a tehetség szűk értelmezése és definíciója kirekesztő lehet és nem teszi lehetővé a hatékony tehetségsegítést. A hatékony tehetségsegítéshez elengedhetetlen az elért eredményen alapuló, szakmailag indokolt kritériumok alapján szakértők által történő, nyilvános és ellenőrizhető kiválasztási rendszer.

47


Az országos civil tehetségsegítő hálózat kialakítása az Új Magyarország Fejlesztési Terv három operatív programjával (a gazdaságfejlesztési, a társadalmi megújulás, és a társadalmi infrastruktúra operatív programokkal) áll szoros összefüggésben, komplex kezelésmódjában ezek közös metszéspontján, e programok minőségalapú, kiemelt hatékonyságú és megtérülésű összekötő elemeként helyezkedik el. A tehetségsegítés speciális, és példaértékű magyar formái az EU egésze számára adaptálható és adaptálandó példát jelenthetnek majd. Jelen kiemelt projekt együttműködik az Arany János Tehetséggondozó Programmal és az Útravaló Programmal, valamint a TÁMOP más, tehetséggondozással kapcsolatos programjaival és lehetőség szerint a tehetségsegítés eddigi hazai intézményi, civil, egyházi, önkormányzati és kisközösségi, egyéni formával. A kiemelt projekt megvalósítása során a projektgazda együttműködik a szakminisztériummal és annak háttérintézményeivel, valamint a tehetségsegítésben érintett köz- és felsőoktatási intézményekkel. A kiemelt projekt az Új Tudás -- Műveltséget Mindenkinek Programmal összhangban valósul meg. A kiemelt projekt keretei között megvalósuló együttműködés nem jelenti azt, hogy a felsorolt programok, intézmények kedvezményezettként megjelenhetnének a programban. A kiemelt projekt részcéljai: • a TÁMOP-3.4.4/B iskolán kívüli tehetségsegítő program szakmai-módszertani megalapozásához szükséges tudásbázis kialakítása; • a hazai és határon túli tehetségsegítő formák rendszerének megismerése, Magyarország és a környező országok magyarlakta területeinek tehetségsegítő térképének elkészítése; • az EU és más tehetségsegítésben kiemelkedő országok tehetségsegítő tapasztalatainak szervezett és rendezett formában történő feltárása és feldolgozása, a legjobb és legalkalmasabb módszerek differenciált hazai adaptálása; • a Tehetségpontok megalakításának és hálózatba szervezésének módszertani irányelveinek, segédanyagainak meghatározása, minden régióban Tehetségpont és kistérségi Tehetségpontok kialakítása; • a helyi tehetségsegítési formák disszeminációja és a helyi tehetségeket segítő kezdeményezések összefogásának ösztönzése; • magyar kezdeményezésű EU-Tehetségnapok megrendezése; • a helyi tehetségsegítő kezdeményezések koordinálását végző Tehetségsegítő Tanácsok működési irányelveinek kidolgozása, Tehetségsegítő Tanácsok megalakítása; • a hazai és a határon túli tehetségsegítés kapcsolattartási formáinak áttekintését követően a hatékonyan működő formák továbbfejlesztése, rendszerbe foglalása, és a határon túli magyar tehetségsegítő formák tapasztalatainak hazai elterjesztése; • azon közoktatásban szükséges tehetséggondozó formák feltárása és elemzése, amelyekhez kapcsolódóan jelenleg képzés nem elérhető az iskolai rendszerű oktatásban és e formák képzési tartalmának megalapozása az érintett szakterületekkel együttműködve; • a tehetséges fiatalok vezetői, innovációs, és menedzseri készségeit fejlesztő programok kialakítása, bevezetése, majd elterjesztése; • a kiemelten tehetséges fiatalok speciális igényeit kielégítő Tehetséghitel és Tehetség Rt. koncepcióinak kidolgozása; • a tehetségsegítő mozgalmakat támogató Tehetségbarátok Körének megalakítása; • a tehetségsegítés támogatását megkönnyítő Tehetségalap tervének kidolgozása; • a Tehetségbónusz program kidolgozása és bevezetése;

48


•

a fenti elemek mindegyikének folyamatos monitorozása, hazai és nemzetközi elterjesztése, kiemelt kommunikációja.

A részcélok segítik azt, hogy a Magyar Géniusz Zászlóshajó Program Integrált Tehetségsegítő Programjának nyílt pályázatai, és ez által az egész Integrált Tehetségsegítő Program elérje a kívánt és várt hatást és hatékonyság javulását. A részcélok mindegyike a tehetségsegítésben résztvevő egyéb szereplőkkel (így az OKM-mel és annak háttérintézményeivel, a tehetségsegítésben érintett köz- és felsőoktatási intézményekkel, a tehetségsegítés civil, egyházi, önkormányzati és kisközösségi formáival, stb.) együttműködésben valósul meg. A projekt során tervezett tevékenységek kapcsolódása a támogatási forrás OP-jában megjelölt tevékenységekhez

A TÁMOP-3.4.4/A OP konstrukciónak megfelelő kiemelt projekt elsődleges célja, hogy olyan szakmai-módszertani fejlesztést valósítson meg, amely lehetővé teszi az iskolán kívüli tehetségsegítés támogatásának egységes alapelvek és célok szerinti megvalósítását. A kiemelt projekt a TÁMOP-3.4.4/B komponensének, az Iskolán kívüli tehetséggondozás című konstrukciónak megalapozását szolgálja. A fentieken túlmenően a kiemelt projekt során tervezett tevékenységek az alábbi TÁMOP konstrukciók programelemeihez kapcsolódnak: TÁMOP 3.3.5. Civil részvétel erősítése az oktatási diszkrimináció elleni fellépés és a tanulók iskolai sikerességének támogatása érdekében (A komponens: Tanoda programok támogatása) A Tanoda program tehetséggondozási elemeit a jelen projekt koordinálni fogja a tehetséggondozás esélyegyenlőségét biztosító program-elemekkel, így a hátrányos helyzetűek és a roma fiatalok tehetséggondozásának speciális feltételeit megteremtő tevékenységgel. TÁMOP 3.4.3. Iskolai tehetséggondozás A közoktatási tehetségsegítő programmal a jelen kiemelt projekt három részterületen fog együttműködni: • koordinálja a két projektnek a tehetség ígéretek felkutatásához és komplex fejlesztéséhez kidolgozott programelemeivel kapcsolatban az átfedések elkerülése végett tervezett tevékenységeit és megteremti a szinergiákat a két projekt között; • a tanulmányi versenyeken és egyéb megmérettetési alkalmakon kitűnt fiatalokat bekapcsolja a tehetségsegítés általános folyamatába; • koordinálja a két projektnek a tehetséges fiatalok által elért eredmények hasznosítására tett lépéseit. TÁMOP 4.1.1. Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban Az egyetemi karrier-tanácsadó tevékenységnek a tehetséggondozásra való kiterjesztése során a projekt biztosítja a szakmai hátteret és a hálózatos segítséget. TÁMOP 4.1.2. Tartalomfejlesztés, képzők képzése különös tekintettel a matematikai, műszaki, informatikai és természettudományi képzésekre és azok fejlesztésére A projekt keretén belül induló tanulmányi és tehetséggondozó versenyeken kitűnt fiatalokat a projekt bekapcsolja a tehetséggondozás általános folyamatába.

49


TÁMOP 4.2.3. A tudományos eredmények elismerése és disszeminációja A jelen projekt a tudományos eredmények disszeminációja során az alábbi elemekkel fog, együttműködést kialakítani: • az innováció menedzsment tananyagának kidolgozásában megjelenő tartalmi elemeket a projekt felhasználja a tehetséges fiatalok hasonló képzéseinek kialakításában; • az önszerveződő tudományos tevékenységhez kapcsolódó kezdeményezések támogatását, és a szakkollégiumi programok támogatását a jelen projekt koordinálni fogja a tehetséges fiatalok önszerveződésére kidolgozott programmal. TÁMOP 4.2.4. Nemzeti Kiválóság Program A Nemzeti Kiválóság Program -- Eötvös Loránd Tudásbefektetési Program esetén a jelen projekt bekapcsolja a program kedvezményezettjeit mind a tehetséggondozók, mind pedig a tehetséges fiatalok hálózataiba és segíti a Nemzeti Kiválóság Program -- Eötvös Loránd Tudásbefektetési Program által támogatott fiatalok önszerveződését, valamint eredményeik hasznosulását. A Nemzeti Kiválóság Program -- Eötvös Loránd Tudásbefektetési Program támogatásainak megítélésekor biztosítani kell majd a TÁMOP 3.4.4 konstrukcióban bevonásra került tehetséges fiatalok életpályájának nyomon követését. A projektgazda együttműködik az Arany János Tehetséggondozó Programmal és az Útravaló Programmal, valamint a TÁMOP más, tehetséggondozással kapcsolatos programjaival és lehetőség szerint a tehetségsegítés eddigi hazai intézményi, civil, egyházi, önkormányzati és kisközösségi, egyéni formával. A kiemelt projekt megvalósítása során a projektgazda együttműködik az OKM-mel és annak háttérintézményeivel, valamint a tehetségsegítésben érintett köz- és felsőoktatási intézményekkel. A kiemelt projekt az Új Tudás -- Műveltséget Mindenkinek Programmal összhangban valósul meg. A projektgazda és partnereinek beazonosítása és kapcsolódásuk bemutatása a projekthez

A TÁMOP-3.4.4/A/08 tervezési felhívásban megjelölt projektgazda neve: Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége Cím: 1054 Budapest, Szemere u. 21.; Jogi státusz: közhasznú egyesület A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (a továbbiakban: Szövetség) az 1043/2006. (IV. 19.) Korm. határozattal támogatott Nemzeti Tehetségsegítő Tanács jogi formáját képező, a Fővárosi Bíróságon 12.192 számon bejegyzett közhasznú egyesület. A Szövetség (www.tehetsegpont.hu) olyan, kizárólag jogi személyiséggel rendelkező tagokkal bíró szervezet, amely nyitott, és az Szövetségnek az 1f mellékletben becsatolt Alapszabálya szerinti, alábbi EU-konform (a European Council of High Ability ajánlásainak megfelelő) kritériumrendszer alapján magában foglalja a hazai és határon túli magyar tehetségsegítő szervezetek legnagyobb (sok esetben évtizedes, sőt évszázados) tehetségsegítő hagyományokkal rendelkező tagjait. A Szövetség és a Tanács az 1g mellékeltben becsatolt Alkalmassági és Fegyelmi Szabályzata alapján az alábbi kritériumrendszer érvényesülését évente rendszeresen áttekinti, így tagjai szintjén egy folyamatos minőségbiztosítási rendszert dolgozott ki, és tart életben.

50


SZAKMAI KRITÉRIUMRENDSZER (alapszabály VII/2 pont, ld. 1f. Melléklet) Az egyesület rendes tagjai sorába csak az a jogi személy vehető fel, amely • tevékenysége során elvégzi a tehetséges, 35 éven aluli fiatalok valamilyen szempont, illetve eredmény alapján történő több (legalább két) lépcsős szelekcióját, és az ilyen módon a különböző szelekciós szintekre került fiatalok, vagy közösségeik munkáját, illetve a fenti kritériumnak megfelelő közösségek munkáját hosszabb időn át folyamatosan segíti; • munkája legalább 100 tehetséges fiatalra kiterjed; • munkája nem csak lokális, hanem több régióra kiterjed; • munkáját legalább két éve folyamatosan végzi; • a tehetségek kiválasztása és segítése tevékenységének deklarált elemét jelenti. A fenti megfogalmazásban a „tehetség” bármilyen irányú, így pl. feltalálói, mesterségbeli, mozgásbeli (sport, tánc, stb.), tudományos, zenei, stb. tehetséget jelent. Annak mérlegelése, hogy a tagnak jelentkező személy ezen tagsági kritériumnak megfelel-e az Alapszabály egyéb rendelkezéseivel összhangban a Közgyűlés feladata. A fenti kritériumok közül az első kivételével legfeljebb kettő alól a Közgyűlés felmentést adhat. Az első kritérium alóli felmentést a Közgyűlés csak nagyon indokolt esetben, egyhangú szavazással hozhat. A Közgyűlés tagszervezeteinek alkalmasságát a fenti kritériumok alapján évente egyszer áttekinti. TAGSZERVEZETEK (2009. január 14.-i állapot) A szervezet neve A képviselő személy neve 1. Amőba Alapítvány Bereczki Kinga (Sepsiszentgyörgy, Erdély) 2. Arany János Veres Pál Tehetséggondozó Program Intézményeinek Egyesülete 3. Aranyelme Egyesület Szűcs Imre Lóránt 4. Bethlen Gábor Alapítvány Dvoracsek Ágoston (Nagyenyed) 5. Bolyai Műhely Alapítvány Havass Miklós 6. Bolyai Farkas Alapítvány Gajda Attila a Magyarul Tanuló Tehetségekért (Zenta, Vajdaság) 7. Csányi Sándor Alapítvány Fuszek Csilla a Gyermekekért 8. Junior Tudományos Kis Albert Diákkör 9. Katolikus Pedagógiai, Bajzák Erzsébet M. Szervezési és Továbbképzési Eszter Intézet 10. Kocka Kör Egyesület Mező Ferenc (Debrecen) 11. Kutató Diákok Országos Révész Tamás Szövetsége

51

Email-cím [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] m [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]


TAGSZERVEZETEK (folytatás) A szervezet neve

A képviselő személy neve Csermely Péter

12. Kutató Diákokért Alapítvány 13. Kutató Tanárok Országos Fodor Erika Szövetsége 14. Logos Alapítvány Rajnai Gábor (kistérségi iskolák) 15. Magyar Innovációs Závodszky Péter Alapítvány 16. Magyar Innovációs Szabó Gábor Szövetség 17. Magyar Tehetséggondozó Balogh László Társaság 18. MATFUND Középiskolai Oláh Vera Matematikai és Fizikai Alapítvány 19. Nyilas Misi Somai József Tehetségtámogató Egyesület 20. Romániai Magyar Szász Zoltán Pedagógusok Szövetsége 21. Szlovákiai Magyar Pék László Pedagógusok Szövetsége 22. Talentum Műhely Győri Mentler Mariann Kistérségi Pedagógiai és Gyermekpszichológiai Szolgáltató Központ 23. Vajdasági Magyar Muhi Béla Pedagógusok Egyesülete (Géniusz Mozgalom) Jogi személyiséggel nem rendelkező, pártoló tagok: A szervezet neve A képviselő személy neve 24. Országos Tudományos Réti Gabriella Diákköri Tanács 25. Tehetségpártolók Baráti Köre Szendrő Péter

Email-cím [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] u [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

[email protected]

Email-cím [email protected] [email protected]

TOVÁBBI ADATOK • A Szövetség tagszervezeteinek részletes ismertetését ld. itt: http://www.tehetsegpont.hu/96-11595.php • A tagszervezeteket képviselő tagok életrajzait ld. itt: http://www.tehetsegpont.hu/96-11592.php Pénzügyi adatok A tagszervezetek éves bevétele 2005 és 2007 között minden évben 200 mFt körüli összeg volt. Ez a bevétel a stabilitást biztosító, diverz forrásokból tevődött össze. Szerepet játszottak benne költségvetési források (javarészt pályázati, és kisebb részt az éves nemzeti költségvetésben nevesített formában elnyert módon), önkormányzati támogatások, az SZJA

52


1%-ából kapott források, hazai és külföldi céges és magán támogatóktól kapott összegek, valamint hazai és nemzetközi szervezetektől elnyert projekt-finanszírozásos, pályázati támogatások. A tagszervezetek bevételei teljes egészében fedezik a működési költségeket, a tagszervezetek tartaléka 2007. december 31.-én 150 mFt volt. A tagszervezetek jelenleg 529 főállású munkatárssal rendelkeznek. E munkatársak szinte kivétel nélkül felsőfokú végzettségűek, számosan szakirányú képzettséggel bírnak, sokan közülük tudományos fokozattal is rendelkeznek, illetve most szerzik meg azt. Az 529 munkatársból több mint 500 több éves tehetséggondozói, tehetségszervezői tapasztalattal rendelkezik. Többen a tehetséggondozás EU csúcsintézményeinek tagjai, vezetői. A 2006 októberében bejegyzést nyert Szövetség 2007-ben és 2008-ban 3 szerződéses munkatársat foglalkoztatott, az OKMtől 2007-ben 4,3 mFt, 2008-ban 3 mFt támogatást kapott, további támogatásai folyamatban vannak. Indokolás, alkalmasság bemutatása A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége azokat a magyarországi és határon túli magyar civil szervezeteket tömöríti, amelyek a legnagyobb hagyományokkal, valamint a legkiterjedtebb működési területtel rendelkeznek a magyar tehetségsegítő szervezetek közül. E szervezetek alapító okiratában kiemelt helyen szerepel a tehetségsegítés, a szervezeteknek a Szövetség munkájában részt vevő teljes állású, részfoglalkoztatású és önkéntes munkatársai a tehetségsegítés elkötelezett, sok esetben nemzetközi hírű szakemberei, akik e tevékenységet sok éve (számos esetben több évtizede) küldetéstudattal, hivatásukként végzik. A Szövetség a tehetséggondozás legfontosabb (az igen szigorú és folyamatosan monitorozott EU-s kritériumrendszernek megfelelő) civil ernyőszervezeteit tömöríti, és ezen kívül több száz, a területen dolgozó civil szerveződéssel áll kapcsolatban: • A Szövetség 2009 januárjában 143 partner-szervezettel rendelkezett, amelyek aktuális listája itt található: http://www.tehetsegpont.hu/96-11600.php • A Szövetség 2009 januárjában ezen felül még további 607 tehetségsegítő önkormányzati, egyházi és civil szervezetet tartott nyilván. A Szövetség munkájában több tízezer, a tehetséggondozásban értékes és változatos tapasztalattal rendelkező szakembert tud megmozgatni. Ez az óriási létszám szükséges ahhoz, hogy a tehetséges fiatalok kellő segítséget kapjanak, hiszen minden tehetséges fiatal egy egyedi történet, aki egyedi segítséget igényel. A Szövetségen kívül nincs Magyarországon olyan szervezet, amelyik a tehetségsegítésben akár csak hasonló nagyságrendű tapasztalatot felmutatni lenne képes. A Szövetség által integrált nemzeti tehetségsegítő potenciál szervezettségét és összefogását tekintve már ma is példa nélküli az EU-ban. A Szövetség tagszervezeteinek a következő hazai és EU programok végrehajtásában van tapasztalata: o Hazai programok: Arany János Tehetséggondozó Program, önfejlesztő iskola program, tehetség-pszichológiai képzési programok, Útravaló Program. o EU, illetve kapcsolódó programok: Comenius-I, Comenius-II, ESDP (European Security and Defence Policy) program, EU Fiatal Tudósok Versenye, EU FP6, FP7 Science in Society program, HEFOP (tananyagfejlesztés, tantervfejlesztés), Leonardo program, MEP (Európa Parlament Modellezés), Phare programok. o Más nemzetközi programok: Ashoka International, ECHA (European Council of High Ability), GLOBE környezetvédelmi program, nemzetközi csereprogramok, NATO Peace & Security program, Peace Corps programok, UNESCO programok, USAID programok.

53


A Szövetség 2006 és 2009 között egy olyan tehetségsegítő portált (www.tehetsegpont.hu) állított fel, amely alapján megkezdte a tehetségsegítésben részt vevő szervezetek és mentorok, valamint a tehetséges fiatalok, tanáraik, hozzátartozóik és a tehetségsegítést támogatók adatbázisainak összeállítását. E munkáját az Adatvédelmi Biztos nyilvántartásában 018380001 számon szereplő módon végzi. A vonatkozó Adatkezelési Szabályzatot az 1i melléklet tartalmazza. A portál beszámol a tehetségsegítés híreiről, pályázatairól és Tehetségnaptárt működtet. Jelenleg készül a portál gyermek-változata, amelyet már 3 éves kortól is látogathatnak majd a tehetséges felhasználók. A Szövetség az EU-szabályokkal konform módon kidolgozott kritériumrendszer (http://www.tehetsegpont.hu/96-12219.php) alapján megkezdte a Magyar Szabadalmi Hivatalnál védjegyként is bejegyzett Tehetségpontok® rendszerének kiépítését. Az előzetes, kísérleti módon szerveződő Tehetségpontok aktuális listája itt tekinthető meg: http://www.tehetsegpont.hu/96-11464.php 3. A fenti indokok mind-mind alátámasztják azt, hogy a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program a jelen kiemelt projektben leírt segítésére és koordinálására a leginkább alkalmas szervezet a széleskörű szakértelem, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer alapján a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. A különböző megvalósítható alternatívák bemutatása

A felmerülő igények ilyen magas hatékonyságú, az EU tapasztalatokat integráló kielégítésére a tervezett kiemelt projekten kívül nem ismert egyéb alternatív lehetőség. Be nem avatkozás eredménye („Do nothing”) Amennyiben a jelenlegi helyzetbe nem kívánunk beavatkozni, és a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program központi elemét képző jelen kiemelt projekt nem valósul meg, az a kiemelt projekt szintjén 698 mFt, a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Programja egészének szintjén pedig 3,7 mrd Ft megtakarítást jelent. Ez esetben a tehetségek segítésének formái nem jutnak túl a jelenleg sok esetben jellemző, elszigetelt, „vegetáló” állapoton, és számos olyan kezdeményezés, amely igen jelentős társadalmi energiákat mozgatna meg, meg sem születik. A tehetségsegítésnek nem alakul ki egy olyan integrált rendszere az országban, amely nemcsak a hazai gazdasági potenciált növeli meg számottevően, hanem példa lesz az EU egésze felé is. Legszükségesebb tevékenységek („Do minimum”) A legszükségesebb tevékenység a magyarországi tehetségtérkép felmérése és az összegyűjtött információk elérhetőségének általánossá tétele lenne. Ez megfelel az optimális alternatíva 1. projektszakasza legfontosabb célkitűzésének. Ennek résztevékenységei a következőek lennének: • A magyarországi intézményi, civil, egyházi, önkormányzati és egyéni tehetségsegítő kezdeményezésekről szóló információk begyűjtése; • az összegyűjtött információk rendezett formában történő közzététele a www.tehetsegpont.hu weboldalon és • az összegyűjtött információk kiadása közérthető, internetes hozzáféréssel és tapasztalatokkal nem rendelkezők számára is használható formában.

3

Nem magyar állampolgárok és tehetségsegítő szervezeteik a támogatásból nem részesülnek.

54


A fentiek eredményeként a magyarországi tehetségsegítő kezdeményezésekről egy igen részletes térkép jönne létre és számottevően javulna a tehetségsegítő kezdeményezések ismertsége. Nem valósulna meg • az EU és az Európán kívüli térségek legkiemelkedőbb tehetségsegítő tapasztalatainak megismerése, adaptálása • a Tehetségpontok megalakítása és hálózatba szervezése • Tehetségnapok sorozata • a helyi, tehetségeket segítő erők összefogásának szervezése • magyar kezdeményezésű EU-Tehetségnap megrendezése • Tehetségsegítő Tanácsok megalakulása • Tehetségsegítő kezdeményezések hálózatba szervezése • határon túli magyar tehetségsegítéssel történő kapcsolattartás, az ottani kiemelkedően jó tapasztalatok integrálása • a közoktatásban szükséges azon tehetséggondozó formák, amelyek kielégítő képzése jelenleg nem valósult még meg, képzési anyagainak kidolgozása • a tehetséges fiatalok vezetői, innovációs, és menedzseri készségeit fejlesztő program • Tehetséghitel és Tehetség Rt. kialakítása • a tehetségsegítő mozgalmakat támogató Tehetségbarátok Körének megalakítása • Tehetségalap létrehozása • a Tehetségbónusz program kidolgozása • a fenti elemek mindegyikének folyamatos monitorozása, hazai és EU elterjesztése, kiemelt kommunikációja. A „do minimum” alternatíva mintegy 0,65 milliárd forintos megtakarítást érne el. Ugyanakkor a „do minimum” alternatíva a TÁMOP-3.4.4/B program 3 milliárd forintos felhasználásának hatékonyságát a töredékére süllyesztené, és ezáltal a megtakarításnál sokkal nagyobb kárt okozna. Költségvetés és ütemezés, illetve a közvetlen és közvetett megtérülés összehasonlító bemutatása a különböző alternatívák esetében fajlagos teljesítménymutatók megadásával

A „do minimum” alternatíva (a magyarországi tehetségtérkép felmérése és az összegyűjtött információk elérhetőségének általánossá tétele) költségei és annak ütemezése az alábbiak lennének: • I. fázis: 2008. november – 2009. március: A magyarországi intézményi, civil, egyházi, önkormányzati és egyéni tehetségsegítő kezdeményezésekről szóló információk begyűjtése – 25 mFt; • II. fázis: 2009. február – 2009. március: az összegyűjtött információk rendezett formában történő közzététele a www.tehetsegpont.hu weboldalon – 10 mFt; • III. fázis: 2009. március – 2009. június: az összegyűjtött információk kiadása közérthető, internetes hozzáféréssel és tapasztalatokkal nem rendelkezők számára is használható formában – 15 mFt. A kiemelt projekt esetében a tehetségek kibontakoztatásának évtizedes időtávlatai miatt csak a közvetett megtérülés becsülhető. A „do minimum” alternatíva közvetett megtérülése töredéke lenne az optimális alternatíva monitoring mutatóiban felvázolt, közvetett megtérüléssel

55


kapcsolatos mutatószámoknak. A két számsorozat később részletesen bemutatott összehasonlításából az alábbiakban a közvetett megtérüléssel kapcsolatos mutatók arányait mutatjuk be. Közvetett megtérüléssel kapcsolatos mutató neve

Mértékegység

Optimális alternatíva

„Do minimum” alternatíva

Magyarország tehetségtérképe a www.tehetsegpont.hu honlapon és kiadványokban

db

1

1

A támogatott tehetségsegítő programokban részt vevő fiatalok száma

fő

20000

--

Sikeres, új tehetségprogramok száma

db

100

--

Létrejövő tehetségpontok száma

db

100

--

Tehetségsegítő Tanácsok működéséhez kidolgozott módszertan alapján működő Tanácsok száma

db

20

--

Hazai és EU Tehetségnapok száma

db

50

--

Tehetségsegítők képzéséhez szükséges szakmai dokumentációt felhasználó képző intézmények, szervezetek száma

db

10

--

Tehetséges fiatalok vezetői, innovációs, és menedzseri készségeit fejlesztő program szakmai anyagai (módszertani kézikönyv)

db

1

--

A Tehetségbónusz programban résztvevők száma

fő

1000

--

A „Tehetségbarátok Köre” tagjainak a száma

fő

1000

--

Igen fontos különbség a két alternatíva között, hogy a „do minimum” alternatíva esetén nem teremtődnének meg a kiemelt projekt által szolgált célkitűzések fenntarthatóságának feltételei, és így a projekt befejezése után azok 3 éves fenntartása nem lenne vállalható. Ezzel szemben az optimális alternatíva a kiemelt projekt optimális esetben megvalósuló, a „do minimum” alternatíva sokszorosát jelentő eredményrendszerét a kötelező 3 éven messze túlnyúló módon fogja tudni fenntartani. Ez a kiemelt projekt optimális alternatívája közvetett megtérülésének egy olyan új, igen jelentős forrását képezi, amely a „do minimum” alternatíva esetén nincsen jelen. Mivel a kiemelt projektek lebonyolításával kapcsolatos szabályok a projekteknek megfelelően stabil menedzsmentet és egyéb kötelezően betartandó előírásokat fogalmaznak meg, a „do minimum alternatíva” lebonyolítása lehetetlen lenne a menedzsment költségeinek a projekt összköltsége 6%-ánál kisebb aránya mellett. A szükséges beszerzések minimális mértéke miatt betarthatatlan lenne az ERFA költségek 5%-os felső határa is. Összességében megállapítható, hogy a „do minimum” alternatíva a kívánt hatás kulcsfontosságú elemeit nem érné el, és ezáltal lényegesen nem javítana a tehetségsegítés hazai helyzetén. (Így pl. a „do minimum” alternatíva nem biztosítaná az egyenlő hozzáférést, a hátrányos helyzetű tehetséges fiatalok és térségek helyzetbe hozását, a tehetségeket segítők megfelelő színvonalú munkájához szükséges képzés feltételeinek biztosítását, a tehetségbarát társadalom kialakítását, a tehetség hasznosulását, mindezek hazai és EU kommunikációját, stb. stb.) E mellett a „do minimum” alternatíva kiemelt projektként nem érné el a megvalósíthatóság kritikus alsó küszöbértékét sem.

56


A finanszírozás lehetséges módjainak összehasonlító bemutatása a különböző alternatívák esetében

A „do minimum” és az optimális alternatíva finanszírozási igényeiben közös vonás, hogy a kiemelt projekt mindkét esetben 100%-ban vissza nem térítendő támogatású finanszírozásban képzelhető el. A „do minimum” alternatíva esetén ennek mértéke 50 mFt (2008 és 2009 között), az optimális alternatíva esetén pedig 698 mFt (2008 és 2011 között). Igen fontosnak tartjuk, hogy az optimális alternatíva esetén a fenntarthatóság feltételrendszere a 698 mFt-os „befektetés” hosszú távú megtérülését biztosítja, amely a többlet-költségeknek nemcsak a következő pontban bemutatott többleteredményeiben, hanem azok fenntarthatóságában is megmutatkozó, hosszú távú jövedelmezőségét és megtérülését eredményezi. Outputok, eredmények, indikátorok a különböző megvalósítható alternatívák esetében

Az alábbiakban összehasonlítva mutatjuk be a „do minimum” és az optimális alternatíva outputjait. Mutató neve

Mértékegység




Db

1

1


Fő

20000

--


Db

100

--

Tehetségsegítő programok példatárában szereplő „best practices”-ek száma

Db

10

--

Bemutatott jó gyakorlatok száma

Db

10

--


Db

100

--

Tehetségpontok akkreditációjához szükséges követelményrendszer alkalmazásának száma (akkreditációk)

Db

70

--


Db

20

--


Db

50

--


Db

10

--


Db

1

--


Fő

1000

--


Fő

1000

--

57


A javasolt projekt A projektgazda által javasolt alternatíva megjelölése indoklással

A fentiekben vázolt „do minimum” alternatíva (a magyarországi tehetségtérkép felmérése és az összegyűjtött információk elérhetőségének általánossá tétele) összességében 650 mFt-os megtakarítást eredményezne. Ennek ellenére a jelen kiemelt projektjavaslatban részletesen bemutatott optimális alternatíva megvalósítását javasoljuk, mivel • a „do minimum” alternatíva a kívánt hatás kulcsfontosságú elemeit nem érné el, és ezáltal lényegesen nem javítana a tehetségsegítés hazai helyzetén; • a „do minimum” alternatíva kiemelt projektként nem érné el a megvalósíthatóság kritikus alsó küszöbértékét sem; • az optimális alternatíva esetén a fenntarthatóság feltételrendszere a 698 mFt-os „befektetés” hosszú távú megtérülését biztosítja, amely a többlet-költségeknek nemcsak a következő pontban bemutatott többleteredményeiben, hanem azok fenntarthatóságában is megmutatkozó, hosszú távú jövedelmezőségét és megtérülését eredményezi. A projekt tartalma

A projektjavaslatnak a vezetői összefoglaló elején (5-8. oldal) részletesen bemutatott elemei a következők: 1. Nemzeti tehetségsegítési formák rendszerének megismerése 2. Tehetségsegítés külföldi példáinak összegyűjtése, disszeminálása 3. Tehetségpontok létrehozása 4. Regionális Tehetségnapok rendezése 5. Tehetségsegítési formák kapcsolatrendszerének fejlesztése 6. Tehetségsegítő Tanácsok megalakulásának támogatása 7. Hazai és határon túli magyar tehetségsegítő intézmények kapcsolatai 8. A tehetségsegítés óvónő, tanító- és tanárképzésben történő oktatásához szükséges szakmai tartalmak előállítása, módszertani fejlesztése 9. A tehetséges fiatalok vezetői, innovációs és menedzseri készségeit fejlesztő programok kialakítása és e programmal kapcsolatos képzők képzése 10. „Tehetségbarátok Körének” kialakítása 11. Tehetségek felkarolását segítő kezdeményezések megalapozása, megvalósíthatósági modellek elkészítése A) Tehetségbónusz program B) Tehetség Rt. és Tehetséghitel megalakításának előkészítése C) Tehetségalap létrehozása módszertanának kidolgozása

12. A kiemelt projekt hazai és nemzetközi kommunikációja, minőségbiztosítása, értékelése A projekt-előkészítés lépései

A projektet a benyújtó Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége illetve a Szövetség tagszervezetei 2005 óta készítik elő. A projekt az Új Magyarország Fejlesztési Terv Akcióterve TÁMOP-3.4.4. konstrukciójában nevesítésre került. A projekt előkészítését igen széles szakmai és politikai konszenzus övezi. A projekt előkészítésének kiemelkedő lépéseként 2008 február 22.-én szakmai konferenciát rendeztünk, amelyen a köztársasági elnök úr, a miniszterelnök úr és az oktatási és kulturális miniszter mellett a magyar tudományos és kulturális élet több mint 150 kiemelkedő szereplője vett részt és szólalt fel. A konferencia programját és az elhangzott hozzászólásokat itt lehet megtekinteni: http://www.tehetsegpont.hu/96-16502.php 58


A projekt előkészítésének folyamatában az alábbi konferenciákat rendeztük meg, illetve tervezzük: • Február 22. Nyitórendezvény (a programot, a hozzászólások szövegét, az előadások ábráit és fényképeket lásd ITT) • Május 23. Tehetséggondozás a felsőoktatásban (ELTE TTK Lágymányosi Campus, Budapest -- a konferencia programját lásd ITT ) • Szeptember 19. Tehetségpontok – szerepkör, hálózatépítés, együttműködés, kistérségek (Debrecen- a konferencia programját lásd ITT) • Szeptember 26. Tehetséggondozás a közoktatásban (Győr - a konferencia programját és regisztrációs lehetőséget lásd ITT) 2009-ben tervezett rendezvények: A tehetségek esélyegyenlősége; Tehetséggondozás a felsőoktatásban (összegzés); Az addigi konferenciák összegzése. A konferenciák közül a már körvonalazódott rendezvények programját itt lehet megtekinteni: http://www.tehetsegpont.hu/96-16579.php A projekt széleskörű politikai elfogadottságára jellemző az, hogy a projekt célkitűzéseivel összhangban az 1k. mellékletként becsatolt 78/2008. (VI. 13.) OGY határozatot a parlament ellenszavazat nélkül fogadta el. Az OGY határozat előírja a kormány számára egy Nemzeti Tehetség Program előkészítését, amelyet az Országgyűlés a kormány javaslata alapján a 126/2008 (XII. 4.) OGY határozatával fogadott el. A Nemzeti Tehetség Program akciótervéről és a Nemzeti Tehetség Alapról rendelkező kormányhatározat és kormányrendelet a kiemelt projekt módosított javaslata benyújtásának időpontjában (2009. január) államigazgatási egyeztetésen van. A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége a fenti Program szakmai megalapozásának kulcsszereplője volt. A Program a jelenlegi projektre, illetve az ÚMFT bármely elemére átfedő finanszírozási lehetőséget nem tartalmaz. A projekt elindításához semmilyen olyan engedély, amely eddig ne állna rendelkezésünkre (mint pl. az Adatvédelmi Biztosnak bejelentett adatbázis kezelés, stb.) nem szükséges. A projekt elindításához közbeszerzési eljárás nem szükséges, a projekt lebonyolítása során a 2a. mellékletben leírtaknak megfelelően szigorúan ügyelni fogunk az „Értéket a pénzért” elv teljesülésére és amennyiben szükséges, annak közbeszerzési eljárás lefolytatásával is eleget teszünk. A kiemelt projekt előkészítése során mindvégig igen kiváló és konstruktív kapcsolatunk volt az NFÜ és az Irányító Hatóság vezetőivel és képviselőivel és igen jó kapcsolatunk alakult ki az érintett minisztériumok megvalósításban közreműködő munkatársaival, a magyar tudományos, művészeti és sportélet szerveződéseivel és kiemelt szereplőivel, a magyarországi történelmi egyházakkal, a közoktatási iskolarendszer sok száz szerveződésével és képviselőjével, valamint a megvalósításban résztvevő több száz civil partnerszervezetekkel. A projekt előkészítésének, kivitelezésének és működtetésének szervezeti keretei

A kiemelt projektet irányító projektmenedzsment felépítését és feladatköreit, a kiemelt projekt megvalósítását közvetlenül segítő központi szakmai team felépítését és feladatköreit, a kiemelt projekt megvalósításában résztvevő további személyek körét a 2a mellékletben mutatjuk be. A kiemelt projekt organogramját és az együttműködők leírását a 2b. mellékletben csatoljuk. A kiemelt projekt megvalósítását irányító, nemzetközileg is elismert tehetséggondozó szakemberek listáját a 2a. mellékletben részletezzük, önéletrajzukat a 2c, 2d és 2e mellékletekben mutatjuk be.

59


Közvetlen pénzügyi megtérülés, közvetett nemzetgazdasági megtérülés bemutatása

A kiemelt projekt esetében a tehetségek kibontakoztatásának évtizedes időtávlatai miatt csak a közvetett megtérülés becsülhető. A közvetett nemzetgazdasági megtérülés legfontosabb tényezőit az alábbiakban foglaljuk össze: Társadalmi hatások • Társadalmi befogadás: a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, tehetséges fiataloknak a tehetségsegítésbe való bekapcsolása a kiemelt projekt egyik legfontosabb célkitűzése. A bekapcsolódás speciális anyagi, szervezeti és pszichológiai problémáinak, igényeinek kezelésére külön programot dolgozunk ki. • Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés: célunk az, hogy a tehetségsegítési lehetőségekhez való hozzáférés is közszolgáltatássá nője ki magát. A tehetségüket felismert, hálózatba szervezett fiatalok sokkal nagyobb eséllyel vehetik ki részüket a többi közszolgáltatásból is. • Esélyegyenlőség: a kiemelt projekt alapvető célja, hogy hozzájáruljon a szunnyadó képességek kibontására adódó esélyek egyenlőségének megteremtéséhez mind a szociális helyzet, mind a területi egyenlőtlenségek, mind pedig a nemek vonatkozásában. A tehetséges nők segítésére külön PR-t, kommunikációs csatornákat és programot tervezünk azon területeken, ahol ez indokolt. • Munkaerő-piaci részvétel: a tehetséges fiatalok segítése számos hiányszakmában is meg fog valósulni. A sajátos készségek felismerése és fejlesztése ugrásszerűen fejleszti a kiemelt projektben résztvevők munkaerő-piaci részvételét, és munkaerő-potenciálját. • Oktatás színvonala: a kiemelt projekthez kötődő köz- és felsőoktatási intézményekben folyó oktatás sokkal inkább választ fog találni a diákság sajátos és egyéni igényeinek kielégítésére. • Kulturális sokszínűség: a kiemelt projekt kiépítésének a kulturális sokszínűség figyelembe vétele egyik legalapvetőbb eleme. Ugyanakkor a kiemelt projekt maga is jelentősen hozzá fog járulni a kulturális sokszínűség növekedéséhez mind a helyi kezdeményezések felkarolásával és segítésével, mind a kiemelkedő és egyedi tehetséget kívánó kulturális teljesítmények létrejöttének segítésével. • Civil aktivitás: az egész kiemelt projekt civil-bázisú és civil szerveződések hálózatba tömörülését, a civil közélet élénkítését tűzi ki célul. A tehetséges fiatalok önszerveződésének segítésével egy olyan hangadó csoport civil életben való örömteli tapasztalatait alakítjuk ki, amely a saját generációjában később meghatározó jelentőségű lehet. • Társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése: a kiemelt projekt által szervezett tehetségsegítő munka a társadalmi mobilitás növelését és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését nemcsak az adott fiatalban szunnyadó tehetség kibontásával. Hanem a fiatalnak egy jóindulatú és segítő társadalmi hálózatba való bekapcsolásával is el kívánja érni. A hálózatba kötés egyben a mobilitás növekedés és az egyenlőtlenség csökkentés tartóssá tételének esélyeit is ugrásszerűen megnöveli. Gazdasági hatások • Munkaerő-piaci aktivitás, foglalkoztatás és munkanélküliség: a piacképes képzettségek megszerzésével növekedni fog a célcsoport munkaerő-piaci aktivitása és a foglalkoztatás, valamint ezzel egyidejűleg csökken a munkanélküliség. • Verseny: a tehetséges fiatalok piacra lépésének nagyobb aránya verseny-ösztönző erő. • Szürke- és feketegazdaság: a kiemelt projekt a célcsoport képességeinek kibontásával csökkenti azok részvételét a szürke- és feketegazdaságban.

60


Vállalkozások, piaci szereplők közti kapcsolatok: a legkiválóbb emberek közötti hálózatok kiépítése, közvetlenül is kihat az ezen emberek vezető részvételével a későbbiekben működő cégek piaci kapcsolatainak növekedésére. • Innovációs és K+F hatások: az innováció elképzelhetetlen a tehetségüket kibontani képes fiatalok fokozott aránya nélkül. A kiemelt projekt direkt programok sorát is tartalmazza a tehetség (nem utolsó sorban innovációs és K+F-hatású) hasznosulásának, szabadalmak bejelentésének, cégek indításának elősegítésére. • Külföldi közvetlen beruházás (FDI) szintje: a kibontakoztatott tehetség akár egyénenként is igen tetemes beruházási alkalmakat vonzhat az országba. Az ország „tehetségbarát” imázsának kialakítása általánosan is rendkívül komoly és egyre nagyobb súlyú tőkevonzó tényező. Környezeti hatások • Környezettudatosság: a környezettudatosság növelésére a kiemelt projekt csak indirekt hatást gyakorol. A tehetséges emberek fokozott megjelenése a környezettudatosságot formáló terület kulcspozícióin hosszabb távon azonban jelentős javulás forrása lehet. A tehetséges fiatalok menedzseri szemléletét képző programokban a környezettudatosság fontos és hangsúlyos elemként szerepelni fog. Területi hatások • Kistérségi, megyei szintű, regionális hatás: a kiemelt projekt országos hatáskörű, valamennyi megye és régió, és igen nagyszámú kistérség fejlődéséhez és versenyképességéhez hozzájárul azzal, hogy az ott élő tehetséges fiataloknak segít a tehetségük kifejlesztésében és sikerre juttatásában, hasznosításában. • Potenciális előnyökhöz jutó, illetve hátrányos helyzetbe kerülő települések, térségek: a kiemelt projekt megvalósításakor szem előtt tartjuk a területi egyenlőtlenségeket, és a hátrányos helyzetű térségekben sokkal nagyobb hangsúlyt fektetünk a Tehetségpontok kialakítására, Tehetségnapok tartására és a tehetségsegítő helyi kezdeményezések segítésére, erősítésére. • Centrum és a periféria közti kapcsolat: a nagyon sok esetben a centrumban élő és alkotó mentorok valamint a jellemzően a periférián élő tehetséges fiatalok összekötése a centrum/periféria kapcsolatok egy igen kiemelt területét gazdagítja, illetve sok esetben teremti meg. A tehetséges fiatalok hálózatának kifejlesztése és a tehetségsegítő szervezetek hálózatának megteremtése is hozzájárul e kapcsolatok fejlődéséhez. • Illeszkedés a helyi, térségi sajátosságokhoz: a helyi és térségi sajátosságokhoz a kiemelt projekt igen természetszerűleg illeszkedik, hiszen a tehetséges fiatalok segítése alapszinten is egyedi, egyénre szabott feladatok megoldását követeli meg. A kiemelt projekt végrehajtása során külön figyelmet fogunk fordítani a helyi sajátosságok alkotó felhasználására, amiben a helyi tehetségsegítő kezdeményezések részvétele és információi döntő szerepet fognak játszani. • Helyi, térségi erőforrások mobilizálása: a Tehetségpontok, a Tehetségnapok és a hálózatszervező munka mind-mind a kiemelt projekt helyi és térségi erőforrásokra való átállítását, és így a fenntarthatóság kialakítását segítik. A tehetségek segítésének legértékesebb, humán erőforrásai igen jelentős részben a helyi, térségi erőforrásokból fakadnak. •

A hatások és kockázatok összefoglaló bemutatása

A kiemelt projekt fentiekben bemutatott hatásainak elérését a következőkben bemutatott kockázatok veszélyeztethetik. A kockázatok kezelésére a projekt során a következőkben részletezett intézkedéseket tesszük.

61


Kockázat A hazai tehetségsegítő formák rendszerének feltárása során a munka egyenetlen, csak centrumra és egyes tehetségterületekre súlyozó adatbázist eredményez, amelyben csak a már amúgy is ismert programok vannak.

A kockázat kezelésének módja A tehetségsegítő formák eddig kapcsolatrendszerét és a média segítségét felhasználva szisztematikusan keressük az új és új kezdeményezéseket. A keresés során a „greedy” (mohó) algoritmust alkalmazunk, azaz rendszeresen és intenzíven felhasználjuk a kereszthálózati kapcsolatokat (a személyháló tagjait megkérdezzük a szervezeti háló felől és viszont, stb.). A fokozott média-jelenlét és az egymásra épülő elemekből építkező médiakampány is segíteni fog az eddig még rejtett kezdeményezések felszínre kerülésében. Az EU tapasztalatok áttekintése során A hazai tehetségsegítő kezdeményezések tapasztalataira alapozva csak irreleváns, és adaptálhatatlan kidolgozunk egy olyan szempontrendszert, amely a külföldi programokra derül fény. tapasztalatok célzott átvilágítását lehetővé teszi. A tapasztalatokat általános információk begyűjtésével kezdjük, és célzott mélyinterjúkkal, tanulmányutakkal mélyítjük el. A hálózatszervezés során alibi Az együttműködés hálózatát folyamatos hatékonyság-teszteléssel és kapcsolatok alakulnak ki. hálózati elemzéssel monitorozzuk. Megkeressük az együttműködési hálózat kritikusan gyenge (túlterhelt, hiányzó, stb.) pontjait, és célzott segítséget adunk az együttműködés továbbfejlesztésére. A projekt csak a nagyvárosokban élő Új és új, a fogadó közeget figyelembe vevő kreatív ötleteket „elit” képzésére koncentrál, amely dolgozunk ki a tehetségsegítési formák személyes kapcsolatokon számára a tehetségsegítés eszközei alapuló elterjesztésére. E munka során külön és kiemelt módon eddig is elérhetőek voltak. figyelünk a hátrányos helyzetű fiatalokra és térségekre. A fiatalok civil szerveződéseinek alapítását a már létező szerveződések fiatal vezetői által menedzselt peer-to-peer kampánnyal segítjük. A jó példákkal, a rendszeres találkozásokkal olyan lelkesítő légkört teremtünk a résztvevők körében, amelyben a prioritásaikban már eddig is magasan lévő tehetségsegítő tevékenység még előrébb kerül. A kiemelt projektben résztvevő Folyamatosan figyeljük az esetleges túlterheltség okait, és az tehetségsegítők leterheltsége nem teszi időgazdálkodást segítő eszközöket vezetünk be a kulcspozíciókban lehetővé érdemi részvételüket. lévőknél (pl. megszervezzük az adminisztratív teendők „outsource”olását, bébiszitter szolgálatot szervezünk, stb.). A megalakuló kezdeményezések és A Tehetségpontok munkatársainak, mentorainknak, tanárainknak, a helyi összefogások „szakmai tehetségsegítő folyamatban részt vevő kulcs-személyiségeknek deficitesek” lesznek, és nem nemzetközileg ismert és elismert hazai külföldi szakemberek rendelkeznek megfelelő részvételével szakmai továbbképzéseket szervezünk. tehetségpedagógiai alapokkal. Érdektelenség a kiemelt projekt A hazai és nemzetközi Tehetségbarátok Körét és a Tehetségsegítő társadalmi támogatottságában – Tanácsokat a lehető legszélesebb nyilvánosság és média-támogatás veszélybe kerülő fenntarthatóság. mellett szervezzük. Különös erőfeszítéseket teszünk a szervezés intenzív szakaszának kidolgozására a Tehetségalap elfogadásának időpontja után. A Tehetségbarátok Körének híres tagjait, gyarapodását rendszeresen bemutatjuk a médiában. A Tehetségbarátok Körét strukturálni fogjuk a tagok által adott támogatás jellege szerint. Primitív, rossz üzenetekkel operáló A kiemelt projekt arculatának, és kommunikációjának tervezését kommunikáció mind hazai mind EU szakértő csoportra bízzuk. Az üzenetek elfogadottságát, érthetőségét a szinten. szakértői csoporttól függetlenül is, a résztvevők szakmai és emberi kapcsolatrendszerén keresztül rendszeresen teszteljük, és megszervezzük az automatikus korrekció lehetőségét nem kielégítő üzenet-átvitel esetén. Adminisztratív pontatlanságok, A kiemelt projekt koordinálására a szakmai ellenőrző testületek és az csúszások a kiemelt projekt operatív csoportok hatékony hálózatos struktúráját építjük fel. A végrehajtásában, a szerteágazó kiemelt koordinálás központi részét végző menedzsment csapat tagjait projekt kis hatékonyságú széleskörű pályáztatás után gondos mérlegeléssel választjuk ki, és nem koordinációja, alacsony színvonalú, fogunk habozni azon tagjaik lecserélésében, akik nem váltották be a validálatlan, eseti monitoring rendszer. hozzájuk fűzött reményeket. A minőségbiztosítási és monitoring Központosított, bizonyos rendszer kidolgozásához felhasználjuk a hazai és külföldi szempontokat túlhangsúlyozó tapasztalatokat. értékelések.

62


A finanszírozás lehetséges módjainak bemutatása

A kiemelt projekt a tervezési útmutatóval összhangban 100%-ban vissza nem térítendő támogatású finanszírozásban képzelhető el. Az általunk javasolt, optimális alternatíva esetén ennek mértéke 2008 és 2011 között 698 mFt. Az optimális alternatíva esetén a fenntarthatóság feltételrendszere a 698 mFt-os „befektetés” hosszú távú jövedelmezőségét és megtérülését eredményezi. Indikátorok bemutatása

Az alábbiakban mutatjuk be az általunk javasolt optimális alternatíva indikátor-jellegű outputjait. Mutató neve

Mértékegység

Minimális érték

Határidő


Db

1

2009.06.


Fő

20000

2011.11.


Db

100

2011.11.


Db

10

2009.12.


Db

10

2009.06.


Db

100

2011.11.


Db

70

2008.12.


Db

20

2009.12.


Db

50

2011.09.


Db

10

2009.12.


Db

1

2010.12.


Fő

1000

2011.11.


Fő

1000

2011.11.

63


1. A PROJEKT LÉNYEGI ÖSSZEFOGLALÁSA

Összefoglaló táblázat A projekt megnevezése

Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása – Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program Az érintett OP és AT / intézkedés TÁMOP-3.4.4/A megjelölése A projekt összes költsége és a 698.000.088 Ft – 100% támogatási igény támogatási igény megjelölése A projekt céljai és tevékenységei A kiemelt projekt egy országos tehetségsegítő hálózat kialakításával a TÁMOP-3.4.4/B

komponensének, az Iskolán kívüli tehetséggondozás című konstrukciónak megalapozását szolgálja. A kiemelt projekt részcéljai és tevékenységei: • a TÁMOP-3.4.4/B iskolán kívüli tehetségsegítő program szakmai-módszertani megalapozásához szükséges tudásbázis kialakítása; • a hazai és határon túli tehetségsegítő formák rendszerének megismerése, Magyarország és a környező országok magyarlakta területeinek tehetségsegítő térképének elkészítése; • az EU és más tehetségsegítésben kiemelkedő országok tehetségsegítő tapasztalatainak szervezett és rendezett formában történő feltárása és feldolgozása, a legjobb és legalkalmasabb módszerek differenciált hazai adaptálása; • a Tehetségpontok megalakításának és hálózatba szervezésének módszertani irányelveinek, segédanyagainak meghatározása, minden régióban Tehetségpont és kistérségi Tehetségpontok kialakítása; • a helyi tehetségsegítési formák disszeminációja és a helyi tehetségeket segítő kezdeményezések összefogásának ösztönzése; • magyar kezdeményezésű EU-Tehetségnapok megrendezése; • a helyi tehetségsegítő kezdeményezések koordinálását végző Tehetségsegítő Tanácsok működési irányelveinek kidolgozása, Tehetségsegítő Tanácsok megalakítása; • a hazai és a határon túli tehetségsegítés kapcsolattartási formáinak áttekintését követően a hatékonyan működő formák továbbfejlesztése, rendszerbe foglalása, és a határon túli magyar tehetségsegítő formák tapasztalatainak hazai elterjesztése; • azon közoktatásban szükséges tehetséggondozó formák feltárása és elemzése, amelyekhez kapcsolódóan jelenleg képzés nem elérhető az iskolai rendszerű oktatásban és e formák képzési tartalmának megalapozása az érintett szakterületekkel együttműködve; • a tehetséges fiatalok vezetői, innovációs, és menedzseri készségeit fejlesztő programok kialakítása, bevezetése, majd elterjesztése; • a kiemelten tehetséges fiatalok speciális igényeit kielégítő Tehetséghitel és Tehetség Rt. koncepcióinak kidolgozása; • a tehetségsegítő mozgalmakat támogató Tehetségbarátok Körének megalakítása; • a tehetségsegítés támogatását megkönnyítő Tehetségalap tervének kidolgozása; • a Tehetségbónusz program kidolgozása és bevezetése; • a fenti elemek mindegyikének folyamatos monitorozása, hazai és nemzetközi elterjesztése, kiemelt kommunikációja.

64


Összefoglaló táblázat (folytatás) A projekt outputjai

A kiemelt projekt minimális outputjai: • Magyarország tehetségtérképe a www.tehetsegpont.hu honlapon és kiadványokban • A támogatott tehetségsegítő programokban részt vevő fiatalok száma: 20000 fő • Sikeres, új tehetségprogramok száma: 100 • Tehetségsegítő programok példatárában szereplő „best practices”-ek száma: 10 • Bemutatott jó gyakorlatok száma: 10 • Létrejövő tehetségpontok száma: 100 • Tehetségpontok akkreditációjához szükséges követelményrendszer alkalmazásának száma (akkreditációk): 70 • Tehetségsegítő Tanácsok működéséhez kidolgozott módszertan alapján működő Tanácsok száma: 20 • Hazai és EU Tehetségnapok száma: 50 • Tehetségsegítők képzéséhez szükséges szakmai dokumentációt felhasználó képző intézmények, szervezetek száma: 10 • Tehetséges fiatalok vezetői, innovációs, és menedzseri készségeit fejlesztő program szakmai anyagai (módszertani kézikönyv) • A Tehetségbónusz programban résztvevők száma: 1000 fő • A „Tehetségbarátok Köre” tagjainak a száma: 1000 fő A projekt helyszíne (régió, megye, A kiemelt projekt Magyarország egész területén valósul meg. kistérség, település, településrész) A projekt hatásterülete (kistérség, A kiemelt projekt hatásterülete az ország egésze, a határon túli magyarság, valamint a megye) projekt eredményeit adaptáló EU tagországok A projekt szakterülete

A projekt leginkább az oktatási szakterülethez tartozik, de az Új Magyarország Fejlesztési Terv három operatív programjával (a gazdaságfejlesztési, a társadalmi megújulás, és a társadalmi infrastruktúra operatív programokkal) mind szoros összefüggésben áll. A fejlesztési igény alapja, a Magyarország a tehetségek segítése terén nagy hagyományokkal rendelkezik. A probléma / stratégiai megjelölése tehetségsegítő programok azonban sokszor nem jutnak el az érintettekhez. A változatos tehetségsegítő kezdeményezések együttműködése ma még eseti, és zömében személyes kapcsolatokon alapul. Nincs meg a tehetségsegítő kezdeményezések hatékonyságának a sajátosságaikat figyelembe vevő komplex értékelő rendszere. Nagyon kevés esetben valósul meg a tehetséges fiatalok önszerveződése, a társadalom felé forduló felelősségvállalása. A tehetségsegítő szándékoknak ma még csak egy tört része lett feltárva, és egy még ennél is kisebb része hasznosul. Különösen nagy tartalékok vannak a helyi, térségi tehetségsegítési formák és lehetőségek kibontakoztatása és integrálása terén. A projektgazda megnevezése Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége – közhasznú egyesület A projektgazda tevékenységi körei Tehetségsegítés, oktatás, kutatás, innováció A projektgazda partnerei és A projektgazda együttműködik a szakminisztériummal és annak háttérintézményeivel, tevékenységi körei valamint a tehetségsegítésben érintett köz- és felsőoktatási intézményekkel, az Arany János Tehetséggondozó Programmal és az Útravaló Programmal, valamint a TÁMOP más, tehetséggondozással kapcsolatos programjaival és a tehetségsegítés eddigi hazai intézményi, civil, egyházi, önkormányzati és kisközösségi, egyéni formával. A projektgazda ebben 23 tagszervezetére, 143 partner-szervezetére és további 607 tehetségsegítő önkormányzati, egyházi és civil szervezetre támaszkodik. A kiemelt projekt az Új Tudás -- Műveltséget Mindenkinek Programmal összhangban valósul meg.

65


1.1. A projekt szakmai és pénzügyi tartalma

A projekt szakmaterülete A projekt leginkább az oktatási szakterülethez tartozik, de az Új Magyarország Fejlesztési Terv három operatív programjával (a gazdaságfejlesztési, a társadalmi megújulás, és a társadalmi infrastruktúra operatív programokkal) mind szoros összefüggésben áll. A tehetségek segítésének joga és igénye az oktatáspolitikát meghatározó valamennyi dokumentumnak alapvető sajátossága. A tehetséggondozásnak ebből is és a sok évtizedes, sok évszázados hazai hagyományokból is fakadóan az ország óvodáinak, általános iskoláinak és középfokú oktatási intézményeinek jelentős részében, a felsőoktatásnak pedig csaknem egészében igen sok formája alakult ki. A tehetségsegítés állami programjai, így az Arany János Tehetséggondozó Program és az Útravaló Program, a szónak a megszokott, a tehetségek piramisának felső, és legfelső szeleteire koncentráló értelmezésében nem tehetségsegítő, hanem inkább felzárkóztató akciók. Ugyanakkor a jelen kiemelt projekt a tehetségsegítés piramisának egészét kívánja megragadni, abból kiindulva, hogy a kiemelkedően tehetséges gyermekeket és fiatalokat nem tudjuk sem megtalálni, sem kellőképpen segíteni, ha az adott korosztály egy ennél jóval népesebb kiinduló csoportjának nem kínáljuk fel a kiugrás lehetőségét. Ebből a szemléletből közelítve nemcsak az Út a Tudományhoz részprogram, hanem az Útravaló Program egésze és az Arany János program egésze a tehetséggondozás fontos és jelentős részét képezi. A kisgyermekkori képességfelmérés a „Legyen Jobb a Gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia fontos része. E képességfelmérés jól illeszkedik a tehetségek megtalálásának és segítésének kezdeti folyamatához. A kiemelt projekt a Nemzeti Sportstratégiával és az Új Tudás -Műveltséget Mindenkinek Programmal összhangban valósul meg. A projekt szinergiát teremt az 1k. mellékletként becsatolt 78/2008. (VI. 13.) OGY határozat által előírt, kidolgozás alatt álló Nemzeti Tehetség Programmal, valamint a szintén kidolgozás alatt álló Nemzeti Ifjúsági Stratégiával. A kiemelt projekt előkészítése során mindvégig igen kiváló és konstruktív kapcsolatunk volt az NFÜ és az Irányító Hatóság vezetőivel és képviselőivel és igen jó kapcsolatunk alakult ki az érintett minisztériumok megvalósításban közreműködő munkatársaival, így különösen az Oktatási és Kulturális Minisztérium felső vezetésével, fejlesztési, közoktatási és felsőoktatási államtitkárságaival. Nagyon jó munkakapcsolat teremtődött a magyar tudományos, művészeti és sportélet szerveződéseivel és kiemelt szereplőivel, a magyarországi történelmi egyházakkal, a közoktatási iskolarendszer sok száz szerveződésével és képviselőjével, valamint a megvalósításban résztvevő több száz civil partnerszervezetekkel. A projekt tervezett tevékenységei 1. Nemzeti tehetségsegítési formák rendszerének megismerése A projektgazda feltárja a hazai és határon túli magyar tehetségsegítő kezdeményezések lehetőség szerint teljes körét. E feltáró munka kiterjed a tehetség minden területére (pl. tudományos, művészi, sport, manuális, mesterségbeli, stb.), valamint az országos programoktól 4 a regionális és a kistérségi, helyi programokig bezárólag minden tehetségsegítő 4


66


programra. A projektgazda a tehetségtérképet elkészülte után folyamatosan naprakészen tartja. A projektgazda a folyamatos feltáró munka során megismert tehetségsegítő programok adatait áttekinthető formákban (tehetségtérkép, www.tehetsegpont.hu honlap, kiadványsorozat) közzéteszi. 2. Tehetségsegítés külföldi példáinak összegyűjtése, disszeminálása A projektgazda összegyűjti az EU és más, a tehetségsegítésben kiemelkedő országok tehetségsegítő tapasztalatait. E tapasztalatgyűjtés során az 1. pontban megismert tehetségsegítő programok tapasztalatait és kapcsolatrendszerét is felhasználja, és különös figyelmet fordít az itthon nem ismert, illetve kiemelkedően sikeres tehetségsegítő módszerekre. A projektgazda a megismert külföldi tapasztalatok tárházát könnyen áttekinthető formákban (www.tehetsegpont.hu honlap, kiadvány) közzéteszi. 3. Tehetségpontok létrehozása A projektgazda áttekinti, hogy milyen létező infrastrukturális és hálózati formák lennének alkalmasak olyan regionális, helyi és kistérségi Tehetségpontok működtetésére, ahol az 1. pontban nyert információkat személyes és lehetőség szerint pszichológiai mélységű tanácsadással kiegészítve a tehetséges fiatalok, szüleik, tanáraik és környezetük tanácsot kaphatnak a tehetségsegítés az adott fiatal számára alkalmas formáiról. A projektgazda kidolgozza a Tehetségpontok akkreditálásának és folyamatos minőségellenőrzésének rendszerét. A központi Tehetségpont létrehozásáról, kialakításáról, a regionális, valamint kistérségi Tehetségpontok létrehozásáról és együttműködéséről a projektgazda gondoskodik. 4. Regionális Tehetségnapok rendezése Az 1. és 2 pontban nyert információk elterjesztésére és további gazdagítására, a 3. pont szerinti Tehetségpontok megismertetésére, a helyi tehetségsegítő kezdeményezések összefogására, kibővítésére, valamint ezek helyi támogatási lehetőségeinek kiterjesztésére a projektgazda segíti helyi önkormányzatok, civil szervezetek, iskolák és művelődési intézmények összefogásában regionális, kistérségi és helyi Tehetségnapok megrendezését. 5. Tehetségsegítési formák kapcsolatrendszerének fejlesztése A projektgazda a hálózatfejlesztő tapasztalatok felhasználásával biztosítja a tehetségsegítő szerveződések hálózatosodását, tevékenységük folyamatos monitorozását. A projektgazda megszervezi az 1. pont feltáró munkája során megismert tehetségsegítő kezdeményezések képviselőinek szakmai célú rendszeres tapasztalatcseréit (szakmai munkacsoportok, workshopok, konferenciák). E tapasztalatcseréket felhasználja a szerveződések informálására, vezetőik képzésére (nem-formális képzések, szemináriumok, konferenciák keretében), valamint a 3. és 4. pontok megvalósításának előkészítésére. A tapasztalatcserék eredményeit a projektgazda a www.tehetsegpont.hu honlapon közzéteszi. A projektgazda programot dolgoz ki a tehetségsegítés állami formáival való szervezett és hatékony kapcsolattartásra (OKM, annak háttérintézményei, köz- és felsőoktatási intézmények, Arany János Tehetséggondozó Program, Útravaló Program, Új Tudás -Műveltséget Mindenkinek Program, a TÁMOP más konstrukcióinak tehetségsegítő formái, így a közoktatási program, a felsőoktatási program, a Nemzeti Kiválóság Program -- Eötvös Loránd Tudásbefektetési Program) és gondoskodik a rendszeres tapasztalatcserék megszervezéséről. E kapcsolattartás megszervezése, és rendszeres formáinak bevezetése során az állami, illetve más TÁMOP programok hatékonyságáról és javítási lehetőségeiről szerzett tapasztalatait a

67


projektgazda a felelős államigazgatási szervezeteknek és a Nemzeti Tehetségsegítő Tanácsnak az 1043/2006. (IV. 19.) Korm. Határozattal (lásd 1l. melléklet) és a 78/2008. (VI. 13.) OGY határozattal (lásd 1k. melléklet) biztosított lehetőségekkel is élve eljuttatja. 6. Tehetségsegítő Tanácsok megalakulásának támogatása Az 1. pontban megismert, valamint a 3., 4. és a 5. pontok kapcsán együttműködő tehetségsegítő kezdeményezések regionális és helyi összefogására a projektgazda szakmailag támogatja regionális, kistérségi és helyi Tehetségsegítő Tanácsok megalakulását és működésük elindítását (tapasztalatcserék szervezése, stb). A projektgazda kidolgozza a Tanácsok működésére adott ajánlásait, és a működést folyamatos szakmai támogatással és monitoring rendszerrel segíti. A projektgazda előmozdítja, hogy a Tanácsok segíthessék a projektgazda programirányító, programszervező munkáját is, ennek érdekében javaslattételi, véleményezési lehetőséget kínál nekik az egyes tevékenységekkel, koncepciókkal kapcsolatban. 7. Hazai és határon túli magyar tehetségsegítő intézmények kapcsolatai A 3.–6. pontok kapcsán kialakult együttműködés kiterjesztésére a projektgazda segíti a transznacionális együttműködést, azaz a határon túli magyar tehetségsegítő szervezetek közötti rendszeres, szervezett kapcsolatok kialakítását. A kapcsolatok kiterjednek a fiatalok különböző szervezetek által szervezett programjaiba való bekapcsolódásra, valamint a szervezetek vezetőinek tapasztalatcseréjére is. Az 1. és 7. pontokban tervezett programok során nem magyar állampolgárok és tehetségsegítő szervezeteik a támogatásból nem részesülnek. A projektgazda ösztönzi a hazai és határon túli tehetségsegítő szervezetek a nemzetközi tehetségsegítő programokban való részvételére és bekapcsolódásra (pl. határmenti együttműködések). 8. A tehetségsegítés óvónő, tanító- és tanárképzésben történő oktatásához szükséges szakmai tartalmak előállítása, módszertani fejlesztése A projektgazda az EU-s tehetséggondozási tapasztalatrendszerrel is bíró szakértői csoportoknak megbízást ad arra, hogy a jelenleg létező formák kiterjesztésével, valamint a tehetségek megtalálásában, kiválasztásában és segítésében szerzett eddigi hazai tapasztalatok és a 2. pontban nyert nemzetközi tapasztalatok összegzésével javaslatokat dolgozzanak ki az oktatási programok tartalmára a tehetségsegítés területén. E javaslatok kiterjednek mind a BA, mind az MSc, mind a PhD szinten a tehetségsegítés oktatására és kutatására az óvónő-, a tanító- és a tanárképzésben, valamint a tanártovábbképzés különböző formáiban, valamint a formális képzési rendszeren kívüli tanfolyamok és tréningek formájában is. A folyamat során a projektgazda együttműködik az OKM-mel, háttérintézményeivel és a hasonló képzéseket kidolgozó intézményekkel és csoportokkal az átfedések elkerülésére, a szinergiák kihasználására és az eredmények közül az arra megfelelőeknek a formális, akkreditált képzési rendszerbe való átültetésére. 9. A tehetséges fiatalok vezetői, innovációs és menedzseri készségeit fejlesztő programok kialakítása és e programmal kapcsolatos képzők képzése A projektgazda kidolgozza a tehetséges fiatalok vezetői, innovációs és menedzseri készségeinek kialakítására alkalmas nem-formális képzés-sorozatot. A nem-formális képzést beindítja fiatalok más-más módon tehetséges és szocializált csoportjaival dolgozó képzők, segítők részére.

68


10. „Tehetségbarátok Körének” kialakítása A projektgazda koordinálja a tehetségeket pártolók köreinek kialakítását mind nemzetközi, mind országos, mind regionális, mind kistérségi, mind pedig intézményi és helyi szinteken. A támogatók köre mentorokból, szponzorokból, illetve a tehetségsegítés iránt elkötelezett polgárokból áll, és e kategóriák szerint strukturálódik. 11. Tehetségek felkarolását segítő kezdeményezések megalapozása, megvalósíthatósági modellek elkészítése A) Tehetségbónusz program A projektgazda kidolgozza és kísérleti jelleggel bevezeti a tehetségüket már bizonyított fiatalok számára Tehetségük további kibontakoztatásához szükséges kurzusok, hazai és külföldi tanfolyamok támogatásának motivációs rendszerét (Tehetségbónusz program). A projektgazda elkészíti e kölcsönös tehetségsegítő rendszer vázát és megszervezi bevezetését. B) Tehetség Rt. és Tehetséghitel megalakításának előkészítése A projektgazda széleskörű szakmai előkészítés után javaslatot dolgoz ki a szaktárca részére a kiemelkedően tehetséges fiatalok speciális és nagy-értékű támogatásainak sikeres életpályájuk esetén később visszafizetendő formában történő finanszírozására (Tehetséghitel), valamint a hasznosítható eredményeket elérő, kiemelkedően tehetséges fiatalok eredményeinek kezdeti hasznosítását segítő, alakuló cégeikbe átmenetileg beszálló kockázati tőke-jellegű alap (Tehetség Rt.) megalakítására. C) Tehetségalap létrehozása módszertanának kidolgozása A projektgazda a 78/2008. (VI. 13.) OGY határozattal (lásd 1k. melléklet) biztosított lehetőségekkel is élve széleskörű szakmai előkészítés után javaslatot dolgoz ki a tehetségsegítést támogatni kívánó hazai és külhoni cégek és magánszemélyek adományait egyszerű és kedvező formában befogadó Tehetségalap létrehozására. 12. A kiemelt projekt hazai és nemzetközi kommunikációja, minőségbiztosítása, értékelése A projektgazda a kiemelt projekt koordinációjának részeként a kiemelt projekt minden elemére minőségbiztosítási rendszert dolgoztat ki, és az előrehaladást, a kiemelt projekt elemeinek egymásra épülését, egymással és a környezet hasonló kezdeményezéseivel való szinergiájukat, valamint a fenntarthatóságuk érdekében tett lépéseket rendszeresen értékeli. A kiemelt projekt értékelésére és ismertetésére Magyarországon nemzetközi konferenciákat szervez. A projektgazda a projekt megvalósítása során eleget tesz a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek, és a kiemelt projektről, valamint a támogatásról az ott meghatározott módon és tartalommal információt nyújt. Ennek során betartja a „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” II.-es számú kommunikációs tervét, és az „Arculati Kézikönyv” előírásait. A projektgazda „C” típusú plakátot helyez el a projekt megvalósításának legfontosabb helyszínein. A projekt főbb céljai A kiemelt projekt elsődleges célja, hogy olyan szakmai-módszertani fejlesztést valósítson meg, amely lehetővé teszi az iskolán kívüli tehetségsegítés támogatásának egységes alapelvek és célok szerinti megvalósítását. A kiemelt projekt a TÁMOP-3.4.4/B komponensének, az „Iskolán kívüli tehetséggondozás” című konstrukciónak a megalapozását szolgálja. A kiemelt projekt egy olyan országos civil bázisú tehetségsegítő hálózat kialakítását tűzi ki célul, amely az oktatási folyamatban kidolgozott és az iskolán kívüli tehetségsegítő kezdeményezések

69


összekötésével és kibővítésével, a tehetséges fiatalok önszerveződésének támogatásával mind a szervezeti hatékonyság növelése révén, mind (különösképpen) a tehetség kibontása és hasznosulása révén a befektetett összeg nagyságrendekkel nagyobb megtérülését idézi elő. Ezzel a tehetségsegítő hálózattal biztosítható a tehetséges 5 gyermekek és fiatalok sajátos képességeinek kibontakoztatása, társadalmi hasznosulása és integrálása. Az országos tehetségsegítő hálózat kialakításával a létező tehetségsegítő formáknak képessé válnak arra, hogy: • segítsék az eltérő oktatási igényű, tehetséges fiatalok önszerveződését; • biztosítsák a tehetségsegítő lehetőségek megjelenését és elterjesztését a kistérségekbe, a hátrányos helyzetű régiókba és a hátrányos, valamint halmozottan hátrányos helyzetű tehetséges gyermekekhez és fiatalokhoz; • a tehetségsegítő hálózatba integrált, könnyen elérhető formákat teremtsenek a tehetséges fiatalok képességeinek hasznosulására; • működésükről, lehetőségeikről koncentráltan, hatékonyan adjanak hírt minden érdekelt számára; • mozgósítsák a helyi önkormányzati, civil és magán erőforrásokat a tehetségsegítés lehetőségeinek gazdagítására; • megteremtsék az átjárási lehetőségeket az egyes tehetségsegítő formák, a hazai és a határon túli magyar kezdeményezések között, és így elérjék azt, hogy minden gyermek és fiatal a tehetségének legmegfelelőbb támogatási formában részesüljön, ami a segítség hatékonyságának ugrásszerű növekedését idézi elő. A kiemelt projekt részcéljai: • a TÁMOP-3.4.4/B iskolán kívüli tehetségsegítő program szakmai-módszertani megalapozásához szükséges tudásbázis kialakítása; • a hazai és határon túli tehetségsegítő formák rendszerének megismerése, Magyarország és a környező országok magyarlakta területeinek tehetségsegítő térképének elkészítése; • az EU és más tehetségsegítésben kiemelkedő országok tehetségsegítő tapasztalatainak szervezett és rendezett formában történő feltárása és feldolgozása, a legjobb és legalkalmasabb módszerek differenciált hazai adaptálása; • a Tehetségpontok megalakításának és hálózatba szervezésének módszertani irányelveinek, segédanyagainak meghatározása, minden régióban Tehetségpont és kistérségi Tehetségpontok kialakítása; • a helyi tehetségsegítési formák disszeminációja és a helyi tehetségeket segítő kezdeményezések összefogásának ösztönzése; • magyar kezdeményezésű EU-Tehetségnapok megrendezése; • a helyi tehetségsegítő kezdeményezések koordinálását végző Tehetségsegítő Tanácsok működési irányelveinek kidolgozása, Tehetségsegítő Tanácsok megalakítása;

5

A „tehetséges” megjelölés nem valamely szűken vett kritérium (IQ-teszt, tanulmányi eredmények, tanulmányi versenyeken való helyezés vagy üzleti eredmény) alapján kiválasztott elitet jelöl. Tehetség lehet az is, aki nem képességeivel emelkedik ki, hanem kivételesen erős motivációjával által kiemelkedően teljesít. A motiváció ugyanakkor önmagában nem adhat jogot a tehetségsegítés egyre és egyre többet adó formáiba való bekerülésre. Az egyes szakmákban vagy szakterületeken a siker elérését a képességek rendkívül változatos keveréke biztosítja, így a tehetség szűk értelmezése és definíciója kirekesztő lehet és nem teszi lehetővé a hatékony tehetségsegítést. A hatékony tehetségsegítéshez elengedhetetlen az elért eredményen alapuló, szakmailag indokolt kritériumok alapján szakértők által történő, nyilvános és ellenőrizhető kiválasztási rendszer.

70


•

a hazai és a határon túli tehetségsegítés kapcsolattartási formáinak áttekintését követően a hatékonyan működő formák továbbfejlesztése, rendszerbe foglalása, és a határon túli magyar tehetségsegítő formák tapasztalatainak hazai elterjesztése; • azon közoktatásban szükséges tehetséggondozó formák feltárása és elemzése, amelyekhez kapcsolódóan jelenleg képzés nem elérhető az iskolai rendszerű oktatásban és e formák képzési tartalmának megalapozása az érintett szakterületekkel együttműködve; • a tehetséges fiatalok vezetői, innovációs, és menedzseri készségeit fejlesztő programok kialakítása, bevezetése, majd elterjesztése; • a kiemelten tehetséges fiatalok speciális igényeit kielégítő Tehetséghitel és Tehetség Rt. koncepcióinak kidolgozása; • a tehetségsegítő mozgalmakat támogató Tehetségbarátok Körének megalakítása; • a tehetségsegítés támogatását megkönnyítő Tehetségalap tervének kidolgozása; • a Tehetségbónusz program kidolgozása és bevezetése; • a fenti elemek mindegyikének folyamatos monitorozása, hazai és nemzetközi elterjesztése, kiemelt kommunikációja. A részcélok segítik azt, hogy a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Programjának nyílt pályázatai, és ez által az egész Integrált Tehetségsegítő Program elérje a kívánt és várt hatást és hatékonyság javulását. A részcélok mindegyike a tehetségsegítésben résztvevő egyéb szereplőkkel (így az OKM-mel és annak háttérintézményeivel, a tehetségsegítésben érintett köz- és felsőoktatási intézményekkel, a tehetségsegítés civil, egyházi, önkormányzati és kisközösségi formáival, stb.) együttműködésben valósul meg. A projekt outputjai Az alábbiakban mutatjuk be az általunk javasolt optimális alternatíva indikátor-jellegű outputjait. Mutató neve Magyarország tehetségtérképe a www.tehetsegpont.hu honlapon és kiadványokban A támogatott tehetségsegítő programokban részt vevő fiatalok száma Sikeres, új tehetségprogramok száma Tehetségsegítő programok példatárában szereplő „best practices”-ek száma Bemutatott jó gyakorlatok száma Létrejövő tehetségpontok száma Tehetségpontok akkreditációjához szükséges követelményrendszer alkalmazásának száma (akkreditációk) Tehetségsegítő Tanácsok működéséhez kidolgozott módszertan alapján működő Tanácsok száma Hazai és EU Tehetségnapok száma Tehetségsegítők képzéséhez szükséges szakmai dokumentációt felhasználó képző intézmények, szervezetek száma Tehetséges fiatalok vezetői, innovációs, és menedzseri készségeit fejlesztő program szakmai anyagai (módszertani kézikönyv) A Tehetségbónusz programban résztvevők száma A „Tehetségbarátok Köre” tagjainak a száma

71

Mértékegység

Minimális érték

Határidő

Db

1

2009.06.

Fő

20000

2011.11.

Db Db

100 10

2011.11. 2009.12.

Db Db Db

10 100 70

2009.06. 2011.11. 2008.12.

Db

20

2009.12.

Db Db

50 10

2011.09. 2009.12.

Db

1

2010.12.

Fő Fő

1000 1000

2011.11. 2011.11.


A projekt eredményeinek meghatározása A kiemelt projekt várt eredményeit a következőkben foglaljuk össze: 1. a hazai és határon túli tehetségsegítő formák rendszerének megismerésével elkészül Magyarország és a környező országok magyarlakta területeinek tehetségsegítő térképe; 2. szervezett és rendezett formában feltárásra és feldolgozásra kerülnek az EU és az Európán kívüli térségek legkiemelkedőbb tehetségsegítő tapasztalatai, javaslat születik ezek legjobbjainak és legalkalmasabbjainak differenciált hazai adaptálására; 3. megszületnek a Tehetségpontok megalakításának és hálózatba szervezésének módszertani irányelvei, segédanyagai, minden régióban kialakul működő Tehetségpont, sor kerül kistérségi Tehetségpontok kialakítására; 4. Tehetségnapok sorozata segíti a helyi tehetségsegítési formák ismertetése és a helyi tehetségeket segítő erők összefogásának szervezését; 5. sor kerül az első, majd további magyar kezdeményezésű EU-Tehetségnapok megrendezésére; 6. kidolgozásra kerülnek a helyi tehetségsegítő kezdeményezések koordinálását végző Tehetségsegítő Tanácsok működésének irányelvei, sor kerül a Tehetségsegítő Tanácsok megalakítására; 7. áttekintésre kerülnek a hazai és a határon túli tehetségsegítés kapcsolattartási formái, és sor kerül e formák leghatékonyabbjainak továbbfejlesztésére, rendszerbe foglalására, és a határon túli magyar tehetségsegítő formák tapasztalatainak hazai elterjesztésére3; 8. feltárásra és elemzése kerülnek a közoktatásban szükséges azon tehetséggondozó formák, amelyek kielégítő képzése jelenleg nem valósult még meg, terv születik e formák képzési anyagainak kidolgozására; 9. kialakításra kerül a tehetséges fiatalok vezetői, innovációs, és menedzseri készségeit fejlesztő program és sor kerül bevezetésére, majd elterjesztésére; 10. sor kerül a kiemelten tehetséges fiatalok speciális igényeit kielégítő Tehetséghitel és Tehetség Rt. konstrukciók kidolgozására; 11. megalakul a tehetségsegítő mozgalmakat támogató Tehetségbarátok Köre; 12. kidolgozásra kerül a tehetségsegítés támogatását megkönnyítő Tehetségalap terve; 13. kidolgozásra és bevezetésre kerül a Tehetségbónusz program, amely egy virtuális pénzt alkalmaz a tehetség fejlesztésében és ennek segítésében való aktív részvétel honorálására; 14. a fenti elemek mindegyikének megvalósul a folyamatos monitorozása, hazai és EU elterjesztése, kiemelt kommunikációja. A kiemelt projekt fenti eredményeinek hatásaként egy olyan országos tehetségsegítő hálózat alakul ki, amely megsokszorozza a már meglévő, igen magas színvonalú tehetségsegítő kezdeményezések hatékonyságát. A hálózat kialakításával a létező tehetségsegítő formák képessé válnak arra, hogy 1. működésükről, lehetőségeikről koncentráltan, hatékonyan adjanak hírt minden érdekelt számára mind az interneten, mind kiadványok formájában, mind pedig a Tehetségpontokban megvalósuló személyes tanácsadással; 2. biztosítsák a tehetségsegítő lehetőségek eljutását a kistérségekbe, a hátrányos helyzetű régiókba és rétegekhez mind Tehetségpontok, mind Tehetségnapok révén, mind pedig egy országos támogatói kör kialakításával; 3. az eddigi eszközökkel és a Tehetségbarátok Köre, a Tehetséghitel, Tehetség Rt. és Tehetségalap új eszközeivel mozgósítsák a helyi önkormányzati, civil és magán erőforrásokat a tehetségsegítés lehetőségeinek gazdagítására és a kiemelten tehetséges fiatalok speciális igényeinek kielégítésére;

72


4.

5.

6. 7.

a létező hazai, határon túli magyar és más EU tagállambeli formák összekapcsolásával és új formák megteremtésével megteremtsék az átjárási lehetőségeket az egyes formák között, és így elérjék azt, hogy minden tehetséges fiatal a tehetségének legmegfelelőbb támogatási formában részesüljön, ami a segítség elosztásában átláthatóságot, esélyegyenlőséget és kiszámíthatóságot teremt, valamint a támogatás hatékonyságának ugrásszerű növekedését idézi elő 6; a Tehetségpontok és a többszintű Tehetségsegítő Tanácsok kialakításával a tehetségsegítés koordinálásának és irányításának egy olyan országos szakmai és támogató szervezetrendszere alakuljon ki, amely a kiemelt projekt befejeződése után is biztosítja a tehetségsegítés civil és állami feladatainak koordinálását; a fiatalok önszerveződése, kölcsönös segítő rendszerük és a hasznosulást segítő kapcsolatrendszereik kialakítása révén megteremtődjenek a tehetséges fiatalok társadalmi felelősségvállalását és képességeinek hasznosulását segítő keretek; kialakuljon a hatékony és sikeres tehetségsegítő kezdeményezéseknek egy olyan adatbankja és módszertana, amelyet példaként ajánlatunk az EU más országai felé.

A projekttel összefüggő OP intézkedések A TÁMOP-3.4.4/A OP konstrukciónak megfelelő kiemelt projekt elsődleges célja, hogy olyan szakmai-módszertani fejlesztést valósítson meg, amely lehetővé teszi az iskolán kívüli tehetségsegítés támogatásának egységes alapelvek és célok szerinti megvalósítását. A kiemelt projekt a TÁMOP-3.4.4/B komponensének, az Iskolán kívüli tehetséggondozás című konstrukciónak megalapozását szolgálja. A fentieken túlmenően a kiemelt projekt során tervezett tevékenységek az alábbi TÁMOP konstrukciók programelemeihez kapcsolódnak: • TÁMOP 3.3.5. Civil részvétel erősítése az oktatási diszkrimináció elleni fellépés és a tanulók iskolai sikerességének támogatása érdekében (A komponens: Tanoda programok támogatása): a Tanoda program tehetséggondozási elemeit a jelen projekt koordinálni fogja a tehetséggondozás esélyegyenlőségét biztosító program-elemekkel, így a hátrányos helyzetűek és a roma fiatalok tehetséggondozásának speciális feltételeit megteremtő tevékenységgel. • TÁMOP 3.4.3. Iskolai tehetséggondozás: a közoktatási tehetségsegítő programmal a jelen kiemelt projekt három részterületen fog együttműködni: o koordinálja a két projektnek a tehetség ígéretek felkutatásához és komplex fejlesztéséhez kidolgozott programelemeivel kapcsolatban az átfedések elkerülése végett tervezett tevékenységeit és megteremti a szinergiákat a két projekt között; o a tanulmányi versenyeken és egyéb megmérettetési alkalmakon kitűnt fiatalokat bekapcsolja a tehetségsegítés általános folyamatába; o koordinálja a két projektnek a tehetséges fiatalok által elért eredmények hasznosítására tett lépéseit. • TÁMOP 4.1.1. Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban: az egyetemi karrier-tanácsadó tevékenységnek a tehetséggondozásra való kiterjesztése során a projekt biztosítja a szakmai hátteret és a hálózatos segítséget. • TÁMOP 4.1.2. Tartalomfejlesztés, képzők képzése különös tekintettel a matematikai, műszaki, informatikai és természettudományi képzésekre és azok fejlesztésére: a projekt keretén belül induló tanulmányi és tehetséggondozó versenyeken kitűnt fiatalokat a projekt bekapcsolja a tehetséggondozás általános folyamatába.

6


73


•

•

TÁMOP 4.2.3. A tudományos eredmények elismerése és disszeminációja: a jelen projekt a tudományos eredmények disszeminációja során az alábbi elemekkel fog, együttműködést kialakítani: o az innováció menedzsment tananyagának kidolgozásában megjelenő tartalmi elemeket a projekt felhasználja a tehetséges fiatalok hasonló képzéseinek kialakításában; o az önszerveződő tudományos tevékenységhez kapcsolódó kezdeményezések támogatását, és a szakkollégiumi programok támogatását a jelen projekt koordinálni fogja a tehetséges fiatalok önszerveződésére kidolgozott programmal. TÁMOP 4.2.4. Nemzeti Kiválóság Program -- Eötvös Loránd Tudásbefektetési Program: a Nemzeti Kiválóság Program -- Eötvös Loránd Tudásbefektetési Program esetén a jelen projekt bekapcsolja a program kedvezményezettjeit mind a tehetséggondozók, mind pedig a tehetséges fiatalok hálózataiba és segíti a Nemzeti Kiválóság Program -- Eötvös Loránd Tudásbefektetési Program által támogatott fiatalok önszerveződését, valamint eredményeik hasznosulását. A Nemzeti Kiválóság Program -Eötvös Loránd Tudásbefektetési Program támogatásainak megítélésekor biztosítani kell majd a TÁMOP 3.4.4 konstrukcióban bevonásra került tehetséges fiatalok életpályájának nyomon követését.

A teljes projektköltség és a támogatási igény megjelölése A kiemelt projekt teljes költsége 2008 és 2011 között 698.000.088 Ft. A projekt a tervezési útmutatóval összhangban 100%-ban vissza nem térítendő támogatású finanszírozásban képzelhető el. Az általunk javasolt, optimális alternatíva esetén a fenntarthatóság feltételrendszere a 698 mFt-os „befektetés” hosszú távú jövedelmezőségét és megtérülését eredményezi. 1.2. A projekt helyszíne és indokoltsága

A projekt helyszínének megjelölése A kiemelt projekt Magyarország egész területén valósul meg. Különösen nagy figyelmet fogunk fordítani a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben található leghátrányosabb helyzetű kistérségekre (3. melléklet), hátrányosabb helyzetű kistérségekre (4. melléklet), és leghátrányosabb kistérségek közé nem tartozó, leghátrányosabb helyzetű településekre (5. melléklet). A projekt által érintett földrajzi és szakmai területek megjelölése A kiemelt projekt hatásterülete az ország egésze, a határon túli magyarság által lakott ausztriai, horvátországi, romániai, szerbiai, szlovákiai, szlovéniai és ukrajnai területek, valamint a projekt eredményeit adaptáló EU tagországok. A fentieket kiegészítik mindazon országok amelyek az EU-n kívül esnek, de amelyek adaptálni kívánják a projekt bármely eredményét. Azon probléma és stratégia megjelölése, amely a projekt indokoltságának alapját képezi A projekt leginkább az oktatási szakterülethez tartozik, de az Új Magyarország Fejlesztési Terv három operatív programjával (a gazdaságfejlesztési, a társadalmi megújulás, és a társadalmi infrastruktúra operatív programokkal) mind szoros összefüggésben áll. A kisgyermekkori képességfelmérés a „Legyen Jobb a Gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia fontos része. E képességfelmérés jól illeszkedik a tehetségek megtalálásának és segítésének kezdeti folyamatához. A kiemelt projekt a Nemzeti Sportstratégiával és az Új Tudás --

74


Műveltséget Mindenkinek Programmal összhangban valósul meg. A projekt szinergiát teremt az 1k. mellékletként becsatolt 78/2008. (VI. 13.) OGY határozat által előírt, kidolgozás alatt álló Nemzeti Tehetség Programmal, valamint a szintén kidolgozás alatt álló Nemzeti Ifjúsági Stratégiával. A projekt a következő alap-problémára ad választ: Magyarország a tehetségek segítése terén nagy hagyományokkal rendelkezik. A tehetségsegítő programok azonban sokszor nem jutnak el az érintettekhez. A változatos tehetségsegítő kezdeményezések együttműködése ma még eseti, és zömében személyes kapcsolatokon alapul. Nincs meg a tehetségsegítő kezdeményezések hatékonyságának a sajátosságaikat figyelembe vevő komplex értékelő rendszere. Nagyon kevés esetben valósul meg a tehetséges fiatalok önszerveződése, a társadalom felé forduló felelősségvállalása. A tehetségsegítő szándékoknak ma még csak egy tört része lett feltárva, és egy még ennél is kisebb része hasznosul. Különösen nagy tartalékok vannak a helyi, térségi tehetségsegítési formák és lehetőségek kibontakoztatása és integrálása terén. 1.3. A projektgazda és partnerei bemutatása

A projektgazda és a partnereinek megjelölése A TÁMOP-3.4.4/A/08 tervezési felhívásban megjelölt projektgazda neve: Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége; postacíme: 1054 Budapest, Szemere u. 21.; Jogi státusza: közhasznú egyesület; statisztikai száma: 18191822-9133-529-01. A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (a továbbiakban: Szövetség) az 1043/2006. (IV. 19.) Korm. határozattal támogatott Nemzeti Tehetségsegítő Tanács jogi formáját képező, a Fővárosi Bíróságon 12.192 számon bejegyzett közhasznú egyesület. A Szövetség (www.tehetsegpont.hu) olyan, kizárólag jogi személyiséggel rendelkező tagokkal bíró szervezet, amely nyitott, és az Szövetségnek az 1f mellékletben becsatolt Alapszabálya szerinti, EU-konform (a European Council of High Ability ajánlásainak megfelelő) kritériumrendszer alapján magában foglalja a hazai és határon túli magyar tehetségsegítő szervezetek legnagyobb (sok esetben évtizedes, sőt évszázados) tehetségsegítő hagyományokkal rendelkező tagjait. A Szövetség és a Tanács az 1g mellékeltben becsatolt Alkalmassági és Fegyelmi Szabályzata alapján a fenti kritériumrendszer érvényesülését évente rendszeresen áttekinti, így tagjai szintjén egy folyamatos minőségbiztosítási rendszert dolgozott ki, és tart életben. A Szövetség tagszervezetei (2009. január 15.-i állapot) A szervezet neve A képviselő személy neve 1. Amőba Alapítvány Bereczki Kinga (Sepsiszentgyörgy, Erdély) 2. Arany János Tehetséggondozó Veres Pál Program Intézményeinek Egyesülete 3. Aranyelme Egyesület Szűcs Imre Lóránt 4. Bethlen Gábor Alapítvány Dvoracsek Ágoston (Nagyenyed) 5. Bolyai Műhely Alapítvány Havass Miklós 6. Bolyai Farkas Alapítvány a Gajda Attila Magyarul Tanuló Tehetségekért (Zenta, Vajdaság) 7. Csányi Sándor Alapítvány a Fuszek Csilla Gyermekekért

75

Email-cím [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]


TAGSZERVEZETEK (folytatás) A szervezet neve A képviselő személy neve 8. Junior Tudományos Diákkör Kis Albert 9. Katolikus Pedagógiai, Szervezési és Bajzák Erzsébet M. Eszter Továbbképzési Intézet 10. Kocka Kör Egyesület (Debrecen) Mező Ferenc 11. Kutató Diákok Országos Szövetsége Révész Tamás 12. Kutató Diákokért Alapítvány Csermely Péter 13. Kutató Tanárok Országos Fodor Erika Szövetsége 14. Logos Alapítvány (kistérségi Rajnai Gábor iskolák) 15. Magyar Innovációs Alapítvány Závodszky Péter 16. Magyar Innovációs Szövetség Szabó Gábor 17. Magyar Tehetséggondozó Társaság Balogh László 18. MATFUND Középiskolai Oláh Vera Matematikai és Fizikai Alapítvány 19. Nyilas Misi Tehetségtámogató Somai József Egyesület 20. Romániai Magyar Pedagógusok Szász Zoltán Szövetsége 21. Szlovákiai Magyar Pedagógusok Pék László Szövetsége 22. Talentum Műhely Győri Kistérségi Mentler Mariann Pedagógiai és Gyermekpszichológiai Szolgáltató Központ 23. Vajdasági Magyar Pedagógusok Muhi Béla Egyesülete (Géniusz Mozgalom) Jogi személyiséggel nem rendelkező, pártoló tagok: A szervezet neve A képviselő személy neve 24. Országos Tudományos Diákköri Réti Gabriella Tanács 25. Tehetségpártolók Baráti Köre Szendrő Péter

Email-cím [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

[email protected] Email-cím [email protected] [email protected]

PARTNERSZERVEZETEK • A Szövetség 2009 januárjában 143 partner-szervezettel rendelkezett, amelyek aktuális listája itt található: http://www.tehetsegpont.hu/96-11600.php • A Szövetség 2009 januárjában ezen felül még további 607 tehetségsegítő önkormányzati, egyházi és civil szervezetet tartott nyilván. A Szövetség a projekt megvalósításában együttműködik a szakminisztériummal és annak háttérintézményeivel, valamint a tehetségsegítésben érintett köz- és felsőoktatási intézményekkel, az Arany János Tehetséggondozó Programmal és az Útravaló Programmal, valamint a TÁMOP más, tehetséggondozással kapcsolatos programjaival és a tehetségsegítés eddigi hazai intézményi, civil, egyházi, önkormányzati és kisközösségi, egyéni formával. A projektgazda és a partnerei tevékenységének általános bemutatása A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége azokat a magyarországi és határon túli magyar civil szervezeteket tömöríti, amelyek a legnagyobb hagyományokkal, valamint a legkiterjedtebb működési területtel rendelkeznek a magyar tehetségsegítő szervezetek közül. E szervezetek alapító okiratában kiemelt helyen szerepel a tehetségsegítés, a szervezeteknek a Szövetség munkájában részt vevő teljes állású, részfoglalkoztatású és önkéntes munkatársai a tehetségsegítés elkötelezett, sok esetben nemzetközi hírű szakemberei, akik e tevékenységet sok éve (számos esetben több évtizede) küldetéstudattal, hivatásukként végzik. A Szövetség a

76


tehetséggondozás legfontosabb (az igen szigorú és folyamatosan monitorozott EU-s kritériumrendszernek megfelelő) civil ernyőszervezeteit tömöríti, és ezen kívül több száz, a területen dolgozó civil szerveződéssel áll kapcsolatban: TOVÁBBI ADATOK • A Szövetség tagszervezeteinek részletes ismertetését ld. itt: http://www.tehetsegpont.hu/96-11595.php • A tagszervezeteket képviselő tagok életrajzait ld. A 2c mellékletekben, illetve itt: http://www.tehetsegpont.hu/96-11592.php A Szövetség munkájában több tízezer, a tehetséggondozásban értékes és változatos tapasztalattal rendelkező szakembert tud megmozgatni. Ez az óriási létszám szükséges ahhoz, hogy a tehetséges fiatalok kellő segítséget kapjanak, hiszen minden tehetséges fiatal egy egyedi történet, aki egyedi segítséget igényel. A Szövetségen kívül nincs Magyarországon olyan szervezet, amelyik a tehetségsegítésben akár csak hasonló nagyságrendű tapasztalatot felmutatni lenne képes. A Szövetség által integrált nemzeti tehetségsegítő potenciál szervezettségét és összefogását tekintve már ma is példa nélküli az EU-ban.

77


2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. A PROJEKT GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI HÁTTERÉNEK BEMUTATÁSA

2.1.1. A tehetség fogalma

A tehetséget leíró elméletekből sokféle látott napvilágot, ma legáltalánosabban a Renzulli-féle az elfogadott. Ez a modell négy összetevőjét emeli ki a tehetségnek: • átlag feletti általános képességek, • átlagot meghaladó speciális képességek, • kreativitás és • a feladat iránti elkötelezettség. Az átlag feletti általános képességek közé tartozik például a magas szintű elvont gondolkodás, fejlett anyanyelvi képességek, jó memória, hatékony információfeldolgozási stratégiák stb. Ezek szerepe természetesen más és más az egyes speciális tehetség-területeken. A speciális képességek adják meg a jellegzetességét a tehetségnek. Ezekből rendkívül sokféle van, a Gardnerféle csoportosítás általánosan elfogadott. E szerint hétféle speciális képességcsoport különíthető el: nyelvi, zenei, matematikai-logikai, vizuális-téri, testi-mozgásos, szociális-interperszonális, intraperszonális. Ezek a speciális tehetségfejlesztéshez kiindulási alapként szolgálnak. Az alábbi ábrán bemutatott Piirto-modell még differenciáltabban jelzi a tehetség fajtáit.

A kreativitás is több elemből épül fel: originalitás, flexibilitás, fluencia, problémaérzékenység stb. Ez az összetevő is meghatározó a tehetség funkcionálásában, hiszen a tehetségre egyebek között éppen az a jellemző, hogy problémahelyzetekben új megoldásokat talál, s ez kreatív képességek nélkül elképzelhetetlen. A feladat iránti elkötelezettség olyan személyiség-tényezőket foglal magába, amelyek a magas-szintű teljesítményhez az energiát biztosítják: érdeklődés, versenyszellem, kitartás, emocionális stabilitás stb. Az előzőekben ismertetett általános és speciális képességek bármilyen magas szintre is fejlődhetnek, e háttértényezők kellő fejlettsége nélkül nem jöhet létre magas szintű teljesítmény.

Tehetségesnek tehát azok tekinthetők, akik – a négy fenti összetevő ötvözeteként értelmezett – kiváló adottságaik alapján magas szintű teljesítményre képesek az élet bármely tevékenységi területén. Az előzőekben leírt tehetség-összetevőket nem készen kapjuk születésünk által, ezek hosszas fejlesztő munka eredményeként számottevően tovább formálódhatnak, fejlődhetnek. E fejlődési folyamatban a család, az iskola, a társak és a társadalom többi szereplőjének a

78


befolyása meghatározó jelentőségű. E sokrétű kölcsönhatásokat írják le a Gagné-, a RenzulliMönks- vagy a Czeizel-féle modellek. A tehetség a fentiekből következően sok esetben akár hosszú ideig is rejtve maradhat. A tehetséges fiatal igen sokszor önmaga is elrejti tehetségét, hogy a közösség különlegessége miatt ne vesse ki magából. Sokszor a tehetség egy bizonyos területen megjelenő, kivételesen magas szintje mellé egy másik területen olyan nagy hátrány társul (például kommunikációképtelen matematika-zseni), amely a mégoly kivételes tehetség felismerését is megnehezíti. Mindebből fakadóan soha nem tudhatjuk, hogy a látszólag nem tehetséges ember nem hordoz-e zárt, eddig még fel nem ismert tehetség-tartalmakat. Így igazat kell adni annak a kijelentésnek, amely szerint „Mindenki tehetséges lehet”. Senkinél és a halálig bezárólag semmilyen életkorban sem lehetünk biztosak abban, hogy valaki tehetségtelen. Ugyanakkor a tehetség mértékének eloszlása nem egyenletes. Az átlagon felüli képességekkel megáldott fiatalok aránya akár a társadalom 20-25 százalékát is elérheti, de a kivételes képességekkel rendelkezők a társadalom 1-2 százalékát teszik ki csupán. A rendkívüli képességekkel rendelkező zseni nagyon ritkán előforduló kincs. A kivételes képességeknek nyilvánvalóan kivételes lehetőségek kellenek. Az a tehetségsegítés azonban, amelyik különösen az életkor korai szakaszában csalhatatlanul kiválasztja a kivételes tehetségeket, és a többiekkel nem törődve egy elzárt kasztot, elitet képez belőlük, nemcsak morálisan vállalhatatlan, hanem szakmailag is hibás. A jó tehetségsegítés piramis-jellegű, amely az egyre kivételesebb képességű fiataloknak egyre kivételesebb lehetőségeket biztosít, de nyitva hagyja a piramis különböző lépcsőfokai között az átjárást, és ezzel a tehetségsegítő folyamatban résztvevő minden fiatalt egyre fokozódó teljesítményre és elkötelezettségre sarkallja. A tehetségsegítés tehát nem ellentéte és nem ellentételezése a hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel és fiatalokkal való kiemelt törődésnek, hiszen a két csoport nyilvánvalóan átfed egymással. A tehetségsegítésben egyszerre kell tudni érvényesíteni a tehetséges, de hátrányos helyzetű fiatal esélyeinek kompenzálását, és (az eredeti helyzetétől függetlenül) az átlagon felüli, kiemelkedő vagy rendkívüli képességű fiatal tehetségéhez méltó, annak megfelelő kiemelt segítését. 2.1.2. A tehetségek segítésének alapvető normái és követelményei

A hazai és külföldi tehetségsegítő programok eddigi tapasztalatai alapján a tehetségek segítésének, a tehetségsegítő programoknak az alábbi alapvető normái és követelményei fogalmazhatóak meg: 1. Értékőrzés: az oktatási intézmények, az állami, önkormányzati, egyházi és civil tehetségsegítő programok számos olyan kiváló hagyományt teremtettek, amelyek megőrzése rendkívül fontos feladat. A tehetségsegítés évtizedes távlatokat ölel át. A sikeres programokban megőrzött hagyományok elsorvadni engedése, vagy még inkább: meggondolatlan átrendezése kibontakozóban lévő életpályák sokaságának fejlődését törheti meg. 2. Sokszínűség: a tehetségsegítésnek sehol sem született egyedül üdvözítő programja. A tehetség rendkívül sokrétű, így fejlesztése változatos programokat igényel. További sokszínűség adódik a tehetséges fiatal életkorából, kulturális, társadalmi hátteréből, tehetségének, elkötelezettségének, motivációjának mértékéből. A tehetségsegítő programok sokszínűsége tehát nemcsak a programrendszernek a változó körülmények közötti túlélése szempontjából érték, hanem e nélkül a tehetséges fiatalok fogadása, és

79


3.

4.

5.

6.

7.

fejlődési szakaszaiknak megfelelő változatos segítése el sem képzelhető. A tehetségsegítő programok esetén tehát az uniformizálás nemhogy nem növeli a hatékonyságot, hanem éppen ellenkezőleg: a programrendszer elértéktelenedéséhez vezet. Így, paradox módon, a tehetségek segítésében a hatékonyság csak a sokféle, és ezért sok esetben apró – emiatt magas fajlagos költségigényű – programra áldozott többletforrásokkal érhető el. Esélyegyenlőség: a tehetségsegítő programokhoz való hozzáférés esélyeinek egyenlőségét, a programokba való bekerülés kritériumainak nyilvánosságát, a bekerülés folyamatának ellenőrizhetőségét biztosítani kell. Kiemelten fontos a programok elérhetőségében a területi egyenlőség megteremtése. Különös figyelmet kell fordítani a hátrányos, és halmozottan hátrányos helyzetűek, a roma származásúak és a hátrányos helyzetű kistérségekben élő tehetséges fiatalok bevonására a tehetségsegítő programokba. Folyamatosság és átjárhatóság: a tehetségsegítés az életpálya jelentős részére kiterjedő hosszú folyamat. E közben a tehetséges fiatal igényei (tehetsége kibontakozásával, életkorának növekedésével és életkörülményeinek más változásaival párhuzamosan) folyamatosan változnak, amelyek egy idő után sok esetben más jellegű tehetségsegítő programban való részvételét teszik indokolttá. Igen sok fiatal sok speciális tehetséget őriz magában egymással párhuzamosan. Annak az eldöntése, hogy mely tehetségfajta érdemes a leginkább a fejlesztésre sokszor több programban való (optimálisan egymás utáni) részvételt is feltételez. Különös figyelmet kell fordítani az egyik tehetségsegítő programból a másikba való átkerülésre az életszakasz-határokon (pl. óvoda-iskola, általános iskola-középiskola, középiskola-felsőoktatás, iskola-munkahely átmenetek), valamint a lakóhely változtatások során. Meg kell teremteni a különböző tehetségsegítőterületek (pl. tudomány, mesterségek, művészetek, sport) az eddigieknél sokkal erőteljesebb koordinációját. Kiválasztás-kiválasztódás és önfejlesztés: a tehetséges fiatalokra, különösen koragyermekkorban, a környezetük figyel fel, és tehetségük kibontakozásához többletlehetőségeket biztosít. Ugyanakkor az életkor előrehaladásával mind fontosabbá válik a tehetséges fiatal elkötelezettsége, motivációja a saját tehetségének kibontakoztatásában. A felnőttkorhoz közeledvén a tehetségsegítés egyre inkább a tehetségsegítő és a tehetséges fiatal szövetségévé válik, amelyben a tehetségsegítő annak arányában nyitja meg az új és új lehetőségeket, amennyire azt a tehetséges fiatal fejlődése igényli. Így a kezdeti kiválasztást egyre inkább a tehetséges fiatal által kivívott kiválasztódás váltja fel. Hatékonyság, fokozatosság, tehetség-piramis: A tehetség különböző mértéke különböző tartalmú és intenzitású fejlesztést igényel. Ugyanakkor a folyamat kezdeti szakaszában sokszor nem ítélhető meg, hogy az adott fiatal csak valamivel az átlag feletti, kivételes, vagy egyenesen zseniális képességekkel rendelkezik. Emiatt egy jó tehetségsegítő programnak állandóan lehetőséget kell biztosítania az egyre intenzívebb (az egyre jobb képességűek számára igazán hatékony, és emiatt egyre drágább) programfajtákba való bekerülésre, de – tartós alulteljesítés esetén – meg kell adnia az adott programból, illetve a program adott szintjéből való kimaradás a résztvevő addigi teljesítményét elismerő, őt nem megalázó formáit is. Felelősség és társadalmi felelősségvállalás: a tehetség olyan adomány, amely hordozójának fokozott felelősségét igényli. A tehetséges fiatal felelőssége tetten érhető abban is, hogy élete alakulása nem csak a saját magánügye, hiszen fejlődésének elősegítéséhez a társadalom anyagi és emberi erőforrásainak az átlagosnál jóval nagyobb részét mozgósította. Az értékeinek kibontása során a tehetséges fiatal és a tehetségsegítő között megkötött egyezség, az önfejlesztés a tehetséges fiataltól sok lemondást követel. A tehetséges fiatal felelősségének második lépcsőfoka a tehetségének kibontakozása után, a tehetségével kivívott siker esetén jön el. A társadalmi felelősségét felismerő tehetség a

80


következő generáció tehetségeinek útját egyengető, őket kivételes képességeivel kivételes módon segítő ember. 8. Hasznosulás: a tehetség különleges mértékű, különleges összetételű, különleges irányú adottságokat jelent. Hasznosítása az addigi formák újragondolását, sok esetben vadonatúj formák megalkotását igényli. Közös felelősségünk és egyben esélyünk, hogy e tehetséghasznosító formák kialakítására Magyarországon vagy a világ más tájain nyílik jobban esély. A tehetség különleges, ezért mobilitása is sokszor az átlagot meghaladó. Az új megoldásokat az eddigieknél sokkal jobban befogadó társadalmi környezetet kell, hogy teremtsünk ahhoz, hogy ne csak jelszó maradjon: „Magyarország hazahívja a tehetségeit!” 9. A tehetségsegítők megbecsülése: a tehetségeket segítők áldozatkész, önfeláldozó emberek. A tehetségnek a munkájuk nyomán történő kibomlása mással nem pótolható, a tehetségsegítőt is fejlesztő élményéért sok esetben erőn felüli, családjukat, egészségüket veszélyeztető mennyiségű és intenzitású munkát vállalnak. Emiatt a tehetségeket segítők fokozott megbecsülése, védelme, kiégésük elkerülése legalább olyan fontos, mint a tehetségek segítése. 10. Fenntarthatóság és társadalmi támogatottság: a tehetségek segítésének a tehetségsegítő programok által nem megadható, apró mozzanatok sok esetben a legfontosabb elemei. Ezek a mozzanatok igen sokszor egy tehetségsegítéssel nem „főállásban” foglalkozó szülő, tanár, vagy ismerős útbaigazító, bíztató példája, szavai és tettei. És fordítva: semmilyen tehetségsegítés nem képes kompenzálni a család, vagy a szűk baráti, iskolai környezet teljesítmény-ellenes, igényesség-ellenes, minőség-ellenes alapállását. A tehetségsegítés társadalmi támogatottságának kérdése emiatt sok más programnál is fontosabb eleme a folyamat fenntarthatóságának, sikerének. 2.1.3. A tehetségsegítésben rejlő lehetőségek – nemzetközi összehasonlításban

A tehetségsegítésben rejlő legfontosabb lehetőségek a következők: 1. A rejtett tehetségsegítő kapacitások felszínre hozása: az országban örvendetesen széles körben meglévő tehetségsegítő szándékoknak ma még csak egy tört része lett feltárva, és egy még ennél is kisebb része hasznosul. Különösen nagy tartalékok vannak a helyi, térségi tehetségsegítési formák és lehetőségek kibontakoztatása terén. A tehetségeket segítő, ma még rejtett, szándékok jelentős része a határokon túl élő magyarság soraiban lelhető fel. Igen sokat tudunk tanulni a határokon túli magyar tehetségsegítő szervezetektől, és sok tartalék van a hazánkkal nem szomszédos országokban élő magyarok tehetségekért kifejezésre jutó segítségében, áldozatvállalásában. 2. Az integráció hatékonyság növelő hatása: a tehetségsegítő kezdeményezéseknek az önállóságuk és sokszínűségük megtartásával történő integrálása a hatékonyság ugrásszerű növekedéséhez vezethet el. Az integráció az életszakasz-határokon jelenleg megfigyelhető lemorzsolódást nagymértékben képes visszaszorítani. Ez integrált rendszerben a versenyeken kitűnt diákok szinte törvényszerűen egy sokkal hatékonyabb, új fejlődési szakaszba kerülnek. 3. A területi hálózat-képzés hatékonyság növelő hatása: a tehetségsegítő lehetőségekről hírt adó helyi információs pontok (Tehetségpontok) rendszerének kiépítése és a rendszer hálózatos működése a tehetségsegítésből ma még kimaradók (különösen a hátrányos helyzetű térségekben élők és a romák) az önfejlesztő folyamatba való bekapcsolásához vezethet el. 4. A szakmai színvonal emeléséből fakadó növekedés: a tehetségsegítő-képzés mind a pedagógusok, mind pedig a helyi közösségi élet csomópontjaiban lévők (így például az egyházak tevékenységében résztvevők, a közművelődésben dolgozók, a szociális

81


munkások, a védőnők, stb.) esetén nemcsak a tehetséges fiatalok jobb segítését, hanem a felismert tehetségek számának nagymértékű növekedését is eredményezi. 5. A tehetséges fiatalok önszerveződésének hatása itthon maradásukra: az eddigi tapasztalatok is mutatják, hogy a tehetséges fiatalok külföldi tartózkodása utáni hazatérésének esélyét nagymértékben növeli az, ha itthon egy szorosan kötődő baráti társaságuk alakult ki. Mivel a tehetséges fiatal különleges, és ezért is sokszor magának való, a tehetséges fiatalok baráti társasága igen sokszor nem jön létre akkor, ha a tehetséges fiatal nem tud rendszeres kapcsolatot kiépíteni hasonlóan tehetséges társaival. 6. A tehetség hasznosulásából fakadó sokrétű gazdasági haszon: a tehetség hasznosulása a tehetségek sikeres életútjának egyik jelenlegi szűk keresztmetszete. A hasznosulás zökkenő-mentesebbé tétele a tehetség kifejlesztése során felhalmozott érték ugrásszerű megtérülését hozhatja el, és számottevően segítheti azt, hogy a tehetséges fiatal ne külföldön hasznosítsa azt a tudást, amelyet idehaza kapott. Fontos itt megjegyezni, hogy a számottevő közvetlen és közvetett haszon a tehetség minden fajtája esetén jelentkezik, így például a tudományos-innovatív, a mesterségbeli, a művészi és a sport tehetségben egyaránt. Magyarország jó alapokkal és hagyományokkal rendelkezik a tehetségsegítés változatos, magas szakmai színvonalú és innovatív formáinak kifejlesztése terén. E hagyományoknak egy hatékony rendszerbe szerveződése esetén az ország tehetségsegítésének sok eleme adaptálható és követendő példa lehet az EU számos tagországa számára. A tehetségek segítésének fejlesztése a közvetlen hazai és az adaptációból fakadó nemzetközi lehetőségek mellett közvetetten számos olyan folyamatot tud befolyásolni, amelyek hosszú távon máshogy el nem érhető lehetőségeket nyitnak meg. Ezek közül a legfontosabbak a következők. 1. Együttműködés, társadalmi összefogás: a tehetségek segítése számtalan olyan társadalmi kapcsolatot generál, amely keresztbe köti a társadalom olyan csoportjait, amelyek a tehetséges fiatal segítésének célja nélkül egymással soha nem kerültek volna kapcsolatba. A kapcsolati hálózatok szokatlan irányokba történő bővülése sok, korábban nem megvalósuló együttműködés és összefogás előtt nyithatja meg az utat. Ehhez hozzájárul a tehetségsegítést szolgáló civil mozgalmak elterjedése, a tehetségsegítésben részt vállaló szerveződések közötti gazdag, és számos elemében ugyancsak nem szokványos kapcsolatrendszer kiépülése. 2. Szociális tőke: Tehetségeket csak tehetséggel lehet segíteni. A tehetségsegítés színvonalas formái tehát kreatív megoldásokat kell, hogy kifejlesszenek. Ezek az új megoldások számottevő társadalmi innovativitást mozgósítanak, amelynek elemei az előző pontban említett horizontális, nem szokványos kapcsolatrendszerek kiépülésével a társadalmi tőkét számottevően növelik. 3. Gazdaságélénkítés: a tehetségek fokozott megjelenése a gazdasági életben már munkavállalóként is, de főként új gazdasági szereplőként rákényszeríti a gazdaság addigi szereplőit szerepük, feladatvállalásuk újragondolására, és az új, kreatív megoldások fokozott alkalmazására. 4. Oktatásfejlesztés: a tehetségek nagyobb mértékű jelentkezése, felszínre kerülése az oktatási rendszerben kikényszeríti a kompetencia centrikus oktatás és különösen az egyénre szabott, kreatív, innovatív oktatási formák terjedését. 5. Országimázs, tőkebehozatal: a Magyarország számára különösen értékes, nagy hozzáadott értékkel jellemezhető tőkebefektetések egyre fokozódó mértékben igénylik a különlegesen magas színvonalon képzett munkaerőt, a tehetségeket. A tehetségsegítés

82


tehát kedvező módon befolyásolhatja az idetelepülő, addicionális munkahelyeket is teremtő tőkebefektetések mértékét és szerkezetét. 2.1.4. Erőforrás térkép

Az alábbi ábra összefoglalóan ábrázolja a projekt megvalósításában résztvevő szervezetcsoportokat, és vázlatosan feltünteti a tehetségsegítés tematikus irányait és korcsoportjait.

A tehetségsegítés erőforrás-térképe ma még rendkívül hiányos. Messze nem tartalmaz minden résztvevőt, nem tartalmazza a résztvevők területi eloszlását és működési területük (hatókörük) nagyságát. Ma még kevés rendszerbefoglalt és validált információval rendelkezünk az egyes szereplők hozzájárulásának pontos spektrumáról és színvonaláról. Mindezen információk összegyűjtése és minden résztvevő számára célzottan való elérhetővé tétele a projekt egyik fontos célkitűzése. A tehetségsegítés tematikus irányai és korcsoportjai szerint differenciálható munka a legtöbb esetben már ma is összehangoltan, egymásra épülve és egymást kiegészítve valósul meg. Ugyanakkor a tehetségsegítő kezdeményezések együttműködése ma még messze nem használja ki azokat az együttműködési lehetőségeket, amelyek számottevően növelhetnék munkájuk hatékonyságát. Emiatt az erőforrás-térkép kapcsolatrendszere ma még meglehetősen szakadozott. A kapcsolatrendszer bővítése, integrált rendszerbe szervezése is a projekt egyik fontos feladata. A tehetségsegítés állami, önkormányzati, egyházi és civil formáit és az abban résztvevőket a következő táblázat mutatja be. 7 7

A táblázat csak egy, a teljesség igénye nélküli áttekintést kíván adni néhány fontos tehetségsegítő programról. Az országban működő programok összességének ismertetése önmagában is egy vaskos kötetet töltene meg. Különösen hiányos a mesterségbeli, művészeti és sport tehetségekkel magas szakmai színvonalon foglalkozó, nem állami programok felsorolása. E programok tehetségsegítés szempontjából történő minősítési rendszerének és erőforrás-térképének elkészítése, valamint e programok és felsorolt tehetségsegítő programok sokcsatornás együttműködésének kiépítése a kiemelt projekt fontos feladata.

83


Programgazda

A program megnevezése

Integrált tehetségsegítő programok OKM Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja OKM Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programja OKM Arany János „plusz” tehetségkövető Program a felsőoktatásban OKM Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja OKM Út a Tudományhoz Program OKM Szakkollégiumi pályázat OKM Tehetséggondozó középiskolák pályázata OKM Kollégiumi program tehetségsegítő elemei OKM Tanoda program (részelem, TÁMOP 3.3.5) OKM Iskolai tehetséggondozás (közoktatási kreatív tanulmányi versenyek és tehetséggondozó programok, TÁMOP 3.4.3) OKM Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban (részelem, TÁMOP 4.1.1) OKM Tartalomfejlesztés, képzők képzése… (részelem, a tanulmányi versenyeken kitűnt hallgatók további segítésére, TÁMOP 4.1.2) OKM Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja (szakkollégiumok, tudományos, diákkörök innovációs ismeretek, TÁMOP 4.2.3) OKM Nemzeti Kiválóságok Kollégiuma OKM Tanulmányi versenyek tartalmi fejlesztése: a kiemelkedően szereplők nyomon követése, számukra folyamatos lehetőségek biztosítása OKM (OFI) Kiváló Tehetségek Gondozása Program EüM A jövő közigazgatásáért humánerőforrás program EüM ECNIS (környezeti karcinogenezis) program KVM BISEL környezetvédelmi program

84

A programban évente résztvevő fiatalok kb. száma

A program kb. ráfordításai évente

~4000 fő

~1920 mFt

Induló program

Induló program

Induló program

Induló program

program

720 eFt/fő

~17000 fő 28 szakkollégium Induló program

~35 mFt ~50 mFt Induló program

Induló program

Induló program

Induló program

Induló program

Induló program

Induló program

Induló program

Induló program

Induló program

Induló program

Induló program

Induló program

Induló program Induló program

Induló program Induló program

~4000 fő 4

Induló program 0,3 mFt

4 ~300 pedagógus és diákjai

~2 mFt


Programgazda


Integrált tehetségsegítő programok – folytatás KVM Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia KVM Danube Box Duna Ismerettár Program Katolikus Egyház Tehetséggondozó tanulmányi, (megbízásából a Katolikus művészeti és sportversenyekre, Pedagógiai Szervezési és pályázatokra épülő program, külföldi Továbbképzési Intézet) teológiai ösztöndíjak Református Egyház Intézményi tehetségsegítő programok, református tudományos diákköri mozgalom, külföldi teológiai ösztöndíjak Evangélikus Egyház Óvodai, általános és középiskolai tehetségsegítő programok, külföldi teológiai ösztöndíjak Magyarországi Zsidó Iskolai tehetségsegítő programok, Hitközségek Szövetsége külföldi teológiai ösztöndíjak Nemzeti UtánpótlásHéraklész Program a kiemelkedő sport Nevelési Intézet tehetségekért Nemzeti Tehetségsegítő Magyar Géniusz Integrált Tanács – Magyar Tehetségsegítő Program – országos Tehetségsegítő Szervezetek tehetségsegítő hálózat létrehozása Szövetsége Csányi Alapítvány a Integrált tehetségsegítő program Gyermekekért általános iskolás kortól felnőttkorig Bolyai Műhely Alapítvány Középiskolások és felsőoktatásban részt vevők integrált tehetségsegítő programja Kutató Diákok Országos Középiskolásokat a tudományos Szövetsége (Kutató kutatásokba bevonó program Tanárok Országos Szövetsége, Kutató Diákokért Alapítvány) Magyar Innovációs Az évente megrendezésre kerülő Szövetség (Magyar Ifjúsági Tudományos és Innovációs Innovációs Alapítvány, Tehetségkutató Versennyel összefüggő Magyar Fiatal Tudósok integrált tehetségsegítő program Társasága, THE program) Országos Tudományos Egyetemi tudományos diákköri Diákköri Tanács mozgalom Országos Tudományos Egyetemi tudományos diákköri Diákköri Tanács mozgalom Romaversitas Alapítvány Egyetemi roma tehetséggondozó program Tudor Alapítvány Hátrányos helyzetű általános iskolás gyermekek tehetségsegítése Bolyai János Matematikai Matematikai tehetségsegítő szakkörök Társulat és együttműködő és nyári táborok rendszere partnerei

85


A program kb. ráfordításai évente ~13 mFt

Induló program ~23000 fő

Induló program ~10 mFt

~5000 fő

~ 8mFt

~2000 fő

~ 3mFt

~500 fő

~ 2 mFt

~1300 fő

~1000 mFt

Induló program

~1200 mFt

~100 fő

~500 mFt

~500 fő

~30 mFt

~2000 fő

~50 mFt

~200 fő

~100 mFt

~30000 fő

~200 mFt

~14000 fő

~20 mFt

~100 fő

~5 mFt

~50 fő

~ 5 mFt

~200 fő

~8 mFt


Programgazda


Integrált tehetségsegítő programok – folytatás Eötvös Loránd Fizikai Fizikai tehetségsegítő szakkörök és Társulat és együttműködő nyári táborok rendszere partnerei Neumann János Társaság Nemes Tihamér számítástechnikai verseny Puskás Ferenc Labdarúgó Kiemelkedő labdarúgó tehetségek Akadémia képzése Sándor Károly Akadémia Kiemelkedő labdarúgó tehetségek képzése Győrffy István Tehetségért Mozgalom (TM) Tehetséggondozó Alapítvány Tanulmányi, képességfelmérő versenyek és kitüntetések OKM Részvétel a diákolimpiákon OKM Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) OKM Országos Művészeti Tanulmányi Verseny OKM Sajátos nevelési igényű tanulók versenyei OKM Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV) OKM91 tanulmányi verseny támogatása (néhány a létező versenyek közül: Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny, Curie Versenyek, Eötvös, Ortvay Rudolf, Öveges József, NYIFFF Kreatív Fizika, Mikola Sándor, Jedlik Ányos, Lánczos Kornél versenyek, Vermes Miklós Verseny, Mikola Sándor Verseny, Szilárd Leó Verseny, Kenguru Verseny, stb.) OKM Általános iskolai nemzetiségi tanulmányi versenyek OKM Magyar Köztársaság jó tanulója – jó sportolója kitüntetés OKM Népművészet Ifjú Mestere díj SzMM-Magyar Szakma Kiváló Tanulója Verseny Kereskedelmi és (Szakma Sztár Fesztivál) Iparkamara KVM Kaán Károly Országos Természet és Környezetismereti Verseny KVM Környezetvédelmi és vízügyi szakmai tanulmányi verseny Magyar Tudományos Tudományos minősítések és Akadémia kutatóknak, középiskolai kutató tanároknak adható díjak rendszere Középiskolai Matematikai Matematika, fizika, számítástechnika és Fizikai Lapok tárgyakból hagyományos és tesztversenyek

86



~3000 fő

~4 mFt

~3000 fő

~3 mFt

~100

~ 200 mFt

~100

~200 mFt

~2500 fő

~3 mFt

21 fő ~32000 fő

~7 mFt ~130 mFt

~3000 fő ~1300 fő ~10000 fő ~300000 fő

50 mFt

~600 fő

~ 5 mFt

140 fő

--

15 ~200 fő

~0,5 mFt ~1 mFt

~15000 fő

~6 mFt

~300 fő

~10 mFt

~10000 fő

~5000 mFt

~10000 fő

~60 mFt


Programgazda


Természet Világa Diákpályázat Élet és Tudomány Diákpályázat Támogató konstrukciók, ösztöndíjak OKM Útravaló Program esélyegyenlőségi alprogramjai OKM Köztársasági Ösztöndíj OKM Doktori (PhD) ösztöndíjak OKM Deák Ferenc (predoktori) ösztöndíj OKM Művészeti ösztöndíjak (Derkovits Gyula képzőművészeti, Moholy-Nagy László formatervezési, Kállai Ernő művészettörténészi-műkritikusi, Pécsi József fotóművészeti, Kozma Lajos iparművészeti, Kodály Zoltán zenei alkotói, Fischer Annie zenei előadóművészi, Lakatos Ablakos Dezső jazz előadóművészi, Fülöp Viktor táncművészeti, Örkény István drámaírói, Móricz Zsigmond irodalmi és Babits Mihály műfordítói ösztöndíj) OKM Határon Túli Magyar Irodalmi Ösztöndíj OKM Nemzeti Kiválóság Program -- Eötvös Loránd Tudásbefektetési Program (TÁMOP 3.4.4) SzMM Roma tanulók tanulmányi ösztöndíja SzMM Diplomás pályakezdők ösztöndíjas foglalkoztatása SzMM ÖTLET önkéntes program Magyar Tudományos MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Akadémia (MTA) Országos Tudományos Tudományos támogatások keretében Kutatási Alap (OTKA) doktori és posztdoktori ösztöndíjak Nemzeti Kutatási Tudományos támogatások keretében Technológiai Alap doktori és posztdoktori ösztöndíjak (NKTH) Demján Sándor Alapítvány Új Comenius Program egyetemi szinten, Encs és Nyírbátor térségekben tehetségsegítő programok

87

A programban évente résztvevő fiatalok kb. száma ~400 ~1000


~6300 mentor és 7000 tanuló, ~1500 fő ~2000 fő 51 fő ~130 fő

~1940 mFt

11 fő

~7 mFt

Induló program

Induló program

~11000 fő 400 fő

~260 mFt ~113 mFt

~100 fő ~400 fő

~80 mFt ~500 mFt

~ 400 fő

~1200 mFt

~200 fő

~1000 mFt

~8800 fő

~750 mFt

~ 4 mFt ~ 2 mFt

~510 mFt ~2000 mFt ~46 mFt ~110 mFt


2.2. A PROJEKT INDOKOLTSÁGA 2.2.1. A szakterület összehasonlító elemzése

A tehetségsegítés helyzete az Európai Unióban és a világ más országaiban 8 A tehetség az elmúlt évtizedben a világ egyik legkeresettebb árucikke lett. Az Európai Unió egyre jobban felismeri, hogy a tehetségek felismeréséért, fejlesztéséért és megtartásáért folyó világméretű versenyben csak igen komoly munkával tudja megtartani pozícióit. Ez a felismerés az EU Lisszaboni Stratégiájában, a Bergeni Nyilatkozatban, az Európai Ifjúsági Paktumban és az EU 7. tudományos keretprogramjában egyaránt jelentkezik. Az erőfeszítések növelésének egy további jele, hogy egyre több európai országban válik általánossá a tanárok speciális tehetségsegítő képzése és továbbképzése. 9 Az EU a 2009-es évet a Kreativitás és az Innováció évének kívánja megjelölni, amely világosan mutatja a tehetségfogalom egyik kulcs-jellemzője, a kreativitás növekvő fontosságának felismerését. A világ számos más, Európán kívüli országában (így kiemelkedő módon az Amerikai Egyesült Államokban, Izraelben, Koreában és az „ázsiai kis tigris” országok közül számos más helyen is) igen magas színvonalú tehetségsegítő munka folyik. Nagyon sokat tanulhatunk e hagyományokból. A kulturális sokszínűség figyelembe vételének és a hátrányos helyzetben lévő tehetséges fiatalok támogatásának változatos formáira az USA és Izrael tehetségsegítése mutat sok jó példát. Koreában a tehetségsegítés integrált rendszerét törvény szabályozza. Komplex, az innovativitást és a tehetség hasznosulását magas színvonalon segítő programok vannak Szingapúrban és Thaiföldön is. A tehetségek segítésének magyarországi hagyományai A tehetségek tiszteletének, a tehetségek mentésének és a tehetségsegítésnek Magyarországon – nem utolsó sorban a katolikus, a református és az evangélikus egyházak tehetségsegítő munkája, vagy például a matematika-fizika, a szakács- és cukrászmesterség, az ének-zene, valamint számos sportág tehetségsegítési rendszerei nyomán – évszázados hagyományai vannak, amely sikeres állami, önkormányzati, egyházi és civil tehetségsegítő programok sokaságát teremtette meg. A tehetségsegítő programok a kora gyermekkortól a kora felnőttkorig a lehető legváltozatosabb területeken és tehetségszinten segítik a tehetséges fiatalokat. Az állami programok közül az Arany János Tehetséggondozó Program és az Útravaló Program a tehetséges diákok piramisának alsó, szélesebb rétegeit célozza meg, míg az Út a tudományhoz program inkább a piramis magasabb részén lévő diákoknak nyit többletlehetőségeket. A felsőoktatásban az MSc képzések, a szakkollégiumok, az intézmények alakuló tehetségsegítő rendszerei a tehetséges hallgatók fejlődését szolgálják. A több tízezer hallgatóra kiterjedő, csaknem hatvan éves tudományos diákköri mozgalom nemzetközi mércével mérten is kiemelkedően sikeres Hungarikum.

8

A nemzetközi helyzetkép jelen formája még nem szolgál az EU és a világ tehetségsegítő kezdeményezéseinek olyan átfogó elemzésével, amely bemutatja a legfontosabb trendeket, felsorolja a legkiválóbb külföldi tehetségsegítő programokat, és elemzi azok adaptálhatóságát a magyarországi hagyományrendszer és szociokulturális viszonyok között. Ennek az elemzésnek az elvégzése a kiemelt projekt egyik fontos feladata. 9 Gifted Education in 21 European Countries: Inventory and Perspective (F.J. Mönks and R. Pflüger) (http://www.bmbf.de/pub/gifted_education_21_eu_countries.pdf)

88


A tehetségsegítés magyar hagyományainak gazdagsága és magas színvonala markánsan megfigyelhető a szomszédos országokban élő magyarság tehetségsegítő kezdeményezései körében is. Szerbiában tehetségsegítő gimnáziumokat alapítottak. A romániai, szerbiai és szlovákiai magyar pedagógus szövetségek, valamint számos olyan civil szervezet, mint például az Amőba Alapítvány Sepsiszentgyörgyön, a Bethlen Gábor Alapítvány a nagyenyedi kollégiumban, a Bolyai Farkas Alapítvány a Magyarul Tanuló Tehetségekért Zentán, vagy a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület Kolozsvárott igen magas színvonalú, áldozatos tehetségsegítő tevékenységet végez. A kisebbségi lét a tehetségek támogatásának a hazai programok számára is példát mutatóan erős közösségi hátterű, különösen önfeláldozó és intenzív példáit fejlesztette ki. A hazai és az azzal szorosan kapcsolatot tartó határon túli magyar tehetségsegítés alapvetően háromfajta programcsoportot tartalmaz. • Integrált tehetségsegítő programok. E programokban a programok elemei egymásra épülnek, a programban részt vevők szakmai tapasztalataikat rendszeresen kicserélik egymással. Ezek köré sorolható az Arany János tehetséggondozó program, az Útravaló Program Út a Tudományhoz alprogramja, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium számos akcióprogramja. Ide tartozik a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács számos tagszervezetének munkája is. • Tanulmányi, képességfelmérő versenyek és kitüntetések. E programok a tehetséges diákoknak alkalmat adnak arra, hogy bizonyságot tegyenek magas szintű képességeikről, tudásukról, és azt ütköztessék az adott szakma elismert tagjainak bírálatával, szakmai tanácsaival. • Támogató konstrukciók, ösztöndíjak. E programok a fenti tevékenységeket támogatják olymódon, hogy a résztvevőknek (a tehetséges fiataloknak, illetve a tehetségsegítőknek) célzottan többlet anyagi forrást juttatnak. E programok közé tartoznak jelen formájukban az Útravaló Program esélyegyenlőségi alprogramjai, a Köztársasági Ösztöndíj, a roma tanulók tanulmányi ösztöndíja, a Határon Túli Magyar Irodalmi Ösztöndíj, valamint a tudományos ösztöndíjak változatos rendszere. A hazai tehetségsegítő programok áttekintését a 2.1.4. pont erőforrás térképénél adtuk meg. 2.2.2. A fejlesztés iránti kereslet és a kapcsolódó kínálati elemek elemzése

A kereslet bemutatása A nyersanyagban szegény, ám kreativitásban elismert teljesítményű Magyarország gazdasági kibontakozása az EU Lisszaboni Stratégiájával összhangban elsősorban a tudás- és képességigényes ágazatok fejlesztésével valósulhat meg. Ehhez kulcsfontosságú, hogy minél nagyobb számban találjuk meg e tudás- és képességigényes ágazatokat megalapozó tehetséges fiatalokat, segítsük tehetségük kibontakozását és eredményes hasznosulását. Ahogyan azt elemeztük, a tehetségek kiemelt és rendszerbe fogott fejlesztésének szükségszerűségét egyre több ország ismeri fel. E területen élenjáró országok Izrael, Korea és az USA. Ugyanakkor mind ezekben az országokban, mind az EU tagállamok döntő többségében a tehetségek segítésére kidolgozott programok vagy államiak és centralizáltak (Izrael, Korea, EU tagállamok, pl. Németország), vagy pedig sporadikusak, és egymással valamint az állami programokkal sem nem egyeztettek, sem nem összekötöttek (USA, az EU tagállamok közül pl. UK). Az az integrált modell, amely egyszerre ad teret a kisközösségi, kistérségi öntevékenységnek, és egyszerre integrálja ezt az öntevékenységet egy országos hálózatba a tehetségsegítés terén, amelyet a jelen kiemelt projekt kíván beindítani, mind az EU-ban, mind másutt példa nélkül áll.

89


A tehetségsegítés iránti társadalmi, politikai és médiaérdeklődés rendkívül nagy. A társadalomnak mind a meghatározó csoportjai mind pedig az egyedi családok a tehetségek fejlesztését nemcsak egy igen magas megtérülésű beruházásnak tekintik, hanem egy olyan esélynek is, amely a jelenlegi szétszabdalt és a társadalmi mobilitás szokásos csatornáit eléggé eldugaszoló társadalmi helyzetben kitörési lehetőséget ad. Ehhez a pozitív fogadtatáshoz hozzájárul a magyar Nobel-díjasokból, a klebersbergi tehetségmentő program emlékéből, a Fasori gimnáziumból, a magyar „marslakókból” fakadó tehetség-imázs. A kínálat bemutatása Ahogyan azt a 2.1.4. pont erőforrás térképe is jelzi, az elmúlt évszázadokban az intézményi és civil tehetséggondozó programok hihetetlenül nagy változatossága alakult ki az országban. Ezek a programok azonban elszigeteltek, nagyon kevés az átjárási lehetőség közöttük. Ugyanakkor a tehetséges fiatal, hozzátartozója, tanára nem tud mi kezdeni a programok ezerféleségével, különösen akkor, ha ez az ezerféleség a tehetség fajtájának ezerféleségével párosul. Ezért égető szükség van e programok egységes, rendszerezett összefogására, az átjárási lehetőségek megteremtésére, a hiányzó lehetőségek adaptálására és a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiataloknak a tehetséggondozásba való bejuttatására, speciális igényeik, szorongásaik, félszeik oldására. A tervezett kiemelt projekthez hasonló koncepció nem létezik Magyarországon. 1.2.3. A projekt szükségességét alátámasztó probléma és stratégiai irányok bemutatása

A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása A tehetségsegítő kezdeményezéseknek az elmúlt évtizedekben megvalósult gazdagodása és fejlődése számos olyan jelenséget okozott, amely sokszor a több forrásból táplálkozó, szerves fejlődés természetes velejárója, de amelyek közül néhány az egész tehetségsegítő programrendszer összesített hatékonyságát nagymértékben visszaveti, és a továbbiakban komoly veszélyekkel is járhat. E problémák legfontosabbjai a következők. 1. Sok tehetség rejtve marad: az általánosan elfogadott tehetségfogalom nagyon sok esetben a tehetséget a kiemelkedő iskolai, tantárgyi teljesítménnyel azonosítja, vagy a tehetséget egyedül a magas szintű szellemi teljesítményben keresi. Így a komplex tehetségkép más összetevőiben kiemelkedő fiatalok sok esetben rejtve maradnak. Az oktatási rendszerben nem eléggé elterjedt az egyéni sajátosságokat figyelembevevő fejlesztés gyakorlata. Az oktatási intézmények sokszor izoláltak, és nem ismerik, vagy nem veszik igénybe a környezet által biztosított gazdagító programok lehetőségeit. Abban az iskolai környezetben, ahol e fenti két tulajdonság szerencsétlen módon találkozik, a tehetség elvesztésének esélye rendkívül megnő. 2. Területi egyenetlenség, információhiány, az esélyegyenlőség hiánya: a tehetségsegítő programok területi eloszlása nagyon egyenetlen, ami az egyenlő hozzáférést sok esetben igen nehézzé teszi. A tehetségsegítő programok sokszor nem jutnak el az érintettekhez: a tehetséges gyermekekhez és fiatalokhoz, valamint szüleikhez, tanáraikhoz, barátaikhoz és a szűkebb környezetükhöz. Ha el is jut egy-egy tehetségsegítő kezdeményezés híre, az sokszor éppen nem az a kezdeményezés, amire az adott tehetséges gyermeknek vagy fiatalnak az adott környezetben szüksége lenne. A fenti problémák különösen nagy súllyal jelentkeznek a hátrányos helyzetben élők és a tehetséges roma fiatalok esetén. A

90


3.

4.

5.

6.

tehetségsegítő programokban mind a roma fiatalok, mind a fogyatékkal élők alulreprezentáltak. A programok széttagoltsága, izoláltsága: tehetségsegítő kezdeményezések együttműködése ma még eseti, és zömében személyes kapcsolatokon alapul. Nem alakult ki annak a módszertana, mikor és kit érdemes az egyik kezdeményezésből a másikba átirányítani, és az sem kellőképpen körüljárt, hogy milyen tehetség számára melyik kezdeményezés lenne a legalkalmasabb segítség. Nem derült ki az, hogy melyek e szerves önfejlődéssel kialakult rendszer hiányzó átjárási pontjai, szűk keresztmetszetei. A szakmailag megalapozott, valamilyen szintű területi koordinációban működő, térségi szinten szerveződő, hálózatképző programok száma kevés. A sikeres programok ellenére a tehetségígéretek megtalálásának, társadalmi integrálásának, szocializálásának, tehetségük kibontakoztatásának és a hasznosulás feltételeinek integrált rendszere nem alakult ki. Ugyanez a helyzet jellemzi a különböző szintű tanulmányi versenyek, sokaságát és a különféle támogatási, ösztöndíj programokat is. A tehetségek folyamatos fejlesztése sok esetben nem valósul meg: a versenyen kitűnt tehetséggel nem törődnek tovább, az iskolatípus váltása, vagy lakóhely változtatás esetén a tehetség fejlődése megtörik. A programok színvonalbeli egyenetlensége: a jó szándékú kezdeményezések sokasága nagy színvonalbeli egyenetlenségeket takar. A tehetségsegítés óriási, sorsformáló felelősséggel jár együtt, amelyhez a jó szándék önmagában kevés. Nincs meg a tehetségsegítő kezdeményezések hatékonyságának a sajátosságaikat figyelembe vevő komplex értékelő rendszere. Magyarországon nem alakult ki (még) a némely európai országra jellemző „tehetségipar”, amely drága pénzen és alacsony szakmai színvonalon a „tehetséggé válás” látszatát adja el. Ennek a felelőtlen gyakorlatnak a kialakulását azonban közös értékrend kialakításával és az ezen alapuló szakmai reputációs mechanizmusok segítségével aktívan gátolni kell. Ebből következően is hiányzik a szakma és a résztvevő partnerek konszenzusán alapuló olyan értékelési rendszer, amely a betartandó szakmai minimum meghatározása mellett elismeri a sokszínűség értékeit. A tehetséges fiatalok kis önszerveződése, felelősségvállalása: nagyon kevés esetben valósul meg a tehetséges fiatalok önszerveződése, a társadalom felé forduló felelősségvállalása. A tehetséges fiatalok másokat segítő kezdeményezései jelenleg sok esetben egyediek, és ezért hatásuk, kisugárzásuk, példa-teremtő erejük a lehetségesnél jóval kisebb. A tehetség nem kielégítő hasznosítása: a tehetségek fejlesztésében nagyon sokszor éppen a „zárókő beépítése”, a felismert és kibontakozott tehetség hasznosulása marad el. A tehetséges fiatal sokszor képességeiben gazdagodva lép ki az iskolarendszerből, és a nagybetűs „Élet” képtelennek bizonyul annak az új tartalomnak, annak kreatív különlegességnek a befogadására és hasznosítására, amelyet a tehetség jelent. Fordítva: túl kevés azon életmódbeli tanácsadások száma, amelyek segítenék a tehetséges fiatalok speciális frusztrációjának, konfliktusainak és kiégésének feloldását. Óriási szellemi, emberi erőfeszítések és sok esetben igen nagy anyagi ráfordítás után így sokszor az idehaza kinevelt tehetség elvész, vagy más országok gyarapodását segíti elő.

A tehetségsegítés fenti problémái azzal a veszéllyel járnak, hogy a tehetséges fiatalok nagy számban vagy be sem kerülnek a tehetségsegítő folyamatba, vagy pedig egy örömöt adó, sikeres indulás után fejlődésük íve megtörik, és a szép reményekre jogosító fiatalból megkeseredett, csalódott, életét elvesztegetettnek hitt felnőtt válik. Különösen veszélyes ez a jelenség akkor, ha a tehetségsegítés hozzáférési esélyeiben jelenleg tapasztalható szociokulturális és területi egyenlőtlenségek állandósulnak. Ezzel ugyanis a magyar társadalom a kiváló tehetségei mellett a mobilitásának egy kivételesen értékes, kitörési pontot jelentő szegmensét is elveszítené. A tehetségek elkallódása a folyamat végén, a hasznosulás, az

91


alkotó életpálya kezdetén jelenti az egyik legnagyobb veszélyt, ugyanis a határok megnyílásával, a külföldi lehetőségek egyre részletesebb ismeretével a legkiemelkedőbb tehetségek elvándorlása egyre nagyobb mértékű lehet. A projekt szükségességét alátámasztó stratégiai irányok bemutatása A tehetségsegítésnek a kiemelt projektben vázolt integrált koncepciója az alábbi stratégiai irányokhoz illeszkedik: • Legyen Jobb a Gyermekeknek Nemzeti Stratégia. A kisgyermekkori képességfelmérés a „Legyen Jobb a Gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia fontos része. E képességfelmérés jól illeszkedik a tehetségek megtalálásának és segítésének kezdeti folyamatához. • Nemzeti Sportstratégia. A kiemelt projekt a Nemzeti Sportstratégiával összhangban valósul meg, addícionális es szinergista segítséget ad a Nemzeti Sportstratégia tehetséggondozási folyamatának azzal, hogy a tehetségpszichológia és tehetségpedagógia a tehetséggondozás más területein kialakult hagyományait és eredményeit megismerteti a sportpszichológusokkal, coach-okkal és a sport-tehetségek segítőivel. Ugyanakkor a sportolók felkészítése során kialakult tehetségsegítő technikákkal megismerteti a tudományos, innovatív, művészeti és mesterségbeli tehetséggondozás szakembereit. Ezáltal a projekt kölcsönösen megteremti a két, eddig egymástól meglehetősen elszigetelt terület egymást segítő hatásait. • Nemzeti Ifjúsági Stratégia. A projekt számos eleme csatlakozik a kidolgozás alatt álló Nemzeti Ifjúsági Stratégia fontos elemeihez: a stratégia tervezetében az oktatás egyéni formái és a tehetséggondozás fontos szerepet kapnak. • Új Tudás – Műveltséget Mindenkinek program. A kiemelt projekt az Új Tudás – Műveltséget Mindenkinek Programmal összhangban valósul meg. Az Új Tudás -Műveltséget Mindenkinek Program tehetséggondozási fejezete, és abban a tehetséggondozó iskolahálózat, kollégiumi program és a tehetséggondozók új állami elismerési formái nagyszerűen kiegészítik és segítik a jelen kiemelt projekt célkitűzéseinek megvalósulását. • Nemzeti Tehetség Program. A projekt szinergiát teremt az 1k. mellékletként becsatolt 78/2008. (VI. 13.) OGY határozat által előírt, kidolgozás alatt álló Nemzeti Tehetség Programmal. 1.2.4. Szakpolitikai háttér

Törvények • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról • 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról Országgyűlési határozatok • 78/2008. (VI. 13.) OGY határozat a Nemzeti Tehetség Programról Kormányrendeletek • 130/1995.(X. 26.) Korm. rendelet A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról • 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról Kormányhatározatok • 1043/2006. (IV. 19.) Korm. határozat a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács munkájának támogatásáról 92


Miniszteri rendeletek • 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről • 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről módosította a 30/2004. (X. 28.) OM rendelet • 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet Az alapfokú művészetoktatás követelményei és a tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról • 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról Közösségi szabályok • Az Európai Parlament 1248/1994-es ajánlásai a tehetséges diákok oktatásáról • A Tanács 2006. december 4-i következtetései a széles körű innovációs stratégiáról: Az uniós szintű innovációs fellépés stratégiai prioritásai (16253/06), amelyet „Az ismeretek átültetése a gyakorlatba: széles körű innovációs stratégia az Európai Unió számára” című, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló, 2006. szeptember 13-i bizottsági közleményre (COM(2006) 502 végleges) válaszul fogalmaztak meg, és amelyben megállapították, hogy az oktatásnak korai életkortól kezdve ösztönöznie kell a tehetséget és a kreativitást. • Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról kiemelve a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezés, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek konstruktív kezelésének mind a nyolc kulcskompetencia esetében játszott szerepét (HL L 394., 2006.12.30) • az Európai Tanács 2008. tavaszi ülésének következtetései (Brüsszeli Európai Tanács, 2008. március 13–14., Elnökségi következtetések, 7652/08), amelyek szerint a jövőbeli növekedésnek kulcsfontosságú tényezője az európai polgárokban rejlő, az európai kultúrán és tudományos kiválóságon alapuló innovációs potenciál és kreativitás teljes kibontakoztatása. • A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések (2008. május 22.) a kreativitás és az innováció oktatás és képzés révén való előmozdításáról (2008/C 141/10)

93


2.3. A PROJEKT INDOKOLTSÁGÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA Magyarország a tehetségek segítése terén nagy hagyományokkal rendelkezik. A tehetségsegítő programok a kora gyermekkortól a kora felnőttkorig a lehető legváltozatosabb területeken és tehetségszinten segítik a tehetséges fiatalokat. Az Arany János Tehetséggondozó Program és az Útravaló Program a tehetséges diákok piramisának alsó, szélesebb rétegeit célozza meg, míg az Út a tudományhoz program inkább a piramis magasabb részén lévő diákoknak nyit többletlehetőségeket. Ezen állami kezdeményezésekben, valamint a civil és egyházi szerveződések tehetségsegítő programjaiban kb. ötvenezer tehetséges fiatal vesz részt. A felsőoktatásban az MSc képzések, a szakkollégiumok, az intézmények alakuló tehetséggondozó rendszerei a tehetséges hallgatók fejlődését szolgálják. A több tízezer hallgatóra kiterjedő, fél évszázados tudományos diákköri mozgalom nemzetközi mércével mérten is kiemelkedően sikeres Hungarikum. Ugyanakkor a fenti kezdeményezések együttműködése ma még eseti, és zömében személyes kapcsolatokon alapul. Nem alakult ki annak a módszertana, mikor és kit érdemes az egyik kezdeményezésből a másikba átirányítani, és az sem kellőképpen körüljárt, hogy milyen tehetség számára melyik kezdeményezés lenne a legalkalmasabb segítség. Nem derült ki az, hogy melyek e szerves önfejlődéssel kialakult rendszer hiányzó átjárási pontjai, szűk keresztmetszetei. Nincs meg a tehetségsegítő kezdeményezések hatékonyságának a sajátosságaikat figyelembe vevő komplex értékelő rendszere sem. Nagyon kevés esetben valósul meg a tehetséges fiatalok önszerveződése, a társadalom felé forduló felelősségvállalása. A tehetségsegítő programok sokszor nem jutnak el az érintettekhez: a tehetséges gyermekekhez, fiatalokhoz, szüleikhez, tanáraikhoz, barátaikhoz, szűkebb környezetükhöz. Ha el is jut egy-egy tehetségsegítő kezdeményezés híre, az sokszor éppen nem az a kezdeményezés, amire az adott tehetséges gyermeknek, fiatalnak az adott környezetben szüksége lenne. Végezetül: a tehetségsegítő szándékoknak ma még csak egy tört része lett feltárva, és egy még ennél is kisebb része hasznosul. A társadalmi összefogásnak, a civil szerveződésnek a tehetségsegítés egy igen nagy mozgósító erejű mintája lehet. Különösen nagy tartalékok vannak a helyi, térségi tehetségsegítési formák és lehetőségek kibontakoztatása és integrálása terén. Mindezen kérdésekre a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Programjának központi elemeként a kiemelt projekt a tehetségsegítés országos civil hálózatának megteremtésével és a olyan új és átfogó választ ad, amely a magyarországi lehetőségek mellett a határokon átnyúló EU-regionális együttműködéseket is mozgósítja, és példaértékű megoldásokat hozhat más EU tagállamok számára is. A projekt indokoltságának részleteit a következő SWOT elemzésen mutatjuk be.

94


SWOT-elemzés Kérdéskör A tehetségsegítés hagyományai és értékei

Erősségek a tehetségsegítés hazánkban hosszú ideje létező változatos formái és nemzetközi mértékben is élenjáró tapasztalatrendszere követésre méltó, jó gyakorlatként átadható helyi, térségi és megyei kezdeményezések

gazdag tudományos, kutatási háttéranyag a tehetségek segítésének széleskörű A tehetségsegítést befolyásoló környezet társadalmi elfogadottsága

A tehetségsegítők felkészültsége

A tehetségsegítés szervezetrendszere

Tehetségsegítő programok és forrásaik

Gyengeségek a tehetséget a sokan adottnak veszik, amely „utat tör magának”, fejlesztésével tehát törődni nem kell a tehetségazonosítás komplex rendszere nem ismert, tehetségen a legtöbben a kiemelkedő intellektuális tehetséget (IQ), vagy a kiemelkedő iskolai, tantárgyi teljesítményt értik a tehetségsegítés sokszor nem terjed ki a tehetségek által létrehozott eredmények hasznosulásának segítésére

a magyar tehetségsegítés jó hazai és nemzetközi imázsa (magyar szürkeállomány, magyar Nobel-díjasok, Marslakók, diákolimpikonok, stb.) a tehetségsegítő kezdeményezések gazdag nemzetközi (EU, USA, Izrael, ázsiai kistigrisek, stb.) kapcsolatrendszere a tehetségsegítés elméleti hátterének, a működő programok szakmai szervezésének példaadó, itthon és megalapozottsága egyenetlen nemzetközileg is elismert tehetségsegítő egyéniségekből álló szakembergárdája egyre növekvő számú képzett, elhivatott tehetségsegítő szakember az intézményhálózatban és a civil szférában az oktatási rendszerben nem eléggé a tehetségek segítését szolgáló elterjedt az egyéni sajátosságokat szerveződések igen változatos, sok figyelembevevő fejlesztés, támogatás esetben önszerveződéssel létrejött gyakorlata formái nem kellőképpen alakultak ki a tehetséges fiatalok egymást stimuláló közösségei, önszerveződési formái széles, a tehetségek igen sok fajtására és a tehetségsegítő programok létének híre igen sok esetben nem jut el a tehetséges életkori sajátosságára kiterjedő fiatalokhoz, illetve környezetükhöz programválaszték a meglévő erőforrások és programok koordinálatlanok, nem valósul meg ezek egymásra épülő, átjárható, folyamatos fejlesztést biztosító rendszere alulreprezentáltak a programokban a hagyományos iskolai értékelés szerint alulteljesítők, a romák, és fogyatékkal élők

95


SWOT elemzés – folytatás Kérdéskör A tehetségsegítés hagyományai és értékei

Lehetőségek Veszélyek a jó példák az informálódás növelésével alacsony színvonalú programokat adó, a és az adaptáció segítésével igen gyorsan „tehetséggé válás” látszatát osztogató elterjedhetnek tehetségipar kialakulása a sokszínűség változó környezetben is a hosszú hagyományokkal rendelkező nagy „túlélési esélyt” jelent programok rugalmatlanokká válhatnak a magyar tehetség jó nemzetközi az itthon kibontakozási lehetőséget nem A tehetségsegítést kapó tehetségek külföldre távoznak, ez befolyásoló környezet imázsára való alapozással a programokhoz többlet-támogatás érhető az EU tagországok lehetőségeinek el fokozott megismerésével ugrásszerű méreteket ölthet (tehetségelszívás) hazai és EU tényleges és kapcsolati tőke a programba bevonható, amely lényeges költségcsökkenést és hatékonyság növekedést eredményez a tehetséges fiataloknak és a gazdaságitársadalmi szereplőknek az együttműködési hálózata segíti a tehetségek hazatérését igen sok „autodidakta”, jó szándékú a sokrétű tehetségsegítő lehetőségekről A tehetségsegítők tehetségsegítő van az országban, akik való informáltság és a szakszerű felkészültsége „helyzetbe hozása” munkájuk fejlesztés hiánya a tehetséges fiatalok hatékonyságának és szakszerűségének elkallódását eredményezheti ugrásszerű növekedését okozhatja a tehetségsegítő formák és erőforrások a szervezetrendszer elemei egymásra A tehetségsegítés épülésének hiánya a tehetségek integrálása, az integrálásból adódó szervezetrendszere „kieséséhez” vezet az életszakaszugrásszerű hatékonyság-növekedés határokon a tehetséges fiatalok önszerveződésével a tehetségsegítés komplex rendszere olyan egymást stimuláló baráti hálózat nélkül rendkívül sok jó szándék, alakul ki, amely segíti itthonfelhasználható, önzetlen segítség maradásukat kiaknázatlan marad és elveszik a tehetségek (különösen a hátrányos a tehetségsegítő programok igen Tehetségsegítő helyzetű tehetségek) elkallódása a hatékony társadalmi mobilitásprogramok és növekedést eredményezhetnek, kitörési társadalmi mobilitás csökkenésével forrásaik fokozott veszélyként jelenik meg esélyt adhatnak a tehetségek kreativitásának, ösztönzése, a koordinálatlan erőforrás fejlesztés és az eredmények hasznosulásának segítésefelhasználás veszélyezteti a már rövidtávon is jelentős gazdasági fenntarthatóságot haszon forrása lehet

A kiemelt projekt épít a SWOT elemzésben feltárt minden egyes erősségre, kiküszöböli és megoldja a feltárt gyengeségeket, kihasználja az összes feltárt lehetőséget, és kockázatként figyelembe veszi, valamint kockázat-elkerülő lépésekkel nagyon kis valószínűséggel bekövetkezővé teszi a feltárt veszélyeket.

96


3. A PROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI 3.1. A PROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA A projekt céljainak rendszerét és azok illeszkedését a Társadalmi Megújulás Program akciótervében kitűzött célrendszerhez az alábbi célpiramison mutatjuk be:

Az akcióterv TÁMOP-3.4.4/A konstrukciójában leírt jelen kiemelt projektjavaslat konkrét céljai az alábbiakban járulnak hozzá a TÁMOP 3-as és 4-es prioritásai célkitűzéseinek megvalósulásához. TÁMOP 3 prioritás: Minőségi oktatás biztosítása mindenkinek • Az oktatás eredményességének javulása: a kiemelt projekt a tehetséges gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatásával számottevően javítja az oktatás eredményességének javulását három szinten is: a tehetséges fiatalok szintjén, a tehetséges fiataloknak a tanulói környezetet javító szintjén, és a tehetségsegítő pedagógusok képzettségének és rátermettségének szintjén. • A minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés: a kiemelt projekt a tehetségsegítési lehetőségekhez való mai, egyenlőtlen hozzáférést demokratizálja és egyenlővé teszi az informáltság biztosításával, a területi egyenlőtlenségek felszámolásával (Tehetségpontok kiemelten a hátrányos helyzetű térségekben) és a hátrányos, valamint fogyatékkal élő fiatalokra való koncentrálással. • Használható tudás biztosítása: a kiemelt projekt a tehetség kibontakoztatásával, a kreativitás növelésével és a tehetség hasznosulását segítő programjaival számottevően javítja a megszerzett tudás alkalmazásának, használhatóságának a szintjét.

97


•

Az egész életen át tartó tanulást megalapozó készségek: a projekt több tízezer fiatalnak közvetlenül, százezres nagyságrendű környezetüknek pedig közvetetten olyan addicionális lehetőségeket teremt, amelyek felkeltik, segítik és igénylik az önálló tanulás lehetőségét. A projekt kialakítja azt a beállítódást és készséget, hogy ez a folyamat nem ér véget a formális iskolai jelenléttel.

TÁMOP 4 prioritás: A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében • Bolognai szerkezetváltás: a kiemelt projekt biztosítja azt, hogy a közoktatásból a felsőoktatásba átkerülő kiváló tehetségek ne vesszenek el a felhígult BSc/BA szakokon. • A felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolata: a kiemelt projekt a tehetség hasznosulásának elősegítésével segíti azt, hogy a felsőoktatásban oktatott tudás egyedileg, és hasznosítható módon internalizálódjon a felsőoktatás legjobbjaiban. Megrendelőtudatos, fejlesztés-érzékeny, és design-szenzitív magatartásminták kialakításával a kiemelt projekt új szemléletű tudás-elsajátítást teremt meg a felsőoktatás példaadó legjobbjainak körében. • Növekvő kutatás-fejlesztési kapacitások: a kiemelt projekt a tehetségek felkarolásával segíti minél koraibb bekapcsolódásukat a kutatás-fejlesztési folyamatba. A tehetségek baráti, közösségi hálózatba szervezése csökkenti tartós elvándorlásuk esélyét. • Növekvő műszaki-természettudományos képzés: a kiemelt projekt külön hangsúlyt fektet a tehetséges fiatalok (és ezen belül különösen a nők) a műszaki-természettudományi területre való irányítására, e területek izgalmának és szépségeinek, sikerlehetőségeinek megmutatására a véleményformáló legjobbak, tanáraik és környezetük körében.

3.2. A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁSTERÜLETE

Az országos tehetségsegítő hálózat kialakításának • célcsoportjait, • a célcsoportok nagyságát • a célcsoportok területi elhelyezkedését (hatásterületét) • a célcsoportok legfontosabb jellemzőit, értékeit, • a projekttel kapcsolatos legfontosabb igényeit, • a projekt szempontjából vett legfontosabb hátrányait, • a projektben betöltött szerepének legfontosabb vonásait, valamint • a projektnek az adott célcsoport értékeit felhasználó, igényeit kielégítő, hátrányait csökkentő, a projektben betöltendő szerepét lehetővé tévő speciális tevékenységi formáit a következő táblázatban foglaljuk össze.

98


A célcsoport megnevezése

0 és 35 év közötti tehetséges fiatalokkal foglalkozó oktatási intézmények, non-profit szervezetek

Tehetséggondozásban részt vevő illetve annak megnyerhető mentorok, tanárok

Tehetséges fiatalok formális és informális szervezetei, szerveződései

A célcsoport legfontosabb értékei, igényei, hátrányai, a projektben betöltött szerepe és a projektnek a célcsoportot kezelő tevékenysége Közvetlen célcsoportok Az ország egésze, A csoportot széles skálán mozgó tehetségsegítő tapasztalat, változó motiváció és elkötelezettség jellemzi. de különösen a hátrányos helyzetű A csoport igényli a rugalmas támogatási feltételeket az új és specifikus elképzeléseik megvalósítására, valamint a kistérségek sokoldalú segítséget. A csoport hátrányai a tehetségpedagógiai képzettség sok esetben alacsony szintje, a szervezeti dilettantizmus, és az együttműködési készség alacsony szintje. A csoport a projektben a ~2500 db mentorok és tanárok szerveződését biztosítja, a fiatalok és a mentorok kapcsolatteremtését szolgáló szervezeti bázist adja, biztosítja az output kontrollt és részt vesz a fenntarthatóság biztosításában. A kiemelt projekt egésze e szervezeteknek a sokoldalú hálózatképzését, ezáltal segítségét szolgálja. Fokozottan ügyelni fogunk a támogatási formák rugalmas feltételeinek megőrzésére a kreativitás fenntartása érdekében. Az ország egésze, A csoportot magas szaktudás, tehetségpedagógiai képzettség és a segíteni vágyás jellemzi. A csoport de különösen a hátrányos helyzetű elvárásai a tehetséges fiatalok együttműködésében, motivációjában és a csoport tagjai társadalmi kistérségek elismertségének növekedésében foglalhatóak össze. A csoport hátránya a tehetségpedagógiai képzettség sok ~4000 fő esetben alacsony szintje, a túlterheltség, a kiégés és az elismertség hiánya. A projektben a tehetséges fiatalok képzésével, motiváltságuk felkeltésével és fenntartásával, önszerveződésükkel és visszajelzéssel vesznek részt. A tehetségsegítők képzése mind felkészültségüket mind létszámukat növeli, ezzel túlterheltségüket csökkenti, kiégésük ellen, elismertségükért külön akciókat tervezünk. Az ország egésze A csoportot a különböző, igen fejlett képességek nagyon változatos együttműködése jellemzi. A csoport igényli a ügyelve a közös nyelv megteremtését, a speciális helyzetből adódó regionális támogatási formák rugalmasságát. A csoport hátrányai a egyenlőségre változó élethelyzetből adódó nagyfokú traziens helyzet, az együttműködés szakadozottsága és a ~200 db szervezetképzésben mutatott analfabétizmus. A csoport a projektben a tehetségsegítésben való partneri viszony kiépítésével, az önszerveződés begyakorlásával, az érdek-artikulálással és a visszajelzéssel vesz részt. A kiemelt projekt e csoportot „helyzetbe akarja hozni” együttműködési és szerveződési nehézségei leküzdésével és érdekartikulációjának segítésével. Nagyság

Hatásterület

99


A célcsoport legfontosabb értékei, igényei, hátrányai, a projektben betöltött szerepe és a projektnek a célcsoportot kezelő tevékenysége Közvetett célcsoportok 0 és 35 év közötti tehetséges Az ország egésze, A csoportot rejtett, vagy felismert tehetsége jellemzi. fiatalok de különösen a Igényli a képességei hatékony és gyors felismerését, és hátrányos helyzetű az adekvát segítséget. Hátrányai: információhiány, kistérségek motivációhiány, a képességeinek fejlesztéséhez szükséges eszközök és kapcsolatok hiánya. Részvétele a ~20000 fő folyamatban: a tehetségsegítésben való partneri viszony, részvétel, önszerveződés, visszajelzés. A kiemelt projekt egésze e csoport információhiányának és kapcsolathiányának a leküzdését szolgálja, a motivációhiányt a közösségi motiváltság felkeltésével csökkentjük. Tehetséges fiatalok Az ország egésze, A csoportot a magas szintű motiváció jellemzi a tehetséges fiatal sorsának egyengetésében. A csoport hozzátartozói, tanárai, segítői, de különösen a ismerősei hátrányos helyzetű elvárása a tehetséges fiatal számára a lehető legtöbb és legjobb támogatás. A csoport hátrányai a meg nem értés a kistérségek ~100000 tehetséges fiatal speciális igényei iránt, az „ellengőz”. A fő csoport hozzájárulása a projekthez a részvétel az információtovábbításban, a kapcsolati háló kialakításában és a fenntarthatóság segítése. A projekt biztosítja a speciális kommunikációt az érthető információk képzésére és eljuttatására és az esetleges idegenkedés oldására. A csoportot a tehetség hasznosításának és Tehetséges fiatalokat Az ország egésze támogatásának lehetőségei jellemzik. A csoport elvárásai alkalmazó, képességeiket ügyelve a a profitorientáltság és a társadalmi elismertség vágya, a hasznosító vállalkozók, regionális kellően artikulált tehetség, és a csapatmunkára való cégek, intézmények egyenlőségre készség a tehetséges fiatalban. A csoport hátrányai a rövid-távú, profitorientált érdekek túltengése, a ~2000 db türelmetlenség és a „más nyelven” beszélés. A csoport biztosítja a projekt output kontrollját és részt vesz a fenntarthatóság elősegítésében. A projekt a csoportot speciális, egyeztető fórumrendszer (Tehetségbarátok Körei) megalkotásával segíti a találkozási lehetőségek megadásában és a közös nyelv megtalálásában. A csoport fontos helyet kap a Tehetségsegítő Tanácsokban. A csoportot a széles skálán mozgó tehetségsegítő Tehetséggondozásban A környező tapasztalat, a nagy motiváció és az elkötelezettség érdekelt határon túli magyar országok jellemzi, hiszen esetükben a tehetséggondozás szervezetek magyarlakta nemzetiségi túlélési stratégia. A csoport az területei együttműködési formák minél szélesebb lehetővé tételében érdekelt azzal a feltétellel, hogy a projektből az együttműködéseket csak a magyar állampolgárok részére ~500 db lehet támogatni. A csoport előnye új és sok esetben sokkal hatékonyabb megoldások hazai „becsatornázása”, valamint példaadás a magas szintű motivációra és morálra. A kiemelt projekt jelentős mértékben támaszkodik e szervezetekre, megadva nekik a teljes jogú részvételt a programok az EU-támogatással közvetlenül nem összefüggő részeiben. A célcsoport megnevezése

Nagyság

Hatásterület

100



Nagyság

Társadalom egésze

10000000 fő

EU-bizottság, EUdöntéshozók, EU-tagállamok

EUországok

Irányító Hatóság, NFÜ

~250 fő

Politikai és média-elit

~1000 fő

A célcsoport legfontosabb értékei, igényei, hátrányai, a projektben betöltött szerepe és a projektnek a célcsoportot kezelő tevékenysége Közvetett célcsoportok (folytatás) Az ország egésze A csoportot az igen diverz viszonyulás jellemzi a tehetség fogalmához. A csoport érdeke a következő generáció értékeinek kibontása és ezek hasznosulása. A csoport hátrányai a túlzott elvárások (messiásvárás), valamint a téves félelem az elit-képzéstől. A csoport jelenti a projekt fenntarthatóságának végső forrását. A program kommunikációjában elsődleges a csoport egészének megnyerése és a tehetséggondozásról alkotott téves nézetek eloszlatása (pl. „Mindenki tehetséges!” jelmondat). A csoportot az átfogó, nemzetközi kép, valamint az EUBrüsszel, Strassbourg, EU- szabályrendszerek hátterének hosszú évtizedes tapasztalaton alapuló ismerete jellemzi. A csoport érdeke tagállamok a projekt EU-added value szintű elemeiben mutathatóak ki. A csoport hátránya a „más nyelven beszélés” és az EUsajátosságok sok esetben a konkrét helyzetre való értelmezhetetlensége. A csoport jelenti a program végső output kontrollját, valamint fontos hasznosítási terepét. A program a tehetséggondozás számos speciális, és jól megfogalmazott esetét, programját fogja adaptálásra felkínálni az EU egésze és tagállamai felé és ezzel javítani fogja Magyarország EU-imázsát. Érintettek A csoportot hosszú tapasztalat jellemzi az EU-s Budapest támogatások pénzügyi, hatékonysági, stb. elvárásaiban és szabályrendszerében. A csoport elvárásai a források szabályszerű, hatékony, szakszerű felhasználása. A csoportnak a projekt szempontjából vett hátrányai az EUszabályrendszer hazai lefordításának merevségei és a terület diverzitásából és kreativitásából fakadó rugalmasság igénye közötti ütközésekben várhatóak. A csoport a projektben a szabályozás, ellenőrzés, pénzügyi források rendelkezésre bocsátása szintjén vesz részt. A projekt biztosítja a folyamatos, intenzív kapcsolattartást, a közvetlen EU-szintű tapasztalatok visszacsatornázását, és külső validálással a megbízhatóság növelését. A csoport legfontosabb jellemzője a hatalmi technikákban Budapest és az és a kommunikációban szerzett nagy gyakorlat. A csoport ország egésze igényei a tehetséges egyéniségek, a példaképek, a „sikersztorik”, valamint az átfogó kép, és elemzések szintjén merülnek fel. A csoport hátránya a túlzott egyszerűsítésre való hajlam, a bulvárszínvonal, és a krónikus időhiány. A csoport a programot a jogi háttér és a támogatottság biztosításával, valamint az információszórással segítheti. A hazai és EU kommunikációs stratégia kialakítása a program egyik igen fontos eleme. A politikai elit minden fontosabb csoportjával való folyamatos kapcsolattartást a program kidolgozói már több mint két éve művelik. Hatásterület

101


3.3. A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A RELEVÁNS FEJLESZTÉSPOLITIKAI DOKUMENTUMOK FEJLESZTÉSI IRÁNYAIHOZ

3.3.1. A projekt céljainak kapcsolódása az ÚMFT céljaihoz

Az akcióterv TÁMOP-3.4.4/A konstrukciójában leírt jelen kiemelt projektjavaslat konkrét céljai az alábbi módon kapcsolódnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv és azon belül a Társadalmi Megújulás Program 3-as és 4-es prioritásai célkitűzéseinek megvalósulásához. TÁMOP 3 prioritás: Minőségi oktatás biztosítása mindenkinek A kiemelt projekt az alábbiakban járul hozzá a TÁMOP 3-as prioritásának megvalósulásához. A kiemelt projekt a tehetséges gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatásával számottevően javítja az oktatás eredményességének javulását három szinten is: • a tehetséges fiatalok szintjén, • a tehetséges fiataloknak a tanulói környezetet példájukkal és versenyt generáló szerepükkel, valamint az oktatási folyamatot megújító szerepükkel javító szintjén, és • a tehetségsegítő pedagógusok képzettségének és rátermettségének szintjén, hiszen a tehetséges fiatalok tehetséggondozása új, egyedi és kreatív megoldásokat követel meg. A kiemelt projekt a tehetségsegítési lehetőségekhez való mai, egyenlőtlen hozzáférést demokratizálja, és az egyenlő hozzáférést az informáltság biztosításával, a területi egyenlőtlenségek felszámolásával (különösen: Tehetségpontok kiemelten a hátrányos helyzetű térségekben) és a hátrányos, valamint fogyatékkal élő fiatalokra való koncentrálással segíti. Ezen intézkedések részletes leírása az 1c mellékletben becsatolt Esélyegyenlőségi Tervben található. A kiemelt projekt a tehetség kibontakoztatását, a kreativitás növelését és a tehetség hasznosulását segítő programjaival számottevően javítja a megszerzett tudás alkalmazásának, és használhatóságának a szintjét. A projekt az egyéni tanulási formák elterjesztésével segíti annak a felismerését, hogy a megszerzett tudás nem egyen-csomagokban fogyasztható, és fogyasztandó, hanem a tudást megszerző aktív részese a tudás-generálás folyamatának, amelynek az egyik legfontosabb alkalmazási területe éppen a tudás felhasználhatósága. A tehetséges fiatalok én-tudatosságának növelése éppen e terület egyik, potenciálisan legnagyobb hatékonyságú szegmensében fog számottevő változást hozni. A kiemelt projekt több tízezer fiatalnak közvetlenül, százezres nagyságrendű környezetüknek pedig közvetetten olyan addicionális lehetőségeket teremt, amelyek felkeltik, segítik és igénylik az önálló tanulás lehetőségét. A projekt képzéseivel, a tehetségsegítő szervezetek helyzetbe hozásával számos mechanizmust generál, amelyek mind segítenek annak a beállítódásnak és készségnek a kialakulásában, amely biztosítja, hogy a tanulási folyamat ne érjen véget a formális iskolai jelenléttel.

102


A TÁMOP-3.4.4/A OP konstrukciónak megfelelő kiemelt projekt az alábbi, konkrét TÁMOP 3-as projektekkel áll összefüggésben és segíti megvalósulásukat: • A kiemelt projekt a TÁMOP-3.4.4/B komponensének, az Iskolán kívüli tehetséggondozás című konstrukciónak megalapozását szolgálja. • A kiemelt projekt a TÁMOP 3.3.5. (Civil részvétel erősítése az oktatási diszkrimináció elleni fellépés és a tanulók iskolai sikerességének támogatása érdekében; A komponens: Tanoda programok támogatása) konstrukcióban a Tanoda program tehetséggondozási elemeit koordinálni fogja a tehetséggondozás esélyegyenlőségét biztosító programelemekkel, így a hátrányos helyzetűek és a roma fiatalok tehetséggondozásának speciális feltételeit megteremtő tevékenységgel. • A kiemelt projekt a TÁMOP 3.4.3. (Iskolai tehetséggondozás) közoktatási tehetségsegítő programmal három részterületen fog együttműködni: (1) koordinálja a két projektnek a tehetség ígéretek felkutatásához és komplex fejlesztéséhez kidolgozott programelemeivel kapcsolatban az átfedések elkerülése végett tervezett tevékenységeit és megteremti a szinergiákat a két projekt között; (2) a tanulmányi versenyeken és egyéb megmérettetési alkalmakon kitűnt fiatalokat bekapcsolja a tehetségsegítés általános folyamatába; valamint (3) koordinálja a két projektnek a tehetséges fiatalok által elért eredmények hasznosítására tett lépéseit. TÁMOP 4 prioritás: A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében A kiemelt projekt az alábbiakban járul hozzá a TÁMOP 3-as prioritásának megvalósulásához. A kiemelt projekt biztosítja azt, hogy a közoktatásból a felsőoktatásba átkerülő kiváló tehetségek ne vesszenek el a felhígult BSc/BA szakokon. Egyéni képzésükre koncentráló egyetemi tehetségsegítő programok elindulását segíti, és részt vesz e programok tapasztalatcseréjének biztosításában. A kiemelt projekt a tehetség hasznosulásának elősegítésével segíti azt, hogy a felsőoktatásban oktatott tudás egyedileg, és hasznosítható módon internalizálódjon a felsőoktatás legjobbjaiban. A vezetői, innovatív és menedzseri szemléletet elsajátító képzési formák iniciálásával, a tehetséges fiatalok önszerveződésének elősegítésével és a tehetséget hasznosítókkal való találkozásaik elősegítésével a projekt megrendelő-tudatos, fejlesztésérzékeny, és design-szenzitív magatartásmintákat alakít ki és új szemléletű tudás-elsajátítást teremt meg a felsőoktatás példaadó legjobbjainak körében. A kiemelt projekt a tehetségeknek már a középiskolától kezdődő felkarolásával segíti minél koraibb bekapcsolódásukat a kutatás-fejlesztési folyamatba. A tehetségeknek már a középiskolában megkezdett és egyetemi, PhD időszakukban kiteljesedő baráti, közösségi hálózatba szervezése csökkenti későbbi, külföldre történő tartós elvándorlásuk esélyét. A kiemelt projekt külön hangsúlyt fektet a tehetséges fiatalok (és ezen belül különösen a nők) a műszaki-természettudományi területre való irányítására, e területek izgalmának és szépségeinek, sikerlehetőségeinek megmutatására a véleményformáló legjobbak, tanáraik és környezetük körében. E tevékenységét a középiskolai, sőt, már az általános iskolai szinten is megkezdi.

103


A TÁMOP-3.4.4/A OP konstrukciónak megfelelő kiemelt projekt az alábbi, konkrét TÁMOP 4-es projektekkel áll összefüggésben és segíti megvalósulásukat: • A kiemelt projekt a TÁMOP 4.1.1. (Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban) projekttel összefüggésben segíti az egyetemi karrier-tanácsadó tevékenységnek a tehetséggondozásra való kiterjesztését, és ezen tevékenység során biztosítja a szakmai hátteret és a hálózatos segítséget. A projekt ezt a már beindult egyetemi tehetséggondozó programok és a tudományos diákköri mozgalom megújítása révén segíti. • A kiemelt projekt a TÁMOP 4.1.2. (Tartalomfejlesztés, képzők képzése különös tekintettel a matematikai, műszaki, informatikai és természettudományi képzésekre és azok fejlesztésére) projekt keretén belül induló tanulmányi és tehetséggondozó versenyeken kitűnt fiatalokat bekapcsolja a tehetséggondozás általános folyamatába. Biztosítja részvételüket az egyetemi tehetséggondozó folyamatban, valamint önszerveződésük, kapcsolati hálózatuk megteremtésével segíti munkájukat. • A kiemelt projekt a TÁMOP 4.2.3. (A tudományos eredmények elismerése és disszeminációja) projektben a tudományos eredmények disszeminációja során két módon fog tudni segíteni (1) az innováció menedzsment tananyagának kidolgozásában megjelenő tartalmi elemeket a projekt felhasználja a tehetséges fiatalok hasonló képzéseinek kialakításában; (2) az önszerveződő tudományos tevékenységhez kapcsolódó kezdeményezések támogatását, és a szakkollégiumi programok támogatását a jelen projekt koordinálni fogja a tehetséges fiatalok önszerveződésére kidolgozott programmal. • A kiemelt projekt a TÁMOP 4.2.4. (Nemzeti Kiválóság Program -- Eötvös Loránd Tudásbefektetési Program) a Nemzeti Kiválóság Program -- Eötvös Loránd Tudásbefektetési Programban bekapcsolja a program kedvezményezettjeit mind a tehetséggondozók, mind pedig a tehetséges fiatalok hálózataiba és segíti a Nemzeti Kiválóság Program -- Eötvös Loránd Tudásbefektetési Program által támogatott fiatalok önszerveződését, valamint eredményeik hasznosulását. A projekt segíteni fogja azt, hogy a Nemzeti Kiválóság Program -- Eötvös Loránd Tudásbefektetési Program támogatásainak megítélésekor a TÁMOP 3.4.4 konstrukcióban bevonásra került tehetséges fiatalok életpályájának nyomon követése biztosítható legyen. 3.3.2. A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához

A projekt kapcsolódása a nemzeti szinten megfogalmazott, illetve megfogalmazódó stratégiákhoz A tehetségsegítésnek a kiemelt projektben vázolt integrált koncepciója az alábbi módon kapcsolódik a nemzeti szinten megfogalmazott, illetve jelenleg megfogalmazódó stratégiai irányokhoz. Legyen Jobb a Gyermekeknek Nemzeti Stratégia. A kisgyermekkori képességfelmérés a „Legyen Jobb a Gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia fontos része. E képességfelmérés jól illeszkedik a tehetségek megtalálásának és segítésének kezdeti folyamatához, hiszen a jelen kiemelt projekt a tehetség felismerésének rendkívül korai szakaszára alapoz, amellyel igne jól szolgálja a Legyen Jobb a Gyermekeknek Nemzeti Stratégia célkitűzéseit. A Legyen Jobb a Gyermekeknek Nemzeti Stratégia gyermek-nyomort csökkentő szándékait a kiemelt projekt egyedi esetekben, a tehetséges gyermek számára egy, a korábbitól teljesen különböző társadalmi kapcsolatrendszer megnyitásával is segíti.

104


Nemzeti Sportstratégia. A kiemelt projekt a Nemzeti Sportstratégiával összhangban valósul meg, addicionális és szinergizmust eredményező segítséget ad a Nemzeti Sportstratégia tehetséggondozási folyamatának azzal, hogy a tehetségpszichológia és tehetségpedagógia a tehetséggondozás más területein kialakult hagyományait és eredményeit megismerteti a sportpszichológusokkal, coach-okkal, trénerekkel és a sport-tehetségek más segítőivel. Ugyanakkor a kiemelt projekt a sportolók felkészítése során kialakult tehetségsegítő technikákkal megismerteti a tudományos, innovatív, művészeti és mesterségbeli tehetséggondozás szakembereit is. Ennek a kettős párbeszédnek a kialakításával a kiemelt projekt kölcsönösen kialakítja két, eddig egymástól meglehetősen elszigetelt terület egymást segítő hatásait. Nemzeti Ifjúsági Stratégia. A projekt számos eleme csatlakozik a kidolgozás alatt álló Nemzeti Ifjúsági Stratégia fontos elemeihez: a Nemzeti Ifjúsági Stratégia jelenleg államigazgatási egyeztetésen lévő tervezetében az oktatás egyéni formái és a tehetséggondozás fontos szerepet kapnak. Új Tudás – Műveltséget Mindenkinek program. A kiemelt projekt az Új Tudás – Műveltséget Mindenkinek Programmal összhangban valósul meg. Az Új Tudás -Műveltséget Mindenkinek Program tehetséggondozási fejezete, és abban a tehetséggondozó iskolahálózat, kollégiumi program és a tehetséggondozók új állami elismerési formái (mint például a jelenleg a kormány elé kerülő kutató tanári ösztöndíj javaslata, vagy a minőségi bérpótlék felemelése, illetve a vezetői pótlék növelése a tehetségsegítésben élen járó közoktatási vezetők esetén) nagyszerűen kiegészítik és segítik a jelen kiemelt projekt célkitűzéseinek megvalósulását. A kiemelt projekt a szakmai háttér biztosításával járul hozzá az Új Tudás -- Műveltséget Mindenkinek Program egyik konkrét eleme, a Nemzeti Tehetség Alap létrehozásához. Nemzeti Tehetség Program. A projekt szinergiát teremt az 1k. mellékletként becsatolt 78/2008. (VI. 13.) OGY határozat által előírt, kidolgozás alatt álló Nemzeti Tehetség Programmal. A jelenleg államigazgatási egyeztetésen lévő Nemzeti Tehetség Program tervezete számos olyan pontot előír, amelynek lényeges elemeit a kiemelt projekt keretén belül a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége fogja segíteni a megvalósulás folyamatában. A jelenlegi tervek szerint a kormány a Nemzeti Tehetség Program akciótervében e programpontok megvalósítására Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségét fogja felkérni. A projekt kapcsolódása az Európai Unió szintjén meghatározott célkitűzésekhez A tehetségsegítésnek a kiemelt projektben vázolt integrált koncepciója az alábbi módon kapcsolódik az Európai Unió által meghatározott stratégiákhoz és célkitűzésekhez. Az Európai Unió egyre jobban felismeri, hogy a tehetségek felismeréséért, fejlesztéséért és megtartásáért folyó világméretű versenyben csak igen komoly munkával tudja megtartani pozícióit. Ez a felismerés az EU Lisszaboni Stratégiájában, a Bergeni Nyilatkozatban, az Európai Ifjúsági Paktumban és az EU 7. tudományos keretprogramjában egyaránt jelentkezik. Az erőfeszítések növelésének egy további jele, hogy egyre több európai országban válik általánossá a tanárok speciális tehetségsegítő képzése és továbbképzése. 10 Az EU a 2009-es évet a Kreativitás és az Innováció évének kívánja megjelölni, amely világosan mutatja a 10

Gifted Education in 21 European Countries: Inventory and Perspective (F.J. Mönks and R. Pflüger) (http://www.bmbf.de/pub/gifted_education_21_eu_countries.pdf)

105


tehetségfogalom egyik kulcs-jellemzője, a kreativitás növekvő fontosságának felismerését. A kiemelt projekt teljes egészében ezen alapvető célkitűzéseket szolgálja azzal, amikor egy tehetségsegítő országos hálózatot hoz létre úgy, hogy ezzel az EU-nak a partnerséggel, az egyenlő hozzáférés és a fenntarthatóság elveivel kapcsolatos célkitűzéseit is szolgálja. Az Európai Parlamentnek már az 1248/1994-es ajánlásai a tehetséges diákok oktatásáról is hangsúlyosan ajánlották az egyéni módszerekkel történő tanulási formák bevezetését a tehetséges diákok számára. Az csaknem 15 éves ajánlás különösen fontosnak mutatta be a gazdagító képzési formákat. A kiemelt projekt mind az iskolarendszeren belüli egyéni képzési formákat, mind pedig az iskolarendszeren kívüli gazdagító képzési lehetőségeket segíti. „Az ismeretek átültetése a gyakorlatba: széles körű innovációs stratégia az Európai Unió számára” című, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló, 2006. szeptember 13-i bizottsági közleményre (COM(2006) 502 végleges) válaszul az Európai Tanács 2006. december 4-i következtetései a széles körű innovációs stratégiáról megfogalmazták az uniós szintű innovációs fellépés stratégiai prioritásait (16253/06). Ebben megállapították, hogy az oktatásnak korai életkortól kezdve ösztönöznie kell a tehetséget és a kreativitást. A jelen kiemelt projekt már a bölcsődei szakasztól elkezdve, és az óvodai, majd az általános iskolai szakaszban kiteljesedve foglalkozik a tehetséges fiatalok oktatásának speciális kérdéskörével és változatos módszerekkel, így képzési formákkal, a tehetségsegítők és szervezeteik hálózatba kapcsolásával, a szülők és a környezet meggyőzésével és segítésével segíti azt. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról kiemelte a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezés, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek konstruktív kezelésének mind a nyolc kulcskompetencia esetében játszott szerepét (HL L 394., 2006.12.30). A kiemelt projekt a kreativitás fejlesztését számos közvetlen (tanfolyamok), illetve közvetett (hatás a tehetségsegítésben részt vevő pedagógusokra és a családi, baráti háttérre) módon segíti. A kezdeményezés, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek konstruktív kezelésének kulcskompetenciáit szintén a fenti kettős módon segíti a projekt a vezetői, innovatív és menedzseri szemlélet terjesztésével. Az Európai Tanács 2008. tavaszi ülésének következtetései (Brüsszeli Európai Tanács, 2008. március 13–14., Elnökségi következtetések, 7652/08) szerint a jövőbeli növekedésnek kulcsfontosságú tényezője az európai polgárokban rejlő, az európai kultúrán és tudományos kiválóságon alapuló innovációs potenciál és kreativitás teljes kibontakoztatása. A kiemelt projekt teljes egésze ezt a célkitűzést támasztja alá. A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések (2008. május 22.) a kreativitás és az innováció oktatás és képzés révén való előmozdításáról fogalmaztak meg fontos ajánlásokat (2008/C 141/10). A kiemelt projekt a kisgyermekkori kreativitás felkeltését és megőrzését direkt és indirekt akciókban segíti, az innovációs folyamatba való bekapcsolódást pedig szintén mind a közvetlen képzés és gyakorlati részvétel, valamint a közvetett, innováció-barát hálózatos környezet segítése révén fejleszti.

106


3.4. A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A KIEMELT PROJEKTEKHEZ – SZINERGIAVIZSGÁLAT

A kiemelt projekt szinergiáját más TÁMOP programokkal az alábbi kereszthatás táblázatban mutatjuk be. Potenciálisan szinergiát mutatható TÁMOP projekt

A kiemelt projekt hatásai az adott TÁMOP projektre

TÁMOP-3.4.4/B Országos Tehetséggondozó Hálózat Kialakítása

A kiemelt projekt előkészíti a 3.4.4/B program 3 mrd Ft-os pályázati komponensét és a pályázóknak (sikeres és sikertelen pályázóknak egyaránt) többletinformációkat és többletlehetőségeket nyújt.

TÁMOP 3.3.5. Civil részvétel erősítése az oktatási diszkrimináció elleni fellépés és a tanulók iskolai sikerességének támogatása érdekében (A komponens: Tanoda programok támogatása)

A Tanoda program tehetséggondozási elemeit a jelen projekt koordinálni fogja a tehetséggondozás esélyegyenlőségét biztosító program-elemekkel, így a hátrányos helyzetűek és a roma fiatalok tehetséggondozásának speciális feltételeit megteremtő tevékenységgel. A kiemelt projekt a tanulmányi versenyeken és egyéb megmérettetési alkalmakon kitűnt fiatalokat bekapcsolja a tehetségsegítés általános folyamatába és koordinálja a két projektnek a tehetséges fiatalok által elért eredmények hasznosítására tett lépéseit.

TÁMOP 3.4.3. Iskolai tehetséggondozás

107

Az adott TÁMOP projekt hatásai a jelen kiemelt projektre A pályázati komponens nagyságrendekkel megnöveli a kiemelt projektbe bevonható szerveződések és személyek számát.

A Tanodákkal való együttműködés a kiemelt projekt egyenlő hozzáférésen alapuló elvének egy fontos terepe. Megfelelő inputot ad a kiemelt projekt speciális helyzetű, a „deviánstehetség” fiatalok körében való megvalósítására. Az iskolai tehetséggondozással kapcsolatos program a közoktatás tehetséggondozásának legfontosabb terepét, az iskolát hozza helyzetbe, célozza meg. Ezzel számottevően elősegíti a kiemelt projekt működését + az iskolai tehetséggondozás során felszínre került fiatalokkal a kiemelt projekt inputját bővíti.

Szinergia-analízis: a hatásmechanizmusok bemutatása A kiemelt projekt révén a 3 mrd Ft-os pályázati komponens hatékonysága a szokványos hatékonyságnak a sokszorosa lesz, hiszen a pályázatok egy „beágyazott közegben” kerülnek megvalósításra és a pályázó szervezetek és személyek egy óriási segítő és kapcsolati háló részesei lesznek. Fordítva: a pályázatok a kiemelt projekt hatásrádiuszát a sokszorosára növelik meg és második rakétalépcsőként megvalósítják azt amit a kiemelt projekt elkezdett. A kiemelt projekt hálózati „niche”-eket feltáró tevékenységének egy igen fontos terepe a „deviánstehetség” kategóriával való foglalkozás, amelynek a Tanoda programmal való együttműködés fontos kereteket ad. A kiemelt projekt a sokszorosára növeli az iskolai tehetséggondozás komponens egyedi akciói (pl. versenyek) során feltűnt tehetséges fiatalok képzésének hatékonyságát a folyamatos munkába való bekapcsolásukkal. Az iskolai tehetséggondozási komponens a sokszorosára növeli a kiemelt projekt inputját a tehetséges diákokban.


Potenciálisan szinergiát mutatható TÁMOP projekt

A kiemelt projekt hatásai az adott TÁMOP projektre

Az adott TÁMOP projekt hatásai a jelen kiemelt projektre A felsőoktatási karriertanácsadás fejlesztése önmagában is a kiemelt projekt által korábban vagy a felsőoktatásban azonosított tehetséges diákok életvezetési kérdéseiben megoldást jelent. Ennek tehetségekre specializált része a kiemelt projekt inputját növeli.

TÁMOP 4.1.1. Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban

A felsőoktatási karriertanácsadó tevékenységnek a tehetséggondozásra való kiterjesztése során a projekt biztosítja a szakmai hátteret és a hálózatos segítséget.

TÁMOP 4.1.2. Tartalomfejlesztés, képzők képzése különös tekintettel a matematikai, műszaki, informatikai és természettudományi képzésekre és azok fejlesztésére

A felsőoktatási projekt keretén belül induló tanulmányi és tehetséggondozó versenyeken kitűnt fiatalokat a projekt bekapcsolja a tehetséggondozás általános folyamatába.

A felsőoktatási versenyeken kiválóan teljesítő hallgatók növelik a kiemelt projekt inputját.

TÁMOP 4.2.3. A tudományos eredmények elismerése és disszeminációja

Az innováció menedzsment tananyagának kidolgozásában megjelenő tartalmi elemeket a projekt felhasználja a tehetséges fiatalok hasonló képzéseinek kialakításában; az önszerveződő tudományos tevékenységhez kapcsolódó kezdeményezések támogatását, és a szakkollégiumi programok támogatását a jelen projekt koordinálni fogja a tehetséges fiatalok önszerveződésére kidolgozott programmal.

A kiemelt projekt igen fontos szakmai inputhoz jut a felsőoktatási innováció menedzsment oktatása révén. A szakkollégiumok támogatása igen fontos input-bővítést jelent a kiemelt projekt számára.

TÁMOP 4.2.4. Nemzeti Kiválóság Program -- Eötvös Loránd Tudásbefektetési Program

A kiemelt projekt bekapcsolja a Program kedvezményezettjeit mind a tehetséggondozók, mind pedig a tehetséges fiatalok hálózataiba és segíti a Program által támogatott fiatalok önszerveződését, valamint eredményeik hasznosulását.

A kiemelt projekthez kapcsolódó tehetségsegítésben kitűnt fiatalok és tehetséggondozók a Nemzeti Kiválóság Program -- Eötvös Loránd Tudásbefektetési Program támogatásaival lehetőségeiket megsokszorozhatják.

108

Szinergia-analízis: a hatásmechanizmusok bemutatása A karrier-tanácsadás szakmai színvonala megnő a kiemelt projekt és az azon belül segített felsőoktatási tehetséggondozó programok és hálózatos együttműködésük hatására, ugyanakkor a kiemelt projekt felsőoktatási inputja nő a karrier-tanácsadás révén. A felsőoktatási versenyeken kiemelkedően teljesítő hallgatók tehetséggondozásának hatékonysága a sokszorosára nő a kiemelt projekttel, ugyanakkor a kiemelt projekt inputja nő a felsőoktatási projekt révén. A felsőoktatásban az innováció menedzsment kidolgozása nagyon jól segíti a kiemelt projekt innovációs, vezetői és menedzseri készségeket oktató programját, hiszen az utóbbi program az előzőnek egy specializált, a kiemelkedő tehetséges speciális igényeinek megfelelő módon kialakított változata lesz. A szakkollégiumok igen sokat profitálnak a kiemelt projekt hálózatképzéséből, a kiemelt projekt inputja számottevően nő a szakkollégiumokkal. A kiemelt projekt a Nemzeti Kiválóság Programban kiválasztott tehetséggondozók és tehetséges fiatalok munkafeltételeit a hálózatos segítség révén a sokszorosára javítja. A Nemzeti Kiválóság Program -- Eötvös Loránd Tudásbefektetési Program számottevő in-put és lehetőség növelést ad a kiemelt projektnek.


3.5. AZ ELÉRENDŐ CÉLOKHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA A kiemelt projektnek a tervezési felhívásban és útmutatóban is leírt tevékenységi területei az alábbiak. 1. Nemzeti tehetségsegítési formák rendszerének megismerése 2. Tehetségsegítés külföldi példáinak összegyűjtése, disszeminálása 3. Tehetségpontok létrehozása 4. Regionális Tehetségnapok rendezése 5. Tehetségsegítési formák kapcsolatrendszerének fejlesztése 6. Tehetségsegítő Tanácsok megalakulásának támogatása 7. Hazai és határon túli magyar tehetségsegítő intézmények kapcsolatai 8. A tehetségsegítés óvónő, tanító- és tanárképzésben történő oktatásához szükséges szakmai tartalmak előállítása, módszertani fejlesztése 9. A tehetséges fiatalok vezetői, innovációs és menedzseri készségeit fejlesztő programok kialakítása és e programmal kapcsolatos képzők képzése 10. „Tehetségbarátok Körének” kialakítása 11. Tehetségek felkarolását segítő kezdeményezések megalapozása, megvalósíthatósági modellek elkészítése •

11A. Tehetségbónusz program

•

11B. Tehetség Rt. és Tehetséghitel megalakításának előkészítése

•

11C. Tehetségalap létrehozása módszertanának kidolgozása

12. A kiemelt projekt hazai és nemzetközi kommunikációja, minőségbiztosítása, értékelése. A kiemelt projekt felsorolt tevékenységi területei a következő, táblázatosan összefoglalt módon szolgálják a Társadalmi Megújulás Program 3-as és 4-es prioritása célkitűzéseinek, valamint a kiemelt projekt céljainak megvalósulását.

109


TÁMOP 3 prioritás: Minőségi oktatás biztosítása mindenkinek TÁMOP 3-as cél Az oktatás eredményességének javulása

Kiemelt projekt cél Tehetséggondozás szakmai színvonalának növelése Hiányzó tehetségsegítő lehetőségek kialakítása A tehetségsegítő lehetőségek közötti átjárási lehetőségek megteremtése Egyenlő hozzáférés biztosítása

A minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés

A kiemelt projekt eredményes végrehajtása és kommunikációja Az ország tehetséggondozó lehetőségeinek feltérképezése és folyamatos terjesztése Egyenlő hozzáférés biztosítása

Használható tudás biztosítása

A tehetség hasznosulásának elősegítése A tehetséges fiatalok önszerveződésének és társadalmi felelősség-vállalásának elősegítése A tehetségbarát társadalom

Az egész életen át tartó tanulást megalapozó készségek

A tehetséges fiatalok önszerveződésének és társadalmi felelősség-vállalásának elősegítése A tehetségsegítő lehetőségek közötti átjárási lehetőségek megteremtése A tehetségbarát társadalom

110

A célt szolgáló tevékenységi formák 8. Képzési tartalmak 2. Tehetségsegítés külföldi példái 7. Határon túli magyar együttműködés 1. Tehetségtérkép 2. Tehetségsegítés külföldi példái 7. Határon túli magyar együttműködés 5. Hálózatképzés 1. Tehetségtérkép 5. Hálózatképzés 12. Kommunikáció 1. Tehetségtérkép 3. Tehetségpontok 4. Tehetségnapok 12. Kommunikáció 1. Tehetségtérkép 3. Tehetségpontok 4. Tehetségnapok 12. Kommunikáció 1. Tehetségtérkép 3. Tehetségpontok 4. Tehetségnapok 12. Kommunikáció 9. Menedzseri készségek 11B. Tehetség Rt. és Tehetséghitel 11C. Tehetségalap 12. Kommunikáció 5. Hálózatképzés 9. Menedzseri készségek 11A. Tehetségbónusz 3. Tehetségpontok 4. Tehetségnapok 6. Tehetségsegítő Tanácsok 10. Tehetségbarátok Köre 11A. Tehetségbónusz 11B. Tehetség Rt. és Tehetséghitel 11C. Tehetségalap 12. Kommunikáció 5. Hálózatképzés 9. Menedzseri készségek 11A. Tehetségbónusz 1. Tehetségtérkép 5. Hálózatképzés 12. Kommunikáció 3. Tehetségpontok 4. Tehetségnapok 6. Tehetségsegítő Tanácsok 10. Tehetségbarátok Köre 11A. Tehetségbónusz 11B. Tehetség Rt. és Tehetséghitel 11C. Tehetségalap 12. Kommunikáció


TÁMOP 4 prioritás: A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében TÁMOP 4-es cél Bolognai szerkezetváltás

Kiemelt projekt cél A tehetségsegítő lehetőségek közötti átjárási lehetőségek megteremtése Tehetséggondozás szakmai színvonalának növelése Hiányzó tehetségsegítő lehetőségek kialakítása

A felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolata

A tehetség hasznosulásának elősegítése A tehetségbarát társadalom

Növekvő kutatás-fejlesztési kapacitások

A tehetséges fiatalok önszerveződésének és társadalmi felelősség-vállalásának elősegítése Tehetséggondozás szakmai színvonalának növelése A tehetségsegítő lehetőségek közötti átjárási lehetőségek megteremtése

Növekvő műszakitermészettudományos képzés

A tehetséges fiatalok önszerveződésének és társadalmi felelősség-vállalásának elősegítése Tehetséggondozás szakmai színvonalának növelése A tehetségsegítő lehetőségek közötti átjárási lehetőségek megteremtése A tehetség hasznosulásának elősegítése

111

A célt szolgáló tevékenységi formák 1. Tehetségtérkép 5. Hálózatképzés 12. Kommunikáció 8. Képzési tartalmak 2. Tehetségsegítés külföldi példái 7. Határon túli magyar együttműködés 1. Tehetségtérkép 2. Tehetségsegítés külföldi példái 7. Határon túli magyar együttműködés 5. Hálózatképzés 9. Menedzseri készségek 11B. Tehetség Rt. és Tehetséghitel 11C. Tehetségalap 12. Kommunikáció 3. Tehetségpontok 4. Tehetségnapok 6. Tehetségsegítő Tanácsok 10. Tehetségbarátok Köre 11A. Tehetségbónusz 11B. Tehetség Rt. és Tehetséghitel 11C. Tehetségalap 12. Kommunikáció 5. Hálózatképzés 9. Menedzseri készségek 11A. Tehetségbónusz 8. Képzési tartalmak 2. Tehetségsegítés külföldi példái 7. Határon túli magyar együttműködés 1. Tehetségtérkép 5. Hálózatképzés 12. Kommunikáció 5. Hálózatképzés 9. Menedzseri készségek 11A. Tehetségbónusz 8. Képzési tartalmak 2. Tehetségsegítés külföldi példái 7. Határon túli magyar együttműködés 1. Tehetségtérkép 5. Hálózatképzés 12. Kommunikáció 9. Menedzseri készségek 11B. Tehetség Rt. és Tehetséghitel 11C. Tehetségalap 12. Kommunikáció


3.6. INDIKÁTOROK A kiemelt projekt indikátorai, valamint azok kapcsolódása a projekt célrendszeréhez a következőkben foglalhatóak össze. Kapcsolódó cél

Indikátor megnevezése

Mérték egység

Kiindulási érték

Célérték

Céldátum

Az adatforrás megnevezése

Output indikátorok Hiányzó tehetségsegítő Sikeres, új lehetőségek kialakítása tehetségprogramok száma

Db

0

100

2011.11.

PEJ + www.tehetsegpont.hu honlap

A kiemelt projekt eredményes végrehajtása és kommunikációja Tehetséggondozás szakmai színvonalának növelése

Tehetségsegítő programok példatárában szereplő „best practices”ek száma Kiváló (best practice) Tehetségpontok száma

Db

0

10

2009.12.

PEJ + példatár a www.tehetsegpont.hu honlapon

Db

0

100

2011.11.


Az ország tehetséggondozó lehetőségeinek feltérképezése és folyamatos terjesztése A tehetségsegítő lehetőségek közötti átjárási lehetőségek megteremtése Egyenlő hozzáférés biztosítása

Magyarország tehetségtérképe a www.tehetsegpont.hu honlapon és kiadványokban A támogatott tehetségsegítő programokban részt vevő fiatalok száma Létrejövő Tehetségpontok száma

Db

0

1

2009.06.


Fő

0

20000

2011.11.

PEJ + adatbázis

Db

0

100

2011.11.

Egyenlő hozzáférés biztosítása

Tehetségpontok akkreditációjához szükséges követelményrendszer alkalmazásának száma (akkreditációk) Tehetségsegítő Tanácsok működéséhez kidolgozott módszertan alapján működő Tanácsok száma Hazai és EU Tehetségnapok száma

Db

0

70

2008.12.

PEJ + www.tehetsegpont.hu honlap PEJ + akkreditásciós eljárásrend a www.tehetsegpont.hu honlapon

Db

0

20

2009.12.

PEJ + módszertani kézikönyv a www.tehetsegpont.hu honlapon

Db

0

50

2011.09.

Tehetségsegítők képzéséhez szükséges szakmai dokumentációt felhasználó képző intézmények, szervezetek száma Tehetséges fiatalok vezetői, innovációs, és menedzseri készségeit fejlesztő program szakmai anyagai (módszertani kézikönyv) A Tehetségbónusz programban résztvevők száma

Db

0

10

2009.12.

PEJ + beszámolók a www.tehetsegpont.hu honlapon PEJ + módszertani kézikönyv a www.tehetsegpont.hu honlapon

Db

0

1

2010.12.

PEJ + módszertani kézikönyv a www.tehetsegpont.hu honlapon

Fő

0

1000

2011.11.

PEJ + adatbázis


Fő

0

1000

2011.11.

PEJ + adatbázis

Eredmény indikátorok

Tehetséggondozás szakmai színvonalának növelése, Tehetségbarát társadalom Egyenlő hozzáférés biztosítása Tehetséggondozás szakmai színvonalának növelése

A tehetség hasznosulásának elősegítése

A tehetséges fiatalok önszerveződésének és társadalmi felelősségvállalásának elősegítése Tehetségbarát társadalom

PEJ = projekt előrehaladási jelentés

112


4. A KÜLÖNBÖZŐ FEJLESZTÉSI ALTERNATÍVÁK BEMUTATÁSA 4.1. AZ ALTERNATÍVÁK AZONOSÍTÁSA A felmerülő igények ilyen magas hatékonyságú, az EU tapasztalatokat integráló kielégítésére a tervezett kiemelt projekten kívül nem ismert egyéb alternatív lehetőség. A kiemelt projekt lebonyolításával kapcsolatos alternatívák azonosítása során az elméletileg lehetséges változatok a következők. • Alternatívaképzés a projekt helyszíne szerint: a projekt az ország teljes területén valósul meg. Elméletileg elképzelhető lenne a projekt olyan módon való korlátozása, hogy csak az ország bizonyos részeire (csak Budapest, csak egyetemi városok, csak a hátrányos helyzetű kistérségek, csak Borsod-Abaúj-Zemplén megye, stb.) azonban a projekt bármilyen területi szűkítése az egyenlő hozzáférés esélyét lehetetlenné tenné, és ezáltal a projekt társadalmi támogatását teljes mértékben aláásná. Elvben ez alól a lehetőség alól kivétel lehetne, ha a projektet a hátrányos, illetve a leghátrányosabb helyzetű kistérségekre szűkítenénk, de ez esetben a projekt megvalósíthatatlan lenne, hiszen a hátrányos helyzetű kistérségekben kereslet van ugyan bőven (értve ez alatt a felfedezetlen tehetséges fiatalokat), de kínálat nincsen (értve ez alatt a tehetséggondozói illetve magas szakmai tapasztalattal rendelkező segítőket), azaz a projekt ilyen területi szűkítés mellett kivitelezhetetlenné válik. • Alternatívaképzés a projekt műszaki tartalma szerint: a jelen projekt esetén ez a fajta alternatíva irreleváns. • Alternatívaképzés a projekt szervezeti keretei szerint: a projekt megvalósítására (minden öndicsérettől mentesen, objektíven is) csak a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége alkalmas az országban. Ennek az az oka, hogy ez az az szervezet amely tagjaként, vagy partnerszervezeteként összefog minden olyan tehetségsegítő kezdeményezést, amely az iskolán kívüli tehetséggondozást végző civil szférában valaha az országban, illetve a határon túli magyarság körében létrejött. A Szövetség nyitott (lásd az 1f mellékletként becsatolt Alapszabályt) és tagjai, illetve partnerei sorába fogadja mindazon szerveződéseket, amelyekről esetleg még nem tud (ezek száma csekély lehet), illetve amelyek a Szövetség szigorú kritériumrendszerét csak a későbbiekben fogják tudni teljesíteni. A Szövetségben, illetve tagszervezeteiben van jelen az a tehetséggondozói tapasztalat, amely az EU-normákkal összhangban vezetni, és szervezni tudja a jelen kiemelt projektet. A Szövetség igen jó kapcsolatokkal rendelkezik az iskolarendszeren belüli tehetséggondozás irányítóival (így a szakminisztériummal és annak háttérintézményeivel, így pl. az OFI-val) és az iskolákkal. • Alternatívaképzés a projekt pénzügyi keretei szerint: a projekt pénzügyi kereteinek vonatkozásában elviekben elképzelhető az, hogy a projekt nem 100%-os vissza nem térítendő támogatásként, hanem csak részfinanszírozásként, illetve visszatérítendő támogatásként valósulna meg. Ez azonban egy olyan „róka-fogta-csuka” helyzetet eredményezne, amely a projekt megvalósulásának igen nagy kockázatát jelentené. Ennek okai a következők: o alternatív finanszírozóként szóba jöhet a költségvetés, és a magánszféra is. A költségvetés majdani finanszírozásának előkészítésére a projekt a Nemzeti Tehetség Alap létrehozásának kezdeményezésével és kidolgozása szakmai hátterének biztosításával (amelynek előkészítésére az Országgyűlés az 1k. mellékletként becsatolt 78/2008. (VI. 13.) OGY határozatában kötelezte már a kormányt) megteszi az ehhez szükséges lépéseket. Azonban a tehetséggondozás 113


•

támogatásának gondolata a közvéleményben és a politikai elit gondolkodásában csak fokozatosan nyer teret, így arra a három évre, amely a jelenlegi kiemelt projekt időtartama, a projekt forrásainak számottevő költségvetési „kipótlása” nem várható. A 2.1.4. pontban bemutatott erőforrás térkép szerint a költségvetés tehetséggondozásra jelenleg kb. 16 milliárd forintot fordít évente (ebből az MTANKTH-OTKA hozzájárulása kb. 8 milliárd), amelyet a civil szféra kb. 1,7 milliárd forinttal egészít ki (ebből a Csányi Alapítvány a Gyermekekért és a Demján Sándor Alapítvány hozzájárulása kb. 1,2 milliárd) egészít ki. Első pillantásra ezek a jelenlegi kiemelt projekt éves ráfordításánál összességében százszor nagyobb összegből „lecsíphető” lenne a projektnek akár teljes költsége is. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a „szerzett jogok elvétele” igen nagy nehézségbe ütközik minden egyes esetben (és nagyon sokszor nem is indokolt), ami ennek az útnak a kockázatait igen megnöveli. o A magánszféra ma még sem a hazai részében, sem a külföldön élő magyarság köreiben nem készült fel még arra, hogy nem-saját neve alatt futó, hanem egy közösen megvalósított tehetséggondozó projektre számottevő összegeket áldozzon. A jelenleg jellemző támogatási összeg az 1-4 mFt még a legtehetősebbek esetén is, amely messze elmarad a kiemelt projekt forrásigényétől. A kiemelt projekt három éve alatt részletes tervet fog megvalósítani a projekt eredményei fenntarthatóságának elérésére, amely a projekt végére lehetővé teszi azt, hogy az elért eredményeket további támogatás nélkül folytatni lehessen. Ehhez azonban kellenek azok a szervezeti megoldások (a már említett Nemzeti Tehetség Alap, a Tehetségbarátok Köre, és a tehetségbarát társadalom érdekében tett többi lépés, így a Tehetségsegítő Tanácsok rendszere, a Tehetségnapok, stb.), amelyeket a projekt a jelen és fentiekben vázolt helyzetben csak 100%-os vissza nem térítendő támogatási formában tud megvalósítani. Ez a helyzet eredményezi azt a „róka-fogta-csuka” helyzetet, amely a jelenlegi körülmények között még nem, de a projekt befejezésének időszakában már biztosítani tudja azt, hogy a tehetséggondozás eredményei a Strukturális alapoktól kapott támogatástól függetlenül is fenntarthatóak legyenek. Alternatívaképzés a projekt nagysága szerint: a projekt alternatív megoldásai a fentiek alapján a projekt nagysága, azaz bizonyos elemeinek elhagyása, vagy megvalósítása szerint képezhetőek. A projekt elemei (mint ahogyan azt a célrendszer elemzésénél már bemutattuk) hálózatosan egymásra épülnek, így elvételük vagy betételük egymástól függetlenül nem képzelhető el. Emiatt a projekt nagyságában nincsenek tetszés szerinti méretarány-sorozatok, mivel ha egy elem hiányzik, az szinte minden esetben egy sor más elem végrehajtását nagyon jelentősen hátráltatja. (Így pl. hiába teszünk lépéseket a tehetségbarát társadalom kiépítése irányába, ha nincsen tehetséggondozás mögötte, hiába alakítunk ki új tehetséggondozási formákat, ha nem tudnak róla és később nem támogatják, hiába növeljük a tájékozottságot, ha a színvonal nem kielégítő, stb.). Ennek megfelelően a projekt méretbeli alternatívájaként a „do nothing” elemzése mellett a „do minimum” alternatívát mutatjuk be a javasolt „do optimum” alternativa ellenpólusaként.

A „0” („do nothing”) alternatíva összefoglalása Amennyiben a jelenlegi helyzetbe nem kívánunk beavatkozni, és a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program központi elemét képző jelen kiemelt projekt nem valósul meg, az a kiemelt projekt szintjén 698 mFt, a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Programja egészének szintjén pedig 3,7 mrd Ft megtakarítást jelent. Ez esetben a tehetségek segítésének formái nem jutnak túl a jelenleg sok esetben jellemző, elszigetelt, „vegetáló” állapoton, és számos olyan kezdeményezés, amely igen jelentős társadalmi energiákat mozgatna meg, meg sem születik. A tehetségsegítésnek nem alakul ki egy olyan integrált rendszere az országban,

114


amely nemcsak a hazai gazdasági potenciált növeli meg számottevően, hanem példa lesz az EU egésze felé is. A „do minimum” alternatíva összefoglalása A legszükségesebb tevékenység a magyarországi tehetségtérkép felmérése és az összegyűjtött információk elérhetőségének általánossá tétele lenne. Ez megfelel az optimális alternatíva 1. projektszakasza legfontosabb célkitűzésének. Ennek résztevékenységei a következők lennének: • A magyarországi intézményi, civil, egyházi, önkormányzati és egyéni tehetségsegítő kezdeményezésekről szóló információk begyűjtése; • az összegyűjtött információk rendezett formában történő közzététele a www.tehetsegpont.hu weboldalon és • az összegyűjtött információk kiadása közérthető, internetes hozzáféréssel és tapasztalatokkal nem rendelkezők számára is használható formában. A fentiek eredményeként a magyarországi tehetségsegítő kezdeményezésekről egy igen részletes térkép jönne létre és számottevően javulna a tehetségsegítő kezdeményezések ismertsége. Nem valósulna meg • az EU és az Európán kívüli térségek legkiemelkedőbb tehetségsegítő tapasztalatainak megismerése, adaptálása • a Tehetségpontok megalakítása és hálózatba szervezése • Tehetségnapok sorozata • a helyi, tehetségeket segítő erők összefogásának szervezése • magyar kezdeményezésű EU-Tehetségnap megrendezése • Tehetségsegítő Tanácsok megalakulása • Tehetségsegítő kezdeményezések hálózatba szervezése • határon túli magyar tehetségsegítéssel történő kapcsolattartás, az ottani kiemelkedően jó tapasztalatok integrálása • a közoktatásban szükséges azon tehetséggondozó formák, amelyek kielégítő képzése jelenleg nem valósult még meg, képzési anyagainak kidolgozása • a tehetséges fiatalok vezetői, innovációs, és menedzseri készségeit fejlesztő program • Tehetséghitel és Tehetség Rt. kialakítása • a tehetségsegítő mozgalmakat támogató Tehetségbarátok Körének megalakítása • Tehetségalap létrehozása • a Tehetségbónusz program kidolgozása • a fenti elemek mindegyikének folyamatos monitorozása, hazai és EU elterjesztése, kiemelt kommunikációja. A „do minimum” alternatíva mintegy 0,65 milliárd forintos megtakarítást érne el. Ugyanakkor a „do minimum” alternatíva a TÁMOP-3.4.4/B program 3 milliárd forintos felhasználásának hatékonyságát a töredékére süllyesztené, és ezáltal a megtakarításnál sokkal nagyobb kárt okozna.

115


4.2. „0” („DO NOTHING”) ALTERNATÍVA BEMUTATÁSA

A „do nothing” alternatíva esetén az alábbi hatások bekövetkezésével, illetve elmaradásával számolhatunk: • a tehetséget változatlanul sokan olyan adottságnak veszik, amely „utat tör magának”, fejlesztésével tehát törődni nem kell • a tehetségazonosítás komplex rendszere változatlanul nem lesz széles körben ismert, és a tehetségen a legtöbben a kiemelkedő intellektuális tehetséget (IQ), vagy a kiemelkedő iskolai, tantárgyi teljesítményt értik • a tehetségsegítés változatlanul sokszor nem fog kiterjedni a tehetségek által létrehozott eredmények hasznosulásának segítésére • a működő programok szakmai megalapozottsága változatlanul egyenetlen marad • az oktatási rendszerben nem fog elterjedni az egyéni sajátosságokat figyelembevevő fejlesztés, támogatás gyakorlata • nem alakulnak ki a tehetséges fiatalok egymást stimuláló közösségei, önszerveződési formái • a tehetségsegítő programok létének híre nem jut el a tehetséges fiatalokhoz, illetve környezetükhöz, különösen akkor, ha e fiatalok hátrányos helyzetűek, vagy hátrányos helyzetű térségekben élnek – sérül az egyenlő hozzáférés elve • alulreprezentáltak maradnak a programokban a hagyományos iskolai értékelés szerint alulteljesítők, a romák, és fogyatékkal élők • a meglévő erőforrások és programok koordinálatlanok lesznek, nem valósul meg ezek egymásra épülő, átjárható, folyamatos fejlesztést biztosító rendszere • a létező jó példák elszigeteltek maradnak, nem terjednek el • a „kritikus tömeg” híján számos támogatási forrás (pl. külföldön élő magyarság segítsége) elérhetetlen marad • nem lesz bevonható a hazai és EU tényleges és kapcsolati tőke a programba, amely lényeges fajlagos költségnövekedést és hatékonyság csökkenést eredményez • a tehetséges fiataloknak és a gazdasági-társadalmi szereplőknek az együttműködési hálózata nem alakul ki, ami segíti a tehetségek elszívását más országokba – ez a befektetett energia egy hihetetlenül nagy pazarlását jelenti • a tehetséges fiatalok önszerveződése nem alakul ki, így nem lesz olyan, egymást stimuláló baráti hálózatuk, amely segíti itthon-maradásukat • igen sok „autodidakta”, jó szándékú tehetségsegítő van az országban, a program híján ők „nem kerülnek helyzetbe”, így munkájuk hatékonysága és szakszerűsége nem nő • a tehetségsegítő formák elszigetelt működése kis hatékonyságú működést konzervál • a tehetségsegítő programok nem eredményeznek társadalmi mobilitás-növekedést számos egyéni kitörési esély nem jön létre • a tehetségek kreativitásának ösztönzése, az eredmények hasznosulásának segítése nem vezet el a várt, jelentős gazdasági haszonhoz. A „do nothing” alternatíva esetén az alábbi veszélyek előfordulásának a valószínűsége igen megnő: • elkezdődik az eddig elkerült, alacsony színvonalú programokat adó, a „tehetséggé válás” látszatát osztogató tehetségipar kialakulása • a hosszú hagyományokkal rendelkező programok rugalmatlanokká válhatnak

116


• • • • •

az itthon kibontakozási lehetőséget nem kapó tehetségek külföldre távoznak, ez az EU tagországok lehetőségeinek fokozott megismerésével ugrásszerű méreteket ölthet (tehetségelszívás) a sokrétű tehetségsegítő lehetőségekről való informáltság és a szakszerű fejlesztés hiánya a tehetséges fiatalok elkallódását eredményezheti a szervezetrendszer elemei egymásra épülésének hiánya a tehetségek „kieséséhez” vezet az életszakasz-határokon a tehetségsegítés komplex rendszere nélkül rendkívül sok jó szándék, felhasználható, önzetlen segítség kiaknázatlan marad és elveszik a tehetségek (különösen a hátrányos helyzetű tehetségek) elkallódása a társadalmi mobilitás csökkenésével fokozott veszélyként jelenik meg.

4.3. AZ 1. ALTERNATÍVA „DO MINIMUM” BEMUTATÁSA 4.3.1. Az alternatíva megjelölése, tevékenységek, projektelemek

A „do minimum” alternatíva esetén a magyarországi tehetségtérkép felmérése és az összegyűjtött információk elérhetőségének általánossá tétele valósulna meg. Ez megfelel az optimális alternatíva 1. projektszakasza legfontosabb célkitűzésének. Ennek résztevékenységei a következők lennének: • A magyarországi intézményi, civil, egyházi, önkormányzati és egyéni tehetségsegítő kezdeményezésekről szóló információk begyűjtése; • az összegyűjtött információk rendezett formában történő közzététele a www.tehetsegpont.hu weboldalon és • az összegyűjtött információk kiadása közérthető, internetes hozzáféréssel és tapasztalatokkal nem rendelkezők számára is használható formában. 4.3.2. A megvalósulás helyszíne

A „do minimum” alternatíva esetén a projekt hatálya a 4-es pont bevezetőjében leírt indoklás szerint változatlanul Magyarország egészére terjedne ki és a tehetségtérképet az ország teljes terjedelmében (valamint a határon túli magyarlakta területeken) mérné fel. 4.3.3. A műszaki tartalom meghatározása

A „do minimum” alternatíva esetén a projekt műszaki tartalma az érintett résztevékenységek tekintetében azonos lenne a „do optimum” alternatíva megvalósítását jellemző tartalmakkal. Ez a tevékenység fokozott minőség-igényéből fakad. (Tehetséget csak tehetséggel lehet gondozni.) 4.3.4. Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása

A „do minimum” alternatíva esetén a magyarországi tehetségtérkép felmérése és az összegyűjtött információk elérhetőségének általánossá tétele valósulna meg. E folyamat előkészítésének és kommunikációjának az alábbi lépései lennének szükségesek:

117


• •

A magyarországi intézményi, civil, egyházi, önkormányzati és egyéni tehetségsegítő kezdeményezésekkel való kapcsolatfelvétel, adataik összegyűjtése; az összegyűjtött információk rendezett formában történő közzététele a www.tehetsegpont.hu weboldalon és az összegyűjtött információk kiadása közérthető, internetes hozzáféréssel és tapasztalatokkal nem rendelkezők számára is használható formában. Ezek kommunikációja a tehetséggondozásban érintett „kereslet” számára.

4.3.5. Az előkészítés és megvalósítás költségei és ütemezése

A kiemelt projekt előkészítésének zömét a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége és tagszervezetei önerőből végezték el, amelynek során az önkéntes munka dominált. Az előkészítésben nagy szerepet játszott a T-Com, amely 2006-ban 1 mFt-tal, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, amely 2007-ben 4,3 mFt-tal, majd 2008-ban 3 mFt-tal támogatta az előkészítés folyamatát. A projektgazda közhasznú egyesületként nincs benne az ÁFA körben, a táblázatban a bruttó (ÁFÁ-t tartalmazó) összegek szerepelnek. Tervezési / előkészítési feladatok Előkészítő konferenciák Előkészítés szakértői díjai

Összesen

2008.

2009. 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

Költségek, e Ft 2010. 0 0 0 0 0 0

2011.

Összesen 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

A „do minimum” alternatíva (a magyarországi tehetségtérkép felmérése és az összegyűjtött információk elérhetőségének általánossá tétele) költségei és annak ütemezése az alábbiak lennének: • I. fázis: 2008. november – 2009. március: A magyarországi intézményi, civil, egyházi, önkormányzati és egyéni tehetségsegítő kezdeményezésekről szóló információk begyűjtése – 25 mFt; • II. fázis: 2009. február – 2009. március: az összegyűjtött információk rendezett formában történő közzététele a www.tehetsegpont.hu weboldalon – 10 mFt; • III. fázis: 2009. március – 2009. június: az összegyűjtött információk kiadása közérthető, internetes hozzáféréssel és tapasztalatokkal nem rendelkezők számára is használható formában – 15 mFt.

118


A „do minimum” alternatíva ütemezési táblázata éves bontásban: Tevékenységek / projektelemek, kapcsolódó kiegészítő tevékenységek Információgyűjtés Közzététel honlapon Közzététel kiadványban és más módokon Összesen

2008. 10.000 0 0 10.000

2009. 15.000 10.000 15.000 40.000

Költségek, e Ft 2010. 0 0 0 0

2011. 0 0 0 0

Összesen 25.000 10.000 15.000 50.000

Megjegyzés: a „do minimum” alternatíva fajlagos költségei magasabbak mint az ugyanezen tevékenységre jutó összeg a „do optimum” alternatíva esetén. Ennek az az oka, hogy a „do minimum” alternatíva esetén ennek a tevékenységnek kell viselnie a projekt teljes szervezési és lebonyolítási költséghátterét is, amely a fajlagos költségeket megnöveli és így a hatékonyságot ezen alternatíva esetén lecsökkenti. Tervezési és előkészítő feladatok, illetve a megvalósítás feladatai mindösszesen Teljes projektköltség

Költségek, e Ft 2009. 2010. 40.000 0

2008. 10.000

2011. 0

Összesen 50.000

4.3.6. A változat hatásainak elemzése

A „do minimum” alternatíva esetén az alábbi hatások bekövetkezésével, illetve elmaradásával számolhatunk ugyanúgy, mint ahogyan a „do nothing” alternatíva esetén: • a tehetséget változatlanul sokan olyan adottságnak veszik, amely „utat tör magának”, fejlesztésével tehát törődni nem kell • a tehetségsegítés változatlanul sokszor nem fog kiterjedni a tehetségek által létrehozott eredmények hasznosulásának segítésére • a működő programok szakmai megalapozottsága változatlanul egyenetlen marad • az oktatási rendszerben nem fog elterjedni az egyéni sajátosságokat figyelembevevő fejlesztés, támogatás gyakorlata • nem alakulnak ki a tehetséges fiatalok egymást stimuláló közösségei, önszerveződési formái • alulreprezentáltak maradnak a programokban a hagyományos iskolai értékelés szerint alulteljesítők, a romák, és fogyatékkal élők • a meglévő erőforrások és programok koordinálatlanok lesznek, nem valósul meg ezek egymásra épülő, átjárható, folyamatos fejlesztést biztosító rendszere • a „kritikus tömeg” híján számos támogatási forrás (pl. külföldön élő magyarság segítsége) elérhetetlen marad • nem lesz bevonható a hazai és EU tényleges és kapcsolati tőke a programba, amely lényeges fajlagos költségnövekedést és hatékonyság csökkenést eredményez • a tehetséges fiataloknak és a gazdasági-társadalmi szereplőknek az együttműködési hálózata nem alakul ki, ami segíti a tehetségek elszívását más országokba – ez a befektetett energia egy hihetetlenül nagy pazarlását jelenti • a tehetséges fiatalok önszerveződése nem alakul ki, így nem lesz olyan, egymást stimuláló baráti hálózatuk, amely segíti itthon-maradásukat • igen sok „autodidakta”, jó szándékú tehetségsegítő van az országban, a program híján ők „nem kerülnek helyzetbe”, így munkájuk hatékonysága és szakszerűsége nem nő • a tehetségsegítő programok nem eredményeznek társadalmi mobilitás-növekedést számos egyéni kitörési esély nem jön létre 119


•

a tehetségek kreativitásának ösztönzése, az eredmények hasznosulásának segítése nem vezet el a várt, jelentős gazdasági haszonhoz.

Valamelyes (de nem optimális) elmozdulás várható az alábbi pontokon a „do nothing” alternatívához képest: • a tehetségazonosítás komplex rendszere változatlanul nem lesz széles körben ismert, és a tehetségen a legtöbben a kiemelkedő intellektuális tehetséget (IQ), vagy a kiemelkedő iskolai, tantárgyi teljesítményt értik • a tehetségsegítő programok létének híre nem jut el a tehetséges fiatalokhoz, illetve környezetükhöz, különösen akkor, ha e fiatalok hátrányos helyzetűek, vagy hátrányos helyzetű térségekben élnek – sérül az egyenlő hozzáférés elve • a létező jó példák elszigeteltek maradnak, nem terjednek el • a tehetségsegítő formák elszigetelt működése kis hatékonyságú működést konzervál A „do minimum” alternatíva esetén az alábbi veszélyek előfordulásának a valószínűsége a „do nothing” alternatívához hasonlóan igen megnő: • az itthon kibontakozási lehetőséget nem kapó tehetségek külföldre távoznak, ez az EU tagországok lehetőségeinek fokozott megismerésével ugrásszerű méreteket ölthet (tehetségelszívás) • a szervezetrendszer elemei egymásra épülésének hiánya a tehetségek „kieséséhez” vezet az életszakasz-határokon Valamelyes (de nem optimális) elmozdulás várható az alábbi pontokon a „do nothing” alternatívához képest: • elkezdődik az eddig elkerült, alacsony színvonalú programokat adó, a „tehetséggé válás” látszatát osztogató tehetségipar kialakulása • a sokrétű tehetségsegítő lehetőségekről való informáltság és a szakszerű fejlesztés hiánya a tehetséges fiatalok elkallódását eredményezheti • a tehetségek (különösen a hátrányos helyzetű tehetségek) elkallódása a társadalmi mobilitás csökkenésével fokozott veszélyként jelenik meg. • a tehetségsegítés komplex rendszere nélkül rendkívül sok jó szándék, felhasználható, önzetlen segítség kiaknázatlan marad és elveszik.

120


A „do minimum” alternativa esetén a „do optimum” alternatíva monitoring mutatói közül az alábbiakban történne elmozdulás: Közvetett megtérüléssel kapcsolatos mutató neve

Mértékegység

Magyarország tehetségtérképe a www.tehetsegpont.hu honlapon és kiadványokban A támogatott tehetségsegítő programokban részt vevő fiatalok száma Sikeres, új tehetségprogramok száma Létrejövő tehetségpontok száma Tehetségsegítő Tanácsok működéséhez kidolgozott módszertan alapján működő Tanácsok száma Hazai és EU Tehetségnapok száma Tehetségsegítők képzéséhez szükséges szakmai dokumentációt felhasználó képző intézmények, szervezetek száma Tehetséges fiatalok vezetői, innovációs, és menedzseri készségeit fejlesztő program szakmai anyagai (módszertani kézikönyv) A Tehetségbónusz programban résztvevők száma A „Tehetségbarátok Köre” tagjainak a száma

db

„Do minimum” alternatíva 1

fő

--

db db db

----

db db

---

db

--

fő fő

---

Társadalmi hatások A „do minimum” alternatíva legfontosabb, táblázatosan is megjeleníthető társadalmi hatásait az alábbiakban foglaljuk össze: Hatásviselő rendszer 1. Foglalkoztatás, munkaerőpiac 2. Munkakörülmények 3. Társadalmi integráció és különleges társadalmi csoportok védelme 4. Esélyegyenlőség

A Közvetlen hatás hatásmechanizm erőssége us leírása (-3 – +3) -0 0

Közvetett hatás erőssége (-3 – +3)

---

+1 Tehetségsegítő kezdeményezése khez való egyenlőbb hozzáférés

10. A szociális ellátórendszerekhez történő hozzáférés Összesen

0

+1

0

+1

0

0

0

0

0

+1

0

+1

+1

+6

121

A tehetséges fiatalok nagyobb esélye a társadalmi integrációra

0

5. Területi kiegyenlítődés 6. Személyhez és családhoz kötődő jogok és lehetőségek védelme 7. Önkormányzatiság, döntéshozatalban való társadalmi részvétel – nyilvánosság, igazságosság, erkölcs 8. Közegészségügy, közbiztonság 9. Bűnözés, terrorizmus és biztonság

A tehetséges fiatalok jobb elhelyezkedési esélyei

0

0

+1

+1

A hatásmechanizmus leírása

A tehetséges fiatalok egyenlőbb részesedése a tehetségsegítési lehetőségekben A tehetséggel kapcsolatos információk fokozott védelme

Deviáns-tehetségek nagyobb „átcsatornázása” a deviancia oldalról a tehetséggondozás oldalra A tehetséghez kötődő szociális ellátórendszerekhez való jobb hozzáférés


A „do minimum” alternatívának a „do optimum” alternatívával összehasonlítható legfontosabb társadalmi hatásait az alábbiakban foglaljuk össze: •

•

•

•

•

•

•

Társadalmi befogadás: a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, tehetséges fiataloknak a tehetségsegítésbe való bekapcsolása a kiemelt projekt egyik legfontosabb célkitűzése. A „do minimum” alternatíva külön programelemeket nem tartalmaz a társadalmi befogadás növelésére. Ezen súlyos hiányosság ellenére (amelyet a „do optimum” alternatíva speciális programok sorával küszöböl ki) a tehetséggondozási információk közkinccsé tétele önmagában is növeli a tehetséggondozási lehetőségekhez való egyenlő hozzáférés esélyeit. Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés: célunk az, hogy a tehetségsegítési lehetőségekhez való hozzáférés is közszolgáltatássá nője ki magát. A „do minimum” alternatíva külön programelemeket nem tartalmaz a közszolgáltatás jelleg megteremtésére és ennek elterjesztésére. Ezen súlyos hiányosság ellenére (amelyet a „do optimum” alternatíva speciális programok sorával küszöböl ki) a tehetséggondozási információk közkinccsé tétele önmagában is növeli a tehetséggondozási lehetőségek közszolgáltatás jellegét. Esélyegyenlőség: a kiemelt projekt alapvető célja, hogy hozzájáruljon a szunnyadó képességek kibontására adódó esélyek egyenlőségének megteremtéséhez. A „do minimum” alternatíva külön programelemeket nem tartalmaz az esélyegyenlőség biztosítására. Ezen súlyos hiányosság ellenére (amelyet a „do optimum” alternatíva speciális programok sorával küszöböl ki) a tehetséggondozási információk közkinccsé tétele önmagában is növeli a tehetséggondozási lehetőségekhez való egyenlő hozzáférés esélyeit. Munkaerő-piaci részvétel: a sajátos készségek felismerése és fejlesztése fejleszti a kiemelt projektben résztvevők munkaerő-piaci részvételét, és munkaerő-potenciálját. A „do minimum” alternatíva külön programelemeket nem tartalmaz a munkaerő-piaci részvétel elősegítésére. Ezen súlyos hiányosság ellenére (amelyet a „do optimum” alternatíva speciális programok sorával küszöböl ki) a tehetséggondozási információk közkinccsé tétele önmagában is növeli a tehetséggondozási lehetőségekben részt vevő fiatalok számát és hatékonyabb, értékesebb munkaerő-piaci részvételüket. Oktatás színvonala: a kiemelt projekthez kötődő köz- és felsőoktatási intézményekben folyó oktatás sokkal inkább választ fog találni a diákság sajátos és egyéni igényeinek kielégítésére. A „do minimum” alternatíva külön programelemeket nem tartalmaz a közés felsőoktatási intézmények segítésére. Ezen súlyos hiányosság ellenére (amelyet a „do optimum” alternatíva speciális programok sorával küszöböl ki) a tehetséggondozási információk közkinccsé tétele önmagában is növeli a tehetséggondozási lehetőségeknek a köz- és felsőoktatási intézményekben potenciálisan felhasználható tárházát. Kulturális sokszínűség: a kiemelt projekt kiépítésének a kulturális sokszínűség figyelembe vétele egyik legalapvetőbb eleme. A „do minimum” alternatíva külön programelemeket nem tartalmaz a kulturális sokszínűség növekedésére a helyi kezdeményezések felkarolásával és segítésével, illetve a kiemelkedő és egyedi tehetséget kívánó kulturális teljesítmények létrejöttének segítésével. Ezen súlyos hiányosság ellenére (amelyet a „do optimum” alternatíva speciális programok sorával küszöböl ki) a tehetséggondozási információk közkinccsé tétele önmagában is növeli a tehetséggondozási lehetőségekben részt vevő fiatalok esetén a kulturális sokszínűség figyelembe vételét és gyarapítását. Civil aktivitás: az egész kiemelt projekt civil-bázisú és civil szerveződések hálózatba tömörülését, a civil közélet élénkítését tűzi ki célul. A „do minimum” alternatíva külön programelemeket nem tartalmaz a tehetséges fiatalok önszerveződésének segítésére. Ezen

122


•

súlyos hiányosság ellenére (amelyet a „do optimum” alternatíva speciális programok sorával küszöböl ki) a tehetséggondozási információk közkinccsé tétele önmagában is növeli a tehetséggondozási lehetőségekben részt vevő civil szervezetek aktivitásának elérhetőségét és szintjét. Társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése: a kiemelt projekt által szervezett tehetségsegítő munka a társadalmi mobilitás növelését és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését éri el az adott fiatalban szunnyadó tehetség kibontásával. A „do minimum” alternatíva külön programelemeket nem tartalmaz a tehetséges fiatalnak egy jóindulatú és segítő társadalmi hálózatba való bekapcsolására. Ezen súlyos hiányosság ellenére (amelyet a „do optimum” alternatíva speciális programok sorával küszöböl ki) a tehetséggondozási információk közkinccsé tétele önmagában is növeli a tehetséggondozási lehetőségekben részt vevő fiatalok számát és mobilitási esélyeiket.

Az esélyek egyenlőségét a kiemelt projekt „do optimum” alternatívája az 1c. mellékletben becsatolt Esélyegyenlőségi Terv alapján kívánja biztosítani. Ennek a munkavállalókra vonatkozó elemei javarészt okafogyottaká válnak a „do minimum” alternatíva esetén, hiszen a „do minimum” alternatíva ráfordításai nem érik el azt a szintet ahol számos esélyegyenlőségi intézkedés megtétele egyáltalán szóba jönne. A „do optimum” alternatíva esélyegyenlőséget biztosító intézkedései a projekt tartalma esetén a fenti felsorolásban részletezett igen erős megszorításokkal lesznek érvényesek a „do minimum” alternatíva esetén. Gazdasági hatások A „do minimum” alternatíva legfontosabb, táblázatosan is megjeleníthető gazdasági hatásait az alábbiakban foglaljuk össze: Hatásviselő rendszer 1. Ágazati versenyképesség, kereskedelem, beruházás 2. A belső piacokon való versenyképes szereplés 3. A privát szektor adminisztratív költségei 4. Magántulajdonhoz való jog 5. Kutatás-fejlesztés

6. Fogyasztók és háztartások 7. Területi gazdasági folyamatok

8. Különleges ágazatok 9. Nemzetközi kapcsolatok, határmentiség 10. Közszféra pénzügyi és szervezeti keretei Összesen

Közvetlen hatás erőssége (-3 – +3)



0

+1

0

+1

0

0

0

0

0

+1

0

0

0

+1

0

+1

0

+1

0

0

0

+6

A hatásmechanizmus leírása A tehetséges fiatalok nagyobb száma növeli az ország versenyképességét A tehetséges fiatalok részvétele a munkahelyeken növeli a belső piacokon való versenyképes esélyét

A tehetségek nagyobb mértékű felszínre kerülésével nő a kutatás-fejlesztési folyamat színvonala A tehetséges fiatalok nagyobb területi egyenlősége növeli a területi gazdasági potenciál egyenlőségét A tehetséges fiatalok számának növekedése segíti a különleges ágazatok jobb fejlődését A hazai és határon túli tehetségsegítő kezdeményezések többet tudnak egymásról, javulhat kapcsolatrendszerük

A „do minimum” alternatívának a „do optimum” alternatívával összehasonlítható legfontosabb gazdasági hatásait az alábbiakban foglaljuk össze:

123


•

•

•

•

•

•

Munkaerő-piaci aktivitás, foglalkoztatás és munkanélküliség: a piacképes képzettségek megszerzésével növekedni fog a célcsoport munkaerő-piaci aktivitása és a foglalkoztatás, valamint ezzel egyidejűleg csökken a munkanélküliség. A „do minimum” alternatíva külön programelemeket nem tartalmaz a tehetséges fiatalok munkaerő-piaci helytállásának növelésére. Ezen súlyos hiányosság ellenére (amelyet a „do optimum” alternatíva speciális programok sorával küszöböl ki) a tehetséggondozási információk közkinccsé tétele önmagában is növeli a tehetséggondozási lehetőségekben részt vevő fiatalok számát és munkaerő-piaci esélyeiket. Verseny: a tehetséges fiatalok piacra lépésének nagyobb aránya verseny-ösztönző erő. A „do minimum” alternatíva külön programelemeket nem tartalmaz a tehetséges fiatalok menedzseri, innovációs és vezetői felkészítésére, amely e versenynek egy új oldalát nyitná meg. Ezen súlyos hiányosság ellenére (amelyet a „do optimum” alternatíva speciális programok sorával küszöböl ki) a tehetséggondozási információk közkinccsé tétele önmagában is növeli a tehetséggondozási lehetőségekben részt vevő fiatalok számát és egy adott munkahelyen való megjelenésükkel versenyképző hatásukat. Szürke- és feketegazdaság: a kiemelt projekt a célcsoport képességeinek kibontásával csökkenti azok részvételét a szürke- és feketegazdaságban. A „do minimum” alternatíva külön programelemeket nem tartalmaz a tehetséges fiataloknak a helyi közélettel és munkahelyekkel való összekötésére és a nekik legmegfelelőbb munkaalkalom megkeresésére. Ezen súlyos hiányosság ellenére (amelyet a „do optimum” alternatíva speciális programok sorával küszöböl ki) a tehetséggondozási információk közkinccsé tétele önmagában is növeli a tehetséggondozási lehetőségekben részt vevő fiatalok számát és így legális elhelyezkedési esélyeiket. Vállalkozások, piaci szereplők közti kapcsolatok: a legkiválóbb emberek közötti hálózatok kiépítése, közvetlenül is kihat az ezen emberek vezető részvételével a későbbiekben működő cégek piaci kapcsolatainak növekedésére. A „do minimum” alternatíva külön programelemeket nem tartalmaz a tehetséges fiatalok kapcsolati hálózatának javítására. Ezen súlyos hiányosság ellenére (amelyet a „do optimum” alternatíva speciális programok sorával küszöböl ki) a tehetséggondozási információk közkinccsé tétele önmagában is növeli a tehetséggondozási lehetőségekben részt vevő fiatalok számát és egymással való kapcsolattalálási esélyeiket. Innovációs és K+F hatások: az innováció elképzelhetetlen a tehetségüket kibontani képes fiatalok fokozott aránya nélkül. A „do minimum” alternatíva külön programelemeket nem tartalmaz a tehetség (nem utolsó sorban innovációs és K+F-hatású) hasznosulásának, szabadalmak bejelentésének, cégek indításának elősegítésére. Ezen súlyos hiányosság ellenére (amelyet a „do optimum” alternatíva speciális programok sorával küszöböl ki) a tehetséggondozási információk közkinccsé tétele önmagában is növeli a tehetséggondozási lehetőségekben részt vevő fiatalok számát és így potenciálisan, de messze nem garantáltan az innovációban való részvételüket. Külföldi közvetlen beruházás (FDI) szintje: a kibontakoztatott tehetség akár egyénenként is igen tetemes beruházási alkalmakat vonzhat az országba. A „do minimum” alternatíva külön programelemeket nem tartalmaz az ország „tehetségbarát” imázsának kialakítására, amely egy rendkívül komoly és egyre nagyobb súlyú tőkevonzó tényező. Ezen súlyos hiányosság ellenére (amelyet a „do optimum” alternatíva speciális programok sorával küszöböl ki) a tehetséggondozási információk közkinccsé tétele önmagában is növeli a tehetséggondozási lehetőségekben részt vevő fiatalok számát ami tőkevonzó hatású.

124


Környezeti hatások A „do minimum” alternatíva legfontosabb, táblázatosan is megjeleníthető környezeti hatásait az alábbiakban foglaljuk össze: Hatásviselő rendszer 1. Levegőtisztaság 2. Víztisztaság, és vízi erőforrások 3. Talajminőség és talajerőforrás 4. Klíma 5. Megújuló és nemmegújuló erőforrások 6. Biodiverzitás, növényés állatvilág, táj 7. Területhasználat 8. Hulladéktermelés, hulladék-hasznosítás 9. Környezeti kockázatok megjelenése 10. Mobilitás, energiafelhasználás 11. Vállalkozások tevékenységének környezeti hatásai 12. Állat- és növényegészségügy, takarmány- és élelmiszerbiztonság Összesen

Közvetlen hatás erőssége (-3 – +3) 0


Közvetett hatás erőssége (-3 – +3) 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


A „do minimum” alternatívának a „do optimum” alternatívával összehasonlítható legfontosabb környezeti hatásait az alábbiakban foglaljuk össze: •

Környezettudatosság: a környezettudatosság növelésére a „do minimum” alternatíva csak indirekt hatást gyakorol, hiszen a tehetséges emberek fokozott megjelenése a környezettudatosságot formáló terület kulcspozícióin hosszabb távon javulás forrása lehet. A „do minimum” alternatíva külön programelemeket nem tartalmaz a környezettudatosság növelésére. Ezen súlyos hiányosság ellenére (amelyet a „do optimum” alternatíva az 1b. mellékletben becsatolt Fenntarthatósági Tervben részletezett speciális programok sorával küszöböl ki) a tehetséggondozási információk közkinccsé tétele önmagában is növeli a tehetséggondozási lehetőségekben részt vevő fiatalok számát és így indirekt módon a környezettudatosságot formáló terület kulcspozícióin keresztül majdani hatásukat.

125


Területi hatások A „do minimum” alternatívának a „do optimum” alternatívával összehasonlítható legfontosabb területi hatásait az alábbiakban foglaljuk össze: •

•

•

•

•

Kistérségi, megyei szintű, regionális hatás: a kiemelt projekt országos hatáskörű, valamennyi megye és régió, és igen nagyszámú kistérség fejlődéséhez és versenyképességéhez hozzájárul azzal, hogy az ott élő tehetséges fiataloknak segít a tehetségük kifejlesztésében és sikerre juttatásában, hasznosításában. A „do minimum” alternatíva külön programelemeket nem tartalmaz a területi egyenlőség növelésére. Ezen súlyos hiányosság ellenére (amelyet a „do optimum” alternatíva speciális programok sorával küszöböl ki) a tehetséggondozási információk közkinccsé tétele önmagában is növeli a tehetséggondozási lehetőségekben részt vevő fiatalok számát és területi egyenlőségüket. Potenciális előnyökhöz jutó, illetve hátrányos helyzetbe kerülő települések, térségek: A „do minimum” alternatíva külön programelemeket nem tartalmaz a hátrányos helyzetű térségek és települések segítésére. Ezen súlyos hiányosság ellenére (amelyet a „do optimum” alternatíva speciális programok sorával küszöböl ki) a tehetséggondozási információk közkinccsé tétele önmagában is növeli a tehetséggondozási lehetőségekben részt vevő fiatalok számát és területi egyenlőségüket.. Centrum és a periféria közti kapcsolat: a nagyon sok esetben a centrumban élő és alkotó mentorok valamint a jellemzően a periférián élő tehetséges fiatalok összekötése a centrum/periféria kapcsolatok egy igen kiemelt területét gazdagítja, illetve sok esetben teremti meg. A „do minimum” alternatíva külön programelemeket nem tartalmaz a centrum-periféria kapcsolatok növelésére. Ezen súlyos hiányosság ellenére (amelyet a „do optimum” alternatíva hálózatképző programok sorával küszöböl ki) a tehetséggondozási információk közkinccsé tétele önmagában is növeli a tehetséggondozási lehetőségekben részt vevő fiatalok számát és ezáltal potenciálisan növeli, de nem garantálja a centrumperiféria kapcsolatok növekedését. Illeszkedés a helyi, térségi sajátosságokhoz: a helyi és térségi sajátosságokhoz a kiemelt projekt igen természetszerűleg illeszkedik, hiszen a tehetséges fiatalok segítése alapszinten is egyedi, egyénre szabott feladatok megoldását követeli meg. A „do minimum” alternatíva külön programelemeket nem tartalmaz a helyi sajátosságok figyelembe vételére. Ezen súlyos hiányosság ellenére (amelyet a „do optimum” alternatíva speciális programok sorával küszöböl ki) a tehetséggondozási információk közkinccsé tétele önmagában is növeli a tehetséggondozási lehetőségekben részt vevő fiatalok a helyi sajátosságoknak megfelelő képzését. Helyi, térségi erőforrások mobilizálása: A „do minimum” alternatíva külön programelemeket nem tartalmaz a helyi, térségi erőforrások mobilizálására. Ezen súlyos hiányosság ellenére (amelyet a „do optimum” alternatíva speciális programok sorával küszöböl ki) a tehetséggondozási információk közkinccsé tétele önmagában is növeli a tehetséggondozási lehetőségekben részt vevő fiatalok számát és a képzésükre kényszerűen mobilizálandó helyi, térségi erőforrásokat.

126


4.3.7. Pénzügyi terv

A kiemelt projekt során jelentkező költségek nem bonthatóak fel üzemeltetési, karbantartási, és pótlási felújítási költségekre a projekt természetéből fakadóan. Így a beruházásnak is csak virtuális, a tudásgazdagodásban és a tehetség kibontakozásában kifejezhető maradványértéke van. Ennek becslése nehéz, mivel a tehetség kibontakozása nem olyan rövid távú, mint a projekt 3 éves futamideje és nagyon változatos megtérülést, időbeli és intenzitásbeli szóródást mutat. Ahogyan azt korábban már bemutattuk, a „do minimum” alternatíva fajlagos költségei kb. kétszer magasabbak mint az ugyanezen tevékenységre jutó összeg a „do optimum” alternatíva esetén. Ennek az az oka, hogy a „do minimum” alternatíva esetén ennek a tevékenységnek kell viselnie a projekt teljes szervezési és lebonyolítási költséghátterét is, amely a fajlagos költségeket megnöveli és így a hatékonyságot ezen alternatíva esetén lecsökkenti. 4.3.8. Közgazdasági költség-haszon elemzés

A projekt közgazdasági költség-haszon elemzése során azt kell figyelembe venni, hogy a tehetség olyan árucikk, amelynek minden egyes darabja más és más. Ebből és a fentiekben már leírt sajátosságokból, hogy t.i. a projektnek csak pénzben nem kifejezhető externáliái vannak, amelyek a tudásgazdagodásban és a tehetség kibontakozásában mérhetőek, fakadóan a megtérülési mutatók számszerűsítve nem adhatóak meg. Ráadásul a tehetség kibontakozása nem olyan rövid távú, mint a projekt 3 éves futamideje és nagyon változatos megtérülést, időbeli és intenzitásbeli szóródást mutat. A projekt „do minimum” változata is sokkal nagyobb hatást ér el mint amekkora befektetéssel jár. Ez a következő okokkal magyarázható. A 2.1.4. pontban bemutatott erőforrás térkép szerint a költségvetés tehetséggondozásra jelenleg kb. 16 milliárd forintot fordít évente (ebből az MTA-NKTH-OTKA hozzájárulása kb. 8 milliárd), amelyet a civil szféra kb. 1,7 milliárd forinttal egészít ki (ebből a Csányi Alapítvány a Gyermekekért és a Demján Sándor Alapítvány hozzájárulása kb. 1,2 milliárd) egészít ki. A „do minimum” alternatíva ennek a kb. 18 milliárd forintnak a megtérülését javítja meg az egymástól eddig elszigetelt rendszerek valamelyes összekapcsolásával. Amennyiben a többi pénzeszköz megtérülésében 0,5 %-nyi javulás érhető el, az 90 millió forintos hasznot ad évente, amely csaknem négyszerese a „do minimum” évi 25 mFt-os bekerülési költségének. 4.3.9. Kockázatelemzés Pénzügyi kockázatok elemzése (érzékenységvizsgálat)

A projekt pénzügyi kockázatokra kevéssé érzékeny, mivel a projekt olyan hálózatfejlesztő kapacitásokat épít ki, amelyek egymással szinergikusan hatnak. Így ha egyik, vagy másik kapacitás az adott szolgáltatás nem betervezett mértékű árdrágulása miatt nem lenne olyan mértékben megvehető, mint ahogyan azt jelenleg tervezzük, attól még a projekt teljes mértékben végrehajtható, maximum a végső eredmény stabilitása csökken le egy kevéssé (azaz további árdrágulásokra a projekt minden előző árdrágulás után egyre érzékenyebbé

127


válik a hálózatos projektek „tipping-point” szerű viselkedését követve). Értelemszerűen és ebből következően a projekt „do minimum” változata sokkal érzékenyebb az esetleges nem várt árdrágulásra, mint a „do optimum” változat, mert a „do minimum” változat esetén a kialakított hálózat kicsi és szegényes, ami kis stabilitást biztosít. Megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatok elemzése

A „do minimum” alternatíva legfontosabb megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatait az alábbiakban foglaljuk össze: Kockázati tényező

A kockázat erőssége (0– +3)

A kockázati mechanizmus leírása

A kockázatkezelés módja és kommunikációja

Műszaki Æ megvalósítási kockázatok 1. Megvalósítási kockázatok

Adminisztratív pontatlanságok, csúszások a kiemelt projekt végrehajtásában, a szerteágazó kiemelt projekt kis hatékonyságú koordinációja, alacsony színvonalú, validálatlan, eseti monitoring rendszer. Központosított, bizonyos szempontokat túlhangsúlyozó értékelések. 1

2. Kommunikációs kockázatok

Primitív, rossz üzenetekkel operáló kommunikáció mind hazai mind EU szinten.

1

128

A kiemelt projekt koordinálására a szakmai ellenőrző testületek és az operatív csoportok hatékony hálózatos struktúráját építjük fel. A koordinálás központi részét végző menedzsment csapat tagjait széleskörű pályáztatás után gondos mérlegeléssel választjuk ki, és nem fogunk habozni azon tagjaik lecserélésében, akik nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A minőségbiztosítási és monitoring rendszer kidolgozásához felhasználjuk a hazai és külföldi tapasztalatokat. A kiemelt projekt arculatának, és kommunikációjának tervezését szakértő csoportra bízzuk. Az üzenetek elfogadottságát, érthetőségét a szakértői csoporttól függetlenül is, a résztvevők szakmai és emberi kapcsolatrendszerén keresztül rendszeresen teszteljük, és megszervezzük az automatikus korrekció lehetőségét nem kielégítő üzenet-átvitel esetén.


Kockázati tényező

3. Tehetségtérkép-kockázat

A kockázat A kockázati mechanizmus leírása erőssége (0– +3) Műszaki Æ megvalósítási kockázatok (folytatás) A hazai tehetségsegítő formák rendszerének feltárása során a munka egyenetlen, csak centrumra és egyes tehetségterületekre súlyozó adatbázist eredményez, amelyben csak a már amúgy is ismert programok vannak.

2

Összesen

4

Nem tártunk fel ilyent. Összesen

0 0


0 0


0 0


0 0

A kockázatkezelés módja és kommunikációja A tehetségsegítő formák eddig kapcsolatrendszerét és a média segítségét felhasználva szisztematikusan keressük az új és új kezdeményezéseket. A keresés során a „greedy” (mohó) algoritmust alkalmazunk, azaz rendszeresen és intenzíven felhasználjuk a kereszthálózati kapcsolatokat (a személyháló tagjait megkérdezzük a szervezeti háló felől és viszont, stb.). A fokozott média-jelenlét és az egymásra épülő elemekből építkező médiakampány is segíteni fog az eddig még rejtett kezdeményezések felszínre kerülésében.

Jogi kockázatok

Intézményi kockázatok

Társadalmi kockázatok

Környezeti kockázatok

Pénzügyi-gazdasági, fenntarthatósági kockázatok Érdektelenség a kiemelt projekt társadalmi támogatottságában – veszélybe kerülő fenntarthatóság.

1. Fenntarthatósági kockázat

2

Összesen

2 Adszorpciós képesség kockázatai A tehetségtérkép csak a nagyvárosokban élőkhöz jut el, akik számára a tehetségsegítés eszközei eddig is elérhetőek voltak.

1. Területi deficit 2

Összesen

A projekt fenntarthatóságát a „do minimum” alternatíva esetén a tehetségbarát társadalomból érkező támogatás nem képes megvalósítani. Ezért ebben az alternatívában az 1k. mellékletben becsatolt 78/2008. (VI. 13.) OGY határozatban előírt Nemzeti Tehetség Alap jelentheti a „do minimum” alternatíva fenntarthatóságának finanszírozási forrását.

2

129

Új és új, a fogadó közeget figyelembe vevő kreatív ötleteket dolgozunk ki a tehetségtérkép elterjesztésére. E munka során külön és kiemelt módon figyelünk a hátrányos helyzetű fiatalokra és térségekre.


4.4. A 2. ALTERNATÍVA „DO OPTIMUM” BEMUTATÁSA 4.4.1. Az alternatíva megjelölése, tevékenységek, projektelemek

A „do optimum” alternatíva esetén a tevékenységeket az alábbiakban foglaljuk össze. 1. Nemzeti tehetségsegítési formák rendszerének megismerése 2. Tehetségsegítés külföldi példáinak összegyűjtése, disszeminálása 3. Tehetségpontok létrehozása 4. Regionális Tehetségnapok rendezése 5. Tehetségsegítési formák kapcsolatrendszerének fejlesztése 6. Tehetségsegítő Tanácsok megalakulásának támogatása 7. Hazai és határon túli magyar tehetségsegítő intézmények kapcsolatai 8. A tehetségsegítés óvónő, tanító- és tanárképzésben történő oktatásához szükséges szakmai tartalmak előállítása, módszertani fejlesztése 9. A tehetséges fiatalok vezetői, innovációs és menedzseri készségeit fejlesztő programok kialakítása és e programmal kapcsolatos képzők képzése 10. „Tehetségbarátok Körének” kialakítása 11. Tehetségek felkarolását segítő kezdeményezések megalapozása, megvalósíthatósági modellek elkészítése • 11A. Tehetségbónusz program • 11B. Tehetség Rt. és Tehetséghitel megalakításának előkészítése • 11C. Tehetségalap létrehozása módszertanának kidolgozása 12. A kiemelt projekt hazai és nemzetközi kommunikációja, minőségbiztosítása, értékelése.

4.4.2. A megvalósulás helyszíne

A „do optimum” alternatíva esetén a projekt hatálya a 4-es pont bevezetőjében leírt indoklás szerint Magyarország egészére terjedne ki. Az alternatíva nagy hangsúlyt fektetne a határon túli magyar tehetséggondozó mozgalmakkal való együttműködésre, valamint a feltárt „bestpractice” jellegű elemek adaptálásra való előkészítésére és elterjesztésére az EU más országaiban. Így a „do optimum” alternatíva EU-added value jellegű értéke a „do minimum” alternatíva hasonló értékének a sokszorosa. 4.4.3. A műszaki tartalom meghatározása

A „do optimum” alternatíva esetén a projekt fajlagos műszaki tartalma az érintett résztevékenységek tekintetében azonos lenne a „do minimum” alternatíva megvalósítását jellemző fajlagos műszaki tartalmakkal. Ez a tevékenység fokozott minőség-igényéből fakad. (Tehetséget csak tehetséggel lehet gondozni.) Ugyanakkor a „do optimum” alternatíva ezt a magas színvonalú műszaki tartalmat 14-szer nagyobb volumenben valósítaná meg mint a „do minimum” alternatíva.

130


4.4.4. Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása

A „do optimum” alternatíva előkészítése átfed a „do minimum” alternatíva előkészítésével, de a feladatrendszer méretéből fakadóan nyilvánvalóan egy sokkalta több egyeztetést igénylő, komplexebb feladat. Az előkészítést az eddigiekben a „do optimum” alternatívának megfelelően végeztük, így az előkészítés legfontosabb elemét képező konferencia-sorozat, kommunikációs tevékenység és a személyi és tárgyi feltételeket megteremtő konkrét, szervezeti előkészítés megfelelően halad. A megvalósításhoz kapcsolódó legfontosabb feladatok a fő tevékenységi területek esetén az alábbiak lesznek. 1. Nemzeti tehetségsegítési formák rendszerének megismerése A projektgazda feltárja a hazai és határon túli magyar tehetségsegítő kezdeményezések lehetőség szerint teljes körét. E feltáró munka kiterjed a tehetség minden területére (pl. tudományos, művészi, sport, manuális, mesterségbeli, stb.), valamint az országos programoktól a regionális és a kistérségi, helyi programokig bezárólag minden tehetségsegítő programra. A projektgazda a tehetségtérképet elkészülte után folyamatosan naprakészen tartja. A projektgazda a folyamatos feltáró munka során megismert tehetségsegítő programok adatait áttekinthető formákban (tehetségtérkép, www.tehetsegpont.hu honlap, kiadványsorozat) közzéteszi.

2. Tehetségsegítés külföldi példáinak összegyűjtése, disszeminálása A projektgazda összegyűjti az EU és más, a tehetségsegítésben kiemelkedő országok tehetségsegítő tapasztalatait. E tapasztalatgyűjtés során az 1. pontban megismert tehetségsegítő programok tapasztalatait és kapcsolatrendszerét is felhasználja, és különös figyelmet fordít az itthon nem ismert, illetve kiemelkedően sikeres tehetségsegítő módszerekre. A projektgazda a megismert külföldi tapasztalatok tárházát könnyen áttekinthető formákban (www.tehetsegpont.hu honlap, kiadvány) közzéteszi.

3. Tehetségpontok létrehozása A projektgazda áttekinti, hogy milyen létező infrastrukturális és hálózati formák lennének alkalmasak olyan regionális, helyi és kistérségi Tehetségpontok működtetésére, ahol az 1. pontban nyert információkat személyes és lehetőség szerint pszichológiai mélységű tanácsadással kiegészítve a tehetséges fiatalok, szüleik, tanáraik és környezetük tanácsot kaphatnak a tehetségsegítés az adott fiatal számára alkalmas formáiról. A projektgazda kidolgozza a Tehetségpontok akkreditálásának és folyamatos minőségellenőrzésének rendszerét. A központi Tehetségpont létrehozásáról, kialakításáról, a regionális, valamint kistérségi Tehetségpontok létrehozásáról és együttműködéséről a projektgazda gondoskodik.

4. Regionális Tehetségnapok rendezése Az 1. és 2 pontban nyert információk elterjesztésére és további gazdagítására, a 3. pont szerinti Tehetségpontok megismertetésére, a helyi tehetségsegítő kezdeményezések összefogására, kibővítésére, valamint ezek helyi támogatási lehetőségeinek kiterjesztésére a projektgazda segíti helyi önkormányzatok, civil szervezetek, iskolák és művelődési intézmények összefogásában regionális, kistérségi és helyi Tehetségnapok megrendezését.

5. Tehetségsegítési formák kapcsolatrendszerének fejlesztése A projektgazda a hálózatfejlesztő tapasztalatok felhasználásával biztosítja a tehetségsegítő szerveződések hálózatosodását, tevékenységük folyamatos monitorozását. A projektgazda megszervezi az 1. pont feltáró munkája során megismert tehetségsegítő kezdeményezések képviselőinek szakmai célú rendszeres tapasztalatcseréit (szakmai munkacsoportok, workshopok, konferenciák). E tapasztalatcseréket felhasználja a szerveződések informálására, vezetőik képzésére (nem-formális képzések, szemináriumok, konferenciák keretében), valamint a 3. és 4. pontok megvalósításának előkészítésére. A tapasztalatcserék eredményeit a projektgazda a www.tehetsegpont.hu honlapon közzéteszi. A projektgazda programot dolgoz ki a tehetségsegítés állami formáival való szervezett és hatékony kapcsolattartásra (OKM, annak háttérintézményei, köz- és felsőoktatási intézmények, Arany János Tehetséggondozó Program, Útravaló Program, Új Tudás -- Műveltséget Mindenkinek Program, a TÁMOP más konstrukcióinak tehetségsegítő formái, így a közoktatási program, a felsőoktatási program, a Nemzeti Kiválóság Program -- Eötvös Loránd Tudásbefektetési Program) és gondoskodik a rendszeres tapasztalatcserék megszervezéséről. E kapcsolattartás megszervezése, és rendszeres

131


formáinak bevezetése során az állami, illetve más TÁMOP programok hatékonyságáról és javítási lehetőségeiről szerzett tapasztalatait a projektgazda a felelős államigazgatási szervezeteknek és a Nemzeti Tehetségsegítő Tanácsnak az 1043/2006. (IV. 19.) Korm. Határozattal (lásd 1l. melléklet) és a 78/2008. (VI. 13.) OGY határozattal (lásd 1k. melléklet) biztosított lehetőségekkel is élve eljuttatja.

6. Tehetségsegítő Tanácsok megalakulásának támogatása Az 1. pontban megismert, valamint a 3., 4. és a 5. pontok kapcsán együttműködő tehetségsegítő kezdeményezések regionális és helyi összefogására a projektgazda szakmailag támogatja regionális, kistérségi és helyi Tehetségsegítő Tanácsok megalakulását és működésük elindítását (tapasztalatcserék szervezése, stb). A projektgazda kidolgozza a Tanácsok működésére adott ajánlásait, és a működést folyamatos szakmai támogatással és monitoring rendszerrel segíti. A projektgazda előmozdítja, hogy a Tanácsok segíthessék a projektgazda programirányító, programszervező munkáját is, ennek érdekében javaslattételi, véleményezési lehetőséget kínál nekik az egyes tevékenységekkel, koncepciókkal kapcsolatban.

7. Hazai és határon túli magyar tehetségsegítő intézmények kapcsolatai A 3.–6. pontok kapcsán kialakult együttműködés kiterjesztésére a projektgazda segíti a transznacionális együttműködést, azaz a határon túli magyar tehetségsegítő szervezetek közötti rendszeres, szervezett kapcsolatok kialakítását. A kapcsolatok kiterjednek a fiatalok különböző szervezetek által szervezett programjaiba való bekapcsolódásra, valamint a szervezetek vezetőinek tapasztalatcseréjére is. Az 1. és 7. pontokban tervezett programok során nem magyar állampolgárok és tehetségsegítő szervezeteik a támogatásból nem részesülnek. A projektgazda ösztönzi a hazai és határon túli tehetségsegítő szervezetek a nemzetközi tehetségsegítő programokban való részvételére és bekapcsolódásra (pl. határ-menti együttműködések).

8. A tehetségsegítés óvónő, tanító- és tanárképzésben történő oktatásához szükséges szakmai tartalmak előállítása, módszertani fejlesztése A projektgazda az EU-s tehetséggondozási tapasztalatrendszerrel is bíró szakértői csoportoknak megbízást ad arra, hogy a jelenleg létező formák kiterjesztésével, valamint a tehetségek megtalálásában, kiválasztásában és segítésében szerzett eddigi hazai tapasztalatok és a 2. pontban nyert nemzetközi tapasztalatok összegzésével javaslatokat dolgozzanak ki az oktatási programok tartalmára a tehetségsegítés területén. E javaslatok kiterjednek mind a BA, mind az MSc, mind a PhD szinten a tehetségsegítés oktatására és kutatására az óvónő-, a tanító- és a tanárképzésben, valamint a tanártovábbképzés különböző formáiban, valamint a formális képzési rendszeren kívüli tanfolyamok és tréningek formájában is. A folyamat során a projektgazda együttműködik az OKM-mel, háttérintézményeivel és a hasonló képzéseket kidolgozó intézményekkel és csoportokkal az átfedések elkerülésére, a szinergiák kihasználására és az eredmények közül az arra megfelelőeknek a formális, akkreditált képzési rendszerbe való átültetésére.

9. A tehetséges fiatalok vezetői, innovációs és menedzseri készségeit fejlesztő programok kialakítása és e programmal kapcsolatos képzők képzése A projektgazda kidolgozza a tehetséges fiatalok vezetői, innovációs és menedzseri készségeinek kialakítására alkalmas nem-formális képzés-sorozatot. A nem-formális képzést beindítja fiatalok más-más módon tehetséges és szocializált csoportjaival dolgozó képzők, segítők részére.

10. „Tehetségbarátok Körének” kialakítása A projektgazda koordinálja a tehetségeket pártolók köreinek kialakítását mind nemzetközi, mind országos, mind regionális, mind kistérségi, mind pedig intézményi és helyi szinteken. A támogatók köre mentorokból, szponzorokból, illetve a tehetségsegítés iránt elkötelezett polgárokból áll, és e kategóriák szerint strukturálódik.

11. Tehetségek felkarolását segítő kezdeményezések megalapozása, megvalósíthatósági modellek elkészítése A) Tehetségbónusz program A projektgazda kidolgozza és kísérleti jelleggel bevezeti a tehetségüket már bizonyított fiatalok számára Tehetségük további kibontakoztatásához szükséges kurzusok, hazai és külföldi tanfolyamok támogatásának motivációs rendszerét (Tehetségbónusz program). A projektgazda elkészíti e kölcsönös tehetségsegítő rendszer vázát és megszervezi bevezetését.

132


B) Tehetség Rt. és Tehetséghitel megalakításának előkészítése A projektgazda széleskörű szakmai előkészítés után javaslatot dolgoz ki a szaktárca részére a kiemelkedően tehetséges fiatalok speciális és nagy-értékű támogatásainak sikeres életpályájuk esetén később visszafizetendő formában történő finanszírozására (Tehetséghitel), valamint a hasznosítható eredményeket elérő, kiemelkedően tehetséges fiatalok eredményeinek kezdeti hasznosítását segítő, alakuló cégeikbe átmenetileg beszálló kockázati tőke-jellegű alap (Tehetség Rt.) megalakítására.

C) Tehetségalap létrehozása módszertanának kidolgozása A projektgazda a 78/2008. (VI. 13.) OGY határozattal (lásd 1k. melléklet) biztosított lehetőségekkel is élve széleskörű szakmai előkészítés után javaslatot dolgoz ki a tehetségsegítést támogatni kívánó hazai és külhoni cégek és magánszemélyek adományait egyszerű és kedvező formában befogadó Tehetségalap létrehozására.

12. A kiemelt projekt hazai és nemzetközi kommunikációja, minőségbiztosítása, értékelése A projektgazda a kiemelt projekt koordinációjának részeként a kiemelt projekt minden elemére minőségbiztosítási rendszert dolgoztat ki, és az előrehaladást, a kiemelt projekt elemeinek egymásra épülését, egymással és a környezet hasonló kezdeményezéseivel való szinergiájukat, valamint a fenntarthatóságuk érdekében tett lépéseket rendszeresen értékeli. A kiemelt projekt értékelésére és ismertetésére Magyarországon nemzetközi konferenciákat szervez. A projektgazda a projekt megvalósítása során eleget tesz a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek, és a kiemelt projektről, valamint a támogatásról az ott meghatározott módon és tartalommal információt nyújt. Ennek során betartja a „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” II.-es számú kommunikációs tervét, és az „Arculati Kézikönyv” előírásait. A projektgazda „C” típusú plakátot helyez el a projekt megvalósításának legfontosabb helyszínein.

4.4.5. Az előkészítés és megvalósítás költségei és ütemezése

A kiemelt projekt előkészítésének nincsenek ütemezett költségei, mivel az előkészítést a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége és tagszervezetei önerőből végezték el, amelynek során az önkéntes munka dominált. Az előkészítésben nagy szerepet játszott a TCom, amely 2006-ban 1 mFt-tal, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, amely 2007-ben 4,3 mFt-tal, majd 2008-ban 3 mFt-tal támogatta az előkészítés folyamatát. Mivel a projektgazda közhasznú egyesületként nincs benne az ÁFA körben, a táblázatban a bruttó (ÁFÁ-t tartalmazó) összegek szerepelnek. Tervezési / előkészítési feladatok

Összesen

2008.

2009. 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

133

Költségek, e Ft 2010. 0 0 0 0 0 0

2011.

Összesen 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0


A „do optimum” alternatíva megvalósításának ütemezési táblázata éves bontásban: Tevékenységek / projektelemek, kapcsolódó kiegészítő tevékenységek

1. Tehetségtérkép 2. Külföldi példák 3. Tehetségpontok 4. Tehetségnapok 5. Hálózatképzés 6. Tehetségsegítő Tanácsok 7. Határon túli magyar tehetségsegítés 8. Tehetségsegítő képzés 9. Tehetséges fiatalok vezetői képzése 10. Tehetségbarátok Köre 11A. Tehetségbónusz program 11B. Tehetségalap 11C. Tehetséghitel, Tehetség Rt. 12. Koordináció és kommunikáció Összesen 12

2008.

2009.

Költségek, e Ft 11 2010.

5500 2000 8000 0 0 0 500 500 0 0 0 0 500 14830 34.000

13500 13600 42500 10000 21500 11500 7000 37635 5000 10500 3000 3000 1500 56745 250.000

0 0 41500 10500 45000 9000 6000 28360 8500 12000 7500 7500 0 53500 243.000

2011.

Összesen

0 0 20300 9000 41900 4500 6000 7400 0 4000 10000 4000 0 51900 171.000

19000 15600 112300 29500 108400 25000 19500 73895 13500 26500 20500 14500 2000 176975 698.000

Megjegyzés: A 12-es tevékenység számos olyan elemet tartalmaz, amelyre a projekt fő feladata, a hálózatképzés, illetve a tehetségbarát társadalom kiépítése miatt, fő szakmai tevékenységként van szükség. Ezeket a feladatokat azért nem lehetett más tevékenységhez besorolni, semmint az egész projektet összefogó 12-es tevékenységhez, mert éppen a projekt igen komplex jellege miatt számos olyan feladatra is szükség van, amely a projekt tevékenységei között képez hálózatot és teremti meg e tevékenységek szinergikus kapcsolatrendszerét. E feladatok kerültek a 12-es tevékenységbe, és ez indokolja azt, hogy a 12-es tevékenység, amely klasszikusan csak a projektszervezést és a kommunikációt (marketing és PR egyaránt) foglalná magában, miért lett olyan kiemelkedően nagy költségvetésű. A 12-es tevékenység ezen nagy költségvetése a fentiek alapján éppen a projekt megbízható végrehajtását jelenti és jelzi. A projektmendzsment bérköltségeit külön tüntettük fel. Tervezési és előkészítő feladatok, illetve a megvalósítás feladatai mindösszesen Teljes projektköltség

2008. 34.000

2009. 250.000

Költségek, e Ft 2010. 243.000

2011. 171.000

Összesen 698.000

4.4.6. A változat hatásainak elemzése

A „do optimum” alternatíva esetén az alábbi pozitív hatások bekövetkezésével számolhatunk: • sokkal kiterjedtebben hasznosul a tehetségsegítés hazánkban hosszú ideje létező változatos formái és nemzetközi mértékben is élenjáró tapasztalatrendszere • elterjednek mind itthon, mind az EU-ban a követésre méltó, jó gyakorlatként átadható helyi, térségi és megyei kezdeményezések • közkinccsé válik és tovább gazdagodik a tudományos, kutatási háttéranyag 11

A változatban a költségvetésben előírt 5% Tartalék képzését nem terveztük be, mivel a projekt optimális megvalósítása a teljes pályázati összeget fel fogja használni. 12 A projektmenedzsment költségeivel együtt.

134


• • • • • • • • • • • • • • •

megvalósul a tehetségek segítésének széleskörű társadalmi elfogadottsága terjed a magyar tehetségsegítés jó hazai és nemzetközi imázsa (magyar szürkeállomány, magyar Nobel-díjasok, Marslakók, diákolimpikonok, stb.) tovább fejlődik a tehetségsegítő kezdeményezések gazdag nemzetközi (EU, USA, Izrael, ázsiai kistigrisek, stb.) kapcsolatrendszere bővül a tehetségsegítés elméleti hátterének, szervezésének példaadó, itthon és nemzetközileg is elismert tehetségsegítő egyéniségekből álló szakembergárdája egyre növekvő számú képzett, elhivatott tehetségsegítő szakember dolgozik az intézményhálózatban és a civil szférában tovább gazdagodnak a tehetségek segítését szolgáló szerveződések igen változatos, sok esetben önszerveződéssel létrejött formái széles, a tehetségek igen sok fajtására és életkori sajátosságára kiterjedő programválaszték alakul ki a programhoz a hazai és külföldi magánszférából többlet-támogatás érkezik, amely a fenntarthatóságot segíti elő hazai és EU tényleges és kapcsolati tőke segíti a program megvalósulását a tehetséges fiataloknak és a gazdasági-társadalmi szereplőknek az együttműködési hálózata segíti a tehetségek hazatérését a sok „autodidakta”, jó szándékú tehetségsegítő új lehetőségek egész sorát kapja, amely munkájuk hatékonyságának és szakszerűségének ugrásszerű növekedését okozza a tehetségsegítő formák és erőforrások integrálásával ugrásszerű hatékonyság-növekedés alakul ki a tehetséges fiatalok önszerveződésével olyan egymást stimuláló baráti hálózat alakul ki, amely segíti itthon-maradásukat a tehetségsegítő programok integrált rendszere igen hatékony társadalmi mobilitásnövekedést eredményez, kitörési esélyt ad a tehetségek kreativitásának, ösztönzése, az eredmények hasznosulásának segítése már rövidtávon is jelentős gazdasági haszon forrása lesz.

A „do optimum” alternatíva esetén az alábbi, a „do nothing” és a „do minimum” alternatívák esetén részben vagy egészben bekövetkező negatív hatások elmaradnak, illetve jelentősen mérséklődnek: • a tehetséget sokan olyan adottságnak veszik, amely „utat tör magának”, fejlesztésével tehát törődni nem kell • a tehetségsegítés sokszor nem fog kiterjedni a tehetségek által létrehozott eredmények hasznosulásának segítésére • a működő programok szakmai megalapozottsága egyenetlen marad • az oktatási rendszerben nem fog elterjedni az egyéni sajátosságokat figyelembevevő fejlesztés, támogatás gyakorlata • nem alakulnak ki a tehetséges fiatalok egymást stimuláló közösségei, önszerveződési formái • alulreprezentáltak maradnak a programokban a hagyományos iskolai értékelés szerint alulteljesítők, a romák, és fogyatékkal élők • a meglévő erőforrások és programok koordinálatlanok lesznek, nem valósul meg ezek egymásra épülő, átjárható, folyamatos fejlesztést biztosító rendszere • a „kritikus tömeg” híján számos támogatási forrás (pl. külföldön élő magyarság segítsége) elérhetetlen marad • nem lesz bevonható a hazai és EU tényleges és kapcsolati tőke a programba, amely lényeges fajlagos költségnövekedést és hatékonyság csökkenést eredményez 135


• • • • • • • • • • • • • • •

a tehetséges fiataloknak és a gazdasági-társadalmi szereplőknek az együttműködési hálózata nem alakul ki, ami segíti a tehetségek elszívását más országokba – ez a befektetett energia egy hihetetlenül nagy pazarlását jelenti a tehetséges fiatalok önszerveződése nem alakul ki, így nem lesz olyan, egymást stimuláló baráti hálózatuk, amely segíti itthon-maradásukat igen sok „autodidakta”, jó szándékú tehetségsegítő van az országban, a program híján ők „nem kerülnek helyzetbe”, így munkájuk hatékonysága és szakszerűsége nem nő a tehetségsegítő programok nem eredményeznek társadalmi mobilitás-növekedést számos egyéni kitörési esély nem jön létre a tehetségek kreativitásának ösztönzése, az eredmények hasznosulásának segítése nem vezet el a várt, jelentős gazdasági haszonhoz. a tehetségazonosítás komplex rendszere változatlanul nem lesz széles körben ismert, és a tehetségen a legtöbben a kiemelkedő intellektuális tehetséget (IQ), vagy a kiemelkedő iskolai, tantárgyi teljesítményt értik a tehetségsegítő programok létének híre nem jut el a tehetséges fiatalokhoz, illetve környezetükhöz, különösen akkor, ha e fiatalok hátrányos helyzetűek, vagy hátrányos helyzetű térségekben élnek – sérül az egyenlő hozzáférés elve a létező jó példák elszigeteltek maradnak, nem terjednek el a tehetségsegítő formák elszigetelt működése kis hatékonyságú működést konzervál az itthon kibontakozási lehetőséget nem kapó tehetségek külföldre távoznak, ez az EU tagországok lehetőségeinek fokozott megismerésével ugrásszerű méreteket ölthet (tehetségelszívás) a szervezetrendszer elemei egymásra épülésének hiánya a tehetségek „kieséséhez” vezet az életszakasz-határokon elkezdődik az eddig elkerült, alacsony színvonalú programokat adó, a „tehetséggé válás” látszatát osztogató tehetségipar kialakulása a sokrétű tehetségsegítő lehetőségekről való informáltság és a szakszerű fejlesztés hiánya a tehetséges fiatalok elkallódását eredményezheti a tehetségek (különösen a hátrányos helyzetű tehetségek) elkallódása a társadalmi mobilitás csökkenésével fokozott veszélyként jelenik meg. a tehetségsegítés komplex rendszere nélkül rendkívül sok jó szándék, felhasználható, önzetlen segítség kiaknázatlan marad és elveszik.

A „do optimum” alternatíva monitoring mutatói az alábbiak: Közvetett megtérüléssel kapcsolatos mutató Mértékneve egység Magyarország tehetségtérképe a www.tehetsegpont.hu honlapon és kiadványokban A támogatott tehetségsegítő programokban részt vevő fiatalok száma Sikeres, új tehetségprogramok száma Létrejövő tehetségpontok száma Tehetségsegítő Tanácsok működéséhez kidolgozott módszertan alapján működő Tanácsok száma Hazai és EU Tehetségnapok száma Tehetségsegítők képzéséhez szükséges szakmai dokumentációt felhasználó képző intézmények, szervezetek száma Tehetséges fiatalok vezetői, innovációs, és menedzseri készségeit fejlesztő program szakmai anyagai (módszertani kézikönyv) A Tehetségbónusz programban résztvevők száma A „Tehetségbarátok Köre” tagjainak a száma

136

„Do optimum” alternatíva db

1

fő db db db

20000 100 100 20

db db

50 10

db

1

fő fő

1000 1000


Társadalmi hatások A „do optimum” alternatíva legfontosabb, táblázatosan is megjeleníthető társadalmi hatásait az alábbiakban foglaljuk össze: Hatásviselő rendszer 1. Foglalkoztatás, munkaerőpiac 2. Munkakörülmények

Közvetlen hatás erőssége (-3 – +3) +2

+1 3. Társadalmi integráció és különleges társadalmi csoportok védelme 4. Esélyegyenlőség

+2

+3 5. Területi kiegyenlítődés +3 6. Személyhez és családhoz kötődő jogok és lehetőségek védelme 7. Önkormányzatiság, döntéshozatalban való társadalmi részvétel – nyilvánosság, igazságosság, erkölcs 8. Közegészségügy, közbiztonság 9. Bűnözés, terrorizmus és biztonság

10. A szociális ellátórendszerekhez történő hozzáférés Összesen

+1

+2

A hatásmechanizmus leírása A tehetséges fiatalok jobb elhelyezkedési esélyei A tehetséges fiatalok kivételes munkaképességének jobban megfelelő munkahelyi környezet A tehetséges fiatalok nagyobb esélye a társadalmi integrációra Tehetségsegítő kezdeményezésekhez való egyenlőbb hozzáférés A tehetséges fiatalok egyenlőbb részesedése a tehetségsegítési lehetőségekben A tehetséggel kapcsolatos információk fokozott védelme

+2

+1

+1

+2

A hatásmechanizmus leírása Tőkevonzás következtében addicionális munkahelyek A tehetségek feldúsulása révén rugalmasabb munkafeltételek generálása más csoportok számára Tehetségbarát társadalom kialakulása: tolerancianövekedés

0

+1

A tehetségek „helybentartása” révén a hátrányos helyzetű térségek felzárkózása

0

Helyi tehetségpártoló közélet: Tehetségsegítő Tanácsok

0

+1


0 Deviáns-tehetségek nagyobb „átcsatornázása” a deviancia oldalról a tehetséggondozás oldalra A tehetséghez kötődő szociális ellátórendszerekhez való jobb hozzáférés

+17

0

0 +5

A „do optimum” alternatíva legfontosabb társadalmi hatásait az alábbiakban foglaljuk össze: •

•

•

Társadalmi befogadás: a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, tehetséges fiataloknak a tehetségsegítésbe való bekapcsolása a „do optimum” alternatíva egyik legfontosabb célkitűzése. A bekapcsolódás speciális anyagi, szervezeti és pszichológiai problémáinak, igényeinek kezelésére külön programot dolgozunk ki. Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés: célunk az, hogy a tehetségsegítési lehetőségekhez való hozzáférés is közszolgáltatássá nője ki magát. A tehetségüket felismert, hálózatba szervezett fiatalok sokkal nagyobb eséllyel vehetik ki részüket a többi közszolgáltatásból is. Esélyegyenlőség: a „do optimum” alternatíva alapvető célja, hogy hozzájáruljon a szunnyadó képességek kibontására adódó esélyek egyenlőségének megteremtéséhez mind a szociális helyzet, mind a területi egyenlőtlenségek, mind pedig a nemek

137


•

•

•

•

•

vonatkozásában. A tehetséges nők segítésére külön PR-t, kommunikációs csatornákat és programot tervezünk azon területeken, ahol ez indokolt. Munkaerő-piaci részvétel: a tehetséges fiatalok segítése számos hiányszakmában is meg fog valósulni. A sajátos készségek felismerése és fejlesztése ugrásszerűen fejleszti a „do optimum” alternatívában résztvevők munkaerő-piaci részvételét, és munkaerőpotenciálját. Oktatás színvonala: a „do optimum” alternatívához kötődő köz- és felsőoktatási intézményekben folyó oktatás sokkal inkább választ fog találni a diákság sajátos és egyéni igényeinek kielégítésére. Kulturális sokszínűség: a „do optimum” alternatíva kiépítésének a kulturális sokszínűség figyelembe vétele egyik legalapvetőbb eleme. Ugyanakkor a „do optimum” alternatíva maga is jelentősen hozzá fog járulni a kulturális sokszínűség növekedéséhez mind a helyi kezdeményezések felkarolásával és segítésével, mind a kiemelkedő és egyedi tehetséget kívánó kulturális teljesítmények létrejöttének segítésével. Civil aktivitás: az egész „do optimum” alternatíva civil-bázisú és civil szerveződések hálózatba tömörülését, a civil közélet élénkítését tűzi ki célul. A tehetséges fiatalok önszerveződésének segítésével egy olyan hangadó csoport civil életben való örömteli tapasztalatait alakítjuk ki, amely a saját generációjában később meghatározó jelentőségű lehet. Társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése: a „do optimum” alternatíva által szervezett tehetségsegítő munka a társadalmi mobilitás növelését és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését nemcsak az adott fiatalban szunnyadó tehetség kibontásával. Hanem a fiatalnak egy jóindulatú és segítő társadalmi hálózatba való bekapcsolásával is el kívánja érni. A hálózatba kötés egyben a mobilitás növekedés és az egyenlőtlenség csökkentés tartóssá tételének esélyeit is ugrásszerűen megnöveli.

Az esélyek egyenlőségét a kiemelt projekt „do optimum” alternatívája az 1c. mellékletben becsatolt Esélyegyenlőségi Terv alapján kívánja biztosítani mind a program megvalósításával kapcsolatban a munkavállalók körében, mind pedig a program tartalmával kapcsolatban a fenti szempontok alapján.

138


Gazdasági hatások A „do optimum” alternatíva legfontosabb, táblázatosan is megjeleníthető gazdasági hatásait az alábbiakban foglaljuk össze: Hatásviselő rendszer 1. Ágazati versenyképesség, kereskedelem, beruházás 2. A belső piacokon való versenyképes szereplés

3. A privát szektor adminisztratív költségei 4. Magántulajdonhoz való jog 5. Kutatás-fejlesztés

Közvetlen hatás erőssége (-3 – +3) +2

+2

+1

0

0 A tehetségek nagyobb mértékű felszínre kerülésével nő a kutatás-fejlesztési folyamat színvonala

0

+2

+1 9. Nemzetközi kapcsolatok, határmentiség +3

Összesen

A tehetséges fiatalok részvétele a munkahelyeken növeli a belső piacokon való versenyképes esélyét

+1

0

8. Különleges ágazatok

10. Közszféra pénzügyi és szervezeti keretei

A tehetséges fiatalok nagyobb száma növeli az ország versenyképességét


0

+3 6. Fogyasztók és háztartások 7. Területi gazdasági folyamatok


+2

+3

A hatásmechanizmus leírása A tehetségek fokozott jelenléte növeli a cégek rugalmas alkalmazkodását, ami versenyelőny A tehetségek hálózatba szervezettsége a cégek fokozott együttműködéséhez vezet el, ami versenyelőny

A tehetségek hálózatba szervezettségével az innovatív megoldások száma nő

0 A tehetséges fiatalok nagyobb területi egyenlősége növeli a területi gazdasági potenciál egyenlőségét A tehetséges fiatalok számának növekedése segíti a különleges ágazatok jobb fejlődését A hazai és határon túli tehetségsegítő kezdeményezések többet tudnak egymásról, javulhat kapcsolatrendszerük A Nemzeti Tehetség Alap jó precedenst teremt a civil szektor részvételére a közszféra pénzügyi rendszerében

15

+2

A tehetségek hálózatba szervezettségével a területek közötti, centrum-periféria kapcsolatok száma nő

0

+2

A tehetségsegítő kezdeményezések adaptálásával javul az ország EU-imázsa

0 +9

A „do optimum” alternatíva legfontosabb gazdasági hatásait az alábbiakban foglaljuk össze: •

• • •

•

Munkaerő-piaci aktivitás, foglalkoztatás és munkanélküliség: a piacképes képzettségek megszerzésével növekedni fog a célcsoport munkaerő-piaci aktivitása és a foglalkoztatás, valamint ezzel egyidejűleg csökken a munkanélküliség. Verseny: a tehetséges fiatalok piacra lépésének nagyobb aránya verseny-ösztönző erő. Szürke- és feketegazdaság: a „do optimum” alternatíva a célcsoport képességeinek kibontásával csökkenti azok részvételét a szürke- és feketegazdaságban. Vállalkozások, piaci szereplők közti kapcsolatok: a legkiválóbb emberek közötti hálózatok kiépítése, közvetlenül is kihat az ezen emberek vezető részvételével a későbbiekben működő cégek piaci kapcsolatainak növekedésére. Innovációs és K+F hatások: az innováció elképzelhetetlen a tehetségüket kibontani képes fiatalok fokozott aránya nélkül. A „do optimum” alternatíva direkt programok sorát

139


•

is tartalmazza a tehetség (nem utolsó sorban innovációs és K+F-hatású) hasznosulásának, szabadalmak bejelentésének, cégek indításának elősegítésére. Külföldi közvetlen beruházás (FDI) szintje: a kibontakoztatott tehetség akár egyénenként is igen tetemes beruházási alkalmakat vonzhat az országba. Az ország „tehetségbarát” imázsának kialakítása általánosan is rendkívül komoly és egyre nagyobb súlyú tőkevonzó tényező.

Környezeti hatások A „do optimum” alternatíva legfontosabb, táblázatosan is megjeleníthető környezeti hatásait az alábbiakban foglaljuk össze: Hatásviselő rendszer 1. Levegőtisztaság 2. Víztisztaság, és vízi erőforrások 3. Talajminőség és talajerőforrás 4. Klíma 5. Megújuló és nemmegújuló erőforrások 6. Biodiverzitás, növényés állatvilág, táj 7. Területhasználat 8. Hulladéktermelés, hulladék-hasznosítás 9. Környezeti kockázatok megjelenése 10. Mobilitás, energiafelhasználás 11. Vállalkozások tevékenységének környezeti hatásai 12. Állat- és növényegészségügy, takarmány- és élelmiszerbiztonság Összesen

Közvetlen hatás erőssége (-3 – +3) 0


Közvetett hatás erőssége (-3 – +3) +1

0

+1

0

+1

0

+1

0

+1

0

+1

0

+1

0

+1

0

+1

0

+1

A hatásmechanizmus leírása A hangsúlyosan véleményformáló tehetséges fiatalokból álló réteg nagyobb környezettudatossága összenemzeti szinten is segíti a hosszú távú, pozitív hatások elérését

+1

0

+1 0 0

+12

A „do optimum” alternatíva legfontosabb környezeti hatásait az alábbiakban foglaljuk össze: •

Környezettudatosság: a környezettudatosság növelésére a „do optimum” alternatíva csak indirekt hatást gyakorol. A tehetséges emberek fokozott megjelenése a környezettudatosságot formáló terület kulcspozícióin hosszabb távon azonban jelentős javulás forrása lehet. A tehetséges fiatalok menedzseri szemléletét képző programokban a környezettudatosság fontos és hangsúlyos elemként szerepelni fog.

140


Területi hatások A „do optimum” alternatíva legfontosabb területi hatásait az alábbiakban foglaljuk össze: •

•

•

•

•

Kistérségi, megyei szintű, regionális hatás: a „do optimum” alternatíva országos hatáskörű, valamennyi megye és régió, és igen nagyszámú kistérség fejlődéséhez és versenyképességéhez hozzájárul azzal, hogy az ott élő tehetséges fiataloknak segít a tehetségük kifejlesztésében és sikerre juttatásában, hasznosításában. Potenciális előnyökhöz jutó, illetve hátrányos helyzetbe kerülő települések, térségek: a „do optimum” alternatíva megvalósításakor szem előtt tartjuk a területi egyenlőtlenségeket, és a hátrányos helyzetű térségekben sokkal nagyobb hangsúlyt fektetünk a Tehetségpontok kialakítására, Tehetségnapok tartására és a tehetségsegítő helyi kezdeményezések segítésére, erősítésére. Centrum és a periféria közti kapcsolat: a nagyon sok esetben a centrumban élő és alkotó mentorok valamint a jellemzően a periférián élő tehetséges fiatalok összekötése a centrum/periféria kapcsolatok egy igen kiemelt területét gazdagítja, illetve sok esetben teremti meg. A tehetséges fiatalok hálózatának kifejlesztése és a tehetségsegítő szervezetek hálózatának megteremtése is hozzájárul e kapcsolatok fejlődéséhez. Illeszkedés a helyi, térségi sajátosságokhoz: a helyi és térségi sajátosságokhoz a „do optimum” alternatíva igen természetszerűleg illeszkedik, hiszen a tehetséges fiatalok segítése alapszinten is egyedi, egyénre szabott feladatok megoldását követeli meg. A „do optimum” alternatíva végrehajtása során külön figyelmet fogunk fordítani a helyi sajátosságok alkotó felhasználására, amiben a helyi tehetségsegítő kezdeményezések részvétele és információi döntő szerepet fognak játszani. Helyi, térségi erőforrások mobilizálása: a Tehetségpontok, a Tehetségnapok és a hálózatszervező munka mind-mind a „do optimum” alternatíva helyi és térségi erőforrásokra való átállítását, és így a fenntarthatóság kialakítását segítik. A tehetségek segítésének legértékesebb, humán erőforrásai igen jelentős részben a helyi, térségi erőforrásokból fakadnak.

4.4.7. Pénzügyi terv

A kiemelt projekt során jelentkező költségek nem bonthatóak fel üzemeltetési, karbantartási, és pótlási felújítási költségekre a projekt természetéből fakadóan. Így a beruházásnak is csak virtuális, a tudásgazdagodásban és a tehetség kibontakozásában kifejezhető maradványértéke van. Ennek becslése nehéz, mivel a tehetség kibontakozása nem olyan rövidtávú, mint a projekt 3 éves futamideje és nagyon változatos megtérülést, időbeli és intenzitásbeli szóródást mutat. 4.4.8. Közgazdasági költség-haszon elemzés

A projekt közgazdasági költség-haszon elemzése során azt kell figyelembe venni, hogy a tehetség olyan árucikk, amelynek minden egyes darabja más és más. Ebből és a fentiekben már leírt sajátosságokból, hogy t.i. a projektnek csak pénzben nem kifejezhető externáliái vannak, amelyek a tudásgazdagodásban és a tehetség kibontakozásában mérhetőek, fakadóan a megtérülési mutatók számszerűsítve nem adhatóak meg. Ráadásul a tehetség kibontakozása nem olyan rövid távú, mint a projekt 3 éves futamideje és nagyon változatos megtérülést, időbeli és intenzitásbeli szóródást mutat.

141


A projekt „do optimum” változata sokszor annyi hatást ér el, mint amekkora befektetéssel jár. Ez a következő okokkal magyarázható. A 2.1.4. pontban bemutatott erőforrás térkép szerint a költségvetés tehetséggondozásra jelenleg kb. 16 milliárd forintot fordít évente (ebből az MTA-NKTH-OTKA hozzájárulása kb. 8 milliárd), amelyet a civil szféra kb. 1,7 milliárd forinttal egészít ki (ebből a Csányi Alapítvány a Gyermekekért és a Demján Sándor Alapítvány hozzájárulása kb. 1,2 milliárd) egészít ki. A „do optimum” alternatíva ennek a kb. 18 milliárd forintnak a megtérülését javítja meg az egymástól eddig elszigetelt rendszerek valamelyes összekapcsolásával, amelyet kiegészít a TÁMOP-3.4.4B pályázatos projekt évi 1 milliárd forintos beruházására gyakorolt kedvező hatása. Az eddigi pályázati tapasztalatok alapján (pl. Út a tudáshoz program) nem megalapozatlan becslés az, hogy a hatékonyság javító tényező a közvetlenül összekapcsolt TÁMOP-3.4.4B pályázatos projekt esetén 20%, a többi, indirekt módon összekapcsolt projekt esetén 5%-ra tehető. Ez a TÁMOP-3.4.4B pályázatos projekt esetén a megtérülést a projekt 3 éve alatt évi 200 mFt-tal javítja, a többi program esetén pedig évi 900 mFt-nyi hatékonyság növekedést okoz. Ez összesen több mint négyszerese a „do optimum” évi kb. 250 mFt-os bekerülési költségének. 4.4.9. Kockázatelemzés Pénzügyi kockázatok elemzése (érzékenységvizsgálat)

A projekt „do optimum” változata pénzügyi kockázatokra kevéssé érzékeny, mivel ez az alternatíva olyan hálózatfejlesztő kapacitásokat épít ki, amelyek egymással szinergikusan hatnak. Így ha egyik, vagy másik kapacitás az adott szolgáltatás nem betervezett mértékű árdrágulása miatt nem lenne olyan mértékben megvehető, mint ahogyan azt jelenleg tervezzük, attól még a projekt teljes mértékben végrehajtható, maximum a végső eredmény stabilitása csökken le egy kevéssé (azaz további árdrágulásokra a projekt minden előző árdrágulás után egyre érzékenyebbé válik a hálózatos projektek „tipping-point” szerű viselkedését követve). Értelemszerűen és ebből következően a projekt „do optimum” változata sokkal kevésbé érzékeny az esetleges nem várt árdrágulásra, mint a „do minimum” változat, mert a „do optimum” változat esetén a kialakított hálózat nagy és jól szervezett, ami nagy stabilitást biztosít. Megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatok elemzése

A „do optimum” alternatíva legfontosabb megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatait az alábbiakban foglaljuk össze. Értelemszerűen a „do optimum” alternatíva kockázatainak mennyisége nagyobb, mint a „do minimum” alternatíváé, hiszen a „do optimum” alternatíva a „do minimum” alternatívánál 14-szerte nagyobb volumenű tevékenységet ír le. Ennek ellenére a kockázatok mértéke messze nem 14-szeres, és a kockázatok mindegyike esetén részletes kockázat-kezelő (azaz inkább: kockázat-elkerülő, kockázat-megelőző) tervet készítettünk és írunk le.

142



A kockázat erőssége (0– +3)

A kockázati mechanizmus leírása


Műszaki Æ megvalósítási kockázatok 1. Megvalósítási kockázatok

Adminisztratív pontatlanságok, csúszások a kiemelt projekt végrehajtásában, a szerteágazó kiemelt projekt kis hatékonyságú koordinációja, alacsony színvonalú, validálatlan, eseti monitoring rendszer. Központosított, bizonyos szempontokat túlhangsúlyozó értékelések. 1


1


1

A kiemelt projekt koordinálására a szakmai ellenőrző testületek és az operatív csoportok hatékony hálózatos struktúráját építjük fel. A koordinálás központi részét végző menedzsment csapat tagjait széleskörű pályáztatás után gondos mérlegeléssel választjuk ki, és nem fogunk habozni azon tagjaik lecserélésében, akik nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A minőségbiztosítási és monitoring rendszer kidolgozásához felhasználjuk a hazai és külföldi tapasztalatokat. Primitív, rossz üzenetekkel operáló A kiemelt projekt arculatának, kommunikáció mind hazai mind EU és kommunikációjának szinten. tervezését szakértő csoportra bízzuk. Az üzenetek elfogadottságát, érthetőségét a szakértői csoporttól függetlenül is, a résztvevők szakmai és emberi kapcsolatrendszerén keresztül rendszeresen teszteljük, és megszervezzük az automatikus korrekció lehetőségét nem kielégítő üzenet-átvitel esetén. A hazai tehetségsegítő formák A tehetségsegítő formák eddig rendszerének feltárása során a munka kapcsolatrendszerét és a média egyenetlen, csak centrumra és egyes segítségét felhasználva tehetségterületekre súlyozó adatbázist szisztematikusan keressük az eredményez, amelyben csak a már amúgy új és új kezdeményezéseket. A is ismert programok vannak. keresés során a „greedy” (mohó) algoritmust alkalmazunk, azaz rendszeresen és intenzíven felhasználjuk a kereszthálózati kapcsolatokat (a személyháló tagjait megkérdezzük a szervezeti háló felől és viszont, stb.). A fokozott média-jelenlét és az egymásra épülő elemekből építkező médiakampány is segíteni fog az eddig még rejtett kezdeményezések felszínre kerülésében.

143



A kockázat A kockázati mechanizmus leírása erőssége (0– +3) Műszaki Æ megvalósítási kockázatok (folytatás)

4. Adaptációs kockázat

Az EU tapasztalatok áttekintése során csak irreleváns, és adaptálhatatlan programokra derül fény.

1

5. Minőségi deficit

A megalakuló kezdeményezések és helyi összefogások „szakmai deficitesek” lesznek, és nem rendelkeznek megfelelő tehetségpedagógiai alapokkal. 1

Összesen

5


0 0


0 0

A kockázatkezelés módja és kommunikációja A hazai tehetségsegítő kezdeményezések tapasztalataira alapozva kidolgozunk egy olyan szempontrendszert, amely a külföldi tapasztalatok célzott átvilágítását lehetővé teszi. A tapasztalatokat általános információk begyűjtésével kezdjük, és célzott mélyinterjúkkal, tanulmányutakkal mélyítjük el. A Tehetségpontok munkatársainak, mentorainknak, tanárainknak, a tehetségsegítő folyamatban részt vevő kulcsszemélyiségeknek nemzetközileg ismert és elismert hazai külföldi szakemberek részvételével szakmai továbbképzéseket szervezünk.

Jogi kockázatok

Intézményi kockázatok

Társadalmi kockázatok 1. Mentor-deficiti

A kiemelt projektben résztvevő tehetségsegítők leterheltsége nem teszi lehetővé érdemi részvételüket. 1

Összesen

1


0 0

Környezeti kockázatok

144

Folyamatosan figyeljük az esetleges túlterheltség okait, és az időgazdálkodást segítő eszközöket vezetünk be a kulcspozíciókban lévőknél (pl. megszervezzük az adminisztratív teendők „outsource”-olását, bébiszitter szolgálatot szervezünk, stb.).



A kockázat A kockázati mechanizmus leírása erőssége (0– +3) Pénzügyi-gazdasági, fenntarthatósági kockázatok

1. Fenntarthatósági kockázat

1

Összesen


Érdektelenség a kiemelt projekt A hazai és nemzetközi társadalmi támogatottságában – veszélybe Tehetségbarátok Körét és a kerülő fenntarthatóság. Tehetségsegítő Tanácsokat a lehető legszélesebb nyilvánosság és médiatámogatás mellett szervezzük. Különös erőfeszítéseket teszünk a szervezés intenzív szakaszának kidolgozására a Tehetségalap elfogadásának időpontja után. A Tehetségbarátok Körének híres tagjait, gyarapodását rendszeresen bemutatjuk a médiában. A Tehetségbarátok Körét strukturálni fogjuk a tagok által adott támogatás jellege szerint. Ezt egészítik ki az 1k. mellékletben becsatolt 78/2008. (VI. 13.) OGY határozatban előírt Nemzeti Tehetség Alap forrásai.

1 Adszorpciós képesség kockázatai

1. Hálózatképzési deficit

A hálózatszervezés során alibi kapcsolatok alakulnak ki.

Az együttműködés hálózatát folyamatos hatékonyságteszteléssel és hálózati elemzéssel monitorozzuk. Megkeressük az együttműködési hálózat kritikusan gyenge (túlterhelt, hiányzó, stb.) pontjait, és célzott segítséget adunk az együttműködés továbbfejlesztésére.

A projekt csak a nagyvárosokban élő „elit” képzésére koncentrál, amely számára a tehetségsegítés eszközei eddig is elérhetőek voltak.

Új és új, a fogadó közeget figyelembe vevő kreatív ötleteket dolgozunk ki a tehetségsegítési formák személyes kapcsolatokon alapuló elterjesztésére. E munka során külön és kiemelt módon figyelünk a hátrányos helyzetű fiatalokra és térségekre. A fiatalok civil szerveződéseinek alapítását a már létező szerveződések fiatal vezetői által menedzselt peer-topeer kampánnyal segítjük. A jó példákkal, a rendszeres találkozásokkal olyan lelkesítő légkört teremtünk a résztvevők körében, amelyben a prioritásaikban már eddig is magasan lévő tehetségsegítő tevékenység még előrébb kerül.

1

2. Területi deficit

1

Összesen

2

145


4.5. A KÜLÖNBÖZŐ ALTERNATÍVÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

4.5.1. Összehasonlító elemzés a hatások számszerűsítésén keresztül

A kiemelt projekt „do minimum” és „do optimum” alternatíváinak közvetlen és közvetett hatásai táblázatos formában az alábbiakban foglalhatóak össze.

Hatásviselő rendszer

1. Foglalkoztatás, munkaerőpiac 2. Munkakörülmények 3. Társadalmi integráció és különleges társadalmi csoportok védelme 4. Esélyegyenlőség 5. Területi kiegyenlítődés 6. Személyhez és családhoz kötődő jogok és lehetőségek védelme 7. Önkormányzatiság, döntéshozatalban való társadalmi részvétel – nyilvánosság, igazságosság, erkölcs 8. Közegészségügy, közbiztonság 9. Bűnözés, terrorizmus és biztonság 10. A szociális ellátó-rendszerekhez történő hozzáférés Összesen 1. Ágazati versenyképesség, kereskedelem, beruházás 2. A belső piacokon való versenyképes szereplés 3. A privát szektor adminisztratív költségei 4. Magántulajdonhoz való jog 5. Kutatás-fejlesztés 6. Fogyasztók és háztartások 7. Területi gazdasági folyamatok 8. Különleges ágazatok 9. Nemzetközi kapcsolatok, határmentiség 10. Közszféra pénzügyi és szervezeti keretei Összesen

„Do minimum” „Do optimum” alterntíva alternatíva Közvetlen hatás erőssége (-3 – +3) Társadalmi hatások 0 +2 0 +1

„Do minimum” „Do optimum” alterntíva alternatíva Közvetett hatás erőssége (-3 – +3) +1 0

+1 +1

0

+2

+1

+2

+1 0

+3 +3

0 +1

0 +1

0

+1

+1

0

0

+2

0

0 0

0 +1

0 +1

0 0

0

+2

+1

0

+17

+6

+5

0

+2

+1

+1

0

+2

+1

+1

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 +3 0 +2 +1 +3 +2 15

0 0 +1 0 +1 +1 +1 0 +6

0 0 +3 0 +2 0 +2 0 +9

+1 Gazdasági hatások

146


Hatásviselő rendszer

1. Levegőtisztaság 2. Víztisztaság, és vízi erőforrások

„Do minimum” „Do optimum” alterntíva alternatíva Közvetlen hatás erőssége (-3 – +3) Környezeti hatások 0 0

„Do minimum” „Do optimum” alterntíva alternatíva Közvetett hatás erőssége (-3 – +3) 0

+1

0

0

0

+1

3. Talajminőség és talajerőforrás

0

0

0

+1

4. Klíma

0

0

0

+1

5. Megújuló és nem-megújuló erőforrások

0

0

0

+1

6. Biodiverzitás, növény- és állatvilág, táj

0

0

0

+1

7. Területhasználat

0

0

0

+1

8. Hulladéktermelés, hulladék-hasznosítás

0

0

0

+1

9. Környezeti kockázatok megjelenése

0

0

0

+1

10. Mobilitás, energia-felhasználás

0

0

0

+1

0

0

0

+1

0

0

0

+1

0 +1

0 +32

0 +12

+12 +26

11. Vállalkozások tevékenységének környezeti hatásai 12. Állat- és növény-egészségügy, takarmányés élelmiszerbiztonság Összesen Mindösszesen

Összefoglalva a „do minimum” és a „do optimum” alternatívák közvetlen és közvetett hatásait elmondható, hogy a „do optimum” alternatíva a közvetlen hatások terén 32-szeres a közvetett hatások terén pedig több mint kétszer akkora hatást ér el mint a do minimum alternatíva. A különlegesen fontos közvetett hatás nagyságrendje több mint kétszeresen felülmúlja a ráfordítások mértékében tapasztalható 14-szeres különbséget a két alternatíva között, ami a „do optimum” alternatívának nemcsak hatékonyságát, hanem a gazdaságosságát is alátámasztó, fontos adat. 4.5.2. Összehasonlító elemzés a pénzügyi mutatókon keresztül

A projekt „do optimum” változata sokszor annyi hatást ér el mint amekkora befektetéssel jár. Ez a következő okokkal magyarázható. A 2.1.4. pontban bemutatott erőforrás térkép szerint a költségvetés tehetséggondozásra jelenleg kb. 16 milliárd forintot fordít évente (ebből az MTA-NKTH-OTKA hozzájárulása kb. 8 milliárd), amelyet a civil szféra kb. 1,7 milliárd forinttal egészít ki (ebből a Csányi Alapítvány a Gyermekekért és a Demján Sándor Alapítvány hozzájárulása kb. 1,2 milliárd) egészít ki. A „do optimum” alternatíva ennek a kb. 18 milliárd forintnak a megtérülését javítja meg az egymástól eddig elszigetelt rendszerek valamelyes összekapcsolásával, amelyet kiegészít a TÁMOP-3.4.4B pályázatos projekt évi 1 milliárd forintos beruházására gyakorolt kedvező hatása. Az eddigi pályázati tapasztalatok alapján (pl. Út a tudáshoz program) nem megalapozatlan becslés az hogy a hatékonyság javító tényező a közvetlenül összekapcsolt TÁMOP-3.4.4B pályázatos projekt esetén 20%, a többi, indirekt módon összekapcsolt projekt esetén 5%-ra tehető. Ez a TÁMOP-3.4.4B pályázatos projekt esetén a megtérülést a projekt 3 éve alatt évi 200 mFt-tal javítja, a többi program esetén pedig évi 900 mFt-nyi hatékonyság növekedést okoz. Ez összesen több mint négyszerese a „do optimum” évi kb. 250 mFt-os bekerülési költségének. Ezzel szemben a „do minimum” alternatíva igaz ugyan hogy jóval szerényebb, évi 25 mFt-os befektetéssel de csak 147


évi 90 mFt-os hatékonyság növekedést okoz, ami a „do optimum” alternatíva hatékonyság növekedésének a tizede. A konkrét, hatékonyság növelő hatásokon túl a „do optimum” alternatíva a tehetségek hosszú távú fejlesztésével és – különösen – a tehetségbarát társadalom kialakítása irányába tett lépésekkel a fentieknél nagyságrenddel nagyobb hosszú távú pozitív hatást generál. Ezzel a hatással a „do minimum” alternatíva nem rendelkezik. 4.5.3. Összehasonlító elemzés a kockázatok vizsgálatán keresztül

A projekt „do optimum” változata pénzügyi kockázatokra kevéssé érzékeny, mivel ez az alternatíva olyan hálózatfejlesztő kapacitásokat épít ki, amelyek egymással szinergikusan hatnak. Így ha egyik, vagy másik kapacitás az adott szolgáltatás nem betervezett mértékű árdrágulása miatt nem lenne olyan mértékben megvehető, mint ahogyan azt jelenleg tervezzük, attól még a projekt teljes mértékben végrehajtható, maximum a végső eredmény stabilitása csökken le egy kevéssé (azaz további árdrágulásokra a projekt minden előző árdrágulás után egyre érzékenyebbé válik a hálózatos projektek „tipping-point” szerű viselkedését követve). Értelemszerűen és ebből következően a projekt „do optimum” változata sokkal kevésbé érzékeny az esetleges nem várt árdrágulásra, mint a „do minimum” változat, mert a „do optimum” változat esetén a kialakított hálózat nagy és jól szervezett, ami nagy stabilitást biztosít. A kiemelt projekt „do minimum” és „do optimum” alternatíváinak kockázatelemzése táblázatos formában az alábbiakban foglalható össze.


1. Megvalósítási kockázatok


A kockázat A kockázat erőssége a „do erőssége a „do minimum” optimum” Kockázatelkerülés a „do optimum” alternatíva esetén alternatíva alternatíva esetén (0– +3) esetén (0– +3) Műszaki Æ megvalósítási kockázatok A kiemelt projekt koordinálására a szakmai ellenőrző testületek és az operatív csoportok hatékony hálózatos struktúráját építjük fel. A koordinálás központi részét végző menedzsment csapat tagjait széleskörű pályáztatás után gondos mérlegeléssel választjuk ki, és nem fogunk 1 1 habozni azon tagjaik lecserélésében, akik nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A minőségbiztosítási és monitoring rendszer kidolgozásához felhasználjuk a hazai és külföldi tapasztalatokat. A kiemelt projekt arculatának, és kommunikációjának tervezését szakértő csoportra bízzuk. Az üzenetek elfogadottságát, érthetőségét a szakértői csoporttól függetlenül is, a résztvevők szakmai és emberi 1 1 kapcsolatrendszerén keresztül rendszeresen teszteljük, és megszervezzük az automatikus korrekció lehetőségét nem kielégítő üzenet-átvitel esetén.

148




4. Adaptációs kockázat

5. Minőségi deficit

Összesen 1. Mentor-deficiti

Összesen 1. Fenntarthatósági kockázat

Összesen 1. Hálózatképzési deficit

A kockázat A kockázat erőssége a „do erőssége a „do Kockázatelkerülés a „do optimum” alternatíva minimum” optimum” esetén alternatíva alternatíva esetén (0– +3) esetén (0– +3) Műszaki Æ megvalósítási kockázatok A tehetségsegítő formák eddig kapcsolatrendszerét és a média segítségét felhasználva szisztematikusan keressük az új és új kezdeményezéseket. A keresés során a „greedy” (mohó) algoritmust alkalmazunk, azaz rendszeresen és intenzíven felhasználjuk a 2 1 kereszthálózati kapcsolatokat (a személyháló tagjait megkérdezzük a szervezeti háló felől és viszont, stb.). A fokozott média-jelenlét és az egymásra épülő elemekből építkező médiakampány is segíteni fog az eddig még rejtett kezdeményezések felszínre kerülésében. A hazai tehetségsegítő kezdeményezések tapasztalataira alapozva kidolgozunk egy olyan szempontrendszert, amely a külföldi tapasztalatok célzott átvilágítását -1 lehetővé teszi. A tapasztalatokat általános információk begyűjtésével kezdjük, és célzott mély-interjúkkal, tanulmányutakkal mélyítjük el. A Tehetségpontok munkatársainak, mentorainknak, tanárainknak, a tehetségsegítő folyamatban részt vevő kulcs-személyiségeknek nemzetközileg ismert és -1 elismert hazai külföldi szakemberek részvételével szakmai továbbképzéseket szervezünk. 4 5 Társadalmi kockázatok Folyamatosan figyeljük az esetleges túlterheltség okait, és az időgazdálkodást segítő eszközöket vezetünk be a kulcspozíciókban lévőknél (pl. megszervezzük az -1 adminisztratív teendők „outsource”-olását, bébiszitter szolgálatot szervezünk, stb.). -1 Pénzügyi-gazdasági, fenntarthatósági kockázatok A hazai és nemzetközi Tehetségbarátok Körét és a Tehetségsegítő Tanácsokat a lehető legszélesebb nyilvánosság és média-támogatás mellett szervezzük. Különös erőfeszítéseket teszünk a szervezés intenzív szakaszának kidolgozására a Tehetségalap elfogadásának időpontja után. A Tehetségbarátok 2 1 Körének híres tagjait, gyarapodását rendszeresen bemutatjuk a médiában. A Tehetségbarátok Körét strukturálni fogjuk a tagok által adott támogatás jellege szerint. Ezt egészítik ki az 1k. mellékletben becsatolt 78/2008. (VI. 13.) OGY határozatban előírt Nemzeti Tehetség Alap forrásai. 2 1 Adszorpciós képesség kockázatai Az együttműködés hálózatát folyamatos hatékonyságteszteléssel és hálózati elemzéssel monitorozzuk. Megkeressük az együttműködési hálózat kritikusan -1 gyenge (túlterhelt, hiányzó, stb.) pontjait, és célzott segítséget adunk az együttműködés továbbfejlesztésére.

149



2. Területi deficit

Összesen

A kockázat A kockázat erőssége a „do erőssége a „do Kockázatelkerülés a „do optimum” alternatíva minimum” optimum” esetén alternatíva alternatíva esetén (0– +3) esetén (0– +3) Adszorpciós képesség kockázatai (folytatás) Új és új, a fogadó közeget figyelembe vevő kreatív ötleteket dolgozunk ki a tehetségsegítési formák személyes kapcsolatokon alapuló elterjesztésére. E munka során külön és kiemelt módon figyelünk a hátrányos helyzetű fiatalokra és térségekre. A fiatalok civil szerveződéseinek alapítását a már létező 2 1 szerveződések fiatal vezetői által menedzselt peer-topeer kampánnyal segítjük. A jó példákkal, a rendszeres találkozásokkal olyan lelkesítő légkört teremtünk a résztvevők körében, amelyben a prioritásaikban már eddig is magasan lévő tehetségsegítő tevékenység még előrébb kerül. 2 2

Összefoglalva a „do minimum” és a „do optimum” alternatívák kockázatait elmondható, hogy a „do optimum” alternatíva két kritikus ponton, a fenntarthatóság és a területi deficit szintjén a felére mérsékli a „do minimum” alternatíva kockázatait. A fenntarthatóság a program egyik kulcsfontosságú eleme, hiszen a tehetségek segítése nem három éves, de még csak nem is hat éves, hanem több évtizedes vállalás. A területi deficit a program esélyteremtő képességének kulcsfontosságú eleme. A fentiek mellett a „do optimum” alternatíva a „do minimum” tehetségtérképpel kapcsolatos kockázatát is a hálózatképző sajátosságok miatt a felére mérsékli. Értelemszerűen a „do optimum” alternatíva kockázatainak mennyisége egyszerű összeadással nagyobb, mint a „do minimum” alternatíváé, hiszen a „do optimum” alternatíva a „do minimum” alternatívánál 14-szerte nagyobb volumenű tevékenységet ír le. Ennek ellenére a kockázatok mértéke messze nem 14-szeres, hanem csaknem ugyanakkora (a „do optimum” alternatíva összes kockázata 9 szemben a „do minimum” alternatíva 8-as kockázati számával). Igen fontos megjegyzés, hogy a „do optimum” alternatíva esetén a kockázatok elszórtan és kis intenzitással (valószínűséggel) jelentkeznek, míg a „do minimum” alternatíva esetén a kockázatok intenzívebbek. A „do optimum” alternatíva nagyon sok olyan kereszteffektust tartalmaz, amely a hálózatképző mechanizmusokkal együtt a kockázatok jelentkezését a minimumra csökkenti és megelőzésüket, elkerülésüket a leírt változatos és hatékony módszerekkel nagymértékben valószínűsíti. Ezek a hatások egyértelműen a „do optimum” alternatíva sikeres megvalósításának a „do minimum” alternatíváénál legalább egy nagyságrenddel nagyobb biztonságát támasztják alá. 4.5.4. Költségvetés és ütemezés, illetve a közvetlen és közvetett megtérülés összehasonlító bemutatása a különböző alternatívák esetében

A kiemelt projekt esetében a tehetségek kibontakoztatásának évtizedes időtávlatai miatt csak a közvetett megtérülés becsülhető. A tehetségek esetén fajlagos mutatók sajnos nem számolhatóak, hiszen a tehetség egyedi, így minden „darabja” különböző mind intenzitásában, mind időbeli lefutásában, ami a fajlagos értékek becslését lehetetlenné teszi. A „do minimum” alternatíva közvetett megtérülése töredéke lenne az optimális alternatíva monitoring mutatóiban felvázolt, közvetett megtérüléssel kapcsolatos mutatószámoknak. A két számsorozat később részletesen bemutatott összehasonlításából a következőkben a közvetett megtérüléssel kapcsolatos mutatók arányait mutatjuk be.

150


Közvetett megtérüléssel kapcsolatos mutató neve

Mértékegység




db

1

1


fő

20000

--


db

100

--


db

100

--


db

20

--


db

50

--


db

10

--


db

1

--


fő

1000

--


fő

1000

--

Igen fontos különbség a két alternatíva között, hogy a „do minimum” alternatíva esetén nem teremtődnének meg a kiemelt projekt által szolgált célkitűzések fenntarthatóságának feltételei, és így a projekt befejezése után azok 3 éves fenntartása nem lenne vállalható. Ezzel szemben az optimális alternatíva a kiemelt projekt optimális esetben megvalósuló, a „do minimum” alternatíva sokszorosát jelentő eredményrendszerét a kötelező 3 éven messze túlnyúló módon fogja tudni fenntartani. Ez a kiemelt projekt optimális alternatívája közvetett megtérülésének egy olyan új, igen jelentős forrását képezi, amely a „do minimum” alternatíva esetén nincsen jelen. Mivel a kiemelt projektek lebonyolításával kapcsolatos szabályok a projekteknek megfelelően stabil menedzsmentet és egyéb kötelezően betartandó előírásokat fogalmaznak meg, a „do minimum alternatíva” lebonyolítása lehetetlen lenne a menedzsment költségeinek a projekt összköltsége 6%-ánál kisebb aránya mellett. A szükséges beszerzések minimális mértéke miatt betarthatatlan lenne az ERFA költségek 5%-os felső határa is. 4.5.5. A finanszírozás lehetséges módjainak összehasonlító bemutatása a különböző alternatívák esetében

A „do minimum” és az optimális alternatíva finanszírozási igényeiben közös vonás, hogy a kiemelt projekt mindkét esetben 100%-ban vissza nem térítendő támogatású finanszírozásban képzelhető el. A „do minimum” alternatíva esetén ennek mértéke 50 mFt (2008 és 2009 között), az optimális alternatíva esetén pedig 698 mFt (2008 és 2011 között). Igen fontosnak tartjuk, hogy az optimális alternatíva esetén a fenntarthatóság feltételrendszere a 698 mFt-os „befektetés” hosszú távú megtérülését biztosítja, amely a többlet-költségeknek nemcsak a következő pontban bemutatott többleteredményeiben, hanem azok fenntarthatóságában is megmutatkozó, hosszú távú jövedelmezőségét és megtérülését eredményezi.

151


4.5.6. Outputok, eredmények, indikátorok a különböző megvalósítható alternatívák esetében

Az alábbiakban összehasonlítva mutatjuk be a „do minimum” és az optimális alternatíva outputjait. Mutató neve

Mértékegység




Db

1

1


Fő

20000

--


Db

100

--


Db

10

--


Db

10

--


Db

100

--


Db

70

--


Db

20

--


Db

50

--


Db

10

--


Db

1

--


Fő

1000

--


Fő

1000

--

4.6. A JAVASOLT VÁLTOZAT MEGJELÖLÉSE ÉS INDOKLÁSA Összefoglalva a „do minimum” és a „do optimum” alternatívák közvetlen és közvetett hatásait elmondható, hogy a „do optimum” alternatíva a közvetlen hatások terén 32-szeres hatást ér el mint a do minimum alternatíva. A hatások ezen különbsége több mint kétszeresen felülmúlja a ráfordítások mértékében tapasztalható 14-szeres különbséget a két alternatíva között, ami a „do optimum” alternatívának nemcsak hatékonyságát, hanem a gazdaságosságát is alátámasztó, fontos adat. A fentieken túlmenően igen fontosnak tartjuk, hogy az optimális alternatíva esetén a fenntarthatóság feltételrendszere a 698 mFt-os „befektetés” hosszú távú megtérülését biztosítja, amely a többlet-költségeknek nemcsak a többlet eredményekben, hanem azok fenntarthatóságában is megmutatkozó, hosszú távú jövedelmezőségét és megtérülését eredményezi.

152


A fentieket alátámasztva a „do optimum” alternatíva két kritikus ponton, a fenntarthatóság és a területi deficit szintjén a felére mérsékli a „do minimum” alternatíva kockázatait. A fenntarthatóság a program egyik kulcsfontosságú eleme, hiszen a tehetségek segítése nem három éves, de még csak nem is hat éves, hanem több évtizedes vállalás. A területi deficit a program esélyteremtő képességének kulcsfontosságú eleme. A „do optimum” alternatíva esetén a kockázatok elszórtan és kis intenzitással (valószínűséggel) jelentkeznek, míg a „do minimum” alternatíva esetén a kockázatok intenzívebbek. A „do optimum” alternatíva nagyon sok olyan kereszteffektust tartalmaz, amely a hálózatképző mechanizmusokkal együtt a kockázatok jelentkezését a minimumra csökkenti és megelőzésüket, elkerülésüket a leírt változatos és hatékony módszerekkel nagymértékben valószínűsíti. Ezek a hatások egyértelműen a „do optimum” alternatíva sikeres megvalósításának a „do minimum” alternatíváénál legalább egy nagyságrenddel nagyobb biztonságát támasztják alá. Összességében megállapítható, hogy a „do minimum” alternatíva a kívánt hatás kulcsfontosságú elemeit nem érné el, és ezáltal lényegesen nem javítana a tehetségsegítés hazai helyzetén. (Így pl. a „do minimum” alternatíva nem biztosítaná az egyenlő hozzáférést, a hátrányos helyzetű tehetséges fiatalok és térségek helyzetbe hozását, a tehetségeket segítők megfelelő színvonalú munkájához szükséges képzés feltételeinek biztosítását, a tehetségbarát társadalom kialakítását, a tehetség hasznosulását, mindezek hazai és EU kommunikációját, stb. stb.) E mellett a „do minimum” alternatíva kiemelt projektként nem érné el a megvalósíthatóság kritikus alsó küszöbértékét sem. A fentiek alapján egyértelműen a „do optimum” alternatíva megvalósítását javasoljuk. Ennek részleteit fejtjük ki a továbbiakban.

153


5. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI 5.1. A PROJEKTGAZDA ÉS PARTNEREINEK BEMUTATÁSA 5.1.1. A projektgazda bemutatása

A projektgazda általános bemutatása A TÁMOP-3.4.4/A/08 tervezési felhívásban megjelölt projektgazda neve: Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (cím: 1054 Budapest, Szemere u. 21.). A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (a továbbiakban: Szövetség) az 1043/2006. (IV. 19.) Korm. határozattal támogatott Nemzeti Tehetségsegítő Tanács jogi formáját képező, a Fővárosi Bíróságon 12.192 számon bejegyzett közhasznú egyesület. A Szövetség (www.tehetsegpont.hu) olyan, kizárólag jogi személyiséggel rendelkező tagokkal bíró szervezet, amely nyitott, és az Szövetségnek az 1f mellékletben becsatolt Alapszabálya szerinti, alábbi EU-konform (a European Council of High Ability ajánlásainak megfelelő) kritériumrendszer alapján magában foglalja a hazai és határon túli magyar tehetségsegítő szervezetek legnagyobb (sok esetben évtizedes, sőt évszázados) tehetségsegítő hagyományokkal rendelkező tagjait. A Szövetség és a Tanács az 1g mellékeltben becsatolt Alkalmassági és Fegyelmi Szabályzata alapján az alábbi kritériumrendszer érvényesülését évente rendszeresen áttekinti, így tagjai szintjén egy folyamatos minőségbiztosítási rendszert dolgozott ki, és tart életben. SZAKMAI KRITÉRIUMRENDSZER (alapszabály VII/2 pont, ld. 1f. Melléklet) Az egyesület rendes tagjai sorába csak az a jogi személy vehető fel, amely • tevékenysége során elvégzi a tehetséges, 35 éven aluli fiatalok valamilyen szempont, illetve eredmény alapján történő több (legalább két) lépcsős szelekcióját, és az ilyen módon a különböző szelekciós szintekre került fiatalok, vagy közösségeik munkáját, illetve a fenti kritériumnak megfelelő közösségek munkáját hosszabb időn át folyamatosan segíti; • munkája legalább 100 tehetséges fiatalra kiterjed; • munkája nem csak lokális, hanem több régióra kiterjed; • munkáját legalább két éve folyamatosan végzi; • a tehetségek kiválasztása és segítése tevékenységének deklarált elemét jelenti. A fenti megfogalmazásban a „tehetség” bármilyen irányú, így pl. feltalálói, mesterségbeli, mozgásbeli (sport, tánc, stb.), tudományos, zenei, stb. tehetséget jelent. Annak mérlegelése, hogy a tagnak jelentkező személy ezen tagsági kritériumnak megfelel-e az Alapszabály egyéb rendelkezéseivel összhangban a Közgyűlés feladata. A fenti kritériumok közül az első kivételével legfeljebb kettő alól a Közgyűlés felmentést adhat. Az első kritérium alóli felmentést a Közgyűlés csak nagyon indokolt esetben, egyhangú szavazással hozhat. A Közgyűlés tagszervezeteinek alkalmasságát a fenti kritériumok alapján évente egyszer áttekinti.

154


A PROJEKTGEZDA TAGSZERVEZETEI (2009. január 15.-i állapot) A szervezet neve A képviselő személy Email-cím neve 1. Amőba Alapítvány Bereczki Kinga [email protected] (Sepsiszentgyörgy, Erdély) 2. Arany János Tehetséggondozó Veres Pál [email protected] Program Intézményeinek Egyesülete 3. Aranyelme Egyesület Szűcs Imre Lóránt [email protected] 4. Bethlen Gábor Alapítvány Dvoracsek Ágoston [email protected] (Nagyenyed) m 5. Bolyai Műhely Alapítvány Havass Miklós [email protected] 6. Bolyai Farkas Alapítvány a Gajda Attila [email protected] Magyarul Tanuló Tehetségekért (Zenta, Vajdaság) 7. Csányi Sándor Alapítvány a Fuszek Csilla [email protected] Gyermekekért 8. Junior Tudományos Diákkör Kis Albert [email protected] 9. Katolikus Pedagógiai, Bajzák Erzsébet M. bajzak@mkpkSzervezési és Továbbképzési Eszter pi.sulinet.hu Intézet 10. Kocka Kör Egyesület Mező Ferenc [email protected] (Debrecen) 11. Kutató Diákok Országos Révész Tamás [email protected] Szövetsége 12. Kutató Diákokért Alapítvány Csermely Péter [email protected] 13. Kutató Tanárok Országos Fodor Erika [email protected] Szövetsége 14. Logos Alapítvány (kistérségi Rajnai Gábor [email protected] iskolák) 15. Magyar Innovációs Závodszky Péter [email protected] Alapítvány 16. Magyar Innovációs Szövetség Szabó Gábor [email protected] 17. Magyar Tehetséggondozó Balogh László [email protected] Társaság 18. MATFUND Középiskolai Oláh Vera [email protected] Matematikai és Fizikai Alapítvány 19. Nyilas Misi Tehetségtámogató Somai József [email protected] Egyesület 20. Romániai Magyar Szász Zoltán [email protected] Pedagógusok Szövetsége 21. Szlovákiai Magyar Pék László [email protected] Pedagógusok Szövetsége 22. Talentum Műhely Győri Mentler Mariann [email protected] Kistérségi Pedagógiai és Gyermekpszichológiai Szolgáltató Központ

155


23. Vajdasági Magyar Muhi Béla Pedagógusok Egyesülete (Géniusz Mozgalom) Jogi személyiséggel nem rendelkező, pártoló tagok: A szervezet neve A képviselő személy neve 24. Országos Tudományos Réti Gabriella Diákköri Tanács 25. Tehetségpártolók Baráti Köre Szendrő Péter

[email protected]

Email-cím [email protected] [email protected]

A projektgazdával kapcsolatos további adatok A projektgazda fenti tagszervezeteinek részletes ismertetése itt található: http://www.tehetsegpont.hu/96-11595.php Pénzügyi adatok A tagszervezetek éves bevétele 2005 és 2007 között minden évben 200 mFt körüli összeg volt. Ez a bevétel a stabilitást biztosító, diverz forrásokból tevődött össze. Szerepet játszottak benne költségvetési források (javarészt pályázati, és kisebb részt az éves nemzeti költségvetésben nevesített formában elnyert módon), önkormányzati támogatások, az SZJA 1%-ából kapott források, hazai és külföldi céges és magán támogatóktól kapott összegek, valamint hazai és nemzetközi szervezetektől elnyert projekt-finanszírozásos, pályázati támogatások. A tagszervezetek bevételei teljes egészében fedezik a működési költségeket, a tagszervezetek tartaléka 2007. december 31.-én 150 mFt volt. A tagszervezetek jelenleg 529 főállású munkatárssal rendelkeznek. E munkatársak szinte kivétel nélkül felsőfokú végzettségűek, számosan szakirányú képzettséggel bírnak, sokan közülük tudományos fokozattal is rendelkeznek, illetve most szerzik meg azt. Az 529 munkatársból több mint 500 több éves tehetséggondozói, tehetségszervezői tapasztalattal rendelkezik. Többen a tehetséggondozás EU csúcsintézményeinek tagjai, vezetői. A 2006 októberében bejegyzést nyert Szövetség 2007-ben és 2008-ban 3 szerződéses munkatársat foglalkoztatott, az OKMtől 2007-ben 4,3 mFt, 2008-ban 3 mFt támogatást kapott, további támogatásai folyamatban vannak. A projektgazda vezetői, a projekt lebonyolításáért felelős személyek A projektgazdát aláírási joggal a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége elnökségének tagjai, Bajzák Eszter nővér, Balogh László, Csermely Péter (elnök), Pakucs János és Sulyok Katalin képviselik. A Szövetség elnöke, Dr. Csermely Péter 1958-ban született, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézetének (http://www.ovi.sote.hu) professzora. Kutatási területe a stresszfehérjék működésével (www.chaperone.sote.hu) és a hálózatokkal (www.linkgroup.hu) kapcsolatos. Eddig 11 könyve (köztük a Stresszfehérjék és a Rejtett hálózatok ereje) és több mint kétszáz tudományos cikke jelent meg. A cikkek összimpaktja 500, idézettsége 3000 feletti. 1995-ben egy új kezdeményezést indított el, amely azóta több mint tízezer hazai és határon túli magyar tehetséges középiskolás diáknak nyújt lehetőséget a Magyarországon folyó legmagasabb szintű kutatásokba történő bekapcsolódásra (http://kutdiak.hu). 2006-ban alakította meg az összes hazai és határon túli tehetséggondozó civil szervezetet összefogó Nemzeti Tehetségsegítő Tanácsot (www.tehetsegpont.hu) és 2006 végén a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségét amelynek elnökévé választották. Csermely Péter a Magyar Biokémiai Egyesület alelnöke és a Cell Stress Society International volt elnöke. Több hazai és nemzetközi kitüntetés, így a Magyar Köztársasági Érdemrend 156


lovagkeresztje és az EU Descartes-díjának a birtokosa. Csermely professzor részletes önéletrajzát és a szövetség alelnökeinek önéletrajzát az Adatlap 2c3. mellékleteként csatoltuk. A Szövetség munkáját a Szövetség Felügyelő Bizottsága ellenőrzi. Ennek összetétele: Havass Miklós, Rajnai Gábor (elnök) és Závodszky Péter. A Szövetség vezetőinek és a tagszervezeteket a Szövetség közgyűlésében képviselő tagoknak az önéletrajzai itt találhatóak: http://www.tehetsegpont.hu/96-11592.php A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége a projektben csak szakmai hátteret ad, és az elvi irányítást végzi el. A Szövetség semmilyen irányító szerve, így sem a közgyűlés, sem az elnökség, sem a felügyelő bizottság, sem az elnök közvetlenül nem fog a projekt közvetlen irányítási feladataiba beleszólni, azokra utasítást nem ad. Így – különösen – nem dönt a projekt során kiválasztásra kerülő vállalkozások, szakértők, megbízásos munkaviszonnyal foglalkoztatottak kiválasztásában és munkájuk elfogadásában, e döntési jogköröket a projektmenedzser – a projekt indításakor vele egyetértésben elfogadott és a www.tehetsegpont.hu oldalon nyilvánosságra hozott szabályzatok és szabályrendszer alapján – teljes felelősséggel gyakorolja. Amennyiben a Szövetséget vagy annak vezetőit, tagjait a projektmenedzsment részéről megkeresés éri a fenti döntésekben való tanácsadással, illetve előkészítő munkával kapcsolatban, örömmel fogják szakmai segítségüket felajánlani. Ugyanakkor, mint a munkáltatói jogkörök gyakorlója a Szövetség nyilvánvalóan fenntartja magának a jogot arra, hogy a projekt menedzselésében vétett súlyos hibák, illetve a szakmai tartalmak kirívó megsértése esetén – a projekt indításakor elfogadott és a www.tehetsegpont.hu oldalon nyilvánosságra hozott szabályzatok és szabályrendszer alapján – a projektmenedzsert, illetve annak bármely munkatársát felmentse, és helyükre új személyt bízzon meg. A kiemelt projekt projekmenedzsmentjét, szakmai megvalósítóit és a szakmai megvalósításban együttműködő partnereket a 2a. és 2b. mellékletekben részletezzük munkaköri leírásaikkal együtt. Önéletrajzaikat a 2c. és 2d. mellékletekben adjuk meg. 5.1.2. A megvalósításban és üzemeltetésben részt vevő partnerek bemutatása

A projektgazda a projekt megvalósításában együttműködik a szakminisztériummal és annak háttérintézményeivel, valamint a tehetségsegítésben érintett köz- és felsőoktatási intézményekkel, az Arany János Tehetséggondozó Programmal és az Útravaló Programmal, valamint a TÁMOP más, tehetséggondozással kapcsolatos programjaival és a tehetségsegítés eddigi hazai intézményi, civil, egyházi, önkormányzati és kisközösségi, egyéni formával. A projektgazda partnerszervezetei A projektgazda 2009 januárjában 143 partner-szervezettel rendelkezett, amelyek részletezését a 2b. Melléklet tartalmazza. A partnerszervezetekkel a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége már felvette a kapcsolatot, és meggyőződött arról, hogy igényes tehetségsegítő munkát végeznek, amely tevékenységüknek egy fontos eleme. A partnerszervezetek közül soknak Tehetségpontként, illetve a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége tagszervezeteként való regisztrációja már szóba került. Az utóbbi esetén a legtöbb esetben vagy a többszintű, piramisrendszerű tehetséggondozó munka, vagy a regionális hatókör, vagy a segített fiatalok alacsony száma, illetve az ebben eltöltött idő, esetenként pedig a szerteágazó tevékenység, amelynek a tehetségsegítés csak egy fontos de

157


nem központi eleme, a kizáró ok. A partnerszervezetek aktuális listája itt található: http://www.tehetsegpont.hu/96-11600.php A projektgazda 2009 januárjában ezen felül még további 607 tehetségsegítő önkormányzati, egyházi és civil szervezetet tartott nyilván, amelyek részletezését a 2b. Melléklet tartalmazza. A fenti tehetségsegítő szervezetek zömével a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége még nem vette fel a kapcsolatot, így jelenleg még nem egyértelmű, hogy a szervezetek mennyire igényes tehetségsegítő munkát végeznek, és ez tevékenységüknek mennyire fontos eleme. Ugyanakkor a szerveződések saját maguk által szolgáltatott adataikban megjelölték a tehetségek segítését mint működésük egyik célját, amely mindenképpen arra utal, hogy a kiemelt projekt megvalósításában valamilyen szinten partneri szerepet fognak tudni vállalni. A szervezetekkel való kapcsolatfelvétel és státuszuk pontosítása a kiemelt projekt egyik első feladata lesz.

5.1.3. A projektgazda és partnerei a projekthez kapcsolódó tapasztalatainak bemutatása

A projektgazda Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége azokat a magyarországi és határon túli magyar civil szervezeteket tömöríti, amelyek a legnagyobb hagyományokkal, valamint a legkiterjedtebb működési területtel rendelkeznek a magyar tehetségsegítő szervezetek közül. E szervezetek alapító okiratában kiemelt helyen szerepel a tehetségsegítés, a szervezeteknek a Szövetség munkájában részt vevő teljes állású, részfoglalkoztatású és önkéntes munkatársai a tehetségsegítés elkötelezett, sok esetben nemzetközi hírű szakemberei, akik e tevékenységet sok éve (számos esetben több évtizede) küldetéstudattal, hivatásukként végzik. A Szövetség a tehetséggondozás legfontosabb (az igen szigorú és folyamatosan monitorozott EU-s kritériumrendszernek megfelelő) civil ernyőszervezeteit tömöríti, és ezen kívül több száz, a területen dolgozó civil szerveződéssel áll kapcsolatban: • A Szövetség 2008 augusztusában 143 partner-szervezettel rendelkezett, amelyek aktuális listája itt található: http://www.tehetsegpont.hu/96-11600.php • A Szövetség 2008 augusztusában ezen felül még további 607 tehetségsegítő önkormányzati, egyházi és civil szervezetet tartott nyilván. A Szövetség munkájában több tízezer, a tehetséggondozásban értékes és változatos tapasztalattal rendelkező szakembert tud megmozgatni. Ez az óriási létszám szükséges ahhoz, hogy a tehetséges fiatalok kellő segítséget kapjanak, hiszen minden tehetséges fiatal egy egyedi történet, aki egyedi segítséget igényel. A Szövetségen kívül nincs Magyarországon olyan szervezet, amelyik a tehetségsegítésben akár csak hasonló nagyságrendű tapasztalatot felmutatni lenne képes. A Szövetség által integrált nemzeti tehetségsegítő potenciál szervezettségét és összefogását tekintve már ma is példa nélküli az EU-ban. A Szövetség tagszervezeteinek a következő hazai és EU programok végrehajtásában van tapasztalata: o Hazai programok: Arany János Tehetséggondozó Program, önfejlesztő iskola program, tehetség-pszichológiai képzési programok, Útravaló Program. o EU, illetve kapcsolódó programok: Comenius-I, Comenius-II, ESDP (European Security and Defence Policy) program, EU Fiatal Tudósok Versenye, EU FP6, FP7 Science in Society program, HEFOP (tananyagfejlesztés, tantervfejlesztés), Leonardo program, MEP (Európa Parlament Modellezés), Phare programok.

158


o

Más nemzetközi programok: Ashoka International, ECHA (European Council of High Ability), GLOBE környezetvédelmi program, nemzetközi csereprogramok, NATO Peace & Security program, Peace Corps programok, UNESCO programok, USAID programok.

A Szövetség 2006 és 2008 között egy olyan tehetségsegítő portált (www.tehetsegpont.hu) állított fel, amely alapján megkezdte a tehetségsegítésben részt vevő szervezetek és mentorok, valamint a tehetséges fiatalok, tanáraik, hozzátartozóik és a tehetségsegítést támogatók adatbázisainak összeállítását. E munkáját az Adatvédelmi Biztos nyilvántartásában 018380001 számon szereplő módon végzi. A vonatkozó Adatkezelési Szabályzatot az 1i melléklet tartalmazza. A portál beszámol a tehetségsegítés híreiről, pályázatairól és Tehetségnaptárt működtet. Jelenleg készül a portál gyermek-változata, amelyet már 3 éves kortól is látogathatnak majd a tehetséges felhasználók. A Szövetség az EU-szabályokkal konform módon kidolgozott kritériumrendszer (http://www.tehetsegpont.hu/96-12219.php) alapján megkezdte a Magyar Szabadalmi Hivatalnál védjegyként is bejegyzett Tehetségpontok® rendszerének kiépítését. Az előzetes, kísérleti módon szerveződő Tehetségpontok aktuális listája itt tekinthető meg: http://www.tehetsegpont.hu/96-11464.php 13. A fenti indokok mind-mind alátámasztják azt, hogy a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program a jelen kiemelt projektben leírt segítésére és koordinálására a leginkább alkalmas szervezet a széleskörű szakértelem, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer alapján a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége.

5.2. A MEGVALÓSÍTÁS SZERVEZETE 5.2.1. A szervezet feladatainak ismertetése

A projektgazda a projekt megvalósításának alábbi tevékenységeit végzi el: 1. Nemzeti tehetségsegítési formák rendszerének megismerése 2. Tehetségsegítés külföldi példáinak összegyűjtése, disszeminálása 3. Tehetségpontok létrehozása 4. Regionális Tehetségnapok rendezése 5. Tehetségsegítési formák kapcsolatrendszerének fejlesztése 6. Tehetségsegítő Tanácsok megalakulásának támogatása 7. Hazai és határon túli magyar tehetségsegítő intézmények kapcsolatai 8. A tehetségsegítés óvónő, tanító- és tanárképzésben történő oktatásához szükséges szakmai tartalmak előállítása, módszertani fejlesztése 9. A tehetséges fiatalok vezetői, innovációs és menedzseri készségeit fejlesztő programok kialakítása és e programmal kapcsolatos képzők képzése 10. „Tehetségbarátok Körének” kialakítása 11. Tehetségek felkarolását segítő kezdeményezések megalapozása, megvalósíthatósági modellek elkészítése A) Tehetségbónusz program B) Tehetség Rt. és Tehetséghitel megalakításának előkészítése C) Tehetségalap létrehozása módszertanának kidolgozása 13


159


12. A kiemelt projekt hazai és nemzetközi kommunikációja, minőségbiztosítása, értékelése A projektgazda a fenti tevékenységek során az alábbi feladatköröket fogja ellátni: • megbeszélések, rendezvények, konferenciák szervezése • szakértői csoportok összeállítása és kapcsolattartásuk biztosítása • tanulmányok készítése • tanulmányutak lebonyolítása • központi és helyszíni egyéni és csoportos konzultációk tartása • tréningek kidolgozása és tartása • kiadványok elkészítése és terjesztése • adatbázisok tervezése, felállítása, gondozása és használata • disszemináció és PR: honlapok, célzott információk összeállítása és terjesztése emailekkel, postai és más utakon • hálózatképző-együttműködési, kommunikációs, tervezési, fenntarthatósági, adminisztrációs-pénzügyi, beszámolási, ellenőrzési, auditálási, jogi és minőségbiztosítási feladatok ellátása; valamint az ezt végző munkatársak felvétele, képzése és továbbképzése, megfelelő munkakörülményeik biztosítása. 5.2.2. A jelenleg rendelkezésre álló szervezet személyi erőforrásainak bemutatása

A projektgazda Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége azokat a magyarországi és határon túli magyar civil szervezeteket tömöríti, amelyek a legnagyobb hagyományokkal, valamint a legkiterjedtebb működési területtel rendelkeznek a magyar tehetségsegítő szervezetek közül. A projektgazda ezen kívül több száz, a területen dolgozó civil szerveződéssel áll kapcsolatban. A projektgazda tízezer, a tehetséggondozásban értékes és változatos tapasztalattal rendelkező szakembert tud megmozgatni. Ez az óriási létszám szükséges ahhoz, hogy a tehetséges fiatalok kellő segítséget kapjanak, hiszen minden tehetséges fiatal egy egyedi történet, aki egyedi segítséget igényel. A projektgazdán kívül nincs Magyarországon olyan szervezet, amelyik a tehetségsegítésben akár csak hasonló nagyságrendű tapasztalatot felmutatni lenne képes. A Szövetség által integrált nemzeti tehetségsegítő potenciál szervezettségét és összefogását tekintve már ma is példa nélküli az EU-ban. 5.2.3. A szükséges személyi fejlesztések meghatározása

A kiemelt projektet irányító projektmenedzsment felépítése és feladatkörei A Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program kiemelt projektjének (TÁMOP3.4.4./A/08) projektmenedzsmentje három főből fog állni: • Gyilén Péter projektmenedzserből, • Pásztor Katalin pénzügyi vezetőből és • Csermely Péter programkoordinátorból. A projektmenedzsment munkáját Nagy-Galántai Veronika személyében egy vezető asszisztens fogja segíteni. A projektmenedzser teljes állású munkaviszonyban lesz foglalkoztatva, munkaidejének 100%-ban a projekttel köteles foglalkozni (5 munkanapos héttel számolva, heti 32 órában). A projektmenedzser munkaszerződésében és munkaköri leírásában feltüntetésre kerül a projekt felhívásának a száma, valamint a projektben vállalt feladatok és jogkörök, valamint az, hogy a

160


projekt megvalósításának időtartama alatt nem rendelkezhet a projekten kívüli tartós munkavégzésre irányuló jogviszonnyal (beleértve ebbe a más projekt keretében betöltött projektmenedzseri feladatot is). A projektért felelős pénzügyi vezető megbízásos munkaviszonyban lesz alkalmazva, és 5 munkanapos héttel számolva, heti 20 órát lesz köteles a projekttel foglalkozni. A programkoordinátor önkéntes munkában segíti a projektet heti 10 órás munkaidőben. A vezető asszisztens teljes állású munkaviszonyban lesz alkalmazva és a projektmenedzsment munkájának segítésén felül, azzal koordináltan a projekt szakmai megvalósulásával kapcsolatos segítő feladatokat is ellát majd. A vezető asszisztens a projekt megvalósításának időtartama alatt nem rendelkezhet a projekten kívüli tartós munkavégzésre irányuló jogviszonnyal. A vezető asszisztens kettős munkaköre segíteni fogja az ily módon átfedővé váló projektmenedzsment és a szakmai team munkájának koordinálását. A kiemelt projekt megvalósítását közvetlenül segítő központi szakmai team felépítése és feladatkörei A kiemelt projekt szakmai lebonyolítását segítő központi szakmai team a következő munkaköröket fogja magában foglalni: • Rendezvényszervező (Mentler Mariann) • képzési felelős (Balogh László) • ügyfélszolgálat irányító (Szendrő Péter felügyeletével Sulyok Katalin) • Tehetségpont-koordinátor (Rajnai Gábor) • informatikus/adatbázis kezelő (Szalay Máté) • minőségbiztosító és monitoring-szakember (Szőke Tamás) • kommunikációs szakember (Gózon Ákos) A fenti munkaköröket segítő asszisztencia (Sulyok Katalin). A központi Tehetségponthoz befutó igényeket továbbirányító és megválaszoló ügyfélszolgálat egy ügyfélszolgálati asszisztensből és a munkáját irányító ügyfélszolgálat irányító munkatársból fog állni. Amennyiben a Tehetségpontok koordinálásában a decentralizálás nem kellő mértékben vezet sikerre, elképzelhető, hogy a Tehetségpontok szaporodásával központi koordinálásukba átmenetileg két személyt is be kell majd vonni. Amennyiben a komplex feladatkört két vagy több személy fogja ellátni, akkor munkájukat szorosan egyeztetve a team többi tagjával együttműködésben fognak dolgozni. A kiemelt projekt megvalósulását Szalay Máté személyében egy informatikus fogja segíteni. Az informatikus felelős lesz a projekt informatikai hátterének és a monitoring mutatók lekérdezésére alkalmas informatikai háttér megteremtéséért és karbantartásáért, a projekt során keletkező adatbázisok kialakításáért, és azok a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége Adatkezelési Szabályzatának (lásd a megvalósíthatósági tanulmány 1i. mellékletét) megfelelő kezeléséért (3., 4.). Az informatikus végzi a projekt eredményeit bemutató és a központi Tehetségpont portáljaként szolgáló magyar és angol nyelvű honlap, a www.tehetsegpont.hu honlap (12.) fejlesztését. A honlap fejlesztésében a honlap gyermekbarát és a W3C szabvány szerinti vak- és gyengénlátóbarát részeinek kialakítása is 161


szerepelni fog. Az informatikus szakember részt vesz az EU számára készített speciális honlapok kialakításában (pl. www.talentday.eu, 12.), a Tehetségtérkép honlapon való megjelenítésében (1.) valamint a Tehetségbónusz programmal (11A.) kapcsolatos informatikai háttér megtervezésében. A fenti feladatok egy része (széleskörű tájékozódás és ajánlatkérés, valamint ezek értékelése után a döntés indokainak nyilvánosságra hozásával) megbízásos szerződés, illetve vállalkozói szerződés formájában kerül majd megvalósításra. A munkatársak számottevő minőségbiztosító tapasztalatokkal rendelkeznek. A monitoring adatok megfelelő precizitású és időbeni szolgáltatására és kellő színvonalon és integráltsággal nyilvánosságra hozására külön egy állandó munkatársat is delegálunk. A projekt kommunikációs feladatainak ellátásával nyílt pályázat útján kommunikációs céget fogunk megbízni. E cégre már eddig is legalább tíz jelentkezőt számoltunk össze. A nyílt pályázat szakmai értékelését és a céggel való folyamatos kapcsolattartást a kommunikációs szakértőnk Gózon Ákos, és a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége média bizottsága fogja segíteni. Törekedni fogunk arra, hogy a projekt szakmai lebonyolításában részt vevő munkatársak közül minél többnek legyenek korábbi kommunikációs tapasztalatai, és ezek közül minél több kötődjön a tehetséges fiatalokhoz, illetve a tehetséggondozókhoz. A projektmenedzser a projektet szakmailag segítő munkatársak közül esélyegyenlőségi felelőst és fenntarthatósági felelőst fog megbízni, akik felügyelni fogják az Esélyegyenlőségi Terv és a Fenntarthatósági Terv aktualizálását és megvalósulását, valamint szervezik az erről történő beszámolást és adatszolgáltatást. A vezető asszisztens és az ügyfélszolgálati asszisztens mellett egy vagy több rész- vagy teljes munkaidejű asszisztens alkalmazására akkor kerül sor, ha a feladatok volumene és már kialakult és begyakorolt formák alapján történő megoldásuk ezt indokolttá teszi. Az asszisztensek a projekt megvalósításának időtartama alatt nem rendelkezhetnek a projekten kívüli tartós munkavégzésre irányuló jogviszonnyal. A kiemelt projekt megvalósításában résztvevő további személyek A kiemelt projekt megvalósításában a projektmenedzsment team és a szakmai megvalósításért felelős központi team mellett az Adatlap 1b. mellékletét képező Organogramban összefoglalt módon számos szerveződés vesz majd részt, így a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének vezetői (elnöksége és felügyelő bizottsága), tagszervezetei és munkabizottságai. A projekt megvalósításában ezen a folyamatosan bővülő körön kívül (hiszen a Szövetség nyitott és nyilvános kritériumrendszere alapján tagságát folyamatosan bővíti), tehetségsegítő szakemberek, mentorok, partnerszervezetek, felkért hazai és külföldi szakértők, a tehetségeket támogató mecénások és szponzorok, a megalakuló Tehetségpontok munkatársai és segítői, a Tehetségsegítő Tanácsok tagjai, a Tehetségbarát körök tagjai és a tehetséges fiatalok maguk vesznek részt. A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége a projektben csak szakmai hátteret ad, és az elvi irányítást végzi el. A Szövetség nem fog a projekt közvetlen irányítási feladataiba beleszólni, azokra utasítást nem ad. Így – különösen – nem dönt a projekt során kiválasztásra kerülő vállalkozások, szakértők, megbízásos munkaviszonnyal foglalkoztatottak kiválasztásában és munkájuk elfogadásában, e döntési jogköröket a projektmenedzser – a projekt indításakor vele egyetértésben elfogadott és a www.tehetsegpont.hu oldalon nyilvánosságra hozott szabályzatok és szabályrendszer alapján – teljes felelősséggel gyakorolja. Amennyiben a Szövetséget vagy annak vezetőit, tagjait a projektmenedzsment

162


részéről megkeresés éri a fenti döntésekben való tanácsadással, illetve előkészítő munkával kapcsolatban, örömmel fogják szakmai segítségüket felajánlani. Ugyanakkor, mint a munkáltatói jogkörök gyakorlója a Szövetség nyilvánvalóan fenntartja magának a jogot arra, hogy a projekt menedzselésében vétett súlyos hibák, illetve a szakmai tartalmak kirívó megsértése esetén – a projekt indításakor elfogadott és a www.tehetsegpont.hu oldalon nyilvánosságra hozott szabályzatok és szabályrendszer alapján – a projektmenedzsert, illetve annak bármely munkatársát felmentse, és helyükre új személyt bízzon meg. 5.2.4. A személyi kompetenciák elemzése, a személyi állomány végzettségeinek és pontos feladatainak meghatározása, a becsült javadalmazás feltüntetésével

A Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program kiemelt projektjének (TÁMOP3.4.4./A/08) projektmenedzsmentje három főből fog állni: • a projektmenedzserből (Gilyén Péterből), • a pénzügyi vezetőből (Pásztor Gabriellából) és • a programkoordinátorból (Csermely Péterből). A projektmenedzsment munkáját egy vezető asszisztens (Nagy-Galántai Veronika) fogja segíteni. A projektmenedzserrel szembeni elvárások: • fejlesztési projektekben legkevesebb 3 éves gyakorlati szakmai tapasztalat • felsőfokú végzettség • vezetői gyakorlat, kiváló motivációs képesség • tárgyalóképesség, államigazgatási vezetőkkel is • tárgyalóképes angol nyelvismeret • eligazodás a civil mozgalmak, szerveződések ügyeiben • önálló felelősségvállalás képessége • kiváló írásbeli és szóbeli kommunikációs készség és munkabírás • együttműködési és csapatépítési képesség • terhelhetőség, időbeni rugalmasság • a tehetséggondozás iránt érzett elhivatottság • informatikai jártasság, MS Office felhasználói szintű ismerete előnyt jelent • az NFT, előcsatlakozási alapok 3 tartalmában és nagyságrendjében hasonló projekt menedzsmentjében szerzett tapasztalat, vagy központi program, vagy kiemelt projekt menedzselésében szerzett szakmai tapasztalat • széleskörű műveltség • magas szintű kreativitás • megbízhatóság és lojalitás • lényeglátás, alaposság, logikus gondolkodás • szintetizáló képesség • gépjárművezetői jogosítvány és gyakorlat. A projektmenedzser becsült javadalmazása: 500 eFt/hó bruttó fizetés (ennek 25%-át a projekt szakmai feladatainak ellátásával kapcsolatos munkájáért kapja). A fizetés mértékének megállapításánál 2010-től 5%-os inflációs emelést terveztünk be. A projektért felelős pénzügyi vezető megbízásos munkaviszonyban lesz alkalmazva, és 5 munkanapos héttel számolva, heti 20 órát lesz köteles a projekttel foglalkozni.

163


A pénzügyi vezetővel szembeni elvárások: • felsőfokú pénzügyi végzettség vagy mérlegképes könyvelői végzettség • legalább egy 100 millió Ft feletti és Strukturális Alapokból finanszírozott projektben szerzett pénzügyi vezetői tapasztalat • tárgyalóképesség, államigazgatási vezetőkkel is • eligazodás a civil mozgalmak, szerveződések ügyeiben • önálló felelősségvállalás képessége • együttműködési képesség • terhelhetőség, időbeni rugalmasság • informatikai jártasság, MS Office felhasználói szintű ismerete előnyt jelent • tárgyalóképes angol nyelvismeret • a tehetséggondozás iránt érzett elhivatottság • kiváló írásbeli és szóbeli kommunikációs készség és munkabírás • megbízhatóság és lojalitás • lényeglátás, alaposság, logikus gondolkodás. A pénzügyi vezető becsült javadalmazása: 300 eFt/hó bruttó fizetés. A fizetés mértékének megállapításánál 2010-től 5%-os inflációs emelést terveztünk be. A programkoordinátor a projekt szakmai megvalósulását teljes állású munkaviszonyban segítő munkatársak közül lesz kijelölve, és programkoordinátori feladatait külön megbízásos munkaviszonyban fogja ellátni a szakmai megvalósulást segítő munkaköre mellett, azzal koordináltan. A programkoordinátorral szembeni elvárások: • legkevesebb 3 éves, a tehetséggondozás szervezésében szerzett közvetlen tapasztalat • felsőfokú végzettség • a tehetséges fiatalokkal és a tehetséggondozókkal való bánásmód speciális elemeinek beható ismerete • a tehetséggondozás iránt érzett elhivatottság • rendezvényszervezési tapasztalat • koordinátori, együttműködést előmozdító, hálózatképző tapasztalat • eligazodás a civil mozgalmak, szerveződések ügyeiben • önálló felelősségvállalás képessége • kiváló írásbeli és szóbeli kommunikációs készség és munkabírás • együttműködési és csapatépítési képesség • terhelhetőség, időbeni rugalmasság • informatikai jártasság, MS Office felhasználói szintű ismerete előnyt jelent • vezetői gyakorlat, kiváló motivációs képesség • tárgyalóképesség, államigazgatási vezetőkkel is • tárgyalóképes angol nyelvismeret • széleskörű műveltség • magas szintű kreativitás • megbízhatóság és lojalitás • lényeglátás, alaposság, logikus gondolkodás • szintetizáló képesség

164


• gépjárművezetői jogosítvány és gyakorlat. A program koordinátor Csermely Péter lesz, aki feladatát önkéntes munkában fogja ellátni. A vezető asszisztens teljes állású munkaviszonyban lesz alkalmazva és a projektmenedzsment munkájának segítésén felül, azzal koordináltan a projekt szakmai megvalósulásával kapcsolatos segítő feladatokat is ellát majd. A vezető asszisztens a projekt megvalósításának időtartama alatt nem rendelkezhet a projekten kívüli tartós munkavégzésre irányuló jogviszonnyal. A vezető asszisztens becsült teljes (a projektmenedzsmentből és a szakmai feladataiból együttesen fakadó) javadalmazása: 200 eFt/hó bruttó fizetés, amiből a projektmenedzsmenttel folytatott tevékenység 50 eFt/hó. A fizetés mértékének megállapításánál 2010-től 5%-os inflációs emelést terveztünk be. A kiemelt projekt szakmai lebonyolítását segítő központi szakmai team a következő munkaköröket fogja magában foglalni: • rendezvényszervező (Mentler Mariann) • képzési felelős (Balogh László) • ügyfélszolgálat irányító (Szendrő Péter + Sulyok Katalin) • Tehetségpont-koordinátor (Rajnai Gábor) • informatikus/adatbázis kezelő (Szalay Máté) • minőségbiztosító és monitoring-szakember (Szőke Tamás) • kommunikációs szakember (Gózon Ákos) A fenti munkaköröket segítő asszisztencia (Sulyok Katalin). A vezető asszisztens és az ügyfélszolgálati asszisztens mellett egy vagy több rész- vagy teljes munkaidejű asszisztens alkalmazására akkor kerül sor, ha a feladatok volumene és már kialakult és begyakorolt formák alapján történő megoldásuk ezt indokolttá teszi. Az asszisztensek a projekt megvalósításának időtartama alatt nem rendelkezhetnek a projekten kívüli tartós munkavégzésre irányuló jogviszonnyal. 5.2.5. A külső szakértők és partnerek feladatainak azonosítása

A projekt feladatainak ellátása során az alábbi olyan szakértelemre lesz szükség, amelyet megbízásos munkaként, vagy vállalkozói szerződésként fogunk igénybe venni. Teljes feladatkörök ellátására • kommunikációs cég • pénzügyi és monitoring auditálás • nyomdai munkák, kiadványok elkészítése • honlap fejlesztés és fenntartás speciális részfeladatok ellátására • kiadványszerkesztés • informatikus/adatbázis kezelő szakember • speciális honlap fejlesztési feladatok (pl. gyermekbarát és a W3C szabvány szerinti vakés gyengénlátóbarát részeinek kialakítása) • pénzügyi számlarendszer kezelésben jártas szakember (Tehetségbónusz program) • jogi segítségnyújtás (jogalkotás és jogalkalmazás) • mediációs, panaszkezelő technikák • EU-kapcsolatrendszer, adaptáció speciális kérdései

165


• közgazdasági-pénzügyi elemző szakemberek (Tehetség Rt. és Tehetséghitel előkészítése) • tehetségsegítő kezdeményezések összehasonlító elemzése • hálózatdinamika, hálózatfejlesztés • képzések és tréningek szakmai tartalmának kidolgozása • minőségbiztosító és monitoring-szakember alkalmilag, „csúcsrajáratott” időszakokban tehermentesítésként és outsource-olásként • rendezvényszervezésben segítség • képzések megszervezésében segítség. A projekt lebonyolítása során a 2a. mellékletben leírtaknak megfelelően szigorúan ügyelni fogunk az „Értéket a pénzért” elv teljesülésére. Amennyiben szükséges, közbeszerzési eljárást alkalmazunk, a teljes feladatkörök ellátására nyílt pályázatot hirdetünk, a speciális feladatok, illetve a tehermentesítés végett „outsource-olt” feladatok esetén pedig ahol csak lehet, három árajánlatot kérünk be illetve versenyhelyzetet teremtünk a legkompetensebb és egyben legolcsóbb megoldás megtalálására. 5.2.6. Összefoglaló szervezeti ábra

A kiemelt projekt összefoglaló szervezeti ábráját az alábbiakban mutatjuk be:

5.2.7. A jelenleg rendelkezésre álló infrastruktúra számba vétele, a szükséges infrastruktúra, kiszolgáló technikai felszerelések bemutatása

A kiemelt projekt nem rendelkezik számottevő infrastrukturális igénnyel. A projekt lebonyolításához bérelt projektirodát kellő összehasonlítás után az „Értéket a pénzért” elv szabályainak és az 1b. mellékletben részletezett Fenntarthatósági Tervnek megfelelően fogjuk kiválasztani. A projektiroda berendezésének megvásárlása során is ügyelni fogunk az „Értéket a pénzért” elv szabályai és az 1b. mellékletben részletezett Fenntarthatósági Terv maximális betartására. 166


A projekt részelemei közül a Tehetségpontok igényelhetnének számottevő infrastruktúrát, de hangsúlyozni szeretnénk azt, hogy a projekt a Tehetségpontok üzemeltetése során itt is a meglévő infrastruktúrára épít (amely változatosan lehet iskola, önkormányzat, egyházi intézmény, művelődési központ, könyvtár, stb.). A Tehetségpontok hálózata építeni fog az alábbi, meglévő hálózatos struktúrákkal való együttműködésre: • a foglalkoztatási szolgálat kirendeltségei • a Reg. Fejlesztési Holding helyi kirendeltségei • e-Magyarország, EIP-k • helyi vállalkozás-fejlesztési alapítványok • inkubátorházak • Integrált közösségi és szolgáltató terek • ITDH-irodák • kamarák • klaszterek, regionális innovációs ügynökségek • Ollé iskolai sportudvar projekt • TÁMOP-EQUAL képviseletek • Teleház • területfejlesztési ügynökségek • Új Magyarország Pontok, kistérségi menedzserek • Stb. A Tehetségpontok a fenti és a később még kiderített létező hálózati pontokkal jelentős részben átfednek majd, azok programkínálatát gazdagítják és egyben gazdagodnak általa.

167


5.2.8. A monitoring és kontrolling feladok bemutatása és a mechanizmus működésének leírása

A kiemelt projekt monitoring rendszerének legfontosabb vázát jelentő indikátorai, valamint az azokhoz kapcsolódó monitoring feladatok a következőkben foglalhatóak össze. Indikátor megnevezése Sikeres, új tehetségprogramok száma


Kiváló (best practice) Tehetségpontok száma Magyarország tehetségtérképe a www.tehetsegpont.hu honlapon és kiadványokban A támogatott tehetségsegítő programokban részt vevő fiatalok száma Létrejövő Tehetségpontok száma Tehetségpontok akkreditációjához szükséges követelményrendszer alkalmazásának száma (akkreditációk)

Mérési Monitoring feladat leírása gyakoriság Évente A tehetségprogramok értékelésére kidolgozott szempontrendszer alapján a programinformációkat évente be kell gyűjteni, validálni kell és ezek alapján minősíteni kell a meglévő és a TÁMOP-3.4.4B pályázatos forma során létrejövő új programokat. A legjobb programokat a www.tehetsegpont.hu honlapon nyilvánosságra kell hozni, valamint más formákban is ismertetni, terjeszteni kell. Egyszeri Az EU-tapasztalatok elemzése alapján meg kell határozni, azokat a programelemeket és szempontokat, amelyekkel az EU-adaptálásra alkalmas legjobb programok kiválasztásra kerülnek. Ezek alapján a program-információkat be kell gyűjteni, validálni kell és ezek alapján minősíteni kell az EU-adaptáció szempontjából a meglévő és a TÁMOP-3.4.4B pályázatos forma során létrejövő új programokat. Az adaptálható programokat adaptációra elő kell készíteni, a www.tehetsegpont.hu honlap angol változatán és EU-adatbázisokban nyilvánosságra kell hozni őket, az EU-ban terjesztett, többnyelvű példatárat kell szerkeszteni belőlük, valamint más formákban is ismertetni, terjeszteni kell őket. Évente A Tehetségpontok értékelésére kidolgozott szempontrendszer alapján a Tehetségpontinformációkat évente be kell gyűjteni, validálni kell és ezek alapján minősíteni kell a Tehetségpontokat. A Kiváló Tehetségpontokat a www.tehetsegpont.hu honlapon nyilvánosságra kell hozni, valamint más formákban is ismertetni, terjeszteni kell. Évente A hazai és a határon túli magyar tehetségsegítő kezdeményezésekről és lehetőségekről átfogó, és folyamatosan frissített adatbázist kell felállítani, és az adatokat rendszeresen validálva az adatbázis tartalmát a www.tehetsegpont.hu honlap segítségével, valamint más módokon ismertetni és terjeszteni kell Évente A tehetségprogramok értékelése során évente be kell gyűjteni, validálni kell a meglévő és a TÁMOP-3.4.4B pályázatos forma során létrejövő új programokban részt vevő fiatalok számát, a nemek megoszlását, a területi megoszlást, az életkori kategóriákat, és (opcionálisan a titkosság biztosításával) a hátrányos helyzetű fiatalok arányát. Évente A Tehetségpontok működéséről szóló információkat folyamatosan gyűjteni kell és ezeket évente validálni kell. A Tehetségpontokat a www.tehetsegpont.hu honlapon nyilvánosságra kell hozni, valamint listájukat és szolgáltatásaikat más formákban is ismertetni, terjeszteni kell. Egyszeri, ill. A Tehetségpontok akkreditációjára kidolgozott akkreditációs rendet a www.tehetsegpont.hu honlapon nyilvánosságra kell hozni. Ez alapján a létező évente Tehetségpontokat évente validáltan akkreditálni kell. Az akkreditált Tehetségpontokat a www.tehetsegpont.hu honlapon nyilvánosságra kell hozni, valamint listájukat és szolgáltatásaikat más formákban is ismertetni, terjeszteni kell.

168


Indikátor megnevezése Tehetségsegítő Tanácsok működéséhez kidolgozott módszertan alapján működő Tanácsok száma Hazai és EU Tehetségnapok száma Tehetségsegítők képzéséhez szükséges szakmai dokumentációt felhasználó képző intézmények, szervezetek száma Tehetséges fiatalok vezetői, innovációs, és menedzseri készségeit fejlesztő program szakmai anyagai (módszertani kézikönyv) A Tehetségbónusz programban résztvevők száma A „Tehetségbarátok Köre” tagjainak a száma

Monitoring feladat leírása

Mérési

gyakoriság Évente A Tehetségsegítő Tanácsok működésének értékelésére kidolgozott szempontrendszer alapján a Tehetségsegítő Tanácsokról szóló információkat évente be kell gyűjteni, validálni kell és ezek alapján minősíteni kell a Tehetségsegítő Tanácsok működését. A szempontrendszernek megfelelően működő Tehetségsegítő Tanácsokat a www.tehetsegpont.hu honlapon nyilvánosságra kell hozni, valamint működésük tapasztalatait más formákban is ismertetni, terjeszteni kell. Évente A megrendezett Tehetségnapokról szóló beszámolókat folyamatosan gyűjteni és szúrópróbaszerűen validálni kell. A fényképes beszámolókat a www.tehetsegpont.hu honlapon nyilvánosságra kell hozni. Évente A tehetségsegítők képzéséhez szakmai dokumentációt kell kidolgozni, a módszertani kézikönyvet a www.tehetsegpont.hu honlapon nyilvánosságra kell hozni és más módon is terjeszteni kell. A kézikönyv alapján működő képzésekről évente, szúrópróbaszerűen validált adatokat kell begyűjteni és ezeket a www.tehetsegpont.hu honlapon nyilvánosságra kell hozni. Egyszeri

Évente

Évente

A tehetséges fiatalok vezetői, innovációs és menedzseri képzéséhez szakmai dokumentációt kell kidolgozni, a módszertani kézikönyvet a www.tehetsegpont.hu honlapon nyilvánosságra kell hozni és más módon is terjeszteni kell. A kézikönyv alapján működő képzésekről évente, szúrópróbaszerűen validált adatokat kell begyűjteni és ezeket a www.tehetsegpont.hu honlapon nyilvánosságra kell hozni. A Tehetségbónusz program adatbázisa alapján nyilván kell tartani és évente validálni kell a programban részt vevő fiatalok számát, a nemek megoszlását, az életkori kategóriákat, a területi megoszlást és (opcionálisan a titkosság biztosításával) a hátrányos helyzetű fiatalok arányát. A Tehetségbarátok Köre működése során évente validálni kell a részt vevők számát.

A kiemelt projekt kontrolling feladatai egyrészt a monitoring rendszer validálásához, másrészt a pénzügyi elszámolások ellenőrzéséhez és auditálásához köthetőek. A kontrolling rendszer fontos része lesz a folyamatos feladatok minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása és betartatása. A kontrolling mechanizmusnak a tehetséggondozás egyéni jellegéből fakadó speciális eleme lesz a panaszkezelési mechanizmus, amelynek szakmai szervezeti segítségei lesznek a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége felügyelő és etikai bizottságai is.

5.3. AZ ÜZEMELTETÉS FELADATAI ÉS SZERVEZETE A projektgazda a projekt megvalósítása és a projekt befejezése után annak kötelezően vállalt 3 éves fenntartása során (és a fenntartás további esztendeiben) az alábbi, üzemeltetés jellegű, folyamatos tevékenységeket végzi el: • Nemzeti tehetségsegítési formák rendszerének folyamatos napra készen tartása • Létrehozott Tehetségpontok nyilvántartása, szakmai és módszertani támogatása , akkreditációs rendszerük folyamatos működtetése, és kapcsolatrendszerük fenntartása • Tehetségnapok rendezése • Külföldi és hazai tehetségsegítési formák gyakorlatának disszeminációja • Tehetségsegítő hálózat koordinálása, hálózatszervezési és működtetési szolgáltatások fenntartása • Adaptált nemzetközi sztenderdek, eljárások gondozása, frissítése és disszeminációja • Tehetségsegítő Tanácsok nyilvántartása, szakmai és módszertani segítése, kapcsolatrendszerük fenntartása • Hazai és határon túli magyar tehetségsegítő intézmények kapcsolatrendszerének fenntartása

169


• • • • • •

Kidolgozott képzési programok frissítése, karbantartása, nyilvánossá tétele, oktatási intézményekben és nem formális képzési keretek közötti történő implementálásának elősegítése Tehetségbarátok köre működési feltételeinek biztosítása Tehetségbónusz program projekttervének nyilvánossá tétele, gondozása, közreműködés a megvalósításában A Tehetség Rt. és a Tehetséghitel rendszere működésének szakmai támogatása Részvétel a Nemzeti Tehetség Alap működtetésében Az integrált tehetségsegítő programban keletkezett eredmények hazai és nemzetközi kommunikációja.

A kiemelt projekt társadalmi szolgáltatás-jellegéből fakadóan a „létesítési” és az „üzemeltetési” feladatok nem különíthetőek el egymástól úgy, ahogyan az például egy létesítmény (hotel, fürdő, stb.) létesítésénél és üzemeltetésénél megoldható lenne. Emiatt a két feladatrendszer elemei szinte teljes átfedést mutatnak egymással, így az üzemeltetés-jellegű feladatok megvalósításának feltételrendszerére az 5.2. pontban már leírt részletezés (amelyet itt emiatt nem ismétlünk meg) teljes mértékben igaz.

5.4. SZERVEZETI ÉS MONITORING-KONTROLLING KÖLTSÉGEK TÉTELES FELSOROLÁSA, KÖLTSÉGEK ÜTEMEZÉSE A kiemelt projekt projektmenedzsmentjének ütemezett költségeit az alábbi táblázatban tüntettük fel. Mivel a projekt monitoring-kontrolling jellegű feladatkörei a projekt általános feladataival nagyon szervesen összefüggenek, ezért azok költségeit a feladatok ütemezett költségei között tüntettük fel. Részletezésüket lásd a 8.2. fejezet táblázatának alábbi soraiban: 12.6. Minőségbiztosítás, monitoring, auditálás 12.7. Projektelemek szinergia 12.13. Koordinálás 12.14. PEJ elkészítés, záró-beszámoló Feladat 1. Projektmenedzser projmen. bérktsg. Pü. Vezető bérktsg. Program koordinátor projmen. bérktsg. Vezető asszisztens projmen. bérktsg. Jogi tanácsadás Összesen

2008. 3.

2.

4.

Össz

1.

2.

2009. 3.

Költségek, e Ft (ÁFÁ-val, bruttó) 2010. 4. Össz 1. 2. 3. 4.

Össz

1.

2.

2011. 3.

4.

Össz

Össz.

0

0

0 1016 1016 1509 1509 1509 1509 6036 1584 1584 1584 1584 6336 1665 1665 1665

555 5550

18938

0

0

0

804

804 1206 1206 1206 1206 4824 1263 1263 1263 1263 5052 1326 1326 1326

442 4420

15100

0

0

0

137

137

206

206

206

206

824

216

216

216

216

864

228

228

228

76

760

2585

0

0

0

137

137

206

206

206

206

824

216

216

216

216

864

228

228

228

76

760

2585

0 0

0 0

0 0 0 250 250 250 250 1000 250 250 250 250 1000 250 250 0 0 0 2094 2094 3377 3377 3377 3377 13508 3529 3529 3529 3529 14116 3697 3697 3447 1149

500 11990

2500 41708

A projektmenedzsment költségei a projekt teljes költségeinek 5,9 %-át teszik ki.

170


6. MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓS TERV A Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program kiemelt projektje több tízezer (minimum 25 ezer) tehetséges fiatalt és tehetségeket segítő felnőttet von be a program megvalósításába. Így a program marketing-kommunikációja a program alaptevékenységének központi elemét képezi. A program megvalósításának elemei önmagukban is számos olyan marketingkommunikációs elemet generál (így például honlap linkekkel a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain, információs központként működő Tehetségpontok országos hálózata, előkészítő, nyitó és záró konferenciák, szórólapok, módszertani segédanyagok, a Tehetségpontokat népszerűsítő reklámtárgyak, stb.), amelyek a marketing-kommunikációs eszközrendszer igen jó kiindulási pontjait jelentik. Szakértő kommunikációs cég segítésével elkészítendő, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség központi kommunikációs erőfeszítéseivel egyeztetett marketing-kommunikációs tervünket erre fogjuk építeni. A marketingkommunikációnak különösen hatékony, és kommunikációs szempontból is új eszköztárát alkotják meg azok a tehetségsegítést szolgáló közösségi kapcsolathálózatok (így a közös alkotást lehetővé tevő Zseni-wiki, Zseniwiw, és a virtuális pénzt bevezető Tehetségbónusz program), amelyek a kommunikációs hatásokat megsokszorozva, felerősítve teremtik meg.

6.1. MARKETING-KOMMUNIKÁCIÓS ÜZENETEK MEGFOGALMAZÁSA A kiemelt projekt marketing-kommunikációs üzeneteiben a közvetlen célcsoportok mellett a közvetett célcsoportok egy részére is listázzuk az üzeneteket, mivel egyrészt a kétfajta célcsoport egymással jelentősen összefügg, másrészt pedig a közvetett célcsoportok sok esetben olyan tagokkal bírnak (pl. tehetséges fiatalok), akiknek a közvetlen megszólítása a projekt sikere szempontjából létfontosságú. A célcsoport megnevezése 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalokkal foglalkozó oktatási intézmények, non-profit szervezetek

Tehetséggondozásban részt vevő illetve annak megnyerhető mentorok, tanárok Tehetséges fiatalok formális és informális szervezetei, szerveződései

Nagyság • ~2500 db •

• ~4000 fő

•

• ~200 db •

A célcsoport számára megfogalmazott legfontosabb marketing-kommunikációs üzenetek Közvetlen célcsoportok Mindenki tehetséges lehet. A feladat az, hogy segítsünk mindenkit abban, hogy megtalálja és kibontsa magában a tehetségét. A Tehetségpontok hálózata az együttműködésben rejlő új tehetségsegítési lehetőségek tárházát nyitja meg a résztvevő intézmények előtt. Alakítsanak Önök is Tehetségpontot! Segítsük egymást azzal, amiben a legjobbak vagyunk! Tehetségeket csak tehetséggel lehet fejleszteni. Csatlakozzon Ön is az ország legjobb tanáraihoz, vegyen részt a Magyar Géniusz Programban! A Magyar Géniusz program a világ legjobb tehetséggondozó programjainak a legfontosabb elemeit foglalja össze kiadványaiban és képzésein. Ismerje meg, hogy mi az a legtöbb, amit Ön a legjobbaknak adhat. Te a kivételes képességeid miatt egyedül is roppantul erős vagy. Az együttműködés azonban megsokszorozza még a Te erődet is. Használd ezt ki, és tanuld meg a Magyar Géniusz Programban, hogyan foghatsz össze tehetséges társaiddal. A tehetség ezer fajta lehet. A Te tehetséged az egyik ezek közül. Fedezd fel a többiekét. Segítsetek egymásnak, hogy a minőségből erő legyen.

171



Nagyság •

0 és 35 év közötti tehetséges fiatalok ~20000 fő

• •

Tehetséges fiatalok hozzátartozói, tanárai, segítői, ismerősei ~100000 fő

•

•

Tehetséges fiatalokat alkalmazó, képességeiket hasznosító vállalkozók, cégek, intézmények ~2000 db

•

A célcsoport számára megfogalmazott legfontosabb marketing-kommunikációs üzenetek Közvetett célcsoportok Mi hiszünk benned, és tudjuk, hogy Te is tehetséges lehetsz. Csatlakozz hozzánk, és tegyél velünk együtt azért, hogy a Veled megszületett lehetőségből valóság legyen. A tehetséges ember sokszor egyedül érzi magát. Ha csatlakozol a Magyar Géniusz programhoz, téged megértő társakra találsz. Mindenki tehetséges lehet. A tehetség nem egy szűk elit magánügye, és a tehetséggondozás nem a társadalomból kiszakadt elitképzés csupán. A Magyar Géniusz Program segít mindenkit abban, hogy megtalálja és kibontsa magában a tehetségét. A tehetség segítésének ezer és ezer lehetőségét teremtették meg a Magyar Géniusz Programban már részt vevő tanárok és szervezetek. Keressen minket a Tehetségpontokon! Lépjen kapcsolatba a Programmal a www.tehetsegpont.hu honlapon, postán, személyesen vagy telefonon. Az Önnek megfelelő, személyre szabott információkkal fogjuk ellátni Önt. A tehetség mára a világ legkeresettebb árucikkévé vált. Ha nem akar lemaradni a versenyben, az Ön cégének is a legtehetségesebb fiatalokat kell alkalmaznia. Ismerje meg, segítse, és kösse magához a jövő tehetségeit: lépjenek be a Tehetségbarátok Körébe, vegyenek részt az Önökhöz közel eső Tehetségsegítő Tanács munkájában. Az Ön cégének sikere, az Ön sikeres életútja olyan érték, amelynek tanulsága a jövő tehetségeinek egyik legfontosabb adománya lehet a sikerhez vezető útjukon. Önnek, Önöknek van mondanivalója a legtehetségesebbeknek. Kérjük, ossza meg velünk, legyen Ön is példája a legjobbaknak, lépjen be a Tehetségbarátok Körébe.

6.2. MARKETING-KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK AZONOSÍTÁSA A kiemelt projekt marketing-kommunikációs eszközeinek elemzésében a közvetlen célcsoportok mellett a közvetett célcsoportok egy részére is listázzuk a lehetséges eszközöket, mivel egyrészt a kétfajta célcsoport egymással jelentősen összefügg, másrészt pedig a közvetett célcsoportok sok esetben olyan tagokkal bírnak (pl. tehetséges fiatalok), akiknek a közvetlen megszólítása a projekt sikere szempontjából létfontosságú. Az eszközök felsorolásakor a nyilvánvalóan nem alkalmazható eszközöket (személyes eladás, stb.) nem tüntettük fel, csak azokat soroljuk fel, amelyektől az eddigi tapasztalatok birtokában eredményt is várunk.

172


A célcsoport megnevezése 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalokkal foglalkozó oktatási intézmények, non-profit szervezetek


Nagyság • • • • • ~2500 db • • • • • • • • • • • ~4000 fő • • • • • • • • •


~200 db

• • • • • • • • • • • • • • • •

A célcsoport számára leginkább megfelelő marketing-kommunikációs eszközök Közvetlen célcsoportok honlap logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain szakmai konferenciasorozat képzések és tréningek egyeztető megbeszélések módszertani segédanyagok szakmai könyvek Tehetségnapok visszajelzés-rendszer a marketing-kommunikációs eszközök komparatív hatékonyságáról (Honnan hallottál róla? Minek hatására csatlakoztál?) Direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás honlap logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain információs központként működő Tehetségpontok országos hálózata szakmai konferenciasorozat képzések és tréningek szórólapok módszertani segédanyagok szakmai könyvek Tehetségnapok közös alkotást lehetővé tevő Zseni-wiki virtuális pénzt bevezető Tehetségbónusz program visszajelzés-rendszer a marketing-kommunikációs eszközök komparatív hatékonyságáról (Honnan hallottál róla? Minek hatására csatlakoztál?) Direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás honlap logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain információs központként működő Tehetségpontok országos hálózata szakmai konferenciasorozat képzések és tréningek egyeztető megbeszélések módszertani segédanyagok szakmai könyvek Tehetségnapok közös alkotást lehetővé tevő Zseni-wiki virtuális pénzt bevezető Tehetségbónusz program kapcsolati hálózatos Zseniwiw nyomtatott sajtóanyagok rádióinterjúk TV-interjúk sajtótájékoztatók a projekt legfontosabb pontjain visszajelzés-rendszer a marketing-kommunikációs eszközök komparatív hatékonyságáról (Honnan hallottál róla? Minek hatására csatlakoztál?) Direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás

173


A célcsoport megnevezése 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalok

Nagyság • • • • • • • • ~20000 fő • • • • • • •

Tehetséges fiatalok hozzátartozói, tanárai, segítői, ismerősei

Tehetséges fiatalokat alkalmazó, képességeiket hasznosító vállalkozók, cégek, intézmények

• • • • • ~100000 • fő • • • • • • • • • • • • • ~2000 db • • • • • • • •

A célcsoport számára leginkább megfelelő marketing-kommunikációs eszközök Közvetett célcsoportok Honlap logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain információs központként működő Tehetségpontok országos hálózata szórólapok a Tehetségpontokat népszerűsítő reklámtárgyak Tehetségnapok közös alkotást lehetővé tevő Zseni-wiki virtuális pénzt bevezető Tehetségbónusz program kapcsolati hálózatos Zseniwiw nyomtatott sajtóanyagok rádióinterjúk TV-interjúk sajtótájékoztatók a projekt legfontosabb pontjain sajtóközlemény a projekt minden fontosabb előrelépése során visszajelzés-rendszer a marketing-kommunikációs eszközök komparatív hatékonyságáról (Honnan hallottál róla? Minek hatására csatlakoztál?) Direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás honlap logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain információs központként működő Tehetségpontok országos hálózata szórólapok Tehetségnapok virtuális pénzt bevezető Tehetségbónusz program nyomtatott sajtóanyagok rádióinterjúk TV-interjúk sajtótájékoztatók a projekt legfontosabb pontjain sajtóközlemény a projekt minden fontosabb előrelépése során honlap logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain információs központként működő Tehetségpontok országos hálózata szakmai konferencia sorozat egyeztető megbeszélések szórólapok Tehetségnapok közös alkotást lehetővé tevő Zseni-wiki nyomtatott sajtóanyagok rádióinterjúk TV-interjúk sajtótájékoztatók a projekt legfontosabb pontjain sajtóközlemény a projekt minden fontosabb előrelépése során visszajelzés-rendszer a marketing-kommunikációs eszközök komparatív hatékonyságáról (Honnan hallottál róla? Minek hatására csatlakoztál?) Direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás

174


6.3. MARKETING-KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEMTERV Az alábbiakban táblázatos formában foglaljuk össze a kiemelt projekt vázlatos marketingkommunikációs ütemtervét. Az ütemterv részletes kifejtésére a kommunikációs cég megbízása után, általa kidolgozott formában, a projektgazda tehetséggondozással kapcsolatos szakmai segítségével megalkotott Kommunikációs Terv részeként 2009 közepéig kerül majd sor. Időpont 2009.01.-2011.10.

Feladat Tehetségtérkép disszemináció

2009.04.-2011.10.

Best practice + sztenderdek disszeminációja

Produkció / eszköz /csatorna • honlap • logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain • szakmai konferenciasorozat • egyeztető megbeszélések • módszertani segédanyagok • szakmai könyvek • Tehetségnapok • Tehetségpontok • Tehetségsegítő Tanácsok • szórólapok • nyomtatott sajtóanyagok • rádióinterjúk • TV-interjúk • sajtótájékoztatók a projekt legfontosabb pontjain • sajtóközlemény a projekt minden fontosabb előrelépése során • visszajelzés-rendszer a marketingkommunikációs eszközök komparatív hatékonyságáról (Honnan hallottál róla?) • Direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás • honlap • logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain • szakmai konferenciasorozat • egyeztető megbeszélések • módszertani segédanyagok • szakmai könyvek • Tehetségnapok • Tehetségpontok • Tehetségsegítő Tanácsok • visszajelzés-rendszer a marketingkommunikációs eszközök komparatív hatékonyságáról (Honnan hallottál róla?) • Direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás

175

Célcsoportok • 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalokkal foglalkozó oktatási intézmények, non-profit szervezetek • Tehetséggondozásban részt vevő illetve annak megnyerhető mentorok, tanárok • Tehetséges fiatalok formális és informális szervezetei, szerveződései • 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalok • Tehetséges fiatalok hozzátartozói, tanárai, segítői, ismerősei

• 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalokkal foglalkozó oktatási intézmények, non-profit szervezetek • Tehetséggondozásban részt vevő illetve annak megnyerhető mentorok, tanárok


Időpont 2009.01.-2011.10.

Feladat Tehetségpont disszemináció

2009.01.-2011.10.

Tehetségnap disszemináció

Produkció / eszköz /csatorna • honlap • logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain • szakmai konferenciasorozat • egyeztető megbeszélések • módszertani segédanyagok • szakmai könyvek • Tehetségnapok • Tehetségsegítő Tanácsok • szórólapok • nyomtatott sajtóanyagok • rádióinterjúk • TV-interjúk • sajtótájékoztatók a projekt legfontosabb pontjain • sajtóközlemény a projekt minden fontosabb előrelépése során • visszajelzés-rendszer a marketingkommunikációs eszközök komparatív hatékonyságáról (Honnan hallottál róla?) • Direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás • honlap • logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain • szakmai konferenciasorozat • egyeztető megbeszélések • módszertani segédanyagok • szakmai könyvek • szórólapok • Tehetségpontok • Tehetségsegítő Tanácsok • nyomtatott sajtóanyagok • rádióinterjúk • TV-interjúk • sajtótájékoztatók a projekt legfontosabb pontjain • sajtóközlemény a projekt minden fontosabb előrelépése során • visszajelzés-rendszer a marketingkommunikációs eszközök komparatív hatékonyságáról (Honnan hallottál róla?) • Direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás

176

Célcsoportok • 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalokkal foglalkozó oktatási intézmények, non-profit szervezetek • Tehetséggondozásban részt vevő illetve annak megnyerhető mentorok, tanárok • Tehetséges fiatalok formális és informális szervezetei, szerveződései • 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalok • Tehetséges fiatalok hozzátartozói, tanárai, segítői, ismerősei • Tehetséges fiatalokat alkalmazó, képességeiket hasznosító vállalkozók, cégek, intézmények

• 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalokkal foglalkozó oktatási intézmények, non-profit szervezetek • Tehetséggondozásban részt vevő illetve annak megnyerhető mentorok, tanárok • Tehetséges fiatalok formális és informális szervezetei, szerveződései • 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalok • Tehetséges fiatalok hozzátartozói, tanárai, segítői, ismerősei • Tehetséges fiatalokat alkalmazó, képességeiket hasznosító vállalkozók, cégek, intézmények


Időpont 2009.01.-2011.10.

Feladat Tehetségsegítő Tanács disszemináció

2009.01.-2011.10.

Tehetségsegítő képzési anyagok disszemináció

Produkció / eszköz /csatorna • honlap • logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain • szakmai konferenciasorozat • egyeztető megbeszélések • módszertani segédanyagok • szakmai könyvek • Tehetségnapok • Tehetségpontok • nyomtatott sajtóanyagok • rádióinterjúk • TV-interjúk • sajtótájékoztatók a projekt legfontosabb pontjain • sajtóközlemény a projekt minden fontosabb előrelépése során • visszajelzés-rendszer a marketingkommunikációs eszközök komparatív hatékonyságáról (Honnan hallottál róla?) • Direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás • honlap • logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain • szakmai konferenciasorozat • egyeztető megbeszélések • módszertani segédanyagok • szakmai könyvek • Tehetségnapok • Tehetségpontok • Tehetségsegítő Tanácsok • nyomtatott sajtóanyagok • rádióinterjúk • TV-interjúk • sajtótájékoztatók a projekt legfontosabb pontjain • sajtóközlemény a projekt minden fontosabb előrelépése során • visszajelzés-rendszer a marketingkommunikációs eszközök komparatív hatékonyságáról (Honnan hallottál róla?) • Direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás

177


• 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalokkal foglalkozó oktatási intézmények, non-profit szervezetek • Tehetséggondozásban részt vevő illetve annak megnyerhető mentorok, tanárok • Tehetséges fiatalokat alkalmazó, képességeiket hasznosító vállalkozók, cégek, intézmények


Időpont 2010.04.-2011.10.

Feladat Tehetséges fiatalok vezetői képzése disszemináció

2009.03.-2011.10.

Tehetségbarátok Köre disszemináció

Produkció / eszköz /csatorna • Honlap • logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain • szakmai konferenciasorozat • egyeztető megbeszélések • módszertani segédanyagok • szakmai könyvek • Tehetségnapok • Tehetségpontok • Tehetségsegítő Tanácsok • nyomtatott sajtóanyagok • rádióinterjúk • TV-interjúk • sajtótájékoztatók a projekt legfontosabb pontjain • sajtóközlemény a projekt minden fontosabb előrelépése során • visszajelzés-rendszer a marketingkommunikációs eszközök komparatív hatékonyságáról (Honnan hallottál róla?) • Direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás • honlap • logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain • szakmai konferenciasorozat • egyeztető megbeszélések • módszertani segédanyagok • szakmai könyvek • Tehetségnapok • Tehetségpontok • Tehetségsegítő Tanácsok • nyomtatott sajtóanyagok • rádióinterjúk • TV-interjúk • sajtótájékoztatók a projekt legfontosabb pontjain • sajtóközlemény a projekt minden fontosabb előrelépése során • visszajelzés-rendszer a marketingkommunikációs eszközök komparatív hatékonyságáról (Honnan hallottál róla?) • Direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás

178


• 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalokkal foglalkozó oktatási intézmények, non-profit szervezetek • Tehetséggondozásban részt vevő illetve annak megnyerhető mentorok, tanárok • Tehetséges fiatalok hozzátartozói, tanárai, segítői, ismerősei • Tehetséges fiatalokat alkalmazó, képességeiket hasznosító vállalkozók, cégek, intézmények


Időpont 2010.08.-2011.10.

Feladat Tehetségbónusz program disszemináció

2010.08.-2011.10.

Tehetséghitel és Tehetség Rt. disszemináció

Produkció / eszköz /csatorna • honlap • logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain • szakmai konferenciasorozat • egyeztető megbeszélések • módszertani segédanyagok • szakmai könyvek • Tehetségnapok • Tehetségpontok • Tehetségsegítő Tanácsok • nyomtatott sajtóanyagok • rádióinterjúk • TV-interjúk • sajtótájékoztatók a projekt legfontosabb pontjain • sajtóközlemény a projekt minden fontosabb előrelépése során • visszajelzés-rendszer a marketingkommunikációs eszközök komparatív hatékonyságáról (Honnan hallottál róla?) • Direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás • honlap • logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain • szakmai konferenciasorozat • egyeztető megbeszélések • módszertani segédanyagok • szakmai könyvek • Tehetségnapok • Tehetségpontok • Tehetségsegítő Tanácsok • nyomtatott sajtóanyagok • rádióinterjúk • TV-interjúk • sajtótájékoztatók a projekt legfontosabb pontjain • sajtóközlemény a projekt minden fontosabb előrelépése során • visszajelzés-rendszer a marketingkommunikációs eszközök komparatív hatékonyságáról (Honnan hallottál róla?) • Direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás

179


• 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalokkal foglalkozó oktatási intézmények, non-profit szervezetek • Tehetséggondozásban részt vevő illetve annak megnyerhető mentorok, tanárok • Tehetséges fiatalok formális és informális szervezetei, szerveződései • 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalok • Tehetséges fiatalok hozzátartozói, tanárai, segítői, ismerősei • Tehetséges fiatalokat alkalmazó, képességeiket hasznosító vállalkozók, cégek, intézmények


6.4. A MARKETING-KOMMUNIKÁCIÓS FELADATOK ÉS KÖLTSÉGEK ÜTEMEZETT MEGHATÁROZÁSA

A kiemelt projekt marketing-kommunikációs ütemezett költségeit az alábbi táblázatban tüntettük fel. Mivel a projektgazda közhasznú egyesületként nincs benne az ÁFA körben, a táblázatban a bruttó (ÁFÁ-t tartalmazó) összegek szerepelnek. Feladat 1. Tehetségtérkép Best practice Tehetségpont Tehetségnap Tehetség-segítő Tanács Képzési anyagok Vezetői képzés Tehetségbarátok Köre Tehetségbónusz Tehetséghitel Tehetség Rt. Összesen

2008. 3.

2.

4.

Össz

1.

Költségek, e Ft (bruttó, ÁFÁ-t tartalmazó összegek) 2009. 2010. Össz 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. Össz

1.

2.

2011. 3.

500

500

500 2500

500

500

500

500 2000

500

500

500

500 2000

6500

4.

Össz

Össz.

0

0

0

0

0 1000

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 1000 500 500 500 500

500 500 500

500 2000 500 2000 500 2000

500 500 500

500 500 500

500 500 500

500 2000 500 2000 500 2000

500 500 500

500 500 500

500 500 500

500 2000 500 2000 500 2000

6000 6000 6000

0

0

0

0

0

200

200

200

800

200

200

200

200

800

200

200

200

200

800

2400

0

0

0

0

0 1000 1000 1000 1000 4000

500

500

500

500 2000

200

200

200

200

800

6800

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

500

400

300 1200

200

200

0

0

400

1600

0

0

0

0

0

500

500

500

500 2000

500

500

500

500 2000

500

500

500

500 2000

6000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

500

400

900

300

200

200

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

500

400

900

300

200

200

0

0

0

0

0 3700 4200 3700 3700

15300

3200 3700 4600 4300

15800

200

0

700

1600

0

700

1600

3700 3500 3300 2900

13400

44500

Megjegyzés: A 8.2. fejezet megvalósítási feladatai közül számos, így a konferenciák szervezése és a különösen a 12.3., 12.4, 12.5, 12.16. és 12.17. feladatkörök marketingkommunikációs elemeket is tartalmaznak, amelyek azonban a projekt megvalósításától (pl. képzés, hálózatfejlesztés, kiadványok, stb.) elválaszthatatlanok. Emiatt a szétválaszthatatlanság miatt a feladatok körében tüntettük fel a marketing-kommunikációs feladatkörök költségeit és a fenti költségek (amelyekben a kiemelt esetekben a marketinget megteremtő főfeladat költségei is szerepelnek) azon rovatokban szereplő részelemek.

180


7. A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA, „PR” A Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program kiemelt projektjének egyik legfontosabb célkitűzése a „tehetségbarát társadalom” kialakítása. A projekt több tízezer (minimum 25 ezer) tehetséges fiatalt és tehetségeket segítő felnőttet von be a program megvalósításába. E primer célközönség egymillió főt meghaladó hatóköre önmagában is igen nagy jelentőségű a program társadalmi elismertetése terén. Így a program PR-kommunikációjának számos eleme a program alaptevékenységével, illetve az előző fejezetben kifejtett marketingkommunikációjával kapcsolatos. Az alaptevékenység önmagában is számos olyan kommunikációs elemet generál (így például honlap linkekkel a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain, információs központként működő Tehetségpontok országos hálózata, előkészítő, nyitó és záró konferenciák, sajtóhírek, szórólapok, módszertani segédanyagok, a Tehetségpontokat népszerűsítő reklámtárgyak, stb.), amelyek a PRkommunikáció eszköztárának jó kiindulási pontjait jelentik. A projekt előkészítésében szerzett eddigi tapasztalataink szerint a tehetségek segítése mind a nagyközönség, mind pedig a média munkatársai számára igen jól kommunikálható üzenet. Szakértő kommunikációs cég segítésével elkészítendő, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség központi kommunikációs erőfeszítéseivel egyeztetett kommunikációs tervünket erre fogjuk építeni.

7.1. A PR-KOMMUNIKÁCIÓS ELKÉPZELÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ LEÍRÁSA A kiemelt projekt során a „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” c. útmutatónak a Tervezési Útmutató által előírt II.-es típusú kommunikációs tervét alkalmazzuk kiindulási pontként a PR-kommunikáció megtervezése során. Az előírt „C típusú tájékoztatási táblát” elhelyezzük a minimálisan megalakítandó 100 Tehetségpontban és a fontosabb rendezvényeken. Mind a www.tehetsegpont.hu honlapunkon, mind kiadványainkban az Arculati kézikönyv előírásait betartva, folyamatosan utalunk az uniós támogatásra mind szövegesen, mind pedig a logó elhelyezésével. Bármely nyomtatott vagy elektronikus kommunikációs felületen, ahol a projekt megjelenik, az EU támogatásra folyamatosan felhívjuk a figyelmet. A kommunikációs tevékenység során az alábbi eszköztárat fogjuk alkalmazni: Kommunikációs eszköz Tájékoztatási tábla „C” típus Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk) Televízió Rádió Internet (banner, link) Nyitórendezvény Záró-rendezvény Egyéb rendezvény, konferencia Sajtótájékoztató Sajtóközlemény Szórólap, vagy egyéb nyomdai kiadvány Önálló internetes honlap Zöld szám, információs központ (ügyfélszolgálat) Közvélemény-kutatás Reklámtárgy Direkt, célzott tájékoztatás Közösségi kapcsolathálózatok (Zseni-wiki, Tehetségbónusz program, word-of-mouth)

181

Célérték (db) 110 40 20 20 50 1 1 50 4 10 10 1 100 1 2 25000 fő 5000 fő


A projekt megindításának periódusában, 2008 végéig nyílt pályázatos (szükség esetén a közbeszerzés szabályait betartó) eljárásban kommunikációs céget fogunk keresni és megbízni a projekt kommunikációs feladatainak ellátásával és ennek során – kiemelten – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség központi kommunikációs erőfeszítéseivel való egyeztetéssel és szinergia-teremtéssel. 2008 végéig a cég segítségével, annak a tehetséggondozási szakmai hátteret megadva az alábbi szempontokra figyelemmel lévő kommunikációs tervet fogjuk kidolgozni.

7.1.1. A Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program Kommunikációs Tervének vázlata

• • • • • • •

Helyzetelemzés Célkitűzések meghatározása Célcsoportok meghatározása Kommunikációs stratégia (célcsoportok, üzenetek, eszközök) Kivitelezési Terv Értékelés, visszajelzés-rendszer Lehetséges kockázatok felmérése, válságkommunikációs terv készítése

A folyamatos kommunikációs tevékenység legfontosabb elemei o A kommunikációs terv egyeztetése az NFÜ-vel, az IH-val és a közreműködő szervezettel, szükség esetén a MEH-hel, az OKM-mel és más partnerszervezetekkel o A projektet lebonyolítók kommunikációs felkészítése médiatréning keretében o Korábbi média-megjelenések összegyűjtése és elemzése o Sajtólista felépítése és folyamatos karbantartása o Nyomtatott tájékoztatók (brosúrák, szórólapok, stb.) elkészítése és terjesztése o A www.tehetsegpont.hu honlap folyamatos működtetése, frissítése o Információs központok (esetünkben: Tehetségpontok) és információs zöld szám működtetése o Információs anyagok, kiadványok készítése o Fotódokumentáció készítése o Kisebb értékű szóró-reklámajándékok készítése a meghatározott uniós arculati elemekkel o A projekt fő helyszínein (Tehetségpontok és főbb rendezvények) C típusú tábla elkészítése és elhelyezése o Sajtóesemények szervezése (konferenciák, sajtótájékoztatók, stb.) A projekt indításáról Fontosabb eseményekről A projekt zárásáról

182


Példák kiemelt megjelenési alkalmakra • Tehetségnapok • A Magyar Társadalom a Tehetség Szolgálatában konferencia sorozat • Tehetségpontok megnyitása • Új tehetséggondozó programok elindulása • Tehetségtérkép, módszertani anyagok megjelenése, bemutatása Példák lehetséges témákra • Tehetségfejlesztő közösségek bemutatása • Tehetségsegítő szervezetek sikeres programjai • Régebben élt és mai tehetséges fiatalok életútjának, sikereinek élményszerű bemutatása • Kiváló tehetséggondozók bemutatása, vallomásai arról, hogy mi a tehetség és hogyan lehet segíteni

o o o o

A fentiekkel kapcsolatban Sajtóközlemények kiküldése, háttéranyagok készítése Sajtómegjelenések generálása a nyomtatott, elektronikus és on-line médiában Sajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése Kockázatok folyamatos figyelése, esetleges krízismenedzsment Véleményvezérek azonosítása, interjúk készítése Civil szervezetek felkutatása, véleményük megismerése Közvélemény-kutatás a PR-kommunikáció szempontjainak teljesüléséről

7.2. A CÉLCSOPORTOK ÉS AZ ÉRINTETTEK PR-KOMMUNIKÁCIÓS SZEMPONTÚ ELEMZÉSE

A kiemelt projekt közvetlen és közvetett célcsoportjainak, valamint érintettjeinek PRkommunikációs szempontú elemzését az alábbi, táblázatos formában adjuk meg. Az elemzés során a negatív reakciókra koncentráltunk, hiszen ezen reakciók semlegesítése a projekt kommunikációs szempontból vett sikerének a kulcsa. A negatív reakciókat a könnyebb érthetőség kedvéért „archetipikus”, egyszerű kijelentések formájában adjuk meg. A célcsoport megnevezése 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalokkal foglalkozó oktatási intézmények, non-profit szervezetek Tehetséggondozásban részt vevő illetve annak megnyerhető mentorok, tanárok Tehetséges fiatalok formális és informális szervezetei, szerveződései

Nagyság • ~2500 db • • • ~4000 fő • •

~200 db

• • •

A célcsoporttól várható reakciók, PR-kommunikációs célok (különös tekintettel a negatív reakciókra) Közvetlen célcsoportok A tehetségekkel csak a gond van, azonosíthatatlanok, követelődzők, deviánsok. A tehetségek segítése csak az intézmények egy szűk elitjének újabb akciója a szűkülő források lenyúlására. Ez egy zárt kör, az csak egy duma, hogy befogadják az embert. Nincs nekem időm arra, hogy ezer hülyegyerek közül kihalásszam azt az egyet, aki tehetséges. Hány bőrt akarnak ezek lehúzni rólam – és már megint ingyen? Nem vagyok én elég tehetséges ahhoz, hogy a tehetségekkel foglalkozzam. Ebben a versengő világban mindenki egymaga boldogul. Minden perc, amit a tehetségem fejlesztésétől a szervezkedés érdekében vonok el, gátol abban, hogy elérjem a céljaimat. Minden tehetség egyedi, magamhoz hasonlót úgysem találhatok: nincs nekünk mondanivalónk egymás számára.

183


A célcsoport megnevezése 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalok


Tehetséges fiatalokat alkalmazó, képességeiket hasznosító vállalkozók, cégek, intézmények Tehetséggondozásban érdekelt határon túli magyar szervezetek Társadalom egésze

Nagyság

~20000 fő

• • • •

~100000 • fő • • • ~2000 db • • ~500 db

• • • •

10000000 • fő


Irányító Hatóság, NFÜ

EUországok

~250 fő

• • • • • • •

Politikai és média-elit ~1000 fő

• •

A célcsoporttól várható reakciók, PR-kommunikációs célok (különös tekintettel a negatív reakciókra) Közvetett célcsoportok Ez a történet nem rólam szól. Én már elkéstem, az én tehetségemet sokkal korábban kellett volna észrevenni. Behozhatatlanok a hátrányaim. Ez a történet nem rólunk, nem a mi családunkról, nem az én környezetemről szól. Ebbe a programba csak azok jutnak be, akiknek jó kapcsolataik vannak. Ezek el fogják venni a gyermekemet tőlem, aki majd lenéz engem, és nem is ismer meg néhány év múlva. A tehetségekkel csak a baj meg a gond van, felforgatják a céget. A tehetség a fejemre nő és a végén kitúr a helyemről. A mi cégünk nem különleges semmiben. Nálunk nem él meg a tehetség. A tehetség csak egy duma. A megbízható szakértelem az ami a céget előre viszi. Az anyaország nem érdekelt az itteni tehetségek segítésében. Az anyaország el akarja szívni a tehetségeinket. A tehetségek segítése csak egy szűk elit magánügye. A tehetségek segítéséről szóló program csak porhintés, ez a történet nem rólunk szól. Az lesz a tehetséges, akinek a befolyásos rokonai elintézik, hogy tehetségesnek tartsák. Már a tehetséget is pénzért árulják, csak a gazdag lehet tehetséges. Pancserek és dilettánsok gyülekezete ez, nem tehetséggondozó csapat. Aki sokat markol, az keveset fog: túl komplex ez a program ahhoz, hogy sikeres legyen. Újonnan belépett tagállam nem lehet példa nekünk. Érintettek Ez a program kilóg minden szabály alól. Aki sokat markol, az keveset fog: túl komplex ez a program ahhoz, hogy sikeres legyen. Civil szerveződések képtelenek egy ilyen komplex program megvalósítására. Ez egy újabb lenyúlási akció – csak jobb PR-ral, mint az eddigiek. Ki is áll ezek háta mögött?

7.3. PR-KOMMUNIKÁCIÓS ÜZENETEK MEGFOGALMAZÁSA A kiemelt projekt PR-kommunikációs üzeneteiben a közvetlen célcsoportok mellett a közvetett célcsoportok egy részére is listázzuk az üzeneteket, mivel egyrészt a kétfajta célcsoport egymással jelentősen összefügg, másrészt pedig a közvetett célcsoportok sok esetben olyan tagokkal bírnak (pl. tehetséges fiatalok), akiknek a közvetlen megszólítása a projekt sikere szempontjából létfontosságú.

184


A célcsoport megnevezése 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalokkal foglalkozó oktatási intézmények, non-profit szervezetek

Tehetséggondozásban részt vevő illetve annak megnyerhető mentorok, tanárok Tehetséges fiatalok formális és informális szervezetei, szerveződései 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalok Tehetséges fiatalok hozzátartozói, tanárai, segítői, ismerősei

Tehetséges fiatalokat alkalmazó, képességeiket hasznosító vállalkozók, cégek, intézmények Tehetséggondozásban érdekelt határon túli magyar szervezetek Társadalom egésze

Nagyság • ~2500 db •

• ~4000 fő • ~200 db

~20000 fő

~100000 fő

• • •

• •

~2000 db

• •

~500 db • 10000000 • fő •


• EUországok •

A célcsoport számára megfogalmazott legfontosabb PR-kommunikációs üzenetek Közvetlen célcsoportok Mindenki tehetséges lehet. A feladat az, hogy segítsünk mindenkit abban, hogy megtalálja és kibontsa magában a tehetségét. A Tehetségpontok hálózata az együttműködésben rejlő új tehetségsegítési lehetőségek tárházát nyitja meg a résztvevő intézmények előtt. Ismerjék meg a Tehetségpontok működését és lehetőségeit! A Magyar Géniusz program a világ legjobb tehetséggondozó programjainak a legfontosabb elemeit foglalja össze kiadványaiban és képzésein. Ismerje meg, hogy mi az a legtöbb, amit az ország a legjobbaknak adhat. A tehetséggondozás nemzeti ügy. Széles társadalmi és politikai összefogás született a tehetségek felfedezése és segítése érdekében. A tehetséget csak a tehetséggel együtt lehet segíteni. Fontos hogy te is részt vegyél a sorsod alakításában. Közvetett célcsoportok Mi hiszünk benned, és tudjuk, hogy Te is tehetséges lehetsz. A Magyar Géniusz Program mindenkinek ad esélyt. A Magyar Géniusz Programban, a tehetség társakra talál. Mindenki tehetséges lehet. A tehetség nem egy szűk elit magánügye, és a tehetséggondozás nem a társadalomból kiszakadt elitképzés csupán. A Magyar Géniusz Program segít mindenkit abban, hogy megtalálja és kibontsa magában a tehetségét. A tehetség segítésének ezer és ezer lehetőségét teremtették meg a Magyar Géniusz Programban már részt vevő tanárok és szervezetek. Keressen minket a Tehetségpontokon! A tehetség mára a világ legkeresettebb árucikkévé vált. Ismerje meg, segítse, és kösse magához a jövő tehetségeit. Önnek van mondanivalója a legtehetségesebbeknek. Kérjük, ossza meg velük. A tehetséggondozás nem áll meg a határoknál. A hazai és a határon túli magyar tehetséggondozást csak együtt lehet erős. Az anyaország sokat tanulhat a határon túli magyar tehetséggondozó programokból. Mindenki tehetséges lehet. A tehetség nem egy szűk elit magánügye. A Magyar Géniusz Program mindenkinek ad esélyt. A tehetséggondozás nemzeti ügy. Széles társadalmi és politikai összefogás született a tehetségek felfedezése és segítése érdekében. A tehetségek gondozása évtizedekre szóló, hosszú távú folyamat, amely összefogáson és bizalmon alapul. Magyarország tehetségbarát ország. Magyarországon a tehetség otthon van. A tehetségek segítésének új és egyedi módjaival Magyarország adaptálható tudást nyújt az EU tagállamainak.

185



Nagyság •

Irányító Hatóság, NFÜ ~250 fő

• •

Politikai és média-elit

• ~1000 fő

• • •

A célcsoport számára megfogalmazott legfontosabb PR-kommunikációs üzenetek Érintettek A Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program pontos, megbízható és precíz lebonyolítása példa lehet a jövő civil-bázisú társadalmi programjai számára. A tehetségsegítő programcsomag az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik legkreatívabb és legszélesebb társadalmi hatású programja. Mindenki tehetséges lehet. A Magyar Géniusz Program mindenkinek ad esélyt. A tehetséggondozás nemzeti ügy. Széles társadalmi és politikai összefogás született a tehetségek felfedezése és segítése érdekében. A tehetségek gondozása évtizedekre szóló, hosszú távú folyamat, amely bizalmat, együttműködést és távlatos gondolkodást igényel. Magyarország tehetségbarát ország. Magyarországon a tehetség otthon van. Magyarország hazahívja a tehetségeit! A tehetségek segítésének új és egyedi módjaival Magyarország adaptálható tudást nyújt az EU tagállamainak.

7.4. A PR-KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK AZONOSÍTÁSA A kiemelt projekt PR-kommunikációs eszközeinek elemzésében a közvetlen célcsoportok mellett a közvetett célcsoportok egy részére is listázzuk az üzeneteket, mivel egyrészt a kétfajta célcsoport egymással jelentősen összefügg, másrészt pedig a közvetett célcsoportok sok esetben olyan tagokkal bírnak (pl. tehetséges fiatalok), akiknek a közvetlen megszólítása a projekt sikere szempontjából létfontosságú. Az eszközök felsorolásakor csak azokat soroljuk fel, amelyektől az eddigi tapasztalatok birtokában eredményt is várunk. A célcsoport megnevezése 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalokkal foglalkozó oktatási intézmények, non-profit szervezetek

Nagyság • • • • • • ~2500 db • • • • • • • •

A célcsoport számára leginkább megfelelő PR-kommunikációs eszközök Közvetlen célcsoportok honlap személyes kapcsolattartású információs központként és ügyfélszolgálatként működő Tehetségpontok országos hálózata szakmai konferencia sorozat képzések és tréningek módszertani segédanyagok szakmai könyvek Tehetségnapok nyomtatott sajtóanyagok rádióinterjúk TV-interjúk sajtótájékoztatók a projekt legfontosabb pontjain sajtóközlemény a projekt minden fontosabb előrelépése során direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás C-típusú tájékoztatási tábla minden Tehetségpontban és rendezvényen

186





0 és 35 év közötti tehetséges fiatalok

A célcsoport számára leginkább megfelelő PR-kommunikációs eszközök Közvetlen célcsoportok (folytatás) • honlap • logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain • személyes kapcsolattartású információs központként és ügyfélszolgálatként működő Tehetségpontok országos hálózata • szakmai konferencia sorozat • képzések és tréningek • módszertani segédanyagok ~4000 fő • szakmai könyvek • Tehetségnapok • nyomtatott sajtóanyagok • rádióinterjúk • TV-interjúk • sajtótájékoztatók a projekt legfontosabb pontjain • sajtóközlemény a projekt minden fontosabb előrelépése során • direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás • C-típusú tájékoztatási tábla minden Tehetségpontban és rendezvényen • honlap • logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain • személyes kapcsolattartású információs központként és ügyfélszolgálatként működő Tehetségpontok országos hálózata • szórólapok • a Tehetségpontokat népszerűsítő reklámtárgyak ~200 db • Tehetségnapok • nyomtatott sajtóanyagok • rádióinterjúk • TV-interjúk • sajtótájékoztatók a projekt legfontosabb pontjain • sajtóközlemény a projekt minden fontosabb előrelépése során • direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás • C-típusú tájékoztatási tábla minden Tehetségpontban és rendezvényen Közvetett célcsoportok • honlap • logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain • személyes kapcsolattartású információs központként és ügyfélszolgálatként működő Tehetségpontok országos hálózata • szórólapok • a Tehetségpontokat népszerűsítő reklámtárgyak • Tehetségnapok ~20000 fő • nyomtatott sajtóanyagok • rádióinterjúk • TV-interjúk • sajtótájékoztatók a projekt legfontosabb pontjain • sajtóközlemény a projekt minden fontosabb előrelépése során • direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás • közvélemény kutatás a projekt PR-kommunikációjának hatásairól • C-típusú tájékoztatási tábla minden Tehetségpontban és rendezvényen Nagyság

187




Tehetséges fiatalokat alkalmazó, képességeiket hasznosító vállalkozók, cégek, intézmények

A célcsoport számára leginkább megfelelő PR-kommunikációs eszközök Közvetett célcsoportok (folytatás) • honlap • logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain • személyes kapcsolattartású információs központként és ügyfélszolgálatként működő Tehetségpontok országos hálózata • szórólapok • a Tehetségpontokat népszerűsítő reklámtárgyak • Tehetségnapok ~100000 fő • nyomtatott sajtóanyagok • rádióinterjúk • TV-interjúk • sajtótájékoztatók a projekt legfontosabb pontjain • sajtóközlemény a projekt minden fontosabb előrelépése során • direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás • közvélemény kutatás a projekt PR-kommunikációjának hatásairól • C-típusú tájékoztatási tábla minden Tehetségpontban és rendezvényen • honlap • logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain • szakmai konferencia sorozat • szórólapok • a Tehetségpontokat népszerűsítő reklámtárgyak • Tehetségnapok ~2000 db • nyomtatott sajtóanyagok • rádióinterjúk • TV-interjúk • sajtótájékoztatók a projekt legfontosabb pontjain • sajtóközlemény a projekt minden fontosabb előrelépése során • direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás • közvélemény kutatás a projekt PR-kommunikációjának hatásairól • C-típusú tájékoztatási tábla minden Tehetségpontban és rendezvényen Nagyság

7.5. PR-KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEMTERV Az alábbiakban táblázatos formában foglaljuk össze a kiemelt projekt vázlatos PRkommunikációs ütemtervét. Az ütemterv részletes kifejtésére a kommunikációs cég megbízása után, általa kidolgozott formában, a projektgazda tehetséggondozással kapcsolatos szakmai segítségével megalkotott Kommunikációs Terv részeként 2009 közepéig kerül majd sor.

188


Időpont 2008.11.

Feladat Projektindulás bejelentése

Célok • A társadalom figyelmének felhívása a projekt eredményeire • A projekt jó imázsának növelése • A projektben való részvétel növelése

2009.03.

A Tehetségtérkép bejelentése

• A társadalom figyelmének felhívása a projekt eredményeire • A projekt jó imázsának növelése • A projektben való részvétel növelése

Célcsoportok • 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalokkal foglalkozó oktatási intézmények, nonprofit szervezetek • Tehetséggondozásban részt vevő illetve annak megnyerhető mentorok, tanárok • Tehetséges fiatalok formális és informális szervezetei, szerveződései • 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalok • Tehetséges fiatalok hozzátartozói, tanárai, segítői, ismerősei • Tehetséges fiatalokat alkalmazó, képességeiket hasznosító vállalkozók, cégek, intézmények • 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalokkal foglalkozó oktatási intézmények, nonprofit szervezetek • Tehetséggondozásban részt vevő illetve annak megnyerhető mentorok, tanárok • Tehetséges fiatalok formális és informális szervezetei, szerveződései • 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalok • Tehetséges fiatalok hozzátartozói, tanárai, segítői, ismerősei • Tehetséges fiatalokat alkalmazó, képességeiket hasznosító vállalkozók, cégek, intézmények

189

Eszközök, szereplők • honlap • logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain • nyomtatott sajtóanyagok • rádióinterjúk • TV-interjúk • Sajtótájékoztató + C-típusú tájékoztatási tábla • sajtóközlemény • direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás

• honlap • logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain • személyes kapcsolattartású információs központként és ügyfélszolgálatként működő Tehetségpontok országos hálózata • szórólapok • Tehetségnapok • nyomtatott sajtóanyagok • rádióinterjúk • TV-interjúk • Sajtótájékoztató + C-típusú tájékoztatási tábla • sajtóközlemény • direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás


Időpont 2009.10.

Feladat A külföldi best practice-eket összefoglaló kutatási beszámoló nyilvánosságra hozása

Célok • A társadalom figyelmének felhívása a projekt eredményeire • A projekt jó imázsának növelése • A projekt EU megalapozottságának bizonyítása • A projektben való részvétel növelése

2009.01. 2010.01. 2011.01.

Akkreditált Tehetségpontok listájának bejelentése

• A társadalom figyelmének felhívása a projekt eredményeire • Annak bemutatása hogy a tehetségsegítő kezdeményezések mindenhol elérhetők • A projekt jó imázsának növelése • A projektben való részvétel növelése


190

Eszközök, szereplők • honlap • logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain • személyes kapcsolattartású információs központként és ügyfélszolgálatként működő Tehetségpontok országos hálózata • kutatási beszámoló könyv • szakmai konferencia • nyomtatott sajtóanyagok • rádióinterjúk • TV-interjúk • Sajtótájékoztató + C-típusú tájékoztatási tábla • sajtóközlemény • direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás • C-típusú tájékoztatási tábla

• honlap • logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain • szórólapok • a Tehetségpontokat népszerűsítő reklámtárgyak • Tehetségnapok • nyomtatott sajtóanyagok • rádióinterjúk • TV-interjúk • Sajtótájékoztató • sajtóközlemény • direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás • C-típusú tájékoztatási tábla minden Tehetségpontban


Időpont 2009.04. 2010.04. 2011.04.

Feladat Kiváló Tehetségpontok kitüntetése

Célok • A társadalom figyelmének felhívása a projekt eredményeire • Annak bemutatása hogy a tehetségsegítő kezdeményezések magas színvonalon működnek és megbízhatóak • A projekt jó imázsának növelése • A projektben való részvétel növelése

2009.02-06. 2010.02.-06. 2011.02.-06.

Tehetségnapok bemutatása (hazai és EU)

• A társadalom figyelmének felhívása a projekt eredményeire • Annak bemutatása hogy a tehetségsegítő kezdeményezések mennyire sokszínűek és milyen széles társadalmi támogatottsággal bírnak • Annak bemutatása hogy a magyar tehetséggondozás elismert az EUban • A projekt jó imázsának növelése • A projektben való részvétel növelése


191

Eszközök, szereplők • honlap • logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain • Tehetségnapok • nyomtatott sajtóanyagok • rádióinterjúk • TV-interjúk • Sajtótájékoztató • sajtóközlemény • direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás • C-típusú tájékoztatási tábla

• honlap • logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain • nyomtatott sajtóanyagok • rádióinterjúk • TV-interjúk • Sajtótájékoztatók • sajtóközlemények • direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás • C-típusú tájékoztatási tábla


Időpont 2008.11.-2011.10.

Feladat A legfontosabb hálózatképző konferenciákról híradás

2010.04.

Tehetséges fiatalok vezetői képzésének beindítása

Célok • A társadalom figyelmének felhívása a projekt eredményeire • Annak bemutatása hogy a tehetségsegítő kezdeményezések együttműködése hatékony • Annak bemutatása hogy a tehetségsegítés széles társadalmi támogatást kap • Annak bemutatása hogy a tehetségsegítés szakmai színvonala magas • A projekt jó imázsának növelése • A projektben való részvétel növelése • A társadalom figyelmének felhívása a projekt eredményeire • Annak bemutatása hogy a tehetség hasznosulása fontos és hogy ezzel a projekt kiemelten törődik • A projekt jó imázsának növelése • A projektben való részvétel növelése

Célcsoportok • 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalokkal foglalkozó oktatási intézmények, nonprofit szervezetek • Tehetséggondozásban részt vevő illetve annak megnyerhető mentorok, tanárok • Tehetséges fiatalok formális és informális szervezetei, szerveződései • 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalok • Tehetséges fiatalok hozzátartozói, tanárai, segítői, ismerősei • Tehetséges fiatalokat alkalmazó, képességeiket hasznosító vállalkozók, cégek, intézmények

Eszközök, szereplők • honlap • logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain • nyomtatott sajtóanyagok • rádióinterjúk • TV-interjúk • sajtóközlemény • direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás • C-típusú tájékoztatási tábla

• 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalokkal foglalkozó oktatási intézmények, nonprofit szervezetek • Tehetséggondozásban részt vevő illetve annak megnyerhető mentorok, tanárok • Tehetséges fiatalok formális és informális szervezetei, szerveződései • 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalok • Tehetséges fiatalok hozzátartozói, tanárai, segítői, ismerősei • Tehetséges fiatalokat alkalmazó, képességeiket hasznosító vállalkozók, cégek, intézmények

• honlap • logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain • személyes kapcsolattartású információs központként és ügyfélszolgálatként működő Tehetségpontok országos hálózata • szórólapok • Tehetségnapok • nyomtatott sajtóanyagok • rádióinterjúk • TV-interjúk • Sajtótájékoztató + C-típusú tájékoztatási tábla • sajtóközlemény • direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás

192


Időpont 2009.05.

Feladat Tehetségbarátok Köre beindítása

2010.08.

Tehetségbónusz program beindítása

Célok • A társadalom figyelmének felhívása a projekt eredményeire • Annak bemutatása hogy a tehetségsegítés társadalmi támogatottsága magas • Annak bemutatása hogy a tehetségek segítésében mindenkinek szerepe van • A projekt jó imázsának növelése • A projektben való részvétel növelése

Célcsoportok • 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalokkal foglalkozó oktatási intézmények, nonprofit szervezetek • Tehetséggondozásban részt vevő illetve annak megnyerhető mentorok, tanárok • Tehetséges fiatalok formális és informális szervezetei, szerveződései • 0 és 35 év közötti tehetséges fiatalok • Tehetséges fiatalok hozzátartozói, tanárai, segítői, ismerősei • Tehetséges fiatalokat alkalmazó, képességeiket hasznosító vállalkozók, cégek, intézmények • A társadalom • 0 és 35 év közötti figyelmének tehetséges fiatalokkal felhívása a projekt foglalkozó oktatási eredményeire intézmények, nonprofit szervezetek • Annak bemutatása hogy a tehetség • Tehetséggondozásban segítésében részt vevő illetve mindenkinek annak megnyerhető szerepe van mentorok, tanárok • Annak bemutatása • Tehetséges fiatalok hogy minden tudás formális és informális érték szervezetei, szerveződései • Annak bemutatása hogy a • 0 és 35 év közötti tehetségeket csak tehetséges fiatalok együtt lehet • Tehetséges fiatalok segíteni hozzátartozói, tanárai, • A projekt jó segítői, ismerősei imázsának • Tehetséges fiatalokat növelése alkalmazó, • A projektben való képességeiket részvétel növelése hasznosító vállalkozók, cégek, intézmények

193

Eszközök, szereplők • honlap • logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain • személyes kapcsolattartású információs központként és ügyfélszolgálatként működő Tehetségpontok országos hálózata • szórólapok • Tehetségnapok • nyomtatott sajtóanyagok • rádióinterjúk • TV-interjúk • Sajtótájékoztató + C-típusú tájékoztatási tábla • sajtóközlemény • direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás

• honlap • logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain • személyes kapcsolattartású információs központként és ügyfélszolgálatként működő Tehetségpontok országos hálózata • szórólapok • nyomtatott sajtóanyagok • rádióinterjúk • TV-interjúk • Sajtótájékoztató + C-típusú tájékoztatási tábla • sajtóközlemény • direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás


Időpont 2010.06.-2010.12.

Feladat Tehetséghitel és Tehetség Rt. beindítása

Célok • A társadalom figyelmének felhívása a projekt eredményeire • Annak bemutatása hogy a tehetségek felelősek a kapott segítségért • A projekt jó imázsának növelése • A projektben való részvétel növelése

2011.11.

A projekt sikeres befejezésének bejelentése, eredmények összefoglaló ismertetése

• A társadalom figyelmének felhívása a projekt eredményeire • A projekt fenntarthatóságának növelése


194

Eszközök, szereplők • honlap • logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain • személyes kapcsolattartású információs központként és ügyfélszolgálatként működő Tehetségpontok országos hálózata • szórólapok • nyomtatott sajtóanyagok • rádióinterjúk • TV-interjúk • Sajtótájékoztató + C-típusú tájékoztatási tábla • sajtóközlemény • direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás

• honlap • logo-s linkek és bannerek a tagszervezetek és partnerszervezetek honlapjain • nyomtatott sajtóanyagok • rádióinterjúk • TV-interjúk • Zárókonferencia + Sajtótájékoztató + C-típusú tájékoztatási tábla • sajtóközlemény • direkt, célzott elektronikus és postai tájékoztatás


7.6. A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSÁNAK FELADATAI ÉS ÜTEMEZETT KÖLTSÉGVETÉSE

A kiemelt projekt PR-kommunikációs ütemezett költségeit az alábbi táblázatban tüntettük fel. Mivel a projektgazda közhasznú egyesületként nincs benne az ÁFA körben, a táblázatban a bruttó (ÁFÁ-t tartalmazó) összegek szerepelnek. Feladat 1. Projektindulás Tehetségtérkép best practice Akkreditált Tehetségpontok Kiváló Tehetségpontok Tehetség-napok hálózatképző konferenciák vezetői képzés Tehetségbarátok Köre Tehetségbónusz Tehetséghitel Tehetség Rt. Projektzárás Kiadványsorozat Hálózatos médiaelemzés Közvéleménykutatás Összesen

2008. 3.

2.

4.

Össz

0

0

0 4000 4000

0

0

0

0

0

0

Költségek, e Ft (bruttó, ÁFA tartalmú összegek) 2009. 2010. 2. 3. 4. Össz 1. 2. 3. 4. Össz

1.

1.

2011. 3.

2.

4.

Össz

Össz.

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4000

0

0 3000

0

0

0 3000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3000

0

0

0

0

0

0 3000 3000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3000

0

0

0

0

500

0

0

0

500

500

0

0

0

500

500

0

0

0

500

1500

0

0

0

0

0

0

500

0

0

500

0

500

0

0

500

0

500

0

0

500

1500

0

0

0

0

0

500

500

0

0 1000

500

500

0

0 1000

500

500

0

0 1000

3000

0

0

0

200

200

300

300

300

300 1200

300

300

300

300 1200

300

300

200

0

800

3400

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

500

0

0

500

0

0

0

0

0

500

0

0

0

0

0

0

500

0

0

500

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

500

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

500

0

500

0

0

0

0

0

500

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

500

500 1000

0

0

0

0

0

1000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 3000 3000

3000

0

0

0

300

300

400

400

400

400 1600

400

400

400

400 1600

400

400

400

0

0

0

300

300

0

0

0

300

300

0

0

0

300

300

0

0

0

0

0

0

0

0

0

800

0

800

0

0

800

0

800

0

0

0

0

0 4800 4800 4700 2200 1500 4000

12400

0

1700 2200 2500 1500 7900 1700 1700

600 1800

5300

0

300

300

1200

0

800

800

2400

600 4700 8700

33800

Megjegyzés: A 8.2. fejezet megvalósítási feladatai közül számos, így a konferenciák szervezése és a különösen a 12.3., 12.4, 12.5, 12.16. és 12.17. feladatkörök PRkommunikációs elemeket is tartalmaznak, amelyek azonban a projekt megvalósításától (pl. hálózatfejlesztés, tehetségbarát társadalom kialakítása, fenntarthatóság biztosítása, stb.) elválaszthatatlanok. Emiatt a szétválaszthatatlanság miatt a feladatok körében tüntettük fel a marketing és kommunikációs feladatkörök költségeit és a fenti költségek (amelyekben a kiemelt esetekben a kommunikációs alkalmat megteremtő rendezvény költségei is szerepelnek) azon rovatokban szereplő részelemek.

195


8. A MŰSZAKI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES ÜTEMEZÉSE ÉS PÉNZÜGYI TERVE 8.1. RÉSZLETES CSELEKVÉSI TERV 8.1.1. Az előkészítés részletes feladatai és ütemezése

A projekt előkészítő szakasza a projekt sajátosságaiból fakadóan nem olyan hangsúlyos (nem olyan jellegű) mint egy beruházás (például hotel, vagy fürdőépítés) előkészítési szakasza. A projekt elékészítésének lépéseit így csak a 2008-ban lezajlott és lezajló tényleges előkészítéssel azonosítjuk és a projekt tényleges elstartolása utáni elemeket a megvalósítással kapcsolatban a 8.2.-es fejezetben részletezzük. A projektet a benyújtó Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, illetve a Szövetség tagszervezetei 2005 óta készítik elő. Ennek során, az OKM-mel és a partnerszervezetekkel történő részletes egyeztetéseket követően a projekt az Új Magyarország Fejlesztési Terv Akcióterve TÁMOP-3.4.4. konstrukciójában nevesítésre került. A projekt előkészítését igen széles szakmai és politikai konszenzus övezi. A projekt előkészítésének kiemelkedő lépéseként 2008 február 22.-én szakmai konferenciát rendeztünk, amelyen a köztársasági elnök úr, a miniszterelnök úr és az oktatási és kulturális miniszter mellett a magyar tudományos és kulturális élet több mint 150 kiemelkedő szereplője vett részt és szólalt fel. A konferencia programját és az elhangzott hozzászólásokat itt lehet megtekinteni: http://www.tehetsegpont.hu/96-16502.php A projekt előkészítésének folyamatában az alábbi konferenciákat rendeztük meg, illetve tervezzük: • Február 22. Nyitórendezvény (a programot, a hozzászólások szövegét, az előadások ábráit és fényképeket lásd ITT) • Május 23. Tehetséggondozás a felsőoktatásban (ELTE TTK Lágymányosi Campus, Budapest -- a konferencia programját lásd ITT ) • Szeptember 19. Tehetségpontok – szerepkör, hálózatépítés, együttműködés, kistérségek (Debrecen- a konferencia programját lásd ITT) • Szeptember 26. Tehetséggondozás a közoktatásban (Győr - a konferencia programját és regisztrációs lehetőséget lásd ITT) 2009-re tervezett konferenciák • A tehetségek esélyegyenlősége • Tehetséggondozás a felsőoktatásban (összegzés) • Az addigi konferenciák összegzése A konferenciák közül a már körvonalazódott rendezvények programját itt lehet megtekinteni: http://www.tehetsegpont.hu/96-16579.php A projekt széleskörű politikai elfogadottságára jellemző az, hogy a projekt célkitűzéseivel összhangban az 1k. mellékletként becsatolt 78/2008. (VI. 13.) OGY határozatot a parlament ellenszavazat nélkül fogadta el. Az OGY határozat előírja a kormány számára egy Nemzeti Tehetség Program előkészítését, amelynek akcióterve a kiemelt projekt-módosítás benyújtásának időpontjában (2009. január) államigazgatási egyeztetésen van. A Magyar

196


Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége a fenti Program szakmai megalapozásának kulcsszereplője volt. A projekt elindításához semmilyen olyan engedély, amely eddig ne állna rendelkezésünkre (mint pl. az Adatvédelmi Biztosnak bejelentett adatbázis kezelés, stb.) nem szükséges. A projekt elindításához közbeszerzési eljárás nem szükséges, a projekt lebonyolítása során a 2a. mellékletben leírtaknak megfelelően szigorúan ügyelni fogunk az „Értéket a pénzért” elv teljesülésére és amennyiben szükséges, annak közbeszerzési eljárás lefolytatásával is eleget teszünk. A kiemelt projekt előkészítése során mindvégig igen kiváló és konstruktív kapcsolatunk volt az NFÜ és az Irányító Hatóság vezetőivel és képviselőivel és igen jó kapcsolatunk alakult ki az érintett minisztériumok megvalósításban közreműködő munkatársaival, a magyar tudományos, művészeti és sportélet szerveződéseivel és kiemelt szereplőivel, a magyarországi történelmi egyházakkal, a közoktatási iskolarendszer sok száz szerveződésével és képviselőjével, valamint a megvalósításban résztvevő több száz civil partnerszervezetekkel. A projekt előkészítésének részletes ütemezését a fentiekben adtuk meg. Az előkészítésnek jelenleg a projektmenedzsment kiválasztásával kapcsolatos szakasza zajlik, amelynek részletezését a 2a melléklet tartalmazza. A kiemelt projekt előkészítését a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége és tagszervezetei önerőből végezték el, amelynek során az önkéntes munka dominált. Az előkészítésben nagy szerepet játszott a T-Com, amely 2006-ban 1 mFt-tal, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, amely 2007-ben 4,3 mFt-tal, majd 2008-ban 3 mFt-tal támogatta az előkészítés folyamatát. Mivel a projektgazda közhasznú egyesületként nincs benne az ÁFA körben, a táblázatban a bruttó (ÁFÁ-t tartalmazó) összegek szerepelnek. Tervezés / előkészítés feladatai

Költségek, e Ft (ÁFÁ-t tartalmazó, bruttó értékek) 2008. 1.

Összesen

2. 0 0

3. 0 0

2009. 4.

0 0

Össz 0

0

0

0

1.

2. 0 0

3. 0 0

2010. 4.

0 0

Össz

0 0

0 0

1.

2. 0 0

3. 0 0

2011. 4.

0 0

Össz

0 0

0 0

1.

2. 0 0

3. 0 0

Össz. 4.

0 0

Össz

0 0

0 0

8.1.2. A projekt megvalósításának részletes feladatai és pénzügyi ütemezése

A projekt megvalósításának részletes feladatai az egyes tevékenységek szerint 1. Nemzeti tehetségsegítési formák rendszerének megismerése A tevékenység tartalma: A projektgazda feltárja a hazai és határon túli magyar tehetségsegítő kezdeményezések lehetőség szerint teljes körét. E feltáró munka kiterjed a tehetség minden területére (pl. tudományos, művészi, sport, manuális, mesterségbeli, stb.), valamint az országos programoktól 14 a regionális és a kistérségi, helyi programokig bezárólag minden tehetségsegítő programra. A projektgazda a tehetségtérképet elkészülte után folyamatosan naprakészen tartja. A projektgazda a folyamatos feltáró munka során megismert

14


197

0 0


tehetségsegítő programok adatait áttekinthető www.tehetsegpont.hu honlap, kiadványsorozat) közzéteszi.

formákban

(tehetségtérkép,

Támogatható tevékenység típusok: megbeszélések, rendezvények, konferenciák szervezése; szakértői csoportok összeállítása és kapcsolattartásuk biztosítása; tanulmányok készítése; tanulmányutak lebonyolítása; központi és helyszíni egyéni és csoportos konzultációk tartása; kiadványok elkészítése és terjesztése; adatbázisok tervezése, felállítása, gondozása és használata; disszemináció és PR: honlapok, célzott információk összeállítása és terjesztése email-ekkel, postai és más utakon. A programelemmel kapcsolatos hálózatképző-együttműködési, kommunikációs, tervezési, fenntarthatósági, adminisztrációs-pénzügyi, beszámolási, ellenőrzési, auditálási, jogi és minőségbiztosítási feladatok ellátása; valamint az ezt végző munkatársak felvétele, képzése és továbbképzése.

A tevékenység tervezett időtartalma 2008.11.01. – 2009.06.30. A tevékenységgel kapcsolatos monitoring mutató Megnevezés: Magyarország tehetségtérképe Érték: 1 db Határidő: 2009.06.30. Megnevezés: Bemutatott jó gyakorlatok száma Érték: 10 db Határidő: 2009.06.30. A tevékenységgel kapcsolatos konkrét feladatok és ütemezésük • 1.1. A tehetségsegítő gyakorlatok minősítésére alkalmas szempontrendszer kidolgozása, vitája és első változatának elfogadása (Határidő: 2008.12.31.) • 1.2. Kapcsolatfelvétel a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége összes partnerszervezetével és a Szövetség által felderített tehetségsegítő szervezetekkel, adatok begyűjtése, további kapcsolatok keresése (Határidő: 2008.12.31.) • 1.3. A projekt személyekre (a korábbi verseny-győztesek, az Arany János Tehetséggondozó Program, az Útravaló Program, a Nemzeti Kiválóság Program -- Eötvös Loránd Tudásbefektetési Program résztvevőinek személyre szabott megkeresését is felhasználó) és tehetségsegítő programokra vonatkozó adatbázisainak kialakítása és kapcsolatfelvétel az adatbázisban szereplőkkel további kapcsolatok keresése végett (Határidő: 2008.12.31.) • 1.4. Kapcsolatfelvétel a Tehetségpontokkal a környezetükben létező tehetségsegítő lehetőségek felmérése végett (Határidő: 2008.12.31.) • 1.5. Konferenciák rendezése a sport, művészeti és mesterségbeli tehetséggondozás lehetőségeinek és együttműködésének felmérésére (Határidő: 2009.03.31. és folyamatos) • 1.6. Magyarország tehetségtérképének megjelenítése a www.tehetsegpont.hu honlapon (Határidő: 2009.03.31.) • 1.7. A tehetségtérképről megjelenő kiadványcsomag tervének elkészítése (Határidő: 2009.03.31.) • 1.8. A tehetségtérkép folyamatos frissítési és közzétételi rendjének kidolgozása (Határidő: 2009.05.31.) • 1.9. A tehetségtérkép kiegészítése a kistérségekből és a határon túli magyar tehetséggondozó kezdeményezésektől begyűjtött információkkal (Határidő: 2009.06.30.) • 1.10. A tehetségsegítő gyakorlatok minősítésére alkalmas szempontrendszer alapján a jó gyakorlatok kiválasztása, a www.tehetsegpont.hu honlapon történő bemutatása, disszeminációja (Határidő: 2009.06.30. és folyamatos) • 1.11. A tehetségtérképről megjelenő és a jó gyakorlatokat is tartalmazó kiadványcsomag megjelenése (Határidő: 2009.06.30.) • 1.12. A tehetségtérkép és az adatbázisok folyamatos frissítése és az adatvédelmi szabályoknak megfelelő közzététele (Határidő: folyamatos)

2. Tehetségsegítés külföldi példáinak összegyűjtése, disszeminálása A tevékenység tartalma: A projektgazda összegyűjti az EU és más, a tehetségsegítésben kiemelkedő országok tehetségsegítő tapasztalatait. E tapasztalatgyűjtés során az 1. pontban megismert tehetségsegítő programok tapasztalatait és kapcsolatrendszerét is felhasználja, és különös figyelmet fordít az itthon nem ismert, illetve kiemelkedően sikeres tehetségsegítő módszerekre. A projektgazda a megismert külföldi tapasztalatok tárházát könnyen áttekinthető formákban (www.tehetsegpont.hu honlap, kiadvány) közzéteszi. 198


Támogatható tevékenység típusok: megbeszélések, rendezvények, konferenciák szervezése; szakértői csoportok összeállítása és kapcsolattartásuk biztosítása; tanulmányok készítése; tanulmányutak lebonyolítása; központi és helyszíni egyéni és csoportos konzultációk tartása; kiadványok elkészítése és terjesztése; adatbázisok tervezése, felállítása, gondozása és használata; disszemináció és PR: honlapok, célzott információk összeállítása és terjesztése email-ekkel, postai és más utakon. A programelemmel kapcsolatos hálózatképző-együttműködési, kommunikációs, tervezési, fenntarthatósági, adminisztrációs-pénzügyi, beszámolási, ellenőrzési, auditálási, jogi és minőségbiztosítási feladatok ellátása; valamint az ezt végző munkatársak felvétele, képzése és továbbképzése.

A tevékenység tervezett időtartalma 2008.11.01. – 2009.12.31. A tevékenységgel kapcsolatos monitoring mutató Megnevezés: A tehetségsegítő programok példatárában szereplő "best practice"-ek száma Érték: 10 db Határidő: 2009.12.31. A tevékenységgel kapcsolatos konkrét feladatok és ütemezésük • 2.1. A kutatás feltételrendszere meghatározása (személyi háttér megbízásának módja) (Határidő: 2008.12.31.) • 2.2. A tehetségsegítő gyakorlatok minősítésére alkalmas szempontrendszer kidolgozása, vitája és első változatának elfogadása (Határidő: 2008.12.31.) • 2.3. A fő kutatási területek és célok meghatározása (tehetségsegítésben kiemelkedő országok, régiók és fontosabb hiányterületek) (Határidő: 2009.01.31.) • 2.4. A kutatás kezdeti, feltáró szakasza (alapadatok megszerzése, kapcsolatrendszer kiépítése) (Határidő: 2009.03.31.) • 2.5. A kiemelt kutatási célpontok (best practice és sztenderd jelöltekre is koncentráló) és kutatási tervük meghatározása (Határidő: 2009.05.31.) • 2.6. A tehetségsegítő programok példatára megjelenítési tervének elkészítése (Határidő: 2009.09.30.) • 2.7. A kutatási célpontokra koncentráló kutatás és annak összegzése (kutatási beszámoló, hasznosítási terv) (Határidő: 2009.10.31.) • 2.8. A „best practice”-eket és adaptálható sztenderdeket tartalmazó tehetségsegítő programok példatára megjelenése (Határidő: 2009.12.31.) • 2.9. A „best practice”-eket tartalmazó tehetségsegítő programok és adaptálható sztenderdek elhelyezése az adatbázisban és a www.tehetségpont.hu honlapon (Határidő: 2009.12.31.) • 2.10. A „best practice-ek” és az adaptálható sztenderdek disszeminációja, alkalmazásuk és a kutatás más tapasztalatai hasznosulásának nyomon követése (Határidő: folyamatos)

3. Tehetségpontok A tevékenység tartalma: A projektgazda áttekinti, hogy milyen létező infrastrukturális és

hálózati formák lennének alkalmasak olyan regionális, helyi és kistérségi Tehetségpontok működtetésére, ahol az 1. pontban nyert információkat személyes és lehetőség szerint pszichológiai mélységű tanácsadással kiegészítve a tehetséges fiatalok, szüleik, tanáraik és környezetük tanácsot kaphatnak a tehetségsegítés az adott fiatal számára alkalmas formáiról. A projektgazda kidolgozza a Tehetségpontok akkreditálásának és folyamatos minőségellenőrzésének rendszerét. A központi Tehetségpont létrehozásáról, kialakításáról, a regionális, valamint kistérségi Tehetségpontok létrehozásáról és együttműködéséről a projektgazda gondoskodik. Támogatható tevékenység típusok: megbeszélések, rendezvények, konferenciák szervezése; Tehetségpontokkal kapcsolatos szakértői csoportok összeállítása és kapcsolattartásuk biztosítása; tanulmányok készítése; központi és helyszíni egyéni és csoportos konzultációk tartása; tréningek kidolgozása és tartása; kiadványok elkészítése és terjesztése; adatbázisok tervezése, felállítása, gondozása és használata; disszemináció és PR: honlapok, célzott információk összeállítása és terjesztése email-ekkel, postai és más utakon. A programelemmel kapcsolatos hálózatképzőegyüttműködési, kommunikációs, tervezési, fenntarthatósági, adminisztrációs-pénzügyi, beszámolási, ellenőrzési, auditálási, jogi és minőségbiztosítási feladatok ellátása; valamint az ezt végző és a központi Tehetségpont szolgáltatásait biztosító munkatársak felvétele, képzése és továbbképzése.

199


A tevékenység tervezett időtartalma 2008.11.01. – 2011.10.31. A tevékenységgel kapcsolatos monitoring mutatók Megnevezés: Tehetségpontok akkreditációjához szükséges követelményrendszer alkalmazása Érték: 70 db Határidő: 2008.12.31. Megnevezés: létrejövő Tehetségpontok száma Érték: 100 db Határidő: 2011.11.01. Megnevezés: Kiváló (best practice) Tehetségpontok száma Érték: 20 db Határidő: 2011.11.01. A tevékenységgel kapcsolatos konkrét feladatok és ütemezésük • 3.1. A Központi Tehetségpont működésének megindítása (Határidő: 2008.12.31.) • 3.2. A kísérleti jelleggel, előzetesen jelentkezett Tehetségpont-jelöltek működésének és együttműködésének elindítása (regisztráció, nyilvánosságra hozás, egyeztető megbeszélések, kezdeti hálózatszervezés) (Határidő: 2008.12.31.) • 3.3. A Tehetségpontok akkreditációjához és a Kiváló Tehetségpontok minőségellenőrzéséhez és minősítéséhez szükséges követelményrendszer indító változatának kidolgozása és az akkreditáció kísérleti alkalmazása (Határidő: 2008.12.31.) • 3.4. A Tehetségpontok addigi rendszerének áttekintése és a 2009-es területi és szakmai fejlesztési irányok meghatározása (hiányzó tehetségterületek és régiók, hátrányos helyzetű kistérségek, stb.) (Határidő: 2009.01.31.) • 3.5. A Tehetségpontok adatbázisának kialakítása (Határidő: 2009.02.28.) • 3.6. A Tehetségpontokkal kapcsolatos képzés tervének, tematikájának és szervezeti feltételeinek kialakítása (Határidő: 2009.03.31.) • 3.7. A Tehetségpontokkal kapcsolatos minőségellenőrzési és hálózati konfliktusokat kezelő mediáló mechanizmusok kialakítása (Határidő: 2009.05.31.) • 3.8. A Tehetségpontokkal kapcsolatos képzés tartalmi elemeinek kialakítása (Határidő: 2009.09.30.) • 3.9. A Tehetségpontok országos, regionális, szakmai bontású és helyi nézettisztázó, hálózatépítő megbeszélései (akkreditációs és minősítési rend aktualizálása) (Határidő: 2009.12.31. és folyamatos) • 3.10. A Tehetségpontokat és képzésüket segítő módszertani kiadványok megjelentetése (best practice, konfliktuskezelés, helyi együttműködések generálása, szülőkkel való kapcsolattartás, stb.) (Határidő: 2009.12.31. és folyamatos) • 3.11. A Tehetségpontokkal kapcsolatos képzések lebonyolítása (Határidő: 2009.12.31. és folyamatos) • 3.12. A Tehetségpontok addigi rendszerének áttekintése és a 2010-es területi és szakmai fejlesztési irányok meghatározása (hiányzó tehetségterületek és régiók, hátrányos helyzetű kistérségek, stb.) (Határidő: 2010.01.31.) • 3.13. A 2010-es Kiváló Tehetségpontok meghatározása és kitüntetése a Tehetség Napján (Határidő: 2010.04.30.) • 3.14. A Tehetségpontok addigi rendszerének áttekintése és a 2011-es területi és szakmai fejlesztési irányok meghatározása (hiányzó tehetségterületek és régiók, hátrányos helyzetű kistérségek, stb.) (Határidő: 2011.01.31.) • 3.15. A 2011-es Kiváló Tehetségpontok meghatározása és kitüntetése a Tehetség Napján (Határidő: 2011.04.30.) • 3.16. A Központi Tehetségpont működtetése, a Tehetségpontok regisztrációja, akkreditációja, minőségellenőrzése, együttműködésének segítése és a róluk szóló információk az adatbázisban való rögzítése és az adatvédelmi szabályoknak megfelelő terjesztése (Határidő: folyamatos és 2011.11.2014.10. 15)

15

A 2011 és 2014 közötti időszak megjelölése azt jelzi, hogy ez a feladat része azon feladatoknak, amelyek fenntartását a projektgazda a projekt befejezése utáni 3 évben kötelezően vállalja.

200


4. Tehetségnapok A tevékenység tartalma: Az 1. és 2 pontban nyert információk elterjesztésére és további

gazdagítására, a 3. pont szerinti Tehetségpontok megismertetésére, a helyi tehetségsegítő kezdeményezések összefogására, kibővítésére, valamint ezek helyi támogatási lehetőségeinek kiterjesztésére a projektgazda segíti helyi önkormányzatok, civil szervezetek, iskolák és művelődési intézmények összefogásában regionális, kistérségi és helyi Tehetségnapok megrendezését. Támogatható tevékenység típusok: megbeszélések, rendezvények, konferenciák szervezése; központi és helyszíni egyéni és csoportos konzultációk tartása; kiadványok elkészítése és terjesztése; adatbázisok tervezése, felállítása, gondozása és használata; disszemináció és PR: honlapok, célzott információk összeállítása és terjesztése email-ekkel, postai és más utakon. A programelemmel kapcsolatos hálózatképző-együttműködési, kommunikációs, tervezési, fenntarthatósági, adminisztrációs-pénzügyi, beszámolási, ellenőrzési, auditálási, jogi és minőségbiztosítási feladatok ellátása; valamint az ezt végző munkatársak felvétele, képzése és továbbképzése

A tevékenység tervezett időtartalma 2009.01.01. – 2011.06.30. A tevékenységgel kapcsolatos monitoring mutató Megnevezés: Hazai és EU Tehetségnapok száma Érték: 50 db Határidő: 2011.09.30. A tevékenységgel kapcsolatos konkrét feladatok és ütemezésük • 4.1. A 2009. évi Tehetségnapok megrendezésére szóló felhívás kiadása és a Tehetségnapok megrendezésének koordinálása, segítése annak biztosításával, hogy minden régióban legyen legalább egy Tehetségnap, és hogy a Tehetségnapokon szerezhető információk bekerüljenek az országos adatbázisba (Határidő: 2009.01.31.) • 4.2. A 2009. évi EU Tehetségnap előkészítése, a www.talentday.eu honlap kialakítása (Határidő: 2009.01.31.) • 4.3. A 2009.-es központi és regionális Tehetségnapok megrendezése, helyi Tehetségnapok támogatása, az ezekről kapott beszámolók és adatok felhasználása és közzététele (módszertani segédletek kiadásának mérlegelésével) (Határidő: 2009.09.30.) • 4.4. A 2010. évi hazai és EU Tehetségnapok megrendezésére szóló felhívás kiadása és a Tehetségnapok megrendezésének koordinálása, segítése annak biztosításával, hogy minden régióban legyen legalább öt Tehetségnap, és hogy a Tehetségnapokon szerezhető információk bekerüljenek az országos adatbázisba (Határidő: 2010.01.31.) • 4.5. A 2010.-es EU, központi és regionális Tehetségnapok megrendezése, helyi Tehetségnapok támogatása, az ezekről kapott beszámolók és adatok felhasználása és közzététele (módszertani segédletek kiadásának mérlegelésével) (Határidő: 2010.09.30.) • 4.6. A 2011. évi hazai és EU Tehetségnapok megrendezésére szóló felhívás kiadása és a Tehetségnapok megrendezésének koordinálása, segítése annak biztosításával, hogy minden régióban legyen legalább tíz Tehetségnap, és hogy a Tehetségnapokon szerezhető információk bekerüljenek az országos adatbázisba (Határidő: 2011.01.31.) • 4.7. A 2011.-es EU, központi és regionális Tehetségnapok megrendezése, helyi Tehetségnapok támogatása, az ezekről kapott beszámolók és adatok felhasználása és közzététele (módszertani segédletek kiadásának mérlegelésével) (Határidő: 2011.06.30.)

5. Tehetségsegítési formák kapcsolatrendszerének fejlesztése A tevékenység tartalma: A projektgazda a hálózatfejlesztő tapasztalatok felhasználásával biztosítja a tehetségsegítő szerveződések hálózatosodását, tevékenységük folyamatos monitorozását. A projektgazda megszervezi az 1. pont feltáró munkája során megismert tehetségsegítő kezdeményezések képviselőinek szakmai célú rendszeres tapasztalatcseréit (szakmai munkacsoportok, workshopok, konferenciák). E tapasztalatcseréket felhasználja a szerveződések informálására, vezetőik képzésére (nem-formális képzések, szemináriumok,

201


konferenciák keretében), valamint a 3. és 4. pontok megvalósításának előkészítésére. A tapasztalatcserék eredményeit a projektgazda a www.tehetsegpont.hu honlapon közzéteszi. A projektgazda programot dolgoz ki a tehetségsegítés állami formáival való szervezett és hatékony kapcsolattartásra (OKM, annak háttérintézményei, köz- és felsőoktatási intézmények, Arany János Tehetséggondozó Program, Útravaló Program, Új Tudás -Műveltséget Mindenkinek Program, a TÁMOP más konstrukcióinak tehetségsegítő formái, így a közoktatási program, a felsőoktatási program, a Nemzeti Kiválóság Program -- Eötvös Loránd Tudásbefektetési Program) és gondoskodik a rendszeres tapasztalatcserék megszervezéséről. E kapcsolattartás megszervezése, és rendszeres formáinak bevezetése során az állami, illetve más TÁMOP programok hatékonyságáról és javítási lehetőségeiről szerzett tapasztalatait a projektgazda a felelős államigazgatási szervezeteknek és a Nemzeti Tehetségsegítő Tanácsnak az 1043/2006. (IV. 19.) Korm. Határozattal (lásd 1l. melléklet) és a 78/2008. (VI. 13.) OGY határozattal (lásd 1k. melléklet) biztosított lehetőségekkel is élve eljuttatja. Támogatható tevékenység típusok: megbeszélések, rendezvények, munkacsoportok, workshopok, konferenciák szervezése; szakértői csoportok összeállítása és kapcsolattartásuk biztosítása; tanulmányok készítése; központi és helyszíni egyéni és csoportos konzultációk tartása; tréningek kidolgozása és tartása; kiadványok elkészítése és terjesztése; adatbázisok tervezése, felállítása, gondozása és használata; disszemináció és PR: honlapok, célzott információk összeállítása és terjesztése email-ekkel, postai és más utakon. A programelemmel kapcsolatos hálózatképzőegyüttműködési, kommunikációs, tervezési, fenntarthatósági, adminisztrációs-pénzügyi, beszámolási, ellenőrzési, auditálási, jogi és minőségbiztosítási feladatok ellátása; valamint az ezt végző munkatársak felvétele, képzése és továbbképzése

A tevékenység tervezett időtartalma 2009.07.01. – 2011.10.31. A tevékenységgel kapcsolatos monitoring mutató: konkrét mutató nincs A tevékenységgel kapcsolatos eredmény: Megnevezés: egyeztető tapasztalatcserék száma Érték: 50 db Határidő: 2011.11.01. A tevékenységgel kapcsolatos konkrét feladatok és ütemezésük • 5.1. A tehetségsegítő kezdeményezések hálózati monitorozásának, a hiányzó átjárási pontokat, valamint a hiányzó lehetőségeket feltáró ezek pótlására javaslatot kidolgozó hálózatfejlesztésének terve, hálózatszervezés, koordinálás, működtetés, a tevékenység feltételrendszere és végrehajtása (Határidő: 2009.09.30., folyamatos és 2011.11.-2014.10. 16) • 5.2. A tehetségsegítés állami formáival való szervezett kapcsolattartás tervének kidolgozása és végrehajtása (Határidő: 2009.10.31. és folyamatos) • 5.3. Bölcsődei, óvodai, iskolai (különösen: Arany János Tehetséggondozó Program iskolái, tehetséggondozó iskolák, UNESCO mintaiskolák, stb.) felsőoktatási, kollégiumi (szakkollégiumi) és iskolán kívüli tehetséggondozás együttműködését segítő program kialakítása és végrehajtása (Határidő: 2009.11.30. és folyamatos) • 5.4. A sport, művészeti és mesterségbeli tehetséggondozás együttműködését segítő program kialakítása és végrehajtása (Határidő: 2009.12.31. és folyamatos) • 5.5. A tehetséges fiatalok önszerveződését és e szervezetek kapcsolatrendszerét segítő terv kidolgozása és végrehajtása (Határidő: 2010.01.31. és folyamatos) • 5.6. A tehetséges fiatalok szüleinek és hozzátartozóinak önszerveződését és e szerveződések („szülői körök”) kapcsolatrendszerét segítő terv kidolgozása és végrehajtása (Határidő: 2010.02.28. és folyamatos) • 5.7. A tehetségsegítő programokról szerzett tapasztalatok összefoglalása és eljuttatása a kormánynak és más államigazgatási szerveknek (Határidő: 2010.04.30. ill. 2011.04.30.) 16


202


•

5.8. A hazai és határon túli magyar tehetségsegítők (így különösen: mentorok, tanárok, stb.), a tehetséges fiatalok, valamint a tehetségsegítésben érintettek (így különösen: szülők, a tehetséges fiatalokat alkalmazók, szponzorok, támogatók, hazai és EU döntéshozók, a média képviselői, stb.) egyeztető megbeszéléseinek, informális, együttes képzéseinek megrendezése, ezek módszertani segítése, tapasztalatainak közreadása (Határidő: folyamatos)

6. Tehetségsegítő Tanácsok megalakulásának támogatása A tevékenység tartalma: Az 1. pontban megismert, valamint a 3., 4. és a 5. pontok kapcsán együttműködő tehetségsegítő kezdeményezések regionális és helyi összefogására a projektgazda szakmailag támogatja regionális, kistérségi és helyi Tehetségsegítő Tanácsok megalakulását és működésük elindítását (tapasztalatcserék szervezése, stb.). A projektgazda kidolgozza a Tanácsok működésére adott ajánlásait, és a működést folyamatos szakmai támogatással és monitoring rendszerrel segíti. A projektgazda előmozdítja, hogy a Tanácsok segíthessék a projektgazda programirányító, programszervező munkáját is, ennek érdekében javaslattételi, véleményezési lehetőséget kínál nekik az egyes tevékenységekkel, koncepciókkal kapcsolatban. Támogatható tevékenység típusok: megbeszélések, rendezvények, konferenciák szervezése; szakértői csoportok összeállítása és kapcsolattartásuk biztosítása; tanulmányok készítése; tanulmányutak lebonyolítása; központi és helyszíni egyéni és csoportos konzultációk tartása; tréningek kidolgozása és tartása; kiadványok elkészítése és terjesztése; adatbázisok tervezése, felállítása, gondozása és használata; disszemináció és PR: honlapok, célzott információk összeállítása és terjesztése email-ekkel, postai és más utakon. A programelemmel kapcsolatos hálózatképzőegyüttműködési, kommunikációs, tervezési, fenntarthatósági, adminisztrációs-pénzügyi, beszámolási, ellenőrzési, auditálási, jogi és minőségbiztosítási feladatok ellátása; valamint az ezt végző munkatársak felvétele, képzése és továbbképzése

A tevékenység tervezett időtartalma 2009.01.01. – 2011.06.30. A tevékenységgel kapcsolatos monitoring mutató Megnevezés: Tehetségsegítő Tanácsok működéséhez kidolgozott módszertan alapján működő tanácsok száma Érték: 20 db Határidő: 2009.12.31. A tevékenységgel kapcsolatos konkrét feladatok és ütemezésük • 6.1. A Tehetségsegítő Tanácsok megalakulására és működésére tett ajánlások kidolgozása (Határidő: 2009.05.31.) • 6.2. A Tehetségsegítő Tanácsok adatbázisának kialakítása (Határidő: 2009.09.30.) • 6.3. A Tehetségsegítő Tanácsok tapasztalatcseréinek megszervezése, és szakmai támogatása (a tapasztalatcserék összegzései és más segédanyagok kiadásának megfontolása) (Határidő: 2009.12.31. és folyamatos) • 6.4. A megalakult Tehetségsegítő Tanácsok monitorozása, az ajánlásoknak megfelelően működő Tehetségsegítő Tanácsok közzététele a www.tehetsegpont.hu honlapon (Határidő: 2009.12.31. és folyamatos) • 6.5. A Tehetségsegítő Tanácsok helyi, térségi, regionális és országos hálózatképzésére és együttműködésére tett ajánlások kidolgozása (Határidő: 2010.01.31.) • 6.6. A Tehetségsegítő Tanácsoknak a tehetség hasznosulását és a program fenntarthatóságát előmozdító tevékenységére tett ajánlások kidolgozása (Határidő: 2011.01.31.) • 6.7. A Tehetségsegítő Tanácsok adatainak frissítése az adatbázisban, szakmai, módszertani támogatása, felkérésük a kiemelt projekt értékelésére, a projekttel és általában a tehetségsegítéssel kapcsolatos tervek, beszámolók és dokumentumok véleményezésére (Határidő: folyamatos)

7. Hazai és határon túli magyar tehetségsegítő intézmények kapcsolatai A tevékenység tartalma: A 3.–6. pontok kapcsán kialakult együttműködés kiterjesztésére a projektgazda segíti a transznacionális együttműködést, azaz a határon túli magyar tehetségsegítő szervezetek közötti rendszeres, szervezett kapcsolatok kialakítását. A kapcsolatok kiterjednek a fiatalok különböző szervezetek által szervezett programjaiba való

203


bekapcsolódásra, valamint a szervezetek vezetőinek tapasztalatcseréjére is. Az 1. és 7. pontokban tervezett programok során nem magyar állampolgárok és tehetségsegítő szervezeteik a támogatásból nem részesülnek. A projektgazda ösztönzi a hazai és határon túli tehetségsegítő szervezetek a nemzetközi tehetségsegítő programokban való részvételére és bekapcsolódásra (pl. határ-menti együttműködések). Támogatható tevékenység típusok: megbeszélések, rendezvények, konferenciák szervezése; szakértői csoportok összeállítása és kapcsolattartásuk biztosítása; tanulmányok készítése; tanulmányutak lebonyolítása; központi és helyszíni egyéni és csoportos konzultációk tartása; kiadványok elkészítése és terjesztése; adatbázisok tervezése, felállítása, gondozása és használata; disszemináció és PR: honlapok, célzott információk összeállítása és terjesztése email-ekkel, postai és más utakon. A programelemmel kapcsolatos hálózatképző-együttműködési, kommunikációs, tervezési, fenntarthatósági, adminisztrációs-pénzügyi, beszámolási, ellenőrzési, auditálási, jogi és minőségbiztosítási feladatok ellátása; valamint az ezt végző munkatársak felvétele, képzése és továbbképzése.

A tevékenység tervezett időtartalma 2008.11.01. – 2011.10.31. A tevékenységgel kapcsolatos monitoring mutató: konkrét mutató nincs A tevékenységgel kapcsolatos eredmény Megnevezés: együttes programokról beszámolók Érték: 50 db Határidő: 2011.11.01. A tevékenységgel kapcsolatos konkrét feladatok és ütemezésük • 7.1. A határon túli magyar tehetségsegítő kezdeményezések munkájának felmérése, és a tehetségtérképen, valamint az adatbázisban való megjelenítése (Határidő: 2009.03.31.) • 7.2. Hazai és határon túli tehetségsegítő kezdeményezések (a kezdeményezésekben részt vevő tehetséges fiatalok, a kezdeményezést vezetők) tapasztalatcseréje, ennek elősegítésére segédanyagok kiadása, a hazai tehetségsegítő szervezetek képzés-szerű megismertetése a határon túli szervezetek munkájának tapasztalataival, az együttes programokról beszámolók elhelyezése a www.tehetsegpont.hu honlapon (Határidő: folyamatos, 2011.11.01.) • 7.3. Határon túli magyar tehetségsegítő szervezetek adatainak frissítése az adatbázisban és a tehetségtérképen, felkérésük a kiemelt projekt értékelésére, a projekttel és általában a tehetségsegítéssel kapcsolatos tervek, beszámolók és dokumentumok véleményezésére, bevonásuk a tehetségsegítéssel kapcsolatos nemzetközi együttműködést igénylő projektekbe (Határidő: folyamatos)

8. A tehetségsegítés óvónő, tanító- és tanárképzésben történő oktatásához szükséges szakmai tartalmak előállítása, módszertani fejlesztése A tevékenység tartalma: A projektgazda az EU-s tehetséggondozási tapasztalatrendszerrel is bíró szakértői csoportoknak megbízást ad arra, hogy a jelenleg létező formák kiterjesztésével, valamint a tehetségek megtalálásában, kiválasztásában és segítésében szerzett eddigi hazai tapasztalatok és a 2. pontban nyert nemzetközi tapasztalatok összegzésével javaslatokat dolgozzanak ki az oktatási programok tartalmára a tehetségsegítés területén. E javaslatok kiterjednek mind a BA, mind az MSc, mind a PhD szinten a tehetségsegítés oktatására és kutatására az óvónő-, a tanító- és a tanárképzésben, valamint a tanártovábbképzés különböző formáiban, valamint a formális képzési rendszeren kívüli tanfolyamok és tréningek formájában is. A folyamat során a projektgazda együttműködik az OKM-mel, háttérintézményeivel és a hasonló képzéseket kidolgozó intézményekkel és csoportokkal az átfedések elkerülésére, a szinergiák kihasználására és az eredmények közül az arra megfelelőeknek a formális, akkreditált képzési rendszerbe való átültetésére. Támogatható tevékenység típusok: megbeszélések, rendezvények, konferenciák szervezése; szakértői csoportok összeállítása és kapcsolattartásuk biztosítása; tanulmányok készítése; központi és helyszíni egyéni és csoportos konzultációk tartása; tréningek, informális tanfolyamok kidolgozása és tartása; kiadványok elkészítése és terjesztése; adatbázisok tervezése, felállítása, gondozása és használata; disszemináció és PR: honlapok, célzott információk összeállítása és terjesztése email-ekkel, postai és más utakon. A programelemmel kapcsolatos hálózatképző-

204


együttműködési, kommunikációs, tervezési, fenntarthatósági, adminisztrációs-pénzügyi, beszámolási, ellenőrzési, auditálási, jogi és minőségbiztosítási feladatok ellátása; valamint az ezt végző munkatársak felvétele, képzése és továbbképzése.

A tevékenység tervezett időtartalma 2008.11.01. – 2011.06.30. A tevékenységgel kapcsolatos monitoring mutató Megnevezés: Tehetségsegítők képzéséhez szükséges szakmai dokumentációt felhasználó képző szervezetek száma Érték: 10 db Határidő: 2009.12.31. A tevékenységgel kapcsolatos konkrét feladatok és ütemezésük • 8.1. Terv a tehetségsegítés területén már létező és még szükséges oktatási tapasztalatok és képzési formák felmérésének és kidolgozásának feltételrendszerére és eközben az OKM-mel, annak háttérintézményeivel, a hasonló más TÁMOP és oktatási rendszerbeli fejlesztő tevékenységgel való folyamatos egyeztetésre és kapcsolattartásra az átfedések elkerülésére és a szinergiák kihasználására (Határidő: 2009.02.28.) • 8.2. A tehetségsegítéssel kapcsolatos képzési anyagok és szakmai dokumentáció kidolgozása a jelenleg létező képzési formák kiterjesztésével, valamint a tehetségek megtalálásában, kiválasztásában és segítésében szerzett eddigi hazai tapasztalatok és a 2. pontban nyert nemzetközi tapasztalatok összegzésével (Határidő: 2009.08.31.) • 8.3. A képzési anyagok terjesztése és felhasználásukat, javításukat elősegítő megbeszélések, tréningek tartása, kísérleti jellegű, illetve reguláris képzések tartása (képzők képzése, Tehetségakadémia, szupervíziós programok, tapasztalat-átadó programok, a család, a környezet képzése, stb.) (Határidő: 2009.12.31.) • 8.4. A képzések és a szakmai dokumentáció áttekintése az esetlegesen akkreditálható, és akkreditálandó részek meghatározására, ezek akkreditálása és a szolgáltatói kosár számára való felajánlása (Határidő: folyamatos) • 8.5. A létező, tehetségsegítéssel kapcsolatos képzések áttekintése és a hiányzó, vagy elégtelen intenzitású/minőségű formák szakmai dokumentációjának kidolgozása, átdolgozása, a képzési anyagok terjesztése és felhasználásukat, javításukat elősegítő megbeszélések, tréningek tartása, képzések tartása, a képzők képzése (Határidő: folyamatos) • 8.6. A kidolgozott képzési programok frissítése, karbantartása, nyilvánossá tétele, oktatási intézményekben és nem formális képzési keretek közötti történő implementálásának elősegítése (Határidő: folyamatos és 2011.11.-2014.10. 17)

9. A tehetséges fiatalok vezetői, innovációs és menedzseri készségeit fejlesztő programok kialakítása és e programmal kapcsolatos képzők képzése A tevékenység tartalma: A projektgazda kidolgozza a tehetséges fiatalok vezetői, innovációs és menedzseri készségeinek kialakítására alkalmas nem-formális képzés-sorozatot. A nemformális képzést beindítja fiatalok más-más módon tehetséges és szocializált csoportjaival dolgozó képzők, segítők részére. Támogatható tevékenység típusok: megbeszélések, rendezvények, konferenciák szervezése; szakértői csoportok összeállítása és kapcsolattartásuk biztosítása; tanulmányok készítése; központi és helyszíni egyéni és csoportos konzultációk tartása; tréningek kidolgozása és tartása; kiadványok elkészítése és terjesztése; adatbázisok tervezése, felállítása, gondozása és használata; disszemináció és PR: honlapok, célzott információk összeállítása és terjesztése emailekkel, postai és más utakon. A programelemmel kapcsolatos hálózatképző-együttműködési, kommunikációs, tervezési, fenntarthatósági, adminisztrációs-pénzügyi, beszámolási, ellenőrzési, auditálási, jogi és minőségbiztosítási feladatok ellátása; valamint az ezt végző munkatársak felvétele, képzése és továbbképzése.

17


205


A tevékenység tervezett időtartalma 2009.09.01. – 2010.12.31. A tevékenységgel kapcsolatos monitoring mutató Megnevezés: Tehetséges fiatalok vezetői, innovációs készségeit fejlesztő program szakmai anyagai Érték: 1 db Határidő: 2010.12.31. A tevékenységgel kapcsolatos konkrét feladatok és ütemezésük • 9.1. Egyezető megbeszélések és konferenciák a tehetséges fiatalok vezetői, innovációs és menedzseri készségeit fejlesztő programok kifejlesztésének lehetőségei felmérése, az átfedések elkerülése és a szinergiák kihasználása céljából, a létező kapacitások felmérése és értékelése, a tehetséges fiatalok vezetői, innovációs és menedzseri készségeit fejlesztő programok kialakításában részt vevők körének meghatározása (Határidő: 2009.12.31.) • 9.2. A tehetséges fiatalok vezetői, innovációs és menedzseri készségeinek kialakítására alkalmas nemformális képzés-sorozat szakmai anyagainak kidolgozása (Határidő: 2010.05.31.) • 9.3. A tehetséges fiatalok vezetői, innovációs és menedzseri készségeinek kialakítására alkalmas képzéssorozat képzőinek képzése (Határidő: 2010.12.31.)

10. „Tehetségbarátok Körének” kialakítása A tevékenység tartalma: A projektgazda koordinálja a tehetségeket pártolók köreinek kialakítását mind nemzetközi, mind országos, mind regionális, mind kistérségi, mind pedig intézményi és helyi szinteken. A támogatók köre mentorokból, szponzorokból, illetve a tehetségsegítés iránt elkötelezett polgárokból áll, és e kategóriák szerint strukturálódik. Támogatható tevékenység típusok: megbeszélések, rendezvények, konferenciák szervezése; szakértői csoportok összeállítása és kapcsolattartásuk biztosítása; adatbázisok tervezése, felállítása, gondozása és használata; disszemináció és PR: honlapok, célzott információk összeállítása és terjesztése email-ekkel, postai és más utakon. A programelemmel kapcsolatos hálózatképző-együttműködési, kommunikációs, tervezési, fenntarthatósági, adminisztrációs-pénzügyi, beszámolási, ellenőrzési, auditálási, jogi és minőségbiztosítási feladatok ellátása; valamint az ezt végző munkatársak felvétele, képzése és továbbképzése

A tevékenység tervezett időtartalma 2009.01.01. – 2011.10.31. A tevékenységgel kapcsolatos monitoring mutató Megnevezés: A Tehetségbarátok Köre tagjainak a száma Érték: 1000 fő Határidő: 2011.11.01. A tevékenységgel kapcsolatos konkrét feladatok és ütemezésük • 10.1. A Tehetségbarátok Körének kialakításra szóló terv kidolgozása, a Kör működési rendjének kialakítása (Határidő: 2009.03.31.) • 10.2. A Tehetségbarátok Körével kapcsolatos adatbázis kialakítása (Határidő: 2009.03.31.) • 10.3. A Tehetségbarátok Köreinek megalakítása Magyarországon (Határidő: 2009.12.31.) • 10.4. A Tehetségbarátok Köreinek kiterjesztése a külföldön élő magyarság körében és a Körök együttműködésének, hálózatképzésének előmozdítása (Határidő: 2010.12.31.) • 10.5. A Tehetségbarátok Körei működési feltételeinek biztosítása. A Körök adatbázisának frissítése, a Körök tapasztalatcseréinek, együttműködésének, hálózatképzésének elősegítése és szervezése, a Körök tagjaiknak a tehetségsegítőkkel és a tehetséges fiatalokkal való találkozásainak elősegítése, a Körök tagjai Tehetségnapokon és a tehetségsegítők, valamint a tehetséges fiatalok képzésein való részvételének elősegítése, a Tehetségbarátok Köreinek felkérése a kiemelt projekt értékelésére, a projekttel és általában a tehetségsegítéssel kapcsolatos tervek, beszámolók és dokumentumok véleményezésére. (Határidő: folyamatos és 2011.11.-2014.10. 18)

18


206


11. Tehetségek felkarolását segítő kezdeményezések megalapozása, megvalósíthatósági modellek elkészítése A) Tehetségbónusz program A tevékenységelem tartalma: A projektgazda kidolgozza, és kísérleti jelleggel bevezeti a tehetségüket már bizonyított fiatalok számára Tehetségük további kibontakoztatásához szükséges kurzusok, hazai és külföldi tanfolyamok támogatásának motivációs rendszerét (Tehetségbónusz program). A projektgazda elkészíti e kölcsönös tehetségsegítő rendszer vázát és megszervezi bevezetését. Támogatható tevékenység típusok: megbeszélések, rendezvények, konferenciák szervezése; szakértői csoportok összeállítása és kapcsolattartásuk biztosítása; tanulmányok készítése; tanulmányutak lebonyolítása; központi és helyszíni egyéni és csoportos konzultációk tartása; célzott információk összeállítása és terjesztése email-ekkel, postai és más utakon. A programelemmel kapcsolatos hálózatképző-együttműködési, kommunikációs, tervezési, fenntarthatósági, adminisztrációspénzügyi, beszámolási, ellenőrzési, auditálási, jogi és minőségbiztosítási feladatok ellátása; valamint az ezt végző munkatársak felvétele, képzése és továbbképzése.

A tevékenységelem tervezett időtartalma 2009.09.01. – 2011.10.31. A tevékenységelemmel kapcsolatos monitoring mutató Megnevezés: A Tehetségbónusz programban részt vevők listája Érték: 1000 fő Határidő: 2011.11.01. A tevékenységelemmel kapcsolatos konkrét feladatok és ütemezésük • 11A.1. Előzetes megbeszélések szervezése a Tehetségbónusz program kialakításában részt vevő kör meghatározására, az addigi hazai és nemzetközi tapasztalatok felmérésére (Határidő: 2009.12.31.) • 11A.2. A Tehetségbónusz program szabályai, a működését biztosító háttér és a programmal kapcsolatos adatbázis-(folyószámla) rendszer kialakítása (Határidő: 2010.08.31.) • 11A.3. A Tehetségbónusz rendszer kísérleti bevezetése és tesztelése, valamint tapasztalatainak megbeszélése és ütköztetése a nemzetközi tapasztalatokkal (Határidő: 2010.12.31.) • 11A.4. A Tehetségbónusz rendszer fokozatos elterjesztése és esetleges EU-adaptációjának átgondolása, kifejlesztése (Határidő: 2011.10.31. és 2011.11.-2014.10. 19)

B) Tehetség Rt. és Tehetséghitel megalakításának előkészítése A tevékenységelem tartalma: A projektgazda széleskörű szakmai előkészítés után javaslatot dolgoz ki a szaktárca részére a kiemelkedően tehetséges fiatalok speciális és nagy-értékű támogatásainak sikeres életpályájuk esetén később visszafizetendő formában történő finanszírozására (Tehetséghitel), valamint a hasznosítható eredményeket elérő, kiemelkedően tehetséges fiatalok eredményeinek kezdeti hasznosítását segítő, alakuló cégeikbe átmenetileg beszálló kockázati tőke-jellegű alap (Tehetség Rt.) megalakítására. Támogatható tevékenység típusok: megbeszélések, rendezvények, konferenciák szervezése; szakértői csoportok összeállítása és kapcsolattartásuk biztosítása; tanulmányok készítése; tanulmányutak lebonyolítása; központi és helyszíni egyéni és csoportos konzultációk tartása; célzott információk összeállítása és terjesztése email-ekkel, postai és más utakon. A programelemmel kapcsolatos hálózatképző-együttműködési, kommunikációs, tervezési, fenntarthatósági, adminisztrációspénzügyi, beszámolási, ellenőrzési, auditálási, jogi és minőségbiztosítási feladatok ellátása; valamint az ezt végző munkatársak felvétele, képzése és továbbképzése.

19


207


A tevékenységelem tervezett időtartalma 2009.09.01. – 2011.10.31. A tevékenységelemmel kapcsolatos monitoring mutató: konkrét mutató nincs A tevékenységelemmel kapcsolatos eredmény Megnevezés: Tehetséghitel és Tehetség Rt. szakmai javaslat és értékelés Érték: 2 db Határidő: 2011.10.31. A tevékenységelemmel kapcsolatos konkrét feladatok és ütemezésük • 11B.1. Előzetes megbeszélések szervezése a Tehetséghitel és a Tehetség Rt. kialakításában részt vevő kör meghatározására, az addigi hazai és nemzetközi tapasztalatok felmérésére (Határidő: 2009.12.31.) • 11B.2. A Tehetséghitel és Tehetség Rt. működésének szakmai alapjai, szabályai és a működését biztosító háttérre szolgáló javaslat kialakítása (Határidő: 2010.08.31.) • 11B.3. A Tehetséghitel és Tehetség Rt. rendszer kísérleti bevezetésének ösztönzése, az ezzel kapcsolatos megbeszélések, konferenciák szervezése, bevezetése esetén a rendszer független, szakmai tesztelése, valamint tapasztalatainak megbeszélése és ütköztetése a nemzetközi tapasztalatokkal (Határidő: 2010.12.31.) • 11B.4. A Tehetséghitel és Tehetség Rt. rendszerek elterjedésének segítése, és esetleges EU-adaptációjuk átgondolása, a Tehetséghitellel és a Tehetség Rt.-vel kapcsolatos összefoglaló értékelés kialakítása (Határidő: 2011.10.31.)

C) Tehetségalap létrehozása módszertanának kidolgozása A tevékenységelem tartalma: A projektgazda a 78/2008. (VI. 13.) OGY határozattal (lásd 1k. melléklet) biztosított lehetőségekkel is élve széleskörű szakmai előkészítés után javaslatot dolgoz ki a tehetségsegítést támogatni kívánó hazai és külhoni cégek és magánszemélyek adományait egyszerű és kedvező formában befogadó Tehetségalap létrehozására. Támogatható tevékenység típusok: megbeszélések, rendezvények, konferenciák szervezése; szakértői csoportok összeállítása és kapcsolattartásuk biztosítása; tanulmányok készítése; tanulmányutak lebonyolítása; központi és helyszíni egyéni és csoportos konzultációk tartása; célzott információk összeállítása és terjesztése email-ekkel, postai és más utakon. A programelemmel kapcsolatos hálózatképző-együttműködési, kommunikációs, tervezési, fenntarthatósági, adminisztrációspénzügyi, beszámolási, ellenőrzési, auditálási, jogi és minőségbiztosítási feladatok ellátása; valamint az ezt végző munkatársak felvétele, képzése és továbbképzése.

A tevékenységelem tervezett időtartalma 2008.11.01. – 2009.03.31. A tevékenységelemmel kapcsolatos monitoring mutató: konkrét mutató nincs A tevékenységelemmel kapcsolatos eredmény Megnevezés: Tehetségalap szakmai javaslat Érték: 1 db Határidő: 2009.03.31. A tevékenységelemmel kapcsolatos konkrét feladatok és ütemezésük • 11C.1. A Nemzeti Tehetség Alapra tett szakmai javaslat megfogalmazása (Határidő: 2008.12.31.) • 11C.2. A Nemzeti Tehetség Alap kialakításában és működésének elindításában való részvétel (Határidő: 2009.03.31.) • 11C.3. A Nemzeti Tehetség Alap forrásteremtésének segítésében és felhasználásának irányításában, a tehetségsegítőket, a tehetséges fiatalokat, a Tehetségbarátok Köreit, a Tehetségpontokat és a Tehetségsegítő Tanácsokat bevonó értékelésében valamint az Alappal kapcsolatos tájékoztatásban való részvétel (Határidő: folyamatos)

12. A kiemelt projekt hazai és nemzetközi kommunikációja, minőségbiztosítása, értékelése A tevékenység tartalma: A projektgazda a kiemelt projekt koordinációjának részeként a kiemelt projekt minden elemére minőségbiztosítási rendszert dolgoztat ki, és az előrehaladást, a kiemelt projekt elemeinek egymásra épülését, egymással és a környezet hasonló kezdeményezéseivel való szinergiájukat, valamint a fenntarthatóságuk érdekében tett

208


lépéseket rendszeresen értékeli. A kiemelt projekt értékelésére és ismertetésére Magyarországon nemzetközi konferenciákat szervez. A projektgazda a projekt megvalósítása során eleget tesz a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek, és a kiemelt projektről, valamint a támogatásról az ott meghatározott módon és tartalommal információt nyújt. Ennek során betartja a „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” II.-es számú kommunikációs tervét, és az „Arculati Kézikönyv” előírásait. A projektgazda „C” típusú plakátot helyez el a projekt megvalósításának legfontosabb helyszínein. Támogatható tevékenység típusok: megbeszélések, rendezvények, konferenciák szervezése; szakértői csoportok összeállítása és kapcsolattartásuk biztosítása; tanulmányok készítése; központi és helyszíni egyéni és csoportos konzultációk tartása; tréningek kidolgozása és tartása; kiadványok elkészítése és terjesztése; adatbázisok tervezése, felállítása, gondozása és használata; disszemináció és PR: honlapok, célzott információk összeállítása és terjesztése emailekkel, postai és más utakon. A programelemmel kapcsolatos hálózatképző-együttműködési, kommunikációs, tervezési, fenntarthatósági, adminisztrációs-pénzügyi, beszámolási, ellenőrzési, auditálási, jogi és minőségbiztosítási feladatok ellátása; valamint az ezt végző munkatársak felvétele, képzése és továbbképzése.

A tevékenység tervezett időtartalma 2008.11.01. – 2011.10.31. A tevékenységgel kapcsolatos monitoring mutatók Megnevezés: A támogatott tehetségsegítő programokban résztvevő fiatalok száma Érték: 20000 fő Határidő: 2011.11.01. Megnevezés: Sikeres, új tehetségprogramok száma Érték: 100 db Határidő: 2011.11.01. A tevékenységgel kapcsolatos konkrét feladatok és ütemezésük • 12.1. A kiemelt projekt projektmenedzsmentjének megbízása, a projektet lebonyolító szakmai team és iroda felállítása (Határidő: 2008.12.31.) • 12.2. Esélyegyenlőségi és fenntarthatósági felelős megbízása, az Esélyegyenlőségi és a Fenntarthatósági Terv aktualizálása, valamint a betartásuk feladatrendszerének meghatározása (Határidő: 2008.12.31.) • 12.3. A kiemelt projekt Kommunikációs Tervét elkészítő és kommunikációs feladatait lebonyolító cég megbízása és a Kommunikációs Terv kidolgozása (Határidő: 2008.12.31.) • 12.4. A kiemelt projekt adatbázis-rendszere átjárhatóságának és integritásának átgondolása és biztosítása, az adatbázisok folyamatos (a verseny-győztesek, más sikeres fiatalok, az Arany János Tehetséggondozó Program, az Útravaló Program, a Nemzeti Kiválóság Program -- Eötvös Loránd Tudásbefektetési Program résztvevőinek személyre szabott megkeresését is felhasználó) frissítése, automatikus, célzott E-mail hírterjesztési funkciók beépítése (Határidő: 2008.12.31. és folyamatos) • 12.5. A www.tehetsegpont.hu portál naprakészen tartása és folyamatos fejlesztése. (A portálhoz kötődő adatbázisok, Tehetségtérkép, angol nyelvű rész, W3C szabványnak megfelelő vak- és gyengénlátó-barát részek, gyermekbarát rész, Tehetségnaptár, intranet, Fórum, Zseniwiki, Zseniwiw, on-line Tehetséglap, letölthető segédanyagok adatbázisának, stb. kialakítása és fenntartása. A fentiek koordinálása a Tehetségtérképpel és a honlap más, a projektben meghatározott elemeivel.) (Határidő: 2008.12.31., folyamatos és 2011.11.-2014.10. 20) • 12.6. A kiemelt projekt elemei minőségbiztosítási rendjének kidolgozása, a monitoring rendszer kidolgozása és az auditálási feladatok meghatározása és működtetése (Határidő: 2009.03.31. és folyamatos) • 12.7. A kiemelt projekt elemeinek egymásra épülését, valamint egymással és a környezet hasonló kezdeményezéseivel való szinergiájukat értékelő rendszer kialakítása és működtetése (Határidő: 2009.06.30. és folyamatos) • 12.8. A tehetségsegítő programok hosszú távú hatásait felmérő utánkövetéses vizsgálatok eddigi eredményeinek áttekintése, vizsgálati rend kidolgozása és kísérleti megvalósítása (Határidő: 2009.12.31. és folyamatos)

20


209


•

12.9. A tehetségsegítő programok életkori egymásra épülésének hatékonyságát jellemző vizsgálati eljárások eddigi eredményeinek áttekintése, vizsgálati rend kidolgozása és kísérleti megvalósítása, különös tekintettel a pre- és posztnatális, valamint a kora kisgyermekkori tehetséggondozás fontosságának és követendő példáinak elemzésére (Határidő: 2010.06.30. és folyamatos) • 12.10. A tehetséges fiatalokat érintő, a sport-, művészeti és mesterségbeli tehetségekre is kiterjedő „agyelszívás” okainak elemzése és javaslattétel a végleges elvándorlást csökkentő mechanizmusokra (Határidő: 2010.12.31. és folyamatos) • 12.11. A tehetségsegítő lehetőségek elérhetőségének egyenlőségét biztosító intézkedések áttekintése és aktualizálása (Határidő: folyamatos) • 12.12. A tehetségsegítő lehetőségekkel kapcsolatos adaptációs programok átgondolása, egyeztetése indítása és értékelése a hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű térségekben élők számára (Határidő: folyamatos) • 12.13. A kiemelt projekt munkálatainak koordinálása a projekt résztvevői és a projektben érdekelt körök bevonásával, különös tekintettel a közreműködő szervezet és az Irányító Hatóság képviselőire (Határidő: folyamatos) • 12.14. A kiemelt projekt szakmai és pénzügyi projekt előrehaladási jelentéseinek (PEJ) előkészítése, a részbeszámolókkal és a záró beszámolóval kapcsolatos feladatok elvégzése (Határidő: folyamatos) • 12.15. A tehetségsegítéssel kapcsolatos etikai tartalmak folyamatos átgondolása és az aktualizált etikai normák, tanulságok disszeminációja (Határidő: folyamatos) • 12.16. Hazai és külföldi best practice-ek, adaptálható sztenderdek és a projekt eredményei frissítése, disszeminációja és kommunikációja (Határidő: folyamatos és 2011.11.-2014.10. 21) • 12.17. A kiemelt projekt eredményeinek EU és külföldi megismertetése, adaptációjuk elősegítése (Határidő: folyamatos) A 12.16. feladat további kifejtéseként a tevékenységgel összefüggő marketing-kommunikációs feladatok ismertetését lásd a 6.3.-as fejezetben, a PR-kommunikációs feladatok ismertetését pedig a 7.5. fejezetben.

A projekt megvalósításában elvégzendő feladatok ütemezése A projekt megvalósításának részletes ütemezését az 1a mellékletként becsatolt GANTT diagramban adtuk meg.

21


210


A projekt megvalósításában elvégzendő feladatok ütemezett költségei A kiemelt projekt megvalósításának ütemezett költségeit az alábbi táblázatban tüntettük fel. Mivel a projektgazda közhasznú egyesületként nincs benne az ÁFA körben, a táblázatban a bruttó (ÁFÁ-t tartalmazó) összegek szerepelnek. A megvalósítás feladatai (nevet lásd fent)


2.

3.

2009. 4.

Össz

1.

2.

3.

2010. 4.

Össz

1.

2.

3.

2011. 4.

Össz

1.

2.

3.

Össz. 4.

Össz

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11. 1.12. 1. összesen 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8. 2.9. 2.10. 2. összesen 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7. 3.8. 3.9.

0

0

0 1000 1000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1000 1000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

500

0

0

0

500

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1500

0

0

0 1500

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

500

500

0

0 1000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

300

300

0

600

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 2000 2000 2000 6000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 2500 2500

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

500

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1000 1000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 2000 2000 2500 2800 2300 6000

13600

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0

0

0 1000 1000 1000

500

0

0 1500

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1500 1500 1500 1500

0

0 3000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1500

0

0

0 1500

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

500

0

0

0

500

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

500

500

0

0 1000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

500

500

0

0 1000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1000

0

0 1000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 3000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

500

500

0

0 1000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 5500 5500 7500 6000

0

0

13500

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1000 1000

0

0

0

500

0

0

0

0

0

0

0

0

0 3000 3000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1500 1500

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1500 1500

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1000

0

0

0 1000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1000 1000 1000

0

0

0 1000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1000

0

0

0 1000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1000 1000

0

0 2000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1000 1000 1000

0 3000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1000 2000 2000 2000 7000 2000 2000 2000 2000 8000 1000 1000 2500 3800 8300

3.10.

0

0

0

0

0 1500 1000 1000 1000 4500 1000 1000 1000

3.11.

0

0

0

0

0 1500 2500 2500 2500 9000 2500 2500 2500 2500

3.12.

0

0

0

0

0

0

0

0 1000 1000 1000

3.13.

0

0

0

0

0

0

0

0

3.14.

0

0

0

0

0

0

0

3.15.

0

0

0

0

0

0

0

3.16.

0

0

0 1000 1000 1000 6000 4000 2000

13000

4000 4000 4000 4000

16000

3. összesen

0

0

0 8000 8000

42500

11500

41500

500

500

0

500

0

0 1500 1500 500 500 500

500 0

10000

0

13500

500

500 3500 10000

500

500

0

0 1000

1000 1000 1000 1000 4000

0

0

0 1000

0

0

0

0

0

0

0 1000 1000

0

0 2000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1000 1000 1000

0

0

0 1000

0

0

0

0

0

0

0 1000 1000

0

0 2000

10500

8500

211

10500

9500

0 10000

1000 1000 1000 1000 4000 5500

4500

4500

5800

20300

1000 1000 2500 500 4500 1500 500 1000 1000 1000 3000 1500 19000 500 1000 1000 1500 1000 600 6000 2500 500 1000 15600 3000 1500 1500 1000 2000 1000 2000 3000 23300 9000 23000 2000 2000 2000 2000 34000 112300


A megvalósítás feladatai (nevet lásd fent)


4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4. összesen 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 5.6. 5.7. 5.8. 5. összesen 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7. 6. összesen 7.1. 7.2. 7.3. 7. összesen 8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 8.5. 8.6. 8. összesen 9.1. 9.2. 9.3. 9. összesen 10.1. 10.2. 10.3. 10.4. 10.5. 10. összesen

2.

3.

2009. 4.

Össz

1.

2.

3.

2010. 4.

Össz

1.

2.

3.

2011. 4.

Össz

1.

2.

3.

Össz. 4.

Össz

0

0

0

0

0

0

0

0 4000 4000

0

0 8000

4000 3000 3000

500

10500

5000 4000

0

0 9000

0

0 3000 3000 6000 3000 3000 3000 3000

12000

3000 3000 3000 3000

0

0

0 1500 1000 2500 1000 1000 1000 1000 4000 1000 1000 1000 1000 4000

0

0

0

0 1500 1000 2500 1000 1000 1000 1000 4000 1000 1000 1000 1000 4000

0

0

0

0

0

0 1500 1500 1000 1000 1000 1000 4000 1000 1000 1000 1000 4000

0

0

0

0

0

0 1500 1500 1000 1000 1000 1000 4000 1000 1000 1000 1000 4000

0

0

0

0

0

0

0 1500 1500 1000 1000 1000 1000 4000 1000 1000 1000 1000 4000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 3000 3000 6000 3000 3000 3000 3000

12000

3000 1900 2000 2000 8900

1500 2000 6000 1500 9000 1500 8000 29500 30000 10500 10500 9500 9500 9500 2000 26900

0

0

0

0

0

0

0 9000

0

0

0

0

0 1000 1000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0

0

0

0

0

0 1500

0

0

0 1500

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 2000

0

0

0 2000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 2000 2000 2000

0 6000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

500

500 1000

0

0

0 1000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 3000 3000 3000

0 9000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

500 1000

0

0

0 1000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 5500 2000 2000

500

10000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

500

500

0

500

0 1000

500

500

0

12000

0 1000

21500

11500

11500

11000

11000

45000

11500

10400

10000

10000

41900

108400

0

0 2000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

500

0 1500

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1000 1000 1000 1000 4000 1000 1000 1000 1000 4000 1000 1000

0

0 2000

0

0

0

500

500

0

0 1000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

500

500

500

0

0

0

0 3000 3500 2500 2500

0

0

0

0

0 1000

0

0

0

0

0

0

0

500

500

0

0

0

500

500 2500 1500 1500 1500 7000 1500 1500 1500 1500 6000 1500 1500 1500 1500 6000

0

0

0

500

500 1000

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0

2000 1500 10000 4500 1000 1000 5000 25000 1000 12000 6500 19500 1500 6000 5000 10000 10000 41395 73895 3000 6000 4500 13500 1000 1000 4500 8000 12000 26500

500

500

0

12500

500 1500

500

500

500

0

500

500

500

0

0

0

500

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

500

500

500

0

0

0

500

500

500

500

500 2000

500

500

0

0 1000

2500 2000 2000 2500 9000 2500 2000

0

0 4500

0

0

0

500 2000 11500

0 1000

0

0

0

500 2000

0

0

500

0

500

0

0

0 1000 1000 1000 1000 4000 1000 1000 1000 1000 4000 1000 1000 1000 1000 4000 500

500

500 2000

500

500

500

500 2000

500

500

500

500 2000

0

0 1000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 2000 2000 2000

0 6000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 2500 2500 5000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1000 1000 1000 1000 4000 1000 1000 1000 1000 4000 1000 1000

0

0 2000

0

0

0

0 1000 1000 1000 1000 4000 1000 1000 1000 1000 4000 1000 1000

0

0 2000

0

0

0

0 1000 5445 5445 5745

0

0 3400

0

0

0

500

0

0

0

0

0

0

0 1500 1500 3000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

500

500 6000 9445

11945

10245

17635

5090 5090 4590 5590

20360

2400 1000

37635

7090 7090 6590 7590

28360

4400 3000

7400

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 2000 2000 2000 2000

0

0 4000

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1500 1500 1500 4500

0

0

0

0

0

0

0 1500 3500 5000 2000 3500 1500 1500 8500

0

0

0

0

0

0 1000

0

0

0 1000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1000

0

0

0 1000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1500 1500 1500 4500

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 2000 2000 2000 2000 8000

0

0

0

0

0

0

0

0 1000 1000 1000 1000 4000 1000 1000 1000 1000 4000 1000 1000 1000 1000 4000

0

0

0 3000 2500 2500 2500

0

0

0

0

0

10500

212

0

3000 3000 3000 3000

12000

1000 1000 1000 1000 4000


A megvalósítás feladatai (nevet lásd fent)

Költségek, e Ft (ÁFÁ-t tartalmazó, bruttó értékek) 22 2008. 1.

11A.1 11A.2. 11A.3. 11A.4. 11A. összesen 11B.1 11B.2. 11B.3. 11B.4. 11B. összesen 11C.1 11C.2. 11C.3. 11C. összesen 12.1. 12.2. 12.3. 12.4. 12.5. 12.6. 12.7. 12.8. 12.9. 12.10. 12.11. 12.12. 12.13. 12.14. 12.15. 12.16. 12.17. 12. összesen Mindösszesen

2.

3.

2009. 4.

Össz

1.

2.

3.

2010. 4.

Össz

1.

2.

3.

2011. 4.

Össz

1.

2.

3.

Össz. 4.

Össz

0

0

0

0

0

0

0 3500

0

0

0

0

0

0 2000 2000 4000

0

0

0

0

0

0 2500 2500 2500 2500

10000

3000 3500 4000 10000

0

0 1500 1500 3000 1500 1000 3000 2000 7500 2500 2500 2500 2500

10000

20500

0

0

0 1500 1500 3000

0

0

0

0

0

0 1500 1000 1000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1000 1000 1000 1000 4000

3000 3500 4000 4000

0

0

0

0

0

0 1500 1500 3000 1500 1000 3000 2000 7500 1000 1000 1000 1000 4000

14500

0

0

0

500

500

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

500

0

0

0

500

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1000

0

0

0 1000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

500 500 1000

0

0

0

500

500 1500

0

0

0 1500

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2000

0

0

0 6830 6830 1245

0

0

0 1245

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

500

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 2000 2000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0 0

0

0

0 1000 1000 1000 1000 1000 1000 4000 1000 1000 1000 1000 4000 1000 1000 1000 1000 4000

0

0

0 1000 1000 2000 2000 1000 1000 6000 1000 1000 1000 1000 4000 1000 1000 1000 1000 4000

0

0

0 1000 1000 1000 1000 1000 1000 4000 1000 1000 1000 1000 4000 1000 1000 1000 1000 4000

0

0

0

0

0 1500 1000

500 3500

500

500

500

500 2000

500

500

500

500 2000

0

0

0

0

0

0 1000 1000 1000 3000

500

500

500

500 2000

500

500

500

500 2000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1000 1000 1000

500 3500

500

500

500

500 2000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1000 1000 1000 3000

500

500

500

500 2000

0

0

0

0

0 1000 1000 1000 1000 4000 1000 1000 1000 1000 4000 1000 1000 1000 1000 4000

0

0

0

0

0

0

0

500

500

500

500

500

500 2000

500

500

500

500 2000

500

500

0

0

0

500

500

750

750

750 7500 3000

750

750

750

750 3000

750

750 1000 1000 3500

0

0

0

0

0

500

500

500

500

500

500

500 2000

500

500

0

0

0 1576 1576 1628 7628 4628 1628

0

0

0

0

8075 500 2000 13000 15000 13000 7500 7000 5500 5000 12000 12000 6500 10000 6000 41022 12000

0

0

0

14906

14906

13123

18378

13878

10878

56257

13381

14381

12381

12881

53024

11403

11403

16053

13051

51910

153597

0

0

0

31906

31906

54623

59623

60623

61623

236492

59471

58471

56471

54471

228884

46303

41303

36553

34851

159010

656292

0

0

0

0

0

0

0 1500 1500 3000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1500 1000 1000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

500

500

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 3500

0

0

0

0

0

0

0 2000 2000 4000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1000 1000 1000 1000 4000 1000 1000 1000 1000 4000 1000 1000 1000 1000 4000

500 2000 15512

3631 3631 1631 2631

11524

500 500

500 2000 500 2000

1653 1653 6053 3051

12410

0 1000 1000 1000 1000 4000 1000 1000 1000 1000 4000 1000 1000 1000 1000 4000

Megjegyzések: • a 12.6, 12.7., 12.13 és 12.14. feladatok monitoring és kontrolling jellegű költségeket is tartalmaznak, amelyek azonban a projekt megvalósításától (pl. minőségbiztosítás, hálózatfejlesztés, szinergia-képzés) elválaszthatatlanok, és ezért itt tüntettük fel őket. • A fenti feladatok jelentős része nem választható el a marketing-kommunikáció és a PRkommunikáció feladataitól így az összes konferencia-szervezés, valamint különösen az A táblázatban nem számoltunk a költségvetési táblákban kötelezően előírt tartalékolással, mivel a projekt előreláthatólag a teljes összeget fel fogja használni.

22

213


•

alábbi feladatkörök. Emiatt a szétválaszthatatlanság miatt a feladatok körében tüntettük fel a marketing és kommunikációs feladatkörök költségeit. A 12-es tevékenység ezeken felül tartalmaz számos olyan elemet, amelyre a projekt fő feladata, a hálózatképzés, illetve a tehetségbarát társadalom kiépítése miatt, fő szakmai tevékenységként van szükség. Ezeket a feladatokat azért nem lehetett más tevékenységhez besorolni, semmint az egész projektet összefogó 12-es tevékenységhez, mert éppen a projekt igen komplex jellege miatt számos olyan feladatra is szükség van, amely a projekt tevékenységei között képez hálózatot és teremti meg e tevékenységek szinergikus kapcsolatrendszerét. E feladatok kerültek a 12-es tevékenységbe, és ez indokolja azt, hogy a 12-es tevékenység, amely klasszikusan csak a projektszervezést és a kommunikációt (marketing és PR egyaránt) foglalná magában, miért lett olyan kiemelkedően nagy költségvetésű. A 12-es tevékenység ezen nagy költségvetése a fentiek alapján éppen a projekt megbízható végrehajtását jelenti és jelzi.

8.2. A TELJES PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ PÉNZÜGYI ÜTEMEZÉSE A kiemelt projekt tervezés-előkészítési fázisának, szervezetfejlesztési költségeinek, a marketing-kommunikációs elemeinek, a PR-kommunikációs elemeinek, valamint a megvalósításnak az ütemezett költségeit összesítetten tartalmazó pénzügyi forgatókönyvét az alábbi táblázatban tüntettük fel. Mivel a projektgazda közhasznú egyesületként nincs benne az ÁFA körben, a táblázatban a bruttó (ÁFÁ-t tartalmazó) összegek szerepelnek. Feladat 1. Tervezés – előkészítés Megvalósítás Projekt menedzsment

Összesen

2008. 3.

2.

4.

Össz

Költségek, e Ft (ÁFÁ-t tartalmazó, bruttó értékek) 23 2009. 2010. 2. 3. 4. Össz 1. 2. 3. 4. Össz

1.

1.

2011. 3.

2.

4.

Össz

Össz.

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

31906

31906

54623

59623

60623

61623

236492

59471

58471

56471

54471

228884

46303

41303

36553

34851

159010

656292

0

0

0 2094 2094 3357 3357 3357 3357

13508

3529 3529 3529 3529

14116

3697 3697 3447 1149

11990

41708

0

0

0

250000

63000

243000

50000

171000

698000

36000

36000

58000

63000

64000

65000

62000

60000

58000

45000

40000

36000

Megjegyzések: • a 12.6, 12.7., 12.13 és 12.14. feladatok monitoring és kontrolling jellegű költségeket is tartalmaznak, amelyek azonban a projekt megvalósításától (pl. minőségbiztosítás, hálózatfejlesztés, szinergia-képzés) elválaszthatatlanok, és a monitoring és kontrolling jellegű költségek a megvalósítás soron találhatóak. • A megvalósítás feladatainak jelentős része nem választható el a marketing-kommunikáció és a PR-kommunikáció feladataitól, így pl. átfed az összes konferencia-szervezés, segádanyag kiadás, stb. stb. Emiatt a szétválaszthatatlanság miatt a megvalósítás költségei körében tüntettük fel a marketing és kommunikációs feladatkörök költségeit is.

A táblázatban nem számoltunk a költségvetési táblákban kötelezően előírt tartalékolással, mivel a projekt előreláthatólag a teljes összeget fel fogja használni. 23

214


8.3. A TÁMOGATÁSI ÉS FINANSZÍROZÁSI FELTÉTELEK BEMUTATÁSA A javasolt projekt az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás (state aid) szempontjából állami támogatás hatálya alá nem tartozó közcélú, jövedelmet nem termelő projektnek minősül. A projekt finanszírozásának indokoltságát a projekt fenntarthatósági feltételeinek teljesíthetősége függvényében az alábbiak támasztják alá: • Igen fontosnak tartjuk, hogy a javasolt projekt megvalósítása esetén a tehetségbarát társadalom kialakítására tett lépések a 698 mFt-os „befektetés” hosszú távú megtérülését biztosítja, amely a többlet-költségeknek nemcsak a többlet eredményekben, hanem azok fenntarthatóságában is megmutatkozó, hosszú távú jövedelmezőségét és megtérülését eredményezi. • A javasolt projekt nagyon sok olyan kereszteffektust tartalmaz, amely a hálózatképző mechanizmusokkal együtt a kockázatok jelentkezését a minimumra csökkenti és megelőzésüket, elkerülésüket a leírt változatos és hatékony módszerekkel nagymértékben valószínűsíti. • A javasolt projekt társadalmi hasznosságát az alábbiakban foglaljuk össze. o sokkal kiterjedtebben hasznosul a tehetségsegítés hazánkban hosszú ideje létező változatos formái és nemzetközi mértékben is élenjáró tapasztalatrendszere o elterjednek mind itthon, mind az EU-ban a követésre méltó, jó gyakorlatként átadható helyi, térségi és megyei kezdeményezések o közkinccsé válik, és tovább gazdagodik a tudományos, kutatási háttéranyag o megvalósul a tehetségek segítésének széleskörű társadalmi elfogadottsága o terjed a magyar tehetségsegítés jó hazai és nemzetközi imázsa (magyar szürkeállomány, magyar Nobel-díjasok, Marslakók, diákolimpikonok, stb.) o tovább fejlődik a tehetségsegítő kezdeményezések gazdag nemzetközi (EU, USA, Izrael, ázsiai kistigrisek, stb.) kapcsolatrendszere o bővül a tehetségsegítés elméleti hátterének, szervezésének példaadó, itthon és nemzetközileg is elismert tehetségsegítő egyéniségekből álló szakembergárdája o egyre növekvő számú képzett, elhivatott tehetségsegítő szakember dolgozik az intézményhálózatban és a civil szférában o tovább gazdagodnak a tehetségek segítését szolgáló szerveződések igen változatos, sok esetben önszerveződéssel létrejött formái o széles, a tehetségek igen sok fajtására és életkori sajátosságára kiterjedő programválaszték alakul ki o a programhoz a hazai és külföldi magánszférából többlet-támogatás érkezik, amely a fenntarthatóságot segíti elő o hazai és EU tényleges és kapcsolati tőke segíti a program megvalósulását o a tehetséges fiataloknak és a gazdasági-társadalmi szereplőknek az együttműködési hálózata segíti a tehetségek hazatérését o a sok „autodidakta”, jó szándékú tehetségsegítő új lehetőségek egész sorát kapja, amely munkájuk hatékonyságának és szakszerűségének ugrásszerű növekedését okozza o a tehetségsegítő formák és erőforrások integrálásával ugrásszerű hatékonyságnövekedés alakul ki o a tehetséges fiatalok önszerveződésével olyan egymást stimuláló baráti hálózat alakul ki, amely segíti itthon-maradásukat o a tehetségsegítő programok integrált rendszere igen hatékony társadalmi mobilitásnövekedést eredményez, kitörési esélyt ad

215


•

•

o a tehetségek kreativitásának, ösztönzése, az eredmények hasznosulásának segítése már rövidtávon is jelentős gazdasági haszon forrása lesz. A projekt költség-hatékony, mivel a kiadásait az „Értéket a pénzért” elvnek a lehető legnagyobb mértékű betartásával terveztük meg, ahogyan azt a költségvetés 3a. mellékleteként bemutatott részletes indoklásában kifejtettük. A projekt költséghatékonyságát a pénzügyi kockázat minimuma is jellemzi, amely a projekt hálózatos jellegének robosztus viselkedéséből fakad, ahogyan azt a kockázatelemzés során bemutattuk. A projekt költség-hatékonyságának két legnagyobb forrásának egyike a projekt szinergikus hatásaiból fakad. A projekt, ahogyan korábbi elemzésünkben részleteztük, a befektetett összegnél két nagyságrenddel nagyobb állami és magán forrásokból táplálkozó, tehetségsegítésre fordított összeg megtérülését javítja meg. Közvetlen hatása nélkül a TÁMOP-3.4.4/B projektelem 3 milliárd forintos részének hasznosulása az így kapott érték töredéke lesz. Végezetül és legfontosabb módon a projekt nemzeti méretekben alkotóerőt szabadít fel azzal, hogy rejtett és a projekt nélkül rejtve is maradó tehetségek ezreit (egészen pontosan minimum húszezret a projekt végére) készít fel arra, hogy tehetségét fejlessze, és a kapott eredményeket hasznosítsa. Ennek forintosított mértéke ma még nem becsülhető (annál is kevésbé, mivel a projekt hosszú távú, így remélhetően pénzbeli eredményeinek jelentkezésekor Magyarországon a hasznot mát EUR-ban kell majd mérnünk.) A projekt leghosszabb és legígéretesebb hatása a tehetségbarát társadalom irányába történő elmozduláson lesz mérhető. Ez a változás nemcsak a projekt fenntarthatóságát teszi majd könnyűvé, hanem hozzásegít egy olyen közhangulat kialakulásához, amely mind a nemzetközi tőke és alkotóerő idevonzásával, mind a hazai elvándorolt tehetségek visszacsábításával, mind pedig az innovatív, vállalkozó magatartás terjedésével a projekt befektetésének nagyságrendekkel nagyobb megtérülését idézi majd elő. A projekt hálózatos jellegű, így a kívánt hatások nagy biztonsággal csak akkor érhetőek el, ha minden eleme megvalósításra kerül. A bemutatott gazdag kereszteffektusok bizonyítják, hogy a projekt „megfaragásával” az eredmények nem érhetőek el, vagy messze nem olyan biztonsággal érhetőek el, mint a projekt támogatottságának jelenlegi szintjén. Ez alapján a támogatási összeg mérséklésével a projekt által fenntartandó tevékenységek fenntartása nem garantálható. A projekt mellékelt cash-flow elemzése

Megnevezés Saját hozzájárulás PEJ-beadás Előleg, bevétel Kiadások Egyenleg

•

2008. 4.

2009. 1.

2.

3.

4.

Cash-flow elemzés (mFt) 24 2010. 1. 2. 3.

2011. 4.

1. 19000

94000 140000 36000 104000

58000 46000

127000 94000 63000 77000

64000 13000

128000 127000 65000 75000

63000 12000

122000 128000 62000 78000

60000 18000

2. 45000

3. 40000

108000 122000 58000 82000

50000 32000

4. 36000 121000

89000 45000 76000

40000 36000

36000 0

mutatja, hogy a projekt a tervezési felhívásban szereplő 20%-os előleg esetén pénzügyileg biztonsággal fenntartható. A projekt támogatási arányának a tervezési felhívással összhangban a 100%-ot javasoljuk a következők alapján: o társfinanszírozóként szóba jöhet a költségvetés, és a magánszféra is. A költségvetés majdani finanszírozásának előkészítésére a projekt a Nemzeti

24

A táblázatban nem számoltunk a költségvetési táblákban kötelezően előírt tartalékolással, mivel a projekt előreláthatólag a teljes összeget fel fogja használni.

216


•

Tehetség Alap létrehozásának kezdeményezésével és kidolgozása szakmai hátterének biztosításával (amelynek előkészítésére az Országgyűlés az 1k. mellékletként becsatolt 78/2008. (VI. 13.) OGY határozatában kötelezte már a kormányt) megteszi az ehhez szükséges lépéseket. Azonban a tehetséggondozás támogatásának gondolata a közvéleményben és a politikai elit gondolkodásában csak fokozatosan nyer teret, így arra a három évre, amely a jelenlegi kiemelt projekt időtartama, a projekt forrásainak számottevő költségvetési „kipótlása” még nem várható. A 2.1.4. pontban bemutatott erőforrás térkép szerint a költségvetés tehetséggondozásra jelenleg kb. 16 milliárd forintot fordít évente (ebből az MTANKTH-OTKA hozzájárulása kb. 8 milliárd), amelyet a civil szféra kb. 1,7 milliárd forinttal egészít ki (ebből a Csányi Alapítvány a Gyermekekért és a Demján Sándor Alapítvány hozzájárulása kb. 1,2 milliárd) egészít ki. Első pillantásra ezek a jelenlegi kiemelt projekt éves ráfordításánál összességében százszor nagyobb összegből „lecsíphető” lenne a projektnek akár teljes költsége is. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a „szerzett jogok elvétele” igen nagy nehézségbe ütközik minden egyes esetben (és nagyon sokszor nem is indokolt), ami nem 100%-os finanszírozás esetén a projekt megvalósításának a kockázatait igen megnövelné. o A magánszféra ma még sem a hazai részében, sem a külföldön élő magyarság köreiben nem készült fel még arra, hogy nem-saját neve alatt futó, hanem egy közösen megvalósított tehetséggondozó projektre számottevő összegeket áldozzon. A jelenleg jellemző támogatási összeg az 1-4 mFt még a legtehetősebbek esetén is, amely messze elmarad a kiemelt projekt forrásigényétől. A kiemelt projekt három éve alatt részletes tervet fog megvalósítani a projekt eredményei fenntarthatóságának elérésére, amely a projekt végére lehetővé teszi azt, hogy az elért eredményeket további támogatás nélkül folytatni lehessen. Ehhez azonban kellenek azok a szervezeti megoldások (a már említett Nemzeti Tehetség Alap, a Tehetségbarátok Köre, és a tehetségbarát társadalom érdekében tett többi lépés, így a Tehetségsegítő Tanácsok rendszere, a Tehetségnapok, stb.), amelyeket a projekt a jelen és fentiekben vázolt helyzetben csak 100%-os vissza nem térítendő támogatási formában tud megvalósítani. A fentiekkel is összhangban a projekt fenntarthatósági feltételeinek biztosíthatóságát a projekt első két évében megszervezett fenntarthatósági feltételek (így az 1k. mellékletként becsatolt, 78/2008. (VI. 13.) OGY határozat által előírt, az első évétől működő Nemzeti Tehetség Alap, valamint a projekt által generált Tehetségbarátok Köreinek hazai, illetve nemzetközi adományai, illetve a tehetségbarát társadalom megteremtésére tett számos, egymást erősítő erőfeszítés (Tehetségsegítő Tanácsok rendszere, Tehetségpontok hálózata, Tehetségnapok, stb.) adják meg. A fentiek alapján javasoljuk, és kérjük, hogy a projekt tervezetére 100%-os támogatási aránnyal 698.000.088 Ft-ot ítéljenek meg.

217


9. MELLÉKLETEK A megvalósíthatósági tanulmányhoz az alábbi mellékleteket nyújtjuk be: • • • • • • • • • • • •

GANTT diagramm Fenntarthatósági Terv Esélyegyenlőségi Terv Bírósági nyilvántartás kivonat Aláírási címpéldány Alapszabály Alkalmassági és Fegyelmi Szabályzat Etikai Kódex Adatkezelési Szabályzat Szellemi Tulajdon Szabályzat 78/2008. (VI.9.) OGY. határozat 1043/2006.(IV.19.) Korm. sz. határozat

218

Megvalósíthatósági Tanulmány

Recommend Documents