1
MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY A Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttmûködési Program 2007-2013 (HUHR CBC Program) keretében megvalósuló „JOINT INDUSTRIAL PARK” elnevezésû, HUHR/1001/2.1.4/0004 számú pályázathoz kapcsolódóan
Készült Tótszerdahely Község Önkormányzata megbízásából a VEGA-TEKT Tervezõ és Szolgáltató Bt.-ben Letenye, 2012. október 12.
TARTALOMJEGYZÉK
1. VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ ...................................................................................................... 3
2. A PROJEKT HÁTTERE ............................................................................................................ 4 2.1. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA ................................................................................................................................ 4 2.2. KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ALAPADATOK .............................................................................................. 7 2.3. BEFEKTETÉSI KÖRNYEZET ......................................................................................................................................... 8
2 3. FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLETEK ÉS CÉLKITÛZÉSEK ...................................................................... 9 3.1. HELYZETÉRTÉKELÉS .................................................................................................................................................. 9 3.2. KERESLET-KÍNÁLAT ELEMZÉSE ................................................................................................................................ 10 3.3. PROJEKT CÉLKITÛZÉSEI, ELVÁRT EREDMÉNYEK, HATÁSOK ....................................................................................... 11
4. PROJEKT MEGVALÓSÍTÁS BEMUTATÁSA ................................................................................ 15 4.1. PROJEKTMENEDZSMENT ......................................................................................................................................... 15 4.2. MÛSZAKI ÉS SZAKMAI LEÍRÁS, TARTALOM MEGHATÁROZÁSA ................................................................................... 15 4.3. ÜZEMELTETÉSI FELTÉTELEK ELÕREJELZÉSE ............................................................................................................. 23 4.4. ÜZLETI ÉS MARKETING TERV ................................................................................................................................... 24 4.5. CSELEKVÉSI ÉS ÜTEMTERV ...................................................................................................................................... 24 4.6. TÁJÉKOZTATÁS ÉS NYILVÁNOSSÁG ......................................................................................................................... 24
5. PÉNZÜGYI ELEMZÉS............................................................................................................. 26 5.1. BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK BECSLÉSE ........................................................................................................................ 26 5.2. PÉNZÜGYI ÜTEMEZÉS .............................................................................................................................................. 28 5.3. FENNTARTHATÓSÁG................................................................................................................................................ 28 5.4. PÉNZÜGYI BEVÉTELEK BECSLÉSE ............................................................................................................................. 28
6. KOCKÁZATELEMZÉS ............................................................................................................. 29
1. VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ
Tótszerdahely Község Önkormányzata a Gorican Önkormányzattal partnerségben egy közös pályázatot valósít meg a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttmûködési Program keretében „Development of a joint industrial park with regional economy-development strategy” (Joint industrial Park) címmel, az érintett határ menti térség befektetés ösztönzõ programjához illeszkedve, az ipari területek fejlesztését célozva.
A pályázat keretében Tótszerdahely és Gorican településeken megvalósul a kijelölt, fejleszteni kívánt, ipari területi besorolással rendelkezõ területek elõkészítése a gazdasági szerepkör erõsítése érdekében. A projekt közvetlenül járul hozzá a vállalkozások mûködését elõsegítõ feltételrendszer kialakításához és megteremtéséhez, figyelemmel arra, hogy az alapinfrastruktúra hiánya jelenleg akadálya a vállalkozások az érintett területekre történõ betelepülésének.
Tótszerdahely és a térség gazdasági versenyképessége megõrzésének, a vállalkozások és (közvetlen pénzügyi kockázatvállalás nélküli) támogatásának és betelepülése ösztönzésének egyik kiemelt eszközeként azonosítható a szükséges infrastruktúra megteremtése és fejlesztése.
A fejlesztéssel érintett (kijelölt) tervezési terület (Tótszerdahely, Felsõmezõ) jelenleg beépítetlen, mezõgazdasági mûvelésû szántó, melyet a település rendezési terve ipari területként jelöl meg. A vizsgált „Joint Industrial Park” keretében, a betelepülõ vállalkozások fogadásának, kiszolgálásának elõkészítése céljából megtörténik a kijelölt iparterület közmûveinek (csapadékvíz elvezetés-, gázhálózat és elektromos áram hálózat) megtervezése, melynek keretében engedélyezési szintû tervdokumentációk kerülnek elkészítésre.
Tótszerdahely az eddig kihasználatlan gazdasági erõforrások aktivizálásával, jó eséllyel pályázhat a jövõben vállalkozásösztönzõ programok megvalósítására, cégek, gazdasági társaságok betelepítésére. Az Önkormányzat viszonyrendszerének igazodása a társadalmi-gazdasági struktúrákhoz felértékeli a versenyszférával, befektetõkkel, gazdálkodó szervekkel, vállalkozókkal való partnerségi kapcsolatokat, ösztönözve a hazai és Európai Uniós pályázatok során megvalósuló együttmûködési lehetõségeket.
A jelen Megvalósíthatósági Tanulmány legfõbb célja és funkciója a Tótszerdahely Község Önkormányzata által megvalósítani kívánt fejlesztési tevékenység szakmai bemutatása és vizsgálata.
3
2. A PROJEKT HÁTTERE 2.1. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA
A projektgazda, egyúttal a projekt lebonyolításának elsõdleges felelõse Tótszerdahely Község Önkormányzata. Tótszerdahely Község Önkormányzata a projekttel kapcsolatos döntések elsõszintû meghozója. Javarészt biztosítja a projekt végrehajtásához szükséges erõforrásokat, a megvalósítás levezényléséhez szükséges hozzáértõ szakembereket, így a projekt sikerében való érdekeltsége biztosított.
Az Önkormányzat számára jogszabályi kötelezettség nem írja elõ a fejlesztést, a projektgazda maga ismerte fel a fejlesztési szükségletet és kezdte el szervezni a projektet. A projekt az Önkormányzat tulajdonában lévõ területen (ingatlanon) valósul meg.
Az Önkormányzat fõ tevékenysége az általános közigazgatás, melynek keretében költségvetési szervként Tótszerdahely igazgatási és pénzügyi feladatait, valamint intézményeinek felügyeleti-és pénzügyi feladatait látja el, illetékessége a község illetékességi területére terjed ki. Az Önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében:
o
a településrendezés és településfejlesztés;
o
az épített és természeti környezet védelme;
o
a vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés és csatornázás;
o
a köztemetõ fenntartása;
o
a helyi közutak és közterületek fenntartása;
o
a köztisztaság és településtisztaság biztosítása;
o
gondoskodás a helyi tûzvédelemrõl és a közbiztonság helyi feladatairól;
o
közremûködés a helyi energiaszolgáltatásban;
o
közremûködés a foglalkoztatás megoldásában;
o
gondoskodás az óvodáról, az alapfokú nevelésrõl, oktatásról, az egészségügyi, és szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról;
o
a közösségi tér biztosítása;
o
a közmûvelõdési, tudományos, mûvészeti tevékenység és a sport támogatása;
o
a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása;
o
az egészséges életmód közösségi feltételeinek elõsegítése.
4
Az Önkormányzat a törvény erejénél fogva köteles gondoskodni:
o
az egészséges ivóvízellátásról;
o
az óvodai nevelésrõl, az általános iskolai oktatásról és nevelésrõl;
o
az egészségügyi és szociális alapellátásról;
o
a közvilágításról;
o
a helyi közutak és köztemetõk fenntartásáról;
o
a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosításáról.
Az Önkormányzat számos jogosítvánnyal és lehetõséggel rendelkezik a helyi üzleti környezet befolyásolására. Hatósági jogosítványai közül kiemelkedõ jelentõségû a térhasználat szabályozása, az oktatási rendszer mûködtetése, a helyi adózási rend meghatározása, valamint a tevékenységi engedélyek hatóságként való kiadása. Vagyongazdálkodási tevékenységével, befektetés-ösztönzési eszközökkel, illetve megrendelõként ugyanakkor közvetlenül is hatást gyakorol a helyi gazdasági folyamatokra. Az Önkormányzat számos területfejlesztési projektet jegyez.
Tótszerdahely Község Önkormányzata, mint a megvalósuló fejlesztés tulajdonosa vállalja a fejlesztéssel érintett ingatlan fenntartását, emellett a gazdasági kapcsolatok élénkülését elõsegítõ tevékenységek anyagi támogatását.
Az Önkormányzat stratégiai célja a gazdasági szféra, illetve azon belül a helyi gazdaság szerkezetében és a foglalkoztatásban meghatározó szerepet játszó vállalkozások támogatása.
A versenyszféra (vállalkozók és gazdálkodók) fejlesztései képezik az alapját a társadalmi-gazdasági versenyképességnek. Az Önkormányzat indokoltnak és szükségesnek tartja azt, hogy – a vállalkozások partnereként – aktív rész vállaljon az (elsõsorban kis és közepes) vállalkozások betelepüléséhez és sikeres mûködtetéséhez szükséges infrastruktúra megteremtésében.
A helyi önkormányzat további kiemelt törekvéseinek egyike a foglalkoztatás stabilitásának fenntartása. A munkahelyeket a piaci verseny alapján mûködõ vállalkozások hozzák létre és tartják fenn. A globális piaci verseny egyben a telephelyek versenyét is jelenti, így áttételesen a tér adott pontjának tõkevonzó képessége méretik meg a piacon. A tõkevonzó képesség egyik legfontosabb összetevõje a rendelkezésre álló infrastruktúra milyensége, illetve kínálata.
Mivel a vállalkozások teljesítményét, fejlõdési potenciálját számos esetben korlátozza a telephelyük kapacitása,
(ugyanakkor
az
alapinfrastruktúra
kiépítése
célszerûen
nem
képzelhetõ
el
5
vállalkozásonként), a jelen dokumentumban bemutatásra kerülõ fejlesztési program alapvetõ célkitûzése egy modern, a helyi igényeknek megfelelõ üzleti infrastruktúra (iparterület, Ipari Park) kialakítása Tótszerdahelyen.
A településfejlesztési koncepció értelmében az Önkormányzat hangsúlyosabb megjelenése az ipari infrastruktúra kínálati piacán kiemelt prioritást élvez. A gazdasági infrastruktúra fejlesztése és az iparterületek kialakításának ösztönzése egy több éve megkezdett területfejlesztési stratégiai részeként valósul meg, mely stratégia kiemelt területként kezeli a gazdaságfejlesztést.
Az ipari infrastruktúra fejlesztés elsõsorban a kis- és közepes vállalkozások érdekeit és igényeit figyelembe véve valósul meg. A tervezett fejlesztés révén kiaknázhatóvá válnak a betelepülni kívánó vállalkozásokban rejlõ potenciális gazdasági elõnyök.
6
2.2. KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ALAPADATOK
Tótszerdahely Község Nagykanizsától délnyugatra, a 7-es fõútvonaltól 5 km-re, közvetlenül a horvát határ mellet található. Tótszerdahely és környéke a Mura vízgyûjtõ területéhez tartozik. A falutól 1 kmre folyik a Mura folyó, amely egyben természetes határvonal Magyarország és Horvátország között. A települést É-D-i irányban a Borsfa patak szeli át. A község a Zalai dombság lankás, dombos területein fekszik. Az itt található 7 kavicsbánya tó a Mura folyóval együttesen kitûnõ horgászati és vízitúrázási lehetõséget nyújt.
Tótszerdahely lakosainak száma 1200 fõ körül mozog, akiknek többsége horvát anyanyelvû. A regisztrált vállalkozások számra 65 (2010* évi adat).
A településen 12 – döntõ többségében önkormányzati fenntartású - intézmény mûködik, melyek:
o
Zrínyi Katarina Kistérségi Horvát Általános és Alapfokú Mûvészeti Iskola
o
Óvoda Tótszerdahely
o
Fogorvosi Szolgálat
o
Körzeti orvosi rendelõ
o
Anya- és gyermekvédelmi Szolgálat
o
Konyha
o
Kultúrotthon
o
e-Magyarország Pont
o
Muramenti Nemzetiségei Területfejlesztési Társulás
o
Muramenti Családsegítõ Központ és Gyermekjóléti Szolgálat
o
Gondozási Központ Bucsuta- Tótszerdahelyi Szolgálata
o
Mura menti horvát helytörténeti kiállítás
A településen megvalósuló beruházási jellegû, jelentõs gazdasági célú fejlesztések a következõk:
Egy a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttmûködési Program keretében megvalósuló sikeres pályázati program keretében jelenleg zajlik egy iszapszárító és tároló csarnok tervezése, melynek megvalósítására az Önkormányzat mintegy 80.000 Euró támogatást nyert el. A létesítmény segítségével naponta ötezer köbméternyi iszapból mintegy 500 köbméter szárított iszap keletkezik majd, amelyet a környékbeli szántóföldeken tápanyagként hasznosítanak. Üzembe helyezik továbbá a Murára kihelyezett úszó áramtermelõ berendezést is, amely a becslések szerint annyi áramot termel majd, amennyivel biztosítani tudják a község közvilágítását.
7
2.3. BEFEKTETÉSI KÖRNYEZET
A hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k) - beleértve a mikro-vállalkozásokat is - a magyar gazdaság gerincét képezik. A KKV szektor gazdasági súlyát (GDP 55 %-a), foglalkoztatáspolitikai jelentõségét (foglalkoztatottak 65 %-a) és területfejlesztési jelentõségét (62 vállalkozás / 1000 fõ) nem szükséges bizonygatni. A folyamatos átalakulásban lévõ és hosszú távon is kedvezõtlen szerkezetû magyar gazdaságban elengedhetetlen a központi és a helyi politikai vezetés aktív és tudatos szerepvállalása a nagyszámú kis- és középvállalkozások fejlesztésében.
A magyar gazdaság jövõbeni versenyképessége nagyban függ a beruházás- és befektetés ösztönzõ programok konkrét intézkedéseitõl és azok helyi alkalmazásától. A külföldi tõke bizonytalansága okán elmaradó beruházások és a csökkenõ tendenciát mutató hazai KKV beruházások új megoldások keresésére kell, hogy sarkallják a gazdaságpolitikát mint központi, mint pedig helyi szinten. Tagadhatatlan, hogy a helyi foglalkoztatásban jelentõs súllyal bíró KKV szektor túlnyomó része nem képes saját erejébõl fejlõdni és kialakítani a gazdasági tevékenységei végzéséhez szükséges és megfelelõ színvonalú infrastruktúrát.
A tervezett projekt keretében Tótszerdahely Község Önkormányzata a befektetési környezet kialakításának elõsegítését kívánja megvalósítani, melynek fontos eleme a meglévõ ipari infrastruktúra fejlesztése.
A projekt megvalósulásának helyszíne a Nyugat-dunántúli régióban, a Letenyei kistérségben, Tótszerdahely község közigazgatási területén található, Felsõmezõ dûlõn (külterület:08/56 hrsz.). A tervezési terület jelenleg beépítetlen, mezõgazdasági mûvelésû szántó. A település rendezési terve ipari területként jelöli meg, melyre az önkormányzat a szükséges infrastruktúra megteremtését irányozta elõ.
A jelen projekt keretében a közmûvek kiépítésének elõkészítése céljából elkészülnek az ingatlanfejlesztéshez szükséges alapinfrastruktúra-tervek, így a csapadékvíz elvezetés-, a gázhálózat- és az elektromos energiaellátás hálózat építési engedélyezési szintû tervdokumentációja.
8
3. FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLETEK ÉS CÉLKITÛZÉSEK 3.1. HELYZETÉRTÉKELÉS
GAZDASÁGI HÁTTÉR, A PROJEKT INDOKOLTSÁGA
A hazai vállalkozói infrastruktúrára az alacsony fejlettség és a ritka hálózati szerkezet jellemzõ, ami a vállalkozások fejlõdésének az elmúlt években különösen jelentõs akadályozó tényezõjévé vált.
Tótszerdahely és a térség gazdasági versenyképessége megõrzésének, a vállalkozások és (közvetlen
pénzügyi
kockázatvállalás
nélküli)
támogatásának
és
betelepülése
ösztönzésének egyik kiemelt eszköze a szükséges infrastruktúra megteremtése és fejlesztése.
A projekt megvalósulása nélküli helyzetben a közeljövõben nem jön létre ipari céllal hasznosítható terület Tótszerdahelyen. Amennyiben Tótszerdahely nem tud élni ezzel a lehetõséggel, akkor drasztikusan lecsökken a településre a közeljövõben betelepülni kívánó potenciális vállalkozások, illetve piacképes projektötlettel rendelkezõ, jelentõs gazdasági szereplõk száma.
Amennyiben a tervezett fejlesztésnek helyet adó iparterület nem kerül beépítésre, használaton kívüli (zöldmezõs) terület marad. Az Önkormányzat a fejlesztést önerõbõl nem tudja megvalósítani, a beruházás egyéb hazai, illetve európai uniós források (vissza nem térítendõ támogatás) rendelkezésre állásának függvénye, várhatóan bizonytalan idõre kitolódik. A várható társadalmi hasznok realizálódása elmarad (nem létesülnek új munkahelyek, nem valósul meg infrastruktúrafejlesztés). Az Önkormányzat a rendelkezésre álló (e célból elkülönített) forrásait várhatóan egyéb, más fejlesztési projektek megvalósításába fekteti, mely fejlesztések pénzügyi feltételeinek és társadalmi hasznainak számszerûsítéséhez jelenleg nem állnak rendelkezésünkre pontos információk.
A FEJLESZTÉSSEL ÉRINTETT TERÜLET BEMUTATÁSA
A közvetlen tervezési terület jelenleg beépítetlen, mezõgazdasági mûvelésû szántó. A település rendezési terve az ingatlant ipari területként jelöli meg, melyen az önkormányzat ennek megfelelõen a szükséges infrastruktúra megteremtését kívánja elõkészíteni és megvalósítani.
A terület nyugat felé lejt, a csapadékvizek befogadója a 07 helyrajzi számú árok. A terület enyhén nyugati, dél-nyugati irányú lejtésébõl adódóan a csapadékvizeket a déli lefolyású 07 helyrajzi számú árok vezeti el. Mivel a tervezési terület nagy része jelenleg mezõgazdasági területeken halad, a csapadékvíz zöme a talajba szivárog, egyéb vízelvezetõ létesítmény a területen jelenleg nem üzemel.
A tervezési területen, és annak környezetében jelenleg az alábbi közmûvezetékek találhatók:
9
o
Meglévõ nagyfeszültségû elektromos légvezeték a tervezési területen észak-dél irányban oszlopsoron vezetve;
o
Meglévõ telefon optikai földkábel a 6835 jelû összekötõ út délnyugati oldalán, a padkán kívül található;
o
Tervvel rendelkezõ szennyvízcsatorna (nyomott- és gravitációs);
o
Tervvel rendelkezõ vízvezeték.
3.2. KERESLET-KÍNÁLAT ELEMZÉSE
A helyi gazdaság és a KKV-k betelepítése érdekében az infrastrukturális fejlesztések támogatása kiemelten fontos és indokolt. A projekt célja a mûködõ tõke beáramlásának elõsegítése, a hozzáadott érték növelése és ezen keresztül a helyi vállalkozások versenyképességének javítása érdekében egy ipari park terület kialakításának elõkészítése Tótszerdahelyen.
A létesítés elõtt álló ipari park Tótszerdahely község külterületén található, melynek környezetében számottevõ ipari létesítmények nem mûködnek, a leendõ ipari park részét nem képezik (közös úthálózat, infrastruktúra, szolgáltatások nem biztosítottak). Az esetleges további területek bevonását a befektetõi kör tényleges megjelenése fogja meghatározni.
A tervezett beruházás megvalósításának szükségességét közvetlenül indokolja, hogy a kijelölt területen a közmûvek nincsenek kiépítve. A kialakítani kívánt ipari park mûködéséhez pedig elengedhetetlen feltétel a csapadékvíz elvezetés, gáz- és elektromos hálózat kiépítése.
A közmûvek megtervezése és kiépítése hozzájárul az iparterület létesítéséhez, mely várhatóan nagy számban alkalmaz majd helyi munkavállalókat, számottevõen csökkentve ezáltal a munkanélküliek számát a településen. A közmûvek kiépítése alapfeltétele egy jövõbeli ipari létesítmény mûködésének, ezáltal a létrejövõ (alap) infrastruktúra kihasználtsága és fenntarthatósága teljes mértékben biztosított.
CÉLCSOPORT MEGHATÁROZÁSA
Az ipari területet a tulajdonos Önkormányzat elsõsorban a hazai és/vagy nemzetközi kisés középvállalatok jelentõs területigényû letelepedésének, valamint a beszállítók és a helyi vállalkozások letelepedésének elõsegítésére kívánja létrehozni. A terület adottságai közül elsõsorban a kedvezõ telekárat, a mérsékelt helyi adót és a Tótszerdahelyrõl, valamint a környezõ településekrõl könnyen elérhetõ munkaerõt érdemes kiemelni. A környéken már megtelepedett vállalatok, illetve az új fejlesztések számottevõ tõkét koncentrálnak a térségben.
10
3.3. PROJEKT CÉLKITÛZÉSEI, ELVÁRT EREDMÉNYEK, HATÁSOK
CÉLKITÛZÉSEK, ELVÁRT EREDMÉNYEK
A projekt a területi versenyképesség erõsítése érdekében egy vonzó befektetési környezet kialakítását célozza a Tótszerdahely Községbeli vállalkozói- és infrastrukturális környezet fejlesztése által. A Tótszerdahelyen létrehozni tervezett ipari terület megvalósításának legfõbb célja elõsegíteni a helyi és térségi vállalkozások mûködését, teret nyújtva betelepülésükhöz, mûködésükhöz.
A betelepülõ vállalkozások fogadásának, kiszolgálásának elõkészítése céljából jelen projekt során megtörténik a kijelölt iparterület közmûveinek (csapadékvíz elvezetés-, gázhálózat és elektromos áram hálózat) megtervezése, melynek keretében engedélyezési szintû tervdokumentációk kerülnek elkészítésre.
GAZDASÁGI HATÁSOK
A tervezett közmûvek – a közeljövõben történõ - kiépítése hozzájárul a szükséges infrastrukturális feltételek megteremtéséhez, biztosítva egy valós ipari jellegû létesítmény létrehozását és mûködtetését. A kapcsolódó további fejlesztések hozzájárulnak az ipari parkban mûködõ vállalkozások versenyképességének
javításához,
ösztönzõen
hatnak
új
vállalkozások
betelepülésére,
új
munkahelyeket generálva helyben és a régióban.
A létrehozni kívánt Ipari Parkban a mindenkori ingatlanpiaci árakhoz képest kedvezményesen nyílik majd lehetõség a vállalkozások számára hosszú távú bérleti szerzõdést kötni, illetve területet vásárolni. Az Önkormányzat ennek elõkészítése érdekében ingyenes úthasználattal, áram, gáz, szennyvíz csatlakozási lehetõséggel és egyéb kedvezõ szolgáltatásokkal kívánja Tótszerdahelyre vonzani az új beruházókat.
Tótszerdahely az eddig kihasználatlan gazdasági erõforrások aktivizálásával, jó eséllyel pályázhat továbbá vállalkozásösztönzõ programok megvalósítására, cégek, gazdasági társaságok letelepítésére. Az Önkormányzat viszonyrendszerének igazodása a társadalmi-gazdasági struktúrákhoz felértékeli a versenyszférával, befektetõkkel, gazdálkodó szervekkel, vállalkozókkal való partnerségi kapcsolatokat, ösztönözve a hazai és Európai Uniós pályázatok során megvalósuló együttmûködési lehetõségeket.
KÖRNYEZETI HATÁSOK
A tervezett fejlesztés a környezetre semleges hatással lesz. A tervezett építkezés során maximálisan törekedni szükséges ugyanakkor a környezetkímélõ megoldásokra, a természeti értékek védelmére, illetve arra, hogy a beruházás a lehetõ legkisebb negatív
11
hatást gyakorolja a környezeti állapotokra. A megvalósítás során mindvégig szükséges figyelembe venni a helyi környezetvédelmi irányelveket, a hatályos környezetvédelmi elõírásokat.
Környezetvédelem
A kivitelezés során a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékû környezetterhelést és igénybevételt idézze elõ és megelõzze a környezetszennyezést, kizárja a környezetkárosítást. A környezethasználatot az elõvigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az elõállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni.
A kivitelezési tevékenységek során a környezetvédelmi elõírások betartása nagyon fontos, mivel nincs körülkerítve az építési terület, lehetõség van nyomon követni az építkezés menetét és módját. A kivitelezési tevékenység a természetes környezet állapotának megbontásával jár. Az kivitelezés idõszakos tevékenység, amely a környezeti elemeket egy idõre erõsen próbára teszi, veszélyezteti. A munkagépek mûködése zajjal, légszennyezéssel és taposási kárral jár. A károk minimalizálása érdekében a munkavégzést (gépek mozgása) a technológiailag szükséges területen történjen. A kivitelezést úgy kell lebonyolítani, hogy a környezetében élõk számára elviselhetõ legyen, és a környezetben minimális károsodás következzen be. A kivitelezés befejeztével a károsodások megszüntethetõk legyenek.
A mart és újrahasznosítható anyagokat engedéllyel rendelkezõ lerakóhelyen kell elhelyezni. A földmunkák végzésénél gondoskodni kell a humuszréteg deponálásáról, a késõbbi felhasználhatóság érdekében. A föld kitermelése porszennyezéssel jár, elszállítása lehetõleg letakart állapotban történjen. A földmunkák befejezése után építési törmelék, bontott anyag a területen nem maradhat.
Kivitelezési munkák során a megtartandó növényegyedek mechanikai sérülések elleni védelmérõl, a növényegyedek életképességének megtartásához szükséges terepszint, valamint megfelelõ nagyságú termõterület biztosításáról gondoskodni kell. A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenység a területileg illetékes ÁNTSZ engedélyével végezhetõ. A kivitelezés során veszélyes anyagokkal, illetõleg a veszélyes keverékkel végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy keverék adatait tartalmazó biztonsági adatlap birtokában kezdhetõ meg. A kivitelezõ, ha a környezetre potenciálisan veszélyt jelentõ anyaggal ill. keverékkel dolgozik, akkor a munkavégzés helyszínén kárelhárító készletet kell tartania, és szükség esetén használnia. A készletet alkotó anyagok összetételének minõségileg és mennyiségileg alkalmasnak kell lenniük a környezeti elembe jutó szennyezõ anyag megkötésére, felitatására. (munkagépekbõl kifolyó olaj, veszélyes anyag ill. keverék kifolyása)
12
A keletkezett hulladékok kezelésénél a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendeletben foglaltakat be kell tartani és a 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet szerinti környezetvédelmi ügyfél jellel (KÜJ) illetve környezetvédelmi területi jellel (KTJ) rendelkezni kell.
Le kell selejtezni azokat a szerelvényeket, csõanyagokat, melyek beépítési mûbizonylattal nem rendelkeznek, vagy újból történõ felhasználása veszélyt jelentene. A hálózati, nem veszélyes hulladékok elszállításáról értesíteni kell a környezetvédelmi területi referenst, aki a szállítást megrendeli az adás-vételi szerzõdés alapján az Észak – dunántúli MÉH Zrt.-tõl.
Légszennyezés
A légszennyezés mértékét meghatározza a különbözõ ipari és kereskedelmi létesítmények megléte, illetve az átmenõ és célforgalmú gépjármûforgalom sûrûsége. A kialakítani kíván iparterület (ipari park) hatásterülete jelenlegi levegõminõsége jónak mondható. A betelepülõ vállalatok tevékenysége várhatóan nem okoz jelentõsebb szennyezõdést.
Talajminõség védelem
Elsõsorban a közlekedés során fordulhat elõ talajt károsító hatás, mivel a különbözõ közlekedési eredetû talajszennyezõ anyagok (az üzemanyagok, benzin, gázolaj, motorolajok, üzemanyag adalékok) károsítatják a talajt. Ez a veszély kellõ odafigyeléssel és rendszeres ellenõrzéssel megelõzhetõ, illetve kiküszöbölhetõ.
Zajártalom, zajvédelem
Az építési helyeken gondoskodni kell arról, hogy az építési tevékenység során a munkahely környezetében a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. és 5. mellékletében elõírt zaj-és rezgésterhelési határértékeket ne lépjék túl, valamint a 22/2005 (VI.24) EüM rendeletben elõírt rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményeket figyelembe kell venni.
Amennyiben az alkalmazandó technológiák és a helyszín (a védett területek vagy objektumok közelsége) ismerete alapján az építési tevékenységgel a zaj- és (vagy) rezgéshatárértékek túllépése várható, a munkák megkezdése elõtt – a környezetvédelmi hatóságtól – a 93/2007.(XII.18) KvVM rendelet szerinti zaj- és rezgés kibocsátási határérték megállapítását kell kérni.
A zaj szabad térben a gépjármû-közlekedésbõl, a rakodásból, míg belsõ térben a mûködtetésbõl, javításból és a karbantartásból ered. A tervezett iparterületen, illetve annak területén a környezeti zajterhelés minimális szintû lesz.
13
Hulladékgazdálkodás, hulladékkezelés
Kiemelt szerepet kap a hulladékhasznosítás- és újrafelhasználás (az úgynevezett „recycling” technológiák), amely során a hulladék minimális anyagveszteséggel visszavezethetõ a technológiai folyamatba. A bontott, vagy fel nem használt anyagokat részben más építési munkáknál felhasználjuk, részben pedig a kijelölt hulladéklerakó, vagy feldolgozó helyre szállítjuk. A végrehajtás során keletkezõ hulladékokat szelektíven gyûjtjük, elszállításukról a cég vezetése gondoskodik. A pályázó a környezetet legkevésbé terhelõ eszközök felhasználására törekszik. Ezek az eszközök a legmodernebb technológiai színvonalat képviselik, energiatakarékosak és megfelelnek a hazai és közösségi környezetvédelmi elõírásoknak.
14
4. PROJEKT MEGVALÓSÍTÁS BEMUTATÁSA 4.1. PROJEKTMENEDZSMENT
A
tervezett
fejlesztés
elõkészítéséért
és
késõbbi
megvalósításáért
elsõdlegesen
Tótszerdahely Község Önkormányzata felel.
A jelen dokumentum keretében vizsgált projekt keretében megtörténik a terület elõkészítéséhez kapcsolódóan a szükséges alapinfrastruktúra tervek (melynek keretében a csapadékvíz elvezetés, a gázellátás, a villamos hálózat és a térvilágítás engedélyezési szintû tervdokumentációjának) elkészítése, megfelelõ alapot képezve egy késõbbi beruházási program elõkészítéséhez és lebonyolításához.
A mûszaki tervdokumentációk kidolgozására a „Development of a joint industrial park with regional economy-development strategy” (Joint industrial Park) címû projekt keretében kerül sor, mely projekt a lehetõ legmagasabb szakmai színvonalon történõ megvalósítása érdekében Tótszerdahely Község Önkormányzata külsõ szakértõi szolgáltatást vett igénybe. A megvalósításban résztvevõ önkormányzati munkatársak mellett a projekt menedzseléséhez kapcsolódó feladatok ellátásáért és megvalósításáért az ÖKOTAN Kft., mint külsõ szakértõ (kijelölt projektmenedzser: Kocsis Anikó) felel.
4.2. MÛSZAKI ÉS SZAKMAI LEÍRÁS, TARTALOM MEGHATÁROZÁSA
A jelen projekt keretében elkészülnek a kijelölt ipari park terület elõkészítéséhez kapcsolódó alapinfrastruktúra-tervek, melynek keretében az érintett terület vonatkozásában a csapadékvíz elvezetés-, a gázhálózat- és az elektromos energiaellátás (villamos) hálózat építési engedélyezési szintû tervdokumentációja.
A megvalósítani kívánt beruházási jellegû-, mûszaki-, kivitelezési tevékenységek az alábbiakban kerülnek részletes bemutatásra, kifejtésre.
I. A TERVEZETT CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS ISMERTETÉSE
A tervezett útburkolatok és a környezõ területek csapadékvíz-elvezetését nyílt árkok kialakításával terveztük. A tervezett út • szelvényezés szerinti • jobb oldalán a 0+325 és 0+767 szelvények között nyílt árok épül (V-1-4, V-1-3, V-2-4, V-2-3). Az árok szabványos trapéz keresztmetszettel készül, 50cm fenékszélességgel, 1:1,5 rézsûhajlással. A jobb oldali nyílt ároknak hossz-szelvényi mélypontja található az út 0+343,50 szelvényében, ahol a folyásfenékszint 140.66mBf, továbbá a 0+540 szelvényben, ahol a folyásfenék szintje 140.54 mBf.
15
Ezeken a mélypontokon •60 beton átereszek kerülnek beépítésre, melyeken keresztül a víz a bal oldali árokba, illetve a V-1 és V-2 jelû tervezett árkokon keresztül a befogadóba jut. A tervezett út • szelvényezés szerinti • bal oldalán a 0+265 és 0+767 szelvények között nyílt árok épül (V-1-2,-V-1-1, V-2-2, V-2-1). Az árok szabványos trapéz keresztmetszettel készül, 50cm fenékszélességgel, 1:1,5 rézsûhajlással. A bal oldali nyílt ároknak hossz-szelvényi mélypontja található az út 0+343,50 szelvényében, ahol a folyásfenékszint 140.50mBf, továbbá a 0+540 szelvényben, ahol a folyásfenék szintje 140.42 mBf. Ezeken a mélypontokon csatlakoznak a V-1, illetve a V-2 jelû tervezett árkok, melyek közvetlen befogadója a 07 helyrajz számú árok. A szabványos trapézszelvényû, földanyagú árkok minimum 50cm mélységgel épülnek. A 6835 jelû állami összekötõ út jobb oldali talpárkát a tervezett útcsatlakozásnál •50/b áteresz beépítésével le kell csatornázni 34fm hosszon. Az árkot tisztítani és profilozni kell az útcsatlakozástól számítva 50fm-50fm hosszon mindkét irányban. Az áteresz beépíthetõségének érdekében a befolyási oldalon a meglévõ árkot le kell mélyíteni 20fm hosszon. Az „A” jelû út az elsõ 322m hosszú szakaszán az állami közút irányába lejt, ezért • megakadályozandó, hogy a burkolatáról érkezõ csapadékvizek az összekötõ útra folyjanak • D300 méretû rácsos folyókát kell beépíteni az út 0+013 szelvényébe. A rácsos folyókát a közúti oldalárokba kell bekötni. A beépítendõ átereszeket beton csövekbõl kell megépíteni, elõre elkészített és tömörített, 20cm vastagságú homokos kavics ágyazatba fektetve. Az átereszeket a ki,- és befolyási oldalon elõregyártott beton elõfejjel kell lezárni. A csatlakozó árkokat a kifolyási, és befolyási szakasz közelében 5fm-5fm hosszon burkolni kell cementhabarcsba rakott 60x40x10cm méretû, elõregyártott beton mederburkoló lapokból az árokrézsû teljes magasságáig. A tervezett „V-1” jelû árok hossza 322.42m. Kezdõszelvényében a befogadó 07 hrsz.-ú árokhoz, végszelvényében az „A” jelû út bal oldali árkához csatlakozik. Az árok szabványos trapéz szelvényû, 1:1.5 rézsûhajlásokkal. Az árok hossz-esése 0,3%, és 1,28%, minimális mélysége 1.0m. A tervezett „V-2” jelû árok hossza 190.13m. Kezdõszelvényében a befogadó 07 hrsz.-ú árokhoz, végszelvényében az „A” jelû út bal oldali árkához csatlakozik. Az árok szabványos trapéz szelvényû, 1:1.5 rézsûhajlásokkal. Az árok hossz-esése 0,3%, és 1,0%, minimális mélysége 1.0m. A tervezett kamion parkoló burkolatáról a csapadékvizek összegyûjtése víznyelõaknákon keresztül történik. A víznyelõaknák átfolyós kivitelûek, 50x50cm belmérettel. Az összegyûlt csapadékvizeket NA200/KGPVC, illetve NA300/KGPVC csatornacsõ továbbítja a „V-1” jelû árokba. A tervezett csatornaszakaszok 0.4% - 1.4% közötti lejtéssel épülnek.
Megtervezésre került: V-1 jelû árok
322,4 fm
V-2 jelû árok
190,1 fm
V-1-1 jelû árok
78,5 fm
V-1-2 jelû árok
70,1 fm
V-1-3 jelû árok
84,7 fm
16
V-1-4 jelû árok
21,2 fm
V-2-1 jelû árok
228,4 fm
V-2-2 jelû árok
113,6 fm
V-2-3 jelû árok
227,0 fm
V-2-4 jelû árok
115,0 fm
Összesen:
1451,0 fm
CS-1 jelû csapadékcsatorna NA300/KGPVC
114,0 m
Víznyelõbekötések NA200/KGPVC
114,5 fm
D300 rácsos folyóka
8,7 m
Tervezett csapadékcsatorna méretének ellenõrzése A mértékadó vízhozam: Q=qx•xA, ahol q – fajlagos vízhozam • – lefolyási tényezõ A – a vízgyûjtõ terület nagysága A csapadék intenzitást a csatorna méretezésénél – 203 l/s,ha – belterületre, 10 perces csapadékra, két éves gyakoriságra adtuk meg. A lefolyási tényezõk a szabványban foglaltak szerint: aszfaltburkolat = 0.85-0.9
A parkoló burkolatáról elvezetésre kerülõ vízhozam (a részletszámítások közlésének mellõzésével): 64,4 l/s. A tervezett NA300/KGPVC csapadékcsatorna 0,7% lejtéssel 87,7 l/s vízhozam szállítására képes, tehát megfelel. Tervezett árkok méretének ellenõrzése
A mértékadó vízhozam: Q=qx•xA, ahol q – fajlagos vízhozam • – lefolyási tényezõ A – a vízgyûjtõ terület nagysága A csapadék intenzitást az árkok méretezésénél – 203 l/s,ha – belterületre, 10 perces csapadékra, két éves gyakoriságra adtuk meg. A lefolyási tényezõk a szabványban foglaltak szerint: aszfaltburkolat = 0.85-0.9 Az útburkolatról elvezetésre kerülõ vízhozam (a részletszámítások közlésének mellõzésével): 149,4 l/s. A tervezett árok minimális mélységgel (0,5 m) és lejtéssel (0,3%) 715 l/s vízhozam szállítására képes, tehát megfelel.
17
Építés A csatornaépítésnél a munkaárkokat dúcolni kell, a megtámasztást függõleges, ritkított pallózással kell megoldani. A csövek alá 15cm finomszemcséjû, homokos kavicsból ágyazatot kell készíteni. A munkaárkot szükség szerint nyíltvíztartással vízteleníteni kell. A négyszög alakú víznyelõaknák C 1624/KK betonból készülnek, 50x50cm belmérettel. Az útburkolatba kerülõ tisztítóaknákat nehéz fedlappal kell ellátni.
A csövek fölé visszatöltött földet burkolat alatt a felsõ 50 cm-es rétegben Trγ= 90%-os, egyéb helyeken 85%-os tömörségûre kell tömöríteni.
A külvizek távoltartásán túl, nyílt víztartásos víztelenítést irányoztunk elõ. Az altalaj fagyveszélyessége miatt a tükörkialakításnál a töltést szemcsés, nem fagyveszélyes anyagból kell építeni.
Közmûkeresztezések A tervünkön feltüntetett meglévõ és tervezett közmûvezetékeket azok üzemeltetõivel egyeztettük, egyéb vezetékrõl tudomásunk nincsen. Az építési munka megkezdése elõtt a meglévõ csatornák, vezetékek helyzetét kézi földkiemeléssel végzett feltárással pontosítani kell. Munkaárok, munkagödör kiemelése, csõfektetés csak a feltárást követõen kezdhetõ meg! A feltárt vezetékek épségét biztosítani kell. A feltárás alatt az üzemeltetõ szakfelügyelete szükséges!
Azokon a helyeken, ahol a meglévõ vezetékek mélységére vonatkozó pontosabb adatok nem álltak rendelkezésre, ott a vízvezetékeket 1,2 m-es, a gázvezetékeket 0,8-1,0 m-es a földkábeleket – telefon, Tv, elektromos - 0,7 m-es földtakarással vesszük figyelembe.
II. A TERVEZETT GÁZHÁLÓZAT KIALAKÍTÁSÁNAK ISMERTETÉSE
Nyomásadatok középnyomás esetén:
- Tervezési nyomás:
3 bar
- Üzemi nyomás:
3 bar
- Szilárdsági próbanyomás
3 bar
- Tömörségi próbanyomás
3 bar
Helyszínrajzi elrendezés
A tervezett ipari terület gázellátása a Tótszerdahely, Kossuth utcában húzódó 3 bar nyomású D90/KPE gázelosztó vezetékrõ biztosítható. A tervezett PE100/G SDR11 32x3,0mm MSZ EN 15552:2011 gázvezeték helyszínrajz szerint DN90/32 méretû elektrofitting megfúróidom beépítésével csatlakozik a meglévõ gázvezetékhez, majd az út keleti oldali padkájában halad. Csõhajlítással
18
kialakított iránytörések után a 08/56 hrsz.-ú ingatlanon – önkormányzati közmûsáv - került megtervezésre a gázvezeték a tervezett vízvezetékkel és szennyvíz-nyomóvezetékkel párhuzamosan. A tervezett bevezetõ utat 11,2 m PE80/G SDR17,6 63x3,6 burokcsõben fektetve keresztezi a gázvezeték, majd a nyugati oldali útpadkában, burkolatszéltõl 0,7 m távolságra került megtervezésre a 0+718,3 végszelvényig. A 3 db leágazó vezeték PE100/G SDR11 25x3,0mm MSZ EN 1555:2-2011 csõbõl került megtervezése, a megrendelõi adatközlésnek megfelelõen a 0+610, 0+660 és a 0+718 szelvényben csatlakoznak a gázelosztó vezetékhez.
19
Megtervezésre került összesen: elosztóvezeték PE100/G SDR11 32x3,0mm MSZ EN 1555-2:2011:
718,3 m
leágazóvezeték PE100/G SDR11 25x3,0mm MSZ EN 1555:2-2011:
29,0 m
Összesen:
747,3 m
Magassági elrendezés
A tervezett gázvezetékek takarási mélysége legalább 120 cm. A közmûkeresztezéseknél, út alatti átvezetéseknél burokcsõ, illetve üreges közmû alsó keresztezésénél védõcsõ beépítése szükséges. A burokcsõ/védõcsõ éle min. 20 cm távolságra van a keresztezõ közmû élétõl. A burokcsõ/védõcsõ hossza legalább 1-1 m-rel hosszabb legyen, mint védelmet igénylõ létesítmény érintõ síkja.
III. A TERVEZETT VILLAMOS HÁLÓZAT ÉS TÉRVILÁGÍTÁS KIALAKÍTÁSÁNAK ISMERTETÉSE
Tótszerdahely Község Önkormányzata a település északi részén található Felsõmezõn egy Ipari Park kialakítását tervezi. Az ipari park villamosenergia ellátásának kialakítása egy 22kV-os légvezetéket, 22/0,4kV-os OTR állomás, erõátviteli földkábel valamint közvilágítási földkábel építését teszi szükségessé.
A tervezett hálózat és berendezései az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. Nagykanizsai Régió üzemeltetési területén Tótszerdahely település közigazgatási területén találhatók.Az Ipari Park területén keresztül halad a Tótszerdahely, TSZ 22 kV-os leágazás. A vezeték két helyen keresztezi az Ipari Park feltáró útját. A vezeték keresztezõ oszlopközeinek szabványosítása emiatt szükséges.
Az Ipari Park villamosenergia igényérõl pontos adat (fogyasztói igénybejelentés) nem áll rendelkezésre. A meglévõ információk alapján az Ipari Park indulásához, a várható elsõként jelentkezõ igények kiszolgálásához egy 400kVA-es transzformátorállomás elegendõ lesz. A 400 kVA-es transzformátorállomás névleges szekunder árama In=550A, azaz az állomásról 373kVA szolgálható ki.
A teljesítmények a következõképp alakulnak: térvilágítási hálózat:
1,192 kVA
szennyvízátemelõ: Ipari Park energia felhasználása
14,0 kVA 357,8 kVA
3x2A 3x20A 3x527A
Tervezési határ
A tervezési határ a meglévõ 2/1. számú tervezett leágazó oszlopra tervezett áramkötésketõl az új 22/0,4kV-os OTR oszlop transzformátorállomáson keresztül a KIF erõátviteli kábelek T2, T3 és T5 elosztószekrényeibe valamint a közvilágítási kábelek 1., 30., 35. és 43. számú oszlopaiba tervezett kábelvégekig tart.
22kV-os vezeték nyomvonal leírása
A
Tótszerdahely TSZ 22 kV-os leágazó légvezeték 2.-3. számú oszlopai közé tervezett 2/1.
számú leágazó oszloptól keleti irányba terveztünk 22kV-os légvezetéket a Tótszerdahely Tótszerdahely Ipari Park transzformátor állomásig. A 2/1. számú oszlophelyre terveztünk B12-1300 típusú leágazó oszlopot, TBE-2ff/L2 fejszerkezettel. A TBE fejszerkezet a VÁT-H2 szerinti legyen (nem a csökkentett fázistávolságú VÁT-H20 szerinti)! A leágazó oszloptól keleti irányba terveztünk légvezetéket, keresztezve az ipari Park feltáró útját. A leágazás 19,1m hosszú, melyet 60N/mm2 húzófeszültséggel kell megfeszíteni. A tervezett OTRAF2200 típusú, oszlopa B12-1300 típusú, FBEk fejszerkezettel. Az oszlopot a Ipari Park területén kell megépíteni. A vezeték középfeszültségû áramkötéseit burkolt 22 kV-os, 50 mm2-es vezetékkel kell kialakítani.
A meglévõ Tótszerdahely TSZ leágazó vezeték a 2.-3. és a 5.-6. oszlopai között keresztezi az Ipari Park feltáró útját. Az E.ON elõírásai szerint (ez szigorúbb mint az MSZ 151-1) az út felett 7,0 métert kell tartani. A magasság tarthatósága miatt az 5.-6. oszlopok közé, az út déli oldalán kell építeni egy B12-400 típusú oszlopot. Az oszlopra TBE-2ff (VÁT-H2 szerinti) fejszerkezetet kell felszerelni.
A magasság tarthatósága miatt a 2. és az 5. oszlopokon a TBH-C1 fejszerkezetet bontani kell és helyére TBE-2ff típusú egysíkú keresztartót kell felszerelni.
A 2/1. leágazó oszlop, az 5/1. oszlop beépítése valamint a keresztartók cseréje után a meglévõ Tótszerdahely TSZ leágazó vezeték vezetékeinek után szabályozása szükséges a 2.-7. számú oszlopok között.
20
Transzformátorállomás
Tótszerdahely Ipari Parkban jelentkezõ igények kiszolgálására egy új transzformátorállomást kell építeni az épülõ feltáró út keleti oldalán az Ipari Park területére. A tervezett transzformátorállomás OTR AF-2200 típusú oszlop transzformátorállomás, melyet a vonatkozó VÁT-H30 szerint kell felszerelni. Az állomáson maximum 630 kVA-es transzformátor helyezhetõ el. Az állomást B12-1300 típusú oszlopra terveztük megépíteni, melynek befogott II. alapozást kell készíteni.
A transzformátorállomás fejszerkezete FBEk típusú, melyen kettõs feszítõ szigetelõt kell alkalmazni. Az állomáson a kisfeszültségû áramkörök biztosítására, az energia szétosztására ESZK630/6 típusú szakaszszekrényt terveztünk. A leszálló vezeték típusa NYY-J 3x4x240 mm2 réz erû vezeték. A tervezett transzformátorállomáson közvilágítás vezérlést is kialakításra kerül. Az állomásra 22kV-os és 400 kVA-es transzformátort kell kiépíteni. A középfeszültségû vezeték irányából ABSZM-KF típusú túlfeszültséglevezetõs biztosító aljzatot kell felszerelni, melybe NNGk 24/40 A–es betétet kell elhelyezni. Az állomás középfeszültségû áramkötéseit burkolt 22 kV-os, 50 mm2-es vezetékkel kell kialakítani.
Földkábel nyomvonal leírása
Nyomvonalrajz száma: NKO-02/12 Az Ipari Park tr. állomás kisfeszültségû elosztószekrényébõl három kábelt terveztünk kiépíteni.
Az ipari park ellátására öt kábeles eloztószekrényt terveztünk. A hálózati végpontokra (T2, T3, T5) 3 áramkörös
kábeles
szekrényt,
a
kábelre
felfûzve
kötött
szekrények
(T1,
T4)
4 áramkörösek. A kábelek nyomvonalát az út árkán kívüli zöldterületbe terveztük. A kábelek két helyen keresztezik az Ipari
Park
feltáró
útját.
A
keresztezéskor
a
kábelt
védõcsõben
kell
elhelyezni.
A védõcsöveket az út építés elõtt el kell helyezni. A mûtárgyak (út, járda, közmûvek) keresztezéskor a védõcsõ az mûtárgy szélén 0,5-0,5 méterre nyúljon túl.
A „T4” és a „T5” elosztószekrényekkel szemben két két 110mm-es védõcsõ elhelyezése szükséges a késõbbi csatlakozások kiépíthetõsége miatt. A védõcsövek mindkét végét le kell zárni.
Közvilágítás és annak földkábelének leírása
Elrendezés:
egyoldalas
Fénypontmagasság:
6,0 - 7,5 m közötti
21
•
Megjegyzés
-
eredményezõ osztályok
Hasonló világítási helyzetet
S3
ME5
Világítási osztály
Forgalom sûrûsége, arcfelismerés
Vezetési feladat nehézsége
Normális
kell
jármûvek
nincsenek
<7000/ nem
Keresztezõdések száma, Parkoló
<3km,
idõjárás jellemzõ típusa,
Geometriai forgalomcsillapítás,
Világítási helyzet
B1
Nincs, száraz
Kizárt út használók
--
Egyéb úthasználók
Fõ úthasználók
ME5 elõírásai:
gyalogosok
utca
kerékpárosok,
Park
lassú jármûvek
Ipari
Gépjármûvek,
30-60 km/h
Utca neve
Fõ úthasználó jellemzõ sebessége
Az utcák közvilágítási osztálya:
Lm= 0,5cd/m2, U0=min0,35, Ul=min0,4, TI=min 0,4
Az Ipari Parkba ZAFÍR1/70W TCL, ZAFÍR1/100W TCL típusú lámpatestek vannak felszerelve és üzemeltetve. A tervezett nagynyomású nátrium lámpás lámpatestekbe új autómatikus dimmelésû elektronikus elõtéteket kell szerelni. Az elõtét beépítése során a lámpatestek úthoz viszonyított helyzete nem változik, nem kerül cserére a lámpatest, a lámpakar , a bekötõvezeték sem az áramkötés. Az Ipari Park tr.állomástól két közvilágítási áramkör tervezett, egy északi, egy déli irányba. Az állomástól a kábel az út irányába kell építeni (a két kábelt egymás mellett fektetve), keresztezve a vízelvezetõ árkot. A kábelek nyomvonalát az út burkolatának szélétõl 1,2 m távolságba jelöltük ki. Az Ipari Park feltáró út mellett az oszlopokat az út árkának éle mellé kell elhelyezni. Az út melletti szakaszon 70W-os lámpatesteket kell elhelyezni.
A kamion parkoló szélessége miatt a 20. számú oszloptól terveztünk egy közvilágítási kábelt a parkoló északi oldalához. A kábel leágaztatásához az oszlop oldalára (pántolószalaggal) rögzített A1-20AF1/2AK2 tokozottat kell felszerelni. A Parkoló melletti szakaszra 100W-os lámpatesteket kell létesíteni.
A Letenye-Tótszerdahely között lévõ közutat elérve a közvilágítási kábel két irányba halad tovább, biztosítva a csomóponthoz közlekedõk adaptációját. A kábel leágaztatásához a 33. számú oszlop oldalára A
(pántolószalaggal)
keresztezõdés
melletti
oszlopokra
megvilágításának kiemelésére.
Elosztószekrények
3 áramkörös szekrény
rögzített
A1-20-AF1/2AK2
100W-os
lámpatesteket
tokozottat kell
kell
létesíteni,
felszerelni. a
csomópont
22
A
tervezett
kábeles
elosztószekrény
mûanyag,
3
áramkörös
kábeles
elosztószekrény.
A betápláló kábelt V csatlakozón keresztül kell csatlakoztatni a szekrény sínrendszerére. A szekrénybe 1db NH-II és 2db NH-00 aljzatot kell beépíteni.
4 áramkörös szekrény A
tervezett
kábeles
elosztószekrény
mûanyag,
4
áramkörös
kábeles
elosztószekrény.
A betápláló kábelt V csatlakozón keresztül kell csatlakoztatni a szekrény sínrendszerére. A szekrénybe 2db NH-II és 2db NH-00 aljzatot kell beépíteni.
Tokozott szekrény A
tervezett
tokozott
elosztószekrény
alumínium
A1-20-AF1/2AK2
típusú
szekrény.
A szekrényt pántolószalaggal kell az oszlop oldalára rögzíteni. A szekrénybe sorozatkapcsokat kell beépíteni a kábelek összekötéséhez.
A szekrények alapozási módja beásás. A kábelek bekötése után a kábeleket a kábelvégeknél, valamint a biztosító aljzatot is feliratozni kell hova tartozásuk miatt. A szekrényben az aktuális érintésvédelmi vázlatokat el kell helyezni. A szabadon maradó síneket takaró lemezzel kell érintés biztossá tenni. Fejszerkezetek, szigetelõk, kötések, szerelvények
A
középfeszültségû
hálózaton
FBEk,
TBE-2ff
és
L2
keresztartókat
kell
alkalmazni.
A hálózat szigetelõi az E-ON rendszerében lévõ mûanyag tartó és feszítõ szigetelõket, tartó és feszítõ szerelvényeket kell alkalmazni. A középfeszültségû vezetékek áramkötéseit burkolt vezetékkel kell kivitelezni. Az áramkötésekhez FAM-os csavaros szorítók alkalmazása az elvárt. A kereszttartókra madárvédelem miatt mûanyag burkolatot kell szerelni. A felhasznált anyagok esetében más típusok is alkalmazhatók, melyek a tervezettel megegyezõ minõségûek és a E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. rendszerengedélyével rendelkeznek.
4.3. ÜZEMELTETÉSI FELTÉTELEK ELÕREJELZÉSE
Figyelemmel arra, hogy a vizsgált „Joint Industrial Park” projekt keretében beruházási jellegû projektelem
végeredményben
nem
valósul
meg
(a
jelen
fázisban
az
Ipari
Park
alapinfrastruktúra terveinek elkészítése történik meg), tényleges beruházás hiányában a mûködtetési-, üzemeltetési feltételek (szervezeti struktúra, feladatok, költségek, egyéb szempontok) vizsgálata nem releváns.
A tervezett komplex beruházási program egy késõbbi fázisában, a létrejövõ ipari park területet (Ipari Parkot és létesítményeit) tervezetten az Önkormányzat külön szervezeti egysége mûködteti. A kezdeti idõszakot követõen középtávon indokolt külön gazdasági társaság létrehozása az önkormányzat tulajdonlásával. Mindez azért lesz hatékony a késõbbiekben, mert a megerõsödött iparterület már jelentõs bevételekkel és költségekkel fog rendelkezni, melyek elszámolása így transzparens lehet.
23
4.4. ÜZLETI ÉS MARKETING TERV
Figyelemmel azon körülményre, hogy a vizsgált projekt keretében beruházási jellegû projektelem végeredményben nem valósul meg (a jelen fázisban az Ipari Park alapinfrastruktúra terveinek elkészítése valósul meg), tényleges beruházás hiányában a mûködtetési- és üzemeltetési feltételek (melynek keretében részletes üzleti és marketing terv elkészítése) vizsgálata és kidolgozása nem releváns.
4.5. CSELEKVÉSI ÉS ÜTEMTERV
24
A Tótszerdahelyen kialakítani kívánt Ipari Park létesítéséhez kapcsolódóan jelenleg az elõkészítési munkálatok zajlanak. 2012. II-IV. negyedévében megtörtént az alapinfrastruktúra létesítéséhez szükséges engedélyezési szintû tervdokumentumok elkészítése, összeállítása.
A tervezett komplex beruházás sorozat egy további lépésében – optimálisan a fejlesztéssel érintett ingatlan átadásával, vagy tartós bérletbe adásával egyidejûleg, egy partner vállalkozást bevonva – megtörténik a terület tényleges fejlesztése, melynek keretében
az
alapinfrastruktúra
kiépítése
és
a
terület
a
további
szükséges
infrastruktúrával történõ ellátásának biztosítása, hozzájárulva a vállalkozások betelepülését elõsegítõ feltételrendszer kialakításához, a gazdasági szerepkör megerõsítéséhez.
4.6. TÁJÉKOZTATÁS ÉS NYILVÁNOSSÁG
Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése, egyúttal a kialakítani kívánt ipari park, iparterület támogatása és promótálássa érdekében az alábbi tájékoztatási tevékenység lefolytatása, egyúttal kommunikációs csatornák és eszközök használata javasolt. Internet, elektronikus kommunikáció
Az Internet és az elektronikus kommunikációs eszközök használata fokozott mértékben alkalmazandó a kommunikáció során, mivel lehetõvé teszi az információk gyors és hatékony terjesztését és megkönnyíti a célcsoportokkal folytatott párbeszédet.
o
Honlapfejlesztés, bannerek elhelyezése: www.totszerdahely.hu
o
Önálló (gazdasági tartalmú) weboldal, vagy aloldal fejlesztése, ami a megszokott tartalmi elemeken kívül célzott információkat szolgáltat a helyi vállalkozásoknak vagy vállalkozni szándékozó magánszemélyeknek.
o
Linkek bekötése valamennyi helyi, vagy regionális, országos vállalkozások számára szolgáltató partnerszervezet részére.
o
Önkormányzati elektronikus hírlevél rendszeres kiküldése az elérni kívánt célcsoport (vállalkozói kör) számára.
Média, sajtómunka o
Sajtómegjelenések a megfelelõ újságokban, publikációk a projektrõl és a potenciális fejlesztési lehetõségekrõl.
Kiadványok, rendezvények o
Tájékoztató szóróanyagok, kiadványok készítése.
o
A szóróanyagok eljuttatása a szakmai (gazdasági célú) rendezvényekre, konferenciákra.
o
A helyi Önkormányzat rendezvényein a potenciális partnerek (fejleszteni, betelepülni kívánó vállalkozók) tájékoztatása a fejleszteni kívánt iparterület nyújtotta lehetõségekrõl.
25
5. PÉNZÜGYI ELEMZÉS 5.1. BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK BECSLÉSE
A kialakítani kívánt Ipari Park létrehozásával kapcsolatos fejlesztési programot várhatóan Tótszerdahely Község Önkormányzata valósítja meg.
Jelen dokumentum keretében a tervezett Ipari Park kialakítás elõkészítésének, így az alapinfrastruktúra kiépítésének várható költségei kerülnek számszerûsítésre a további (szükségszerû) beruházási költségek ismeretének hiányában.
A beruházási költségek alakulását a következõ táblázat szemlélteti. A beruházási költségek a mûszaki tervdokumentációk részeként elkészült tervezõi költségbecslések alapján kerültek összeállításra, mely dokumentumok a jelen tanulmány mellékletét képezik.
Beruházási költségek (Ft-ban, bruttó) Költség fajták
Összesen
I. Projekt elõkészítés költségei
0
1. Elõkészítési idõszakban igénybevett szakértõi szolgáltatások költsége
0
2. Elõkészítési idõszakban felmerült közbeszerzési költségek
0
3. Elõkészítési idõszakban felmerült területvásárlási költségek
0
4. Elõkészítés során végzett kármentesítés költsége
0
II. Projekt menedzsment költségei
0
1. Személyjellegû kifizetések, bérjárulékok
0
1.1. Projektmenedzsment bérköltsége
0
1.2. Projektmenedzsment bérköltségét terhelõ járulékok
0
1.3. Egyéb projektmenedzsmenthez kapcsolódó személyjellegû kifizetések
0
2. Eszközbeszerzés a projektmenedzsment részére
0
2.1. Irodai berendezések
0
3. Projektmenedzsmenthez igénybevett szolgáltatások
0
3.1. Igénybevett projektmenedzsment szolgáltatás
0
3.2. Pályázatírás költsége
0
III. Beruházások/Eszközök
0
1. Területvásárlás
0
2. Építés, felújítás, bõvítés 2.1. Külsõ vállalkozó által végzett építés, fejújítás, bõvítés 2.1.1. Csapadékvíz elvezetõ rendszer kiépítése 2.1.2. Gázhálózat kiépítése
73 877 075 73 877 075 23 107 957 7 502 758
26
2.1.3. Villamos hálózat és térvilágítás kiépítése
43 266 360
2.2. Saját teljesítésben végzett építés, felújítás, bõvítés
0
3. Eszközbeszerzés
0
4. Immateriális javak beszerzése
0
IV. Szolgáltatások
0
1. Projekt megvalósításhoz igénybevett szakmai szolgáltatások
0
1.1. Mérnöki, szakértõi díjak
0
1.1.1. Külsõ vállalkozó által nyújtott szolgáltatás
0
1.1.2. Saját teljesítésben végzett tevékenység
0
1.2. Tervek, tanulmányok készítésének költsége
0
1.2.1. Külsõ vállalkozó által nyújtott szolgáltatás
0
1.2.2. Saját teljesítésben végzett tevékenység
0
1.3. Rendezvényszervezés költsége
0
1.4. Képzés költsége
0
2. Egyéb szolgáltatások
0
2.1. Nyilvánosság biztosításának költsége
0
2.2. Közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos költségek
0
2.3. Kötelezõen a projekthez kapcsolódóan elõírt könyvvizsgálat díja
0
2.4. Egyéb projekt megvalósításához kapcsolódó
0
szolgáltatások V. Adminisztratív költségek
0
1. Elkülönített számla nyitásának költsége, tranzakciós költségek
0
2. Jogi költségek
0
3. Egyéb általános költségek
0
Bruttó összköltség
73 877 075
27
A tervezett beruházás, így az alapinfrastruktúra hálózat kiépítése, melynek keretében az iparterület gázellátásának, csapadékvíz elvezetésének, villamos hálózatának és térvilágításának megvalósítása összesen mintegy bruttó 73.877.075,- forintot tesz ki. A költségtételek megállapításakor a rendelkezésre álló tervezõi költségbecslésben szereplõ összegekkel kalkuláltunk.
5.2. PÉNZÜGYI ÜTEMEZÉS
Figyelembe véve azon körülményt, hogy a tervezett beruházás (építési-, kivitelezési munkálatok) tényleges megvalósításának idõpontja jelenleg nem ismert, a felmerülõ költségek pénzügyi ütemezése - a rendelkezésre álló információk alapján – nem végezhetõ el.
28
5.3. FENNTARTHATÓSÁG
A „Joint Industrial Park” projekt keretében elkészült engedélyezési szintû tervdokumentációk tulajdonosa Tótszerdahely Község Önkormányzata.
A tervezett további fejlesztések, így az alapinfrastruktúra kiépítése várhatóan az Önkormányzat tulajdonában lévõ területen (ingatlanon) valósul meg, melynek fenntartását az Önkormányzat végzi, illetõleg ezen tevékenységet az ingatlan esetleges elidegenítéséig vállalja, biztosítja.
Tótszerdahely Község Önkormányzata, mint a megvalósuló fejlesztés tulajdonosa vállalja a fejlesztéssel érintett ingatlan fenntartását, emellett a gazdasági kapcsolatok élénkülését elõsegítõ tevékenységek anyagi támogatását.
A kapcsolódó intenzív befektetés-ösztönzési tevékenység ellátásának, így a mûködõ tõke a településre vonzásának,
egyúttal
egy
valós
(mûködõ) Ipari
Park
létrehozásához
szükséges
feltételek
kialakításának elsõdleges felelõse az települési Önkormányzat, mely a kijelölt ipari terület mihamarabbi hasznosítása érdekében intenzív gazdaság-fejlesztési tevékenységet valósít meg a jelen projekt lezárultát követõen is.
5.4. PÉNZÜGYI BEVÉTELEK BECSLÉSE
A projekt megvalósítása eredményeképpen pénzügyi bevételek nem keletkeznek, melynek következtében a jelen fejezet kidolgozása nem tekinthetõ relevánsnak.
6. KOCKÁZATELEMZÉS
A kockázatelemzés célja azon kedvezõtlen események meghatározása, amelyek a fejlesztések megvalósíthatóságának és fenntartásának feltételeit befolyásolják. A cél annak vizsgálata, hogy a jelen fejlesztési koncepció által javasolt (tervezett) projektelemekhez kapcsolódó kockázati tényezõk milyen mértékben tudják befolyásolni a beruházás tényleges megvalósítását és annak várható eredményeit.
Kockázati kategóriák és kockázati tényezõk azonosítása
Egy projekt gyakorlatilag egy jövõbeni eredmény elérése céljából végzendõ feladatok összességét jelenti, tervezett ütemezés szerinti végrehajtással, valamint tervezett ráfordítással és bevétellel. Minden jövõbeni feladat elvégzése, így az elvárt hatások és eredmények elérése jelentõs bizonytalanságot foglal magában. A (beruházási típusú) fejlesztések számára ezek a bizonytalansági tényezõk, azaz a projekt menetét zavaró, és ezáltal sikerét – adott cél adott határidõre, adott költségkereten belüli elérése és az eredmény elfogadása – veszélyeztetõ események és hatások jelentik a projektkockázatokat. Emiatt a projekttervezés egyik fontos feladata a fejlesztési elképzeléseket fenyegetõ kockázatok felismerése, értékelése, becslése és ennek megfelelõ kezelése.
A nem várt kockázatok minél korábbi felszínre kerülését, azaz a projekt bizonytalanságait jelentõ események és hatások felismerését egyrészt a projekt tevékenységeinek követése, ellenõrzése, tehát a keletkezõ információk, a múltbéli adatok, a tapasztalatok folyamatos értékelése teszi lehetõvé, másrészt a következõ projektszakaszok gondos, részletes tervezése közben a várható és váratlan események bekövetkezésének elemzése segíti. Esetünkben a kockázatokra való felkészülést elsõsorban a projektjavaslat (Ipari Park létesítés) vonatkozásában (a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján) elkészült projektterv felülvizsgálata, finomítása és az új információkra épülõ továbbfejlesztése, illetve folyamatos értékelése és szükségszerû módosítása jelentheti.
A felismert kockázatok hatásainak enyhítésére a kockázat jellegétõl, a projektre gyakorolt veszélyétõl függõen különféle lehetõségek vannak, amelyek közül az adott esetben alkalmazandó megoldásról a rendelkezésre álló információk értékelése alapján a projektvezetés dönt. A lehetséges kockázatkezelési formák a következõk:
o
A kockázat bekövetkezési valószínûségének, a projektre gyakorolt hatásának csökkentése.
o
A kockázat elkerülése, azaz olyan intézkedések meghozatala, amelyek kizárják a felismert kockázat érvényesülését.
o
A kockázat elhalasztása, azaz a tervek, folyamatok megváltoztatása úgy, hogy a kockázat esetlegesen késõbb, jobban kezelhetõ körülmények között következhessen be.
29
o
Elõfordulhat, hogy a kockázat elfogadása jelenti az elfogadható megoldást, mert káros hatásait felkészülten várva kedvezõbb lehet a projekt számára, mint a kockázat kivédésére tett erõfeszítés.
A felismert kockázat kezelésének bármely formáját választjuk is az egyes projektek érdekében, az mindenképpen valamilyen változást eredményez a beruházás aktuális tervén. Ez a változás lehet a projekt tevékenységeinek, erõforrásainak átütemezése, átszervezése, egyes feltételek, körülmények módosítása, de lehet komolyabb hatású, azaz a projekt célját, mérföldköveit, határidejét, költségeit érintõ is. Ez alapján kimondható, hogy a felismert, és az esetleg bekövetkezett kockázatok kezelésében meghatározó szerepe van a projekt változáskezelési eljárásának, pontosabban a változáskezelési eljárás olyan szabályozásának, ami a jó döntéselõkészítésre alapozott gyors, hatékony, megfelelõ szinten hozott és a lehetõ legjobb döntés meghozását segíti elõ.
A jelen fejlesztési koncepcióban vázolt projektjavaslat megvalósítása során az alábbi, általános kockázati tényezõkkel számolhatunk: Pénzügyi és gazdasági kockázatok: 1. Az egyik legjelentõsebb külsõ kockázati tényezõként értékelhetõ pénzügyi kockázatot a kívánt beruházási tevékenység megvalósítására rendelkezésre álló (saját) források bizonytalansága, hiánya jelentheti. A megvalósításhoz a projektgazdának (döntõen Tótszerdahely Község Önkormányzata) szüksége van egy bizonyos összegû hitel, illetve vissza nem térítendõ támogatás megítélésére. Emiatt igen jelentõs kockázatot jelenthet a szükséges külsõ források (vissza nem térítendõ támogatás, hitel, egyéb) sikeres bevonásának bizonytalansága, amely alapesetben a tervezett fejlesztés idõbeli elhalasztását eredményezi, de emellett a beruházás elmaradását is okozhatja. A hitelkérelem elutasítása, elhúzódása szintén jelentõs bizonytalansági tényezõ, hiszen így a projektgazdának jelentõs összegeket kell a fejlesztési intézkedés beindítására elkülöníteni. További kockázatot jelenthet a hitel, illetve a bevonható támogatási összeg idõbeli csúszása, amely ellen hatékony és ésszerû cashflow tervezéssel lehetséges védekezni. 2. Elképzelhetõ a „fizetõképes kereslet” hiánya, amely egyfelõl a kivitelezésbe bevonni kívánt befektetõk (külsõ vállalkozók, vállalkozói szféra), másfelõl a létrehozott fejlesztéssel megcélzott piaci szegmensek (pl.: helyi és térségi vállalkozók) részérõl jelentkezhet. 3. A gazdasági kockázatok közé sorolhatók többek között a kedvezõtlen makrogazdasági változások, a kamatláb-, árfolyam- és inflációs változások, illetve a nem megfelelõ beruházási döntések meghozatala is jelentõs negatív hatással lehet a tervekre.
4. Egy kormányváltás szintén megakadályozhatja a kitûzött célok teljesülését, hiszen a megvalósítani kívánt tevékenység adott esetben magára vonhatja a politika érdeklõdését, illetve negatív politikai reakciót is kiválthat.
30
Jogi és szabályozási kockázatok: 1. A külsõ szemlélõ számára a fejlesztési projektek legérzékenyebb részének az engedélyeztetési eljárások tûnhetnek. A szükséges hatósági és egyéb engedélyek beszerzésének (használatba vételi engedély) idõbeli elhúzódása a megvalósítás szempontjából jelentõs kockázati tényezõ. 2. A közbeszerzési eljárások lefolytatása is hordoz magában némi kockázatot, amely egyrészt az eljárás(ok) sikertelenségébõl, másrészt az eljárás(ok) eredményének vesztes pályázók által történõ megtámadásából fakad. Ezen kockázati tényezõ alapvetõen a projekt idõbeli csúszását eredményezheti, hatása közepesnek tekinthetõ. 3. A vonatkozó jogszabályok és egyéb elõírások jelentõsen korlátozhatják a megvalósítani kívánt tevékenység terjedelmét. A szabályozások esetenként nem megfelelõ megkötéseket tartalmazhatnak. 4. A környezetvédelmi jellegû megszorítások szintén korlátot szabhatnak a lehetséges projekt tevékenységeknek (környezetvédelmi kockázat).
Kivitelezéssel kapcsolatos kockázatok: 1. A kivitelezés során veszélyeztethet az idõjárás, de kellõ körültekintéssel ez a kockázati tényezõ jól kezelhetõ. A beruházási típusú projektek fõbb építési munkálatait célszerû a kedvezõbb idõjárási viszonyokkal rendelkezõ hónapokra idõzíteni, emellett az ütemezés megtervezésekor ajánlott bizonyos mértékû tartalék idõ beépítésével kalkulálni. 2. Nem megfelelõ vállalkozó(k) kiválasztása következtében nem megfelelõ (hibás) vállalkozói teljesítés. 3. A szállítókban rejlõ kockázat, bizonytalanság (nem, határidõre történõ szállítás, vagy garanciális problémák). Amennyiben a projektre más szervezetek cselekedete negatív hatást gyakorol, a projektgazda jogosult kártérítést követelni. 4. Az esetleges pótmunkák felmerülése a beruházás költségeinek emelkedését okozhatja. 5. Elemi kár (tûz, árvíz, vagy egyéb elemi csapások) bekövetkezése közvetlen hatással van a kívánt tevékenység elvégzésének képességére, az egyes projektek eredményeinek jelentõs mértékû megrongálódását okozhatja. 6. Amennyiben megfelelõ elõzetes kockázatelemzés, hatástanulmány nélkül készült el a projekttervezet, úgy a fejlesztés nagy valószínûséggel nem teljesül a költségvetési vagy funkcionális határidõre.
Tevékenységi kockázatok: 1. Az elérhetetlen, megoldhatatlan célok kitûzése maga után vonja a célok részleges megvalósulását. 2. A megvalósítás során kiderülhet, hogy a tervezettnél több erõforrásra van szükség a projekt megvalósításához. Ebben az esetben a feladatok újratervezésére is szükség lehet.
31
A vizsgált kockázatok elemzését és rangsorolását, azaz a bekövetkezés valószínûségének és hatásának számszerûsítését, a következõ módszer alapján végezzük.
1. sz. tábla: A bekövetkezési valószínûség meghatározására használt skála Bekövetkezési valószínûség megnevezése Alacsony Kicsi Közepes Magas
Valószínûségi érték (%) 10% 25% 50% 85%
2. sz. tábla: A hatás mérésére használt skála Hatás megnevezése Kicsi Közepes Nagy Kritikus
Költségtúllépés mértéke < 1% < 5% < 10% > 15%
Eredmény Alig hat a teljesítményre Közepesen hat a teljesítményre Súlyosan hat a teljesítményre A feladat nem teljesíthetõ
A kockázat mértékét a fenti két tényezõ szorzata adja. A megvalósítani kívánt fejlesztési elképzelések vonatkozásában általánosan megállapítható kockázati tényezõk és hatások a következõk szerint foglalhatók össze. 3. sz. tábla: Kockázati tényezõk azonosítása
Kockázat leírása 1.
Szükséges külsõ források hiánya, a beruházás saját erõbõl történõ megvalósítása
2.
Közbeszerzési eljárások kockázata, sikertelensége
3.
Közbeszerzés eljárás(ok) során a tervezettõl eltérõ kivitelezési árak megállapítása
Bekövetkezés valószínûsége (magas/közepes/ alacsony)
Hatás a projekt céljaira Kockázat kezelési beavatkozások (magas/közepes/ alacsony)
Közepes
Nagy
A megvalósításhoz az Önkormányzatnak szüksége van külsõ források (hazai vagy Európai Uniós vissza nem térítendõ támogatás, egyéb) bevonására. Ellenkezõ esetben a tervezett fejlesztés (Ipari Park létesítése) megvalósítása bizonytalanná válik, nagy valószínûséggel elhalasztásra kerül.
Kicsi
Közepes
A kockázati tényezõ felmerülését a közbeszerzési kiírások körültekintõ, aprólékos megtervezésével és elkészítésével lehet kiküszöbölni.
Közepes
Közepes
Amennyiben az egyes projektelemekre (alapinfrastruktúra, egyéb beruházások) az elõzetesen kalkulált értékektõl jelentõs mértékben eltérõ árajánlatok érkeznek, úgy elsõsorban meg kell próbálni az egyes projekt tevékenységek közötti forrásátcsoportosítást. Amennyiben nem lehetséges forrásátcsoportosítás, úgy az Önkormányzatnak nagyobb önkormányzati önerõ biztosításával kell számolnia. A kockázat
32
4.
5.
Engedélyek beszerzésének (használatba vételi engedély) elhúzódása Idõjárásból fakadó kockázatok
Kicsi
Közepes
Alacsony
Közepes
csökkentéséhez a kivitelezés tárgyában szükséges árajánlatokat kérni, illetve az építési tevékenységekre a kiviteli tervek alapján reális költségkalkulációt kell készíteni. Folyamatos egyeztetés, kapcsolattartás a hatósággal.
Fokozott figyelmet kell fordítani a pontos tervezésre és a precíz, a tervezett idõbeli ütemezésnek megfelelõ kivitelezésre. A kedvezõ idõjárású hónapokban javasolt elvégezni a beruházási jellegû munkálatokat.
6.
Nem megfelelõ vállalkozó kiválasztása
Kicsi
Nagy
Referenciák kérése, biztosítékok elõírása a vállalkozói szerzõdésben.
7.
Esetleges pótmunkák felmerülése, beruházás költségeinek emelkedése (a tervezettnél több erõforrásra van szükség)
Közepes
Nagy
Megfelelõ tervezés, párhuzamos feladat végrehajtás, erõforrás átcsoportosítások, tartalékképzés.
8.
Hibás vállalkozói teljesítés
Közepes
Nagy
A beruházás folyamatos figyelemmel kísérése, referenciák, biztosítékok alkalmazása, folyamatos mûszaki ellenõrzés.
9.
Elemi kár, elemi csapás Projekt-koordináció
Kicsi
Kritikus
Kicsi
Nagy
A kockázati tényezõ hatékony projektmenedzseléssel és a tagok megfelelõ motiválásával szinte teljesen kiküszöbölhetõ.
Közepes
Nagy
Közepes
Nagy
A megfelelõ szállítók kiválasztása, referenciák bekérése Az Önkormányzat számára javasolt egy meghatározott összegû tartalékot képezni a vázolt folyamatok mérséklésére valamennyi nagyobb volumenû fejlesztés vonatkozásában.
10.
11. 12.
Szállítókban rejlõ kockázat Makrogazdasági mutatók romlása (pl.: infláció, alapanyag költségek, járulékok és elõirányzott költségek növekednek)
Vagyonbiztosítás kötése.
33
