Füzesabony Város Önkormányzata 3390 Füzesabony, Rákóczi út 48.
MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY Füzesabony Város szennyvízelvezetésének – és tisztításának bővítése, korszerűsítése c. projekt KEOP-1.2.0/09-11 SZENNYVÍZELVEZETÉS- ÉS TISZTÍTÁS KONSTRUKCIÓ
-1-
1. A projekt összefoglaló bemutatása
Projektgazda megnevezése
Füzesabony Város Önkormányzata
A projekt címe
Füzesabony Város szennyvízelvezetésének – és tisztításának bővítése, korszerűsítése
ÁFA visszaigényelhető-e (igen, nem) Projekt-megvalósítás tervezett kezdete
Igen 2016. június 15.
Kivitelezés tervezett kezdete
2017. január 15.
Kivitelezés tervezett befejezése
2018. július 31.
Projekt-megvalósítás tervezett befejezése
2019. február 28.
Szöveges kiegészítés 1. A Pályázó szervezet bemutatása: Füzesabony Város Heves délkeleti részén, a Hevesi síkon Egertől légvonalban 20 kmre elhelyezkedő város, közlekedési csomópont. A települést keleten az Eger, nyugaton a Laskó-patak határolja. Igen kedvező földrajzi elhelyezkedése. Útvonalak kereszteződésében fekszik az Alföld északi peremén, hatalmas áruforgalmat bonyolít le vasúton és közúton minden égtáj felé. Az 1050/2013. (II.12.) Korm. határozat a szennyvíz –elvezetési és –tisztítási feladattal, valamint derogációs kötelezettséggel rendelkező projektjavallatot még be nem nyújtott agglomerációkról szól. A Korm. határozat 2. sz. melléklete azoknak a 2015. december 31. – i határidővel rendelkező szennyvíz – elvezetési és –tisztítási feladattal kötelezett agglomerációk listáját tartalmazza, melyek derogációs kötelezettséggel rendelkeznek, de projektjavaslatot még nem nyújtottak be. A Füzesabonyi agglomeráció a mellékletben 6. sorszámmal szerepel 11.477 lakosegyenérték terheléssel. Az agglomerációs besorolás szerint Füzesabony Város Dormánd és Besenyőtelek településekkel alkot egy közös szennyvíz agglomerációt, viszont projektjavaslatot csak Füzesabony Város kíván benyújtani szennyvízcsatorna hálózatának bővítése és a szennyvíztisztító telep korszerűsítése céljából. Dormánd és Besenyőtelek a projekt előkészítés során arról nyilatkoztak, hogy a tervezett fejlesztésben nem kívánnak részt venni és az elkövetkező fejlesztési időszakban sem kívánnak pályázatot benyújtani a szennyvízcsatorna – hálózatuk fejlesztésére vonatkozóan. Nyilatkozataik alapján a jelen projekt megvalósításához anyagi forrást sem biztosítanak.
-2-
A település szennyeződés érzékenységi besorolását a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet alapján a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet hirdette ki, ez alapján a település szennyeződés érzékenységi besorolása kiemelten, fokozottan érzékeny. Talajrétegződés, talajállapot A szennyvíztisztító telep területének talajtani jellemzői a meglévő szennyvíztisztító telep létesítése kapcsán készített talajmechanikai szakvélemény alapján. A tervezési területen viszonylag egyenletes, enyhén rétegzett talajrétegződés található. A rétegsor homoklisztes-homokos jellege folyami eredetű talajképződésre utal, de a homokliszt még átlag 20% iszapot és 10-15% finomhomokot is tartalmaz. A legfelső réteget az eredeti humuszos zónát képviselő, barna színű, finomhomokos homokliszt képviseli. Alatta egy világos-barnássárga, néhol agyagosabb-iszaposabb, iszapos homokliszt réteg következik, 0,6-1,2 m között változó vastagságban. A réteg középtömör-tömör, sodorható ill. nedves-nyírkos állapotú. Ezen réteg alatt átlag 2,5 m mélységtől nagyobb vastagságban homogén, kissé csillámos iszapos homokliszt és homok réteg következik. Talajvíz-viszonyok A lemélyített fúrások mindegyikében jelentkezett talajvíz. A megütött vízszint 3-3,5 m mélyen jelentkezett, míg a fúrások befejezése után mért nyugalmi vízszint 1,9-2,70 m mélyen állt be.
-3-
2. Jelenlegi helyzet ismertetése o Alapprobléma leírása, üzemeltetői tapasztalatok Szennyvízcsatorna hálózat: A városban elválasztott rendszerű gravitációs csatorna hálózat üzemel. Egyes utcákban, a szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötés lehetősége néhány ingatlan számára nem biztosított, mivel a rácsatlakozás csak nagy távolságra biztosított, több tíz méterről. A bekötés megépítése nagyon magas költséggel jár, melyet a lakosság saját erőből megvalósítani nem képes. A lakossági igény alapján viszont a hiányzó bekötések kiépítése feltétlenül szükséges. Füzesabony közigazgatási területéhez tartozik Pusztaszikszó településrész is, ahol nincs szennyvízcsatorna hálózat. A településrész szennyvízcsatorna hálózattal történő ellátása megoldandó feladat. A szennyvízcsatorna hálózat általánosan jó állapotban van. Néhány bekötés átépítése szükséges a projekt során a rekonstrukciós keret terhére. Szennyvíztisztító telep: Az 1998. évben fejlesztett szennyvíztisztító telep hidraulikai kapacitását 1100 m 3/d + 50 m3/d (települési folyékony hulladék) míg lakosegyenértékben (BOI 5) kifejezett tervezett tisztítási kapacitását 6175 Leé-re méretezték. A szennyvíztisztító telep építésével egy időben csatornahálózati fejlesztést is végrehajtottak, így került sor Füzesabony 90%-os, Besenyőtelek 100 %-os és későbbi időpontban Dormánd 100 %-os szennyvíz csatornahálózattal történő ellátására. A rákötések növekedésével folyamatosan nőtt a szennyvíztisztító telep terhelése és 2009-re meg is haladta a tervezett kapacitást, melynek eredményeként az elfolyó, tisztított szennyvíz minősége már nem tudta kielégíteni az üzemeltetési engedélyben előírt határértékeket. A szennyvíztisztító telep 2001-2010 között szennyvízbírságos volt. A Heves Megyei Vízmű Zrt. folyamatos technológiai fejlesztéseinek (statikus sűrítő térfogat növelése, recirkuláció átalakítása, finombuborékos levegőztetés beépítése az oxidációs árokba) hatására a 2011. és 2012. években az elfolyó, tisztított szennyvíz minősége nem haladta meg a hatósági előírásokat, így ezekben az években megszűnt a szennyvízbírság. A fent említett fejlesztések azonban alapvetően a szennyvíz minőségének javítását szolgálták, kényszermegoldások voltak, melyek a telep energiafelhasználásának jelentős növekedését okozták. A Füzesabony városi szennyvíztisztító telep jelenlegi szervesanyagban mért terhelése 9393 Leé, mely a tervezett kapacitást több mint 50 %-kal haladja meg. A telepen keletkező iszap mezőgazdasági elhelyezésére 2013. évtől van hatósági engedélye a szennyvíztisztító telepnek, azonban az iszap teljes mennyiségének ilyen irányú elhelyezésére a tárolási kapacitás hiánya miatt jelenleg nincs lehetőség. Az engedély szerint a teljes iszap mennyiségének elhelyezéséhez legalább egy éves betározási időt kellene biztosítani, jelenleg azonban csak féléves betárolásra van lehetőség. A fentieket figyelembe véve a telep fejlesztési szükséglete a következő: A Kristály Kft. által tervezett tápanyag-eltávolítással kiépített technológiai sor 1150 m3/d
-4-
bejövő szennyvízmennyiségből a valós terhelhetősége alapján 305 m 3/d kommunális és 50 m3/d szippantott szennyvizet tud fogadni. A hatékony tápanyageltávolítással nem rendelkező, korszerűtlen oxidációs árok kiváltása szükséges, egy korszerű, a legjobb elérhető technológiával kiépített, és a jelenlegi technológiához illeszkedő teleprésszel. A bővítendő teleprész hidraulikai kapacitása 800 m3/d-ban míg lakosegyenértékben kifejezett kapacitása 5350 Leé-ben határozható meg. A 750 t/év szennyvíziszap elhelyezéséhez fedett depónia építése is szükséges. o Kötelezések, bírságolások ismertetése: A szennyvíztisztító telep 2001-2010 között szennyvízbírságos volt. Ezért a Heves Megyei Vízmű Zrt. folyamatos technológiai fejlesztéseket hajtott végre a telepen. 3. A projekt tervezési előzményeinek ismertetése: A tervezett szennyvízcsatorna hálózat bővítés és szennyvíztisztító telep fejlesztés tervezési feladatainak elvégzésére az Önkormányzat közbeszerzési eljárás útján kiválasztott tervezővel kötött megbízási szerződést. A tervezési díj magában foglalja a csatornahálózat és a telep bővítésre vonatkozó vízjogi létesítési engedélyes tervek elkészítését, az engedélyek költségeinek viselését, a tender terv elkészítését, előzetes régészeti dokumentáció elkészítését és az előzetes környezeti hatásvizsgálat elkészítését. A szerződés aláírásának időpontja: 2013. augusztus 21 A vízjogi létesítési engedélyek elkészítésének és a vízjogi létesítési engedélykérelem benyújtásának szerződésben foglalt határideje: a szerződés aláírását követő 60 nap A vízjogi létesítési engedély kiadásának várható időpontja: 2014. július Az oxidációs árkos tisztító és a kapcsolódó létesítmények a 0162/6 hrsz-ú Önkormányzati tulajdonú területen helyezkednek el. Az 1998 évi tömbösített műtárgyas bővítés a 0164/1 hrsz. alatti 4-es számú (Sz 4) szántó művelésű területen valósult meg. A terület tulajdoni rendezése, illetve a földhivatali átvezetése nem történt meg. A tervezett szennyvíztisztító telep bővítés megvalósítása a jelenleg rendelkezésre álló terület nem elegendő, az csak terület bővítéssel valósítható meg. Az önkormányzat független értékbecslőt bízott meg a 0164/1 és a mellette lévő 0167/2 szántó művelési terület felértékelésére, ezzel párhuzamosan felkérte a terület tulajdonosát, hogy tegyen ajánlatot a terület eladási szándékára vonatkozóan. Mivel az terület tulajdonosi által kért összeg jelentősen meghaladja az értékbecslő által megállapított reális összeget, az önkormányzat a területet kisajátítási eljárás lefolytatásával kívánja megszerezni. Az eljárást azonban meg kell, hogy előzze a terület építési övezetbe történő besorolása, mely folyamatban van. A rendezési terv módosítását követően kerülhet sor a 0162/6, 0162/7 és 0164/1 helyrajzi számú földrészletek megosztása telekalakítási engedélyezési eljárásának lefolytatására, illetve művelési ág váltás szükséges.
-5-
4. Megvalósítandó tevékenységek Részletes változatelemzést esetünkben nem kell elvégezni, mert o Füzesabony, Dormánd és Besenyőtelek települések szerepelnek a 25/2002.(II.27.) Kormányrendeletben 10000-15000 LE közötti terhelésű agglomerációként. Bár Dormánd és Besenyőtelek települések nyilatkoztak, hogy a projektben nem kívánnak részt venni, az agglomerációs besorolásától a tervezett projekt javasolt műszaki tartalma nem tér el. Nem létesül új telep a meglévő telep elbontásával. o FIDIC Piros könyv szerinti szennyvízcsatorna hálózatot, és szennyvíztisztító telepet tervezünk megvalósítani. A füzesabonyi csatornahálózat bővítés műszaki kialakítása a meglévő rendszerhez igazodva történik. A csatornahálózat kialakításában egyéb érdemi és valós változat nem merült fel a tervekben kidolgozott műszaki tartalomhoz képest. Érdemben nem eltérő megoldásként a tervezettekhez képest több átemelős, más csőanyagú csatornahálózat, illetve a lefolyási viszonyok megváltoztatásával nagyobb leásási mélységek következtében drágább beruházás megvalósításával lehetséges több változat kidolgozása, elemzése. Előzetesen a nyomás alatti szennyvízelvezető rendszer megvalósítását is vizsgáltuk, azonban a beruházó és az üzemeltető kedvezőtlen fogadtatása, illetve a magas üzemeltetési költségek, a problémás üzemeltetés miatt elvetettük. A szennyvíztisztító telep elhelyezésére a terület rendelkezésre áll, ahol biztosított a befogadó és a kapcsolódó infrastruktúra is, mely költséghatékonyabb megvalósítást eredményez. o A szennyvíztisztító telep vonatkozásában - a természet közeli szennyvíztisztítás megvalósítását kizártuk a vízbázisok védelme érdekében. Kidolgozásra javasolt műszaki megoldás: o Szennyvízcsatorna hálózat bővítés A város egyes utcáiban (Rákóczi, Baross, Széchenyi út) szennyvízcsatornára rácsatlakozás csak nagy távolságra biztosított, ezért kívánatos gerinccsatornát, vagy utcai gerinccel párhuzamos bekötő csatornát építeni. Tervezési területen megadott, jelenleg bekötéssel nem rendelkező ingatlanokat bekötéssel el kell látni. Füzesabony közigazgatási területéhez tartozik Pusztaszikszó településrész, ahol nincs szennyvízcsatorna hálózat. Építendő csatorna és egy szennyvízátemelő (automatikával, GPRS kapcsolattal), mely a városi hálózatba továbbítja a keletkező szennyvizet. A városban kiépített szennyvízcsatorna hálózat üzemel melynek befogadója a városi szennyvíztisztító telep. A projekt részeként új gerincvezetékek kerülnek kiépítésre melyek meglévő gravitációs hálózathoz csatlakoznak. A gravitációs házi bekötések a gerinccsatornához aknában, vagy KG-PVC idommal csatlakoznak
-6-
Épül összesen – átemelők, vezetékek és csatornák összesítve: 748 m DN200 KG-PVC csatorna 460 m DN160 KG-PVC csatorna / bekötés 1862 m D90 KPE nyomóvezeték 1 db szennyvízátemelő 2 db házi szennyvízátemelő Kiépítésre kerülő bekötések szám: 44 db + 1 db rekonstrukcióval érintett bekötés A bekötések által ellátásra kerülő ingatlanok száma, fejlesztéssel érintett lakosok: (helyenként egy bekötés több lakás szennyvíz elvezetését is megoldja!) -
Pusztaszikszó lakások száma: 17 db Füzesabony lakások száma: 29 db (24+3+2) intézmény: Rendőrség 1 db (Rákóczi-Baross utca) egyéb gazdálkodó: 5 db (Rákóczi-Baross utca)
Összesen: 52 db ingatlan Összesen: 118 lakos Rekonstrukciós munkarészként megvalósul: az 586/3 hrsz bekötés rekonstrukciója. A meglévő 100/ac bekötő nyomó vezeték korszerű csőanyagból történő, új nyomvonalon történő vezetésével. SZNY-2-0-0:
537 m D90 KPE nyomóvezeték
o Szennyvíztisztítás A szennyvíztisztító telep bővítés kapacitása: 800 m3/d A tervezett telepbővítés: Mechanikai előtisztítási fokozattal (finomrács-homokfogó) ellátott teljes oxidációs, eleveniszapos szennyvíztisztítási technológia anaerob-anoxikusaerob (A2/O) terekkel, kiegészítő vegyszeres foszfor eltávolítással (vasIII-klorid). A szennyvíztisztító telep bővítéssel érintett lakos szám: 7.781 fő 5. Működtetés/fenntartás bemutatása Heves megyében 1963. évben alakult a Heves Megyei Vízmű Vállalat, amelynek székhelye és meghatározója lett a nagy gyakorlati múlttal és sok üzemeltetési tapasztalattal rendelkező egri vízmű, melynek jogutódja a Heves Megyei Vízmű Zrt. A Heves Megyei Vízmű Zrt. nél 5 db üzemegység került kialakításra. Ezek egyike a Füzesabonyi Üzemegység, mely többek között ellátja Füzesabony város ivóvíz és szennyvíz közműveinek üzemeltetési feladatait is. A Heves Megyei Vízmű Zrt. jelenleg 25 szennyvíztisztító telepet üzemeltet és 59 azon települések száma, ahol biztosítja a szennyvízelvezetést. A társaság 100 % - os önkormányzati tulajdonban van. A társaság által üzemeltetett csatornahálózat hossza 935 km, mely különböző anyagú, méretű és korú vezetékekből áll.
-7-
A regionális rendszereket összekötő távvezetékek hossza 123 km. A Zrt. a működési területén 225 db szennyvízátemelő állomást üzemeltet. Ezen átemelők 60%-a PLC vezérlésű folyamatirányítással működik. A csatornahálózatba bekötött lakások száma 60.314 db, ezzel a működési területén mintegy 190.000 embernek van módja ezen szolgáltatást igénybe venni.. A szakszerűen, megfelelő hatásfokkal üzemeltetett szennyvíztisztító telepek hozzájárulnak, hogy a természetbe visszajutó megtisztított víz az élővizek terhelését csökkentse. Minőségügy A Heves Megyei Vízmű Zrt. vezetése, és dolgozói elkötelezettek a piaci értéket leginkább befolyásoló fő tényező iránt, a minőség iránt. Céljuk a minél jobb minőségű szolgáltatás nyújtása, a fogyasztók elvárásainak való megfelelés, gazdaságos üzemeltetés a környezet megóvása mellett. Ezen célok hatékonyabb elérése érdekében a Részvénytársaság Minőség- és Környezetközpontú Irányítási Rendszert vezetett be, melynek megfelelő működését igazoló tanúsító okiratát 2005. decemberében szerezte meg. A minőségirányítási rendszerét az MSZ EN ISO 9001:2001, majd 2009. évtől az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány szerint alakította ki és vezette be a Zrt. egész működési területére. Szolgáltatása során nagy hangsúlyt fektet az általa szolgáltatott ivóvíz, és a tisztított szennyvíz megfelelő paramétereinek ellenőrzésére, melynek érdekében akkreditált központi laboratóriumot működtet.. A laboratórium 2008. szeptemberében ismételten meghosszabbította az akkreditációt.
6 A költség-haszon elemzés eredményeinek összefoglalása A díjbevételek minden évben fedezik az üzemeltetési költségeket, ezen felül a pótlási költségekre is megfelelő fedezet halmozódik fel az adott élettartam végére. A referencia időszak alatt az éves átlagos amortizáció beépítettség eléri az 50%-ot (50,37%) a vizsgált időtáv utolsó éveiben pedig eléri a 100%-ot, ezáltal a kialakított díjpolitika eleget tesz a Pályázati felhívás előírásainak. A projekt pénzügyi fenntarthatósága biztosított, a kumulált cash flow egyik évben sem negatív. A fizetőképességi vizsgálat szerint a tervezett ivóvíz és szennyvíz díjak együttesen egyik évben sem haladják meg a költség-haszon elemzési útmutató által előírt korlátokat, azaz az átlagos családok jövedelmének 3,5%-át, illetve az alsó decilis esetében a 8%-ot. A projekt támogathatósága mind a pénzügyi (FNPV/C<0, FRR/C<5%) , mind a közgazdasági teljesítménymutatók (ENPV>0, ERR>5,5%, BCR>1) alapján bizonyított. A projekt teljes beruházási költsége 894 373 475 Ft, az igényelt támogatás összege a finanszírozási hiány (95%) alapján 849 654 801 Ft. A beruházás megvalósításához szükséges összes saját erő 44 718 674 Ft.
-8-
