SZÉLESSÁVÚ INTERNET-SZOLGÁLTATÁS ELÉRHETŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁNAK ELŐNYEI A HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉSBEN ÉS A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK TERÜLETÉN
MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY A Szinergia Egyesület, mint LEADER Közösség területén kiépítésre tervezett
szélessávú
szükségszerűsége,
a
internet
szolgáltatások
humánerőforrás-fejlesztés
biztosításának és
a
szolgáltatások szempontjából.
KÉSZÍTETTE:
K & S BÜROTECH BT. PÉCS, 2009. JÚLIUS
közösségi
TARTALOM JEGYZÉK
I. Szélessávú internet kiépítésének szükségessége a kistérségben
II.Szélessávú internet kiépítésének lehetséges módjai, az azzal
3. o.
12. o.
még nem rendelkező településeken, műszaki tartalom, technikai feltételek biztosítása, költségvonzatok.
III. Internethez jutás előnyei a hátrányos helyzetű célcsoportok
22.o.
számára
IV. A célcsoport megszólítása és elérése, internetre kapcsolódása megvalósításának lehetséges
28.o.
módjai, az ebben résztvevő
szervezetek, együttműködési formák.
V. Internet használat célcsoportra gyakorolt előnyős hatásai
35. o.
2
Alfejezet I : szélessávú internet kiépítésének szükségessége a kistérségben
1. Az e-befogadással kapcsolatos Uniós célok és ezek megvalósulása nálunk, és EU szerte Az e-befogadás társadalommegosztó hatására már a kilencvenes években felfigyeltek. Az első körben az infromációval rendelkezik, illetve nem rendelkezik dichotómia látszott meghatározónak, azonban a 90-as évek végétől egy valós helyzethez jobban alkalmazkodó digitális megosztottság problématikája váltja fel. A pc-k elterjedése a háztartásokban, valamint az internet használat széleskörű elterjedése az amúgy is egyre markánsabbá váló, szocio-kulturális, gazdasági hátrányok és előnyök mentén kialakuló társadalmi megosztottság egyik legeklatánsabb mértékévé válik. Az e-befogadás tekintetében is megjelenik az esélyegyenlőtlenség, depriváltátság problémája. Mivel a társas érintkezés, a gazdasági élet számos területén ma már alapfeltétel a digitális írástudás, és a világhálóhoz való hozzáférés, a társadalmi különbségek elmélyülését eredményezte, eredményezi (kumulatív hatás). Az e-befogadás gátjait nem egyszerűen a technikai környezet hiánya, illetve az elektronikus írástudás alacsony szintje jelentik. Az IKT infrastruktúra pusztán, és a használatához szükséges ismeretek csak egy új agóra fizikai kereteit jelentik. Ennek a színtérnek pedig tudjuk jól alapvetően közösségi, közösséget meghatározó, illetve közösség által meghatározott funkciója van. Az agóra típusú közösségi terekben való tudatos, és sikeres mozgáshoz, kommunikációhoz jóval többre van szükség, mint az egyszerű belépés ténye, és a közös kommunikációs kód ismerete. Ezt jól példázza az a megfigyelés, hogy a hátrányos helyzetben lévő csoportok és a társadalmi elit közti szakadék nem csökkent az elmúlt évtized e-kommunkációs fejlesztései, beruházásai ellenére sem, hanem ez a hátrány az új keretek között folyamatosan újratermelődik. Az Európai Unió szakpolitikusai által megálmodott fejlődési modell, melyet a Lisszaboni Stratégiában fogalmaztak meg az Unió gazdasági versenyképességének fenntartására, erősítésére módosításra szorult félidőben. Az elindított folyamatok nem vezettek a kitűzött célok megvalósulásához, és közben egyértelművé vált, hogy csak központi kezdeményezések révén nem fog mélyülni az integráció, és nem számolhatók fel a gazdasági fejlődés útjában álló társadalmi fékek sem. A 2000-ben elfogadott Lisszaboni stratégia a tudásalapú gazdaság megteremtését, humánerőforrások fejlesztését, a társadalmi kirekesztettség felszámolását tűzte ki célul az EU gazdasági versenyképességének javítása érdekében. A Lissaboni Stratégia nem hozta meg a várt eredményeket, így a 2004-ben a problémát vizsgáló bizottság ajánlásokat fogalmazott meg több területen, ezek között szerepelt az infromációs társadalom fejlődésének elősegítése is, amelyek aztán a Rigai Nyilatkozatban konkrét programmá is váltak, 2006ban.
3
A digitális megosztottság nem megfelelő ütemű csökkenése a társadalmi különbségek növekedésével jár. Mindez annak ellenére így van, hogy az Unión belül javult a korábban hátrányt szenvedő csoportok (nők, és munkanélküliek) helyzete, azonban olyan csoportok kirekesztődése kezdődött meg, amelyek egy része csak kis mértékben volt veszélyeztetett eddig. Ilyenek például a háztartásbeliek, nyugdíjasok, illetve az elmaradott vidékeken, kis településéken élők. Az Európai Uniós politika elsődleges célcsoportjai olyan társadalmi csoportok, melyek körében az internethez való hozzáférés terjedése lassabb, mint más társadalmi csoportok esetében. A négy célcsoport közül a munkanélküli internet használók helyzete a legkedvezőbb, itt az átlagos penetrációtól való eltérés a legkisebb, őket .
E célcsoport tagjai között nagyobb számban találunk ambiciózus, munkavállalási esélyeit befolyásolni akaró személyek, akik hajlandóak, és képesek is az internet használatára
otthon,
közösségi (könyvtárak,
vagy
terekben e-
Magyarországpontok, stb). A másik három célcsoport esetében a helyzet sokkal nehezebb. Már most látszik, hogy e három csoport esetében nem sikerül a kívánt használószám növekedést elérni. (European Commision. Measuring
in e-inclusion, Riga Dashboard, 2007) Ennek okai a következők lehetnek: -
az idősekkel és inaktívakkal szembeni társadalmi passzivitás
-
az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők körében funkcionális analfabetizmus, kulcskompetenciák hiánya
-
a IKT eszközökkel, internettel szembeni passzivitás, elutasító attitűd
-
társadalmi elszigeteltségük miatt nem kapcsolódnak a társadalmi hálózatokhoz
-
a deprivált csoportokat súlytó szegregáció, az informatikai közműben megjelenő
4
2. Magyarországi helyzetkép A magyar kormányzati stratégiák a 90-es évek közepétől elsősorban az internet elérést biztosító infrastrukturális beruházások formájában igyekeztek csökkenteni a szakadékot az Európai Unió gazdaságilag fejlettebb államaitól. E kormányzati lépések eredményeként kialakult egy közháló infrastruktúra, valamint ezzel párhuzamosan számítógépekkel és internet csatlakozással látták el a közoktatási és közművelődési intézményeket is. Hogy az iskoláskorú lakosság IKT ellátottsága széles körben megoldott legyen, s Sulinet program keretében jelentős összeggel támogatta a kormányzat magánszemélyek informatikai eszközvásárlásait. Az informatikai közműhálózat a fentieken túl közösségi elérési pontok kialakítását is lehetővé tette, így jöhettek létre az eMagyarország pontok országszerte. A program céljai a következőkbe valósultak 2006-ben: A felmérések azt igazolják, hogy a digitális írástudatlanság csökkentését az ország különböző intézményeibe kihelyezett és központi irányítás nélkül, önállóan működő eMO Pontok nem tudták megoldani, vagy csak nagyon csekély részben. A sajtóban is megjelenő kritikák zöme alapvetően három fő problémát jelzett (többnyire jogosan). 8. Az egyik, hogy – központi irányítás és ellenőrzés hiányában – a kezdeti lelkesedést követően, a hétköznapi működés során a szolgáltatási szint leromlott, sok esetben a szolgáltatás teljesen leállt. 9. A másik – talán legfontosabb - probléma az eMO pontokon a felelős szakértő hiánya, hiszen így jelenleg csak az Internetet már önállóan kezelő személyek tudják a felkínált lehetőségeket hatékonyan kihasználni. 10.A harmadik problémát az eMO pontok fizikai elhelyezkedése okozta, sok esetben az elszigetelt kis helyiségek nem voltak alkalmasak a kívánt szolgáltatások ellátására. 11.Emellett lényeges hiány volt a mindenfajta központi koordináció, szakmai segítségnyújtás, és az ellenőrzés teljes hiánya is.
A fenti problémák orvoslására az új kormányzati akcióterv, az eMagyarország 2.0 (2007) már a fenti tapasztalatokra építve egy sokkal széles bázisra helyezte a problémák megoldását „Stratégiai célok közül a legfontosabb a digitális szakadék csökkentése és ezzel az elmaradott térségek versenyképességének, esélyegyenlőségének javítása az elmaradott térségekben, mely közvetlen hatással van az ország versenyképességének növekedésére. Közvetlenül az adott térségben megjelenő szekunder hatás a munkaerő helyben maradása a térségi életminőség javítása által (munkahely-teremtés, -megtartás). A program tehát elsősorban a hátrányos helyzetű, gazdaságilag elmaradott kistérségek felé orientálódik, de nyitott a saját erőt is felmutató önálló kezdeményezésre képes területek illetve szervezetek felé is.”
(eMagyarország Program 2.0 koncepciója és akció teve, 2007) Az eMagyarország Program 2.0 csak olyan településekre épít, amelyek rendelkeznek internet hozzáféréssel, és tagjai a Közháló programnak, hiszen így költséghatékonyabb működés érhető el a kormányzati végpontok használatával. A leghátrányosabb településeknek, amelyek nem kapcsolódtak be a szélessávú internet hálózatba, más források (ÚMVP, GOP, EKOP) igénybevételével először ki kell építeniük a kapcsolódáshoz szükséges infrastruktúrát.
5
Az eMagyarország 2.0-val kapcsolatban a következő eredményeket várhatjuk: -
Széleskörű társadalmi igényt elégít ki, az e-szolgáltatásokhoz és e-tartalmakhoz való hozzáférés és hozzáértés egyidejű elősegítésével.
-
Országos lefedettséggel elérhetővé teszi az e-közigazgatási, e-gazdasági szolgáltatásokat, tartalmakat.
-
Elősegíti a hátrányos helyzetű csoportok digitális felzárkóztatását (alapvető kompetenciakészségek megszerzését), a hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők segítését.
-
Támogatja a „helybenmaradást” az életminőség emelésével, hozzájárulva a leszakadt területek és kistelepülések versenyképességéhez.
-
Hatékonyan segíti az információs esélyegyenlőség kisközösségi feltételeinek kialakulását, ezen keresztül a társadalmi kohézió erősödését.
-
A digitális szakadék csökkentésével a társadalmi és területi leszakadást is mérsékelni fogja.
-
Közvetlenül és közvetve is segít a munkahelyteremtésben és -megtartásban.
-
Segít az elzárt térségek, települések hatékonyabb bekapcsolódásában a kistérségi, a regionális és Európai Uniós fejlesztési programokba.
-
Segít megnyitni jelentős – eddig érintetlen – piacokat az e-gazdaság számára
(eMagyarország program 2.0, 2007)
A digitális szakadék jellege Magyarország az Uniós országok középmezőnyében foglal helyet a lakosság internet használati mutatói tekintetében. A magyar lakosság az Uniós átlagnál szerényebb mértékben használja az internetet, és közel 30 százalákkal marad el a leginkább internet használó Svédországtól. Uniós források igénybevételével az elmúlt bő egy évtizedben jelentős fejlesztésekre került sor Magyarországon,és vannak olyan településeink, ahol Uniós szinten is példamutató informatikai infrastrukturális fejlesztések valósultak meg (Győr, Kecskemét). Az informatikai infrastruktúra, és a a lakosság Magyarország lemaradása lakosság internet használata terén elsősorban a 35 év feletti lakosság körében jelentős. E lemaradás azonban csökkent az elmúlt években, még pedig az említett korosztályok körében megfigyelhető növekedésnek köszönhető a felhasználók számát illetően. A jelenség jól mutatja, hogy alapvetően nem a társadalmi depriváltásg okozza a szakadékot, hanem az internet nyújtotta lehetőségek megismerésének korlátai és a digitális írástudást jellemző kompetenciák kialakulásnak
lassú
lemaradásunkat. korosztályok számban
folyamata
Ennek
mutatói
rejlenek
a
különböző
mögött olyan
okozta
jelentős társadalmi
6
csoportok, melyek tagjai semmilyen formában nem találkoztak még az internet nyújtotta lehetőségekkel, és önerőből nem is tudnák megteremteni az internet hozzáférés lehetőségeit. . A
fiatalok
körében
megfigyelhető
nagyon magas internet használói arány a közoktatásban
folyó
kötelező
informatikai oktatás következménye. A korosztályok közti jelentős eltéréshez hasonlóan
az
ország
informatikai
lefedettsége is egyenetlen. A
népsűrűség
arányos
internet
hozzáférést vizsgálva azt látjuk, hogy Magyarországon is hasonló arányú a gyérebben lakott területek lefedettsége, és az itt élők körében hasonlóan alacsonyabb az internet használók aránya. A Rigai Nyilatkozatot aláíró országok szakpolitikusai a rurális térségeket 2010-ig 90%-ban szeretnék lefedni internet hozzáférést biztosító informatikai hálózattal, hiszen térségek lefedettsége jelentősen elmarad a városias területekétől (70% -os átlagos lefedettség). (COM(2007)694)
A internet használat a hátrányos helyzetű térségekben Területi megoszlás A
hazai
internet
használók
legnagyobb része városisa környezetben él, és az ilyen környezetben élők körében lényegesen használók
nagyobb aránya,
az mint
internetet a
rurális
térségekben. Mivel az internet hozzáférés biztosítása
anyagi
háztartásoknak,
terhet a
jelent
a
gazdaságilag
kedvezőbb helyzetben lévő régiókban nagyobb
számban
találunk
internet
használókat, mint a gazdaságilag hátrányban lévő régiók esetében. A régiók közül 2007-ben a WIP által készített felmérés szerint a Dél-Dunántúli régióban rendkívül alacsony (30%) az internet kapcsolattal rendelkező háztartások aránya. Ez betudható a régió társadalmi struktúrájának, és az aprófalvas, erősen fragmentált településhálózatnak.
7
Országosan jelentős azon települések száma, amelyek nem rendelkeznek szélessávú internet hozzáféréssel. E települések területi eloszlása követi a gazdasági erőforrások térbeli eloszlásának egyenetlenségét, és alapvetően a Dél-Dunántúli, Észak-Magyarországi Régiókban fekszenek. E térségek internet hozzáférési esélyeit tovább rontja az is, hogy a mobil internettel lefedetlen területen fekszenek, így még ha élnének is potenciális fogyasztók e településeken, akik megfelelő anyagi erőforrásokkal rendelkeznek, akkor sem tudnak kapcsolódni helyben a világhálóhoz. A
lefedetlen
területeket
jól
megmutatják azok a felmérések, melyek e-kormányzati
szolgáltatások
használatának aktivitását mérték. környező
megyék
A
e-kormányzati
aktivitását is alulmúlóan, országosan a legkisebb
a
ügyfélkapu
lakosságszám
arányos
megoszlás
Baranya
megyében. Az elektronikusan benyújtott adóbevallások megoszlása aprófalvas
számának hasonlóan
megyék
területi
tükrözi
az
lemaradását
az
országos trendektől.
Szociodemográfiai tényezők A
Magyarországon
végzett
eddigi kutatások azt mutatják hogy erős korreláció figyelhető meg az internet használat, és az iskolai végzettség iskolai
között.
végzettséggel
Az
alacsony
rendelkezők
körében nagyon alacsony az internet használók
aránya.
A
digitális
írástudással kapcsolatos felmérések megerősítik a fentieket, a 2007-ben végzett digitális írástudással kapcsolatos általános felmérés elemzői szerint az alacsony iskolai végzettség alacsonyabb szintű digitális írástudás szin- tet
jelenthet. Az iskolában meg nem
szerzett ismereteket autodidakta módon kevés esetben sajátították e csoportba tartozók (nagyon alacsony a körükben az internet kapcsolattal, számítógéppel rendelkezők aránya is), és mivel
8
országosan alacsony a számítástechnikai képzésben részesültek aránya, ezt a hátrányt jelenleg nagyon nehéz kompenzálni.
(Mikrocenzus 2005, KSH)
Az idősebb korosztályok körében még súlyosabb a probléma. A Mikrocenzus 2005 adataiból kiindulva ma vannak olyan korcsoportok, melyek körében a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya megközelíti vagy meg is haladja az 50%-ot (60 év feletti korcsoportok), valamint még mindig nagyon magas az 50 év feletti (30% körül), és 40 év feletti (20-30% között) nők esetében. A gazdaságilag elmaradott régiókban ez az arány ennél jóval magasabb.
Internet használók nemek, korosztályok és gazdasági aktivitás szerinti megoszlása (2006, 2007) (A digitális jövő térképe – A magyar társadalom és az internet, Ithaka Kht, 2007)
9
Internethasználók iskolai végzettség és település típusok szerinti megoszlása(200,2007) (A digitális jövő térképe – A magyar társadalom és az internet, Ithaka Kht, 2007)
Érintett kistérségek jellemzői Demográfia Baranya megye és ezen belül a Szigetvári kistérség a zsáktelepülések számát tekintve országosan is első helyen áll. 96 zsáktelepülés van a megyében, amely az összes települést tekintve 30%-ot tesz ki. A Szigetvári kistérségben 37 település lélekszáma alacsonyabb 500 főnél, vagyis a kistérség településeinek 80%-a 500 fő alatti. A falvak 24%-ában a lakosság száma a 200 főt sem éri el. A kistérségben mintegy 27 ezer ember él, közülük mintegy 11 ezren Szigetváron, a fennmaradó lakosság pedig a 45 apró- és törpefalu valamelyikén. A Szentlőrinci kistérségben a lakosság elhelyezkedése ennél valamivel kiegyenlítettebb képet mutat, hiszen arányaiban több 1000 fő körüli települést találunk, illetve a kistérségi centrum, Szentlőrinc városa is lényegesen kisebb népességszámmal rendelkezik. A szentlőrinci kistérségben összesen mintegy 16 ezer ember él. A lakosság életkori összetételét vizsgálva látható, hogy nagyban nem tér el az országos átlagtól, mégis elmondható, hogy a kistérségek települése jelentős demográfiai különbségeket mutatnak. Míg a jelentős gazdasági kapacitással rendelkező kistérségi központokban az országos átlagot meghaladó az aktív kereső korúak aránya, addig az elzárt kistelepülések lakossága elöregedőben van, és ezzel párhuzamosan jelentős a fiatalkorúak aránya (HHH családok nagy száma miatt).
Gazdasági aktivitás Míg a kistérségi gazdasági aktivitási mutatók nem sokkal rosszabbak az országos átlagnál (51%), addig már jelentős különbségek mutatkoznak e tekintetben ha a kistérségek egyes településeit vesszük figyelembe. A kistérségek települései közül kiemelkedő 10-15 gazdaságilag igen aktív települést leszámítva rendkívül alacsony a vállalkozások száma, és a szocialista ipari és mezőgazdasági üzemek felszámolásával előállt űrt a rendszerváltás óta nem sikerült betölteni. A
10
rendkívül csekély lakossággal rendelkező települések (300 fő alatt) a lakosság közel 100%-a alkalmi és idénymunkákból él. Mindezek következtében a munkanélküliség jóval meghaladja az országos átlagot (24%, 2006), de minkét kistérségben jelentős számban találunk olyan településeket, ahol a lakosság több mint 50%-a inaktív (Szigetvári kistérség estében ez a községek 28%-ra jellemző).
Szociokultúrális sajátosságok A lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele is kedvezőtlenebbül alakul az országos átlagnál. A felnőtt lakosság nagyobbik része 8 általánossal, vagy szakmunkásképzőben szerzett szakképesítéssel rendelkezik, és mindkét kistérségben 5% alatt marad az egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A két kistérségben az országos átlagot meghaladó számban élnek romák. Ezen etnikumra jellemző alacsony iskolázottsági mutatók, valamint magas munkaerő piaci inaktivitás, sajátos családszerkezet és önfenntartási stratégiák hozzájárulnak a két kistérség alacsony gazdasági teljesítőképességéhez. A térség településein a rendszerváltást követően fokozatosan leépültek a oktatási és kulturális intézmények, több település egyáltalán nem rendelkezik sem oktatási, sem kulturális intézménnyel.
Helyi IKT fejlesztés szükségessége A pályázat keretében elérni kívánt kistelepüléseken tehát a korábbi fejezetekben tárgyalt szociodemográfiai hátrányok halmozottan jelentkeznek, így a kistérségek lakosságának gazdasági versenyképessége egyre inkább elmarad az ország fejlettebb régióitól. A kistérségek települései élők elszigeteltségén, gazdasági, társadalmi periféria sodródásán enyhíteni csak akkor lehet, ha az itt élők lehetőséget kapnak a informatikai infrastruktúra fejlesztése által arra, hogy a XXI. Század információs társadalmának tagjaivá váljanak. Ehhez természetesen nem elegendő az infrastruktúra kiépítése, hanem az ehhez kapcsolódó puha stratégiák által elindított képzések, és e-mentorok tevékenysége által a digitális írástudás kulcskompetenciáit ki kell alakítsák magukban. Az internet nyújtotta lehetőségek és a használtához szüksége ismeretek elmélyítése révén megvalósulhat az élethosszig tartó tanulás (önképzés, e-learning), és megerősödhetnek a közösséget kohézióját erősítő attitűdök. E folyamat első lépéseit az elmúlt években több település megtette, és különböző forrásokból közösségi internet elérési lehetőséget alakított ki (szigetvári kistérségben 25 településen működött e-Magyarország pont 2008-ban), és néhány településen e-mentor is tevékenykedik. Jegyzet: az érintett kistérségek demográfiai adatai a HVS, HVP -ből, és KSH adatsorokból származnak
11
Alfejezet II : szélessávú internet kiépítésének lehetséges módjai, az azzal még nem rendelkező településeken, műszaki tartalom, technikai feltételek biztosítása, költségvonzatok.
1. A technológia kiválasztásának általános szempontjai
Helyzetkép A kiválasztott térségekben jelenleg nem üzemel a mai elvárásoknak megfelelő informatikai infrastruktúra. Ennek oka a magyar digitálisközmű hálózat területi egyenetlenségeinek, és a korábban kiépített infrastruktúrák elavulásában keresendők. A digitális közmű eredeti konstrukcióban egyszerű ISDN kapcsolatra épült, és még ma sem rendelkezünk az egész országot lefedő optikai vezetékes hálózattal. Ennek következménye, hogy az infrastrukturálisan fejletlenebb régiókban a potenciális közösségi végpontok nem nyújtanak valódi szélessávú kapcsolatra lehetőséget.
A Dél-Dunántúli Régió szélessávú közmű lefedettsége, 2009 (fehér színnel jelölt települések esetében semmilyen szélessávú szolgáltató nincs jelen)
12
A kistérségek szélessávú infrastruktúrával való lefedettsége
Régió DélDunántúl DélDunántúl
Kistérség
Nincs
Van
Lefedetlen Lefedett Összesen települések települések aránya (%) aránya (%)
Szigetvári
37
9
46
80%
Szentlőrinci 15 5 20 75% Forrás: GKM szakértői becslés, 2006. októberi felmérés alapján
20% 25%
A térség IKT infrastruktúrális elmaradottságát több tényező generálja. Az elmaradott térségben jellemzően kis lélekszámú, sem gazdasági, sem közigazgatási szempontból nem jelentős települések helyezkednek el, melyek nem tudtak bekapcsolódni az eddigi szélessávú fejlesztésekbe. A térség földrajzi adottságai sem segítik a szélessávú közműhálózat fejlesztését. Mobilinternet
A mobiltelefon szolgáltatók által kínált szélessávú internet elérések a domborzati tagoltság miatt nem jelentik valódi szélessávú kapcsolat lehetőségét. Számos területen a lefedettség annyira gyenge, hogy a hanghívások bonyolítása is nehézségekbe ütközik. A mobilszolgáltatók általánosan 2 Mbps-os elérésre kötnek szerződést, ami a valóságban sokszor még a 144Kbps-os átviteli sebességet sem éri el.
13
A közháló
A közháló, ami eredeti konstrukcióban egyszerű ISDN kapcsolatra épült, jelentős segítséget nyújt, azonban csak a helyi közigazgatási szerv, közintézmény, iskola részére elérhető és ezek ellátása is csak komoly kompromisszumok vállalása mellett valósulhat meg. Ez főképpen a hozzáférések sebességében nyilvánul meg igazodva a helyi szélessávú infrastruktúra teremtette lehetőségekhez. E végpontok megtalálhatók az általunk vizsgált két kistérségben is, azonban szélessávú (min. 256Kbps) kapcsolattal a települések 30%-a egyáltalán nem rendelkezik
14
Digitális közműhálózat
A kormányzat digitális közműfejlesztésének lényege egy olyan gerinc hálózat kialakítása, mely az egész ország területén azonos sávszélességgel, és átviteli sebességgel teszi lehetővé az internet csatlakozást. A kormányzati szakpolitikusok és stratégák által megálmodott modellben az ország minden települését szeretnék optikai hálózattal elérni, amely lehetővé tenné olyan értéknövelt szolgáltatások elérését, mint az egészségügyi távdiagnosztika, magas szintű távoktatás, e-learning rendszerek kiépítése, magasszintű távmunka lehetősége. A fejlesztési koncepció kezdetben optikai végpontok eljuttatását tűzte ki célul, azonban egyértelművé vált, hogy az elzárt települések bekapcsolásához ez rendkívül költséges megoldás lenne. Míg az 500 főt meghaladó települések esetében maradt az optika kapcsolat kiépítésének feladata, addig az ennél kisebb települések esetében helyi hálózatok kiépítését szorgalmazzák, melyek átviteli technológiájának kiválasztást a pályázókra bíznák. Míg a nagyobb településeken a 3G technológián alapuló nyilvános internet hozzáférések kiegészítő technológiát jelentenek, addig a kistelepülések esetében elsődleges technológiává lépnek elő.
Ezt a technológiát jelen pillanatban csak rendkívül magas költséggel lehet eljuttatni az eldugott települések lakosságához. Az optika közműhálózat kivitelezése, a hazai kistelepülések ellátása tekintetében egy időigényes folyamat ami éppen a legelmaradottabb területeken fogja legkésőbb éreztetni közvetlen hatását.
15
2. Adatátviteli technológia kiválasztása
A kormányzati szakpolitikák elvárása egy olyan szélessávú kapcsolat kiépítését teszi szükségessé, mely megfelelő sávszélesség biztosítása, és területi lefedettség révén biztosítja az elzárt települések bekapcsolását a digitális közműbe. A megoldás egy valódi szélessávú elérések biztosítására képes fejleszthető telekommunikációs hálózat kiépítése., ami alkalmas a digitális közműhálózat fogadására, de attól függetlenül is hatékonyan működtethető annak megérkezéséig. A mikrohullámú adatkommunikációs hálózatok jelenlegi technológiai fejlettsége, és kedvező ár/érték arányos kiépítési, üzemeltetési költségei teszik alkalmassá e technológiát kisebb, gazdaságilag gyenge potenciállal rendelkező közösségek számára történő szélessávú internet kapcsolatok kiépítésére. A wifi/wimax rendszerek hordozta lehetőségek (100%-os lefedettség településen belül, szabad internet használat a nyilvános terekben) kihasználására a világ nagyvárosaiban is látunk példákat. E beruházások célja a gazdasági versenyképesség fokozása, gazdaság élénkítése, a terület vonzóvá tétele hazai és idegen tőke számára, az innovációs tevékenységek támogatása, motiválása.
TECHNOLÓGIAVÁLASZTÁS -2 Szélessávú hozzáférési technológiák rendszerválasztó diagramja Központ távolsága
Műholdas - VSAT További dimenzió/paraméter: Előfizetők száma vagy sűrűsége
10km
WiMAX FTTx
5km
2G (GSM) 3G (UMTS) CDMA450
Vez. nélküli, pl. 26GHz többpontos hozzáférés – LMDS (Local Multipoint Distr. Sys.)
xDSL helyi hurkon 1km
Szélessávú kábel - KTV Wi-Fi HSDPA Wi-Fi HSDPA 64kbps
Digitális közmű, MTA konferencia, 2009
2Mbps 6Mbps 10Mbps 34Mbps Előfizetői/felhasználói hozzáférés sávszélessége 16
Dr. Sallai Gyula, BME, HTE
16
A megoldást a digitális közmű optikai végpontjaira való csatlakozás jelenti. Ezekről a végpontokról kiinduló gerinchálózatról lennének elérhetőek az egyes települések. A vezeték nélküli lefedettség kialakításához az 5Ghz ISM sávon üzemelő, továbbá WIMAX technológiára fejleszthető ellátó-oldali eszközöket javaslunk.
A Mikorhullámú hálózatok előnyei
A modern mikrohullámú hálózatok valódi előnyeit hangsúlyozza a MAN – „metropolitan area network” elnevezés, amely természetesen nemcsak nagyvárost, hanem primér körzetet, régiót, vagy más, hasonló méretű távközlési körzetet, vagy adminisztratív területet jelenthet. Rugalmas topológiák alakíthatók ki (nemcsak pont-multipont), és az alkalmazott fejlett modulációs és jelfeldolgozási technikák következtében a fix rádiós mikrohullámú rendszereknél szokásos optikai rálátásra sincs feltétlenül szükség. A nagyvárosi területen a modern mikrohullámú hálózatok a meglévô gerinc- és szétosztó hálózatok alternatívái. Atechnológia legígéretesebb elônye a jelentôs sávszélességű (~10 Mbit/s
nagyságrendű)
hozzáférés költséges infrastruktúra nélkül. A rendszer elindításához elegendô egy központi bázisállomás, így a „pay as you grow” elvet követheti a szolgáltató. Az elôfizetôi terminálok ára is csökkenő tendenciát mutat. Alkalmas városi, sűrűn lakott terülteken – közvetlen rálátás nélkül (NLOS) –, és rurális, kisebb népsűrűségű területeken – nagy távolságú (LOS telepítés) – történô felhasználásra is. Az új technológiák segítségével a szélessávú szolgáltató elérheti a távoli, kis népsűrűségű, kiszolgálatlan területeket is. A rugalmas topológiák egyszerű kialakíthatósága okán könnyen kiküszöbölhetőek a holt terek a lefedett területeken.
17
Az ISM mikrohullámú alapú hálózat révén a fenti ábrán szolgáltatási kör látható el. A magánfogyasztók számára kínált elérés mellett lehetőség van olyan alhálózatok kialakítására, melyek számára teljes átviteli kapacitás biztosítható nagy számú egyéb fogyasztó mellett is. Lehetőség van Hotspotok kialakítására is, melyek révén közösségi terek fedhetőek le szabad hozzáféréssel, ami a szolgáltató számára szolgáltatások széles spektrumának értékesítését teszi lehetővé.E szolgáltatások megjelenése pozitív hatással lehet a társág gazdasági versenyképességére, és befektetőket vonzhat.
A szélessávú elérés fogadásának módja
A kistérségek területén az érintett telapülések nem rendelkeznek optikai végpontokkal sem pedig más korszerű vezetékes szélessávú technológiával. A szélessávú infrastruktúrát nagysebességű pont – pont mikrohullámú kapcsolattal kell kijuttatni az ellátandó területekre lehetőség szerint területenként több fogadóállomással hogy egy fogadóállomás esetleges üzemkiesése a helyreállítási munkálatok idejére se okozhassa a hálózat és a világháló közötti kapcsolat megszakadását. A hálózat teljes sávszélességigényét optikai hálózattal rendelkező telekommunikációs cégektől célszerű igénybe venni, szabadon továbbértékesíthető béreltvonali szolgáltatás formájában. Mivel az optikai megoldásokkal rendelkező potenciális telekommunikációs partnerek alkalmazzák a mikrohullámú technológiákat így a béreltvonali szolgáltatás átadási interfaceeként az 5Ghz ISM sávot javasolt megjelölni. Egy
nagytávolságú pont – pont kapcsolat tekintetében az ISM sávban működő egyéb
eszközök zavaró hatása elenyésző. Amennyiben a hálózat későbbi bővülése azt indokolttá teszi az ISM sáv a későbbiekben licenszelt frenkvenciasávra váltható, azonban ehhez szükséges hogy az ellátó és gerinchálózat építőelemei képesek legyenek az ISM sávoktól eltérő frekvenciatartományokban is üzemelni, vagy az arra való bővíthetőség lehetőségével rendelkezzenek. Az eszközöknek természetesen rendelkeznie kell a későbbiekben létesítendő optikai hálózatokhoz való kapcsolódás lehetőségével is, hogy a jövőben kivitelezésre kerülő digitális közmű fejlesztéseket kiterjesztő funkciókkal is rendelkezhessen a hálózat.
Típusos célterületek ellátása
A típusos célterületre (d=20km) kijuttatott infrastruktúra településekre való kijuttatásáért és településszintű elosztásáért a fogadóállomásokkal és egymással is kommunikáló mikrohullámú ellátó eszközök kerülnének kihelyezésre azaz a kiépítendő hálózat olyan alapállomások sorából állna, melyek point-to point backhaul-ként kapcsolódnának egymáshoz. Az alapállomások elhelyezésére, a
18
terület sűrű településszerkezete miatt nem kell külön adótornyokat építeni, hanem elegendő a már meglévő víztornyok és az egyéb épületek tetején elhelyezni a sugárzáshoz szükséges fejállomásokat (vezérlő eszközök, rádiós eszközök, antennák, kábelek és egyéb szerelvények). Ennek köszönhetően a fejállomás képes fogadni a távoli fejállomástól érkező nagytávolságú gerinc jeleket, valamint a helyi felhasználóknak tovább sugározni azokat. Követelmény, hogy az eszköz 230V, 48V egyenirányított bemeneti feszültségről és 24V törpefeszültségről (a hidroglóbuszokon, antennatornyokon való elhelyezés életvédelmi feltétele) is üzemeltethető legyen
A sugárzási technológia lehetővé teszi a klasszikus fizikai akadályok áthidalását, a terepviszonyokból adódó hátrányok leküzdését. A fejállomások számának növelésével, vagy könnyű áthelyezhetőségével az épített és természeti körülmények megváltozása is jól áthidalható. A megnövekedett fák, vagy új építésű műtárgyak beárnyékolása így könnyen kiküszöbölhető. A technikai üzemzavarok is gyorsan helyreállnak, mivel egy kieső fejállomás esetén a sugárzott jelek a legközelebbi állomáson keresztül is eljutnak a felhasználókhoz, kikerülve a hibás egységet a hálózati rendszerek előnyeként. Az eszközök a pont – pont azaz gerinchálózati felületen rendelkeznek az 5Ghz ISM sávú adatátviteli interfészekkel és bővíthetőek licenszelt frekvenciatartományú működést lehetővé tevő egységekkel, illetve rendelkeznek a későbbiekben létesítendő optikai hálózatokhoz való kapcsolódás lehetőségével is. Az ezközök a pont – multipont azaz ellátóhálózati felületen rendelkeznek az 5Ghz ill. 2.4Ghz ISM sávú adatátviteli interfészekkel és bővíthetőek WIMAX technológiára az 5Ghz sávon. Az 5Ghz ISM sávon történik az előfizetői oldalon kihelyezett CPEk ellátása, míg a 2.4Ghz ISM frekvenciasáv tipikusan közösségi Hotspot ill. ISM sávú VOIP technológával rendelkező mobiltelefonok (pl. Nokia 6300i, Planet VIP-193) illesztésére szolgál.
Az ellátóhálózati felületen 2.4Ghz ill. 5Ghz ISM sávokon ellátott településeken kihelyezett 5Ghz ISM CPE eszközök rendelkeznek a legalább 6Mbps valós adatátvitel lehetőségével az ellátóhálózat felé, támogatják az IPV6 protokolt és legalább 10kEV ESD védelemmel vannak ellátva az előfizetők berendezéseinek védelme érdekében. A szolgáltatás a 10/100 BASE-TX ethernet porton kerül átadásra az előfizető részére.
19
3. Kialakítandó végpontokon elérhető szolgáltatások
A végpontokon kínált szolgáltatások három csoportba sorolhatóak a fogyasztók alapján:
- magánszemélyek
A magán felhasználók számára elsődleges szempont egy olyan sávszélesség biztosítása, mely komfortosan használhatóvá teszi az online multimédiás alkalmazásokat, és biztosítja a széleskörű elektronikus ügyintézés zavartalanságát. A hagyományos szolgáltatásokon túl a kiépítendő rendszer lehetővé teszi VOiP telefonvonalak kialakítását a vezetékes - a mikrohullámú interfészeken , és a digitális tv csatornák elérését is (IPV6) tipikus 3play szolgáltatást létrehozva.
-vállalkozások
Az üzleti partnerek számára akár 10 Mbps sebességű internet kapcsolatot is kínálhatnak, webtárhellyel, levelezési tárhelyekkel, és e-mail címekkel, valamint aldomaines webtárhely szolgálltatást
és
VPN
szolgáltatásokat
a
vállalkozások
telephelyei
közötti
közvetlen
összeköttetések megvalósítására.
-közintézmények, PIAP-ok
A közintézmények a kiépítendő kapcsolton keresztül valódi szélessávú kapcsolatot létesíthetnek a közháló optikai végpontjaival, így a közületi információ áramlás felgyorsulhat, biztonságosság válik. A PIAP-okon valódi szélessávú internet hozzáférés válik lehetővé. Lényeges elem, hogy a PIAP-okon kialakított hálózat tervezésnél figyelembe kell venni, hogy egy terminálon a hálózat maximális sászélességét kell elérhetővé tenni. (Ennek jelentősége az újgenerációs, nagy sávszélességet igénylő szolgáltatások elérésének biztosítása miatt fontos.) A primer ISM szélessávú penetráció költségei típusos mintaterületre vonatkoztatva:
Egy 10 település (d=20km típusos mintaterület ellátása) szélessávú internetelérését biztosító a kiépítéskor azonnali jelleggel 150 fős induló előfizetőszámot realizáló ISM sávú távközlési beruházás a következő költségvonzatokkal járhat.
20
ISM mikro eszközök Állomás fogadó
16 500 000 950 000
old. Állomás
3
2 850 000
1 200 000 35 000
7 150
8 400 000 5 250 000
700 000
10
7.000 000
1500000 300000 100000
1 2 3
1 500 000 600 000 300 000
ellátó
old. Kliens eszközök Tartó konzolok kiépítés Eszköz - fénymásoló, laptopok, gps Fénymásoló Laptop GPS Irodabútor CRM Minőségbiztosítás Projektmanager Ügyvéd Piac, közvélemény kutatás PR célú üzletviteli (részletes felmérés) Reklámtervezés, készítés, elhelyezés
Összesen: Öszsesen/előfizető
2 500 000 7 000 000 2 400 000
200 000 5 000 000 5 000 000 2 000 000 500 000 300 000 300 000 400 000 42 100 000 281 000
A kitelepítendő infrastruktúra közvetlen és járulékos költségeire illetve fenntartási költségeire az infrastruktúra által kiszolgált előfizetői szám nincs jelentős hatással, mivel a hálózat az alapkiépítés esetén is hozzávetőlegesen 500 ügyfél (településenként 50) kiszolgálására alkalmas és további előfizetők ellátására tehető alkalmassá. Az előfizetőre eső összköltség az előfizetők számának az ellátandó terület szélessávigényéhez igazodó növekedésével az egy előfizetőre vonatkoztatott indulóköltségek töredékére esik vissza.
21
Alfejezet III : internethez jutás előnyei a hátrányos helyzetű célcsoportok számára. Az internet nyújtotta előnyök alapvetően nem egyes szolgáltatások, információs források internetes elérésben keresendők elsősorban, hanem abban, hogy a világháló teremtette térben olyan struktúrák jöhetnek létre, amelyek úgy tűnik sikeresen hidalják át a hagyományos társadalmi, gazdasági kommunikáció szakadékait. Az eddig fizikailag elzárt térségek lakói számára nagymértékben megnöveli a mobilitást, és lehetővé teszi, hogy a korábbi lakókörnyezet ne kelljen elhagyniuk ahhoz, hogy az információs társadalom teljejogú polgárává váljanak.
e-learning / távoktatás
Web 2.0 / virtuális közösségek
Új kommunikációs csatornák, színterek megjelenése
Alapszolgáltatások biztosítása
Információs társadalom
Új gazdasági lehetőségek megjelenése (Pl. értékesítés, munkavállalás)
(Information Society As Key Enabler For Rural Development And Integration, Eurpoean Commission, 2003)
Az előnyök elsősorban új kommunikációs csatornák, és e- szolgáltatások formájában jelentkeznek, és segítenek csökkenteni az alapvető szolgáltatások, az oktatás, és az információ források elérése terén eddig meglévő hátrányokat. Mint már korábban említettük, az internethez való hozzáférés nagyszámú lehetőségeket tár fel a lakosság, így a hátrányos helyzetű csoportok tagjai számára is, amely lehetőségekkel azonban maguknak kell élniük. A hátrányos helyzetű csoportok hátrányai információs társadalomba való integráció során halmozottan jelennek meg, és jelentősen felerősítik egymást. Ezért minden segítségnyújtás csak akkor lehet hatékony, ha egyszerre több hátrányt kompenzál. Az internet kapcsolat kiépítése révén a célcsoport által lakott településen korszerű informatikai infrastruktúra jön létre, mely lehetővé teheti az internet elérést közösségi terekben, és az otthonokban egyaránt, úgy, hogy a helyi lakosságnak ne kelljen jelentős anyagi áldozatot hoznia a hálózat kialakításáért. Ez azért is lényeges, mert a helyi lakosság nagyobbik része nem rendelkezik
22
ismeretekkel az internet nyújtotta lehetőségeket illetően, sőt az ismeretségi körébe sem biztos, hogy találunk olyan személyt, akitől másodkézből informálódhatott volna. Az internet elérési pontok kialakítása számos általános és célcsoport specifikus lehetőséget nyit meg a lakosság számára.
Általános előnyök
Járulékos előnyök
Kommunikáció az - e-mail interneten
- chat - VOIP telefonszolgáltatás igénybevétele - digitális televízió csatornák
e-kormányzati
Az EU ajánlásának megfelelően Magyarországon is elérhetővé válnak az állampolgárok számára a
szolgáltatások
következő szolgáltatások az e-kormányzat keretei között
elérése
23
Az EU kidolgozott az egyes elektronikus közszolgáltatások felkészültségi színvonalának értékelésére egy négyfokú skálát : 1. szint: Csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról 2. szint: Egyirányú interakciót biztosít, vagyis dokumentumok, nyomtatványok tölthetők le, de benyújtásuk hagyományosan történik. 3. szint: Kétirányú interakciót biztosító szolgáltatás, vagyis elektronikusan zajlik az adatok bevitele és a bevitt adatok ellenőrzése. Személyes megjelenés az okmányok leadása miatt nem szükséges, viszont a kapcsolódó illeték- vagy díjfizetés hagyományos úton történik. 8.
szint: Teljes on-line tranzakciót (ügyintézési folyamatot) biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték- vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető
(Forrás:Az eMagyarország program koncepcióhoz dokumentáció kidolgozása, KPMG Tanácsadó Kft., 2007)
működési
modell
és
pályázati
- A fenti szolgáltatások révén mind magánszemélyek, mind vállalkozások jelentős utazási költséget takaríthatnak meg, mivel nem kell a helyi közigazgatási központba utazniuk bizonyos hivatalos ügyek elintézése során. - Az elektronikus ügyfélkapuk lehetővé teszik azt, hogy akár többféle e-kormányzati szolgáltatást egy ablakon belül vegyenek igénybe, jelentős időt és fáradtságot takarítanak meg ügyeik intézése során. - Mivel az Európai Unió i2010-es stratégiájának része, hogy az elektronikusan tárolt adatok ugyanolyan hitelességgel bírjanak, mint a papíralapúak, nem lesz szükség bizonyos okiratok lemásolására, postai úton való továbbítására, ezáltal pénzt és ráfordított időt tudnak megtakarítani
Egészségügyi
A háziorvosi, és szakrendelésekre történő jelentkezés, időpont egyeztetés elektronikus
szolgáltatásokhoz
úton történhet.
kacsolódó
A háziorvossal, szakorvossal való kapcsolattartás elektronikus úton történhet Tájékozódás betegségekkel, gyógyszerekkel, gyógyászati eljárásokkal kapcsolatban.
24
lehetőségek
Tanácskérés egészségügyi szakemberektől (fórum, blogok) Járványügyi, közegészségügyhöz kapcsolódó naprakész információk elérése
Vállalkozások
Gazdasági, piaci információk napi szinten történő nyomon követésének lehetősége
versenyképességéne
Üzleti kapcsolatok bővítésének lehetősége
k javulása
Humán és gazdasági erőforrások gyors, és hatékony feltárásának lehetősége Ismertség növelése (honlap, direkt marketing)
Munkaerőpiaci
Munkahelykeresés
információk
Kapcsolatfelvétel, kapcsolat tarás munkaügyi központokkal
elérése,
Önéletrajz és motivációs levél minták letöltése
munkavállalás
Munkaerő közvetítő, munkaerő kölcsönző cégekkel való kapcsolatfelvétel
Távmunka
Távmunkás jóval a munkaerőpiac lényegesen nagyobb szegmese nyílik a munkavállaló
lehetősége
számára Rugalmas időbeosztás, időmegtakarítás Otthonhoz kötő tényezők (fogyatékosság, tartós betegség, kismamaság) hatásának kompenzálása Vállalkozóként távmunkában igénybe vehető szolgáltatások elérése
Távoktatás
Interneten elérhető képzéseken, OKJ-s képzéseken való részvétel
lehetősége
Digitális írástudás készségének kialakítása, fejlesztése
Internete vásárlás,
e-bay szolgáltatások igénybevétele
értékesítés,
Kapcsolódás termék specifikus értékesítő hálózatokhoz
szolgáltatások
Direktmarketing tevékenységben való részvétel
igénybevétele
Helyi értékesítési projektek kialakítása Saját termék menedzselése
Internet banking
Pénzátutalás Folyószámla nyomon követés Internetes vásárlás (bankkártyával)
Ingyenes
-Hír portálok
tájékozódás
-Napilapok, folyóiratok ingyenes honlapjai
lehetősége
- Szaksajtó, szakirodalom elérése, online keresés lehetősége - Tájékozódás jogszabályokkal, hivatali eljárásokkal kapcsolatban - Szolgáltatások igénybevételének feltételeiről való tájékozódás (pl. nyitva tartás, díjjak, stb.)
Közösségek
Általánosan: A világháló segítségével számtalan internetes közösséghez kapcsolódhatunk
internetes
(területi alapon, tematikus alapon szerveződő közösségek)
megjelenítése,
Kapcsolatkeresés, kapcsolatépítés közösségi site-okon
kapcsolatépítés
Saját profil kialakítása web 2.0 környezetben Saját web 2.0 –ás közösség kialakítása
25
Fórumoldalak olvasása, véleménynyilvánítás Saját blog létrehozása
Egyéni
Alapvető kulcs kompetenciák kialakítása,
IKT
kompetenciák
Megszerzett ismeretek továbbfejlesztése
kialakítása,
Felhasználói ismeretek elsajátítása, fejlesztése
fejlesztése
Célcsoport specifikus előnyök: - otthon gondozás lehetősége (AAL), kapcsolattartás
Nyugdíjasok
egészségügyi ellátó intézményekkel, orvosokkal - elszigeteltség oldása, kapcsolat tartás - rész munkaidős tevékenység keresése, folytatása - idősek számára készített honlapok nyújtotta lehetőségek (pl. 50plusz.net) Munkanélküliek, inaktívak
munkaerőpiaci információk, és szolgáltatások elérése munkakeresői közösségek kialakítása munkahely
kereséssel
kapcsolatos
információk
megosztása tanácsadás igénybevétele Alacsony
iskolai
rendelkezőknek
végzettséggel
Képzések felkutatása, azokon való részvétel E-learning keretében zajló képzéseken való részvétel Alapvető IKT kompetenciák fejlesztése
Fogyatékkal élők
akadálymentéssé váló információ források, és
e-
kormányzati portálok használata online munkavégzés önképzés A
fogyatékosság
ismeretszerzés,
okozta
szabadidő
hátrányok eltöltés
leküzdése terén
az
(Hangos
könyvtárak, jelbeszéddel tolmácsolt filmek, stb.) Kapcsolattartás más fogyatékkal élőkkel W3C
szabvány
alkalmazása
a
helyi
hinlapok
kialakításánál
26
A hátrányban élők szocikultúrális hátrányainak csökkentése nem egyszerűen kvantitatív hátrányt jelent. Még akkor sem, ha ehhez hozzávesszük a digitális írástudás hiányából fakadó hátrányokat. A szocikultúrális hátrányok leküzdésében az internet jelentős előnyöket nyújthat, amennyiben sikerül olyan oldalakat, közösségeket létrehozni, amelyek segítő környezetet teremtve hosszútávon képesek mozgásban tartani az eddig elszigetelt csopotokat. Ezek a közösségek ma behálózzák a világot, és jelentős szerepet töltenek be a posztindusztriális társadalomakra jellemző elszigetelődés enyhítésére, felszámolására. A szociális hátrányok csökkentése nem érhető el pusztán az internethasználók számának növelésével, hanem szükséges egy aktív közösségi attitűd kialakítása is, mely hosszú távon kiválthatja olyan kompetenciaterületek fejelsztésének igényét, amelyek
nem
kapcsolódnak közvetlenül a digitális írástudáshoz, de hasznosak lehetnek a digitális térben való hatékony kommunikációhoz (pl. idegen nyelvek ismerete). Mivel a világhálón való megjelenés sokkal kevésbbé igényel életszínvonalt igénylő megjelenést, mint a hagyományos társadalmi terek esetében megszoktuk, ezért a megfelelő felhasználói ismeretek birtokában nagymértékben megnöveélia társadalom
deprivált
csoportjainak
a
mozgásterét,
és
nagyban
hozzájárulhat
társadalmi
reintegrációjukhoz.
27
Alfejezet IV : a célcsoport megszólítása és elérése, kapcsolódása megvalósításának lehetséges
internetre
módjai, az ebben résztvevő
szervezetek, együttműködési formák. A magyar modell (eMagyarország Program 2.0) alapvetően egyénekben gondolkodik, ami komoly hátránya a fent említett programokkal szemben. Amennyiben a helyi közösség általános kommunikációs attitűdváltása nem következik be, nem lesz ugrásszerűen aktívabb a lakosság a virtuális térben, és nem aknázható ki az internet gazdasági értelemben. Az érintett területen élők elérése csak akkor valósul meg, ha több tényezőt sikerül egy időben pozitív irányba változtatni. Mivel láttuk, hogy a térségben élők közül nagyon sokan társadalmi, és gazdasági szinten is inaktívvá váltak, nem elegendő forrásokat, és infrastruktúrát jutatni a térségbe, hanem szükséges egy puha infrastruktúra kialakítása is. A világ több országában működnek olyan programok, melyek sikeresen hidaltak át hatalmas, gazdasági, társadalmi, kulturális szakadékokat. A harmadik világ országaiban működő programok abból indultak ki, hogy minden elszigetelt, deprivált csoport, egyén éhezi a segítséget, még akkor is ha nem is tudja megmondani, mire is lenne szüksége pontosan a helyzete megváltoztatásához. Ezen érzékelhető, vagy látens problémaérzékenység teszi lehetővé, hogy az IKT fejlesztések révén egy jelentős társadalmi dinamizmus jelenjen meg egy-egy elzárt településen.
A Web 2.0 nyújtotta előnyök összefoglalása (A WEB 2.0. jelenség – és ami mögötte van, Krauth-Kölödi, 2007)
A fenti ábra a Web 2.0 kialakulásával előálló változásokat mutatja be. A korábbi, nagy észt egyirányú folyamatok helyébe az információ csere lép, amelynek következtében az internetes
28
tartalmak, lehetőségek folyamatos változásba lendülnek, amely egyre gyorsul. Mindezek következtében a felhasználók világszerte naponta megújuló világhálóval találkoznak nem csak tartalmak, de struktúrák tekintetében is. Az interneten révén elérhető komparatív előnyök ki nem használása súlyos következményekkel járhat. Egy személy, közösség versenyképessége nagyban múlik azon napjainkban, mennyire tudnak folyamatos résztvevői, formálói lenni a digitális kollektív tudatnak, az információs társadalomnak. Az előzetes igényfelmérések azt mutatják, minden érintett kistelepülésen találunk olyan személyeket, családokat, akik rendelkeznek megfelelő anyagiakkal, és szándékkal ahhoz, hogy akár piaci viszonyoknak megfelelő értékesítési feltételekkel jussanak internet csatlakozáshoz, és minden településen találtunk néhány olyan személyt, akik rendelkeznek valamilyen digitális írástudással. A célcsoportok elérése már részben a fenti folyamat révén megtörtént, és a hálózat kiépítését követően számíthatunk e szűk helyi csoport együttműködésére. Ezen személyek között elsősorban aktív, és a közvetlen társadalmi környezetüknél magasabb életszínvonalon élőkkel találkoztunk. Azonban vannak köztük olyan nyugdíjasok is, akik így saját társadalmi csoportjukon belül referencia személyekké válhatnak. A helyi lakosság aktvizálásban fontos szerepet kapnak a települések polgármesterei, és az önkormányzati testületek tagjai is. E személyek a mikrotársadalmi hierarchiában nagyon fontos szerepet töltenek be, és jelentős közösségszervező erővel bírnak. A harmadik világból vett példán szeretném bemutatni, milyen puha stratégiák segíthetik a helyi társadalom dinamizálódását, és az össztársadalmi folyamatokba, diskurzusokba való reintegrálódását. A német Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztérium munkatársi által szerkesztett összefoglaló munkában (The Participatory Web -New Potentials of ICT in Rural Areas, GTZ, 2008) igyekeztek néhány évvel ezelőtt összefoglalni a szocioweb 2.0 jellegű kísérleteket. E programok célja elmaradott rurális környezetben internetes közösségek létrehozása volt, melyek lehetőséget nyújtottak a hasonló körülmények között élők közti tapasztalatcserére, egy-egy jól alkalmazható technológia elterjesztéséhez, gazdasági kapcsolatok elmélyítésére, piaci folyamtok követésére, egészségügyi problémák felismeréséhez, egészségmegőrzéshez, járványhelyzetek elkerüléséhez. A programok nagy társadalmi, etnikai diverzitással kellett, hogy számoljanak, és el akarták kerülni, hogy egy felülről vezérelt folyamat alakuljon ki. A tanulmány által vizsgált kistérségekben ehhez hasonló beavatkozásokra lenne szükség. A kövekezőkben a Nabuur (www.nabuur.com) program alapján röviden összefoglalom a folyamat lehetséges aktórait, és szerepüket a helyi infokommunikációs folyamatokban.
29
Aktorok
Helyi
Aktivizálható
tekintéllyel bíró
csoportjai
személyek
helyi
a
Formális
Informális
csoportok
csoportok
Állami szektor
Új aktorok
lakosságnak Helyi
Polgármester
Fiatalok
Civil
Sportágakhoz
Önkormányzat
e-mentor
szereplők
Orvos
(14-25közti
szervezetek
kapcsolódó
Szociális
helyi
Pap
korosztály)
(egyesületek,
csoportok
intézmények
önkéntesek
Értemiségiek
Iskolázott
non
helyi
nyugdíjasok
szervezetek)
csapat)
Inaktív
Egyházi
Nyugdíjas klubok
családtagok
közösségek
Ifjúsági csoportok
profit
(pl. futball
Oktatási intézmények
(kismamák, rendelkezési támogatásban részesülők) Már
aktív,
internet használó lakosság Kistérségi
Szakorvosok
központban
Jegyzők
,
Kistérségi társulás
közeli
városban működők Virtuális
Oktatási
Hallgatói teamek
Facilitátor
térben
intézmények
Szakkörös diákok
Önkéntesek
megjelenő szereplők
Potenciális szerepek
Helyi tekintélyek
Az internet hozzáférés előnyinek propagálása a társadalmi elfogadás kialakítása során. Internetes aktivitás (pl.: fórum, blog létrehozása). Tanácsadás.
Aktivizálható helyi Már rendelkeznek ismeretekkel, vagy az internettel a program során lakosok
ismerkednek meg, és vállalják, hogy részt vesznek képzésen. Az internet hozzáférés előnyeinek megismertetésében való részvétel. Informatikai referencia személyként befolyásolhatják a helyi internet használati szokásokat.
Formális csoportok
A formális csoportok zöme már ma is rendelkezik saját honlappal, amelyeken
30
elhelyezett információkkal, aktív felületekkel segítheti a kistérség lakóit. Az internet révén az eddig elszigetelt lakosság digitálisan is bevonható e szervezetek munkájába. A helyi oktatási intézmények szerepet kaphatnak a képzések lebonyolításában, és az e-tanácsadásban. Diákjaik fejlesztő, támogató szerepet vállalhatnak a folyamatban, így maguk is továbbfejleszthetik eddigi ismereteiket. Informális
Az
internet
nyújtotta
lehetőségek
révén
megismertethetik
magukat,
csoportok
kapcsolatokat építhetnek ki, saját virtuális közösségeket hozhatnak létre. Az internet segítségével elérhetik a térségben működő egyéb informális csoportokat, együttműködések jöhetnek létre köztük.
Állami szektor
Az
önkormányzatok
infrastrukturális
pályázóként
alapjait,
majd
megteremtik a
az
későbbiekben
internet
csatlakozás
nyomon
követhetik,
mentorálhatják településen zajló folyamatokat. A szociális ellátórendszer intézményei a világháló segítségével információval láthatják el a térség lakóit, és ezen keresztül kapcsolatot is tarthatnak klienseikkel. Az
oktatási
intézmények
helyben
szerepet
kaphatnak
a
képzések
lebonyolításában, és az e-tanácsadásban.
Oktatási intézmények Az iskolák, kollégiumok az egyik legfontosabb közvetítői a digitálsi írástudásnak. Az oktatás révén minden gyermekes családba eljutnak információk a világhálóval kapcsolatban. Az iskolás korú fiatalok, amennyiben a háztartás saját internet csatlakozással rendelkezik, maguk is közvetítővé, segítővé válhatnak. Túl az indirekt módon kialakuló ismeretátadáson, érdemes lenne külön segíteni azokat a diákokat, akik HHH-s családokban élnek, és elsőszámú információ hordozóvá válhatnak saját családjukban.
A virtuális térben megjelenő támogatás A Nabuur program egyik legfontosabb hozadéka egy olyan innovációs kapcsolatrendszer, melynek tagjai értékes, helyi igényre szabott segítő kapcsolatba kerülhetnek egymással, anélkül, hogy állandó kapcsolat működne köztük. A Nabuur központi platformján keresztül a lehet segítséget kérni, és ezen keresztül találhat egymásra a téma iránt érdeklődő, ahhoz értő önkéntes és a segítségkérő. Ez a lehetőség egyetemisták, kezdő értelmiségiek számára gyakorlat szerzést tesz lehetővé, míg a helyi közösségek gyorsan és ingyen juthatnak szakmai segítséghez
31
Nemek közti egyenjogúság Az informatikai ismeretek közvetítésében fontos szerepet kaphatnak az inaktív nők. Az érintett településeken nagyszámban élnek inaktív fiatal nők, akik általában gyermekgondozás miatt váltak inaktívvá, vagy a főállású anyaság nyújtotta egzisztenciális lehetőségeket használják ki. Az ő számukra kitörést jelenthet a digitális írástudás elsajátítása. Nem csak otthon végezhető távmunka lehetőségekhez, távoktatásban elvégezhető képzésekhez jutnának hozzá, hanem a családon és közösségen belüli státuszuk is megerősödhetne ezáltal. A harmadik világban futó programok nagy hangsúlyt fektetnek az inaktív női lakosság bevonására (igen sikeresen).
A folyamat: 1. Internet elérés biztosítása a településen (közösségi elérés legalább) 2. Helyi önkéntesek keresése, akik segítséget tudnak nyújtani a többiek számára az internet megismerésében (célcsoportonként, helyi részcsoportonként ) (Amennyiben szükséges, a számukra egy rövid képzést szervezni.) 3. A helyi önkéntesek segítségével célcsoportok tagjait bevonó bemutatók, programok szervezése a helyi önkormányzat támogatásával. (Az eddigi lépésekben is fontos szerep juthatna, egy e-mentornak, aki akár szerkesztőként már a kezdeti lépésektől fogva belefoghatna egy web 2.0 típusú felület (felületek) kialakításához. Egy ilyen helyi önreprezentáció nagyban segíthetné a még inaktív lakosok internet használóvá válását.) 9. web 2.0 felületek használata, folyamatos fejlesztése, kapcsolatrendszer bővítése a világhálón (egyéni, csoportos) 10. A világháló, mint közösségi tér használata a mindennapokban, helyi, térségen belüli, régiós és országos együttműködések kialakulása
Internetre kapcsolódás lehetőségei
Szélessávú internet hozzáférés kialakítása a digitális közműbe be nem kapcsolt településeken, amelyek minden intézmény, és háztartás számára megteremtenék az internet csatlakozás lehetőségét (UMVP, „WiFI falu” keretében) Közösségi internet hozzáférési pontok kialakítása (PIAP-ok, közműhálózat végpontjain) elsősorban az eMagyarország Program 2.0 keretében kiírt pályázatok révén A PIAP-ok kialakításával a lehetőség nyílik az ehhez szükséges humán infrastruktúra felállítására, amit az eMAgyarország Program 2.0 keretében
nyújtott támogatásból lehet
finanszírozni (KEHOP, GOP)
32
Az ÚMFP részeként a TÁMOP keretében a leghátrányosabb helyzetű térség fejlesztésére biztosított források bevonása révén. A z LHH kistérség támogatására kiírt támogatások egy átfogó humánerőforrás biztosítási, és fejlesztési szegmenset tartalmaznak, melyek révén végre lehetővé válik helyben a célcsoportba tartozó lakosság képzése, és folyamatos mentorálása.
Közösségi eléri pontok jelentősége a folyamatban A közösségi hozzáférési terekben a fenti programok ingyenes hozzáférést tesznek lehetővé elsősorban az e-közigazgatási szolgáltatások igénybevételére, valamint a kezdő internet használók számára. Az ementorok helyi lakosság korében történő toborzása, és képzése pedig remek lehetőséget nyújthat egy erős, helyi érdekeket, és igényeket figyelembe vevő puha stratégiák kialakítására, fejlesztésére.
Fenntarthatóság Minden kormányzati stratégia azzal számol, hogy egy rövid finanszírozott szakaszon túl, a helyi lakosság maga is képes lesz az internet szolgáltatás piaci alapú igénybevételére, ami a térség gyors gazdasági fejlődést vetíti előre. Amennyiben a helyi lakosság megfelelő ismereteket szerzett az internet használatáról, és megismerkedett a világháló nyújtotta előnyökkel, könnyebben hoz majd anyagi áldozatot majd internetes szolgáltatások finanszírozására. Ez a modell azonban csak akkor lesz működőképes, ha a gazdaság helyi szereplőinek helyzet rövid távon jelentősen. Ez azonban nem pusztán az informatika szegmensen fordul csak meg, hanem jelentős szerepet kapnak benne makrogazdasági folyamatok. A helyi hálózat kialakításában figyelembe kell venni a gazdaság szereplőinek igényeit is. A helyi wifi (wimax) hálózat jelentős előnyt jelenthet a fixpontos elérését biztosító xDSL megoldással szemben. A kiépítendő rendszernek le kell tudnia fedni a település és gazdasági környezetének teljes területét. Ez lehetővé teszi térinformatikai szolgáltatások igénybevételét, és megkönnyíti a vállalkozások telephelyválasztását is. A kliens oldali végpontok szabadon mozgathatóak, és egyszerű kapacitásbővítési lehetőségét hordozzák.
A hosszú távú fenntarthatóság a beszerzett IKT eszközök viszonylag gyors elavulása miatt jelentős anyagi terhet jelent a térségben élő, alacsony jövedelmi viszonyokkal rendelkező családok számára, amennyiben nem fognak lényegesen javulni az itt élők jövedelmi viszonyai. Ezért a kialakított infrastruktúra fenntartás, korszerűsítése részben továbbra is a kormányzatot fogja terhelni. A fenntarthatóságot nagyban megkönnyítené, ha a helyi lakosság, önkormányzat, kistérségi társulások, és kormányzati szervek mellett egyre nagyobb szerepet kapnának olyan piaci szereplők, akik jelentős bevétellel rendelkeznek, és lehetőségük volna egy-egy település, kistérség támogatására, „örökbefogadására” (Magyar Iformációs Társadalom Stratégiáról, és annak végrehajtásáról, 1126/2003. Korm határozat). Erre ma már vannak példák világszerte, és a gyakorlat azt mutatja a
33
piaci méretekhez képest csekély ráfordítások jelentősen növelik a gazdaság teljesítőképességét a támogatott térségekben. (pl. Global Digital Solidarity Found oldalain (www.dsf-fsn.org)
34
Alfejezet V : Internethasználat célcsoportra gyakorolt előnyős hatásai. Általános hatások A világon az informatikai hálózatok fejlesztése nagyjából a villamoshálózat kiépítésével hozható párhuzamba, mely a XIX-XX. Század forradalmasította az ipart. Az információ ma erőforrásként definiálódik, melynek konkrét pénzben mérhető haszna van, ha megfelelően használják, felhasználják. Az információs társadalmak kialakulása során a lakosság egyre nagyobb mértékben válik képessé az információ új csatornáinak használatára. Az infromációs források kezdetben olyan nagy szolgáltatók, akik még az „analóg „ világból örökölték legitimitásukat. Azonban a folyamat előre haladtával az információs rendszer decentralizálódik. A z információt eddig csak fogyasztó felhasználó egyre inkább maga is információtermelővé válik. Ezen a ponton a felhasználó/világháló viszony is megváltozik. Az IKT infrastruktúra fejlesztésben érintett kistérségek szociodemgráfiai trendjei egymást erősítve hozzák egyre nehezebb helyzetbe a térségben élőket, és növelik a többségi társadalomtól elválasztó szakadékot. A magyar társadalomban megfigyelhető, a mobilizációt negatívan befolyásoló folyamatok (társadalmi rétegek erősödő bezáródása, növekvő szociokultúrális szakadék növekedése a középrétegek és a leszakadók között, a társadalom elöregedése, a középgenerációk erős iskolázottsági szelektálódás). A társadalmi hátrányok leküzdése össztársadalmi érdek, hiszen a teljes társadalom versenyképességét jelentős mértékben meghatározzák a leszakadó társadalmi rétegek problémái. A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelését nagymértékben befolyásolja a leszakadó társadalmi csoportok motiváltsága a változtatásra, és a problémákat megfelelő szinten, és megfelelő eszközökkel kormányzati, közöségi politika. A térségben élő jelentős inaktív lakosság helyzete nagy mértékben romlott az elmúlt évtizedben lezajlott infokommunikációs forradalom következtében. Az eddigi gazdasági, szociális, kulturális hátrányokat a digitális egyenlőtlenségből fakadó hátrány egészítette ki. A digitális egyenlőtlenség társadalmi vetületei egyre szembeötlőbbek, hiszen a magyar lakosság „boldogabbik” fele időközben internet használóvá lett, és a világháló nyújtotta előnyöket egyre hatékonyabban használja ki. A másik komoly problémát az jelenti, hogy a társadalmi kommunikáció, az interperszonális kapcsolatok elsődleges színterévé, közvetítőjévé lépett elő az internet használói körében. Ma már nem csak egyszerűen információforrásoktól, kommunikációs csatornáktól való elzártságot jelenti az internet hozzáférés hiánya, hanem a virtuális térben kialakuló közösségekből, kapcsolatrendszerektől is elszakít.
Míg a kommunikáció terén ma már rendelkezésre álló
mobilhálózatok révén, az információforrásokhoz való hozzáférés a hagyományos információs források révén kompenzálhatóak a hátrányok, addig az internet „közösségi teréből” való kizáródást nem lehet máskép kompenzálni, mint az internethez való csatlakozás lehetőségének megteremtésével.
35
Az internet csatlakozás megteremtése révén a következő folyamtok indulhatnak:
-
területi szegregáció, elszigeteltség mértékének csökkentése
-
a hátrányos helyzetű csoportok digitális felzárkóztatása megindul (alapvető kompetenciakészségek megszerzését), ezzel javulnak a munkaerő piaci kilátásaik
-
a leszakadó térségek versenyképessége és az itt élők életminősége nőni fog
-
új munkahelyek megteremtésének lehetősége a térségben (infrastrukutális feltételek magasabb szintje és digitális írástudással bíró egyre nagyobb számú munkakereső miatt)
-
az elzárt térségek, települések hatékonyabban kapcsolódhatnakbe a kistérségi, a regionális és Európai Uniós fejlesztési programokba.
-
Segít megnyitni jelentős – eddig érintetlen – piacokat az e-gazdaság számára, és segíti a még kiaknázatlan helyi erőforrások feltárását, megismertetését
-
a helyi közösségek kohéziója megerősödik, így hatékonyabban tudja kompenzálni a társadalmi devianciák okozta hátrányokat
-
hatékonyabb helyi cselekvési tervek kidolgozása, problémafeltárás
-
aktív e-állampolgárság
Közvetlen hatások 1. A térségben élők elszigeteltsége nagyban csökken Az internet hozzáférés révén az eddig gazdasági, és területi okokból fakadó elszigeteltség nagyban csökkenhet. A térségben lévő háztartások alacsony bevételi szintje miatt eddig nélkülözött információhordozók online módon ingyenesen elérhetővé válnak. A lakosság eddig csak nehézségek árán tudta hivatalos ügyeit elintézni. A rendkívül ritka, és költséges tömegközlekedést ritkábban kell igénybe vennie azután a lakosságnak. Az internet nyújtotta lehetőségek, mind a közösség, mind az egyén számára lehetővé teszik a külvilággal való kapcsolattartást.
2. Az oktatás új színtereinek megjelenése révén csökkenhet a térség lakosságára jellemző alacsony iskolai végzettségből fakadó hátrány A magyar társadalom jövedelem eloszlási viszonyait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a rendszerváltást követő évtizedben az iskolai végzettség a jövedelem viszonyokra jelentősen megnőtt. Az iskolai végzettség emellett a társadalmi csoportba tartozást meghatározó egyik legfontosabb faktorrá vált. A középgenerációkon belül nagyon erős iskolázottsági szelekció alakult ki. E korcsoportok tagjai közül nagyon sokan még hosszú évekig az aktív népességhez tartozhatnának, ha rendelkeznének megfelelő végzettséggel.. A távoktatásban rejlő lehetőségek kihasználhatóvá válásával e munkaerőpiacról kiszorult potenciális munkavállalók vissza térhetnének a munka világába, ami jelentősen csökkentené a társadalmi devianciák felerősödését, javítana az itt élők életszínvonalán, és a fizetőképes kereslet gazdaság élénkítő hatása érvényesülhetne.
36
3. Az aktívkorú lakosság munkaerő piaci versenyképessége javul a világhálón elérhető munka erőpiaci információk elérése, és a távmunka lehetőségek következtében Az internet nyújtotta munkaerő piaci előnyök kihasználása javíthat a térségben élők munkaerő piaci versenyképességén, és megteremti az élethosszig tartó tanulás lehetőségét. Az informatikai infrastruktúra megteremtését során bevezetésre kerülő puha stratégiák jelentős attitűd változást idézhetnek elő, és hosszú távon a munkaerő piacról való kisodródást egy ellenkező irányú folyamat válthatja fel. E folyamat elindulásában nagy szerepet kaphat a digitális írástudás szükségességének felismerése, és az ezzel kapcsolatos kompetenciák fejlesztésének igénye. A térség településein élő nagyszámú inaktív munkaképes korú lakosság sikeres munkaerő piaci reintegrációjára akkor van esély, ha az internet nyújtotta lehetőségek kihasználásával párhuzamosan képzési, és elhelyezkedési lehetőségekben is bővülés kezdődik. Ennek lehetőségét teremtik meg a párhuzamosan futó központi, és helyi vidékfejlesztési stratégiák. Az inaktív népesség reintegrációjában fontos szerepet kaphat a bizalom erősítése a külső segítségnyújtó szervezettekkel , aktorokkal szemben. Mint már említettem, a társadalmi tőke megerősítése már önmagában is jelentős szerepet játszik a helyi lakosság versenyképességének fokozásában.
4. Az elszigeteltségből adódó adminisztrációs, ügyintézési nehézségek mérséklődnek A kistérségek településein élők a helyközi közlekedésből fakadó nehézségek miatt csak jelentős időráfordítással tudják igénybe venni az állami hivatalok nyújtotta szolgáltatásokat, vagy tehetnek eleget kötelezettségeiknek. Az e-kormányzati fejlesztéseknek köszönhetően napjainkban számos ügyben (elsősorban adóbevallás elkészítése, okmányok igénylése, kapcsolatfelvétel egyes kormányzati szervek ügyfélszolgálatával, vonatkozó jogszabályok megismerése, tanácsadás) Az e-kormányzati szolgáltatások igénybevételével, az ezekhez szükséges ismeretek elsajátításával nagyban csökken az állampolgárok kiszolgáltatottsága, és erősödik az államigazgatással kapcsolatos elfogadó attitűd.
5. Lehetőség nyílik a helyi közösség önszerveződésére, megerősödésére, fejlődésére A rendszerváltást követően a politkai, gazdasági átalakulás során a helyi közösségek is megrendültek. A hagyományos falusí, önfenntartó közösségeket már erősen felbomlasztotta szocialista nagyipar kialakítása során fellépő munkaerő elszívás, azonban a kegyelem döfést az állami gazdaságirányítás felszámolása, és a központilag irányított társadalmi szerveződés eltűnése jelentette. A gazdaságilag elmaradott térségek lakossága támasz nélkül maradt, és a felnőtt lakosságra kiszolgáltatottsága társadalmi deviancák felerősödéséhez vezetett. A társadalmi tőke legfontosabb összetevőit jelentő bizalmat és a normakövető magatartás negatív irányba tolta. Ennek következtében az alacsony hatásfokú hálózatok tovább gyengültek, rontva a közösség versenyképességét.
37
E folyamat visszafordítása révén a települések népességmegtartó ereje, gazdasági potenciálja is növekedne. A web 2.0 nyújtotta lehetőségek, és az ehhez kapcsolódó humán infrastruktúra révén a helyi közösségeket összetartó kohéziós erők felerősödnének.
6. Informálódás új csatornái, és a helyi médiumok megjelenés átalakítja a tájékozódás hagyományos folyamatait. Az elmúlt két évtizedben jelentősen romlott a magyar felnőtt lakosság általános írás/ olvasás készsége. A felnőtt lakosság körében 20-30% között van a funkcionális analfabéták aránya, és a 2000-2006 közötti PISA mérések adatai alapján az iskolás korúak körében is egyre romlik az értő olvasás általános szintje. A társadalmi szakadék mélyülésével a deprivált rétegek rétegek gyermekeinek egyre kisebb esélye lesz a kulcskompetenciák megfelelő szintre fejlesztésére. A felmérések tanúsága szerint a az internetet nem használók körében az elsődleges információforrásnak a televíziós csatornák számítanak, míg az internetet használók az írott hírforrásokat részesítik előnyben. Amennyiben a lakosság körében elérhetővé válik az internet, és megszületik a felismerés, hogy csak értő olvasással lehet kiaknázni a világhálóban rejlő lehetőségeket, az Írni/ olvasni tudás fejlesztésének igénye is meg fog jelenni. Ezt az igényt megfelelő képzések elindításával ki lehet elégíteni helyben is (általános iskolák). Az internet nyújtotta decentralizált információszerzés lehetőségét kihasználva a lakosság kevésbé lesz kitéve politikai, gazdasági, társadalmi demagógiának, így erősödni fog a demokrácia.
7. Idősek integrációja
Az idős, inaktív korosztályok (60-év) számára az internethez hozzáférés több területen is minőségi változást hozhat. A családi kapcsolatok terén lehetővé válik, hogy mindennapos kapcsolatot tartson fenn a nem helyben élő rokonsággal, családtagokkal alacsony fajlagos költségen. Az állandó kapcsolattartásnak olyan lehetőségei is megnyílnak, melynél nem kell mindkét félnek kapcsolatban lennie. A családtagok által írt blogok, fórumbejegyzések olvasása válik lehetővé. Az internet segít az időskorúak nehéz mozgásából fakadó problémáinak leküzdésében is. Hiszen az internetes kapcsolatteremtésen túl, lehetőségek lesz szolgáltatásokat is igénybe venni otthonukba (piaci és e-kormányzati). Az elmúlt években az idősek körében bővült legdinamikusabban az internet használat. Az időskorúak leginkább hírportálok, jogszabályok, és az e-kormányzat nyújtotta lehetőségek után érdeklődtek.. (Társadalmi riport, 2008, Tárki, 2008) Megfelelő informatikai alapképzés elvégzése után az időskorú internet használók rendkívül aktív tagjaivá válnak világhálónak, és szívesen vesznek részt társadalmi programokban. Az Európai Unió az elkövetkező években jelentős összegeket szán olyan kutatásokra, melyek az idős korúak minél hosszabb ideig otthonukban történő gondozásának lehetőségeit kutatják (www.aal-
38
europe.eu). E kutatások eredményei a közeljövőben jelentő uniós projektek elindítását teszik lehetővé az idős korúak helyzetének javítása érdekében. Az ezzel fejlesztések egyik központi kérdése lesz az online diagnosztikai lehetőségek elérhetővé tétele a világháló segítségével.
11. Mozgássérültek, fogyatékkal élők lehetőségei bővülnek
A fogyatékkal élők ma erősen szegregált csoportot képeznek mind munkaerőpiaci, mind közösségi értelemben. (e-befogadás jelentés, ITTK, 2008)Az elmúlt évek Euópai Uniós, és kormányzati törekvéseknek köszönhetően jelentősen javult a közintézmények akadálymentesítése, és ezzel párhuzamos a világhálón megjelenő kormányzati oldalak akadálymentesítése. A fogyatékkal élők életminőségének javulását jelentősen az segítené elő, ha folyamatos segítséget kaphatnának otthonukban saját asztali állomásuk kilépítésére, és karbantartására.. A világhálón ingyenes letölthető szoftverek állnak rendelkezésre (pl: az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány honlapján) melyek szakszerű telepítését, és személyes paramétereinek beállítását követően már a fogyatékkal élők maguk is képessé válnának a számítógépek mindennapos használatára.
12. Nemek közti esélyegyenlőség javulása
Az internet használattal kapcsolatos felmérések eredményei azt mutatják, az internet használók körében nem érezni ma már egyik nem fölényét sem. Az internet hozzáférés nyújtotta lehetőségeket a férfiak és a nők egyaránt kihasználják. Mivel funkcionális analfabetizmus nemi megoszlása nem mutat jelentős fölényt /hátrányt egyik nem esetében sem, így a nők ugyanolyan mértékben képesek hozzáférni a világháló nyújtotta lehetőségekhez mint a férfiak. A nők helyi közösségen és családon belül betöltött szerepét pozitívan befolyásolhatja a digitális írástudás elsajátítása. A harmadik világban futó IKT használatot támogató programok tapasztalatai azt mutatják, hogy az internet használat népszerűsítésében,
ismeretek
átadásában bevont nők helyzete, társadalmi presztízse javult. (Pl.
Impact of ICTs in Rural Areas (India) - Phase II, www.idrc.ca/panasia/) Az internet használathoz szüksége ismeretek révén maguk vehetik fel a kapcsolatot szociális ellátórendszer intézményeivel, szerezhetnek információkat munkaerő piaci helyzetük javítása érdekében, és lehetőséget kapnak online képzéseken, valamint távmunkában való részvételre.
39
