Társadalmi Megújulás Operatív Program A munka és a magánélet összehangolását segítő helyi kezdeményezések A rugalmasságot növelő helyi, innovatív kezdeményezések támogatása TÁMOP-2.4.5-12/3
MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY
A munka és a magánélet összehangolását segítő innovatív kezdeményezések a Győri kistérségben c. projektjavaslat
Pályázó: Győri Többcélú Kistérségi Társulás
1
Tartalomjegyzék
1.
A szükségletfelmérés módszerei ..................................................................................................... 3
2.
Helyzetelemzés a célcsoportokról ................................................................................................... 5
3.
A projekt megvalósulásának külső és belső környezete ............................................................... 13
4.
Általános és konkrét célok bemutatása ........................................................................................ 26
5.
A projekt szakmai tartalma ........................................................................................................... 28
6.
A menedzsment és a szakmai megvalósítók ................................................................................. 41
7. A projekt megvalósítása során bevont szervezetek, szerveződések, potenciális szolgáltatásnyújtók, személyek bemutatása ......................................................................................... 44 8.
Költséghatékonyság....................................................................................................................... 47
9.
Szinergia ........................................................................................................................................ 48
10.
Fenntartás ................................................................................................................................. 49
11.
Melléklet.................................................................................................................................... 50
2
1. A szükségletfelmérés módszerei
A munka és a magánélet összehangolását segítő innovatív kezdeményezések a Győri kistérségben c. projekt szükségletfelmérése során több módszert is használtunk, hogy minél hatékonyabban tudjuk felmérni a kistérség 27 településén élőknek a projekt szempontjából releváns igényeit. Reprezentatív kérdőíves kutatásunkat a projekt célcsoportjainak körében végeztük el. A munka és magánélet összeegyeztethetőségével leginkább a gyerekes (legfőként kisgyerekes) családok és az idős családtaggal bíró családok küzdenek. Éppen ezért a kistérség 27 településén e két célcsoportra fókuszálva töltettük ki a kérdőíveket. A KSH adatai alapján tudjuk, hogy a 18-60 év közöttiek száma a célterületen 108 206 fő. Pontos adatunk arra vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre, hogy a 26-50 éves korosztály (akiket leginkább érint a vizsgált probléma) hány főt tesz ki, de számításaink szerint számuk 35 000 főre tehető. A kérdőíves kutatásba bevonandó személyek meghatározásánál a településvezetők véleményét is kikértük. Az 500-2000 fős falvak polgármesterei ismerik, hogy kik küzdenek leginkább a munka és a magánélet összeegyezetésével, ezért őket célzottan fel tudtuk keresni. Győr városában a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztályától kaptunk kiinduló adatokat. Az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet állásfoglalását felhasználtuk a kérdőívek számának meghatározásához. A 400 fős darab kérdőív lekérdezését személyesen és telefonon végeztük el, egyrészt hogy növeljük a magasabb válaszadást és a válaszadó számára a kitöltés minél kisebb erőfeszítésébe kerüljön, másrészt a válaszadó esetleges pontosító kérdésire rögtön tudtunk válaszolni, és az esetleges további megjegyzéseit/kiegészítéseit fel tudtuk használni a projekt szakmai tartalmának kidolgozásakor. A kérdőíven zárt és nyílt kérdéseket egyaránt feltettünk. A zárt kérdések segítségével sok összehasonlítható adatot kaptunk, míg a nyílt kérdésekre adott válaszok több új ötlettel is szolgáltak felénk, amiket a projekttervezés során figyelembe vettünk, és beépítettünk a projektbe. 3
A kistérségben élők napi életvitele során, a munkavégzés és a magánéletbeli kötelezettségek terén felmerült problémákat fókuszcsoportos problémafeltáró megkérdezésekkel is beazonosítottuk. Ez a módszer megoldást kínált a kérdőívekkel történő felmérés kiegészítésére, teljessé tételére, illetve a lehetséges kapacitások előzetes felmérésére.
A
folyamat során a kistérség vezetőiből (elnökségi tagok) álló csoport tagjai szabadon sorolhattak fel minden a témával kapcsolatos problémát, melyek összesítésre kerültek. A módszer lényege, hogy egyrészt a szabad ötletelésen keresztül olyan problémák is előkerülhessenek, melyekre a vezetett kérdőív alapján nem derült fény, ezáltal elősegítve a megfelelő fejlesztési célok kijelölését. A fókuszcsoportos interjún használt kérdéseket a 27 település polgármesteri hivatalai számára is elküldtük, hisz a hivatalokat gyakran megkeresik problémáikkal a településen élők, illetve az intézmények (iskola, óvoda, orvosi rendelő, stb.) rugalmasságát is ismerik. A beérkezett válaszokat szintén beemeltük a projekt szakmai tartalmába. A felhasznált kérdőíveket, interjúterveket mellékletként csatoljuk.
4
2. Helyzetelemzés a célcsoportokról Mint ahogy arra az előző fejezetben is kitértünk, a reprezentatív kérdőíves felmérésünket azon családok között végeztük el, akik kis- vagy épp kamasz gyermeket nevelnek és/vagy idős családtagjaikról is gondoskodnak, mert számukra különösen nehéz a munka és a magánélet összehangolása.
A kérdőívét kitöltők 75%-a volt nő, 25%-uk férfi. Többségük (64%) a 31-40 éves korcsoportból került ki, vagyis abból a korosztályból, akik számára a karrierépítés, a család biztos anyagi megélhetésének biztosítása lebeg célként, és ezt sokszor csak a magánéletre fordított idő és energia rovására tudják elérni. A kérdőívet kitöltők 30%-a 41-50 éves korosztályból került ki, míg 6% a 26-30 éves korosztályból. Ezek a számadatok is jól mutatják azt, hogy napjainkban a családalapítás ideje eltolódott a 30-as évek elejére, közepére. Viszonylag kevés azon családok száma, ahol a szülő(k) 30 éven aluli.
A kistérség összes településéről töltöttek ki kérdőíveket, természetesen Győrből a legtöbben (160 fő). A legtöbb válaszadó Győr városát jelölte meg munkavégzésének helyszínéül, de néhányan Kunszigetet, Győrladamért, Győrújbarátot, illetve a kistérségen túl lévő Csornát vagy Mosonmagyaróvárt is feltűntették.
A válaszadók 58%-nak 2 gyermeke van, 30%-nak 1, és 11%-nak 3. Egy esetben 4, egy másik esetben pedig 6 gyermeket tüntettek fel a kérdőíven. A válaszadók 42%-nál van idős, állandó felügyeletre és szakképzett ápolóra nem szoruló családtag.
A gyermek(ek) életkorát tekintve a 4-7 éves korosztály 32%-ot, a 0-3 éves korosztály 30%-ot, a 8-14 éves korosztály 24%-ot és a 15-22 éves korosztály 14%-ot tett ki. Vagyis a dolgozó kisgyerekes szülők szerepelnek legnagyobb részt a kutatásban (62%).
5
Az alábbi grafikon a kérdőívet kitöltők munkarendjét mutatja:
A legtöbben (33%) rugalmas munkarendben dolgoznak, 25%-uk a 8:00-16:00-ig tartó fix munkaidőben, míg 20%-uk kétműszakos munkarendben. A rugalmas munkaidőben dolgozók közül többen is megjegyezték azt, hogy gyakorta 10-12 órát is dolgoznak naponta, ami a pihenés, az egészség és a család rovására megy.
Az alábbi diagramból jól látszik az, hogy a célcsoport jellemzően 1 óránál többet tölt el naponta a munkába járással (ami tovább növeli az otthontól, családtól távol töltött időt), ami annak köszönhető, hogy a legtöbb munkavállaló Győr városában dolgozik.
6
A kérdőív harmadik kérdésére (Kérem, értékelje 1-10 fokú skálán, hogy mekkora problémát jelentenek Önnek az alábbiak) az egyes állításokra a legnagyobb számban a következő értékeket tették meg:
-
Gyermekek felügyelete túlóra esetén: 9-es
-
Gyermekek felügyelete betegség esetén: 7-es
-
Gyermekek felügyelete nyáron: 6-os
-
Gyermekek felügyelete, ha délutáni/esti programokon kíván részt venni: 4-es
-
Hivatali ügyek intézése: 4-es
A fentiekből is kitűnik az, hogy a gyermekek felügyeletének megoldása nagy problémát jelent a szülőknek. Ennél a kérdésnél többen is megjegyezték azt, hogy a gazdasági válság óta egyre jobban féltik az állásukat, és annak megtartása érdekében egyre többet dolgoznak, ez azonban azzal jár, hogy a gyermekeik felügyeletének megoldása gyakorta égető problémaként jelentkezik.
Az égető probléma jelenlegi kezelésére is kíváncsiak voltunk, ezért tettük fel a célcsoport számára a gyermekfelügyelet megoldására vonatkozó kérdéseket túlóra, betegség, illetve nyári szünet esetén: 7
A válaszadók 28%-a meg tudja oldani, hogy otthonról túlórázik (bár többen is kitértek arra, hogy így nem tudnak olyan minőségi munkát végezni), 23%-uknál családtag, 13%-uknál baby sitter vigyáz ilyenkor a gyerekekre. 30%-nál nem rendezett a helyzet: a gyermekfelügyelet megoldatlansága miatt nem tud túlórázni, így a munkájával nem tud olyan mértékben haladni, ahogy azt elvárják tőle a munkaadói. Ez sokszor feszültséget, bizonytalanságot szül a munkahelyen.
8
A gyermekek megbetegedése esetén a legtöbb válaszadó (47%) táppénzre megy, és ő vigyáz rájuk, vagy pedig baby sitter (21%), családtag (13%) vigyáz a kisgyerekekre. A „Táppénzre megyek, én vigyázok rájuk” választ adók közül többen is megjegyezték, hogy ha lenne lehetőség rá, megbízható gyermekfelügyelőre rábíznák a gyermeküket, hogy ők ne essenek ki a munkafolyamatból. De az adott településen nem tudják, hogy ki tudna segíteni nekik ebben.
A nyári szünet alatti gyermekfelügyelet megoldása is egyre nagyobb problémát okoz a szülőknek, hiszen a nyugdíjkorhatár emelésével a nagyszülők sem tudják egész nyárra elvállalni az unokákra való vigyázást. Ennek ellenére még egy-egy hetet akár a távolabbi családtagoknál is tölthet a gyerkőc (így a válaszadók 30%-a családtag segítségével oldja meg a nyári gyermekfelügyeletet), de többen megjegyezték, hogy egyre kevésbé tudnak kérni ilyen „szívességeket”. A táborok gyakran nagyon drágák, de sokszor csak így tudják biztosítani a gyermekfelügyeletet. Ennél a kérdésnél is többen megjegyezték azt, hogy egyéb, innovatív megoldásra is nyitottak lennének, ha lennének ilyen lehetőségek.
A válaszadók 72%-a nem vesz részt délutáni programokon (nyelvtanfolyam, kiegészítő képzés, rekreációs program, stb.). Az okok között legtöbbször az idő-és pénzhiány szerepelt, illetve az, hogy gyermekeinek felügyeletét nem tudja megoldani.
9
Beszédes az a szám, hogy a válaszadók 78%-a részt venne a fent felsorolt délutáni programokon, amennyiben gyermekeik felügyelete megoldott lenne.
A kérdőív tízedik kérdésére (Kérem, értékelje 1-10 fokú skálán, hogy mekkora problémát jelentenek Önnek az alábbiak) az egyes állításokra a legnagyobb számban a következő értékeket tették meg:
-
Idős családtag orvoshoz vitele: 8-as
-
Idős családtag számára házimunka végzése: 5-ös
-
Idős családtag számára kerti munka végzése: 6-os
-
Idős családtag számára hivatali ügyintézések megoldása: 6-os
-
Idős családtag felügyelete, amíg a család többi tagja elutazik: 7-es
A fentiekből is kitűnik az, hogy egyre nagyobb problémát jelent az idős családtag segítése. A válaszadók legtöbbször időhiányra panaszkodtak. Ők maguk egyre kevésbé tudják megoldani, hogy ők műveljék meg az idős családtag kertjét, vigyék el munkaidőben orvoshoz vagy épp hivatalos ügyeit intézni.
A válaszadók döntő többsége (96%) igénybe venne egy olyan újszerű internetes portált, ahol az internetes közösségi és foglalási oldalak egyfajta elegyeként egy olyan szolgáltatási platform jönne létre, amelyen a munka és magánélet összehangolását segítő szolgáltatást nyújtók és keresők egymásra találhatnak.
10
A következő diagram azt mutatja, hogy a lehetséges szolgáltatásokat a válaszadók hány százaléka venné igénybe:
A kérdőív nyitott kérdésére (Kérem, sorolja fel, még milyen problémákkal küzd a munka és a magánélet összeegyeztetése terén) az alábbi releváns válaszokat adták a legtöbbször:
-
Gyermekek tanórát követő megfelelő felügyelete, míg haza nem ér a szülő a rendes munkaidőből.
-
Nyári programok biztosítása a gyermekek részére
-
Kisgyermekekkel hivatali ügyek intézése (gond, ha be kell pelenkázni; kivárni vele az ügyintézési időt, mert nem tudja lefoglalni magát)
-
Ha a szülő betegszik meg, akkor ki vigyáz a gyerekre
A fenti problémák megoldására javasolták a válaszadók pelenkázó és/vagy játszósarok kialakítását az önkormányzati hivatalokban. Kérik, hogy az önkormányzatok segítsenek nekik megbízható, tapasztalt gyermekfelügyelőt találni az adott településen vagy olyasvalakit, aki
11
segít nekik az idős családtagjuk ügyeinek intézésében. Az iskola, óvoda gyermekeik részére szervezhetne több programot délután vagy épp a nyáron.
A fókuszcsoportos interjúkon a kistérség vezetőinek, polgármestereinek válaszai csak megerősítették a kérdőíves felmérés eredményét. A gyermekes családok a gyermekfelügyelet problémájával fordulnak legtöbbször a polgármesteri hivatalokhoz. A Győr környéki falvakban sok a településekre beköltöző kisgyerekes család, akinek a községekben nem élnek hozzátartozói, így például a hivatalos ügyek intézése is bonyolult a számukra, mivel nem tudják kire hagyni a gyermekeiket. A polgármesterek megjegyezték, hogy délutánonként sokat csavarognak a kamasz fiatalok, mert nincs felügyeletük, hisz a szülők későn érnek haza a munkából. Problémát jelent az is, hogy a kisgyerekeket gyakorta betegen viszik a gyógyszereikkel együtt az óvodába, iskolába a szülők, mert nincs kire hagyják őket otthon. Ezzel viszont azt kockáztatják, hogy a többi gyereket is megbetegítik. Sok szülő felkeresi a hivatalokat, hogy érdeklődjenek délutáni/nyári programokról (kamaszoknak nyári munkalehetőségekről), illetve hogy ajánljanak számukra olyan megbízható személyeket, akik gyermekfelügyeletet vállalnának elsősorban az óvoda leállása és tanszüneti napok idején. Igény szinten több településen megjelenik a bölcsőde és/vagy családi napközi létesítése is a polgármesterek tájékoztatása szerint. Az idős, állandó felügyeletre és szakképzett ápolásra nem szoruló családtaggal bíró családok egyre többször felkeresik a polgármesteri hivatalokat, mert gondot okoz számukra, hogy munkaidőben hogyan oldják meg idős családtagjaik számára többek között a gyógyszerek felíratását, kiváltását, a bevásárlást, az ebéd házhoz szállítását, a takarítást, a kertrendezést vagy
épp
azt,
ha
a
győri
egészségügyi
intézményekbe
kell
szállítani
idős
szüleiket/nagyszüleiket. Érdeklődnek az idősek számára szervezett programokról is, hogy hasznosan tölthessék el szabadidejüket, és emellett felügyelet alatt is legyenek.
12
3. A projekt megvalósulásának külső és belső környezete
A Győri kistérség az ország észak-nyugati sarkában helyezkedik el, hasonló távolságra három fővárostól, Bécstől, Pozsonytól és Budapesttől. Gazdasági szempontból az egyik legnagyobb fejlődést mutató térség az országban, köszönhető ez annak is, hogy a járműgyártás magyarországi központja is itt található. A kistérség társadalmi, gazdasági és kulturális életében Győr jelenléte egyértelműen meghatározó, ez a kistérség központja, amely csaknem 130 ezer lakosú, a nyugat-magyarországi régió legnépesebb, hazánk 6. legnagyobb városa. A település az elmúlt évtizedekben mutatott gyors gazdasági fejlődésének köszönhetően az ország
vezető
vidéki
gazdasági
központjává
vált,
ipari
potenciálját,
gazdasági
versenyképességét tekintve Budapest után az ország második nagyvárosa lett. A városban letelepedett számos tőkeerős külföldi befektető közül kiemelkedik az Audi Hungária Motor Kft., mely ma a megye legnagyobb munkaadójának (több mint 8000 ember munkáltatója), és Európa második legnagyobb motorgyárának számít. Jelenleg a teljes gyártási folyamatot lefedő járműgyár épül prés- és karosszériaüzemmel, lakkozóval és járműösszeszerelő-üzemmel. 2013-tól Győrben 125 000 jármű hagyhatja el a gyártócsarnokot, ezzel hosszútávon 2100 új munkahelyet teremtve. Az országban elsőként 1991-ben kialakított Győri Nemzetközi Ipari Park területén mára már több mint száz cég telepedett le. Befektetői szempontból az ipari park jelentősége az elmúlt időszakban tovább növekedett, hisz a város húsz kilométeres körzetében teher- és személyszállításra alkalmas repülőtér és nemzetközi teherforgalmi kikötő épült meg. A 2009-es évben a KSH adatai alapján a regisztrált vállalkozások száma Győrben 22 509 volt. Ebből 1 244 a mezőgazdasági, 2 614 az ipari, míg 18 651 a szolgáltatási szektorból került ki. 1000 lakosra 173 gazdasági szervezet jutott.
13
A kistérség falvai (Abda, Bőny, Börcs, Dunaszeg, Dunaszentpál, Enese, Gönyű, Győrladamér, Győrújbarát, Győrújfalu, Győrzámoly, Ikrény, Kisbajcs, Koroncó, Kunsziget, Mezőörs, Nagybajcs, Nagyszentjános, Nyúl, Öttevény, Pér, Rábapatona, Rétalap, Töltéstava, Vámosszabadi, Vének) jellemzően a közepes- és nagyfalvak kategóriájába esnek, kisebb településeket az északi, észak-nyugati területeken, a Mosoni- és a Nagy-Duna térségében találunk. A következő táblázat a terület és lakosságszám alakulását mutatja be:
Település név
Terület (100ha)
2006
2007
2008
2009
2010
Abda
19
3121
3101
3110
3177
3 181
Bőny
50
2216
2232
2215
2220
2 215
Börcs
13
1196
1212
1269
1292
1 287
Dunaszeg
17
1909
1937
1961
1992
1 996
Dunaszentpál
10
699
172
729
750
734
Enese
20
1750
1753
1783
1792
1 802
Gönyű
22
3187
3172
3172
3192
3 177
Győr
175
126322
Győrladamér
9
1386
1469
1521
1583
1 609
Győrújbarát
34
5480
5602
5790
5887
5 935
Győrújfalu
7
1255
1279
1352
1424
1 446
Győrzámoly
26
2039
2138
2256
2359
2 446
Ikrény
16
1837
1847
1858
1846
1 861
126569 126652 126422
14
126 299
Kisbajcs
9
809
822
826
835
847
Koroncó
27
1973
1998
1999
2006
2 048
Kunsziget
18
1194
1209
1220
1214
1 218
Mezőörs
48
969
998
995
992
994
Nagybajcs
8
937
942
949
952
952
Nagyszentjános
30
1918
1893
1874
1869
1 869
Nyúl
25
3985
4046
4081
4104
4 149
Öttevény
24
2856
2863
2868
2907
2 930
Pér
31
2438
2405
2415
2396
2 394
Rábapatona
40
2522
2524
2525
2502
2 490
Rétalap
13
572
574
570
577
572
Töltéstava
23
2107
2142
2176
2190
2 198
Vámosszabadi
22
1426
1460
1500
1528
1 554
Vének
7
166
181
198
196
191
Összesen
743
176 269
176 540 177 664 178 204 178 394
Forrás: Győri kistérség A táblázatból kitűnik, hogy évről évre növekszik a kistérségben élők száma, ami nem elsősorban a születések számának, sokkal inkább a belföldi vándorlásnak köszönhető. Győr vonzó gazdasági környezete (elsősorban a járműgyártás prosperáló helyzete) számos munkavállalót vonz a térségbe, akik családjaikkal együtt telepednek le vagy a városban vagy a környező falvakban.
15
A Győri kistérség a foglalkoztatottság szempontjából igen kedvező helyzetben van, a munkanélküliek aránya országos és regionális viszonylatban is a legalacsonyabbak között van; néhány területen még szakemberhiány is jelentkezik. Mind a kisebb, mind a nagyobb településekre jellemző az „alvótelepülés” jelleg. A kistérség falvaiban ugyanis a helyi foglalkoztatás - néhány kivételtől eltekintve - alacsony szintűnek mondható, az aktív népesség fele-kétharmada Győrben, illetve más környező városokban (pl. Csorna) talál megélhetést, és szinte csak aludni jár haza. Számukra a gyermekfelügyelet biztosítása, a hivatali ügyek intézése, az orvoshoz való eljutás komoly problémát jelent, mint ahogy azt az előzetes szükségletfelmérés is kimutatta.
A gyermekfelügyelet biztosítása elsősorban a 14 év alatti gyermekkel rendelkező szülőket érinti, ezért a következő demográfiai táblák ezen érintett korosztályok számosságát mutatják:
16
17
18
19
A Győri kistérség települései különféle eszközökkel lehetőségeik és anyagi erejükhöz mérten már eddig is támogatták a gyermekes szülők munka és magánélet összehangolását: Az utóbbi években több faluban is felépült bölcsőde, így Abdán, Győrújbaráton, Nyúlon, Öttevényen, Dunaszegen, Nagybajcson és Bőnyön (egységes óvoda-bölcsőde) a 3 év alatti gyermekek napközbeni ellátása megoldott, amennyiben a szülő szeretne visszatérni a munka világába. Győr városában 13 bölcsőde várja a legkisebbeket. Óvodával Vének kivételével minden település rendelkezik, Győr önkormányzata szám szerint 39-cel. Családi napközi jelenleg Dunaszentpálon, Kunszigeten, Nagyszentjánoson, Enesén és Rábapatonán üzemel. Nyolcosztályos általános iskolával rendelkezik Abda, Bőny, Dunaszeg, Enese, Gönyű, Győrladamér, Győrújbarát Győrzámoly, Ikrény, Kisbajcs, Koroncó, Kunsziget, Mezőörs, Nagyszentjános, Nyúl, Öttevény, Pér, Rábapatona és Töltéstava. Az első négy osztályt a börcsi, dunaszentpáli, győrújfalusi és vámosszabadi iskolások saját településükön is elvégezhetik. Győrben a 6 főigazgatósághoz 20 középfokú iskola tartozik, amiből 3 alapfokú is. Ezen kívül 17 általános iskola és 6 egyéb oktatási intézmény várja a tanulókat. Az oktatási intézményekkel való ellátottság vizsgálata azért is fontos, mert a legtöbb óvodában, iskolában például délutáni szakköröket, foglalkozásokat is tartanak a gyerekeknek, így segítvén a túlórázó szülőket. Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy jelenleg milyen magánéleti és munkaerő-piaci kötelezettségek összehangolását segítő szolgáltatások élnek már az egyes településeken:
Település neve
Munka és magánélet összehangolását segítő kezdeményezések
Koroncó
-
20
Szakkörök, foglalkozások
gyerekeknek (foci, judo, kézilabda) -
Hosszabb nyitva tartási idő a közintézményekben
Dunaszeg
-
Szülők igényeihez alkalmazkodó közintézményi nyitva tartás
-
AZ IKSZT keretén belül különböző korosztályok (elsősorban gyerekek) számára szervezett programok
Ikrény
-
Délutáni foglalkozások gyerekeknek (gyermekfoci, röplabda)
Rábapatona
-
Hosszabb nyitva tartási idő biztosítása a közintézményekben
-
Családi napközi
-
Az IKSZT-ben vagy annak szervezésében megvalósított szabadidős programok (sporttevékenység /asztalitenisz, zumba, női torna, futball, stb./, kézügyességet igénylő programok, kreatív foglalkozások, időszakonként fesztiválok, koncertek, szabadtéri rendezvények, folyamatosan számítógép-internet hozzáférés, filmvetítés, olvasás)
-
Az ÁMK keretében és szervezésében megvalósított sport-, és szabadidős foglalkozások
-
Helyi civil szervezetek és egyéb önkéntes személytársulások programjai (ifjúsági fesztiválok, önkéntes munkák, faluszépítési
21
akciók, kulturális programok – sportprogramok, mérkőzések) Abda
-
A közigazgatásban, illetve a szociális területeken dolgozók hosszabb nyitvatartási időt biztosítanak bizonyos napokon az ügyfelek számára.
-
Az óvodai, bölcsődei lehetőségeken túl, valamint az iskolai képzésen túl számos szakkör és foglalkozás várja a gyermekeket (zenei, képzőművészeti, nyelvi, sport szakkör).
-
A gyermekjóléti szolgálat valamint az önkormányzat évente több alkalommal szervez szabadidős és kulturális programokat.
Gönyű
-
Délutáni foglalkozások gyerekeknek (foci, kézilabda, sakk)
Győr
-
Hosszabb
nyitva
tartás
a
közintézményekben -
Délutáni szakköri foglalkozások a gyerekeknek
Kunsziget
-
Rugalmas, a munkaidőhöz igazodó nyitva tartás
-
Az intézmények nyitva tartásán túl szervezett
szabadidős
programok
(vetélkedők, társas játék, ping-pong, tenisz, teke) -
Szülői fórumok, Baba-mama klub, Családi nap.
22
Nagybajcs
-
Óvodai nyitva tartás felülvizsgálata, bölcsőde működtetése.
-
Faluházban szakkörök, foglalkozások heti 3 délután (ping-pong, konditerem, Internet használat, könyvtár)
Nagyszentjános
-
Nyári kézműves, színjátszó tábor.
-
Családi napközi kialakítása
-
Szakkörök, gyermekjóléti szolgálat szervezésében nyári tábor, könyvtár, iskolai tábor
Rétalap
-
Délutáni foglalkozások a gyerekeknek (könyvtár, Internet hozzáférés)
Győrzámoly
-
A bölcsőde és az óvoda is napi 8 órát meghaladóan tart nyitva, igazodva a szülők munkaidejéhez
-
Óvodában délutáni foglalkozások
-
Iskolában
szakkörök,
IKSZT-ben
szervezett programok, internetezési lehetőség Kisbajcs
-
Az iskola és az óvoda nyitva tartása a Győrben dolgozó szülők igényeihez igazodik
-
Délutáni foglalkozások gyerekeknek (könyvtár, sportfoglalkozások, filmvetítés)
Vámosszabadi
-
Délutáni foglalkozások gyerekeknek (karate, labdarúgás, modern tánc, ping-pong)
23
-
Nyári táborok (horgásztábor, kézműves tábor, tánctábor)
A táblázatból kitűnik, hogy a települések többsége már él a közintézmények nyitva tartásának meghosszabbításának módszerével, hogy így segítse a munka és magánélet összehangolását. A másik gyakori mód, hogy délutáni szakköröket, foglalkozásokat szerveznek a gyerekeknek az iskola és civil szervezetek segítségével. Az előzetes szükségletfelmérésből azonban kiderült, hogy a gyermekes szülők intenzívebb és/vagy további eszközöket, szolgáltatásokat igényelnek, hogy hatékonyabban tudják összeegyeztetni a munka és magánéletbeli kötelezettségeiket. Jelen projekt megvalósulása ebben nyújt számukra segítséget.
A következő táblázatból kitűnik, hogy az időskorúak száma évről évre nő a kistérségben. Az ő segítésük, ellátásuk a családokat egyre nagyobb kihívás elé állítja napjainkban, mint ahogy az az előzetes szükségletfelmérésből is kiderült.
Település neve
2006
2007
2008
2009
2010
Abda
549
582
591
608
625
Bőny
387
400
393
412
413
Börcs
222
221
235
235
234
Dunaszeg
296
311
319
323
333
Dunaszentpál
126
126
129
134
136
Enese
268
281
285
284
304
Gönyű
535
554
572
594
601
Győr
26 822
27 392
27 990
28373
28964
Győrladamér
216
227
245
261
266
Győrújbarát
966
984
1 030
1099
1147
Győrújfalu
229
233
257
281
288
24
Győrzámoly
287
287
295
306
313
Ikrény
246
250
255
260
257
Kisbajcs
122
130
138
141
141
Koroncó
350
356
363
364
361
Kunsziget
233
236
240
238
239
Mezőörs
199
197
194
199
208
Nagybajcs
210
218
218
217
220
Nagyszentjános
341
351
354
364
368
Nyúl
705
729
742
764
798
Öttevény
540
544
555
553
567
Pér
506
493
489
498
491
Rábapatona
540
523
527
530
529
Rétalap
104
101
106
104
103
Töltéstava
380
395
396
414
463
Vámosszabadi
204
204
214
219
232
Vének
36
43
40
44
49
Összesen
35 619
36 368
37 172
37 819
38 659
Jelenleg a kistérség legtöbb településén házi segítségnyújtás keretében azoknak a rászorultaknak nyújtanak szociális szolgáltatást, akik az önálló életvitel fenntartásában külső segítséget
igényelnek,
bevásárláshoz,
takarításhoz,
gyógyszerek
beszerzéséhez.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás folyamatos készenléti rendszerben működik, csak a beérkező jelzés esetén történik a segítségnyújtás. A kistérség legnagyobb szolgáltatója a Győr Megyei Jogú Város fenntartásában működő Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Győr. Idősek nappali ellátását a 3.000 fő lélekszám feletti településeken kell biztosítani. A Győri kistérséghez tartozó települések közül Győr, valamint Abda, Gönyű, Győrújbarát és Nyúl számára kötelező feladat. Gönyű település az önkormányzat fenntartásában működtetett szolgáltatással saját lakosai számára biztosítja a nappali ellátást. Győr pedig az EESZI 12 telephelyén látja el, a Győr város területén életvitelszerűen élő, lakó- és tartózkodási hellyel rendelkező időskorú személyeket.
25
4. Általános és konkrét célok bemutatása A Győri kistérség Magyarország gazdaságilag egyik leginkább prosperáló kistérsége. Az itt élők biztos megélhetéssel rendelkező munkahelyeken dolgozhatnak. A szükségletfelmérés is alátámasztotta, hogy napjaink felgyorsult világa azonban azt kívánja meg a munkavállalóktól, hogy legyenek minél rugalmasabbak, a kiadott feladatokat minél előbb oldják meg, hogy a cég folyamatos fejlődése biztosítva legyen. Hogy ennek a kívánalomnak meg tudjanak felelni a munkavállalóknak széles eszköztárat kell biztosítani annak érdekében, hogy a munkahelyi és magánéletbeli feladataikat időben, energiában össze tudják egyeztetni. A projekt fő célja, hogy a Győri kistérségben élő gyermekes és idős családtaggal bíró dolgozó szülők számára olyan szolgáltatásokat kínáljunk, amellyel segítjük a család és a munka összehangolását, a munkahelyi és magánéletbeli kötelezettségek összeegyeztetésének megkönnyítését annak érdekében, hogy hozzájáruljunk a munkahelyek megtartásához és a foglalkoztatás biztonságához.
Ennek a célnak az elérése érdekében a következő konkrét célokat fogalmaztuk meg, melyek egymást erősítik, s egymásra épülnek:
Helyi szövetségek kialakítása Célunk, hogy a kistérség településein egyeztetés sorozatokat szervezzünk, amelyeken a települések meghatározó szervezeteinek, intézményeinek munkatársai vesznek részt. A cél, hogy jöjjön létre egy kistérségi vezetői érdekegyeztetési platform, amely a projekt intézményi beágyazottságát, fenntarthatóságát és a helyi specifikumok érvényesítését hivatott szolgálni.
Helyi együttműködések kialakítása és megerősítése Célunk az, hogy az intézmények és a lakosság között hathatós együttműködés jöjjön létre a munka és a magánélet összehangolása érdekében. Ennek eszköze az közösségépítő road show sorozat, melyen a lakosságot megismertetjük a projektben rejlő lehetőségekkel, s teret adunk számukra az intézmények egyeztetés sorozatain a munka és a magánélet összehangolásából adódó problémákra adandó innovatív megoldásaikkal való ismerkedésre.
26
Felhasználóbarát szolgáltatásnyújtás kialakítása A projekt célja egy olyan innovatív módszertanon alapuló interaktív webes felület kidolgozása és bevezetése, ahol az internetes közösségi és foglalási oldalak egyfajta elegyeként olyan szolgáltatási platform jön létre, ahol a munka és magánélet összehangolását segítő szolgáltatásokat nyújtók és keresők gyorsan és hatékonyan egymásra találhatnak. Az internetet, közösségi oldalakat használó generációk számára így olyan új eszközt adunk, mellyel gyorsan, könnyen elérhető és megbízható forrásból származó információkkal ellátva ösztönözzük a célcsoportokat az önsegítő kezdeményezésekbe kapcsolódásra.
Családbarát hivatalok/intézmények kialakítása Célunk az, hogy a kistérség minél több településén álljon rendelkezésre a kisgyerekes családok számára a polgármesteri hivatalokban pelenkázó és/vagy játszósarok, így könnyítvén meg a hivatali ügyek intézését, mely sokszor hosszú órákat vesz igénybe, de így a gyerekeket jobban le lehet foglalni.
Alternatív közlekedési lehetőségek használata A kistérség számos települése rendelkezik falubusszal. Sokszor azonban kihasználatlanul állnak a parkolóban. Célunk, hogy a falubuszokat olyan alkalmakkor használjuk, amikor a közösségi közlekedési eszközök nem igénybe vehetők vagy csak többórás várakozás után vehetők igénybe. Az egyik legjellemzőbb ilyen eset lehet a Győrben bulizó fiatalok hazaszállítása („buliszerviz”) a falubusszal. Így a munkában megfáradt szülők pihenhetnek, mert hajnalban nem nekik kell felkelni, hogy hazaszállítsák a fiatalokat. Tervezzük a „családi taxi” lehetőségének bevezetését is, amikor több család gyermekeit rotációban egy-egy család szállítja a programokra, így a többi szülőnek nem kell elkéredzkednie a munkából.
27
5. A projekt szakmai tartalma
A projekt szakmai tartalmát, a tervezett tevékenységek és eredmények összefüggéseit a fejezet végén található tevékenységi mátrix tartalmazza
IGÉNYFELMÉRÉS A projekt szakmai tartalmának összeállítása annak a megalapozó felmérésnek elkészítésével kezdődött, melyet a pályázati feltételrendszer ismeretében a Kistérség speciális keresletkínálati sajátosságainak megismerése végett készítettünk. A tanulmány vonatkozó fejezeteiben bemutatott kérdőíves adatok igen jól mutatják, hogy a támogatási konstrukció által felvetett problémakör a győri kistérség területén számos elemében megjelenik. Az országos szinten is magasnak mondható foglalkoztatottság, a Győr gazdaságának hatásai a város és az azt körülvevő települések lakosságának életére számos konfliktusos helyzet forrása az emberek magánélete és munkája során. A már elvégzett megalapozó felmérés rámutat, hogy a nemzetközi és hazai tulajdonú termelő és szolgáltató cégek elvárásai magasak a gyakran több műszakban, vagy rugalmas munkarendben foglalkoztatottak irányában, akik ezeknek megfelelve gyakran komoly kompromisszumok útján tudják csak családi, magánéleti kötelezettségeiket is ellátni. A projekt a felmérés eredményeként felvázolt legfontosabb célterületekre kíván innovatív, elsősorban a kisgyerekeket nevelők és időseket gondozók számára könnyen, bárhonnan jól, gyorsan és olcsón használható megoldást kínálni a szolgáltatást nyújtók és azokat igénybe vevők közelebb hozásával. A projekt tervezése során a célcsoportok igényfelmérésben megfogalmazott javaslatait, véleményét, illetve az önkormányzatok és intézményeik állásfoglalását beépítettük a projektbe.
28
HELYI SZÖVETSÉGEK KIALAKÍTÁSA A projekt megvalósításának első lépéseként a felmérésben feltárt konfliktusos területek települési szinten leginkább elfogadott, információval és tapasztalattal rendelkező képviselőinek („stakeholdereinek”) egy asztalhoz ültetését tervezzük, mely végeredményét tekintve egy kistérségi vezetői érdekegyeztetési platform létrehozásához vezet. Első lépésként a projekt szakmai vezetője és projektmenedzsere a felmérésre alapozva a Kistérség településeinek meghatározó képviselőit (polgármester, iskolaigazgató, orvos, lelkész) településenként mélyinterjúk céljából meglátogatja. Ennek az időigényes, ugyanakkor igen
hasznos
lépésnek
célja,
hogy a szakmai
tartalom
alapvető
részeit
olyan
többletinformációkkal egészíthessük ki, ami a későbbi rendszerfejlesztési tevékenységeknek a legfontosabb inputadataként szolgálhat. A személyes egyeztetéseket követően a Kistérség vezetősége a szakmai vezető javaslatára kijelöli azt a településenként maximum egy főből álló vezetői platformot, mely a projekt intézményi beágyazottságát, fenntarthatóságát, és a helyi specifikumok érvényesítését hivatott szolgálni. A platform tagjainak helyismerete, valamint a szakmai vezető által összegyűjtött információk egy rendkívül fontos adatbázis képeznek. Ez az input szolgáltat a projekt gerincét képező interaktív webes felülethez és mobil alkalmazásokhoz tartalmat. Ezek alapján tudjuk meghatározni, hogy hogyan közelítsük meg a kisgyermek vagy idősfelügyelet, a nyári gyerekvigyázás, vagy a mindennapi életben jelentkező apróbb ügyek intézését segítő szolgáltatások (pl. postai ügyintézés) területeit. A helyi szövetség egyúttal kontroll funkciót is betölt, folyamatosan monitorozva a rendszert, a helyi lakosok visszajelzéseit közvetítve az üzemeltetők felé.
HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA ÉS MEGERŐSÍTÉSE A projekt megvalósításának egyik legfontosabb lépése, hogy a helyi szövetségek megalapozottsága érdekében ne csak vezetői, de lakossági szinten is erős legyen a rendszer elfogadottsága és ismertsége, és természetesen minél közelebb álljon a felhasználói igényekhez.
29
A célcsoportok, a projektben résztvevő intézmények és a lehetséges szolgáltatásnyújtók körében ezért road-show jelleggel olyan, elsősorban ismerkedést és tájékoztatást célzó eseményeket szervezünk, melyek a következő pontban részletesen bemutatásra kerülő rendszerhez a felhasználói bizalom elnyerését, a működés kritikus tömegének elérését segítik. A településenkénti egy-egy rendezvény elsősorban közösségépítő foglalkoztató és játszóház, mely a települések lakosságát ismerteti meg a projekt nyújtotta lehetőségekkel. Az események időben a webes rendszer kifejlesztését követően kerülnek megrendezésre, hogy azon már akár a használat módját is megismerhessék a résztvevők.
A tevékenység célja az, hogy beindítsa azokat a helyi, közösségi kezdeményezéseket, amelyek a felgyorsult, modern élet velejárójaként már a falvak közösségeiből is jórész eltűntek. A sokkal anyagiasabbá, „praktikusabbá” vált 21. századi életben gyakran a kistelepülések lakosai akár egymás szomszédaiként sem tudnak időt szánni arra, hogy találkozzanak, és megismerjék egymást. Az elidegenedés velejárója pedig az, hogy az emberek gyakran az olyan, korábban egyértelmű, egyszerű, magától értetődő feladatokat nem tudják megoldani, melyek a mindennapi életben jelentkeznek. Pedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy valamennyi közösségben megtalálhatók azok a nyugdíja, de aktív, többműszakos munkarendben dolgozó, vagy egyéb okokból szabad kapacitásokkal rendelkező személyek, akik segítségével az ad hoc, váratlanul felmerülő feladatok könnyen orvosolhatóak. A modern élethez ugyanakkor természetesen már nem a fonók, téli tollfosztások vagy kukoricahántás régen oly jól működő kommunikációs csatornái tartoznak. Az internetet, közösségi oldalakat használó generációk számára olyan új eszközöket kell adnunk, melyek gyorsan, könnyen elérhető és megbízható forrásból származó információkkal ellátva ösztönzik a célcsoportokat az önsegítő kezdeményezésekbe kapcsolódásra.
A helyi közösségi események elsődleges célja éppen az önsegítés beindítása, a „kezdő lökés” megadása, mely után bátrabban és aktívan használják majd a következőkben bemutatásra kerülő webes platformot.
30
FELHASZNÁLÓBARÁT SZOLGÁLTATÁSOK KIALAKÍTÁSA – INTERAKTÍV WEBES FELÜLET A projekt fő célterületének számító webes felület (internet alapú adatbázis, honlapra és mobil alkalmazásokra szervezve) elsődleges célja, hogy a pályázati projekt keretei között egy olyan struktúrát hozzon létre, mely számos, a munka és a magánélet összehangolását segítő tevékenységet integrál, és szervezi a mindennapi problémák megoldását kölcsönös hasznokon alapuló szolgáltatási struktúrák köré.
Az adatbázis tartalmának kialakítása az előzetes igényfelmérésen, illetve a helyi szövetségek valamint a célcsoportok információin alapul a fent részletezett módon. A létrejövő interaktív webes felület teret kíván biztosítani arra, hogy a munka és a magánélet összeegyeztetésének megoldásaként egymásra találhassanak a különféle szolgáltatást nyújtók és keresők. Így például a gyermekfelügyeletet, gyermek programok biztosítását, idősek számára kerti munkát, bevásárlást, gyógyszerfelíratást, stb. vállalók fényképpel, leírással, elérhetőséggel, leterheltséggel (naptárában előre látható, hogy mennyire lekötött az ideje) és referenciával szerepelhetnek a honlapon. A szolgáltatást igénybe vevők így pontos képet kaphatnak arról, hogy a kistérségben kik tudnak segíteni nekik a munkájuk és a magánéletük összehangolásában. A
lehetséges
szolgáltatások
körét
a
fórum
és
vendégkönyv
bejegyzéseinek
figyelembevételével bővíteni, szűkíteni is tudjuk majd. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a webes felület egyszerű, átlátható, és könnyen kezelhető, jól kategorizálható legyen. A rendszerünkbe a lehető legegyszerűbben kialakított űrlapon keresztül lehet majd felvinni a szolgáltatásokat. A felhasználók egyszerűen szűrhetnek és kereshetnek a szolgáltatásnyújtók között, majd kosárba gyűjthetik rendeléseiket, és elküldhetik ezeket az előre meghatározott címre. Végül pedig a rendelésről és a benne foglalt szolgáltatásról a rendszer egy ellenőrző emailt küld a felhasználónak is.
31
Kiemelt figyelmet szentelünk arra, hogy pontos statisztikákat lehessen készíteni egyes szolgáltatásnyújtók forgalmáról, így is segítve a célcsoportot, hogy a legmegbízhatóbb személyt tudja kiválasztani.
A létrejövő felület fő hasznai: Könnyen bővíthető szolgáltatási körrel működtethető. Ezáltal az üzemeltetés során jelentkező újabb keresletek és kínálatok integrálása problémamentes. A felhasználók száma korlátlan. A szolgáltatást nyújtók és az azokat igénybe vevők száma a beindítást követően gyorsan bővül. Adekvát információk a szolgáltatások minőségéről. A nyújtott szolgáltatásokról értékelés készíthető, az idő előrehaladtával statisztikailag egyre megbízhatóbb információkat kapunk. Minél nagyobb a felhasználók száma, annál nagyobb a biztonság. Eltérő földrajzi helyszínről (pl. szomszéd település) is kereshetők szolgáltatások. Széles szűrési lehetőségek Olcsó üzemeltetés
Az interaktív webes felületnek az aktuális trendeknek megfelelő, az online felületekkel szemben támasztott követelményeknek eleget téve, kereső- és felhasználóbarát strukturális és grafikai megjelenést tervezünk. Az egyedi elképzelések megvalósítása mellett a honlapkészítés során letisztult, egységes megjelenést biztosító designt hozunk létre.
Az elfogadott design mögé úgynevezett PORTAL tartalomkezelő szoftvert illesztünk.
32
A PORTAL szoftver tartalmaz 1 db, vízszintes vagy függőleges, korlátlanul bővíthető menürendszert, tartalom-, kép-, és táblázatkezelőt és független oldalkezelést. Ezeken felül tartalmazza az organikus keresőkhöz való legjobb optimalizálást segítő portálbeállítások modult, amellyel szabályozható a honlap címe és a keresőknek fontos kulcsszavak módosításának lehetősége és az adminisztrátori beállításokat szabályozó modul. Ezeket egészíti ki a láblécszerkesztő modul és a kezdőlap beállításának lehetősége, amivel szabályozhatja, hogy a látogató mely oldalt lássa meg először, amikor megnyitja a honlapot. Ezzel is elősegíthető, hogy a honlap minél egyedibb legyen, és a legfontosabb információk eljussanak a látogatókhoz. A szoftver tartalmaz nyomtatóbarát verziót, oldalküldés e-mailben lehetőséget, boxkezelést, amellyel a fontosabb információkat vagy hirdetéseket kiemelten lehet elhelyezni a honlapon. Ehhez a szoftverhez tartozik még keresés, amellyel a honlapra felvitt adatok közt kereshet a felhasználó, valamint webtérkép, amellyel fastruktúrában láthatja a felhasználó a honlap menüpontjait, valamint aloldalait. Ezeket kiegészíti a letölthető dokumentumkezelés, amellyel a felhasználóknak letöltésre lehet felkínálni dokumentumokat.
A programok moduláris természetéből adódóan a rendszert bármikor lehet egy újabb modullal bővíteni, így fokozatosan, lépésről lépésre lehet kialakítani a végleges rendszert.
Néhány példa a modulokból: • hírlevél modul, • regisztráció modul, • médiatár modul, • hírfolyam modul, • eseménynaptár modul, • szavazás/kérdőív modul, • közadatkereső modul 33
• Intézmények nyitva tartása és publikálása modul • Hivatali struktúra modul, irodák, munkatársak
A PORTAL rendszerek bármely böngészőn megjeleníthetők, és az adminisztrációs felület is bármely böngészővel szerkeszthető. A megálmodott, pontosan, körültekintően megtervezett, s elkészített honlap akkor éri el célját, ha az a kívánt közönséghez elér. Az alkalmazni kívánt Google Adwords hirdetési rendszer nagy segítséget nyújt új látogatók és felhasználók eléréséhez.
FELHASZNÁLÓBARÁT HIVATALOK ÉS INTÉZMÉNYEK KIALAKÍTÁSA
A projekt eszközbeszerzési tevékenységeket is tartalmaz. Ezek elsődleges célja a kistérségen belül a gyerekbarát ügyfélkiszolgálás biztosítása, ahol ez még nem adott. Pelenkázók és játszósarkok beszerzése történik meg a következő helyszíneken:
Település neve Játszósarok
Pelenkázó
Abda
x
x
Bőny
x
x
Dunaszeg
x
x
Dunaszentpál
x
Kunsziget
x
x
Nagyszentjános x
x
Rábapatona
x
x
34
Töltéstava
x
x
Ikrény
x
x
Győrzámoly
x
Vámosszabadi
x
x
Koroncó
x
x
Kisbajcs
x
Győrújbarát
x
x
Pér
x
x
ÚJSZERŰ, A HELYI KAPACITÁSOKRA ÉPÍTŐ KÖZLEKEDÉSI SZOLGÁLTATÁSOK BEINDÍTÁSA
A projekttevékenység fő célja a meglévő települési közösségi közlekedési eszközök jobb kihasználása. A beavatkozás elsősorban a webes felületen keresztül üzemeltethető majd. Az ott kialakított rugalmas foglalási rendszer segítségével számos célra igénybe vehetők a járművek. A webes felület programozása során figyelemmel leszünk a járművek rentábilis működtetésére (csak bizonyos számú foglalás felett indul), illetve igazodunk a legjellemzőbb használói igényekhez. Az előkészítés során végzett igényfelmérésből az derül ki, hogy a szülők hétvégi pihenését (esetleges hétvégi műszakos munkáját) jelentősen könnyíteni tudnánk, ha olyan „bulibusz” szolgáltatást indítanánk el, mely a fiatalok városból történő hazajutását szervezett keretek közé tudja terelni. A projektben ilyen, és ehhez hasonló (pl. idősek számára igénybe vehető egészségellátáshoz kapcsolódó utak) felhasználási céllal foglalkozunk a falu és UMVP buszokkal. A kistérségben összesen 11 db ilyen busz állhat a projekt rendelkezésére. A projekt költségvetésében ezeknek külön tételt nem szánunk, a projekt csak a webes keretrendszer felépítésére, és a lehetőségek népszerűsítésére fókuszál.
35
36
A projekt Gantt diagrammja
Megnevezés
I
II
I
II
I
II
I
II
I
II
II
I
II
I
II
I
II
I
II
I
II
I
Előkészítő tanulmányok elkészíttetése Pályázati csomag benyújtása Hiánypótlási feladatok teljesítése Pályázat értékelése Támogató levél kiküldése Támogatási szerződés megkötése A külső szolgáltatók kiválasztása, szerződéskötés Párbeszédek lefolytatása a helyi véleményformálókkal Helyi szövetség kialakítása (vezetői érdekegyeztető platform) Vezetői platform működési rend dokumentumainak kidolgozása Felhasználóbarát szolgáltatáscsomag kidolgozása (interaktív webes felület), tesztüzeme Helyi bevonást segítő akciók, rendezvények Projektmenedzsment Projektzárás
37
II
I
II
I
II
I
II
I
II
I
II
I
II
I
II
I
II
I
II
I
II
I
II
I
II
I
II
I
II
I
II
I
II
I
II
I
II
december
november
október
szeptember
augusztus
július
június
május
április
március
február
január
december
november
október
augusztus
szeptember
2014
július
június
május
április
március
február
január
november
október I
december
2013
szeptember
augusztus
július
Eredmények és tevékenységek
június
május
2012
I
II
I
II
Kockázatelemzés
Kockázat
Kockázat leírása
típusa
Bekövetkezés
Súlyosság
valószínűsége
(1-5)
Kockázatkezelés
(1-5)
Jogi
Az interaktív webes
3
4
Jogszabályi változások
kockázat
felület használatát
figyelemmel kísérése
befolyásoló
Mértékétől függően tartalmi
jogszabályok,
változtatások, melyet pályázó
szabályozások
a Közreműködő Szervezettel
változása (pl.
és az Irányító Hatósággal
adatvédelmi törvény)
egyeztet, figyelemmel a Támogatási Szerződésben kitűzött célokra
Informatikai
1
4
Jogszabályi változások
szabványok, európai
figyelemmel kísérése
uniós közös műszaki
Mértékétől függően tartalmi
előírások, európai
változtatások, melyet pályázó
uniós szabványok
a Közreműködő Szervezettel
szigorodása
és az Irányító Hatósággal egyeztet, figyelemmel a Támogatási Szerződésben kitűzött célokra
Intézményi
A
2
3
Megfelelő tapasztalattal
szempontok
projektmenedzsment
rendelkező új szereplők
szervezet személyi
bevonása a projektbe
változásai
A megfelelő információk gyors átadása az új szereplőknek
Társadalmi
Nem megfelelő
2
5
kockázatok
tájékoztatási eszközök
marketing tevékenység
kiválasztása esetén a
folytatása
célcsoportokhoz nem
Helyi szövetségek mielőbbi
biztos, hogy eljut
kialakítása
(vagy késleltetve) az üzenet
38
Intenzív, magas színvonalú
A projekt lakossági
2
5
Intenzív, magas színvonalú
támogatottsága nem
marketing tevékenység
megfelelő
folytatása
Szakmai
1
5
együttműködő
Más szakmai együttműködő partnerek bevonása a projektbe
partnerek (önkormányzatok, iskolák, orvosi rendelők, stb.) bevonásának kudarca
Szakmai
Szakmailag nem
2
5
Szigorú követelményrendszer
kockázatok
megfelelő külső
felállítása a kiválasztás előtt,
szállítók, szakértők
illetve a szerződésekben
bevonása a projektbe
Folyamatos kontroll felettük Szükség esetén szerződésbontás, és új vállalkozók bevonása a projektbe
Pénzügyi-
Pályázati támogatás
gazdasági
elmaradása
3
5
Projekt leállítása
3
5
Kifizetési kérelmek, PEJ-ek,
kockázatok Kifizetések csúszásának kockázata
egyéb jelentések dokumentációjának pontos, precíz összeállítása
A projekt fenntartási
2
5
költségei magasak a
Nem szükségszerű kiadások csökkentése
projektgazda számára Infláció kockázata
4
5
Mértékétől függően tartalmi változtatások, melyet pályázó a Közreműködő Szervezettel és az Irányító Hatósággal egyeztet, figyelemmel a Támogatási Szerződésben kitűzött célokra
39
Az
Párhuzamosan futó
abszorpciós
projektek
tapasztalt munkatársak
menedzselési
alkalmazása
kockázatai
Szükség esetén új munkaerő
képesség
2
5
alacsony
Projektmenedzsmentben
felvétele
voltából adódó kockázatok
40
6. A menedzsment és a szakmai megvalósítók A pályázó a projekt sikeres megvalósítása érdekében a projekt teljes hossza alatt biztosítja, hogy megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkező szakemberek lássák el a projektmenedzsmenti és szakmai megvalósítói feladatokat. A projektmenedzser kiválasztásánál alapvető szempont, hogy felsőfokú végzettségű legyen, és legalább egy európai uniós pályázat megvalósításában projektmenedzseri tapasztalatokkal rendelkezzen. Legyen tehát tapasztalata pályázati elszámolások, beszámolók készítése, a projekthez kapcsolódó szerződések előkészítése, kapcsolódó közbeszerzési eljárások koordinálása, pályázati kezelő szervekkel való kapcsolattartás terén. Szerepe a projektben: •
A projekt megvalósításához kötődő alvállalkozói szerződések megkötésében való részvétel véleményező jogkörrel.
•
A projekt megvalósulásának koordinálása az ütemterv és a szerződések szerinti teljesülések figyelemmel kísérésével.
•
Kapcsolattartás a Közreműködő Szervezet irányában.
•
A vállalkozói teljesítések elfogadásának, a teljesítésigazolások kiadásának, a szükséges jóváhagyások beszerzésének véleményezése.
•
A vállalkozói számlák kifizetéséhez szükséges bizonylatok véleményezése, a kifizetések előkészítése.
•
Az esetleges számlaviták egyeztetésén való részvétel az érintettekkel együtt.
•
A projekt előrehaladási jelentés és a támogatási szerződésben meghatározott egyéb jelentések elkészítése.
•
Kifizetési kérelmek elkészítésében való részvétel
•
Változás bejelentések elkészítése
•
A projektben közreműködők jelentési kötelezettségének meghatározása, a leadott jelentések értékelése.
•
A projekt zárójelentésének elkészítése.
41
•
A projekttel kapcsolatos események, történések, egyeztetések dokumentálásának biztosítása.
•
Utánkövetési időszak alatt jelentések elkészítése
A pénzügyi vezető kiválasztásánál alapvető szempont, hogy szakirányú végzettségű legyen, és legalább 2 éves pénzügyi területen szerzett szakmai tapasztalatokkal rendelkezzen. Legyen tapasztalata legalább egy európai uniós pályázat pénzügyi elszámolása terén. Szerepe a projektben:
•
A projekt megvalósításához kötődő alvállalkozói szerződések megkötésében való részvétel véleményező jogkörrel.
•
A jóváhagyott költségterv és a tényleges kifizetések összhangjának kontrollja, az ehhez szükséges nyilvántartási rendszer kialakítása.
•
A vállalkozói teljesítések elfogadásának, a teljesítésigazolások kiadásának, a szükséges jóváhagyások beszerzésének véleményezése.
•
A vállalkozói számlák kifizetéséhez szükséges bizonylatok véleményezése, a kifizetések előkészítése.
•
Az esetleges számlaviták egyeztetésén való részvétel az érintettekkel együtt.
•
Kifizetési kérelmek elkészítésében való részvétel (pénzügyi oldalról).
•
A projekt zárójelentésének elkészítésében való részvétel.
•
Utánkövetési időszak alatt jelentések elkészítésében való részvétel
A szakmai vezető kiválasztásánál alapvető szempont, hogy felsőfokú végzettséggel, illetve legalább 3 éves szakmai tapasztalattal rendelkezzen szervezés-vezetés területén. Legyen tapasztalata projektek előkészítésében és lebonyolításában. Szerepe a projektben:
•
Az interaktív webes felület alapját szolgáló szakmai és tartalom menedzsment adatbázis összeállításának szakmai felügyelete 42
•
A szakmai adatbázis feltöltésének irányítása
•
A
projektben
folyó
szakmai
munka
irányítása,
a
projekt
szakmai
megvalósításába bevont szakértők munkájának irányítása, felügyelete •
Szakmai kapcsolattartás a projekt megvalósításba bevont vállalkozókkal
A szakmai megvalósító (1 fő) kiválasztásánál alapvető szempont, hogy szervezési tapasztalattal bírjon, s ápoljon kapcsolatot a célcsoporttal. Szerepe a projektben: •
A projekt szakmai tevékenységeinek operatív ellátása (rendezvényszervezés, intézményesített párbeszéd folyamatosságának biztosítása, honlap szerkesztés, stb.) a szakmai vezető irányítása mellett
43
7.
A projekt megvalósítása során bevont szervezetek, szerveződések, potenciális szolgáltatásnyújtók, személyek bemutatása
A Győri Többcélú Kistérségi Társulást (Győri TKT) 27 település alkotja. A 2005. május 9-én létrejött társulás célja az őt létrehozó önkormányzatok kistérségi fejlesztési elképzeléseik összehangolása, a kistérségi területfejlesztési feladataik minél hatékonyabb és optimálisabb ellátása, továbbá az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése. A kistérség területén 4 mikro-térséget különböztetünk meg, amelyek a Rábcatorok, AlsóSzigetköz, Sokoróalja, a Bakonyér térsége. A Győri TKT kistérségi fejlesztési tanácsként jár el, közoktatási feladatokat, gyermekjóléti alapellátást, belső ellenőrzési, közös közútkezelői és kistérségi korszerűsítési feladatokat lát el. A kistérség területén a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztése érdekében a régió fejlesztési terveivel összhangban összehangolja a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és a kistérség területén működő gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében feladata: a) a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetének, adottságainak vizsgálata, b) a kistérség területfejlesztési koncepciójának, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programjának kidolgozása, elfogadása és a megvalósítás ellenőrzése, c) a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében pénzügyi terv készítése, d) a kistérségi területfejlesztési program figyelembe vételével előzetes véleménynyilvánítás a meghirdetett központi és regionális pályázatokra az illetékességi területéről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban, feltéve, ha ez a jogkör a pályázati felhívásban is szerepel,
44
e) megállapodás kötése a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programok finanszírozására és megvalósítására, f) a megyei, illetve regionális fejlesztési koncepciókról, programokról vélemény nyilvánítása, különösen azoknak a kistérség területét érintő intézkedéseit illetően, g) a kistérségben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében való közreműködés, h) források gyűjtése a tanács működtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához, i) a kistérség képviselete területfejlesztési ügyekben, j) a kistérségben működő társulások és más - a területfejlesztésben érdekelt - szervezetek együttműködésének koordinálása, együttműködés az állami és civil szervezetekkel, k) pályázatok benyújtása a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez, l) költségvetésének megállapítása, gondoskodás annak végrehajtásáról, valamint a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését erősítő felhasználásának figyelemmel kísérése és elősegítése, m) vélemény nyilvánítása a kistérségi megbízott kiválasztásával kapcsolatban, n) együttműködés a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzatok területfejlesztési társulásaival, a kistérségben működő állami szervekkel, az érdekelt társadalmi és szakmai szervezetekkel, a gazdasági szervezetekkel.
A Győri Többcélú Kistérségi Társulás a 27 település önkormányzatával és intézményeivel napi szintű kapcsolatot tart fenn. A települések közötti együttműködések katalizátoraként, „irányítójaként”, kiépült kapcsolatrendszerét felhasználva alkalmas arra, hogy érdemi hatást fejtsen ki a 4-es fejezetben ismertetett szakmai tartalom mentén a kistérségben élő kisgyermekes
és/vagy
idős
családtaggal
összehangolásában. 45
bíró
családok
munka
és
magánélet
Mint ahogy azt már a 4-es fejezetben is kifejtettük, a helyi szövetségek és a helyi együttműködések kialakítása és megerősítése célok elérése érdekében a kistérség településeinek meghatározó intézményeinek (önkormányzat, bölcsőde, óvoda, iskola, orvosi rendelő, stb.) képviselőt intenzíven bevonjuk a projektbe, hogy létrejöjjön egy kistérségi vezetői
érdekegyeztetési
platform,
amely
a
projekt
intézményi
fenntarthatóságát és a helyi specifikumok érvényesítését hivatott szolgálni.
46
beágyazottságát,
8. Költséghatékonyság
Tisztában léve a projektgazdára nehezedő fenntartási kötelezettségekkel, és tudatosan tervezve a projekt hosszú távú működtetését alapvető szempontunk volt a projektcélokat olyan eszközökkel elérni, melyek további működtetése nem jelent túlzott mértékű terhet. A projekt hatékony működtetésének kulcsa az a webes felület, ami alapot szolgáltat a munka és a magánélet összehangolásában a keresletet és kínálatot támasztók összehozásához. A felület kialakítása során kiemelten figyelni fogunk arra, hogy felhasználói oldalról egyszerűen kezelhető legyen és könnyű regisztrációs szabályokkal működhessen a rendszer. A rendszergazdai, karbantartási és fejlesztési feladatokat ellátásáról a projektgazda gondoskodik, azonban ez nem jelent számottevő terhet számára.
47
9. Szinergia
A Győri Többcélú Kistérségi Társulás és a társuláshoz tartozó települések eddig is és a jövőben is kiemelt figyelmet fordítanak a munka és magánélet összehangolására. A Társulás elfogadás előtt álló Esélyegyenlőségi Terve kitér arra, hogy a családi, magánéletbeli feladatok és felelősségek egyoldalúan a nőket terhelik, mivel általában túlnyomórészt ők látják el a gyerekeket és az időseket, sőt magukat a dolgozó vagy nem dolgozó
férfiakat
is.
A
probléma
rövid
távú
megváltoztatásának
érdekében
az
Esélyegyenlőségi Terv felvilágosításokat, propaganda és kampányok tartását eszközöli, amiben fontos szerepet szán a közösségi, kulturális intézményeknek is. Hosszútávon pedig „nőtámogató” eszközök használatát tervezi (Gyermekfelügyelet, iskolai, óvodai nyitva tartáshoz igazodó programok). Jelen
projekt
hozzájárul
az
Esélyegyenlőségi
Tervben
megfogalmazott
célok
megvalósításához. Jelen projekt illeszkedik, és szinergikus hatással bír a Győri Többcélú Kistérségi Társulás TÁMOP-2.4.5/12/1-es konstrukcióra beadott fejlesztési elképzelésére is. A pályázat sikeressége esetén Nagyszentjánoson, Ikrényben és Kunszigeten 7-7 fős családi napközik létesülnek, amelyek szintén segítik a rugalmasságot és a biztonságot a munka és a magánélet terén. Jelen projekt legfontosabb hosszú távú hatása, hogy beindítja azokat a helyi, közösségi kezdeményezéseket, amelyek a felgyorsult, modern élet velejárójaként már a falvak közösségeiből is jórészt eltűntek. Így közösségépítő hatása is bír. A projekt hosszú távú és egyben multiplikátor hatással bír a Győri kistérség településeinek vonzerejére is. A fiatal családok szívesen telepednek le olyan falvakba, városba, ahol innovatív, gyakorlati megoldásokkal hatékonyan segítik a munka és a magánélet összehangolását.
48
10. Fenntartás
A projekt eredményeinek fenntartása a projektgazda alapvető érdeke, hiszen a kezelésébe tartozó 27 település lakosságának és vállalatainak kiszolgálása terén jelenleg jelentős eredményeket lehet elérni. A munkaszervezet szakembergárdája szakmai felkészültségével, a kialakításra kerülő webes felület, pedig a legújabb technikai háttérrel tudja segíteni a fenntartás során felmerülő feladatok ellátását. A Társulás a települési vezetők és képviselői testületek, helyi civil szerveződések munkáját jól figyelemmel tudja kísérni, ezáltal hatékonyan tudja a projekt fenntartása során is a helyi igényeket folyamatosan integrálni az új rendszerbe. A kialakításra kerülő helyi szövetség működtetése szintén hosszú távú vállalás, ez a projekt eredményeinek felülvizsgálatát, a folyamatos visszacsatolásokat garantálja.
49
11. Melléklet
A felmérés során használt kérdőív
Neme: nő / férfi Születési éve: Lakóhelye (elég a település neve): Munkavégzésének helye (elég a település neve): Gyermekeinek száma: …………. fő Gyermekeinek életkora: ……………………………………………………… év Idős, állandó felügyeletre és szakképzett ápolóra nem szoruló családtag száma: …………. fő
1.
Milyen munkarendben dolgozik?
- 8:00 – 16:00 - Kétműszakos - Három műszakos - Rugalmas - Részmunkaidős - Egyéb, éspedig: ……………………………………………………… 2.
Mennyi idejét veszi el a munkába járás (oda és vissza)?
- Otthon dolgozik - Kevesebb, mint 5 perc - 5-10 perc - 10-30 perc - 30 perc-1 óra - 1 óránál több
3.
Kérem, értékelje 1-10 fokú skálán, hogy mekkora problémát jelentenek Önnek az alábbiak? (1= nem probléma, 10= nagyon nagy probléma)
- Gyermekek felügyelete túlóra esetén - Gyermekek felügyelete betegség esetén - Gyermekek felügyelete nyáron
50
- Gyermekek felügyelete, ha délutáni/esti programokon kíván részt venni
- Hivatalos ügyek intézése
4.
Jellemzően hogyan oldja meg gyermekeinek felügyeletét túlóra esetén?
- Családtag vigyáz rájuk - Baby sitter vigyáz rájuk - Nem túlórázom - Otthonról túlórázom - Nem megoldott - Nem kell felügyelni már őket - Egyéb, éspedig: ……………………………………………………… 5.
Jellemzően hogyan oldja meg gyermekeinek felügyeletét, ha megbetegszenek?
- Családtag vigyáz rájuk - Baby sitter vigyáz rájuk - Táppénzre megyek, én vigyázok rájuk - Szabadságra megyek, én vigyázok rájuk - Nem megoldott - Nem kell felügyelni már őket - Egyéb, éspedig: ……………………………………………………… 6.
Jellemzően hogyan oldja meg gyermekeinek felügyeletét nyáron?
- Családtag vigyáz rájuk - Baby sitter vigyáz rájuk - Táborokban töltik a nyarat - Nem megoldott - Nem kell felügyelni már őket - Egyéb, éspedig: ………………………………………………………
7.
Részt vesz-e délutáni programokon (nyelvtanfolyam, kiegészítő képzés, rekreációs program, stb.)?
- igen - nem 8.
Ha nem vesz részt, miért nem? ……………………………………………………………………
51
9.
Ha gyermekeinek felügyelete megoldott lenne, részt venne-e délutáni programokon (nyelvtanfolyam, kiegészítő képzés, rekreációs program, stb.)?
- igen - nem
10.
Kérem, értékelje 1-10 fokú skálán, hogy mekkora problémát jelentenek Önnek az alábbiak? (1= nem probléma, 10= nagyon nagy probléma)
- Idős családtag orvoshoz vitele - Idős családtag számára házimunka végzése - Idős családtag számára kerti munka végzése - Idős családtag számára hivatali ügyintézések megoldása
- Idős családtag felügyelete, amíg a család többi tagja elutazik
- Nincs idős családtag a családban
11.
Igénybe venne-e egy olyan újszerű internetes portált, ahol az internetes közösségi és foglalási oldalak egyfajta elegyeként egy olyan szolgáltatási platform jönne létre, amelyen Ön a munka és a magánélet összehangolását segítő szolgáltatást nyújtókra találhatna?
- igen - nem 12.
Milyen szolgáltatás(oka)t venne igénybe ezen a honlapon?
- Gyermekfelügyelet - Hivatali ügyek intézésében segítség - Idős családtag ellátásában való segítség - „Buliszervíz” (falubusszal hazaszállítani a szórakozó fiatalokat)
- Családi taxi (több család gyermekeit rotációban egy-egy család szállítja a programokra)
13.
Kérem, sorolja fel, még milyen problémákkal küzd a munka és a magánélet összeegyeztetése terén! ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………
52
………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………
14. Ön szerint milyen megoldásokkal lehet orvosolni a fent felsorolt problémáit? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………
53
A fókuszcsoportos beszélgetés során használt interjúterv
A munka és magánélet összeegyeztetése Problématérképhez:
Milyen problémákkal fordulnak Önökhöz a kisgyerekes családok?
Milyen problémákkal fordulnak Önökhöz az idős, állandó felügyeletre és szakképzett ápolásra nem szoruló családtaggal bíró családok? Milyen problémákkal fordulnak Önökhöz a nagygyerekes (kamaszkorú) családok? Milyen problémákkal fordulnak Önökhöz a hivatali ügyintézés kapcsán? Iskolai szünetek, különösen nyári szünet előtt felkeresik-e Önöket a családok, s ha igen, milyen problémákkal? Orvosaik, védőnőik számolnak-e be szülői problémákról a gyerekek betegség esetén való vigyázása esetén? Ha igen, milyen problémákról? Milyen olyan problémákról tudnak beszámolni, amikkel nem fordulnak Önökhöz, de „tudni lehet róla”?
Előzetes kapacitás-felméréshez:
Alkalmaznak-e már településeiken a magánélet és a munkavállalás összeegyeztetését segítő módszereket? Ha igen, miket? Tudnak-e olyan nyugdíjasokról, diákokról, munkanélküliekről, pedagógusokról, több műszakban dolgozókról, akik szabadidejükben szívesen vállalnak gyermekfelügyeletet, idős emberek eseti segítését? Ha igen, körülbelül mekkora számban?
54
Milyen délutáni szabadidős programot tudnak ajánlani a gyerekeknek? Az önkormányzatok infrastruktúrái (kultúrház, iskola, falubusz, stb.) mennyire vehetőek igénybe jelen projekt céljainak eléréséhez?
55
