Megvalósíthatósági tanulmány

„ADAPT2DC New innovative solutions to adapt governance and management of public infrastructure and services to demographic change in shrinking regions and cities of CE”

„KÍSÉRLETI PROJEKT A JÁSZSÁGBAN - NŐK MUNKAERŐ-PIACI VISSZATÉRÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE A KISKORÚAK SZÁMÁRA BIZTOSÍTOTT INTEGRÁLT NEVELÉSI SZOLGÁLTATÁSOK RÉVÉN” című program

Megvalósíthatósági tanulmány

Debrecen, 2013. „A projekt a Central Europe Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.”

1

A „Megvalósíthatósági tanulmány” az „ADAPT2DC New innovative solutions to adapt governance and management of public infrastructure and services to demographic change in shrinking regions and cities of CE” program “Kísérleti projekt a Jászságban a nők munkaerő-piaci visszatérésének elősegítése a kiskorúak számára biztosított integrált nevelési szolgáltatás révén” komponensének keretében készült a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék munkatársainak közreműködésével. A tanulmányt szerkesztette: Dr. habil. Csoba Judit, szociológus, tanszékvezető egyetemi docens A tanulmány szerzői: dr. Ábrahám Katalin szociálpolitikus, jogász, egyetemi tanársegéd Dr. Czibere Ibolya szociálpolitikus, szociológus, egyetemi adjunktus Dr. habil. Csoba Judit szociológus, egyetemi docens Papp Attila közgazdász, ügyvivő szakértő Dr. Rácz Andrea szociológus, egyetemi adjunktus A tanulmány készítéséhez szakértői háttéranyag készítésével, illetve elkészült szakértői anyagok rendelkezésre bocsátásával járult hozzá: Dr. Krémer Balázs szociológus, egyetemi docens Bobák Nóra a Jászsági Többcélú Társulás titkárságvezető helyettese A térképeket készítette: Márton Sándor tudományos segédmunkatárs Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. sz. Tel. : 00 36 52 512 900/22118 Fax: 00 36 52 512 749 Mail cím: [email protected] WEB cím: szoctanszek.unideb.hu

2

Tartalomjegyzék Bevezető ................................................................................................................................... 5 1. A Jászsági kistérség, azon belül Jánoshida, Jászárokszállás és Jászfényszaru települések helyzete a statisztikai adatok tükrében ...................................................... 8 1.1. Demográfiai áttekintés ............................................................................................... 10 1.2. Gazdasági és foglalkoztatási helyzet .......................................................................... 15 1.3. A kisgyerekek és a gyerekes szülők helyzete ............................................................ 21 1.4. A demográfiai, gazdasági és foglalkoztatási helyzet összegzése a fejlesztendő szolgáltatásra vonatkozóan......................................................................................... 25 2. A Jászsági Többcélú Társulás által a gyermekek számára biztosított ellátások és szolgáltatások fejlesztési irányainak áttekintése a stratégiai dokumentumok alapján 27 2.1. Gyermekjóléti alapellátás keretében megvalósuló fejlesztések ................................. 27 2.2. Köznevelés keretében megvalósuló fejlesztések ....................................................... 30 2.3. A stratégiai dokumentumok összegzése .................................................................... 32 3. Jogszabályi háttér ....................................................................................................... 34 3.1. A családi napközi helye a gyermekvédelmi ellátórendszerben.................................. 34 3.2. A családi napközi működésének keretei .................................................................... 34 3.3. Finanszírozási keretek ................................................................................................ 35 3.4. A szolgáltatás nyújtásának feltételei .......................................................................... 38 3.5. A szolgáltatást nyújtók és az ellátottak köre .............................................................. 40 4. A családi napközik kialakításának ............................................................................. 44 infrastrukturális feltételei ........................................................................................... 44 4.1. Az önkormányzatok tulajdonában lévő, kihasználatlan vagy olcsón megvásárolható ingatlanok feltérképezése, azok megfelelőségének vizsgálata................................... 44 5. Humánerőforrás feltételek a Jászságban fejlesztendő családi napközi modellekhez. 47 5.1. Jogszabályi keretek: a családi napközi ellátás személyi feltételei ............................. 47 5.2. Jelenlegi feltételek a működő gyermekintézményekben............................................ 48 5.3. A családi napközi szervezésekor rendelkezésre álló munkaerő (átképzési programok, közmunkaprogram bevonásának lehetősége) ............................................................. 49 6. Önkormányzati társulási és települési szintű, formális és informális együttműködési lehetőségek a családi napközi tervezésével és szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában .................................................................................................................. 51 6.1. Formális és informális együttműködési lehetőségek a megkérdezettek véleménye szerint ......................................................................................................................... 51 6.2. Formális és informális együttműködések szereplőinek modellje .............................. 53 7. A lehetséges családi napközi modellek ...................................................................... 56 7.1. Családi napközi alapmodell – önálló szolgáltató esetén – kiegészítő ellátások/szolgáltatások nélkül ................................................................................... 57 7.1.1. A „Kapacitásbővítő” alapmodell ........................................................................ 57 7.1.2. A szolgáltatás szervezése .................................................................................... 57 7.1.3. Finanszírozás ....................................................................................................... 58 7.1.4. Előnyök és hátrányok .......................................................................................... 59 7.2. Hálózatban működő családi napközik modellje a Jászságban ................................... 59 7.2.1. A családi napközi hálózat, mint ellátási forma ................................................... 59 7.2.2. Szolgáltatás szervezése a Jászságban .................................................................. 60 7.2.3. Finanszírozás ....................................................................................................... 61 7.2.4. Előnyök és hátrányok .......................................................................................... 62 3

7.3. Kiegészítő szolgáltatásként működő családi napközik modellje a Jászságban .......... 63 7.3.1. A kiegészítő szolgáltatásként működő családi napközi modell szükségessége, előzménye ........................................................................................................... 63 7.3.2. A szolgáltatás szervezése .................................................................................... 63 7.3.3. Finanszírozás ....................................................................................................... 65 7.3.4. Előnyök, hátrányok ............................................................................................. 65 7.4. A családi napközi modellek gyakorlati alkalmazása ................................................. 66 8. A családi napközi létesítésének és működtetésének SWOT elemzése ...................... 67 8.1. A családi napközi létesítésének erősségei, gyengeségei, lehetőségei és veszélyei a térségben .................................................................................................................... 67 9. Kockázatelemzés ........................................................................................................ 69 9.1. A döntéshozók és a helyi szakemberek által említett kockázatok ............................. 69 9.2. A felmerült kockázatok kezelésének lehetséges módjai ............................................ 71 10. Családi napközik költségelemzése ............................................................................. 73 10.1. Az önköltség számítás alapelvei ................................................................................ 73 10.2. Az intézményi térítési díj ........................................................................................... 76 11. Pályázati lehetőségek ................................................................................................. 84 12. Marketing stratégia..................................................................................................... 87 Felhasznált, illetve a témához kapcsolódó irodalom ............................................................. 91 Mellékletek ............................................................................................................................ 95

4

Bevezető A „Megvalósíthatósági tanulmány” keretét képező ADAPT2DC projekt partnersége 6 országban (Németország, Csehország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország és Szlovénia), 6 kiválasztott régióban az EU által kitűzött cél elérése érdekében olyan innovatív megoldásokat tár fel és fejleszt tovább, amelyek hozzájárulnak a közösségi szolgáltatások hatékony irányítási rendszerének kialakításához, a meglévő infrastruktúra átszervezéséhez, racionalizásához, a régióban élők foglalkoztatási lehetőségeinek bővítéséhez, életminőségének javításához. A projektben elsődlegesen azok a közép-európai régiók kerültek bevonásra, ahol a csökkenő népesség hasonló problémákat vet fel, s ezen problémák kezelése csak integrált és komplex rendszerek kialakításával oldható meg. Az ADAPT2DC projekt az elnéptelenedési folyamatok megállítására vonatkozó átfogó és hosszú távú stratégiák készítésével hozzájárul a területi és regionális tervezési folyamatok fejlesztéséhez. A kísérleti projektek eredményei a nemzeti és regionális tervezésbe beépülve innovatív módon járulhatnak hozzá az elnéptelenedési folyamat megállításához Európa érintett régióiban. Az elnéptelenedési folyamat hátterében gyakran gazdasági, foglalkoztatási problémákkal, szolgáltatáshiánnyal találkozunk. A napjainkban tapasztalható gazdasági válság hatására egyre nagyobb mértékben merül fel pl. a nők munkaerőpiacra való be/visszalépésének szükségessége nem csupán az elnéptelenedő régiókban. Az Európai Unió Társadalmi Agendája (Social Agenda 2005-2010, EC 2005) központi célként tűzte ki a kisgyermekes szülők munkaerőpiacra való visszatérésének támogatását, ezen belül is kiemelten a nők munkába való visszatérésének segítését. A közösségi célkitűzések szerint 2010-re a 3 év alatti gyermekek 33%-ának lenne javasolt a bölcsődei-óvodai férőhelyek biztosítása a tagállamokban (EC2008). Ehhez képest a magyarországi adatok 7% körüli értéket mutatnak (Balaskó et al. 2009) . A rendszerváltást követően a nők jelentős mértékben maradtak ki a jövedelemszerző tevékenységből, s vették igénybe a családi és gyermekjóléti ellátásokat, intézményeket. A családok szerkezetének átalakulásával (válások megnövekedett száma, egyszülős háztartások dinamikusan emelkedő aránya), a munkával szerzett jövedelmek reálértékének csökkenésével a munkába lépés ideje még a gyermekes nők esetében is szükségszerűen korábbra került. Mindezeknek köszönhetően a napközbeni gyermekellátásra vonatkozó igény szerkezete is átalakult. A rendszerváltást megelőző időszakban – döntően a szocialista vállalatok mellett – működő bölcsődék a rendszerváltást követően többnyire csak a nagyobb városokban maradtak meg, s a 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni ellátása jelentősen átalakult. Új ellátási formák jelentek meg, melyek szükségszerűen alkalmazkodtak a családok megváltozott igényeihez. Az egyik ilyen új ellátási forma a családi napközi, mely hozzávetőlegesen másfél évtizedes múltra tekint vissza, kialakulását a külföldi tapasztalatok tanulmányozása, hazai

5

modellkísérlet és módszertani-szakmai anyagok kidolgozása előzték meg. Ma már több mint 1400 CSANA működik az országban. Az általunk vizsgált térségben a gyermekek napközbeni ellátásának lehetősége – különösen a 3 év alatti korosztály esetében – az országos átlaghoz viszonyítottan is korlátozott. A tanulmány középpontjában álló három jászsági település – Jánoshida, Jászárokszállás, Jászfényszaru – közül csak egy (Jászárokszállás) rendelkezik egy 28 fő befogadására alkalmas bölcsődével, s más napközbeni ellátási forma nem alakult ki. Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség megbízásából a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszékének munkatársai 2012. október 1. és 2013. március 31. között „Megvalósíthatósági tanulmányt” (továbbiakban tanulmány) készítenek azzal a céllal, hogy elemezzék annak lehetőségét, hogy a kisgyermekes nők munkaerő-piaci szerepvállalását milyen, a gyermekek – ezen belül is főként a 3 éves kor alatti generáció – nappali ellátását biztosító szolgáltatások, intézmények kialakításával lehet elősegíteni a térségben. A lehetőségek közül az elemzés kiemelten fókuszál a vizsgált három település szükségleteinek és lehetőségeinek leginkább megfelelő családi napközik szervezésének, fenntartásának feltételrendszerére. A tanulmány készítői a feltételrendszerek elemzésekor, a szolgáltatási tervek kidolgozásakor a következő forrásokat vették igénybe: - a rendelkezésre álló elsődleges és másodlagos statisztikai adatbázisok, - a mikro régióban készült, s a gyermekek ellátását központba állító stratégiai anyagok, - a szakértők és az érintettek (szülők, intézményvezetők, politikai döntéshozók) körében folytatott kvalitatív interjúk adatai, információi, - a gyermekek napközbeni ellátását szabályozó jogszabályok, módszertani segédanyagok, - a témában született, más területre vonatkozó szakértői elemzések. (A források részletes jegyzékét lásd a szakértői tanulmányok jegyzékében!) A rendelkezésre álló adatok alapján a tanulmány a vizsgált három településre vonatkozóan: - elemzi a Jászsági kistérségben a téma szempontjából meghatározó demográfiai, gazdasági, társadalmi és szolgáltatási adatait, - feltérképezi a gyermekek napközbeni ellátásának infrastrukturális feltételeit, - elemzi a szolgáltatás kialakításához szükséges és rendelkezésre álló humánerőforrás kapacitást, - a szükségleteket és lehetőségeket, valamint az akadályozó tényezőket SWOT elemzésben összegzi, - vizsgálja a családi napközik kialakításának lehetséges formáit az érintett településeken, - elemzi a hálózatos/integrált működés létrehozásának, működésének feltételeit, előnyeit és hátrányait,

6

-

-

tételesen elemzi a szolgáltatás költségeit mind a lehetséges bevételek, mind a szükséges kiadások szempontjából, különös tekintettel a szolgáltatás fenntarthatóságára, javaslatot tesz a marketing-kommunikációs stratégia főbb elemeire a modell ismertté tétele érdekében.

A tanulmány készítői a szükségleteket feltárva és a lehetőségeket elemezve 3 családi napközi kísérleti modellt dolgoztak ki. A modellek bemutatják a családi napközik eltérő szükségletekhez alkalmazkodó formáit, részletesen elemzik a megvalósítás jogi-, infrastrukturális-, humánerőforrás-, és finanszírozási feltételeit. A modell részletes bemutatásának célja, hogy az egyes szolgáltatási formák több helyen, akár hazai, akár nemzetközi szakértői, fejlesztői körökben megismerhetők és felhasználhatók legyenek. A gyermekek napközbeni ellátásának ezek a rugalmas formái megítélésünk szerint alkalmasak arra, hogy hozzájáruljanak a térség népességmegtartó képességének javításához nem csupán a vizsgált településeken, de akár a többi ország hasonló helyzetű térségeiben is. A tanulmány tapasztalatainak összegzéseként a szerzők kísérletet tesznek olyan politikai ajánlások megfogalmazására, amelyek egyfelől a helyi döntéshozókat segítik a hátrányos helyzetű települések hatékony közszolgáltatásának megszervezésekor (mikro-szint). A politikai ajánlások másik része olyan makroszintű javaslatok megfogalmazását célozza, amelyek kijelölik a mikro szinten tevékenykedő döntéshozók számára a szolgáltatások fejlesztéséhez, fenntartásához szükséges keretfeltételeket. Ajánlásaink, javaslataink megfogalmazásakor arra törekedtünk, hogy a gyermekek napközbeni ellátásával kapcsolatban kialakítandó szolgáltatási formák létrehozása ne igényeljen jelentős nagyságrendű, rövidtávon bevonandó többletforrást, ugyanakkor a szolgáltatás – családi napközi – kialakítása közép, illetve hosszútávon mérhető módon járuljon hozzá az érintett települések foglalkoztatási helyzetének javításához, a nők munkavállalási esélyeinek növekedéséhez, s mindezek eredményeként a térségben élők életszínvonalának emelkedéséhez. Debrecen, 2013. május A szerzők

7

1. A Jászsági kistérség1, azon belül Jánoshida, Jászárokszállás és Jászfényszaru települések helyzete a statisztikai adatok tükrében A Jászsági kistérség az Észak-Alföldi Régió és Jász-Nagykun-Szolnok megye északnyugati szélén terül el. A megye történeti okok miatt 3 nagy területre osztható: Jászság, Nagykunság, Külső-Szolnok, melyeknek középpontja a megye három meghatározó városa: Szolnok, Jászberény, Karcag. A Jászság a megye második legnagyobb területtel rendelkező kistérsége. Területe 1161 km2, amely a megye területének 20%-a. A kistérséghez 4 város, 2 nagyközség és 12 község tartozik. A 2013. január 1-jén hatályba lépő régi/új közigazgatási szerkezet, az 1950. június 1. és 1983. december 31. között már működő járás újraszervezésével az érintett településeknek új működési keretet jelöl ki. A korábban is Jászberény központtal működő kistérség feladatellátását igen sok területen (oktatás, egészségügy, szociális szolgáltatások stb.) önkéntesen szervezett többcélú kistérségi társulások végezték. Ezeknek az önkéntesen szervezett többcélú társulásoknak a végét, s a feladatellátás új kereteit jelöli ki a járások újraszervezése. Az átszervezés – a korábbi rendszer átalakításával járó bizonytalanságokon túl – egyúttal lehetőséget biztosít pl. olyan új ellátási formák, szolgáltatási rendszerek kialakítására is, mint a kisgyermekek napközbeni ellátásában nélkülözhetetlen – sok esetben bölcsődéket pótló – családi napközik rendszere. Bár a kistérség földrajzilag az Alföld középpontjában van, valódi gazdasági státusza szerint az Alföldön és az Észak-alföldi régión belül inkább peremhelyzetűnek mondható. A 311/2007. Kormányrendelet alapján ugyan nem tartozik a leghátrányosabb helyzetűnek minősülő statisztikai kistérségekhez, de a Jászberényi kistérség több szempontból is hátrányos helyzetű. A kistérség nem csupán „statisztikai”, hanem történetileg kialakult organikus egység, sajátos történeti okokkal magyarázható regionális „Jász identitással”. Ez az identitás a tatárjárás elől menekülő, az országba befogadott jászok és kunok etnikus gyökereire vezethető vissza, de talán ennél is meghatározóbb közösségformáló hagyományt jelent a „redemptio”. (Vagyis az, hogy az udvar által a német lovagrendnek 1702-ben elzálogosított területet fél évszázad múltán maguk a jászok váltották meg.)

1

Az általunk elérhető adatok a járások megalakulása előtti „kistérségi” adatok, így elemzéseinkben ekként hivatkozunk rájuk.

8

1. sz. ábra: A kistérség elhelyezkedése

A Jászság történeti hagyományainak sajátosságát jelöli ki az is, hogy már betelepülésükkor, a középkorban is a jobbágyság és a köznemesség köztes státuszát nyerték el, hogy a települések nemcsak a mezővárosi rangban, hanem az igen hamar megindult városiasodásban is sajátos (csak a Hajdú városokhoz hasonló város-bokorként jellemezhető), öt, mindmáig városi ranggal bíró település által dominált településszerkezet alakult ki. Ez az Erdei Ferenc által a magyar organikus fejlődés szempontjából csaknem idealizált mezővárosi városiasodás egyszerre tartotta meg a térség agrárius jellegét, de ezzel együtt kiépítette a modern városi lét körülményeit is. (A városok már a késő középkortól önálló iparos és kereskedő lakossággal rendelkeztek, a két világháború között gyakorlatilag az egész kistérség által könnyen megközelíthetően működött középiskola, orvos, patikus, ügyvéd.)

2. sz. ábra: A kistérség települései

9

A Jászság relatív függetlenségét erősítette a „kiegyensúlyozott” nagyvárosi függés: igazgatási és kereskedelmi szempontból Szolnok, viszont kulturális, oktatási és vallási szempontból Eger vonzáskörzetéhez tartozott.

1.1.

Demográfiai áttekintés

A Jászság lakossága 2010-ben csaknem 85 ezer fő volt, településenként az alábbi megoszlásban: 1. sz. táblázat: A Jászsági kistérség települései, népessége 2010 Sorszám Településnév

Állandó népesség (fő)

1

Alattyán

2175

2

Jánoshida

2744

3

Jászágó

747

4

Jászalsószentgyörgy

3843

5

Jászapáti

9373

6

Jászárokszállás

8262

7

Jászberény

27688

8

Jászboldogháza

1757

9

Jászdózsa

2285

10

Jászfelsőszentgyörgy

1847

11

Jászfényszaru

5900

12

Jászivány

414

13

Jászjákóhalma

3093

14

Jászkisér

5882

15

Jászladány

6006

16

Jászszentandrás

2595

17

Jásztelek

1684

18

Pusztamonostor

1676

Forrás: VÁTI-REMEK adatbázis, 2012 (2010. adatok alapján).

A kistérség lakónépessége az elmúlt időszakban jelentősebben csökkent, mint az ÉszakAlföldi régió lakossága, viszont kevésbé, mint a megye lakossága:

10

3. sz. ábra: A lakónépesség számának változása 1998-2008

Forrás: KSH TSTAR

A lakosság csökkenése kevésbé tudható be az elvándorlásnak, mint a természetes fogyásnak. A kistérség vándorlási egyenlegében 5 év alatt lényegesen kisebb veszteség mutatkozik a megye vagy a régió adataival összevetve.

4. sz. ábra: Vándorlási egyenleg 2003-2008

Forrás: KSH TSTAR

A vizsgált településeken a vándorlás irányai eltérőek, Jászárokszállásra mérsékelt bevándorlás, Jánoshidára és Jászfényszarura a mérsékelt elvándorlás jellemző. A magas halálozási adatok következtében a természetes fogyás mindhárom településen jelentős:2

2

VÁTI-TEIR, Szociális Területi Információs rendszer, https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=icsszm&rq_proc=air_str&xstrid=&xkk=4601&xoldalid=B14

11

2.

sz. táblázat: Természetes fogyás a három település esetében

Természetes fogyás 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Jánoshida

-9 -19 -15 -24 -27 -21 -26

Jászárokszállás

-56 -50 -46 -68 -39 -34 -47

Jászfényszaru

-43 -39 -27 -20 -58 -48 -10

Jászság összesen

-619 -599 -455 -608 -454 -515 -524

Forrás:https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=meta&rq_proc=strfr&dbid=1&ev=2011

A természetes fogyás szorosan összefügg a kistérség és a vizsgált települések elöregedési folyamatával. Az öregedési klasztereket vizsgálva (ahol a 0-17 éves korosztályt viszonyítjuk a 60 év fölötti generációhoz) az elöregedés inkább az Alsó-Jászságra jellemző. 5. sz. ábra: Öregedési mutató a térség településein


Az elöregedéssel szinte mindig együtt jár a szülőképes korosztályok, és ezzel együtt a születési arányok, a gyerekszám alacsony szintje is. A születések aránya, és így a 0-2 éves korosztály lakónépességen belüli aránya a kistérségben lényegesen alacsonyabb az országos, régiós és megyei átlagnál. A kistérségen belül is, a három vizsgált település mindegyikében a 0-2 éves korosztályok aránya kisebb a kistérségi átlagnál, Jánoshidán és Jászárokszálláson lényeges elmaradás tapasztalható.

12

6. sz. ábra: A 0-2 évesek aránya a népességen belül (%) )

2,95 2,9 2,85 2,8 2,75 2,7 2,65 2,6 Jánoshida

Jászárokszállás

Jászfényszaru

Jászberényi kistérség

JászNagykun-Szolnok megye

Észak-Alföld régió

Észak és Alföld országrész

Magyarország

Forrás:2010, MTA KTI

7. sz. ábra: A 0-2 évesek aránya a kistérségen belül


A 3-5 éves korosztályban a vizsgált településeken megegyezik e generáció aránya a kistérségi aránnyal, de a fentiekkel épp ellentétes a három település egymáshoz viszonyított sorrendje. Mindez arra a körülményre utal, hogy mindhárom településen jelentős a születések ingadozása, amihez elég nehéz igazodni a gyermekintézmények és ellátások kapacitásainak tervezésekor.

13

8. sz. ábra: A 3-5 évesek aránya a népességen belül (%) 3,2

3,1

3

2,9

2,8

2,7

2,6

2,5

2,4

Jánoshida

Jászárokszállás

Jászfényszaru

Jász-


Észak-Alföld

Nagykun-Szolnok megye

régió


Magyarország


A szolgáltatások tervezésekor további nehézséget jelent az egyes korosztályok közötti arányok eltérése. Érdemes pl. megfigyelni Jánoshidát, ahol a legmagasabb a 18 év alattiak aránya, miközben kiugróan a legalacsonyabb a 0-2 éves korosztály jelenléte. A korcsoportok közötti eltéréseket jelentős mértékben magyarázza a Jászság településein élő roma népesség magas aránya. Demográfiai elemzést e tényező figyelembe vétele nélkül nem célszerű végezni. Számszerű adatokat az elemzéshez nehéz találni, hiszen az utóbbi időben nem készült a Jászság egészére vonatkozó, etnikai hovatartozást vizsgáló felmérés. A korábban végzett vizsgálatok tanúsága szerint 1999-ben a térség lakosságának mintegy 10%-a volt roma származású. E mutató néhány településen jóval magasabb volt: pl. Jászapáti (18%), Jászkisér (19%), és 20 % fölötti a roma népesség aránya Jászalsószentgyörgyön, Jászladányban, Jánoshidán, Jásztelken és Alattyánban (Baginé és mts. 2008:8). A generációk létszámának és arányának gyors változását a településekre jellemző és korábban már bemutatott vándorlási egyenleg is mutatja. 9. sz. ábra: A gyerekek aránya a teljes lakosságon belül/100 fő

250

200

150

100

50

0 Jánoashida

Jászárokszállás 0-2 évesek

3-5 évesek

6-14 évesek

Jászfényszaru 15-17 évesek


14

1.2.

Gazdasági és foglalkoztatási helyzet

A Jászsági kistérség hátrányos helyzetűnek minősülő kistérség, noha nem tartozik a leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségek közé. A kistérségen belül Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászkisér, Jászladány a leginkább elmaradott települések. A fejlesztési kísérlet települései nem tartoznak a kistérség legelmaradottabb települései közé. A térség hátrányos helyzete tetten érhető a térség jövedelmi és foglalkoztatási adataiban, a lakosság jövedelmében, a térségben működő vállalkozások szerkezetében, tőkeerősségében, infrastrukturális mutatóikban. A gazdasági hátrányok összefüggenek a térség hagyományos mezőgazdasági jellegével, valamint a mezőgazdaság globális dekonjunktúrájával és alacsony produktivitási mutatóival. A kistérség hátrányai országos léptékben kimutathatóak3, de ez nem jelent relatív elmaradottságot a megye vagy a régió adataihoz képest. Így pl. a lakosság jövedelmében a következő arányokat tapasztaljuk: 10. sz. ábra: Az egy főre jutó belföldi jövedelem (eFt) 2005 és 2009

Forrás: APEH 2010

A vállalkozások csaknem kétharmada a szolgáltatási szektorban működik, ezek között a legnagyobb arányban a kereskedelmi ágazatban működő cégeket találjuk. Ezzel szemben a foglalkoztatottak 40%-ának az ipar ad munkát.

3

2012-ben pl. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a havi nettó átlagjövedelem 101.500 Ft volt, míg ugyanez az érték országos szinten 102.000 Ft, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 95.500 Ft és Hajdú-Bihar megyében 100. 600 Ft volt. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qli030.html

15

3. sz. táblázat: Vállalkozások száma és aránya a kistérségben (2011 Az adott ágazatban Ágazat Vállalkozások Vállalkozások foglalkoztatottak száma aránya (%) aránya (%) Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás Vendéglátás, szállás Szállítás, raktározás Pénzügyi szolgáltatás Ingatlanközvetítés Egyéb szolgáltatás Forrás:2010 MTA KTI

143 248 380 524 148 72 112 296 175

7 12 18 25 7 3 5 14 8

12 39 10 10 2 5 1 2 16

Az iparban foglalkoztatottak magas aránya annak az eredménye, hogy (Jászberényt, így az Electrolux Lehel Kft-t kivéve) a kistérség 10 – a munkavállalók egyharmadát foglalkoztató – cége közül 7 ipari cég. (További egy az építőiparban, kettő a mezőgazdaságban tevékenykedik.) A 7 ipari cég közül a legnagyobb (Samsung Electronics Magyar Zrt több mint 2000 alkalmazott) Jászfényszarun működik, további 4 cég Jászárokszálláson tevékenykedik és egyenként több mint 180 főt alkalmaz. (Rosenberger Magyarország. Kft – vezetékek, kábelek, 900 fő; Carrier CR. Magyarország Kft – gépjármű motor-alkatrészek, 400 fő; EMCON Technologies Kft, gépjármű alkatrész, 300 fő; Bundy Hűtéstechnikai Kft – hűtőgépek; 250 fő) 11. sz. ábra: Az 1-9 fős mikro-vállalkozások aránya a gazdasági szervezetek között

85 83 81 79 77 75 73 71 69 67 65 1

Jánoshida település Jászberényi kistérség Észak és Alföld országrész

Jászárokszállás település Jász-Nagykun-Szolnok megye

Jászfényszaru település Észak-Alföld régió

Magyarország


A térségek gazdasági potenciálját leggyakrabban a magas technológiai szintet és magas produktivitási mutatókat képviselő nagyobb üzemekkel jellemzik. Az általunk elemzett térség gazdaságszerkezetét a vállalatok méreteit tekintve inkább az elmaradott térségek profilját 16

mutatja. Így pl. igen magas azoknak az 1-9 főt alkalmazó mikro és kisvállalkozásoknak az aránya, amelyek méretük miatt sem képesek kellő volument előállítva a kistérség határain túli (fizetőképesebb) piacokon megjelenni, és amelyek differenciálatlan munkaszervezete nélkülözni kénytelen a versenyképesség biztosításához szükséges magasan kvalifikált, professzionális munkaerő alkalmazását. Természetesen a mikro és kisvállalkozások jellemzően a lokális piacokra dolgozó, tradicionális szolgáltatási ágakban működnek, így a kereskedelemben, vendéglátásban dolgozó, a kistérség vállalkozásai között jelentős arányt képező cégek túlnyomó többsége e kisvállalkozási kategóriába tartozik. E hagyományos szolgáltatási ágak magas száma kétség kívül összefüggésben áll a nagyobb ipari üzemek jelenlétével, hiszen az iparban megkeresett relatíve kedvező jövedelmek fizetőképes vásárlóerőt jelentenek a lokális kisvállalkozói piacok, szolgáltatások számára. Bármennyire is alacsony technológiai szintet és alacsony termelékenységi mutatókat képviselnek e kisvállalkozások, hozzájárulásuk a foglalkoztatottság javításához nem lebecsülendő. A nagyobb ipari üzemek és a kisvállalkozások foglalkoztatási potenciálját összegezve nem meglepő, hogy a kistérség munkanélküliségi adatai kedvezőbbek a megyei és regionális átlagoknál. Ez nemcsak a válság előtti időszakra igaz. A 2013. januári, regisztrált munkanélküliekre vonatkozó adatok szerint Jász-Nagykun-Szolnok megye munkanélküliségi mutatói az országos átlag 1,4-szeresét jelzik (13,6%). Ezzel szemben a kiválasztott településeken az országos átlagoknál kedvezőbbek a munkanélküliségi adatok. Jánoshida 9,59%-os munkanélküliségi rátája valamivel kisebb az országos adatnál, Jászárokszálláson 8,06% és Jászfényszarun 8,86%, ami az országos munkanélküliségi ráta 0,8-0,9 szerese.4 12. sz. ábra: Munkanélküliségi ráta

Forrás:https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=meta&rq_proc=strfr&dbid=1&ev=2011 4

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, 2013 adatok http://nfsz.munka.hu/engine.aspx?page=full_afsz_stat_telepules_adatok_2013

17

A munkanélküliek között a legtöbb esetben a szülési távollétek, a magasabb arányú megváltozott munkaképesség és más, hagyományos inaktivitási formák („htb”) miatt – alacsonyabb foglalkoztatás mellett is – hagyományosan kisebb a nők aránya, mint a férfiaké. E tendencia alól kivételt képez Jászfényszaru, ahol a nők munkanélkülisége magasabb, mint a férfiaké.5 Mindez lehet, hogy a „szalag mellett dolgozó, ipari női munkahelyek” magasabb arányával függ össze. Ugyancsak lehet összefüggés aközött, hogy – amint később bemutatjuk – a legmagasabb női munkanélküliségi aránnyal jellemezhető településen kiugróan alacsony a GYES-en levő nők aránya. 13. sz. ábra: A nők aránya a regisztrált munkanélküliek körében (%)

56 54 52 50 48 46 44 42 40 Jánoshida Jászárokszállás Jászfény szaru


JászÉszakMagyarország Nagykun- Alföld régió Szolnok megye


Nemcsak országos, hanem globális tendencia is az, hogy az alacsony végzettségűek, különösen a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők foglalkoztatási mutatói lényegesen kisebbek az átlagnál, amint az is, hogy erőteljesen felülreprezentáltak a munkanélküliek körében.

5

A magasabb munkanélküliségi arány összefüggésben állhat a korábbi magasabb arányú foglalkoztatással, hiszen regisztrált munkanélkülivé csak az válhat, aki korábban legális jövedelemszerző tevékenységet végzett és a munkanélküliség megállapításához elegendő mennyiségű jogszerző időt dolgozott. Ahol a nők foglalkoztatása alacsony volt, ott a nők többnyire nem munkanélküli, hanem azonnal jóléti ellátásban részesülnek, így szűkebb körben jelennek meg a munkanélküli statisztikákban.

18

14. sz. ábra: A legfeljebb 8 általános iskolai végzettségűek aránya a regisztrált munkanélküliek körében (2010)(%)

6 0 5 0 4 0 3 0 2 0 1 0 0

Jánoshid Jászárok szállás a

Jászfény-Jászberény Jász Alföld Magyarország Északszaru i kistérsé Nagykun régió g Szolnmegy e legalább általános iskolai 8 osztály alatti végzettség végzettség

Forrás: MTA, KTI

A vizsgált településeken az igen alacsony végzettségűek aránya 10%-kal nagyobb a munkanélküliek körében, mint a foglalkoztatottak körében. A nagyfokú eltérés összefüggésben állhat részben a munkakereslet szerkezetével (mekkora kereslet van az alacsony végzettségű munkaerőre), illetve a kínálattal (mekkora az alacsony végzettségűek aránya a lakosságon belül). Az, hogy Jánoshidán a 8 általános iskolánál alacsonyabb végzettségűek aránya feltűnően alacsonyabb, mint a másik két településen, vélelmezhetően a fiatalabb korszerkezettel függ össze: a fiatalok már akkor is elvégzik az általános iskolát, ha onnan nem tanulnak tovább. Jász-Nagykun-Szolnok megye a középfokú és felsőfokú végzettségűek arányát tekintve az ország megyéi között az utolsók között foglal helyet. A 18 éves és idősebb népességen belül csak Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Tolna és Bács-Kiskun megyében kisebb, mint JászNagykun-Szolnok megyében. A 2011. évi népszámlálás első adatai szerint a 18 évesnél idősebb népesség legalább 40 %-a volt érettségizett. Ezen belül is a 20-30 éves korosztály közel 60 %-a rendelkezett érettségivel, míg a 30-60 közötti korosztály 40-60%-ban érte el ugyanezt a végzettséget. Az országos ranglistát illetően hasonló a helyzet a felsőfokú végzettségűeket illetően is (Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Tolna megye áll JászNagykun-Szolnok megye mögött). A 25 évesnél idősebb népesség 13%-a rendelkezik a megyében diplomával. Ezt az arányt a megye döntően a Szolnoki járás lakosságának köszönheti, de csaknem ugyanilyen kedvezőek a Jászberényi járás és a Karcagi járás iskolázottsági mutatói is (KSH 2013:11-12.). A munkanélküliség „legfájdalmasabb” formája a tartós munkanélküliség, amely tartósságot a nemzetközi statisztikai sztenderdek a 180 napnál (fél évnél) hosszabb ideig munkanélküliek arányával szoktak kifejezni. Az ennél rövidebb munkanélküliség általában a munkanélküliség „útközbeni” jellegére utal, vagyis arra, hogy a régi munkahely elvesztése és az új megtalálása között a munkanélküli olyan átmeneti helyzetben van, amikor munkakereséssel, képzéssel, aktív programokkal áthidalható, megoldható a munkanélküliség. Az átmeneti helyzet, vagyis a 6 hónapon belüli munkanélküliség határozottan az új munkahely belátható időn belüli 19

sikeres megközelítését takarja. Ehhez képest a tartós, „bemerevedett” munkanélküliség súlyosabb és komolyabb gazdaságszerkezeti gondokra utal, olyan helyzetre, amikor nincsen elég munka a munkát keresők számára. Az alábbi táblázat a kistérség gazdasági prosperitásának az országos adatoknál szélsőségesebb hullámzását mutatja. Az 1993-as átmeneti válság a tartós munkanélküliség arányában, azaz, a fentiek szerint a munkakereslet tartós hiányában is viszonylag egyenletesen „terült szét” az országban, így településeinken is. 15. sz. ábra: A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek aránya 1993-2010

Magyarország Észak-Alföld régió Jász-Nagykun-Szolnok megye Jászberényi kistérség Jászfényszaru település Jánoshida település Jászárokszállás település 0 1993. év

1996. év

10

20

2000. év

30

40 2005. év

50

60

70

80

2010. év

Forrás:2010 MTA, KTI

Jászfényszarun a tartós munkanélküliség folyamatosan csökkent 2005-ig, Jászárokszálláson 1993-96 között jelentős csökkenés után 2000-re visszaszökött a tartós munkanélküliség aránya, viszont ezek után a legalacsonyabb értékre esett vissza 2005-ig. Jánoshidán ezzel szemben az 1996-2000 közötti időszak jelzi a prosperitás időszakát, ahonnan 2005-re minden országos trendnek ellentmondva oly jelentős romlás állt be, hogy ehhez képest, minden országos, térségi és települési adatnak ellentmondva, 2010-ben is kedvezőbb képet mutat a tartós munkanélküliek aránya. Természetesen, az országos trend az, hogy 2010-re (Jánoshida kivételes adatait figyelmen kívül hagyva) ismét növekszik a tartós munkanélküliség aránya. Az igazán nagy kérdés, hogy a kistérség és a település dolgozói esetében milyen mértékben az elhúzódó konjunkturális válság következménye a tartós munkanélküliség növekedése (amely konjunkturális válság előbb-utóbb visszarendeződik); avagy milyen mértékben van arról szó, hogy bizonyos korábbi munkahelyek, ott alkalmazott technológiák a válság hatására végérvényesen „süllyesztőbe” kerültek, s a munkanélküliség tartóssága állandósul. Végül, a munkanélküliségi adatok körében a fejlesztendő szolgáltatásra való tekintettel kitüntetett figyelemmel kezeljük a pályakezdő munkanélküliek arányát. E speciális 20

szempontból úgy tűnik, hogy a három vizsgált település mindegyike kedvező helyzetben van szűkebb és tágabb környezetével szemben, hiszen a pályakezdő munkanélküliség mutatói tartósan, folyamatosan alacsonyabbak, mint a szűkebb és tágabb környezet megfelelő mutatóinak átlagai. 16. sz. ábra: A pályakezdők aránya a munkanélküliek körében 2002-2010 (%)

12 10 8 6 4 2 0 2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

Jászárokszállás

Jánoshida

Jászfényszaru


Jász-Nagykun-Szolnok megye


2009. év

2010. év

Magyarország Forrás: MTA, KTI

1.3.

A kisgyerekek és a gyerekes szülők helyzete

A GYES-ben részesülők aránya 2006 és 2009 között mindenhol, így a kistérségben is jelentősen megugrott – amit nem a gyermekszületések száma, hanem a GYES hozzáférési szabályainak változása indokol (munka mellett is igénybe vehetővé vált a GYES). A GYES igénybevételének növekedése megfigyelhető a GYES-en levő kismamák lakosságszámhoz való arányában, továbbá a kisgyermekes anyák között is jelentősen megnövekedett a GYES-t igénybe vevők aránya. (A GYES-t igénybe vevő apák, férfiak aránya statisztikailag elhanyagolható.)

21

17. sz. ábra: A GYES-ben részesülők aránya 1000 lakosra vetítve 2007-2009 (%)

Magyarország





Jászfényszaru település

Jánoshida település

Jászárokszállás település

10

12

14

16

2007. év

18

2008. év

20

22

24

2009. év


18. sz. ábra: A GYES-ben részesülők / 1000 3 év alatti gyerekek 2007-2009 (%) Magyarország








400

450

500 2007. év

550

600 2008. év

650

700

750

800

850

2009. év

Forrás: 2010 MTA, KTI

A GYES igénybevételéhez képest másodlagosnak tűnik a GYET, a sokgyerekesek által igénybe vehető „meghosszabbított GYES” jelentősége. Az alábbi táblázat viszonylag jelentős különbségeket mutat az egyes települések között a GYET igénybevételében, de talán ennél fontosabb felhívni a figyelmet arra, hogy egyfelől a GYET igénybevételének gyakorisága 1000 lakosra vetítve sokkal kisebb, mint a GYES-é. 22

19. sz. ábra: A GYET-ben részesülők aránya 1000 lakosra vetítve 2007-2009 (%)

Magyarország








0

1

2 2007.

3 2008.

4

5

6

7

8

9

2009.


Ha a települések relatív helyzetét nézzük, akkor egyrészt az tűnik ki, hogy a GYES igénybevétele gyakorlatilag semmilyen összefüggést nem mutat sem a 2 éven aluli, sem a 3-5 éves, sem az összevont 0-5 éves gyermekek létszámával. Jánoshalmán kevés a 2 év alatti gyerek, Jászfényszarun kevés a 3-5 éves, összevontan a 0-5 évesek aránya mindhárom településen közel azonos. (Demográfiai hatásnak tudhatjuk be, hogy az országosan azonos növekedési trendekhez képest Jánoshidán nem nőtt 2008-2009 között a GYES-t igénybe vevők száma: ekkor egyszerűen nagyon kevés gyerek született Jánoshidán.) Végül, a Jánoshidán kiugróan magas GYET igénybevétel egészen bizonyosan összefügg azzal, hogy a település tradicionális, falusias életformát élő szegényparaszti és cigány lakossága, és ezzel együtt, a hasonló hagyományos szegény világra jellemző sokgyerekes nagycsaládok aránya a leírások és szakértői becslések szerint a kistérségben a legmagasabbak közé tartozik.6 A demográfiai hatásoknál lényegesen erőteljesebbnek tűnik a foglalkoztatási helyzet befolyása a GYES igénybevételére. Így pl. feltűnő, hogy a kiugróan magas női 6

Lásd pl: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program (2010-2013) Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács 039/2010.(XII.09.) számú határozatával http://www.jnsztfu.hu/feltolt/File/jnksz_megyei_strategia_2010_2013.pdf, illetve: Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Jászsági Kistérségi HKE, Jász hagyományokon, újszerű fejlesztéseken és sokszínű együttműködésen alapuló versenyképes térségért, Budapest, 2009. november 27. European Public Advisory Partners (EPAP). Ez utóbbi ppt dokumentum Jánoshalmáról így szól: „Kevés a helyi munkalehetőség. Sok alacsony iskolázottságú, nem is regisztrált, főként roma munkanélküli. Egyénre szabott képzési irány meghatározásának hiánya. Roma családok életviteli hiányosságai. Nincs kistérségi összefogás a romák ügyében a Jászságban.” (42. sz. dia)

23

munkanélküliségi rátával jellemzett Jászfényszarun a GYES-t igénybevevő anyák aránya is kiugróan magas. A két kiugróan magas adat mögött nyilvánvalóan az alacsony női foglalkoztatás hatása húzódik: magas a női munkanélküliség és ezen túl is, aki tud, az mintegy „belemenekül és ott ragad” a GYES-ben. A demográfiai és foglalkoztatási helyzetnél azonban van egy még meghatározóbb tényezője annak, hogy mi miatt marad el oly jelentősen a GYES-en levők aránya a munkaerő-piaci lehetőségekben nem kiugró Jászárokszálláson: itt működik bölcsőde. Mivel a többi településen a 0-2 éves kor közötti gyerekek napközbeni ellátása nincs megoldva, a legtöbb esetben a szülők otthon maradnak a gyerekekkel GYES-en. Jeleznünk kell azonban azt is, hogy a foglalkoztatásban és munkanélküliségben mutatkozó adatok eltérései messze nem követik sem a GYES megoszlásában, sem a bölcsődei elhelyezés elérhetőségében jelentkező eltéréseket. Feltételezéseink alapján a következő tényezők vannak hatással az eltérések alakulására: - A foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok alakulását – a piacok általános természete szerint – kevésbé a kínálati, mint inkább a keresleti tényezők mozgatják. Ha van elérhető munka, s a munkába állásnak nincs megoldhatatlan akadálya (pl. a gyermekek napközbeni elhelyezésének megoldatlansága), akkor az emberek inkább dolgoznak, mintsem, hogy passzív ellátásokat vegyenek igénybe. - A női munkaerő iránti keresletet alapvetően nem az befolyásolja, hogy a gyermek 2 vagy 3 éves. Ha van kereslet, akkor a munkavállaláskor a gyermekek napközbeni elhelyezésének lehetősége a meghatározó. - A gyermekek napközbeni ellátásának lehetősége, így elsősorban a könnyen és kényelmesen elérhető bölcsőde, jelentősen hozzájárulhat a munkaerőpiacról távoltartó hatások enyhítéséhez, s az ellátás hiánya visszatartja a nőket a munkába álláskor. - Az, hogy ott sem rosszabbak a foglalkoztatási mutatók, ahol nincsen bölcsőde, részben arra utal, hogy a nők a szolgáltatás hiánya ellenére is igyekeztek a GYES mellett elmenni dolgozni, ahol erre lehetőség nyílt. Másfelől a munkába állás mértéke azt is jelzi, hogy sikeresen mobilizálódtak a családtagok, leginkább a nagymamák, és a gyerekfelügyelet egyéb, informális, nem intézményesített formái. Mindezek összegzéseként elmondhatjuk, hogy a munkahely jelenléte szükségessé teszi a gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztését, hogy a nők munkába állása minél nagyobb arányú legyen.

24

20. sz. ábra: A bölcsődei ellátásban részesülők aránya/1000 0-2 éves lakos (2010)

140

120

100

80

60

40

20

0 JászJánoshida település




Nagykun-Szolnok megye



Magyarország

Forrás: 2010 MTA, KTI

1.4.

A demográfiai, gazdasági és foglalkoztatási helyzet összegzése a fejlesztendő szolgáltatásra vonatkozóan

A térség demográfiai, gazdasági és foglalkoztatási jellemzőinek összegzését a fejlesztendő szolgáltatásra fókuszálva végezzük el. A dokumentumok és statisztikai adatok, valamint a térség szakértői körében végzett interjúk elemzése, az adottságok és szükségletek összevetése, a legfőbb tendenciák összegzése elengedhetetlen a stratégiai tervezés, szolgáltatásfejlesztés számára. Mindezen elemzések eredményeként megállapíthatjuk, hogy: - A vizsgált településeken a 2 év alatti gyermekek aránya arra utal, célszerű továbbfejleszteni a gyermekek napközbeni ellátásának rendszerét, s ezen belül is szükségszerű megvizsgálni a családi napközik létesítésének lehetőségeit. - A vizsgált településekre általában jellemző alacsony munkanélküliségi és magas foglalkoztatási arány jelzi, hogy van kereslet a gyermekek napközbeni ellátására. - A kereslet magas arányát indokolja, hogy a megyében a Jászságban élők iskolai végzettsége a közép és felsőfokot tekintve a 2011. évi népszámlálás eredményei szerint megközelíti a megyeszékhely mutatóit. - A foglalkoztatási szerkezet és a munkából származó jövedelem aránya arra utal, hogy a társfinanszírozás formájában megvalósuló családi napközik szervezésének fizetőképes háttere a vizsgált lakosság egy szűkebb körében biztosított. Ezt támasztja alá az is, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében a havi nettó átlagkereset 2012. éves átlagában nagyobb volt, mint a régió másik két megyéjében.

25

- A térségben működő gyárak, munkahelyek mérete, tőkeerőssége jelzi, hogy van lehetőség a cég támogatására, esetleg cég mellett működő családi napközik kialakításra. - A pályakezdő munkanélküliek aránya alacsonyabb, vagyis a fiatalok motiváltak a munkavállalásra és szükségük van a család és a munkahely összeegyeztetését szolgáló szolgáltatás fejlesztésére. - A munkavállalók képzettsége és a térségben jellemző képzettségi csoport elhelyezkedési lehetősége kedvezően befolyásolja a gyermekintézmények iránti keresletet.

26

2. A Jászsági Többcélú Társulás által a gyermekek számára biztosított ellátások és szolgáltatások fejlesztési irányainak áttekintése a stratégiai dokumentumok alapján A következőkben a Jászsági Többcélú Társulás által a gyermekek számára biztosított ellátásokat és szolgáltatásokat, valamint azok fejlesztési célkitűzéseit tekintjük át az elérhető stratégiai dokumentumok vizsgálata mentén, különös tekintettel a kutatásunk szempontjából fontos 3 település, azaz Jánoshida, Jászárokszállás és Jászfényszaru vonatkozásában. A gyermekek számára nyújtott ellátások és szolgáltatások közül vizsgálatunk fókuszában elsősorban azok állnak, melyek a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartoznak, de röviden érintjük a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény által szabályozott óvodai és általános iskolai nevelés helyzetét is. A gyermeki célcsoport a 0-18 éves gyermekek körét jelöli, mely a társulás lakosságának kb. 20%-a.

2.1.

Gyermekjóléti alapellátás keretében megvalósuló fejlesztések

A gyermekvédelem alá tartozó ellátások helyzetét elsőként a 2005-ös Jászsági Többcélú Társulás Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatás tervezési koncepciója tekinti át. Ennek értelmében az önkormányzati együttműködések területén családok átmeneti otthona, gyermekek átmeneti otthona, valamint helyettes szülői ellátás nem biztosított. Gyermekek napközbeni ellátása Jászberény, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászladány, Jászkisér településeken biztosított bölcsődei ellátás keretében a 3 éven aluli kisgyermekek számára. A többi településen a közoktatás intézményeiben napközis csoportok keretében érhető el a napközbeni ellátás, erre vonatkozóan adatokat nem közöltek. A bölcsődékben 53 gyermek ellátását oldják meg. A dolgozók száma a napközbeni ellátás terén 47 fő, ebből szakirányú végzettséggel rendelkező 41 fő (Jászsági Többcélú Társulás, 2005: 28). Gyermekjóléti szolgáltatás ellátása törvényi kötelezettség minden település számára, de Jászboldogházán ez a vizsgált időszakban nem működött. Jásztelken heti 10 órában, Alattyánon heti 20 órában, Jászfelsőszentgyörgyön heti 10 órában, Jászszentandráson heti 5 órában, Pusztamonostoron heti 4 órában, Jásziványon heti 2 órában, Jászjákóhalmán heti 10 órában működtetik a szolgáltatást. A dolgozók száma 23 fő, ebből szakképzett 15 fő (Jászsági Többcélú Társulás, 2005: 28). A dokumentum értelmében a szociális és gyermekvédelmi területre irányuló fejlesztések az alapszolgáltatások fenntartására, valamint a hiányzó szolgáltatások kiépítésére irányulnak. A fejlesztések alapelvei között szerepel továbbá a költséghatékonyság, minőségi feladatellátás, személyi feltételek javítása, a dolgozók képzése, továbbképzése. A fejlesztések szükségességét leginkább meghatározó társadalmi tényezők a munkanélküliség, valamint a 27

családokat érintő társadalmi-gazdasági folyamatok, a családok elszegényedése. 2005-ben megfogalmazódott, hogy a gyermekjóléti alapellátási feladatok közül a gyermekjóléti szolgáltatást és a gyermekek napközbeni ellátását mikro-társulási formában lenne célszerű működtetni, mivel a Társulás csak akkor igényelhet normatívát, ha a feladatokat integrált formában látja el, vagyis valamely más feladattal (pl. családsegítés) együttesen biztosítja a működtetését. Mivel a gyermekjóléti szolgáltatások esetében csak Jászboldogháza nem látott el feladatot, így ennek mikro-társulásba szervezése tűnt indokoltnak. A gyermekek napközbeni ellátását szintén mikro-térségi formában kívánták ellátni. A vizsgált dokumentumban az alábbi mikro-társulások megvalósítását tűzték ki célul (Jászsági Többcélú Társulás, 2005: 34):7 1. Jászfényszaru – Pusztamonostor 2. Jászberény – Jásztelek, Jászjákóhalma, Jászfelsőszentgyörgy 3. Jászapáti – Jászszentandrás, Jászivány 4. Jánoshida – Alattyán, Jászboldogháza, Jászalsószentgyörgy 5. Jászladány – Jászkisér 6. Jászárokszállás – Jászdózsa, Jászágó 2005-ben Jászfényszarun az alapellátás (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, gyermekjóléti szolgálat) kiépült volt, valamint idősek gondozóháza is működött a településen. Mikro-térségi szinten a gyermekvédelem terén a gyermekjóléti szolgáltatás fejlesztését tűzték ki (Jászsági Többcélú Társulás, 2005: 36). Jánoshidán alapszolgáltatási központ formájában nyújtották az étkeztetést, a házi gondozást, az idősek nappali ellátását, a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást. Jászfényszaruhoz hasonlóan itt is mikro-térségi szinten a gyermekjóléti szolgáltatás fejlesztését tűzték ki (Jászsági Többcélú Társulás, 2005: 40). Jászárokszálláson biztosított volt az étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, idősek nappali ellátása, gyermekjóléti szolgáltatás és a bölcsőde. Működött egy apartman ház is, ahol az idősek átmeneti gondozása valósult meg. Jászárokszállási vezetéssel a bölcsődefejlesztés is megjelent a fejlesztések sorában (Jászsági Többcélú Társulás, 2005: 41). Átfogó módon a fejlesztéseket a Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program (2007-2013) Helyzetfeltárás – koncepció c. dokumentum rögzíti, mely a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság által 2006-ban készült. Jól látható térségi szinten, hogy általános iskolai és óvodai nevelés a Jászság valamennyi településén, bölcsőde azonban már kevesebb helyen vehető igénybe. Középiskolai oktatás a térség öt településén, míg felsőfokú képzés egy településen folyik. Mint ahogy erre a 2005-ös dokumentum kapcsán is utaltunk, a Gyermekvédelmi törvényben nevesített ellátások közül a gyermekjóléti szolgáltatások kiépítettsége viszonylag jónak mondható, annak ellenére, hogy a szolgáltatások színvonala egyenetlen. A dokumentumban közölt adatok alapján 16 településen érhető el gyermekjóléti szolgáltatás, melyek közül 6 településen más munkakörben 7

A felsorolt mikro-társulásokban az első település az ún. gesztor települést jelöli, valamint Jászkisér is gesztortelepülés. A bolddal jelölt 3 település pedig a kutatásunkba bevont településeket jelöli.

28

foglalkoztatott személy részidős megbízással látja el a feladatot. 12 településen működési engedély birtokában biztosítják az ellátást, melyek közül 8 határozatlan idejű (VÁTI, 2006). A gyermekek napközbeni ellátásához tartozó családi napközi, illetve házi gyermekfelügyelet, a jogszabályi kötelezettség ellenére a társult önkormányzatok egy településén sem érhető el, bölcsődei ellátásra való kötelezettsége egy településnek van, pozitívum azonban, hogy 5 településen biztosított az ellátás, melyek közül 4 határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik. A gyermekek átmeneti gondozása helyettes szülői hálózat keretében egy településen (Jászfényszaru) érhető el, egy településen pedig folyamatban van az ellátás szervezése (Alattyán) (VÁTI, 2006). A dokumentum is megerősíti, hogy a gyermekjóléti alapellátások terén is sok fejlesztésre van szükség, nemcsak a szolgáltatások teljes körű elérhetőségének biztosítása okán, hanem a meglévő ellátások, támogatási formák színvonalának növelése érdekében is. A dokumentum felvázolja részletesen a Jászság jövőképét, melynek központi eleme a jászsági hagyományokon és együttműködésen alapuló versenyképesség megteremtése, ehhez általános célként fogalmazódik meg a társadalmi-, gazdasági-, természeti környezet összhangjának elősegítése. A megfogalmazott prioritások között szerepel a társadalmi összetartozás erősítése (II. prioritás)8, ebben specifikus cél az esélyteremtés és felzárkóztatás. Ennek 2 intézkedése nevesített: - A beilleszkedést és befogadást segítő társadalmi programok ösztönzése (hátrányos helyzetű, roma népesség helyzetének javítása, a tartósan munkanélküliek számára mentális szupervízióval kiegészített közmunkaprogramok, integrációs programok, esélyegyenlőségi program kialakítása, romológiai képzés és ismeretterjesztés). - Az oktatási, nevelési és szociális ellátórendszer fejlesztése (iskola-, óvodafejlesztés, önkormányzati együttműködésekre épülő családsegítési, gyermekjóléti program, közétkeztetés, gyermekek és családok átmeneti otthona intézményfenntartó társulások, pedagógiai szakszolgálati feladatok, oktatási, nevelési, szociálpolitikai kerekasztalok, a települési közszolgáltatások társadalmi igényeket figyelembe vevő átszervezése, idősgondozás, fogyatékkal élők segítése, hajléktalan szálló) (VÁTI, 2006: 134). A Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat hosszú előkészületek és egyeztető tárgyalások után, 2008 januárjában kezdte meg szakmai munkáját integrált intézményi keretek között, 11 településen – Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászberény, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászjákóhalma, Jászladány, Jásztelek – gyermekjóléti szolgáltatást és szintén ugyanezen a 11 településen családsegítést biztosítva. 2008-ban felülvizsgálták a Társulás Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepcióját (Baginé et al., 2008).

8

Prioritások továbbá: I. Forrásra építő versenyképes, innovatív gazdaság továbbfejlesztés, III. Kisvárosi és vidéki életminőség javítása, IV. Az agrárium fejlesztése, V. Természeti, környezeti elemek védelme, fenntartása.

29

2007-es adatokat alapul véve a gyermekjóléti szolgáltatás vonatkozásában az esetkezelések problématípusai azt mutatják, hogy az anyagi problémák száma és aránya a legmagasabb mind a társult önkormányzatok szintjén, mind az intézmény ellátási területét alkotó települések (11 település) vonatkozásában. A Jászság egészére nézve másodikként a gyermeknevelési problémák szerepelnek, melyet a család életvitele követ. A 11 település vonatkozásában a sorrend fordított, első helyen a szülők életviteléből adódó gondok állnak és második a gyermeknevelési probléma (Baginé et al., 2008). Mindebből az következik, hogy „az intézmény ellátási területét alkotó 11 település a kistérség 61%-át képezi, addig a gyermekjóléti szolgáltatásban kezelt problémák száma e 11 településen a kistérségben kezelt problémák számának 71%-a, mely arra enged következtetni, hogy az intézmény ellátási területén fokozottabban koncentrálódnak a problémák, melyek alátámasztják a korábban meglépett szakmai fejlesztés szükségességét.” (Baginé et al., 2008: 35). Az intézmény infrastruktúrájának fejlesztése nem csak az épületingatlanok, hanem az irodabútorzat és számítástechnikai eszközök vonatkozásában is sürgetővé vált a magas szintű feladatellátást lehetővé tevő munkakörülmények kialakítása érdekében. Az intézmény ugyan nem fedte le az egész Jászság területét, így a feladatellátás ellátási területének bővítése fogalmazódott meg az egyik fő fejlesztési iránynak a folyamatos szolgáltatási minőség és hatékonyság garantálása mellett (Baginé et al., 2008).

2.2.

Köznevelés keretében megvalósuló fejlesztések

2010-ben megtörtént a Jászsági Többcélú Társulás Közoktatási Intézkedési Terv felülvizsgálata. Ennek értelmében a 2009/2010-es tanévre jelentős változások következtek be a Jászságon belül, melyek az intézmények szervezeti formáját is jelentősen érintették. A Társulás fenntartóvá vált és létrehozta a Jászsági Egységes Óvoda - Bölcsőde, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt. Az újonnan létesített intézmény 8 településen biztosítja az óvodai nevelési feladatok ellátását. A 2010/2011-es tanévben két intézményen belül történt változás: 1) Jászalsószentgyörgy-Jászboldogháza intézményfenntartó társulás által működtetett közoktatási intézmény keretében új feladatellátás is biztosított, ez a bölcsődei ellátás. 2) A Jászsági Többcélú Társulás által működtetett közoktatási intézmény keretében pedig megszűnt az egységes óvoda-bölcsődei ellátás (Bobák, 2010). A Jászságban működő óvodai ellátás terén egyre nagyobb teret nyert a társulási formában való intézményfenntartás. Ez a folyamat a 2004/2005-ös tanévben indult és a 2007/2008-as tanévtől szélesedett ki igazán, amely 2010-re 12 települést érintett az óvodai ellátás terén, illetve 1 térségen kívüli település a térségen belüli település tagintézményévé vált (Bobák, 2010). Az óvodai gyermeklétszámok a jogszabály által lefektetett átlaglétszám-feltételeknek megfelelnek és ezek viszonylag stabilnak is mondhatók. A 2006/2007 és a 2010/2011 nevelési éveket nézve jelentősen csökkent a nem helyben óvodába járó gyermekek száma. Az óvodai épületek állaga megfelelő, csak kisebb felújítások szükségesek, mint ahogy a felszereltség is 30

jónak mondható. A dolgozók 95%-a szakdolgozó, összesen 364 fő dolgozik az óvodai nevelésben (Bobák, 2010). A Jászsági Többcélú Társulás Közoktatási Intézkedési Terv felülvizsgálatáról szóló dokumentum melléklete a 2008-as koncepcióban tervként megjelölt, azóta megvalósult fejlesztéseket rögzítette az óvodai intézmények terén. A három, kutatásunk fókuszában lévő település vonatkozásában ez a következőket jelentette: 1) Jánoshida: Megvalósult a programfejlesztés a fejlesztőpedagógusok, gyógytestnevelők, gyógypedagógusok bevonásával. Az érzelmi nevelés és szocializáció fejlesztésén belül a társas kapcsolatok alakulásának megsegítése megtörtént. Megvalósult a hátrányos helyzetű gyermekek programja, valamint egy etnikai program is. 2) Jászárokszállás: Kompetencia alapú óvodai nevelés pályázat valósult meg (TÁMOP.3.1.4-08/2-2008) a 2009/2010-es nevelési évben. Célja volt az óvoda és a család kapcsolatának erősítése, valamint az óvoda-iskola átmenet könnyítése és a HHH gyermekek differenciált, egyéni fejlesztése. 3) Jászfényszarun a környezetvédelemre való nevelés kapott hangsúlyos szerepet. (Bobák, 2010) A 2008/2009-es tanév tekintetében elmondható, hogy 3 általános iskola működött önálló intézményként (Jászapátiban, Jászberényben és Jászladányban). A 2009/2010-es tanévre, az óvodai feladatellátással párhuzamosan, az általános iskolai ellátás tekintetében is jelentős változás történt, hiszen a Jászsági Többcélú Társulás fenntartó lett és létrejött a már említett egységes Intézmény, amely 8 településen az általános iskolai feladatokat is ellátja (Bobák, 2010). A kutatásunkba bevont települések közül tehát két helyen van önálló iskola. Jászárokszállás esetében csökkenő tendencia figyelhető meg a létszámokat illetően, ebben erőteljes pozitív irányú változást remélnek. Ezzel ellentétesen Jászfényszarun az elmúlt évek növekvő gyermeklétszámának csökkenését prognosztizálják a következő évekre. (Jánoshida tekintetében is igen nagyarányú – 12%-os – létszámcsökkenés ment végbe, főleg a felső tagozatos gyermekek számát illetően, ahol ez az arány 20% körüli.) (Bobák, 2010) A 2010/11-es tanévben a térségben működő általános iskolák tekintetében összesen 695 „bejáró” gyermek van, melyből 581 gyermek a Jászságon belül jár valamelyik iskolába. Összesen 18 településről 114 gyermek jár a Jászságban található valamely általános iskolába. A dolgozók száma 725 fő, melyből 536 fő szakdolgozó (Bobák, 2010). A dokumentum kiterjedt továbbá az általános iskolai intézményekben megvalósult és tervezett fejlesztéseire is (a dokumentum 2. számú melléklete). Ennek értelmében a vizsgált 3 településen az alábbi fejlesztések valósultak meg:

31

1) Jánoshida: IPR terén fejlesztések történtek, valamint középpontba került a hatékony együttnevelés kérdése az iskolában. Megvalósult az összetartó társadalom megteremtése tárgyú program és megtörtént a kooperatív tanulástechnikák és drámapedagógiai módszerek általánossá tétele (HEFOP és TÁMOP forrás bevonása által). 2) Jászárokszállás: Folyamatos feladat a tehetséggondozás az alsóbb osztályokban, a felzárkóztatás erősítése, fejlesztőpedagógus foglalkoztatása 5-8. évfolyam. 3) Jászfényszaru: Célként fogalmazódott meg a folyamatosság biztosítása jegyében a tehetséggondozás új formáinak megtalálása, valamint a csökkenő létszám mellett a működőképesség megtartása. (Bobák, 2010) A Jászsági Többcélú Társulás Közoktatási Intézkedési Terv felülvizsgálatáról szóló dokumentumban megfogalmazásra kerültek a fejlesztési célok is a közoktatásra vonatkozóan. Az egyik kiemelt stratégiai cél az óvoda és az alsó tagozatos nevelés-oktatás lakóhely szerinti biztosítása, a települések közötti együttműködés fejlesztése a tervezési és tartalmi területeken. Valamint a társulási formában működő intézmények fenntartása, és ennek alapján a többletforrások biztosítsa a kisközségekben is. Cél az önkormányzatok iskolamegtartó szándéka megvalósulásának elősegítése. Ehhez többek között a kutatásunkba bevont települések közül két település is nevesített az alábbi eszközökkel, értékekkel, tudásbázisokkal: Jánoshida: - az Országos Oktatási Integrációs Hálózat bázisiskolája; - a Komplex Prevenciós Óvodai Program adaptációjának helyi gyakorlata, valamint a sajátos nevelési igenyű és a cigány gyermekek fejlesztésének kidolgozott specifikumai; - térségi helyesírási verseny szervezője; - iskolaotthonos oktatás tapasztalatainak átadása. Jászfényszaru: - népzeneoktatás, elektroakusztikus hangszerek, színművészet, dráma, táncművészet, balett, néptánc oktatása; - pedagógiai módszertan: HKT, kooperatív pedagógia, projektmódszer, innováció (Európai Innovatív Iskolák Hálózatának tagja), informatika (Bobák, 2010: 80-84).

2.3.

A stratégiai dokumentumok összegzése

A vizsgált stratégiai dokumentumok azt mutatják, hogy mind a gyermekjóléti, mind a köznevelési terülten megalapozott az igény a szakmai fejlesztésekre, melyek nem csak az egyes szakterület alapszolgáltatásainak fenntartására irányulnak, hanem a hiányzó szolgáltatások kiépítését is képesek megcélozni. A fejlesztések fókuszában a költséghatékonyság, valamint a minőségi feladatellátás áll, beleértve a tárgyi és személyi feltételek javítását is. 32

A kutatásunkba bevont települések intézményi háttere és a szakmai fejlesztések iránti döntéshozói elkötelezettség együttesen alkalmas arra, hogy a szolgáltatások teljes körű elérhetőségének biztosításán túl a meglévő ellátások, támogatási formák professzionálisan működjenek, valamint az egyes napközbeni kisgyermekellátási formák megfelelő férőhellyel és a fenti fejlesztési alapelveket követve kiépülhessenek. Mindehhez pozitívumként emelhetjük ki azt a tényt, hogy bölcsődei ellátásra való kötelezettsége egy településnek van. A kutatásunkba bevont települések közül Jászárokszálláson működik bölcsőde, amely kiváló szakmai tudásalapot szolgáltathat a gyermekek napközbeni ellátásához tartozó családi napközi, illetve házi gyermekfelügyelet jövőbeni kiépítéséhez. Ugyanakkor azt is célszerű kiemelni, hogy a vizsgált 3 településen élő 410 két éves kor alatti gyermek számára mindösszesen egy 28 főt befogadni képes bölcsőde áll (Jászárokszállás) rendelkezésre. Ez mindenképpen indokolja a 3 éves kor alatti gyerekek ellátásának bővítésére irányuló törekvéseket, s igazolja a családi napközi kialakítása érdekében kezdeményezett szakmai lépéseket.

33

3. Jogszabályi háttér 3.1.

A családi napközi helye a gyermekvédelmi ellátórendszerben

A gyermekek védelme a családban történő nevelkedésük elősegítésére, veszélyeztetettségük megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányul. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint hatósági intézkedések biztosítják. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások körébe tartozik a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása és a gyermekek átmeneti gondozása. A gyermekek napközbeni ellátásának formái – a gyermekek életkorának megfelelően – a bölcsőde, hetes bölcsőde, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, a házi gyermekfelügyelet és az alternatív napközbeni ellátás. A napközbeni ellátás nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést nyújt olyan családban élő gyermekek számára, akiknek napközbeni ellátásáról szüleik, nevelőik, gondozóik – munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt – nem tudnak gondoskodni. A családi napközi az alapellátáson túl speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatással segítheti a családokat.

3.2.

A családi napközi működésének keretei

A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. A települési önkormányzat, illetve a fővárosi kerületi önkormányzat feladata a helyi gyermekvédelmi ellátó rendszer kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. A települési önkormányzat biztosítja – a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, illetve a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében a gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek átmeneti gondozása mellett – a gyermekek napközbeni ellátását, valamint szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. Az a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat, amelynek területén tízezernél több állandó lakos él, köteles bölcsődét működtetni. Az önkormányzat a bölcsődés korú gyermekek napközbeni ellátásának biztosítására irányuló kötelezettségének a bölcsőde működtetése mellett családi napközi formájában is eleget tehet. A települési önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe a település lakosságára terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében közösen tartják fenn, vagy ha az ellátást szerződésben vállalta más önkormányzat lakosságára is kiterjedően. Ha az 34

intézmény ellátási területe a fenntartó önkormányzat illetékességi területét meghaladja, – eltérő megállapodás hiányában – az ellátást valamennyi jogosult számára azonos feltételek szerint kell biztosítani. A működési engedélyezéssel és az ellenőrzéssel kapcsolatos ügyekben első fokon a szolgáltató székhelye, telephely engedélyezése esetén a telephelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal jár el. A működést engedélyező szerv a szolgáltató tevékenységet akkor engedélyezi, ha a fenntartó a meghatározott mellékleteket csatolta, illetve a működést engedélyező szerv a szükséges adatokat, iratokat beszerezte, a szolgáltató tevékenység tárgyi és személyi feltételei megfelelnek a meghatározott követelményeknek, és ha az egyházi, nem állami fenntartó a kérelme benyújtásának időpontjában köztartozásmentes adózónak minősül. A családi napközi működési engedélye kiadásának további feltétele, hogy a szolgáltató tevékenység folytatására, illetőleg az intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan (ingatlanrész) alkalmas legyen a gyermekek ellátására.9

3.3.

Finanszírozási keretek

A gyermekvédelmi rendszer működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetés és az önkormányzat hozzájárulása biztosítja, amit az igénylő által fizetendő térítési és gondozási díj egészít ki. Az állam hozzájárul az önkormányzat által megállapított és folyósított pénzbeli és természetbeni ellátások kiadásaihoz, valamint a helyi önkormányzat által fenntartott, a személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák működési és fejlesztési költségeihez.10 A gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző állami, egyházi és nem állami fenntartó központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultságának feltétele a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást nyújtó új szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak, illetve a gyermekek napközbeni ellátása esetében az új férőhelyeknek11 a gyermekjóléti szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadása. 12 A családi

9

A működési engedélyezéssel kapcsolatos részletes szabályokat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet tartalmazza. A családi napközi nyilvántartásba vételére a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet az irányadó. 10 Részletesebben lásd a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló1997. évi XXXI. törvényben. 11 Új szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak, illetve férőhelyszámnak az minősül, amelyre a fenntartó 2011. december 31-én nem rendelkezett jogerős működési engedéllyel és a gyermekjóléti szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe nem nyert még befogadást. Ebben az esetben a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás a külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás nélkül is jár, ha a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé, vagy a működési engedély módosítását kizárólag fenntartóváltás teszi szükségessé. 12 Részletesebben lásd a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló1997. évi XXXI. törvényben.

35

napköziben gondozott saját gyermek13 után a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatást nem lehet igénybe venni. A gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó támogatás igénybevételére sajátos szabályok vonatkoznak. Ha a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek családi napközi ellátásban részesül, akkor az ellátást biztosító intézmény fenntartója a feladathoz kapcsolódóan támogatás igénybevételére jogosult. Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó részére támogatást állapít meg a következők szerint: A támogatás a nem állami szociális fenntartót a települési önkormányzatok támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett illeti meg (a megállapított támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került). A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot – és egyéni vállalkozót pedig a támogatás 30%-ának megfelelő támogatás illeti. A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyház és belső egyházi jogi személy az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatásra jogosult. E kiegészítő támogatás mértéke ezen támogatások 57,9%-a. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díj összegét – amely alapja a szülő által fizetendő szolgáltatási díjnak – a fenntartó állapítja meg, mely a szolgáltatási önköltség és a normatív állami támogatás különbözete. A normatív állami hozzájárulást Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 2. mellékletének III. fejezetének 3. pontja „Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása pontja alapján” határozza meg: jb) Családi napközi ellátás és gyermekfelügyelet „FAJLAGOS ÖSSZEG: 268 200 forint/fő A támogatás a Gyvt. 43. §-a alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott családi napköziben beíratott és ellátott – legfeljebb 14 éves – gyermekek után vehető igénybe. Ez a támogatás igényelhető a Gyvt. 43/A. §-a alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott családi gyermekfelügyelet keretében ellátott, a Gyvt.-ben meghatározott életkorú gyermekek után is. A támogatás 50%-át veheti igénybe a fenntartó, ha a napi nyitvatartási idő összességében nem éri el a heti 20 órát. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 251-gyel, elszámolásnál a havi jelentő lapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 251-gyel.” jc) Társult feladatellátás kiegészítő támogatása „FAJLAGOS ÖSSZEG: 600 forint/fő

13

Saját gyermek alatt annak a szolgáltatást közvetlenül nyújtó személynek a gyermekét kell érteni, aki egyéni vállalkozóként egyben a szolgáltatás fenntartója is.

36

A támogatás a ja) és jb) alpontok szerinti támogatás kiegészítéseként igényelhető a bölcsődei ellátás és/vagy családi napközi ellátás és – gyermekfelügyelet – Kiegészítő szabályoknak megfelelő – társult formában történő ellátása esetén. A támogatás ellátásonként, a feladat ellátásában résztvevő települések 0-17 éves korcsoportba tartozó lakosainak száma alapján igényelhető.” Az intézményi térítési díjat több szolgáltatás és ellátás nyújtása esetében is szolgáltatásonként (ellátásonként) kell meghatározni, a közös költségelemek szolgáltatásonkénti (ellátásonkénti) közvetlen költségeinek arányában történő megosztásával. A fenntartó az intézményi térítési díjat ennél alacsonyabb összegben is meghatározhatja. A családi napközi intézményi térítési díja nem haladhatja meg az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség és a tárgyévi normatív állami hozzájárulás különbségének az egy napra jutó összegét. A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (személyi térítési díj) az intézményvezető, a szolgáltatást vezető vagy a működtető konkrét összegben állapítja meg. A gyermekek napközbeni ellátása esetén a szolgáltatás, ellátás igénybevételét megelőzően az intézményvezető a kötelezettet írásban értesíti a személyi térítési díj összegéről. A díj – a gyermekétkeztetés kivételével – nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. Ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez pozitív számot, a személyi térítési díj összege nulla. A személyi térítési díj összege önkormányzati intézmény esetén a fenntartó rendeletében, más fenntartó esetén a fenntartó képviseletére jogosult testület, személy írásbeli döntésében foglaltak szerint csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi viszonyai ezt indokolttá teszik. A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme olyan mértékben csökken, hogy a díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni. A kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra vonatkozóan az új térítési díj megfizetésére. A térítési díj meg nem fizetése esetén késedelmi pótlék nem állapítható meg. A személyi térítési díj megállapításánál a gyermekek napközbeni ellátása esetében a gyermek családjában az egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni. Családi napközi esetén a személyi térítési díj összege igénybe vevőnként nem haladhatja meg az egy főre eső jövedelem14 50%-át. Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik. A személyi térítési díj megállapításához a kötelezett 30 napnál nem régebbi jövedelemnyilatkozatot nyújt be az intézményvezetőnek. Fontos szempont lehet, hogy nem jár a gyermekgondozási díj, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben, így családi napköziben helyezik el. A családi napközi alapellátáson túli szolgáltatásaiért legfeljebb a szolgáltatás önköltségét meg nem haladó mértékű térítés kérhető. Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat – a családi napközi alapellátáson túli szolgáltatásai kivételével – ellátási napra vetítve kell megállapítani. Ha a fenntartó eltérően nem rendelkezik, a személyi térítési díjat a gyermekek 14

Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. § (4) bekezdés a)–e) pontjában felsorolt személyek jövedelmét kell figyelembe venni.

37

napközbeni ellátásának igénybevétele esetén legfeljebb egy havi időtartamra előre kell megfizetni. Ha az ellátás igénybevétele nem a hónap első napján kezdődik (tört havi ellátás), akkor az adott hónapra fizetendő személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az ellátási napok szorzata. A családi napközi személyi térítési díját – a fenntartó eltérő döntése hiányában – akkor is teljes hónapra kell megállapítani, ha a gyermek az ellátást a hónap nem minden napján veszi igénybe. Ha a családi napközit a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó megállapodásban foglaltak szerint a gyermek a csak a hét bizonyos napjain veszi igénybe, jelen- vagy távollétét kizárólag ezeken a napokon kell dokumentálni. Az intézményvezető dokumentálja az ellátást igénybe vevő személy térítési-díj fizetési kötelezettségét, illetve az ellátási napokon az ellátást igénybe vevők jelen- vagy távollétét. A személyi térítési díjat az igénybevétel napjától havonként – ha a települési önkormányzat vagy a megállapodás másként nem rendelkezik – a tárgyhónap 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára. Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. A kötelezett írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését, illetve a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését is. Ezekben az esetekben nem kell figyelembe venni, hogy a térítési díj összege ne haladja meg a gyermek családjában az egy főre eső jövedelem 50%-át, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást a kötelezett nem tenné meg. A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban nem részesülő fenntartó esetén nem kell alkalmazni az intézményi térítési díjra vonatkozó szabályokat, illetve nem kell ingyenesen biztosítani az ellátást akkor sem, ha a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik.

3.4.

A szolgáltatás nyújtásának feltételei

A családi napközi feladatait önálló szolgáltató vagy legalább három – telephelyként működő – családi napközit magába foglaló családi napközi hálózat biztosítja. Öt vagy annál több családi napközi fenntartását hálózatba kell szervezni. A hálózatban biztosítani kell a szolgáltatást nyújtók részére a folyamatos szakmai tanácsadást, valamint az ellátottak igényeihez rugalmasan igazodó szolgáltatások összehangolását. Családi napközi hálózat fenntartója a telephelyeken működő családi napközi szolgáltatást nyújtó személyek munkáját folyamatosan figyelemmel kíséri, biztosítja számukra a szakmai tanácsadást, valamint kapcsolatot tart az ellátást igénybe vevőkkel és igényeiket figyelembe véve segíti a családi napközi szolgáltatást nyújtó személyeket a szolgáltatások szervezésében, összehangolásában, illetve a helyettesítés megszervezésében. Ezen feladatok ellátására a családi napközi hálózat fenntartója családi

38

napközis koordinátort alkalmaz. A koordinátornak meghatározott képesítéssel15 kell rendelkeznie, és eredményesen el kell végeznie családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamát16. A családi napközi működési engedélye kiadásának feltétele a szolgáltató tevékenység célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai program elkészítése és benyújtása. A szakmai programnak tartalmaznia kell • a szolgáltató, intézmény nevét, székhelyét, telephelyét; • az ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzőit; • a szolgáltatás célját, feladatát, alapelveit, így különösen o a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatását, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírását, o az intézményen belüli és más intézményekkel történő együttműködés módját; • a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, a biztosított szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét, valamint a szolgáltatási típusnak megfelelően a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellegét, tartalmát, módját; • az ellátás igénybevételének módját; • a gyermekjóléti szolgáltató, intézmény szolgáltatásáról szóló tájékoztatás helyi módját; • az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat; • a szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módját, formáit. A szakmai programhoz mellékelni kell a szolgáltató és a kérelmező, illetve törvényes képviselője között az ellátás megkezdése előtt kötendő megállapodás tervezetét, valamint a szervezeti és működési szabályzatot vagy annak tervezetét. A nem hálózatban működtetett családi napközi esetén nem kötelező szervezeti és működési szabályzatot készíteni. A családi napközi működhet az ellátást nyújtó saját otthonában vagy más e célra kialakított helyiségben. A családi napközi feladatainak ellátására csak száraz, világos, jól szellőztethető és fűthető épület vagy lakás alkalmas. A gyermekek által napközben használt szobát, illetve foglalkoztatót úgy kell kialakítani, hogy az adott életkorú gyermekek igényeit, szükségleteit kielégítse. A szolgáltatás nyújtásával azonos időben a helyiség más célra nem használható. A szoba, illetve foglalkoztató hasznos alapterülete legalább 2 négyzetméter/gyermek, de összességében legalább 12 négyzetméter. A családi napköziben a gondozás-nevelés részletes szakmai szempontjait úgy kell meghatározni, illetve az esetleges balesetek megelőzése érdekében a gyermekek tartózkodására szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet módszertani levelében17 15

Felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, védőnő, csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), bölcsődei szakgondozó (OKJ) vagy csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ). 16 A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet 9–12. §-a szerinti tanfolyam, lásd később részletesen. 17 Szombathelyiné dr. Nyitrai Ágnes - Vokony Éva (2008): A családi napközi működésének követelményei Módszertani útmutató, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, Gyermekjóléti és Gyermekvédelmi Főosztály, Budapest.

39

foglaltaknak. A saját otthonban nyújtott családi napközi szolgáltatás keretében biztosított étkeztetés családi étkeztetésnek minősül, amelyet az Intézet módszertani levelében foglaltak szerint kell biztosítani. Az egy épületben működő családi napközik közül legfeljebb három használhatja közös helyiségként a konyhát és a fürdőszobát, feltéve, hogy azok tárgyi feltételei megfelelnek az Intézet módszertani útmutatójában foglaltaknak. Ha a családi napköziben 3 évesnél fiatalabb és 3–14 éves kor közötti gyermekeket is elhelyeznek, az 1 éves kor alattiak részére elkülönített játszó- és öltözőhelyet kell kialakítani. Ha a családi napközi szolgáltatást nyújtó személy az életvitelszerű tartózkodására szolgáló lakásban nyújtja az ellátást, az ellátás megkezdésekor, azt követően pedig évente háziorvosi igazolással tanúsítja, hogy a vele közös háztartásban élő személy egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermeket.

3.5.

A szolgáltatást nyújtók és az ellátottak köre

A családban nevelkedő, a szülők munkavégzése, betegsége vagy egyéb ok miatt ellátatlan gyermek nappali felügyeletét, gondozását, nevelését napközbeni ellátás keretében kell biztosítani. A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani, akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül, illetve akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. A családi napközi nem közoktatási célú ellátás megszervezését jelenti a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermekek számára. A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani. A családi napköziben 20 hetestől 14 éves korig gondozható gyermek. A családi napköziben – a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva – legfeljebb öt gyermek gondozható. Ha a családi napköziben egy fogyatékos gyermeket is gondoznak, akkor a gondozható gyermekek száma legfeljebb négy fő. Ha a családi napköziben gondozott valamennyi gyermek fogyatékos, akkor a gondozható gyermekek száma legfeljebb három fő. Ezen a létszámon túl még két gyermek, ha fogyatékos gyermekről van szó, még egy gyermek gondozható a családi napköziben, feltéve, hogy az ellátást nyújtónak állandó segítője van.

40

A családi napköziben az alapellátáson túli külön szolgáltatás nyújtható térítési díj ellenében, ha az alapfeladatát nem veszélyezteti. Külön szolgáltatásként játszócsoportot18, időszakos gyermekfelügyeletet19, gyermekhotelt20, egyéb, gyermeknevelést segítő szolgáltatást (pl. gyermeknevelési tanácsadást, játék-, eszközkölcsönzést) működtethet, illetve otthoni gyermekgondozást biztosíthat. A külön szolgáltatásokat a gyermek 6. életévének betöltéséig lehet igénybe venni. Családi napköziben ellátást az a nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy biztosíthat, aki személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek napközbeni ellátására, és a családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamán eredménnyel részt vett, továbbá nem áll fenn vele szemben kizáró ok (ilyen kizáró ok, ha az illető büntetett előéletű vagy szülői felügyeleti jogát bíróság megszüntette stb.21). További előírás, hogy a napköziben szolgáltatást az biztosíthat, aki ezen feltételeknek való megfelelésen túl érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal22 is rendelkezik. Családi napközi működtetésének feltétele a helyettes kinevezése. A szolgáltatást nyújtó személynek ugyanis igazolnia kell, hogy betegsége vagy egyéb váratlan esemény bekövetkezése esetén helyettesítése megoldott olyan személlyel, aki megfelel a megjelölt alkalmassági feltételeknek. (A helyettesítésre szociális gondozói díjban részesíthető személy is alkalmazható.) A fenntartó döntése alapján a családi napköziben a családi napközi szolgáltatást nyújtó személy foglalkoztatására nevelő, kisgyermeknevelő és segédgondozó munkakörök létesíthetők. A munkakört betöltő személynek eredményesen el kell végeznie a családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamát, és meghatározott képesítéssel kell rendelkeznie23. Ha a fenntartó nem létesít ilyen munkakört, a családi napközi szolgáltatást nyújtó személynek elegendő a családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamát elvégezni. Ötnél több gyermek ellátása esetében a családi napközi szolgáltatást nyújtó személy irányítása alapján állandó segítő működik közre a naponta rendszeresen előforduló tevékenységekben. 18

A játszócsoportban szakképzett gondozónő segítségével gyermekfelügyelet vagy a gyermek és a szülő (gondozó) együttes játéklehetősége biztosítható. 19 Az időszakos gyermekfelügyelet keretében a gyermek számára a szülő (gondozó) által igényelt alkalommal és időtartamban ellátás nyújtható az e célra létrehozott játszócsoportban vagy a normál csoport üres férőhelyein. 20 A gyermekhotel olyan gyermek részére nyújt 24 órás folyamatos ellátást, akiről szülője (gondozója) elfoglaltsága miatt átmeneti ideig nem tud gondoskodni. Az ellátás hétvégén és ünnepnapon is biztosítható, időtartama azonban egy alkalommal a tizenöt napot nem haladhatja meg. 21 A kizáró okokat lásd részletesen a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 11/A.§ (8) és 15.§ (8) bekezdéseiben. 22 A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. számú melléklete szerinti érvényes Egészségügyi Nyilatkozat. 23 Nevelő: szociális alapvégzettség, pedagógus. Kisgyermeknevelő: bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ), csecsemő- és gyermekápoló (OKJ). Segédgondozó: csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), házi időszakos gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ), alapfokú iskolai végzettség, dajka (OKJ), óvodai dajka (OKJ).

41

Ha a családi napközi nyitvatartási ideje a napi 5 órát meghaladja, legalább heti 30 órában, ha nem haladja meg, akkor legalább heti 15 órában kell az állandó segítőnek rendelkezésre állnia. Az állandó segítőnek csak abban az esetben kell elvégeznie a családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamát, ha a családi napközi szolgáltatást nyújtó személy helyettesítését is ellátja. A családi napközit működtető személyek számára tanfolyamot szervező a tanfolyam elindítását írásban bejelenti a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnek.24 E tanfolyamok célja a résztvevők felkészítése arra, hogy a családban nevelkedő gyermekek számára megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást tudjanak biztosítani. A tanfolyamokra írásban lehet jelentkezni a szervezőknél. Egy csoport létszáma a 15 főt nem haladhatja meg. A családi napközit működtetők részére szervezett tanfolyam 40 órából áll, melyből 36 óra a kötelezően előírt tananyag feldolgozására, 4 óra pedig a csoport igényeihez igazodóan szabadon használható fel. A tanfolyamok részletes tematikájában25 meghatározott időkeretektől a csoport összetételét, érdeklődését és igényeit figyelembe véve el lehet térni. Az egyes témák feldolgozására szánt idő azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb 2 óránál. A tanfolyamok térítéskötelesek. Ha a résztvevő hiányzásainak száma meghaladja az e rendeletben meghatározott óraszámot, és emiatt nem kaphat tanúsítványt, a résztvevő ugyanannál a szervezőnél a tanfolyami díj ismételt befizetése nélkül vehet részt a következő tanfolyamon. A tanfolyamhoz csak az Intézet által jóváhagyott szakmai tananyagot lehet felhasználni. A családi napközit működtetők részére szervezett tanfolyam egy írásbeli dolgozat elkészítésével, majd ezt követően egy szóbeli vizsgával zárul. A tanfolyamokon résztvevők annak sikeres elvégzéséről a szervezők által kiadott tanúsítványt kapnak. A tanúsítványokban szereplő tanfolyami képzettségek megnevezése családi napközi működtetője. A tanfolyamon való részvételről kiadott igazolás és tanúsítvány másolatát a tanfolyamot szervező megküldi az Intézetnek, ahol a tanúsítványokat nyilvántartásba veszik és sorszámmal látják el. A gyermekjóléti alapellátások igénybevételének megkezdése előtt az állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a szolgáltató vezetője, illetve az intézményvezető, egyházi és nem állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy a kérelmezővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt. A családi napközi esetében a megkötött megállapodások száma – a szolgáltatás eltérő időpontokban történő igénybevétele esetén – túllépheti a családi napközi működési engedélyében meghatározott férőhelyek számát. A szolgáltatást azonos időben igénybe vevő gyermekek 24

Családi napközit működtetők számára tanfolyamot a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényben szabályozott felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő, a gyermekvédelem területén működő intézmények szervezhetnek. 25 A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet 4. számú melléklete A családi napközi működtetője részére szervezett tanfolyam részletes tematikája.

42

száma ebben az esetben sem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott férőhelyszámot. A felek – ha a szolgáltatás igénybevétele nem hatósági határozat alapján történik, – az ellátás kezdetétől számított 15 napon belül kötnek megállapodást, amely tartalmazza különösen • az ellátás kezdetének időpontját, • az ellátás időtartamát, amely nem lehet hosszabb külön jogszabályban meghatározott mértéknél, • az intézmény által nyújtott szolgáltatásokat, • a térítési díj fizetésére kötelezett személy nevét, lakcímét, • a személyi térítési díj összegét, • az ellátás megszűnésére vonatkozó szabályokat.

43

4. A családi napközik kialakításának infrastrukturális feltételei 4.1.

Az önkormányzatok tulajdonában lévő, kihasználatlan vagy olcsón megvásárolható ingatlanok feltérképezése, azok megfelelőségének vizsgálata

Kutatási eredményeink szerint mindhárom vizsgált településen vannak kihasználatlan ingatlanok, amelyeket kisebb-nagyobb átalakítások, valamint felújítási munkálatok után megfelelnének a családi napközik számára előírt infrastrukturális feltételeknek. Megjegyzendő, hogy az ingatlanok rendelkezésre bocsátásán túl a szükséges belső átalakításokra, felújításokra, az ellátási tér fejlesztésére, valamint a tárgyi eszközök beszerzésére és folyamatos bővítésére korlátozottak a tervezhető önkormányzati anyagi erőforrások. Ehhez az önkormányzati hozzájáruláson és a szülői, akár pénzbeli, akár természetbeli támogatásokon túl külső, pályázati erőforrásokra lenne szükség. Becsült adatok alapján a belső átalakítások költsége rendelkezésre álló, szerkezetében, állagában, műszaki biztonságában megfelelő ingatlan esetében 2-3 millió forint. Az egyes települések vonatkozásában elmondható, hogy például Jánoshidán van egy közösségi szolgáltatóház, ahol jelenleg egy szoba működik a Biztos Kezdet Klub csoport számára. Ez az új ház szerkezetét, kialakítását, felszereltségét tekintve elviekben alkalmas lehetne arra, hogy egy családi napközi csoport működjön, de a közösségi térben működő programokkal való összehangolása nehézségekbe ütközik. Tartalék infrastruktúra is rendelkezésre áll a településen, ahol maximum 2 családi napközi csoportot tudnak a megkérdezett döntéshozók és szakemberek elképzelni. Megfontolandó, hogy a településen működő óvoda be tud-e fogadni egy családi napközi csoportot, hiszen itt korábban egységes bölcsődei-óvodai csoport működött, így a 3 éven aluli gyermekek befogadásának és ellátásának feltételei biztosítottak. Korábban tervezték is egy családi napközi óvodán belüli kialakítását, de ez finanszírozási problémák miatt nem valósult meg. Jászárokszálláson és Jászfényszarun is van használaton kívüli épület. Jászárokszálláson például jelenleg kettő értékesítés alatt áll, ebből az egyik korábban óvodaként is funkcionált. A döntéshozók mindkét településen elképzelhetőnek tartják, hogy valamelyik szabad ingatlan alkalmas lehetne egy családi napközi kialakítására. A jelenleg működő óvodák és a bölcsőde a szakemberek véleménye alapján elsősorban helyhiány miatt nem alkalmas egy családi napközi befogadására. A szakmai segítségnyújtás azonban biztosított lenne a meglévő intézményekhez történő szakmai integráció esetén akkor is, ha a családi napközi külső telephelyen működne. A jelenleg szabadon álló ingatlanok családi napköziként való használata esetén figyelembe 44

kell venni A családi napközi működési követelményei – Módszertani levél (Budapest, 2013) előírásait, mely szabályozza a családi napközit befogadó ingatlannal kapcsolatos általános és specifikus követelményeket és a működéshez szükséges tárgyi feltételek körét. A családi napközi működhet kertes családi házban, lakásban, illetve e célra kialakított helyiségben, épületben. Általános követelmény az ingatlannal kapcsolatban, hogy a családi napközi létesítésekor biztosítani kell a helyiségek rendeltetésének megfelelő szellőzési, fűtési, természetes és mesterséges megvilágítási lehetőségét. A helyiségeknek balesetmentesnek kell lenniük. Fontos kívánalom, hogy a szabadtéri játszásra elkülönített udvar vagy kert biztonságos kialakítású legyen. Olyan kerítéssel kell körülvenni, amely megakadályozza a gyermekek felügyelet nélküli kijutását. Fontos, hogy a szabadtéri játékok az életkori sajátosságoknak megfelelőek legyenek, folyamatos karbantartásukról gondoskodni kell. A mobil udvari játékok megfelelő tárolását biztosítani kell. Az udvarral, kerttel nem rendelkező családi napközinél a gyermekek levegőztetéséről és szabadtéri mozgásfejlesztő játéklehetőségéről az épület közelében kell gondoskodni, például közjátszótéren. A belső kialakítás tekintetében alapvető fontosságú egy öltöző helyiség biztosítása, mivel elegendő helyet kell biztosítani minden gyermek ruhájának és cipőjének elhelyezésére és gondoskodni kell valamilyen ülőalkalmatosságról az átöltözéshez. Fontos megjegyezni, hogy egy telephelyen több családi napközi működése esetén fokozottan kell figyelni az érkezés és távozás gördülékeny lebonyolítására. A gyermekek nappali tartózkodására szolgáló helyiségekkel kapcsolatos alapvető kívánalom, hogy ha a helyiség több funkciót is betölt (játszás, foglalkoztatás, pihenés), az 12 m2-nél kisebb nem lehet. A napközbeni alvást igénylő gyermekek számára koruknak, fejlettségüknek megfelelő fekvőhelyet kell biztosítani. A gyermekek nappali tartózkodására szolgáló helyiség a családi napközi nyitvatartási idejében más célra nem használható. A tisztálkodás körülményeivel kapcsolatban elmondható, hogy a mosdókagyló és WC, szükség esetén bili rendszeresítéséről gondoskodni kell. A gyermekek részére elfogadható a normálméretű WC-ülőkére helyezhető gyermekülőke is. A kisebb gyermekek számára a mosdókagyló elérhetőségét biztosítani kell. Ha egy épületben több családi napközi működik, akkor maximum három családi napközi használhatja közös helyiségként a fürdőszobát, WC-t, konyhát, feltéve, hogy ellátásonként rendelkezésre áll minimum 1 WC, 1 mosdó és a konyhában is megfelelő a felszereltség. A Módszertani útmutató szerint a családi napközi létesítésének és működésének tárgyi feltételeit tekintve figyelemmel kell lenni arra, hogy a családi napközi berendezésének a gyermekek életkorához, fejlettségéhez, igényeihez kell igazodnia. Miután az ellátás családi környezetben történik, a családi napközinek nem kell megfelelnie a bölcsődével vagy óvodával szemben támasztott intézményi követelményeknek, de néhány 45

alapvető igényt ki kell elégítenie. Ha a családi napköziben 1 éves kor alatti gyermeket gondoznak, akkor részére elkülönített játszó- és pelenkázó/öltözőhelyet kell kialakítani. Be kell szerezni olyan méretű székeket és asztalokat, amelyek mellett a gyermekek kényelmesen tudnak étkezni, játszani. A bútorokat úgy kell elhelyezni, hogy a gyermekeknek elegendő hely jusson játékra. Ahhoz, hogy a gyermekek jól érezzék magukat a családi napköziben, szükségük van koruknak és fejlettségüknek megfelelő játékokra is. Természetesen a gyermekek bevihetik a kedvenc játékaikat is, és a szülők is segíthetnek a készlet bővítésében. A játékok kiválasztásánál, a játékkészlet összeállításánál figyelembe kell venni az egészségügyi szempontokat (pl. könnyen tisztítható, fertőtleníthető, balesetet ne okozzon), illetve a pedagógiai szempontokat (pl. minél több tevékenységformához legyenek megfelelő játékszerek, a játék színe, nagysága, formája keltse fel az érdeklődést, játékválasztásnál legyen szempont a nemek közötti egyenlőség elvének betartása). A szabad levegőn játszó gyermekeknek is szükségük van játékszerre, a homokozáshoz, mozgáshoz, pl. homokozó lapátokra, vödrökre, kis biciklikre, talicskákra, labdákra. A higiénés szempontok betartásával a szobai játékok is kivihetők a kertbe. A tárgyi eszközök biztosítása terén a széles korcsoport ellátása esetén különösen nagy gondot kell fordítani arra, hogy minden egyes korcsoportnak rendelkezésére álljon a fejlettségének, érdeklődésének leginkább megfelelő játékkészlet. Érdemes még szót szólni a biztonság kérdéséről is. A könnyen elmozdítható bútorokat – szekrény, játék-, könyvespolc – feltétlenül rögzíteni kell, nehogy a gyermek belekapaszkodva magára ránthassa. A lámpákat úgy kell elhelyezni, hogy a gyermek se a kapcsolót, se a villanyégőt ne érhesse el. A konyha a kisdedek számára a legveszélyesebb terület az égéses, forrázásos balesetek miatt. A kisgyermek konyhában lehetőleg csak étkezéskor, illetve akkor tartózkodjon, ha a felnőttel közös tevékenységet végez. A 3 éven aluli gyermekek védelme miatt a lépcsők fel- és lejáratánál védőrács, a lépcső teljes hosszában a gyermek számára elérhető korlát alkalmazása szükséges. A mosószereket, tisztítószereket, különböző vegyszereket, gyógyszereket zárható szekrényben, lehetőleg a gyermekek által használt területen kívül kell tárolni.

46

5. Humánerőforrás feltételek a Jászságban fejlesztendő családi napközi modellekhez

5.1.

Jogszabályi keretek: a családi napközi ellátás személyi feltételei

A családi napközi ellátás személyi feltételeit elsőként a 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 49.§- a szabályozta, mely előírta a napköziben dolgozók számát és szakmai végzettségét. A létszámkerettel kapcsolatban a minimum követelményeket az alábbi ábrával szemléltetjük. 21. sz. ábra: A családi napköziben dolgozók

A családi napközit vezethet az a személy, aki elvégzi a 29/2003. (V.20.) ESzCsM rendeletben szabályozott szakmai tanfolyamot. A 40 órás tanfolyam szervezését bármely akkreditált felnőtt képző intézmény elvégezheti, ha a tanfolyam szervezését előzetesen írásban bejelenti a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Képzésszervezési Központjához. A bejelentett és elfogadott képzéseket regisztrálják, a sikeresen vizsgát tett személyekről nyilvántartást vezetnek. A tanfolyam elvégzését igazoló tanúsítványt a családi napközi hatósági ellenőrzése során be kell mutatni. A tanúsítvánnyal rendelkező családi napközi vezető egyedül 5 gyermeket láthat el. (Lásd a 21. sz. ábrát!) Amennyiben a gyermekek száma ennél magasabb (5 és 7 fő közötti), akkor a családi napköziben egy segítő alkalmazása is kötelező. (A 21. sz. ábrán a 6. és 7. gyereket ábrázoltuk a segítővel.) Ennek megfelelően a 7 főt ellátó családi napközi költségvetése úgy tervezendő, hogy a gyermekek ellátásával közvetlenül összefüggő költségeket túl (élelem, tisztálkodás, játék stb.) 2 fő bérét is fedezze. (A segítő munkaideje lehet részmunkaidő – pl. napi 3 óra – is, amennyiben a napi nyitvatartási idő nem haladja meg a napi 5 órát.) Amennyiben a segítő helyettesítő feladatokat is ellát26, a segítőnek is kötelező a családi napközi tanfolyam elvégzéséről szóló tanúsítvány megszerzése. (A 21. ábrán a helyettest önállóan jelöltük.) 26

A vezető betegsége, vagy más elfoglaltsága esetén kötelező helyettes állítása. Ennek megfelelően minden családi napköziben ki kell jelölni a családi napközi vezetőjének helyettesét is.

47

A Jászságban a családi napközi szűk körben való működésének köszönhetően nagyon kevés olyan szakember van, akik a megfelelő tanúsítvánnyal rendelkeznek. Mivel a térségben megfelelő számú és minőségű felnőtt képző intézmény áll rendelkezésre, elsőként szükségszerű lenne a családi napközi iránt érdeklődők számára a feladatra felkészítő és a tanúsítványt biztosító tanfolyamok megszervezése. A gyermekellátás szempontjából előnyös, ha a leendő családi napközi vezetőnek van csecsemő- és (kis)gyermekgondozó, óvodapedagógus, tanító, tanár vagy védőnő képesítése, de ez nem jelenti a családi napközi tanfolyam kiváltását, melyet minden körülmény között el kell végezni. Az alkalmazásnak további feltételei vannak, ha a családi napközi a gyermekek étkeztetését úgy oldja meg, hogy maga főz a gyermekek számára. Ebben az esetben az ételkészítéssel, étkeztetéssel csak olyan személy foglalkozhat, aki a külön jogszabályban előírt vizsgálaton részt vett, egészségügyi nyilatkozattal és az alapfokú közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, minőségbiztosítási és környezetvédelmi ismeretekkel rendelkezik.

5.2.

Jelenlegi feltételek a működő gyermekintézményekben

A fejlesztésbe bevont 3 településen a gyermekintézmények a következő humánerőforrás háttérrel rendelkeznek. Jánoshidai óvoda: 93 fős gyermeklétszámmal működik, 9 fő a szakmai létszám. 4 csoportban csoportonként 2-2 szakképzett óvónő, valamin a vezető óvónő tevékenykedik. Munkájukat csoportonként egy-egy dajka segíti. Törekednek arra, hogy képzett szakemberekkel dolgozzanak, jelenleg van fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, gyógy-testnevelő, beszéd- és nyelvművelő. A hátrányos helyzetű térségben, ahol dolgoznak, nagyon sok a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek és úgy vélik, hogy a hátránykompenzáláshoz képzett szakemberekre van szükség, hogy segíteni tudjanak a gyermekeken. Jászárokszállási bölcsőde: 28 férőhelyes, jelenleg 25 gyermek jár a bölcsődébe. 2 csoport működik, 4 gondozónővel. A 4 gondozónőből 3 szakképzett, egy fő pedig jelenleg szerzi szakmai képzettségét. Van egy szakácsnő is, aki egy személyben a technikai feladatokat is ellátja. Összesen 5 fő a szakmai létszám. Jászárokszállási óvoda: 11 csoporttal működik 2 épületben, az egyikben 4, a másikban 7 csoport van. 14 óvónő dolgozik a 11 csoportban. 292 gyermek van a normatíva (2012. dec.31.) szerint, kb. 200 gyerek van, aki 3-4-5 órában veszi igénybe csupán az ellátást a szülői igények és a szakmai létszám alakulása miatt. Minden gyermeket fel tudnak venni, még vannak szabad kapacitások. 30% a hátrányos helyzetűek aránya, előző évekhez képest jelentős változás nincs, a válság annyira nem érzékelhető a településen, mert az ipari park jó lehetőséget biztosít a munkavállalásra. A 2,5 éves korban megjelenő óvodáztatás nem jellemző Jászárokszálláson. Egy gyermeket vettek fel tavaly, de csak azért, mert a testvére is oda járt. Most 3 gyermek van 3 év alatt, de ők is azért kérték a felvételt, mert igényt tartanak az óvodáztatási támogatásra és mivel halmozottan hátrányos helyzetűek és be is fértek a csoportlétszámba, nem tudták elutasítani őket. Igény a korai óvodakezdésre nincs, mivel ott van a bölcsőde. A helyben lévő 48

munkahelyek és a fizetőképes kereslet ellenére a szülők többsége otthon marad és megoldja a 3 év alatti gyermekek családban való gondozását. A fizetős szolgáltatások terén nem túl nagy a kínálat a településen. Egy fizetős szolgáltatás van az óvodában, ez egy mozgásfejlesztő program, a Vitamin torna (játékos foglalkozás egyen felszerelésben az egészséges életmódra építve), egy éve kezdődött egy óvodapedagógus vezetésével. Van néhány nem fizetős szolgáltatás is az óvodában (zeneovi és a mozgásfejlesztő torna.) A roma gyermekek aránya az óvodában 50%, nevelésük abszolút integrált. Jászfényszaru Város Óvoda: 4 nagycsoporttal (87 gyerek), 2 kiscsoporttal (54 gyerek) és 3 vegyes csoporttal (50 gyerek) működik. A csoportok átlagos nagysága 21 fő. 16 óvónő és 8 gondozónő végzi a feladatot. A tervek szerint 2013-tól két bölcsődei csoport lesz az új elem, mert a tervek szerint a most elkészült új épület lehetőséget biztosít bölcsődei csoport létesítésére.

5.3.

A családi napközi szervezésekor rendelkezésre álló munkaerő (átképzési programok, közmunkaprogram bevonásának lehetősége)

A családi napközi szervezéséhez szükséges humánerőforrás feltételeket illetően megoszlik a település szakértőinek véleménye. Annak ellenére, hogy a régióban számos olyan képzőhely is található, ahol fiatal szakemberek sora végez, az érintettekkel és döntéshozókkal készült interjúk során többen úgy vélték, nem lenne megfelelő személyi feltétele a most létrehozandó családi napközinek. Az interjúk során az akadályozó tényezők felsorolásakor a megkérdezettek egy része arra utalt, hogy a családi napköziket családi háznál nem lehet kialakítani, mert nincs megfelelő partnercsalád a településen. Úgy vélik, hiányzik a térségben az új iránti fogékonyság és vállalkozói szellem. Másfelől a kétkedő megkérdezettek arra hívják fel a figyelmet, hogy egy családi napközi létrehozásakor elismerten nagy kockázatot vállal magára az, aki egy ilyen szolgáltatás létrehozásába vág. A legfőbb visszatartó erő szerintük, hogy kiszámíthatatlan egy ilyen intézmény hosszú távú finanszírozása, ugyanakkor nagyon nagy befektetést igényel az induláskor. Egy család könnyen tönkre is mehet bele, ha megszervezi, befektet és megváltozik a normatíva, vagy a szolgáltatás finanszírozásának szabályrendszere – mondják néhányan a helyiek közül. Javaslatként felmerült az is, hogy a közfoglalkoztatásba vonható személyek körében keressék meg a családi napközi szervezésére alkalmas személyeket. A megkérdezett szakértők a javaslat megvalósításának számos akadályát látják. Úgy vélik, hogy azok a személyek, akik a közfoglalkoztatásban dolgoznak, 90%-ban nem alkalmasak ilyen típusú feladatra. Kevés diplomás van, a többség nem marad a településen, így szakképzett személy alig akad közöttük. Az 50-es fölötti generációban sem látnak olyan idős személyt, aki integrálható lenne a feladatra, mert nincs megfelelő képzettsége. A tapasztalatok szerint nagyon rossz a munkanélküliek képzettség szerinti és szakmai tapasztalat szerinti összetétele. A magasabb 49

végzettségűek köréből sokan nem is jelennek meg a regisztrált munkanélküliek körében, akikkel az önkormányzatnak foglalkozni kell, mert a szürke-, és feketegazdaságban megtalálják a számításukat, nem kerülnek be az önkormányzatok látókörébe. A nyugdíjas pedagógusok pedig kizártak a közfoglalkoztatásból. Pedig nyugdíjas státuszba került dajkát, óvónőt, pedagógust hamar lehetne találni. Náluk azonban a szükséges infrastrukturális feltételek és a működés biztosításához elengedhetetlen likviditási alapok hiányoznak. Nehezen ér össze a szaktudás, a vállalkozás indításához szükséges vállalkozói tudás és a szükséges tőke! A családi napközik létesítése mellett szóló érvek ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy ha a szolgáltatásra a térségben valóban volna fizetőképes kereslet és igény, biztosan lenne megfelelő szakember háttér is a családi napközik működtetésére. A végzett szakemberek, pedagógusok, gyermekjóléti szakemberek sokan a környékbeli gyárak futószalagja mellet dolgoznak. Ha egy ilyen szolgáltatás elindulna, biztosan eljönnének a gyártósorról, hogy azt csinálják, amit tanultak, amiről a diplomájuk szól. Már amennyiben valaki a szolgáltatást megszervezné, és anyagi bázissal ellátná, mert a jelenlegi jövedelmükből az említett szakemberek nem tudnák az szolgáltatás indításához szükséges tőkét rendelkezésre bocsátani. Az interjúk során az is felmerült, hogy az iskolák államosításával valószínű, hogy kevesebb pedagógust alkalmaznak majd az iskolák, így lehet, hogy a közeljövőben a pályakezdők körében lesz ilyen munkaerő, csak továbbra is kérdés, hogy a vállalkozói ismereteket és az anyagi tőkét honnan szerzik majd ezek a pályakezdők. Ezeket a problémákat kezeli – reményeink szerint eredményesen – a hálózatokban szerveződő családi napközik, ahol lehetőség van a kezdő szolgáltatások szakmai és anyagi támogatására. A családi napközi létesítése mellett szólók azt is megemlítik, hogy a családok nagyon keveset tudnak a szolgáltatásról, s mint minden ismeretlennel szemben félelmeik, nem valós alapokra épített „információik” vannak. Egy jó tájékoztató anyag, egy több személy bevonásával megvalósuló képzés és az első működőképesnek bizonyuló modell sok tekintetben nyitottabbá tenné a szolgáltatás működtetésére, vagy igénybevételére az érintetteket. A bevonható humánerőforrás motiváltságát az is növelné, ha a szolgáltatás indulásához olyan vissza nem térítendő pályázati forrás állna rendelkezésre, amely pótolná a szakképzettek körében is tapasztalható tőkehiányt.

50

6. Önkormányzati társulási és települési szintű, formális és informális együttműködési lehetőségek a családi napközi tervezésével és szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában 6.1.

Formális és informális együttműködési lehetőségek a megkérdezettek véleménye szerint

A Jászság vizsgált településein a létrehozandó családi napközik kiterjedt szakmai bázisra tudnak ráépülni, hiszen egyfelől van hagyománya a gyermekek bölcsődés korban való intézményi ellátásának, így a szülőknek bizodalmuk van a családi ellátás mellett az intézményi ellátás iránt, másfelől a működő bölcsőde és óvodák jó színvonalúak, az érintett szülők ismerik az ellátásokat és az intézmények alapfeladaton túli programjait is igénybe veszik. A gyermekintézményekben működő programok iránti kereslet is jelzi, hogy a szülők a szakmai munkával elégedettek. Elégedettek a Jánoshidán működő Biztos kezdet klub utódjaként működő baba-mama klubbal is, amely a gyermekintézmények és azok szolgáltatásai iránti keresletet erősíti meg. Általánosságban elmondható, hogy az újonnan kialakításra kerülő családi napközik a bölcsődén, óvodákon kívül a gyermekek jól-létét segítő intézményekkel, mint a védőnői hálózat, gyermekjóléti szolgálat is együttműködhetnek, hiszen jelenleg is szoros ezeknek a szolgáltatóknak az együttműködése a működő kisgyermekintézményekkel. Továbbá a köznevelés területéről az általános iskolák, valamint a közművelődés intézményei (művelődési ház, faluház, zeneiskola) is erősíthetik a családi napközi önkormányzatok társulása szintű és helyi szintű társadalmi beágyazottságát. Érdemes nyitni a nonprofit és a piaci szektor szereplői felé is. Az egyes települések vonatkozásában a prevenciós szolgáltatások terén kiemelhető a Faluház Jánoshidán, amelynek vannak korosztályos programjai, pl. alsó vagy felső tagozatos gyermekeknek, ezek többnyire évszakos ünnepekhez kötődnek. A védőnő is szervez programokat, pl. szülésre felkészítő tanfolyamot, jelenleg pedig kismamatornát terveznek a helyi iskolában tanító gyógytornász bevonásával. Fontos szereplő a Cigányokért Egyesület, amellyel a helyi óvodának több pályázata volt. Az Integrált Közösségi Térben működő klubbal is nagyon jó az óvoda részéről az együttműködés, rendszeresen mennek az óvodába csoportosan, ott töltenek egy délelőttöt, van, hogy az óvónők mennek át és ott foglalkoznak a gyermekekkel. Jánoshidán nagyon szerényen tudnak támogatást nyújtani a vállalkozók, de annak is nagyon örülnek, gyermeknapra, farsangra kérnek támogatást tőlük.

51

Jászárokszálláson az iskola próbál nyáron programokat kínálni, a Művelődési Háznak is vannak táborai, rendezvényei, bár a legtöbb fizetős szolgáltatás. A Művelődési Házban van egy baba-mama klub, valamint tánccsoport óvodás korúaknak. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat létrehozta a Piros Pipacs Egyesületet és működik a Fekete Rózsa Egyesület, amely fiataloknak, általános iskolásoknak tart hagyományőrző táncoktatást. Az egyház (Szent Erzsébet Karitász) is aktív szerepet vállal, pl. az óvoda 2012-ben együtt szervezett velük gyermeknapot. Vállalkozók helyi szinten tudnak segíteni, jellemző, hogy a kisebb vállalkozások is szerény eszközeikhez mérten igyekeznek támogatást nyújtani. Jászfényszarun is jól kiépültek a szociális és gyermekjóléti ellátások, és számos civil szervezet van, amelyik a gyermekek számára programokat kínál. A vállalkozások aktív szereplői lehetnek a gyermekek számára kínált ellátások és szolgáltatások színesítésében. A vizsgált települések vonatkozásában a lakosság mozgósítása és az egyes programokról való információnyújtás érdekében a szakemberek családokkal való személyes, informális kapcsolatán és a hagyományos információhordozókon túl az egyes közösségi portálok is fontos szerepet kaphatnak. A következő táblázat az egyes települések vonatkozásában a lehetséges kistérségi és települési szintű, formális és informális együttműködések szereplőit mutatja be a családi napközi tervezésével és szervezésével kapcsolatos feladatok ellátása terén. 4. sz. táblázat: Formális és informális együttműködések lehetséges szereplői

Jánoshida

Jászfényszaru

Jászárokszállás

Jánoshida Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala

Polgármesteri Hivatal

Polgármesteri Hivatal

Faluház (Községi Könyvtár és Művelődési Ház) Integrált Közösségi Szolgáltató Tér

Általános Iskola, Kooperatív Művészeti Alapiskola és Szakiskola Jászfényszaru Város Óvodai Intézménye Városi Könyvtár

Petőfi Sándor Általános Iskola Petőfi Művelődési Ház Napsugár Óvodai Központ – Jánoshida Anya - és gyermekvédelmi szolgálat Háziorvosok Római Katolikus Plébánia Jánoshida Sportegyesület

Gondozási Központon belül működő családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás Védőnői szolgálat Házorvos

Gondozási Központ keretében Bölcsőde Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Védőnők Deák Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Széchenyi István Általános Iskola, Óvoda és Zeneiskola Petőfi Művelődési Ház

Városi Könyvtár

Mindenszentek Plébánia Római Katolikus Egyház

Jánoshida Községért Közalapítvány „Iskolánk tanulóiért” Közhasznú Alapítvány Cégek (pl. Acrol Hungary, ADB-Pro Informatikai Kft., Karitaszolg 991 Kft., Turm

Katolikus Karitász Vinculum Caritatis Családi Közösség Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság

52

Kft.)

Drámapedagógiai Műhely

Egyéni vállalkozók

Iglice Gyermeknéptánc Együttes „Jászfényszaru az Oktatásért” Alapítvány "Jászfényszaruért" Alapítvány

857. sz. Szent Erzsébet Cserkészcsoport Életmód Klub Jászárokszállás RÓZSA Civil Bűnmegelőző Egyesület Széchenyi Gyermek Szervezet

Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. (betelepült cégek: Samsung Electronics Magyar Zrt., ModusLink Magyarország Kft, Hirsch Porozell Kft.) Egyéni vállalkozók

Vöröskereszt Városi szervezete Jászárokszállás Városért Alapítvány Jászárokszállás Város Tehetségért Alapítvány Jászsági Beteg Gyermekekért Alapítvány Piros Pipacsok Kulturális Egyesület Fekete Rózsa Egyesület Ipari Park területén lévő cégek Bundy Kft. Carrier CR. Magyarország Kft. Faurecia Technologies Kft. Ficzek Tüzelő Építőipari Kereskedés Kft. Operatív - 2000 Műszaki és Ker. Kft. Rosenberger Magyarország Kft. Skycon Kft. Lég-Acél Kft. Weger Hungária Kft. ÁDÁM-TRANS Fuvarozó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. INDEX üzemanyagtöltő állomás Kaszab és Társa Alkatrészfelújító és Kereskedelmi Bt.)

Egyéni vállalkozók

Forrás: Interjúk, illetve www.janoshida.hu, www.jaszfenyszaru.hu, www.jaszarokszallas.hu települési honlapok

6.2.

Formális és informális együttműködések szereplőinek modellje

A gyermekek életesélyeinek növelése, a gyermekszegénység csökkentése, a családok jólétének elősegítése a társadalom, az állami és önkormányzati szervek, valamint a civil szerveződések közös érdeke és feladata kell, hogy legyen. A családi napközi célja, hogy a nők 53

munkaerőpiacra való visszatérését segítse, valamint a gyermekjóléti alapellátások rendszerének részeként hivatott hozzájárulni a gyermekek jólétének elősegítéséhez, a hátrányos helyzetű, szegénységben élő gyermekek esetében pedig a gyermekszegénység csökkentéséhez. A kialakítandó családi napközik sikerének feltétele, hogy a helyi és tágabb értelemben a Jászság településeinek közössége felismerje a családi napközi céljainak fontosságát és az abban rejlő lehetőségeket. Ebben az érintettek: gyermekek és szülők, gyermekvédelmi és más szakemberek, továbbá a civil szerveződések és az egyházak közötti partneri együttműködéseknek, a gazdaság szereplőinek kiemelt jelentőségük van. A társulási, valamint helyi együttműködések elvén túl érdemes hangsúlyt helyezni a társadalmi beágyazottság elvének gyakorlatban való megjelenésére is. A szegénység akkor csökkenhet, ha a gazdaság erősödik, a családokon belül a foglalkoztatás és a jövedelmek nőnek, és ezzel egyidejűleg csökkennek a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek. A társadalom jobb integráltsága, a kirekesztettség mérséklődése a szegénység csökkentésének előfeltétele és következménye is. A szegénység csökkentéséhez a gazdasági növekedésen túl szükséges a jövedelmek, tudás, információk igazságosabb elosztása, a gyermekjóléti és személyes szociális szolgáltatások javítása. A társadalmi összetartozást a közös normák elfogadását elősegítő intézmények támogatása is segítheti. A következő ábra a Jászágban az önkormányzatok társulása szintjén és helyi, azaz települési szinten modellezi a potenciális formális és informális együttműködéseket. Modellünk értelmében multiszektoralitásban gondolkozunk, ahol az önkormányzati szerepvállalás mellet a civil szervezeteknek, egyháznak, piaci szereplőknek, valamint általában a közösségnek is fontos szerep jut a napközbeni kisgyermekellátások, ezen belül a családi napközik kialakítása és működtetése terén. A multiszektoriális működésmód hozzájárulhat az ellátás színvonalának növeléséhez, a szülői igények hatékonyabb kielégítéséhez. Lehetőséget teremthet arra, hogy a szakmai színvonal tekintetében biztosított legyen egy standard, a családi napközi minimumkövetelményeit térítési díj megfizetése nélkül felvállaló ellátási szint és emellett a Jászság vizsgált településein biztosított legyen egy olyan emelt szintű ellátás, melyet olyan szülők kezdeményezésére hoznának létre, akik a családi napköziben az alapszolgáltatásokon túl emelt szintű szolgáltatásokat igényelnek és azokat képesek is megfizetni. A jelenlegi jogszabályi és finanszírozási környezetből eredően a magasabb összegű egyházi normatíva mellett az egyházi szereplők érdekeltek lehetnek, hogy feladatot vállaljanak a családi napközi működtetése terén. Fontos azonban azt megjegyezni, hogy ahhoz, hogy az egyes szereplők hatékonyabban kihasználják azokat a munka és a magánélet összehangolását elősegítő, valamint a rugalmas napközbeni gyermekellátási szolgáltatások, így pl. a családi napközik létrehozását is támogató hazai és Európai Uniós pályázatokat, megfelelő információra van szükség, valamint a pályázati kiírás céljainak illeszkednie kell az adott környezetben rejlő anyagi és 54

humánerőforrás kapacitásokhoz. A már működő napközbeni kisgyermekellátási formák (bölcsődék, családi napközik) hosszú távú fenntarthatóságának, infrastrukturális fejlesztésének támogatása is nélkülözhetetlen pályázati kereteken belül.

22. sz. ábra: Formális és informális együttműködések szereplőinek modellje

55

7. A lehetséges családi napközi modellek A családi napközi jogszabályi hátterét – mint korábban említettük – elsősorban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt) szabályozza. A Gyvt a családi napközit a gyermekvédelmi rendszer részét képező gyermekjóléti alapellátások közé sorolja. A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI törvény is kiemeli, hogy a gyermekeknek mindenképp elsősorban család közeli, kiscsoportos ellátást kell nyújtani arra az időre, ameddig szülei dolgoznak 27. A családi napközi tehát olyan, mindig kis létszámú (kiscsoportos) ellátás, mely a szülői gondoskodást, nevelést pótolja, helyettesíti. Fontos, hogy ez az ellátás nem lehet kevesebb, alacsonyabb szintű, mint amit a szülő nyújtana a gyermekének, ha Ő lenne vele ez idő alatt. A családi napközi tehát a bölcsőde és a családi gyermekfelügyelet egyik alternatívája. Mivel az általunk vizsgált településeknek különböző a mérete, anyagi lehetősége, intézményi ellátottsága és a népesség szerkezete alapján is igen különbözőek, más és más jellegű gyermekellátási modell felel meg a törvényben előírt kötelezettség teljesítésekor. Ezeket a különbözőségeket figyelembe véve és a helyi szükségletekhez igazodva a tanulmányban három családi napközi modellt dolgoztunk ki: a „Kapacitásbővítő”, a „Bölcsőde pótló” és a „Mobilitást segítő” modelleket. Feltételezésünk szerint e három modell rendszerszemléletű alkalmazással (modellenként, vagy szükségszerűen kombinálva), s a működő gyermekintézményi rendszerbe illesztve megoldhatná a térségben a gyermekek napközbeni ellátását. A modellek kidolgozásakor figyelembe vettük a településen élő gyermekek családjainak anyagi lehetőségeit, a településen rendelkezésre álló humán erőforrást, a már meglévő szolgáltatások bővítésének lehetőségeit, s a szolgáltatások terén alkalmazott eddigi gyakorlatból származó tradíciókat, tapasztalatokat. A kidolgozott modellek gyakorlati megvalósításának feltételei a három fejlesztésbe bevont településen különböző mértékben adottak, így szükségszerűen különböző modellek megvalósítása illetve az egyes modellek kombinálása vezethet sikerhez. -

a vizsgált települések közül kettőben nincs, és egyben van az önkormányzat által működtetett bölcsőde,

27

2011. évi XXCI tv 4. § (1) A munkavállaló szülő jogosult arra, hogy gyermeke elhelyezéséhez munkaideje tartamára az államtól segítséget kapjon. (2) Az állam a kiskorú gyermek napközbeni gondozásához, felügyeletéhez kapcsolódó, a családok igényeihez rugalmasan igazodó szolgáltatások nyújtásával segíti a gyermeket nevelő szülő foglalkoztatásban való részvételét. (3) Az állam kiemelten ösztönzi és támogatja a kiskorú gyermekek kis közösségekben, családias körülmények között történő napközbeni gondozását és felügyeletét.

56

-

-

-

-

a meglévő óvodai férőhelyek működetése során több településen olyan igények jelentkeznek, melyeket a hagyományos ellátást biztosító intézmények nem tudnak kielégíteni (a szülők három műszakos munkarendje, alternatív munkavállalási formák, speciális szükséglettel rendelkező, pl. lisztérzékeny gyermekek napközbeni ellátása), a szülők jelentős része az önköltség és a támogatás felhasználása után kiszámított személyi térítési díjat a legtöbb esetben nem tudja kifizetni, így további források bevonása szükséges, az önkormányzat illetve a munkáltató többnyire nem támogatja a szolgáltatást igénybe vevő családokat, így a legtöbb esetben saját erő mozgósítása szükséges, a fejlesztésbe bevont önkormányzatok minden esetben biztosítani tudják a szolgáltatás működtetéséhez szükséges ingatlant, bár az ingatlan átalakításához és a funkció szerinti berendezéséhez szükséges források pillanatnyilag nem állnak rendelkezésre, a szolgáltatóra vonatkozó elvárásoknak megfelelő humánerőforrás (akinek van „vállalkozó kedve és kitartása, tud egyedül dolgozni, rendelkezik megfelelő vállalkozói, gazdasági ismeretekkel” Módszertan 2012:10) csak korlátozottan áll rendelkezésre.

7.1.

Családi napközi alapmodell – önálló szolgáltató esetén – kiegészítő ellátások/szolgáltatások nélkül

7.1.1. A „Kapacitásbővítő” alapmodell Jászárokszállás és Jászfényszaru a Felsőjászság meghatározó települései, kedvező gazdasági és társadalmi környezettel, jó foglalkoztatási feltételekkel rendelkeznek. A 28 fő befogadására alkalmas bölcsőde mellett – a szülők visszajelzései alapján – további helyekre lenne szükség, melyet a bölcsőde nem tud biztosítani. E hiányok lefedésére, illetve a gyermekeiket Jászberénybe, az ottani családi napközi csoportba hordó személyek tehermentesítésére lehetne alternatívaként egy helyi családi napközi csoportot kialakítani a 0-3 éves korosztályú gyermekkel rendelkező szülők foglalkoztatásának elősegítése érdekében. 7.1.2. A szolgáltatás szervezése A nők munkaerő-piaci reintegrációjának, illetve a munkaerőpiacra való visszatérésük megkönnyítésének elősegítése érdekében a már működő bölcsődei ellátások mellett lehetőség van családi napközik üzemeltetésére is. A vizsgált településeken a családi napközik szervezése és az ellátások biztosítása a szülők visszajelzései szerint leginkább a 1-2,5 éves korosztály számára lenne szükséges. Ebben a modellben heti legalább 5 napos, napi legalább 8 órás felügyelet biztosítását tervezzük, vagyis azt a formát, amely az anyák teljes állásba történő visszatérését segíti. A családi napközikre irányuló országos vizsgálatok eredményei, és az általunk megkérdezett szülők véleményei is azt mutatják, hogy többségük nem a munkahelyükhöz közel, hanem a lakóhelyén szeretné a gyermeke elhelyezését, felügyeletét megoldani. Ebből az is következik, hogy azoknak a településeknek, amelyekről a szülők más településekre járnak el dolgozni, a munkába járás megkönnyítése érdekében célszerű lenne 57

helyben megoldani az ellátás megszervezését. Függetlenül ettől, az ellátás tervezésekor nem zárható ki, hogy a környező településekről is igénybe veszik a családi napközi szolgáltatásokat, illetve az sem, hogy akár két település kooperációban működtessen egy ilyen ellátást. Azok az anyák, akik a gyermekük egy éves kora után újra munkába kívánnak állni, jelenleg mindhárom településen leginkább kényszermegoldások közül választhatnak, azaz, vagy rábízzák gyermeküket egy idősebb családtagra, vagy munkahelyet váltanak, ha a kedvezőtlen műszakbeosztás miatt gyermekük felügyeletét nem tudják megoldani, vagy egy szomszédos településre kénytelenek átvinni gyermekeiket, amennyiben a lakóhelyükön nem vehetnek igénybe számukra elfogadható színvonalú ellátást. A legnegatívabb hatás viszont kétségtelenül az, hogy ezen gyermekellátási hiányok miatt vannak olyan anyák, akik kénytelenek maguk megoldani gyermekeik felügyeletét, meggátolva ezzel a munkába való „idő előtti” visszatérést. A kapacitásbővítés az érintett településeken több szervezeti-működési formában is történhet, ennek megtervezése leginkább a településen élők fizetőképes keresletétől, és az önkormányzatok hiánypótló képességétől és szándékától függ. A pénzügyi elemzéseket összefoglaló fejezetben részletesen bemutatjuk, hogy az egyes fenntartók által működtetett (helyi önkormányzat, civil szervezetek, egyházak) teljes napos nyitva tartású családi napközik közül melyik típus mennyire rentábilis, illetve mekkora forráspótlásra van szükség. A legtöbb variációban jelentős szülői hozzájárulásra, esetleg más, pl. pályázati forrásra is szükség van a működőképességhez. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a hátrányos helyzetű roma és nem roma származású gyermekek elhelyezése ebben a konstrukcióban nem képzelhető el a szülői térítési díj teljes átvállalása nélkül. A kapacitásbővítést elsődlegesen a meglévő gyermek- illetve egyéb intézmények infrastruktúrájának hasznosításával célszerű tervezni, de működhet saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanokban is. A családi napközinek otthont adó helyiség lehet kertes családi házban, lakásban, illetve erre a célra kialakított épületben, helyiségben. Nem kizárt, hogy az „1 lakás = 1 családi napközi” elhelyezési forma mellett működjék az „1 lakás = több családi napközi” elhelyezési forma is, megfelelő szükségletek, életkori csoportok megléte esetén. 7.1.3. Finanszírozás A tanulmány pénzügyi elemzési fejezetében részletesen kifejtjük, hogy a teljes nyitva tartású családi napközik, amelyek pusztán alapszolgáltatásokat nyújtanak, milyen költségszerkezettel működtethetők. Ebből jól látszik, hogy pl. az állami és az egyházi fenntartású családi napközik jelentős mértékű finanszírozási különbsége (az egyházi fenntartású szervezetek előnyére) jelentős mértékben eltérő fenntartói hozzájárulásokat igényel. Modellünkben mindenféle kiegészítő szolgáltatások tervezése nélkül sem tudjuk megnyugtatóan kijelenteni, hogy a finanszírozási konstrukciók miatt a szülők számára a befizetési kötelezettségek 58

nagyságrendje nem demotiváló vagy ellenösztönző ezen ellátás választására. A fenntartók szemszögéből vizsgálva is az látszik, hogy a három településen működtetett gyermekellátások mellett, elsősorban a szűkös infrastrukturális lehetőségek miatt, nem mutatkozik komolyabb lehetőség a rentábilis működtetésre. A megkérdezett szülők véleménye szerint a jászsági települések jobb módú családjaiban nem jelentene gondot kb. 10-20 000 Ft közötti térítési díj kifizetése havonta, ha a munkába állással járó jövedelem növekedése ezt lehetővé teszi. Ez a motiváció viszont nem működhet az alacsony iskolai végzettségű, rosszul fizetett munkakörökben alkalmazott anyák esetében, akik számára ez a finanszírozási mód nem jelenthet optimális megoldást, és kellő inspirációt sem a munkába állásra. (Megjegyezzük, hogy a hátrányos helyzetű családok gyermekeiről, illetve az ő igényeikről nincsenek konkrét információink.) Ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy a jászsági gyermekellátások finanszírozási sajátosságai miatt (többnyire térítésmentesek) a gyengébb státuszú családok számára nem jelenthet a jövőben sem alternatívát ez a szolgáltatás, csak abban az esetben, ha az önkormányzat hasonló „rangba” emeli ezt az ellátási formát is a többivel, és hasonlóan kedvezményes formában kínálja azt. 7.1.4. Előnyök és hátrányok A kapacitásbővítő alapmodell előnyei között mindenképpen a legfontosabb cél az anyák munkába állásának elősegítése, amelyet a szolgáltatás biztosítani tud. A meglévő gyermekellátási formák mellett (bölcsőde, óvoda) jóval rugalmasabb formában, nyitva tartási idővel és szolgáltatáskínálattal tud működni. A családi napközikben zajló tevékenység ellátását mindhárom településen az ott élő lakosok végezhetik, amely több munkavállaló számára teremt munkalehetőséget. Hátrányai között leginkább a szelekciós mechanizmusát emelnénk ki, melynek következtében a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek nincs esélye ezt a formát választani, másrészt a nem kötelező ellátási forma miatt a létrehozott családi napközik helyzete is instabil, mert függetlenül attól, hogy komoly gyermekellátási szolgáltatásokat vállalhat át az önkormányzati fenntartású bölcsődéktől, folyamatosan „félpiaci” viszonyok között, a kereslet-kínálat változó, és leginkább kiszámíthatatlan viszonyai között kénytelen működni.

7.2.

Hálózatban működő családi napközik modellje a Jászságban

7.2.1. A családi napközi hálózat, mint ellátási forma A családi napközi hálózat alatt értjük azt az ellátási formát /Gyermekvédelmi törvény 43.§ (10) és 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 46.§ (2)-(4)/, amikor egy fenntartó/működtető: három vagy négy családi napközi telephelyét döntésétől függően, öt vagy ennél több családi napközi. A telephelyét kötelező módon, hálózatba szervezve működteti.

59

A családi napközi működési követelményei – Módszertani levél (Budapest, 2013) c. dokumentum meghatározza a hálózatban működő családi napközik működési körülményeivel kapcsolatos elvárásokat. A hálózatba szerveződés a jogszabályban meghatározott végzettségű koordinátor alkalmazásával (15/1998.(IV.30.) NM rendelet, 2. sz. melléklet) helyi szinten a folyamatos szakmai kontroll mellett a szolgáltató megfelelő támogatását is biztosítani tudja. A Módszertani levél értelmében a hálózatot működtető feladata annak biztosítása, hogy a keretei között működő egyes telephelyeken a családi napközik infrastrukturális elvárásainak megfelelő otthonos, családias környezetben történjen a szolgáltató tevékenység. Ennek érdekében biztosítja a hálózat fenntartásához szükséges pénzeszközöket, a hálózat egészére vonatkozóan gazdálkodik, gyakorolja a munkáltatói jogkört, valamint felelős a telephelyek működési engedélyének megszerzéséért, biztosítja a működési engedélyhez szükséges feltételek meglétét, személyi és tárgyi feltételeket, továbbá felelős a hálózati telephelyek szakmai programjának elkészítéséért és a szakmai munka minőségéért. A hálózati koordinátor a fenntartóval és a szolgáltatóval való szoros munkakapcsolat során szakmai kérdésekben közvetít a fenntartó és a szolgáltató között, illetve felelős a szakmai munkáért. 7.2.2. Szolgáltatás szervezése a Jászságban A hálózatban való működés a kutatásba bevont 3 település vonatkozásában valósítható meg. A tervezett fenntartó az önkormányzatok társulása lenne. A hálózatban való működés alapvetően egy ellátás-szervezési forma, de magában foglalja a kialakítandó családi napközik vonatkozásában egy közös szakmai keretrendszer, szakmai program, ellátási filozófia kialakítását és annak gyakorlatban való megvalósítását a helyi igényekhez és minden családi napközi sajátos célcsoportjához igazodóan. A hálózatban működő családi napközik esetében jogszabályi kötelezettség egy családi napközi koordinátor alkalmazása, így 7 fős szolgáltatásokkal számolva, mely a működtetőn kívül egy segítőt is igényel, a családi napközi hálózat esetében (településenként 1-1) összesen 6 fős szakembergárdát igényel, illetve a koordinátort (összesen 7 fő 21 gyermek ellátása esetén). A hálózatban működtetés vélhetően költséghatékonyabb, a pénzügyi gazdálkodás nagyobb egységben jobban megvalósítható, a koordinátor szakmai tanácsadó szerepével ellenőrzöttebb a szolgáltatás. A jászsági három település esetében az önkormányzatok társulásának esetében az emelt normatíva lehívható a működtetésre. Célcsoportja a bölcsődei korosztály lenne, azon belül is jellemzően a 2-2,5 éves korosztály, azaz az óvodáztatás előtti időszak. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy gyermek 20 hetes kortól felvehető, mellyel az ellátási forma a szülők korai munkavállalási igényeire jobban tud reagálni. Igény szerint felvállalhat fogyatékkal élő kisgyermek ellátását, valamint tej és liszt érzékeny gyermekeket a jelzett igények alapján.

60

A hálózatban való működtetés formája nem zárja ki, hogy a létrejövő családi napközik intézményi integrációval valósuljanak meg, így azok működhetnek meglévő önkormányzati tulajdonú üres épületekben, önálló saját tulajdonú vagy bérelt családi házakban, valamint már működő intézményekhez társítva. A hálózatban működő családi napköziknek jellemzője lehet, hogy más intézményhez (bölcsőde, óvoda) integráltak, ennek előnye lehet, hogy a személyi és tárgyi feltételek jobban biztosítottak, szoros együttműködést tudtak kialakítani a befogadó intézménnyel, a közös programok szervezése révén a költséghatékonysági szempontok is jobban tudnak érvényesülni. Szakmai szempontból a közösség integratív szerepe is fontos lehet, hogy az óvodába, iskolába való beilleszkedés sokkal zökkenő mentesebb lesz, ha a kisgyermek kezdetben egy kisebb létszámú intézménybe jár. 7.2.3. Finanszírozás Az önkormányzatok együttműködésére épülő, szervezetileg hálózatban működő családi napközik esetében a működtetéshez szükséges források állami normatívákból és önkormányzati hozzájárulásokból származnak, valamint kismértékű szülői hozzájárulásból. (2010-es adatok alapján például a Téti kistérségben a hálózatban működő családi napközik működési költségének 93,6%-a állami normatívából és önkormányzati hozzájárulásból tevődött össze, ebből az önkormányzati hozzápótlás aránya 27,3% volt.) A lehívható kistérségi normatíva és az önkormányzati hozzájárulás mellett szülői befizetéseket a következőképpen kalkulálhatunk, jelezve azt, hogy a kutatás során megkérdezettek véleménye alapján csak egy nagyon szűk réteg tud térítési díjat az étkezésen felül fizetni az ellátásért és egyéb, alapszolgáltatáson túli programokért (sport, tánc, nyelvtanulás, színházi előadások): 1) Magasabb státuszú családok, akik magas színvonalú ellátást várnak el és térítési díjat is tudnának fizetni az étkezésen felül (jászberényi árak ismeretében az ottani jelenlegi pályázati támogatás melletti kb. 20 000 forint elfogadható lehet), esetükben az ellátás igénybevétele elsősorban a fiatal anyák munkaerőpiacra való visszatéréséből ered. (2010-es adatok alapján a Téti kistérségben a fizetős családi napköziben az egész napos igénybevétel összege 800, a félnapos 500 forint volt, azaz 16 000-10 000 forint / hónap volt.) 2) Alacsonyabb státuszú családok, akik az étkezési hozzájáruláson kívül nem tudnak térítési díjat fizetni. Itt is a munkába való visszaállás az egyik indoka az ellátás igénybevételének, valamint átképzésen való részvétel, munkahelyváltás a munka és a család összeegyeztetése érdekében. Ide soroljuk azokat a családokat is, akik a gyermek fogyatékossága, betegsége vagy szociális helyzete okán étkezési támogatásban részesülnek. A szülők ebben az esetben is dologi jellegű „adományokkal” hozzájárulhatnak a családi napközik működéséhez (pl. a foglalkozásokhoz és 61

szabadidős elfoglaltságokhoz szükséges eszközöket biztosítása, épület-felújítási és egyéb munkálatokat elvégzése). Az ellátás színvonalának kétszintűsége nem azt jelentené, hogy lenne egy alacsony küszöbű és egy magas színvonalú szolgáltatást biztosító szolgáltató-típus a három település vonatkozásában. Inkább azt, hogy a szakmai színvonal tekintetében lenne egy standard, a családi napközi minimumkövetelményeit térítési díj megfizetése nélkül felvállaló, a jelenlegi önkormányzatok társulásában működő intézménystruktúrára épülő családi napközi hálózat és emellett lenne egy olyan, szintén önkormányzatok társulása fenntartásban működő intézménystruktúrára épülő családi napközi, melyet olyan szülők kezdeményezésére hoznának létre, akik extraszolgáltatásokat igényelnek és azokat képesek is megfizetni. 7.2.4. Előnyök és hátrányok A hálózatban működtetett családi napközinek elsősorban finanszírozási előnyei vannak a magasabb összegű normatíva lehívhatósága és ez által az önkormányzati, valamint szülői hozzájárulás mértékének csökkentése miatt. Maga az ellátás több településre kiterjedően való megszervezése egy erőteljes döntéshozói elkötelezettséget jelentene a gyermekeknek szóló ellátások biztosítása terén helyi és társulási szinten egyaránt. A döntéshozói elkötelezettséget jelezheti a fogyatékos és egyéb egészségügyi problémákkal küzdő, tartós beteg (liszt és tej érzékeny) kisgyermekek ellátásának megszervezése is. A finanszírozáson túl a hálózatban való működésének előnye lehet a családi napközi koordinátor szakmai szerepvállalása mellett, hogy ellenőrzöttebb a szolgáltatás, magasabb színvonalú az ellátás. A társult települések szintjén a hálózat kialakításának előnye, – akár úgy, hogy településenként egy-egy családi napközi van, akár úgy, hogy van olyan település, ahol két családi napközi is működik –, hogy a lakókörnyezetben fellépő kisszámú igény kielégítésére alkalmas, a három év alatti korcsoport vonatkozásában a bölcsődéhez, óvodához képest gyorsabban, rugalmasabban tud alkalmazkodni a változó gyermeki és szülői igényekhez. Fontos szempont lehet, hogy munkalehetőséget teremt a településen. Megjegyzendő az is, hogy a kis létszámú gyermekcsoport lehetőséget teremt az egyes gyermekek fejlettségét, egyéni szükségleteit figyelembe vevő gondozásra, lehetőséget ad speciális igények kiszolgálására, pl. felvállalva a tej és liszt érzékeny gyermekek ellátását. Amennyiben intézményi integrációban is gondolkodunk a megvalósítás során, az intézményi integrációval erősödhet a szakmaközi együttműködés is, mely magasabb színvonalú, minőségi munkavégzést tesz lehetővé, illetve a formális kapcsolatok kiterjedtsége a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyságát is növelheti. A bölcsődei korosztálynak (elsősorban a 2-2,5 évesek) az ellátása során a családi napközi előnye, hogy a gyermekek kisebb csoportban vannak, mint a bölcsődében, ezért több gondoskodást és nagyobb odafigyelést kapnak.

62

Hátránya lehet, hogy a dolgozó szülők gyermekeinek ellátása miatt nem éri el a hátrányos helyzetű, valamint roma családokban nevelkedő gyermekeket, holott a családok romló anyagi helyzete miatt nagy segítséget jelentene sok esetben a családi napközibe járó gyermekek számára a napi szintű meleg élelem biztosítása, helyes napirend kialakítása is.

7.3.

Kiegészítő szolgáltatásként működő családi napközik modellje a Jászságban

7.3.1. A kiegészítő szolgáltatásként működő családi napközi modell szükségessége, előzménye A modellbe bevont 3 település alapvetően különböző feltételekkel rendelkezik, de mindhárom településen jelen vannak olyan atipikus munkavégzési feltételek között foglalkoztatott személyek, akik gyermekeiket egy nem átlagos működésű és nyitvatartási intézményben kívánják elhelyezni. Jánoshida az alsójászsági térség kedvezőtlenebb gazdasági és társadalmi környezetébe illeszkedve, a rendelkezésre álló lehetőségeket innovatív módon alkalmazva igyekezett biztosítani a településen élő családok számára a gyermekekhez kötődő szolgáltatások széles körét. Gondolkodtak már bölcsőde létesítésében, de a működéshez biztosítandó önkormányzati támogatás mértéke miatt ez az út nem bizonyult járhatónak. Működtettek bölcsőde-óvodai csoportot, de a jogszabályi változások és a szigorított feltételek miatt ez a kísérlet is abbamaradt és gondolkodtak már családi napközi létesítésében is, amelyet egy egynapos szolgáltatás kialakításával, valamint a szükségletek és lehetőségek pontos körüljárásával próbálnak megalapozni. A „Baba-Mama Klub”, ami 2008-ig „Biztos Kezdet Klubként” működött, heti 1 alkalommal biztosít a 3 éves kor alatti korosztály számára ellátást. Korábban 3 alkalom volt, de önkormányzati kapacitáshiány miatt nincs lehetőség a kiterjedtebb működtetésre. A szolgáltatás jelenleg 1 éves kortól fogadja a gyerekeket és 3 éves korukban innen mennek óvodába. A bölcsődét helyettesítő szolgáltatás 10-15 családot érint, állandó jelleggel 8-9 gyermeket jelent. A gyermekmegőrzés mellett legfőképpen a fejlesztő foglalkozások kapnak szerepet, melynek kiterjesztésével, s a szülői források bevonásával heti négy félnapos, vagy három egész napos szolgáltatássá fejleszthető. Bár hasonló kezdeményezéssel nem találkozunk a bevonandó két további településen, de a munkavállalók között ott is vannak olyan csoportok, amelyek ezeket az atipikus nyitvatartási formákat egy családi napközi esetében jól tudnák használni. 7.3.2. A szolgáltatás szervezése A fenti szükségletre építő, kialakítandó családi napközi csoportok a hét csak bizonyos napjain (heti 2-3 nap), vagy a napnak bizonyos szakaszában (napi 4 óra) fogadnák azoknak a munkavállalóknak a gyerekeit, akik részmunkaidőben, vagy nem szokásos „munkabeosztásban” dolgoznak. Ezt a modellt „Bölcsőde-pótló” modellnek neveztük.

63

Mindhárom településen a meglévő intézményrendszer kiegészítéseként célszerű létrehozni egy olyan csoportot, amely a jánoshidai modellt követve az 1-3 éves kor közötti gyermekek számára nem csupán heti egy nap, hanem lehetőség szerint heti 3 nap nyitva tartással működik. A „Bölcsőde-pótló” modell a részidős foglalkoztatásban lévők mellett az alkalmi munkák piacán élők számára is biztosíthatna munkavállalási lehetőséget. Ugyancsak célszerű lenne létrehozni egy vegyes korosztály számára működtetett részidős családi csoportot, ahol azon óvodások és kisiskolások napközbeni ellátásához tudna a szolgáltatás hozzájárulni, akiknek a szülei nem a gyermekintézmények átlagos nyitva tartásához illeszkedő munkarendben vannak foglalkoztatva. Ilyen javasolt nyitva tartási rend lehet a 6-8 közötti, illetve a 16-18 közötti idősávokban való működés. (Az alsó tagozatosok napközije is a legtöbb esetben délután négykor bezár és a 6-9 évesek felügyelet nélkül maradnak.) Ez a szolgáltatás garantálja a rendszeres túlmunkák, illetve bejárás esetén közlekedési nehézségek esetén a gyermekek ellátását, családhelyettesítő szerepének működését. Ezt a modellt „Mobilitást segítő” modellnek neveztük. Az alábbi táblázatban összevetettük a „Kapacitásbővítő” alap családi napközi modellt a rugalmasabb foglalkoztatási formákat is lehetővé tevő „Bölcsődepótló” és a „Mobilitást segítő” modellel. A két modellt különösen azoknak a társadalmi csoportoknak a munkaerőpiaci integrációja során használhatjuk sikerrel, amelyeknek e nélkül a szolgáltatás nélkül semmilyen esélyük nem lenne a munkaerőpiacra való visszailleszkedésre. 8 órás, heti 5 napos munkát a személyes hátrányok, vagy a térség foglalkoztatási helyzete miatt nem találnának, atipikus foglalkoztatási formákba pedig nem tudnak belépni, mert a klasszikus gyermekintézmények a legtöbb esetben csak a tipikus foglalkoztatási formákhoz illeszkednek, s nem tudják integrálni az olyan szolgáltatást igénybe vevőket, akik csak esetenként, vagy csak meghatározott sávokban tudják/akarják igénybe venni a szolgáltatást. 5. sz. táblázat: A kiegészítő szolgáltatást biztosító és az alap családi napközi típusok összefoglalása A szolgáltatás típusa/ legfontosabb jellemzők

„Bölcsődepótló”

„Kapacitásbővítő”

„Mobilitást segítő”

célcsoport nyitva tartás

20 héttől-3 év heti 4 fél nap, vagy heti 3 nap

20- héttől 3 év heti 5 nap 8 óra

szolgáltatás

fejlesztő szolgáltatások, speciális programok önkormányzati részfinanszírozás*+ normatíva+ kismértékű szülői hozzájárulás Jánoshida

alapszolgáltatások

3-évtől-6 évig heti 5 nap napi 4 óra, többnyire 68 és 16-18 óra között. gyermekek napközbeni ellátása, szükség szerinti fejlesztése, pihenés, játszóház önkormányzati részfinanszírozás +normatíva +nagyobb mértékű szülői hozzájárulás Jászárokszállás, Jászfényszaru

finanszírozás

javasolt település

önkormányzati részfinanszírozás +normatíva +nagyobb mértékű szülői hozzájárulás** Jászárokszállás, Jászfényszaru, Jánoshida szakmai programok szervezése (mint pl. tanácsadás, klubszerű működés, Baba-Mama Klub stb., speciális fejlesztő programok (nyelvi, zenei, mozgás és tanulási képességek fejlesztése), átmeneti ellátások biztosítása, gyermekfelügyelet, játszóház,

a modellt kiegészítő lehetséges költségtérítés mellett igénybe vehető szolgáltatások, melyek további plusz bevételt jelenthetnek *mindhárom típus esetében az önkormányzati részfinanszírozás a bölcsődék működtetéséhez szükséges hozzájárulás mértéke alatt marad

64

** mivel a szülői hozzájárulás mellett az önkormányzat is vállal társfinanszírozást és a normatíva is lehívásra kerül –amennyiben a szolgáltatás a kapacitásszabályozás során a finanszírozási keretbe bevonásra kerül- a szülőket terhelő költségek jelentősen alacsonyabbak, mint egy tisztán piaci alapon működő modellben.

Az első két modell célcsoportja a bölcsődei korosztály, azon belül is a 2-3 évesek korosztálya. A harmadik típus olyan speciális szükséglettel (a szülők kedvezőtlen műszakbeosztása, fogyatékkal élő, vagy tanulási nehézséggel küzdő 3-6 éves korú kisgyermek ellátása, valamint pl. tej és liszt érzékeny gyermekek) számára létrehozott szolgáltatás, amely a szükséglethez illeszkedő ellátási (pl. speciális étrend, hosszabb nyitva tartás), ill. fejlesztési feladatokat is magában foglalja. 7.3.3. Finanszírozás A bemutatott kiegészítő szolgáltatást biztosító családi napközi típusok működhetnek meglévő önkormányzati tulajdonú üres épületekben, önálló saját tulajdonú vagy bérelt családi házakban, valamint már működő intézményekhez társítva. Ez utóbbi mellett szól, hogy a szolgáltatás infrastruktúrájának fenntartása kedvezőbb feltételekkel – megosztott költségek mentén – biztosítható. − A lehívható normatíva és az önkormányzati hozzájárulás mellett a szülői befizetéseket a következőképpen kalkulálhatjuk, kiemelve azt a tényt, melyet a feltáró interjúk során szülők, intézményvezetők és szakemberek is megerősítettek: az étkezési hozzájáruláson túl a szülők a korlátozott fizetőképességük miatt csak az alapszolgáltatáson túli programokért hajlandóak fizetni. − Az interjúk a családok fizetőképességére utalva jelezték, hogy a kiegészítő szolgáltatások igénybevétele esetén a magasabb státuszú családok esetében is maximum havi 20-25 ezer forintos gyermekenkénti hozzájárulással számolhatunk. − Alacsonyabb státuszú családok, akik az étkezési hozzájáruláson kívül nem tudnak térítési díjat fizetni, de a rendszeres munkavégzés feltételeként szükségük van a családi napközi szolgáltatásaira, kaphatnának rendszeres önkormányzati támogatást. Az önkormányzat érdekelt a családi napközik segítségével megszerzett stabil jövedelem elérésében, valamint a segélyezetti státuszból való kikerülésben, hiszen a családi napközik támogatás lényegesen alacsonyabb összeget vesz igénybe, mint a szülőt és gyermeket egyaránt érintő rendszeres szociális ellátás. 7.3.4. Előnyök, hátrányok A kiegészítő modell illeszkedik a térségben rendelkezésre álló munkaerő-piaci feltételekhez, s a hátrányos helyzetű családok munkavállalási lehetőségeihez. Döntően nem állandó 8 órás munkaviszonnyal, hanem részidőben, vagy szerződéssel, illetve alkalmi munkaviszonnyal rendelkező szülők gyermekeinek ellátásában jelenthet megoldást. A családi napközi stabil csoportja mellett játszóházzal, gyermekfelügyelettel, speciális készségek fejlesztésével egészülne ki tevékenysége. 65

A kiegészítő modell hátránya, hogy csak részidős családi napközi működését teszi lehetővé, amelynek keretein belül a költséghatékony működés csak támogatással (önkormányzati, foglalkoztatói), vagy magas összegű személyi térítési díjjal képzelhető el. Ez utóbbi esetben – a térségben élők jövedelmi helyzetét figyelembe véve – a szolgáltatásra szorulóknak csak egy kisebb hányadát segítené a családi napközik igénybevételéhez.

7.4. A családi napközi modellek gyakorlati alkalmazása A tanulmányban bemutatott három családi napközi modell előnye, hogy nem csupán „tiszta típusként” valósítható meg. A modellek a település szükségleteinek és lehetőségeinek megfelelően kombinálhatóak. Különösen a „Bölcsődepótló” és a „Mobilitást segítő” modellek kombinálása tűnik kézenfekvőnek. Ha a 2 és 3 éves kor közötti gyermeke napközbeni ellátása a településen semmilyen formában nem biztosított a kombinált modell egyszerre több célcsoport szükségletét tudná kielégíteni. A „Bölcsődepótló” modellnél az anyagi szempontból kedvezőtlen helyzetben lévő szülőket sikerülne integrálni a rendszerbe, míg a „Mobilitást segítő modellben” akár a nagyobb mértékű hozzájárulást is vállaló szülők gyermekeinek ellátása valósulhatna meg. Egy nagyobb méretű településen feltehetőleg mindkét célcsoportban akad megfelelő számú érdeklődő. A modellek kombinálása nem csupán a típusokkal összefüggésben képzelhető el. Arra is célszerű figyelmet fordítani, hogy a különböző fenntartók különböző normatív támogatásban részesülhetnek. A támogatás nélküli piaci modell – a vizsgált településeken élők fizetőképességét figyelembe véve – még jelentős mértékű plusz szolgáltatás szervezésével sem képzelhető el. Az önkormányzatok által szervezett szolgáltatások – az alacsony normatíva miatt- mindenképpen térítési díjkötelesek lennének, s a fizetőképes középosztályt céloznák, míg az egyházi szervezésben megvalósuló családi napközik – a jelentősen magasabb normatíva miatt – az alsó középosztálybeli családoknak jelenthetnek megoldást, ahol a családokat terhelő térítési díj szintje – a kiemelt támogatásnak köszönhetőenalacsonyabb szinten húzható meg.

66

8. A családi napközi létesítésének és működtetésének SWOT elemzése 8.1.

A családi napközi létesítésének erősségei, gyengeségei, lehetőségei és veszélyei a térségben

LEHETŐSÉGEK

ERŐSSÉGEK -

van megfelelő számú állásajánlat a munkapiacon (kivétel Jánoshida), így van vonzása a mielőbbi munkába lépésnek

-

van hagyománya (lásd Hűtőgépgyár) a gyermekek bölcsődés korban való intézményi ellátásának, a szülőkben van bizalom a családi ellátás mellett az intézményi ellátással kapcsolatban

-

a gazdasági és társadalmi környezet változásával párhuzamosan nő az igény a családi napközi típusú szolgáltatások kialakítására vonatkozóan

-

van megfelelő számú gyerek a kiemelten kezelendő célcsoportban (2-3 éves kor közötti, illetve speciális szükséglettel rendelkező 3-6 éves kor közötti gyermek)

-

-

van rendelkezésre álló képzett munkaerő, amely felkészíthető a feladat ellátására

-

van rendelkezésre álló infrastruktúra a kialakítandó szolgáltatás számára

-

szélesebb körben terjeszthető, más kistérségekből átvett jó gyakorlatok a családi napközik működésével kapcsolatban, amelyek kedvező módon alakítják a családi napközikre vonatkozó elképzeléseket, szemléletet

-

az alternatív szolgáltatások bevezetésének számos területe kínálkozik a rendszeres napközbeni elhelyezéstől az alkalmi (heti 2-3 nap illetve a nyári időszakra vonatkozó elhelyezés szükséglet) ellátásig, amely egy kialakítandó komplex szolgáltatás létrehozását tenné lehetővé

-

a térség képzőhelyei nagy létszámban bocsátanak ki szakirányú végzettséggel rendelkező fiatal szakembereket

-

a képzőhelyek alkalmasak arra, hogy akkreditáltassák a kötelező családi napközi képzést, s ezzel kiterjesszék a képzésbe bevonható, motiválható résztvevők körét

a szülői kör – a fenntartások ellenére- nyitott az új szolgáltatás bevezetésével kapcsolatban

GYENSÉGEK

VESZÉLYEK

nincsenek a fejlesztendő térségben jól ismert és széles körben elterjedt pozitív családi napközi modellek, melyek motiválnák a szolgáltatás fejlesztését, s segítségére lehetnének az indulóknak a tapasztalatátadásban

-

gyorsan változó jogszabályi környezet, finanszírozási háttér

-

csökkenő normatív finanszírozási arány

-

csökkenő gyermekszám

-

nincsenek a térségben a családi napközi működtetésére felkészítő tanfolyamok

-

a hátrányos helyzetű gyermekek arányának növekedése a településeken

-

alapvetően a konzervatív szemlélet a

-

a gyermekintézményekben a formális feltételei adottak a gyermekek ellátásával kapcsolatos

-

67

meghatározó a gyermekek napközbeni ellátására vonatkozóan mind a döntéshozó, mind az intézményi szolgáltató körben -

a családi napközik fejlesztésére vonatkozóan nem készültek átfogó elemzések, nincs valódi helyzetértékelés, szükségletfeltárás, objektív elemzés

-

a nagy rendszerek működtetése mellett a sajátos szükségletek kielégítése nem kap kellően hangsúlyt az ellátások tervezésekor (kis létszámú csoportok szükségletei: pl. néhány liszt érzékeny gyermek, három műszakba járó szülő, nagyszülői segítségre nem számító bejáró nő stb.). A speciális szükségletek differenciálódásával a kisléptékű (néhány főt érintő) szolgáltatások fejlesztésének indokoltsága nem kap kellő hangsúlyt

-

-

a specifikus szükségletek kielégítésének költségessége az önkormányzatoknál háttérbe szorítja e szükségletek kielégítésére irányuló törekvéseket (nincs több pénz bölcsődei férőhelyek kialakítására, nem kötelező alaptevékenység a családi napközi, így nincs hozzárendelhető önkormányzati forrás stb.) alacsony a térségben a fizetőképes szülők aránya, akik a szolgáltatáshoz szükséges forrásokkal rendelkeznek

speciális szükségletek kielégítésének (2,5 éves kortól lehetőség van a gyermekek óvodai csoportokba való illesztésének), de az intézmények –mivel e nélkül a korcsoport nélkül is biztosított az óvodások létszáma – nem nyitott a fiatalabb korosztály intézményi ellátásának a megszervezésére -

a szülők által a családi napközivel szemben megfogalmazott elvárások a bölcsődei ellátás színvonalát célozzák, jóllehet a családi napközik finanszírozása messze ez alatt marad

-

a szülők fizetőképessége csak nagyon alacsony szintű térítési díj megállapítását teszi lehetővé

-

a nem dolgozó, hátrányos helyzetű szülők egy része a családi napközik keretében belül jóléti funkciók kielégítését várja (étkeztetés, felügyelet), s nagy a kockázata annak, hogy a gyermek elhelyezése esetén sem tud/akar munkát vállalni

-

az önmagában és nem hálózatban létrejövő családi napközik kötelező adminisztrációs és formális kötelezettségei jelentős mértékben megterhelik a családi napközi működtetésére vállalkozó, tapasztalatlan szakembereket. Tanácsadói, segítői hálózat nélkül, mentor nélkül nagy kockázatot vállalnak a kezdő vállalkozók egy ilyen szolgáltatás kiépítésével

-

a hálózatban való működtetéshez a kijelölt három település térben nemkívánatos mértékben távol esik egymástól

68

9. Kockázatelemzés 9.1.

A döntéshozók és a helyi szakemberek által említett kockázatok

a.) A Jászsági kistérség vizsgált településein a létrehozandó családi napközik már széleskörű tapasztalati héttérre építenek. A térségben hagyományai vannak a gyermekintézmények igénybe vételének, hiszen a szocializmus időszakában a legtöbb szocialista vállalat mellett működött bölcsőde. A ”Hűtő” bölcsődéjének szolgáltatása ismert és széles körben elismert volt. A gyermekek bölcsődés korban való intézményi ellátásával kapcsolatban tehát a szülőknek egyfajta tapasztalaton alapuló bizalmi hétterük van, s ezt erősíti az óvodai szolgáltatások széles körű igénybevétele, sőt az önkormányzatok némelyikében (pl. Jánoshida) a kisgyermekeknek az iskolaotthonos formában való ellátása is. A szülők úgy vélik, hogy a térségben működő bölcsőde és az óvodák jó színvonalúak, az érintett szülők nem csupán ismerik az ellátásokat, de az intézmények alapfeladaton túli programjait is igénybe veszik. A szülők tartózkodását többek között az is magyarázza, hogy a családi napközi, mint alacsony küszöbű szolgáltatás, nem nyerte el még a tájékozottabb szülők tetszését sem. A családi napközi vezetőjével kapcsolatban pl. így fogalmaznak:„Nekem alapvető elvárás, hogy óvodapedagógus legyen… Nekem nem mindegy, hogy csak egy tanfolyama van, vagy rendes képzettsége is.”Mivel korábban az állami és önkormányzati támogatásnak köszönhetően igen kedvező formában kaptak a szülők igen magas színvonalú szolgáltatást, nehezen tudják elfogadni az olcsóbb, kevesebb támogatást élvező, ugyanakkor szolgáltatási színvonalában is kevesebbet adó „fapados” modellt. Mindennek köszönhetően a szülők a létrehozandó családi napközikkel szemben egy magas minőségi elvárást fogalmaznak meg egy sokkal alacsonyabb finanszírozási feltétellel rendelkező szolgáltatással szemben, a hagyományokra és a korábbi tapasztalatokra alapozva. b.) A helyi döntéshozók szerint a szülők tartózkodását a családi napközivel szemben többek között az is magyarázza, hogy a családi napközi minden estben nagyobb szülői tehervállalást feltételez, mint a térségben működő – már megszokott kényelemmel igénybe vehető – többi gyermekintézmény. Az egész magyar rendszer arra van beállítva – mondja az egyik döntéshozó –, hogy a gyermekekkel kapcsolatos szolgáltatást csak állami szolgáltatásként lehet elképzelni. Ezt várják el a szülők is az államtól, s nem hajlandóak a szolgáltatások működtetésében arányos részt vállalni, s új finanszírozási modelleket elfogadni. A családi napközi pedig a régi módon – a szülők számára csaknem ingyen – nem finanszírozható. Ezt a véleményt erősítik azok a kísérletek is, amikor nem a településen élő családok számára biztosítottak piaci alapon a gyermekintézményekben ellátást. Egy-két hónap kísérleti idő után a szülők visszaléptek a lehetőségtől arra hivatkozva, hogy a szokásos ár ötszörösét, vagyis a piaci árat jövedelmükből nem tudják kigazdálkodni. 69

c.) Végül a szülők ellenállását a döntéshozók és a gyermekjóléti szolgáltatásokat működtetők úgy magyarázzák, hogy a szülőkben is vannak félelmek az új ellátási formával kapcsolatban. Sokan úgy vélik, hogy meg kell győzni a szülőket, hogy egy családi napközibe hagyják a gyermeküket, mert nem ismerik, és nem érzik a gyermeküket egy ilyen intézményben biztonságban. d.) Többen úgy vélik, hogy a családi napközik kialakításához kedvezőtlen irányba változtak a környezeti feltételek. Ezek az aggodalmak megjelennek a döntéshozók szemléletében is. Az önkormányzatok jórészt a különböző szolgáltatásokra kapott pénzekből finanszírozták a települést- mondják a szakértők. Az önkormányzatok támogatásának szűkítésével, az iskolai normatíva átcsoportosításával attól tartanak, hogy nem tudják majd finanszírozni az eddig fontosnak tartott célokat. Sokan félnek, hogy az anyagi szempontból kedvezőtlen helyzetbe került önkormányzatoknak nem lesz miből a gyermekek ellátását finanszírozni. Attól is tartanak, hogy ha nem lesz iskolai vagy óvodai ellátása a településnek, akkor a polgármesterek nem fogják szorgalmazni, hogy ott maradjanak a gyerekek a településen, mert nem lesz miből. A korábbi kistérségi és kiegészítő normatívák nagyon sokat jelentettek egy hátrányos helyzetű településnek, egy rossz helyzetben lévő gyerek után a település 2-3 normatívát is kaphatott. Ez most megszűnik, s vele együtt a gyermekintézmények fejlesztési támogatás is. e.) A finanszírozási nehézségek mellett a családi napközi típusú intézményeket sokan szemléleti okok miatt sem támogatnák. Van olyan döntéshozó, aki pl. azért nem támogatná a gyermekek napközbeni ellátásának ezt a formáját, mert a családi házakba bezárt 7 gyerek védelmét, felügyeletét, az ott dolgozók kontrollját nem tartja megoldottnak. De az önálló, magánszférában szerveződő családi napközikkel szemben erős fenntartásokat fogalmaznak meg. Szerintük nem igazán lehet tudni, hogy mi történik a családi házakban, mit csinálnak ott a gyerekekkel. f.) A döntéshozók mellett a gyermekintézményben dolgozók is fenntartással fogadják az új kezdeményezés ötletét. Egyfelől úgy ítélik meg, hogy a jelenlegi intézményi keretben is megfelelő kapacitások állnak rendelkezésre a gyermekek fogadásához. Mindenütt említettek üres férőhelyeket (kivétel Jászfényszaru óvodai ellátása). Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a 2 és 3 év közötti gyermekek elhelyezése a legtöbb településen nem megoldott. Másfelől úgy ítélik meg, hogy a jelenlegi intézményrendszerbe be lehetne építeni a családi napközik speciális szolgáltatásait az óvodás korúak esetében, ha erre a szülőknek valóban lenne igényük. Ha az óvodai feladatot bővítjük és reggel 6-8 között, valamint este 16-18 között is nyitva tart az óvoda, le lehet hívni a magasabb óvodai normatívát, így nincs szükség pl. a „Mobilitást segítő” családi napközi modellre. Elvileg az óvodai normatívát kétféleképpen lehet lehívni. 8 órát meg nem haladó és 8 órát meghaladó óvodai nyitva tartással. Ha a családi napközi beindul – pl. a kiegészítő szolgáltatás modellben hosszabb nyitva tartással működik –, kérdésként merülne fel az óvodával szemben, 70

hogy az óvoda miért nem oldja meg a hosszabb nyitva tartást. Most is van lehetőség a hosszabb nyitva tartásra, de ez a 8 órás nyitva tartás régi szokásjog. A vezetők és a pedagógusok jelenleg nem nyitottak a szolgáltatás bővítésére, jóllehet azt jelzik, hogy maguknak a szülőknek nincs szükségük erre a szolgáltatásra. A szülőket megkérdezve természetesen nem igazolják vissza ezt a feltételezést és szívesen vennék a meghosszabbított nyitva tartást. g.) Mindezek összegzéseként elmondhatjuk, hogy a családi napközivel szemben is – mint általában minden új ellátási formával szemben, melyre vonatkozóan a közösségnek nincs, vagy csak nagyon esetleges a tapasztalata – félelmek jelennek meg. Ezek többnyire az információhiányból, a tapasztalat hiányából és a pozitív modell hiányából táplálkoznak.

9.2.

A felmerült kockázatok kezelésének lehetséges módjai

a.) A hagyományokra és a korábbi tapasztalatokra épített magas minőségi elvárása a szülőknek több oldalról is alakítható. Egyfelől a jelenleg működő bölcsődék finanszírozásával kapcsolatos információk széles körben való ismertté tétele nagyobb költségérzékenységet eredményezne a szülők körében. Ha ismertté válna, hogy az önkormányzatok a bölcsődék működtetéséhez milyen jelentős összeggel járulnak hozzá, s e hozzájárulásokhoz szükséges összegek mely – az önkormányzat által finanszírozandó – területeken kerülnek elvonásra, valószínű nagyobb nyitottság lenne az egyszerűbb, de stabil szolgáltatást nyújtó családi napközik irányába. Másfelől az önkormányzatok fizetőképessége az utóbbi években jelentősen romlott. Ennek megfelelően a drágább szolgáltatási formák térítésmentes, vagy alacsony térítési díjjal történő működtetése egyre nagyobb terhet ró az önkormányzatokra. Ez elvezethet a szolgáltatások megszűnéséhez, vagy piaci modellé alakításához. Mindkét megoldáshoz képest a családi napközik működtetése kedvezőbb alternatívát jelent. b.) A családi napközinek az önkormányzati bölcsődékhez viszonyított nagyobb szülői tehervállalása különösen azokon a településeken nem jelent komoly kockázatot, ahol az önkormányzat ennek a tehernek az átvállalását eddig sem tudta megoldani. Éppen ennek a forráshiánynak köszönhetően nem alakult ki a gyermekek napközbeni ellátásának széles skálája a településen. Amennyiben a szülők megfelelő információt kapnak arra vonatkozóan, hogy ez a teher pontosan mekkora, s a munkavállalás lehetővé válásával milyen hozadék (bér/családi bevétel) realizálódik, a költség-haszon elemzés mindenképpen a családi napközik létesítése mellett szól majd. c.) az érdeklődő és érintett szülőkben meglévő félelmeket az új ellátási formával kapcsolatban a családi napközit már igénybe vevő szülőkkel való találkozás, beszélgetés, tapasztalatcsere keretében lehetne hatékonyan oszlatni. Sokat segítene az érdeklődő szülők számára már működő családi napközibe szervezett intézménylátogatás is, ahol személyesen ismerhetnék meg a várható körülményeket, s 71

győződhetnének meg az ellátás lehetséges színvonaláról. d.) A szülők félelme, mely szerint az anyagi szempontból kedvezőtlen helyzetbe került önkormányzatoknak nem lesz miből a gyermekek ellátását finanszírozni, jogos és megalapozott. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a társfinanszírozásban (önkormányzat+szülők) működtetett szolgáltatások léte sokkal stabilabb, hiszen az egyes partnerek terhei nem – a szolgáltatás lététét, működését kockáztató módon – irreálisan magasak. e.) Abban az esetben, ha a szülők többsége a gyerek védelmét, felügyeletét, a családi napköziben dolgozók kontrollját nem tartja megoldottnak, célszerű a családi napközik hálózatos rendszerét létrehozni. Abban az esetben ugyanis, ha a gyermekintézmény egy olyan épületben van, ahol, több csoport is működik, akkor jobban megoldható az egyes csoportokban elhelyezett gyerekek kontrollja. (Ez a vélemény erősíti pl. a hálózatban működő családi napközik, vagy a meglévő intézményekkel integrált rendszerben együttműködő családi napközik szervezésének indokoltságát is.) f.) Akkor, amikor a gyermekintézményben dolgozók is fenntartással fogadják az új kezdeményezés ötletét, s a szélesebb lakosság körében is nagyok a félelmek az új ellátási formával kapcsolatban kiemelkedő jelentősége van a családi napközik PRjának, azoknak a műhelybeszélgetéseknek, ahol nyilvánvalóvá válik, hogy a családi napközi a kialakult gyermekintézmény rendszerben egy speciális szükségletet kiegészítő elem és nem az egész rendszer maga. A rendszerszemléletű gondolkodás közvetítése a szolgáltatással kapcsolatban hatékonyan oszlatja a jelenlegi intézményekben dolgozók fenntartását, s elvezet ahhoz a belátáshoz, hogy a rendszerek életképesebbek és hatékonyabbak, mint az egyes ellátási formák önmagukban.

72

10. Családi napközik költségelemzése A családi napközik várható költségeinek elemzésekor elsődleges célunk egy olyan az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó modell kialakítása, amely a családi napközik költségeit és bevételeit kezelve alkalmas a szolgáltatási önköltség, normatív állami hozzájárulás, intézményi térítési díj meghatározására.

10.1. Az önköltség számítás alapelvei Mivel modellünknek alkalmasnak kell lennie az önköltség kimutatására, ezért először tekintsük át az önköltség-számítás alapelemeit, alapelveit. A költség egy meghatározott cél érdekében felhasznált élő- és holtmunka pénzben kifejezett értéke. A holtmunka jellegű költségek a következők: Anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások értéke, alvállalkozói teljesítmények, értékcsökkenési leírás. Élőmunka jellegű költségek: Személyi juttatások, munkaadót terhelő személyi juttatásokat terhelő adók. A közvetlen önköltség termék, szolgáltatás, saját előállítású eszköz meghatározott mennyiségi egységének előállítására fordított, az előállítással bizonyíthatóan közvetlen kapcsolatban lévő élő- és holtmunka pénzben kifejezett összege. Az önköltségszámítás olyan tevékenység, amellyel a termelés vagy szolgáltatásnyújtás megkezdése előtt, vagy folyamata alatt, vagy annak befejezése után megállapítható a termék vagy a szolgáltatás tervezett, tényleges önköltsége. A családi napközik működési költségeiből az élő- és holtmunka költségeinek meghatározása Az alábbi költségszerkezet szerint fogjuk meghatározni a különböző költség nemeket: 6.

sz. táblázat: Családi napközi költségszerkezete

Családi napközi éves működésének költségtényezői Élőmunka költségei Személyi jellegű ráfordítások, amelyek a családi napköziben dolgozó bérét, és a hozzá kapcsolódó adókat tartalmazza

Holtmunka költségei Beruházás

Anyagjellegű és alvállalkozói költségek

Igénybe vett szolgáltatások

Ebben a kategóriában vannak azok a költségek, amelyek több év távlatában merülnek fel.

Ebben a kategóriában vannak azok a költségek, amelyek évente vagy több hónap távlatában merülnek fel.

Ebben a kategóriában vannak azok a költségek, amelyek majdnem minden hónapban vagy majdnem minden nap felmerülnek

73

A különböző költség nemek meghatározásánál a modellezhetőség miatt csak azokat a költségelemeket vettük figyelembe, amelyek feltétlenül szükségesek a családi napközi működtetéséhez, amelyek nélkül a működés nem képzelhető el. Az általános forgalmi adó alapján mentes az adó alól az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet gyermek- és ifjúságvédelem keretében közszolgáltató - ilyen minőségében teljesít. Az ÁFA törvény alapján közszolgáltatónak minősül a közhasznú társaság és a nonprofit gazdasági társaság az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenységük tekintetében. A fentiekre tekintettel az önköltségszámításnál a vásárolt anyagok, szolgáltatások ÁFA-val növelt bruttó összegét vettük figyelembe. Élőmunka jellegű költségek:  Személyi kiadások: - dolgozók munkabére - a bérekhez kapcsolódó adó jellegű terhek - vállalkozással kapcsolatos adók Holtmunka jellegű költségek:  Anyag jellegű költségek: - tisztítószerek, takarítószerek  Igénybe vett szolgáltatások: - kommunikációs (telefon, internet, posta) költségek - útiköltségek - karbantartási költségek - közüzemi kiadások, (fűtés, víz, villany) - bankköltség - könyvelés-bérszámfejtés - étkeztetés  Alvállalkozói költségek: - az amortizáció miatt szükséges felújítás - elhasználódott berendezések javítása  Beruházás költségei: - új eszközök beszerzése Legyen a modellünk egy elvileg általánosnak is tekinthető 5 fős családi napközi, ahol: - a gondozó havi munkabére 98 ezer Ft, - az ellátott gyermekek száma 5 fő, - a családi napköziben töltött gondozási napok száma 251 nap/év/gyermek (2013) (A felméréseinkben, személyes interjúink során kapott információkat felhasználva határoztuk meg a költségeket.)

74

A már bemutatott költségszerkezetünket használva a családi napközi élő- és holtmunka költségeit az 7. számú táblázat mutatja be, amelyet modellünk egyes számú modulja állít elő. 7. sz. táblázat: Családi napközi költségmodell 1. számú modul Ssz

Költségtételek

1.

Élőmunka költségei

Mennyiségi egység

Darab

Egy darabra jutó költség Ft/db

Összesen Ft 1 493 520

Napközis gondozók bére Napközis helyettesítő - gondozók bére Napközis állandó segítő

hó

12

98 000

1 176 000

hó

0

0

0

hó

0

0

0

Családi napközi koordinátor Szociális hozzájárulás a gondozók után Szociális hozzájárulás a helyettesítő-gondozók után Szociális hozzájárulás állandó segítő után Szociális hozzájárulás a koordinátor után

hó

0

0

0

hó

12

26 460

317 520

hó

0

0

0

hó

0

0

0

hó

0

0

0

2.

Holtmunka költségei

1 552 000

2/A

Beruházás költségei Épületgépészeti költségek (fűtés,világítás, víz) Eszközbeszerzések (háztartási gépek bútorok) Épület állagmegóvás (festés)

270 000

Játszótér kialakítás 2/B

2/C

3.

év

1

40 000

40 000

év

1

150 000

150 000

év

1

40 000

40 000

év

1

40 000

40 000

Alvállalkozó költségei

130 000

Javítási költségek

év

1

40 000

40 000

Játékbeszerzés

év

1

50 000

50 000

Játszótér karbantartása

év

1

40 000

40 000

Igénybe vett szolgáltatások és anyagjellegű költségek Étkezés (251nap/év/fő 5fő)

nap

1 255

600

753 000

Játékok pótlása

hó

12

4 000

48 000

Biztosítás (felelősség, eü. Stb.) Víz, gáz, villany, kommunális hulladék Tisztító-, takarítószerek

hó

12

1 250

15 000

hó

12

20 000

240 000

hó

12

3 000

36 000

Telefon,internet,tv

hó

12

2 500

30 000

Banki költség

év

1

30 000

30 000

Kiadások összesen

1 152 000

3 045 520

75

A modell-táblázat alapján azt láthatjuk, hogy a modellezett családi napközi egy éves becsült fenntartási költsége 3 045 520 Ft, ami tulajdonképpen a modellünk önköltsége. A számított önköltség valamivel kevesebb lehet, ha a családi napközi a saját háztartásban működne. Magasabb lenne az önköltség, ha a családi napközi külön erre a célra kialakított épületben kapna helyet, mert ilyenkor a beruházási költségek emelkedésével kell számolnunk. Modellünk önköltségét áttekintve és figyelembe véve, hogy hogyan alakítottuk ki, láthatjuk, hogy az önköltség nagyobb volumenű csökkentésére nincs lehetőségünk. A családi napközi önköltsége, amely alapvetően az ellátásra fordított költségek egy órára vetített összege, az alábbi módszertan alapján számítható ki: Évi ráfordítás (költség) osztva 251 nappal.(A felhasznált 251 nap a normatíva számítással megadott napok száma), amely az egy napra jutó ráfordítást jelenti. Ezek után az egy napra jutó ráfordítást osztjuk a napi nyitvatartási órákkal és megkapjuk az egy órára eső éves költséget. A következő lépésben az egy órára eső éves költséget osztjuk a működési engedély szerinti férőhellyel, és így pontosan az egy főre jutó egy órára vetített éves költségét kapjuk meg. Egy főre jutó egy órára vetített éves költsége nem más, mint az ellátásra fordított költségek alapján számított óradíj. Tehát bemutattuk, hogy modellünk alkalmas a szolgáltatási önköltség kimutatására.

10.2. Az intézményi térítési díj Mivel szeretnénk, ha a rendszerünk normatív állami hozzájárulás és intézményi térítési díj kimutatására is alkalmas legyen, tekintsük át az intézményi térítési díj kérdéskörét A családi napközi intézményi térítési díja, amely alapja a szülő által fizetendő szolgáltatási díjnak, a Gyvt. 147. §-ban foglaltak szerinti, szolgáltatási önköltség és normatív állami hozzájárulás különbözete. Mivel a szolgáltatási önköltséget meg tudjuk határozni modellünk esetében, ezért ha ismerjük a normatív állami hozzájárulás mértékét, akkor már ki is tudjuk számítani az intézményi térítési díjat az alábbiak alapján: Intézményi térítési díj = szolgáltatási önköltség – normatív állami hozzájárulás A normatív állami hozzájárulást már az előző fejezetekben bemutatott Szoctv és 2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló és Gyvt törvények alapján határozhatjuk meg Tekintsük át a családi napköziket működtető fenntartók szervezeti formáit, hiszen a fenntartói szervezettípusok is meghatározzák, hogy a családi napközik milyen és mennyi normatívát vehetnek igénybe.

76

Nem állami fenntartású családi napközik szervezeti-működési formái: • Egyéni vagy társas vállalkozás – az önkormányzattal megkötött ellátási szerződés keretében, a támogatás módja legtöbbször csak az, hogy a normatívát (100%) az önkormányzatok megigénylik és átadják a családi napközinek • Egyéni vagy társas vállalkozás – a normatív állami támogatást (a normatíva 30 %-át) közvetlenül igénybe véve, önkormányzati háttér nélkül • Egyéni vagy társas vállalkozás – a feladat ellátásához a forrásokat a szülői befizetések biztosítják (a normatívát nem igénylik meg) • Alapítvány, egyesület és közhasznú társaság formájában, a normatíva igénybevétele mellett és az önkormányzattal ellátási szerződéses jogviszony keretében részt vállalva a gyermekvédelmi törvényben az önkormányzatok számára meghatározott gyermekek napközbeni ellátása alapfeladatok teljesítésében • Alapítvány, egyesület és közhasznú társaság keretei között, a normatív állami támogatást (100%) közvetlenül igénybe véve, önkormányzati szerződés nélkül Állami fenntartású családi napközik: A helyi vagy kistérségi önkormányzatok közvetlenül működtetnek családi napköziket, vagy közalapítványt bíznak meg ezzel a feladattal (100%) A helyi önkormányzatok társulása működteti a családi napközit - társult feladatellátás kiegészítő támogatására jogosult Egyházi fenntartású családi napközik: Amennyiben a fenntartó egyház és belső egyházi jogi személy, akkor kiegészítő támogatásra jogosult, amelynek mértéke az állami normatíva 157,9%-a. Összefoglalva: A normatív állami hozzájárulás függ az ellátott személyek számától, az ellátó szervezeti formától, a feladatellátás típusától és az ellátás időtartamától. Amennyiben nem az önkormányzat a családi napközi fenntartója, akkor is részesülhet az állami támogatásban a Gyvt. 145.§-ában foglaltaknak megfelelően. A 2013-as költségvetési törvény 2. sz. melléklete tartalmazza a feladat ellátását segítő állami támogatás összegét, mely 2013-ban 268.200 Ft gyermekenként. Ez csak abban az esetben igaz, ha a férőhelyen az év 251 munkanapján mindig van gyermek. A hozzájárulás 50%-át veheti igénybe a fenntartó, ha a napi nyitvatartási idő összességében nem éri el a heti 20 órát. Az üzemeltető feladata az önköltség és az intézményi térítési díj megállapítása. A térítési díjmeghatározást legkésőbb április 1-ig kell elvégezni. A szülő által fizetendő térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. A fenntartó állapítja meg és az ellátás megkezdése után legkésőbb 30 nappal írásban kell közölnie a szülővel. A személyi térítési díj nem haladhatja meg a fizetésre kötelezett (család) rendszeres egy főre eső havi jövedelmének 50% át. A fentiek kiszámításához a család rendszeres havi jövedelmének igazolása szükséges. A szülőknek lehetőségük van arra, hogy elfogadják az 77

intézményi térítési díjat, vagy az attól alacsonyabb összegben megállapított személyes térítési díjat, ebben az esetben nem szükséges jövedelemigazolást bemutatni. Ez a jog minden szülőt megillet, amennyiben erről írásbeli nyilatkozatot tesz. Figyelembe véve a fenti jogszabályok előírásait, modellünket kiegészítjük a szolgáltatási önköltség, normatív állami hozzájárulás, intézményi térítési díj számítását végző modullal, amelynek segítségével kapjuk az alábbi táblázatot, amely modellünk esetében éves, havi és napi bontásban mutatja egy főre vetítve a szolgáltatási önköltséget, a normatív hozzájárulást és az intézményi térítési díjat. 8. sz. táblázat: Szolgáltatási önköltség, normatív állami hozzájárulás, intézményi térítési díj (Ft/fő) 2. számú modul Szolgáltatási önköltség, normatív állami hozzájárulás, intézményi térítési díj/fő

Szolgáltatási önköltség/Ft/fő

Normatív állami hozzájárulás Ft/fő

Intézményi térítési díj/Ft/fő

éves

609 104

268 200

340 904

havi

50 758

22 350

28 408

napi

2 426

1 068

1 358

A képet árnyalja, ha figyelembe vesszük, hogy az állami normatívát 100%-ban egy évre csak ténylegesen a családi napközikben eltöltött napok után (251) lehet igénybe venni. Amennyiben egy adott gyermek kevesebbet tölt el a családi napköziben, úgy arányosan kevesebb normatíva hívható le. Tegyük fel, hogy egy gyermek átlagosan kb. 20-30-napot is hiányzik egy évben. Ezt figyelembe véve a 8. számú táblázat így alakul: 9.

sz. táblázat: Szolgáltatási önköltség, normatív állami hozzájárulás, intézményi térítési díj (Ft/fő) 2. számú modul

Szolgáltatási önköltség, normatív állami hozzájárulás, intézményi térítési díj/fő

Szolgáltatási önköltség/Ft/fő

Normatív állami hozzájárulás Ft/fő

Intézményi térítési díj/Ft/fő

éves

609 104

235 075

374 029

havi

50 758

19 589

31 169

napi

2 426

936

1 490

78

Modellünket egészítsük ki egy 3. számú „bevétel-kiadás” nyilvántartó modullal, amely a bevételeket a fentebb tárgyalt törvényi feltételek alapján hozza létre és kezeli, míg a kiadásokat a 2. számú modulból importálja. (10. számú táblázat)28 10. sz. táblázat: Családi napközi bevétele és kiadásai (Ft/fő/év) 3. számú modul Családi napközi bevételei/ kiadásai

Bevétel/Ft/fő/év

Állami 100% normatíva fő/év

268 200

Kiadás/Ft/fő/év

Állami 30% normatíva fő/év Társult feladat ellátás kiegészítő támogatása fő/év

0

Egyházi normatíva +59,7% az állami 100%-ra

0

Személyi térítési díj ≤ Térítési díj (10000 Ft/fő/hó)

120 000

Önkormányzati támogatás fő/év

220 904

Összes bevétel/összes kiadás fő/év

609 104

609 104

609 104

Az egyes, kettes és hármas modul egységesen alkotják a modellünket. A paraméterek rugalmasan változtathatóak. A modell alkalmas a családi napközik költségeit és bevételeit kezelve a szolgáltatási önköltség, normatív állami hozzájárulás, intézményi térítési díj meghatározására. Az 7. sz. táblázatban láthattuk, hogy a modellben használt családi napközi folyó kiadásainak 49,5%-a bérkiadás, 24,7%-a étkezési kiadás, a többi pedig „rezsi”. (Szinte csökkenthetetlen.) A központi normatíva a kiadások legfeljebb 44 %-át fedezi (10. számú táblázat.) Felméréseink alapján a szülői hozzájárulás mértéke maximum 20.000 Ft/hó. (Mi ehhez képest 10.000 Ft/hó térítési díjjal számoltunk a 3. sz. modulokban). Ha figyelembe vesszük a szülői hozzájárulást is, akkor az az állami normatívával együtt a kiadások 63,7%-át fedezi. Amennyiben az önkormányzat ehhez nem ad kiegészítést, akkor a szülők hozzájárulását kellene emelni, ami így olyan magas lesz, lehet, hogy keveseknek éri majd meg a gyed lejárta előtt visszatérni a munkapiacra.

28

A vizsgált településeken az alábbi 0-17 éves korosztályi létszámokkal számoltunk: Jánoshida 508 fő, Jászfényszaru 1029 fő, Jászárokszállás 1380 fő, Összesen: 2917 fő. (Forrás: KEKKH 2012. január 01. adatai)

79

A következő családi napköziket modellezzük (lásd az Excel táblázat füleit) I. Önkormányzati és non-profit modellek I.1. modell: Önkormányzati fenntartású családi napközi 7 főre I.2. modell: Önkormányzati fenntartású családi napközi 5 főre I.3. modell: Önkormányzati fenntartású családi napközi 7 főre (heti 20 óra) I.4. modell: Önkormányzati fenntartású családi napközi 5 főre (heti 20 óra) II. Hálózatban működő önkormányzati modellek II.1. modell: Önkormányzati hálózatba szerveződő családi napközi 3x7 főre II.2. modell: Önkormányzati hálózatba szerveződő családi napközi 3x5 főre II.3. modell: Önkormányzati hálózatba szerveződő családi napközi 3x7 főre (heti 20 óra) II.4. modell: Önkormányzati hálózatba szerveződő családi napközi 3x5 főre (heti 20 óra) III.Egyházi fenntartású modellek III.1. modell: Egyházi fenntartású családi napközi 7 főre III.2. modell: Egyházi fenntartású családi napközi 5 főre III.3. modell: Egyházi fenntartású családi napközi 7 főre (heti 20 óra) III.4. modell: Egyházi fenntartású családi napközi 5 főre (heti 20 óra) A családi napközik éves működési költségeit vizsgálva az intézmények kiadásait alapvetően az ellátásban részesülő gyermekek száma, valamint a fenntartó típusa határozza meg. 11. sz. táblázat: Működési költségek, szolgáltatási önköltségek Modell

Önkormányzati fenntartású napközi 7 főre Önkormányzati fenntartású napközi 5 főre Önkormányzati fenntartású napközi 7 főre (heti 20 óra) Önkormányzati fenntartású napközi 5 főre (heti 20 óra)

családi

Működési költségek Szolgáltatási összege önköltség 1 családi napközi/év 1 fő/év Önkormányzati modellek 4 093 480 584 782

Szolgáltatási önköltség 1 fő/hó 48 731

családi

3 045 520

609 104

50 758

családi

2 980 960

425 851

35 487

családi

2 298 760

459 752

38 312

Hálózatban működő önkormányzati modellek Önkormányzati hálózatba szerveződő 4 842 653 691 807 családi napközi 3x7 főre Önkormányzati hálózatba szerveződő 3 794 693 758 938 családi napközi 3x5 főre Önkormányzati hálózatba szerveződő 3 089 213 441 316 családi napközi 3x7 főre (heti 20 óra) Önkormányzati hálózatba szerveződő 2 407 013 481 482 családi napközi 3x5 főre (heti 20 óra)

57 650 63 244 36 766 40 116

80

Egyházi fenntartású 7 főre Egyházi fenntartású 5 főre Egyházi fenntartású 7 főre (heti 20 óra) Egyházi fenntartású 5 főre (heti 20 óra)

családi napközi

Egyházi fenntartású modellek 4 093 480 587 782

48 731

családi napközi

3 045 520

609 104

50 758

családi napközi

2 980 960

425 851

35 487

családi napközi

2 298 760

459 752

38 312

A számításaink alapján a modellezett családi napközik éves működési kiadása 2 298 760 Ft és 4 842 653 Ft között mozog. Ez azt jelenti, hogy egy gyermek évente közel 425 851 Ft és 758 938 Ft közötti összegbe „kerül” a családi napközi fenntartójának, amely havonta kb. 35 487 Ft és 63 244 Ft-ot jelent. Ez a 35 487 Ft és 63 244 Ft/gyermek tartalmazza a dolgozók bérét, azok adóival, a kis értékű beszerzéseket, és a működéshez feltétlenül szükséges költségeket. A modelleket külön-külön megvizsgálva láthatjuk, hogy a nem egyházi fenntartású családi napközik között a szolgáltatási önköltség az „Önkormányzati fenntartású családi napközi 7 főre (heti 20 óra)” modell esetében a legjobb, vagyis a legalacsonyabb összegű (425 851 Ft/fő/év). 12. sz. táblázat: Intézményi térítési díjak (Ft/fő/év) Modell Intézményi térítési díj (szolgáltatási önköltség – állami normatíva) Önkormányzati modellek Önkormányzati fenntartású családi napközi 7 főre 316 582 Önkormányzati fenntartású családi napközi 5 főre 340 904 Önkormányzati fenntartású családi napközi 7 főre 291 751 (heti 20 óra) Önkormányzati fenntartású családi napközi 5 főre 325 652 (heti 20 óra) Hálózatban működő önkormányzati modellek Önkormányzati hálózatba szerveződő családi napközi 349 788 3x7 főre Önkormányzati hálózatba szerveződő családi napközi 416 919 3x5 főre Önkormányzati hálózatba szerveződő családi napközi 270 307 3x7 főre (heti 20 óra) Önkormányzati hálózatba szerveződő családi napközi 310 293 3x5 főre (heti 20 óra) Egyházi fenntartású modellek Egyházi fenntartású családi napközi 7 főre 156 467 Egyházi fenntartású családi napközi 5 főre 187 789 Egyházi fenntartású családi napközi 7 főre (heti 20 251 723 óra) Egyházi fenntartású családi napközi 5 főre (heti 20 285 624 óra)

81

13. sz. táblázat: Térítési díjak összege (Ft/fő/év)

Modell

Intézményi térítési díj (szolgáltatási önköltség – állami normatíva)

Személyi térítési díj 10 000 Ft/hó/fő/teljes családi napközi 5 000 Ft/hó/fő/ részidős családi napközi (a szülők által fizetett összeg)

Hiányzó forrás (önkormányzati és egyéb forrásból kiegészítendő)

Önkormányzati modellek Önkormányzati fenntartású c családi napközi 7 főre Önkormányzati fenntartású c családi napközi 5 főre Önkormányzati fenntartású c családi napközi 7 főre (heti 20 óra) Önkormányzati fenntartású c családi napközi 5 főre (heti 20 óra)

316 582

120 000

196 582

340 904

120 000

220 904

291 751

60 000

231 751

325 652

60 000

265 652

Hálózatban működő önkormányzati modellek Önkormányzati hálózatba szerveződő családi napközi 3x7 főre Önkormányzati hálózatba szerveződő családi napközi 3x5 főre Önkormányzati hálózatba szerveződő családi napközi 3x7 főre (heti 20 óra) Önkormányzati hálózatba szerveződő családi napközi 3x5 főre (heti 20 óra)

349 788

120 000

229 788

416 919

120 000

296 919

270 307

60 000

210 307

310 293

60 000

350 393

Egyházi fenntartású modellek Egyházi fenntartású családi napközi 7 főre Egyházi fenntartású családi napközi 5 főre Egyházi fenntartású családi napközi 7 főre (heti 20 óra) Egyházi fenntartású családi napközi 5 főre (heti 20 óra)

156 467

120 000

36 467

187 789

120 000

60 789

251 723

60 000

191 723

285 624

60 000

225 624

A legalacsonyabb intézményi térítési díj a nem egyházi fenntartású családi napközik között az „Önkormányzati hálózatba szerveződő családi napközi 3x7 főre (heti 20 óra)” modell 82

(270 307 Ft/év/fő), míg ugyanezen jellemző szerint az egyházi fenntartású modellek között az „Egyházi fenntartású családi napközi 7 főre” modell (156 467 Ft/fő/év). Az egyházi fenntartású családi napközi alacsonyabb térítési díjmutatója abból adódik, hogy az egyházi kiegészítő normatíva (+59,7% az állami normatívára) egy fő esetében jóval magasabb, mint az általunk modellezett három önkormányzat társulása által részidőben üzemeltetett családi napközikben az egy főre jutó társult feladatellátás kiegészítő támogatása (fajlagos összeg: 300 forint/fő), amely támogatás a feladat ellátásában résztvevő települések 0-17 éves korcsoportba tartozó lakosainak száma alapján igényelhető. Az önkormányzati modellek közül a legalacsonyabb összegű hiány az „Önkormányzati fenntartású családi napközi 7 főre” modellben mutatkozik, ami azt jelenti, hogy ebben az esetben kell a többi önkormányzati fenntartású modellhez viszonyítva a legkevesebb hiányzó összeg pótlásáról gondoskodni éves szinten (196 582 Ft/fő/év). Az egyházi fenntartású modellek között egyértelműen az „Egyházi fenntartású családi napközi 7 főre” modellben mutatkozik a legalacsonyabb hiányzó összeg (36467 Ft/fő/év). 14. sz. táblázat: Teljes önköltség alapú személyi térítési díjak összege (Ft/fő/hó) Modell Teljes önköltség alapú személyi térítési díj (az állami normatíván felüli költségek kizárólag a szülők befizetéseiből finanszírozódnak) Önkormányzati modellek Önkormányzati fenntartású családi napközi 7 főre 26 382 Önkormányzati fenntartású családi napközi 5 főre 28 408 Önkormányzati fenntartású családi napközi 7 főre 24 313 (heti 20 óra) Önkormányzati fenntartású családi napközi 5 főre 27 138 (heti 20 óra) Hálózatban működő önkormányzati modellek Önkormányzati hálózatba szerveződő családi napközi 29 149 3x7 főre Önkormányzati hálózatba szerveződő családi napközi 34 743 3x5 főre Önkormányzati hálózatba szerveződő családi napközi 22 526 3x7 főre (heti 20 óra) Önkormányzati hálózatba szerveződő családi napközi 25 866 3x5 főre (heti 20 óra) Egyházi fenntartású modellek Egyházi fenntartású családi napközi 7 főre 13 039 Egyházi fenntartású családi napközi 5 főre 15 066 Egyházi fenntartású családi napközi 7 főre (heti 20 20 977 óra) Egyházi fenntartású családi napközi 5 főre (heti 20 23 802 óra)

Amennyiben az állami normatíván felüli hiányzó működési költségeket kizárólag a szülők viselik, az önkormányzati fenntartású modellek közül a legalacsonyabb összeget az „Önkormányzati hálózatba szerveződő családi napközi 3x7 főre (heti 20 óra)” modellben 83

szükséges fizetni (havi 22 526 Ft). Ugyanez az érték az egyházi fenntartású rendszerben az „Egyházi fenntartású családi napközi 7 főre” modellben a legalacsonyabb (13 039 Ft/hó).

11. Pályázati lehetőségek A családi napközik szervezéséhez, létrehozásához és finanszírozásához áttekintettük a lehetséges pályázati forrásokat is. Számos pályázati lehetőség áll rendelkezésre projektek megvalósítására a gyermekek, közösségek fejlesztésének érdekében. Az Európai Unió támogatási forrásai közül a Strukturális Alapok és a különböző Közösségi Programok több konstrukciója érinti e témát. Infrastruktúrába és humánerőforrásba történő beruházással kívánják előmozdítani a települések, gyermekek, közösségek fejlődését. A Közösségi Programok29 körében említhetjük a Comenius akciót, amely az oktatás első, érettségiig terjedő szakaszára összpontosít, az iskolára felkészítő és az iskolai oktatásban részt vevők tanulási és tanítási igényeire, valamint az ilyen oktatást nyújtó intézményekre és szervezetekre irányul. Pályázati lehetőségei egyrészt az iskolai élet szereplőit (diákok, tanárok, iskolavezetés), másrészt az iskolán kívüli közösséget is érintik, mint szülői szervezetek, civil szervezetek, önkormányzatok, üzleti szektor, társadalmi partnerek. Az akció célja, hogy hozzájáruljon a közoktatás minőségének fejlődéséhez, erősítse annak európai dimenzióját, illetve segítse a nyelvtanulást. Mindezt iskolák közti, régiók közötti együttműködések támogatásával, illetve különböző egyéni mobilitási lehetőségekkel, képzésekkel segíti elő. A Közösségi Programokon kívüli lehetőségek sorában példaként említhetjük Európai Gazdasági Térség (EGT) és Norvég Finanszírozási Mechanizmusokat, melynek – jelen időszakban – kiemelt területe a magyarországi civil társadalom erősítése. A program elsődleges célja a civil szervezetek kapacitásépítésének biztosítása, a támogatandó területek között szerepel továbbá a gyermek- és ifjúságvédelem, az emberi jogok védelme, a diszkrimináció elleni küzdelem, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a nemek közti esélyegyenlőség, valamint a roma lakosság körülményeinek javítása. Speciális támogatási formát jelent a Svájci-Magyar Együttműködési Program által társfinanszírozott Testvér települési és Partnerségi Pályázati Alap (TPPA), melynek átfogó célja a svájci és magyar testületek és szervezetek közötti együttműködések kölcsönös fejlesztése, és ezáltal Magyarország és az Európai Unió közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Támogatást olyan kisprojektek nyerhetnek, amelyek célja a Magyarország és Svájc közötti együttműködés erősítése, információ- és tapasztalatcsere, know-how és legjobb gyakorlat (best practice) átadása. A TPPA három különböző területen tűzte ki svájci és magyar partnerségek létrehozását: testvér települési, barátvárosi vagy egyéb partneri kapcsolat kialakítása vagy megerősítése területi egységek között minden szerveződési szinten, illetve azok nevében eljáró egységek, jogi személyiségek között; partnerség non-profit vagy a nyereségtermelést nem elsődleges célként megjelölő szervezetek és intézmények között; 29

A közösségi programok azok a közösségi politikák végrehajtását szolgáló cselekvési akciók, amelyek átfogják a gazdasági és társadalmi élet szinte minden területét.

84

valamint szociális párbeszéd országosan elismert és reprezentatív szociális partnerek, szakmai kamarák és szervezetek, ágazati egyesületek között. A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap által finanszírozott Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése, melynek érdekében hat kiemelt területen indított el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. A területfejlesztést a Regionális Operatív Programok támogatják, melyek legfontosabb céljai közé tartozik a regionális gazdasági versenyképesség erősítése, a települések átfogó, integrált fejlesztése, a régión belüli társadalmi és területi különbségek mérséklése, a társadalmi infrastruktúra fejlesztése. Mivel az egyes térségek eltérő adottságaikból adódóan különböző fejlődési lehetőségekkel rendelkeznek, a régiók különböző célkitűzéseket fogalmaztak meg. Az Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (ÉÁOP) kiemelten koncentrál például a régió versenyképes, tudásalapú és innováció-orientált gazdaságának kialakítására, az egészséges élet lehetőségeinek biztosítására, a régió területi különbségeinek mérséklésére és a társadalmi kohézió foglalkoztatás központú erősítésére. A humán közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése érdekében konkrét célkitűzésként fogalmazódott meg a szociális és gyermekjóléti alap-, és nappali ellátásokat, család- és otthon-közeli szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények, szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése. Az ÉAOP beavatkozásainak hatékonyságát javítja a különböző operatív programok egymást erősítő fejlesztéseinek összehangolt megvalósítása, mely elemek integráltan, zászlóshajó projektekként30 kerülnek megtervezésre. A zászlóshajó programok kapcsolódó elemei, projektjei az ÉAOP és a hozzá kapcsolódó végrehajtási intézményrendszer keretein belül valósulnak meg. Az ÉAOP-t érintő zászlóshajó programok a következők: Hét versenyképességi pólus, XXI. század iskolája, „Nem mondunk le senkiről!” (Leszakadó térségek felzárkóztatása), Gyermekesély, Akadálymentes Magyarország. A társadalmi megújulás prioritás arra épít, hogy a társadalom megújulásának alapja az emberi erőforrások minőségének fejlesztése. A társadalmi megújulás stratégiája – a társadalmi kohézió erősítése és a területi egyenlőtlenségek csökkentése mellett – hozzájárul a fenntartható fejlődés, a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés eléréséhez is. A regionális adottságokat és igényeket figyelembe vétele a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) beavatkozási területei közé tartozik a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése, az alkalmazkodóképesség javítása, a minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenki számára, a társadalmi befogadás, részvétel erősítése, illetve az egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztés. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) pedig a cél érdekében többek között az oktatási infrastruktúra fejlesztését, az 30

A zászlóshajó programok olyan kiemelt fejlesztési területek, amelyek egyes különösen fontos ágazatokat, térségeket vagy társadalmi csoportokat érintő problémákra adnak választ. Ezek a programok nem a kiterjedésük vagy a pénzügyi nagyságrendjük miatt fontosak, hanem azért, mert a célcsoportok számára jól megjeleníthetőek. A zászlóshajó programok komplex problémákra kínálnak választ. A szükséges beavatkozások megalapozásához önálló komplex keret-dokumentumok kidolgozására kerül sor. Az ilyen módon meghatározott beavatkozások az operatív programokban, azok szerves részeikét kerülnek megtervezésre.

85

egészségügyi infrastruktúra fejlesztését, a munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztését támogatja. A Kormánynak a következő fejlesztési ciklusra vonatkozó terveit a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII. 17.) Kormányhatározat tartalmazza. A határozat egyrészről alapvető célokat és alapelveket rögzít e feladatokkal kapcsolatban. Eszerint a 2014–2020 között rendelkezésre álló források 60%-át közvetlenül gazdaságfejlesztésre kell fordítani, és a fennmaradó 40% oszlik meg a humánerőforrásfejlesztés, az infrastruktúrafejlesztés, a környezetvédelem és az energiahatékonyság célterületek között. Stratégiai célnak tekinti a magas hozzáadott értéket biztosító termelés és a foglalkoztatás erősítését. A tervezés során figyelembe kell venni a területiség elvét, különös tekintettel a területi operatív programok tervezésére, emellett érvényesíteni kell a koncentráció elvét, azaz a fejlesztési forrásokat lehetőség szerint kevés számú fejlesztési prioritásra kell összpontosítani. Figyelemmel kell lenni továbbá a jelenlegi tervezési ciklusban indult, de a következő időszakra átnyúló fejlesztések folytonosságának biztosítására. Fontos elv, hogy törekedni kell a vissza nem térítendő támogatások nyújtására, a fejlesztéspolitikai önerő minimalizálása mellett. A kormányhatározat tartalmazza a források felhasználására irányuló operatív programok körét is, melyek a következők: Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP), Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP), Terület- és Településfejlesztési OP (TOP), Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP), Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP), Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP), Koordinációs OP (KOP), „Vidékfejlesztés, halászat” OP.

86

12. Marketing stratégia A marketingterv célja, hogy konstruktív megoldásokat fejlesszen ki annak érdekében, hogy a családi napközi szolgáltatások ismertté váljanak a célcsoport körében, erősítse az említett ellátási forma elfogadottságát mind a szolgáltatást igénybe vevők, mind a lehetséges szolgáltatók körében. Miért van szükség a családi napközi-szolgáltatások marketingjére? A vizsgált térségben - nincs vagy nem megfelelő az információ mennyisége és minősége a családi napközikről, illetve azok lehetséges szolgáltatásairól a szülők körében, - leginkább a tradicionális gyermekellátások (bölcsőde, óvoda) preferáltak a térségben a döntéshozók, a szakemberek és a lakosság részéről is, - a vizsgált településeken a családi napközi szolgáltatásaival szemben a gyermekellátást végzők körében bizalmatlanság, ill. bizonytalanságok tapasztalhatók - a hiányos, torzult vagy olykor érdekvezérelt kommunikáció meggyőzően hat a közösségben, és a családi napközik hiányát keresleti hiánnyal magyarázzák, - nem történt közvetlen szükségletfeltárás, ezért „láthatatlanok” bizonyos szülői igények, elsősorban az alsó társadalmi csoportok igényei. Miket célszerű figyelembe venni a családi napközik marketingjének tervezése során? A családi napközik marketing programjainak kidolgozása két irányból is tervezhető: intézményorientált, illetve problémaorientált perspektívából. Az intézményorientált megközelítés során a szervezeti sajátosságokra alapozva értelmeződik a marketing, így pl. közszolgáltató intézmények, illetve államilag ellenőrzött, pl. szociális szervezetek, kulturális és vallási intézmények, alapítványok, stb. irányából. A problémaorientált perspektíva alkalmazása esetén általában a megoldandó feladatokhoz rendelt tevékenység(ek) marketingjéről van szó. Esetünkben a nők munkaerő-piaci visszatérését elősegítő gyermekelhelyezéseket biztosító szolgáltatások kínálatának bővítéséről a családi napközik működtetése révén. A családi napközik marketingjének kialakításakor figyelembe kell venni, hogy maga a családi napközi milyen viszonyban van a környezetével. Ez azt jelenti, hogy két stratégiát is célszerű alkalmaznia, hiszen nem csak a szülők felé kell kommunikálnia a tevékenységét, hanem a támogatókat is meg kell nyernie a folyamatos forrásbiztosítás érdekében, hiszen a két kör ezen szolgáltatás esetében teljesen eltér. Ezért kiemelt szerephez jut a nyilvánosság. A családi napközik marketingjének megtervezése során célszerű a célcsoport igényeiből, szükségleteiből, előítéleteiből, értékeiből és korlátaiból, illetve ezek megértéséből kiindulni. E nélkül egyetlen marketingterv sem tudja a kívánt fogyasztói-magatartási eredményeket elérni. A családi napközik marketingje egy folyamat kell, hogy legyen, amely tartalmazza a legmegfelelőbb marketingtechnikákat és marketingelveket annak érdekében, hogy olyan új értékeket kommunikáljon és közvetítsen a közösségben, amely felkelti a közösség érintett tagjainak az érdeklődését, bizalmat kelt, képes hatni, illetve változtatni a tradicionális gondolkodásmódokon.

87

A családi napközik marketingjének néhány kiemelt területe  Elengedhetetlen a célcsoport-orientáció, vagyis minden esetben fontos meghatározni, hogy mely gyermekkorosztályt nevelő, illetve milyen társadalmi státuszú szülőket kívánnak megszólítani a marketinggel (a célcsoportokat sokeleműen szegmentálni kell),  minden esetben szükség van tudatos elemzésekre, és „piackutatásra”,  szükség van az érintettek kooperációjára, együttműködésére. A családi napközik marketingtevékenységének sikeréhez elengedhetetlenül szükséges a tervezés és a stratégiai átgondoltság. Ehhez számos tervezési modell, módszer áll rendelkezésre, melyek közül a szolgáltatás jellegéből kiindulva az alábbi folyamatot javasoljuk: 15. sz. táblázat: A marketing stratégiai tervezésének folyamata

A probléma leírása, beazonosítása

-

A marketingstratégia megalkotása

A beavatkozás tervezése

Monitoring és értékelés tervezése A beavatkozás megvalósítása és értékelése

-

a probléma leírása, az adatok értékelése, a kapott információk összefoglalása az érintett szervezetek, egyének összetételének vizsgálata SWOT-elemzés összefoglalása a célcsoport meghatározása a magatartások, módszerek meghatározása a program költségvetésének elkészítése forrástervezés részletes program kidolgozása munkatársak felkészítése részletes munkaterv kidolgozása kommunikációs terv kidolgozása indikátorok meghatározása monitoring módszerek kidolgozása értékelési terv készítése intézkedések megvalósítása visszacsatolás a partnerekhez, érdekeltekhez

A családi napközi szolgáltatásainak ismertté tétele, elfogadottságának növelése, marketingjének sikere sokszereplős együttműködést igényel, és többféle kapcsolatrendszer feltárását és értelmezését követeli meg. Ezen szereplők között kiemelt jelentőséggel bírnak az érdekcsoportok. Tágabban értelmezve az érdekeltek körét, beleértendő minden olyan szereplő (beazonosítható csoport vagy egyén), akik a családi napközik működését (ill. a létét) képesek befolyásolni, illetve idetartoznak maguk a befolyásoltak is. Szűkebb értelemben véve pedig idesorolódnak mindazok a beazonosítható csoportok és egyének, akiktől a családi napközik hosszú távú fennmaradása függ. Mindezek ismeretében célszerű beazonosítani az érdekcsoportokat és érdekelt személyeket, feltárni motivációikat, elvárásaikat, értelmezni támogató vagy ellenálló magatartásukat.

88

A családi napközik marketingkommunikációs feladatai -

A családi napközik szolgáltatásainak kommunikálása során elengedhetetlen feladat a célközönség meghatározása, valamint tulajdonságaik és szokásaik beazonosítása, majd ezek ismeretében azoknak az eszközöknek a kiválasztása, amelyek biztosan elérnek hozzájuk. Ha több eszköz használata is lehetséges, célszerű többet is használni.

-

Az eszközök kombinációjával eredményesebb munka végezhető, ideértve pl. a sokszorosítást, terjesztést, és egyéb publikálási formákat, mint pl. szakmai fórumokon vagy lakossági fórumokon való megjelenést.

-

Ugyanakkor a családi napközik marketingje során ügyelni kell a költségekre, mert, mint minden szociális marketing tevékenységre, erre is igaz, hogy nem feltétlenül az a legmegfelelőbb eszköz, amely sok embert elér. A cél mindenképpen az, hogy a családi napközi célközönségét sikerüljön megtalálni.

-

A családi napközi szolgáltatásokról folyamatosan és rendszeresen szükséges kommunikálni a célközönséggel, az egyszeri megkeresés, illetve kommunikáció nem vezethet a kívánt eredményre. Nem elég csupán megnyerni a szülők egy csoportját a szolgáltatás igénybevételére, folyamatosan publikálni, kommunikálni szükséges feléjük és a leendő újabb célcsoportok felé az elért eredményeket, a kínált szolgáltatásról szóló hasznos információkat.

-

A családi napközik szolgáltatásainak kommunikációja nem merülhet ki egy egyszeri „aktivitási programban”. Tartós „viselkedésváltozás”, azaz helyi szinten a szülői preferenciák és döntések megváltozása, vagyis, hogy ne csak az ismertebb és elfogadottabb gyermekintézmények szolgáltatásait kívánják igénybe venni, nem képzelhető el folyamatos informálás, és a felhasznált kommunikációs eszközök kombinációjának alkalmazása nélkül.

A családi napközik szolgáltatásainak helyben alkalmazható kommunikációs eszközei Hirdetések: ez egyfajta személytelen kommunikáció, amely során a családi napközik ellátásainak bemutatása a tömegeket (vagyis a helyi lakosságot) elérő médiumokon keresztül történik (sajtó, rádió, televízió, központi hirdetési felületek, stb.). Kapcsolt hirdetések: ebben az esetben más szervezet hirdetési felületét használja a családi napközi, illetve a fenntartó. Ez mindkét fél számára előnyös lehet. PR: a családi napközi PR-ja általában a sajtóban való megjelenést vagy esetleg egyes konferenciákon való megjelenést jelentheti. Point-of-delivery: ebben az esetben a családi napközi ellátás helyszínén történik a bemutatás, a szolgáltatás kommunikálása, egyfajta „nyílt nap”. Direkt marketing: ez a családi napközi ellátásainak közvetlen és személyes kommunikációs módja, melynek legismertebb eszköze a brosúrák, tájékoztató anyagok küldése. Ide tartozhat a direkt e-mail küldése is. Információs hívószám: ezen a közvetlen elérésű csatornán az érdeklődő szülő az igénybe vehető vagy kínált családi napközis ellátásokról, azok alternatíváiról kaphat felvilágosítást. Interaktív marketing: elsősorban az internet nyújtotta lehetőségeket jelenti. Célszerű pl. a teljes térség családi napközis kínálatát egyetlen felületen bemutatni, azok minden jellemzőjével. 89

Végezetül, alkalmazható egy ún. integrált marketing kommunikáció (IMC) módszer, amelynek a lényege, hogy minden elérhető csatornán következetes üzeneteket közvetít a családi napközik szolgáltatásairól minden lehetséges célcsoport számára. Így a következetesség, valamint az eszközök és üzenetek szinergiájának hatására a kommunikáció még hatásosabb lesz. Marketing tevékenység kapcsán javasolt helyi médiumok: Szolnok TV, Új Néplap, jaszberenyonline.hu 16. sz. tábla A marketing tevékenység költségterve

Megnevezés Hirdetések Online felület kialakítása, karbantartása Akcióprogramok szervezése (pl. nyílt napok), rendezvényeken való megjelenés Dologi kiadások (posta, papír, nyomtatás, telefon, stb.) Összesen

Összeg Ft/év 20 000 15 000 25 000 25 000 85 000

90

Felhasznált, illetve a témához kapcsolódó irodalom 2011. évi népszámlálás 3. Területi adatok 3.11 Jász-Nagykun-Szolnok megye KSH, Debrecen 2013. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_11_2011.pdf Balaskó Zsuzsa-Cseres-Gergely Zsombor- Reszkető Petra-Scharle Ágota- Váradi Balázs (2009): Az 1-3 éves gyermekek napközbeni ellátásának bővítése: költségvetési ráfordítás és várható társadalmi hatások Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet, Budapest Bálint Mónika -Köllő János (2007): Gyermeknevelési támogatások, megjelent: Fazekas K., Cseres-Gergely Zsombor - Scharle Ágota (szerk.) Munkaerőpiaci Tükör, MTA-KTI 2007. Bass László, Darvas Ágnes, Dögei Ilona, Ferge Zsuzsa, Tausz Katalin (2007): A szegénység és kirekesztés változása, 2001–2006, Gyerekesély Füzetek 3. Budapest 2007 Bass László–Darvas Ágnes–Szomor Éva (2008): Gyermeknevelési szabadságok és gyermekintézmények, Mi a jó a gyermekeknek, mit szeretnének a szülők? MTA-KTI, kézirat http://www.gyerekesely.hu/component/option,com_docman/task,doc_details/gid,215/I temid,3/ Benedek Dóra (2007): A szülés utáni munkába állás hatása a gyermek fejlődésére. Megjelent: Fazekas Károly–Cseres-Gergely Zsombor–Scharle Ágota (szerk.): Munkaerőpiaci Tükör. MTA KTI-OFA, Budapest, 72- 75. o. Blaskó Zsuzsa (2005): Dolgozzanak-e a nők? A magyar lakosság nemi szerepekkel kapcsolatos véleményének változásai, 1988, 1994, 2002 15, Demográfia 48. évfolyam 2-3. szám, 159-186.o. Blaskó Zsuzsa (2006): Nők es férfiak – keresőmunka, házimunka, KSH NKI Kutatási jelentések 82. p. 110 EC (2005): Social agenda, COM (2005) 33 final, Brussels, 2005. http://eurlex. europa.eu/LexUriServ/site/en/com/2005/com2005_0033en01.pdf EC (2008): Implementation of the Barcelona objectives concerning childcare facilities for preschool-age children, COM (2008) 638, Brussels, 2008. http://eurlex. europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2008:0638:FIN:EN:PDF Esping-Andersen, G.(2008): Egy gyermekközpontú társadalmi beruházási stratégia, Esély 2008/5. Gábos András – Szívós Péter (2002): A jövedelmi szegénység alakulása, a gyermekes családok helyzete, TARKI Társadalmi Riport 2002 Gábos András – Szívós Péter (2006): A gyermekszegénység és néhány jellemzője Magyarországon, TARKI Társadalmi Riport 2006 Gábos András (2003): A családtámogatási rendszer termékenységi hatásai – kutatási eredmények magyar adatokon. In: Gál Robert Ivan (szerk.): Apák és fiuk és unokák. Osiris, Budapest, 66-83. Kapitány Balázs (2008): A „Gyed-hatás” Az 1985 es 1996 közötti családtámogatási rendszer termékenységre gyakorolt hatása Demográfia, 2008. 51. évf. 1. szám 51–78. Korintus Márta (2001): Családi napközi szolgáltatás. Előadás a Fehér Kereszt Gyermekvédő Alapítvány Megélhetést biztosító családi szolgáltatások esélyei a gyermekjóléti alapellátásban c. konferencián, Budapest, 2001. április 4. http://www.proexcellentia.hu/A csaladi napkozi_tartalom.htm 91

Kovácsné Bárány Ildikó-Dr. Mátay Katalin-Szombathelyiné dr. Nyitrai Ágnes (szerk): A családi napközi működési követelményei – Módszertani levél – Szociális Füzetek Budapest, 2013 MTA KTI 2010 Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézete Adatbank http://adatbank.mtakti.hu/ OECD (2008): PF7: Key characteristics of parental leave systems, OECD Family Database http://www.oecd.org/dataoecd/45/26/37864482.pdf SZMM-SZMI (2009): A családi napközi működésének követelményei – Módszertani útmutató. Budapest 2009. http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=889&articleID=5405&ctag=articlelist& iid=1 Tóth Olga (1995): Attitűdváltozások a női munkavállalás megítélésében. Szociológiai Szemle 1995/1. 71-86. Felhasznált stratégiai dokumentumok: Baginé Gavaldik Lívia - Balázs Ágnes - Bobák Nóra (2008): Jászsági Többcélú Társulás Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata. Bobák Nóra (2010): Jászsági Többcélú Társulás Jászsági Közoktatási Intézkedési Terv felülvizsgálata és mellékletei (1. és 2. számú melléklet) Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program (2007-2013) Helyzetfeltárás – koncepció c. dokumentum rögzíti, mely a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság által 2006-ban készült Jászsági Többcélú Társulás Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatás tervezési koncepciója. (Szociális Munkabizottság, Térségfejlesztési Iroda) Jászkisér, 2005. március 23. Szombathelyiné dr. Nyitrai Ágnes- Vokony Éva (2008): A családi napközi működésének követelményei Módszertani útmutató, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, Gyermekjóléti és Gyermekvédelmi Főosztály, Budapest. A pályázatokhoz kötődő web-es források Comenius program: http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=577 Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013: http://www.eszakalfold.hu/userfiles/hun/fejlesztesi_dokumentumok/eAOP/EAOP_adopted_h u.pdf EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok: http://www.norvegia.hu/News_and_events/EGT_%C3%A9s_Norv%C3%A9g_Finansz%C3 %ADroz%C3%A1si_Mechanizmus/, http://www.nfu.hu/doc/139 Közösségi Programok: http://www.nfu.hu/kozossegi_programok Svájci-Magyar Együttműködési Program: http://www.vati.hu/index.php?page=main&menu=19686&langcode=hu, http://www.nfu.hu//doc Új Magyarország Fejlesztési Terv: http://www.nfu.hu/doc/109

92

A családi napközik létesítésével, működtetésével kapcsolatos jogszabályok 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet az óvodai nevelés alapprogramjának kiadásáról 23/1997.(VI.4.) MKM rendelet a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve es a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról 149/1997. (IX.10.) Korm.rend - a gyermekvédelmi es gyámügyi eljárásról 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról - a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról es az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szervek es személyek által kezelt személyes adatokról - a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok es a személyes gondoskodást nyújtó szervek es személyek által kezelt személyes adatokról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (továbbiakban Gyvt.) - a gyermekek védelméről es a gyámügyi igazgatásról 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól – gyermekellátások igénybevétele esetén érvényes szabályozás a gyermekgondozási díjról (gyed) 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 15/1998 (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól es működésük feltételeiről 18/1998.(VI.3.) NM rendelet a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről - a nem állami szervek normatíva igénylésével és elszámolásával kapcsolatos szabályozás 80/1999. (XII. 28.) GM-EuM-FVM együttes rendelet a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer előállítás és - forgalmazás feltételeiről 1/2000.(I.7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésének feltételeiről 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről – a családi napközi működési engedélyre vonatkozó szabályozás 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet a játszótéri eszközök biztonságosságáról 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről - családi napközi felkészítő tanfolyamon való kötelező részvételről 10/2003. (III. 27.) ESZCSM rendelet az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékről – az évente megjelenő pályázaton a gyermekek napközbeni ellátása területére a családi napközikben tevékenykedők is jelentkezhetnek szakértőnek. 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet - a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatok, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról 93

331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről - egy adott településhez tartozó illetékes szociális és gyámhivatali feladatokról (jegyző – működési engedélyeztetés) 67/2007.(VII.10.) GM-EuM-FVM-SZMM együttes rendelete tartalmazza korcsoportos bontásban a napi tápanyag és energia-beviteli ajánlásokat 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről

94

Mellékletek

95

1.sz. melléklet ADAPT2DC INTERREG IVB CENTRAL EUROPE projekt „Kísérleti projekt a Jászság kistérségben”

Az elkészült interjúk jegyzéke Sorszám 1 2

3

4

5

Interjúalany Mester Zsuzsa, esélyegyenlőségi szakértő Baginé Gavaldik Lívia (Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetője és pszichológusa Kissné Vári Ildikó, Jánoshida Gyermekjóléti Szolgálatának munkatársa, családgondozó Kaszab Attiláné Jászárokszállási Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője Dobosné Bobák Kinga a Jászárokszállási Bölcsőde bölcsődevezetője Petőné Katalin Jászsági Óvodai Intézmény vezetője Papp Gyuláné, Jászárokszálláson intézményvezető, óvoda Kovács Béláné Pető Magdolna, a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság elnöke Szülői fókuszcsoportos interjú

Eszes Béla – Jánoshida polgármestere 7 Gergely Zoltán – Jászárokszállás polgármestere Dr. Aladics László aljegyző Jászfényszaru 8 Bobák Nóra JTT titkárságvezető helyettes 9 Szirákiné Katika, pénzügyi vezető a Jánoshidai Polgármesteri Hivatal pénzügyi vezetője Az A kutatásban résztvevő elkészült interjúalanyok száma: interjúk száma: 9 16 fő 6

Az interjút készítette Dr. Rácz Andrea egyetemi adjunktus Dr. Rácz Andrea egyetemi adjunktus

Az interjú helyszíne, ideje Budapest 2012. 12.21. Jászberény, 2013.01.14.

Dr. Rácz Andrea egyetemi adjunktus

Jászberény 2013.01.14

Dr. Czibere Ibolya egyetemi adjunktus

Jászfényszaru 2013.01.14

Dr. Czibere Ibolya egyetemi adjunktus Dr. Csoba Judit egyetemi docens Dr. Csoba Judit egyetemi docens

Jánoshida 2013.01.14 Jászberény 2013.01.14. Jászberény 2013.01.14.

Dr. Csoba Judit egyetemi docens Papp Attila közgazdász

Jászberény 2013.01.14. Jánoshida 2013.01.14.

96

2. sz. melléklet

Pályázati programok A témához közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó 2013-ban már meghirdetett vagy kiírás előtt álló programok az alábbiak: • TÁMOP 2.4.3.E-13/1 Szociális gazdaság és a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó civil szervezetek kapacitásfejlesztését célzó programok megvalósításával összefüggő szakmai fejlesztések • TÁMOP- 3.2.3.B-12/1 A komponens Építő közösségek - B) A korszerű, többfunkciós (multifunkcionális) közművelődési fejlesztéseket szolgáló közösségi programok, együttműködések, új tanulási formák kialakulásának elősegítése (A) • TÁMOP 3.3.12-12 Ifjúság.hu a sikeres nemzedékért - Átfogó ifjúsági szolgáltatásfejlesztés a köznevelésben tanuló diákok esélyegyenlőségének növelése érdekében • TÁMOP 5.5.4-13/2 Lakóközösségi programok, kezdeményezések támogatása • TÁMOP 6.1.2-13/2 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok • TÁMOP-2.2.6-13/1 Szakképző intézmények szakmai tanárai és gyakorlati oktatói pedagógiai képzése, továbbképzése • TÁMOP-2.4.3-D-1, TÁMOP-2.4.3.D-2 és TÁMOP-2.4.3.D-3 Szociális gazdaság fejlesztése • TÁMOP-3.3.10.A-12 és TÁMOP-3.3.10.B-12 Továbbtanulást erősítő kezdeményezések támogatása • TÁMOP-5.3.1.B-2-12/2 Roma emberek képzésbe ágyazott foglalkoztatása a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben • TÁMOP-6.2.4/B/12/2 Struktúraváltáshoz kapcsolódó képzést és foglalkoztatást támogató fejlesztés • TÁMOP-2.5.3.A-12, TÁMOP-2.5.3.C-12/1 Gazdasági és társadalmi együttműködés erősítése • TÁMOP-3.1.13 A testnevelés új stratégiájának és fizikai állapot új mérési rendszerének kialakítása és az önkéntes részvétel ösztönzése a komplex iskolai testmozgásprogramok szervezésében • TÁMOP-3.1.4.B Köznevelés az iskolában • TÁMOP-3.3.1 Esélyegyenlőség és integráció III. ütem • TÁMOP-3.3.11 Esélyegyenlőségi elvű minőségi oktatás, valamint az egész életen át tartó tanulás támogatása az LHH kistérségekben • TÁMOP-3.3.13 Eötvös József Program - Pedagógiai - szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló • TÁMOP-3.3.14 Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása • TÁMOP-3.3.15 A hátrányos helyzetű gyermekek önkéntes részvételének ösztönzése a komplex iskolai testmozgásprogramok szervezésében • TÁMOP-4.1.2/B2Tartalomfejlesztés, képzők képzése, különös tekintettel a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai, valamint pedagógiai képzésekre és azok fejlesztésére konstrukció B2: Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok továbbfejlesztése • TÁMOP-5.2.6. Korai életszakaszban feltárt fejlődésbeli rendellenességek, lemaradások kezeléséhez szükséges hozzáférés javítása • TÁMOP-5.3.11 Elnéptelenedő falvak társadalmi-gazdasági folyamatainak megfordítása 97

• TÁMOP-5.3.6/B Szakmai-módszertani támogatás a komplex telepprogram és az elnéptelenedő falvak társadalmi-gazdasági folyamatainak megfordítását célzó program megvalósítói számára • TÁMOP-6.1.1 Bizonyítékokon alapuló egészségfejlesztési ismeretek kidolgozása az oktatás különböző szintjei és különböző korosztályok számára • TÁMOP-6.1.2/A Komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az általános iskolákban, többcélú intézményekben • TÁMOP-6.1.2/B Szabadidős közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az iskolán kívüli szereplők bevonásával • TÁMOP-6.2.5/C Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben - Területi együttműködés támogatása, az egészségszervezés szervezeti kereteinek és feltételrendszerének kialakítása, egységes külső felülvizsgálati rendszer bevezetésére való felkészülés • TÁMOP-6.2.7 Nemzeti Egészségügyi Informatikai (eHealth) Rendszer bevezetését támogató módszertan, szolgáltatás-, képzés- és humánerőforrás fejlesztés • TIOP-1.1.3 Intézményi informatikai infrastruktúra fejlesztés a közoktatásban • TIOP-1.2.6„Világsátor” – Multifunkcionális roma közösségi és kulturális központ infrastrukturális feltételeinek kialakítása • TIOP-3.2.3/A Lakhatási beruházások támogatása a komplex programokhoz kapcsolódóan • TIOP-3.2.4 Autisták és megváltozott munkaképességű személyek foglakoztatásának elősegítése • TIOP-3.3.1/A A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése: akadálymentesítés

98

3. sz. melléklet

A családi napközi létrehozásának időterve (GANTT diagram)

99

4. sz. melléklet

Fontosabb kapcsolódó jogszabályok vonatkozó bekezdései 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 14. § (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. (2) A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. (3) A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. 15. § (1) Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás, e) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás. (2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. Gyermekek napközbeni ellátása 41. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. (2) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani, a) akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül, c) akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. (3) A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái – a gyermekek életkorának megfelelően – a) a bölcsőde, a hetes bölcsőde, b) a családi napközi, c) a családi gyermekfelügyelet, d) a házi gyermekfelügyelet, e) az alternatív napközbeni ellátás.

100

Családi napközi 43. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása. (2) A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani. (3) A családi napközi – az alapellátáson túli szolgáltatásként – speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatással segítheti a családokat. (4) Családi napköziben ellátást az a nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy biztosíthat, aki a) személyisége és – a külön jogszabályban meghatározott – körülményei alapján alkalmas a gyermek napközbeni ellátására, és b) a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett, feltéve, hogy nem áll fenn vele szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok.31 (5) A családi napközi működhet az ellátást nyújtó saját otthonában vagy más e célra kialakított helyiségben. (6) A családi napköziben húszhetestől tizennégy éves korig gondozható gyermek. (7) A családi napköziben – a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva – legfeljebb öt gyermek gondozható. Ha a családi napköziben egy fogyatékos 31

15.§ (8) A gyermekvédelmi rendszerben a külön jogszabályban meghatározott munkakörben, valamint önkéntes jogviszonyban nem foglalkoztatható az a személy, akivel szemben a 11/A. § (8) bekezdésben meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll, vagy aki e törvényben meghatározott igazolási kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye. (1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról) 11/A.§ (8) Nem lehet gyermekjogi képviselő az a személy, a) aki büntetett előéletű, b) aki büntetlen előéletű, de a bíróság büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XII. fejezet I. címében meghatározott élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmény, II. címében meghatározott egészségügyi beavatkozás, orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmény, kényszerítés, a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, zaklatás, magántitok megsértése, visszaélés személyes adattal, visszaélés közérdekű adattal, XIV. fejezetében meghatározott házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmény, embercsempészet, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény és VI. címében meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, XVI. fejezet II-IV. címében meghatározott köznyugalom, közbizalom és közegészség elleni bűncselekmény, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, orgazdaság vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el ba) ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, bb) öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, bc) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, bd) közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, be) végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig, c) aki a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, d) aki a szakmai gyakorlata meglétének vizsgálata során figyelembe veendő foglalkozás tekintetében foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt áll, valamint e) akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság jogerős ítéletével megszüntette, valamint – ha külön jogszabály másképp rendelkezik – akinek szülői felügyeleti joga a gyermek átmeneti nevelésbe vétele miatt szünetel. (1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról)

101

gyermeket is gondoznak, akkor a gondozható gyermekek száma legfeljebb négy fő. Ha a családi napköziben gondozott valamennyi gyermek fogyatékos, akkor a gondozható gyermekek száma legfeljebb három fő. (8) A (7) bekezdésben meghatározott létszámon túl még két gyermek, ha fogyatékos gyermekről van szó, még egy gyermek gondozható a családi napköziben, feltéve, hogy az ellátást nyújtónak állandó segítője van. (9) A családi napköziben gondozott saját gyermek után központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatást nem lehet igénybe venni. (10) A családi napközi feladatait önálló szolgáltató vagy legalább három – telephelyként működő – családi napközit magába foglaló családi napközi hálózat biztosítja. Öt, vagy annál több családi napközi fenntartását hálózatba kell szervezni. A hálózatban biztosítani kell a szolgáltatást nyújtók részére a folyamatos szakmai tanácsadást, valamint az ellátottak igényeihez rugalmasan igazodó szolgáltatások összehangolását. (11) A családi napközi esetében a 32. § (5) bekezdése szerint megkötött megállapodások32 száma – a szolgáltatás eltérő időpontokban történő igénybevétele esetén – túllépheti a családi napközi működési engedélyében meghatározott férőhelyek számát. A szolgáltatást azonos időben igénybe vevő gyermekek száma ebben az esetben sem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott férőhelyszámot. A települési önkormányzat feladatai 94. § (1) A települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. (2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében – a (3)–(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével – a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. (3) Az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét, b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát, c) harmincezernél több állandó lakos él, az a) és b) pontokban meghatározottak mellett családok átmeneti otthonát, d) negyvenezernél több állandó lakos él, az a)–c) pontokban meghatározottak mellett gyermekjóléti központot [40. § (3) bek.] köteles működtetni. (5) A települési önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe a település lakosságára terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében közösen tartják fenn, vagy ha az ellátást szerződésben vállalta más önkormányzat lakosságára is kiterjedően. (6) Ha az intézmény ellátási területe a fenntartó önkormányzat illetékességi területét meghaladja, – eltérő megállapodás hiányában – az ellátást valamennyi jogosult számára 32

32.§ (5) A gyermekjóléti alapellátások igénybevételének megkezdése előtt és az utógondozói ellátás igénybevételének megkezdésekor a) állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a szolgáltató vezetője, illetve az intézményvezető, b) egyházi és nem állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy a kérelmezővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt. (1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról)

102

azonos feltételek szerint kell biztosítani. E rendelkezést kell alkalmazni az ellátás megszüntetése esetén is. (7) Az intézményt fenntartó önkormányzat az intézménnyel nem rendelkező önkormányzat kérésére az ellátást nem tagadhatja meg, ha e törvény hatálybalépésekor vagy külön megállapodásuk alapján már biztosított ellátást. (8) A települési önkormányzat a bölcsődés korú gyermekek napközbeni ellátásának biztosítására irányuló, a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségének a bölcsőde működtetése mellett családi napközi formájában is eleget tehet. A gyermekek védelmének főbb finanszírozási szabályai 143. § (1) A gyermekvédelmi rendszer működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetés és az önkormányzat hozzájárulása biztosítja, amit az igénylő által fizetendő térítési és gondozási díj egészít ki. (2) Az állam hozzájárul az önkormányzat által megállapított és folyósított pénzbeli és természetbeni ellátások kiadásaihoz, valamint a helyi önkormányzat által fenntartott, a személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák működési és fejlesztési költségeihez. (3) Az állam a helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához a) az állandó lakos után járó differenciált szociális és gyermekjóléti központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatással, b) a fenntartott intézményben ellátott gyermekek után járó központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatással, d) kötött felhasználású támogatásokkal járul hozzá. (4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti támogatás összege a települési önkormányzat területén élő lakosság szociális helyzete, valamint az állandó lakosú gyermek száma szerint eltérő. A differenciálás alapjául szolgáló mutatókat évente a költségvetési törvény rögzíti. (5) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatással történő támogatás szakmai céloknak megfelelő módját és mértékét a költségvetési törvény határozza meg. 145. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra jogosult a jogerős működési engedéllyel gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző, közfeladatot ellátó egyházi és – külön törvényben meghatározott – nem állami fenntartó. (2) Az állami, egyházi és nem állami fenntartó központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultságának feltétele a a) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást nyújtó új szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak, b) gyermekek napközbeni ellátása és – az 51. § (4)–(9) bekezdés szerinti ellátás kivételével – a gyermekek átmeneti gondozása esetében az új férőhelyeknek a gyermekjóléti szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadása. (2a) A (2) bekezdés alkalmazásában új szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak, illetve férőhelyszámnak az minősül, amelyre a fenntartó 2011. december 31-én nem rendelkezett jogerős működési engedéllyel és a gyermekjóléti szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe nem nyert még befogadást. (2b) A (2a) bekezdés szerinti esetben a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás a külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás nélkül is jár, ha a) a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé, 103

b) a működési engedély módosítását kizárólag fenntartóváltás teszi szükségessé. (2c) A külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni a) az állami vagy önkormányzati kötelező feladatot ellátó állami fenntartót, b) azt a szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amelyre nézve a fenntartó pályázati úton elnyert európai uniós vagy hazai fejlesztési támogatásban részesül, c) azt a kérelem benyújtását megelőzően is érvényes működési engedélyben feltüntetett szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amely esetében a működési engedély módosítását kizárólag költségvetési többletkiadást nem eredményező szétválás vagy egyesítés, szolgáltatásforma-váltás, valamint a fenntartó intézményei, telephelyei közötti férőhelyszám-átcsoportosítás teszi szükségessé, d) 2012. évre vonatkozóan az igénylésben megjelölt időponttól kezdődően, illetve ha a működési engedélyben ennél későbbi időpont szerepel, az abban megjelölt időponttól kezdődően azt a szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amelyre a helyi önkormányzat, illetve a társulás a normatív hozzájárulások és támogatások iránti igényét 2011. év során a jogszabályoknak megfelelően benyújtotta. (3) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi és nem állami fenntartású gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény a munkavállalók számára legalább a Kjt. 55–80. §-aiban megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani. (4) A nem állami, illetve egyházi fenntartónak a külön jogszabályban meghatározott, és az általa fenntartott gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény működéséhez biztosított központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás – kivéve a kiegészítő támogatást – teljes összegét át kell adnia azon intézmény részére, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került. 145/A. § (1) Ha a települési önkormányzat vagy a társulás a fenntartásában működő szolgáltatót, intézményt egyházi jogi személy fenntartásába adja át, az egyházi kiegészítő támogatást a települési önkormányzat, illetve a társulás köteles a központi költségvetésnek öt éven keresztül folyamatosan, a nettó finanszírozás keretében megtéríteni. (2) Ha a települési önkormányzat vagy a társulás fenntartásában működő szolgáltató, intézmény megszűnésétől számított tizenkét hónapon belül egyházi jogi személy új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a megszűnt intézményben is végzett gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység után kifizetett egyházi kiegészítő támogatást a települési önkormányzat, illetve a társulás köteles a központi költségvetésnek öt éven keresztül folyamatosan, a nettó finanszírozás keretében megtéríteni, feltéve, hogy a) a megszűnt és a létrehozott szolgáltatónál, intézményben ellátott gyermekeknek legalább ötven százaléka azonos, valamint b) a megszűnt és a létrehozott intézmény – részben vagy egészben – ugyanabban az ingatlanban működik. (3) A megtérítendő összeg megállapítása során nem vehető figyelembe a korábbi fenntartó működési engedélyében nem szereplő szolgáltató tevékenység – ide nem értve azt az esetet, ha az új szolgáltató tevékenységet a korábbi férőhelyek átminősítésével hozták létre – és férőhelyszám. (4) Az egyházi kiegészítő támogatás megtérítéséről a kincstár külön kormányrendeletben meghatározott eljárás szerint határozatban dönt.

104

Térítési díj 146. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért és gyermekek átmeneti gondozásáért, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosított utógondozói ellátásért térítési díjat kell fizetni. 147. § (1) A fenntartó megállapítja a 146. § (1) bekezdése szerinti ellátások intézményi térítési díját, ami a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás különbözete. Az intézményi térítési díjat több szolgáltatás és ellátás nyújtása esetében is szolgáltatásonként (ellátásonként) kell meghatározni, a közös költségelemek szolgáltatásonkénti (ellátásonkénti) közvetlen költségeinek arányában történő megosztásával. (2) A bölcsőde esetében az intézményi térítési díjat külön meg kell határozni a gyermek gondozására, nevelésére, nappali felügyeletére és a vele történő foglalkozásra (a továbbiakban együtt: gondozására), valamint a 151. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a gyermekétkeztetésre vonatkozóan. (4) A fenntartó az intézményi térítési díjat az (1) bekezdés szerint kiszámított és külön jogszabály szerint dokumentált térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. 148. § (1) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető, a szolgáltatást vezető vagy a működtető (a továbbiakban együtt: intézményvezető) konkrét összegben állapítja meg. (3) Az intézményvezető a kötelezettet írásban értesíti a személyi térítési díj összegéről a) a gyermekek napközbeni ellátása esetén a szolgáltatás, ellátás igénybevételét megelőzően, b) a gyermekek átmeneti gondozása és utógondozói ellátás esetén legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított harminc napon belül. (4) A személyi térítési díj – a gyermekétkeztetés kivételével – nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. Ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez pozitív számot, a személyi térítési díj összege nulla. (5) A személyi térítési díj összege önkormányzati intézmény esetén a fenntartó rendeletében, más fenntartó esetén a fenntartó képviseletére jogosult testület, személy írásbeli döntésében foglaltak szerint csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi viszonyai ezt indokolttá teszik. (6) Ha a kötelezett a személyi térítési díjat vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. (7) Ha a kötelezett a személyi térítési díj egyházi vagy nem állami fenntartó által megállapított összegét vitatja, a bíróságtól kérheti a személyi térítési díj megállapítását. A bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított személyi térítési díjat kell megfizetni. (8) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni. A kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra vonatkozóan az új térítési díj megfizetésére. (9) A térítési díj meg nem fizetése esetén késedelmi pótlék nem állapítható meg. (10) A kötelezett írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben nem kell a 150. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást a kötelezett nem tenné meg. 105

(10a) A kötelezett írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az esetben nem kell a 150. § (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást a kötelezett nem tenné meg. (11) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban nem részesülő fenntartó esetén a 147. §-t, a 148. § (4) bekezdését és a 150. §-t nem kell alkalmazni. 149. § Térítésmentesen kell biztosítani a 40. § (1)–(3) bekezdés szerinti gyermekjóléti szolgáltatást,33 amely esetben intézményi térítési díjat sem kell megállapítani. 150. § (1) A személyi térítési díj megállapításánál a) utógondozói ellátás esetében az igénybe vevő fiatal felnőtt rendszeres havi jövedelmét, b) a gyermekek napközbeni ellátása és a gyermekek átmeneti gondozása esetében a gyermek családjában az egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott egy főre jutó jövedelem megállapításánál a 19. § (4) bekezdés a)–e) pontjában felsorolt személyek34 jövedelmét kell figyelembe venni. (3) A személyi térítési díj összege igénybe vevőnként nem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem a) 50%-át családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén, b) 25%-át bölcsőde esetén, ha a fenntartó a bölcsődei ellátás keretében biztosított gyermekétkeztetés mellett a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásra is megállapít személyi térítési díjat, c) 20%-át az a) és b) pont, valamint a 151. § alá nem tartozó egyéb gyermekek napközbeni ellátása esetén, d) 50%-át átmeneti gondozás esetén, e) 30%-át a fiatal felnőtt utógondozói ellátása esetén. (5) Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik. 151. § (1) A gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni a) a bölcsődében, hetes bölcsődében, b) az óvodában, c) a nyári napközis otthonban, d) az általános és középiskolai diákotthonban, kollégiumban, illetve az itt szervezett externátusi ellátásban, e) az általános iskolai, továbbá – ha külön jogszabály másképpen nem rendelkezik – középfokú iskolai menzai ellátás keretében, f) a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben és a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében, 33

gyermekjóléti szolgálat 19.§. (4) A (2) bekezdésben meghatározott összeg számításánál – a kérelem benyújtásának időpontjában – közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni a) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát, b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, c) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket, d) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket, e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a fogyatékos gyermeket,… (1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról) 34

106

g) a szociális nyári gyermekétkeztetés keretében nyújtott étkeztetésre.35

35

(2) Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a nem állami fenntartó az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben, a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában és a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben, a fenntartó az egyéb állami fenntartású intézményben a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. A főváros közigazgatási területén lévő tankerületekben az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben – a fővárosi önkormányzat saját tulajdonában álló ingatlanban működő nevelési-oktatási intézmények kivételével – az étkeztetést a kerületi önkormányzat biztosítja. A fővárosi önkormányzat köteles biztosítani az étkeztetést azon nevelési-oktatási intézményben, amely saját tulajdonában álló ingatlanban működik. Az étkeztetés biztosítására kötelezett önkormányzat e feladatának ellátásához a közigazgatási területén kívülről érkező gyermek, tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattól hozzájárulást kérhet. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető. (2a) Ha a (2) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, úgy az intézményi térítési díjat a települési önkormányzat állapítja meg. (3) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyag költségének egy ellátottra jutó napi összege. (4) A gyermekétkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető a (3) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint az (5) bekezdésben megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg. Ha a fenntartó kizárólag a bölcsődei ellátás keretében biztosított gyermekétkeztetésre állapít meg személyi térítési díjat, a személyi térítési díj meghatározásánál a 150. § (1)–(3) bekezdését nem kell alkalmazni. (5) Gyermekétkeztetés esetén a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő aa) bölcsődés, ab) óvodás, ac) 1–8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)–ac) alpont szerinti életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani [az a)–e) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény]. (6) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. (8) A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. (9) A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve – ha a gyermek nem állami fenntartású nevelésioktatási intézményben részesül étkezésben – a nevelési-oktatási intézmény vezetője – a nem állami fenntartó által megállapított szabályok keretei között – a gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg. (10) Az (5) bekezdés szerinti normatív kedvezmény megállapításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni a) a tizennyolc éven aluli, b) a huszonöt évesnél fiatalabb, közoktatásban nappali rendszerű oktatásban részt vevő, illetve felsőoktatásban nappali tagozaton tanuló, valamint c) életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermekeket. (11) A normatív kedvezményt a tanuló után a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig kell biztosítani. (1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról)

107

15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 3. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás és az átmeneti gondozás formáinak szakmai létszám irányszámait, továbbá a bölcsődei ellátásnak, valamint a szakellátás formáinak szakmai létszámminimum követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza. A feladatellátás érdekében további munkakörök is létesíthetők. A GYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA 34. § A családban nevelkedő, a szülők munkavégzése, betegsége vagy egyéb ok miatt ellátatlan gyermek nappali felügyeletét, gondozását, nevelését napközbeni ellátás keretében kell biztosítani. Családi napközi 46. § (1) A Gyvt. 43. §-a (5) bekezdésének alkalmazásában saját otthon alatt a családi napközi szolgáltatást nyújtó személy életvitelszerű tartózkodására szolgáló lakást, illetve más lakást kell érteni. (2) A Gyvt. 43. §-ának (10) bekezdése szerinti családi napközi hálózat fenntartója a telephelyeken működő családi napközi szolgáltatást nyújtó személyek munkáját folyamatosan figyelemmel kíséri, biztosítja számukra a szakmai tanácsadást, valamint kapcsolatot tart az ellátást igénybe vevőkkel és igényeiket figyelembe véve segíti a családi napközi szolgáltatást nyújtó személyeket a szolgáltatások szervezésében, összehangolásában, illetve a helyettesítés megszervezésében. (3) A családi napközi hálózat fenntartója a (2) bekezdésben foglalt feladatok ellátására családi napközis koordinátort alkalmaz. (4) A családi napközis koordinátornak a) eredményesen el kell végeznie a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet 9–12. §-a szerinti tanfolyamot (a továbbiakban: családi napközit működtetők felkészítő tanfolyama) és b) rendelkeznie kell a 2. számú melléklet II. Része I. Alapellátások 3. Családi napközi pontjában előírt képesítéssel. 47. § (1) Családi napköziben szolgáltatást az biztosíthat, aki – a Gyvt. 43. §-ában meghatározott feltételeknek való megfelelésen túl – a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. számú melléklete szerinti érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal (a továbbiakban: Egészségügyi Nyilatkozat)36 rendelkezik.

36

Alulírott kötelezem magam arra, hogy 1. az alkalmassági vizsgálatot végző orvosnál soronkívüli alkalmassági vizsgálaton jelentkezem, ha magamon vagy velem közös háztartásban élő személyen az alábbi tünetek bármelyikét észlelem: sárgaság, hasmenés, hányás, láz, torokgyulladás, bőrkiütés, egyéb bőrelváltozás (a legkisebb bőrgennyesedés, sérülés stb. is), váladékozó szembetegség, fül- és orrfolyás; 2. az alkalmassági vizsgálatot végző orvossal a munka felvétele előtt közlöm, ha időszakos távollétem alatt (pl. szabadság) az 1. pontban felsorolt tünetek bármelyikét magamon észleltem. (33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről)

108

(2) A fenntartó döntése alapján a családi napköziben a családi napközi szolgáltatást nyújtó személy foglalkoztatására a 2. számú melléklet II. Része I. Alapellátások 3. Családi napközi pontja alatt meghatározott munkakörök létesíthetők. A munkakört betöltő személynek a) eredményesen el kell végeznie a családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamát, és b) rendelkeznie kell a 2. számú melléklet II. Része I. Alapellátások 3. Családi napközi pontjában előírt képesítéssel. (3) Ha a fenntartó nem létesít a 2. számú melléklet II. Része I. Alapellátások 3. Családi napközi pontja alatt meghatározott munkakört, a családi napközi szolgáltatást nyújtó személynek elegendő a családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamát elvégezni. (4) A családi napközi szolgáltatást nyújtó személynek igazolnia kell, hogy betegsége vagy egyéb váratlan esemény bekövetkezése esetén helyettesítése megoldott olyan személlyel, aki megfelel az (1) bekezdésben megjelölt alkalmassági feltételeknek. A helyettesítésre szociális gondozói díjban részesíthető személy is alkalmazható. (5) Ha a családi napközi szolgáltatást nyújtó személy az életvitelszerű tartózkodására szolgáló lakásban nyújtja az ellátást, az ellátás megkezdésekor, azt követően pedig évente háziorvosi igazolással tanúsítja, hogy a vele közös háztartásban élő személy egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermeket. 48. § (1) A családi napközi feladatainak ellátására csak száraz, világos, jól szellőztethető és fűthető épület vagy lakás alkalmas. A gyermekek által napközben használt szobát, illetve foglalkoztatót úgy kell kialakítani, hogy az adott életkorú gyermekek igényeit, szükségleteit kielégítse. A szolgáltatás nyújtásával azonos időben a helyiség más célra nem használható. A szoba, illetve foglalkoztató hasznos alapterülete legalább 2 négyzetméter/gyermek, de összességében legalább 12 négyzetméter. (2) A családi napköziben a gondozás-nevelés részletes szakmai szempontjait úgy kell meghatározni, illetve az esetleges balesetek megelőzése érdekében a gyermekek tartózkodására szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen az Intézet módszertani levelében foglaltaknak. (3) A saját otthonban nyújtott családi napközi szolgáltatás keretében biztosított étkeztetés családi étkeztetésnek minősül, amelyet az Intézet módszertani levelében foglaltak szerint kell biztosítani. (4) A családi napköziben a 44. §-ban foglaltak szerint nyújtható az alapellátáson túli külön szolgáltatás. (5) Az egy épületben működő családi napközik közül legfeljebb három használhatja közös helyiségként a konyhát és a fürdőszobát, feltéve, hogy azok tárgyi feltételei megfelelnek az Intézet módszertani útmutatójában foglaltaknak. (6) A Gyvt. 43. § (9) bekezdésének alkalmazásában saját gyermek alatt annak a szolgáltatást közvetlenül nyújtó személynek a gyermekét kell érteni, aki a Gyvt. 5. § s) pont sc) alpontjában foglaltak alapján egyben a szolgáltatás fenntartója is. 49. § (1) Az állandó segítő közreműködik a családi napközi szolgáltatást nyújtó személy irányítása alapján a naponta rendszeresen előforduló tevékenységekben. Ha a családi napközi nyitvatartási ideje a napi 5 órát a) meghaladja, legalább heti 30 órában, b) nem haladja meg, legalább heti 15 órában kell az állandó segítőnek rendelkezésre állnia. (2) Az állandó segítőnek abban az esetben kell elvégeznie a családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamát, ha a családi napközi szolgáltatást nyújtó személy helyettesítését is ellátja. 50. § Ha a családi napköziben 3 évesnél fiatalabb és 3–14 éves kor közötti gyermekeket is elhelyeznek, az 1 éves kor alattiak részére elkülönített játszó- és öltözőhelyet kell kialakítani. 109

2. számú melléklet a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelethez II. Rész Képesítési előírások a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodás egyes formáiban dolgozók részére I. Alapellátások Ellátási forma

3. Családi napközi

Intézményi munkakör

családi napközi szolgáltatást nyújtó személy a) családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamával rendelkező személy vagy b) a családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamán túl egyéb szakképesítéssel rendelkező, a fenntartó döntése alapján egyéb munkakörben foglalkoztatott nevelő, vagy kisgyermeknevelő vagy segédgondozó

a) a családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamának [29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet] elvégzése b) felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, védőnő

nevelő kisgyermeknevelő

szociális alapvégzettség, pedagógus bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), csecsemő- és gyermeknevelőgondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, nevelő (OKJ), csecsemő- és gyermekápoló (OKJ)

segédgondozó Családi napközi hálózat

Képesítés

családi napközis koordinátor

csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), házi időszakos gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ) alapfokú iskolai végzettség, dajka (OKJ), óvodai dajka (OKJ) felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, védőnő, csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ)

110

328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 5. § (1) Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat – a bölcsőde és a családi napközi alapellátáson túli szolgáltatásai kivételével – a) házi gyermekfelügyelet esetében gondozási órára, b) az a) pontban nem említett napközbeni ellátások esetében ellátási napra, c) az átmeneti gondozás és az utógondozói ellátás esetében ellátási napra és hónapra vetítve kell megállapítani. 7. § (1) Ha a fenntartó eltérően nem rendelkezik, a személyi térítési díjat a) gyermekétkeztetésnél legfeljebb egy havi időtartamra előre, b) a gyermekek napközbeni ellátásának igénybevétele esetén legfeljebb egy havi időtartamra előre, c) az átmeneti gondozást nyújtó intézmény, valamint az utógondozói ellátás igénybevétele esetén havonta utólag kell megfizetni. (2) Ha a bölcsődei gondozás, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, a gyermekek átmeneti gondozása vagy az utógondozói ellátás igénybevétele nem a hónap első napján kezdődik (tört havi ellátás), akkor az adott hónapra fizetendő személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az ellátási napok szorzata. 8. § (1) A Gyvt. 148. § (1) bekezdése szerinti intézményvezető az ellátást igénybe vevő személy térítésidíj-fizetési kötelezettségét – a gyermekétkeztetés és a Gyvt. 148. § (10) bekezdése szerinti eset kivételével – az 1. melléklet szerint dokumentálja. (2) A bölcsőde, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, a gyermekek átmeneti gondozása és az utógondozói ellátás esetében az ellátási napokon az ellátást igénybe vevők jelen- vagy távollétét az intézményvezető a 2. melléklet szerint dokumentálja. Az igénybe vevő azon az ellátási napon minősül távollévőnek, amelyen nem tartózkodik az intézményben, illetve nem veszi igénybe a szolgáltatást (ellátást). 3. Gyermekek napközbeni ellátása 9. § (1) Bölcsőde esetében a gyermek Gyvt. 147. § (2) bekezdés szerinti gondozására számított intézményi térítési díj az élelmezés nyersanyagköltségével csökkentett szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás összegének különbözete. Az élelmezés nyersanyagköltségének meghatározásakor az általános forgalmi adóval növelt összeget kell figyelembe venni. (2) Ha a bölcsődében a gondozásért külön nem kívánnak személyi térítési díjat megállapítani, az intézményi térítési díj összegét nullában kell meghatározni és írásban dokumentálni. (3) A bölcsődei gondozás személyi térítési díját – a fenntartó eltérő döntése hiányában – akkor is teljes hónapra kell megállapítani, ha a gyermek az ellátást a hónap nem minden napján veszi igénybe. (4) A bölcsőde alapellátáson túli szolgáltatásaiért legfeljebb a szolgáltatás önköltségét meg nem haladó mértékű térítés kérhető. 10. § (1) A családi napközi és a családi gyermekfelügyelet intézményi térítési díja nem haladhatja meg az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség és a tárgyévi normatív állami hozzájárulás különbségének az egy napra jutó összegét. (2) A családi napközi és a családi gyermekfelügyelet személyi térítési díját a 9. § (3) bekezdés szerint kell megállapítani. 111

(3) A családi napközi alapellátáson túli szolgáltatásaiért a 9. § (4) bekezdésben foglalt mértékű térítés kérhető. (4) Ha a családi napközit a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó megállapodásban foglaltak szerint a gyermek a csak a hét bizonyos napjain veszi igénybe, jelen- vagy távollétét a 2. mellékletben kizárólag ezeken a napokon kell dokumentálni. 6. A térítési díj befizetése és ellenőrzése 16. § (1) A személyi térítési díjat az igénybevétel napjától havonként – ha a települési önkormányzat vagy a megállapodás másként nem rendelkezik – a) bölcsőde, családi napközi, családi gyermekfelügyelet és gyermekétkeztetés esetén a tárgyhónap 10. napjáig, b) házi gyermekfelügyelet, átmeneti gondozás és utógondozói ellátás esetén a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára. (2) Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. (3) A (2) bekezdés szerint nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítésidíj-hátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében. 7. Az ellátások igényléséhez és a térítési díjak megállapításához felhasználható bizonyítékok köre 17. § A személyi térítési díj megállapításához a kötelezett 30 napnál nem régebbi, az 5. melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot nyújt be az intézményvezetőnek. 18. § (1) Bölcsődei gondozás esetében a Gyvt. 150. § (6) bekezdés c) pontja szerinti térítésidíj-fizetési mentesség és gyermekétkeztetés esetében a Gyvt. 151. § (5) bekezdés c) pontja szerinti normatív kedvezmény megállapításához be kell szerezni a térítési díj fizetésére kötelezett nyilatkozatát. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a Gyvt. 151. § (10) bekezdésben meghatározott gyermekek számát. (2) Az (1) bekezdés szerinti gyermekek számában történt változást az intézmény vezetőjének a változást követő 15 napon belül írásban be kell jelenteni. (3) Az eltartott gyermekek számának megváltozása esetén az új térítési díjat a (2) bekezdés szerinti bejelentést követő hónap első napjától kell megfizetni. (4) Ha a bölcsődei gondozás esetében a Gyvt. 150. § (6) bekezdés a) és d) pontjában, valamint gyermekétkeztetés esetében a Gyvt. 151. § (5) bekezdés a)pontjában foglaltak fennállását hatósági döntés alapozza meg, azt be kell mutatni az intézménynek. (5) Bölcsődei gondozásnál a Gyvt. 150. § (6) bekezdés b) pontjában, valamint gyermekétkeztetésnél a Gyvt. 151. § (5) bekezdés d) pontjában foglaltak fennállását tartós betegség esetén szakorvosi igazolással, fogyatékosság esetén a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 7/A. § (1) bekezdése szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével kell igazolni.

112

1. melléklet a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelethez A TÉRÍTÉSIDÍJ-FIZETÉS DOKUMENTÁLÁSA A ..... ÉVBEN Az ellátásra jogosult neve: Beutaló határozat száma, kelte:...................................... Az ellátás kezdete: Bölcsőde esetében

Az intézményi térítési díj havi összege

A személyi térítési díj

napi havi dátum összege összege

napi dátum összege

Étkeztetés Gondozás Bölcsőde kivételével gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása, utógondozói ellátás esetén

Az intézményi térítési díj

havi összege

napi havi dátum összege összege

A fizetésre kötelezett neve

Hónap

Havi jövedelme

A személyi térítési díj

A befizetés Havi térítési díj Kelte naplószáma összege

napi dátum összege

Címe

Túlfizetés vagy hátralék

Összeg

Megjegyzés

Hátralék 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. Hátralék Ellenőrizte: .............................................. 113

2. melléklet a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelethez AZ ELLÁTÁSI NAPOKON AZ ELLÁTÁST IGÉNYBE VEVŐK JELEN- VAGY TÁVOLLÉTÉNEK DOKUMENTÁLÁSA Az intézmény neve, címe: .................................................. Év, hónap: .................................................. Ellenőrizte: .................................................. Sorszám

Név

Havi összes

Napok 1 2 3 4 5 6 7 8 9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

Jelen

Távol

Megjegyzés

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Összesen

114

115

2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről: A gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó támogatás igénybevételére a következő sajátos szabályok vonatkoznak: a) ha a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek bölcsődei vagy családi napközi ellátásban vagy gyermek, fiatal felnőtt köznevelési szolgáltatásban részesül, akkor a bölcsődei vagy családi napközi ellátást vagy a köznevelési szolgáltatást biztosító intézmény fenntartója jogosult a feladathoz kapcsolódóan a 35. § szerinti támogatás igénybevételére, 35. § (1) Az Országgyűlés a köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyház és belső egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, civil szervezet, országos, területi, települési nemzetiségi önkormányzat, nonprofit gazdasági társaság, gazdasági társaság és a köznevelési feladatot alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami köznevelési intézmény fenntartója) részére normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint: a) a nem állami köznevelési intézmény fenntartóját 2013. augusztus 31-éig megillető normatív és egyéb hozzájárulásra a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2012. évi költségvetési törvény) 2012. december 31-én hatályos 38. § (1) bekezdés a)–e) és h) pontjának, (2), (3) és (5)–(9) bekezdésének szabályait a b)–s) pontok figyelembevételével kell alkalmazni,37 37

38. § (1) Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, civil szervezet, országos nemzetiségi önkormányzat, nonprofit gazdasági társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint: a) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját normatív hozzájárulás illeti meg – figyelemmel a b) pontban foglaltakra – a 3. melléklet 15. és 16. pontjában, az 5. melléklet 5. pontjában és 11. pont a)–d) alpontjában, továbbá a 8. melléklet I. rész 1–5. pontjában meghatározott, a települési önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és jogosultsági feltételek mellett a következő eltérésekkel: A 3. melléklet 16. pont f) alpontjában megállapított normatív hozzájárulás szempontjából bejáró az a tanuló, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az intézmény székhelyén, tagintézmény esetén telephelyén kívüli településen van. A 16. pont g) alpont szerinti hozzájárulás akkor igényelhető a községi gyermekek, tanulók után, ha az óvodai és/vagy általános iskolai feladat ellátását legalább két település tekintetében a fenntartó a területileg érintett többcélú kistérségi társulással/társulásokkal kötött írásos együttműködési megállapodás alapján vállalja. A hozzájárulás az együttműködési megállapodásban foglalt azon gyermekek, tanulók után igényelhető, akiknek neveléséről, oktatásáról a nem állami intézmény fenntartója gondoskodik. Az igénylésnél a 3. melléklet 16. pont f)–g) alpontjában foglalt további feltételeket értelemszerűen a helyi önkormányzatokkal azonosan kell figyelembe venni. b) A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot –, valamint az egyéni vállalkozót aza) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás és támogatás illeti meg. c) A nem állami felsőoktatási intézményt az általa ellátott közoktatási feladatra a 12. § (1) bekezdése szerint hozzájárulás és támogatás illeti meg. d) A nem állami felsőoktatási intézmény gyakorló intézménye esetén a 12. § (2) bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és támogatás jár az egyházi jogi személy által fenntartott intézmény esetén is, ha egyházi felsőoktatási intézménnyel – a fenntartói jogok közös gyakorlására – kötött megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellátásában. e) Nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében részt vevőnek, ha költségei megtérítésére a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény szerinti

116 Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék 4010 Debrecen, Egyetem tér 1.sz.

szoctanszek.unideb.hu

b) a 2012. évi költségvetési törvénynek az a) pont szerinti rendelkezései alkalmazása során a 2012. évi költségvetési törvény 2012. december 31-én hatályos 3. és 8. mellékletében meghatározott normatív hozzájárulás időarányos részét kell figyelembe venni, a 2012. évi költségvetési törvénynek a 2012. december 31-én hatályos 5. mellékletében meghatározott támogatást pedig az oktatásért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint kell biztosítani, hozzájárulási kötelezettségének teljesítése során igényt tart. A térségi integrált szakképző központ keretében működő központi képzőhely humánszolgáltató fenntartója a szakképzési évfolyamokon tanulók után a 3. melléklet 16. pont ab) alpontja szerinti normatív hozzájárulást igénybe veheti akkor, ha a központi képzőhely nem rendelkezik OM azonosítóval. h) A nem állami intézmény fenntartójának az e bekezdés alapján megállapított normatív hozzájárulás és támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül át kell adnia annak az intézménynek, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került. (2) A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) 6. §-ában meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult. A támogatási összeg – függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától – 230 000 forint/év, minden valós – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 1. mellékletében meghatározottak szerint számított – gyermek-, illetve tanulólétszám után, amely a fenntartó egyházat illeti meg óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban –, a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 3. melléklet 15. pont a)–d) alpontja alapján 2012. augusztus 31-éig, a 3. melléklet 15. pont a)–d) alpontjában 2012. szeptember 1-jétől figyelembe vehető – törtévi (8 és 4 havi), illetve átlaglétszáma, valamint a 16. pont bb) alpontja szerinti korai fejlesztésben és a 16. pontbc) alpontja szerinti fejlesztő felkészítésben részt vevő gyermekeknek, tanulóknak a 3. melléklet Kiegészítő szabályok 10. pont h) pontja szerint számított létszáma alapján. E kiegészítő támogatásra az egyház a felsőoktatási intézménye gyakorló intézményében oktatottjai után nem jogosult. (3) A közoktatási feladatot ellátó intézményt a nemzetiségek jogairól szóló törvény rendelkezései alapján fenntartó országos nemzetiségi önkormányzat a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl nemzetiségi fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult. A támogatási összeg – függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától – 230 000 forint/év, minden valós – a Közokt. tv. 1. mellékletében meghatározottak szerint számított – ellátott gyermek-, illetve oktatott tanulólétszám után, az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban –, a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 3. mellékletének 15. pont a)–d) alpontja alapján 2012. augusztus 31-éig, a 3. melléklet 15. pont a)–d) alpontjában 2012. szeptember 1-jétől figyelembe vehető – törtévi (8 és 4 havi) illetve átlaglétszáma, valamint a 16. pont bb) alpontja szerinti korai fejlesztésben és 16. pont bc) alpontja szerinti fejlesztő felkészítésben részt vevő gyermekeknek, tanulóknak a 3. melléklet Kiegészítő szabályok 10. pont h) alpontja szerint számított létszáma alapján. (5) Az (1) bekezdés a)–d) és f)–g) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint a (2)–(4) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása – a Kormány által meghatározott eljárási szabályok szerint – az Emberi Erőforrások Minisztériuma humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás tárgyévet követő év előirányzatai terhére, illetve javára történik. (6) Az e paragrafusban meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulás és támogatás kizárólag az olyan intézményben ellátott, oktatott után vehető igénybe, amely intézmény működési engedélyében az igényjogosultságot megalapozó tevékenységeket egységes szerkezetbe foglalják, valamint feladatellátási helyenként a legmagasabb gyermek- és tanulólétszám az oktatás munkarendje (nappali, esti, levelező) szerint szerepel. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után akkor vehető igénybe a normatív hozzájárulás és támogatás, ha az intézmény működési engedélye meghatározza a Közokt. tv. 121. § (1) bekezdés 29. pontja szerint a fogyatékosság típusát is. (7) A (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás azon gyermekek, tanulók után igényelhető, akik olyan nevelési-oktatási intézményben veszik igénybe a közszolgáltatást, amelyik szerepel a székhely szerint illetékes megyei, fővárosi önkormányzat feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervében. (8) A (7) bekezdés szerinti támogatások folyósításának előfeltétele a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének a Közokt. tv. 118. § (4) bekezdésében meghatározottak szerinti nyilvánosságra hozatala. (9) A nem állami intézmény fenntartója a (2)–(4) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó intézménye(i), illetve azok humánszolgáltatása(i) támogatására fordítani. (2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről)



n) a nem köznevelési intézményben szervezett korai fejlesztés és gondozás jogcímén nem igényelhető támogatás, q) a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés, nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés-oktatás alatt nemzetiségi nevelést, nemzetiségi nevelést-oktatást kell érteni, t) a nem állami köznevelési intézmény finanszírozására 2013. szeptember 1-jétől a (2) bekezdése szerinti törvényben meghatározott szabályokat kell alkalmazni. (2) A Kormány a nem állami köznevelési intézmény 2013. szeptember 1-jétől alkalmazandó törvényi finanszírozási szabályait 2013. március 31-éig dolgozza ki és nyújtja be az Országgyűlés részére. (3) Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó egyház és belső egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, civil szervezet, országos nemzetiségi önkormányzat, nonprofit gazdasági társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó) részére támogatást állapít meg a következők szerint: a) a támogatás a nem állami szociális fenntartót a települési önkormányzatok 2. melléklet III. pont 3. b)–l) alpontjában meghatározott támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett illeti meg,38 38

3. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása: b) Gyermekjóléti központ, FAJLAGOS ÖSSZEG: 2 099 400 forint/központ c) Szociális étkeztetés, FAJLAGOS ÖSSZEG: 55 360 forint/fő d) Házi segítségnyújtás, FAJLAGOS ÖSSZEG: 145 000 forint/fő e) Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás, FAJLAGOS ÖSSZEG: 1 996 550 forint/szolgálat f) Időskorúak nappali intézményi ellátása, FAJLAGOS ÖSSZEG: 109 000 forint/fő g) Fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása, FAJLAGOS ÖSSZEG: 500 000 forint/fő h) Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása, FAJLAGOS ÖSSZEG: 310 000 forint/fő i) Hajléktalanok nappali intézményi ellátása, FAJLAGOS ÖSSZEG: 206 100 forint/fő j) Gyermekek napközbeni ellátása ja) Bölcsődei ellátás, FAJLAGOS ÖSSZEG: 494 100 forint/fő A támogatás a Gyvt. alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében beíratott és ellátott gyermekek után vehető igénybe. Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számításba venni. A bölcsődében ellátott fogyatékos gyermekek után a fajlagos összeg 200%-a igényelhető. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 251-gyel, elszámoláskor a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 251-gyel. jb) Családi napközi ellátás és –gyermekfelügyelet, FAJLAGOS ÖSSZEG: 268 200 forint/fő A támogatás a Gyvt. 43. §-a alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott családi napköziben beíratott és ellátott – legfeljebb 14 éves – gyermekek után vehető igénybe. Ez a támogatás igényelhető a Gyvt. 43/A. §-a alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott családi gyermekfelügyelet keretében ellátott, a Gyvt.-ben meghatározott életkorú gyermekek után is. A támogatás 50%-át veheti igénybe a fenntartó, ha a napi nyitvatartási idő összességében nem éri el a heti 20 órát. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 251-gyel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 251-gyel. jc) Társult feladatellátás kiegészítő támogatása, FAJLAGOS ÖSSZEG: 600 forint/fő A támogatás a ja) és jb) alpontok szerinti támogatás kiegészítéseként igényelhető a bölcsődei ellátás és/vagy családi napközi ellátás és -gyermekfelügyelet – Kiegészítő szabályoknak megfelelő – társult formában történő ellátása esetén. A támogatás ellátásonként, a feladat ellátásában részt vevő települések 0-17 éves korcsoportba tartozó lakosainak száma alapján igényelhető.



b) – a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével – a nem állami szociális fenntartó, ha a Szoctv. 57. § (2) bekezdése és a Gyvt. 15. § (3) bekezdése a), illetve b) pontja szerinti feladatot lát el, a 8. melléklet szerinti támogatásra jogosult, c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot – és egyéni vállalkozót az a) és b) pont szerinti támogatás 30%-ának megfelelő támogatás illeti meg. (4) A Szoctv. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontjában és a Gyvt. 5. § s) pont sb) alpontjában meghatározott szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyház és belső egyházi jogi személy az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatásra jogosult. E kiegészítő támogatás mértéke a (3) bekezdés a) és b) pont szerinti támogatás 57,9%-a. (5) A nem állami szociális fenntartó a (3) bekezdés alapján megállapított támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került. (6) Az egyház és a belső egyházi jogi személy a (4) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó intézményei, illetve azok humánszolgáltatásai támogatására fordítani. (7) A (3) bekezdés szerinti támogatás és a (4) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása – a Kormány rendeletében meghatározott eljárási szabályok szerint – a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet terhére, illetve javára történik. (8) A nem állami szociális fenntartó – ha 2012. december 31-én működési engedéllyel rendelkezett és normatív állami hozzájárulásra volt jogosult – 2013. január és február hónapra a Kormány rendeletében meghatározott eljárási szabályok szerinti elszámolás mellett a 2012. évi december hónapra tekintettel folyósított normatív állami hozzájárulással azonos összegű támogatásra jogosult. Az egyház és a belső egyházi jogi személy e támogatás után járó kiegészítő támogatására a (4) és (6) bekezdést alkalmazni kell.

k) Hajléktalanok átmeneti intézményei, FAJLAGOS ÖSSZEG: 468 350 forint/férőhely l) Gyermekek átmeneti intézményei, FAJLAGOS ÖSSZEG: 635 650 forint/fő (2. melléklet a 2012. évi CCIV. törvényhez, A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása)



1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben Nem jár a gyermekgondozási díj, ha e) a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;



29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról 1. § A rendelet hatálya kiterjed az átmeneti gondozás keretében ideiglenes ellátást biztosító helyettes szülőre, az otthont nyújtó ellátást biztosító nevelőszülőre, a gyermekek napközbeni ellátását biztosító családi napközi működtetőjére és a házi gyermekfelügyeletet biztosító személyre, valamint a gyermeket örökbe fogadni szándékozó magyar állampolgárra. Általános rendelkezések 2. § (1) Helyettes szülők, nevelőszülők (a továbbiakban együtt: befogadó szülők) számára döntés-előkészítő programot, helyettes szülői tanfolyamot, nevelőszülői tanfolyamot, családi napközit működtetők és házi gyermekfelügyeletet biztosító személyek számára tanfolyamot, valamint örökbefogadók számára tanfolyamot és tanácsadást (a továbbiakban együtt: tanfolyam) a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 8. §-ában szabályozott felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő, a gyermekvédelem területén működő intézmények szervezhetnek (a továbbiakban együtt: tanfolyamot szervező). Az örökbefogadói tanácsadás szervezésének nem feltétele az Fktv. szerinti nyilvántartásba vétel. (2) A tanfolyamot szervező a tanfolyam elindítását írásban bejelenti a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnek (a továbbiakban: Intézet). A bejelentésnek tartalmaznia kell a) a tanfolyam típusát, helyét és tárgyi feltételeit, b) a tanfolyamon várhatóan résztvevők számát, c) a tanfolyam szakmai felelőseit, d) az oktatók nevét, képesítését, e) a felhasználni kívánt szakmai tananyagot, f) a tanfolyamot szervező első alkalommal történő bejelentésekor az (1) bekezdésben meghatározott, Fktv. szerinti nyilvántartásba vételről szóló tanúsítvány hiteles másolatát. (3) Amennyiben a (2) bekezdés pontjaiban foglaltak tekintetében változás következik be, a tanfolyamot szervezőnek a változást is be kell jelentenie. 3. § (1) A tanfolyamok – az örökbefogadás előtti tanácsadás kivételével – térítéskötelesek. (2) Ha a résztvevő hiányzásainak száma meghaladja az e rendeletben meghatározott óraszámot, és emiatt nem kaphat tanúsítványt, a résztvevő ugyanannál a szervezőnél a tanfolyami díj ismételt befizetése nélkül vehet részt a következő tanfolyamon. (3) A tanfolyamhoz csak az Intézet által jóváhagyott szakmai tananyagot lehet felhasználni. (4) A tanfolyamon való részvételről kiadott igazolás és tanúsítvány másolatát a tanfolyamot szervező megküldi az Intézetnek, ahol a tanúsítványokat nyilvántartásba veszik és sorszámmal látják el. Családi napközit működtetők és házi gyermekfelügyeletet biztosító személyek részére szervezett tanfolyamok 9. § (1) A családi napközit működtetők és a házi gyermekfelügyeletet biztosító személyek részére szervezett tanfolyamok célja a résztvevők felkészítése arra, hogy a családban nevelkedő gyermekek számára megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást tudjanak biztosítani.



(2) A tanfolyamokra írásban lehet jelentkezni a szervezőknél. Egy csoport létszáma a 15 főt nem haladhatja meg. (3) A családi napközit működtetők részére szervezett tanfolyam 40 órából áll, melyből 36 óra a kötelezően előírt tananyag feldolgozására, 4 óra pedig a csoport igényeihez igazodóan szabadon használható fel. (4) A házi gyermekfelügyeletet biztosító személyek részére szervezett tanfolyam 26 órából áll, melyből 24 óra a kötelezően előírt tananyag feldolgozására, 2 óra pedig a csoport igényeihez igazodóan szabadon használható fel. (5) A családi napközit működtetők és a házi gyermekfelügyeletet biztosító személyek részére szervezett tanfolyamok részletes tematikáját a 4., illetve az 5. számú mellékletek tartalmazzák. A tematikában meghatározott időkeretektől a csoport összetételét, érdeklődését és igényeit figyelembe véve el lehet térni. Az egyes témák feldolgozására szánt idő azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb 2 óránál. 10. § (1) A családi napközit működtetők részére szervezett tanfolyam egy írásbeli dolgozat elkészítésével, majd ezt követően egy szóbeli vizsgával zárul. Nem bocsátható vizsgára az, aki a tanfolyam során több, mint 6 óráról hiányzott. (2) Az írásbeli dolgozat benyújtási határideje az utolsó képzési naptól számított 21. nap. Az írásbeli dolgozat elkészítéséhez a résztvevőnek konzultációs lehetőséget kell biztosítani. (3) Az írásbeli dolgozat terjedelmét és választható témáit a 4. számú melléklet tartalmazza. (4) A szóbeli vizsga időpontjáról a szervező legkésőbb a tanfolyam utolsó napján tájékoztatja a tanfolyamon résztvevőket. A vizsga legkorábbi időpontja az írásbeli dolgozat benyújtási határidejétől számított 15. nap lehet. (5) A szóbeli vizsgán a résztvevő megvédi beadott dolgozatát, és részt vesz egy egyéni vagy csoportos záróbeszélgetésen. (6) A vizsgabizottság minimum 3 tagból áll. Tagnak a felkészítést végző oktatók és a tanfolyamot szervező képviseletét ellátni jogosult személyek kérhetőek fel. A vizsgabizottság értékelése során a lehetséges minősítések: megfelelt, nem felelt meg. (7) A vizsgán jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a tanfolyam szervezője az írásbeli dolgozatokkal együtt 10 évig megőriz. 11. § A házi gyermekfelügyeletet biztosító személyek részére szervezett tanfolyam egy szóbeli, egyéni vagy csoportos összegző beszélgetéssel zárul. Nem vehet részt az összegző beszélgetésen az, aki a tanfolyam során több, mint 3 óráról hiányzott. 12. § A családi napközit működtetők és a házi gyermekfelügyeletet biztosító személyek részére szervezett tanfolyamokon résztvevők a tanfolyamok sikeres elvégzéséről a tanfolyamokat szervezők által kiadott tanúsítványt kapnak. A tanúsítványokban szereplő tanfolyami képzettségek megnevezése: családi napközi működtetője, illetve házi gyermekfelügyelő. 4. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelethez A családi napközi működtetője részére szervezett tanfolyam részletes tematikája I. A tanfolyam célja A tanfolyam célja, hogy a résztvevők – felkészüljenek a családi napközi működtetésére, – megszerezzék a gyermekek ellátásához, gondozásához, neveléséhez szükséges ismereteket, – megismerjék a szolgáltatással kapcsolatos elvárásokat, – felkészüljenek a gyermekek napirendjének megtervezésére, szervezésére, napi szükségleteik kielégítésére, 122 Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék 4010 Debrecen, Egyetem tér 1.sz.


– felkészüljenek a gyermekek napközbeni ellátására a gazdaságosság szempontjaira és a kisvállalkozások körülményeire tekintettel, – megismerjék a működésükkel kapcsolatos alapvető jogszabályi rendelkezéseket. II. A tanfolyam tematikája 1. A családi napközi helye és funkciója a gyermekek napközbeni ellátásának rendszerében 2 óra (ea.) – Mit kell biztosítani a családi napköziben? – A családi napközi kapcsolatrendszere. 2. Üzleti vállalkozás, ügymenet 3 óra (ea.) – Az egyéni vállalkozás jogi és személyi feltételei. – A vállalkozó jogosultságai. – Pénzügyi és adóügyi ismeretek. – Az üzleti vállalkozás működésére, az ügymenetre vonatkozó ismeretek. 3. A nyilvántartásba vétel 2 óra (ea.) – A működési engedély megszerzésének feltételei és folyamata, az engedély megvonása. – A támogató szakember szerepe, feladatai. – A vállalkozó érdekei, feladatai. 4. A családi napközi működtetésének emberi tényezői 3 óra (ea.) – A családi napközit működtető személyiségével, viselkedésével kapcsolatos elvárások. – Kapcsolatok kezelése. – Etikai követelmények. 5. A családi napközi működtetéséhez szükséges tárgyi feltételek 3 óra (ea.) – A lakás berendezése, biztonság, célszerűség, otthonosság. – Játékkészlet. – Speciális ellátást igénylő gyermekek ellátásának tárgyi feltételei. 6. Biztonság, balesetvédelem 2 óra (ea.) – Baleset-megelőzés. – Elsősegélynyújtás. 7. A gyermek egészsége 3 óra (ea.) – Az egészség fogalma, egészségmegőrzés. – A 20 hetes–14 éves korú gyermek gondozása. – A beteg gyermek ellátása. – A fogyatékkal élő gyermek. 8. A fejlődés és a tanulási folyamat jellemzői, egyes életkorok sajátosságai (14 éves korig) 3 óra (ea.) – A fejlődés feltételei, menete és üteme. – A ,,tanulás'' széles körű értelmezése, a játék szerepe a gyermek életében. – Az egyes életkorok jellemzői. 9. A családi napköziben folyó nevelés 3 óra (ea.) – A szeretetteljes, elfogadó légkör megteremtése. – Biztonságosan, rugalmasan szervezett élettér. – A nevelés alapkérdései. – A nehéz helyzetek és konfliktusok kezelése. 10. Élelmezés 3 óra (ea.) – Az egyes korcsoportok étkeztetése. – Étkezéskultúra. – A speciális diétát igénylő gyermek ellátása. 11. Együttműködés a szülőkkel 3 óra (ea.) – Kapcsolatfelvétel a jelentkezésnél. – Kapcsolattartás a gyermek családi napközibe járása során. 123 Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék 4010 Debrecen, Egyetem tér 1.sz.


12. Kommunikáció 3 óra (ea.) – A közvetlen emberi kommunikáció főbb jellemzői. – Speciális kommunikációs helyzetek a családi napköziben. 13. A családi napközi működtetéséhez igénybe vehető helyi kapcsolatrendszerek 3 óra (ea.) 14. Szabadon felhasználható órakeret 4 óra (ea. vagy konzultáció) III. Az ismeretek ellenőrzési rendszere 1. Az írásbeli dolgozat választható témái – Eszköz-, játék- és bútorkészlet megtervezése. – A gyermekek napirendjének, tevékenységének szervezése. – Települési ,,erőforrástérkép'' készítése (mely személyekkel, szervezetekkel lesz várhatóan kapcsolata; milyen szolgáltatásokat tud majd a közelben igénybe venni; hogyan képzeli kapcsolatainak kiépítését, működését, fejlesztését). – A családi napközi létesítésével kapcsolatos menedzsment (igények felmérése, a szolgáltatás egyéni arculatának kialakítása az igények és a szakmai korlátok figyelembevételével, az ellátás reklámozása). – Az ellátást nyújtók és az ellátást igénybe vevők kapcsolata (együttműködés, kompetenciahatárok). 2. Az írásbeli dolgozat terjedelme – 6–8 gépelt oldal. 3. Szóbeli vizsga – az írásbeli dolgozat megvédése, – záróbeszélgetés (egyéni vagy csoportos).



259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezése 3. § (2) A működési engedélyezéssel és az ellenőrzéssel kapcsolatos ügyekben első fokon a) – a b)–d) pontban foglalt kivétellel – a szolgáltató (intézmény) székhelye, telephely engedélyezése esetén a telephelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal; b) helyettes szülői hálózat, nevelőszülői hálózat, külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás esetén – a c) és d) pontban foglalt kivétellel – a működtető székhelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal; c) egyházi, nem állami fenntartású, egy megyére vagy a fővárosra megkötött ellátási szerződés alapján működtetett nevelőszülői hálózat, külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás esetén az ellátási szerződéssel érintett megye szerint illetékes szociális és gyámhivatal, illetve a fővárosra megkötött ellátási szerződés esetén a Fővárosi Szociális és Gyámhivatal; d) Pest megyei fenntartó nevelőszülői hálózata, külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátása, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatása és a fővárosban vagy Pest megyében található gyermekotthona, utógondozó otthona (telephelye) esetén a Pest Megyei Szociális és Gyámhivatal jár el. (3) Helyettes szülői hálózatra, nevelőszülői hálózatra és külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátásra külön működési engedélyt kell kiadni. (4) Többféle gyermekjóléti és a (3) bekezdésben nem említett gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szolgáltató (intézmény) számára egy működési engedélyt kell kiadni. (4a) Telephellyel rendelkező szolgáltató (intézmény) esetén az ellátást nyújtó székhelyre és az egyes telephelyekre – a (3) és (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – külön kell működési engedélyt kiadni, és e rendeletnek a szolgáltatóra (intézményre) vonatkozó szabályait mind az ellátást nyújtó székhelyre, mind a telephelyekre megfelelően alkalmazni kell. (5) A különböző formájú, típusú szolgáltató tevékenység engedélyezése esetén a jogszabályi feltételek teljesítését külön kell vizsgálni. (6) A fenntartó a működési engedély kiadása, módosítása és visszavonása iránti kérelmet a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által e célra rendszeresített és a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) és a működést engedélyező szervek honlapján, valamint a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon nyújthatja be. Az adatlap és az elektronikus űrlap adattartalmát az 1. számú melléklet határozza meg. (7) A működést engedélyező szerv a működési engedély kiadásáról, módosításáról és visszavonásáról a) a határozat jogerőre emelkedésétől, a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat meghozatalától, illetve a 14/B. § (6) bekezdése szerinti végzés meghozatalától számított nyolc napon belül értesíti aa) az ellátásra köteles helyi önkormányzat jegyzőjét, illetve a Főigazgatóság fenntartói feladatait ellátó megyei, fővárosi kirendeltségének (a továbbiakban: megyei kirendeltség) igazgatóját, ab) az illetékes gyermekjogi képviselőt, 125 Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék 4010 Debrecen, Egyetem tér 1.sz.


ac) a Főigazgatóságot, ad) a szolgáltató (intézmény, működtető) székhelye, telephelye szerint illetékes települési jegyzőt, ae) helyettes szülői, nevelőszülői hálózat esetén az ellátás helye szerint illetékes szociális és gyámhivatalt, b) szóló jogerős vagy a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatát és a 14/B. § (6) bekezdése szerinti végzését közli a Magyar Államkincstár – a normatív állami támogatás ügyében illetékes – területi szervével (a továbbiakban: Igazgatóság). 4. § (1) Intézményi formában végzett szolgáltató tevékenység engedélyezése esetén a működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell a) az intézményvezető – többcélú intézmény esetén a szakmai vezető – szakképesítését bizonyító irat másolatát, és a vezető (szakmai vezető) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, b) az intézmény fenntartójának és az intézményvezető együttes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a feladat ellátását biztosító, külön jogszabályban meghatározott munkakört betöltő személyek (a továbbiakban: szakalkalmazottak) rendelkeznek a szükséges szakképesítéssel, és nem állnak fenn velük szemben a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, c) a szolgáltató tevékenység célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai programot, d) az intézmény elhelyezésére szolgáló épület (épületrész) használati jogcímét bizonyító okirat másolatát. e) – ha beszerezte – az előzetes szakhatósági hozzájárulást, illetve ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki, a használatbavételi engedély, illetve a fennmaradási engedély másolatát. (2) Helyettes szülői hálózat, nevelőszülői hálózat, illetőleg külső férőhelyeken biztosított utógondozói ellátás esetén a működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell a) a működtető vezetőjének – többcélú intézmény keretében végzett szolgáltató tevékenység esetén a szakmai vezető – szakképesítését bizonyító irat másolatát, és a vezető (szakmai vezető) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. §ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, b) a fenntartónak és a működtető vezetőjének az együttes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy ba) a feladat ellátását biztosító helyettes szülők, nevelőszülők, illetve a feladat ellátását biztosító szakalkalmazottak rendelkeznek a szükséges szakképesítéssel, illetőleg elvégezték a szükséges felkészítő tanfolyamot, és nem állnak fenn velük szemben a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, valamint bb) a helyettes szülők, illetőleg a nevelőszülők büntetlen előéletűek, bc) a helyettes szülők, nevelőszülők, illetve a helyettes szülőkkel, nevelőszülőkkel egy háztartásban élő személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó kiskorúakat, c) a szolgáltató tevékenység célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai programot, d) a szolgáltató tevékenység folytatására szolgáló épület (épületrész) használati jogcímét bizonyító okirat másolatát, e) a helyettes szülő háztartásáról, a nevelőszülő háztartásáról, illetőleg a külső férőhelyet biztosító lakásról (lakrészről) készített környezettanulmányt.



(3) Az (1)–(2) bekezdésekben nem szabályozott szolgáltató tevékenység engedélyezése esetén a működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell a) – ha a szolgáltatás nyújtása, illetve a munkakör betöltése külön jogszabály szerint szakképesítéshez vagy tanfolyam elvégzéséhez kötött – a szakképesítést, illetve a tanfolyam elvégzését bizonyító okirat másolatát, b) családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének, illetve az önálló helyettes szülőnek a három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát, c) családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének, az önálló helyettes szülőnek, valamint a szolgáltatónál külön jogszabályban meghatározott munkakörben, illetve önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott személynek a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, d) családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének a külön jogszabály szerinti Egészségügyi Nyilatkozatát, illetve a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy a gondozás helyén élő más személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermekeket, e) az önálló helyettes szülő háztartásáról készített környezettanulmányt, valamint a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy az önálló helyettes szülő és a gondozás helyén élő más személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermekeket, f) a szolgáltató tevékenység célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai programot, g) a házi gyermekfelügyelet és a gyermekek átmeneti házi gondozása kivételével a szolgáltató tevékenység folytatására szolgáló épület (épületrész) használati jogcímét bizonyító okirat másolatát. h) családi napközi és alternatív napközbeni ellátás esetén – ha beszerezte – az előzetes szakhatósági hozzájárulást. (5) Állami fenntartó esetén a kérelemhez – az (1)–(3) bekezdésben foglaltakon túl – csatolni kell a) a fenntartó és – ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik – a szolgáltató (intézmény, működtető) adószámát igazoló közokirat másolatát, b) – ha a szolgáltató (intézmény, működtető) költségvetési szerv – a szolgáltató (intézmény, működtető) alapító okiratának másolatát és a törzskönyvi nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló határozat és annak mellékletének másolatát, c) – ha a fenntartó a helyi önkormányzatok társulása – a társulási szerződés másolatát. d) a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a Gyvt. 145. § (2) bekezdés szerinti szolgáltatót, intézményt, hálózatot, illetve férőhelyszámot normatív állami hozzájárulással kívánja-e működtetni. (6) Egyházi és nem állami fenntartó esetén a kérelemhez – az (1)–(3) bekezdésben foglaltakon túl – csatolni kell a) a fenntartó által megkötött, a szolgáltató tevékenység körében okozott kár megtérítésére kötött felelősségbiztosítási szerződés másolatát, ha jogszabály kivételt nem tesz; b) az ellátási szerződést, ha a fenntartó a szolgáltató tevékenységre ellátási szerződést kötött; c) annak harminc napnál nem régebbi közokirati igazolását, hogy a fenntartó köztartozásmentes adózónak minősül; d) egyéni vállalkozó fenntartó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő hatályos adatait igazoló, három hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítványt, vagy a működést engedélyező szervnek be kell mutatni az egyéni vállalkozói igazolványt vagy az



egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő bejelentkezésről, illetve a változás-bejelentésről kiadott, a fenntartó hatályos adatait tartalmazó igazolást (igazolásokat); f) a fenntartó bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, három hónapnál nem régebbi kivonatot, ha a fenntartó egyesület, alapítvány vagy közalapítvány; g) egyházi fenntartó esetén ga) a fenntartó nyilvántartásba vett adatait igazoló hatósági bizonyítványt, vagy gb) – ha a fenntartó nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy – az egyház vagy a nyilvántartásba vett felettes egyházi szerv adatait igazoló hatósági bizonyítványt, valamint az egyház egésze, illetve legfőbb szerve vagy a fenntartó nyilvántartásba vett felettes egyházi szerve – nyilvántartásban feltüntetett – képviselőjének nyilatkozatát a fenntartó nevéről, székhelyéről és képviselőjének személyéről, továbbá arról, hogy a fenntartó belső egyházi jogi személy; h) a fenntartó és – ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik – a szolgáltató (intézmény, működtető) adószámát igazoló közokirat másolatát, kivéve, ha a fenntartó egyéni vállalkozó vagy cég. i) a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a Gyvt. 145. § (2) bekezdés szerinti szolgáltatót, intézményt, hálózatot, illetve férőhelyszámot normatív állami hozzájárulással kívánja-e működtetni. (6a) Ha a fenntartó a Gyvt. 145. § (2) bekezdése szerinti, a gyermekjóléti szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadását (a továbbiakban: befogadás) kéri, és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal előzetes szakhatósági hozzájárulását nem csatolja, azon szolgáltató, intézmény, hálózat, illetve férőhelyszám esetében, amellyel az ellátásra köteles helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettségének tesz eleget, illetve amelyre nézve a fenntartó európai uniós vagy hazai fejlesztési támogatásban részesül, a kérelemhez csatolni kell a jegyző feladatellátást igazoló nyilatkozatát, illetve a pályázat elnyerését igazoló dokumentumot. (8) A működést engedélyező szerv a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, az alternatív napközbeni ellátás, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon és az utógondozó otthon székhelyén, illetve telephelyén, valamint az önálló gyermekjóléti szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyén és területi irodájában helyszíni szemlét tart. Nem kell a székhelyen helyszíni szemlét tartani, ha ott ellátást nem nyújtanak. (9) A Kormány a) családi napközi működési engedélyének kiadására irányuló eljárásban, ha egy lakásban egy családi napközi kerül kialakításra, és a gondozott gyermekek száma a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermekeket és az időszakos gyermekfelügyelet keretében ellátott gyermekeket is beleszámítva sem haladja meg a hét főt, – az ellátás helyére vonatkozó közegészségügyi és az ivóvíz-minőségi követelményeknek való megfelelés jogszabályi előírásainak teljesülése kérdésében – első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalnak a szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét (a továbbiakban: járási népegészségügyi intézet), másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szervét (a továbbiakban: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv); b) az a) pontban nem említett családi napközi, valamint az alternatív napközbeni ellátás működési engedélyének kiadására irányuló eljárásban ba) – az ellátás helyére vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, 128 Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék 4010 Debrecen, Egyetem tér 1.sz.


járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások teljesülése kérdésében – első fokú eljárásban a szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes járási népegészségügyi intézetet, másodfokú eljárásban a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet, bb) – az ellátás helyére vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások érvényesítése kérdésében – első fokú eljárásban a szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, c) bölcsőde, hetes bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon működési engedélyének kiadására irányuló eljárásban ca) – az intézményre vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások teljesülése kérdésében – első fokú eljárásban intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes járási népegészségügyi intézetet, másodfokú eljárásban a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet, cb) – az intézményre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások érvényesítése kérdésében – első fokú eljárásban az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, cd) – családok átmeneti otthona és utógondozó otthon esetén csak abban az esetben, ha az intézmény meleg étkeztetést nyújt – az élelmiszer-higiéniai és élelmiszer-biztonsági követelményeknek való megfelelés kérdésében – első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal járási hivatala állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalát, másodfokú eljárásban a megyei kormányhivatal Élelmiszer-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságát; e) abban az esetben, ha a fenntartó a szolgáltatót, intézményt, hálózatot, férőhelyet normatív állami hozzájárulással kívánja működtetni, a befogadás kérdésében az első fokú eljárásban a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt, a másodfokú eljárásban a minisztert (11) A szakmai programot a Főigazgatóság a kirendeléstől számított harminc napon belül – az általa fenntartott szolgáltatók (intézmények, hálózatok) kivételével – szakértőként véleményezi. A működést engedélyező szerv a határidőt – a Főigazgatóságnak a határidő letelte előtt benyújtott indokolt kérelmére – egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. 5. § (1) A működést engedélyező szerv a szolgáltató tevékenységet engedélyezi, ha a) a fenntartó a 4. § (1)–(3) és (5)–(6) bekezdése szerinti mellékleteket csatolta, illetve a működést engedélyező szerv a 4. § (7) bekezdése alapján a szükséges adatokat, iratokat beszerezte, b) a szolgáltató tevékenység tárgyi és személyi feltételei megfelelnek a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek, c) az egyházi, nem állami fenntartó a kérelme benyújtásának időpontjában köztartozásmentes adózónak minősül. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a működési engedély kiadásának további feltétele, hogy a külön jogszabályban foglaltak szerint a) az önálló gyermekjóléti szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ, a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, az alternatív napközbeni ellátás, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, illetőleg az utógondozó otthon, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat



esetében a szolgáltató tevékenység folytatására, illetőleg az intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan (ingatlanrész) alkalmas a gyermekek, illetőleg a fiatal felnőttek ellátására, b) a helyettes szülő, illetőleg a nevelőszülő körülményei alkalmasak a gyermek ellátására, c) a külső férőhely megfelelő lakhatást biztosít. 6. § (1) A működési engedélyben fel kell tüntetni a) a fenntartó nevét, székhelyét és adószámát, b) a szolgáltató tevékenység típusát és formáját, c) az ellátási területet, d) a szolgáltató tevékenység megkezdésének – az engedélyező határozat jogerőre emelkedésének időpontjánál nem korábbi – időpontját, e) egyházi, nem állami fenntartó esetén – ha a fenntartó a szolgáltató (intézmény, hálózat) által végzett szolgáltató tevékenységekre ellátási szerződést kötött – az ellátási szerződést megkötő helyi önkormányzat, társulás, illetve állami szerv nevét, székhelyét, valamint azokat a szolgáltató tevékenységeket és férőhelyszámot, amelyekre az ellátási szerződés kiterjed, f) a szolgáltató (intézmény, hálózat), illetve a telephely ágazati azonosítóját. (4) A (2)–(3) bekezdésekben nem szabályozott szolgáltató tevékenység esetén – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a működési engedélyben fel kell tüntetni a) a szolgáltató székhelyét és – ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik – az adószámát, valamint telephelyen végzett szolgáltató tevékenység engedélyezése esetén a telephelyét, továbbá önálló helyettes szülői ellátás esetén azt a helyet, ahol az ellátást nyújtják, b) a szolgáltató nevét, amely hálózatban működtetett családi napközi esetén a hálózat és az adott telephely, ellátást nyújtó székhely neve, valamint az önálló helyettes szülő nevét, c) az önálló gyermekjóléti szolgáltató területi irodájának címét, d) a családi napközi férőhelyszámát, illetve az önálló helyettes szülőnél elhelyezhető gyermekek számát. (7) A működési engedélyben fel kell tüntetni, hogy az engedélyt határozott időre vagy határozatlan időre adták ki. A határozott idejű működési engedélynek tartalmaznia kell az engedély lejártának idejét és a határozatlan idejű engedély kiadásához szükséges feltételeket. 7. § (1) A működést engedélyező szerv legfeljebb három év időtartamra ideiglenes működési engedélyt adhat ki, ha a) a szakalkalmazottként foglalkoztatott és nem a gyermekek közvetlen gondozását végző személyek száma nem éri el a jogszabályban meghatározott létszámot, de eléri annak háromnegyedét, vagy b) a szakképesítéssel nem rendelkező, szakalkalmazottként foglalkoztatott személyeknek a szükséges szakképesítés megszerzése folyamatban van. (2) Az (1) bekezdés alapján kiadott ideiglenes működési engedély egyszer, legfeljebb újabb három év időtartamra meghosszabbítható. (3) Ha a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, az alternatív napközbeni ellátás, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, illetve az utógondozó otthon elhelyezésére szolgáló ingatlan használatának joga határozott időre szól, a működést engedélyező szerv határozott idejű működési engedélyt ad ki legfeljebb arra az időre, ameddig az épület a szolgáltató (intézmény) használatában van. (4) Ha a szakhatóság a hozzájárulását határozott időre adta meg, a szakhatósági állásfoglalásban meghatározott időre ideiglenes működési engedélyt kell kiadni. Ha a szakhatóság a hozzájárulását ismét határozott időre adta meg, az ideiglenes működési engedély hatálya meghosszabbítható.



Tanúsítvány 12/A. § (1) A működési engedélyt kiadó határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül az első fokú működést engedélyező szerv a fenntartó részére a miniszter által erre a célra rendszeresített formában, a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal, a szükséges számú példányban tanúsítványt állít ki. (2) A tanúsítványt a szolgáltató (intézmény, működtető) székhelyén, telephelyén és területi irodáiban jól látható módon ki kell függeszteni. (3) A működési engedélynek a tanúsítványban foglalt adatokat érintő módosítása és visszavonása esetén az első fokú működést engedélyező szerv a tanúsítványt bevonja, és módosítás esetén új tanúsítványt állít ki.



Megvalósíthatósági tanulmány

Recommend Documents