ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
TARTALOMJEGYZÉK 1.
VEZETŐI ÖSSZEGZÉS ................................................................................................. 4
2.
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK JELLEMZŐI ............................................. 5
3.
2.1.
VILÁGTURISZTIKAI TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK ............................................................... 5
2.2.
A MAGYARORSZÁGI TURIZMUS JELLEMZŐI, LEHETŐSÉGEI........................................... 7
2.3.
A MAGYARORSZÁGI TURIZMUS EREDMÉNYEI ............................................................ 10
2.4.
EGÉSZSÉGTURIZMUS ................................................................................................. 14
2.4.1.
Az egészségturizmus általános ismertetése ...................................................... 14
2.4.1.
Az egészségturizmus – fogalmak, célcsoportok, szolgáltatások....................... 16
2.4.2.
Trendváltás....................................................................................................... 20
A PROJEKT KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA ................................................ 22 3.1.
A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ .................................................................................... 22
3.1.1.
Aba helye a Régióban....................................................................................... 22
3.1.2.
Történet ............................................................................................................ 24
3.1.3.
Közép-Dunántúl a Modernizáció Motorja ....................................................... 26
3.1.4.
Területi jellemzők ............................................................................................. 27
3.1.5.
Humán erőforrás, munkaerőpiac ..................................................................... 28
3.1.6.
Idegenforgalom ................................................................................................ 29
3.1.7.
Mezőgazdaság .................................................................................................. 29
3.1.8.
Kultúra ............................................................................................................. 30
3.1.9.
Sport ................................................................................................................. 31
3.1.10.
Infrastruktúra, egészségügy ............................................................................. 32
3.1.11.
A Sárvíz Kistérség rövid bemutatása ............................................................... 33
3.2.
ABA BEMUTATÁSA .................................................................................................... 34
3.2.1.
A nagyközség általános bemutatása................................................................. 34
3.2.2.
A település története ......................................................................................... 35
3.2.3.
Közlekedési és általános infrastruktúra ........................................................... 37
3.2.4.
Szálláshelyek, vendéglátás ............................................................................... 37
3.2.5.
Szabadidő, kulturális élet ................................................................................. 37
3.2.6.
Fejlesztési elképzelések .................................................................................... 39
3.3.
A PROJEKT KÖZVETLEN HELYSZÍNÉNEK BEMUTATÁSA .............................................. 45
3.4.
A FEJLESZTÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA ............................................................................ 46
Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
1
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
4.
3.4.1.
Infrastruktúra ................................................................................................... 46
3.4.2.
A beruházás legfontosabb jellemzőinek ismertetése ........................................ 47
3.4.3.
A fejlesztés eredményeként létrejövő kapacitások ismertetése......................... 49
MARKETINGTERV ..................................................................................................... 52 4.1.
A KERESLET MEGALAPOZOTTSÁGA ........................................................................... 52
4.2.
A CÉLPIAC ÉS A TERVEZETT LÁTOGATÓSZÁM BEMUTATÁSA ..................................... 54
4.3.
VERSENYTÁRS-ANALÍZIS ........................................................................................... 57
4.4.
ÉRTÉKESÍTÉSI TERV ................................................................................................... 59
4.4.1.
A turisztikai termék (Product) .......................................................................... 59
4.4.2.
Az árak (Price) ................................................................................................. 63
4.4.3.
A kommunikációs stratégia (Promotion).......................................................... 64
4.4.4.
Az értékesítési politika (Place)......................................................................... 67
4.4.5.
Az emberek (People)......................................................................................... 68
4.4.6.
A tárgyi feltételek (Physical evidence) ............................................................. 75
4.4.7.
A folyamat (Process) ........................................................................................ 75
4.5. 5.
HATÉKONYSÁG MÉRÉSE, VISSZACSATOLÁS ............................................................... 76
GAZDASÁGOSSÁGI SZÁMÍTÁSOK ........................................................................ 77 5.1.
KIINDULÓ FELTEVÉSEK ............................................................................................. 77
5.2.
BERUHÁZÁSI FORRÁSIGÉNY ...................................................................................... 78
5.3.
MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK ............................................................................................. 79
5.3.1.
Belépőjegyekből származó bevételek ............................................................... 79
5.3.2.
Kiegészítő szolgáltatásokból származó bevétel................................................ 80
5.3.3.
Fitness szolgáltatásokból származó bevétel ..................................................... 81
5.3.4.
Bérbeadásból származó bevétel ....................................................................... 81
5.3.5.
Összegezve........................................................................................................ 82
5.4.
MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK ............................................................................................. 82
5.5.
PÉNZÜGYI ELEMZÉSEK .............................................................................................. 84
5.5.1.
Eredményszámítások ........................................................................................ 84
5.5.2.
Cash-flow, hozzáadott érték és megtérülési idő ............................................... 85
5.5.3.
Az eredményesség egyéb mutatószámai ........................................................... 88
Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
2
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Beépítési helyszínrajz 2. számú melléklet: Bevételek alakulása I. 3. számú melléklet: Bevételek alakulása II. 4. számú melléklet: Bevételek összesítése 5. számú melléklet: Költségek alakulása 6. számú melléklet: Cash-flow arányos megtérülés 7. számú melléklet: Hozzáadott érték arányos megtérülés
Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
3
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
1.
VEZETŐI ÖSSZEGZÉS
Magyarország termálvíz készlete hatalmas, különösen sok helyen találtak termálvizet különféle (pl. olajipari) fúrások során, ezek egy részét fürdésre és gyógyításra használják, sok helyen azonban még kiaknázatlan e kincs, ezen települések egyike Aba is. A község jelenlegi helyzetének bemutatásával és a jövőkép felvázolásával feltérképezhetővé válnak a meglévő adottságok és a jövőbeni lehetőségek. Megfelelő képet szeretnénk nyújtani Abáról és a térségről egyaránt úgy, hogy közben megismerhető legyen a projekt, valamint annak hatásai. Fontos, hogy az Abai Termálfürdő hosszú távon jól elkülöníthető kínálattal forduljon az egészségturizmus piacának szereplői felé, megkülönböztethető szolgáltatásokkal ide csábítva az érdeklődőket. A tervezett beruházásból származó előnyök nem vitathatóak, hiszen: − a térségben és a régióban is növeli az egészségturisztikai termékek sokszínűségét és a turisztikai termékek komplexitását, − a szezont hosszabbíthatja, a szezonális ingadozásból fakadó problémákat csökkentheti, − növelheti a tartózkodási időt, a visszatérések gyakoriságát és a fajlagos költést, − az új, kellemes programot kínáló szolgáltatások kialakítása a község számára is új közvetlen- és a multiplikátor hatásokon keresztül megvalósuló közvetett bevételi forrást, valamint munkaerő-piaci lehetőségeket jelent, ezért javuló gazdasági és foglalkoztatási mutatókat eredményez.
A tanulmány célja, hogy bemutassa a tervezett – forma- és élményvilágát tekintve egyedi – beruházás községre, régióra, sőt az ország gazdaságára gyakorolt hatásait, valamint a fürdő életképességét a fejlesztés megvalósítása után. Főbb részeit tartalmi szempontból az alábbiak képezik: − A projektkörnyezet bemutatása, egészség- és hazai turizmus tendenciáinak vizsgálata. − Aba és térségének, valamint a komplexum közvetlen helyszínének bemutatása. − A tervezett beruházási projekt leírása, ismertetve a főbb elérni kívánt funkciókat. − Piacelemzés, célpiaci szegmentáció, a beruházás révén létrehozott komplexumra alkalmazandó marketing-mix ismertetése, hiszen nem csak beindítani, de nyereségesen üzemeltetni is kell egy vállalkozást. − A fejlesztés gazdasági és megtérülési számításainak bemutatása a prognosztizált bevételek és kiadások tükrében, számításokkal alátámasztva.
Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
4
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
2.
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK JELLEMZŐI
2.1. Világturisztikai trendek és kilátások A Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organisation, WTO) adatai szerint 2002-ben a világ turizmusa ismét növekedést mutatott, a nemzetközi érkezések az előzetes adatok szerint megközelítik a 715 milliót, amely az előző évhez képest 3,1 %-os növekedést mutat, meghaladva a gyakran példaként felhozott 2000., milleniumi évet is, amikor a nemzetközi érkezések száma 696 millió főt tett ki. Ezzel a turizmus fejlődése visszatért a Turisztikai Világszervezet által, 2020-ig előrejelzett növekedési pályájára. A Turisztikai Világszervezet ugyanakkor kiemeli, hogy ezen adatok a belföldi turizmust nem tartalmazzák, amely jelentős részét képezi az utazásoknak kiemelt szerepet játszva az elmúlt évet jellemző krízis során. A Turizmus Világszervezete (WTO) a már említett „A turizmus víziója 2020-ban” című tanulmányában bemutat egy nem meglepő, de mégis megnyugtató irányvonalat: az emberek továbbra is utazni fognak. A vendégérkezések száma 2020-ig világszerte évente valamivel több, mint négy százalékkal emelkedik, s ennek következtében a nemzetközi utazások száma húsz év múlva eléri az évi 1,56 milliárdot. A nemzetközi turisztikai bevételek 2010-ben meghaladhatják a 620 milliárd dollárt, 2020-ban pedig az 1.500 milliárd dollárt is. A hosszú távú előrejelzések minden bizonytalansága ellenére biztosnak tűnik, hogy a turizmus fejlődési irányvonala továbbra is felszálló ágban marad. A mennyiségi növekedési lehetőségek strukturális változásai: − új célcsoport-súlypontok alakulnak ki (a seniorok válnak a fejlődés motorjává), − a rövid utazások száma dinamikusan emelkedik, − az árérzékeny turisták egyre növekvő, és nagyon specifikus kívánságai és elvárásai az üdüléssel, illetve a turisztikai szolgáltatókkal szemben, − a döntési és foglalási szokások, módszerek átalakulása. A WTO tanulmányában a mennyiségi előrejelzések mellett számos trend-előrejelzés is található az európai utazási piac minőségi fejlődésére vonatkozóan. A legfontosabb felismerések a következők: − Az úticél-verseny tovább éleződik – világszerte, Európa-szerte és regionálisan. − Nő a timeshare-piac jelentősége.
Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
5
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
− Az utazási termékek mellett más áruk és szolgáltatások is erőteljesebben versenyeznek a vevők korlátozott idő- és pénzügyi költségvetéséért. − Az Internet mint értékesítési és bemutató eszköz már semmiféleképpen nem hagyható el. − Divatba jönnek a témaparkok, mivel ezek koncentrált élményeket képesek nyújtani a fogyasztóknak. − A légitársaságok versenyében további nyomás várható. Csak az olcsó szállítók, és a nagy szövetségek élik túl a versenyt. − Folytatódik a koncentráció folyamat a turizmus területén. − A turizmus kínálata igazodik a társadalomban végbemenő változásokhoz (mint pl. az egyedül élők és a gyermeküket egyedül nevelő háztartás számának növekedéséhez). − Az érintetlen környezet növekvő mértékben értékesítési érvvé válik. − Az európai emberek növekvő utazási tapasztalataik nyomán egyre „eldugottabb”, ismeretlenebb helyekre vágynak majd. − Egyre nagyobb szerepet játszanak a szórakozást, az akciókat, és a garantált szép időt nyújtó nyaralási ajánlatok, csakúgy, mint az „all inclusive” – ajánlatok. − Ezzel egyidejűleg növekszik az egyéni nyaralások és az egyedi termékek iránti kereslet. Az élményorientáltság nemcsak a szórakozással hozható közös nevezőre, hanem élménnyé tehetőek pl. a stressztől való távollét, vagy olyan rendkívüli szolgáltatás illetve ellátás, amely kiemeli és megkülönbözteti a szolgáltatást az átlagtól. Az európai turizmusra vonatkozó mérsékelt növekedési prognózis tehát a minőséget előnyben részesíti a mennyiséggel szemben. A „tökéletes ajánlat” követelménye kerül előtérbe annak érdekében, hogy az igényes, multiopcionális vendég érdeklődése fenntartható legyen. Ennek előfeltétele az egyes célállomások és szolgáltatások védjegyeinek és márkáinak kialakítása. A közepes árszegmensbe tartozó termékek és szolgáltatások lemaradnak. Ez a trend az Internethasználók növekedésével tovább erősödik, hiszen ezen a médián keresztül az árak összehasonlítása is könnyebb. A turisztikai ajánlatok polarizációja irányába mutató trend: − Egyfelől növekszik azoknak a fogyasztóknak a száma, akik – a komfortot nem nélkülözve – nyaralásukat teljesen egyénileg kívánják alakítani, másfelől nő azon
Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
6
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
célcsoportok aránya, akik az utazásszervező minőségi védjegyével garantált „all inclusive”-termékeket részesítik előnyben. − Az európai kontinensen versenyelőnyt jelentenek a hosszú hétvégés és intenzív kikapcsolódást nyújtó ajánlatok. A főnyaralás ideje csökken, ezzel szemben a második és harmadik utazások száma folyamatosan nő. − Egy olyan korszakban, ahol a stressz és az anonimitás határozza meg döntően a legtöbb ember hétköznapjait, az emberi szükségletekre kell irányítani a figyelmet. − Az Internet egyre erőteljesebben önállósítja magát globális eszközként a vendégért folyó versenyben, technikai lehetőségei még messze nem merültek ki. Az Internet kiegészítő marketingeszköz a turisztikai szakemberek számára, a hagyományos értékesítési csatornákat azonban nem helyettesítheti és válthatja ki teljességgel. Egy régió, egy térség, egy város turisztikai kínálata a jövőben csak akkor lehet sikeres, ha jó mixet tud kínálni. A régi és az új, a nemzetköziség és a helyi atmoszféra, az akció és a nyugalom, stb. keveréke képezi a modern, sikeres turisztikai koncepciók célját. A 2002. évi előzetes adatok továbbra is Európa első helyét mutatják a turista érkezések vonatkozásában, a második helyet azonban Ázsia vette át Amerikától az elmúlt évben, a világ átlagánál nagyobb mértékben emelkedik továbbá az Afrikába és a Közel-Keletre érkezők száma. Európán belül minden régió pozitív eredményekkel zárta a 2002. évet. A legkedveltebb desztinációk Spanyolország, Olaszország és Görögország voltak. Németország turizmusa a 2001. évhez hasonlóan alakult, kismértékű növekedés jellemezte a Benelux államokat és Ausztriát, Nagy-Britannia 3 %-ot meghaladó emelkedést vár 2002-re. NyugatEurópa ugyanakkor az átlagosnál alacsonyabb mértékben (1,8 %) fejlődött, a nemzetközi érkezések száma Közép- és Kelet-Európában átlagosan 3,9 %-kal emelkedett. Ez alól kivételt képez Lengyelország és Csehország, amelyek 5 %-nál nagyobb visszaesést könyveltek el.
2.2. A magyarországi turizmus jellemzői, lehetőségei Magyarország
nemzetközi
viszonylatban
alacsony
jövedelemtermelő
képességének
legfontosabb okai: − az infrastrukturális háttér hiányossága, − a magas bevételt biztosító, minőségi szálláshelyek alacsony férőhelyszáma, − a magas fajlagos bevetélt hozó programkínálat szűkössége,
Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
7
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
− az adottságok, a turisztikai vonzerők nem kellő kihasználtsága, − az erős belföldi turizmus hiánya. Noha szakértői számítások szerint az országban mintegy hatezer turisztikai vonzerő található, ezeknek csupán egyharmada szerepel valamilyen szervezett turisztikai kínálatban. Közismert, hogy az idegenforgalom fenntartható fejlődésének az alapja az erős belföldi turizmus. Ugyanakkor Magyarország – részben a többszörös jövedelmi különbségek, részben pedig az idegenforgalom hagyományos devizatermelő szerepe miatt – döntően a jóval magasabb átlagos költésű külföldi vendégekre specializálódik. Ez a specializálódás sajátos csapdahelyzetet rejt magában. Külföldi, és ráadásul fizetőképes turistákat ugyanis csak olyan ország képes tartósan és tömegméretekben magához vonzani, ahol a belföldi turizmus is fejlett, ahol tehát létezik olyan középosztály, amely még a holtszezon idején is belső keresletet támaszt. Ezzel szemben az olyan idegenforgalmi gyakorlat, amely szinte kizárólag a külföldi vendégekre épít, sem a nyereség, sem az intézményrendszer kihasználtsága szempontjából nem lehet tartósan sikeres. Turizmusunk jelenleg legerősebb részterületei: − a kulturális turizmus és a városlátogatások, − termál- és gyógyturizmus, − hegyvidéki, vízparti és egyéb hobby turizmus, − a kongresszusi, valamint üzleti turizmus, azonban adottak a lehetőségek más elő- utószezoni programok népszerűsítésére is (lovasturizmus, városlátogatások, folklór programok, várak, kastélyok, történelmi vidékek, stb.). Az átalakuló vendégkör Magyarország iránti kereslete a nemzetközi trendeknek megfelelően egyre összetettebb és differenciáltabb. Államigazgatási szinten turizmuspolitikánk kiemelt feladata az ehhez történő gyors alkalmazkodás, illetve a feltételrendszer megteremtése, a hazai kínálat orientálása, tudatos fejlesztésének elősegítése. A magyar turizmus fejlődését hosszabb távon meghatározó tényezők: − A turizmus fejlődésének kedvez Magyarország – ezen belül Budapest és vonzáskörzetének – centrális földrajzi elhelyezkedése Európában. Magyarországon
Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
8
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
keresztül vezetnek a legfontosabb nyugat-kelet és észak-dél irányú közúti és vasúti főútvonalak. − Magyarország továbbra is híd, összekötő kapocs Európa nyugati és keleti fele között, a szerep jellegének folyamatos módosulása mellett. Az Európai Unió fokozatosan terjeszkedik keleti irányba, amely egy bizonyos „hídfő” szerep kialakulását teszi lehetővé a jövőben. − Az elkövetkező évtizedben várhatóan nőni fog a nemzetközi és belföldi kereslet Magyarország természeti szépségei, építészeti, kulturális, egészségturisztikai (fitness) értékei, a látvány és hobbi paradicsomok iránt. − A magyar ember vendégszeretete bővíti a turisztikai vonzerők számát. − Magyarország a jövőben várhatóan főként a második, harmadik szabadságot igénybe vevő elő-, utószezonban utazó turisták célpontja lehet a főszezonon kívül. − Elsősorban a hasonló adottságokkal rendelkező Csehország, Lengyelország, Szlovénia és Ausztria lehetnek potenciális konkurenseink, illetve együttműködő partnereink. − Élénkül a kereslet az ország kedvező adottságain alapuló, egyedi turisztikai vonzerők iránt (kultúra, természeti értékek). − A nemzetközi piac hazánk turisztikai vonzerőinek jelentős részét felértékeli (pl.: gyógytermál adottságok). − A fejlesztések, rekonstrukciók eredményeként nő a magasabb szolgáltatási színvonalat nyújtó szálláshelyek súlya. − Teret nyer a turisztikai termékfejlesztés, egyre több a nemzetközi vonzerővel rendelkező, komplex kínálati csomag. − Javul az infrastruktúra. − Növekszik a vállalkozók érdeklődése a turizmus iránt. − Az önkormányzatok aktívabban közreműködnek és támogatják a turizmus fejlődését, erősödik a helyi és regionális összefogás. A politikai és gazdasági környezet szerepe − A turizmus és a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére fordítható források bővülése. − A magyar lakosság növekvő arányban választja szabadidejének eltöltésére az ország turisztikai szolgáltatásait, ami a hazai társadalom ilyen irányú értékrendjének számunkra kedvező változását jelzi.
Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
9
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
− Az életszínvonal emelkedése jelentős keresletnövekedést jelenthet és fokozhatja a belföldi turizmus arányát; a rendszeres üdülés ismét széles tömegeknek válik elérhetővé. − A turisztikai szakma nemzetgazdasági szerepének elismertsége növekedett. − Jelentős kapacitásfejlesztés és a minőségi szolgáltatások kínálatának bővülése. A társadalmi környezet szerepe A társadalomban az elmúlt időszakban tudatosult a turizmus jelentősége. Ebben szerepet játszik a lakosság növekvő turisztikai aktivitása, valamint a szakma politikai elismertsége is. Ez a folyamat megsokszorozza a turizmus hírértékét a médiában, és tovább javítja a turizmus támogatását szorgalmazó összefogásokat, a lakosság érdeklődését és aktív részvételét. A természeti környezet szerepe Növekvő tendenciát mutat a viszonylag ép természeti környezet és természeti attrakciók iránti kereslet bővülése, hiszen a lakó- és munkahelyi környezetünk egyre szennyezettebb, ezért a nyaralás és pihenés idejére környezetváltozást igényelnek a turisták, jobb minőséget keresve, mint amit mindennapjaikban átélnek. Ennek egyenes következménye a természeti értékek felértékelődése és ezek fokozott védelme.
2.3. A magyarországi turizmus eredményei A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint 2002. január-november között1 az idegenforgalomból származó devizabevétel 3.155 millió euró volt (22,8 %-os csökkenés az előző év azonos időszakához képest), a kiadások pedig 1.404 millió eurót tettek ki (+3,7 %). Az idegenforgalmi egyenleg 1.751 millió euró a január-december közötti időszakra vetítve, ami az előző év azonos időszakához képest 36 %-os visszaesést jelent. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint az elmúlt évben 31,7 millió külföldi látogató érkezett hazánkba, ami az előző évhez képest 3,5 %-os növekedést jelent. A külföldi látogatók száma január, február, április és június hónapokban csökkent, majd augusztustól egyre jelentősebb növekvő tendenciát mutatott a 2001-es adatokhoz képest.
1 A Magyar Nemzeti Bank által publikált legfrissebb adatok 2002. január-november időszakra vonatkoznak.
10 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
Éves szinten jelentősen, 10 %-ot meghaladó mértékben emelkedett a Belgiumból (+10,9 %), Bulgáriából
(+44,4
%),
Csehországból
(+14,8
%),
Franciaországból
(+25,1
%),
Jugoszláviából (+12,2 %), Lengyelországból (+18,1 %) és Romániából (+16,4 %) érkező látogatók száma. 2002-ben Horvátország (-18 %), Törökország (-16,5 %), Finnország (-8,6 %), Luxemburg (-6,3 %), Oroszország (-5,7 %) és Szlovénia (-3,2 %) esetében esett vissza a Magyarországra érkezők száma. Az USA-ból 5,5 %-kal, Japánból 10,6 %-kal, Izraelből 24,3 %-kal érkezett kevesebb látogató Magyarországra. A külföldre utazó magyarok határátlépéseinek száma az előző évben mintegy 13 millió volt. A Határőrség az elmúlt év folyamán 16,1 %-kal több magyar határátlépést regisztrált, mint 2001-ben. A külföldre látogató magyarok száma 11,9 %-kal bővült az osztrák határszakaszon, az ukrán és a szlovák határszakaszon 2001-hez viszonyítva pedig még jelentősebb mértékben nőtt a magyar határátlépések száma (+40,4 % és +50,2 %). A határforgalom közel egyötödét (19,6 %) lebonyolító szlovén, horvát, jugoszláv és román határszakaszokon visszaesett a forgalom, Románia esetében pedig stagnált. 2002-ben 2.759 kereskedelmi szálláshely működött hazánkban, 77.155 szobával, illetve 316.265 férőhellyel. A férőhelyek mintegy harmada, 105.482 férőhely a szállodákban várta a vendégeket, amelyen belül is kiemelkedik a három- (50.188 férőhely), a kettő- (21.324 férőhely) és a négycsillagos (20.462 férőhely) házak szerepe. A kapacitás további jelentős részét, 31,9 %-át adták a kempingek az elmúlt évben. A kereskedelmi szálláshelyeken 2002-ben több mint 6,0 millió vendég 17,8 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégforgalom összességében visszaesést mutatott az elmúlt év során, a vendégek száma fél százalékkal, a vendégéjszakáké pedig 3,5 %-kal csökkent a kereskedelmi szálláshelyeken, ezen belül a külföldi vendégforgalom visszaesett (a vendégek száma 3,4 %-kal, a vendégéjszakák száma 6,7 %-kal), míg a belföldi vendégek száma 2,3 %kal, a vendégéjszakák száma 1,1 %-kal emelkedett. A vendégek száma a június-szeptember hónapokban regisztrált csökkenést követően az év végéig folyamatos emelkedést mutatott, a vendégéjszakák száma ettől jóval kisebb mértékben (októberben 0,2 %-kal, novemberben 0,8 %-kal) nőtt, illetve december hónapban 0,1 %-kal maradt el a 2001. év decemberi adatától. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmuk 49,9 %-át május és augusztus között bonyolították le, ugyanebben az időszakban regisztrálták a vendégéjszakák 55,1 %-át. A vendégek számát tekintve augusztusban (14,3 %), míg a vendégéjszakák számát vizsgálva júliusban (17,4 %) volt a legnagyobb a forgalom.
11 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
A külföldi vendégforgalom 2,9 millió külföldi vendégérkezést (összes vendég 48,3 %-a) és 10,1 millió vendégéjszakát (összes vendégéjszaka 56,7 %-a) tett ki. A külföldi vendégéjszakák 70,7 %-a (7,2 millió éjszaka) az Európai Unióból érkező vendégektől származott, ez 7,5 %-os csökkenést jelent 2001-hez képest. Legjelentősebb küldőpiacaink közül a német állampolgárok 3,9 millió (-11,1 %), az osztrákok 719 ezer (+0,9 %), az olaszok 447 ezer (-9,4 %), a hollandok 433 ezer (-17,5 %), a britek 389 ezer (+12,1 %), a lengyelek 357 ezer (-13,5 %) vendégéjszakát töltöttek el hazánk kereskedelmi szálláshelyein. A legnagyobb tengerentúli piacok esetében a vendégéjszakák számának visszaesése figyelhető meg: az izraeliek 26,5 %-kal, a japánok 10,4 %-kal, az amerikaiak 6,4 %-kal, a kanadaiak 7,9 %-kal kevesebb vendégéjszakát töltöttek hazánkban, az ausztrál vendégéjszakák száma ezzel szemben 8 %-kal emelkedett 2002-ben. Az ázsiai országok esetében 5,9 %-os növekedést, míg Afrikánál 24,9 %-os vendégforgalom csökkenést regisztráltak. Németország kiutazó turizmusát 2002-ben több negatív tényező befolyásolta, amelyek közül kiemelkedik a világgazdasági recesszió, a tőzsdei forgalom visszaesése, a terrorcselekmények (Djerba), valamint a Németországot és Csehországot sújtó árvíz a nyári hónapokban. Mindezen hatások eredményeként a német kiutazások száma az elmúlt év első nyolc hónapjában 4 %-kal csökkent, ezen belül a rövid utazások száma 13 %-kal maradt el az előző évitől. Főbb küldőpiacaink közül Németországban, Ausztriában és Olaszországban a Magyar Turizmus Rt. a Magyarországra látogatók és az általuk kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számának visszaesését a 2002 őszén folytatott reklámkampányok segítségével enyhítette, amelynek eredményeként a hazánkba érkezők száma, illetve az általuk kereskedelmi szálláshelyeinken eltöltött vendégéjszakák száma a vártnál kisebb mértékben csökkent. Franciaország esetében a 2001. évi Magyar Kultúra Évének, illetve az ezt követő kampányoknak köszönhetően jelentős vendégforgalom növekedés következett be, a kereskedelmi szálláshelyeken a franciák 9,6 %-kal több vendégéjszakát töltöttek el 2002-ben, mint 2001-ben. A Lengyelországból hazánkba látogatók száma jelentős növekedést (18,1 %) mutatott az elmúlt évben, a kereskedelmi szálláshelyek lengyel vendégforgalma azonban csökkent, aminek hátterében az átutazó forgalom jelentőségének növekedése, illetve az áll, hogy a
12 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
lengyel
vendégek
gyakran
nem
kereskedelmi
szálláshelyeket
vesznek
igénybe
(magánszállásadás, barátok, rokonok). A kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégeinek száma 3,0 millió volt (+2,3 %), míg az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 7,7 millió (+1,1 %). Éves szinten a szállodák regisztrálták a belföldi vendégéjszakák több mint felét (53 %), az ötcsillagos házakban stagnált, a négy- és háromcsillagos szállodákban 14,2, illetve 4,5 %-kal növekedett a belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma, a kétcsillagos szállodákban 6 %-os, az egycsillagos szállodákban 5,5 %-os visszaesést regisztráltak 2002-ben. A gyógyszállókban eltöltött belföldi vendégéjszakák száma 47,4 %-kal emelkedett az elmúlt évben. Az ifjúsági szállókban 8,5 %-kal, az üdülőházakban 7,8 %-kal, a panziókban 2 %-kal nőtt, ezzel szemben a kempingekben 9,5 %-kal, a turistaszállásokon 8,6 %-kal esett vissza a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma. A belföldi vendégforgalom növekedését a Magyar Turizmus Rt. 2002. évi őszi belföldi kampányával ösztönözte. A kereskedelmi szálláshelyeken az átlagos tartózkodási idő az elmúlt év folyamán 3,0 éjszaka volt, ami 2,9 %-os visszaesés 2001-hez képest. A külföldiek átlagosan 3,4, a belföldi vendégek 2,6 vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken. A kempingekben regisztrálták a legmagasabb átlagos tartózkodási időt (5,1 éjszaka), az üdülőházakban 3,5, a gyógyszállókban 4,2, az ifjúsági szállókban 3,2, a turistaszállókban 2,7, a szállodákban 2,9, a panziókban pedig 2,4 éjszakát töltöttek el átlagosan a vendégek 2002-ben. A szállodák szobafoglaltsága az év végéig átlagosan 45,4 % volt, ami 2,6 %-os visszaesést jelent 2001-hez képest. A szobakapacitás kihasználtsága a legnagyobb értéket augusztusban (58,1 %) érte el. Az év egészében a legmagasabb kihasználtságot az öt- és négycsillagos házaknál mérték, annak ellenére, hogy az előző évhez képest kihasználtságuk 1,6, illetve 2,2 %-kal csökkent. A gyógyszállók 61,9 %-os átlagos szobakihasználtsággal (2001-hez képest 2,4 %-os csökkenés) működtek 2002-ben. A kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 67,1 %-a szállodát vett igénybe 2002- ben. A szállodai vendégek 75 %-a választotta a három- és négycsillagos egységeket. Az ifjúsági szállókat igénybe vevők száma 5,1 %-kal csökkent, a kempingeket használók száma 7,2 %kal esett vissza, míg a panziókban megszállók száma 0,2%-kal nőtt. Az üdülőházak 2,2 %-kal több vendéget fogadtak.
13 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
A szállodákban 0,5 %-kal nőtt a vendégek, 1%-kal pedig visszaesett a vendégéjszakák száma. A négy- és ötcsillagos házakban regisztrált vendég (+8,6 %, illetve +3,9 %) és vendégéjszaka (+5,8 %, illetve +6,7 %) növekedéssel ellentétben az egy-, két- és háromcsillagos szállodák vendégszámában (-15,5 %, -9,3 %, illetve -0,3 %) és vendégéjszakák számában (-10,4 %, -12,2 %, illetve -1,5 %) visszaesés következett be. A kereskedelmi szálláshelyeken az elmúlt év folyamán 85,7 milliárd forint szállásdíjbevétel képződött, amely folyó áron 0,4 %-kal kevesebb, mint 2001-ben. A szállásdíjbevételek mintegy háromnegyede (74,4 %) a külföldi vendégektől származott. A kereskedelmi szálláshelyeken realizált 85,7 milliárd forintos szállásdíjbevétel mellett a vendéglátás további 41 milliárd forint, míg az egyéb bevételek 31,6 milliárd forint bevételt jelentettek. Az egy kiadható szobára jutó szállásdíjbevétel átlagosan 3,9 millió forint volt, ami közel 1,6 %-kal marad el a 2001-es értéktől.
2.4. Egészségturizmus 2.4.1. Az egészségturizmus általános ismertetése Az egészségturizmus szerepe a jelenlegi felértékelődés után a jövőben várhatóan tovább fokozódik, hiszen a fokozódó civilizációs ártalmak és azok kísérőbetegségei miatt a megelőzés kerül a gondolkodás középpontjába. A kialakuló új értékrend a magyar társadalmat is elérte. Ennek megvalósításában a legkézenfekvőbb és legjobb partner a turizmus. Az új értékrend éllovasai a fiatal középosztályok, akik elsősorban a fitness- és wellness turizmus vendégkörét alkotják. Céljuk a megelőzés, az egészséges életmód iránti igény. A fiatal, kisgyermekes családok az élményfürdőket keresik. A gyógy- és termálturizmus vendégkörét főként a középkorúak és az idősebb korosztályok adják, akik egyrészt a rekreációt, megelőzést, másfelől a rehabilitációt, a gyógyulást részesítik előnyben. Minden vendégkörnél jellemző a kiegészítő szolgáltatások iránti megnövekedett kereslet, a környezeti és hangulati elemek fontossága, a komplex termék iránti igény. A fürdőknek mint rekreációs centrumoknak, valamint a körülöttük lévő természeti és épített környezetnek tehát együttesen kell e kihívásnak megfelelni.
14 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
Az egészségturizmus Magyarország számára is nagy lehetőségeket rejt. Természeti adottságaink közül kiemelkedő az ország termálvíz kincse, amely kedvező hőfokon és rendkívül változatos ásványi anyag összetételben jelenik meg. Az országban mintegy 1.289 regisztrált hévízkút található összesen 300 településen, tehát hazánknak az egészségturizmus fejlesztéséhez meglehetősen jók a lehetőségei. E téren Magyarországot csak Japán, Izland, Franciaország és Olaszország előzi meg. A hévízkutak közül 270 szolgál fürdési célokat mintegy 140 településen. A hévízkutak gyógyászati hasznosítása azonban még mindig szerény, hiszen az országban 40 gyógyszálló található, gyógyfürdő minősítése pedig csupán 35 létesítménynek van. A nemzetközi és országos turisztikai piac tendenciái, az elvégzett kutatásokra alapuló előrejelzések egyértelműen azt prognosztizálják, hogy a piac a jövőben preferálja a jobb közérzethez, az egészséghez kötődő előnyöket. Az egészségturizmus a közvetlen hozamain túl a nemzetgazdasági hozam szempontjából is fontos, hiszen egy testileg-lelkileg egészségesebb társadalom hatékonyabb nemzetgazdaságot hozhat létre. Az egészségturizmus fejlesztése gazdasági jelentőségénél fogva is különös fontossággal bír, hiszen: − Az egészségturizmusban résztvevő vendégek általában a magasabb jövedelmű személyek közül kerülnek ki, és ők a legrendszeresebben visszatérő vendégek is. (3/4 részük évente keresi fel Magyarországot, és közel 50 %-uk egy évben többször is ellátogat hazánkba.) − Az egy főre jutó költés az idegenforgalmi átlagnál magasabb, ami abból következik, hogy a magasabb kategóriájú szálláshelyet igénybevevő vendég a szálláson kívül a teljes panziót, a gyógyászati kezelések költségeit, és a hosszabb tartózkodási időből eredően egyéb kiegészítő programok költségeit is kifizeti. − Az átlagos tartózkodási idő 4-5 nap, magasabb mint a turizmus hagyományos ágainál tapasztaltak. − Nem jellemzi a szezonalitás és módot ad a turizmus térbeli széthúzására is. A turizmus hozamain túl az egészségturizmus a nemzetgazdasági hozam szempontjából sem elhanyagolható,
hiszen
az
egészségturizmusban
való
részvétellel
csökken
a
15 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
gyógyszerfogyasztás, a táppénzes napok száma és a betegellátás költsége. A testileg-lelkileg egészségesebb társadalom hatékonyabb nemzetgazdaságot hozhat létre. Az egészségturizmus fejlődését jól példázza a gyógyszállodák vendégforgalmi adatainak előző években regisztrált növekedése is, melyet az alábbi táblázat szemléltet: Gyógyszállók száma 2000.
Vendégszám
Vendégéjszakák száma összes
Szállodai bevételek (eFt)
Szoba kihasználtság (%)
521.000
1.451.000
9.714.000
61,7
129,5
273,6
159,7
138,4
94,7
377.900
934.800
472.200
1.407.000
9.301.000
63,4
92,7
97,1
100,5
90,6
96,9
95,7
102,8
274.000
215.000
489.000
1.363.000
696.000
2.059.000
12.194.000
61,9
118,9
145,9
129,4
145,8
147,7
146,3
131,1
97,6
Szoba
Férőhely
külföldi
belföldi
összes
külföldi
belföldi
22
4.000
8.000
230.000
159.000
389.000
930.000
Index
169,2
180,2
182,1
149,6
232,4
175,1
2001.
23
3.709
8.030
230.500
147.400
Index
104,5
92,7
100,4
100,2
2002.
44
5.455
11.750
Index
191,3
147,1
146,3
A nemzetközi és országos turisztikai piac tendenciái, az elvégzett kutatásokra alapuló előrejelzések egyértelműen azt prognosztizálják, hogy a piac a jövőben preferálja a jobb közérzethez, az egészséghez kötődő előnyöket, ami a termál- és gyógyfürdők piacán megvalósuló fejlesztések által elérhető előnyöket biztosítja.
2.4.1. Az egészségturizmus – fogalmak, célcsoportok, szolgáltatások A hazai turizmusfejlesztés általános célkitűzései: − Nemzetközi turizmus hatékonyságának növelése − Belföldi turizmus élénkítése − Szolgáltatási színvonal és környezet javítása − Helyi adottságokhoz igazodó, valamint a természeti értékekre épülő szolgáltatási kínálat versenyképes fejlesztése A turizmus feladata, hogy természeti adottságainkat olyan turisztikai infrastuktúrával és szolgáltatásokkal egészítse ki, amelyek mind a belföldi, mind a nemzetközi piac elvárásainak megfelelnek.
16 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
Az egészségturizmus területei: fitness-, wellness-, gyógyturizmus Az „egészségturizmus” Magyarországon az utóbbi évben elterjedt fogalom, amely alatt a turizmusnak azt a területét értjük, ahol az ember – egészséges vagy beteg – utazásának egyik vagy fő célja egészségének megóvása vagy visszaszerzése. Az egészségturizmus fogalom nemcsak a magyar nyelvben eddig használt gyógyturizmust, hanem más célcsoportok körében is egyre nagyobb keresletet mutató wellness és fitness szolgáltatásokat is magában foglalja. Az utóbbi két szolgáltatás-csoport vendégköre nem gyógyulási céllal, hanem egészsége megőrzése, kondíciója megtartása/karbantartása miatt utazik. Sokkal pozitívabb és élményhez kapcsolódó az egészség szó, mint a betegséget feltételező „gyógy“ kifejezés. Az egészségturizmus definíció a következő három terméket foglalja magában2: − A termálvízre épülő „szabadidő fürdésre”, rekreációs és élményprogramokat (fitness-központ, sport-versenysport, animáció,
aquapark),
gasztronómiát
és
szórakozási
lehetőségeket nyújtó létesítménykörnyezetre épül. − Wellness,
ami
a
tökéletes
közérzet
megteremtését
„szolgáltatja”, a kikapcsolódás és regeneráció sokszínű passzív és aktív programkínálataival. − A gyógyturizmus „csendes”, szakképzett orvosi szolgáltatás-csomagra, minősített gyógyvízre, gyógyiszapra épülő fürdőkultúrás gyógyításra vagy a klimatikus adottságokat kihasználó szanatórium jellegű ellátásra épít. Az egészségturizmusban az utazások és szabadidő eltöltésének fő motivációja az egészségi állapot fenntartása, illetve javítása és megőrzése, az ép környezetre és a szolgáltatások harmóniájára épülő komplex kínálatok. Az egészségturizmust a nyújtott szolgáltatások alapján a következőképen csoportosítjuk: − Gyógyturizmus: Gyógyvízre, gyógybarlangra, klimatikus gyógyhelyekre épített, kifejezetten gyógyítási, orvosi szolgáltatások együttese, amelynek célja a fájdalom enyhítése, megszüntetése. − Wellness: Termálvízre épülő, holoisztikus szemléletű, az emberi test és lélek együttesére, mind az öt érzékszervre ható szolgáltatások, melynek fő jellemzője, hogy
2 Magyar Turizmus Rt. 2002-2003. marketingterve
17 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
az igénybe vevőre kizárólag kellemesen, jólesően hatnak; azaz mentesek a vendég bármilyen fokú testi „megpróbáltatásaitól”. − Fitness: Termálvízre épülő szolgáltatás, amennyiben a komplex
szolgáltatásban
kínált
egyéb
(konditerem,
csoportos edzés, stb.) rendszeresen fizikai terhelés után a vendég „megérdemelt” enyhülésként, regenerálódásként használja. Más megközelítésben „normál” vízre épülő, azaz hideg vizes medencét kifejezetten a rendszeres sportolási, fizikai terhelést jelentő úszásra használja a vendég. − Élményfürdőzés: Gyógyvízre épülve a huzamosabb gyógykúrát igénybe vevő vendég számára felüdülést jelent a gyógyvizes medencébe beépített élményfürdő-elemek. Termálvízre épülve a wellness és fitness célcsoportok tartózkodási idejének meghosszabbítását szolgálja. Termál és „normál” vízre épülve alapmotivációt jelent a legszélesebb vendégkörnek, kiemelendő itt a kisgyermekes családok csoportja. Az egészségturizmus, illetve a fürdőkultúra látványos példa a (turisztikai) termék életciklusainak bemutatására. Amint azt a nemzetközi piaci felmérések is igazolják, ez a terület ismét kiemelt szerepet kapott egy megújult formában a turizmus piacán. A mai piackutatási eredmények keresleti igényeit elemezve megállapítható, hogy a természeti gyógyhatásokra és a komplementer medicinára épülő szolgáltatások és termékek iránti kereslet a nemzetközi turizmusban az átlagos mérték többszörösével megemelkedett. Ezt a tényt igazoló forrásokat a későbbiekben részletezzük. Az élesedő versenyben az új szolgáltatók, egészségközpontok a tradicionális vendégkör igényeit és elvárásait is megváltoztatták, ami még a „bevált vagy sikeres“ fürdőhelyek kínálatának és környezetének modernizálását is szükségessé tette. A fürdő- és kúra helyszínek hagyományosan a gyógyvizek, a tiszta levegő és a kellemes környezet nyújtotta lehetőségek felhasználásával, az orvosi kezelésekre, a beteg vendégek gyógyítására koncentráltak. Ez a kínálat az egészségügyi problémával küszködő, elsősorban idős közönséget célozta meg. A turisztikai termékskála általános bővülése, a kínálat sokoldalúsága – részben a fürdőké, illetve gyógyüdülőhelyeké –, a fogyasztók igényeinek változásai, valamint az érdemi állami támogatások együttesen egy pozitív folyamatot indítottak el a magyarországi fürdőfejlesztések területén is.
18 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
A keresleti oldalt alátámasztja, hogy az egészségturizmus a jövőben nagyon fontos szerepet tölthet be a társadalomban, mivel a fokozott civilizációs ártalmak és kísérő betegségeik elterjedése miatt folyamatosan nő az emberek fogékonysága a természetes gyógymódok, terápiák iránt. Egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az egészségnek, a jó közérzetnek, egészségük megőrzésének valamint a betegségek megelőzésének. Az utóbbi évek eredményei igazolják az egészségturizmus potenciális lehetőségeit. A tradicionális egészségközpontokat egyre gyakrabban helyettesítik a rekreációs centrumok, amelyek a vendégkör kényeztetésére, teljeskörű kiszolgálására specializálódtak. Ezzel az új megközelítéssel illetve „bánásmóddal“ az új létesítmények a potenciális vendégköre is gyors növekedést mutat, valamint az igénybe vehető aktív programok és a speciális kínálat is bővül: − A természetgyógyászat mind a prevenció, mind a rehabilitáció területén ezer éves tapasztalataira alapozva különleges terápiákat fejlesztett ki. − A kúrák mellett a wellness mozgalom – mint teljes életstílus terápia – mind a kínálat, mind a kereslet oldaláról nagy érdeklődést keltett. − A vendégek elsajátíthatják, hogyan tudnak aktívan az egészségükről gondoskodni. Tapasztalhatják, hogy az egészséges életmód nem jelent korlátokat. − A természetközeli életmód divatja az orvoslásra is hatással van. Sok, régen „elfelejtett“ természetgyógyászati módszert ismét alkalmaznak napjainkban. − A médiák is fokozott érdeklődést mutatnak a téma iránt. Ez is bizonyítja, hogy a társadalomnak igénye van az egészséges életmód és természeti adottságok gyógyító hatását ismertető hírekre, információkra. A wellness szóhoz kötött szolgáltatások és termékek Wellness-oázis, wellness központ, wellness-hotel, wellness-konyha, wellness-quickies – angolul day spa, magas áron eladható emocionális töltetű szolgáltatások. Wellness-tea, wellness-kenyér, wellness-harisnya – attraktív termékek a forgalmazóknak is, hiszen ezzel a mottóval: „Megveszel, és jól érzed magad!”, könnyű a termékek eladhatósága. A wellness szolgáltatások és termékek iránti kereslet ugrásszerűen megnőtt az utóbbi években és trenddé vált. Először a fitness iparág, majd az egészségturizmus és legújabban a konzumipar sajátította ki magának a wellness szót. Ezzel párhuzamosan egy nehezen behatárolható fogalommá is vált, hiszen mindenki a promóciónak megfelelően értelmezi.
19 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
Röviden a következőképpen határozhatjuk meg: az ember egészére értendő jó közérzet, amely egy egészséges életvitellel párosul. Egy olyan életstílus, amely az „Egy egészséges testben, egészséges lélek él” alapelv megvalósítására törekszik. A legnagyobb célcsoportot a 30-50 év közötti hölgyek jelentik – akik kb. kétharmadát teszik ki a célcsoportnak –, de a férfiak részéről is folyamatosan nő az érdeklődés. Hasonló tendencia tapasztalható, mint a szépségiparban. A férfiak köréből leginkább a stresszes menedzser réteg figyel fel a wellness ajánlatokra. A piackutatók két egyértelmű ismertetőt emelnek ki a wellness célcsoportnál: jól keresők és átlag feletti képzettségűek. Konkrét felmérések Magyarországon az egészségturizmus témakörben még nem folytak, ezért a legnagyobb nemzetközi küldőpiacunk, Németország felmérési erdeményeit közöljük tájékoztatásként. A németek 2000-ben kb. 75 milliárd DM-et költöttek wellness termékekre és szolgáltatásokra3. Ez az összeg előrejelzések szerint 2003-ra elérheti a 74 milliárd EUR-t (145 milliárd DM), átlagosan 4,4-4,9 % növekedéssel számolva. A wellness szolgáltatásokon belül a következők várhatóan az átlagosnál nagyobb mértékben fognak nőni, mint pl. bioételek (+8 %), natur-kozmetika (+8 %), üdülés (+6 %), masszázs és fizioterápia (+7 %).
2.4.2. Trendváltás Az 1990-es évtized nagy trendváltása, hogy a hagyományos, gyógyászati kezelésre épülő gyógy- és termálturizmus mellett, vele versenyre kelve, egyre inkább az egészség megőrzését szolgáló, kikapcsolódási és (fel)üdülési élményeket nyújtó wellness-turizmus került előtérbe. Az egészségturizmusnak ez a gyorsan fejlődő területe ma már a legtöbb országban több látogatót vonz, mint a hagyományos gyógyturizmus. Hiányosságaink:
A
hazai
gyógy-
és
termálvizekre épülő
egészségturizmus
szűk
keresztmetszetei. A hazai egészségturizmus, annak mindenekelőtt gyógy- és termálturisztikai ága ugyanis – a szolgáltatások viszonylag alacsony színvonala és a kínálati paletta szűkössége miatt – egy nemzetközileg javarészt meghaladott, “kifutó modellre” alapozódik. Európa-szerte – a szolgáltatások széles és szervezett kínálatával – a több generációt is megcélzó, komplex fejlesztés került az előtérbe.
3 Frankfurti „Prognosen Institut Primark”
20 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
Magyarországon: − nem áll rendelkezésre a kiegészítő, több generáció fogadását is lehetővé tevő egészségturisztikai szolgáltatások kínálata, − hiányoznak az egészségturisztikai szolgáltatások, a szükséges alap- és a turisztikai infrastruktúrák, valamint a települési környezet turisztikai célú összehangolt fejlesztései, − a marketing tevékenység többnyire nem veszi kellően figyelembe a célcsoportokat, a fejlesztésben és a marketingben egyaránt hiányzik a regionális szemléletmód, − hiányzik a projektszemlélet, ami egészségturisztikai fejlesztésnél – tekintve hogy a beruházások rendkívül tőkeigényesek és csak hosszú távon térülnek meg – alapvető jelentőségű, továbbá − hiányzik ma még a tartós állami szerepvállalás, ami a hazai egészségturizmus nemzetközi versenyképességének megteremtéséhez nélkülözhetetlen, − a szűk keresztmetszetek mellett további hiányosságok tapasztalhatók a fürdőhelyek színvonalában, a szabályozásban és az emberi erőforrások terén.
21 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
3.
A PROJEKT KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA
3.1. A Közép-Dunántúli Régió 3.1.1. Aba helye a Régióban A
Közép-Dunántúli
Régió
–
nevének
megfelelően – a Dunántúl középső részén helyezkedik el. Északon a Duna által alkotott határvonal – melynek túloldalán Szlovákia található –, keleten Pest megye és a főváros (mint Közép-Magyarországi Régió), majd ismét a Duna határolja. Délen a DélDunántúli Régió, nyugaton pedig a NyugatDunántúli Régió a szomszéd. Három megye alkotja:
Fejér,
Komárom-Esztergom
és
Veszprém megye.
Aba
Az
alacsony
hegyvidékek
lankáin
a
szőlőtermelésnek a római időkre visszanyúló hagyományai vannak. A Régióban sok az erdő és gazdag a vadállomány. Területe földrajzilag rendkívül változatos. A Bakony, a Vértes és a Gerecse hegység az erdőgazdaságnak és az idegenforgalomnak ad lehetőséget, a Mezőség és a Kisalföld keleti része pedig az ország kiemelkedő gabonatermelő vidékei. A Régió magába foglalja a Balaton északi partjának majdnem teljes hosszát. A tó Európa legnagyobb édesvizű tava és a magyar idegenforgalom kiemelkedő célterülete. Szintén a Régióban található a fővárostól alig több mint 40 kilométerre fekvő Velencei-tó, amely a kapcsolódó természetvédelmi területekkel növekvő idegenforgalmi vonzerővel rendelkezik. A Régió északi és keleti határát alkotó Duna 130 km-es szakasza fontos területe az idegenforgalomnak. Az egyik „helsinki-folyosó”-ként, mint szállítási útvonal kiemelkedő szereppel bír. Üdülésre, sportolásra alkalmas partszakaszai, ma jórészt kihasználatlan fejlesztési területek.
22 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
A Közép-Dunántúli Régióban az idegenforgalom kiemelt jelentőségű. A Balaton, a Velencei tó, a Dunakanyar, a Bakony és a Vértes hegység számtalan lehetőséget biztosít az idegenforgalomra, horgászásra,
elsősorban a vízparti strandolásra,
vadászatra,
természetvédelmi
területek
kirándulásra. –
két
Látogatható
nemzeti
park
(Balatonfelvidéki Nemzeti Park, Duna-Ipoly Nemzeti Park) –, a városokban és kisebb településeken műemléki épületegyüttesek és helyi védettségű látnivalók vonzzák a turistákat. Számos irodalmi és történelmi emlék, sírok és ásatások találhatók a régióban. Szállodai férőhelyek tekintetében a térség az eddigi igényekhez alkalmazkodott; a mintegy 58 ezer férőhely csaknem fele kempingekben található, és csak negyede a szállodákban. A szállodai férőhelyek 65 %-a a Régió Balaton-környéki településein található. Mintegy 4.000 férőhely biztosított a több mint 130 panzióban. A diák-turizmus további terjedésének gátat szab, hogy kevés az olcsó, diákok (illetve szüleik) által megfizethető, a több napos iskolai kirándulások feltételét képező ifjúsági szálló. A falusi szállásadás, mint terjedő üdülési forma, elsősorban a balatoni és velencei-tavi településeken található meg. Mivel a Régiónak nagy az idegenforgalma, így ennek megfelelően fejlett a kiskereskedelmi üzlet- és vendéglátóhálózata is. A 90-es években a régió nagyobb városaiban megjelentek a külföldi érdekeltségű üzletláncok. A nagy alapterületű, különböző szaküzleteknek helyet adó áruházak akcióikkal, kedvező hitelfeltételek biztosításával ösztönzik a látogatókat a vásárlásra. A nem kimondottan idegenforgalmi jellegű településeken azonban szűkös az olcsó árfekvésű melegkonyhás kisvendéglők választéka. Szálláshely szolgáltatással és vendéglátással a régióban 5.348 vállalkozás foglalkozik, az összes vállalkozás 6 %-a, azonban a régió bruttó hazai termékének csupán 3 %-a származik idegenforgalomból. A szálláskapacitás és vendéglátóhely ellátottság a régió turisztikai gócterületekre koncentrál, a nem klasszikus turistafogadó területek azonban még gyengén ellátottak. A szállodai kínálat szempontjából a Közép-Dunántúli statisztikai Régió a hazai régiók sorában a 2. helyen áll, a turisztikai régió azonban rendkívül szerény számokkal bír (mivel a Balaton külön régió):
23 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
− Szállodakapacitás:
4.896 férőhely
− Panziókapacitás:
2.062 férőhely
− Egyéb:
8.834 férőhely
− Összesen:
15.792 férőhely
A Közép-Dunántúl turizmusában kiemelkedő tényezőt képvisel jelenleg a természeti-táji adottságokra,
történelmi-kulturális
jellemzőkre
építkező
klasszikus
vízparti
üdülő,
természetjáró és városlátogató turizmus kialakulása. Az idegenforgalmi magterületek kialakulásában a következő tényezők játszottak közre: −
a Régióban lévő vízi- és üdülőturizmus célpont Velence,
−
a két királyi város Veszprém és Székesfehérvár nevezetességei és rendezvényei,
−
a Magas-Bakony hegyvidéki kiránduló turizmusa,
−
Tata és Mór komplex és speciális vonzereje, valamint
−
a komáromi fürdőturizmus megléte.
A jelenlegi adottságok alapján a Régió számára az alábbi fejlesztési célok irányadók: − magas fajlagos költésű, háromgenerációs, belföldi és külföldi utazók megcélzása, − minőségi üzleti és aktív idegenforgalmi termékek előtérbe helyezése, − jelenlegi turizmusbevételek részesedésének megkétszerezése, − nagy értékesítési volumen, magas értékesítési áron, − 5-6 napos tartózkodási idő elérése.
3.1.2. Történet A Régió sokszínűsége, szépsége, különleges harmóniája, természeti kincsei az ember számára már ősidőktől bíztató letelepedési lehetőségeket kínáltak.
A történelem
előtti
korra utal
a
Vértesszőlősi ősember, aki a tudósok szerint 350 ezer évvel korábban éppen itt élt, vagy a lovasi festékbánya. De más őskori, kora ókori élet nyomaira is rábukkantak a régészek, amelyek nemcsak az emberek ittlétéről, de a Dunántúl e
24 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
részének viszonylag sűrű település-hálózatáról is tanúskodnak. Különösképpen az ókorban, amikor is a Római Birodalom részeként a régiót Pannóniaként ismerték. Egyik fontos városa a Székesfehérvártól alig 10 kilométernyire levő Gorsium, amelynek egyedülálló lelet-együttese figyelemreméltó bizonyítéka az akkori civilizációnak. Miként azok az utak, amelyeket ma is római útként emlegetnek a Balaton-felvidéken, vagy a Bakonyban, amelyek „elő nyomvonalai” voltak a mai 8-as, 82-es, 83-as utaknak. S bár Pannóniában a megannyi katonai őrhely, kisebb helyőrség, katonai tábor mellett jó néhány település is volt, ezek nyomait eltüntették a népvándorlás viharai, a hunok, avarok, frankok után a honfoglaló magyarok már meglehetősen lakatlanul ismerhették meg a térséget. Az Árpádok törzse, az uralkodó nemzetség igen vonzónak találta a mai Fejér, KomáromEsztergom, Veszprém, illetve Somogy megyét. Talán azért is, mert innen könnyebben indíthatták el kalandozó harci portyáikat Nyugat-, illetve Dél-Európa felé. A megtelepedő magyarok sok apró települést hoztak létre, amelyek közül hamar kiemelkedtek a Régióhoz kötődően az első egyházi és világi központok. Így többek között Esztergom, amely szülőhelye volt államalapító Szent Istvánnak, s ahol 1000-ben királlyá koronázták, Székesfehérvár, amely Alba Regia néven az ország első fővárosa volt, s 1540-ig itt koronázták meg az ország királyait, s itt is temették el őket. Veszprémben pedig ez időben jött létre az első magyar keresztény püspökség is, ahol a fennsíkból kiemelkedő vár az Árpád-korban a királynéknak adott otthont, elősegítve a város folyamatos fejlődését. A XVI-XVII. században szinte állandó végvári harcok színtere volt a tájék. Az egyház jelenléte és folyamatos
erősödése
több
más
település
létrejöttéhez is hozzájárult a régióban. Az Árpádkort követő évszázadokban viszont már csak néhány
vár,
család-nemzetségi
uradalom,
mezőváros jött létre – Komárom, Almásfüzitő, Tata, Várpalota, Zirc, Pápa, Tihany –, amelyek közül néhányan a török elleni harcokban a végvári rendszer elemeivé váltak. Buda, Esztergom, Székesfehérvár, Várpalota, Veszprém elestével a térség évtizedekre, évszázadokra szinte teljes egészében hódoltsági területté, hadszíntérré vált. A háborús állapotok elmúltával, a Rákóczi-szabadságharc után viszont nagy erővel indult meg az elpusztult, az elnéptelenedett települések feltámasztása, elsősorban németek, kisebb részben
25 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
szlovákok, illetve magyarok újbóli betelepítésével. Többnyire azonban csak a Duna- és az országutak menti települések erősödtek meg, valamint a közigazgatási, egyházi funkciókkal rendelkező központok, Veszprém, Fehérvár, Esztergom. A XVIII-XIX. század nagy változásai – a feudális nagybirtok rendszer megerősödése, majd a jobbágyfelszabadítás, később a kapitalista viszonyok lassú térnyerése, illetve az ipari és a társadalmi fejlődés felgyorsulása, a szénbányászat, a vasút, a kezdetleges gyáripar – megjelenésével azonban elindította az évszázadokig háttérben álló települések fejlődését is. Felcserélődtek a települések piacközponti, vonzáskörzeti, igazgatási, oktatási, művelődési, egészségügyi, s katonai szerepei. Legfőbbképpen a nemesi vármegye rendszer felbomlásával, a közigazgatási megyék folyamatos alakítgatásával. Átrajzolódott a Régió arculata, amelyen mint az ország más tájain, fájdalmas sebeket ejtettek a századok társadalmi konfliktusai, harcai: az l848-49es szabadságharc és forradalom, majd a XX. század két világháborúja. A legutóbbi, ha nem is katasztrofális, de súlyos károkat okozott a megyeszékhelyeken, az alakuló iparvárosokban. A második világháború után a szocialista társadalom kísérlete, az erőltetett iparosítás – miközben jelentősen átalakul a mezőgazdaság a nagyüzemek, a tsz-ek létrejöttével –, a munkásvárosok, a panelnegyedek létrehozása ugyan hamarosan eltűntette a háború nyomait, de ezzel sok helyütt a múltba veszett a Régió településeinek egyedi hangulata, bája. Ma a Régió, miként az egész ország, egy újabb társadalmi fordulat küzdelmében él, az európai felzárkózás történelmi jelentőségű korszakában.
3.1.3. Közép-Dunántúl a Modernizáció Motorja A magyar parlament a területfejlesztésről és területrendezésről szóló l996. évi XXI. törvényével, majd annak l999. évi módosításával az Európai Unióban kialakított és használt terület-beosztáshoz igazodva, az ötfokozatú NUTS rendszer – Nomenclatura des Unités Territoriales
Statistiques
–
második szintjének megfelelő régióbeosztás mellett voksolt. A tervezési-statisztikai régió több megye, illetve a főváros területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határaival körbefogott, egybefüggő tervezési, illetve statisztikai terület-egység. A jelen lehetőségei között leginkább ez elégíti ki a stabilitásra, a rendszeres információszolgáltatásra és adatbázis szervezésre való alkalmasság,
26 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
az ország területének teljes és ismétlésmentes lefedésére vonatkozó EU-s követelményeket. Ez igazodik az Európai Unió célrendszeréhez, struktúra-politikájához, ez teszi lehetővé az EU regionális programjaiba történő bekapcsolódást. A törvény hazánkban 7 tervezési-statisztikai régiót hozott létre. Ezek többnyire 3-3 közigazgatási megyét foglalnak magukba. A Dél-Alföldi Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyét, az Észak-Alföldi Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, az Észak-Magyarországi Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyét, a KözépMagyarországi Budapestet és Pest megyét, a Dél-Dunántúli Baranya, Somogy és Tolna megyét, a Közép-Dunántúli Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyét, a NyugatDunántúli Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyét. A Közép-Dunántúli Régió, a maga három – Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém – megyéjével az ország területének 12,1 százalékát fedi le. A tervezési-statisztikai régiók nem minősülnek területi közigazgatási egységeknek, választott testületekkel. Koordináló intézményük a regionális fejlesztési tanácsok, amelyeknek tagjait a régiót alkotó megyék, a minisztériumok, s a kistérségek delegálják. A tanácsok működésükkel, szervezeti kereteikkel elősegítik, hogy a régiókat alkotó megyék – gazdasági szerkezetük összetettsége és különbözősége ellenére – közösen határozzák meg fejlesztési elképzeléseiket, azok prioritásait, illetve, hogy az ehhez szükséges saját erőforrásaikat is egyesítsék, s pályázzanak a lehetséges nemzetközi támogatásokra.
3.1.4. Területi jellemzők A
szőlőtermelésnek
a
római
időkre visszanyúló hagyományai vannak. A Régióban sok az erdő és
gazdag
a
vadállomány.
Domborzata rendkívül változatos. A Bakony, a Vértes és a Gerecse hegység az erdőgazdaságnak és az idegenforgalomnak ad lehetőséget, a Mezőség és a Kisalföld keleti része pedig az ország kiemelkedő gabonatermelő vidékei. A Régió magába foglalja a Balaton északi partjának majdnem teljes hosszát, mely Európa legnagyobb édesvizű tava, illetve a hazai idegenforgalom kiemelkedő célterülete. A Régióban található a fővárostól alig több mint 40 kilométerre fekvő Velencei-tó is, amely mellett a természetvédelmi területek jelentenek növekvő idegenforgalmi vonzerőt. A Régió északi és keleti határát alkotó Duna
27 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
130 km-es szakasza fontos területe az idegenforgalomnak. Üdülésre, sportolásra alkalmas partszakaszai, ma jórészt kihasználatlan fejlesztési területek. A Régió két nagy európai fejlődési zóna metszéspontjában helyezkedik el, nagytérségi pozíciója ennél fogva kitüntetett értékű. Az európai gazdasági fejlődés hatásai közvetlenül érintik a régiót, annak fejlődését hosszú távon befolyásolják, tartós és folyamatos megújulás lehetőségét biztosítva. Magyarország egész népességére jellemző a lassú természetes fogyás, és ez a tendencia ezen Régióban is megfigyelhető.
3.1.5. Humán erőforrás, munkaerőpiac A Közép-Dunántúli Régió olyan humán erőforrásokkal rendelkezik, amelyek garanciái a térség társadalmi, gazdasági fejlődésének. A népesség mentális helyzete, egészségügyi ellátó rendszere, iskolázottsága, a különböző tudományok magas fokú művelése, foglalkoztatásának emelkedő szintje, gazdasági aktivitása biztató alapja a folyamatos megújulásnak. Az elmúlt öt évben az alkalmazottak száma mintegy 60 ezer fővel, 19 %-kal csökkent. Ugyanakkor csökkent a munkanélküliek aránya is 13 %-ról 8,4 %-ra. Az IBM üzembezárás következtében bár több ezer ember került az utcára, azonban ezen tömegek nagy része más megyékből, régióból jött, illetve a munkaügyi központok segítségével megtörtént a dolgozók átképzése, új munkakörbe történő elhelyezése. A fenti látszólagos ellentmondás abban van, hogy míg a mezőgazdaságban és a bányászatban ténylegesen csökkent az alkalmazottak száma, addig ebből a kategóriából sokan mentek nyugdíjba, illetve váltak (kényszer) vállalkozóvá. A pénzügyi szféra létszámcsökkenését pedig az indokolja, hogy a biztosítótársaságok alkalmazottaik jelentős részét az egyéni
vállalkozói
vállalkozói
viszony
(ügynöki) a
kategóriába
jövőre
tervezett
terelték.
A
változások
következtében még bizonytalan terület, azonban az új szabályozások bevezetéséig semmi konkrétat nem lehet mondani. A Közép-Dunántúli Régióban mindössze egy egyetem és három helyi székhelyű főiskola működik, ezen kívül több egyetemnek és főiskolának vannak itt kihelyezett tagozatai, karai. A magyar tulajdonú nagyvállalatok kutatás-fejlesztési tevékenysége a rendszerváltást követő piaci bizonytalanság miatt csökkent. Az idetelepült multinacionális cégek pedig általában komplett know-how-t hoztak, és a fejlesztési tevékenységüknek csak elhanyagolható részét végzik nálunk, így a
28 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
régió K+F tevékenysége mind a kutatói létszámot, mind az ezzel kapcsolatos beruházásokat tekintve országos összehasonlításban az utolsó előtti helyen van.
3.1.6. Idegenforgalom A Közép-Dunántúli Régióban az idegenforgalom kiemelt jelentőségű. A Balaton, Velencei-tó, Dunakanyar, Bakony és Vértes hegység megannyi lehetőséget biztosít az idegenforgalomra, elsősorban a vízparti strandolásra, horgászatra, vadászatra, kirándulásra. Látogatható természetvédelmi területek – két nemzeti park (Balatonfelvidéki Nemzeti Park, Duna-Ipoly Nemzeti Park) –, a városokban és kisebb településeken műemléki épületegyüttesek és helyi védettségű látnivalók vonzzák a turistákat. Számos irodalmi és történelmi emlék, sírok és ásatások találhatók a régióban. Szállodai férőhelyek tekintetében a térség az eddigi igényekhez alkalmazkodott; a mintegy 58 ezer férőhely csaknem fele kempingekben található és csak negyede a szállodákban. A szállodai férőhelyek 65 %-a a régió Balaton-környéki településein található. Mintegy 4.000 férőhely biztosított a több mint 130 panzióban. A diákturizmus további terjedésének gátat szab, hogy kevés az olcsó, diákok (illetve szüleik) által megfizethető, a több napos iskolai kirándulások feltételét biztosító ifjúsági szálló. A falusi
szállásadás,
mint
terjedő
üdülési forma, elsősorban a balatoni és
velencei-tavi
településeken
található meg. Mivel a Régiónak nagy az idegenforgalma, így ennek megfelelően fejlett a kiskereskedelmi üzlet- és vendéglátóhálózata is. A 90-es években a régió nagyobb városaiban megjelentek a külföldi érdekeltségű üzletláncok. A nagy alapterületű, különböző szaküzleteknek helyet adó áruházak akcióikkal, kedvező hitelfeltételek biztosításával ösztönzik a látogatókat a vásárlásra. A Régióban mintegy 5.700 vendéglátóhely működik, természetesen az üdülőterületeken helyenként fölös számban. A nem kimondottan idegenforgalmi jellegű településeken azonban szűkös az olcsó árfekvésű, melegkonyhás kisvendéglők választéka.
3.1.7. Mezőgazdaság A
rendszerváltás
időszakában
megkezdődött
gazdasági-társadalmi
átrendeződés
a
mezőgazdaságban kiemelten éreztette hatását. A nagyüzemi mezőgazdaság felbomlásával
29 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
megindult a földterületek adás-vétele, bérbeadása. A Régióban a mezőgazdaságban működő szervezetek száma az 1990-es évhez képest csaknem tízszeresére nőtt, bár ezek közül mintegy harmadrész csak bejegyzésre került. Az 1998-as évben 3.979 működő mezőgazdasági vállalkozást regisztráltak, amelynek négyötödrésze jogi személyiség nélküli, és ennek 90 %-a – mintegy 2.800 – egyéni vállalkozó volt. A mezőgazdaságból származó nettó árbevétel döntő többségét a nagy földterülettel, jelentős eszközállománnyal rendelkező jogi személyiségű gazdasági szervezetek állították elő. A Régióban 1998-ban 50 olyan mezőgazdasági vállalkozás volt, amely egyenként 500 mFt-nál nagyobb nettó árbevételt ért el. Az egyéni gazdálkodók foglalkoztatott,
99,9
%-a 10
ezek
főnél
túlnyomó
kevesebb
többsége
alkalmazottat
egyet
sem.
A
mezőgazdasági földterület gazdálkodó szervezetek által használt részaránya 54 %-os, az egyéni gazdálkodóké pedig 42 %. A szántók több mint 40 %-a volt az egyéni gazdálkodók tulajdonában, a kert és szőlőművelési ágakban ez az érték meghaladta a 90 %-ot. Az egyéni gazdálkodóknak sem eszközállomány, sem tőke nem áll rendelkezésükre megfelelő mértékben, ezért sokan bérművelésbe adják földjeiket. Vannak, akik idős koruk vagy a mezőgazdaságban való járatlanságuk miatt teszik ezt. A Régióban mintegy 20 ezer hektár művelése történik bérben, a termőterületnek 61 %-a (ezen belül Fejér megyében 75 %) hasznosul szántóként, zömmel gabonafélék termelésével.
3.1.8. Kultúra A magasabb iskolázottság és képzettség elérésének fontosságát a régió lakossága felismerte. Az 1997/1998-as tanévben az általános iskola 8. osztályát végzettek csupán háromtizede folytatta tanulmányait szakmunkásképző intézetekben és szakiskolákban, a többi tanuló magasabb fokozaton – zömmel a régió 106 iskolája közül választva – továbbtanult. A középfokú képzésen belül 1990. óta erősödött a gimnáziumok és a szakközépiskolák szerepe, ezzel párhuzamosan csökkent a szakiskolák és a szakmunkásképzők iránti igény. A gimnáziumot végzők köre 12, a szakközépiskolába járóké 48 százalékkal gyarapodott, a szakmunkásképzésben részesülőké 32 százalékkal mérséklődött. A kilencvenes években különösen megnőtt a felsőoktatás iránti érdeklődés. 1990 óta a Közép-Dunántúli Régióban
30 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
lévő felsőfokú intézmények száma megduplázódott, hallgatói létszámuk pedig a négyszeresére emelkedett. Népességarányosan a főiskolai hallgatók száma közel azonos az országossal, az egyetemistáké ötödével elmarad attól. A térségben a ’90-es évekig főleg műszaki értelmiség képzés folyt kihelyezett főiskolai karokon, illetve a Veszprémi Egyetemen. Az eredetileg vegyipari felsőfokú képzésre alapított egyetemen ma már mintegy 5.000 hallgató tanulhat különféle műszaki, közgazdasági, idegenforgalmi fakultásokon. Az egyetemnek több kihelyezett tagozata is működik az országban. Az intézmények, közöttük a Tatabányai
Modern
Üzleti
Tudományok
Főiskolája,
a
Dunaújvárosi
Főiskola,
a
székesfehérvári Kodolányi János Főiskola és más, felsőfokú képzettséget adó iskolák a hagyományos szakirányok mellett egyre több piacképes programot vezetnek be, melynek keretében a fiatalok a gazdaságirányítás, a számítástechnika, a környezetvédelem, valamint a szociális gondolkodás korszerű ismereteit sajátíthatják el. 1996-ban a gazdaságilag aktív lakosság 13 %-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel vagy diplomával, szemben az országos 17 %-kal. Ezt a lemaradást a Régió a fokozódó főiskolai és egyetemi támogatással igyekszik leküzdeni. Regionális bontásban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Fejérben a legmagasabb, és ebben a megyében a legmagasabb a felsőfokú, nappali tagozatos hallgatók száma is. Az országoshoz hasonlóan a Közép-Dunántúli Régió népességének iskolázottsága a kilencvenes években tovább emelkedett. A megfelelő korú népességből 1996-ra jelentősen megnőtt a középfokú végzettségűek és diplomások aránya. A 25 évesnél idősebbek közül minden ötödik legalább középiskolai, és minden tizedik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik. Különös jellemzője a régiónak, hogy mind a középfokú, mind a felsőfokú oktatásban résztvevők aránya alatta marad az országos átlagnak. Paradox módon ez részben éppen a gazdasági fejlettségből adódik, hiszen a jobb munkába állási esélyeknek köszönhetően a fiataloknak nem kell a „kényszertanulást” választaniuk. Az okok között jelentős súlya van a foglalkoztatási szerkezetnek is (magas betanított munkás arány a foglalkoztatáson belül). Az alacsonyabb átlag adódik abból is, hogy a Régióban, az országos átlaghoz képest kevés a felsőoktatási intézmény. Mindenesetre a jelenség az egyik leginkább figyelemreméltó tény a humán erőforrások fejlesztése tekintetében, mivel a mutató tartóssá válása rendkívüli mértékben rontani fogja a régió társadalmi-gazdasági versenyképességét.
3.1.9. Sport A Régió a sportban is kiemelkedő szerepet játszik. A gazdaság fejlettsége tehát a versenysport eredményeiben is megmutatkozik. Dunaújváros büszkesége, a Dunaferr labdarúgó csapata
31 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
2000 nyarán megnyerte a magyar bajnokságot (azóta sajnos pénzhiány miatt kiesett a Borsodi-ligából). A szintén első osztályú székesfehérvári Videoton futballistái a nyolcvanas években egészen az UEFA Kupa döntőjéig meneteltek, és Tatabánya csapata is a nemzeti bajnokság élvonalába tartozik. A férfi kézilabda bajnokság két legjobb, nemzetközi hírű együttese a Dunaferr és a veszprémi Fotex. Férfi kosárlabdában évek óta az élmezőnyhöz tartozik a székesfehérvári Albacomp. Jégkorongozásban általában a Dunaferr és a székesfehérvári Alba Volán között dől el a bajnoki cím. A Dunaferr női kézilabda csapata szintén volt magyar bajnok, sőt 1999-ben a Bajnokcsapatok Európa Kupáját is elnyerte. Az egyéni sportágakban is sok dicsőséget szereztek a Régió sportolói, akik közül a legjobbak a világversenyeken, illetve a nyári olimpiákon is kiváló eredményeket értek el.
3.1.10. Infrastruktúra, egészségügy A Közép-Dunántúli Régióban az ország lakosságának 11 százaléka, 1,1 millió ember él. Az élve születések száma az országos átlagnak megfelelő, ám a halálozási arány itt a legkisebb. A nemek aránya kiegyensúlyozott, a népesség viszonylag fiatal, csaknem 60 százalékuk 40 év alatti. A prognózisok szerint a Régió lakossága jóval kisebb mértében fog csökkenni, mint országosan. Annál is inkább mert a rendszerváltozás óta több a Közép-Dunántúlon letelepedők száma, mint az elvándorlóké, ez egyértelműen a Régió felértékelődésére utal. A Közép-Dunántúli Régió az elmúlt néhány évben az egyes kiemelt ipari fejlődést mutató területeken kívül az infrastruktúra, ezen belül a vezetékes gáz, a szennyvízcsatorna és telefonhálózat kiépítését szorgalmazta. A kistérségek jelentős része felismerte azt a tényt, hogy víz, gáz, csatorna, telefonhálózat nélkül még remény sincs arra, hogy a térségbe vállalkozások, esetleg ipari létesítmények települjenek. A regionális szintű átlagok sajnálatosan eltakarják egyes térségek, települések nehéz helyzetét. Így például az oroszlányi, tatabányai, veszprémi, várpalotai kistérségekben a szennyvíz-csatornázottság 70 % feletti, az enyingi kistérségben pedig mindössze 2 % (!). Ugyanilyen aránytalanságok találhatók a vezetékesgáz-ellátásban is; vannak vezetékes gázzal 100 %-ban ellátott települések, egyes kis létszámú községekben pedig csak a távlati tervekben szerepel a gáz bevezetése. Természetesen egyes, egyébként is nehezen megközelíthető falvakban
meggondolandó,
hogy
a
tartályos
gázellátás
nem
célravezetőbb-e.
A
telefonellátottság az elmúlt néhány évben ugrásszerűen javult, ehhez járul a mobiltelefon használatának gyors terjedése.
32 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
3.1.11. A Sárvíz Kistérség rövid bemutatása 1994. január 28-án írták alá Aba, Káloz, Sárkeresztúr és Soponya polgármesterei azt a szerződést, amely hivatalos formába öntötte az 1990 óta elindult és egyre szélesedő együttműködést. Az 1994-ig terjedő időszakot a különböző egyesületek közös programjai, az oktatási intézmények kapcsolatfelvétele (közös vetélkedők, konferenciák), valamint a polgármesteri hivatalok igazgatási társulásai jellemezték. 1994 óta minden évben, változó helyszínnel megrendezik a Sárvíz Napot, amelynek keretében a térség jövője, fejlődési iránya kerül megvitatásra, illetve a települések kulturális bemutatkozása sem marad el. Évente ismétlődő közös program a Challenge Day, a Sárvíz Játékok (a „Játék határok nélkül” című műsor mintájára), Sárvíz labdarúgó torna, a Nyugdíjas Klubok találkozója, a Tour de Sárvíz kerékpáros verseny, valamint a Sárvíz borverseny. 1994 szeptemberében került megalapításra a Sárvíz Művészeti Alapiskola, amely szintén az együvé tartozás érzését erősíti, s ahol ma már közel 900 gyermek ismerkedik a legkülönbözőbb művészeti ágakkal. Megalakult a Sárvíz fúvós zenekar és néptánc együttes is. Az iskola abai központtal több településen működik. Az oktatás, a kultúra, a sport és a civil szféra területén
kialakult
kapcsolatok
természetes
folytatása volt 1995-ben a szerződés kibővítése kommunális,
infrastrukturális
együttműködéssel.
A
és
gazdasági
települések
felismerték
annak jelentőségét, hogy a négy községben összesen több mint tízezren laknak, így a települések kedvező elhelyezkedése miatt érdemes egységesen fellépni akár a beruházási, akár a fogyasztási piacon. (Ma már a „kilencek”-ké bővült Sárvíz Kistérség lakóinak száma 17.000 fő felett van.) Emellett az igazgatás területén is hosszú évekre nyúlik vissza a községek együttműködése. Az építésügyi feladatokat hatósági társulás formájában látják el, a belső ellenőrzéseknél is igénybe veszik egymás segítségét, a 2000-es évtől pedig, egyelőre abai finanszírozással alkalmaznak egy térségi menedzsert. A 1997-ben a Sárvíz társuláshoz további három település (Csősz, Kisláng, Sárszentágota) jelezte a csatlakozási szándékát. 1998-ban a Gorsiumról nevezetes Tác csatlakozott.
33 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
Az elvi nyilatkozatokon felül azonnal nagy volumenű közös beruházásokról is döntés született: •
közös vízbázis kialakítása Soponya-Csősz, valamint Sárkeresztúr-Sárszentágota vonatkozásában,
•
közös szennyvíztisztító telep megépítése.
A „NYOLCAK” által 1998. márciusában aláírt megállapodásban az együttműködés területeit tovább bővítik a közbiztonsággal, a közigazgatással, egészségüggyel és a szociális ellátással. 1998. decemberétől a Gyermekjóléti Szolgálatot közösen szervezték meg a települések szakmai civil szervezet közreműködésével. Hosszú távon a német kistérségi modell irányába szeretne elmozdulni a szövetség, amelynek a lényege, hogy az együtt hatékonyabban végrehajtható feladatokat ne szétaprózottan, hanem közösen oldják meg. Ezáltal komoly anyagi erőforrások szabadulnak fel valamennyi település számára, valamint az önkormányzati feladatokat magasabb színvonalon tudjuk ellátni, így a lakosság nagyobb megelégedésétől kísérve működhetnek a képviselő-testületek. A Kistérség nevezetességei közé tartozik a Sárvíz Tájvédelmi Körzet védett és fokozottan védett növényés madárfajaival. Különlegesség az országos hírű táci Gorsium római település. A 2000. év második felében kezdődött meg az együttműködés kiterjesztése és a laza szövetség átalakítása Területfejlesztési Tanáccsá, amely ritkaságszámba megy Magyarországon hasonló méretű településszövetség esetében. Ez újabb szerződés megkötését jelentette, melyhez már Sáregres község is csatlakozott.
3.2. Aba bemutatása 3.2.1. A nagyközség általános bemutatása Abát Fejér megyében, Székesfehérvártól déli irányban 20 kilométerre találhatjuk Budapest és Balaton között félúton, az M7-es autópálya mellett. A nagyközség 4.477 lelket számlál, területe 8.805 hektár. A település a Mezőföldön, ezen belül Sármelléken, a Sárvíz völgyében fekszik. A nagyközség közvetlen környezete a Sárvíz völgyének erdőkkel, tavakkal tarkított
34 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
öko-folyosója. A Sárvíz völgy mentén helyezkedik el az a kilenc faluból álló településfüzér, amely Sárvíz Kistérség néven önálló területfejlesztési egységet alkot. A Kistérség nevezetessége az Aba közvetlen szomszédságában található Sárvíz-völgyi Tájvédelmi Körzet, melyet védett és fokozottan védett növény- és madárfajai, sajátos természeti értékei tesznek egyedivé. A lakosság 4.477 fő, megoszlása: 2.303 nő és 2.174 férfi. Az aktív korú népesség 2.834 fő, ennek 52,3 %-a férfi és 47,7 %-a nő. A gyermekek száma 918, a nyugdíjasoké pedig 725 fő. A munkanélküliségi ráta 5,8 %, mely a megyei átlagtól (4,92 %) elmarad, az országos átlagnál (6 %) azonban jobbnak mondható. A közműellátottság terén Aba helyzete egyetlen szempontból hiányos, a szennyvízelvezetés még nem megoldott, azonban a nagyközség vezetősége évek óta azon fáradozik, hogy különféle pályázatok segítségével megoldódjon ezen lemaradás problémája. Az összes háztartás száma 1.535 db. A villanyhálózat 100 %-os bevezetettséggel rendelkezik, hasonlóan a szemétszállításba bekapcsolt háztartásokhoz, míg a vízellátás a lakások 95 %-ában (1.455 db) megoldott. A gázbekötés 967 (63 %), a telefon 981 háztartásban (64 %) található meg.
3.2.2. A település története A helyiség neve személynévből keletkezett, magyar névadással, amelynek alapjául szolgáló ősmagyar Aba személynév ótörök eredetű, „atyát”, „őst” jelent. Az okleveles emlékek Aba birtokot (possessio) 1334-ben említik először. Salamon fia János folytatott osztályos pert a vele egy őstől származott Lőrinc fia János ellen, Guth, Athya, és Aba nevű birtokért. 1543 után Aba is török megszállás alá került, bár a hódoltság nem volt teljes, a magyar földesurak végig megtartották birtokukat. A falu 1626-ban Komárom, 1647-től Veszprém megyéhez tartozott, nyilvánvalóan a hódoltsági viszonyokhoz igazodva. Aba a török alóli felszabadítást követő hét-tíz évben – magyar lakosokkal – újratelepült. 1711-ben a felső-, 1773-ban a sármelléki járáshoz tartozott. A megyei közgyűlés – a szolgabírón keresztül – felszólította a földesurat, hogy 15 napon belül állítson össze urbáriumot a jobbágyi terhek könnyítésére. Az úrbérrendezés a faluban 1768-ban történt meg. A falu vallási megoszlása a reformátusok túlsúlyát mutatja. A katolikusok száma kevesebb volt. 1747-ben kezdik el a Szentháromság-templom építését, mely kívülről háromszögletű, belülről kerek, kupolás szentélyrésszel értékes barokk műemlék. Egy 1764. évi jelentés a templomról azt írja, hogy „messze földről jönnek megcsodálni”.
35 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
Az 1848-as év eseményeiből az abaiak is kivették részüket. 1849. január 3-tól a megyei bizottmány Abán, Szűcs Gedeon házában ülésezett. Az ülés felhívta a kinevezett parancsnokokat, hogy a népet a felkelésre „minden pillanatban” tartsák készen. Az 1907. évi helységnévtárban nagyközségként szerepel. Egy 1863. évi adat szerint Aba útjai jók voltak, a közlekedést ebben az évben a székesfehérvári „gőzkocsi” és az adonyi és pentelei gőzhajóállomások segítették. A XIX. század végén posta és vasútállomás van a községben, 1901-ben posta, távirda és anyakönyvi hivatal. Önkéntes Tűzoltó Egyesület működött, 1897-ben 35 taggal. A nagyközségben 1922-ben postahivatal, távbeszélő, vasútállomás és állami távírda hivatal működött, 1926-ban már csendőrőrs is. Az 1931-1932. évi adatok két vendégfogadóról szólnak. Az 1930-as évektől községi orvos, állatorvos és gyógyszerész volt Abán. 1944 őszén, 1945 tavaszán a község hosszú hónapokra hadszíntérré változott. Abát 1945. március 21-én foglalták el a szovjet csapatok. A súlyos hosszú harcok következtében 165 lakóház lakhatatlanná vált, és mindkét templom komoly károkat szenvedett. A háború befejezése után a nagyközségben hamarosan megindult az élet. Folyamatosan került sor a romok eltávolítására, a vasútvonal helyreállítására. 1948. május 10-én egyesült a két munkáspárt abai szervezete. 1948-ban a nagyközségnek 4.199 lakosa, postája, vasútállomása, távírdája, telefonja volt. Vásárt évente kétszer (május 29-én és október 29-én), hetipiacot minden kedden tartottak. 1973 végén nyílt meg a Petőfi Sándor Művelődési Ház, ahol 248 ülőhelyes színházterem és mozi van. 1983-ban adták át az új általános iskolát, 1989-ben pedig 4 teremmel bővült a község óvodája. 1990 és 1994 között a község infrastrukturális ellátottsága ugrásszerűen bővült. A demokrácia alapját jelentő egyesületi élet is látványos fejlődésnek indult. A már működő közösségek mellett több új is alakult. Megalapításra került a Sárvíz Művészeti Alapiskola, amely által a gyerekek és a fiatalok művészeti, kézműves, és zenei képzésben részesülnek. Bővültek a község hazai és nemzetközi kapcsolatai. Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot alakított ki a svájci Bätterkindennel, valamint aláírta a Sárvíz Szerződést, amely négy szomszédos település (Aba, Káloz, Sárkeresztúr, Soponya) összehangolt fejlődését hivatott elősegíteni. A református templomkert egy részével tovább bővült a Hősök tere, amelyen a ’48-as és ’56os kopjafák felállításával új emlékhelyek kerültek kialakításra.
36 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
Gazdag kulturális és közösségi élet jellemezte a települést, egyre nagyobb népszerűségre tett szert az Aba Sámuel Napok és a Sárvíz Nap, az Aba Napok pedig országos hírűvé vált az évek folyamán. Új színt jelentett a fogathajtó verseny elindítása, amellyel szintén hagyományt sikerült teremteni. A község méltóképpen emlékezett meg a Millecentenáriumról, emlékfasor ültetésére került sor a Bethlen utcában, emlékoszlop állíttatott a „Kakas dombon”, Belsőbáránd Jubileumi Park felavatásával köszöntötte e jeles évfordulót, és ebben az évben került ünnepélyes keretek között átadásra az Aba-Bodakajtor közötti út, valamint a ,,Sárvízen” átívelő híd.
3.2.3. Közlekedési és általános infrastruktúra Aba a Mezőföldön fekszik, a 63-as főútvonal mentén, félúton Székesfehérvár és Sárbogárd között. Autóval minden irányból jól megközelíthető. Aba rendelkezik vasútállomással is, amely a Székesfehérvár-Sárbogárd szárnyvonal egyik állomása. Aba közigazgatási területe kiterjed a mindössze 1,5 km-re fekvő Felsőszentiván, és a 10 km-re elhelyezkedő Belsőbáránd határára. A nagyközség a közeli jövőben az angol Wiggins Group segítségével bekapcsolódhat a világ vérkeringésébe. A cég nemzetközi air cargo-, és személyforgalmi repteret szándékozik építeni Aba és Székesfehérvár közös határában.
3.2.4. Szálláshelyek, vendéglátás Aba kereskedelmi szálláshelyeinek száma igen alacsony, a nagyközség 2 db panzióval rendelkezik, a 15 férőhelyes Nyárfás Fogadóval és az 50 férőhelyes Sárvíz Fogadóval. 18 db vendéglátó egységet találunk a településen, melyek közül „csak” három étterem. Ez utóbbiak közül kettő a már említett fogadókban, egy pedig az önkormányzat üzemeltetésében, Fórum Étterem néven működik. A turisztikai infrastruktúra részeként itt említenénk meg azt is, hogy Abán egy takarékszövetkezet (Sárrét Vidéke Takarékszövetkezet) és egy Avanti benzinkút is található.
3.2.5. Szabadidő, kulturális élet Aba kulturális eseményeinek már évtizedek óta a Kultúrház ad otthont. Eredeti neve Petőfi Sándor Művelődési Ház volt, de megépülése óta a falusiak csak „Kultúrház” néven emlegették. Ezért, amikor néhány éve felmerült a névváltoztatás gondolata, nem is volt
37 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
kétséges a választás. A közakarat „törvényesítette” az épület becenevét. A Kultúr 250 férőhelyes színházterme a színpadi rendezvényeknek és a helyi mozinak ad otthont. Aba Napok A háromnapos rendezvénysorozat minden évben Pünkösd utáni pénteken kezdődik és a vasárnapi búcsú napján zárul. Az évek során a megye egyik legnagyobb kulturális rendezvényévé vált, az országhatárokon túlról is több száz látogatót vonzanak évről évre. Célja hagyományteremtés, közösségépítés és tartalmas szórakozás biztosítása valamennyi korosztály számára. A mottó: „ABA – Egy kis hely, ahol nagy dolgok történnek…” A háromnapos fesztivál több helyszínen zajlik. A Kultúrházban gyermekprogramok, iparművészeti,
fotóművészeti
kiállítások
szórakoztatják az idősebbeket és a kicsinyeket. A Nagyszínpad a tánc és a zene otthona ezekben a napokban,
egész
hétvégén
változatos
zenei
kínálattal várja az érdeklődőket. A református és a katolikus templom is nagy szerepet vállal, kiállítás-megnyitóknak és közös szentmisének, illetve istentiszteletnek ad otthont. A szombat este állandó vendége a Republic zenekar, amit nagy szeretettel fogadnak minden évben. A rendezvény egész ideje alatt ipar-és népművészeti kirakodóvásár, vidámpark található a településen. Aba Nagyközség már több mint egy évtizede tart fenn kapcsolatot testvérfalvakkal szerte Európában. A kapcsolatok kiépítése közvetlenül az
1989-es
fordulat
után
kezdődött
meg.
Elsőként a svájci Bätterkinden, majd a német Ebergötzen írt alá megállapodást falunkkal. Ezt követték szlovák, lengyel és román kapcsolatok, jelenleg pedig egy francia faluval folynak tárgyalások.
38 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
A 2000-es Aba Napok alkalmából került felállításra a falu közepén az az oszlop, amely mutatja a testvérfalvak irányát és pontos távolságát. A falvak aktív kapcsolatban állnak egymással, a testvérfalvak lakói évek óta nagy számban képviseltetik magukat az Aba Napok rendezvénysorozaton. Baráti kapcsolat alakult ki számos helyi és külföldi család között. Az abai fiatalok számára minden évben szerveznek táborokat Németországban és Svájcban, sokuknak van lehetősége külföldön tanulni vagy dolgozni testvérfalvaink támogatásával. Vezetői szinten is folyamatos a kapcsolat. Az abai küldöttség évente többször tesz látogatást valamelyik testvérfaluban, hogy megvitassa a gazdasági és kultúrális együttműködés további lehetőségeit.
3.2.6. Fejlesztési elképzelések Aba község a 90-es évek eleje óta aktívan fejlődő település. A hasonló méretű települések kategóriájában a statisztikai adatok alapján akkoriban a megyében az utolsók között állt. Azóta elkészült Abán a vezetékes vízhálózat, a telefon, a kábel TV, a földgázhálózat, hogy csak a nagyobb beruházásokat említsük meg. Tíz év alatt a helyzet megváltozott, Aba most növekvő lélekszámú, fejlődő település. Ma a legégetőbb probléma a szennyvíz elvezetése. A belvíz elvezetési beruházás – Kálozzal és Sárkeresztúrral közösen – már lezajlott. A jövőre nézve nagyon sok elképzelés, terv vár megvalósításra. A következőkben ezekről az elképzelésekről ejtünk néhány szót. A Sárvíz kistérség és körzete vidékfejlesztési stratégiai programja 2001-2007 Ezen vidékfejlesztési program általános célkitűzései között a körzet népességmegtartó képességének további erősítését, a gazdasági bázis fenntartható fejlesztésével történő lakossági életminőség javítását, a közösségi rendszerek kialakítását, közösségi vívmányok megvalósítását, a vonzó vidéki életmód megteremtését találhatjuk. Speciális célkitűzésként fogalmazódik meg: − a székesfehérvári felvevőpiac, mint adottság maximális érvényesítése, − Székesfehérvár dominanciájának csökkentése a munkalehetőségek biztosításában a vonzáskörzettől távol eső településeken,
39 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
− a körzeten belüli gazdasági és területi különbözőségek csökkentése, belső perifériás települések felzárkóztatása, − a strukturális munkanélküliség csökkentése, vállalkozói kedv élénkítése (déli települések, halmozottan hátrányos települések), − települések közötti kommunikáció erősítése, együttműködési egységek stabilizálása mikrotérségek, helyi lakosság és a vállalkozók felkészítése, tudatformálása, − a kistérség természeti erőforrásainak, sokszínűségének mezőgazdasági adottságainak érvényesítése az általános célok megvalósítása érdekében. Megfogalmazódik az is, hogy a vállalkozáshiányos és belső perifériás településeken helyi munkalehetőségek teremtődjenek (Aba, Csór, Csősz, Füle, Jenő, Moha, Sárkeszi, Sárszentágota, Vereb). A tervezett stratégiai célok, prioritások, programok segítségével az előrevetített jövőképnek jelen projektre való pozitív hatása: •
A
térségben
lévő
természeti
erőforrások
szabályozásával,
fejlesztésével
megteremtődik az alapja a gazdaságfejlesztésnek (vízrendezés, hulladékgazdálkodás, környezetvédelem). •
A turizmus fejlesztésével a térség gazdasági szerkezetét diverzifikáljuk, ami külső többletjövedelmeket jelent a térségnek.
•
A falukép javítással, építészeti emlékek megőrzésével, a közterületek fejlesztésével erősítjük az emberek kötődését a településükhöz.
•
A helyi jövedelmek helyben történő elköltését ösztönző programokkal növeljük a belső piacot, a vállalkozások fejlesztésével javul az ellátási színvonal.
•
A vidéki gazdaság átalakításához illeszkedő oktatási és továbbképzési programokkal megteremtődik a fejlesztésekhez szükséges humán erőforrás, illetve a hosszabb távú prioritásokhoz igazodik az alap és középfokú oktatási struktúra.
•
A helyi közösségek fejlődésével, a hagyományok ápolásával a térségi lakosság identitása erősödik, az átgondolt térségi marketingstratégia megalkotásával javul a települések ismertsége, a településeken belüli kommunikáció.
•
A fiatalok letelepítését segítő intézkedésekkel javul a térség korösszetétele, aktívabbá válnak a közösségek.
40 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
A fent felsoroltak megvalósítását segítendő prioritások, programok és intézkedések: − Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása a helyi foglalkoztatottság bővítése és a jövedelemszerzés lehetőségeinek növelése érdekében. •
Turizmus
többirányú
fejlesztésével
a
gazdasági
élénkítése,
alternatív
jövedelemszervezési lehetőségek biztosítása A
turisztikai
célterületek,
igénybevételéhez
szükséges
programok
kulturált
alapinfrastruktúra
megközelítéséhez,
kiépítése,
korszerűsítése.
(Járdák, parkolók, kerékpáros-, lovas-, természetjáró útvonalak, természetmegfigyelés,
vadászat,
horgászat
kiszolgáló
létesítményei,
higiénés
létesítmények.) Kistérségi turisztikai stratégia kidolgozása települési összefogással, figyelembe véve a szomszédos kistérségekkel, városokkal, üdülőövezetekkel történő együttműködésben rejlő kölcsönös előnyöket is. (infrastruktúra fejlesztés, arculat, szlogen, megjelenés, információs csatornák, stb.) A falusi vendéglátás fejlesztése a minősített szállásférőhelyek bővítésével, korszerűsítésével. Gyermekek üdültetéséhez szükséges tárgyi és humán feltételek kiépítése (állandó és szezonális szálláshelyek, erdei iskolák, tematikus táborok, sportolási lehetőségek). Hévíz-kutató és feltárási program Aba és Iszkaszentgyörgy térségében termálvíz kitermelésére. A már régóta tervezett Tác-gorsiumi Kárpátia Park megvalósítási ütemének felgyorsítása. Turisztikai programcsomagok kifejlesztése a civil szervezetek, vállalkozók, lakosság részvételével, a programok koordinációjának, értékesítésének megszervezése. (Csuhé-múzeum, csuhé-szobrászat, régi kukorica ételek készítése, fogyasztása, nomád szállás-és élőpark, kastélyprogram, Tácgorsiumi programok, rekreációs és speciális hobby, szabadidős programok stb.) •
Kisvállalkozások fejlesztése, helyi munkalehetőségek növelése Beszállító vállalkozások letelepítése a térségben, a vállalkozáshiányos területek
csökkentése
(telephely
biztosítás,
ösztönző
rendszerek,
infrastruktúrák biztosítása).
41 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
A kisvállalkozások növekedését segítő pénzügyi programok (kockázati tőke, mikrohitel, garancia intézmények). Kisvállalkozások piacra jutását és versenyképességét javító programok kidolgozása (szakmacsoportos termékismertetők, kiállítások, rendezvények, marketingprogramok, minőségjavítás). Vállalkozói
kapcsolatok
és
ismeretek
bővítését
szolgáló
programok
(vállalkozások oktatása, továbbképzése, vállalkozói hálózatok kialakítása). A vállalkozások jövedelmezőségének emelése, a vállalkozások innovációs készségének javítása (vállalkozásokat segítő innovációs központ, termékek magasabb szintű feldolgozása). A helyi jövedelmek kistérségi vállalkozásoknál történő elköltését segítő programok (helyi vállalkozások támogatása közbeszerzéseknél, helyi akciók vállalkozói összefogással, katalógusból történő vásárlási lehetőségek). − A vidéki identitástudat erősítése •
Humán erőforrás fejlesztés Szakképzési
struktúra
továbbfejlesztése,
a
munkaerőpiaci
igényekhez
igazítása, a gyakorlati képzőhelyek fejlesztése (igényalapú tervezési rendszer, támogatások, távoktatás, modulrendszerű képzés). A mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedések megalapozásához és támogatásához igazodó speciális képzési programok kidolgozása (pl. környezetvédelem, térségmenedzselés, EU-s képzések). Speciális programok az alacsony képzettségű munkanélküliek, és más hátrányos helyzetű rétegek számára (népfőiskolai modell, közhasznú munka és képzés kombinációja). A képzési igények és kínálat információs rendszerének kialakítása, összehangolt oktatásmarketing (szakképző intézmények együttműködése, információs csatornák, többszintű szakképzési terv). Pályakezdő
fiatalok
helyi
letelepedésének
támogatása (telekbiztosítás,
támogatott pénzügyi konstrukciók). •
Kulturális és kézműves hagyományok felelevenítése, hagyományőrzés, építészeti örökségek megóvása, faluszépítés A helyi kézműves és hagyományos feldolgozási szakmák, módszerek újraélesztése a termékek piacra jutásának elősegítése (kosárfonás, stb.).
42 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
Faluszépítő programok a rendezett, vonzó településkép kialakítására ösztönző, támogatási rendszer egyidejű bevezetésével (falukép, utcakép, közterületek rendezése, virágosítás, falusi porták rendezése, útbaigazító táblák, stb.). Településenkénti kataszter készítése a megőrzendő egyedi tájértékekről, építészeti örökségekről (kulturális, népi, gazdasági), felújításuk, helyreállításuk támogatása. Közösségfejlesztés, régi népszokások, néprajzi hagyományok megőrzése, újraélesztése a működési, bemutatkozási lehetőségek biztosítása, támogatása (faluház, kultúrház, tánccsoportok, dalkörök, falunapok, település-börzék, civil szervezetek stb.). •
Település- és térségmarketing A vidéki lakosság információhoz jutása feltételeinek javítása, a helyi kommunikációs csatornák (pl. helyi médiák, fórumok) létrehozásával, illetve fejlesztésével; a településen belüli PR ösztönzése Kistérségi marketingstratégia kidolgozása települési összefogással (külső és belső célcsoportok meghatározása, marketingkommunikáció) Térségi marketinginformációs rendszer kialakítása és működtetése (belső és külső információk, befektetői információigények feltárása és kielégítése) A
térségi
befektetési
lehetőségek
feltárása,
illetve
kialakítása
(ingatlankataszter, ingatlanok felújítása stb.) A települési vonzerőleltár korszerű megjelenítése (pl. CD, videó), összehangolt térségi marketinganyagok Jelen fejlesztés több ponton keresztül is kapcsolódik a kistérség vidékfejlesztési programjához: A turizmus fejlesztése következtében a kistérség (főleg Aba települése) alap-infrastrukturális ellátottsága javulni fog, illetve a bevezetendő szolgáltatások következtében jelentős többletjövedelmekhez jut. Megélénkül a vállalkozói kedv, minek következtében javul az ellátási színvonal – a jövedelmek nagyobb részét helyben költik el –, valamint az eddig vállalkozáshiánnyal küszködő térségben új munkalehetőségek teremtődnek.
43 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
Ezáltal csökken a munkanélküliség, nő a térség népességmegtartó képessége, illetve megnövekszik a fiatalok letelepedésének az esélye, ami által javul a korösszetétel és a közösség aktivitása is. Az egészségturisztikai központ hozzájárul a térség komplexebb turisztikai kínálatához (az öko-, vadász-, horgász-, kulturális turizmus kiegészül az egészségturizmussal), ez megköveteli a minősített szállásférőhelyek
bővítését, valamint megteremtődnek
a
gyermeküdültetés feltételei is. Az új munkahelyek képzett szakembereket igényelnek, mely tény megteremti az oktatás és szakképzés kiterjesztésének, fejlesztésének lehetőségét.
A turizmus előtérbe kerülése alapot teremt a hagyományok őrzésére, felelevenítésére, újjáélesztésére, valamint faluszépítő programokat indíthat be.
Mindezen felsorolt hatások következtében szükségessé válik egy térségi, települési marketingstratégia kidolgozása, marketinginformációs rendszer kialakítása és működtetése, igényes marketinganyagok elkészítése. A leírtakat támasztják alá az abai településfejlesztési elképzelések is, melyek azon a világos filozófián alapulnak, hogy a fejlődésnek harmóniában kell lennie a meglévő különleges természeti értékekkel. Az egészségturisztikai központ kialakítása mellett más megvalósítható – megvalósításra ítélt – projektek is képbe kerültek, melyek közül kiemelkedik Aba Ófalu programja. A tervezett projekt (Aba Ófalu – Művészeti Középiskola, Hagyományőrző Telep és Falumúzeum) olyan település-rehabilitációs program, amelynek keretében nem egyszerűen egy jól körülhatárolt településrész komplex rehabilitációja a cél, hanem ezzel egyidőben egy kultúrális-hagyományőrző-oktatási-művészeti programcsomag megvalósítása is. Az egykori településközpont rehabilitációja után, nem egy hagyományos értelemben vett skanzen születik, hanem az átgondolt, tudatos fejlesztés eredményeként országos vonatkozásban is egyedülálló módon egy olyan komplexum születik, amelyen belül művészeti iskola, kollégium, működő kézműves műhelyek, falusi vendégházak, csárda, táncház, községháza és egy kis kápolna kap helyet. Az Ófalu projekt megvalósításának legfőbb indoka, hogy valós
44 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
értéket teremt, jelentős értékeket őriz meg, és hosszútávon értékeket teremt, illetve közvetít. Ezek mellett szerepe nem lesz elhanyagolható a turisztikai kínálat összetettebbé, színesebbé, vonzóbbá tételében sem.
3.3. A projekt közvetlen helyszínének bemutatása Aba Nagyközség Önkormányzatának elképzelése szerint a település határában kerülne kialakításra az Termálfürdő és Uszoda, amely olyan szolgáltatásokat nyújtó komplexum kialakítását jelenti, mely illeszkedik a már meglévő turisztikai vonzerőtárhoz és azt megfelelően ki is egészíti. A fürdő a település határától északi irányban
néhány
található, tulajdonban
kilométerre önkormányzati
lévő
földterületen
valósul meg. Az
Aba
külterületén
található
fejlesztési terület helyrajzi száma 0231/1, mérete pedig 13,86 ha, amely egy közlekedési út és erdő által határolt háromszög alakú földterület. A terület déli részén található bevizsgált termálkút szolgáltatja a létesítendő komplexum vízellátását. Az adott terület beépítési tervében szereplő épületek, építmények, közművek és egyéb infrastruktulális beruházások több lépcsőben kerülnének ütemezésre. Ezen ütemek megvalósíthatóságát nagyban befolyásolja a külső befektető partner(ek) felkutatása, hiszen az elképzelések és az önkormányzat szűkös költségvetése alapján a fürdőnek és a köré tervezett szolgáltatáshalmaznak a létrehozása csak ilyen módon valósulhat meg. A község jó elhelyezkedése, földrajzi adottságai és környezetének előnyei elvben garantálják potenciális befektetők ide csábítását. A 3 ütemben megvalósítható projekt első lépését a közművesítettség és a közlekedési infrastruktúra megteremtése, valamint a termálfürdő létesítése jelenti. A következő ütemben – inkább az első ütemmel párhuzamosan, azzal átfedésben – nyílik lehetőség a szállásférőhelyek (szálloda, kemping) kialakításra. Az utolsó ütem tartalmazná a kiegészítő
45 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
szolgáltatásokat magába foglaló építményeket, egyéb szálláslehetőségeket (apartmanházak, vadászfogadó). A beépítési helyszínrajzot az 1. számú melléklet tartalmazza.
3.4. A fejlesztés részletes leírása 3.4.1. Infrastruktúra Az elektromos ellátás, gázszolgáltatás, szennyvíz-elvezetés, csatornázás hálózatának kiépítése, a hulladékkezelés megtervezése elsődleges feladatként jelenik meg a fejlesztési területen. Az építmények munkálatainak megkezdése előtt az alapvető infrastrukturális gócpontok, hálózatok kiépítése elengedhetetlen. Ezek tervezését, paramétereit az építési engedélyezési tervdokumentáció tartalmazza, annak hiányában itt csak a figyelmet szeretnénk felhívni az infrastrukturális hálózat fontosságára. Termálkút A vízbázis alapkútja a vízjogi engedéllyel rendelkező 850 méteres termálkút, aminek a főbb paraméterei a következők: − Mélysége: 850 m − Mért talp: 799 m − Vízhozama: 352 l/p − Kifolyó víz hőmérséklete: 31,5 °C (a folyamatos működés következtében a kút vizének hőmérséklete várhatóan pár fokkal magasabb lesz) − Termálvíz minősítése: természetes ásványvíz (a „természetes gyógytényezőkről” szóló 74/1999. (XII.25.) EüM rendelet 2. számú melléklet az „Elismert természetes ásványvíz jellemzői” követelményeinek alapján) A vizsgált alkotók alapján a vízminta ásványi sókban gazdag, nátrium-kálciumhidrogénkarbonátos-kloridos-szulfátos jellegű, igen kemény, fluoridos termálvíz. A medencék vizének hőmérséklete átlagosan 26 és 32 °C közé tervezett, melynek következtében a termálkútból nyert vizet egy-két medencék esetében melegíteni kell.
46 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
3.4.2. A beruházás legfontosabb jellemzőinek ismertetése A fejlesztési koncepció által kijelölt arculati jelleget a térség természeti erőforrásaira történő alapozás, a természethez való közelség, valamint a térségre jellemző vadászat adja. Ennek megfelelően mind az épületek építészeti megjelenítése, mind a kerti elrendezés ezt a hangulatot tükrözné vissza. Az épület külső-belső megjelenítésében jellemzően a fa és kő építőelem hangsúlyos, egy gyönyörűen burjánzó flóra kialakítása a cél. A kertben, a medencék körül kisebb-nagyobb kiterjedésű tisztások, cserjések, kisebb erdősávok teszik lehetővé az esetleges „elkülönülést”, vagy akár nagyobb társaságok együtt tartózkodását. A termálfürdő kialakításának célja, hogy a környéken lakó és az idelátogató vendégek minden generációjának tartalmas, több napig tartó, élvezetes szórakozásához és kikapcsolódásához nyújtson alternatívát. A fejlesztési terület középső – észak felé elterülő – részén épül fel a fürdőépület és a hozzá tartozó pihenőterület. Az épület a közel észak-déli tengelyre szervezett helyiségcsoportok és csarnokok egymásra fűzéséből alakult ki. A szimmetrikusan kialakított bejárati csarnok bal oldalán a fitness helyiségei, míg jobb oldalán a wellness helyiségeit kaptak helyet. A csarnok hátsó részében bepillantást nyerhetünk az élmény- és termálfürdő medencéire. Ez a térsorozat végül egy uszodával zárul, ami megtöri a szimmetriát, és lezárja a terület patak felőli oldalát. Egyben egy hátteret is biztosít a külső medencékhez és a strandfürdőhöz, valamint nyitva hagyja a lehetőséget szálloda, panzió csatlakozásának. A bejárati-, előcsarnok központi, kiemelt tömege fogadó és elosztótérként funkcionál. Vendéglátó és kereskedelmi egységek kialakítása mellett itt található a pénztár, az öltözőblokk lejárata valamint innen lehet kijutni a strandra is. Az elsősegély hely a fürdő medenceterületéhez és a strandhoz egyaránt közel van. Ez a kijárat egyben az esetlegesen később megépíthető, különálló bővítmény kapcsolódási pontja is. A strandot az előtérből is meg lehet közelíteni, első ütemben a fürdő öltözője szükség esetén használható. Az előcsarnokhoz balról csatlakozik a két szinten elhelyezett fitness blokk is, mely a hagyományos aerobik és erőfejlesztő termek mellett tartalmaz egy fallabda pályát is. A fitnessnek saját öltözőblokkja van a galéria szinten, így ez a fürdőtől függetlenül is üzemeltethető, használható.
47 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
Érdemes még megemlíteni az előcsarnok büfé-cukrászda kialakítását, mely az utcára, a csarnokba és a fürdőtérbe is ki tud szolgálni. Az előcsarnokból induló lépcsőn keresztül jutunk le a pincébe, ahol a szekrényes-kabinos öltöző, és a hozzá tartozó zuhanyzók kaptak helyet. A mozgáskorlátozottak és idősek részére az épületben több felvonó is helyet kapott, hogy részükre is a fürdő teljes szolgáltatása elérhető legyen. A pince többi része medence alatti tér és gépészeti helyiség. Az öltözőn áthaladva juthatunk fel a medencetérbe, ahol többfajta szolgáltatást vehetünk igénybe. A központi részben az élménymedence helyezkedik el, mely amorf formájával és változatos vízi elemeivel – csúszdákkal, örvényfürdővel, pezsgőfürdővel, vízeséssel, stb. – kellemes kikapcsolódást nyújt minden korosztály számára. Fontos szempont a csúszdák kényelmes és könnyű megközelítése, ami azonban alapterületet is igényel. A legkisebbek számára külön gyermekmedence is helyet kapott, valamint egy ülőmedence a pihenni vágyóknak. Az élménymedence külső vízfelülettel és élményelemekkel is rendelkezik. A csarnok galériái és teraszai elegendő pihenőterületet biztosítanak. A fürdőépületen kívül, ahhoz közvetlenül kapcsolódva is találunk egy szaunablokkot. A fürdőépület melletti szaunaházat az épület wellness részéről lehet megközelíteni. A szaunához kapcsolódik egy kert, amely merülőmedencét, egy kicsi tavacskát, nádast, pihenőhelyeket, asztalokat foglal magába, és egy sövénykerítéssel elszeparálásra kerül. Szintén a medencetérből érhetők el a wellness helyiségei. Itt kaptak helyet a szauna és gőzkamrák, szolárium, masszázs, valamint egy ellenáramoltatóval ellátott medence. Az épület leghátsó traktusa egy 25x16 m-es úszó-, és egy 16x8 m-es tanmedencét magába foglaló uszoda, mely egy pihenőhelyiségen keresztül érhető el az élményfürdőn keresztül, és így külön légtere van a néha zajos élményfürdőtől. A tervezés során figyelembe vették az üzemeltethetőség lehetőségeit is. Ezért ez a kialakítás lehetőséget biztosít arra, hogy a strand, az élményfürdő és az uszoda külön egységként működjön, egy nyári bejárat kialakításával, valamint nyári öltözők építésével teljesen elválasztható a három egység. A 16x25 m-es uszoda kialakítása is magában foglalja a variálhatóság lehetőségét: az élményfürdőtől leválasztva a strandhoz is kapcsolható.
48 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
3.4.3. A fejlesztés eredményeként létrejövő kapacitások ismertetése Medencék víztechnológiai adatai Beltéri medencék: Élmény medence: 26-28 °C
Aquafitness medence: 26-28 °C − víztükör: feszített
− víztükör: feszített
− vízfelület: 59,04 m2
− vízfelület: 305,74 m2
− vízmélység: 1,2 m
− vízmélység: 0,9-1,4 m
− víztérfogat: 70,85 m3
− víztérfogat: 351,6 m3
− vízkezelés rendszere: vízforgatós
− vízkezelés rendszere: vízforgatós
− napi pótvíz igény: 10,6 m3/nap
− napi pótvíz igény: 53 m3/nap
− élmény berendezések:
− élmény berendezések:
•
ellenáramoltató
•
nyakzuhany
•
dögönyöző
− víztükör: feszített
•
masszázsfal
− vízfelület: 11,25 m2/db
•
buzgár
− vízmélység: 1,5 m
•
nyakzuhany
− víztérfogat: 16,88 m3/db
Vízi óvoda – (gyermek): 28-30 °C − víztükör: süllyesztett − vízfelület: 20 m2
Merülőmedencék (2 db): 26-28 °C
− vízkezelés rendszere: vízforgatós − napi pótvíz igény: 2,53 m3/nap/db Úszómedence: 26-28 °C
− vízmélység: 0,4 m
− víztükör: feszített
− víztérfogat: 8 m3
− vízfelület: 400 m2
− vízkezelés rendszere: vízforgatós
− vízmélység: 1,2-2 m
− napi pótvíz igény: 1,2 m3/nap
− víztérfogat: 640 m3
− élmény berendezések:
− vízkezelés rendszere: vízforgatós
•
gomba, úszó játékok
Termál ülőmedence: 30-32 °C
− napi pótvíz igény: 96 m3/nap Tanmedence: 26-28 °C
− víztükör: feszített
− víztükör: feszített
− vízfelület: 34,21 m2
− vízfelület: 128 m2
− vízmélység: 0,9-1,4 m
− vízmélység: 0,8-1,2 m
− víztérfogat: 39,3 m3
− víztérfogat: 128 m3
− vízkezelés rendszere: vízforgatós
− vízkezelés rendszere: vízforgatós
− napi pótvíz igény: 5,9 m3/nap
− napi pótvíz igény: 19,2 m3/nap
49 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
Kültéri medencék: − víztérfogat: 93 m3
Élmény medence: 26-28 °C − víztükör: feszített − vízfelület: 267,32 m
− vízkezelés rendszere: vízforgatós 2
− napi pótvíz igény: 14 m3/nap
− vízmélység: 0,9-1,4 m
− élmény berendezések:
− víztérfogat: 307,4 m3
•
gyermek csúszda
− vízkezelés rendszere: vízforgatós
•
úszó játékok
− napi pótvíz igény: 46 m3/nap
Hullámmedence: 26-28 °C − víztükör: feszített
− élmény berendezések: •
masszázsfal
− vízfelület: 1.250 m2
•
buzgár
− vízmélység: 0,2-2,2 m
•
nyakzuhany
− víztérfogat: 1.500 m3
•
sodrófolyosó
− vízkezelés rendszere: vízforgatós − napi pótvíz igény: 225 m3/nap
Gyermek medence: 28-30 °C − víztükör: süllyesztett
− élmény berendezések:
− vízfelület: 186 m2
•
hullám
− vízmélység: 0,5 m
•
csúszda
A fürdő alapját a megvalósuló medencék jelentik, amelyek kapacitásadatait tartalmazza az alábbi táblázat. Az élmény-, ülő-, aquafitness és gyermekmedencéket termálvízzel töltjük, az úszó-, tan-, merülő- és hullámmedencéket pedig hidegvízzel.
Megnevezés Beltéri élménymedence Beltéri gyermekmedence Beltéri ülőmedence Úszómedence Tanmedence Aquafitness medence Merülőmedence Merülőmedence Kültéri élménymedence Kültéri gyermekmedence Kültéri hullámmedence Összesen
Vízfelület
Egyidejű befogadóképesség (nyáron)
Egyidejű befogadóképesség (télen)
305,74 20 51,22 400 128 59,04 11,25 11,25 267,32 186 1.250 2672,81
76 31 25 100 56 14 3 3 133 232 625 1.298
76 31 25 100 56 14 3 3 66 374
50 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
Az egyidejű befogadóképesség kiszámításánál a belső medencék tényleges terhelhetőségét – medencéktől függően – 1,25, kültéri „strand” medencéknél 2,5-es „k” módosítóval szoroztuk a 37/1996. (X.18.) NM rendelet szerint. A fenti számok tehát következőképpen kerültek kiszámításra: vízfelület x fajlagos terhelés = medence tényleges terhelhetősége (befogadóképessége) befogadóképesség x k = egyidejű befogadóképesség
Ezután kell figyelembe vennünk, a látogatók forgási sebességét, hiszen minden fürdő esetében van egy természetes fluktuáció, amellyel a fenti adatokat korrigálni kell: egyidejű befogadóképesség x forgási sebesség = napi tényleges befogadóképesség
Esetünkben a forgási sebességet nyáron 2-nek tekintve – télen pedig 1,5-es forgási sebességgel –, a téli szezon napi befogadóképessége 561 fő, amely szám a nyári szezonra 2.596 főre duzzad. Egyéb szolgáltatások kapacitása Itt a fürdő egyéb szolgáltatásait vesszük számba, hiszen a medencéken kívül 4 szauna, 1 gőzfürdő, 2-3 masszázsfülke és 1 szolárium gép is megtalálható. Az épületben található 3 kisebb szauna kabin, melyek egyidejűleg 6-6 főt képesek befogadni, míg a szaunaházban egy nagyobb szaunaterem és egy gőzkabin létesül, melyek egyidejű befogadóképessége 30 és 50 fő. A főépületben egy külön helyiségben egy szolárium gép áll majd a vendégek rendelkezésére, amely óránként 6 vendéget tud lebarnítani. A masszázs esetében egy kezelés 30 perces, így óránként 2-2 fő kerülhet sorra. Ezek mellett a kereskedelmi üzlethelyiségeknek és a vendéglátóhelyeknek fenntartott területek kiadásra kerülnek.
51 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
4.
MARKETINGTERV
4.1. A kereslet megalapozottsága Az Európai Fürdőszövetség (ESPA) adatai alapján a kontinensen évente átlagosan 20 millióan látogatják a gyógyfürdőhelyeket, ahol 120 millió vendégéjszakát töltenek. Ám az egészségturizmus növekedési lehetőségeit jelentősen befolyásolja az egészségbiztosítási rendszer átalakulása, a csökkenő állami szerepvállalás. Eközben a hagyományos gyógyfürdők mellett egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a fitness- és wellness-szolgáltatásokat is nyújtó vállalkozások, így az egészségturizmus központjai a modern szemléletű és specifikus profilú helyszínek lettek. Magyarországon 2001 tavaszán4 készült felmérés alapján az adottságokon túl az épített attrakciók, a városkép, a gyalogtúra lehetőség és a műemlékek vonzották a megkérdezetteket. Vonzerőnek számít az élményfürdő, a kulturális rendezvény, a vízitúralehetőség, a gyógyfürdő és a kerékpártúra. A gyógyfürdők a hazai turisták egyharmadára gyakoroltak vonzó hatást. A falusi turizmus és a lovaglás még mindig csak kisebb tömegeket érdekel, a golfozás továbbra is csak rétegigények kiszolgálására alkalmas. A vonzerő befolyása alapján öt kategóriába sorolhatók a magyar turisták: 1. Aktív élményre vágyók (témapark, élményfürdő, sportrendezvény, rafting, vízi túra) 2. Kulturális élményre vágyók (műemlékek, vonzó város, kulturális rendezvény, gyógyfürdő) 3. Exkluzív aktív élményre vágyók (golfozási lehetőség, síelési lehetőség, lovaglási lehetőség) 4. Természetközeli testkultúra-orientáltak (gyalogtúra-lehetőség, gyógyfürdő) 5. Hagyományközpontúak (falusi vendéglátás, kerékpártúra)5 Aba, a már említett elhelyezkedésének, gazdag vonzerőkínálatának köszönhetően szinte minden kategóriába tartozó magyar turista számára potenciális célpontként jelenik meg, abban az esetben, ha jelen projekt tárgya – az élményfürdő – és az Ófalu elképzelés megvalósul. 4 EconoConsult Projekt Tervezési, Fejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. által készített felmérés alapján 5 Forrás: Heti Turizmus IV. évfolyam 27. szám, 2001. július 6.
52 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
Ezek által olyan komplex turisztikai kínálattal rendelkező desztinációt fog képezni a település és közvetlen környezete, amilyen összetettséggel nem sok magyar város, illetve község rendelkezik. Potenciális látogatók megcélzását a már többször említett Ófalu projekt hagyományőrző szerepe, illetve az aktív élményeket nyújtó Termálfürdő és Uszoda mellett Fejér megye kulturális látnivalóinak sokszínűsége, és annak kimagasló látogatottsága, valamint a Sárvíz-völgyi Tájvédelmi Körzet természeti értékeinek változatossága teszi lehetővé. A felsoroltakon túl a keresletet olyan tényezők is meghatározzák, amelyekre a fürdő megépítésekor, majd később üzemeltetésekor is hatással lehetünk. Ezek közül is a legfontosabbak a termékpolitikában megvalósuló elemek, a szolgáltatások választéka, színvonala, a meglévő és a potenciális új célcsoportok tudatos meghatározása és hatékony megcélzása, a gazdaságossági szempontokat a fürdőlátogatók igényeivel és árérzékenységével kombináló árpolitika, továbbá az eredményes marketing kommunikáció. A konkurencia jelenléte – mint ahogyan arra már az előzőekben is utaltunk – nem annyira a fürdő iránti keresletet befolyásolja majd a jövőben, inkább az egészséges verseny a szolgáltatási színvonal folyamatos megtartására és emelésére ösztönöz. Fontosnak érezzük kihangsúlyozni, hogy ezen térség az agárdi fürdő kivételével – Velencén szintén tervezik élményfürdő építését – nem rendelkezik regionális jelentőségű fürdővel (országos és nemzetközi jelentőségűvel méginkább nem), így a megvalósítás után fürdőnk helyzete kedvező lehet. Törekedni kell azonban arra is, hogy a hazai fürdők körében ne versenytársai legyünk más fürdőknek, inkább azok szolgáltatási körét kiegészítve minél komplexebb és színesebb szolgáltatási palettát tudjunk nyújtani a fürdőzés szerelmeseinek. Röviden említést kell tennünk olyan makro-szinten ható tényezőkről, amelyekre a leendő fürdőnek közvetlen befolyása csak csekély, vagy egyáltalán nincs. Ilyen például az ország illetve a régió iránt megnyilvánuló kereslet alakulása, amely nagymértékben függ az ország és a
régió
imázsától,
az
országos
és
regionális
szintű
marketing
munkától.
A
megközelíthetőséget befolyásoló közlekedési-, továbbá a vendégek kényelmét szolgáló turisztikai infrastruktúra fejlődése, az egészségügyi intézményrendszer változása, a foglalkoztatási és jövedelem helyzet alakulása végső soron szintén a kereslet alakulását befolyásolhatják. A tervezett fürdő helyzete mindezen szempontból szerencsésnek mondható, a közlekedési infrastruktúra fejlettsége és a további fejlesztési elképzelések, a csodálatos természeti és
53 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
kulturális környezet a vendégek idecsábítását, a keresletet mind-mind pozitívan befolyásolják. Hogy ez így is történjen, nem szabad megfeledkeznünk a turisztikai infrastruktúra fejlesztéséről sem, hiszen a hosszú tartózkodási idő eléréséhez megfelelő minőségű és mennyiségű szállásférőhelyre, vendéglátóhelyre, egyéb kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó létesítményekre van szükség.
4.2. A célpiac és a tervezett látogatószám bemutatása A 2. fejezetben leírtak alapján biztosnak mondható, hogy mind a külföldi, mind pedig a belföldi piac a közeljövőben egyre inkább preferálja majd a javuló egészséghez, a jobb közérzethez kapcsolódó előnyöket biztosító turisztikai kínálatot. A belföldi kereslet előrejelzései szerint a látogatások gyakorisága – a távolabbi területekről érkezőknél – elsősorban a kirándulók csoportjából, illetve a hétvégére, hosszú hétvégére érkezőknél növelhető, a hosszabb, 1-2 hetes üdülések továbbra sem lesznek jellemzőek a magyar háztartások többségére. Kivételt képez ez alól természetesen a gyógykúrát igénybevevők csoportja, ahol a javasolt és ideális tartózkodási idő 2-3 hét. Az egészségturizmus keresleti csoportjainál ugyanakkor erős differenciálódási folyamat várható. Az egyes alcsoportokra a következők lesznek jellemzőek: a fiatalabb, közepes jövedelemmel rendelkező korosztályok részaránya nő, elsősorban a fitness és wellness szolgáltatásokat veszik igénybe. A kisgyermekes családok főként az élményfürdőket keresik. A középkorúak elsősorban rekreációs és megelőzési céllal veszik igénybe a fürdők szolgáltatásait. A megelőzés a fejlett országok társadalombiztosítási rendszereiben egyre nagyobb hangsúlyt kap, amit lassan hazánk is átvesz. Ez utóbbi csoportnál tehát a létszám bővülése és vásárlóerejének növekedése várható. A fürdő méretét, arculatát, szolgáltatásait, valamint környezetét figyelembe véve a következő csoportok megcélzása tűnik ésszerűnek: − Aktív turizmusban résztvevők (kerékpáros turizmus, természetjárás, vadászat) A legfontosabb célközönség a Sárvíz völgye Tájvédelmi Körzet látogatói. A TK 3.650 ha területű, ebből fokozottan védett 157 ha. Eróziós, teraszos folyóvölgy a Sárrét és a Rétszilasitavak TT között. A védett területekbe beleolvadnak a különleges sziki vegetációt őrző Sárkeresztúri Sárkány-tó országos, és a sárszentágotai Sós-tó helyi védettséget élvező területei. Azon természetjárók számára, akik kerékpárral vágnak neki a területnek, a
54 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
közeljövőben
–
kistérségi
összefogással
–
kerékpárutak
kialakítását
tervezik
(Székesfehérvártól Simontornyáig). A területen évszázados hagyományai vannak a vadászatnak, különösen híresek a soponyai fácánok, évente nagyon sokan keresik fel a térséget vadászati céllal. Ennél a csoportnál szinte minden korosztály megtalálható, és a fürdő szolgáltatásai mindenki számára csábítóak lehetnek, bár elsősorban – a vadászat kivételével – a fiatalabb és középgenerációt sorolhatjuk ide elsődlegesen. − Kulturális élményre vágyók A kulturális turizmusban résztvevők számára már most is jelentős vonzerőkkel rendelkezik a térség. A meglévő főbb kulturális desztinációk: − Székesfehérvár: Püspöki Palota, Ferences Templom, Szent István Bazilika, Mauzóleum, Szent Anna Kápolna, Romkert, Bori-vár, Fekete Sas Patikamúzeum, − Tác: Gorsium − Bodajk: Hochburg-Miske kastély − Dég: Festetics-kastély − Seregélyes: Zichy-Hadik- kastély − Soponya: Zichy-kastély Ezek mellett a Tácon tervezett Kárpátia Park új, érdekes és különleges színfolttal fogja gyarapítani Aba közvetlen környezetének vonzerőtárát. Ez egy olyan különleges turisztikai vonzerőt jelentene, amely oktatási és kulturális szempontból a Kárpát-medence népeinek egymásra utaltságát szeretné bemutatni a múltban, a jelenben és a jövőben. Az elképzelések szerint a tematikus park két egységből állna: •
„Mini-Kárpátia Park” – a Kárpát-medencét földrajzilag, annak természeti és épített jellegzetességeit miniatűr léptékben, épületegyütteseivel és egyedi tájképeivel mutatná be, ilyen például a Parlament, a Lánc-híd, a soproni Tűztorony, a kassai Dóm, a kolozsvári Szent-Mihály templom, a tokaji szőlőültetvények vagy a dél-alföldi tanyavilág kicsinyített makettjei.
•
„Időutazás Park” – a magyar történelem különböző időszakait (pl. Honfoglalás, Török hódoltság, Reneszánsz, XIX. század stb.) mutatná be az adott korra jellemző életképek segítségével (pl. honfoglalás kori jurta, középkori vásárok).
Az ehhez a csoporthoz tartozó turisták minden korcsoportból kikerülhetnek.
55 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
− Hagyományközpontúak A már említett Ófalu projekt megvalósulása nagyban javítana a térség ilyen típusú látnivalói terén, ide csábítva a magyar népművészet és a hagyományok iránt érdeklődő kül- és belföldi turistákat. Korosztályonként itt sem lehet nagyon elkülönítést végezni, ennek ellenére itt elsősorban a közép és idősebb korosztályokat említhetnénk mint elsődleges célközönség, azonban manapság a fiatalabbak körében is terjed a magyar hagyományok, a népi értékek megismerésének igénye. − Budapest lakossága és a Balaton üdülőközönsége Magyarország szívében, a Közép-Dunántúl földrajzi adottságai rendkívül kedvezőek, a közlekedési lehetőségek mind vasúton, mind közúton kiválóak, hiszen régiót – az ország vérkeringését jelentő – két autópálya és két vasúti fővonal is átszeli. E páratlan közlekedési elérhetőség teszi lehetővé, hogy a Közép-Dunántúli Régió a két idegenforgalmi „csúcsrégió”, a Balaton és Budapest között elhelyezkedő, fél óra alatt megközelíthető bázis régió lehessen. Ehhez hozzá fog járulni a közeljövőben megvalósuló börgöndi repülőtér utasforgalma, főleg a Ferihegy forgalmát csökkentő charter járatok ide irányítása révén. Az Abán létrejövő élményfürdő lehetőséget biztosít arra, hogy a nagyvárosi forgatagból kikerülni vágyók hétvégi menedékhelyévé váljon. A Balatonnál üdülők számára hűvösebb, esős napokon jelenthet alternatív kikapcsolódási programot. − Székesfehérvári cégek, vállalatok Hazánk cégkultúrájába is egyre inkább beépül az alkalmazottak testi-lelki állapotjavításának támogatása. A termálfürdő szolgáltatási sokszínsége, valamint Székesfehérvárhoz való közelsége (20 km) lehetőséget biztosít arra, hogy szerződéseket kössön szolgáltatásai hosszú távú értékesítésére. A látogatószám tervezése, előrejelzése igen nehéz feladat, azonban egy komoly tanulmánynak erre is ki kell térnie, mégpedig úgy, hogy inkább pesszimista becslésekre alapozva a minimálisan elérhető potenciális vendégkört kell felmérnie. Ehhez több szempontot kell vizsgálat alá vetnünk: − Aba lakossága, − a székesfehérvári kistérség lakossága, − a régiót felkereső turisták száma, − Budapest és Balaton látogatóközönsége, − vállalati bérletek, sport és egyéb rendezvények.
56 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
Aba népessége jelenleg 4.477 fő, melyből az aktív korú népesség 2.834 fő, a gyermekek száma 918, a nyugdíjasoké pedig 725 fő. Az aktív korú népesség és a gyermekek azok, akik potenciális vendégeknek tekinthetők, ez 3.752 főt jelent. Feltételezéseink szerint ennek a számnak 35 %-a fogja meglátogatni a fürdőt havi rendszerességgel. Ez éves szinten 15.760 fő. A térségben kb. 51.000 fő lakik, akiknek – óvatos becslésekkel – 4 %-áról feltételezzük azt, hogy legalább 3 alkalommal meglátogatja az abai élményfürdőt egy évben. Ez mintegy 6.100 fő/év. A Közép-Dunántúli Régió kereskedelmi, fizetővendéglátó és magánszálláshelyein éves szinten mintegy 900.000 fő (külföldi és belföldi) fordul meg, akiknek alternatívaként jelenik meg a fürdő a régió, illetve a térség turisztikai kínálatában. Ebből a csoportból kb. 5 %-uk legalább egyszeri alkalommal elcsábítható a fürdőbe, ez 45.000 vendéget jelent. Ezen túl a fürdő, mint a térség egy új szolgáltatása valószínűleg nagyobb látogatószámot is generál a megyében, melytől 2 %-os látogatószám növekedést várunk. Ez további 18.000 fővel emeli meg a vendégszámot. Budapest éves látogatószáma valamivel meghaladja a 2 millió főt, a Balaton körzetében pedig kb. 1,3 millió vendég fordul meg egy évben. Feltételezhetjük, hogy ezen vendégtömeg 2 %-a – rosszidő esetén választott alternatív megoldásként, utazás közbeni felfrissülésként, spontán kíváncsiság miatt – meglátogatja a fürdőt, amely közel 66.000 látogatót jelent. A székesfehérvári ipari park vállalatai közül néhány nagyobb cég menedzsmentje megnyerhető, hogy dolgozói számára egyéb juttatásként uszoda-, illetve fürdőbérleteket vásároljon,
hozzájárulva
az
alkalmazottak
egészségéhez
és
jobb
közérzetéhez,
munkamoráljához. Sport- és egyéb rendezvények megtartásával nemcsak a látogatószám és a bevétel emelhető, hanem a fürdő népszerűsége is növelhető, az elégedett, pozitívan csalódott látogatók pedig visszatérnek, valamint tovább népszerűsítik a fürdőt barátaik, ismerőseik körében. A leendő bérletesekről, rendezvények látogatóiról becslést nem lehet készíteni, számuk azonban minden bizonnyal el fogja érni a néhány ezer főt.
4.3. Versenytárs-analízis A Szabadidőközpont szempontjából a konkurencia igen jelentős. Vizsgálatakor öt szintet különböztethetünk meg: − országok közötti konkurencia,
57 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
− országrészek közötti konkurencia, − megyén belüli konkurencia, − Abán, illetve közvetlen vonzáskörén belüli konkurencia, − „Fürdőzni vagy nem fürdőzni” konkurenciája. Az országok közötti konkurencia vizsgálatakor meg kell említenünk a szomszédos és közeli országok közül azokat, amelyek hasonló turisztikai kínálattal rendelkeznek. Ilyenek Szlovákia, Csehország és Románia, valamint a fürdőkultúra tekintetében igen fejlett Ausztria és Németország. Az előzőek számára a hazainál jobb infrastrukturális adottságok és a gazdag turisztikai vonzerőkínálat, míg az utóbbiaknál az otthoninál lényegesen alacsonyabb ár biztosíthatja a versenyelőnyt. Az országrészek közötti konkurenciával mind a külföldi, mind pedig a belföldi vendégek szempontjából számolnunk kell. Az egészségturizmus szempontjából elsősorban Budapest, továbbá a Nyugat-Dunántúl fürdői jelentenek konkurenciát bármely hazai gyógyfürdő számára. Az előbbiek előnye természetesen maga a fővárosi elhelyezkedés, a lényegesen kedvezőbb közlekedési és egyéb infrastrukturális adottságok és a turisztikai marketing munka. Ez utóbbi turisztikai régió legismertebb gyógy és/vagy termálfürdői Balfon, Bükön, Kehidakustányban,
Mosonmagyaróváron,
Sárváron,
Zalaegerszegen
és
Zalakaroson
találhatók. A gazdag gyógyvíz-kinccsel bíró Tiszántúl észak-alföldi területén kiemelkedő jelentőségű Debrecen és Hajdúszoboszló, míg a Dél-Alföldön a Gyulai Várfürdő, a DélDunántúlon Harkány vonz sok vendéget. Észak-Magyarország ismert fürdői a teljesség igénye nélkül Tiszaújváros, Bogács, Mezőkövesd és a jelentős fejlesztéseket végrehajtó, közép-kelet európai szinten is egyedülálló Miskolctapolcai Termál Barlangfürdő is. Ennek ellenére a Nyugat-Dunántúlon található fürdők versenyelőnye vitathatatlan. Fejér megyén belül csak egy fürdőt emelhetünk ki: az Agárdi Gyógy- és Termálfürdőt. Ez a fürdő gyógyszolgáltatásaival a beutalt betegek és a fizetővendégek igényeit egyaránt ki kívánja elégíteni, wellness és fitness szolgáltatásaival pedig a fiatalabb korosztályokat célozza meg. A jelenlegi fejlesztések eredményeként a gyógyászat új épületbe kerül, szolgáltatásai bővülnek. A wellness részlegben frissítő masszázs, szauna, szolárium és fitness terem kerül kialakításra. Megépül egy nyitott gyógyvizes ülőmedence, zárt és szabadtéri attrakciós medencék,
medencecsarnokok.
strandröplabda,
fallabda,
A
fürdőhöz
kondicionáló
szállás
terem,
és
sportlétesítmények
klubhelyiség.)
tartoznak
(tenisz, majd.
Komplexitásával, viszonylagos közelségével versenytársat jelenthet az abai fürdőnek,
58 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
azonban törekedni kell arra, hogy a verseny helyett egyfajta együttműködés jöjjön létre, s a fürdők inkább kiegészítsék egymás kínálatát, szolgáltatásait. Aba nagyközségben a fürdőnek versenytársa nincs. Végül, de nem utolsó sorban említést kell tenni egy speciális konkurensről, a „nem fürdőzés”-ről is. A turisztikai keresletet, a turizmus bármely formájáról is legyen szó, három tényező befolyásolja: a meglévő motiváció, a diszkrecionális (szabadon elkölthető) jövedelem és a szabadidő. A fürdő versenytársai az első esetben az egyéb sportolási és rekreációs lehetőségek, míg a szabadidő eltöltésére, illetve a meglévő diszkrecionális jövedelmek elköltésére
számos
egyéb
lehetőség,
pl.
kulturális
programok,
hobby-vásárlások,
vendéglátóipar szolgáltatásainak igénybevétele stb. is adott. Itt ismét fel kell hívni a figyelmet az ismertség, az intenzív és tudatos marketing jelentőségére.
4.4. Értékesítési terv A fürdő értékesítési és marketing tervének célja, hogy egy reálisan megvalósítható marketing koncepciót állítson fel, amely a tervezett fürdőberuházás megteremtését segíti, egyben kiválóan kiegészítheti a városi turizmus egyéb elemeit. A szolgáltatások sajátos természetéből adódóan a McCarthy-féle marketing-mix 4P-je további hárommal bővül, így kapjuk meg a szolgáltatások 7P-jét: − Termék (Product) − Ár (Price) − Értékesítési csatorna (Place) − Kommunikáció (Promotion) − Emberi tényező (People) − Tárgyi elemek (Physical evidence) − Folyamat (Process)
4.4.1. A turisztikai termék (Product) Jelen esetben maga a fürdőszolgáltatás, illetve az azt kiegészítő egyéb szolgáltatás alkotja a terméket. A fürdő egyediségét elsősorban a megjelenésének, külső-belső kialakításának, valamint szolgáltatásainak, azok minőségének köszönheti.
59 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
A fürdőépület külső megjelenése a vendégekben valamilyen erdő vagy park közepére elhelyezett vadászház benyomását fogja kelteni. Az épület külső fa-, illetve kőburkolatot kap, belső építészeti kialakításában szintén a faburkolat, a természetes anyagok, a növények, illetve a vadászattal (agancsok, fegyverek, trófeák, gereznák, vadbőrök, vadászkutyák, stb.), valamint a helyi állatvilággal kapcsolatos motívumok jelennének meg. Alapvetően a természet színei, a zöld és a barna szín, illetve a virágok megfelelően ízléses tarkasága – mindenképpen el kell kerülni a giccses kialakítást – lenne a domináns az épületben. Az élmény- és gyermekmedencékben elhelyezett élményfürdőzést szolgáló elemek az arculatnak megfelelően lennének kialakítva, pl. állatfigurák a medence szélén, vadászles csúszda, vadászpuska alakú vízsugárbefúvó, stb. A belső élménymedence 76 fő egyidejű befogadására képes (305 m2 alapterületű), különböző élményelemek használatával tartalmas szórakozást nyújt minden korosztálynak. Ilyen élményelemek lehetnek: különféle befúvók, buzgárok, gomba, nyak-, hát- és vállmasszírozók. Ezek mellett a medencében kialakítható egy sodrófolyosó valamint egy-két csúszda. A beltéri gyermekmedence tartalmazhat a felnőtt medencéhez hasonló elemeket is, azonban itt beépítésre kerülnek különféle, a gyermekek szórakoztatását segítő játékok is (különböző állatfigurákat mintázó gyermekcsúszdák, vízköpők, stb.). A medencékben kialakításra kerülhetnek vadon élő és háziasított állatokat formázó gyermek élményelemek, gomba és virág alakú vízköpők, mesterséges vízesések – dögönyözőként vagy csak díszként –, fák ágai közül lezúduló, szabályos időközönként ismétlődő vízfüggönyök, vagy csak kellemesen szitáló, ködfüggönyt alkotó vízi látványosságok és élményelemek tennék felejthetetlenné a vendégek itt tartózkodását. A vendéglátóegységek nemcsak külső megjelenésükben, hanem kínálatukban is felvennék a fürdő arculatát (helyi ételkülönlegességek, koktélok, turmixok, stb. az arculatra utaló fantázianevekkel). A vendéglátó egységek és kereskedelmi üzletek kis bungalókként jelennének meg a sűrű növényzetből előtűnő kicsi ösvényeken megközelítve, ahol a természet által adott egyszerű táplálékoktól, a vegetáriánus ételeken keresztül, a fenséges vadlakomákig bármit megtalálhat az éhes ember. Egy büfé és egy olyan étterem kialakítása célszerű, amely terasszal a szabadban lévő strand felől is megközelíthető. Mind a kínálatban, mind a külső arculatban szintén a vadjelleg a meghatározó. Természetesen emellett a wellness jellegű ételital választék (bioételek, frissen facsart gyümölcslevek, gyógyteák, stb.) is jellemzőek kell hogy legyenek.
60 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
A pihenőtereknél elsősorban a környezetbe illeszkedő nyugágyak, függőágyak jönnek szóba, melyeket a medencék közvetlen közelében, vagy mesterséges, füvesített „földhalmokon”, dombocskákon lehet elhelyezni. Kezdetektől használják a szaunát gyógyításra, és a kozmetikában is jó eredmények érhetők el vele. Rendszeres használatának következtében gyorsul a hámréteg cserélődése, az új sejtek képződése. Hatására a bőr rugalmas és szép lesz. Emellett például nátha és megfázás ellen különösen javallt, mivel a duzzadt nyálkahártyákat gyógyítja. A szauna blokkok gondos kialakítása révén a vendégek 4 szaunát (finn és bio) és 1 gőzkabint vehetnek igénybe. A fürdőépület melletti szaunaházhoz kapcsolódó kert merülőmedencét, egy kicsi tavacskát (egy részének lekerítésével a bátrabbaknak merülő medenceként is funkcionálhat), nádast, pihenőhelyeket, asztalokat foglal magába, s a vendégek kényelmét szolgálja. Ez a kert a szaunaházzal együtt egy sövénykerítéssel elszeparálásra kerül, kielégítendő külföldi (főleg német és olasz) vendégek naturista szaunázási szokásait, igényeit. A két szaunablokkban – a főépületben is található 3 szauna helyiség – különböző hőfokú szaunák kialakítására nyílik lehetőség, amelyek például a következő fantázianevekkel láthatók el: „Szauna hajtóknak”, „Szauna téli vadászat után”, „Szau-natura”. Mind a szaunablokkban, mind az elszeparált kertben pihenőterek kerülnek kialakításra. Az épületben kialakítunk egy vizesblokkot és egy kisebb merülőmedencét, melyből a szauna kertben is elhelyeznénk egyet. Emellett a tónak csak egy leválasztott része lenne használható fürdésre, a többi hagyományos, növényekkel betelepített tóként funkcionálna. A belső szaunablokk mellett egy wellness medence is létesül, amelyben egyéni és csoportos víz alatti tornák tarthatók, illetve aquafitness gyakorlatok hajthatók végre. Ezen a részen találhatjuk meg a szoláriumot és a masszázs számára kialakított helyiségeket is. A test barnítása mellett általános közérzetet javító hatása is van a szoláriumozásnak, sőt a csontoknak szükséges D-vitamin képződését is elősegíti. A masszázs a legősibb gyógyászati beavatkozás. Kr.e. 3000-ből származó feljegyzések szerint nyugtatás céljára alkalmazták. A masszázs terápiás érintésnek tekinthető, nemcsak testünk megismerését szolgálja, és ellazít bennünket, hanem izomfeszültségeinket is oldja. Két-három masszázsfülkében több féle masszázsban (frissítő és egészségmegőrző, nyirok, energia, Thai talpmasszázs, akupresszúrás, stb.) részesülhetnek a felfrissülni vágyók. Az élményfürdőhöz egy nyaktaggal kapcsolódik az uszoda, melyben egy 400 m2-es úszómedence, egy 128 m2-es tanmedence, vizesblokk és vendéglátó egység is található. Erre a
61 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
komplexitásra azért is van szükség, hogy az uszoda rész leválasztható és önállóan üzemeltethető legyen. Ezt különféle sportrendezvények, úszásórák megtartásának lehetőségei indokolják. A fürdő szabadtéri részein (a belső térhez hasonlóan) egy felnőtt és egy gyermekmedence, hullámmedence, gyermekjátszótér, vendéglátó egységek, sportolási lehetőségeket biztosító terület és nagy kiterjedésű pihenőtér valósul meg. A felnőtt medence 267 m2, a gyermek 186 m2, melyek közül a két felnőtt élménymedence egy nyaktaggal összekapcsolódik, lehetővé téve a ki-be úszást, járkálást. A hullámmedence 1.250 m2, 625 fős befogadóképességgel és egy tengerparti élménnyel ajándékozza meg azokat, akik szeretik, ha „átcsapnak a fejük felett a hullámok”. Mivel szerencsére igen nagy fejlesztési terület áll rendelkezésre, ezért célszerű teremteni a gyermekek számára fürdőzésen kívüli programlehetőségeket is. Fákkal beültetett, elkülönített területen létrehozható – szintén természetes alapanyagok felhasználásával, illetve a fentiekben említett vadászstílus mentén – egy játszópark, ahol a hagyományos játékokon (mászókák állatfigurákkal, mókuskerék, körhinta) kívül fel lehetne állítani egy ún. térhálót, amelyen a gyermekek mászni, függeszkedni tudnak. A terület kialakításában – a szórakoztatás mellett – elsődleges szempontként a gyermekek biztonságát tartjuk. Ezt a felállításra kerülő játékszereknél mindenképpen érvényesíteni kell, illetve szóba jöhet még a játékok alatt lévő földréteg biztonságos anyaggal történő lefedése is. A kis tisztáson elhelyezkedő pihenő- és játszóteret árnyas fák, cserjék és bokrok szegélyezik, melyek gondoskodnak a játszótér megfelelő szintű elkülönítéséről a medencéktől. A gyermekes családok nyugodt körülmények között pihenhetnek, a szülők kizárólag gyermekeikre és saját magukra figyelhetnek. Kisebb ligetek létrehozásával, egy-egy a nagy játszótéren megtalálható játékszer elhelyezésével saját öblöket is ki lehet alakítani, ahol csak egy-egy család tölthet el egyedül kellemes perceket egy szabadidős komplexum közepén. Itt a mottónk akár a következő rövid mondat is lehet: „Tömegben is egyedül maradhat!” Ezenkívül sport és játékprogramokat is szervezhetünk számukra animátorok segítségével, illetve megismertethetjük őket a természettel, a vadászattal is. Épületen kívül, a szabadtéri medencék mellett is el kívánunk helyezni vendéglátó egységeket, melyek lángossütők, kisebb büfék, „lacikonyhák” lennének. A sport a fürdő területén csak a standdal kapcsolatosan jelenik meg, tehát strandröplabda pálya, tekepályák, minigolf és lábtenisz pályák elhelyezése valósul meg.
62 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
4.4.2. Az árak (Price) Az árpolitikán belül az árkedvezmények és fizetési feltételek rendszerét kell vizsgálnunk. Mivel a keresletet meghatározó tényezők közül nagy jelentőséggel bír a szabadidős elfoglaltságok között a háztartások diszkrecionális jövedelméből való költés a kérdés az, hogy ebből a fürdőszolgáltatás aránya milyen mértékű. Az Abai Termálfürdő és Uszoda árképzésnél a költségkalkuláció mellett fontos a versenytársak árainak figyelemmel kísérése. Az
árak
kialakításánál
figyelembe
vesszük
a
jelenleg
működő
fürdők
hasonló
szolgáltatásainak 2003. évi árait (tervezett árait), valamint azt, hogy a tervezett komplexum minőségi, a kor elvárásainak megfelelő szolgáltatásokat fog nyújtani. Az abai fürdő esetében a 2005-ös nyitásra tervezett árakat a mai árakon szerepeltetjük, mégpedig 6 és 4 %-os inflációt kalkulálva. Az összehasonlításban szereplő fürdők a régióból és a közvetlen térségből
kerülnek
szolgáltatásokat
ki,
nyújtó,
illetve hasonló
érdekességből méretű),
szerepeltetjük valamint
Sárvár
Cserkeszőlő újonnan
(hasonló megépült
élményfürdőjének aktuális árait is: Fürdő Agárd Tamási Igal Cserkeszőlő Sárvár Aba
Felnőtt belépő 1.200 500 700 700 1.200 900
Kedvezményes belépő 600 350 500 480 680
Bérlet 7.500 3.900/7nap 4.200/7 nap 4 200/hét 10.900/10 alk. 5.800/10 alk.
Kedvezményes Masszázs bérlet 5.000 1.000 1.900/7 nap 1.600 3.000/7 nap 1.100 2 850/hét 900 1.500 4.300/10 alk. 1.360-2.260
Szolárium
Szauna
390/6 perc 360/10 perc
340 650/2 óra 300 800 453
Fürdőnk árait a többi fürdőével összehasonlítva – elsősorban a legnagyobb konkurenciának számító Agárdi Termálfürdővel – megfigyelhetjük, hogy olyan nagy különbségek az árakban nincsenek, hasonlóképpen a szolgáltatások minőségében sincs (nem lesz) igazán eltérés. A minőség-ár arányban Aba jó helyet foglal el, drágának semmiképpen sem nevezhetjük. A beruházás technikai és esztétikai színvonalának ismeretében állapítjuk meg a fürdő árait, melyekből számított átlagár 840 Ft. Természetesen ezen árak csak első évben, a bevezetéskor jelentkeznek, az azt követő években a fürdő vezetősége az adott körülményeket mérlegelve elgondolkodhat az árak infláción felüli emeléséről, mi azonban itt ettől eltekintünk. Az általunk ajánlott 2005-ben bevezetésére kerülő bruttó árak a következő táblázatban találhatóak:
63 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
Megnevezés Élményfürdő Uszoda Komplex Szauna kert Élményfürdő bérlet Uszoda bérlet Komplex bérlet Masszázs Szolárium
Vendégek Helyi lakosok Teljes árú Kedvezményes Teljes árú Kedvezményes 1.000 600 1 400 8 000 5 200 12 200
750 480 1.120
500 300 700
500 6 000 4 000 3 840 2 400 8 960 5 600 1 500-2 500 400
375 240 560 3 000 1 920 4 480
Kedvezményes belépő vásárlására 14 éves kor alattiak (6 éves kor alatt ingyenes), érvényes diákigazolvánnyal, katonaigazolvánnyal rendelkezők, 62 év felettiek és nyugdíjas igazolvánnyal rendelkezők jogosultak. A helyi lakosok számára – a szauna kert kivételével – minden szolgáltatás 50 %-os kedvezménnyel vehető igénybe. Az élményfürdő belépőjeggyel az élményfürdőn kívül a belső szauna kabinok is látogathatók, míg a komplex jegy ezen kívül az uszodába történő belépést is lehetővé teszi. A szauna kert használata egységesen 500 Ft/nap, aminek az egyéni, magasabb szolgáltatási színvonal az oka. A bérletek 10 alkalomra szólnak, s 20 % engedményt foglalnak magukba. A masszázsnál fajtától függően alkalmazhatunk eltérő árakat, az időtartamuk azonban egységesen 20 perc. Egy szolárium jeggyel igénybe vehető időtartam: 10 perc.
4.4.3. A kommunikációs stratégia (Promotion) A kommunikációs politika alapvetően három fő eszközön alapul: a közönségkapcsolatok (Public Relations - PR), a reklám és az értékesítés ösztönzés (sales promotion - SP). Tekintettel arra, hogy a fürdőszolgáltatás nagymértékben bizalmon alapul és nem személytelenül, hanem nagyon is erősen személyekhez kötődően valósul meg, a közönségkapcsolatok fontossága nem hangsúlyozható eléggé. A PR alkalmas arra, hogy a vendég és a szolgáltató bizalmi viszonyát elmélyítse, növelje a már említett „szájpropaganda” hatékonyságát. Ez nemcsak a vendégek és a fürdő viszonyában érvényes, de az értékesítési csatornák meggyőzésénél, a kapcsolatok erősítésénél is. További előnye, hogy viszonylag kicsi ráfordítással aránylag nagy eredmények érhetők el vele. A PR eszközrendszerének egyik legfontosabbika az úgynevezett study tour-ok vagy disztribúciós rendezvények egyrészt az értékesítési csatorna szereplői – utazási irodák, tour operátorok, partner szállodák, információs irodák – számára, másrészt az országos és helyi,
64 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
valamint elsősorban a szaksajtó (turizmus, egészségügy) képviselői részére. Ugyanígy fontos az egészségügyi dolgozókkal való kapcsolat rendszeres ápolása. Egyesek a PR, mások az értékesítés ösztönzés eszközének tekintik a turisztikához tartozó szakvásárokon, valamint kiállításokon való megjelenést, amelyek közül is fontos a kifejezetten az egészségturizmus piacára specializálódott stuttgarti, bécsi, moszkvai és utrechti kiállításokon való részvétel. Az Abai Termálfürdő és Uszodának minden évben legalább 6-8 idegenforgalmi vásáron meg kell jelennie külföldön és belföldön egyaránt. Mivel a vásárokon saját informátoruk is jelen lesz, így az érdeklődők igényeiről első kézből szereznek tapasztalatokat. Az ezeken való közvetlen megjelenés természetesen költséges, de itt is megvalósítható az összefogás más szolgáltatókkal, illetve az országos marketing szervezet és a külképviselői hálózat bevonása. A PR szolgáltatóiparban különösen fontos része az úgynevezett belső PR. A bizalmi jellegű fürdő-szolgáltatásnál jelentősége van a dolgozók képzésének, a kiváló szaktudás mellett a nyelvtudásnak, motiválásnak is, hiszen ők azok, akik a vendégekkel közvetlen kapcsolatban állnak. A nyelvtudásnál minden esetben a potenciális küldő területek nyelveit – vagy legalább az angolt, mint a nemzetközi kommunikáció nyelvét – célszerű legalább alap szinten beszélni. A reklám eszközei közül a közterületi reklámhordozók, információs, invitáló és irányító táblák a vendégek orientálódását segíthetik. Ezek elsősorban kistérségi elhelyezésűek, illetve a megközelítés útvonala mellett kerülnek kihelyezésre. A határállomásokon, kereskedelmi szálláshelyeken, vendéglátóhelyeken és információs irodákban, a közeli nagyvárosok bevásárló központjaiban és benzinkutaknál elhelyezett szórólapok szintén a reklám eszközei lehetnek. A fürdőnek minden évben kb. 15-20.000 példányban kell elkészíteni leporellóját, amely a reklám hatékony eszköze, hiszen viszonylagosan szolidabb befektetéssel hosszabb időn keresztül juttathatók el a potenciális vendégkörhöz. A multimédiás eszközök alkalmazása egyre elterjedtebb, ezért az Internet kínálta lehetőségek kihasználásától sem tekinthetünk el. A város saját, folyamatosan frissített, magyar-angol nyelvű honlappal (www.aba.hu) rendelkezik, míg a fürdőnek szintén saját magyar-németangol nyelven olvasható honlapot szükséges elkészíttetnie. A fürdő széles tömegekkel való megismertetése ezen keresztül már a nyitás előtt el kell hogy kezdődjön, az itt megtalálható információkat pedig folyamatosan frissíteni, aktualizálni szükséges. A legköltségesebb reklámeszközök a médiában való megjelenés eszközei, azonban bizonyos esetekben szükségesek. Fontos, hogy a reklámok elhelyezését minden esetben tudatos
65 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
kiválasztás előzze meg a megcélzandó célcsoport és termék pontos ismeretében, továbbá hatékonyságvizsgálat kövesse azt. A médiakör határát a kistérségi és regionális írott sajtónál érdemes kijelölni. Az országos hatókörű lapok időszakonként kibocsátott témaspecifikus mellékleteiben való megjelenések ugyanakkor alkalmazhatók, amelyeknek az árai is jóval kedvezőbbek. Rendkívül fontos ezzel szemben a régiót, a várost, lehetőség szerint az ország gyógy- és termálfürdőit bemutató idegenforgalmi és egyéb kiadványokban való megjelenés, a térképeken elhelyezett piktogramok igénybevétele. A külföldi idegenforgalmi szaklapokban a fürdő rendszeresen megjeleníthető a lapok Magyarországot ismertető oldalain. A fürdő reklámozásához – figyelembe véve az egyes médiatípusok előnyeit és hátrányait – a következőkben adunk javaslatot a médiamix kialakításához: Médiatípus
Előnyök
flexibilitás, jó helyi piacterítés, Napilap széles körű elfogadás, nagymértékű bizalom egyesíti a látvány, a hangot és a mozgást, • jobban érzékelhető hatás, Televízió • magasabb figyelemküszöb, • nagyobb terítés, • a kábeltévé új szegmentációs lehetőségeket nyújt • tömeges használat, • nagyfokú földrajzi és Rádió demográfiai szegmentáció, • olcsóság • nagyfokú földrajzi és demográfiai szegmentáció, Képes hetilapok, magazinok • bizalom és presztízs, • jó reprodukciós lehetőség, • flexibilis, • nagyszámú ismétlés Közterület • olcsó • nincs nagy konkurencia • széles közönség Internet • nincs földrajzi korlátozás, • szegmentálható közönség Forrás: Suzanne Bősze Irving: A marketingtervezés gyakorlati útmutatója • • • • •
Hátrányok • • • • • •
• • • • • •
rövid élettartam, rossz reprodukció jelentéktelen másodlagos olvasóközönség magas költségek, nagy reklámsűrűség, kevesebb lehetőség a közönség kiválasztására
csak hallható, alacsonyabb figyelemküszöb, mint a tv-nél, nincs standard árstruktúra hosszú elővásárlás szükséges, példányszámveszteség, helyezés nincs biztosítva
•
a közönséget nem lehet kiválasztani, a kreativitás korlátozott
• • •
új médium hatékonysága még ismeretlen, egyelőre limitált közönség
•
Az értékesítés ösztönzés vagy sales promotion eszközrendszerében elsősorban az értékesítés növelését célzó olyan tevékenységeket kell megemlítenünk, amelyek a PR és reklám eszközrendszerét kiegészítve rövidtávon vezetnek eredményre. A megújult, kibővült
66 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
szolgáltatások megismertetése érdekében érdemes az eszközrendszer olyan elemeivel élni, mint az átlagosnál magasabb jutalék, a kedvezményes akciók meghirdetése mind a vendégek, mind pedig az értékesítési csatorna résztvevői között.
4.4.4. Az értékesítési politika (Place) Az értékesítési csatornák vizsgálatánál célszerű a piaci szegmenseket követni, hiszen az értékesítési csatorna juttatja el a terméket magát a differenciált, eltérő jellemzőkkel és igényekkel bíró vevői csoportokhoz. A külföldi turisták esetében az utazási irodák és tour operátorok szerepe jelentős. Feltétlenül bevonandók a kifejezetten e termékcsoportokra szakosodott irodákat. Mivel a külföldiek egy – jelentős – része nem szervezett út keretében érkezik, fontos feladat hárul a külképviselői hálózatra, illetve az országba való belépést követően az információs irodákra. A belföldi turisták esetében az értékesítés továbbra is túlnyomórészt közvetlen marad. Őket a marketing kommunikáció eszközrendszerével célozhatjuk meg, illetve a kereskedelmi szálláshelyek, vendéglátóhelyek, egyéb szórakozási lehetőségek bevonásával lehet számukra az értékesítést fokozni. Az egészségmegőrzést, a felüdülést és szórakozást életük részévé tevő réteg esetében is a közvetlen értékesítés lesz jelentős, ezért a kommunikáció fontossága itt is érvényesül. A Székesfehérvár és a térség kereskedelmi szálláshelyeinek üzemeltetőivel érdemes lesz kooperálni, és esetlegesen megállapodásokban leszabályozni a vendégszámhoz kötődő jutalék mértéke mellett az alábbiakat is: − közös turisztikai termékcsomagok létrehozása és kínálatként való megjelenítése az idegenforgalom piacán, − közös megjelenés turisztikai kiállításon és vásáron, − a kereskedelmi szálláshelyek által esetlegesen szervezett akvizíciós túrákon a fürdő részvétele, − a partnerek reklámanyagain a fürdő jelenjen meg, − a partnerek vállalják, hogy mindazon utazási irodákban, amelyekkel kül- és belföldön partneri kapcsolatot létesítettek, népszerűsítik a fürdő szolgáltatásait, hiszen az nem csak a fürdő számára jelent pozitívumot, de a szálláshely szolgáltatásait is minőségileg
67 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
növeli, akár nagyobb realizálható szobaárat is eredményezve számára, valamint általa az átlagos tartózkodási idő is emelkedhet, − a partnerek vendégei számára a fürdő kedvezményes belépődíjat alkalmazhat. Szerződéssel is alátámasztott utazási irodai kapcsolatok kialakítása szintén indokolt, mivel ez az értékesítés viszonylag kis ráfordítással képes a látogatottság érzékelhető növelésére, ezért ennek a marketingprogramban jelentősebb szerepet érdemes szánni. Különösen az egészségturizmusra szakosodott utazási irodák és tour operátorok bevonása lehet eredményes.
4.4.5. Az emberek (People) Az emberi erőforrás (human resources) minden szervezet és vállalat kialakításában és fejlesztésében kulcsfontosságú szerepet kap, menedzselése a vállalati kultúra kialakításában is elengedhetetlen. A megfelelő humán erőforrás kialakításához szükséges megvizsgálni a vállalat tevékenységeit, és jól körülhatárolt munkaköröket kialakítani. Ezt követően meg kell vizsgálni, hogy milyen személyi feltételei vannak egy-egy munkakör betöltésének, azaz a munkakörökhöz személyi feltételeket kell rendelni. Tehát nemcsak a megfelelő mennyiségű munkaerőt szükséges biztosítani, de a megfelelő minőségűt is. Ennek eléréséhez szükséges a humán erőforrás menedzsment eszköztárát megfelelően alkalmazni. Az alkalmazottak, a bérbevevők kiválasztásánál fontos, hogy azonosulni tudjanak a komplexum imázsával, érezzék a belső késztetést arra, hogy az ide látogatók egy másik világba csöppennek, s nekik ezt a világot kell prezentálniuk. Természetesen mindemellett a szakmai tapasztalatok a megfelelő végzettséggel párosítva, az idegen nyelvek ismerete, és a vendégszeretet elengedhetetlen feltétel. Megfelelően képzett szakemberekre van szükség, azonban jelen pillanatban Magyarország nem rendelkezik megfelelő oktatási programokkal a gyógy- és termálfürdőt üzemeltető személyzetre vonatkozólag, de már elindult egy folyamat az országban ezen hiányosságok leküzdésére. Fontos követelmény, hogy a fürdő munkatársai 1, de inkább 2 idegen nyelven, legalább alapfokon beszéljenek és úgy álljon össze a személyzet, hogy minden műszakban legyen valaki, aki angolul vagy németül beszél. A következőkben felmérjük a munkaerő szükségletet, azt hogy a munkakörökhöz milyen tevékenységek kapcsolódnak, illetve azok hogyan csoportosíthatók. A munkakörtervezés
68 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
része a munkaidő-gazdálkodási terv is. A következő táblázatban foglaltuk össze a szükséges munkaköröket, valamint a munkakörökhöz kapcsolódó fő tevékenységeket (a létszám oszlopában szereplő számok az állandó + az időszaki alkalmazottak számát mutatják).
Munkakör
Létszám (fő)
Fürdő igazgató
1
Gazdasági igazgató
1
Műszaki igazgató
1
Marketing asszisztens
1
Pénzügyi munkatárs Adminisztrátor Pénztáros, recepciós Medence felügyelő Szauna felügyelő Masszőr Fitness animátor
1 1 5 7+3 3 5+2 3
Gépész, karbantartó, éjjeliőr
7
Kertész
2
Takarító Összesen
7 45+5
Feladatkör Szolgáltatási és karbantartó részleg irányítása, felügyelte, fürdő üzemeltetési rendjének meghatározása, szabályozása, munkaköri leírások, pályázatok Számviteli és kontrollingrendszer kialakítása, beszámoló elkészítése. Pályázatok, kedvezményes hitellehetőségek kutatása kiaknázása. Folyamatos költség és bevételmonitoring A fürdő napi ügymenetének a lebonyolítása, alkalmazottak felügyelete, feladatok előírása, ellenőrzés, a fürdő karbantartó részlegének szabályozása, irányítása Marketingstratégia kialakítása, megvalósítása, marketingkommunikációs tervek elkészítése, végrehajtása, a fürdő arculatának, imázsának ápolása, javítása A gazdasági igazgató munkájának segítése, adminisztratív teendők Adminisztratív teendők, számítógépes nyilvántartási rendszer kezelése Jegyárusítás, információ nyújtás Úszásoktatás, az úszómedence felügyelete Szaunák és szoláriumgép rendeltetésszerű használatának biztosítása Vendégek igény szerinti masszírozása Aerobik és egyéb fitness programok levezetése, fitness-wellness tanácsadás A fürdő műszaki üzemeltetése, medencék töltése, üzemeltetése, gépek és az épület karbantartása, kutak, tárolók üzemeltetése, fürdő védelme A fürdő területének, parkjának, az épületben található növényzetnek rendben tartása Létesítmény takarítása
A munkakörök kialakítása során feltártuk a fürdő üzemeltetéséhez szükséges betöltendő munkaköröket, valamint az azokhoz tartozó fő feladatokat. Ebben a fejezetben, munkakörelemzés keretében kifejtjük az egyes munkakörökhöz tartozó feladatokat és elemezzük a betöltéshez szükséges végzettségeket, szakképesítéseket. Ezek mellett kitérünk a munkakörökhöz kapcsolódó bérezésre, valamint juttatásokra is. A munkaidőt részletesebben később tárgyaljuk. Fürdő igazgató − Munkakör célja: a fürdő valamennyi részlegének felügyelete, irányítása − Főbb feladatok: szervezés, felügyelet, ellenőrzés − A munkavégzés helye: irodahelyiség − Igényelt végzettség: felsőfokú végzettség, 5 év szakmai gyakorlat
69 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
− Bérezés: bruttó 250.000 Ft − Juttatások: munkaruha, étkezési hozzájárulás − Nyelvtudás: tárgyalóképes angol, német − Munkaidő, munkarend: rugalmas munkaidő Gazdasági igazgató − Munkakör célja: a fürdő pénzügyi, számviteli feladatainak ellátása − Főbb feladatok: könyvelés, bérszámfejtés, nyilvántartások, leltározás elkészítése, szervezés, felügyelet, ellenőrzés − A munkavégzés helye: irodahelyiség − Igényelt végzettség: felsőfokú szakirányú végzettség, 3 év szakmai gyakorlat − Bérezés: bruttó 180.000 Ft − Juttatások: munkaruha, étkezési hozzájárulás − Nyelvtudás: tárgyalóképes angol vagy német − Munkaidő, munkarend: munkanapokon 8-16 óráig Műszaki igazgató − Munkakör célja: a fürdő műszaki részlegének felügyelete, irányítása − Főbb feladatok: szervezés, felügyelet, ellenőrzés − A munkavégzés helye: irodahelyiség − Igényelt végzettség: felsőfokú szakirányú végzettség, 3 év szakmai gyakorlat − Bérezés: bruttó 180.000 Ft − Juttatások: munkaruha, étkezési hozzájárulás − Nyelvtudás: tárgyalóképes angol vagy német − Munkaidő, munkarend: rugalmas munkaidő Marketing asszisztens − Munkakör célja: a fürdő marketingstratégiájának kidolgozása, végrehajtása, értékesítési és kommunikációs tevékenységek − Főbb feladatok: a fürdő marketingstratégiájának kialakítása, megvalósítása, marketingkommunikációs tervek elkészítése, végrehajtása, a fürdő arculatának, imázsának ápolása, javítása – mindezt a fürdő igazgatójának irányításával
70 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
− A munkavégzés helye: irodahelyiség − Igényelt végzettség: felsőfokú végzettség − Bérezés: bruttó 120.000 Ft − Juttatások: munkaruha, étkezési hozzájárulás − Nyelvtudás: tárgyalóképes angol, német − Munkaidő, munkarend: rugalmas munkaidő Pénzügyi munkatárs − Munkakör célja: a gazdasági igazgató munkájának segítése − Főbb feladatok: könyvelési, számviteli feladatok elvégzése, nyilvántartások vezetése − A munkavégzés helye: irodahelyiség − Igényelt végzettség: középfokú szakirányú végzettség − Bérezés: bruttó 120.000 Ft − Juttatások: munkaruha, étkezési hozzájárulás − Nyelvtudás: középfokú angol vagy német − Munkaidő, munkarend: munkanapokon 8-16 óráig Adminisztrátor − Munkakör célja: a fürdő adminisztratív ügyeinek intézése − Főbb feladatok: munkaköri leírások, számítógépes nyilvántartás, adminisztráció − A munkavégzés helye: irodahelyiség − Igényelt végzettség: középfokú végzettség − Speciális képességek: gyors- és gépírás, számítógépes és személyügyi ismeretek − Bérezés: bruttó 120.000 Ft − Juttatások: munkaruha, étkezési hozzájárulás − Munkaidő, munkarend: munkanapokon 8-16 óráig Pénztáros, recepciós − Munkakör célja: jegyeladás, információnyújtás − Főbb feladatok: jegyértékesítés, információnyújtás − A munkavégzés helye: a fürdő pénztára − Igényelt végzettség: középfokú végzettség
71 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
− Bérezés: bruttó 90.000 Ft − Juttatások: munkaruha, étkezési hozzájárulás − Nyelvtudás: legalább alapfokú angol vagy német − Munkaidő, munkarend: heti 40 óra, forgásos rendszerben, a fürdő nyitvatartási rendje szerint, nyitás előtt fél órával kezd, és zárás előtt fél órával fejezi be (pénztárzárás a fürdő zárása előtt 1 órával) Medence felügyelő − Munkakör célja: medencék felügyelete, úszásoktatás − Főbb feladatok: felügyelet a medence vendégeinek biztonsága érdekében, úszásoktatás − A munkavégzés helye: a termálfürdő, a strand és az uszoda területe − Igényelt végzettség: középfokú végzettség, úszómesteri képesítés − Bérezés: bruttó 80.000 Ft − Juttatások: munkaruha, étkezési hozzájárulás − Nyelvtudás: legalább alapfokú angol vagy német − Munkaidő, munkarend: heti 40 óra, forgásos rendszerben, a fürdő nyitvatartási rendjének megfelelően Szauna kezelő − Munkakör célja: a szauna helyiségek tisztántartása, a higiénia és rendeltetésszerű használat biztosítása − Főbb
feladatok:
szaunák
takarítása,
hőfok
ellenőrzése,
információnyújtás
a
vendégeknek a szauna megfelelő használatával kapcsolatban − A munkavégzés helye: a fürdő szaunablokkjai − Igényelt végzettség: középfokú végzettség − Bérezés: bruttó 80.000 Ft − Juttatások: munkaruha, étkezési hozzájárulás − Nyelvtudás: legalább alapfokú angol vagy német − Munkaidő, munkarend: a szaunablokkok nyitvatartási rendje szerint minden nap 10-18 óráig
72 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
Masszőr − Munkakör célja: a vendégek igény szerinti masszírozása − Főbb feladatok: a terápiás személyzet felelősége saját terápiás eszközeinek tisztaságáért, betegek legjobb tudás szerinti ellátása − A munkavégzés helye: a wellness részlege − Igényelt végzettség: középfokú és masszőri végzettség − Bérezés: bruttó 90.000 Ft − Juttatások: munkaruha, étkezési hozzájárulás − Nyelvtudás: legalább alapfokú angol vagy német − Munkaidő, munkarend: heti 40 óra, forgásos rendszerben, a fürdő nyitvatartási rendjének megfelelően Fitness animátor − Munkakör célja: a fürdő fitness-wellness részlegébe érkező vendégek kiszolgálása − Főbb feladatok: edzések, vízi és száraz gyakorlatok levezetése, fitness-wellness tanácsadás, személyre szabott edzéstervek összeállítása − A munkavégzés helye: a fürdő fitness és wellness részlege − Igényelt végzettség: középfokú végzettség, fitness edzői képesítés − Bérezés: bruttó 90.000 Ft − Juttatások: munkaruha, étkezési hozzájárulás − Nyelvtudás: középfokú angol vagy német − Munkaidő, munkarend: heti 40 óra, forgásos rendszerben, a fürdő nyitvatartási rendjének megfelelően Gépész, karbantartó, éjjeliőr − Munkakör célja: a fürdő műszaki üzemeltetése, a fürdő karbantartási munkálatainak elvégzése, a fürdő védelme − Főbb feladatok: medencék töltése, kazánfűtő, kutak üzemeltetése, karbantartási feladatok (festés, mázolás, lakatos munkák, kőműves munkák), a fürdő éjszakai védelme − A munkavégzés helye: a fürdő egészének területe − Igényelt végzettség: szakmunkás végzettség, alapfokú szakirányú végzettség
73 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
− Bérezés: bruttó 80.000 Ft − Juttatások: munkaruha, étkezési hozzájárulás − Nyelvtudás: − Munkaidő, munkarend: naponta 8-20 és 20-8 óráig Kertész − Munkakör célja: külső területek, növényzet rendben tartása − Főbb feladatok: kertészeti munkák (fűnyírás, növény-telepítés, őszi-tavaszi munkálatok, stb.) − A munkavégzés helye: a fürdő egészének területe − Igényelt végzettség: szakmunkás végzettség − Bérezés: bruttó 80.000 Ft − Juttatások: munkaruha, étkezési hozzájárulás − Nyelvtudás: − Munkaidő, munkarend: munkanapokon 8-16 óráig Takarító − Munkakör célja: a létesítmény tisztán tartása, a higiénia biztosítása − Főbb feladatok: az épület belső és külső területeinek takarítása − A munkavégzés helye: a létesítmény teljes területe − Igényelt végzettség: alapfokú végzettség − Bérezés: bruttó 80.000 Ft − Juttatások: munkaruha, étkezési hozzájárulás − Nyelvtudás: − Munkaidő, munkarend: naponta két műszak 6-6 órában
A munkaidőt a munka törvénykönyv szabályozza, az alkalmazottak heti 40 órát dolgoznak, nagy részük forgásos rendszerben. Egyes munkakörök betöltését rugalmas munkaidővel lehet ellátni, az adott munkakörök természetéből fakadóan. Minden munkakörhöz tartozó munkaidő magába foglal 30 perc ebédszünetet. A fürdő munkatársait a felsoroltakon kívül egyéb juttatásokban is részesítheti, pl.: személyes vagy családi fürdőbérlet, stb.
74 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
Az Abai Termálfürdő és Uszoda nyitvatartási idejére az alábbi javaslatot tesszük: − Élményfürdő és szauna kert: 9-21 óráig – főszezonban (április 15.-szeptember 15.) 10-18 óráig – főszezonon kívül − Uszoda:
7-19 óráig
4.4.6. A tárgyi feltételek (Physical evidence) A tárgyi elemek a fürdő fizikai értelemben látható környezetét foglalják magukba. Ez egyrészt a külső környezet, mint a parkoló, a tájékoztató jelzések (hogyan tudunk eljutni a fürdőbe), a külső design, a tereprendezés, azaz a fürdő kialakítása, növényzetének telepítése, épületeinek külső képe és a közvetlen környezet. Másrészt magában foglalja a belső környezeti elemeket, mint a fürdő épületeinek belső berendezését, belső tájékoztató jelzések, táblák elhelyezését (mi hol található a fürdőn belül, hogy lehet eljutnia különböző medencékhez,
különböző
szolgáltatásokhoz),
külalakját, belső elrendezését, de ezen kívül még a levegő
minőségét
és
hőmérsékletét,
valamint
a
vízminőséget. Harmadrészt figyelmet kell szentelni az egyéb kézzelfogható tényezőkre is, mint a névjegykártyák, a céges papír, a számlák, fizetési bizonylatok, a jelentések, az alkalmazottak öltözéke, az egyenruhák, a prospektusok.
4.4.7. A folyamat (Process) E területen fontos, hogy az ide látogatók számára könnyen megtalálható és megközelíthető legyen az összes szolgáltatás. Ezen belül az egyes szolgáltatások szerint is ki kell dolgozni a folyamatterveket, amelyek kialakításával megkönnyítik a vendégek itt tartózkodását. A szolgáltatási folyamat politikája azoknak a folyamatoknak a tervezését és irányítását jelenti, amelyek hatással lehetnek a szolgáltatás minőségének megítélésére, és így az igénybe vevők elégedettségére. A fürdő vezetőségének, szakembereinek rátermettsége, tudása és tapasztalata biztosítja ezen folyamatoknak az ésszerűségét és egyszerűségét. Az új épület belső
75 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
elrendezésénél figyelembe kell venni, hogy a folyamatok egységet alkossanak, ennek megfelelően hasznos folyamatterveket készíteni a látogatók útvonalának megtervezéséhez. Fontos kérdés például a panaszhelyzet kezelése, hiszen a vendégek elégedetlensége önmagában sem kívánatos jelenség, azonban ez a szituáció a „frontvonal” normál folyamatait is megzavarhatja. Sajnos nem csak az emberi tényező, hanem a „technika ördöge” is beleszólhat a szolgáltatási folyamatokba.
4.5. Hatékonyság mérése, visszacsatolás A marketing-mix elemeinek áttekintése után, – szorosan ide tartozóan – nemcsak a marketing-mix elkészítése nélkülözhetetlen feladat, hanem a megfelelő visszacsatolás is, az eredmények mérése, esetleges változtatások eszközölése a marketing-mixben. Az érdeklődések regisztrálása és a marketing eszközök hatékonyságának folyamatos mérése, figyelése hosszú távon megalapozza a jó „marketing befektetést”. Nagyon fontos, hogy a hirdetések, reklámok – szájreklám (!) is – és más megjelenések hatékonyságát, illetve visszajelzését mérjék. Ezekre az információkra lehet építeni a következő évek marketing-mixét. Fontos egy jó adatbázis – közönségcímek – kiépítése, akár törzsvásárlói kártyarendszer létrehozása.
76 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
5.
GAZDASÁGOSSÁGI SZÁMÍTÁSOK
5.1. Kiinduló feltevések A projekt gazdasági elemzését megelőzően lefektettük azokat a kiinduló feltételezéseket, amelyek alapján várható a bevételek és költségek, valamint az eredmény meghatározásra kerültek: − A tanulmány kifejezetten a projekt gazdaságosságát vizsgálja, vagyis csak a beruházás által generált többletbevételeket és -kiadásokat tekintjük relevánsnak. − A hozam és megtérülés számítások során 15 évre végeztük el az előzetes kalkulációkat. − Számításaink során nettó (ÁFA nélküli) árakon számoltunk mind a bevétele, mind a költségek kapcsán. − Inflációval nem számoltunk, előrejelzéseinket 2003-as árakon (reálértéken) készítettük, a megtérülés számításakor a beruházás összegét is mai értéken vettük figyelembe. − A várható fürdővendég és kezelésszámot a kapacitásadatokból kiindulva, más hasonló profilú fürdők adataiból kalkulált kihasználtsági indexekkel korrigálva határoztuk meg. − A becsült vendég- és kezelésszám, valamint az alkalmazandó árakon keresztül jutottunk el a projekt bevételeihez. − A működési költségeket más hasonló fürdők tapasztalati költségadataira alapoztuk. − A projekt megtérülési idejét statikus módszerrel határoztuk meg, a kumulált pénzáram és a beruházási költség alapján.
77 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
5.2. Beruházási forrásigény A következő táblázatban foglaljuk össze a projekt becsült forrásszükségletét ÁFA nélküli mai árakon: STATIKA Beltéri élménymedence Beltéri gyermekmedence Beltéri ülőmedence Úszómedence Tanmedence Aquafitness medence Merülőmedence Merülőmedence Kültéri élménymedence Kültéri gyermekmedence Kültéri hullámmedence 1.Szint 0.Szint -1.Szint ÉPÍTÉSZET Asztalos-lakatos munkák Burkolás Falazás Ácsmunka-tetőfedés Szigetelés Felületképzés Vakolás-rabicolás Zsaluzás-állványozás Bádogozás Kőburkolat készítése ÉPÜLETGÉPÉSZET VÍZGÉPÉSZET VILLAMOS MUNKÁK PARKOLÓK-UTAK LÉTESÍTÉSE EGYÉB TARTOZÉKOK
NETTÓ ÁR:
Alapterület (m2) 306 20 51 400 128 59 11 11 267 186 1 250
Ár (Ft) 13 758 300 Ft 700 000 Ft 2 048 800 Ft 20 000 000 Ft 8 320 000 Ft 3 542 400 Ft 450 000 Ft 450 000 Ft 12 029 400 Ft 6 510 000 Ft 68 750 000 Ft
1 786 4 128 3 004
43 749 405 Ft 101 137 715 Ft 73 587 710 Ft
8 917 8 917 8 917 3 640 5 600 8 917 8 917 8 917 3 640 1 200
240 768 180 Ft 347 776 260 Ft 72 230 454 Ft 120 120 000 Ft 134 400 000 Ft 27 643 754 Ft 27 643 754 Ft 13 832 000 Ft 13 832 000 Ft 72 230 454 Ft
5 914 2 690 5 914
91 663 280 Ft 32 008 858 Ft 328 213 680 Ft 85 000 000 Ft 35 000 000 Ft
1 997 396 404 Ft
78 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
5.3. Működési bevételek A beruházás eredményeként keletkező bevételi forrásokat alapvetően 4 részre oszthatjuk: − belépőjegyekből származó bevételek (1. számú melléklet), − kiegészítő szolgáltatásokból származó bevételek (1. számú melléklet), − fitness szolgáltatásokból származó bevételek (2. számú melléklet), − bérbeadott területek bevételei (2. számú melléklet). A projekt eredményeképpen keletkező bevételek összesítését a 3. számú mellékletben követhetjük nyomon.
5.3.1. Belépőjegyekből származó bevételek A jegyeladásból származó bevételt a várható vendégszám és a tervezett átlagár alapján határoztuk meg. A fürdő egyidejű befogadóképessége nyáron 1298 fő, téli szezonban 374 fő. A nyári szezon 153 napos és a tapasztalatok szerint napi 2-szezres forgási sebességgel lehet kalkulálni, mely ~2.600 fő/nap maximális vendégszámot jelent. Téli szezonban (212 nap) napi 1,5-szeres forgási sebesség várható, mely naponta maximálisan 561 főt jelent. A fürdő kihasználtsága azonban nem egyenletes, hétköznap általában alacsonyabb szintű, így a fenti elvi maximális vendégforgalmat kihasználtsági indexekkel kell korrigálni. Ismertebb fürdők esetében ez általában 47-63 % közötti érték szokott lenni, számításainkban a kihasználtsági index 30-ról 47 %-ra fut fel 4 év alatt, mely reálisan elvárható kihasználtsági szint. A fentiek alapján a tervezett vendégszámokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze: Megnevezés Várható összes vendégszám (fő)
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
154 836
190 964
227 093
242 576
242 576
242 576
Látható, hogy a vendégszám kb. 240 ezer fő/évig emelkedik az évek során, mely egy átlagos vidéki fürdő vendégszámának felel meg. A várható vendégszám után bevétel másik összetevőjét, az árakat vizsgáljuk meg részletesebben. Terveink szerint a fürdő magas színvonalat kínál majd mérsékelt áron, az egyes belépőtípusok bruttó árait és az azokat igénybevevő vendégek megoszlását az alábbi táblázatban követhetjük nyomon.
79 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
Megnevezés /megoszlás (árak Ft-ban) Élményfürdő Uszoda Komplex Átlagár
60% 20% 20%
Vendégek Helyi lakosok 95% 5% Teljes árú Kedvezményes Teljes árú Kedvezményes 40% 60% 40% 60% 1000 750 500 375 600 480 300 240 1 400 1120 700 560 1 000 770 500 385 862 431 840
Várakozásaink szerint a vendégek 95 %-a nem helyi lakos, hanem valamely más településről érkezik a fürdőbe, ezen belül kb. 40 % vesz teljes árú belépőt, a többi kedvezményes jeggyel lép a fürdőbe. A szolgáltatásokat tekintve a vendégek 60 %-a az élményfürdőt, 20 %-a csak az uszodát, 20 % pedig mindkettőt igénybe veszi. A fenti megoszlásokat hasonló szolgáltatásokat nyújtó fürdők vendégszámadatai alapján becsültük meg. A jegyárak és a megoszlások alapján kalkulálható a fürdő átlagára, mely bruttó 840 Ft-nak adódott. A 2. számú mellékletben 750 Ft-os nettó átlagárral kalkuláltunk, melyből az éves jegybevétel 120-180 millió Ft-nak adódik éves szinten.
5.3.2. Kiegészítő szolgáltatásokból származó bevétel Szauna A fürdőben helyet kap négy különböző szaunafülke és egy gőzkabin összesen 98 fő egyidejű befogadóképességgel. A napi maximális kapacitás 8 órás nyitva tartással és max. 2 órás tartózkodási idővel kalkulálva 392 fő. A szauna egész évben a vendégek rendelkezésére áll, kihasználtsága azonban téli szezonban magasabb. Más fürdők adatai alapján a szaunákra éves szinten 25-40 %-os kihasználtsági index jellemző, esetünkben 35 %-ra futtattuk fel a mutató értékét, mely évi 36-50 ezer fős vendégszámot jelent (ez a fürdő teljes vendégszámának egyötöde). Számításainkban 446 Ft-os nettó árral szoroztuk a fenti látogatói létszámot (2003-as árakon számolunk), így kaptuk a mellékletben szereplő 16-22 millió Ft-os éves bevételt.
Masszázs A szaunák mellett kiegészítő szolgáltatásként masszázs is helyet kap a fürdőben. Csak 3 kezelőhely lesz ugyan a fürdőben, azonban várhatóan ezek egész nap teljes kihasználtsággal 80 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
működnek majd. Éves kapacitásuk napi 10 órás nyitva tartással, óránként 3 vendéggel számolva ~33 ezer fő. 80-95 %-os kihasználtsággal kalkulálva évente mintegy 31 ezer főt várunk. A masszázs ára fajtától függően változik, bruttó 2.000 Ft-os átlagárat vettünk alapul, mely kezelésenként 1.786 Ft-os, évente 50-55 millió Ft-os nettó bevételt jelent.
Szolárium A fürdőben szolárium gép is a vendégek rendelkezésére áll, melyet bruttó 400 Ft-os zsetonokkal lehet igénybe venni. Egy zseton tíz perc használatot tesz lehetővé, egy vendég általában 2-3 zsetont használ egy alkalommal. A szolárium éves kapacitása napi 8-órás nyitva tartással 17.520 zseton, mely 60-70 %-os kihasználtság mellett, évente 3-4 millió Ft bevételt jelent.
5.3.3. Fitness szolgáltatásokból származó bevétel Squashpálya bevétele A squashpálya napi 8 órában van nyitva az év minden napján, így éves kapacitása 2.920 óra. Tapasztalati adatok alapján a squashpályák kihasználtsága 30-40 % közötti, esetünkben 25 %ról növekszik 37 %-ra. A pálya ára óránként 3.000 Ft, mely a piaci árak átlagának tekinthető. A squashpálya bevétele 2-2,5 millió Ft évente, nem jelentős kategória.
Fitnessterem bevétele A fitnessterem 15 fő egyidejű befogadóképességű, egy ember kb. 1 órát tölt el, így évi 365 nappal számolva éves kapacitása 43.800 fő. A belépőjegy 500 Ft/alkalom, a tervezett kihasználtság 30-40 %. Ezek alapján a fitnessterem éves bevétele 5-7 millió Ft.
5.3.4. Bérbeadásból származó bevétel A fürdő területén 91 m2 kereskedelmi üzlethelyiség és 256 m2 vendéglátóhely kerül kialakításra. Ezeket nem a fürdő üzemelteti, azokat csak bérbe adja, melyért bérleti díjat számít fel. Az üzlethelyiségeket 25 eFt/m2, a vendéglátóhelyeket 70 Ft/m2 áron adja bérbe évente, melyből fix 20 millió Ft-os bevétele származik a fürdőnek.
81 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
5.3.5. Összegezve A fent leírt bevételeket összesítve a 4. számú mellékletben és az alábbi diagramon vizsgálhatjuk meg:
Bevételek alakulása
millió Ft 350 300 250 200 150 100 50 0
2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. 2018. 2019. Belépőjegyek bevétele
Squashpálya bevétele
Szauna bevétele
Szolárium bevétele
Bérbeadás bevételei
Fitnessterem bevétele
Masszázs bevétele
A diagram oszlopai jól illusztrálják a bevételek alakulását mind abszolút értékben, mind egymáshoz viszonyítva. A relatív értékeket tekintve a legnagyobb részt a jegybevételek és a masszázs bevételei teszik ki 70 % illetve 21 % körüli értékkel, a többi összetevő együttes részaránya 9 % körüli.
5.4. Működési költségek Az
anyagjellegű
ráfordítások
előrejelzésekor
más
hasonló
fürdők
költségadatait
arányosítottuk, a bérköltségek, az amortizáció és pedig a rendelkezésre álló inputadatok (létszám, beruházás összege, leírási kulcsok) alapján határoztuk meg. A béreken kívül a költségek számításakor nem számoltunk infláció feletti áremelkedéssel, és mivel 2003-as árakon számoltunk, az árak változása nem jelenik meg a táblázatokban. Az üzemeltetés során a következő kategóriákat vettük figyelembe melyek számszerűsítését az 5. számú melléklet tartalmazza.
82 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
Anyagköltség – 10,83 %: (víz- és csatornadíj, vegyszerek, gyógyszer, egy éven belül elhasználódó anyag, karbantartó anyagtisztítószer, áramdíj, fűtőolaj, gáz, személygépkocsi üzemanyaga, nyomtatványok irodaszerek, Igénybe vett szolgáltatások – 4,45 %: (szállítás, rakodás, bérleti díjak, karbantartási költségek, hirdetés, reklám, oktatás, továbbképzés, utazási és kiküldetési költségek, posta, telefon költség, mosatás, vegytisztítás, előfizetési díjak, szakkönyvek, takarítási díjak, szemétszállítás, tűzrendészeti díjak, őrzés, jegyszedés, üzemorvos, ügyvéd, fürdőszövetség, kamara, könyvvizsgáló, egyéb igénybe vett szolgáltatás) Egyéb szolgáltatások – 0,86 %: (hatósági igazgatási díjak, pénzügyi szolgáltatási díjak, biztosítási díjak) Elábé – 0,81 % A következő költségkategóriát a bér és bérjellegű kiadások jelentik. A számítások során 42 fő alkalmazásával kalkuláltunk, akik közvetlenül a projekt eredményeképpen létrejövő létesítmények működéséhez szükségesek. Az alkalmazottak bruttó átlagbére az üzemelés első évében 95,6 ezer Ft (reálértéken számolva!). Ez a járulékokkal (a bruttó bér kb. 38,3 %-a) és egyéb személyi jellegű kifizetésekkel (a bruttó bér kb. 7,3 %-a) kezdetben éves szinten kb. 70 millió Ft bérterhet jelent a fürdő számára, így ez az egyik legjelentősebb kategória, az amortizáción felüli költségeken belüli aránya 65 % feletti. Az évek során infláció feletti bérnövekedéssel számoltunk – melyet a költségtáblázat bérindexei reprezentálnak –, így a bérterhek tovább nőnek. (Az indexek az évek során 3 %-os éves reálbér-növekedésről indulva csökkennek 1 %-ra.) Az értékcsökkenés alapját a projekt bekerülési költsége jelenti. A beruházási költségek amortizációs értékeit a 5. számú melléklet értékcsökkenés sorában követhetjük nyomon. A projekt második legmagasabb értéket kitevő költsége az amortizáció, mely a magas beruházási kiadással magyarázható. Az amortizáció értéke az első évben 90 millió Ft, amely magas összeg, ez azonban a gépészeti és egyéb berendezések teljes leírásával 2012-től töredékére esik vissza és 31 millió Ft körüli értéken állapodik meg. Az amortizáció biztosítja a későbbi pótló-, illetve bővítő beruházások alapját. Egyéb ráfordítások – (2,66 %): (önkormányzati adók, le nem vonható ÁFA, központi alapokkal elszámolt hozzájárulás)
83 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
Az egyes költségkategóriák alakulását az alábbi diagram mutatja be:
Működési költségek alakulása
millió Ft 250 200 150 100 50 2005.
2007.
1. Anyagjellegű ráfordítások
2009.
2011.
2013.
2. Személyi jellegű ráfordítások
2015.
3. Értékcsökkenés
2017.
2019.
4. Egyéb ráfordítások
5.5. Pénzügyi elemzések 5.5.1. Eredményszámítások Az előbbiekben bemutatott bevételek és költségek különbségeként adódnak a projekt eredményei, melyet a 6. számú mellékletben követhetünk nyomon. A projekt eredményességének vizsgálatakor az üzemi (üzleti) tevékenység eredményéből indulunk ki. A kategória értéke már az üzemelés első évében pozitív igaz elég kicsi, mely abból adódik, hogy a központ kihasználtsága ekkor még alacsony szintű, az üzemelési költségek azonban már ekkor is jelentkeznek. Később a kategória 60 millió Ft körüli értéket, majd az értékcsökkenés visszaesésével évi 120 millió Ft feletti értéket vesz fel. A projekt finanszírozása kapcsán nem számoltunk hitel felvételével, valamint pénzügyi befektetésekkel sem, így pénzügyi eredmény nem módosítja az előző kategóriát. Rendkívüli eredménnyel sem számoltunk lévén azok rendkívüli események eredményeképpen keletkeznek, melyeket előre jelezni nem lehet. A fenti eredménykategóriák előjeles összegeként jutunk el az adózás előtti eredményhez, melyet a társasági adóval módosítva kapjuk az adózott (nettó) eredményt. Az eredménykategóriák alakulását a következő diagramon követhetjük nyomon.
84 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
Eredménykategóriák alakulása
millió Ft 140 120 100 80 60 40
Üzemi eredmény
20
Nettó eredmény
2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. 2018. 2019.
5.5.2. Cash-flow, hozzáadott érték és megtérülési idő A beruházás cash-flow arányos megtérülésének kiszámításához a kapott nettó eredményt pénzárammá kell „átalakítani”, azaz mindazon tételekkel módosítani kell, amelyek: − vagy nem járnak pénzmozgással: amortizáció, − vagy az adózott eredmény alakításában nem játszottak szerepet, de a pénzmozgásra hatást gyakorolnak: beruházás összege. A cash-flowt az alábbi módszerrel kalkuláltuk: Adózott eredmény (–)
Beruházás összege
(+)
Amortizáció
=
Cash-flow
Az így kapott évenkénti pénzáramokat – ahogy azt már a bevezetőben említettük – 2003-as áron kalkuláltuk, vagyis az infláció figyelembe vétele nélkül, melyet a következő diagram szemléltet, a számításokat a 6. számú mellékletben követhetjük nyomon: Cash-flow
millió Ft 160 140 120 100 80 60 40 20 2005.
2007.
2009.
2011.
2013.
2015.
2017.
2019.
85 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
A diagramon látható, hogy már kezdettől jelentős cash-flow áll az üzemeltető rendelkezésére. A diagramon is látható csökkenés oka a növekvő reálbérek miatti folyamatos bérköltségnövekedés, valamint az amortizáció csökkenésével megnövekvő adóalapból következő társasági adó növekedés. A fentebb bemutatott pénzáramokat kumulálva derül ki, hogy a projekt kezdeti negatív (beruházási) pénzáramait mikor tudják ellensúlyozni az üzemeltetésből származó pozitív értékek. A pénzáramok kumulált összegének alakulását a következő diagramon követhetjük nyomon: Cash-flow arányos megtérülés
millió Ft
Kumulált pénzáram
500 0 2004.
2006.
2008.
2010.
2012.
2014.
2016.
2018.
2020
2022
-500 -1 000 -1 500 -2 000 -2 500
A diagramon is jól látható a kezdeti beruházási költség felmerülése (2004-ben), valamint az, hogy az évente jelentkező 100-140 millió Ft-os pénzáramok a beruházás aktiválásától számított 16. évben történő megtérülését biztosítják. A 15,2 év megtérülési idő a hasonló típusú beruházásokhoz viszonyítva jónak mondható. A beruházás megtérülését más szempontból is megközelíthetjük: a hozzáadott értékre alapozva, amely megmutatja a projekt hozzájárulását a makrogazdasági teljesítményhez. Ez esetben nem az éves pénzáramokból indulunk ki, hanem az egyes években számszerűsíthető ún. hozzáadott értékből, melyet az alábbiak szerint számolhatunk ki: Adózás előtti eredmény (+)
Amortizáció
(+) Személyi jellegű ráfordítások =
Hozzáadott érték
86 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
Így a hozzáadott érték a személyi jellegű ráfordítások, az amortizáció és a vállalkozás nyerségének összegét értékét tartalmazó maradvány jellegű mutató, amit a makrostatisztika bruttó hazai termék (GDP) néven ismer. A projekt által generált hozzáadott értékeket a 6. számú mellékletben, valamint a következő diagramon kísérhetjük figyelemmel: Hozzáadott érték
millió Ft 300
100%
250 200
80% 60%
150
40%
100 50
20% 0%
0 2005.
2007.
2009.
2011.
Hozzáadott érték
2013.
2015.
2017.
Az árbevétel százalékában
A diagramon látható, hogy a kategória abszolút értéke folyamatosan növekszik. 240 millió Ft/év körüli értéken stabilizálódik. A kategória árbevételhez viszonyított értéke folyamatosan 82 % közötti arányon mozog. A hozzáadott értékből megtérülési időt is számolhatunk, mely azt mutatja, hogy a nemzetgazdaság (befektető, állam, alkalmazottak) számára milyen hamar termelődik újra a befektetett összeg. A következő diagram a projekt hozzáadott érték arányos megtérülését jeleníti meg (ez esetben a hozzáadott értékek kumulált összegéről van szó): Hozzáadott érték arányos megtérülés millió Ft 2 000
Kumulált hozzáadott érték
1 500 1 000 500 0 -500
2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. 2018. 2019.
-1 000 -1 500 -2 000
A diagramon is jól kivehető, hogy már a beruházást követő 6. évben megtérül a befektetett összeg, ami rendkívül jónak mondható egy ilyen volumenű beruházás esetén. A projekt megtérülése után extraprofitot biztosít az üzemeltető számára, mely lehetővé teszi további bővítések, fejlesztések végrehajtását a fürdőben.
87 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
5.5.3. Az eredményesség egyéb mutatószámai Befektetés-arányos megtérülés (ROI) (adatok ezer Ft-ban)
Megnevezés
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
Adózás előtti eredmény
7 981
32 820
1 997 396 56 783 63 009
60 580
58 079
ROI
0,40%
1,64%
2,84%
3,03%
2,91%
Beruházás összege
3,15%
A beruházás értéke az összes eszköz értékével majdnem egyenlő, így a ROI mutató értéke szinte megegyezik a ROA-val, 2-3 % körüli. Az alábbi diagram szemlélteti a fenti jövedelmezőségi mutató alakulását:
A projekt jövedelmezőségi mutatói 4,00% 3,00% 2,00%
ROI 1,00% 0,00% 2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
Az itt látható évi 4-8 %-os jövedelmezőség jónak mondható, figyelembe véve a vállalkozás jellegét, piaci környezetét, az alkalmazható árakat és a működtetés ráfordításait.
Nettó jelenérték (NPV) A nettó jelenértéket a cash-flowból, 2 %-os diszkontráta mellett, 25 éves használati idővel kalkulálva határoztuk meg. Előrejelzésünk 15 évet ölelt fel, így a maradék 10 évben feltételeztük az utolsó évi pénzáram változatlanságát. Ezek alapján a projekt nettó jelenértéke: NPV = 523 127 699 Ft. A fenti adat alapján a projekt pozitív nettó jelenértékű a vizsgált időszakban, vagyis megvalósítása indokolt.
88 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
ABAI TERMÁLFÜRDŐ ÉS USZODA
Megvalósíthatósági tanulmány
Árérzékenység vizsgálat Az alábbi táblázatban bemutatjuk, hogyan alakul a megtérülési idő különböző árszínvonalak mellett. Az árakat %-os formában adjuk meg a fent említett árak arányában. Árszínvonal (%) 80 90 100 110 120 130
Teljes árú élményfürdő belépőjegy ára (Ft) 800 900 1.000 1.100 1.200 1.300
Megtérülési idő (év) 22 18 15,2 13,2 11,7 10,5
Látható, hogy az árak emelése arányaiban jelentősen befolyásolja a megtérülési időt, azonban számolni kell azzal, hogy magasabb árak mellett csökkenhet a vendégszám, ennek érzékenységét előre jelezni nem lehet. Összességében elmondható, hogy a beruházás nem csak rentábilis, de a felfutást követően jól jövedelmező és a megtérülés után is magas jövedelemtermelő képességgel, évi 100 millió Ft körüli nettó nyereséggel rendelkezik. Budapest, 2003. július 31.
Udud Péter
Nádasi Tamás
Varga Csaba
ügyvezető igazgató
IT-elnök
igazgató turisztikai üzletág
Tompa Krisztián
Happ Norbert
tanácsadó
tanácsadó
89 Budapest, 2003. július
AQUAPROFIT Rt.
