MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI ELEMZÉS

MONOR ÖKOTANYA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI

TANULMÁNY

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI ELEMZÉS 1. K ERESLET - ELEMZÉS A kereslet szempontjából az ökotanya funkcióinak megfelelően különböző keresleti csoportokat különíthetünk el. A tanya megvalósításának céljai a következők: Bemutató gazdaság: a gyengébb minőségű földterületeken való biogazdálkodás lehetőségeinek bemutatása, eszközeinek “kipróbálása”, amely a gazdálkodás ökonómiai és ökológiai szempontú fenntarthatóságának is eleget tesz. Ez a funkció szerencsés ötvözete a mintagazdaságnak (módszerek kipróbálása, tesztelése) és a tangazdaságnak (bemutató jelleg) ¾ Turisztikai attrakció, melynek célja a hagyományos gazdálkodás bemutatása interaktív és szemléltető módszerekkel. Ebben az esetben is két funkció együttes megjelenéséről beszélhetünk: egyrészt alternatív rekreációs lehetőséget kínál a tanya (állatokkal való interaktív kapcsolat, esetleg lovaglási lehetőség), másrészt ismeretterjesztő, tudatformáló programként a hagyományos gazdálkodást mutatja be azoknak az embereknek, akik mindennapjaik során egyáltalán, vagy csak nagyon ritkán kerülnek kapcsolatba ezzel az ágazattal, és annak természetközeli formáival. ¾

A tanya kialakításának a közvetlen napi látogatottságon és a fenti funkciók működtetésén túl közvetett szerepe is van: •

•

A fenntarthatóságot szem előtt tartó regionális öko-rendszer kiépítésének kiinduló pontja lehet a projekt. Erre a gazdaságra szerveződve, vagy e mellett további lépések születhetnének a környék öko-potenciáljának hasznosítására, a megtermelt javak egységes feldolgozására, márkásítására (termékesítésére) és terjesztésére, árusítására is. A tanya látogatottsága a környék más értékes programjával (borturizmus, események, stb.) összekapcsolva erősítené a térség idegenforgalmi attraktivitását, népszerűségét, ami a helyi munkaerő foglalkoztatási szintjének emelkedését (látogatókat kiszolgáló kiskereskedelmi, vendéglátó- és szálláshely-kapacitások bővülése a településen és a kistérségben), illetve a település saját forrásainak bővülését (SZJA helyben maradó része, idegenforgalmi adó, iparűzési adó) jelentheti.

A “kínálat” alapján a keresletet a különböző vonzáskörzetek szintjén érdemes becsülni, ugyanakkor a projekt méreteinél fogva egyelőre csak regionális jelentőségű lehet. Az ökotanya látogatottságát – és az ebből származó jövedelmek nagyságát - alapvetően két csoport fogja meghatározni. ¾ A főváros és a környékbeli kistérségek népessége ¾ A térség idegenforgalmi látogatottsága Az elsődleges vonzáskörzetet véleményünk szerint a fővárosi lakosság jelenti, melynek hátterében a könnyű megközelíthetőség és a városi életformától gyökeresen eltérő miliő áll. A fővárosi népességen belül a továbbiakban két célcsoportot emelünk ki: ¾ 6-14 éves - általános iskolai korosztály ¾ gyermekes családok a) Budapest népessége 1999. Január 1-én 1.838.753 fő volt. Az általános iskolai tanulók száma 1998-ban 143.294 fő volt, mely az fővárosi össznépességből 7,8%-kal részesedik. A fővárosi lakónépesség száma 1990 és 1999 között 8,8%-kal csökkent. Ezen belül az általános iskolai tanulók aránya a demográfiai hullámok 1 “mozgásával” párhuzamosan változott. 1 A népesség korcsoportonkénti összetételében lévő arányokat alapvetően befolyásolták a század népességszaporodást meghatározó eseményei, mint pl.a világháborúk, a terhességmegszakítás tiltása, a

Quo Vadis Consulting Kft.

1


TANULMÁNY

Budapest lakónépességének, valamint az általános iskolás tanulók össznépességhez viszonyított arányának változása Forrás: KSH 2050000

9,50

2000000

9,00

fõ

1950000

8,50

1900000

% 8,00

1850000

7,50

1800000

7,00

1750000 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 népesség

ált. isk.

A népességszám csökkenésének következtében tehát nem számíthatunk a fogyasztás bővülésére, ami elsősorban a fogyasztás szerkezetében történő változások, illetve a szabadidős célokra elköltött jövedelmek bővülése alapján prognosztizálható. Véleményünk szerint a közel 150.000 potenciális látogató közül mintegy 5-6%-ra tehető az éves látogatottság várható nagysága. A tanya esetében a látogatottság szezonalitását nem az évszakok határozzák meg (érdekes élmény az állatok téli életmódjának megfigyelése is), hanem a tanítási napok száma, mely évente 180 napot tesz ki. A becsült 7.500-9.000 diák tehát a tanítási napokat figyelembe véve átlagosan napi 40-50 látogatót jelent. (A látogatói létszámot a meglévő infrastrukturális és higiénés helységek határozzák meg.) Megfelelő tájékoztató kiadványok szerkesztésével - melyek esetleg az oktatási anyaghoz is kapcsolódhatnak - valamint ezek hatékony terjesztésével a látogatottság részaránya ezen csoporton belül tovább növelhető. A fogadóképesség maximális nagyságát tehát meghatározza: • a terület nagysága • szociális helyiségek száma • az eltöltött idő átlagos hossza Mindezek alapján a napi látogatottság felső határát 150-200 főben határozzuk meg. b) A fővárosi kereslet másik szegmensét a gyermekes családok jelentik. Az 1996. évi KSH által publikált Mikrocenzus adatai szerint Budapesten a gyermekes családok száma a következő: Családok 15 évesnél fiatalabb gyermekkel, Budapest, 1996 GYERMEKEK SZÁMA

CSALÁDOK SZÁMA

1 2 3 4 5-x összesen

113.111 60.662 9.529 1.637 620 185.559

SZEMÉLYEK SZÁMA (LEGALÁBB EGY SZÜLŐVEL SZÁMOLVA) 226.222 181.986 38.116 8.185 3.720 458.229

szociális juttatások bővítése és elvonása, melyek évtizedek múlva is ézékelhetőek a születések számában, a mindenkori produktív korban lévő népesség nagysága miatt.


2


TANULMÁNY

Mivel a gyerekek koruknál fogva csak kísérővel látogathatják a lakóhelyüktől távolabb fekvő tanyát, minimálisan és családonként egy kísérővel számoltunk. A potenciális látogatók száma ez esetben mintegy 450.000 fő, melyből az éves látogatottsági arányt 1-2%-ra becsüljük, azaz évi 4.500 – 9.000 fővel számolunk. E csoporton belül a látogatottság elsősorban a hétvégekre koncentrálódik, mintegy 2-3 órás programot kínálva a lakosságnak. Az év egészét tekintve ez átlagosan napi 10-30 látogatót jelentene, mely arányok a hétvégi napokon várhatóan magasabbak, hétközben alacsonyabbak lesznek. Ha csak a hétvégére koncentrálódik gyermekes családok látogatása, ez az összes hétvégével számolva napi 40-80 látogatót jelent. A két csoport – általános iskolás tanulók és gyermekes családok – részben átfedik egymást, ugyanakkor a program jellege miatt a kereslet szempontjából egymás mellett is léteznek, sőt erősítik egymást. (A marketingmunka során a hangsúly az iskolákon lenne, ugyanakkor a gyerekek révén a szülők is tudomást szereznek erről a program-lehetőségről és újtra felkeresik a tanyát). A fővárost, mint elsődleges vonzáskörzetet tekintve tehát 12-18.000 fő körül alakulhat az éves látogatottság. Budapest lakossága mellett érdemes a kistérségi népesség számát is figyelembe venni a kereslet szempontjából, melyet a következő tényezők indokolnak: • az agglomeráció e szegmensében is jellemző a szuburbanizáció, a fővárosból való kitelepülés, mely az esetek többségében nem jár együtt a városi életforma radikális átalakulásával. • A helyben lakó népesség életformája is jelentős változáson ment keresztül, mely csak részben magyarázható a nagyváros közelségével. A falusi háztartások többségében továbbra is él a kertgazdálkodás, ugyanakkor az állattartás jelentős visszaszorulása tapasztalható. A környező kistérségek közül a kereslet szempontjából a Gyáli, Monori, Nagykátai és Dabasi kistérségeket vesszük számításba. A térség népessége és az általános iskolai tanulók száma, 1999 KSH KISTÉRSÉG

NÉPESSÉG

Monori Gyáli Dabasi Nagykátai Összesen

37 815 92 016 40 405 74 064 244 300

TANULÓ/1000 FŐ 105 92 105 97 98 Forrás: KSH

ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANULÓK 3 971 8 465 4 243 7 184 23 863

A kistérségekre vonatkozóan családstatisztikai adatok esetében a Mikrocenzus (KSH, 1996) községekre vonatkozó arányait vesszük alapul. A térség (négy kistérség) családstatisztikai adatai GYERMEKEK SZÁMA (15 ÉVESNÉL FIATALABB) 1 2 3 4 5-x összesen Forrás: Kolpron becslése


CSALÁDOK SZÁMA 16 624 12 477 2 603 572 228 32 504

SZEMÉLYEK SZÁMA (LEGALÁBB EGY SZÜLŐVEL SZÁMOLVA) 33 247 37 432 10 411 2 861 1 370 85 321

3


TANULMÁNY

A környező kistérségek részesedési arányait a kereslet szempontjából szintén 5-6%-ra (általános iskolás tanulók) és 1-2%-ra (gyermekes családok) becsüljük. Az így kapott évi látogatottság várható nagyságrendjét tehát évi 2.000 – 3.500 főre becsüljük. ÖSSZEGEZVE a fenti becsléseket, a tanya évi látogatottságát – Budapest és környék együttesen – 14-20.000 főre becsüljük. A turizmusból fakadó kereslet nagyságát már nehezebb meghatározni. A fővárosba érkező látogatók általában a bőség zavarával találják szemben magukat, és tartózkodási idejük alatt elsősorban a főváros látványosságait tekintik meg (esetleg a fővároshoz közeli, gazdag kínálatot jelentő Dunakanyart választják). A projekt önmagában nem jelent elég vonzerőt a fővárosi turisták “kicsalogatásához”, különösen nem a külföldi látogatók esetében. Másrészről viszont az ország keleti feléről Budapestre érkezők és távozók egy csoportja a 4. sz. főútvonalat használja, így az ökotanya mellett halad el. A megfelelő marketingmunka (figyelemfelkeltő táblák kihelyezése, szórólapok, brosúrák, stb.) eredményeként várhatóan az átutazók közül is többen beiktatják az ökotanya megtekintését tervezett programjaik közé. A turizmusból származó keresletet szigorúbban értelmezve (az előző csoport tulajdonképpen az átutazó forgalomból adódik) a kereslet becsléséhez a térség szálláshelyein tartózkodó vendégek számát vesszük kiindulási pontként. A térség fő idegenforgalmi mutatói, 1998 KISTÉR-SÉG

VENDÉGLÁTÓHELY

Monori 137 Gyáli 363 Dabasi 151 Nagykátai 231 Összesen 882 Forrás: KSH, Kolpron becslés

EBBŐL ÉTTEREM

FÉRŐHELY A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKEN

VENDÉGÉJSZAKÁK/1000 LAKOS

VENDÉGÉJSZAKÁK

VENDÉGEK SZÁMA

18 38 17 33 106

158 98 274 175 705

448 70 311 29 156

16 941 6 441 12 566 2 148 38 096

4 983 1 894 3 696 632 11 205

A vendégek számát a Monor esetében számított egy vendég által átlagosan eltöltött idő alapján becsültük (3,4 nap). A fenti táblázat szerint 11.000 vendég érkezik – több napra - a térségbe, ebből mintegy 42% (1998-ban 4769 fő) Monoron veszi a szálláshelyet igénybe. Várakozásaink szerint az ökotanya látogatottsága a monori szálláshelyekre érkezők körében 60%, míg a kistérségek egyéb településein megszállók körében 40%-os lesz. Ezek alapján az éves látogatottság nagyságrendjét 5-6.000 főre becsüljük Az első funkció elsősorban a szakma számára fontos. Úgy gondoljuk, a hasonló gondolkodású és indíttatású szakemberek - akik számára az ökotanya egyfajta gazdálkodási minta és elsősorban a tapasztalatokra, eredményekre, lehetőségekre és nehézségekre kíváncsiak – nem tekinthetők potenciális keresleti csoportnak a bevételek szempontjából. Másrészről a tanya presztizsét a szakmailag is elfogadott “minőség erősíti, ami a marketing és a tanya jövőbeni fejlesztése és fenntarthatósága szempontjából fontos. A Szent István Egyetem gödöllői karának együttműködésével szintén a tanya szakmai elfogadottsága, színvonala fejleszthető, esetleg elképzelhető az egyetem természetbeni támogatása is (pénzeszközök helyett pl. vetőmag, takarmány, know-how átadása, stb.).


4


TANULMÁNY

ÖSSZEGEZVE a keresleti oldal elemzését, a főbb megállapítások és a látogatottság becsült nagyságrendje a következő: FŐ KERESLETI CÉLCSOPORTOK

LÁTOGATOTTSÁG

LÁTOGATOTTSÁG

LÁTOGATÓK BECSÜLT

IDŐTARTAMA

IDŐSZAKA

SZÁMA (MIN)

Általános iskolás Hétköznapokon csoportok Gyermekes családok Hétvégeken Turisták Összesen Átlagos napi látogatottság

LÁTOGATÓK BECSÜLT SZÁMA (MAX)

Szeptember-június

7.000

10.500

Egész év Március-október

5.500 5.000 17.500 48 fő

11.000 6.000 27.500 75 fő

2. K ÖLTSÉGSZÁMÍTÁSOK A) BERUHÁZÁS Az összesen 25 hektáros telken történő beruházás ingatlanfejlesztési szempontból a következő elemeket tartalmazza: 1. Szcenárió: • Apartmanház: a tanya személyzetének szálláshelye • Szociális helységek 2. Szcenárió: • a tanya személyzetének szálláshelye • étkezési lehetőség + szálláslehetőség (6 darab 4 személyes apartman) + szociális helyiségek Az ingatlanok nagyságát és a megvalósítás költségeit tehát alapvetően a funkciók határozzák meg. A két szcenárió alapján számított bekerülési költség tehát a következő: SZCE-

ÉPÜLET

NÁRIÓ

1. 2.

lakóépület szociális épület lakóépület szociális épület Étterem + apartmanok

ALAPTERÜLET (M2)

80 6 80 6 350

FAJLAGOS ÉPÍTÉSI 2 KÖLTSÉG (FT/M ) 90 000 100 000 90 000 100 000 120 000

ÉPÍTÉSI KÖLTSÉG (FT)

7 200 000 600 000 7 200 000 600 000 42 000 000

ÖSSZESEN (FT) 7 800 000

49 800 000

A gazdasági épületek tervezett nagyságára, anyag-felhasználási igényére (termény- és takarmánytárolók) és fajlagos építési költségeire vonatkozóan nem állnak rendelkezésünkre részletes információk. A tervezett gazdasági épületek és az egyéb beruházások együttes bekerülési költségét – tereprendezés, kerítések, állatállomány ,stb. - kb. 20 millió Ft-ra becsüljük.


5


TANULMÁNY

A MEGVALÓSÍTÁS LEGFONTOSABB TÉTELEI: ¾

¾

¾

¾

¾ ¾

¾

Terület-előkészítés • Meglévő épület/felépítmény bontása • Tereprendezés • Bekötő út építése (esetleg parkolóhelyek, a visszakanyarodás biztonságos kialakítása) • Vízellátás • Csatornázás • Elektromos hálózat • Transzformátor • Gázellátás • Telefon • Kertépítés Közműfejlesztési hozzájárulások • Víz • Csatorna • Elektromos hálózat • Gáz • Telefon Kivitelezés • Épületek bekerülési költsége (kivitelezői ár) • Nem-lakó helyiségek építésének bekerülési költsége Tervezői és szakértői díjak • Építész • Statikus • Egyéb szakértők (jogász, geológus, geodéta, stb.) Előre nem látható költségek • Tartalékképzés (előre nem látható kiadások) Finanszírozás költsége • Saját tőke • Kamatköltség • Bankgarancia költsége • Elvárt nyereség (saját tőkerészen) Állatállomány

főútról

való

lehajtás

és

Az egyszeri bekerülési költség mellett a kiadási oldalon folyamatosan jelentkezik az üzemeltetés költsége, melynek részei: • Személyzeti kiadások • Anyagi jellegű folyamatos működtetési kiadások • Amortizációból fakadó kiadások

B) ÜZEMELTETÉS Az üzemeltetés költségeit általában a bevételek 60-80%-ában határozzák meg, ugyanakkor e projekt speciális jellege miatt (állattartás) az üzemeltetési költségeket átlagosan a bevételek 70%-ban határozzuk meg. Az üzemeltetési költségek kiegészülnek még az alkalmazottak munkabérével. A megvalósítás első fázisában 4-5 fős személyzeti igénnyel számolhatunk, a második fázisban pedig mintegy 10 fővel.


6


TANULMÁNY

3. B EVÉTELI OLDAL 1. SZCENÁRIÓ: Belépődíj BEVÉTELEK belépődíj

EGYSÉGÁR 250 Ft/fő

MIN (FT) 4 375 000

MAX (FT) 6 875 000

ÁTLAG (FT) 5 625 000

Bér-lótartás kapacitás (lovak száma) havi díj (Ft/ló) éves bevétel összesen (Ft)

6 25 000 1 800 000

Lovagoltatás óradíj (Ft) napi órák napi kihasználtság (órák) lovak száma napi bevétel (Ft) éves kihasználtság –szezonalitás (nap) éves bevétel (Ft)

500 10 50% 3 7500 250 1 875 000

ÖSSZES ÉVI BEVÉTEL: 9.300.000 FT

2. SZCENÁRIÓ: Belépődíj BEVÉTELEK belépődíj

EGYSÉGÁR 250 Ft/fő

MIN (FT) 4 375 000

MAX (FT) 6 875 000

ÁTLAG (FT) 5 625 000

Szállás Apartmanok száma Ár (Ft/apartman/éj) Napok Kihasználtság (éves szinten) Bevétel (Ft/év)

6 8 000 365 30% 5 256 000

Étkezés Szállóvendégek összes szállóvendés éves kihasználtság napok száma Étkezés (Ft/nap) bevétel (Ft/év) napi látogatók Összesen ebédet igénylők aránya Étkezés (Ft/ebéd) bevétel (Ft/év) összes bevétel (Ft/év)

24 30% 365 2 500 6 570 000 22 500 50% 800 9 000 000 15 570 000

Bér-lótartás kapacitás (lovak száma) havi díj (Ft/ló) éves bevétel összesen (Ft) Quo Vadis Consulting Kft.

6 25 000 1 800 000 7


TANULMÁNY

Lovagoltatás óradíj (Ft) napi órák napi kihasználtság (órák) lovak száma napi bevétel (Ft) éves kihasználtság –szezonalitás (nap) éves bevétel (Ft)

500 10 50% 3 7500 250 1 875 000

ÖSSZES ÉVI BEVÉTEL: 30.126.000 FT

4.K ÖLTSÉG - ÉS FORRÁSELEMZÉS A költségelemzésnél, a projekt tulajdonképpeni megvalósíthatóságának vizsgálatakor a beruházást a két szcenárió szerint két ütemre, két megvalósulási fázisra osztjuk: 1. Az első fázis az üzemeltetés első három évére lenne érvényes. Ekkor készülne el a lakóház, valamint a napi látogatókat kiszolgáló szociális helységek. 2. A második fázis kiépítése folyamatosan történne, a szálláshelyek és az étterem üzemeltetése a kezdettől számított negyedik évben indulna meg. ¾

Ha a beruházás költségeit kizárólag hitelből szeretnénk fedezni, és nem számolunk nyereséggel, a következőképp alakulhat a felvehető kölcsön maximális nagysága: (A törlesztőrészlet nagyságát ebben az esetben csak a nettó hozam (bevételüzemeltetési költség) határozza meg, a kamatok esetében egy általános banki kamatlábat vettünk figyelembe.)

Nettó hozam (bevétel-üzemeltetési költség) = évi törlesztés Összes kifizetés (jövőérték) Törlesztés futamideje Kamatráta A felvehető kölcsön maximuma (kifizetések jelenértéke)

1-3. év 2 790 000 Ft

4-13. év 6 247 800 Ft*

27 900 000 10 20% 11 697 000 Ft

62 478 000 10 20% 26 194 000 Ft

*a bevételből az üzemeltetés mellett levonásra kerül az első hitelfelvétel éves törlesztőrészlete.

¾

Másik oldalról megközelítve azt számíthatjuk ki, hogy profit realizálása nélkül, a szükséges beruházási összegből kiindulva mekkora bevételre lenne szükség egy átlagos hitelkamat és futamidő mellett a törlesztéshez:

Beruházási költség Futamidő Kamatráta Részlet (nettó hozam) Elvárt bevétel (nettó hozam + üzemeltetési költség)

30% 100%

1-3. év 28 000 000 10 20% 6 679 000 Ft 22 262 000 Ft

4-13. év 42 000 000 10 20% 10 018 000 Ft 33 393 000 Ft

A fenti adatokból jól látszik, hogy ekkora nagyságrendű bevételt a keresleti oldal becslése után nem várhatunk, ezért a forrásoldal diverzifikálása szükséges. ¾ Másrészt a hitelfelvételhez minden esetben szükséges bizonyos „önerő”, saját tőke megléte (jelzáloghitelezés esetén megfelelő értékű fedezet), ezért a törlesztőrészlet nagyságát a nettó hozam (bevétel-üzemeltetési költség) és a saját befektetett tőkén elvárt megtérülés különbözete határozza meg. A kamatok esetében továbbra is egy általános Quo Vadis Consulting Kft.

8


TANULMÁNY

banki kamatlábat vettünk figyelembe (a támogatások egy része a banki kamatráták támogatásán keresztül valósulhat meg). A hitel maximális nagyságát az alábbiakban határoztuk meg: 1-3. év Nettó hozam (bevétel-üzemeltetési 1 551 000 költség) = évi törlesztés Összes kifizetés (jövőérték) 15 511 000 Törlesztés futamideje 10 év Kamatráta 20% Felvehető kölcsön maximuma 6 503 000 Ft (kifizetések jelenértéke)

4-13. év 5 504 000* 55 045 000 10 év 20% 23 077 000 Ft

*a bevételből az üzemeltetés és a saját tőkén elvárt megtérülés mellett levonásra kerül az előző hitelfelvétel éves törlesztőrészlete.

A felvehető hitelek maximális nagyságát és az összberuházások volumenét figyelembe véve elmondható, hogy a megvalósulás első fázisában a kiegészítő források megszerzése (pályázatok) feltétlenül szükséges a projekt beindításához. A beruházás javasolt forrástérképe a következő: 1. FÁZIS. FORRÁS Saját erő Hitel Központi támogatás Decentralizált támogatás Egyéb Összesen

ÖSSZEG 7 000 000 6 000 000 2 800 000 2 800 000 9 800 000 28 000 000

% 25% 20% 10% 10% 35%

ÖSSZEG 4 200 000 17 000 000 4 200 000 4 200 000 12 600 000 42 000 000

% 10% 40% 10% 10% 30%

2. FÁZIS. FORRÁS Saját erő Hitel Központi támogatás Decentralizált támogatás Egyéb Összesen

A megvalósulás 2. fázisában az önrész hitelhez viszonyított alacsonyabb arányát a tanya már meglévő „értékére” alapozhatjuk, amely a jelzálog típusú hitelezésnél fedezet lehet a felvett kölcsönre. Mivel a 2. fázisban az apartmanok kialakításával döntően ingatlanfejlesztési beruházás történik, a turizmussal összefüggő fejlesztési pályázatok (szálláshelybővítés, megvalósítás; falusi turizmus) kerülhetnek előtérbe. A források közül a saját erőben beszámítandó a már meglévő állatállomány, az épületek és a már elkészült kivitelezési tervek. Az elemzés során nem vettük figyelembe az infláció várható nagyságát, mivel a korrekció a bevételi (hozam) oldalt azonos mértékben érinti. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a fenti számítási modell elsősorban a finanszírozás támogatottságának szükségességét támasztja alá. A megszerzett pénzeszközökkel és Quo Vadis Consulting Kft.

9


TANULMÁNY

támogatásokkal párhuzamosan a projekt forrástérképe pontosítható, melynek célja a legkedvezőbb finanszírozási forma kialakítása. Összességében elmondható, hogy az ökotanya a pénzügyi megvalósítás szempontjából az első 10 évben nem tekinthető profitorientált vállalkozásnak. E mellett az egész projekt beindításának alapvető feltétele a támogatási források megfelelő arányú megszerzése. Annak ellenére, hogy az ökotanya tisztán piaci alapon (forrásoldalon csak hitelek) nem valósítható meg, a vállalkozás önfenntartó módon működtethető. A tisztán ingatlanfejlesztési projektekkel szemben – a „termék” sajátos jellege miatt - a kockázatok nehezebben becsülhetők. Hasonló kísérletekre már van példa az országhatáron belül is, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyobb léptékű –profi, profitorientáltagrárvállalkozások területigénye is nagyobb, a jelenleg rendelkezésre álló 25-ha-nál. A monori ökotanya esetében ezért elsősorban a bemutató, integráló, „inkubátor”-jelleget kell kiemelni, mely az agráriumon túl a kistérség fejlődésének több pontjához is kapcsolható (turizmus, munkahely-teremtés).


10


TANULMÁNY

ÖSSZEGZÉS, AJÁNLÁSOK Az inkább élettérként felfogott Ökotanyán az érdeklődők "megélik" a mezőgazdasági gazdálkodás lehetséges megújításának változatait és ezen érzelmi impulzus alapján bővítik ismereteiket és megalapozzák gazdálkodásukat. Mindezt a gyakorlat szintjén testközelben, tapinthatóan.

Miközben a tanya oktatási központ jellege segít megismerni, hogy létezik sokrétű tradíció és megismertet a kis volumenű mezőgazdasági gazdálkodásban alkalmazott módszerekkel, (know-how-val, fortéllyokkal), módot nyújt a mezőgazdasági gazdálkodás rehabilitálásához, újraélesztéséhez, a felhasználható ismeretekhez kapcsolódó új technológiák begyakorlásához és beszerzéséhez.

A térségi turisztikai kínálatába illesztve, a tradicionális termelési módok és a modern ökogazdálkodás jellegzetességeit ötvöző és bemutató ökotanya egy egyedi színfoltként kiegészítő vonzerőként jelentkezhet a gasztronómiai- és borturizmus mellett.

Az oktatás és a turizmus összekapcsolása jelenti a tanya hosszú távú fenntarthatóságának motorját. E két működőképes funkció –melyek önmagukban is munkahelyteremtőek- megteremti egyben a kisgazdaság pályázható alapját.

A mintatelep igazi vonzerejét a biotechnológiai módszerekkel előállított „egészséges” termények és termékek kínálata jelenti. A helyben megtermelt és helyben is értékesített (csomagolt, illetve felszolgált) élelmiszerek közép- és hosszú távon kiegészítő bevételi forrásként jelentkeznek.

Az

ökotanya biotermékei bekerülhetnének a térségi mezőgazdasági kínálat „bázistermékei” közé, utat nyitva egyúttal a térségi kooperációnak. A mintagazdaság a térség pilot projektjeként működik; megvalósítása elősegítheti a térség gazdálkodói hálózatának kiépítését, a tájra jellemző termékek előállítását és megalapozza a térség arculatának, „márkájának” kialakítását.

A mintagazdaság koncepciója elősegítheti a térségi termékek hatékony piacra viteli lehetőségeinek bővítését, illetve az agrárgazdasághoz kapcsolódó térségi operatív programok megalapozását.

Az ökotanya mintagazdaság elősegíti Monor és kisrégiója ismertté válását, és a speciális, helyi kínálat piaci megjelenítését.

Az ökotanya tisztán piaci alapon nem valósítható meg, de a beruházáshoz szükséges kiegészítő források megszerzése után önfenntartó módon működtethető.

A projekt beindításához feltétlenül szükséges a kiegészítő források keresése (pályázatok). Ilyen lehet például a „bemutató üzem, vagy tangazdaság” cím elnyerésére irányuló pályázat.

A térségi fejlesztési projekt megvalósításához az Ökotanya Mintagazdaság 25 ha-os területe kedvező környezetet teremt, a mintatelep megvalósítása minél hamarabb célszerű.


11


TANULMÁNY

FELHASZNÁLT IRODALOM TANULMÁNYOK:

Monor és térsége területfejlesztési stratégiai program – egyeztetési anyag, 2000. május (Hazai Térségfejlesztő Kft.)

Monor

és térsége agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programja (Sapard) –

helyzetelemzés, 2000. február

FOLYÓIRATOK:

Biokultúra

–

A

biogazdálkodók,

környezetkímélők

és

egészségvédők

szakfolyóirata

Zöld Magyarország Őstermelő Demokrata

EGYÉB:

Régiók könyve (Greger-Delacroix, 1988.) Internet: La Casita Verde – Ibiza Ecologic


12


TANULMÁNY

MELLÉKLET


13

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI ELEMZÉS

Recommend Documents