Megszüntető okirat. 1. A megszűnő költségvetési szerv megnevezése, székhelye, törzskönyvi azonosító száma

383/2015. (XI. 19.) Kt. határozat melléklete Okirat száma: CSSK-2015./2

Megszüntető okirat Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11. § (7) bekezdése alapján Rákoskeresztúri Családsegítő Központ megszüntető okiratát a következők szerint adom ki:

1. A megszűnő költségvetési szerv megnevezése, székhelye, törzskönyvi azonosító száma 1.1. A megszűnő költségvetési szerv megnevezése: Rákoskeresztúri Családsegítő Központ 1.2. A megszűnő költségvetési szerv székhelye: 1173 Budapest-Rákoskeresztúr, Újlak utca 106. 1.3. A megszűnő költségvetési szerv törzskönyvi azonosító száma: 682060 1.4. A megszűnő költségvetési szerv adószáma: 16925926-1-42

2.

A költségvetési szerv megszüntetésének körülményei

2.1. A költségvetési szerv megszűnésének dátuma: 2015. december 31. 2.2. A költségvetési szerv megszüntetéséről döntést hozó szerv 2.2.1. megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 2.2.2. székhelye: 1173 Budapest, Pesti út 165. 2.3. A költségvetési szerv megszüntetésének módja: jogutóddal történő megszűnés (beolvadással) 2.4. A költségvetési szerv megszüntetésének oka: az 1993. évi III. törvény 136. § (8) bekezdése értelmében 2016. január 1. napjától a gyermekjóléti szolgáltatás a családsegítéssel egy szolgáltató – család- és gyermekjóléti szolgálat – keretében működtethető. 2.5.

A jogutód költségvetési szerv: megnevezése

1

Rákosmenti Központ

székhelye Család-

és

Gyermekjóléti 1173 Budapest-Rákoskeresztúr, Újlak utca 106.

2.6.

A megszűnő költségvetési szerv által ellátott közfeladat(ok) jövőbeni ellátásának módja: a közfeladatokat a Rákosmenti Család-és Gyermekjóléti Központ biztosítja az alapellátás keretében.

3. A költségvetési szerv megszüntetésével összefüggő átmeneti rendelkezések 3.1. A kötelezettségvállalás rendje 3.1.1. A megszűnő költségvetési szerv által vállalható kötelezettségek köre és mértéke: a megszűnő költségvetési szerv vezetője 2015. december 31-én átnyúló kötelezettségvállalásra nem jogosult. 2015. december 15-ig a tárgyévi előirányzatok erejéig kötelezettséget vállalhat.

Kelt: Budapest, 2015. november 19.

P.H.

Riz Levente polgármester

2

384/2015. (XI. 19.) Kt. határozat 1./a melléklete Okirat száma: GYEJÓ-MÓD-2015./2.

Módosító okirat A Gyermekjóléti Központ Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata által 2015. március 19. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. §-a alapján – Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 384/2015. (XI. 19.) számú határozatára figyelemmel – a következők szerint módosítom: 1. Az alapító okirat bevezető szövegrésze helyébe az alábbi szöveg lép: „Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. §-a alapján a Rákosmenti Család- és Gyermekjóléti Központ alapító okiratát a következők szerint adom ki” 2. Az alapító okirat 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye 1.1.

A költségvetési szerv 1.1.1. megnevezése: Rákosmenti Család-és Gyermekjóléti Központ 1.1.2. rövidített neve: RCSGYK

1.2.

A költségvetési szerv 1.2.1. székhelye: 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Újlak utca 106. 1.2.2. telephelye(i):

1

telephely megnevezése

telephely címe

Rákosmenti Család-és Gyermekjóléti Központ

1173 Budapest - Rákoskeresztúr, Pesti út 29.”

3. Az alapító okirat 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések 2.1.

A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv 2.1.1. megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 2.1.2. székhelye: 1173 Budapest, Pesti út 165.

2.2

1

A költségvetési szerv jogelőd költségvetési szervének megnevezése

székhelye

Rákoskeresztúri Családsegítő Központ

1173 Budapest-Rákoskeresztúr Újlak utca 106.”

4. Az alapító okirat 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete 3.1.

A költségvetési szerv irányító szervének 3.1.1. megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete 3.1.2. székhelye: 1173 Budapest, Pesti út 165.

3.2.

A költségvetési szerv fenntartójának 3.2.1. megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete 3.2.2. székhelye: 1173 Budapest, Pesti út 165.”

5. Az alapító okirat 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. A költségvetési szerv tevékenysége 4.1.

A költségvetési szerv közfeladata: gyermek-és ifjúságvédelmi közszolgáltatás, szociális közszolgáltatás

4.2.

A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása:

1 4.3.

szakágazat száma

szakágazat megnevezése

889900

Máshová nem sorolható egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül

A költségvetési szerv alaptevékenysége: 4.3.1. családsegítő-és gyermekjóléti központ működtetése, 4.3.2. folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, 4.3.3. meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, 4.3.4. elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, 4.3.5. szervezi a helyettes szülői hálózatot, 4.3.6. segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, 4.3.7. felkérésre környezettanulmányt készít, 4.3.8. kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését,

2

4.3.9. a területi gyermekvédelmi szolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, 4.3.10. a családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtet, 4.3.11. szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt, 4.3.12. az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutást szervezi, 4.3.13. családgondozást végez a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldására, 4.3.14. közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programokat szervez, 4.3.15. tanácsadást végez a tartós munkanélkülieknek, fiatal munkanélkülieknek, adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdődnek, a fogyatékossággal élők, krónikus betegek, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére, 4.3.16. a családon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő, mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat szervez, működtet, 4.3.17. segítséget nyújt a pszichiátriai betegek számára egészségi és pszichés állapotuk javításában, a meglévő képességeik és készségeik megtartásában illetve fejlesztésében, 4.3.18. elősegíti e betegeknek a mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldását és problémáik megoldását, továbbá a szociális és mentális gondozásukat és az egészségügyi ellátásához való hozzájutásukat, 4.3.19. ennek érdekében a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció, tanácsadás minden formáját elsősorban a pszichiátriai beteg otthonában, illetve lakókörnyezetében, tartózkodási helyén biztosítja. 4.3. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: kormányzati funkciószám

kormányzati funkció megnevezése

1

101143

Pszichiátriai betegek közösségi alapellátása

2

104012

Gyermekek átmeneti ellátása

3

104030

Gyermekek napközbeni ellátása

4

104042

Gyermekjóléti szolgáltatások

5

107054

Családsegítés

4.4. A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Budapest Főváros XVII. kerület” 6. Az alapító okirat 5.2.1. pontja elhagyásra kerül. 7. Jelen módosító okiratot 2016. január 1. napjától kell alkalmazni. Kelt: Budapest, 2015. november 19. P.H. Riz Levente polgármester 3

384/2015. (XI. 19.) Kt. határozat 1./b melléklete

Okirat száma: RCSGYK-2015./2

Alapító okirat

módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. §-a alapján a Rákosmenti Családés Gyermekjóléti Központ alapító okiratát a következők szerint adom ki:

1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye 1.1.

A költségvetési szerv 1.1.1. megnevezése: Rákosmenti Család- és Gyermekjóléti Központ 1.1.2. rövidített neve: RCSGYK

1.2.

A költségvetési szerv 1.2.1. székhelye: 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Újlak utca 106. 1.2.2. telephelye(i):

1

telephely megnevezése

telephely címe

Rákosmenti Család- és Gyermekjóléti Központ

1173 Budapest - Rákoskeresztúr, Pesti út 29.

2. A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések 2.1.

A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv 2.1.1. megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 2.1.2. székhelye: 1173 Budapest, Pesti út 165.

2.2.

A költségvetési szerv jogelőd költségvetési szervének megnevezése

1

Rákoskeresztúri Családsegítő Központ

székhelye 1173 Budapest-Rákoskeresztúr Újlak utca 106.

3. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete 3.1.

A költségvetési szerv irányító szervének 3.1.1. megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete 3.1.2. székhelye: 1173 Budapest, Pesti út 165.

3.2.

A költségvetési szerv fenntartójának 3.2.1. megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete 3.2.2. székhelye: 1173 Budapest, Pesti út 165.

4. A költségvetési szerv tevékenysége 4.1.

A költségvetési szerv közfeladata: gyermek-és ifjúságvédelmi közszolgáltatás, szociális közszolgáltatás

4.2.

1 4.3.

A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása:

szakágazat száma

szakágazat megnevezése

889900

Máshová nem sorolható egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül

A költségvetési szerv alaptevékenysége: 4.3.1. családsegítő-és gyermekjóléti központ működtetése, 4.3.2. folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, 4.3.3. meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, 4.3.4. elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, 4.3.5. szervezi a helyettes szülői hálózatot, 4.3.6. segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, 4.3.7. felkérésre környezettanulmányt készít, 4.3.8. kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, 4.3.9. a területi gyermekvédelmi szolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit 4.3.10. a családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtet, 4.3.11. szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt, 4.3.12. az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutást szervezi,

2

4.3.13. családgondozást végez a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldására, 4.3.14. közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programokat szervez, 4.3.15. tanácsadást végez a tartós munkanélkülieknek, fiatal munkanélkülieknek, adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdődnek, a fogyatékossággal élők, krónikus betegek, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére, 4.3.16. a családon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő, mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat szervez, működtet, 4.3.17. segítséget nyújt a pszichiátriai betegek számára egészségi és pszichés állapotuk javításában, a meglévő képességeik és készségeik megtartásában illetve fejlesztésében, 4.3.18. elősegíti e betegeknek a mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldását és problémáik megoldását, továbbá a szociális és mentális gondozásukat és az egészségügyi ellátásához való hozzájutásukat, 4.3.19. ennek érdekében a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció, tanácsadás minden formáját elsősorban a pszichiátriai beteg otthonában, illetve lakókörnyezetében, tartózkodási helyén biztosítja.

4.4.

A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése:

kormányzati funkciószám

kormányzati funkció megnevezése

1

101143

Pszichiátriai betegek közösségi alapellátása

2

104012

Gyermekek átmeneti ellátása

3

104030

Gyermekek napközbeni ellátása

4

104042

Gyermekjóléti szolgáltatások

5

107054

Családsegítés

4.5. A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Budapest Főváros XVII. kerület

5. A költségvetési szerv szervezete és működése 5.1.

5.2. 1

A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: -

A megbízó: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselőtestülete

-

A megbízás időtartama: határozott idejű

-

A megbízás módja: nyilvános pályázat kiírása a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseinek megfelelően A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya: foglalkoztatási jogviszony

jogviszonyt szabályozó jogszabály

közalkalmazotti jogviszony

1992. évi XXXIII. törvény

3

6. Záró rendelkezés Jelen alapító okiratot 2015. április 1. napjától kell alkalmazni, ezzel egyidejűleg a költségvetési szerv 2012. augusztus 29. napján kelt Alapító okiratát visszavonom. Kelt: Budapest, 2015. november 19.

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm.rendelet 5. § (4) bekezdése alapján a Magyar Államkincstár nevében igazolom, hogy jelen alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapító okiratnak a Rákosmenti Család-és Gyermekjóléti Központ 2015. október 22. napján kelt, …………………………….. napjától alkalmazandó GYEJÓ-MÓD-2015./2. okiratszámú módosító okirattal végrehajtott módosítása szerint tartalmának.” Kelt: Budapest, 2015.

P.H.

Magyar Államkincstár

4

387/2015. (XI. 19.) Kt. határozat melléklete 1. számú melléklet Tárgy lista Nyilvántartási szám 25 - 0101 – 0078

Megnevezés (a vagyon leltár szerint) Mecseki Hargita: Bronz dombormű

1/1

Mennyiség 1 db

388/2015. (XI. 19.) Kt. határozat melléklete

Szolgáltatástervezési Koncepció

Budapest XVII. kerület Rákosmente

2015.

Bevezető

I. A Szolgáltatástervezési Koncepció készítésének és felülvizsgálatának jogi alapjai A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 92.§ (3) bekezdése értelmében a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, a településen, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A Szoctv. 92.§ (4) bekezdése alapján a koncepció tartalmazza különösen a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. A települési önkormányzat által elkészített koncepciót az intézményvezetők és a nemzetiségi önkormányzatok véleményezik.

2. A Szolgáltatástervezési Koncepció elvi alapjai A 2013. évben megfogalmazott alapelveket megtartva, a szociális szolgáltatások működésével és fejlesztésével összefüggésben ki kell emelni: - a szociális biztonság megőrzését, - a szociális ellátórendszerhez való hozzáférést, annak működési átláthatóságát, - az esélyegyenlőség érvényesülését, - az egyének és családok védelmét.

3. A Szolgáltatástervezési Koncepció célja A koncepció megalkotásának célja, egy olyan alapdokumentum létrehozása a döntéshozók számára, mely átfogó képet nyújt a kerületi szociális ellátások helyzetéről, a kerületben élők szociális szükségleteiről, a rendelkezésre álló lehetőségekről, azok fejleszthetőségének, bővíthetőségének irányairól. Meghatározásra kell, hogy kerüljenek azok az alapelvek, irányok, célok melyek mentén a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése megvalósulhat. Az ellátórendszer hiányosságainak feltérképezését, a közös feladatokat ellátó intézmények kihasználtságának és finanszírozásának javítását szintén célként szükséges megfogalmazni. A kitűzött cél érdekében biztosítani szükséges: - az információkezelést, információáramlást, - a szakmai és intézményi szabályozott kapcsolatrendszert, - az ágazatok közötti együttműködést, - a pénzügyi- és humán erőforrások hatékony felhasználását, - a szakmai és intézményi feltételrendszer fejlesztését, - minőségi szolgáltatásokat a szociális és gyermekjóléti alapellátások területén. 2/61

4. A Szolgáltatástervezési Koncepció feladata A Szolgáltatástervezési Koncepció feladata a főváros szolgáltatástervezéséhez igazodva kijelölni a szociális biztonsághoz vezető utat úgy, hogy a különböző szociális szolgáltatások egymáshoz illeszkedve, szükség esetén egymásra épülve biztosítsanak olyan védelmi rendszert, mely hathatós segítséget tud nyújtani azon rászorulóknak, akiknek az adott helyzetben anyagi, fizikai, mentális vagy egyéb, a szociális ellátórendszerben fellelhető segítségnyújtásra van szükségük.

5. Célterületek meghatározása A célterületek meghatározása a szolgáltatástervezési koncepció készítésének strukturális eleme, amely felvázolja azokat a témákat, amelyek a szolgáltatások fejlesztése során közvetlenül vagy közvetve beavatkozási lehetőséget jelenthetnek számunkra. Célterületek: - a szociális szolgáltatások és ellátások működésének helyi szabályozásai (az alapelveknek és megfogalmazott értékeknek megfelelő, minden szociális jellegű ellátás és juttatás kritériumait, jellemzőit tartalmazó szabályozás kialakítása); - fenntartói működtetési szabályok és eljárások; - intézményi szabályozás (pl.: az egyes szociális intézmények belső és egymás közötti működésére vonatkozó szabályok egységesítése úgy, hogy az ágazatra vonatkozó jogszabályokban, helyi rendeletekben előírt ellátásokban és szolgáltatásokban ne alakulhassanak ki párhuzamosságok, illetve lehetőség nyíljon az egyes intézményekben rendelkezésre álló erőforrások megosztására); - intézményi struktúrák felülvizsgálata, fejlesztése, az integrációs lehetőségek áttekintése; - humán- és pénzügyi erőforrás fejlesztés a helyi szociális szolgáltatásokban; - információkezelés, információáramlás, kapcsolatok a potenciális ellátotti körrel, kapcsolatok a lakossággal, szakmai és intézményi kapcsolatrendszer, más ágazatokkal való együttműködés; - szakmai és intézményi feltételrendszer; - minőség kérdése a szociális szolgáltatásokban; - az ellátások társadalmasítása (participáció-részvétel); - szerződéses ellátások, szolgáltatások, rész-szolgáltatások kiajánlása.

6. Célcsoportok meghatározása A célcsoport meghatározása a szolgáltatástervezési koncepció készítésének azon eleme, mely meghatározza a fejlesztés humán irányvonalát.     

gyermekek; családok; időskorúak, nyugdíjasok, egyedülállók; marginalizálódott csoportok (pl.: krízishelyzetben lévő anyák), speciális csoportok (itt további differenciálás lehetséges)

3/61

7. A jövőkép meghatározása A jövőkép, olyan hosszabb távlatra szóló állapotábrázolás, amely elsősorban a célrendszer megfogalmazásában lehet segítségünkre, így a koncepció készítését alapozza meg. Nem más, mint a szociális szolgáltatások fejlesztési irányainak értékközpontú rendszere, amit a konkrét célok és eszközök kidolgozása során kell érvényre juttatni. Az összetett jövőkép felrajzolása lehetőséget nyújt a szociális szolgáltatásokra közvetlen vagy közvetett hatást gyakorló mutatók számbavételére, illetve a helyzetképből következő teendők "előrevetítésére". A jövőkép meghatározásához szükséges mutatók: - a település demográfiai helyzete (adott időintervallumban hogy alakul majd a népesség száma, a korcsoportok, az aktív korúak és az eltartottak aránya, a válások száma és aránya) - a lakáshelyzet, - az egészségügy kapacitása, - az önkormányzat szociális intézményi kapacitásának változásai (milyen területeken lehet számítani növekedéssel, illetve esetleges csökkenéssel), - a legkedvezőtlenebb csoportok helyzete, - milyen módon kapcsolhatók be a szolgáltatások biztosításába nem önkormányzati (pl. egyházi, karitatív, civil) szervezetek, személyek, vagy önkéntesek, - a szociális ágazaton belüli illetve az ágazatközi együttműködés helyzete a településen, - a szociális szolgáltatásokra fordítható források tendenciái. Az összegző helyzetelemzés a jövő felrajzolásának kiindulópontja, azaz egy olyan - viszonylag reális alapokon álló - vízió kerül meghatározásra, amely átgondoltabb alapokon nyugszik.

8. Kerületünk jellemzői A XVII. kerület 1950. január 1-jén jött létre az addig önálló Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget nagyközségekből, amikor azokat Budapesthez csatolták. Északnyugatról a XVI. kerület, nyugatról a X. kerület, délnyugatról a XVIII. kerület határolja. Délkeleti szomszédos települése: Ecser, Maglód és Vecsés, keleti szomszédja Pécel, északi szomszédja Nagytarcsa. A főváros legnagyobb kerülete: 54,83 km2, Budapest területének 10,44 %-a. A XVII. kerület (Rákosmente) 9 városrészből áll. Központja Rákoskeresztúr, északra Rákosliget és Rákoscsaba-Újtelep, keletre Rákoscsaba és Rákoskert, nyugatra Madárdomb, az Akadémiaújtelep és a Régiakadémiatelep, délre Rákoshegy, városrészek találhatók. Főváros egyik külső kerülete, mely agglomerációs vonzerőt is kifejt, így a környező települések számára is ellát térségi központi feladatokat. Lakosságszáma folyamatosan növekszik, a 2014. december 31-i állapot szerint 88 216 főt tartottak nyilván. 2014 december havi adatok alapján 1908 fő szerepelt regisztrált álláskeresőként, ami az összlakosság megközelítőleg 2%-a. A kerületben a munkahelyi ellátottság a lakosság számához viszonyítva alacsony, a lakosság jelentős része ingázik. Ez elsősorban a kerület kertvárosi jellegéből ered. Foglalkoztatási szempontból a kerület a szolgáltató – kereskedelmi szektorban jelentősnek, az iparimezőgazdasági szektorban alacsony intenzitásúnak tekinthető. Rákosmente helyi gazdaságának fő adottságai a kiskereskedelem, a logisztika és a közlekedés szegmenséből állnak össze.

4/61

Az életminőséget a megszerzett javak mellett más természetű tartalmak is befolyásolják. Ezek lehetnek környezeti, szociális-szolidáris, politikai, lelki és etikai tartalmak. Az életminőség változásait befolyásolják az egészség testi-lelki tényezői, a motivációs készlet, a biztonság, s az is, hogy az élettervek milyen szerves kapcsolatban állnak az egyének családi, szűkebb csoportbeli és a helyi (vagy tágabb) közösségben gyökerező értékrendjével. A kerületben élők szubjektíven átélt életminőségének javításához és az objektív adottságok, a törvényes lehetőségek használatához járul hozzá a helyi szociálpolitika. „Fontos feladata a kirívó egyenlőtlenségek mérséklése, valamint az ebből fakadó társadalmi feszültségek (a marginalizálódás, a kirekesztettség) csökkentése, a szegénységben élők esélyeinek, önálló boldogulási lehetőségeinek javítása. Ezen problémák kezelése a rendelkezésre álló források célzott felhasználását kívánja. A helyi szociálpolitikának közre kell működnie abban, hogy megelőzze a polgárok kisodródását a társadalom perifériájára.”

II. Demográfiai adatok XVII. kerület – korcsopartos bontás - állandó lakosság

Év 2014 2013

0-14 éves Férfi Nő 6666 6081 6630 6078

15-18 éves Férfi Nő 1620 1602 1712 1602

19-60 éves Férfi Nő 25061 26367 25234 26694

61-80 éves 80-100 éves Férfi Nő Férfi Nő 7502 10238 927 2152 7170 9862 877 2038

XVII. kerület – korcsopartos bontás (2014) 2014 Korcsoport (év) Férfi Nő Együtt 0-14 éves 6666 6081 12747 15-18 éves 1620 1602 3222 19-60 éves 25061 26367 51428 61-80 éves 7502 10238 17740 80-100 éves 927 2152 3079 88216

5/61

XVII. kerület – korcsopartos bontás (2013) 2013 Korcsoport (év) Férfi Nő Együtt 0-14 éves 6630 6078 12708 15-18 éves 1712 1602 3314 19-60 éves 25234 26694 51928 61-80 éves 7170 9862 17032 80-100 éves 877 2038 2915 87897

6/61

Rákosmente kiváló fekvése, fejlődése miatt lakosságának száma évről évre emelkedik. 2013. december 31-ei állapot szerint Budapest Főváros XVII. kerületének állandó lakosságszáma 87 897 fő volt, a 2014. év december 31-ei állapot szerint a lakosságszám 88 216 fő volt. A növekedés nagymértékben köszönhető a beköltözéseknek, amelyek jellemzőek a közeli agglomerációból éppúgy, mint Budapest kevésbé jó életminőséget biztosító kerületeiből. A beköltözők aránya magas a környező településekről. Ugyanakkor figyelemre méltó az utóbbi időszakban bekövetkezett demográfiai változás, miszerint az időskorú lakosok száma növekvő tendenciát mutat. Bár 2014-ben az összlakosság száma 319 fővel nőtt 2013. évhez képest, a 60 éven aluliak száma 2014-re több mint 550 fővel csökkent, míg a 60 éven felüliek száma közel 850 fővel emelkedett. 2013-ban 22%, 2014-ben 23% volt a 60 éven felüliek aránya az összlakossághoz viszonyítva.

Kerületi lakosok száma (fő) 2014 2013

88216 87897

Kerületi lakosok száma

2013 2014

87700

87800

87900

88000

7/61

88100

88200

88300

év 2014 2013

60 éven felüliek aránya az összlakossághoz képest 60-on 60-on összes felüliek aluliak 88216 87897

20819 19947

2014

2013

8/61

67397 67950

III. A kerületi szociális ellátórendszer részei Kerületi intézmények: Településszociológiai szempontból a kerület két fő részre bontható: egy centrális elhelyezkedésű lakótelepi, valamint a lakótelepet gyakorlatilag minden oldalról körülölelő, a fővároshoz csatolt kistelepülések arculatát és hangulatát a mai napig őrző kertvárosi területre. Fontos megjegyezni, hogy a fejlett országok nagyvárosaira jellemző szuburbanizációs tendencia kerületünkben különösen jól megfigyelhető. Ennek hatására a kertváros területe folyamatosan növekszik, a kerület lakossága pedig fiatalodik, mivel az újonnan beépült részekre jellemzően fiatal, kisgyermekes családok költöznek. A kerületben tizenegy alap-, illetve középfokú oktatási intézmény található a következő megoszlásban: nyolc általános iskola, valamint egy általános iskola és gimnázium, egy nyolc évfolyamos gimnázium, valamint egy szakközépiskola. A kerületben működő egészségügyi ellátások: 32 háziorvos, 18 gyermekorvos, szakrendelés, gyermek és felnőtt fogászat, valamint mentőállomás működik. Mindezeket 15 gyógyszertár és 4 gyógyászati segédeszköz bolt segíti. Rákosmente Önkormányzata a szenvedélybetegek nappali ellátását a Félúton Alapítvány, „Félút Centrum" - Szenvedélybetegek Integrált Intézménye, a pszichiátriai betegek nappali ellátását a Félúton Alapítvány, „Your Self Centrum" - Pszichiátriai betegek Integrált Intézménye által biztosítja. Az átmeneti idősotthoni elhelyezést 10 fő XVII. kerületi lakos részére a Budapest Főváros Önkormányzata Idősek Otthona biztosítja. A lakhatás nélkül maradt kisgyermekes családok a RÉS Szociális és Kulturális Alapítvány, Családok Átmeneti Otthonában találhatnak átmeneti szállást. A fogyatékkal élők, értelmi sérültek segítése érdekében működik a Rákoscsabai Baptista Gyülekezet Virágoskert Értelmi Sérültek Napközi és Átmeneti Otthona. A település önkormányzati fenntartású szociális intézményrendszere 2015. december 31. napjáig 3 intézménycsoportra különíthető el. Ezek az alábbiak:   

a Rákoskeresztúri Családsegítő Központ (a továbbiakban még CSSK) a Gyermekjóléti Központ a legtöbb intézményt, szolgáltatást magába foglaló Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 136.§ (8) bekezdése értelmében 2016. január 1. napjától a gyermekjóléti szolgáltatás a családsegítéssel egy szolgáltató – család- és gyermekjóléti szolgálat – keretében működtethető, ezért Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 350/2015. (IX. 24.) határozatával úgy döntött, hogy a Rákoskeresztúri Családsegítő Központot a XVII. kerületi Gyermekjóléti Központba történő beolvadásával, 2015. december 31. napjával megszünteti, a jogutód intézményt pedig Rákosmenti Család- és Gyermekjóléti Központnak nevezte el.

9/61

1. Családsegítő Központ A CSSK a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szoctv.), a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelete, valamint a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 7/2015. (II. 26.) számú önkormányzati rendelete alapján működik. A családsegítő intézmény olyan általános és speciális személyes segítő szolgáltatást végez, amelynek célja elősegíteni és hozzájárulni a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával az egyének, a családok, valamint különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. A közösségi pszichiátriai ellátás célja pedig, hogy az általa gondozott pszichiátriai betegek integrált és teljes jogú tagjai maradjanak a társadalomnak, illetve reintegrálódjanak a közösségbe. 1.1 Az intézmény neve: Rákoskeresztúri Családsegítő Központ 1.2 Az intézmény székhelye, telefonszáma, e-mail címe: 1173 Budapest, Újlak u. 106. Telefonszám: 2571- 624 2536- 493 Fax,telefon: 2585- 181 E-mail: [email protected] Web: www.cssk17.hu 1.2.1 Az intézmény telephelye, telefonszáma, e-mail címe: Közösségi Pszichiátriai Ellátás 1173 Budapest, Pesti út 29. Telefonszám: 2535-244 Fax: 2535-245 E-mail: [email protected] 1.3 Az intézmény fenntartója: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Cím: 1173 Budapest, Pesti út 165. Telefon: 257-3333 1.4 Az intézmény működési területe/ közigazgatási behatárolása: Budapest Főváros XVII. kerülete A CSSK 1989-ben alakult és jelenleg is önálló intézményként működik a lakótelep belső részén. Elnevezése ellenére nemcsak Rákoskeresztúrt, hanem az egész kerületet ellátja. Az intézményben jelenleg tizenöt családgondozó – ebből ketten munkavállalási tanácsadást is végeznek – , három 10/61

adósságkezelő, egy pszichológus, két külsős (szerződéses) jogász tanácsadó, valamint az intézményvezető dolgozik szakmai munkakörben. A családgondozók közül hárman, továbbá a pszichológus és a jogászok is részmunkaidőben foglalkoztatottak. Az intézményben az egyéni esetkezelések túlnyomó részét a díjhátralékkal, illetve a munkavállalással kapcsolatos ügyek teszik ki. A kliensek lakóhelytípus szerinti megoszlását tekintve a lakótelepről érkezők aránya a nagyobb. (Ez – amellett, hogy számukra egyszerűbben megközelíthető az intézmény – a lakótelepen élők fent leírt problémáival magyarázható.) A családsegítő központ életében az egyéni esetkezelés mellett fontos szerepet kap a csoportos szociális munka is. Az intézmény rugalmasságát mutatja, hogy a profiljába vágó csoportok mellett a helyi szükségletekre reagálva időszakosan olyan szolgáltatásokat, programokat is felvállal, melyek nem tartoznak a törvény által előírt kötelezettségei közé. A Közösségi pszichiátriai ellátás a fenntartó döntése alapján 2011. július 01-től a Családsegítő Központ feladatköréhez tartozik, ott önálló szakmai egységként továbbra is a korábbi telephelyén működik. 1.5 Az intézmény szakfeladati besorolása, a szolgáltató tevékenység formája, típusa: A szolgáltató tevékenység formája: alapszolgáltatás (Szoctv. 57. § (1) bek. e) pont) Típusa: családsegítés (Szoctv.64.§) Bejegyzett szolgáltatás, kormányzati funkciószám: - pszichiátriai betegek közösségi alapellátása (101143) - családsegítés (107054) Alapító Okiratot jóváhagyó Kt. határozat száma, kelte: CSSK-2015/1 ; 213/2015.(V. 28.) A tevékenység sajátosságai: CSSK - tájékoztatást ad a szociális, a családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról, - szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt, - segítséget nyújt az egyéneknek a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyeik vitelében, - meghallgatja az egyén, család panaszát és lehetőség szerint intézkedik annak orvoslása érdekében, - családgondozással elősegíti a családban jelentkező krízis, működési zavarok illetve konfliktusok megoldását. Közösségi pszichiátriai ellátás (a továbbiakban még KPE) - segítséget nyújt a pszichiátriai betegek számára egészségi és pszichés állapotuk javításában, meglévő képességeik és készségeik megtartásával illetve fejlesztésével, - továbbá a mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldásában és problémáik megoldásában, - valamint a szociális és mentális gondozásukban és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásukban. 1.6

Ellátottak köre

Az ellátási terület a teljes XVII. kerület. 11/61

CSSK Az ellátottak köre nincsen külön meghatározva, mindazok taroznak ebbe a körbe, akik a kerület területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező lakosok, továbbá krízishelyzetben a kerületi lakcímmel nem rendelkezők és hajléktalanok. Az ellátandó célcsoportok a teljes (fenti) ellátotti kör életkori korlátozás nélkül, továbbá egyes problémák esetén a vonatkozó törvényben (Szoctv.) meghatározottak szerint. KPE A szolgáltatás elsősorban azon kerületi lakosok, illetve az ellátáshoz irányított pszichés problémákkal küzdők számára biztosított, akik a közösen kialakított csoportnormákkal azonosulni tudnak. Saját otthonukban élő pszichiátriai betegek vagy olyan egyének, akik eddig pszichiátriai kezelés alatt nem álltak, de érintettségük feltételezhető. 1.7 Ellátás igénybevételének módja CSSK - Alapvetően önkéntes megkeresés alapján. - A törvény szerinti jelzőrendszer jelzése alapján. - Együttműködésre kötelezés esetén (a Szoctv. és a kerületi szociális rendeletben meghatározottak szerint – pl. adósságkezelési szolgáltatás) A kliensek a családsegítő intézmény szolgáltatásainak igénybevétele előtt az ügyeletes családgondozóval találkoznak, amelynek célja az első interjú- és a jogszabályban meghatározott esetnapló, valamint az adatlap felvétele. KPE - A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére, és pszichiáter és/vagy neurológus szakorvosának javaslata alapján. A személyesen, telefonon, levélben, e-mailben történő igénybejelentést követő legkésőbb 3 napon belül (ha szükséges úgy azonnal) az ellátás koordinátora előzetes egyeztetés után személyesen keresi fel az ellátásra váró klienst. Az ellátás térítésmentesen vehető igénybe. Az ellátást igénybe vevő, valamint törvényes képviselője megállapodást köt a szolgáltatást nyújtóval. A Rákoskeresztúri Családsegítő Központ valamennyi saját szolgáltatása ingyenesen vehető igénybe. 2.

Az intézmény szervezetére vonatkozó információk:

A vonatkozó jogszabályok által részletezett feladatokat az intézményi munkacsoportok a mellékletben csatolt organogram szerinti kapcsolatrendszerben látják el. 2.1 Az intézmény vezetőjének jogállása: A Családsegítő Központ vezetője feletti munkáltatói jogkört a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete, illetve közvetlenül a Polgármester gyakorolja. Az intézményvezetőt távolléte esetén az állandó helyettese vagy írásban megbízott főállású munkatárs helyettesíti.

12/61

A közösségi ellátás telephelynek („ellátottak számára nyitva álló helyiségnek”) szakmai és gazdálkodási munkáját a telephelyvezető közösségi koordinátor irányítja, felügyeli. A telephelyvezető felett a munkáltatói és felügyeletei jogkört a székhely intézmény vezetője vagy távollétében állandó helyettese látja el. 2.2 Az intézmény munkatársainak jogállása, munkaviszonyával kapcsolatos kérdések: A dolgozók felett a munkáltatói jogokat a Rákoskeresztúri Családsegítő Központ vezetője gyakorolja. CSSK A központ kinevezett (közalkalmazotti státuszú) dolgozói a szakmai feladatokat (jelenleg) a következő munkakörökben látják el: CSSK  családgondozó  adósságkezelési tanácsadó  egyéb szaktanácsadó (pszichológus)  nem közalkalmazottként szerződéses szaktanácsadó (jogász) Nem szakmai munkakörben:  adminisztrátor-asszisztens  technikai dolgozó (takarító) A felsorolt munkakörök elsősorban fő- illetve részfoglalkozás keretében tölthetők be. KPE  közösségi koordinátor (telephelyvezető)  közösségi gondozó Meghatározott feladatok ellátására megbízási szerződés formájában is lehetőség van, az egyik külsős jogi tanácsadó, továbbá a KPE orvos konzulense vállalkozói szerződés alapján végzi a munkáját. A társadalmi laikus- valamint a tiszteletdíjas segítők bevonása munkaviszonyt nem keletkeztet. 3.

Az intézmény működési rendje

3.1

Az intézmény nyitva tartása :

CSSK A nyitva tartás teljes időtartama alatt az ügyeleti szolgálat folyamatos. Nyitvatartási rend Hétfő: Kedd:

9 órától 9 órától

18 óráig 18 óráig

13/61

Szerda: Csütörtök:

9 órától 18 óráig 13 órától 18 óráig délelőtt 9-12.30 óra között heti munkaértekezlet (team) Péntek: 9 órától 18 óráig ügyelet. (hetente összesen 41 órában működik ügyfélfogadás) A szaktanácsadások és jogsegélyszolgálat, valamint támogató csoportok pontos időpontja az ügyeleti időn belül külön kerül meghirdetésre. KPE A közösségi ellátás nyitva tartása: hétfő, kedd, szerda, péntek: 8-16 óráig, csütörtök: 12.30-16 óráig (csütörtökön az önálló szakmai egységként működő közösségi ellátás munkatársai is részt vesznek a heti munkaértekezleten). Személyesen, telefonon, e-mailben vagy levélben lehet bejelentkezni az ellátáshoz. 3.2

Intézményen belüli szakmai információcsere, valamint a vezetői beszámoltatás rendje:

Team -

-

-

Heti rendszerességgel, csütörtöki napokon team-értekezletet tart az intézményvezető vagy távolléte esetén a helyettese irányításával a szakmai stáb. A team-értekezletek állandó napirendi feladata a következő heti ügyeleti beosztás egyeztetése, az aktuális szakmai feladatok áttekintése, az előző munkahét eseteinek valamint eseményeinek értékelése, szakmai esetbeszámolók megvitatása, egyebek. A team egyúttal a vezetői szóbeli beszámoltatás és munkaértékelés eszközéül is szolgál. A teameken a minden szakmai egység főállású munkatársának részvétele kötelező, a részmunkaidősök a vezető által kijelölt alkalmakon számolnak be a szakmai munkájukról a stábnak. A team napok délelőttjén az intézmény nem tart nyitva, a félfogadás szünetel. Sürgős esetben a stáb egy kijelölt tagja az értekezlet alatt a kliensek rendelkezésére áll (telefonon és/vagy személyesen).

Referáló A vezető ügyeleti időben alkalmanként, de előre kihirdetett napon 13-14 óra között max. félórás tervezett időtartamban un. referáló-értekezletet hívhat össze, amelyen az adott napon szolgálatot ellátó munkatársak (fő és részmunkaidős is) megjelenése kötelező. A napi referálók feladata az előző délutáni illetve aznap délelőtti stábtagok ügyeleti és szolgáltató munkájának rövid ismertetése, napi információcsere. A referáló értekezleteket a vezető vagy távollétében a megbízott helyettese felügyeli. Beszámoló Az intézményvezető szükség szerint az általa megjelölt időpontban (de évente legalább egy alkalommal) szóban részletesen, valamennyi segítő tevékenységre kiterjedően beszámoltatja az intézmény alkalmazottait. Negyedévente ellenőrzi a munkatársak esetkezelési dokumentációit (esetnaplók, forgalmi naplók). 3.3

Az intézmény dolgozóinak munkarendje a vonatkozó jogszabályokra utalva:

14/61

A Családsegítő Központ főállású dolgozóinak heti munkaideje 40 óra, amely a családgondozói és adósságkezelő-tanácsadói munkakörökben: heti 20 órában kötött heti 20 órában rugalmas időbeosztású. 

Kötött munkaidő keretén belül látják el az ügyeleti szolgálatot, tanácsadói munkát.



A rugalmas munkaidőt a főállású családgondozók, tanácsadók saját körzetüknek, a családok igényeinek, az általuk ellátandó feladatok jellegének megfelelően osztják be. Az intézmény egyéb szolgáltatásai, csoport- és közösségi programjai szintén a rugalmas munkaidőkeretben végezendők. Ugyancsak a rugalmas munkaidőn belül vesznek részt a munkatársak a heti esetmegbeszéléseken. A belső vagy külső továbbképzéseken, egyéb szakmai rendezvényeken való részvétel elsősorban a rugalmas munkaidő terhére szervezhető. A munkatársak a végzett tevékenységükről az intézmény vezetőjének szóban és/vagy írásban rendszeresen beszámolni kötelesek.



A részfoglalkozású dolgozók munkaideje konkrét megállapodás alapján a munka- vagy megbízási szerződésben kerül rögzítésre.



Azokban a munkakörökben, amelyekhez területi munkavégzés nem tartozik (így munkavállalási tanácsadó, pszichológus, szociális asszisztens, technikai dolgozók) a napi munkaidőt az intézményen belül kell letölteni.

A Közösségi pszichiátriai ellátásban dolgozók heti munkaideje 40 óra, a koordinátor irányításával rugalmas időbeosztású.

3.4

Kliensek alapvető tájékoztatása a szolgáltatásokról:

CSSK A bejövő új kliensek részére az elsődleges tájékoztatást a folyamatos szolgálatban működő ügyfélfogadó-pultos rendszer biztosítja. Az e feladatot ellátó információs családgondozó valamennyi, a családsegítős működést, ellátást, illetve szolgáltatást érintő kérdésre tájékoztatással szolgál, egyes esetekben ehhez az ügyeletes családgondozóktól, tanácsadóktól illetve az intézményvezetőtől kérve kiegészítést. Az intézményi szolgáltatásokról, programokról a kliensváróban több helyen megtalálható információs táblák, szórólapok is tájékoztatnak. A CSSK működésével kapcsolatos valamennyi információ az intézmény honlapján (www.cssk17.hu) is hozzáférhető KPE Tájékoztatás módszerei: beszélgetések (egyéni, csoportos), közvetett megkeresés: egészségügyi, oktatási, közművelődési, nevelési intézményeken, továbbá a gyámhivatalon, munkaügyi kirendeltségeken és egyéb szociális szolgáltató intézményeken keresztül.

15/61

Az intézmény alapvető ügyfélfogadási és szolgáltatási szabályait a Házirend tartalmazza, amely a több helyen kifüggesztve a székhelyen és telephelyen a kliensek számára is hozzáférhető. 4.

A feladatellátás szakmai tartalma, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége:

CSSK A családsegítés szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családsegítés a személyes gondoskodást végző és a szolgáltatást igénybe vevő személy közötti együttes munkafolyamat, melynek tartalma és menete írásbeli együttműködési megállapodásban kerül rögzítésre. A megállapodás tartalmazza a szolgáltatást igénybe vevő személy problémáit, az elérendő cél érdekében megvalósítandó feladatokat, az együttműködés módját, a folyamatba bevonandó szolgáltatókat, intézményeket, a találkozások rendszerességét, a segítő folyamat várható eredményét és a lezárás időpontját. A családsegítés keretében az intézmény biztosítja:     

 

a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítése, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. a menedékjogi törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését.

KPE A közösségi pszichiátriai ellátás olyan önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú gondozás, amelynek során a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történik. A közösségi pszichiátriai ellátás keretében az intézmény biztosítja:

16/61

 problémaelemzés, problémamegoldás,  készségfejlesztés,  pszicho-szociális rehabilitáció. Családsegítés 4.1. Szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás

A feladatellátás tartalma: A szociális, mentális vagy életvezetési problémákkal küzdő személyek, családok részére tanácsadásokat szervez, illetve tart. A vonatkozó jogszabályok (Szoctv. és helyi rendelet) egyes kiemelt problémacsoportok kezelését és a kapcsolódó szolgáltatások működtetését a családsegítő intézményhez rendeli. Ilyen speciális tanácsadás, szolgáltatás az előbbieknek megfelelően az adósságkezelési tanácsadás, továbbá a munkavállalási tanácsadás működtetése. A szociális tanácsadás során: - tájékoztatást nyújt az egyes szociális és jóléti ellátások formáiról, intézményrendszeréről, funkcióiról és igénybevételének módjáról, - információt szolgáltat az egyes ellátási formák előnyeiről, hátrányairól, - segítséget nyújt - az önálló döntés lehetőségének megtartása mellett - az ellátásban részesülő számára legmegfelelőbb ellátási forma kiválasztásában. Az életvezetési tanácsadás keretében: - segítséget nyújt az életpályán, életútban való elakadás, illetve megtorpanás feloldásában, - segítséget nyújt a probléma feldolgozásában és a megoldási stratégia kidolgozásában, - az egészséges életmódra nevelő tanácsadásokat szervez. A mentálhigiénés tanácsadás keretében segítséget nyújt: - a mentálhigiénés problémák feltárásában, kezelésében, - a családon belüli konfliktusok feltárásában, a kapcsolatok helyreállításában.

A feladatellátás módja: Az ellátás módja a feladatellátás tartalmától függ.

A feladatellátás rendszeressége: A feladatellátás történhet: - rendszeresen és - esetenként.

4.2

A szociális ellátásokhoz való hozzájutás megszervezése

A feladatellátás tartalma:

17/61

Megszervezi az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutást. A feladatellátás során segítséget nyújt: - az ellátás igényléséhez szükséges dokumentumok beszerzésében, - a kérelem és a hozzá csatolandó dokumentumok kitöltésében, - az ellátásban részesülő kérésére érdekeit képviseli, - az elutasított kérelmek jogorvoslati kérelme benyújtásában, - a pénzbeli ellátás felhasználásához.

A feladatellátás módja:

Az ellátás módja a feladatellátás tartalmától függ.

A feladatellátás rendszeressége: A feladatellátás történhet: - rendszeresen és - esetenként. 4.3

Családgondozás biztosítása

A feladatellátás tartalma: Segítségnyújtás a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásában. A családgondozás során: -

segítséget nyújt a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló családok számára,

-

meghatározott ideig tartó folyamatos segítő kapcsolatot alakít ki és tart fenn annak érdekében, hogy a kapcsolatot igénylő fél problémái feltárhatókká, megfogalmazhatókká, ezáltal megoldási lehetőségeik kialakíthatóvá váljanak.

-

a családon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat szervez.

A feladatellátás rendszeressége: - folyamatosan.

4.4

A veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszerrel kapcsolatos feladatok

A feladatellátás tartalma: A családok segítése érdekében a CSSK veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtet.

18/61

A vonatkozó jogszabály (Szoctv.64.§ (2) bek.) előírásai szerint a jegyző, továbbá a szociális- és egészségügyi szolgáltatók, intézmények, valamint a Gyermekjóléti Központ (központ), a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítő intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. Ennek megfelelően a CSSK: -

a jelzésre köteles szerveket felhívja a veszélyeztetettség jelzésére, krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra,

-

tájékoztatja a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről,

-

fogadja a beérkezett jelzéseket, és felkeresi az érintett személyt, illetve családot a családsegítés szolgáltatásairól való tájékoztatás érdekében,

-

a veszélyeztetettség, illetve a krízishelyzet megszüntetése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket,

-

az intézkedések megtételéről tájékoztatja a jelzést tevőt,

-

folyamatosan figyelemmel kíséri az érintett személyt, illetve családot veszélyeztető körülményeket és a veszélyeztetett személy, illetve család szociális szolgáltatások iránti szükségleteit.

Az előbbiekhez kapcsolódóan: A kapott jelzés alapján a CSSK munkatársa felveszi a kapcsolatot a szociális és/vagy mentálhigiénés problémákkal küzdő családdal, személlyel (a bejelentés alanyával) és tájékoztatja a vonatkozó problémára a családsegítés körében nyújtható szolgáltatásokról. Tekintettel arra, hogy a szakmai módszertani szabályok szerint a bejelentésnek mindig írásban is meg kell történni, ezért a jelzőrendszer tagjai számára a CSSK bejelentő nyomtatványt biztosít.

A feladatellátás rendszeressége: A feladatellátás történhet: - rendszeresen és - esetenként A jelzőrendszer működtetésén túl a családsegítő intézmény a konkrét esetek, kliensproblémák hatékony kezelése és megoldása érdekében szükség szerint munkakapcsolatot épít ki és tart fent elsősorban az alábbi szervekkel:  a kerületi szociális gondozás intézményeivel,  a kerületi egészségügyi hálózattal,  az oktatási-nevelési intézményekkel,  a kerületi gyermekjóléti szolgáltatóval,  az önkormányzati illetékes bizottságokkal,  a polgármesteri hivatali irodákkal és azok munkatársaival,  a fogyatékosok oktató, nevelő és gondozó intézményeivel,  egyéb önkormányzati intézményekkel,  a rendőrséggel,  foglalkoztatási szolgáltatókkal, 19/61

 a működő egyházakkal és szociális intézményeivel,  különböző – elsősorban szociális célokra szervezett – civil szerveződésekkel, alapítványokkal,  az országgyűlési és önkormányzati képviselőkkel,  más fővárosi családsegítő intézményekkel. Az együttműködés keretében biztosítani kell a szükséges információk átadását a titoktartási szabályok figyelembe vételével, továbbá a kölcsönös konzultációkat és tapasztalatcserét. 4.5

Egyéb szolgáltatások

Szaktanácsadásokat nyújt és közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos segítő programokat szervez a működési területén élők számára, így: - pszichológiai tanácsadást, - jogi tanácsadást, - fejlesztőpedagógiai tanácsadást, - szülőknek, magányos időseknek közösségi programokat, - párkapcsolati konzultációt, - mediációt, - egészségnevelési és életmódprogramokat, - munkavállalási tanácsadást. Segíti a speciális támogató, önsegítő csoportok szervezését, működtetését. Közösségi ellátás 4.6

Problémaelemzés, problémamegoldás

A feladatellátás tartalma: Pszichés állapot és életvitel felmérése. A személyes célok meghatározásának segítése, a változtatásra motiváló tényezők feltárása, problémamegoldó beszélgetések. Egyéni gondozási terv készítése.

A feladatellátás módja: Az ellátás módja a feladatellátás tartalmától függ.

A feladatellátás rendszeressége: A feladatellátás történhet: - rendszeresen és - esetenként. 4.7

Készségfejlesztés

A feladatellátás tartalma:

20/61

Az életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése, az önellátásra való képesség javítása és fenntartása. Ennek keretében stresszkezelés, kommunikációs és problémamegoldó készség javítása, a mindennapi életvitelhez szükséges készségek fejlesztése, társas kapcsolatok kialakításához való hozzásegítés. Pszichoedukáció: tájékoztatás a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról, az ahhoz való alkalmazkodás és kezelés teendőiről, a tünetek korai felismeréséről. A családtagok és a közvetlen környezet tájékoztatása a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról.

A feladatellátás módja: Az ellátás módja a feladatellátás tartalmától függ.

A feladatellátás rendszeressége: A feladatellátás történhet: - rendszeresen és - esetenként. 4.8

Pszicho-szociális rehabilitáció

A feladatellátás tartalma: Munkához való hozzájutás és megtartás segítése, gyógyszer-compliance (gyógyszerszedés nyomon követése). A szabadidő szervezett eltöltésének segítése, szabadidős, önsegítő csoportok, támogató hálózatok szerveződésének segítése. Tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások, valamint a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetőségek igénybevételéről. Hivatalos ügyek intézésében való segítségnyújtás.

A feladatellátás módja: Az ellátás módja a feladatellátás tartalmától függ.

A feladatellátás rendszeressége: A feladatellátás történhet: - rendszeresen és - esetenként. Az 4. pontban részletezett intézményi működési célok megvalósításában az egyes munkaköri leírásokban rögzítettek szerint, továbbá az intézményvezető felkérése alapján vesznek részt az intézményben dolgozók. A családsegítős feladatok ellátása családgondozói, tanácsadói (pl. jogászi, pszichológusi, munka- és pályaválasztási, adósságkezelői, fejlesztő pedagógusi) munkakörben történik. A közösségi pszichiátriai ellátás közösségi koordinátori és közösségi gondozói munkakörben folyik. A munkavégzésben a szociális munka, mint szakma elméleti és módszertani ismeretei, továbbá jogszabályi keretei és a szakmai etikai kódexben rögzített szabályok az irányadók. 21/61

A családsegítés keretében végzett tevékenység – a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül – a szükséges mértékig kiterjed az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. A megelőző tevékenysége körében szakmai együttműködésre törekszik a kerületi társintézményekkel, így elősegítve a veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelző rendszer működtetését. 4.9

Az intézmény működési jellemzői:

Nyitottság: Az intézményt mindenki felkeresheti származásra, társadalmi helyzetre, nemre, szexuális orientációra, korra, meggyőződésre vagy a társadalmi hozzájárulás mértékére való tekintet nélkül.

Önkéntesség és együttműködés: Az intézmény igénybevétele önkéntes. Az állampolgár /család, csoport/ problémáinak megoldásához segítséget kér, vagy a felajánlott segítséget elfogadja. A segítő kapcsolat alapján létrejött segítő együttműködés során mindkét félnek konkrét lépéseket kell tennie a problémák megoldása, a kedvezőtlen körülmények elhárítása érdekében.

A család egészének, társadalmi környezetének egységes rendszerű szemlélete: Az intézmény a családot, mint alapvető közösséget kezeli, a családok egy-egy tagjának nyújtott segítséget a család belső viszonyára tekintettel biztosítja. A belső és külső környezeti erőforrások fokozásával a család összetartó erejének növelésére, a hiányzó funkciók pótlására törekszik. 5.

A feladatellátás egyéb jellemzői:

Intézményünkkel segítő kapcsolatban állók többsége Rákoskeresztúr és Rákoshegy lakója. Ez az adat részben az egyszerűbb elérhetőséggel magyarázható, de a forgalmi nyilvántartásaik azt is jelzik, hogy például a nagyobb részben lakótelepen élő rákoskeresztúri klienseink leggyakoribb problémája közvetlenül a lakhatásukkal áll összefüggésben (pl. rezsihátralék). Családsegítőnket felkereső kliensek un. hozott problémái 2014. évben az alábbi (számarány szerinti) jellemzőket mutatják: anyagi jellegű > foglalkoztatással kapcsolatos > jogi tanácsadás > információhiányból eredő > ügyintézéshez segítségkérés > családi-kapcsolati > lelki-mentális > életviteli > gyermeknevelési > egészségkárosodás következménye > családon belüli erőszak 5.1

A családsegítő szolgáltatás működési rendje:

Az új kliensekkel az ügyeletes családgondozó készít első interjút, s felveszi az esetnaplót. Amennyiben a megoldásra váró probléma többszöri találkozást, hosszabb segítő kapcsolatot igényel, 22/61

úgy az eset felelős családgondozója is az első segítő beszélgetést és adatfelvételt intéző ügyeletes munkatárs lesz. Amennyiben egyéb szakmai okból az ügy később más családgondozó bevonását (esetátadás) teszi indokolttá, azt mindig a heti team ülés beleegyezésével lehet végrehajtani. Ha az ügy jellege szükségessé teszi, úgy szakmai tanácsadók (pl. adósságkezelő, munkavállalási tanácsadó, pszichológus, jogász) is bekapcsolódnak a segítő folyamatba. A családgondozó és tanácsadók közötti szakmai egyeztetés, információcsere formái: team esetmegbeszélés, referáló vagy alkalmi személyes egyeztetés. A esetről az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet melléklete szerinti kötelező nyilvántartásokat vezetik (esetnapló, forgalmi napló) a munkatársak. Az előbbiek mellett az ügyre vonatkozó valamennyi feljegyzés, irat stb. név és nyilvántartószám szerinti kartonokban van tárolva, amit a kliensektől elzárt helyen (dolgozói szoba) tartunk. Valamennyi kliensünk, aki segítő kapcsolatba kerül intézményünkkel a számítógépes adatnyilvántartó rendszerben a legfontosabb adatai alapján (név, lakcím, TAJ-szám, a szociális segítő neve, a segítő kapcsolatok, találkozások időpontjai) regisztrálják, illetve nyilvántartószámot kap. A számítógépes adatnyilvántartó rendszerbe csak az adatbevitelt végző információs családgondozó, a rendszert karbantartó belső szociális munkatárs, valamint az intézmény vezetője léphet be. Jogszabályi előírás alapján 2012-től a szolgáltatást igénybe vevőkről az adatok naponta az országos központi elektronikus nyilvántartó rendszerbe (KENYSZI) is feltöltésre kerülnek. Az intézményben a szociális munka mindhárom módszerét alkalmazzák a megoldásra váró kliensproblémák kezelésénél. A hazai szociális szakma hagyományaihoz alkalmazkodva munkatársaink legnagyobb részben az ún. egyéni esetkezelést, tehát a problémahordozó kliens és segítője közötti személyes együttműködésre épülő segítségnyújtás gyakorlatát alkalmazzák. Ugyanakkor az európai szociális munkában az elmúlt évtizedekben bekövetkezett paradigmaváltáshoz igazodva családsegítőnkben is egyre nagyobb szerepet szánunk például az egyéneknek nyújtott személyes segítést és tanácsadást kiegészítő, s egyben annak hatékonyságát jelentősen növelni képes „csoportozásnak”. Ezek a módszerek az esetek nagyobb részében egymás mellett, egymást kiegészítve működnek egy problémamegoldó folyamaton belül. 5.2

A közösségi pszichiátriai ellátás működésének módja

A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére, és pszichiáter és/vagy neurológus szakorvosának javaslata alapján történik. A személyesen, telefonon, levélben, e-mailben történő igénybejelentést követő legkésőbb 3 napon belül (amennyiben szükséges azonnal) az ellátás koordinátora előzetes egyeztetés után személyesen keresi fel az ellátásra váró klienst. A pszichiátriai betegek közösségi ellátása térítésmentesen vehető igénybe. Az ellátás igénybevételéről a szolgáltatást nyújtó, illetve az ellátást igénybe vevő, valamint az ellátást igénybe vevő törvényes képviselője megállapodást köt. 5.3

Egyéni segítségnyújtási formák: 1. 2. 3. 4.

Családgondozás, egyéni szociális munka Adósságkezelési tanácsadás Munkavállalási tanácsadás Pályaválasztási tanácsadás, képesség felmérés

23/61

5. 6. 7. 8. 9. 10.

5.4

Pszichológiai tanácsadás Jogi tanácsadás Mediáció Családközpontú korai gyermekkori intervenció Párkapcsolati konzultáció Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázat benyújtásához segítségnyújtás (internetes hozzáférés biztosítása, pályázat értelmezése, nyomtatványkitöltés)

Csoportokban végzett segítő szolgáltatások: CSSK: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Baba-mama klub Híd csoport (magányosok klubja) Életmód Klub Kismamák „csevegő” klubja Álláskereső Klub Adósságkezelési tréning (felkészítő) csoport „Beszéljünk róla” csoport

KPE: 8. 9. 10. 11. 12. 6.

Hétindító csoport Társas-játék klub Munkavállalási tréning Kreatív csoport Stresszoldó torna

Belső szabályzatok:

Az intézmény működését az Alapító Okirat, a Működési Engedély, a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. A fenntartó az intézmény vezetőjét évente írásban, illetve szóban beszámoltatja a vizsgált tárgyévi tevékenységről. Az intézmény szakmai működésében kiemelten a belső adatkezelési szabályzat, valamint a Szociális Munka Szakmai Etikai Kódexében foglaltak betartása kötelező valamennyi alkalmazott számára. A titoktartási kötelezettség az összes kinevezett és megbízásos munkaviszonyban álló munkatárs, valamint az intézményben egyéb jogviszonyban alkalmazásban álló külsős dolgozó, illetve ott a gyakorlati idejét töltő hallgató számára kötelező előírás.

24/61

Családsegítõ Központ szervezeti felépítése intézményvezetõ

adminisztrátor

Újlak u. 106. székhely

technikai dolgozó részfoglalkozású

adósságkezelési csop.

munkavállalási csop.

adósságkezelési csoportvezetõ intézményvezetõ helyettes

munkavállalási tanácsadó családgondozó

adósságkezelési tanácsadó

munkavállalási tanácsadó családgondozó

adósságkezelési tanácsadó

családgondozói csop.

tanácsadók részmunkaidõs

vezetõ családgondozó

családgondozó információs pult

jogász vállalkozó

családgondozó

családgondozó

jogász megbízásos

családgondozó

családgondozó

pszichológus részmunkaidõs

családgondozó

családgondozó

családgondozó

családgondozó

családgondozó részmunkaidős

családgondozó részmunkaidős

családgondozó részmunkaidős közösségi pszichiátriai ellátás

közösségi koordinátor

közösségi gondozó

Pesti út 29. telephely

közösségi gondozó

25/61

2. Gyermekjóléti Központ A hivatás hitvallása – CREDO „A folyóparton egy vidám társaság mulat önfeledten: esznek, isznak, beszélgetnek. Egyszer csak segélykiáltást hallanak a folyó felől. A folyóban valaki fuldoklik. A társaság egyetlen úszni tudó tagja beugrik a vízbe és kimenti a fuldoklót. Ezután folytatják a pikniket. De újra hangokat hallanak a folyóból. Az újabb fuldoklót is kimenti az úszni tudó férfi. Aztán egyre több kiáltás hallatszik a folyóból. A társaság egyetlen úszni tudó tagja szinte állandóan a vízben van, sorra menti ki a fuldoklókat. Amikor éppen megpihen egy pillanatra a folyóparton, odalép hozzá az egyik barátja, és a következőket mondja neki: fantasztikus dolgokat művelsz itt a folyóban. De nem lenne hatékonyabb azon gondolkoznunk, hogy miért estek ezek az emberek a vízbe?”Rappaport A szakmai munka kereteit a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) az Alapító Okirat, a Szervezeti és Működési Szabályzatban felsorolt további jogszabályok, belső szabályzataik, és a Szociális Munkások Etikai Kódexe szabják meg. 1.

Az intézmény adatai

1.1

Az intézmény megnevezése: Gyermekjóléti Központ

1.2

Az intézmény székhelye, telefonszáma, e-mail címe: 1173 Budapest, Újlak utca 106. Telefon és fax: 256-2090 e-mail: [email protected] Web: www.gyermekjoleti17.hu

1.3

Nyitva álló helyiség (KLUB) 1173 Budapest, Pesti út 29.

1.4. A fenntaró neve, székhelye: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Cím: 1173 Budapest Pesti út 165. Telefon: 257-3333 A szolgáltató tevékenység típusa: gyermekjóléti szolgáltatás (Gyvt. 15. §. (2) bekezdés a) pontja Alapító Okiratot jóváhagyó Kt. határozat száma, kelte: 95/2015. (III. 19.) 2.

Az intézmény célja, feladata, alapelvei

A XVII. kerületi Gyermekjóléti Központ küldetése a rászorulók, a bajban lévők segítése, de mindenek előtt a problémák kialakulásának megelőzése a szociális munka eszköz- és kapcsolatrendszerével. 26/61

A szakmai munkájuk meghatározó eleme a prevenció. A gyermekvédelmi törvény szellemével összhangban vallják, hogy a problémák kialakulásának megelőzése a gyermekek legfőbb érdeke. 2.1. Az intézmény célja A gyermekjóléti szolgáltatás több szintű, komplex tevékenység, amely a kerületben élő családoknak nyújtott szolgáltatásoktól a tényleges gyermekjóléti szociális segítő munkán át a szervezési feladatokig terjed. E sokrétű tevékenységgel és az így kialakított szolgáltatási rendszerrel céljuk a gyermekek szükségleteinek megfelelő ellátásának biztosítása, fejlődésük, jólétük, a családban történő nevelkedésük elősegítése. Az intézmény munkáját, a rendszerszemléletű szociális munka módszereinek és eszközeinek alkalmazásával végezi. „- A szociális munka olyan szakmai tevékenység, amely a szociális munkás felelősségét meghatározó etikai elveken alapul. A szociális munkás felelőssége, hogy saját kompetenciáján belül – a tevékenység szolgáltató vagy hatósági jellegének megfelelően – nyújtson szakmai szolgáltatásokat.” Részlet a Szociális Munka Etikai Kódexéből 2.2. Az intézmény feladatai A Gyermekjóléti Központ a jogszabályi (a Gyvt., a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet.) előírásoknak megfelelően végzi a feladatait.

2.3. Az intézmény működésének alapelvei Az intézmény alapelvei segítő munkájuk alapvető filozófiáját tükrözik. Arra törekszenek, hogy az intézményben minden hozzájuk forduló gyermek, szülő, családtag ugyanazt az ellátást kapja. Mindig csak azt az ellátást, amelyikre szüksége van, de azt maradéktalanul. Alapelvek       

az egyenlőség és egyenlő bánásmód elve, hivatástudat, a szakmánkkal / hivatásunkkal / szembeni alázat, őszinteség, hitelesség, a prevenció, a megelőzés elsődlegességének elve, nyitottság, a személyiségi jogok védelme, a gyermekvédelmi munka etikai minimumának elve.

A gyermekjóléti központ munkájához a Szociális Munka Etikai Kódexe ad iránymutatást. A központ munkatársai munkájukat az ellátottak etnikai hovatartozásra, vallási és világnézeti meggyőződésre, nemi hovatartozásra, fogyatékosságra, egészségi állapotra való tekintet nélkül, mindennemű megkülönböztetés kizárásával végzik.

27/61

3. Az intézmény ellátási területe, az ellátottak köre Budapest XVII. kerülete a főváros legnagyobb kerülete, 5482 hektár területű. Több mint 25-szöröse a legkisebb budapesti kerületnek, ugyanakkor azonban egyike a legritkábban lakott kerületeknek is. Lakosainak száma meghaladja a 87.000 főt, a 0-18 éves korosztály átlagos létszáma 16.000 fő körül mozog.  Szociálpolitikai jellemzők A kerületben élők szociális összetétele, társadalmi rétegeződése igen eltérő képet mutat. A panelházas lakótelepek lakói között magasabb a munkanélküli, gyermekét egyedül nevelő, szociális támogatásra szoruló családok aránya, mint a kertvárosi részeken. Ott inkább jellemző a kiegyensúlyozott családi háttér, a megfelelő egzisztencia. Az elmúlt évtizedben a családok életmódjában, a munkaerő-piacon elfoglalt helyzetében drámai változások következtek be. A családok és gyermekeik életében általánosan tapasztalhatóak a munkanélküliség következményei, a sodródás, az érték- és normaválság hatásai. Egyre gyakoribbak a korai anya-gyerek kapcsolati zavarok, kötődési problémák, fiatalkori devianciák, családi krízisek. Mindezek a problémák szinte kézzelfoghatóan érzékelhetőek már a bölcsődei ellátásban megjelenő kicsinyek esetében, valamint az oktatási intézményekben, ahol a pedagógusok is csak igen korlátozott eszköztárral rendelkeznek a problémák megoldására.  Az ellátottak köre, az ellátandó célcsoport sajátosságai A XVII. kerületi Gyermekjóléti Központ ellátja Budapest XVII. kerületének gyermekjóléti szolgáltatását. A gyermekjóléti szolgáltatás elsődleges célcsoportja a településen élő 0 – 18 éves korosztály. Ehhez kapcsolódóan mindazon felnőttek (várandós anyák) is, akik a gyermekek sorsának alakulásában, alakításában szerepet vállalnak (szülők, egyéb családtagok, a gyerekeket, családokat körülvevő személyek, közösségek, szervezetek). Az intézmény 1998-as indulása óta ügyfélforgalma jelentősen megnövekedett. A tíz évvel ezelőtti alig másfélszáz regisztrált jelzés mára csaknem 800-ra nőtt.

4.

A gyermekjóléti szolgáltatás szakmai tartalma

4.1. Szakmai-szervezeti információk Az intézményben található munkakörök és létszámadatok: Munkakör Vezető Családgondozó Családgondozó

Terület/Feladat Intézményvezetés - családgondozó (általános szolgáltatás): (gondozott létszám: 45 gyermek vagy 25 család) - családgondozó (speciális szolgáltatás és programok):

28/61

Létszám 1fő 12 fő

utcai, lakótelepi szociális munka kapcsolattartási ügyelet kórházi szociális munka

2fő 2fő/heti 10 óra 1 fő

Tanácsadó

- gyógypedagógia/fejlesztő pedagógia - pszichológia - jogász

Családgondozó asszisztens Gazdasági ügyintéző Technikai dolgozó

Asszisztensi feladatok végzése

1 fő 2 fő 1 fő/heti 10 óra megbízás szerint 3 fő

Az intézmény gazdálkodásának segítése

1 fő

Takarítási feladatok elvégzése

1 fő/heti 20 óra

Gondnok Adatbázis kezelő

Az intézmény műszaki állapotának rendezése Az intézmény informatikai rendszerének adatforgalmának felügyelete, kezelése

1 fő/heti 20 óra és 1 fő/heti 20 óra

Az Intézményben az alábbi munkacsoportok működnek: 

Családgondozó csoport



Mentálhigiénés támogató és tanácsadó csoport



Prevenciós- és speciális ellátások csoportja



Adminisztratív csoport



Gazdasági, technikai csoport

 Családgondozó csoport Az intézmény családgondozói munkájukat elsősorban a területi elv alapján végzik. A kerület sajátosságait, többek között jelentős kiterjedését figyelembe véve a csoport kialakítása döntően területi elvek szerint történik. A vezető az esetelosztásnál a területi elv mellett elsősorban a csoport tagjainak esetszámaira, az esetek bonyolultságára van tekintettel, de figyelembe veszi az egyes munkatársak speciális képzettségét és a korábban a hasonló ügyekben megszerzett gyakorlati tapasztalatait. A családgondozók munkáját családgondozó asszisztensek segítik.

 Mentálhigiénés támogató és tanácsadó csoport Fejlesztő pedagógiai tanácsadó A fejlesztő pedagógiai tanácsadó az alapellátásban lévő gyerekek tanulási-, magatartási- és beilleszkedési problémáinak feltárásában és javításában nyújt pedagógiai eszköztárának felhasználásával segítséget.

29/61

Pszichológiai tanácsadó A családgondozás folyamatában a gyermek problémájának feltárásához pszichológus is segítséget nyújt. A szakmai követelményeknek megfelelő pszichológiai vizsgálatok elvégzése után tanácsokat ad gyermekeknek, szülőknek és a családgondozóknak. A problémák feltárása után, amennyiben indokolt, meghatározott kereteken belül terápiás munkát végez. A továbbiakban, amennyiben hosszabb pszichoterápiát igényel a gyermek, ill. a család ügye, tovább irányítja a megfelelő intézménybe. Jogi tanácsadás Az intézményben megbízás alapján hetente két órában családjogász végez ingyenes jogi tanácsadást. A családjogász a családgondozók számára is mindenkor elérhető, szakmai elakadásokban, nehezen átlátható jogi helyzetekben segítséget nyújt.  Prevenciós és speciális szolgáltatások csoportja A gyermekjóléti központ a gyermekjóléti szolgáltatás alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat, így utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát és készenléti szolgálatot biztosít.  Adminisztratív csoport Feladatuk a családgondozói adminisztrációs tevékenység támogatásán túl, a nyilvántartási rendszer kezelése, iratkezelés, levelezés, recepciós feladatok ellátása.  Gazdasági, technikai csoport A nyugodt, biztonságos munkavégzés technikai feltételeit biztosítják. 4.2. A gyermekjóléti központ szolgáltatásai, az ellátás igénybevételének módja A Gyermekjóléti Központ a gyermekjóléti szolgáltatást ellátások teljesítésével (gondozással), ellátások közvetítésével (szolgáltatás) illetve szervező tevékenységgel (szervezés) biztosítja. A gyermekjóléti szolgáltatás alapfeladatain túl, az alapellátás keretén belül speciális szolgáltatásokat nyújt, amelyeket úgy kell megszervezni, hogy az – szükség esetén – kiterjedjen a településen vagy településrészen élő valamennyi gyermekre. 4.3. A gyermekjóléti szolgáltatás feladatai A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A legfontosabb feladatok - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, - a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, - a gyermek veszélyeztetettség megszüntetése és - a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében végzett szakmai munka.

30/61

4.4. A feladatellátás szakmai tartalma, a biztosított szolgáltatások formája 4.4.1. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében: a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, tanácsadás, a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása segítése, szabadidős programok szervezése, hivatalos ügyek intézésének segítés 4.4.2. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében kiterjed a veszélyeztetettséget észlelő jelzőrendszer működtetésére, tevékenységük összehangolására, a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárására és ezek megoldásának javaslatára. 4.4.3. A gyermekjóléti szolgáltatás keretében végzett alapellátás további feladata a gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetésére irányuló tervszerű beavatkozás, amelynek során a szociális munka eszközeivel lehetőség nyílik a gyermek problémáinak rendezésére, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására: - Problémafeltárás: célzott beszélgetés-sorozat nyomán sor kerül a valós és megoldást kívánó probléma meghatározására - Megállapodás, szerződéskötés, gondozási terv elkészítése - A probléma megoldása: a problémamegoldó folyamat elsődleges célja a probléma sikeres megoldása, és egyben az igénybevevő problémamegoldó képességének és szociális környezethez való alkalmazkodásának fejlesztése, életvezetési stratégiáinak támogatása. - Helyzetértékelés: a családgondozó folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermek, illetve a család életét, félévente legalább egyszer értékeli a gondozási tervet, ha kell, módosítja azt. - Esetmegbeszélést, vagy esetkonferenciát szervez a segítő szakember, ha a gyermekkel, családdal több szakember foglalkozik, és együttműködésük összehangolása szükséges a gondok enyhítéséhez, megszüntetéséhez.

Javaslattétel gyermekvédelmi intézkedésre A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések, kezdeményezések, ha az eset összes körülményeinek feltárása után az intézmény úgy ítéli meg, hogy a kialakult veszélyeztetettség az önként igénybe vehető alapellátásokkal nem szüntethető meg. A Gyermekjóléti Központ a Gyvt. által szabályozott gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések közül a gyermek védelembe vételére, ideiglenes hatályú elhelyezésére vagy nevelésbe vételére tehet javaslatot. 

Védelembe vétel A védelembe vétel olyan hatósági eszköz, amely segítséget nyújt abban, hogy a gyermek veszélyeztetettsége a családon belül megszüntethető legyen, ezzel akadályozva meg a gyermek családból történő kiemelését. A család számára egy komoly közös üzenet a hatóság és központ részéről. Mindenképpen mérföldkő, mert legtöbb esetben az első a hatósági eszközök közül és

31/61

– az átmeneti gondozást és az utógondozást nem számítva – szinte az utolsó hatékony beavatkozási lehetőség a gyermekjóléti szolgáltatás eszközrendszerében. - A védelembe vételi eljárást a Gyermekjóléti Központ kezdeményezi, ha az általa végzett alapellátás nem vezetett eredményre, vagy a gyámhatóság rendeli el. A javaslat birtokában a hatóság minden esetben tárgyalást tart. - A gyámhatóság a beszerzett információk áttanulmányozását követően határozatot hoz, vagy a gyermek védelembe vételét rendeli el, vagy az eljárást megszünteti. - Védelembe vétel elrendelése esetén annak felülvizsgálata hivatalból évente kötelező. - A védelembe vételi eljárás során megtörténik a problémafeltárás. Ez a védelembe vételi határozatban pontosan rögzítésre kerül. - Megállapodás, szerződéskötés helyett ebben az estben egyéni gondozási-nevelési terv készül, amelynek végrehajtása, illetve a probléma megoldása során a családgondozó és a család között létrejövő együttműködés kötelező érvényű. A feladatok ütemezése, tervezése és a kompetencia határok tisztázása megtörténik. - A probléma megoldása: a megfogalmazott probléma megoldásának érdekében folytatott és az egyéni gondozási-nevelési tervben rögzített feladatok végrehajtása a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával történik, melynek lépései, keretei pontosan meghatározottak. A cél egyértelmű: ne legyen szükség más – súlyosabb – gyermekvédelmi intézkedés alkalmazására. - A védelembe vétel felülvizsgálata: A felülvizsgálat során készített javaslatban a családgondozó értékeli az esetkezelés egész addigi folyamatát átfogó véleményt alkot az egyéni gondozási-nevelési tervben megfogalmazott probléma megoldási folyamatáról, az elért változásról, hiányosságokról. A folyamat során észlelt és eddig nem ismert problémákról. A gondozási folyamat során a családgondozó az esetek státuszától függően végez családlátogatást. 

Az átmeneti gondozással kapcsolatos feladatok Az intézmény helyettes szülői hálózatot szervez és működtet, valamint javaslatot tesz családok, illetve gyermekek átmeneti otthonában történő elhelyezésre.



Nevelésbe vétel, ideiglenes hatályú elhelyezés: A védelembe vétel eredménytelensége, vagy más rendkívüli körülmény miatt a családgondozó javaslatot tesz más gyermekvédelmi intézkedésre A gyermek családból való kiemelése esetén a családgondozó segíti, támogatja a családot a kapcsolattartásban és a visszahelyezés feltételeinek mielőbbi megvalósításában.

4.4.4. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében elsősorban beilleszkedésének támogatása, a család gyermeknevelési körülményeinek javítása, a szülőgyermek közötti kapcsolat helyreállítása. Az utógondozás célja az, hogy az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után elősegítse a gyermek, illetve a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését. A kirendelt családgondozó az utógondozás eredményéről félévente, illetve az utógondozás

32/61

megszűnésekor köteles tájékoztatást adni a gyámhivatalnak. A gyámhivatal szükség esetén ezen túlmenően is kérhet tájékoztatást az utógondozás alakulásáról. A Gyermekjóléti Központ a probléma rendezése érdekében emellett esetkonferenciát, szakmai megbeszélést, konzultációt, esetmegbeszélést tart, szükség szerint. 4.5. Speciális gyermekjóléti szolgáltatások 

Utcai- és lakótelepi szociális munka

Az intézményben az utcai- és lakótelepi szociális munkát két szociális munkás végzi. Céljuk, hogy felkutassák és elérjék a veszélyeztetett gyermekeket, fiatalokat és számukra alternatívákat kínáljanak szabadidejük eltöltésére. Különös figyelmet fordítanak azokra a fiatalokra, akik az iskolai tanítási órákról kimaradnak és napközben, tanítási idő alatt az utcán csavarognak, illetve azokra, akik otthonról önkényesen eltávoztak. A fiatalok, gyermekek elérésében, problémáik, személyiségük megismerésében az oktatási intézmények nyújtanak sok segítséget, az intézménylátogatások során, pedagógus-műhely megbeszélésein, személyes egyeztetésen.

A gyermekek számára központunk ifjúsági klubot működtet, melynek keretében az alábbi programokat kínáljuk - tematikus csoportfoglalkozások, - játékos készségfejlesztő foglalkozások, - szabadtéri programok, kirándulások. 

Iskolában végzett szociális munka

A Gyermekjóléti Központ által végzett iskolai szociális munka középpontjában a gyermek áll. Célja a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszűntetése, a családban történő nevelésének elősegítése. Lényege, hogy preventív jelleggel tud működni. Fontos, hogy olyan gyerekek kerüljenek ki az iskola falai közül, akik önismerettel rendelkeznek, képesek a problémáik megoldására, és ha szükséges, képesek segítséget kérni, tudják, hova fordulhatnak. Továbbá, hogy a diákok körében mérséklődjön a deviáns magatartási formák előfordulásának aránya. Feladatat pedig az iskola terepén a szociális munka eszközeivel végezhető tevékenységek: pl. információnyújtás, egyéni tanácsadás, segítő beszélgetés a diákok számára, családgondozás, prevenció (klubfoglalkozás szervezése és vezetése, felvilágosító foglalkozások tartása), illetve a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó pedagógus kollégák szakmai segítése. A XVII. kerületi Gyermekjóléti Központ által megajánlott szolgáltatások a kerületi iskolák számára  kiskamasz csoport  prevenciós órák  szociális készségfejlesztő tréning

33/61

    

egyéni önismereti beszélgetéssorozat pályaválasztási tréning egyéni pályaválasztási tanácsadás önismereti tréning kortárssegítő képzés

A XVII. kerületi Gyermekjóléti Központ gyermekek és fiatalok számára nyújtott szolgáltatásait, céljait, feladatait részletesen az intézmény Szakmai Programja tartalmazza. 

Kórházi szociális munka

Az intézmény által biztosított gyermekvédelmi célú kórházi szociális munkával az elérni kívánt cél, hogy a kórházi, illetve területi-iskolai védőnővel, valamint a kórházi szociális és egészségügyi szakemberekkel együttműködve a szociális válsághelyzetben lévő anyának, szülőnek és gyermekének nyújtsanak segítséget a gyermeket veszélyeztető tényezők megelőzése, és megszüntetése érdekében valamint, hogy a gyermekelhanyagolás és gyermekbántalmazás észlelése esetén jelzéssel éljenek a központ felé. 

Kapcsolattartási ügyelet biztosítása

A kapcsolattartási ügyelet célja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása. Ezen kívül az érintettek kérésére, illetőleg a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői eljárást (mediáció) biztosít, melynek célja a felek közötti konfliktusok feloldásának segítése, közöttük a megállapodás létrehozása, és annak mindkét fél részéről történő betartása. A Gyermekjóléti Központ önálló szakmai módszertani programmal rendelkezik a kapcsolatügyeleti szolgáltatás nyújtására, melyet a Magyar Kapcsolatügyeleti Mediátorok Országos Szakmai Szövetsége (MAKAMOSZ) együttműködésével dolgozott ki. A kapcsolatügyelet szakmai programja az intézmény Szakmai Programjának mellékletét képezi. 

Készenléti Szolgálat biztosítása

A készenléti szolgálat megszervezésével állandó elérhetőséget, folyamatos jelenlétet biztosítanak a nyitvatartási időn túl felmerülő krízishelyzetekben. Ez – a munkaidőn kívül – hívható - elérhető telefonszám áll azok rendelkezésére, akik azonnali segítséget, tanácsot vagy tájékoztatást szeretnének kapni nehéz helyzetükben. 5.

Jogvédelem

5.1. A szolgáltatást igénybe vevők jogainak védelme

34/61

A gyermek, a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, valamint a fiatal felnőtt, továbbá a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó érdekképviseleti és szakmai szervek panasszal élhetnek az intézmény vezetőjénél az 1997. évi XXXI. tv. 36. §-a alapján. Az intézmény vezetője – 15 napon belül - a panaszt kivizsgálva ad tájékoztatást a panaszos félnek, mely tartalmazza a panasz orvoslásának más lehetséges módját is. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, valamint a fiatal felnőtt az intézmény fenntartójához vagy a szakmai felügyeletet ellátó szervhez fordulhat, ha az intézmény vezetője meghatározott időn belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet. Panaszával fordulhat a gyermekjogi képviselőhöz, fenntartóhoz, szakmai felügyeletet ellátóhoz is. A gyermeki jogok védelmét ellátó természetes és jogi személyek elérhetőségét a székhelyen és tagintézményeiben jól látható helyen kifüggesztettük. 5.2. Tájékoztatási kötelezettség A gyermekek és szüleik jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos kötelező tájékoztatás megvalósításának módja  A családgondozó az első interjú során tájékoztatja a gyermeket és a szülőt kötelezettségeikről és jogaikról, valamint az intézmény szolgáltatásairól, ezt a tájékoztatót írásban is átadja számukra. Az átvétel megtörténtét aláírásukkal igazolják 5.3. A szolgáltatást nyújtók munkavégzéssel kapcsolatos jogainak védelme A Gyermekvédelmi törvény értelmében a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszerben foglalkoztatottakat – 15.§ (6)-(7) bekezdésében foglaltak alapján – megilleti a jog, hogy személyüket megbecsüljék, emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat tiszteletben tartsák, tevékenységüket elismerjék és értékeljék. Az intézménynél foglalkoztatott munkatársak a gyermek/család gondozása során hivatalból járnak el, e tevékenységgel kapcsolatban büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősülnek. Az intézmény dolgozóinak védelmét szolgálja a rendszeresen megtartott team, lehetőség szerint a szupervízió és az esetmegbeszélő csoport, mely intézményen belül működik. A dolgozók panasszal élhetnek az intézményvezetőnél, fenntartónál, szakmai felügyeletet ellátó szervnél, akik kötelesek kivizsgálni a panaszok jogosságát és erről írásban kötelesek értesíteni a feleket. 6.

Szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének biztosítása

A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének biztosítása - Rendszeres szakmai továbbképzés A központ részt vesz szakmai továbbképzéseken, szakmai konferenciákon. Jelenlétük elengedhetetlen a segítő intézmények megbeszélésein, tájékoztató értekezletein, szakmai rendezvényein. - Szupervízió - A szakmai személyiség védelme, fejlesztése (burn out megelőzés, konfliktuskezelő tréning).

35/61

7.

Intézményen kívüli szakmai együttműködések

A jelzőrendszer működtetése, esetmegbeszélések – esetkonferenciák. A gyermekjóléti központ a jelzőrendszer tagjaival való együttműködés, valamint tevékenységük összehangolása érdekében esetmegbeszélést tart. Az esetmegbeszélés történhet esetkonferencia, illetve szakmaközi megbeszélés keretében. A szakmaközi megbeszélések az észlelő- és jelzőrendszer tagjai számára évente 6 alkalommal kerül megszervezésre. A megbeszélésről emlékeztető készül. Éves gyermekvédelmi tanácskozás A minden év március 31-ig megrendezésre kerülő tanácskozáson áttekintésre kerül a XVII. kerület gyermekvédelmi rendszerének működése, javaslatok fogalmazódnak meg a rendszer javítására vonatkozóan. A tanácskozásra a szakterület képviselői írásos értékelést adnak a végzett munkájukról, melyet egy összefoglaló emlékeztetővel együtt a résztvevők megkapnak.

Szakmai Műhelyek – Gyermekvédelmi jelzőrendszer szakmai műhelye A Gyermekjóléti Központ családgondozói az oktatási-nevelési intézmények, a bölcsődék, védőnők, a rendőrség, ill. az érintett társintézmények gyermekvédelmi feladattal megbízott munkatársai számára rendszeresen - minden hónap első keddjén - műhelymegbeszélést tartanak. A munka éves tematika alapján zajlik, amelyet a szakemberek kérésének, ill. az aktuális jogszabályváltozások alapján állítunk össze.

36/61

388/2015. (XI. 19.) Kt. határozat melléklete

Budapest Főváros Kormányhivatala XVII. Kerületi Hivatal Gyámügyi Osztály

A Gyermekjóléti Központ kapcsolatrendszere

Fenntartó: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata

Gyermekjóléti Központ

Jelzőrendszer:

A gyermekvédelmi szakellátás intézményei

Köznevelési intézmények: Óvodák, Iskolák, Nevelési Tanácsadó Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók: Családsegítő Központ CsÁO-k, GyÁO-k, - Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ: Bölcsődék, Gondozási központok, -

Közösségi Ellátás Rendőrség, ügyészség, bíróság Társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok

Egészségügyi szolgáltatást nyújtók: - védőnői szolgálat - háziorvos - házi gyermekorvos Menekülteket befogadó állomás, menekültek átmeneti szállása

Az intézmény prevenciós modellje A tölcsér alakú szerkezet grafikája, benne a különböző méretű és sűrűségű hálók (szűrők) beavatkozási pontok. Szűrők

I.

A veszélyeztetettség korai felismerése, megszüntetése 1. Hatékonyan működtetjük a jelzőrendszert 2. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a kerületünkben élő gyermekek veszélyeztetettségét 3. Szabadidős programok szervezünk 4. Utcai- lakótelepi szociális munkát végzü 5. Kórházi szociális munka 6. Hátrányos helyzetű tanulók támogatása pl. Arany János program,

II.

Gyors hatékony beavatkozás, segítés, családgondozás nélkül 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Információnyújtás, tájékoztatás Továbbirányítás, szolgáltatások közvetítése Segítő beszélgetés Mediáció Kapcsolati ügyelet Tanácsadás / pszichológusi, fejlesztő pedagógusi, jogi /

III.

Alapellátás

IV.

Védelembe vétel

V.

Átmeneti gondozás

VI.

Szakellátásba került gyermekek családjainak gondozása

VII.

Utógondozás

38/61

I.

Jelzőrendszer

II.Gyors beavatkozás csg.nélkül

III. Alapellátás

VII. Utógondozás IV. Védelembe vétel

V. Átmeneti gondozás

VI. A vérsza vérszerinti család gond.

Szakellátás:

39/61

3. Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ A Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ (korábbi neve: Egyesített Szolgáltató Központ) Budapest XVII. kerület Önkormányzatának 518/1995. (XII. 19.) Képviselő-testületi határozata alapján 19 éve, 1996. január 1-je óta működik. 2012. november 1. napjától a kerület Egészségügyi Szolgálata és az Egyesített Szolgáltató Központ összevonásra került, melynek nyomán az Egyesített Szolgáltató Központ átvette az egészségügyi feladatok ellátását. Az intézmény 2013. április 1-jétől a Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ elnevezést kapta. 1. Az intézmény adatai: 1.1 Az intézmény megnevezése: Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ 1.2 Az intézmény székhelye, telefonszáma, e-mail címe: 1173 Budapest, Gyökér utca 20. Telefon és fax:: 257-4528 e-mail: [email protected] Web: www.reszk.hu 1.3 A fenntartó neve, székhelye: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 1173 Budapest Pesti út 165. Telefon: 257-3333 Alapító Okiratot jóváhagyó Kt. határozat száma, kelte: 96/2015. (III. 19.), 2015. március 19. A Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ által szervezendő feladatok és a feladatellátás érdekében működtetett intézmények a kerületben: 1. Gyermekek napközbeni ellátása:  bölcsődék,  bölcsődei speciális csoportok,  játszócsoport. 2. Szociális alapellátás:  étkeztetés,  házi segítségnyújtás,  nappali ellátást nyújtó intézmények: o idősek klubja, o demens idősek napközbeni ellátása.

40/61

3. Egészségügyi alapellátás:  otthonápolási szolgálat,  gyermek és felnőtt háziorvosi ellátás,  gyermek és felnőtt orvosi ügyelet biztosítása,  gyermekfogászat,  védőnői szolgálat,  iskolaorvosi és iskola védőnői ellátás. 4. Egészségügyi szakellátás:  gyermek- és felnőtt fogászati röntgen,  fogszabályozás.

Ellátási formák:

Gyermekek napközbeni ellátása (Gyvt. 42. §) Bölcsőde 42. § (1) A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. (2) A bölcsőde az (1) bekezdésben foglaltakon túl végezheti a fogyatékos gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is. A bölcsődei ellátás keretében a Kt. szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt. (3) A bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel működtetésével, vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal segítheti a családokat. Bölcsőde a 20 hetes – 3 éves kor közötti gyermekek nappali felügyeletét, gondozását, nevelését és étkeztetését látja el a szülők munkaideje alatt, munkanapokon 6-18 óra között. A bölcsődék jellemző működési adatait intézményenkénti megosztásban az 1. sz. táblázat tartalmazza.

Demográfiai mutató: 2014. december 31-én a kerületben élő 0-3 éves gyermekek száma: 2318 fő. Várandósok száma: 762 fő, ebből környezeti ok miatt veszélyeztetett 17 fő; 0 – 1 éves: 762 fő, ebből környezeti ok miatt veszélyeztetett 23 fő; 1 – 3 éves: 1556 fő, ebből környezeti ok miatt veszélyeztetett 29 fő; A Gyed extra 2014. évi bevezetését követően a kisgyermeket nevelő édesanyák egy nagyobb hányada szeretne munkát vállalni és ennek érdekében gyermeküket bölcsődében elhelyezni.

41/61

A kerületben élő 2318 fő bölcsődés korú gyermek 19,15 %-a számára biztosítottunk bölcsődei férőhelyet. Összesen a 472 férőhelyre, 470 gyermeket vettünk fel bölcsődéinkbe, a korábbi években fennálló bölcsődei várólisták megszűntek. Rákosmentén az étkezési térítési díj mellett 2012. április 1. napjától bevezetésre került a bölcsődei gondozási díj, amelynek összege az ellátást igénybevevő gyermek családjában az egy főre jutó jövedelem 10 %-a. A kerület Önkormányzata a fizetési gondokkal küszködő családok számára – külön kérelemre – maximum 40 %-os gondozási díjcsökkentés lehetőségét biztosítja, amennyiben a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 500 %-át, jelenleg 142 500 Ft-ot. 2014. évi bölcsődei statisztikai összesítő Intézmény Csibe

Nyitva tart. nap 124 228

Fh. sz.

Jelen

Távol

Összesen

G.%

B. %

19833

5912

25745

70,15

91,06

Gólyafészek 100

229

11153

3899

15052

67,64

91,29

Napraforgó

80

228

12315

4101

16416

67,52

90,00

Nefelejcs

80

229

12025

4090

16115

65,64

87,96

Mirr Murr

36

229

5866

1716

7582

71,15

91,97

Kippkopp

52

228

8931

2182

11113

75,33

93,73

Összesen

472

1371

70123 21900

92023

69,14

90,73

1. sz. táblázat Fh = férőhelyszám G% = gondozási százalék B % = beíratott százalék

Bölcsődék Szakmai munkájának értékelése A kerületi bölcsődék férőhelyén, 2014-ben 428 gyermek volt átlagosan beíratva, a bölcsődében naponta bent lévő gyermekek száma 358 fő, gondozási százalék 69,14. A csökkenés oka a bölcsődék nyári zárva tartásának négy hétről öt hétre történő módosulása, valamint az óvodai felvétel korhatárának csökkentése is. A bölcsődékben a szakmai munkához a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. Minden bölcsőde megfelel a 15/1998. SZCSM rendeletben foglalt működési feltételnek, valamint a 2012ben a Szociálpolitikai és Módszertani Intézet által kiadott „Bölcsődei Nevelés - Gondozás Szakmai Szabályai” című módszertani levélben foglaltaknak.

42/61

A bölcsődei gondozás- nevelés feladata a gyermekek testi- és pszichés szükségleteinek kielégítése, a fejlődés elősegítése. Ezen belül:  az egészséges testi fejlődés elősegítése,  az érzelmi fejlődés és a szocializáció fejlődése,  a megismerési feladatok fejlődésének segítése. A bölcsődei gondozást a szakmai módszertani levelekben megfogalmazottak, valamint a Fővárosi Gyámhivatal és a Módszertani Intézet szakmai elvárásai alapján végzik. Bölcsődékben a folyamatos napirend, a fokozatosan, a szülővel történő beszoktatás és a saját gondozónő elv alapján folyik a szakmai munka. Minden bölcsőde elkészíti az éves szakmai programját, amelyben meghatározza a gyermekek kora szerint lebontva az éves gondozási, nevelési feladatokat. Bölcsődei munka során egyre nagyobb teret nyernek a nevelési feladatok, a gyermekek napirendjébe épített foglalkozások. A gondozónők munkáját szakemberek segítik, a bölcsődében foglalkoztatunk pszichológust, dietetikust, és zenepedagógust, az utóbbit 2008. évtől a zenebölcsőde megszervezésével. Jelenleg három bölcsődében – Csibe, Gólyafészek és Napraforgó – került kialakításra sószoba, továbbá a Kippkopp Bölcsődében sópárásító készülékekkel igyekszünk megelőzni a gyermekek felső légúti megbetegedését. A sószoba használata jelentősen befolyásolja a bölcsőde kihasználtságát. A bölcsődék szakmai munkájuk megszervezése során nagy gondot fordítanak a szülőkkel való kapcsolattartásra, a kisgyermekes családok gondozási- nevelési feladatainak megsegítésére, szakembereink ezért tanácsaikkal a családok rendelkezésére állnak. Munkájuk során jó kapcsolatot alakítottak ki és tartanak fenn a társóvodákkal, védőnőkkel és a gyermekorvosokkal. A gyermekjóléti központtal napi kapcsolatban állnak a veszélyeztetett gyermekek elhelyezése kapcsán. A bölcsőde szakmai munkájáról, a gyermekek egészségi állapotáról és a gondozási- nevelési feladatok megvalósulásáról a 2010-ben elkészített és bevezetett gondozási nevelési dokumentációt (ún. fejlődési naplót) vezetjük. A szakembereink által kidolgozott dokumentáció egységes szerkezetben foglalva kíséri végig a gyermek fejlődését a családlátogatástól az óvodába kísérésig. 2011. szeptember 1-jétől a bölcsődék új szakmai protokoll alapján működnek, melyet 2014-ben felülvizsgáltak, és a három év tapasztalatai alapján módosítottak. A dokumentáció megújítása és a szakmai protokollok kidolgozásának és bevezetésének az volt a célja, hogy a bölcsődékben a gondozási- nevelési munka minősége javuljon. A gyermekek számára az ételeket a bölcsődék saját konyhája készíti el a RESZK dietetikusa által ellenőrzött központi étlap alapján. A bölcsődében diétás étkeztetésre is lehetőség van, a dietetikus ilyen esetben egyénre szabott étlapot állít össze a kisgyermek számára. Bölcsődéink a kisgyermekek élelmezését kiemelt feladatként kezelik, ügyelnek arra, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelő változatos, korszerű étkeztetésben részesüljenek, és az ételek az elérhető legjobb alapanyagokból készüljenek. Bölcsődéink a gyermekek napközbeni ellátása mellett feladatuknak tekintik azt, hogy a kerületben élő, kisgyermeket nevelő családokat nevelési gondozási feladataik megvalósításában segítsék, ennek érdekében a Nefelejcs bölcsődében megszervezték a GYES-en, GYED-en lévő szülők és 43/61

gyermekeik részére a BABA-MAMA klubot, amelyben 7 fő részére 10 alkalommal szakemberek (orvos, pszichológus, gondozónő) nyújtanak segítséget a gyermeknevelés- és gondozás területén. A résztvevők tanácsokat kérhetnek a kisgyermekneveléshez, háztartásszervezéshez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez és nem utolsó sorban lehetőséget teremt baráti kapcsolatok kialakítására is. A bölcsődében folyó szakmai munka minőségének javításában illetve megtartásában, az új módszerek elsajátításában, nagy segítséget jelent, hogy szakdolgozóink rendszeresen részt vesznek szakmai továbbképzéseken. 2014-ben 14 fő vett részt továbbképzésen, a bölcsődei szakdolgozók 16% -a. 2014-ben hatodszor került megszervezésre a Vigyázó Sándor Művelődési Házban a „Bölcsődekóstolgató”. A rendezvény megszervezésének célja, hogy a kisgyermekes szülők pontos és hiteles tájékoztatást kapjanak a bölcsődébe kerülés feltételeiről, a beiratkozásról, a bölcsődei életről. A szülőknek lehetőségük legyen a bölcsődékben dolgozó szakemberek megismerésére, és a bölcsődei neveléssel - gondozással kapcsolatos kérdéseikre autentikus választ kapjanak. Az elmúlt évek tapasztalata alapján elmondható, hogy a bölcsődekóstolgatónak nagy sikere van, sok kisgyermekes család látogatja meg a délelőtti rendezvényt, a bölcsődei beiratkozásoknál és a felvételt követő szeptemberi beszoktatásoknál is érezhettük a rendezvény pozitív hatását. 2014-ben a bölcsődék tárgyi eszközeinek beszerzése, illetve pótlása az Önkormányzat költségvetéséből, valamint képviselői támogatásokból került finanszírozásra.

Speciális csoport A csoport 1996. szeptember 15-én jött létre az Újlak u. 112. szám alatti bölcsődében, feladata a 20 hetestől 6 éves korú fogyatékkal élő (értelmi-, érzékszervi-, mozgásszervi-) gyermekek nappali ellátásának biztosítása, korai fejlesztése bölcsődei keretek között. A csoport 2009. szeptember 14től a Gyökér utcában megnyitott Mirr Murr bölcsődébe költözött. Az új bölcsőde szakmai programja lehetővé tette a fogyatékkal élő gyermekek speciális csoportban és integrált csoportban történő ellátását, 2014-ben 36 férőhelyen 12 sérült gyermeket gondoztunk. A gyermekek részére az egyéni fejlesztési tervek alapján a csoportos és az egyéni foglalkozásokat biztosítják, fogyatékosságuktól függően minden esélyt megadva arra, hogy lehetőleg teljes értékű emberként éljenek. 2013. szeptemberétől a Mirr Murr Bölcsőde 36 férőhelyes integrált intézménnyé alakult, ahol a korai fejlesztést a Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó utazó gyógypedagógusai biztosítják 12 fogyatékos gyermek számára.

Személyes gondoskodást biztosító szociális szolgáltatások: A XVII. kerületben a szociális szolgáltatások közül a RESZK biztosítja:  Étkezést  Házi segítségnyújtást  Idősek nappali ellátást (idősklubok)  Demens idősek nappali ellátását

44/61

2014-ben a személyes gondoskodásban részesülők számának alakulását és a fent felsorolt ellátási formánkénti megoszlását az alábbi táblázat tartalmazza. Ellátottak számának 2014. évi alakulása ellátási formák szerint

Étkezés

Étkezés házhoz szállítva

Házi segítség-nyújtás

Idősek Klubja

288

281

158

344

Szociális étkeztetés (Szoctv. 62. §) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorulóknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről (ebéd) gondoskodnak, akik azt önmaguknak, illetve önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. 2014. évi összesítés alapján 569 fő napi étkezéséről gondoskodtak, ebből 281 fő részére gépkocsival szállították házhoz az ebédet, 288 fő vagy saját maga gondoskodott az ebéd elszállításáról, vagy az idősek klubjában fogyasztotta el. A szolgáltatás igénybevételének lehetősége az év minden napján rendelkezésre áll, továbbá biztosítják az A és B menü közötti választás lehetőségét is. A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátások közül az étkezést veszik legtöbben igénybe. A kitálalt ételeket az RESZK alkalmazásában lévő dietetikus rendszeresen ellenőrzi. Szociális konyhán a kiszállított készételek egyéni kiadagolása történik, a kiadagolt ételeket öt saját tulajdonú gépkocsival szállítják házhoz naponta 11 és 14 óra között, az intézmény tulajdonában lévő rozsdamentes ételhordókban. Az ételek kiszállítása, kiadagolása pontos, a szociális konyha dolgozóinak köszönhetően az idősek elégedettek az ellátással – kiszállítás, tálalás, szállítási időpont. A folyamatos (hétnapos) ellátás nagyban javítja az idősellátás színvonalát. A hétvégi ellátások megszervezése biztonságot nyújt az otthonában élő, segítségre szoruló idős embereknek. A hétvégi szolgáltatást igénybe vevők száma stabil, jelenleg átlagosan 156 fő, az étkezésben részesülő ellátottak 27 %-a, a házhoz szállított étkezést igénybevevők 55,5 %-a.

Idősek Klubja (Szoctv. 65/F. §) Az idősek klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál. Segítséget nyújt hivatalos ügyek intézésében és az idősek életminőségének megőrzésében, javításában.

45/61

A kerületben 2013. január 1-jétől három idősek klubja működik, amelyek 160 fő ellátását biztosítják. A klubok a Holdsugár Gondozási Központban, a Liget Gondozási Központban és a Rákoskerti Idősek Klubjában találhatóak. Az idősek klubja helyben étkezési lehetőséget biztosít az arra rászorulóknak, ugyanakkor a társas kapcsolatok kialakítására is lehetőséget nyújt, mely az elmagányosodás megelőzését szolgálja, továbbá tisztálkodási és mosási lehetőséget biztosítanak. A Holdsugár Gondozási Központban biztosítjuk továbbá a demenciában szenvedő idősek nappali ellátását. Az ellátáshoz szükséges tárgyi feltételek 5 demenciában szenvedő idős embernek nyújtanak napközbeni tartózkodási lehetőséget. 2007-től az orvosi ellátást az egészségügyi rendszer átalakítása miatti változtatásokból adódóan meg kellett szüntetni. Az orvosi ellátás megszüntetését követően, a klubokban az idősek egészségnevelési feladatai nagyobb hangsúlyt kaptak, heti rendszerességgel kerülnek megszervezésre olyan tevékenységek, amelyek az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését célozzák. Klubtagok részére életmód programokat, egészségügyi szűréseket szerveznek, a programokon gyógytornász, gyógy-masszőr, dietetikus, pszichológus segíti a klubvezetők munkáját. Lehetőség van fodrász, pedikűr, manikűr igénybevételére kedvezményes térítési díj ellenében. A fenti szolgáltatásokon túl rendszeresen szerveznek az ellátottak kéréseinek megfelelő kulturális szabadidős programokat: kirándulásokat, múzeumlátogatást, színházlátogatást stb. A klubban önszerveződő csoportok is működnek: ilyen a dalos klub, a barkács klub, recept klub. 2005-től elérhető az internet hozzáférés a klubtagok nagy örömére. 2014-ben 4 központi kerületi rendezvényt szerveztünk az idősek részére:  IDŐSEK SPORT NAPJA  LENGŐTEKE BAJNOKSÁG  IDŐSEK NAPJA  IDŐSEK VILÁGNAPJA A klubok a művelődési házakkal közös rendezvényeket szerveztek, amely nagyon sikeres volt az idősek körében. A generációk közötti együttműködést tovább építették, elsősorban a ligeti klub jóvoltából. A Rákoskerti Idősek Klubja a Rezgő utcai óvodával együttműködve megszervezte a „Nagyi mesél” programot, amely a 2015. évben is továbbfolytatódik.

Időskorúak Gondozóháza (Szoctv. 82. §) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 248/2012. (VIII. 29.) számú határozata alapján a Gondozóház kiszervezésre került a XVII. kerületi Budapest Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthonába. Ennek értelmében az idősek otthona 10 fő XVII. kerületi lakos átmeneti ellátását biztosítja a jövőben.

Otthonápolási Szolgálat A szociális szolgáltatásokat kiegészíti az 1996 óta működő Otthonápolási Szolgálat. A szolgálat feladata a kerületben élő, elsősorban idős emberek otthoni ápolása, egészségi állapotuk javítása, illetve állapotuk romlásának megakadályozása, az egészségromlás késleltetése. Az ellátást a beteg háziorvosának, kezelőorvosának előírása szerint, annak együttműködésével,

46/61

folyamatos ellenőrzésével végezik. Az otthoni szakápolás igénybevétele a betegek számára ingyenes, az ellátások teljesítésének költségeit az OEP finanszírozza. Az ápolási szolgálat 2014. évi OEP bevétele 14 952 300 Ft volt. Otthonápolás keretében az alábbi szolgáltatásokat biztosítják:  szakápolás,  gyógytorna,  fizikoterápia. 2014. évben a szerződött vizitek száma: a teljesített vizitek száma: – ápolás: – gyógytorna: – fizikoterápia:

4812 5532 ebből 2722 vizit 2555 vizit 255 vizit

5%

46%

49%

gyógytorna

ápolás

fiziotherápia

Összes beteglétszám: 441 fő, ebből:  207 férfi beteg  234 nőbeteg 2013. évhez viszonyítva 2014-ben az ápolásban, gyógytornában és fizikoterápiában is többen részesültek. Az ellátottak száma 100 fővel, a vizitek száma 600-al növekedett. Az elmúlt év adatait elemezve tehát elmondható, hogy otthonápolási szolgálat vizitkihasználtsága 129 %-os volt. 2013 tól az ápolt férfiak és nők száma egyaránt emelkedő tendenciát mutat, az ápolásban ellátott betegek száma évek óta folyamatosan növekszik, mely azt támasztja alá, hogy egyre nagyobb szükség van erre az ápolási formára. Statisztikai adatokkal alátámasztva kimutatták, hogy ez az ápolási forma jelentősen olcsóbb, mint a kórházi ellátás. Az így végzett ápolási munka igen hatékony és eredményes, mind a betegnek, mind a családnak nagy biztonságot ad. Sajnálatos, hogy eddig nem tapasztalt mértékben fordult elő a kórházból MRSA fertőzéssel hazatérő beteg, szám szerint 27 fő. A hospice jellegű krónikus ellátást igénylő daganatos betegek száma is nőtt az elmúlt évben, 14 beteget kísértek végig útjukon, a többiek kórházba vagy egyéb hospice intézménybe kerültek. Az otthoni szakápolást igénybevevő betegek 74 %-a 60 év feletti.

47/61

A szakápolás elrendelését indokoló leggyakoribb 5 fő diagnózis: 1. Lábszárfekély 2. Decubitus-fekély 3. Műtéti sebek 4. Bőr és bőr alatti szövetek helyi fertőzései 5. Testnedvek csökkenése, volumenhiány A gyógytorna elrendelését indokoló leggyakoribb 7 fő diagnózis: 1. Különböző testtáji törések 2. Csípőízületi arthrosis 3. Féloldali petyhüdt bénulás 4. Térdízületi arthrosis 5. Parkinson-kór 6. Sclerosis- multiplex 7. Discus hernia (gerincsérv) Az otthonápolási szolgáltatást a kerület orvosai és az ellátott betegek továbbra is elismerik, sok esetben választják e szolgáltatást a várakozási idő ellenére is. Jó szakmai kapcsolatot alakítottak ki a helyi bőrgyógyász és reuma szakorvosokkal. A szolgálat munkáját főállásában egy fő vezető ápoló, három fő felnőtt szakápoló, két gyógytornász, részmunkaidőben egy fő fizikoterápiás szakasszisztens és egy részmunkaidős gyógytornász végzi. Az otthoni szakápolási munka színvonalas végzéséhez szükséges eszközök, felszerelések folyamatosan biztosítva vannak a szakdolgozók részére. A rászoruló betegek számára térítésmentesen tudnak kölcsönözni különböző gyógyászati és rehabilitációs eszközöket, pl. tolókocsit, járóbotot, járókeretet, mankókat, fürdőkád-ülőkét, stb. Rendelkeznek TENS készülékekkel, vércukorszint-mérőkkel, többféle fizikoterápiás géppel, gyógytornához szükséges különféle eszközökkel. Az eszközök sterilizálását saját sterilizáló géppel végezik. Az Otthonápolási Szolgálat és a gondozási központok kölcsönösen segítik egymás munkáját, kapcsolatuk jó.

48/61

IV. Rákosmente Önkormányzata által nyújtott szociális támogatások 2015. február 28. napjáig  Adósságcsökkentési támogatás A települési önkormányzat adósságcsökkentési támogatást és hozzá kapcsolódó lakásfenntartási támogatást nyújt, a területén állandó lakhellyel rendelkező és életvitelszerűen lakó személyek, illetve családok részére lakhatással összefüggő hátralékuk rendezéséhez. Adósságcsökkentési támogatásra az a személy jogosult, akinek adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, fennálló tartozása legalább hat havi. Vállalja továbbá az adósság és az önkormányzat által megállapított támogatás különbözetének megfizetését és az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. Az adósságcsökkentési támogatás megállapítása jövedelem és vagyonvizsgálathoz kötött.  Aktív korúak ellátása foglalkoztatást helyettesítő támogatás A települési önkormányzat foglalkoztatást helyettesítő támogatásformájában aktív korúak ellátására irányuló jogosultságot állapít meg azoknak az állástalan személyeknek, akik vállalják a beilleszkedési programban való részvételt és az együttműködési megállapodás megkötését. Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását jövedelem és vagyon vizsgálat előzi meg. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyt együttműködési kötelezettség terheli a munkaügyi központtal.  Aktív korúak ellátása rendszeres szociális segély A települési önkormányzat rendszeres szociális segély formájában aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg, annak az aktív korú személynek, aki egészségkárosodott (munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 30%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett vagy munkaköri két orvosi alkalmassági vizsgálaton is alkalmatlannak minősítik, várandósság 16. hetétől), vagy a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel, és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani. Az aktív koráak ellátására való jogosultság megállapítását jövedelem és vagyonvizsgálat előzi meg. A rendszeres szociális segélyre jogosult személyt, amennyiben nem egészségkárosodására tekintettel került jogosultság megállapításra, együttműködési kötelezettség terheli a Rákoskeresztúri Családsegítő Központtal.  Önkormányzati segély A települési önkormányzat önkormányzati segélyt állapít meg annak,, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy tartósan önmaga illetve családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, haláleset, elemi kár elhárítása, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, iskoláztatás, gyermek fogadásának előkészítése, nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás, gyermek családba való visszakerülésének elősegítése – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.

49/61

 Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat A települési önkormányzat Szociális-tanulmányi ösztöndíjat állapít meg azoknak a Budapest Főváros XVII. kerületében állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgároknak, akik tanulmányaik végzéséhez szociálisan ösztöndíj igénylésére rászorulnak.  Lakásfenntartási támogatás A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott támogatás. A lakásfenntartási támogatás megállapítását jövedelem és vagyon vizsgálat előzi meg, folyósítás ideje 12 hónap.  Méltányos közgyógyellátás A méltányos közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. A méltányos közgyógyellátás megállapítását jövedelemvizsgálat előzi meg.  Szociális tanulmányi ösztöndíj A XVII. kerületben lakóhellyel, vagy tartózkodási címmel rendelkező és életvitelszerűen a kerületben lakó családok gyermekei számára nyújtható rendszeres támogatás, melyet 10 hónapra (09.01.-06.30.) folyósít.  Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A XVII. kerületben lakóhellyel rendelkező kiskorú gyermeket nevelő családok gyermekei, valamint nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonnyal rendelkező nagykorúak részére állapítható meg, melynek célja annak igazolása, hogy a gyerek szociális helyzete alapján jogosult étkezési térítési díjkedvezményre, pénzbeli támogatásra illetve egyéb kedvezményekre.  Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a) a gyermek tartására köteles, és b) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.  Óvodáztatási támogatás Ez az ellátás évente két alkalommal (júniusban és decemberben) XVII. kerületben lakóhellyel rendelkező családok számára folyósítható.  Szilárd tüzelőanyag-vásárlási hozzájárulásként nyújtott települési támogatás A települési önkormányzat képviselő-testülete szilárd tüzelőanyag-vásárlási hozzájárulást nyújt azon háztartások részére, ahol a lakás fűtését szénnel vagy fával biztosítják.

50/61

V. Rákosmente Önkormányzata által nyújtott szociális támogatások 2015. március 1. napjától  Rendkívüli élethelyzet esetén nyújtott települési támogatás A képviselő-testület települési támogatást nyújt azon személy részére, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy tartósan önmaga illetve családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, haláleset, elemi kár elhárítása, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, iskoláztatás, gyermek fogadásának előkészítése, nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás, gyermek családba való visszakerülésének elősegítése – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.  Lakhatási hozzájárulásként nyújtott települési támogatás A lakhatási hozzájárulásként nyújtott települési támogatás a szociálisan rászorult háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás vagy lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A támogatás megállapítása jövedelem és vagyonvizsgálathoz kötött.  Lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék csökkentéséhez nyújtott települési

támogatás

Az önkormányzat lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék csökkentéséhez nyújtott települési támogatást állapíthat meg családok részére, lakhatással összefüggő hátralékuk rendezéséhez. Lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék csökkentéséhet nyújtott települési támogatásra az a személy jogosult, akinek esetében a hátralék teljes összege meghaladja az 50.000.-Ft-ot, de nem több mint 250.000.-Ft vagy a háztartásban közüzemi díjtartozás miatt a szolgáltatást kikapcsolták. Vállalja továbbá az adósság és az önkormányzat által megállapított támogatás különbözetének megfizetését és az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. A támogatás megállapítása jövedelem és vagyonvizsgálathoz kötött.  Gyógyszervásárlási hozzájárulásként nyújtott települési támogatás Gyógyszervásárlási hozzájárulásként nyújtott települési támogatást nyújt az önkormányzat a rendszeresen gyógyszert szedő, szociálisan rászoruló személyek részére.  Temetés esetén nyújtott települési támogatás Temetés esetén nyújtott települési támogatás annak a személynek állapítható meg, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

51/61

 Köztemetés A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.  Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A XVII. kerületben lakóhellyel rendelkező kiskorú gyermeket nevelő családok gyermekei, valamint nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonnyal rendelkező nagykorúak részére állapítható meg, melynek célja annak igazolása, hogy a gyerek szociális helyzete alapján jogosult étkezési térítési díjkedvezményre, pénzbeli támogatásra illetve egyéb kedvezményekre.  Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a) a gyermek tartására köteles, és b) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.  Étkezéstérítési díjkedvezmény A települési önkormányzat képviselő-testülete étkezéstérítési díjkedvezményt nyújt az intézményi étkezésben részesülő gyermek részére egyéni rászorultság alapján.  Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat A települési önkormányzat Szociális-tanulmányi ösztöndíjat állapít meg azoknak a Budapest Főváros XVII. kerületében állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgároknak, akik tanulmányaik végzéséhez szociálisan ösztöndíj igénylésére rászorulnak.  Szociális tanulmányi ösztöndíj A települési önkormányzat képviselő-testülete a Budapest XVII. kerületében rendezett lakcímmel rendelkező, és életvitelszerűen a kerületben élő szociálisan rászoruló családok jól tanuló gyermekei támogatása érdekében szociális-tanulmányi ösztöndíjat állapít meg. A támogatás általános vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló diákok részére állapítható meg. A szociális-tanulmányi ösztöndíj iránti kérelem minden év augusztus 10. napjáig nyújtható be. A benyújtási határidő elmulasztása jogvesztő.  Szilárd tüzelőanyag-vásárlási hozzájárulásként nyújtott települési támogatás A települési önkormányzat képviselő-testülete szilárd tüzelőanyag-vásárlási hozzájárulást nyújt azon háztartások részére, ahol a lakás fűtését szénnel vagy fával biztosítják.

52/61

2013. Rendszeres szociális segély

50.451.975.-

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

179.731.395.22.562.000.-

Óvodáztatási támogatás

170.000.-

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

542.425.-

Normatív lakásfenntartási támogatás

40.379.900.-

Adósságcsökk. lakásfenntartási támogatás

1.683.250.-

Adósságcsökkentési támogatás

4.881.510.-

Átmeneti segély

33.057.700.-

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

19.183.300.-

Temetési segély

5.883.000.-

Méltányos közgyógyellátás

6.072.030.-

Szociális- tanulmányi ösztöndíj

15.297.200.-

Szilárd tüzelőanyag -vásárlási hozzájárulás

8.520.000.-

Étkezéstérítési díjkedvezmény

1.842.787.-

Köztemetés

5.850.000.-

2014. Rendszeres szociális segély

60.483.125.-

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Óvodáztatási támogatás

134.205.630.19.285.000.80.000.-

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Normatív lakásfenntartási támogatás

921.085.34.581.500.-

Adósságcsökk. lakásfenntartási támogatás

1.267.600.-

Adósságcsökkentési támogatás

4.673.726.-

Önkormányzati segély

47.493.100.-

Méltányos közgyógyellátás

6.307.848.-

Szociális-tanulmányi ösztöndíj

14.565.400.-

Szilárd tüzelőanyag-vásárlási hozzájárulás

53/61

8.520.000.-

Étkezéstérítési díjkedvezmény

1.690.686.-

Köztemetés

5.615.000.-

Munkaerőpiaci helyzet, foglalkoztatottság, munkanélküliség 2014. évben a regisztrált álláskeresők száma az alábbiak szerint alakult: Regisztrált álláskeresők száma: Férfiak Nők

1908 926 982

több, mint 12 hónapja folyamatosan nyilvántartott kevesebb mint 12 hónapja folyamatosan nyilvántartott pályakezdő nem pályakezdő

1334 574 211 1697

17 év és alatta 18-20 év 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 60 év felett

7 47 202 176 187 267 198 211 195 295 123

Ált. iskolai végz. nélkül1 Általános iskola Szakiskola Szakmunkásképző Gimnázium Szakközépiskola Technikum Főiskola Egyetem

17 372 56 434 335 411 79 123 81

Segédmunkás Betanított munkás Szakmunkás Ügyviteli alkalmazott Ügyintéző Irányító Vezető Felsővezető Kitöltetlen

103 454 670 102 457 74 45 2 1

54/61

Munkanélküliek korszerinti megosztása (2014) 17év és alatta 7 18-20 éves 47 21-25 éves 202 26-30 éves 176 31-35 éves 187 36-40 éves 267 41-45 éves 198 46-50 éves 211 51-55 éves 195 56-60 éves 295 60 év felett 123

55/61

Munkanélülek megoszlása iskolai végzettség szerint (2014) fő ált. iskolai végz. nélkül általános iskola szakiskola szakmunkás képző gimnázium szakközép iskola technikum egyetem főiskola

17 372 56 434 335 411 79 123 81

A 2009. évben bevezetett közfoglalkoztatási program az aktív korú munkaképes személyek szociális ellátását érintette leginkább. Fő célja az volt, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbinál fokozottabb mértékben vegyenek részt a közfoglalkoztatásban annak érdekében, hogy rendszeres munkabérhez, jövedelemhez jussanak. Míg 2010. évben az általunk alkalmazott közfoglalkoztatottak száma közel 100 fő volt, számuk 2011-ben 297 főre, majd 2012-ben 247 főre emelkedett. 2013. január 1-je és 2013. július 31-e között 139 fő foglalkoztatására került sor, míg 2013. augusztus 1-je és 2013. december 31-e között 111 fő foglalkoztatását biztosítottuk a közfoglalkoztatás keretében. 2014. április 30-ig 370 fő, 2014. május 1-je és szeptember 30-a között 213 fő, 2014.október 1-jétől 2014. november

56/61

30-ig pedig 109 fő foglalkoztatása valósult meg. A 2014. december 1-jétől kezdődő közfoglalkoztatási program 100 fő bevonásával 2015. február 28-ig tartott. Sajnos az alacsony képesítésű tartósan munkanélküliek munkaerőpiacon történő elhelyezkedését éppen a képzettségük és alacsony mentális állapotuk nehezíti meg. A foglalkoztatottak nagy része az intézményekben lát el feladatokat, valamint a parkgondozásban nyújt segítséget. Önkormányzatunkra egyre erősödő szociális teherként nehezedik a tartós munkanélküli létből eredő probléma. Természetesen a végső cél az elsődleges munkaerőpiacra történő integrálás segítése. Fontos a lakosság folyamatos tájékoztatása a rendszerbe történő bekerülés feltételeiről, valamint az együttműködés fontosságának hangsúlyozása.

Érzékenyítő program Rákosmentén Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 236/2013. (VII. 11.) Kt. határozatával fogadta el Rákosmente Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programját. Az Önkormányzat a Helyi Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja többek között:  az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség biztosításának követelményét;  a diszkriminációmentességet;  a szegregációmentességet. A Helyi Esélyegyenlőségi Programban kijelölt célok megvalósításáért a Képviselő-testület a 137/2014. (V. 22.) Kt. határozatával meghosszabbította együttműködését a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesületével. Az együttműködés keretében az Önkormányzat támogatja „A közösség lámpásai” program folytatását, melynek részét képezi többek között a kerületben működő óvodákban érzékenyítő előadások tartása és látássérült emberek mentorálása is. Az érzékenyítés kibővítése, a fogyatékossággal élő emberek elfogadottságának növelése érdekében a Képviselő-testület 17/2015. (I. 29.) Kt. határozatával együttműködési megállapodást kötött iskolai fogyatékossági érzékenyítő foglalkozások megtartására. Az „Érzékenység és elfogadáskomplex iskolai érzékenyítő mintaprogram Rákosmentén” keretében az Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetségének, a Siketvakok Országos Egyesületének, az Autisták Országos Szövetségének, a Siketek és Nagyothallók Országos Egyesületének, valamint a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének szakmai ismeretekkel rendelkező, kvalifikált instruktorai a 2014/2015-ös tanév tavaszi félévében öt kerületi oktatási intézménybe látogattak el. A két tanórát felölelő időkeretben játékos, interaktív formában érzékenyítették a tanulókat, megismertetve őket a különféle fogyatékossági típusokkal kapcsolatos legfontosabb ismeretekkel, továbbá lehetőség nyílt a fogyatékossággal élő emberekkel történő személyes találkozásra. A programot a szakmai beszámolók és az iskolai visszajelzések alapján is sikeresnek és eredményesnek bizonyult, ezért a Képviselő-testület a 344/2015. (IX. 24.) Kt. határozatával az előadássorozat folytatása mellett döntött, továbbá célul tűzte ki, hogy a program Rákosmente összes iskolájába eljusson.

57/61

Időskorúak helyzete Rákosmentén Rákosmentén az összlakossághoz viszonyítva egyre nagyobb arányú a 60 év felettiek száma. E demográfiai változást nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen egyre inkább nő a koruknál fogva segítségre szoruló lakosok száma. Budapest kertvárosi részeként sok idős ember él családi házban. Statisztikai adatok alapján az idős emberek ameddig csak el tudják látni magukat, még a megözvegyülés után sem költöznek össze gyermekeikkel, unokáikkal, hanem megpróbálnak önállóan élni. Ez a tendencia megfigyelhető a lakótelepi környezetben élő szépkorúaknál is, az ő esetükben azonban – hasonlóan az aktív korú lakossághoz – gyakrabban találkozhatunk szociálisan nehéz helyzetben élő, az eladósodás problémájával küzdő, szűkebb- tágabb környezetük támogatására szoruló embertársainkkal. Az önkormányzat felmérése alapján kijelenthető, hogy a kerületünkben élő időskorúak csupán egy szűkebb rétege tartozik a szociálisan legrászorultabb rákosmenti lakosok körébe. A különböző segélyezési formákra való jogosultságuk pedig jól tükrözi az idősléttel kapcsolatos nehézségeket: a gyógyszervásárlási illetve lakhatási kiadások csökkentését célzó támogatások a leginkább preferáltak kerületünk idősebb generációja körében. Rákosmente Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít a kerületben élő időseket érintő problémákra, a szükségletekre rugalmasan reagáló szociális ellátórendszert működtet, rászorultságot figyelembevevő segélyezési rendszert biztosít számukra. Az egészségügyi alapellátás biztosítása során nagy hangsúlyt fektet az idős korosztály speciális igényeinek megfelelő szűrőprogramok szervezésére: bőrgyógyászat, szemészet, fogászat, nagyothallás. Egészségügyi beruházások terén folyamatos az orvosi rendelők felújítása, új beruházások és infrastrukturális fejlesztések, épületek akadálymentesítése. Az idősek számára kiemelten fontos a szabadidő eltöltésének módja, az önkormányzat ehhez közművelődési intézményeiben térítésmentesen közösségi teret és szakmai segítséget biztosít. Az időskorúak megbecsülését, szeretetét, tiszteletét jelzik a részükre szervezett kerületi szintű ünnepségek, például az Idősek Világnapja, Magyar Kultúra Napja, valamint a kisebb közösségek ünnepségei: nőnapi, karácsonyi ünnepség. Az idősek biztonságának javítását erősíti a helyi rendőrséggel való együttműködés, bűnmegelőzési előadások tartása, figyelemfelhívás, észlelő jelzőrendszer működtetése. A helyi társadalom kohézióját, a lokálpatriotizmust erősítik a kerületben működő civil klubok, alapítványok, egyesületek és a 20 idősklub együttműködése, melyhez az önkormányzat teret biztosít. Ahhoz, hogy az Önkormányzat minél szélesebb körben tudja segíteni, akár közvetve is, az időseket, hogy fel tudja hívni a figyelmet arra, hogy összefogva még több segítséget tudunk nyújtani számukra, a Képviselő-testület Idősügyi Koncepciót elfogadásával, valamint Idősügyi Tanács létrehozásával kívánja felvállalni a szoros együttműködést a kerületben működő, idős embereket segítő civil-, egyházi-, és alapítványi szervezetekkel.

58/61

V. 2013-2014 évre meghatározott szociális koncepció végrehajtása 2013. január – júniusig -

nyári szociális étkeztetés biztosítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számára 2013. évi ingyenes HPV elleni védőoltás megszervezése (első periódus)

2013. július – december -

-

2013. évi ingyenes HPV elleni védőoltás megszervezése (második periódus) bölcsődei férőhelybővítés, a megnövekedett igényeket figyelembe véve Mirr Murr Bölcsőde integrált intézménnyé alakulása a fogyatékkal élő kerületi gyermekek igényeinek szélesebb körű kielégítése céljából szociális tanulmányi ösztöndíj-program fenntartása az alap- és szakellátást biztosító intézmények közötti szakmai kapcsolattartás és együttműködés erősítése, átláthatóvá tétele helyi idősbarát politika kiterjesztése: kerületi, szabadidős, kulturális és életmód programok szélesebb körben történő szervezése Gyermekjóléti Központ keretében nyári, őszi és ünnepi gyermek szabadidős programok szervezése Családsegítő Központ szolgáltatásaiban kiemelt figyelem fordítása az időspolitikára, a magányos emberekre adósságkezelési szolgáltatás bővítése: az időskorúak anyagi gondjainak enyhítése érdekében kiemelt figyelem fordítása az elérhető támogatások (közszolgáltatók által nyújtott kedvezmények) minél szélesebb körű kihasználására.(védendő fogyasztó, részletfizetési lehetőség, előre fizetős mérőóra) hajléktalan ellátás további biztosítása, kiemelt figyelemmel a téli krízishelyzetekre „Konfliktuskezelő-team” létrehozása a Rákoskeresztúri Családsegítő Központban: A Családsegítő Központot egyre többen keresik fel párkapcsolati, illetve egyéb családi konfliktusok miatt. A konfliktuskezelő csoport feladata, hogy a helyzet alapos felmérése után ezen családok számára kiválassza, majd biztosítsa a szakmai szempontból legmegfelelőbb intézményi szolgáltatást. A csoport a konfliktus szintjét, jellemzőit, valamint a körülményeket figyelembe véve ajánlja fel a családtagok számára a leghatékonyabbnak vélt konfliktuskezelési segítségnyújtási formát (mediáció, párkonzultáció, egyéni tanácsadás, továbbirányítás). A három fős csoport egy szociális munkás és mediátor végzettséggel rendelkező családgondozóból, egy pszichológus és mediátor végzettséggel rendelkező családgondozóból, valamint egy pszichológusból áll. Az intézmény 2013. szeptemberétől működteti a konfliktuskezelő csoportot.

2014. január – június -

idősügyi jelzőrendszer kiépítése a kerületi szociális és egészségügyi intézmények, civil szervezetek, alapítványok, közfoglalkoztatottak, közösségi szolgálatot teljesítő diákok, önkéntesek, valamint a rendvédelmi szervek bevonásával idősbarát programok kerületi szintű szervezése Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósításában történő szerepvállalás

59/61

-

bűnmegelőzési, gyermekvédelmi, áldozatsegítő és drogprevenciós szakmai fórumok a gyermekjóléti és szociális szolgáltatások hatékonyságának fenntartása érdekében hajléktalan ellátás szélesebb körű biztosítása Családsegítő Központ „álláskereső – tréning- csoportjának” további működése Életmód klub: az idősebb korosztály számára olyan összejövetelek szervezése, ahol a résztvevők nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szinten is ismerkednek az egészséges életmóddal, az életmód váltás mellett a nyugdíjba vonulás utáni szerep váltás anyagi és lelki terheinek kezelésével.

2014. július - december -

Gyermekjóléti Központ keretében nyújtott nyári, őszi és ünnepi gyermek szabadidős programok bővítése, „Civil pont” működtetése, ifjúsági és gyermek programok, szabadidős programok szervezése céljából.

VI. Szociális szolgáltatások fejlesztésének irányai A szociális szolgáltatások tervezésekor elsőrendű szempont és feladat a meglévő szolgáltatások minőségének megőrzése. Fontosnak tartjuk, hogy minden rászorult, szükséget szenvedő lakos problémájára találjunk megoldást, melynek biztosítéka, hogy szociális ellátó rendszerünk összehangolt legyen és váljon érzékennyé a meg nem fogalmazott problémák meglátására is. Alapelvünk, hogy a szociális szolgáltatások működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat elsősorban: - a szociális szükségletek figyelembe vételével -

a törvényi kötelezettségek és

-

az önkormányzat finanszírozási képessége

alapján határozzuk meg. Ennek érdekében célkitűzésünk, hogy az elért eredményeket a lehetőségekhez mérten meg tudjuk őrizni, a szociális intézményrendszert fenn tudjuk tartani. Az elkövetkező két év feladata – a szociális ellátások központi finanszírozásának változásához igazodva – annak átgondolása lesz, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon kívánja megvalósítani. VII. 2015-2016. évre vonatkozó Szolgáltatástervezési Koncepció 2015 január –június -

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata szociális rendeletének megalkotása, mely a 2015. március 1-vel megszüntetetett pénzbeli támogatási formák helyébe lépő települési támogatás keretében nyújtott ellátások jogosultsági feltételeit, valamint megállapításuk, kifizetésük, folyósításuk és felhasználásuk ellenőrzését szabályozza

60/61

-

részvétel az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Belügyminisztérium gondozásában meghirdetett „Idősbarát Önkormányzat Díj” elnyerésére kiírt pályázaton érzékenyítő program indítása általános és középiskolai oktatási intézményekben nyári szociális étkeztetés biztosítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számára Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálata A közösség lámpásai program folytatása

2015. július-december -

Gyermekjóléti Központ és a Rákoskeresztúri Családsegítő Központ integrációja érzékenyítő program folytatása általános és középiskolai oktatási intézményekben Idősügyi Koncepció alapjainak lefektetése hajléktalan ellátás további biztosítása, kiemelt figyelemmel a téli krízishelyzetre Gyermekjóléti Központ keretében nyári, őszi és ünnepi gyermek szabadidős programok szervezése Szociális - tanulmányi ösztöndíjra, valamint a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjprogramra való jogosultak körének kiszélesítése Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósításában történő szerepvállalás

2016. január-június -

születési támogatás bevezetése nyári szociális étkeztetés biztosítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számára hajléktalan ellátás további biztosítása, kiemelt figyelemmel a téli krízishelyzetekre Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósításában történő szerepvállalás

2016. július-december -

Rákosmenti Család-és Gyermekjóléti Központ keretében nyári, őszi és ünnepi gyermek szabadidős programok szervezése Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósításában történő szerepvállalás

61/61

389/2015. (XI. 19.) Kt. határozat melléklete

BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖKORMÁNYZATÁNAK

IDŐSÜGYI KONCEPCIÓJA

2015-2018

„ Öleljük hát az öregséget szívünkre és szeressük: tele van gyönyörűséggel, ha élni tudunk vele.” (Seneca)

I. Bevezetés Európa számos országában, így Magyarországon is a népesség fokozatosan öregszik. Az idősek aránya 1950-ben az egész világon 8%, 2000-ben 10%, egyes számítások szerint 2050-ben az emberiségnek már több mint egyötödét, Európában 36-37%-át a 60 év felüliek teszik majd ki. Hazánkban a 60 év felüliek aránya 1996-ban 20%, 2007-ben 21,8%, és a jelenlegi termékenység fennmaradása valamint a halandóság várható javulása esetén arányuk 2020 körül eléri a 25%-ot, míg 2050-ben meghaladhatja a 30%-ot is. Az Európában érvényes öregedési folyamat Magyarországra is jellemző, a korösszetételben jelentkező változások, az egyre magasabb átlagos élettartam, a növekvő életszínvonal, a technikai fejlődés, az orvostudomány és gyógyítás színvonalának fejlődése és az egészségesebb életmód következtében egyre több ember, egyre tovább él. A meghosszabbodott idős kor biológiailag, pszichoszociálisan, gazdaságilag, markánsan eltér az aktív kortól. Az élet megfelelő minőségének, az egészségnek és az aktív életnek minél hosszabb ideig való fenntartása, biztosítása nem csak az egyén, hanem a társadalom felelőssége és kötelezettsége is egyben. A népesség öregedésével járó problémák helyi szinten is megmutatkoznak. Az ENSZ Idős Emberekkel Foglalkozó Alapelvei mentén, függetlenség, részvétel, gondoskodás, önmegvalósítás, méltóság, kell megfogalmazni a helyi időspolitika alapelveit, hiszen az önkormányzatok tehetnek a legtöbbet azért, hogy az elősegítsék az idős emberek életminőségének a javítását, szuveneritásuk, méltóságuk megőrzését, esélyegyenlőségük biztosítását. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) életkor szerinti felosztása:   

a 60 – 74 év közöttiek az idősödők a 75 – 89 évesek az idősek a 90 év feletti személyek a nagyon idősek

Az ENSZ határozata alapján az 1999. év az Idősek Nemzetközi Éve volt, melynek üzenete négy dimenzió mentén fogalmazódott meg:    

az élethosszig tartó fejlődés lehetősége, a generációk közötti kapcsolatok biztosítása, az idős emberek helyzete, a társadalom elöregedésének kezelése.

A Madridi Idősügyi Nemzetközi Cselekvési Terv 2002-ben fogalmazódott meg, „Európa válasza a világ öregedésére-gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása egy öregedő világban” melynek irányvonalai:   

az idősebb emberek és a fejlődés, az egészség és a jó közérzet elősegítése idős korban, gondoskodás kedvező és támogató környezetről.

2

Hazánkban az európai uniós alapelveket, az ENSZ és a WHO ajánlásokat figyelembe véve az Idősügyi Nemzeti Stratégiáról szóló 81/2009.(X.2.) OGY határozatával elfogadta a 2009-2034-ig tartó Idősügyi Nemzeti Stratégiát. II. Az Idősügyi Nemzeti Stratégia prioritásai     

Aktivitását és függetlenségét, társadalmi presztízsét megőrző idősödő és idős ember. Biztonság és megfelelő életminőség, a betegségek kockázatának alacsonyan tartása, az emberi méltóság megőrzése és a funkcionális önállóság elősegítése. Élethosszig tartó fejlődés, törekvés az életöröm, az autonómia megőrzésére és az önmegvalósításra. Társadalmi részvétel és bevonódás, közösségi megbecsültség növelése. Esélyegyenlőség, pozitív reakciók az idősödés és a hosszabbéletűség társadalompolitikai kihívásaira.

III. Az Idősügyi Koncepció célja Rákosmente Önkormányzata helyi szinten keressen megoldást a demográfiai öregedésből származó problémák kezelésére, nyújtson alternatívákat a különböző társadalompolitikai, egészségügyi és szociálpolitikai feladatok megvalósítására. Az idősbarát politika megvalósításakor kiemelt figyelmet fordítson a kerületben élő idős lakossággal való együttműködésre, az időskorú emberek életkörülményeinek figyelemmel kísérésére, az idősek aktivitásának megőrzésére és szükség esetén a róluk való gondoskodásra. A koncepció célja továbbá, hogy a Rákosmentén élő időskorú ember a társadalom megbecsült tagja legyen, ne legyen magányos, egészségben, biztonságban és védettségben éljen. III. 1. Alapelvek, célok           

függetlenség, részvétel, gondoskodás, önmegvalósítás, méltóság, középpontban az ember, az egyén és a családok, mindennemű hátrányos megkülönböztetés, előítélet elutasítása, generációs hátrányok leküzdésének az elősegítése, idős emberek elmagányosodásának enyhítése, életminőségük javítása, a helyi társadalom igényeihez, szükségleteihez igazodó, az idősügyet szolgáló rendszer működtetése, civil szervezetek részvételének biztosítása, helyi nyugdíjas közösségek működésének erkölcsi és lehetőség szerint anyagi támogatása, idős emberek partnerként való kezelése, közösségi ügyekbe történő bevonásuk, érdekeik és jogos elvárásaik figyelembe vétele, életkori sajátosságaiknak megfelelő aktivitás fenntartása, közösségeiknek, érdekképviseleti szervezeteiknek a működéséhez szükséges feltételek biztosítása.

3

III. 2. A célok és alapelvek megvalósulása Erősségek Elkötelezett önkormányzat az idős emberek problémájának a megoldásában Rászorultsági elven működő segélyezési rendszer, kiépült, rugalmas szociális szolgáltatás A szociális ellátórendszer hatékonyságának elemzése, folyamatos figyelemmel kísérése Magasan képzett szakemberek Helyi és országos civil szervezetek aktív közreműködése Szociális Kerekasztal

Gyengeségek Finanszírozási nehézségek A szociális ellátórendszer negatív megítélése Információáramlás nehézsége Többgenerációs családmodell hiánya

III. 3. Megoldások, lehetőségek       

a Szolgáltatástervezési Koncepcióban megfogalmazott célok megvalósítása, szükségletfelmérés alapján az ellátórendszer tudatos fejlesztése, civil szervezetek és önkéntesek további bevonása, sportprogramok bővítése, úszás, torna, séta, életmódváltozás elősegítése, prevenciós szemlélet erősítése, az egészségtudatos magatartás fejlesztése, információáramlás hatékonyságának a növelése.

A kitűzött célok a kerület demográfiai, szociális, egészségügyi helyzetképén alapuló jövőkép kialakítása, rövidtávú stratégiai célok és cselekvési irányok meghatározása, mely célok megvalósulásának folyamatát ellenőrizni és értékelni kell. Rákosmente Idősügyi Koncepciója a 2015-2018-as évekre vonatkozóan készült, az Idősügyi Nemzeti Stratégiára épül, összhangban van az ENSZ alapelveivel, az Európai Unió törekvéseivel, az Európai Szociális Kartával, a Magyarországi Idősügyi Kartával. E koncepció illeszkedik a kerület egyéb koncepcióihoz, rendeleteihez:    

helyi szociális rendelethez, Helyi Esélyegyenlőségi Programhoz, Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepcióhoz, Rákosmente Integrált Városfejlesztési Stratégiájához.

IV. A helyi idős lakosság gazdasági, szociális helyzetének főbb jellemzői Budapest kertvárosi részeként sok idős ember él családi házban. Statisztikai adatok alapján az idős emberek ameddig csak el tudják látni magukat, még a megözvegyülés után sem költöznek össze gyermekeikkel, unokáikkal, hanem megpróbálnak önállóan élni. Ez a tendencia megfigyelhető a lakótelepi környezetben élő szépkorúaknál is, az ő esetükben azonban – hasonlóan az aktív korú lakossághoz – gyakrabban találkozhatunk szociálisan nehéz helyzetben élő, az eladósodás problémájával küzdő, szűkebb- tágabb környezetük támogatására szoruló embertársainkkal. Az önkormányzat felmérése alapján kijelenthető, hogy a kerületünkben élő időskorúak csupán egy szűkebb rétege tartozik a szociálisan legrászorultabb rákosmenti lakosok körébe. A különböző 4

segélyezési formákra való jogosultságuk pedig jól tükrözi az idősléttel kapcsolatos nehézségeket: a gyógyszervásárlási illetve lakhatási kiadások csökkentését célzó támogatások a leginkább preferáltak kerületünk idősebb generációja körében. IV. 1. Demográfiai jellemzők Budapest XVII.kerület állandó lakosság korcsoportos megoszlása az állandó népességen belül 2014. január 01. Állandó népesség száma 0-2 évesek 3-5 évesek 6-13 évesek 14 évesek 15-17 évesek 18-59 évesek 60-x évesek 65-x évesek Forrás: KSH-TSTAR

87476 fő 2358 fő 2735 fő 6822 fő 793 fő 2417 fő 51315 fő 21036 fő 14646 fő

% 2,7 3,1 7,7 0,9 2,9 58,7 24 16,7

Öregedési index: Az idősödő társadalom fontos mérőszáma az öregedési index, amely a 65 éven felüliek és a 14 éven aluliak arányszámát mutatja. IV. 2. Budapest XVII. Kerület Rákosmente öregedési indexe 65 év feletti 0-14 éves állandó korú állandó időszak népesség népesség száma száma (fő) (fő) 2010 13331 12495 2011 13699 12481 2012 14161 12539 2013 14646 12708 Forrás: KSH-TSTAR

Öregedési index (%) 106,7 109,8 112,9 115,3

Az öregedés globális jelenség mely amellett, hogy a társadalmi rendszerekben jelentős változásokat eredményez, számos lehetőséget is rejt magában. A 2012-es európai év az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás éve volt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában minden eddiginél hosszabb ideig élnek az emberek és idősebb éveiket is egészségesebben töltik, ezért a tevékeny időskor elősegítése mindannyiunk feladata. Az idős emberek hasznos tagjai társadalmunknak, tanulhatunk tőlük, ugyanakkor támogatni szükséges azokat az intézkedéseket, amelyek jobb lehetőséget nyújtanak az idősek számára a további aktív élet megvalósításához.

5

V. Rákosmente szociális ellátórendszerének a bemutatása V.1. Pénzbeli támogatások A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) felhatalmazása alapján és a Budapest Főváros XVII. Kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő- testületének 7/ 2015.(II. 26.) önkormányzati rendelete a szociális és gyermekjóléti ellátásokról, számos olyan pénzbeli ellátást nyújt a kerületi lakosok számára, amely juttatások a szociálisan rászoruló személyek élethelyzetét kedvezőbbé tehetik.

Rendkívüli élethelyzet esetén nyújtott települési támogatás Rendkívüli élethelyzetre való tekintettel települési támogatás nyújtható abban az esetben, ha a figyelembe vehető egy főre számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160%-át, tartósan beteg-, fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében 180%-át nem haladja meg és a család 50.000.-Ft-ot meghaladó banki vagy egyéb pénzügyi megtakarítással, lekötött pénzösszeggel nem rendelkezik.

Gyógyszervásárlási hozzájárulásként nyújtott települési támogatás Gyógyszervásárlási hozzájárulásként települési támogatás nyújtható havi rendszeres gyógyszerszükségletből eredő gyógyszerszükséglet esetén azon személyek részére, akik a kérelem benyújtásának időpontjában közgyógyellátásban nem részesülnek, és a család vagyonnal, 50.000.-Ft-ot meghaladó banki vagy egyéb pénzügyi megtakarítással, lekötött pénzösszeggel nem rendelkezik.

Temetés esetén nyújtott települési támogatás Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként a települési támogatás összege, amennyiben a család 50.000.-Ft-ot meghaladó banki vagy egyéb pénzügyi megtakarítással, lekötött pénzösszeggel nem rendelkezik, a helyben szokásos legolcsóbb temetés a) 25%-a, ha a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 150%-a, b) 20%-a, ha a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 151%-200%-a, c) 15%-a, kizárólag egyedül élő kérelmező esetén, ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 201%-250%-a, de a támogatás összege nem haladhatja meg a 95.000.-Ft-ot. V. 2. Természetbeni támogatások

Lakhatási hozzájárulásként nyújtott települési támogatás Lakhatási hozzájárulásként települési támogatás nyújtható, lakásban vagy lakás céljára szolgáló helyiségben élő háztartások részére, ahol a lakás hivatalosan igazolt hasznos alapterülete 3 főig legfeljebb 80m2, a háztartás minden további tagja esetén 5m2 -rel nő, de a 100 m2-t nem haladhatja meg, valamint a háztartásban az egy főre számított jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) egyedül élő, kiskorú gyermekét vagy 23 évesnél fiatalabb nagykorú, de nappali oktatás rendje szerint tanuló gyermekét egyedül nevelő személy esetén a 250%-át, b) két fős háztartás esetén a 190%-át, c) három vagy több fős háztartás esetén a 170%-át nem haladja meg, és a háztartás vagyonnal, 50.000.Ft-ot meghaladó banki vagy egyéb pénzügyi megtakarítással, lekötött pénzösszeggel nem rendelkezik.

6

A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék csökkentéséhez nyújtott települési támogatás Települési támogatás nyújtható a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék csökkentéséhez azon háztartások részére, ahol a lakás hivatalosan igazolt hasznos alapterülete 3 főig legfeljebb 80m 2, a háztartás minden további tagja esetén 5 m2 -rel nő, de a 100 m2-t nem haladhatja meg és a háztartásban az egy főre számított jövedelemhatár legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, de nem haladja meg a) egyedülélő személy esetén annak 230%-át, b) két fős háztartás esetén a 190%-át, c) három vagy több fős háztartás esetén a 160%-át, és a háztartás vagyonnal, 50.000.-Ft-ot meghaladó banki vagy egyéb pénzügyi megtakarítással, lekötött pénzösszeggel nem rendelkezik és a (2) bekezdésben foglalt lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék teljes összege meghaladja az 50.000.-Ft-ot, de nem több mint 250.000.-Ft vagy a háztartásban közüzemi díjtartozás miatt a szolgáltatást kikapcsolták, azonban a (2) bekezdésben foglalt lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék összege nem haladja meg a 250.000.-Ft-ot. Települési támogatás lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék csökkentéséhez villanyáram-, víz-, gázfogyasztás, távhőszolgáltatás, csatornahasználat, szemétszállítás díjához, lakbérhez, közös költséghez nyújtható.

Szilárd tüzelőanyag-vásárlási hozzájárulásként nyújtott települési támogatás Szilárd tüzelőanyag-vásárlási hozzájárulásként nyújtott települési támogatás azon háztartások részére állapítható meg, ahol a lakás fűtését szénnel vagy fával biztosítják, és a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) 150%-át, b) egyedül élő esetén 180%-át, vagyonnal, 50.000.-Ft-ot meghaladó banki vagy egyéb pénzügyi megtakarítással, lekötött pénzösszeggel nem rendelkezik és a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül lakhatási támogatásban nem részesültek. A támogatás mértéke az október 15. napjától április 15. napjáig tartó fűtési szezonban havi 10.000.-Ft.

Köztemetés Az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetésének szabályait a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény. 48. §-a és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 34. §-a határozza meg. V. 3. Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások formái: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés, d) értelmi sérültek nappali ellátása, e) nappali ellátás, idősek klubja, demens személyek klubja, f) időskorúak gondozóháza, g) értelmi sérültek átmeneti otthona, h) szenvedélybetegek nappali ellátása, i) pszichiátriai betegek nappali ellátása, j) közösségi pszichiátriai ellátás.

7

V. 4. A Gondozási Központok alapszolgáltatásai Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások közül az étkeztetést, házi segítségnyújtást és idősek nappali ellátását a Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központon (RESZK) keresztül biztosítja. A kerületben a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapfeladatokat két önkormányzati fenntartású gondozási központ (Holdsugár GK, Liget GK) és egy önálló telephelyen (Rákoskerti Idősek Klubja) működő idősek klubja látja el. A központok utcajegyzék alapján kerültek felosztásra, e szerint vehetők igénybe a szolgáltatások, mint az étkeztetés és házi segítségnyújtás. Az önálló telephelyen lévő Rákoskerti Idősek Klubja és a két gondozási központon belül működő idősek klubja területi megkötés nélkül látogatható. Az alapszolgáltatások rendszere teljes körűen kiépített, a szolgáltatások kapacitása megfelelő, az ellátási formákra nem tartanak nyilván várakozókat. Az ellátások igénybevétele önkéntes, kérelemre indul, a szolgáltatások igénybe vételéért jövedelemtől függően térítési díjat kell fizetni. Az alapellátások a hét 5 napján, hétfőtől-péntekig vehetők igénybe. Ellátottak száma 2014. évre vonatkozóan ellátási formák szerint Étkezés helyben, elvitellel 288

Étkezés házhoz szállítva 281

Házi segítségnyújtás 158

Demens idősek nappali ellátása 5

Idősek klubjai

összesen

344

1076 fő

Forrás: RESZK 2014. saját adat Szociális étkeztetés Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, valamint akik koruk, egészségi állapotuk miatt nem képesek az étkezésről más módon gondoskodni. Az alapellátásként biztosított étkeztetés térítési díjáról külön jogszabály rendelkezik. A hajléktalanok részére az Önkormányzat a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezet KeletPesti Régiójával kötött ellátási szerződés keretében biztosítja az étkeztetést. Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani: - az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését az önálló életvitel fenntartásában, - az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, - a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. A térítési díjról külön jogszabály rendelkezik. Idősek nappali ellátása Az idősek klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál. Segítséget nyújt hivatalos ügyek intézésében és az idősek életminőségének megőrzésében, javításában. 8

A nappali ellátás feladata a napközbeni tartózkodás és társas kapcsolatok kialakítása, alapvető higiéniai szükségletek kielégítése (személyes tisztálkodás és ruházat tisztításának biztosítása), igény szerint a napközbeni étkeztetés megszervezése, szabadidős programok szervezése, életvezetés segítése, egészségügyi alap és szakellátáshoz jutás segítése, különféle szolgáltatások nyújtása. A személyi térítési díjat Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete saját költségvetése terhére a törvény által előírt mértéknél jóval alacsonyabban, az idősek számára kedvezőbben, napi 20 Ft/fő állapította meg. Demens személyek nappali ellátása A Holdsugár Gondozási Központban 2010-től bevezetésre került a szellemi hanyatlásban szenvedő demens (Demencia, Alzheimer-kór) idősek nappali ellátása. A klub az önkormányzat önként vállalt feladataként, 5 fő demenciában szenvedő idős lakos nappali ellátását biztosítja. Az idősellátás és szociális gondoskodás területén az utóbbi években egyre jelentősebb szerep jut a civil szektornak, alapítványi, egyházi és magán szervezetek több szociális intézményt működtetnek. A szolidaritás és felelősség mind a magánemberekben, mind a kerületben működő szervezetekben jelen van. Családsegítés A családsegítő központ szolgáltatásaiban kiemelt figyelmet fordít a magányos idős emberekre. Az „Élelmiszerbank” támogatási program keretében támogatja a kerületben egyedül élő időseket, kisnyugdíjasokat, számukra élelmiszercsomagok kerülnek átadásra. Adósságkezelési szolgáltatásukat kibővítették az időskorúak anyagi gondjainak enyhítése érdekében, kiemelt figyelemmel az elérhető támogatások (közszolgáltatók által nyújtott kedvezmények) minél szélesebb körű kihasználására (védendő fogyasztó, részletfizetési lehetőség, előre fizetős mérőóra). Életmódváltás, nyugdíjba vonulás utáni szerepváltás anyagi és lelki terheinek kezelésében is segítséget nyújtanak. Célként fogalmazzuk meg:      

Az alapszolgáltatásokat minél több idős ember megismerje, és igénybe vegye. Fenntartani és fejleszteni azokat az alapszolgáltatási formákat, amelyek lehetővé teszik az idős ember saját otthonában történő ellátását. A házi segítségnyújtás ellátás 5 naposról hét naposra való kiterjesztése. A demens ellátás bővítése. Az elért eredmények megőrzése, ellátási biztonság nyújtása a rászorulóknak. Helyi civil szervezetekkel, egyházakkal való együttműködés.

VI. Egészségügyi ellátások Az alapellátás lakosság-közeli ellátási forma, amely az általánosan igénybe vett „alap” (nem szak) ellátásokat biztosítja. Az alapellátás célja a közösség egészségét fejlesztő megelőző tevékenység, illetve az egyén egészségi állapotának figyelemmel kísérése, valamint egészségügyi felvilágosítása és nevelése, a külön jogszabályban meghatározott kompetencia keretében történő gyógykezelése, gondozása és rehabilitációja az adott diagnosztikus és terápiás háttér mellett. Az Idősügyi Karta III/2. pontja értelmében az idős emberek életminőségét testi-lelki egészségük is meghatározza. Az egészségügyi ellátási szolgáltatások biztosításánál figyelembe kell venni az idős személyek sajátos igényeit, ide értve az idős korban gyakoribbá vált betegségek megelőzését, gyógyítását, rehabilitálását, gondozását. 9

Rákosmente időskorú lakosai egészségi állapotuk fokozatos romlása és az alapbetegségeikhez társuló újabb megbetegedések miatt nagy számban veszik igénybe az egészségügyi alap és szakellátásokat. Az idős korosztály számára legnagyobb problémát életterük beszűkülése jelenti, a mindennapi életvitelüket legjobban a mozgásszervi betegségek nehezítik meg. Látás, hallás zavarok, izületi és gerinckopások miatti mozgáskorlátozottság, fogászati problémák jelentkeznek, gyakori a szellemi hanyatláshoz kapcsolódó értelmi zavar, pszichés zavarok, növekszik a cukorbetegség szövődményeinek a gyakorisága. Az orvostudomány fejlődésének következtében az egészségvédelem előtérbe került, a szűrővizsgálatok, egészségi állapot felmérések nagyobb hangsúlyt kapnak. A megelőző tevékenységek, az egészséges életmód népszerűsítése az idős emberek figyelmét is az egészségmegőrzésre irányítja. Az önkormányzat a kiemelt beruházások között tartja számon az egészségügyi intézményekkel kapcsolatos fejlesztéseket, így folyamatosan újulnak meg az orvosi rendelők, illetve új beruházások, infrastrukturális fejlesztések is átadásra kerülnek. Az egészségügyi alapellátásban 31 felnőtt háziorvos és 8 felnőtt fogorvos tevékenykedik. Önként vállalt feladatként működik az Otthonápolási Szolgálat, melynek feladata a kerületben élő, elsősorban idős emberek otthoni ápolása, egészségi állapotuk javítása, illetve állapotuk romlásának a megakadályozása, az egészségromlás késleltetése. Célként fogalmazzuk meg: 

A kerületben működő idősklubok, időseknek szóló programok széles körű megismertetése a helyi médiumok segítségével (előadások, tájékoztató füzetek, újság, televízió).  Prevenciós szemlélet erősítése, az egészségtudatos magatartás fejlesztése.  A betegek jogairól szóló előadások tartása, tájékoztató az idősek egészségügyi alap és szakellátásáról - előadások tartása.  Az idős korosztály speciális igényeinek megfelelő programok széles körű biztosítása (mentális egészség, táplálkozás, fizikai aktivitás megőrzését szolgáló programok népszerűsítése).  Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a háziorvosok bevonásával.  Szervezett szűrővizsgálatok- bőrgyógyászat, szemészeti elváltozások, nagyothallás, csontritkulás, urológia vonatkozásában.  Folyamatos információ átadás az egészséges táplálkozásról, étrendkészítésről, ételkóstolók szervezése.  Mozgásprogramok ajánlása idősek klubjaiba (nordic walking, úszás, vizitorna) helyi civil szervezetek által.  Az egyedül maradó, társát elvesztő idősek lelki gondozásának biztosítását, az elmagányosodás csökkentését. VII. Közművelődés,kultúra, sport Az aktív idősödés az ENSZ valamint a Nemzeti Idősügyi Stratégia fontos célkitűzése. Az életmód egyik fontos tényezője a szabadidő eltöltésének módja, ezért a kulturális lehetőségek széles körű biztosítása az idősek számára kiemelten fontos. A társas tevékenységek közül legtöbben valamilyen egyesületnek vagy klubnak tagjai. A kerület legaktívabb időskorú lakói, 20 nyugdíjas klubban élik közösségi életüket. Rákosmente Önkormányzata ehhez, közművelődési intézményeiben térítésmentesen közösségi teret és szakmai támogatást biztosít. A Vigyázó Sándor Művelődési Ház és tagintézményei az idősek igényeinek a figyelembe vételével szervezi rendezvényeit, dalestek, hangversenyek, operett előadások, zenés-beszélgetős délutánok, táncos összejövetelek formájában. A könnyebb hozzáférés érdekében a kulturális programokban való részvételhez kedvezményes jegyeket kínálnak. 10

Az időskorúak megbecsülését, szeretetét, tiszteletét jelzik a részükre szervezett kerületi szintű ünnepségek: Magyar Kultúra Napja, Idősek Világnapja, ki-mit-tud vetélkedő, karácsonyi ünnepség. Az Erdős Renée Ház gyakran szervez kiállítást a kerületi művészek alkotásaiból. A Gózon Gyula Színház gyümölcsöző kapcsolatot ápol a kerületi klubokkal, a havi programok terjesztéséért rendszeresen olcsó színházjegyeket juttat számukra. A Rákoshegyi Bartók Zeneház több alkalommal szervez nyugdíjasoknak előadást népszerű opera áriákból, operettekből. A Rákoskerti Művelődési Ház Ascher Oszkár Színházának előadásai is kellemes perceket szereznek az időseknek. Rákosmente Önkormányzata lehetőségeihez mérten támogatja az idős lakosok sportolási, szabadidős lehetőségeit is. A mobilitás megőrzése kulcskérdés az idős ember számára, az egyéni sajátosságokhoz igazodó mozgásprogramok nélkülözhetetlenek ebben az életkorban. Kifejezetten az időseknek szóló mozgásos tanfolyam -Senior torna- mely az időskori szervezet egészséges működését segíti. Biztosított az uszoda kedvezményes igénybe vétele, úszásoktatás és aqvafitnessz tanfolyam is rendelkezésükre áll. Az idősek csatlakozhatnak a kerületben induló gyalogló klubhoz, és népszerű mozgásforma a nordic walking is. Célként fogalmazzuk meg:        

A kedvezményt nyújtó kulturális intézményekkel való kapcsolat fenntartása, erősítése, további kedvezmények biztosítása. Színes és széleskörű kulturális programok biztosítása. Az alkotó csoportok médiában történő fellépésének, kiállításokon való megjelenésének elősegítése. Helytörténeti vetélkedő szervezése, nyugdíjas kulturális versenyek feltételeinek a biztosítása. A hagyományok megőrzése (népzene, néptánc, nemzetiségi ételek) által más kultúrák elfogadása, az európaiság érzésének erősítése. A természetjárás népszerűsítése, korosztályos túrák szervezése. Sportolási lehetőségek kibővítése. A kerékpározás népszerűsítése az idősebb lakosság körében.

VIII. Képzés, élethosszig tartó tanulás, digitális esélyegyenlőség A számítógép használat és az internet használat szempontjából a 60 év feletti korosztály jelentősen elmaradt a többi korcsoporttól. Az internet segíthet az időseknek, hogy a külvilággal kapcsolatban lévőnek érezzék magukat, ugyanakkor azt is elősegíti, hogy lépést tarthassanak a változásokkal, valamint önállóan intézhessék ügyeiket. A digitális szakadék leküzdésére 2010-ben a RESZK idősklubjaiban elindította a „Kattints rá nagyi” programot, melynek keretében az idősek megismerkedhettek a számítógéppel. Azóta mindhárom klubban ingyenes számítógép használatot biztosítanak az időseknek. 2015-ben pedig beindítják a „Kerinet-klub” programot alap és középfokú számítógépes képzésre. A művelődési házakban „Alapfokú számítógépes tanfolyam nyugdíjasoknak” és „Halad a nagyi” tanfolyam biztosítja az informatikai jártasságot és az infokommunikációs ismeretek bővítését számukra. Évente legalább 70-100 fő képzését tudják biztosítani megfelelő informatikai és infrastrukturális háttérrel, felkészült, az idősek oktatásában jártas oktatóval. A Vigyázó Sándor Művelődési Házban található díjtalan internet használat segítségével olyanok is gyakorolhatják a megszerzett tudásukat, akiknek otthon nincs erre lehetősége.

11

Az internet használatával megnyílik a világ az idősek számára is, melyben sokkal könnyebb eligazodni, ha idegen nyelvismeret is van a birtokukban. Ennek elnyerése céljából tervbe vehető az idősek részére indítható nyelvtanfolyam, mely a szellemi aktivitáson túl, szélesebb körű ismeret megszerzésére is lehetőséget biztosít. Célként fogalmazzuk meg:   

További időseknek szóló internet oktatási kurzusok szervezése. Közösségi internet hozzáférési helyek bővítése. Idegen nyelv oktatása.

IX. Generációk közötti kapcsolat, önkéntesség Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem csak az időseket, hanem a középkorúakat és a 30 éven felüli nemzedéket is megszólítja. „A társadalmi szemléletváltással el kell érni, hogy az időskorúak ne homogén csoportként legyenek elismerve, hanem felismerjük, hogy az időskorúak heterogén, sokszínű társadalmi csoportot alkotnak, akiket erőforrásként kell kezelni. Az idősödés pozitív felfogásának érvényre juttatásához az időskorúak tudását, bölcsességét és készségeit is szükséges beépíteni a szolgáltató rendszerek működtetésébe, el kell ismerni hozzájárulásukat a közjóhoz, háztartások, szomszédságok közötti kapcsolatok méltánylása révén. Az önkéntesség erősíti a generációk közötti kapcsolatokat, a tudások, tapasztalatok átadását, az értékek és a problémamegoldó készségek továbbörökítését. A generációk közötti kapcsolatok erősítése, együttműködése alapja egy jól funkcionáló társadalomnak és növeli a generációk közötti szolidaritást is.” 2012-ben a Rákoskerti Idősek Klubja elindította a „Nagyi mesél” programját, melynek keretében az idősek és a gyermekek közötti kapcsolatot kívánták szorosabbá tenni. Az idősek szívesen mesélnek, játszanak a gyermekekkel, nagyobb rendezvények alkalmával pedig az óvodások énekelnek, szerepelnek az idősek klubjaiban. Az iskolai közösségi szolgálat letöltéséhez a középiskolások gyakran választják az idős klubokat. Közös séták, beszélgetések alkalmával segítik az idősek mentális egészségének a megőrzését. Múzeum, színházlátogatás, kirándulás alkalmával gyermekek, unokák is részt vesznek az idősekkel, valamint az egészségügyi szűrőprogramokba a családtagokat is bevonják. Az önkéntesség jegyében az idősek rendszeresen látogatják társaikat betegség esetén. A mindennapi életben nehezen boldogulók számára szívességi szolgálat szerveződött, ahol kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak, fő szempont, hogy ki mihez ért, ki miben tud segíteni a másiknak. A Rákoskerti Közösségi Házban minden év november-március időszakban, péntekenként a rászorulóknak ebédet főznek, melyhez segítséget nyújtanak az idős klubok tagjai. Az adventi időszakban, civil szervezetek élelmiszeradomány gyűjtési akcióiban is tevékenyen részt vesznek a kerület idősei. Célként fogalmazzuk meg:    

Intergenerációs kapcsolatok erősítése - a kerületi óvodákkal, általános iskolákkal való kapcsolat kiépítése. Generációk közötti távolság csökkentése. Az idősek önkéntes tevékenységének felmérése, összehangolása. Nevelési, oktatási intézményekben a fiatalok figyelmének ráirányítása az idősekre, az idősek iránti tiszteletadásra, a feléjük történő segítségnyújtásra.

12

X. Az idősek biztonságának javítása, közlekedésbiztonság Bűncselekmények elkövetése szempontjából az időskorúak potenciálisan veszélyeztetett csoportot képeznek. Életkori, fizikai, mentális sajátosságaikból eredően és társadalmi szerepüknél fogva az átlagosnál kiszolgáltatottabbak, sérülékenyebbek, fokozottan veszélyeztetettek bizonyos bűncselekményekkel szemben. Az időskorúak kiszolgáltatott helyzetét, jóindulatát és jóhiszeműségét a bűnelkövetők gyakran kihasználják. Áldozattá válásuk megelőzése érdekében, a kerületi Rendőrkapitányság dolgozói az idősklubokban több alkalommal is bűnmegelőzési előadásokat tartanak. Egyéni tanácsadás alkalmával információkat kapnak arról, hogyan védhetik meg magukat a bűnözőktől. Tudatos odafigyeléssel másokat is megvédhetünk az áldozattá válástól. A tanácsadás nyitott és ingyenes. A Vigyázó Sándor Művelődési Házban megtartott „Bűnmegelőzési Konferencia” célja volt a lakosság biztonságérzetének az erősítése és a helyi biztonság növelése. A közlekedésben az idősekre, fogyatékkal élőkre nagyobb odafigyelés szükséges. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, közösségi élet gyakorlásához az akadálymentesítés elengedhetetlen feltétel. Rákosmente Önkormányzata nagy figyelmet fordít arra, hogy a közösségi célú létesítmények használata a fogyatékos személyek és minden polgár számára könnyebben használhatóvá, elérhetőbbé váljon. Fontos a közlekedési színterek átalakításakor, hogy fokozottabban vegyük figyelembe az idősek szempontjait. A reakció idő és a mozgás lassúbbá válása szükségessé teszi a gyalogátkelőhelyeken, hogy a jelzőlámpa biztosítson elegendő időt a biztonságos áthaladáshoz. A gyalogátkelőhelyek kialakításakor az átkelőhelyek szegélysüllyesztéssel készülnek. Vakok és gyengén látók segítésére az átkelő mindkét oldalán taktilis jelek (vakvezető kövek) kerültek kihelyezésre, megkönnyítve ezzel az úton való átkelést. Ugyancsak szegélysüllyesztéssel kerülnek kialakításra a felújított, vagy újonnan épített utcáink járdacsatlakozásai is. A városvezetés tevékenységének köszönhetően, a kerületi nyugdíjas lakosság és a fogyatékkal élő embertársaink komfortérzetének javítása és az egyenlő hozzáférés elősegítése érdekében, a mi kerületünkben közlekedik Budapesten a legtöbb alacsony padlós autóbusz, és a tömegközlekedési útvonalak száma is bővült. Célként fogalmazzuk meg:    

Ismételt bűnmegelőzési előadások tartása a bűncselekményekkel szembeni preventív magatartásformákról, a legközelebbi rendőri szerv elérhetőségéről. Figyelemfelkeltő előadások, ismeretterjesztő anyagok széles körű bemutatása. Kerületi rendőrséggel, polgárőrséggel szoros kapcsolat kialakítása a közbiztonság erősítése. Gyalogátkelőhelyek korszerűsítése, zebrák láthatósága.

XI. Érdekképviselet Rákosmente Önkormányzata elkötelezett abban, hogy az időskorúak képviselőik révén kapjanak részvételi lehetőséget azoknak a helyi döntéseknek az előkészítésében, amelyek sorsukat lényegesen érintik. Ezért 2016-ban létrehozza a Rákosmenti Idősügyi Tanácsot (RIT). A Tanács érdekegyeztető és érdekérvényesítő konzultatív szervezet, melynek célja a kerületben élő időskorú polgárok életkörülményeinek javítása. Feladatai:  

Az időskorú polgárok életkörülményeit közvetlenül érintő helyi rendeletek illetve döntések előkészítésekor, állásfoglalás kialakítása, a tervezett intézkedések kapcsán javaslattétel. Az időskorúakat érintő kérdésekben önálló javaslatok készítése. 13

     

A kerületben élő idősek információval való ellátása, az érintettek közötti kommunikáció elősegítése, a megfogalmazott észrevételek továbbítása az önkormányzat felé. Közreműködés az időseket érintő programok, események, rendezvények megszervezésében. Az idősek érdekében végzett tevékenységek összehangolása. A kerületben működő civil, egyházi és más idősügyi szervezetekkel való kapcsolattartás. Az önkormányzat tájékoztatása a kerületben élő idősek élethelyzetének alakulásáról, valamint az idősügyi tanács munkájáról. Egyéb, az Idősügyi Tanács által meghatározott feladatok ellátása.

XII. Záró gondolatok „Az életkor meghosszabbodásával a népesség egyre nagyobb arányát alkotó generáció mind erőteljesebb társadalmi hasznosságának előmozdítása fontos feladat, megkerülhetetlen fontos cél. A növekvő élettartam, hatással van a különböző ellátó és szolgáltató rendszerekre, nem elegendő egyegy részterület fejlesztését kitűzni célul, a megnövekedett életkorból adódó kihívásokra átfogó változtatásokkal, stratégiailag fel kell készülni.” (Idősügyi Nemzeti Stratégia) Rákosmente Önkormányzata cselekvő felelősséget vállal, hogy az Idősügyi Koncepcióban megfogalmazott alapelvek érvényesüljenek, és a kitűzött célok megvalósuljanak. A Koncepció lehetőséget teremt arra, hogy az idősek tevékenyen részt vehessenek a kerület életében és megjeleníthessék társadalmi csoportjuk érdekeit. Budapest, 2015. november 19.

Záradék Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testülete a 2015. november 19. napján hozott……………/ 2015.(XI.19.) határozatával a Rákosmenti Idősügyi Koncepciót elfogadta.

………………………….. Riz Levente polgármester

14