KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ Az iparűzési adó hatálya alá tartozó vállalkozók részére bejelentkezési/változásbejelentési/megszűnési nyomtatványhoz Az iparűzési adókötelezettséget a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) felhatalmazása alapján alkotott Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 67/2002. (12.13.) számú az iparűzési adóról szóló rendelete állapította meg. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 19.§ (2) bekezdése alapján az adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül kell az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az adózónak az adókötelezettségét érintő változásokat, annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül írásban az önkormányzati adóhatósághoz be kell jelentenie. Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. Vállalkozónak minősül: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja, a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll;
Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, ahol székhelye illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely megállapítása kapcsán a Htv. rendelkezéseiből kell kiindulni. Székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. Telephely: az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, továbbá a hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezést, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván. Telephelynek minősül a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia
-2egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve a végső fogyasztó számára történő elosztásból származik; Telephelynek számítanak az építőipari tevékenységek folytatásának, illetőleg természeti erőforrás feltárásának, kutatásának helye(i) szerinti település egésze, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett e tevékenységek időtartama adóéven belül a 180 napot meghaladja. A Htv. 37.§-a alapján a vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. A bevallási nyomtatvány egyes sorai: 1. Azonosító adatok Ebben a blokkban az adózó azonosításához szükséges adatokat kell kitölteni. Felhívjuk a figyelmet a vállalkozás adatainak pontos és teljes körű kitöltésére! Amennyiben lakcímétől/székhelyétől eltérő levelezési címet ad meg, az Adóügyi Osztály a továbbiakban, minden esetben azt tekinti értesítési címnek. Változás-bejelentés esetén a jelenlegi állapotnak megfelelően kell megadni a személyes adatokat. Felhívom figyelmét, hogy az Adóügyi Osztály nyilvántartásában szereplő értesítési címet, az adózó utolsó beadványa szerinti értesítési címre minden esetben kijavítja, azonban ez nem pótolja az adózó változás bejelentési kötelezettségét! 2. Az adatlap beadásának oka A megfelelő négyzetbe tett x-el meg kell jelölni az adatlap beadásának okát. 3. Bejelentkezés esetén kitöltendő 3.1. Ebben a blokkban jelölje meg Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának illetékességi területén végzett iparűzési tevékenység jellegét. 3.1.1. Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén meg kell adni a vállalkozás székhelyén történő tevékenység kezdetének, valamint Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának illetékességi területén történő iparűzési tevékenység kezdetének napját. Amennyiben a vállalkozás megindítása, a tevékenység megkezdése Pécsett történt, akkor az itt megadott két időpont megegyezik egymással. 3.1.2. Ideiglenes jelleggel végzett tevékenység esetén meg kell adni Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának illetékességi területén történő iparűzési tevékenység folytatásának helyét, valamint kezdetének napját. 3.2. Ezt a pontot egyéni vállalkozó adózó(k)nak kell kitölteni. Vállalkozói igazolványhoz nem kötött, de a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő vállalkozónak az egyéb nyilvántartási számát és a nyilvántartásba vétel napját kell megadni. 3.3. Ezt a pontot társas vállalkozó adózó(k)nak kell kitölteni. A megfelelő négyzetbe tett x-el jelölje meg az alakulás módját. A továbbiakban adja meg az:
Alakulás időpontját, mely az alapító okirat kelte.
-3
Az előtársasági időszak kezdetét, mely a jogelőd nélkül alakuló szervezet társasági-, társulási szerződése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetőleg közokiratba foglalásának napja. A cégbírósági bejegyzés napját, a cégjegyzékszámát. Az alapító okirat alapján az alapító(k) nevét, lakcímét. A felelősségvállaló nevét, lakcímét. A társas vállalkozást képviselő nevét, címét, telefonszámát, valamint Jogelőd/jogutód nevét, adószámát abban az esetben, ha van.
3.4. Nyilatkozat a naptári évtől eltérő üzleti év választásáról Az üzleti év a naptári évtől eltérhet a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér; a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítóintézetek kivételével a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, ezen leányvállalat leányvállalatánál, ha az a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolójánál is eltér; az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél, a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek minősülő európai részvénytársaság és európai szövetkezet kivételével. Az üzleti év mérlegforduló napjának újabb megváltoztatására három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség, a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett. Az üzleti év időtartama 12 naptári hónap. A helyi iparűzési adón kívül, a többi helyi adókötelezettségeire az általános szabályok érvényesek. 3.5. Az adó alapjának egyszerűsített meghatározási módját választók nyilatkozata Az adó alapjának egyszerűsített meghatározása adóévre választható, az erről szóló bejelentést a tevékenységét év közben kezdő vállalkozó az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül kell megtenni. 3.5.1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) szerint, az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó esetében, az adó alapja az Szja tv. szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységből származó – bevételének 80 százaléka. 3.5.2. a Htv. 52.§ 26. pontja szerinti más magánszemély vállalkozó (vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, mezőgazdasági termelést és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély, az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján meghatározott feltételek szerint végezhető, de vállalkozói igazolványhoz nem kötött (pl.: egyéni ügyvédi, közjegyzői, önálló bírósági végrehajtói, magánorvosi, szakértői tervezői stb.)) tevékenységet folytató magánszemély, feltéve, hogy az adóévet megelőző adóévben 8 millió forint nettó árbevételt nem haladta meg, illetve a tevékenységét adóévben kezdő magánszemély vállalkozó esetében az adóévben 8 millió forint nettó árbevételt várhatóan nem haladja meg. A Htv. 52. § 26. pont a)-d) pontja szerinti más vállalkozó is választhatja az adóalap egyszerűsített meghatározási módját, ha az adóévet megelőző évben 8 millió forint nettó árbevételt nem haladta meg, az adó alapja: nettó árbevételének 80 százaléka. 3.5.3. A Htv. 39/B. §-a alapján az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját – a 39.§ (1) bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően - az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ban is megállapíthatja.
-4A Htv 39/B. § (2) bekezdése szerint az adó alapjának (1) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést a 39/A. § (5) bekezdése szerint kell megtenni. Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévre az (1) bekezdése szerint, a naptári év hátralévő részére a 39. § (1) bekezdése vagy a 39/A. § előírásai szerint kell megállapítani utóbbi esetén feltéve, hogy a 39/A. §-ban foglalt feltételek egyébként fennállnak. Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor a) köteles azt 15 napon belül bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak, (melyet az 5.9. pont megjelölésével tehet meg) s ezzel egyidejűleg a naptári év hátralévő részére bejelentést tenni a várható adó összegéről. A bejelentett várható adó összege alapján az adóhatóság megállapítja az adóelőleg összegét. b) az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza. 3.6. Bejelentés/bejelentkezés évében fizetendő adóelőleg összege: A vállalkozó a helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével adóelőleget köteles a bejelentkezéssel egyidejűleg az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, ha az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdi, illetve ha átalakulással jött létre, továbbá ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be. A benyújtott - adóelőleget tartalmazó - bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül. Ebben az esetben az előlegfizetési időszak az adókötelezettség, átalakulás, adóbevezetés kezdő napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időtartam. Az adóelőlegek megfizetésének esedékességi időpontjai március 15. és szeptember 15. A fenti esetekben az adóelőleg-részletek összege a vállalkozó által az adókötelezettsége keletkezésének adóévére várható adó figyelembevételével az előlegfizetési időszakra időarányosan megállapított - az ezen időszak alatt esedékes egyes adóelőleg-fizetési időpontokra egyenlő arányban megosztott - bejelentett összeg. Nem kell adóelőleget bejelenteni, bevallani az előtársaságnak, az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az adókötelezettség keletkezésének adóévében, az adóalanyként megszűnő vállalkozónak, továbbá arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget. Például: Az adózó telephelyet létesít 2010.07.15-én egy településen, adóelőleg bevallási időszaka 2010.07.15-2011.06.30. Kiszámítja, hogy a 2010-es üzleti évére, amelyből a telephelyen megkezdett tevékenységgel még 170 nap van hátra, az adott település vonatkozásában várható helyi ipatűzési adója 100 ezer Ft. Egy napra esően 588,23 Ft várható iparűzési adó tervezhető, ami az adóelőleg bevallási időszakra (351 nap) arányosítva 206471 Ft. Az előlegfizetési időszakra kettő adóelőlegfizetési dátum esik: 2010.09.15. és 2011.03.15. Így az előleget két részre osztva és 100,-Ft-ra kerekítve mindkét időpontra 103200,-Ft összeget kapunk. Ha telephely létesítés 2010.11.01-jén történik, az előlegbevallás időszaka 2010.11.01.2011.06.30. A 2010-ből hátra lévő 61 nap településre eső várható adója legyen 20 ezer Ft,
-5ami 242 napra (2011.06.30-ig) vetítve 79344 Ft. Az előleg bevallási időszakban egy előlegfizetési időpont van, 2011.03.15., a 79300 Ft-ot ekkor kell megfizetnie. Második előlegfizetési időpont nem lesz, vagyis a 3.6 pont 3. sora üresen marad. Ha az adózó 2010. évre eső mérlegfordulónapja 2010.01.31., és az érintett településen 2010.07.01-jén létesít telephelyet, helyi iparűzési előlegbevallásának időszaka 2010.07.012011.07.31. A 2010-es adóéve pedig 2010.02.01-2011.01.31. közötti időszakra esik. A telephely létesítését követően a 2010-es üzleti évből még 215 nap van hátra, míg az előlegfizetési időszak 2010.07.01. és 2011.07.31. között 396 napból áll. Az adóelőlegeket 2010. 10. 15-ei és 2011. 04. 15-ei esedékességgel egyenlő részletekben kell megfizetnie. 3.7. Könyvvezetés módja A könyvvezetés, nyilvántartás-vezetés módját a megfelelő négyzetbe tett x-el jelölje meg, továbbá meg kell adni a tényleges iratőrzés helyét. 4. Változás bejelentés esetén kitöltendő Bejelentkezés és megszűnés esetén nem kell kitölteni. Az adatokban bekövetkezett változás(ok) esetén meg kell adni az előző adatot és az új adatot, valamint a változás bekövetkeztének napját. 5. A megszűnés oka Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység megszűnése esetén ebben a blokkban jelölje a megszűnés okát. Az adókötelezettség megállapítása érdekében pontosan meg kell adni a tevékenység megszűnésének időpontját, illetve felszámolás, végelszámolás esetén az eljárás, kezdő időpontját. Abban az esetben, ha az adózó adókötelezettsége egy adott önkormányzat illetékességi területén azért szűnik meg, mert székhelyét más településre áthelyezi vagy telephelyét megszünteti a településen, de más településeken az adókötelezettség továbbra is fennáll, akkor az adóévben fennálló adókötelezettség időtartamáról szóló bevallást csak az adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani. Felszámolással, végelszámolással történő megszűnés esetén adja meg a felszámoló, végelszámoló nevét, címét. Aláírás hiányában az adatlapot nem áll módunkban feldolgozni!
