fecsegő magazin alapítva: 2002 www. fecsego. eu nemzetközi hírportál 6. évfolyam 8. szám
2015 . augusztusi száma
www.fecsego.eu nemzetközi hírportál 105 országban, minden földrészen, szigeten , a Vatikánban, és több nyelven olvassák!
Lázár János: Valós teljesítmény nélkül nincs mit eladni „Az állam legtöbbször bonyolítja, nem intézi az ügyeinket, ennek gyökeres megváltoztatása fontos kihívást jelent” Elsősorban nem személycserékben gondolkodom, amikor a hatékonyság növelését tartom szem előtt – mondta a lapunknak adott interjúban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár 20150825„Nincs papírforma. A politikában a meglévő elveszíthető, a többség pedig igenis kiérdemelhető” (Fotó: Csudai Sándor) A mai, az elmúlt öt, illetve egy év kormányzását értékelő, feladatokat is szabó kormánykonferencia kapcsán aláhúzta, az alapok lerakása után következik a polgári fordulat a hétköznapok szintjén. Ehhez nem szellemes megfogalmazásokat, hanem működő megoldásokat keresünk – szögezte le. – Adott már interjút lapunknak Hódmezővásárhelyen és Budapesten is. Most Makón beszélgetünk. Miért? – Makó szimbolikus helyszín. Jelzi az elmúlt öt év változásainak irányát, de már néhány részeredményét is. Például azt, hogy a Fidesz – elődei álszentsége vagy tehetetlensége után – végre a gyakorlatban is csökkentette a politikából élők számát. Mind a parlamentben, mind az önkormányza-tokban kevesebben ülnek, így lett az én választókerületem is kétszer nagyobb. A makóiak persze kemény emberek, nem könnyű kiérdemelni a bizalmukat. Ezért a pályám egyik legnagyobb eredményének tartom, hogy tavaly valamennyi itteni körzetben sikerült megszereznem a szavazatok többségét. Tény, hogy sok munka van e mögött: egy olyan városban kellett újraszerveznünk a Fideszt, amely húsz évig szocialista vezetés alatt állt. Ennek nyomán – szoros eredménnyel ugyan, de – Farkas Éva Erzsébet, egy katolikus pedagógusból lett polgármester szerzett lehetőséget a polgári oldal számára, hogy a város vezetésében is bizonyítson. Tanulságos az eredmény országos szinten is, nincsenek örökölhető és elhódíthatatlan körzetek. Nincs papírforma. A politikában a meglévő elveszíthető, a megszerezhetetlennek hitt többség pedig igenis kiérdemelhető. A valódi teljesítmény a kulcs. A települési politika ebből a szempontból a közélet egyik legközvetlenebb, legőszintébb terepe: ha jól teszed a dolgod, és kézzel fogható az eredmény, akkor meglesz a folytatáshoz szükséges bizalom is. Ha viszont csak alibizel, a választási statisztikák sem védenek meg a bukástól. – Van már eredménye az elmúlt csaknem egy évnek itt, Makón is? – A legfontosabb az elszámoltatás, illetve a helyi mutyik felszámolása – egyszóval az elmúlt húsz év lebontása. Mert – és ez ugyancsak települési szintű tapasztalat – a kisiklott vagy elsikkasztott rendszerváltást nem lehet egyben, valami központi „programfrissítéssel” kijavítani: ezt a munkát városról városra, településről településre kell elvégezni. Ez sok munkával és még több politikai küzdelemmel, érdeksérelemmel jár, de mindez nem megspórolható. Az elmúlt húsz év ugyanis épp azért lett olyan, amilyen, mert túl sok mindenben kötöttünk rossz kompromisszumokat, és a politika túl sok mindenből hagyta ki azokat, akiket elvileg képviselnie kellett volna. Ha ez most nem így történik, helyrehozhatjuk, ami elromlott. Még úgy is, hogy az elmúlt húsz év jogutódjaként viselkedő baloldal helyben még mindig erős. Ha ahhoz szerencsére már nem is eléggé, hogy továbbra is elnyomja a helyi közösségeket, civil kezdeményezéseket, főként a polgári szervezeteket. Most minden héten újra van lakossági fórum, a polgármester asszony pedig személyesen konzultál az itt élőkkel. Makó újra a makóiaké. – Ez az erő azonban már nem mondható el országos szinten a baloldalról. Legalábbis a pártjaikról. Ez igaz, de attól még sokan baloldali érzelműek az országban! A Fidesznek épp ezért lesz rendkívül nehéz Szegeden vagy mondjuk Szentesen megszereznie a bizalmat. Ebből a szempontból Makó mellett Esztergom vezetésének elnyerése is fontos eredmény volt tavaly. A dolgunkat azonban akkor tesszük jól, ha ez nemcsak a jobboldal, hanem valamennyi választópolgár győzelmét jelenti. Akik ugyanis 2014-ben – sokféle indíttatásból – a Fideszre voksoltak, azt remélik, hogy a gazdasági konszolidáció után most a polgári berendezkedés, a polgári életforma megerősítése következik. Engem az motivál a politikában– Ennek részleteiről szól majd a mai kormánykonferencia? – Igen, illetve arról, milyen kormányzati munka kell ahhoz, hogy 2018-ban újra bizalmat kapjunk, és egyfajta folytatásként megkezdhessük a munka harmadik részét is. Ez bizonyos szempontból nehezebb feladat, mint a 2010 utáni kárrendezés volt. – A baloldal s a hozzá köthető szakértők azt mondják, korántsem volt olyan rossz helyzetben a gazdaság 2010-ben, mint ahogy a Fidesz állítja. – Államcsőd közelében voltunk, ami Görögországgal történt, könnyen megtörténhetett volna velünk is, ha nincs érdemi változás. Hogy csak a legbeszédesebb adatokat említsem: még annak a lehetősége is fennállt, hogy nem tudunk nyugdíjakat fizetni, a költségvetési deficit pedig hét és tíz százalék között mozgott. Ez ma a legrosszabb esetben is 2,5 körül van. Ugyanakkor az elődök örökségének felszámolása politikailag bizonyosan könnyebb feladat, mint a mostani, hiszen ma már nem hivatkozhatunk az „elmúlt nyolc évre”. A rendszerváltozás óta nem volt olyan párt, amely lehetőséget kapott volna ilyen típusú kihívás megválaszolására. – És mit kezd most a Fidesz ezzel az eséllyel? – Az elmúlt évben egyfajta előkészítés zajlott némi kormányzati átrendeződéssel, egy újabb nemzedék színrelépésével. A folyamatosság jegyében, de a korábbitól eltérő munka kezdődött. Az alapok ugyanis rendben vannak, megszületett az új alaptörvény és a sarkalatos jogszabályok, amivel legalább jogi-politikai értelemben beteljesedett a rendszerváltozás. Most jönnek a hétköznapok, polgári fordulat az emberek, a családok, a vállalkozások életében. Ennek tartalma, kormányzati tettekre lebontott programja éppúgy komoly dilemma, mint az, hogyan mérjük az eddigi teljesítményt. Persze van néhány olyan szám, amely megkérdőjelezhetetlen: a rendszerváltozás óta nem dolgoztak ennyien legálisan Magyarországon, nem volt ekkora gazdasági növekedés 2007 óta, nő az ipar, a külkereskedelem, sőt a jövedelmek is. Az elemzőknek lehet pártállásuk, de ezeknek a számoknak nincs. Ezek az adatok azt mutatják, hogy valódi konszolidáció történt a magyar gazdaságban., hogy nekik ne kelljen csalódniuk.
Megrendelhető:
[email protected] AKCIÓ! 1-et fizet 3-t
kap!
Akció, AKCIÓ,, AKCIÓ
– Az ellenzék szerint ez egyáltalán nincs így, kudarcról és elszegényedésről beszélnek. A makro- helyett mikro vitákat akarnak folytatni, ami az ő szempontjukból érthető. A munkanélküliség csökkenéséről vagy a gazdaság növekedésről szóló adatokat nem tudják megkérdőjelezni, ezért – jobb ötlet híján – egy-egy anomáliából próbálnak trendet csinálni. A kormány dolga azonban nem az, hogy hamis világmagyarázatokról vívjon szélmalomharcot, hanem az, hogy kormányozza az országot. Ezért is javasoltam a miniszterelnök úrnak, hogy próbáljunk minél több objektív számot keresni a kormányzati teljesítmény vagy éppen a demográfiai folyamatok mérésére. A Fidesz szeptember ötödikén Kötcsén egyre inkább az ilyen mutatók alapján értékeli majd a politikai helyzetet, míg a szakpolitikai kérdésekről a kormányzat is mérleget von, elemző módon igyekszünk visszatekinteni az elmúlt öt, illetve az elmúlt egy esztendőre a végrehajtó hatalom szempontjából is. Ezt a „harag és részrehajlás” nélküli szakpolitikai önvizsgálatot most tartjuk meg először, de bevallottan hagyományteremtő céllal, mostantól minden évben lesz ilyen eszmecsere. – Miért nem nyilvános ez a kon-ferencia? Mert Erre azért már megvan a válasz. – Annak, aki az elmúlt húsz esztendőben próbált ügyet intézni valamelyik állami hivatalban, az OECD elemzésére sem volt szüksége ahhoz, hogy tudja, az állam drágán működik, így ahelyett, hogy segítené, könnyítené a polgárok és a vállalkozások életét, inkább csak újabb terheket rak a vállukra. Az állam legtöbbször bonyolítja, nem pedig intézi az ügyeinket. Ennek gyökeres megváltoztatása az egyik legfontosabb és legszemélyesebb politikai kihívás számomra. Az államra a kommunista évtizedekben szocializálódott nemzetek szükséges rosszként tekintenek, amely packázik az emberrel és amelynek túl kell járni az eszén. A nyugati világ polgárai azonban olyan – a pénzükből működő – szolgáltatásnak tekintik az államot, amely hatékony csendestárs lehet az életük bármely területén, az otthonteremtéstől a vállalkozásig. A polgár és az állam egymáshoz fűződő viszonyán mérhető leginkább, hogy hol áll az a folyamat, amelyet mi, magyarok rendszerváltozásnak nevezünk. A magyar államnak még van hova fejlődnie együttműködési készségből, a magyar polgárnak pedig fogyasztói öntudatból. Elsősorban ezért nem értek egyet azokkal, akik a kormányzati politikát is csupán egy csomagolható terméknek tekintik, amelyet marketinggel és kommunikációval el lehet adni. Valódi teljesítmény és az állammal kapcsolatos tapasztalatok érdemi változása nélkül nincs mit eladni. – Azért az új útdíjrendszerről kiderült, nem is volt olyan rossz döntés, mégsem sikerült akkoriban túl jól elmagyarázni az embereknek. – Talán. A netadó azonban biztosan rossz döntés volt szakmailag is, főként, ha tudjuk, hogy a kormányzati cél közben az, hogy 2018-ra minden háztartásban legyen széles sávú internet. Visszatérve a kommunikáció kérdéséhez, nem akarok megbántani senkit, sőt elismerem, a kormányzati munka önmagában nem elegendő a választási sikerhez – ezt a Fidesz 1998 és 2002 között keservesen megtanulta –, de tartom, hogy a teljesítménynek nagyobb szerepe van. Az, aki a valóság jelentőségét relativizálni próbálja a látszatéval szemben, kárt okoz, még akkor is, ha segíteni akart. – Ha már teljesítményről és kommunikációról beszélünk, 2006- ban a Fidesz azzal a szlogennel maradt alul Gyurcsányékkal szemben, hogy „rosszabbul élünk, mint négy éve”. – Ez igaz, és tulajdonképpen olyan tanulság, amely az előző mondataimat támasztja alá. Ugyanakkor azt ne felejtsük el, hogy itt egy komoly filozófiai, világnézeti különbségről is szó van. Mi egészen mást vallunk az esélyegyenlőségről, sőt általában a politikáról, mint a balliberálisok. Ők a magyar emberek, családok, vállalkozások rovására segítették jobb élethez az itteni multikat, pénzintézeteket, közműcégeket, meg egy szűk kegyenci kört. Mi lehetőségeket teremtünk. Megváltoztattuk a politika fő közlekedési irányát, ma valóban rosszabbul élnek a bankok és a közműcégek, mint négy éve, hogy cserébe jobban élhessenek azok, akik húsz éven át mindig a vesztesei, sosem a nyertesei voltak a változásoknak. – A kormánykonferencia során feladatokat is szabnak? – Természetesen, az OECD ajánlásai alapján. A keret ugyanis, például az oktatásban, immár rendelkezésre áll, el kell kezdeni használni. Nem feltétlenül világraszóló dolgokról beszélünk. Ha például bevezetjük a mindennapos testnevelést, az egész napos iskolát vagy éppen hároméves kortól jó óvodához juttatjuk a gyermekeket, már jutottunk valamire. Megdöbbentő amúgy, hogy a mérések szerint rengeteget romlott a szülők bizalma az oktatási rendszer iránt. A köznevelésben ezért teljesen újra kell osztani a szerepeket, huszonöt év után végre meg kell kérdezni a szülőket, milyen változásokat látnak indokoltnak. Ez is azzal függ össze, amit az állam és a polgár viszonyának a megváltoztatásáról mondtam. Nem az iskolának van joga intőt adni a szülőknek, hanem fordítva. – Újabb nemzeti konzultáció kör-vo-nalazódik? – A konzultációt – mint létezés- vagy gondolkodásmódot – a mindennapok részévé kellene tenni. Mondok egy személyes példát: százkilencvenhét kormányablaknál tettünk ki kérdőíveket, arról érdeklődve az állampolgároktól, szerintük mely eljárások díját kellene megszüntetni. Mindenféle promóció és költséges kampány nélkül háromszázkilencvenezer ember töltötte ki a papírt. A szülők megkérdezését is azért tartom fontosnak, mert a kilencosztályos iskola vagy a szünidő hossza kapcsán az ő véleményüket eddig nem nagyon hallhattuk, pedig ők tudják a legjobban, hogy milyen oktatási szolgáltatásokkal lehetne a legtöbbet kihozni a gyerekükből. A szülő szándéka és a nemzet érdeke ugyanis egybeesik. A jövő Magyarországa olyan lesz, amilyenné a mai gyerekeket képezzük, fejlesztjük. – A pedagógusok szervezetei azonban hónapok óta egyeztetnek ezekről az illetékes államtitkárságokkal. – Húsz-harminc év alatt kialakult egy furcsa hagyomány, amikor egészségügyről van szó, orvosokkal és nővérekkel, ha oktatásról, akkor pedig tanárokkal és iskolaigazgatókkal egyeztet az állam. Pedig sokan gondolják úgy, ha laikus szülőként – ha tetszik, fogyasztóként – kapnának egy kérdőívet a témában, örömmel kitöltenék, mivel van tapasztalatuk, céljuk és ötletük is az adott szolgáltatás fejlesztésére. Ez egyben óriási lehetőség a kormányzás sikeressége szempontjából is. A kabinet legfontosabb célja 2018-ig ugyanis az, hogy itt minél többen jól érezzék magukat, ne akarjanak elmenni, vagy ha elmennek is, szívesen jöjjenek vissza Magyarországra. Ehhez – az egzisztenciális körülmények fokozatos javításán túl – arra van szükség, hogy a polgárok érezzék, a jövő Magyarországon sem csupán „megtörténik” velük, hanem ők maguk alakítják. – A tartalmi kérdések mellett személyi változások is napirenden vannak. Minisztercsere is elképzelhető? – Igen, a menetrend szerint szeptember tizenötödikén megszületik a döntés a személycserékről. Ez azonban nem rokon- és ellenszenv, esetleg a pártpolitikai helyértékek alapján történik majd, hanem kizárólag a szakmai teljesítmény alapján. A többi ezzel kapcsolatos híresztelés csupán a nyári politikai ponyvatermés része. – Az egyik legnagyobb tárca az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Vezetője, Balog Zoltán nemrég azt mondta, ott nem lesz változás. Ez jelent valamit? – Minden kormánytagra igaz, hogy a miniszter tervez, a miniszterelnök meg végez. A kormányfő fel akarja rázni, lendületesebbé akarja tenni a tárcák munkáját, ennek a személycsere csak egyik és talán nem is a legkézenfekvőbb módszere. Van még egy bő évünk a következő kampány kezdetéig, addig van igazi tere a valóban szakmai munkának. A kormánykonferencia ez utóbbiról szól majd, a személycserék legfeljebb eszközei, de nem a céljai az ilyen elemző együttléteknek. Munkát ígérek tehát, nem pedig személyzetpolitikai szenzációkat. – A Miniszterelnökségen maradnak az államtitkárok? – Elsősorban nem személycserékben gondolkodom, amikor a hatékonyság növelését tartom szem előtt. Mi állunk a kormányzás középpontjában, ami nem könnyű helyzet. Egyrészt tudatnom kell a minisztertár-saimmal, hogy nem nehézséget vagy veszélyt jelentek számukra, hanem adott esetben segítséget. Befelé pedig egy óriási szervezetről van szó, temérdek eltérő portfólióval. Ezért itt a legfelkészültebb szakembereknek kell dogozniuk. Az uniós források vagy a paksi fejlesztések terén, azt hiszem, többek között ezért is vitathatatlan a teljesítményünk.
www.fecsego.eu nemzetközi hírportál /fecsegő magazin, tulajdonos—főszerkesztő: OLÁH - ISTVÁN LÁSZLÓ, Szerkesztő- Titkárságveze tő: Oláhné Szabó Éva, főszerkesztő-helyettes dr. Tóth Rózsa:E-mail:
[email protected], fecsego_magazin@invitel. hu, Könyvelés-pénzügy: Dr. Borszékiné Szécsi Erika, Szerkesztőség: 6768 Baks. Váradi utca 16 T/F 62-269-376, Hirdetés felvétel: e-mail, telefonon, személyesen
– Akkor a céges ügyei kapcsán hírbe hozott L. Simon Lászlónak sem kell aggódnia? – Nem, de egy év után már véget kell érnie annak a türelmi időnek, amelyet a sorai rendezésére minden kormánytag megkapott. Nem hagyhatunk támadási felületet. A napi, operatív szintű üzletelés nem egyeztethető össze a köztisztviselői feladattal. A magán- és a közérdeket nem lehet összehangolni, csak szétválasztani. Akinél ez elmaradt, az – hogy úgy fogalmazzak – mulasztásos normasértésben van, amit záros határidőn belül rendeznie kell. Feltéve, ha továbbra is a közt akarja szolgálni. – Igaz lehet ez az elvárás az egész kormányra? – Ha mi leszünk azok, akik a mutyizás visszaszorítását komolyan vesszük, akkor azt a polgárok – pártállástól függetlenül – értékelni fogják. Nemcsak a bűnöket, de még a hibákat sem szabad szőnyeg alá söpörni, különben cinkossá, felelőssé válunk bennük. Korábban például az EU-források megszerzése és a korrupció – fogalmazzunk úgy – „jegyben járt”. Az utóbbi két évben ezt a vélekedést már alig hallani, ami nagyon fontos változás. Ennek szellemében készül amúgy az új közbeszerzési törvény is, amely kevesebb bürokráciát, több átláthatóságot és a nemzeti érdek érvényesülését egyaránt garantálja majd. Érhet minket politikai bírálat vagy kísérhet zsigeri ellenszenv, de a kormányzásunkat senki sem hasonlíthatja ahhoz az időszakhoz, amikor a szocialisták és a szabad demokraták kiskirályok módjára lopták szét az országot. Ha ugyanis el akarjuk kerülni az ő sorsukat, a politikai, morális megsemmisülést, nem elég hatékonyabban kormányozni, mint ők: tisztakezűnek is kell lenni. Ennek a célunknak a hitelesítésében maradt még tennivalónk a ciklus végéig. Ez nem a politikai kommunikáció, hanem a kormányzati munka része! A szájkaratéra ott van az ellenzék, az egyes területek szakértőit azonban meg kell védeni a méltatlan helyzetektől ahhoz, hogy őszintén elmondhassák, milyen dilemmára milyen válaszlehetőségeket látnak. Nem szellemes megfogalmazásokat, hanem működő megoldásokat keresünk. Javaslatomra a már említett szervezet, az OECD ország jelentését, azaz Cséfalvay Zoltán korábbi államtitkár munkáját, továbbá a Patyi András rektor vezette Nemzeti Közszolgálati Egyetem Jó államról szóló elemzését vesszük alapul. Felszólal majd többek között Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács, Domokos László, az Állami Számvevőszék és Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, valamint Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetője. Remélem, lesz érdemi kritika és vita egyebek mellett arról, hogy áll a konkurenciához, így a szomszédos államokhoz képest a gazdasági növekedést gátló bürokrácia csökkentése. – Szintén a Miniszterelnökséghez tartozik alapvetően a bürokrácia csökkentése. Említette, ez az egyik legnagyobb kihívás. Mire lehet számítani ezen a téren? – Ennek több szintje van. Az első a közigazgatási, amikor a polgár találkozik az állammal, a hivatallal, illetve ahogy az állam „befelé” megszervezi saját magát. Ez a kormányhivatalok és a járási hivatalok világa, amelyben több mint száz törvény megváltoztatására teszünk javaslatot. A következő terület az adóeljárások kérdése, amelyet mindenképp felül kell vizsgálni úgy, hogy ebben a vállalkozókat nem ellenségnek, hanem szövetségesnek tekintjük. A mai adórendszer számukra egyértelműen hátráltató tényezőt jelent. Az új struktúra mellett új mentalitás is kell, tarthatatlan, hogy a hatóság abból indul ki, itt mindenki adócsaló. Ebben sajnos jól mérhető, hogy 1990-ben nem volt teljes és valódi rendszerváltás: tovább éltek a Kádár-rendszer rossz reflexei. De ugyanilyen fontos az építésügyhöz vagy az európai uniós források hozzáféréséhez kapcsolódó bürokrácia. Alapvető vezérelv: a polgár a megrendelő, az állam pedig a szolgáltató. Bár az elmúlt években érzékelhető a javulás, az állam bizony még mindig az adófizetők pénzéből működik rosszul, mivel nehézkes és lassú. Ez tarthatatlan. Nemhogy Németországhoz, még a V4-ekhez képest is le vagyunk maradva ezen a téren. Mind a négy említett területen előrelépést kell elérni, különben nem tud az elvárt mértékben nőni a gazdaságunk, és nem sikerül megerősíteni a polgári berendezkedést. Ha a magyarok a ciklus végéig nem érzik úgy, hogy Magyarországon elkezdett helyreállni a rend a polgár és az állam viszonyában, akkor 2018-ban aligha számíthatunk újra a bizalmukra. – Úgy tűnik, a bevándorlás kezelése kapcsán bírják a többség bizalmát. Ezért ilyen hajthatatlanok? – A szuverenitásért való küzdelem mellett újra kiemelt feladat lett a magyarok, illetve az ország megvédése. Kárpátalján vagy Romániában pél-dául ismét nehéz helyzetbe került az ott élő magyarság. Ezt is látni kell, ahogyan azt is, az idén, szervezett embercsempész-akció eredményeként, már háromszázezres tömeg tart a déli határ felé, és uniós jogot nyer, hogy akár itt is maradjon, vagy ide visszatérjen, veszélyeztetve ezzel az ország integritását. A menekültáradat ugyanis, amely Afganisztán, Szíria vagy Szudán felől hazánk déli határa felé tart, igenis kockázatot jelent. Akad, aki nemzetbiztonsági kockázatot, hiszen a papírok, azonosítási lehetőségek nélkül mozgó tömegben elrejtőzhetnek terroristák is. Van, aki közbiztonsági kockázatot, mert nem tudja vagy nem akarja tisztelni a magántulajdon szentségét, ezért erővel veszi el azt, amire szüksége van. Talán csak a termést a kertből, talán egy biciklit a ház elől. Talán többet. Aki nem hiszi, járjon utána innen nem messze, a déli határ magyar és szerb oldalán! És van, aki „csak” létbiztonsági kockázatot jelent, mert a nyelvet sem beszélő, zömében szakmával sem rendelkező szegények számát növelné itthon és Európában. Elég teher nekünk az, hogy megvédjük a bűntől és a szükségtől a saját szegényeinket: a hajlék vagy munka nélkül élő magyarokat. Ha nem teszünk érdemi lépéseket, olyan mentőhajó leszünk, amely maga is elsüllyed a reá kapaszkodók terhe alatt. Akkor pedig mindenki vízbe fúl, az is, aki segítséget kért és az is, aki segíteni akart. Ezért volt szükség határozott lépésekre. A határvédelem persze nem könnyű feladat, miközben világos és egyértelmű üzenetet kell küldenünk az embercsempészeknek, nem engedünk be senkit, csak akit mi akarunk! Különben is, ha szükségünk volna bevándorlásra, megszervezzük mi. Ráadásul körülöttünk is magyarok laknak, ők nyilván elsőbbséget élveznének ebben a kérdésben. – Több ezer rendőrt vezényelnek a déli határhoz. Elegendő ehhez a jelenlegi személyi állomány? – Igen, ehhez megvan a szükséges háttér és apparátus. Megjegyzem, az OECD szerint erősödött a közbizalom a rendőrség iránt. Ez azért is fontos eredmény, mert 2006 és 2010 között gyakorlatilag közbiztonsági katasztrófa volt, az állam elveszítette rendteremtési képességét, ezért is jöhetett létre a Magyar Gárda. A határvédelem terén is határozottan és erővel kell fellépni. – Egyelőre ideiglenes befogadó állomásokat hoznak létre a bevándorlók számára, ám ezekre később, ha már áll a három és fél méteres kerítés, elméletileg nem lesz szükség. Valóban ezzel számolnak? – Egy biztos: lakott belterületeken nem lesznek ilyen állomások. Másrészt valóban, ha csak a menekültstátusra jogosultak arányát nézzük, márpedig a jövőben jellemzően csak ők léphetik majd át a határt, akkor a jelenleginél jóval kevesebb férőhely is elegendő lesz. – Szigorodik a büntető törvénykönyv is, börtönbe vetnék a határsértőket. Hol férnének el? A dolog lényege elsősorban a visszatartás, hogy mindenki tudja, mi a magyar kormány álláspontja. Ha ez átmegy, az embercsempészek kénytelenek lesznek útvonalat váltani. A valóban üldözötteknek természetesen továbbra is segítünk, ez nem is kérdés. Mindeközben az Európai Unió megalázó módon osztja szét a határvédelemre jutó forrásokat, a régi tagországok lenyúlták az újak pénzét. Minden hatásos, közös megoldást támogatunk az egész Európát érintő, a második világháború óta nem látott mértékű népvándorlás visszaszorítása érdekében, de várni már egyetlen percet sem tudunk. Legyen világos: Magyarország továbbra is kész arra, hogy – ahogy a történelemben már oly sokszor – újra a keresztény Európa védőbástyája legyen. De ehhez a hátország, a belső Európa érdemi támogatása is kell. Brüsszel érdeke is az, hogy Magyarország erős végvár legyen. Hát ne gyengítse, hanem erősítse, s adjon több uniós pénzt a népvándorlás kezelésére! Szent István állama, Európa védősánca akkor tudja betölteni történelmi hivatását, ha nem marad magára.
szerző:Kacsoh Dániel
Komoly krízisről ír a KSH – ez mentheti meg Magyarországot Állandó téma a 2008-as gazdasági válság, de nem beszélünk az 1981-től kezdődő demográfiai krízisről Magyarországon, pedig immár három évtizede csökken a népesség – hívja fel a figyelmet friss kiadványában a KSH, amelyben az itt élő külföldieket veszi górcső alá. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint Magyarországon belátható időn belül leginkább “a nemzetközi migráció lehetőségei képesek mérsékelni a népességfogyást”. A hivatal kiadványában arra a kérdésre kereste a választ, hogy kik jönnek, honnan jönnek, miért jönnek Magyarországra, milyen tulajdonságokkal rendelkeznek, illetve hol telepednek le. Az anyag szerint a migráció motivációja folyamatosan változik, így a letelepedésre vagy pusztán a jövedelemszerzésre irányuló bevándorlás mellett megjelent a tanulási célú és az időskori migráció (a Balaton térségét például sok német, osztrák, holland és svájci nyugdíjas, magasabb életkorú választja új lakóhelyül a nyugdíjak jobb vásárló erejének kihasználása, illetve a természeti értékek miatt). A családegyesítéssel kapcsolatos motivációk is hangsúlyosak, sokszor a nemzetközi migráció egyik fő befogadási csatornáját jelentik. Kik az itt élő külföldiek? A Magyarországon élő külföldiek összesen 161 állampolgársággal rendelkeznek és 195 különböző országban (társult országokkal és külbirtokokkal együtt) születtek. Magyarán a KSH felmérése szerint szinte nincs a világnak olyan része, ahonnan ne érkeztek volna Magyarországra külföldiek letelepedési szándékkal. Ennek is köszönhető, hogy a migráns eredetű népesség aránya lassan eléri a lakónépesség 5 százalékát. Magyarországon élő, migrációban részt vett csoportok országok szerint (2011) Forrás: KSH Persze nem mindegy, ki, honnan és milyen szándékkal jött: hazánk elsősorban az európaiak számára jelent célpontot, inkább a kis távolságú nemzetközi vándorlások a jellemzőek, így a legtöbben a szomszédos országokból érkeztek. Sokan például akkor, amikor a rendszerváltás után kisebbségellenes politika volt Romániában, vagy valamivel később a délszláv háború miatt. Ide kapcsolódó érdekes adat, hogy a Romániában született, de Magyarországon élő személyek száma magasabb, mint Szeged teljes népessége. Magyarországon a vándorlások mérete és összetétele jelentősen különbözik a nyugateurópai országok profiljától. A 2001-es adatok szerint Magyarország a globális, kontinenseken átívelő világméretű migrációban (a többi közép-európai országhoz hasonlóan) geopolitikai helyzeténél fogva kisebb mértékben vett részt. Hazánk inkább a Kárpát-medence népessége számára jelentett célpontot, azaz inkább a kis távolságú nemzetközi vándorlások voltak a jellemzőek. Ez a meghatározottság azonban 2011-re csökkent : a nyugat-európai, ázsiai, afrikai, amerikai migránsok száma dinamikusabban emelkedett, mint a Kárpát-medence országaiból érkezőké. A más kontinensekről bevándorló népesség száma duplájára emelkedett, a német, az angol, a francia, az olasz állampolgárok száma megháromszorozódott, a hollandoké, a belgáké és a spanyoloké pedig ennél is nagyobb mértékben ugrott meg. Hol telepednek le a migránsok? A KSH kimutatta azt is, hogy a Magyarországon élő migránsok által leginkább preferált öt településen (Budapest, Szeged, Debrecen, Pécs, Kecskemét) élt 2011-ben a külföldiek 49,7 százaléka. A hivatal szerint ez a tény önmagában megkérdőjelezheti egy országos migrációs stratégia relevanciáját, hiszen ilyen koncentrációk esetén sokkal inkább a helyi stratégiák lehetnek alkalmasak arra, hogy válaszokat adjanak a külföldiekkel kapcsolatos kérdésekre. A külföldiek aránya 2011-ben Rajkán volt a legmagasabb, egészen pontosan 37,4 százalék. Ezen felül Somogysimonyiban 25,8, Gosztolán 23,5, Iborfián 22,2, Balatongyörökön 20,7, Komlódtótfaluban 18, Nemesbükön és Vindornyafokon pedig 17-17 százalékot mért a KSH. Budapest a 3,4 százalékos migránsarányával a települések között a 224-edik, Szeged (3,1 százalék) pedig a 270-edik volt. Érdekesség, hogy a települések több mint felében úgy növekedett a külföldiek száma, hogy közben a magyar népesség csökkent. Több határ közeli nagyváros esetén (Szeged, Debrecen, Nyíregyháza) a magyar népesség stagnálása a külföldiek számának növekedésével járt együtt. Magyarország jelentős szellemi tőkéhez jut A migránsok fiatalabbak a lakónépességnél, így a vándorlásnak fiatalító effektusa van Magyarországon – állapította meg a statisztikai hivatal. A 2001-es népszámlálás alkalmával hazánkban a lakónépesség átlagéletkora 39,2 év volt, 2011-ben pedig 41,5 év, miközben a külföldiek átlagos életéveinek száma 34,2-ről 38,7-re változott. A statisztikai hivatal megállapította azt is, hogy a külföldiek átlagosan magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint a lakónépesség. Ez a tendencia a vizsgált tíz év alatt nem változott. Magyarországon 2011-ben a 25 éves vagy idősebb népesség 47,7 százalékának volt legalább érettségije. A külföldi állampolgároknál ez a ráta 58,6 százalék volt. A 24 évnél idősebb népesség 36,7 százalékának volt érettségije 2001-ben, a külföldiek esetén ez az arány már akkor is 55,1 százalék volt. A KSH szerint a felsőfokú végzettségeknél még markánsabban tetten érhető, hogy “Magyarország jelentős szellemi tőkéhez jut a migrációs folyamatokban”: a 25 éves vagy idősebb külföldiek csaknem harmada rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel. Magyarország települései a legtöbb ott élő külföldi állampolgársága szerint (2011) Forrás: KSH Érdekesség, hogy minél messzebbről érkeznek a migránsok, annál magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Földrészenként vizsgálva összességében a legalacsonyabb az európaiak végzettségi szintje: 2011-ben a 25 éves vagy idősebb korosztály 56 százaléka rendelkezett érettségivel vagy magasabb végzettséggel. Az azonos korcsoportba tartozó afrikai országokból érkező állampolgárok 76, az amerikai kontinensről érkezők 81, az Ázsiából érkezettek 68 százalékának van legalább érettségije. Ezek után nem meglepő, hogy amíg a 2011-es népszámlálás adatai szerint a magyar 25-64 éves korosztály 64,4 százaléka volt foglalkoztatott, addig ez az arány a külföldieknél 70,2 százalék volt. A munkanélküliek aránya a 25-64 éves korcsoportban a lakónépességre 2001-ben 5,7 százalék volt, ami 2011-re 8,7 százalékra emelkedett. A külföldiek esetén ellentétesek a tendenciák, a munkanélküliségi ráta a fenti korcsoportra 5 százalék volt 2001-ben, mely a legutolsó népszámlálás adata alapján 4,6 százalékra csökkent. Éppen ezért a KSH szerint a Magyarországon élő migránsok a helyben születettekhez képest alacsonyabb szegénységi kockázattal rendelkeznek. Kellenek a migránsok A szakanyag szerzője, Kincses Áron összefoglalójában úgy véli, hogy bár Magyarország elmozdult a lokális migrációtól a globális felé, ám ez utóbbi során a befogadó országokban általánosan tapasztalható negatív hatások Magyarországon nem érhetők tetten. A migrációnak a közvetlen népességpótló szerepe mellett pozitív gazdasági, társadalmi, demográfiai hatásai is vannak: fiatalabb korszerkezet, magasabb iskolázottsági szint, több foglalkoztatott, kevesebb munkanélküli jellemzi a migránsokat a lakónépességhez képest. Magyarország migrációs bevándorlási tere folyamatosan bővül, ami azt jelenti, hogy a szomszédos országok súlya meghatározó marad, de folyamatosan csökkenni fog, több ázsiai és afrikai migránssal számolhatunk a jövőben. A nemzetközi migráció jelensége a szerző véleménye szerint a következő évtizedekben is pozitívan hat majd nemcsak Magyarország népességszámára, hanem gazdasági és társadalmi szerkezetére is.
Nem lesz elég gáz a fűtési szezonra? Mostanra 3–3,2 milliárd köbméter gáznak kellene lennie a hazai kereskedelmi tárolókban ahhoz, hogy biztonságos legyen a lakosság kiszolgálása a téli fűtési idény alatt. További egymilliárd köbméter körüli mennyiséget pedig a biztonsági tárolóban kellene tartalékolni – írja a Magyar Nemzet. Ennek a mennyiségnek azonban csak a töredéke van a hazai tárolókba pumpálva – nyilatkozta a lapnak az előző Orbánkormány volt energetikai államtitkár-helyettese. Holoda Attila annak kapcsán beszélt erről, hogy a Napi.hu a Gas Infrastructure Europe (GIE) nevű európai gázipari szervezet adataira alapozva közölte: a magyar tárolók feltöltöttsége jelenleg 35 százalékos. Szinte egész Európa gázvásárlási lázban ég, mert jelenleg mintegy harmadával olcsóbb az orosz gáz, mint az év elején volt – írja a Magyar Nemzet. A gázárak ugyanis hozzávetőleg hat havi késéssel követik az olajét, ezért júliusban a vásárlók a hordónkénti 45-50 dollárnak megfelelő januári olajár alapján fizettek. Magyarországot viszont nem ragadta magával az európai földgázbeszerzési hevület. Országunk ugyanis idén júliusban csaknem ugyanannyi – vagyis napi 15-16 millió köbméter – orosz gázt hozott be, mint egy évvel korábban, amikor szintén alig-alig zajlott a gázkészletek feltöltése. Annak ellenére, hogy az évtizedes gázpiaci gyakorlat szerint a tárolókat április és október között, ezen időn belül is a legintenzívebben nyáron töltik fel, hogy a télen jelentkező fogyasztási csúcsot részben abból elégítsék ki. Tavaly ilyenkor már 3,13 milliárd köbméter volt a töltöttség, vagyis mintegy 900 millió köbméterrel magasabb, mint most. Tavaly a csúcson 4,5 milliárd köbméter gázt tartalékoltak a hazai tározók. Az MVM korábban az április-októberi időszakot jelölte meg, mint a feltöltés idejét, vagyis a 100 százalékhoz bő két hónap alatt kellene kétszer annyit betárolni, mint amennyit 4-5 hónap alatt sikerült. Az ország teljes éves gázfogyasztása egyébként nyolc-tízmilliárd köbméter körül van, ennek mintegy 70 százaléka télen fogy el. A lakossági felhasználás évi 4-4,5 milliárd köbméter. Egyes szakértők szerint az államnak a valóságban egyetlen köbméter saját gáztartaléka sincs – írja a lap.
Hirdetési áraink: 1/1 oldal 200.e.Ft, 1/2: 100.e.Ft, 1/4: 50.e.Ft, 1/8:25e.Ft, 1/16: 15.e.Ft Fecsegő Közéleti Információs Fogyasztóvédelmi Magazin
4
Kizárták Jean-Marie Le Pent a Nemzeti Frontból A szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) csütörtökön kizárta a pártból alapítóját, a 87 éves Jean-Marie Le Pent – jelentette be az FN egy közleményben. Jean-Marie Le Pen 1972-ben alapította a pártot és csaknem negyven éven át volt az elnöke, mielőtt 2011-ben átadta az irányítást lányának, Marine Le Pennek, aki azóta a Nemzeti Front politikájának szélesebb körű elfogadtatására törekszik. Családi háború Az apa nem értett egyet az irányváltással, és nyílt háborút indított lánya ellen. Áprilisban – korábbi megnyilatkozásaihoz hasonlóan – ismét a második világháború részletkérdésének nevezte a náci gázkamrákat, amivel kiváltotta lánya haragját, aki emiatt kezdeményezte kizárását a pártból. Fegyelmit is indított Jean-Marie Le Pen ellen, amelynek közvetlen előzménye az az interjú volt, amely a Rivarol című szélsőjobboldali, antiszemita újságban jelent meg. A lapban az idős politikus védelmébe vette Philippe Pétaint, a második világháború idején a nácikkal kollaboráló francia rendszer vezetőjét. Jean-Marie Le Pen ismét bírósághoz fordulna A csütörtöki döntést az FN végrehajtó bizottsága hozta a pártalapító jelenlétében tartott ülésén. A hírügynökségek emlékeztetnek arra, hogy az idős politikust májusban már kizárták a pártból, megfosztva őt tiszteletbeli elnöki címétől. Akkor bíróságon támadta meg a döntést, és győztesen került ki az eljárásból. A bíróság ugyanis törvényellenesnek nyilvánította az FN interneten és levélben folyó „kongresszusát”, amelynek célja éppen a tiszteletbeli elnöki poszt megszüntetése volt. A csütörtöki pártvezetőségi határozat után JeanMarie Le Pen ügyvédje, Frédéric Joachim egy televízióadásban jelezte: ügyfele ismét bírósághoz akar fordulni.
Kivizsgálhatják a közmunkaprogram törvénytelenségeit Az LMP azt várja a kormánytól, hogy végezzen átfogó vizsgálatot a közmunkaprog ramban, tárja fel a törvénytelenségeket, és biztosítson védelmet a munkájukat féltő dolgozóknak. Szél Bernadett társelnök közleményében azt írta, 2014-ben és 2015 első félévében 2303 volt azon közmunkások száma, akiket három hónapon belül foglalkoztatott vissza korábbi munkáltatója. Czomba Sándor erre a képviselő közleménye szerint azt mondta, sok az olyan közmunkás, aki munkája elismeréseként később közalkalmazott vagy köztisztviselő lesz, de ezt számokkal nem támasztotta alá. Szél Bernadett szerint ha lennének is adatok, azok sem tudják cáfolni azt az immár számadatokkal bizonyítható tényt, hogy mára gyakorlattá vált az alkalmazottak olcsóbb közmunkában való visszafoglalkoztatása. Az LMP ezért azt várja a kormánytól, hogy tárja fel a törvénytelenségeket, és védje meg a munkájukat féltő dolgozókat.
A Fidesz még mindig Gyurcsányozik és Bajnaizik A Fidesz szerint az MSZP által támogatott Gyurcsány- és Bajnai-kormány tönkretette Magyarországot, a szocialisták kormányzásának végén nem gazdasági növekedés volt, hanem brutális visszaesés. A kormánypárt frakciója ezzel Burány Sándor MSZP-s országgyűlési képviselő szavaira reagált, aki arról beszélt, hogy a magyar gazdaság növekedésének üteme lassul, eközben a fideszes strómanok egyre gyorsuló ütemben gazdagodnak, a lassabb növekedésért pedig az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját tette felelőssé. A Fidesz ezzel szemben úgy látja: az Orbán-kormány visszaszerezte az ország gazdasági önrendelkezését, szakított a megszorítások politikájával, gazdasági fordulatot hajtott végre, tartós növekedési pályára és pénzügyileg is stabil lábakra állította az országot. Magyarország tavaly Európa egyik legjobb gazdasági növekedését produkálta, az idén is várhatóan 3 százalék körül alakul a gazdasági növekedés, ezzel együtt egyre több a munkahely, csökkennek az adók és nőnek a bérek – mutatott rá közleményében a kormánypárt frakciója.
UFO- k akadályozták meg az atomháborút a Földön a NASA volt űrhajósa szerint A Földre érkezett békeszerető idegenek akadályozták meg a nukleáris háború kirobbanását az Egyesült Államok és a Szovjetunió között a hidegháború idején – ezt állítja legalábbis a NASA egykori űrhajósa. Advertisement Dr. Edgar Mitchell – aki az Apollo 14 küldetés során, 1971-ben hatodik emberként járt a Holdon – meglehetősen sajátos nézeteit tette közzé a földönkívüliekről. Edgar Mitchell Az egykori asztronauta azt az első amerikai atomfegyver kat és rakétasilókat. Szerinte tesztterületet is, ahol az első
állítja, hogy az idegenek az 1940-es évektől, -tesztek idejétől látogatták a katonai bázisoaz űrlények felkeresték azt az Új-Mexikói atombombát felrobbantották.
A 84 éves Mitchell szerint az idegenek először feltérképezték a katonai kapacitásokat. A NASA volt űrhajósának az a határozott véleménye, hogy a hidegháború alatt az idegenek rendszeresen lelőtték a tesztrakétákat, és titokban mindent megtettek azért, hogy visszatartsák az emberiséget az atomháborútól, és békét teremtsenek a Földön.
FECSEGŐ Közéleti Információs Fogyasztóvédelmi Magazin
Százmilliárdok tűn nek el az építőipar ban Több százmilliárd forint tűnik el az építőiparban a feketekereskedelem miatt: a dolgozókat nem jelentik be, és a magas áfa kulcs miatt a számlázás is gyakran elmarad. Vidor Győző, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöke elmondta a Napi Gazdaságnak, hogy a feketemunka régi problémája a szektornak, emellett három különböző eljárás jellemző az építőipari termékekkel való trükközésekre. Vannak olyan termékek, amelyek után soha nem adóznak, ilyenek a homok-, a sóder-, a cement- vagy éppen a betonszállítmányok. Augusztusban ismét nőtt az építőipari termelés Fotó: Hirtling Bálint – Origó A megelőzés lenne az egyszerűbb Más esetekben a különböző importtermékeket Magyarországon egyszerűen nem is regisztrálják, így azok „láthatatlanok” maradnak a statisztikák és az adóbefizetések szempontjából. A harmadik eset a klaszszikus fiktív utaztatásé: csak papíron utaztatják az adott terméket, majd egy, legfeljebb két hónapig az adott cég nevére számláznak, de mire a külföldi adóhatóság kapcsolna, a vállalat eltűnik. Vidor Győző a napilapnak azt mondta, a nagyobb, a költségvetésnek is jelentős bevételkiesést jelentő csalások felderítése anynyira bonyolult, sok pénzt felemésztő munka, hogy inkább a megelőzésre kellene nagyobb figyelmet fordítani. 5
Keresztény kolostort semmisített meg az Iszlám Állam Leromboltak egy keresztény kolostort az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet fegyveresei Szíriában – jelentette pénteken egy ellenzéki szervezet. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű emigráns csoport szerint a szélsőséges iszlamisták bulldózerekkel rombolták le az épületet a közép-szíriai Homsz tartományban található el- Karjatein városban. A szíriai hadsereg harci gépei eközben az IÁ állásait támadták a körzetben. Az Iszlám Állam fegyveresei heves harcok után augusztus elején foglalták el a kulcsfontosságúnak számító el-Karjatein várost, amely délkeletre fekszik a tartomány székhelyétől, Homsztól. Az OSDH szerint az offenzíva során legkevesebb 230 civilt, köztük több mint 60 keresztényt raboltak el a radikálisok. Közülük 48-at szabadon engedtek, 110-et viszont átszállítottak a terrorszervezet által kikiáltott “kalifátus” de facto fővárosának számító Rakkába. A 2011-ben kezdődött szíriai felkelés előtt el- Karjateinben tizennyolcezer szunnita muszlim mellett kétezer katolikus és ortodox keresztény élt. A Damaszkuszba onnan elszármazott és megtelepedett keresztények szerint a közép-szíriai városban azóta kevesebb mint háromszáz keresztény maradt. El-Karjatein fontos csomópont, Homsz tartomány szélén helyezkedik el, a libanoni határhoz közeli Kalamun településtől keletre. Jelentőségét az adja, hogy az ókori virágzása idején Palmüraként ismert közép-szíriai városba, Tadmurba vezető út mentén fekszik, és ellenőrzése révén csapatokat, továbbá utánpótlást lehet eljuttatni a térségbe. A polgárháború előtti huszonhárommilliós szíriai lakosság mintegy tíz százalékát tették ki a keresztények.
Merkel és Hollande közös fellépést tervez a menekül tek miatt Rendkívüli uniós csúcsértekezlet összehívását sürgette a menekültválság mi att egy pénteki interjúban az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának német konzervatív elnöke. Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő pedig sajtóértesülés szerint együtt próbál meg áttö rést elérni a Berlin által sürgetett új uniós menekültpolitika ügyében. Az EP külügyi bizottságának elnöke, Elmar Brok a ZDF német országos közszolgálati televíziónak pénteken azt mondta, hogy “évszázadok óta nem látott népvándorlás kezdődik”. “Egészen új helyzet állt elő, ezért a főnököknek kell kézbe venniük az ügyet” – mondta a konzervatív CDU politikusa. Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek a görög válságról tartott megannyi tanácskozás után most egy “menekültügyi csúcsot” kell tartaniuk – mondta Elmar Brok. A tekintélyes bizottsági elnök szerint be kell vezetni a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szabályozó kvóták rendszerét, és uniós összefogással javítani kell a menekültügyi ellátáson azokban a tagországokban, amelyekben a menedékkérők elérik az EU területét. A huszonnyolcak közös fellépéséről tárgyalt a német és a francia belügyminiszter is. A csütörtökön késő este Berlinben tartott megbeszélésen Thomas de Maiziere és francia kollegája, Bernard Cazeneuve egyetértett abban, hogy össze kell hangolni a menekültügyi szabályokat, így egyebek mellett közösen kell meghatározni az úgynevezett biztonságos származási országok körét. Továbbá a német és a francia belügyminiszter szerint az Európai Bizottságnak a menedékkérők visszafogadásáról szóló egyezmények megkötésére kell törekednie úgynevezett harmadik országokkal, vagyis az Európai Unión kívüli államokkal, és a fejlesztési támogatásra szánt összegek átutalását ezeknek az egyezményeknek a betartásához kell kötnie. A Spiegel Online hírportál egy pénteki, brüsszeli keltezésű beszámolója szerint Németország és Franciaország a legmagasabb szintre emeli a menekültválság ügyét, és közös fellépést tervez. Angela Merkel és Francois Hollande hétfőn találkozik majd Berlinben, Petro Porosenko ukrán államfővel folytatnak megbeszélést Ukrajna helyzetéről, de a tanácskozás előtt lesz egy német-francia kétoldalú egyeztetés a menekültügyi kérdésekről. A Spiegel Online szerint Merkel azt reméli, hogy Hollande- dal összefogva sikerül megtörni a kelet-közép-európai uniós tagállamok ellenállását a menekültügyi kvótarendszer bevezetésével szemben. Arra is lehet számítani, hogy Berlin és Párizs megpróbál kidolgozni egy javaslatot arról, hogy mely államok minősíthetők biztonságos származási országnak. Angela Merkel már augusztus közepén, a nyári szabadsága utáni első interjúban kiemelte, hogy szerinte a menekültügy a közeli jövőben sokkal inkább lefoglalja majd az Európai Uniót, mint a görög adósságválság vagy az euró stabilitásának kérdése. Azt mondta: a menekültválság kezeléséhez uniós szintű politikára van szükség, és ez lesz “a következő nagy európai projekt, amelyben megmutatjuk, hogy tudunk-e közösen cselekedni”.
FECSEGŐ Közéleti Információs Fogyasztóvédelmi Magazin
UFO- k akadályozták meg az atomháborút a Földön a NASA volt űrhajósa szerint A Földre érkezett békeszerető idegenek akadályozták meg a nukleáris háború kirobbanását az Egyesült Államok és a Szovjetunió között a hidegháború idején – ezt állítja legalábbis a NASA egykori űrhajósa. Advertisement Dr. Edgar Mitchell – aki az Apollo 14 küldetés során, 1971-ben hatodik emberként járt a Holdon – meglehetősen sajátos nézeteit tette közzé a földönkívüliekről. Edgar Mitchell Az egykori asztronauta azt állítja, hogy az idegenek az 1940es évektől, az első amerikai atomfegyver-tesztek idejétől látogatták a katonai bázisokat és rakétasilókat. Szerinte az űrlények felkeresték azt az ÚjMexikói tesztterületet is, ahol az első atombombát felrobbantották. A 84 éves Mitchell szerint az idegenek először feltérképezték a katonai kapacitásokat. A NASA volt űrhajósának az a határozott véleménye, hogy a hidegháború alatt az idegenek rendszeresen lelőtték a tesztrakétákat, és titokban mindent megtettek azért, hogy visszatartsák az emberiséget az atomháborútól, és békét teremtsenek a Földön.
Nem lesz elég gáz a fűtési szezonra? Mostanra 3–3,2 milliárd köbméter gáznak kellene lennie a hazai kereskedelmi tárolókban ahhoz, hogy biztonságos legyen a lakosság kiszolgálása a téli fűtési idény alatt. További egymilliárd köbméter körüli mennyiséget pedig a biztonsági tárolóban kellene tartalékolni – írja a Magyar Nemzet. Ennek a mennyiségnek azonban csak a töredéke van a hazai tárolókba pumpálva – nyilatkozta a lapnak az előző Orbán-kormány volt energetikai államtitkár-helyettese. Holoda Attila annak kapcsán beszélt erről, hogy a Napi. hu a Gas Infrastructure Europe (GIE) nevű európai gázipari szervezet adataira alapozva közölte: a magyar tárolók feltöltöttsége jelenleg 35 százalékos. Szinte egész Európa gázvásárlási lázban ég, mert jelenleg mintegy harmadával olcsóbb az orosz gáz, mint az év elején volt – írja a Magyar Nemzet. A gázárak ugyanis hozzávetőleg hat havi késéssel követik az olajét, ezért júliusban a vásárlók a hordónkénti 45-50 dollárnak megfelelő januári olajár alapján fizettek. Magyarországot viszont nem ragadta magával az európai földgáz-beszerzési hevület. Országunk ugyanis idén júliusban csaknem ugyanannyi – vagyis napi 15-16 millió köbméter – orosz gázt hozott be, mint egy évvel korábban, amikor szintén alig-alig zajlott a gázkészletek feltöltése. Annak ellenére, hogy az évtizedes gázpiaci gyakorlat szerint a tárolókat április és október között, ezen időn belül is a legintenzívebben nyáron töltik fel, hogy a télen jelentkező fogyasztási csúcsot részben abból elégítsék ki. Tavaly ilyenkor már 3,13 milliárd köbméter volt a töltöttség, vagyis mintegy 900 millió köbméterrel magasabb, mint most. Tavaly a csúcson 4,5 milliárd köbméter gázt tartalékoltak a hazai tározók. Az MVM korábban az áprilisoktóberi időszakot jelölte meg, mint a feltöltés idejét, vagyis a 100 százalékhoz bő két hónap alatt kellene kétszer annyit betárolni, mint amennyit 4-5 hónap alatt sikerült. Az ország teljes éves gázfogyasztása egyébként nyolc-tízmilliárd köbméter körül van, ennek mintegy 70 százaléka télen fogy el. A lakossági felhasználás évi 4-4,5 milliárd köbméter. Egyes szakértők szerint az államnak a valóságban egyetlen köbméter saját gáztartaléka sincs.
Komoly krízisről ír a KSH – ez mentheti meg Magyarországot Állandó téma a 2008-as gazdasági válság, de nem beszélünk az 1981-től kezdődő demográfiai krízisről Magyarországon, pedig immár három évti zede csökken a népesség – hívja fel a figyelmet friss kiadványában a KSH, amelyben az itt élő külföldieket veszi górcső alá. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint Magyarországon belátható időn belül leginkább “a nemzetközi migráció lehetőségei képesek mérsékelni a népességfogyást”. A hivatal kiadványában arra a kérdésre kereste a választ, hogy kik jönnek, honnan jönnek, miért jönnek Magyarországra, milyen tulajdonságokkal rendelkeznek, illetve hol telepednek le. Az anyag szerint a migráció motivációja folyamatosan változik, így a letelepedésre vagy pusztán a jövedelemszerzésre irányuló bevándorlás mellett megjelent a tanulási célú és az időskori migráció (a Balaton térségét például sok német, osztrák, holland és svájci nyugdíjas, magasabb életkorú választja új lakóhelyül a nyugdíjak jobb vásárló erejének kihasználása, illetve a természeti értékek miatt). A családegyesítéssel kapcsolatos motivációk is hangsúlyosak, sokszor a nemzetközi migráció egyik fő befogadási csatornáját jelentik. Kik az itt élő külföldiek? A Magyarországon élő külföldiek összesen 161 állampolgársággal rendelkeznek és 195 különböző országban (társult országokkal és külbirtokokkal együtt) születtek. Magyarán a KSH felmérése szerint szinte nincs a világnak olyan része, ahonnan ne érkeztek volna Magyarországra külföldiek letelepedési szándékkal. Ennek is köszönhető, hogy a migráns eredetű népesség aránya lassan eléri a lakónépesség 5 százalékát. Magyarországon élő, migrációban részt vett csoportok országok szerint (2011) Forrás: KSH Persze nem mindegy, ki, honnan és milyen szándékkal jött: hazánk elsősorban az európaiak számára jelent célpontot, inkább a kis távolságú nemzetközi vándorlások a jellemzőek, így a legtöbben a szomszédos országokból érkeztek. Sokan például akkor, amikor a rendszerváltás után kisebbségellenes politika volt Romániában, vagy valamivel később a délszláv háború miatt. Ide kapcsolódó érdekes adat, hogy a Romániában született, de Magyarországon élő személyek száma magasabb, mint Szeged teljes népessége. Magyarországon a vándorlások mérete és összetétele jelentősen különbözik a nyugat-európai országok profiljától. A 2001-es adatok szerint Magyarország a globális, kontinenseken átívelő világméretű migrációban (a többi közép-európai országhoz hasonlóan) geopolitikai helyzeténél fogva kisebb mértékben vett részt. Hazánk inkább a Kárpát-medence népessége számára jelentett célpontot, azaz inkább a kis távolságú nemzetközi vándorlások voltak a jellemzőek. Ez a meghatározottság azonban 2011-re csökkent : a nyugat-európai, ázsiai, afrikai, amerikai migránsok száma dinamikusabban emelkedett, mint a Kárpát-medence országaiból érkezőké. A más kontinensekről bevándorló népesség száma duplájára emelkedett, a német, az angol, a francia, az olasz állampolgárok száma megháromszorozódott, a hollandoké, a belgáké és a spanyoloké pedig ennél is nagyobb mértékben ugrott meg. Hol telepednek le a migránsok? A KSH kimutatta azt is, hogy a Magyarországon élő migránsok által leginkább preferált öt településen (Budapest, Szeged, Debrecen, Pécs, Kecskemét) élt 2011-ben a külföldiek 49,7 százaléka. A hivatal szerint ez a tény önmagában megkérdőjelezheti egy országos migrációs stratégia relevanciáját, hiszen ilyen koncentrációk esetén sokkal inkább a helyi stratégiák lehetnek alkalmasak arra, hogy válaszokat adjanak a külföldiekkel kapcsolatos kérdésekre. A külföldiek aránya 2011-ben Rajkán volt a legmagasabb, egészen pontosan 37,4 százalék. Ezen felül Somogysimonyiban 25,8, Gosztolán 23,5, Iborfián 22,2, Balatongyörökön 20,7, Komlódtótfaluban 18, Nemesbükön és Vindornyafokon pedig 17-17 százalékot mért a KSH. Budapest a 3,4 százalékos migránsarányával a települések között a 224-edik, Szeged (3,1 százalék) pedig a 270-edik volt. Érdekesség, hogy a települések több mint felében úgy növekedett a külföldiek száma, hogy közben a magyar népesség csökkent. Több határ közeli nagyváros esetén (Szeged, Debrecen, Nyíregyháza) a magyar népesség stagnálása a külföldiek számának növekedésével járt együtt. Magyarország jelentős szellemi tőkéhez jut A migránsok fiatalabbak a lakónépességnél, így a vándorlásnak fiatalító effektusa van Magyarországon – állapította meg a statisztikai hivatal. A 2001-es népszámlálás alkalmával hazánkban a lakónépesség átlagéletkora 39,2 év volt, 2011-ben pedig 41,5 év, miközben a külföldiek átlagos életéveinek száma 34,2-ről 38,7-re változott. A statisztikai hivatal megállapította azt is, hogy a külföldiek átlagosan magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint a lakónépesség. Ez a tendencia a vizsgált tíz év alatt nem változott. Magyarországon 2011-ben a 25 éves vagy idősebb népesség 47,7 százalékának volt legalább érettségije. A külföldi állampolgároknál ez a ráta 58,6 százalék volt. A 24 évnél idősebb népesség 36,7 százalékának volt érettségije 2001-ben, a külföldiek esetén ez az arány már akkor is 55,1 százalék volt. A KSH szerint a felsőfokú végzettségeknél még markánsabban tetten érhető, hogy “Magyarország jelentős szellemi tőkéhez jut a migrációs folyamatokban”: a 25 éves vagy idősebb külföldiek csaknem harmada rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel. Magyarország települései a legtöbb ott élő külföldi állampolgársága szerint (2011) Forrás: KSH Érdekesség, hogy minél messzebbről érkeznek a migránsok, annál magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Földrészenként vizsgálva összességében a legalacsonyabb az európaiak végzettségi szintje: 2011-ben a 25 éves vagy idősebb korosztály 56 százaléka rendelkezett érettségivel vagy magasabb végzettséggel. Az azonos korcsoportba tartozó afrikai országokból érkező állampolgárok 76, az amerikai kontinensről érkezők 81, az Ázsiából érkezettek 68 százalékának van legalább érettségije. Ezek után nem meglepő, hogy amíg a 2011-es népszámlálás adatai szerint a magyar 25-64 éves korosztály 64,4 százaléka volt foglalkoztatott, addig ez az arány a külföldieknél 70,2 százalék volt. A munkanélküliek aránya a 25-64 éves korcsoportban a lakónépességre 2001-ben 5,7 százalék volt, ami 2011-re 8,7 százalékra emelkedett. A külföldiek esetén ellentétesek a tendenciák, a munkanélküliségi ráta a fenti korcsoportra 5 százalék volt 2001-ben, mely a legutolsó népszámlálás adata alapján 4,6 százalékra csökkent. Éppen ezért a KSH szerint a Magyarországon élő migránsok a helyben születettekhez képest alacsonyabb szegénységi kockázattal rendelkeznek. Kellenek a migránsok A szakanyag szerzője, Kincses Áron összefoglalójában úgy véli, hogy bár Magyarország elmozdult a lokális migrációtól a globális felé, ám ez utóbbi során a befogadó országokban általánosan tapasztalható negatív hatások Magyarországon nem érhetők tetten. A migrációnak a közvetlen népességpótló szerepe mellett pozitív gazdasági, társadalmi, demográfiai hatásai is vannak: fiatalabb korszerkezet, magasabb iskolázottsági szint, több foglalkoztatott, kevesebb munkanélküli jellemzi a migránsokat a lakónépességhez képest. Magyarország migrációs bevándorlási tere folyamatosan bővül, ami azt jelenti, hogy a szomszédos országok súlya meghatározó marad, de folyamatosan csökkenni fog, több ázsiai és afrikai migránssal számolhatunk a jövőben. A nemzetközi migráció jelensége a szerző véleménye szerint a következő évtizedekben is pozitívan hat majd nemcsak Magyarország népességszámára, hanem gazdasági és társadalmi szerkezetére is.
Közéleti Információs Hirdetési áraink: 1/1FECSEGŐ oldal 200.e.Ft, 1/2: 100.e.Ft, Fogyasztóvédelmi 1/4: 50e.Ft, 1/8:Magazin 25.e.Ft, 1/16: 15.e. Ft
7
Titkosszolgálati szerv lehet az adóhatóság – Tállai lesz az adatkirály? Tállai András adóügyi államtitkárként vonhatja irányítás alá az átala kított Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely a kormányzati re formtervek nyomán olyan adatvagyon és jogkörök birtokába kerülhet, amelyek visszaélésszerű vagy jogtalan felhasználásával komoly üzleti hátrányokat is el lehetne érni bizonyos cégeknél. A nemzetgazdasági tárca negligálja a Népszava kérdéseit. Nemcsak kérdéseinkre nem válaszolt, nem is cáfolta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) lapunk értesülését, miszerint a Varga Mihály tárcavezető hamarosan a már megszellőztetett, önálló adóügyi államtitkárság vezetőjévé nevezi ki Tállai Andrást. A ma az NGM parlamenti államtitkáraként és miniszterhelyetteseként tevékenykedő fideszes politikusról lapunk írta meg, várhatóan a Nemzeti Adóés Vámhivatal (NAV) élére kerül. Ezt sem cáfolta egyetlen illetékes, illetve maga az érintett sem, ugyanakkor forrásaink néhány hete már az adóhivatal teljes struktúraváltását, s közvetlen kormányzati irányítás alá vonását érintő tervekről számoltak be. Ezek szerint a kabinet – egyelőre nem tudni, az NGM vagy a Miniszterelnökség szervezetén belül – közvetlen befolyása alá vont szervezetet államtitkári rangban irányíthatná Tállai, akit – mint megírtuk – maga Orbán Viktor kormányfő is “jó barátnak, hű bajtársnak és elszánt harcosnak” nevezett. Az önálló adóügyi államtitkárság létrehozásának tervét, idejét és Tállai kinevezését firtató kérdéseinkre azonban hetek óta nem kapunk választ az NGM sajtótitkárságáról. Többször is elküldött levelünkre nem reagáltak az adóhatóság bejelentett, több részinformációt megszellőztető, de máig megfoghatatlan átalakítási tervei kapcsán sem. Holott, forrásaink Tállai kinevezését nemcsak a kormányfővel ápolt személyes kapcsolata, vagy politikai múltja és szakmai “hiányosságai” miatt látták leginkább aggályosnak, hanem főként éppen azon, ma már szinte nyíltan vállalt tervek miatt, amelyek például a NAV- reform célját abban látják, hogy Orbánnak szüksége van egy olyan, titkosszolgálati jogosítványokkal felruházott szervezetre, amely egy teljesen megbízható vezető kezében képes kontrollálni cégeket, egyéneket. Pankucsi Zoltán helyettes államtitkár július végén nyilatkozta a Napi Gazdaságnak, hogy a kormányzat már dolgozik azon, hogy be lehessen kötni a cégek számlázó rendszereit az adóhivatalhoz, amely megakadályozná az adócsalásokat. Ennél többet azonban nem árult el az új rendszer működéséről. Az ugyanakkor biztos, hogy ha minden számlázó program be lenne kötve a NAV- hoz, akkor az adatok valós időben megjelennének az adóhatóságnál, ami ugyanakkor nemcsak adóbehajtási és ellenőrzési előnyöket, hanem nagyon súlyos adatkezelési aggályokat is fölvethet. Szakértők úgy látják, egy ilyen rendszerrel olyan titkosszolgálati szintű, kiemelten szenzitív adatok birtokába juthat a NAV – illetve a kormány -, amelyek visszaélésszerű felhasználásával bárki jogtalan előnyre tehet szert, vagy éppen komoly üzlet hátrányt tudna okozni. Megírtuk: Vida Ildikó távozása sokak szerint a Simicska Lajos és Orbán között február óta teljesen nyílt színen dúló háború része, vannak ugyanakkor információk, amelyek szerint éppen hogy nem erről van szó. Sőt, a távozott NAV- elnök több éles kritikát is megfogalmazott búcsúlevelében: “(április közepén) mélységes megdöbbenéssel szembesültem a NAV strukturális átalakítására, személyi állományára vonatkozó kormányzati elképzelésekkel, hiszen a NAV- ot senki nem kérdezte meg, szervezetünket, illetve annak felépítését, hatékonyságát, az egyes munkafolyamatokat senki nem tanulmányozta. Ezek az elképzelések, tervek folyamatos küzdelmeim ellenére – mint ahogyan azt a médiából is hallhatják – továbbra is makacsul tartják magukat. Mindezek, valamint a NAV- ot és a személyemet ért támadások során tanúsított hozzáállás számomra szakmailag és emberileg is elfogadhatatlan. Bármelyik általam ismert elképzelés végrehajtása – mivel azok megítélésem szerint a költségvetés érdekeit és a szervezet működőképességét is veszélyeztetik – részemről vállalhatatlan” – írta Vida. Máig nem tudni azonban, mi volt vállalhatatlan Vida számára, azaz hogy valójában mit tervez a kormány. Az NGM valamennyi, a szervezet és az adópolitika bármely területét érintő átalakítási terveit érintő kérdésünket negligálja. Még arra sem hajlandó válaszolni a tárca, hogy a Varga miniszter által több fórumon is ígért reform egyezik-e a kormány törvényalkotási programjában októberi benyújtási határidővel szereplő, az adózás rendjéről szóló törvényt, és – részben ehhez kapcsolódóan – az adóhivatal jogállásáról szóló jogszabályt érintő módosítási szándékkal, valamint hogy mikor kerülnek nyilvánosságra a tervek, lesz-e társadalmi egyeztetés és egyebek. De az NGM a saját korábbi állításaikkal
kapcsolatban föltett kérdéseinkre sem válaszol. A Világgazdaság című lappal ugyanis nemrég azt közölték, jelenleg zajlik az adózás újraszabályozása, amelyen “piaci és adóhivatali szakemberek bevonásával” most is dolgoznak. Ennek kapcsán akartuk megtudni, pontosan kik azok a piaci és adóhivatali szakemberek, akiket bevontak a munkába, ám választ nem kaptunk. Felesleges és veszélyes Zara László szerint az összes vállalkozás számlázásának bekötése a NAVhoz jogi és gyakorlati akadályokba ütközik, így jelenleg az elektronikusan vagy számítógépes támogatással kiállított számlák valós idejű adatszolgáltatása sem volna hatékony az adócsalások megelőzésében. Mivel sem a bevezetés költségei, sem a várt eredmények nem ismertek, így nem lehet tudni, hogy mennyire érné meg az ötlet megvalósítása – írta a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke a szervezet honlapján, kifejtve: “a vállalkozások számlázó szoftvereinek bekötése a NAV- hoz egy olyan rendszer kiépítésének ötlete, amely jelen jogszabályi keretek között megkerülhető lenne, miközben a becsületes adózókra plusz költségeket és plusz feladatokat róna.” szerző:Biró Mariann
Kései sirató Ha valaki veszi a fáradtságot és hajlandó több újságból tájékozódni arról, milyen állapotban is van ma Magyarország, két teljesen ellentétes képet lát. Az egyik politikailag, mentálisan és helyenként gazdaságilag is szörnyűséget ábrázol, míg a másik Európa legélhetőbb helyeként mutatja be, amely folyamatosan fejlődik, működnek a reformjai, a kormány egyre több pénzt hagy az emberek zsebében… Ha ellenzéki lapból szerezzük az információinkat, akkor Magyarország egyre inkább elszigetelődik Európában, terroristaként, fertőző betegekként, bűnözőkként kezeli a bevándorlókat, míg a kormánypárti újság azt állítja, hogy hazánk védi meg a kontinenst a migránsoktól, megállítja a határnál a terrorizmust, a betegségeket, stb… Ha innen nézzük, nő a szegénység, ha onnan, csökken, ha innen, mindenki lép egyet előre, ha onnan, egyre többen süllyednek a megélhetési szint alá. Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója nemzeti minimum szükségességéről beszél – menekült ügyben -, Kunhalmi Ágnes az MSZP budapesti elnöke pedig arról, hogy a gyűlölet nem válhat nemzeti minimummá… Hivatalosan 25 éve élünk demokráciában, de 25 éve nem volt ilyen megosztott ez az ország. Nincs közös nyelv, nincs közös gondolat, nincs közös akarat. Ki-ki politikai beállítottsága szerint nyilatkozik; nem számít már a valóság, nem számítanak a tények, megszűntek az egzakt adatok, csak értelmezések vannak, lejáratások, megbélyegzések. Élhetetlen országgá váltunk.
Ezt mondom én itt most, a Népszava felületén, remélve, hogy pár tízezer emberhez eljutnak még a szavaim, de a válasz a túloldalról, ha jön egyáltalán, sokszoros erővel zúdul vissza, az eltorzul, eltorzított nyilvánosság-szerkezeten keresztül. 25 év ezt hozta el nekünk; maszkokban járunk, hamisságokkal etetjük egymást, semmi sem igaz, semmi sem valódi. Még a Magyarország déli határán épülő kerítés sem az. Csak az, ami a lelkünket szeli keresztül, azok az éles késecskék, amelyek befelé és kifelé egyaránt rombolnak, vágnak, szúrnak. Augusztus 20-a alkalmából mindenféle beszédek el fognak hangzani. Azt javaslom: egyikre se figyeljünk oda. Üljünk le, és gondoljuk végig, hova jutottunk 25 év alatt. Ha ezt megtesszük, tudni fogjuk, hol a helyünk és mi a dolgunk. szerző:Németh Péter
Hamarosan megjelenik Leslie Steve legújabb kötete: Lövöldözés Munkácson: beszólt a magyar kormánynak az ukrán külügyminiszter szerző:Borbás Barna
zetét Délkelet-Ukrajnában, miközben a terület helyreállításának költségét Kijevre és a Nyugatra terhelné. Sutyagin kiegészíti ezt a megÚjabb szakaszához érkezett az orosz államfő rafinált játszmája Ukrajnával – vélik a Financial Timesnak nyilatkozó elemzők. A jegyzést az orosz taktika leírásával. Oroszország meglehetősen sikekatonai eszközök alkalmazása, beleértve a civilek életének lehe res volt a le szalámizásban például a Grúziáról leválasztott területek esetén. Csak annyit kell tennie, hogy szépen lassan növeli a nyomást. tetlenné tételét, része az orosz diplomáciának. Ez történik most Előrehalad egy kilométert vagy háromszáz métert, ami nem egy dönis. Az elmúlt napok összecsapásai után a szakértők attól tartanak, hogy az év eleje óta csak parázsló ukrán konfliktus újra lángba borít- tő területszerzés, de újabb résszel gyarapítja az ellenőrzése alatt lévő területeket, és eközben nem vált ki komoly választ Moszkva nyugati hatja az ország délkeleti részét – kezdi háttérelemzését a Financial Times. Az oroszbarát szeparatisták, akik megszállva tartják az orosz ellenfeleiből. Rendben van, Mariupol kikerült a célkeresztből, ám megjelentek helyette ás városok. Például Avdijka, ahol jelentős határ közelében lévő területet, július óta újabb és újabb támadásokkokszgyártó üzem működik. Ez látja el fűtőanyaggal Mariupol acélkal, ágyúzással zaklatják a környék lakosságát és a kijevi kormány gyárait. Ugyanez a helyzet egy másik kisvárossal, amely környék kimerült csapatait. Az akciók ugyan nem utalnak arra, hogy az oroszbarát lázadók – a februári minszki fegyverszünet felrúgásával – áramellátását biztosító erőművel rendelkezik. A lázadóknak stratégiai jelentőséggel bírnak ezek a települések, ugyanakkor vélhetően átfogó offenzívára készülnének, ám eléggé aggasztóak. A helyi ukkicsik ahhoz, hogy elfoglalásuk újabb nyugati választ váltson ki. rán parancsnokok persze csak azt látják, hogy a szeparatisták mindennel lőnek rájuk, amijük csak van, amivel máris megsértik az egyezményt, nyugati diplomaták azonban felhívják a figyelmet arra, Megfosztanák Boross Pétert minhogy az oroszbarát erők irányítása valójában Moszkva kezében van. den állami juttatásától Ravasz, mint a róka Vlagyimir Putyin orosz államfő eddig meglehetős ügyességet mutaNem aratott osztatlan sikert Boross Péter mai, Ma tott abban, hogy kezében tartsa a kezdeményezést az ukrán válság eseményeiben és nem egyszer meglepte ellenfeleit. Egyes szakértők gyar Hírlapnak adott interjúja, melyben a menekül tek “eltérő bőrszínét” és “genetikai adottságait” szerint az elmúlt hetek támadásai egy terv részei, amely célja a hangsúlyozta. Például a DK szerint Boross a “náci fajelmélet hirdetésé minszki egyezmény végrehajtásának kikényszerítése, miután a vel” méltatlanná vált mindenfajta állami pozícióra és juttatásra. Boross Kreml azt hiszi, hogy a kijevi vezetés a saját érdekei szerint el akarja szégyenletes szavaival nem csak a nácizmus ideológusaival, hanem a matorzítani a megállapodást. A harcok kiújulásában semmi új nincs, az gyar szélsőjobb “fehér Magyarországot” skandáló kopasz verőlegényeivel is oroszok éppen azt a módszert használják, amit korábban sikerrel közösséget vállalt. Amikor Európában legutóbb bőrszín és származás alapalkalmaztak – magyarázza Igor Sutyagin, a brit RUSI független vé- ján ítéltek meg embereket és genetikai alsóbbrendűségről beszéltek, az a történelem legsötétebb korszakához, a világ legnagyobb népirtásához vezedelmi kutatóintézet munkatársa. Például, amikor a német kancellár és a francia elnök januárban visszautasította, hogy a kazah fővárosba tett. A magyar jobboldal láthatóan nincs tisztában gátlástalan gyűlöletpolitikájának következményeivel. Boross bizonyára egyetért a más bőrszínű emutazzon a békéről tárgyalni, a lázadók megtámadták Debalcevét. berekre vadászó jobbikos szabadcsapatokkal is, megtalálva a kormány és a Hogy, hogy nem, egy hónapra rá megkezdődtek a minszki tárgyalászélsőjobb szégyenletes közös nevezőjét, a fajelméletet – fejtette ki a párt sok. Most, hogy látszanak a megállapodás nyomán elért eredméközleményében. nyek, Oroszország új tárgyalásokat akar, amit a humanitárius válság A DK kezdeményezi, hogy érdemtelenség címén fosszák meg Boross Pétert elmélyítésével kényszeríthet ki. Moszkva számára a katonai erő alminden jelenlegi állami pozíciójától és volt miniszterelnöksége miatt kapott kalmazása része a diplomáciai alkudozásnak – véli a szakértő. Abjuttatásától. ban viszont mások is egyetértenek vele, hogy a mostanra kialakult státus quo elfogadhatatlan az orosz vezetésnek. Amerikai tankok érkeznek ha Nem tetszik nekik A Donyeck és Luhanszk környezetében elfoglalt ukrán területek nem zánkba? – A kormányszóvivő alkotnak gazdaságilag egységes, működőképes térséget, ami azt jeaz ATV- ben reagált lenti, hogy Moszkva folyamatos anyagi támogatására szorulnak. Ha Ötven katonai járművet, köztük négy tankot telepía mostanra kialakult patthelyzet sokáig fennmarad, az súlyos terhetene az Egyesült Államok Magyarországra, érteket róhat az orosz költségvetésre. Megdőlt az az elképzelés is, amely sült a Magyar Nemzet. Kovács Zoltán kormányszerint e területek Ukrajnán belül fél autonóm régiókká alakultak szóvivő szerda délután az ATV- ben azt mondta: hivatalos megkeresés nem volna, amelyeken keresztül a Kreml beleszólhatott volna az ukrán érkezett az ügyben az amerikaiaktól, ám informálisan már előkerült a kérdés a kétoldalú beszélgetéseken. A Magyar Nemzet arról írt: az amerikai lépés belpolitikába. Moszkva azt remélte, hogy a minszki megállapodás az orosz-ukrán konfliktussal állhat összefüggésben. Nem Magyarország ezzel az eredménnyel járhat, mivel a szerződés kötelezte a kijevi lenne az első ország Európában, ahol az Egyesült Államok növelné a katonai kormányt és parlamentet Ukrajna föderatív állammá alakítására. Ehelyett az ukrán vezetés úgy értelmezi ezt a passzust, hogy izolálja jelenlétét az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta. A balti államokban már hadgyakorlatokat is tartottak, Lengyelországban vadászgépeket, Bulgáriában az oroszbarát ellenőrzés alatt lévő területeket. pedig tengerészgyalogosokat, és harckocsikat is állomásoztatnak az ameriRugalmas visszavonulás kaiak. Az ATV Híradójának megkeresésére a Honvédelmi Minisztérium A legtöbb nyugati diplomata ebben a helyzetben úgy látja, hogy közölte, hogy semmiféle hivatalos megkeresés nem érkezett az ügyben az Moszkva enyhíteni akarja a konfliktus, hogy cserébe gyengüljenek a Egyesült Államoktól. Kovács Zoltán kormányszóvivő azonban az ATV vele szembeni nyugati gazdasági szankciók. Más szóval levegőhöz Egyenes beszéd pénteki adásának szerda délutáni felvételén azt mondta: bár akar jutni. Az orosz vezetést erre ösztönzi az is, hogy az ukrán had- nem hivatalosan, de volt már szó ilyesmiről az amerikaiak részéről. „Beszélgetésekben felvetődött ilyen, [de] hivatalosan nem tudunk ilyen késereg alaposan megerősítette pozícióit az elszakadt területek körül. résről” – mondta a szóvivő. A Jobbik határozottan elutasítja az amerikai Különösen igaz ez Mariupol kikötővárosára, a szeparatisták első számú célpontjára. A lázadók egyik vezetője elismerte, hogy ma már jelenlétet. Volner János frakcióvezető-helyettes szerdán közölte: „A Jobbik ezt a felelőtlen kalandorpolitikát visszautasítja. Magyarországnak háborús olyan erőket kellene bevetniük a település elfoglalására, ami kérdéhelyzetben semlegesnek kell maradnia, mert a magyar emberek érdeke ezt sessé teszi, hogy megérné-e ez az erőfeszítést. Ráadásul az EU autokívánja meg.” Az ügyben megkerestük a budapesti amerikai nagykömatikusan érvénybe lépő Moszkva-ellenes szankciókat helyezett vetséget. Elisabeth Webster szóvivő válaszában nem cáfolta de nem kilátásba Mariupol eleste esetére. is erősítette meg a hírt. Mint írja, az elkövetkező évben MagyarorPasszírozni, passzírozni! szágon több nemzetközi hadgyakorlat is lesz, melyeken az Egyesült Putyin nem akar kiterjedt háborút, ami a részben újabb nyugati ellenÁllamok is részt vesz. A képzési céllal Magyarországra érkező amelépésekhez vezetne, részben egyesítené vele szemben az ukrán társarikai egységek az adott gyakorlathoz szükséges felszerelést hozzák dalmat – mondja Olekszij Haran, ukrán politológus professzor. A magukkal. szankciók enyhítésére törekszik, miközben egy lépéssel tovább lép. A minszki egyezmény segítségével legitimálni akarja a lázadók hely-
Putyin megint készül valamire
José de San Martín argentin katona tiszt és államférfi 165 éve halt meg 1778. február 25-én született Argentínában. Szülei spanyolok voltak, apja hivatásos katona, az északnyugati határvidék Yapeyú településének intézője. Hatéves volt, amikor visszatértek Spanyolországba, és a madridi Nemesi Papneveldében tanult. Tizenegy évesen már kadét volt, tizenhét évesen hadnagyi rangot kapott. A spanyol király szolgálatában a mórok, az angolok, majd a portugálok ellen harcolt. 1798-ban egy évet töltött angol fogságban. 1804-ben kapitánnyá léptették elő. 1808-ban Napóleon bevonult Spanyolországba, ahol franciaellenes felkelés tört ki. San Martín tagja lett a sevillai juntának, amely a letartóztatott VII. Ferdinánd spanyol király nevében a harcokat vezette. A bailéni ütközet után alezredes lett, az 1811-es albuerai csata után pedig a saguntói dragonyosok parancsnokává nevezték ki. A háborúban kapcsolatba került a Spanyolországtól való elszakadás délamerikai támogatóival, és 1812-ben Buenos Airesbe utazott, és felajánlotta szolgálatait Dél-Amerika Egyesült Tartományainak (ma Argentína). Gránátos osztagot szervezett a perui spanyol royalisták ellen, akik az argentínai forradalmi kormányt fenyegették. A kreol forradalmárok mellé állt, katonai kiképző lett, majd 1813-ban San Lorenzónál legyőzte a spanyol királypárti hadsereget. 1814-ben az északi hadsereg parancsnokaként Tucumánba küldték, hogy segítse Manuel Belgrano ezredest, akit a perui alkirály csapatai szorongattak, ismét győzelemre vezette az argentin sereget a spanyolok ellen. 1816. július 9-én a tucumáni kongresszus kikiáltotta elszakadását a spanyol királyságtól, s egyben kinyilvánította Argenína függetlenségét, kikiáltotta a Rio de la Plata-i Egyesült Államokat. Cuyo tartomány kormányzójaként felállított egy sereget, amelynek egységeit gerilla hadviselésre képezte ki. A gaucsók (pásztorok) segítségére támaszkodott, amikor 1817-ben átkelt az Andok hegység 3-4 ezer méter magas hágóin, hannibáli és napóleoni haditettet hajtva végre ezzel. Casas de Chacabucónál február 12-én legyőzte Chilében a royalistákat, és bevette Santiagót. Itt is kormányzó lett, de erről a rangról később lemondott a chilei szabadsághős, Bernardo O’Higgins javára. 1818-ban a maipúi csatában Bernardo O’Higginsszel együtt valamennyi királypártit elkergette, és egész Chilét felszabadította. Ezután megszervezte a chilei flottát, amely 1820-ban Peru felszabadítására indult. 1820. szeptember 8-án szállt partra Paracasnál. Limát azonban nem támadta meg, kivárta, amíg a royalisták, akik hiába várták VII. Ferdinánd segítségét, viszsza nem vonulnak a hegyekbe. Ekkor vonult be Limába, itt is kormányzó lett, majd 1821. július 28-án kikiáltották Peru függetlenségét. Simón Bolívar, Dél-Amerika északi részeinek felszabadítója ekkor a maga területéhez csatolta a Guayaquil tartományt és kikötőt (ma Ecuador), ezért San Martín, aki e területet Peru részének tekintette, találkozót kért tőle. Az 1822. július 26-i guayaquili tárgyalás részletei nem ismertek. Bolívar folytatta Peru teljes felszabadítását, San Martín visszatért Limába, ahol a vádak és a peruiak nyílt ellenszenve miatt lemondott kormányzói tisztségéről és a hadsereg vezetéséről. Élete további részében Brüsszelben, Párizsban és Boulogne-surMerben élt, többé nem vett részt Dél-Amerika országainak anarchikus eseményeiben. 1850. augusztus 17-én Franciaországban, Boulogne-sur-Merben érte a halál, hamvai és sírja Buenos Airesben, a Metropolitana-katedrálisban található. José de San Martín az argentinok nemzeti hőse, halálának napja – augusztus 17. – emléknap az országban. Nevét viseli a legmagasabb állami kitüntetés a Felszabadító San Martín Érdemrend. Argentínában nincs olyan település, ahol ne lenne róla elnevezve utca, tér, közintézmény, ne volna legalább egy szobor róla. Szerepe kiemelkedő a spanyol uralom lerázásában, de máig rejtély, hogy egyéni törekvéseit önként adta-e fel a függetlenség ügyéért, vagy Bolívar kényszerítette távozásra.
Sziget – Izgalmas művészeti programokkal is várja a fesztivál a látogatókat A fesztiválozók kedvenc zenekaraik, előadóik nevét festhetik magukra vagy pólójukra. Ismert hazai művészeti iskolák, művészeti csoportosulások, galériák és neves magyar művészek mellett a francia M. Chat és az olasz Officina Nomade ösztönzi egyedi gondolkodásra, újrahasznosításra és alkotásra a Sziget fesztivál művészeti helyszínén, az ArtZone-ban a fiatalokat. A Múze-
umi Negyed az idén Liget Budapest néven 14 helyszínnel várja a látogatókat. A hétfőn kezdődő Sziget fesztiválon az alkotás örömét minden nap átélhetik a látogatók az ArtZone-ban felállított tizennyolc sátor programjain – közölték a szervezők az MTI- vel. M. Chat, a franciák legismertebb Street art művésze Párizsból érkezik, hogy védjegyét, a hatalmas mosolygó sárga macskát performansz kíséretében a fesztivál több pontján is megfesse és az ArtZone-ban kialakított bázisán, saját jellemző stílusában rajzolni tanítsa az érdeklődőket. Olaszországból az Officina Nomade jön el a Szigetre, ahol a rövidítésekkel megfogalmazott e-mailek és chatek igazságtartalmának vizsgálata kapcsán arra kérik a közönséget, hogy különböző grafikai technikákkal készült levelezőlapokat készítsenek. A fesztiválozók kedvenc zenekaraik, előadóik nevét festhetik magukra vagy pólójukra a Kisképző jóvoltából, ha pedig valaki nem biztos abban, hogy a megfelelő ruházatot választotta, ellátogathat a Palomához, ahol öltözködési tanácsadással is segítenek neki. A látogatók az ArtZone több sátrában is alakíthatnak a megjelenésükön: készíthetnek virágkoszorút, díszíthetnek kalotaszegi hímzéssel vagy varrhatnak pótzsebet, gyárthatnak ékszert papírból origami technikával, fából, nemezből, bőrből és műanyagból vagy a Szigeten gyűjtött hulladékból. Szúnyoghálóra, pukkasztós fóliára és egyéb rendhagyó anyagokra lehet festeni a Magyar Mozgó Képtár sátornál, az eső ellen pedig a látogatók képregénykabátot alkothatnak kedvenc szereplőikkel és a Corvin Rajziskolával. A Medence Csoportnál lehet pénztárcát készíteni tejesdobozból, táskát molinókból, és hangszereket hétköznapi tárgyakból – ezek esténként meg is szólalnak. Az érdeklődők szabadjára engedhetik fantáziájukat és profi szobrászok segítségével faraghatnak bármilyen mesebeli figurát az Unicorn Factory-vel, vagy készíthetnek saját gördeszkát a Deák 17 Galéria képviselőivel. Nem mindennapi vizuális élményeket ígérnek a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem sátrában mozgással irányítható fények, a Visartnál digitálisan valósíthatják meg önmagukat az érdeklődők, az Art Tag szerepjátékban pedig a művészeti piac kalandos útján lépkedhetnek végig, miközben kortárs alkotóként próbálják eladni portékáikat. Ha valaki inkább a passzív szórakozást keresné, érdemes ellátogatnia a Kapusátor kiállítására, melyet Német Szilvia, az Art Quarter Budapest művészeti rezidenciaközpont kurátora válogatott össze, vagy megnézheti a Gregersen Art Point workshoppal egybekötött kortárs geometrikus absztrakt kiállítását. Naponta más témával foglalkozó előadásokkal jelentkezik a Magyar Mozgó Képtár sátra, ahol szót ejtenek a budapesti köztérfelújításról az építészet szemszögéből, beszélnek a filozófiáról és lesz versfelolvasás is, a cARTc Kulturális Egyesület segítségével pedig képzőművészeti biciklitúrát tehetnek a látogatók a balkáni országokban. Idén is lesz Múzeumi Negyed, amelynek ezúttal a Liget Budapest a névadója. Mint a Városliget Zrt. MTI-hez eljuttatott közleményében írják, a Liget projekt helyszíne hasonló célt szolgál a Szigeten, mint 2018-tól a Városligetben: egy olyan hely lesz, ahol a látogatók egyszerre pihenhetnek, művelődhetnek és sportolhatnak. Napközben lazíthatnak, délután pedig szakmai beszélgetéseken vehetnek részt például városépítészetről, a városi sportolásról, vagy angol nyelven arról, hogyan látják a külföldiek Budapestet. Kint lesz a Szigeten többek között a Liget Budapest projekt keretében megújuló Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria is. Az intézmények kamara kiállítással, installációkkal és interaktív programokkal készülnek a fesztiválra. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum a környezettudatosság, újrahasznosítás, a biztonságos közlekedés jegyében hívja alkotásra, közös gondolkodásra, szórakozásra a szigetlakókat, akik újrahasznosított alapanyagokból készíthetnek praktikus kiegészítőket és használati eszközöket a múzeum profiljának megfelelően műszaki témakörben. A Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum, a Vasarely Múzeum és a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum közös sátrában önismereti játékot is kínál a látogatóknak. Az Iparművészeti Múzeum helyszínén a napokban megnyílt, Tapas című spanyol gasztrodizájn-kiállításhoz kapcsolódva a spanyol kultúra fontosabb állomásait az irodalom, a zene és a nyelv segítségével térképezik fel. Gasztrokvíz, egyedi szótanuló kártyák, interaktív fotófal, katalán karkötők várják a vendégeket. A Szigeten megjelenik a magyar népművészet is: a Hungarikum faluban az idei év témája a “cifra”, a magyar népművészet minden területének páratlan motívumkincse, gazdag díszítő formavilága. Az érdeklődők a témát körbejárva délutánonként pingálást, hímzés és cifra
tánclépéseket is tanulhatnak. A hagyományőrző táncegyüttesek mellett idén a határon túlról, Erdélyből is érkeznek vendégek, akik saját tancaikkal és viseleteikkel ismertetik meg az fesztiválozókat. A szentendrei Skanzen pedig megmutatja, hogy mit jelent a magyar kultúra cifrasága, milyen a cifra magyar viselet, a matyó, a kalocsai vagy a cifraszűr.
FECSEGŐ Közéleti Fogyasztóvédelmi Magazin1/16: 15e. Ft Hirdetési áraink: 1/1 oldal 200e.Ft, 1/2: Információs 100e.Ft, 1/4: 50e.Ft, 1/8: 25e.Ft, FECSEGŐ Közéleti Információs Fogyasztóvédelmi Magazin
10
10
Megkezdődött a Virágkarnevál...Gobelinkiállítás Debrecenben A Szent István és műve – Szövött himnuszok című kiállítás szombati megnyitójával megkezdődött a debreceni virágkarneváli hét augusztus 22-ig tartó programsorozata. Debrecen virágkarnevál_lead Szent István ünnepéhez közeledve a hazai kárpitművészet legjelentősebb műveit – harminckét nagy méretű gobelint – láthatja közönség szeptember 6-ig a Kölcsey Központban rendezett tárlaton. A kiállítás fő darabját, a Szent István és műve – Millenniumi falikárpit című, mintegy 20 négyzetméteres gobelint első királyunk koronázásának 1000. évfordulója tiszteletére készítette a Magyar Kárpitművészek Egyesületének 33 tagja. Az alkotóközösség a kortárs iparművészetben egyedülálló módon közös műveket hoz létre: eddig hat monumentális művet alkottak, ebből kettő látható a kiállításban – mondta el a kiállítás megnyitóján Balogh Edit, a Magyar Kárpitművészek Egyesületének elnöke. Hozzátette: a munkák azzal a hagyományos technológiával készülnek, amely a 15-17. században élte virágkorát Észak-Franciaországban és Flandriában. A Szent István és műve című falikárpit központi alakja a vizsolyi falkép ihlette Köpönyeges Madonna a Szent Koronával. István, Gizella, Imre alakja, a koronázási palást, a Képes Krónika és más képi utalások mellett a gazdag szövevénybe Szent István intelmeiből is kerültek részletek. A gyapjúból és selyemből, tradicionális technikával szőtt kárpit több mint két évig készült. Az egyesület Kárpit határok nélkül című 10 négyzetméteres gobelintérképe nem csupán az 1100 éves kárpátmedencei magyar jelenlét előtt való meghajlás, hanem egy maroknyi magyar textilművész közös jeladása a “határok nélküli” Európában – mutatott rá Balogh Edit. A Szövött Himnuszok sorozata – nyolc gobelin, Hauser Beáta, Hegyi Ibolya, Kecskés Ágnes, Nagy Judit, Pápai Lívia, Péreli Zsuzsa, Polgár Rózsa és Solti Gizella munkái – 1996-os bemutatásukkor a felújítás előtt álló Sándorpalota (ma a köztársasági elnöki palota) téglafalait borították. A műveket az Iparművészeti Múzeum (Budapest), a Keresztény Múzeum (Esztergom), a Klapka György Múzeum (Komárom), a Savaria Múzeum (Szombathely), valamint a Magyar Kárpitművészek Egyesülete bocsátotta a virágkarneváli szervezők rendelkezésére. Bölcskei Gusztáv, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora a megnyitón a kiállított képekre utalva arról beszélt, hogy “itt megjelenik az államalapító, a népet letelepítő és közösséggé formáló király”. A keresztyén örökség, a nemzet öröksége mutatkozik meg úgy, hogy jelzi: nem akarunk senki fölé kerekedni, de azt is tudatja: nem vagyunk alábbvalóak senkinél – hangsúlyozta. Az alkotásokból az is sugárzik, hogy a magyarságot nem lehet kisajátítani, hogy nem csak egyféleképpen lehet magyarnak lenni – magyarázta Bölcskei Gusztáv. A Szent István és műve – Szövött Himnuszok című kiállítást Lázár Imre, a Károli Gáspár Református Egyetem docense nyitotta meg, aki egyebek mellett a szövés és az ima rokonságáról, az időtlenben és a határtalanban való találkozásról beszélt. Értéksziget a debreceni Nagyerdőben Értéksziget néven tradicionális termékbemutató kezdődött a debreceni karneváli hét nyitónapján, szombaton este a debreceni Nagyerdőben: a virágkarneváli programsorozatban most első alkalommal mutatják be a hajdú-bihari értéktárban szereplő termékeket és a helyi hagyományokat. Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere kiemelte: szeretnék, ha a virágkarnevál Magyarország legnagyobb kulturális rendezvénye lenne. Ennek érdekében minden évben bővül a programkínálat, ilyen újdonság az idén először megrendezett Értéksziget, amelyen régi debreceni mesterségekkel is megismerkedhetnek az érdeklődők, mint például a gubakészítés és a fazekasság – emelte ki a polgármester. Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke bejelentette: 14 település mutatkozik be hagyományos termékeivel az Értékszigeten, a Békás tó partján felállított pavilonokban. A politikus elmondta: kiadványban foglalták össze a hajdú-bihari értékeket, s minden vendéget, aki megszáll Debrecenben, illetve Hajdúszoboszlón – ezen a két településen van a legtöbb szállodai hely a megyében -, arra biztatnak, töltsenek egy-egy délutánt a megye kisebb településein is, ismerkedjenek meg az ottani értékekkel. “A vidékiek hihetetlenül közvetlen és vendégszerető emberek” – tette hozzá Pajna Zoltán. Az Értékszigeten Hajdú-Bihar megye települései közül Álmosd, Balmazújváros, Debrecen, Derecske, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúsámson, Létavértes, Mikepércs, Nyíradony, Püspökladány, Vámospércs mutatja meg a helyi értéktárakban már lajstromba vett értékeit. Debrecen például a páros kolbászt és a gubát (a tiszta magyar juh gyapjából készült ruhadarabot), Balmazújváros a híres Mihalkó kalapot, Nyíradony a mézes gazdák termékeit, Hajdúböszörmény bőrdíszműves termékeit és kemencés süteményeit mutatja a debreceni Értékszigeten, ahol bemutatkoznak a települések művészeti csoportjai is.
FECSEGŐ Közéleti Információs Fogyasztóvédelmi Magazin
11
Hova tűnt a Honvéd Egészségpénztár 1,8 milliárdja? Február óta fut a pénze után majd 28 ezer katona, rendvédelmi dolgozó és titkos szolga. 1,8 milliárd a tét, ennyi volt a tagok megtakarítása, amit a Honvéd Egészségpénztárba (HEP) fizettek be. A HEP a bedőlt Buda- Cash-csoporthoz tartozó Buda Regionális Bankban (BRB) tartotta a pénzt, s egy darabig úgy hitték, még a krach előtt sikerült azt továbbutalni. Ám a tranzakció nem teljesült, a milliárdoknak nyoma veszett. S hogy a történet még magyarosabb legyen: minisztériumok, szakszervezet és politikusok csatája is felsejlik ebben az egyre kilátástalanabb kártalanítási harcban. Aki a júliusi béremelés előtt katonának állt, nettó 67 ezret vihetett haza, egy altiszt pedig 100-110 ezret. Többségükben ők és rendvédelmi dolgozók, titkos szolgák választották a Honvéd Egészségpénztárat. Gyűjtögettek, keményen dolgozó kisemberekhez méltón. Ki az anyós operációjára tett félre, más a saját szemműtétére, de a legtöbben a fogakra gondoltak. Hídcserére, rosszabb esetben protézisre, amit zsebből képtelenek lettek volna leszurkolni. Akadt, aki még azon a bizonyos február 24-i napon is 6, 18 vagy épp 180 ezer forintot fizetett be, s a bank egy szóval sem jelezte, hogy pár óra múlva minimum hónapokra búcsút inthet a pénzének. De kezdjük az elején. Február 24-én Kadlecsik Imre, a HEP gazdasági igazgatója már reggel nyolckor hívja Debre Lászlót, a BRB igazgatóságának elnökét, hiszen napok óta hallani, gond van a Buda-Cash háza táján. (A BRB a Buda- Cash-csoporthoz tartozó négy bank egyike, amely takarékszövetkezetből bankká alakult, de az integrációból kimaradt, nem került a Takarékbank kontrollja alá.) Kadlecsik azt a választ kapja, hogy a BRB szolgáltatásai működnek, mennek a ki- és befizetések. A gazdasági igazgató háromnegyed tízkor újra érdeklődik, még mindig nincs változás. Fél tizenegykor azonban értesül arról, hogy Windisch László, az MNB alelnöke bejelenti: a négy bank működését korlátozni fogják, tevékenységi engedélyét visszavonják, azokhoz felügyeleti biztosokat rendelnek ki. Ezután Kadlecsik intézkedik a HEP 1,8 milliárdjáról. 12:38-kor a pénztár folyószámláján lévő 840 milliót utalja el a Raiffeisen bankba, majd a lekötött betét feltörése után, 13:03-kor még egymilliárdot is útnak indít ugyanoda. És amikor 13:18-kor lekérdezi a napi teljesített tranzakciókat, úgy tűnik, minden rendben. Csakhogy a pénz nem érkezett meg a Raiffeisenbe, de nincs ott a BRB- számlán sem. A meghiúsult tranzakcióról a mai napig nem kaptak hivatalos értesítést. A megfejtés, vagy legalábbis annak egy része a Magyar Nemzeti Bank aznapi akcióiban rejlik. Merthogy az MNB 10:38-kor intézkedés alá vonta a Dél-Dunántúli Regionális Bankot (DRB), visszavonta a pénzintézet tevékenységi engedélyét. S hogy ennek mi köze van a BRB- hez? Ez érte meglepetésként a HEP vezetését is. - Számunkra csak két hónap múltán derült ki, hogy a DRB ernyőbanki szolgáltatást nyújtott a mi bankunknak, a BRB- nek, ő tartotta a GIRO-kapcsolatot. Nélküle, önállóan a BRB nem volt képes utalni – magyarázza Kadlecsik Imre. – Mindezt úgy, hogy a BRB betétszámlát nyitott a DRB-nél, miközben a DRB neve elő sem került az általunk kötött számlaszerződésben. De a furcsaságok még csak itt kezdődnek. Azon a napon az MNB 13:27-kor a BRB tevékenységi engedélyét is visszavonta, így mindkét pénzintézet megbénult. Ám egész délelőtt hagyták az ügyfeleket befizetni, az érkező pénzt jóváírták, felszámították a banki díjakat. – Ha Windisch László fél tizenegykor Budapesten bejelenti, hogy a DRB engedélyét visszavonják, akkor hogyan kaphatta meg erről a megbízólevelet a Dunántúlon a bank már 10:38-kor? Nyolc perc alatt? Csakis úgy, hogy előre tudták, ezt fogják tenni. De akkor miért nyithatott ki a bank? Miért hagyták beérkezni az utalásokat? – sorolja a kérdéseket Kadlecsik Imre. De tovább is van, s ez a leglényegesebb: hol a pénz? A HEP gazdasági igazgatója azt mondja, ma már semmiben sem biztos. Abban sem, hogy egyáltalán a BRB- ben megvolt az egymilliárd. – Azt a pénzt lekötött betétben tartottuk, nem nyúltunk hozzá, akkor derült volna ki, hogy megvan, ha ki akartuk volna venni. Miután beütött a krach, a HEP is regisztráltatta magát a felszámolási eljárásba. (A BRB felszámolását a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. munkatársa, Pataki Péter végzi. Az eljárással kapcsolatos kérdéseinkre lapzártáig nem kaptunk választ.) A HEP nem áll túl jól; a pénztár konkrétan az utolsó a követelési listán. De a Quaestor-károsultakra szabott rapid törvényalkotást látva (ma már tudjuk, ők sem örülhetnek annyira, mint gondolták), bizakodtak. Hamar bejárta akkoriban a sajtót: a katonák és rendvédelmi dolgozók mellett odaveszett 1200 titkosszolga megtakarítása is, közülük ötszázan a külföldi hírszerzéssel foglalkozó Információs Hivatal alkalmazottai. A HEP vezetése levelet írt Orbán Viktortól a 198 országgyűlési képviselőig sok mindenkinek. Tudták, politikai szándék nélkül egy fillért se látnak a tagok az 1,8 milliárdból. Az Országos Betétbiztosítási Alapra (OBA) vonatkozó törvény ugyanis eleve kizárja a kártalanításból a pénztárakat és az önkormányzatokat. Utóbbiakat a kormány kihúzta a bajból, ám a HEP magára maradt. Bár a honvédelmi bizottság készített egy költségvetési indítványt, amely kisegítette volna a pénztárat, azt nem támogatta sem a kormány, sem a költségvetési bizottság. De mielőtt rátérnénk a kormányon belüli harcokra, maradjunk csak a HM- nél, ugyanis a tárca viselkedése is érdekes. Hende Csaba május 5-én, a Mandinernek adott interjújában még egyértelműen a HEP pártján állt és úgy fogalmazott: „A pénztár is szabályosan tartotta a pénzt a Buda-Cashnél, ők is vétlenek tehát. Ahogy a tagok és ahogy az egészet árkon kívüli gyepmesterként figyelő honvédelmi minisztérium.” Csakhogy július közepén két portálon, az Indexen és a Pesti Srácokon is a HEP működését igencsak rossz színben feltüntető cikkek jelentek meg, melyek igazságtartalmát meg nem kérdőjelezve a minisztérium így kommentált: „A honvédelmi tárcánál nagy felháborodást váltottak ki a történtek.” De miről is van szó? Az Index szerint „Az 1,8 milliárdos bukást eddig véletlennek tartották, de az okot a gazdasági racionalitást is felülíró személyi kapcsolatokban kell keresni. Egy honvédelmi minisztériumi forrásunk szerint a HEP- vagyont Detre László, a DRB befektetési vezetője szerezte meg a bankcsoport számára. Detre korábban befektetési tanácsadóként maga is az egészségpénztárnál dolgozott, de állását megszüntették. Ezt követően került a Buda-Cashhez, illetve az akkor még takarékszövetkezetként működő bankcsoporthoz. Detre 2012-ben győzte meg a HEP gazdasági igazgatóját és befektetési vezetőjét, hogy nála nyissanak számlát a milliárdos betét számára. A számlavezető bank váltásához elég volt az igazgatótanács támogatását megszerezni.” A Pesti Srácok pedig azt is tudni véli, hogy Kadlecsik Imre és Kőhalmi István, a pénztár befektetési vezetője a küldöttek, illetve a pénztár ellenőrző bizottságának és igazgató tanácsának köreiben „toborzó” tevékenységet folytattak, hogy „őket mindenben kiszolgáló és hozzájuk lojális személyek kerüljenek a »megfelelő« pozíciókba. Megkörnyékezték például Bártfai Józsefet, a Honvéd Egészségpénztár ellenőrző bizottságának egyik tagját, valamint lekötelezettjükké tettek két küldöttet is úgy, hogy gyerekeik számára alkalmi munkát biztosítottak a cégnél.” .” Emellett a portál azzal is vádolja a HEP vezetőit, hogy személyükben hozzájuk köthető cégeket bíztak meg kiszervezett feladatok végrehajtásával, így a HKS Pénztárszolgáltató Kft.- nek és az Egészségpénztári Elszámoló Központ Kft.- nek (EEK) a pénztárral való üzlet 2013-ban és 2014-ben csaknem 53 millió forintot hozott. Ami az előbbi vádakat illeti, kezdjük korábbról. 2012. október 1. előtt a pénztár betétje a BRB elődjeként működő takarékszövetkezetben volt, számlavezető bankjuk pedig az MKB. Miután nem voltak elégedettek az utóbbi pénzintézet szolgáltatásával, maga Kadlecsik Imre kereste meg Detre Lászlót, hogy vállalnák-e a teljes körű számlavezetést.
FECSEGŐ Közéleti Információs Fogyasztóvédelmi Magazin
12
– Vagyis nem ő keresett meg, nem ő lobbizott, hanem én kértem tőlük ajánlatot. Ami előnyös volt, hiszen először átvállalták a tranzakciós díjat, majd megfeleztük. Ráadásul Detre sosem dolgozott az egészségpénztárnál, ő a nyugdíjpénztár munkatársa volt. Ugyanígy szemenszedett hazugság az is, hogy bármilyen küldöttek lekötelezettek volnának – állítja Kadlecsik. Ami a kiszervezett feladatokat illeti, a gazdasági igazgató szerint a pénztár jól járt. Az EEK Kft.- ben négy másik pénztárral együtt a HEP is tulajdonos, így ők olcsóbban veszik az elektronikus számlanyújtó-szolgáltatást, osztalékot kapnak, ráadásul a pénztárhoz érkező e- számla-feldolgozáshoz nem kell külön munkaerőt alkalmazniuk. Kadlecsik azt mondja, a kártyakibocsátással foglalkozó HKS Kft.- ben való pénztári tulajdonrész szintén bevételt hoz a HEPnek. De akkor mire fel a szivárogtatás, a minisztériumi hangnemváltás? A pénztár vezetősége májusban folyamatosan próbálta felvenni a kapcsolatot Hende Csabával, de ő nem, csupán helyettes államtitkára fogadta a HEP-kontingenst. Pénztári információink szerint értésükre adta, hogy a minisztérium akkor segít, ha pozíciókhoz jut az igazgatótanácsban, az ellenőrző bizottságban. Ez többszöri nekirugaszkodásra sem sikerült, a nyár folyamán tartott küldöttgyűlések végül bizalmat szavaztak a korábbi igazgatótanácsnak. Vagyis – a pénztár értelmezésében – nem sikerült a HM- es puccs. A minisztérium a pozíciószerzési kísérletet tagadja. Lapunk kérdéseire válaszolva a HM sajtóosztálya mindenekelőtt leszögezte: annak ellenére, hogy a pénztár a „honvéd” nevet viseli, semmi köze a minisztériumhoz, működése felett a Magyar Nemzeti Bank gyakorol felügyeletet. A HM a cafeteriajuttatások keretében havi 3000 forinttal járul hozzá a HM és MH állományának bármely pénztárba befizetett egészségpénztári tagdíjához, az viszont, hogy az állomány tagja melyik pénztárhoz irányítja ezt a pénzt, már egyéni döntésén múlik. Ugyanígy a HM- nek arra sincs befolyása, hogy az adott egészségpénztár miként kezeli a hozzá befolyó összegeket. Sajtóosztályuk azt is közölte: „Ahogy a Honvédelmi Minisztériumnak semmilyen köze nincs az egészségpénztárhoz és annak vezetéséhez, így konfliktusa sem lehet velük. Ebből következően sem korábban nem volt, sem jelenleg nincs – mert nem is lehet – konfliktus a HM és az egészségpénztár vezetői között. A Honvéd Egészségpénztár vezetőit a pénztári küldöttek választották és választják. A Honvédelmi Minisztériumnak erre a folyamatra nincs hatása, és nem is tiszte egy, a tárcától független, önkormányzatisággal bíró piaci szereplő (...) döntéshozatali mechanizmusaiba beavatkozni.” És ne feledkezzünk meg a harmadik szereplőről, a Honvéd Szakszervezetről. Merthogy a szakszervezet a pénztár küldöttgyűlésein az igazgatótanács eltávolítása és az éves beszámoló meg nem szavazása mellett érvelt, a pénztár szerint pozíciókat remélve saját vezetőinek, és a „minisztérium ökleként” működve. Czövek János: Én is károsult vagyok– Kezdjük onnan, hogy én is ugyanolyan károsult vagyok, mint a többi tag – mondja Czövek János, a szakszervezet elnöke. – A HEP és a szakszervezet között a múltban jó viszony volt, közösen próbáltunk tagokat verbuválni, ha valaki katonának állt, azzal kerestük meg, lépjen be a szakszervezetbe és az egészségpénztárba. Azért javasoltuk a küldötteknek, hogy ne fogadják el a tavalyi beszámolót, mert már a könyvvizsgáló is jelezte, 1,8 milliárd hiányzik, ennyivel nem tudnak elszámolni, ezért könyvvizsgálói záradékot nem adott ki. Ki az az őrült, aki egy ekkora hiánnyal rendelkező pénztár vezetésébe be akar szállni? Ez fel sem merült bennünk, nem is értünk hozzá. Az elnök szerint ők a tagság véleményét, kérdéseit akarják eljuttatni a pénztárhoz. Mert február óta azt hallják az emberektől, nem tudnak semmit, nincs elég információ. - A tagok, de a küldöttek is csak rövid közleményekből tudnak tájékozódni, mert a pénztár nem mond semmit. Amikor például a HEP-kártyával ideiglenesen nem lehetett vásárolni, a mi aktivistáink tájékoztatták a tagokat, hogy ne kerüljenek kellemetlen helyzetbe a patikákban. Az MNB 180 napra korlátozta a számlákhoz való hozzáférést, ez a határidő augusztus végén jár le. De mi lesz utána? A pénztár erre sem tud felelni. Pletykák szerint a HEP helyzetét a politikai széljárás is nehezíti. Ki úgy hallja, hogy a Hende–Lázár-vita akadályozza a megoldást, más szerint a Rogán–Lázár-perpatvar áll az útban. Tény, hogy Rogán a frakciót mozgatja, míg Lázár az Információs Hivatal felügyelete révén lenne érdekelt a megoldásban. Így aztán Kadlecsik Imre nála is próbálkozott, levelére választ is kapott. Amolyan lázárosat. Eszerint „a pénztártagok kártalanítására felvázolt elképzelés nemcsak a hazai jogi szabályozással ellentétes, hanem az Európai Unió vonatkozó jogértelmezési gyakorlata is lehetetlenné teszi annak végrehajtását. A kormány a magyar emberek érdekében sem a nemzetközi szervezetekkel, sem a pénzintézetekkel megvívandó ütközetek elől nem hátrált meg, a jogállamiság és a nemzetközi jog kereteit azonban semmilyen esetben sem lépheti át.” S miképp Lázár hárít, ezt teszi Hende Csaba is. A tárca lapunknak küldött válasza szerint „a minisztériumnak sem törvényi felhatalmazása, sem lehetősége nincs, hogy egy piaci szereplő által, annak vezetőinek hibás döntései által okozott károkat rendezzen vagy felelősséget vállaljon azokért. A jogállamiság elvét tisztelve és követve a tárca a hatályos jogszabályok adta keretek között minden olyan megoldást támogat, amely lehetővé teszi, hogy a károsultak visszakaphassák elveszett megtakarításaikat. Jelen helyzetben azonban ez kizárólag a Honvéd Egészségpénztár – a küldöttektől ismét bizalmat kapott – vezetésének felelőssége és feladata.” Kadlecsik Imre szerint ha az MNB nem hoz újabb rendelkezést, a törvény alapján le kell írni a veszteséget. Ekkor a – pár tízezer és a 2,5 millió forint közötti – befizetések nyolcvan százaléka elvész. – Mivel az OBA az első a követelési listán, ha maradt is pénz a bankban, akkor azt nem a mi tagjaink fogják megkapni, noha az ő befizetéseik is ott vannak. Ha az Országgyűlés nem módosítja az OBA-törvényt, szembe kell nézni a pénz elvesztésével, bár mi azt állítjuk, hogy a pénztári vagyonra nem vonatkozik a kártalanítás, de a nevesíthető tagi pénzre igen. Ezért, ha kell, perre megyünk. A HM sajtóosztálya lapunknak küldött válaszában arról is ír, hogy a tárca szerint „a pénztár vezetésének befektetési politikája súlyos, további vizsgálatokat igénylő kérdéseket vet fel. (…) A Honvéd Egészségpénztár vezetésének felelősségét ugyanis nem elég egyedül az esetlegesen felmerülő költségek (pl. tranzakciós díj), pontosabban azok mérséklése szempontjából megítélni, hanem abból a nézőpontból is, hogy a menedzsment a pénztár tagjainak megtakarításait milyen hozamokat biztosító és egyben mennyire kockázatos befektetésekben helyezte el. Ami – az elmúlt hónapok történéseinek ismeretében és a médiában napvilágot látott információk szerint – bebizonyosodott, az az, hogy az egészségpénztár igazgatótanácsa a pénztári vagyon háromnegyed részét olyan pénzintézetre bízta, amely egyrészt alacsonyabb kamatot fizetett, mint az állampapírok fizettek volna, másrészt tényleges kockázatot jelentett a pénztártagokra nézve, mint az állam által garantált megtakarítási formák. A végeredményt mindenki ismeri: a pénztár vezetésének döntései 1,8 milliárd forint megtakarítás elvesztését eredményezték, így ezért kizárólag őket terheli a felelősség.” Hozzáteszik azt is, hogy „a minisztérium – a pénztártagok érdekét szem előtt tartva – indokoltnak tartja annak megállapítását is, hogy az okozott károkért személy szerint kit terhel a felelősség”. – A befektetési politika 2009 óta változatlan a pénztárnál. Azóta sok-sok küldöttgyűlés volt, ahova a minisztert mindig meghívtuk. Sosem jött el, helyettest sem küldött. Semmilyen formában nem jelezték aggályaikat. A pénztár minden egyes betétlekötéshez közeli időpontban vásárolt állampapírt is. Pontosan az összemérhetőség érdekében. Sosem kapott magasabb hozamot, mint a betét – válaszol a felvetésekre Kadlecsik Imre. Tőle tudjuk azt is, hogy a személyi felelősséget a pénztár ellenőrző bizottsága jelenleg is vizsgálja. – A személyi felelősség megállapítása azonban nem mentesíti a HM- t az alól, hogy nem segíti, hanem akadályozza a pénz visszaszerzését. Még annyit: a pénztár ellenőrző bizottságának a HM- ben magas beosztásban dolgozó tagja minden évben vizsgálta a betétek kérdését. Sosem emelt kifogást, sőt a HM sem, bár tudtommal az EB- tag tájékoztatta a HM- et. forrás:168óra.hu szerző:Frug Emília
FECSEGŐ Közéleti Információs Fogyasztóvédelmi Magazin
13
Áll a botrány a Baksi szennyvízcsatorna pénzvisszafizetése körül…II .rész Búza Zsolt által vezetett Vízközmű Társaság nem akarja visszafizetni a lakosság által befizetett összegeket – a csatornázási – arra hivatkozván, hogy a szerződés aláírásában Fundamenta Lakáskassza- lemondtunk 100. 000 ezer forintról a Baksi Polgármesteri Hivatal részére!! Ez nem fedi az igazságot! Tehát megszoktuk, Búza folyama tos hazugságait! A szerkesztőségnek küldött Fundamenta Lakáskassza levélben – szerződésszám: 6526384-001 dátum: 2015.o5.28 Idézet a levél tartalmából: Tisztelt Oláhné Szabó Éva Örömmel értesítjük, hogy ilyen és ilyen számú elő takarékossági szerződését 2015. 05. 31 dátummal kiutaltuk. Ezzel lezárult a megtakarítási időszak. A fenti összegből…. közműfejlesztési érdekeltségi hozzájárulás/Társasházi közös részek felújításának finanszírozása címen…. Aláírók dr. Gergely Károly Elnök- vezérigazgató Rainer Kaschel Igazgatási tag Tehát ebben a levélben nem szerepel, hogy Baks polgárai lemondtak volna Búza Zsolt által vezetett önkormányzat részére. Búza úgy nyilatkozott az Intézőbizottság nevében írt jegyzőkönyvben – amit tegnap olvastam Miski Éva előadó adta ki nekem- , hogy a polgárok nem olvasták el az apró betűket. Búzának kutyakötelessége lett volna tájékoztatni az általa butának tartott választóit. ÁM ez nem történt meg! Tehát ez a nyilatkozat erkölcstelen, ami bűncselekménynek számít… Én nem találtam a szerződésben – Fundamenta – Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársa ság Általános szerződési Feltételek (üzletszabályzat) Hatályos:2006. július 01-jétól ) ben olyan passzust, amire Búza hivatkozik! Viszont 3 paragrafus szerződéses összegben olvastam: – A lakás –élőtakarékossági szerződés meghatározott összegre (továbbiakban szerződéses összeg) szól, amely magában foglalja a; a lakás-előtakarékoskodó által vállalt összes betételhelyezést, az állami támogatást, az azokra jóváírt kamatot és egyéb jóváírt összegeket(a továbbiakban a teljes megtakarítást) Búza Zsolt arra hivatkozik az Intéző Bizottsági jegyzőkönyvben, hogy az apró betűs részeket is el kell olvasni.. igaz Ön nyolc általánossal ezt is tudja! Búza Úr, (még egy ideig)! Az ajánlat 3. pontjában, amire Ön hivatkozik, nem tartalmazza az Ön állítását. Én elolvastam az apró betűs részeket is. Ajánlom Önnek e passzus második bekezdésének tartalmának az elolvasását. s remélem meg is érti… Továbbiakban: Az Előzetes szándéknyilatkozat tartalmazza az alábbiakat: ˇ” Hosszú futamidejű LTP megtakarítással, havi előfizetéssel a lakás- élőtakarékossági számlám feletti rendelkezés (módosítás, felmondás, stb.) jogot a jelen nyilatkozatom aláírásával egyidejűleg visszavonhatatlanul a Társulatra engedélyezem, felhatalmazom a Társulatot, hogy a fenti lakás élőtakarékossági szerző déssel kapcsolatos ügykezeléseket, megbízásomból nevemben elvégezze, annak érdekében, hogy az élőtakarékossági szerződés min denkor megfeleljen céljának, azaz az érdekeltségi hozzájárulás fedezeteként szolgáljon Ön milyen észérvek mellett döntött, hogy közel kettőezer baksi polgár nevében lakástakarékkal köt szerződést? véleményem szerint ez előnytelen volt. Az akkori képviselő-testülettel megbeszélte ez a kalandor döntését? A másik levél tartalma, – 2015.03.02 levélből idézek: Betétszámlája a mindenkori egyenleg erejéig a (z) Baksi Vízi közmű Társulat (továbbiakban:jogosult) javára közmű fejlesztés cél jából zárolt Búza faluvezető! Ebben a levélben sem szerepel, hogy Ön önkényesen elvegyen 100 ezer forintot a baksi polgárok megtakarításából, ha segíteni akarja a betelepített családokat, azt az önkormányzat kasszájából tegye! Ön össze- vissza hazudozott az állami támogatások összegéről, amit a Baksi Hírmondóban le is közölt!!! Ezzel szemben az igazság, hogy az állam 95%- ban támogatta a szennyvízcsatorna fejlesztését a polgá roknak! Na, erre varrjál gombot Búza gyerek.. Kéri a www.fecsego.eu nemzetközi hírportál, hogy az Intéző Bizottsági jegyzőkönyvet tegye nyilvánossá, továbbiakban a képviselő-testület egyesével nyilatkozzon ebben az ügyben. A bizottság tagjai – 4fő- indokolják meg a döntésüket, a felkészületlenségüket, hogy milyen befolyás által szavazták meg a polgárgyalázó döntésüket. Ezért felelősséget kell vállalni. Hol van az ellenzék? A képviselőknek össze kellene fogni Búza Zsolt ellen, továbbiakban kérjenek teljes körű belső ellenőrzést ebben a témában, nehogy megcsapolják a polgárok pénzét! Remélem, nem változtatják meg, vagy nem írják újra a tegnap látott, olvasott jegyzőkönyvet, ám ezt a tényt Miksi Éva előadó a lá írásával hitelesítette! a jegyzőkönyvet senki nem írta alá, s nem volt lepecsételve! Az állami törvényhozást, rendeleteket,,,stb, egy alacsonyabb rendű hivatal nem írhatja felül…ezt tudta Búza úr? Búzát le kell váltani,,, elég volt a csalásokból nem jár be dolgozni, egy időben több helyen is meg tud jelenni… (Belső információ) Indítsanak – nem kell hozzá többség a képviselőknek) ügyészségi vizsgálatot. Egy képviselő is indíthat eljárást ebben az ügyben! Elég volt a hallgatásból, „ a néppel tűzön vízen át” legyen ez a jelszó! Kérjük azokat a Baksi polgárokat, akik szeretnék visszakapni a 100.000 forintjukat, jelezzék a szerkesztőségünk felé… Képviselő testület! Kérem, hogy hívjanak össze lakossági fórumot, ahol meg lehet beszélni ezeket a problémákat Várja szerkesztőségünk – határidőn belül- az Önök intézkedéseit! 2015. augusztus 06
Hirdetési áraink: 1/1 oldal 500e.Ft, 1/2: 250.E.Ft, 1/4: 125.e.Ft, 1/8: 70.e.Ft, 1/16: 35.e. Ft FECSEGŐ Közéleti Információs Fogyasztóvédelmi Magazin
Búza Zsolt– Baks – Vízközmű Társaság…avagy csalás felsőfokon Ma 10 óra 17 perckor hívtam Miksi Évát a Baksi polgármesteri hivatalban. Tájékozódtam, hogy a befizetett – Fundamenta Lakáskasszába – 200 ezer forintomat + a csatornázási – bekötési összeget, amiről számlám van (!) mikor utalják át a bankszámlá ra? Éva asszony nagyot nézett. -Szerkesztő Úr! Nem utaljuk át, mivel az Intéző Bizottság leszavazta az Ön kérését. Csodálkoztam. – Megnézhetem – újságíróként – a közadatnak minősülő jegyzőkönyvet? – Természetesen. – elébem tett egy mindenre hasonlító irományt, ami nem volt aláírva, nem volt lepecsételve. Ergo: – így, az nem volt hivatalos!! Ezt szóvá is tettem! A négy tagú bizottsági tagok mindenben egyetértettek Búza Zsolt önkényúrral. Leültem. Olvasni kezdtem, s közben röhögő görcsöt kaptam. Előbb szóban korrigáltam, majd lektoráltam a hibás környezeti bevezetést. – Ezt követően kértem egy A/4 papírlapot és egy tollat A telefonálást követően megjött a küldönc. Hozott egy határozatot, – Kivonat- amelyben elutasították a kérelmet! Na…itt kezdődött a bibi. A dátum 2015, július 9. Arra hivatkozik, hogy ez az „okmány” az Intézőbizottság ülésének jegyzőkönyvéből van!!Milyen jegyzőkönyv az, amit sem az elnök, sem a tagok nem írnak alá, illetve nem hitelesítették, s hab a tortán nem volt lepecsételve!!! HAHAHAHA A hal a tortán, tudjátok ki kapta a hiteltelen kivonatot? Búza Zsolt faluvezető, s a nejem. Na már most; – a levezető elnök nem is lehetett volna más , mint Búza gyerek.. Innen ez már vicc. Helyben írtam egy feljegyzést, illetve kérelmet.. Kérelem! amit Éva asszony aláírt és lepecsételte és aláírásával elismerte a jegyzőkönyvi másolatot, magyarul hitelesítette!!!Kérem a Baksi Vízközmű Társulat vezetőségét, hogy tegyék számomra elérhetővé a közérdekű adatok nyilvánosságát, illetve az Intéző Bizottság üléséről készült jegyzőkönyv másolatát a szerkesztőség www.fecsego.eu nemzetközi hírportál címére elküldeni. 2015 augusztus 5 Miski Éva előadó megmutatta a fenti jegyzőkönyvet, ami nem volt aláírva az IB és a négy tag által! -Mi – polgárok- nem mondtunk le a Vízi közmű Társaság javára, inkább én voltam az, aki ellenezte a Fundamenta Lakáskassza közbelépését a pályázat már le van zárva! Az állam 95%-t állta a lakossági befizetés összegének, amit Búza a Baksi hírmondóban többszöri javítás mellett közölt. Ergo: – az öszszeg 200 ezer forint ebből az 5%-k csak is kizárólag 10 ezer forint. Az állam a bekötési költség kifizetését is állta! Búza Zsolt tényleges miértjeit, hogyanjait írja le, mivel ez a fogalmazás – jegyzőkönyvialsószintű. A tagok indokolják meg, hogy miért szavazták le a kérést, mivel az állami törvényhozás magasabb szintű Törvényi rendelet!! ez is a hozzá nem értésüket bizonyította…felelősség vállalás nuku. Boros János: Kérdését nem lehet értelmezni, de megnyugtatóan saját pénzemből köttettem be természetesen van róla számlám!! Búza: A pályázatot s annak pénzét nem a lakosság, illetve a polgároknak kell kifizetni az önkormányzat önrészét (10%) Ez mi, kit akartatok lenyúlni? Boros Úr: Nincs tisztázva s nem érti a saját maga által feltett kérdéseket: Búza Zsolt: Ezzel nem tudunk mit csinálni. Az Ön fölényeskedésével az embereket adósság csapdába tette és most visszakozik! Véleményem szerint, ez felháborító magatartás és megkérem, mondjon le!!!! Búza : Adminisztratív hiba történt. abban biztosan okosan döntött a képviselő testület, amikor kiváltunk és egymagunk csináltuk tovább… Ezt a polgári megmozdulást szerintem nézze el a Vízközmű Társaság! Ez a törvény ez a határozat, ezzel nem lehet játszani, de ez Öntől nem várható el! Búza Zsolt: Lehet mostanság valamit hallani a szennyvízzel kapcso-
latban? Most az jár jó, akinél rá van kötve, mert ingyen használhatja. Búza Úr! Ez miért fáj Önnek! – Búza Zsolt: Ha például locsolni akar az ember, akkor igényelheti a 10 %- k csökkentést. – Búza Úr! Kitől lehet kérni a 10 %- os csökkentést. Utóirat: a jegyzőkönyv nincs aláírva, ezért ez nem ér semmit és nem helyezhető hatályba! Felháborító, hogy a tagok megszavaznak olyan rendeletet, ami hez nem értenek. Tehát. A befizetett 200 ezer forintot, valamint a bekötést is az állam állja! Búza már annyiszor hazudozott , hogy maga is bele keveredett. A nektek kiküldött Fundamenta által hitelesített ösz szeget kell utalni a polgárok felé, s abból a Búza gyerek semmit nem vonhat le. Ez az összeg az önrészetek! Az önkormányzat pályázati önrészét a hivatalnak kell állni és ezt nem háríthatja át a polgárokra. Azzal jött elő Búza gyerek, hogy Ti aláírtátok a dokumentumot, hogy átadjátok az önkormányzatnak az önré szeteket. Ezt ne engedjétek! Na ez a csalás s a többiről már nem is beszélve! A helyi rendelet, nem változtathatja meg a magasabb törvény által alkotott rendeletet, jogszabályt! De ez Búzának nem mond semmit. Belső információ alapján a most letelepült családoknak ígérte meg a Ti pénzetekből a 100 ezer forintot, amit le akar vonni tőletek. Ezt ne engedjétek. Képviselő-testület, ha van elég vér a pucátokba, – álljatok ki most az egyszer a vá lasztóitok elé és Búzát azonnal helyre kell tenni, illetve büntető feljelentés kell, tennetek az ügyészségen.. Már nem repül a sült galamb…Azonnal ki kell írni a választáso kat. Gyávákra, megalkuvókra nincs szükség itt Bakson…. Ceterum censea: Búzának takarodnia kell - lio -
Megérkezett… A Csongrád Megyei Katasztrófavédelemtől megérkezett a levél. A bejelentő állításai nem fedték a valóságot… A kiérkező tűzoltók nem találtak szabálysértést, amit a „névtelen“ bejelentő tett. Erről a tényről, jegyzőkönyv készült. Nem először riasztja – súlyos idegi betegségekkel küszködő család – a hivatalokat, félrevezeti a különböző hatóságokat, illetve úgy is mondható élvezi, valamint kihasználja a betegségét, mivel Ő , akkor sír, nevet s főleg hazudik, amikor akar! Az igazság kimondása gigantikus fájdalmat jelent számára. Már megszoktam, mivel több esetben feljelentett. hogy lopom az áramot, a gázt, a vizet…s még sorolhatnám, ám nem teszem! Ebből annyi hasznom lett, hogy kicserélték az óráimat s közben megsúgták ki volt a bejelentő… Számtalan levél érkezik tőle névtelenül, illetve kecske aláírással. 2015. augusztus 03 -án is névtelenül írt, de mivel felismertem az írását, rögvest felhívtam az ügyvédemet, s természetesen nem vettem át a gyalázkodó, sértegető…stb. levelét, amit a feleségével közösen követnek el! Remélem és bízom benne, hogy hamar lezárul ennek az „élvezetnek“ az ideje! Többen javasolták kérjek ellene elmeorvosi vizsgálatot! Ez már a háziorvosát is érinti!
FECSEGŐ Közéleti Információs Fogyasztóvédelmi Magazin
-lio-
15
fényében kell megvizsgálni”. Az ellenzéki párt elnöke szerint a 2018 -as magyarországi választás a Fidesz és a Jobbik között fog eldőlni. A Duna-parti épületre kötött megállapodás pikantériája, hogy a műemlék épüle- Vona Gábor elismerte, hogy a Fidesz sikereket ért el a makrogazdasági stabilitás megteremtésében és a nemzetpolitikában. Úgy vélte tet a CIB Banktól Nobilisék előtt 3 milliárd forintért az állam is megvásárolhatta azonban, hogy Orbán Viktor kormányzása fullasztóvá tette a mavolna elővásárlásiával élve Információink gyarországi társadalmi közérzetet. “Alámentek a Gyurcsánykormánynak. Annyit harcolt Orbán Viktor a szocializmussal, hogy szerint bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos épített egy másikat. Annyit harcolt a szocialistákkal, hogy ugyangyanúja miatt tett büntetőfeljelentést az Eximbank. Az ál- olyan lett mint ők” – jelentette ki. lami tulajdonú pénzintézet szerdán jelentette be, hogy a hatóságokhoz fordult a Lánchíd Palotára kötött bérleti Aki orbánabb Orbánnál szerződés ügyében, ám azt eddig nem lehetett tudni, hogy Ez a személyiség pedig nem más, mint Pogácsás bűnszervezetet sejtenek a háttérben. Értesüléseink szerint Tibor belügyi államtitkár. Eddig azt hittük – mert a Nemzeti Nyomozó Iroda jár el a feljelentés ügyében, ám erről szólt minden hír, megszólalás, beszéd és azt egyelőre nem sikerült megtudnunk, hogy elrendelték-e interjú, avatás és megtekintés, nóta a fonóban és a nyomozást. A büntetőfeljelentés mellett a bank már pol- a kormányablaknál, valamint az esti mese és a slágerlista, és minden focimeccs -, hogy a vallásalapító Mester, Orbán Viktor mindent gári pert is kezdeményezett az előző vezetés által kötött (jobban) tud. Ahogyan szokás ma mondani: mindenhez is ért. (Most bérleti szerződés miatt. Az Eximbank vezetősége szerint döbbenek csak rá, miért is utalhatta ki neki Pilátus elvtárs anno épp a ugyanis a szerződés jó erkölcsbe ütközik, és feltűnően Mester utcai lakást, aminek árából a maga Vatikánját megalapította.) értékaránytalan. Mint arról beszámoltunk, a bérleti szerző- Orbán Viktor lett a világ esze, Mária országának megmentője. A madést Nátrán Roland volt vezérigazgató írta alá, aki a bírógánvagyon megtagadója, fénylő csillagunk – vagy ahogyan a fizetett sági vallomásában szinte semmire sem emlékezett, a fele- udvari bolondok írták: a Vezénylő Tábornok. És így is volt ez szerdálősséget pedig igyekezett a pénzintézet más munkatársai- ig. De arra még ő sem számíthatott – mi meg azután végképp -, hogy ra hárítani. Az Eximbank a polgári pert a patinás műemlék egy egyszerű hamuban sült államtitkár lép elő a nemzet váteszévé. épület tulajdonosa, a Nobilis Kristóf nagyvállalkozó érde- Tudniillik a belügy intellektuálisa Sormáson áperté bejelentette: egymásfél évig tart csupán a menekültinvázió, oszt’ vége. Európa csak keltségébe tartozó társaság ellen indította. A Duna-parti bámulja Pogácsás arcát. Pedig az államtitkár nem beszél a levegőbe! épületre kötött megállapodás pikantériája, hogy a műem- Most – látjuk a hirdetést – épp fölvesz 20 menekültügyi ügyintézőt, de lék épületet a CIB Banktól Nobilisék előtt 3 milliárd forincsak jövő augusztusig. Tovább nem herdálja a nemzeti pénzt, mert tért az állam is megvásárolhatta volna elővásárlási jogával onnantól már minek. Kerítés is lebont… Azt gondolom, úgy működik élve, ám Nátrán állítása szerint erről nem tudott, habár ezt ez majd, hogy amint Széles Gábor kikapcsolja a gravitációt, Pogáa szerződések kifejezetten tartalmazták, és jogszabály is csás meg kikapcsolja a migrációt. Oszt’ jó napot. Még a végén Pogászerző:Veress Jenő rendelkezik róla. Az ügylet végeredménye az lett, hogy az csás költözik a Várba… állam helyett Nobilisék vették meg az ingatlant, az Eximbankkal olyan szerződést kötöttek, amely kirívóan előnytelen az államnak és amely alapján a pénzintézet a Megdöbbentő későbbiekben csak jóval magasabb áron, 4,2 és 7 milliárd Megdöbbenni nagyon tudnak. Mármint a magyar korforint közötti összegért vásárolhatta volna meg az épüle- mány tagjai abban a pillanatban, ha valaki ki meri mondani, hogy baj van. Tegnap a kormányhírmondóban Nyittet. szerző: Horváth Csaba László
Bűnszervezet az Eximbanknál?
Kiss Zoltán ezredes lehet a kémelhárítás új főnöke Kiss Zoltán ezredes, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkárságának koordinációs osztályvezetője, miniszteri biztos lehet az Alkotmányvédelmi Hivatal, vagyis a polgári elhárítás új főigazgatója. A főtiszt jelenleg a polgári elhárítás reformjával kapcsolatos tanulmányon dolgozik, és ha a feladatot ősz elejére sikeresen végrehajtja, akkor nagy esély van arra, hogy kinevezik főigazgatónak – értesült a Napi Gazdaság. Göbölös László márciusban távozott a hivatal éléről, amelyet azóta Földes Gyula irányít főigazgatóként. A posztra egyébként három potenciális jelöltet is tesztel a Belügyminisztérium.
Vona: Orbán annyit harcolt a szocializmussal, hogy épített egy másikat Néppártként már “kóstolgatni kell a kormány zás felelősségét” – mondta a Jobbik elnöke a gyergyószentmikló si EMI-táborban péntek délután. A politikus úgy fogalmazott, hogy pártja életében elérkezett az az idő, amikor “minden mondatot, gondolatot a leendő kormányzás
rai Imre szociálpolitikai helyettes államtitkár cinikus mosoly kíséretében megdöbbenéssel vette tudomásul a Fővárosi Törvényszék döntését, hogy a szociális ágazatban sztrájk idején kötelező alapszolgáltatások közé nem tartozik sem a bölcsődei ellátás, sem pedig a hajléktalanok nappali melegedőinek teljes körű működtetése. Hát, ezen én is hasonlóképpen széles mosoly kíséretében bátorkodom megdöbbenni. Ez már a másodfokú, jogerős határozat, bő egy hónapja született az első, csak akkor még lapulni tetszettek, hátha meg lehet úszni a balhét. Igaz, közben vadul számolgatták a júliustól érvényes kiegészítéseket a korábbi bérkiegészítésekhez, amiből egyáltalán nem mellékesen az ágazat egyharmadát, több mint 30 ezer embert egyszerűen kihagytak. A nagy munkában simán elkerülte a figyelmüket, hogy a szociális szakma 2008 óta nem kapott alapbéremelést, a dolgozók 74 százalékának fizetése nem éri el a nettó létminimumot, a többség 80 ezer forint alatt visz haza. Ígértek nekik életpályát, átfogó béremelést, megbecsülést, de semmit nem tartottak be. Ők ezen vannak megdöbbenve. De nézzük csak közelebbről. Az esetleges tiltakozó akció idején nem kell kinyitni a bölcsődéket? Példátlan. Bölcsődét csak 10 ezer főnél nagyobb településen kell működtetni, a kisebb helyeken oldja meg a család, vagy maradjon otthon az anyuka, úgysincs munkája. Megdöbbentő? Így aztán a kisgyerekeknek csak alig több, mint 16 százaléka jár bölcsibe. Hogy nem kapnak nappali ellátást a hajléktalanok és megfagynak az utcákon? Ha lesz sztrájk, az szeptember végén vagy októberben lesz, megdöbbennék, ha nem tudná Nyitrai államtitkár. Mégis tudja, mi a leginkább mellbevágó, államtitkár úr? Az, hogy a heti ágazati egyeztetés után ön azt nyilatkozta, „tulajdonképpen az ügyrend valamennyi pontjában megegyezés született”. Egy helyen ültek önök Szűcs Viktóriával, a sztrájkbizottság ügyvivőjével? Mert szerinte semmiben nem jutottak előbbre. Valamiért jobban hiszek az ő pengeéles mondataiban, mint abban, hogy mi történt „tulajdonképpen”. Annyi biztosan, hogy ebben az ágazatban oda a hitelük, bármilyen megdöbbentő. szerző:Gulyás Erika
FECSEGŐ Közéleti Információs Fogyasztóvédelmi Magazin
16