Megközelítések, elméletek

© http://vigzoltan.hu

Megközelítések, elméletek

legközkeletőbb félelmek


a megbízhatóság kérdése (nem tudhatod, ki van a másik oldalon, kivel kommunikálsz), a hitelesség (lehet-e hinni a világhálóról szerzett információknak), a valóságérzék elvesztése (akik túl sok idıt töltenek a hálózaton, elvesztik a valósággal való kapcsolatukat), az elidegenedés (a számítógép rabjai a valós kapcsolataikat fokozatosan leépítik), az identitás elvesztése (az interneten bárki vagy bármi lehetsz, csak egy idı után azt nem tudod, ki is vagy valójában), az agresszió (a számítógépes játékok életidegenek és erıszakossá tesznek), a pornográfia és pedofília, a szélsıségek megjelenése (az internet a ferde hajlamú és a szélsıséges nézeteket valló emberek kedvelt találkahelye), a kommunikáció elszürkülése (az új eszközök miatt elvész a személyes kommunikáció sokszínősége, a nyelvünk elsatnyul), data-szmog (belefulladunk az információs óceánba, nem tudunk eligazodni az interneten fellelhetı sok-sok információ között).

1

A technika mindent megold, megjavít,

rendbetesz… Lelkes futurológusok Technofilok Apostolok


A pozitív futurológiai állásponttal az a

legnagyobb probléma, hogy kritikátlan és nem kellı mértékben ember-központú. Az IKT egyes csoportokat erısít , másokat gyengít


Athén: Kiszélesedı szólásszabadság Demokrácia intenzitása nı Nemi, a lakóhelytıl függı, és egyéb egyenlıtlenségek csökkennek Civil kontroll a hatalom felett Orwell A technológia a hatalom eszköze Megvigyelés minden színtéren Manipuláció Dezinformáció

2

A technológia nem semleges. Társadalmi, politikai és gazdasági jelentéseket hordoz. Akinek kalapács van a kezében, mindenben szöget lát.

Az internet forradalmi, de nem utópikus. Többnyire teljesen hétköznapi tartalommal van tele.


A kormányzatnak fontos szerepe van. Új szabályok. Az információ nem tudás és nem bölcsesség. Az információt meg kell védeni. Meg kell adni a lehetıséget, hogy mindenki szabadon rendelkezhessen a saját szellemi tulajdonával.

A közösségnek kell profitálnia a változásokból. A technológia megértése a globális polgárrá válás záloga.

még több technológia nem egyenlı még jobb, vagy minıségileg más társadalommal.

A társadalmak történeti szakaszolása a hetvenes,


nyolcvanas évekre új irányt vett. ’71 poszt indusztriális társadalom ’74 információs forradalom ’76 ipari-technológiai társadalom ’81 információs társadalom ’83 számítógép állam Információs társadalom A XX. és XXI. évszázad társadalmának jelzıje, amely az információ áramlásának, az információ birtoklásának fontosságát, társadalmi szempontból is kiemeli.

3

1. 2. © http://vigzoltan.hu

3. 4.

Az információs társadalom a kapitalizmus sikeres ezredfordulós alkalmazkodási alakváltozata Az információs társadalom a kapitalizmust felváltó minıség elıszobája Az információs társadalom a hierarchizált társadalmak tagadásának kezdete Az információs társadalom a poszt humán világállapot elıfutára

A társadalmi átalakulást hullámokban értelmezi.

Az elsı: agrártársadalom A második: ipari társadalom A harmadik: információs társadalom


Az egyes hullámok dominanciát, de nem

kizárólagos létformát jelentenek

4

Energiaforrás: ember(fizikai) vs gép vs


technológia+ember (szellemi) Temelés: univerzálisan, kis tételben vs specializáltan, nagytételben vs specializáltan egyedi termékek kis tételben Munkahely: faluközösség vs város vs otthon vagy bárhol Család: falusi nagycsalád vs szocialista kiscsalád (Mézgáék☺) vs szinglik, „vegyes” családok

Oktatás: privilégizált köröknek vs tömegesen vs egyéni

utakon, speciális ismeretek

Nem formális tanulás, „gyerekmunka” újraértelmezése, formalizált tudásszintek eltőnnek: érettségi, diploma

Termelési keret: céhes ipar vs (halhatatlan) © http://vigzoltan.hu

óriásvállalatok vs kkv szint, (szóródó bevételekkel), outsourcing, networking Mővészetek: udvari muzsikusok vs centralizált szinfonikusok vs szubkultúrák Információkezelés: szóban, gesztosokkal vs dokumetáltan nagy volumenben vs elektronikusan

kevésbé rendszerezve inkább rákeresve

5

Beszéd Írásbeliség Informatizált kommunikáció © http://vigzoltan.hu

A fenti információ kezelési módok egymáshoz képest fejlıdési lépcsıt jelentenek, kiegészítve, nem felváltva az elızıt.

Nem csak adatközlés! Közlı – információ - kommunikációs csatorna –


befogadó –információ értelmezése Értelmezés : „in-formáció” Áru szerep – értéke van Nem áru szerep – ha átadom nekem is megmarad

6

Munkaerı szerkezet változása Információs energia © http://vigzoltan.hu

Információs közmő Emberi élettevékenység

változásai

© http://vigzoltan.hu 7

A termékek elıállításához az alapanyagon a


technológián, a munkaerın kívül más is kell: információ A tudás mint hozzáadott érték Mit, hol, kinek, hogyan gyártsanak ’90-es évek, USA: termék: 1 rész elıállítás, logisztika + 7 rész info tevékenység

Vállalati és társadalmi igény Postai szolgáltatások – telefon – mobiltelefon –


Internet elérés – megjelenés az interneten A társadalom értékítélete: mennyit hajlandó áldozni rá Kritikus Tömeg (penetráció)

8


Tevékenységek Munkatevékenység Szabadidıs tevékenység Alvás/pihenés Egyéb A várható életkor növekedésével nemcsak az arányok

változnak, hanem a nominálértékek is nınek


9

A tárolási technika fejlıdése

1bit ’40

1bit ’50

10~100 bit ’70

több millió bit ‘80


Másfél- két évente

2x sebesség 2x kapacitás Fele méret


Termékek: Processzorok, memóriák, távközlési és integrált alkatrészek.

10

Jellemzık Integrált tranzisztorok száma Szervezés (bitek száma) © http://vigzoltan.hu

Sebesség (MIPS, MHz) Feldolgozás Specialitások


A processzorok és a memóriákhoz hasonló


fejlıdési ütem Tárolás: mágneses, optikai, magneto-optikai, elektronikai elven Jellemzık: kapacitás, adatátviteli sebesség, adatelérési sebesség

Mi lehet ez?


☺

12


Párhuzamosan folyó fejlesztések Massachusetts Institute of Technology (MIT) (1961-67), Rand Corporation védelmi célú kutatásain (1962-65) brit National Physical Laboratory számítógép-hálózati projekt (1964-

67) © http://vigzoltan.hu

1967 októberében találkoztak egy, a Tennessee állambeli Gatlinburgban tartott szimpóziumon, ahol Larry Roberts az ARPANET elsı tervét nyilvánosságra hozta.

13

háborús körülmények közötti biztonságos, csomagkapcsolásos alapú


hadszíntéri beszédkommunikációról folytattak Albert Wohlstetter rámutatott, hogy a szovjet rövid hatótávolságú rakéták percek alatt megsemmisíthetik a légi bázisokat és a Nyugat védtelen marad. Baran a MIT-s McCullough nyomán adaptív, redundanciával rendelkezı parallel processzálási rendszert képzelt el, ami képes önmagát rekonfigurálni és mőködıképességét megırizni még akkor is, ha egyes részei megsemmisültek. A koncepcióban nem nehéz felismerni a csomagkapcsolás és az internet ismertetı jegyeit. Mőve „Az elosztott Kommunikációs Hálózatokról" 1964-ben jelent meg. Az ARPANET-hez vezetı számítógép hálózati kutatási programot a MIT kutatási erıforrásaira támaszkodva 1962. októberében indították. Az ARPA-t akkoriban DARPA néven jegyeztek, mivel neve elé sokatmondóan odakerült a „Defence" (Védelmi) szó. A program elsı vezetıje az MIT-s J. C. R. Licklider


1962 és 1973 között a csomagkapcsolt hálózat fejlesztése DARPA program 1973-ban csomagkapcsolt hálózatok összekapcsolási technikáinak és technológiáinak a kutatását. A projektet akkor „Internetting"-nek nevezték

14

© http://vigzoltan.hu Személyi számítógépek


tömeges terjedése (’80) A helyi hálózatokon nem kell változtatni -> a felhasználói hurok szinte „ingyen van” Dinamikusan fokozódó, üzletileg is versenyképes kommunikációs formák Megjelenı tartalmak ( www ’90)

15

Minden hálózat önálló, nem kell módosítani az internethez való csatlakoztatáshoz. 2. A kommunikáció „legjobb igyekezet" (best effort) típusú, azaz maga a hálózat nem törıdik vele, hogy a csomag célba ér-e vagy nem, hiszen szükség esetén a forrás úgyis újra elküldi. 3. A hálózatok „fekete dobozokon" (gateway, majd router) keresztül csatlakoznak egymáshoz. A gateway egyszerő, nem jegyez fel semmit a rajta áthaladt csomagokról, nem valósít meg bonyolult folyamatokat. 4. A hálózatban nincs globális szintő ellenırzés 1.


1962 és 1973 között a csomagkapcsolt hálózat


fejlesztése Nincs meghatározott útvonal = nincs menedzselés A hálózat csomópontjain áthaladva a csomagok további adatokkal egészülnek ki vagy ezen adatok levágásra kerülnek. A címet és az útvonalat a csomag tartalmazza

16


Csomag: adott mennyiségő információ (pl. egy e-mail részlete) plusz azonosító (minimum: honnan-hová). Mint egy postai csomag: van tartalma és be van csomagolva, rajta kívül a teljes címzés; ha egy gazdátlan csomagra bárhol rátalálunk, a rajta levı cím alapján kézbesíthetjük! Az IP ú.n. datagram típusú protokoll (datagram = összeköttetésmentes kommunikácó): szemben pl. a telefonnal, nem jön létre összeköttetés a küldı és a címzett között a csomag csomópontról-csomópontra vándorol, store-andforward elven („tárolj és továbbíts”) ha megsérül, elveszik, az IP nem ad semmilyen visszajelzést (ezért „felette” kell egy további protokoll, ha fontos, hogy minden adatcsomag célba érjen)


Postai analógia: írok egy ajánlott levelet a címzettnek vagy felhívom, hogy csomagot küldtem, kérem, jelezzen vissza, ha megkapta, vagy egy hét múlva, ha addig nem akkor küldöm újra

Címe a „host”-oknak van (gép, szerver, munkaállomás) Struktúra: a hálózat címe + host címe Mőszakiaknak: 32 bites cím, speciális decimális ábrázolás. Elég sok címet ki lehet osztani, de lassan kifutunk belıle. (Pl. 152.66.135.11 az én gépem) Az IP-protokoll új változata, az IPv6 gyakorlatilag kimeríthetetlen címtartományú Ritkán kell ismerni, a gépünk értelmezi ill. használja Helyette felhasználói szinten: domain-típusú címzés Általában: <szerver neve> <szervezet> <szervezet típusa> Pl. www.avf.hu , vagy ittk.bme.hu Az „ittk” nevő szerver a mőegyetemen (BME), amely Magyarországon van bejegyezve (hu) Amerikában : szervezet típusa alapján 3-betős kód, pl. .com .org .edu .net .gov Név – IP-cím fordítás (oda-vissza): domain name server-ek (DNS)

17


FTP: File Transfer Protocol Telnet SMTP: Simple Mail Transfer Protocol HTTP: Hypertext Transfer Protocol SNMP: Simple Network Management Protocol DNS: Domain Name System RTP: Real Time Protocol

Cél: file (adatállomány) letöltése távoli számítógéprıl, feltöltése


távoli gépre FTP – file transfer protocol – ezen alapszik a file transzfer FTP alkalmazás: ennek használatával tudjuk a file transzfert lebonyolítani, „eftépézni”, sok ilyen software van, többnyire ingyenesek Interaktív, parancsok segítségével folyó kommunikáció, pl.

Open, get, bye

File formátumok:

text (ASCII) Bináris (pl. program, audió, video, Word doc)

Jogosultság: , <password> Anonim file szerver: ,

18


Szükséges komponensek: Mailbox (tárhely a gépen) Mailbox address (E-mail software) Levélformátum: fejléc + törzs Fej: To: (címzett), több is lehet Cc: (másolat), több is lehet cc: „carbon copy” Subject: (tárgy) Nem látható mezık (pl. a küldı címe) E-mail cím: [email protected]


Használat Kliens program segítségével (pl outlook express, Pmail, Eudora) Több szolgáltatás Tárolja a gépen a leveleimet (nem a szerveren) Helyhez (géphez) kötött Webfelületen Speciális szolgáltatók (Pl. freemail, hotmail, drótposta, stb.) Bárhol, ahol van böngészı tudom használni. Kevesebb szolgáltatás (írás, olvasás, törlés, csatolás, stb.) Csak azok a leveleim vannak meg, amelyek a szerveren vannak (korlátozott tárterület : Kvóta) Az újabb fejlesztésekben (gmail) a kvóta már kevésbé jelent akadályt

19

Spiced Pork And Ham = Löncshús, avagy Monty Python Flying Circus


jelenete „kéretlen levél, a szerelmes e-mailek közé furakvó nyálkás féreg, a direktmarketing penésze a mézecskalács-szíveken” SPAM = Kéretlen email: Valaki rengeteg azonos tartalmú e-mail-t küld ki (általában nem a saját gépérıl/címérıl) Sokszor erotikus tartalmú hirdetések, és/vagy el akarnak adni nekünk valamit Az email címre vigyázni kell, mert ha felkerül egy ilyen listára akkor nincs megállás A SPAM-re ne válaszoljunk (ha megtesszük a címünket garantáltan mőködı e-mail-ként fogják tovább árulni)

Az internetes kommunikációk során nem tudunk


a hangulatunkra utaló jelzéseket adni. Ezért jöttek létre a smiley-k ☺ ;-) ;-( 8-) Most normál hangerıvel, MOST PEDIG KIABÁLVA KOMMUNIKÁLOK

20

Internetes fájlszerver és a saját géünk közti


adatcserére Authorizáció szükséges: belépési név, jelszó Régebben utasításokkal, parancssorokkal, jelenleg fájlkezelıkbe építetten. Klasszikus használata visszaszorul, felváltják a webes megoldások

Instant messaging=azonnali üzenetküldı szolgáltatás MSN messenger, goggle talk, skype, stb. A partnerek kölcsönös igazolás után:

Láthatják egymás online állapotát Kommunikálhatnak Írásban Szóban Videókonferenciával Adatokat küldhetnek és fogadhatnak Alkamazásokat közösen használhatnak (pl. játékok) Napjainkban intenzíven terjed Fejlıdési irányai: kapcsolt szolgáltatások (pl.: voicemail), mobil eszközökre készült klónok


21

Hagyományos szöveg:

olvasás szekvenciálisan, a szerzı által meghatározott sorrendben. Ettıl eltérı keresés: csak „elıre-hátra” módon


Hipertext (hypertext):

Elsıdleges szöveg (primary text) „Horgonyszöveg” (anchor text), linkek

További szövegek

A hipertext alapú dokumentumok elhelyezkedése: a számítógépünk tárolójában, CD-n, az Interneten, az intranetünkön, …

Multimédia: audio-vizuális tartalom integrált formában,


számítógép-vezérelt kezeléssel és bemutatással 1968, D. Engelbart: egér (mouse) Hipertext –> hipermédia: szöveges információ -> multimédia Pl.: Salzburg honlapja: alapszöveg, multimédia linkekkel: Web-kamerás élıkép a közeli hegytetırıl, milyen az idıjárás További linkek túralehetıségekrıl

Kép Mozart szülıházáról Link az életrajzi szövegre Linkek zenei bejátszásról pl. a Kis éji zene

22

Koncepció: CERN WWW: a Web-server koncepciójának kiterjesztése a

világhálóra Böngészık (browser-ek) © http://vigzoltan.hu

Browser

vs FTP

Megmutatja a tartalmat Elrejti a kommunikációt a felhasználó elıl Hipertext, hipermédia URL – unifrom resource locator Pl.: http://vigzoltan.hu/okt/avf/index.html

A World Wide Web az emberiség történetében az elsı olyan média, amely


lehetıvé teszi saját gondolataink átadását minimális költségekkel elvileg több millió ember számára. Ez a lehetıség rengeteg ember érdeklıdését keltette fel, ami az Internet és ezen belül a World Wide Web példátlan növekedését eredményezte. A WWW elterjedésével az Internet is alapvetıen átalakult, elnyerte mai arculatát. Akadémiai-kutatói hálózatból jórészt üzleti és hobbi hálózattá vált, egyben jelentıs szerephez jutott a szórakoztató és tájékoztató médiák körében. Nagyok a várakozások és a lehetıségek. Minden bizonnyal a Web lesz a közeljövı információs országútja, integrálva az Internet többi szolgáltatását. Web alapú e-mail rendszerek, Webes felületen megvalósított chat, fájlok letöltése weboldalakról, stb.

23


Szöveg (álló) kép Hang © http://vigzoltan.hu

Mozgókép Egyéb fájlok Mőködtetı rendszer (szoftver)

24

Általános formátuma a HTML Hyper Text Markup Language


Leíró nyelv: Olyan mint egy programkód, amely folyamatosan megadja mit és hogyan kell megjeleníteni. A formátum és a szöveg egyetlen fájlban van; keverten. Egyéb formátumok: PDF, DOC, RTF


Compuserve GIF Veszteségmentesen

tömörített kép


(Huffmann) 256 fajta szín lehet egy képen Alkalmazása: vonalas, kontúros, kevés színt felhasználó ábrák megjelenítésére 1987-89-óta használják

JPEG vagy JPG Katonai fejlesztésnek indult Elnevezés: Joint Pictures Expert Group


Megállapításaik:

A látás fiziológiájának vizsgálata alapján készítettek képtömörítı algoritmust Az emberi szem színfelbontása kb. egyötöde a fényerı felbontásának A látott kép nem érzékel éles kontrasztokat, csak átmeneteket Egy egy képrészleten korlátozott az elıforduló színek száma

A tömörítés jellemzıi

Veszteségesen tömörített kép Kb 16 millió szín lehet egy képen ( 232 darab) Változtatható tömörítési/minıségi arány Alkalmazása: fotorealisztikus képek megjelenítésére

26


Eleinte Midi szabványú háttérzene (Wav)

MP3

Az MPEG videóformátum hangtömörítésébıl fejlıdött ki Újabb lépcsı a személyes hangrögzítés történetében


Fonográf – magnetofon – MP3

Jellemzıi

Veszteségesen tömörített hanganyag Változtatható tömörítési/minıségi arány Közel cd minıség esetén 1:10 tömörítés

Real audio RA

Élı, vagy on-line hangközvetítésekre. Adaptivitás a sávszélességhez Elsı igazi „streaming” média

27


AVI: Audio Video Interlaced Több tömörítési eljárás és szabvány (Codec-ek) MPEG, MPG : Motion Pictures Expert Group JPEG alapok mellett a további megfigyelések A mozgókép elemi képei között kicsi a különbség Elég csak ezt a különbséget kódolni A köztes képeket ki lehet számolni Veszteséges, minıség/tömörítési arány szerint skálázható eljárás MPEG 1 , MPEG 2, MPEG 4->adaptív a képtartalomhoz. DVD, DIVX, XVID

Tömörítési eljárások


MNP 5 -> folyamatos, pl. az analóg modemek használják Zip (arj): Veszteségmentes, kis mértékben skálázható eljárás (Huffmann kódolás alapjain) Rar : progresszív tömörítési eljárás (több fájl alapján optimálisabb kód) Egyéni tömörítések (típus specifikus)

Meglévı erıforrások: nagy tárkapacitás, nagy számítási sebesség Hiányzó erıforrások: nagy sávszélesség Igények : egyre több releváns adat gyors átvitele Megoldás: a RELEVÁNS adatokat az átvitel során tömöríteni kell.

28

Új igény –> új formátum az interneten Probléma: A régebbi böngészı nem ismeri Megoldás: Plug-in kiegészítések © http://vigzoltan.hu

Ha beválik az új formátum akkor a böngészı

következı verziójában már szerepel.


Megjelent az igény az interaktivitásra és az

automatizálásra Szükségessé vált a böngészı és a szerver közötti adatcsere kiegészítése programmodulokkal


CGI: szerveroldali script (cookie, vendégkönyv email közvetlenül a weblapról) Java és Java Script: szerver ill. kliensoldali script (weboldal átirányítás, dinamikus menük) Flash: vektorgrafikis animáció a www igényeire szabva (Multimédiás weboldalak, stb.)


Személyes, on-line kapcsolat Sok felhasználó között Irc Chat Fórumok Korlátozot számú felhasználó között Videokonferencia IP telefon Instant messaging azonnali üzenezküldı szolgáltatások: MSN, Skype, Gtalk stb. Erıforrás-, adatmegosztás, adatcsere szolgáltatások

30

31 © http://vigzoltan.hu


Divatnév, divathullám Azok az alkalmazások Web2 jellegőek amiknek


információs értékét nem az üzemeltetıje teremti meg, hanem a szolgáltatást használó közösség Nem Web2 pl.: google.com avf.hu origo.hu, freemail.hu Web2 pl.: blog.hu iwiw.hu youtube.com társkeresık

32

Megközelítések, elméletek

Recommend Documents