Megjelenítési technikák Nyomdatechnika, kiadványszerkesztés
Színek
RGB, CMYK, Pantone (direkt)
Színvisszavétel (fekete, szürketartalom)
Hatszínnyomtatás (zöld, narancs)
Tónusok (keverékek)
+színrendszerek
Az RGB színtér egy olyan additív színmodell, ami a vörös, zöld és kék fénykülönböző mértékű keverésével határozza meg a különböző színeket. Az elnevezése ezen három alapszín angol megfelelőinek első betűiből ered: Red (vörös), Green (zöld), Blue (kék). Elsődlegesen elektronikai eszközök és a számítástechnika terén alkalmazzák, pl. képernyők, kijelzők, érzékelők esetén.
A CMYK színtér olyan elnyelési módszerrel előállított színkeverési modell elnevezése, amelyet a nyomdászatban használnak. Ellentétben az összegző színkeveréssel a szubtraktív (kivonó) modelben a különböző színű apró festékpöttyökről visszavert színek együttes érzete adja a végleges színt.
A PANTONE név már 1962 óta a precíz színkezelés szinonimája. A pantone színek, direkt, nem négy színből nyomott színek. Külön színként nyomják olyan esetekben, amikor nem keverhető a szín (arany, ezüst, stb.) vagy meghatározott színű felületet kell képezni (logó, alnyomat, stb.). A pantone színek pontos meghatározására alkalmazzák a pantone színskálát, mely lehetőséget nyújt arra, hogy a megrendelő által kiválasztott szín kerüljön kinyomtatásra - a világ bármelyik nyomdájában is végezve a munkát.
A nyomtatásban elsősorban a CMYK (cián, bíbor, sárga, fekete) színrendszert használják. Ezeket hívjuk process színeknek. Sajnos ezen színek kombinációjával messze nem lehet minden színt kikeverni, így a nyomdászatban régóta elterjedt az úgynevezett direkt (solid) színnyomtatás, amikor speciális festékekkel keverve további színeket lehet előállítani. A PANTONE erre néhány alapfestéket ajánl, amivel a skálán található több mint ezer színt ki lehet keverni és nyomtatni. Mivel ezek a direkt színek nem minden esetben keverhetőek ki CMYK színekkel.
Nyégyszínnyomtatás
CMYK Nyomtató
CMY spektrumok
Moire-jelenség
Színkezelés
A nyomtatott példány a lehető legközelebb álljon ahhoz, amit a képernyőn terveztünk.
ICC (International Color Consortium, eszközök színterei)
CMM/CMS (color-maching module/System, egyeztetés)
+icc, cms
Az ICC profil - más néven színprofil - egy olyan file, mely segíti a CMS-en, a colormanagement rendszeren belüli színegyeztetést. Mivel az ICC profilok a színinformációkat "eszközfüggetlenül" képesek visszaadni, ezért matematikailag lehetséges az egymástól különböző színmegjelenítési képességű eszközökön a színhelyesség biztosítása. A profilok táblázat szerűen tartalmazzák az eszközön mért és a hozzá tartozó eszközfüggetlen színezeti eredményeket, és ezek segítségével a CMS számítja ki a más eszközök használatakor szükséges színkorrekciókat a szín számítások során.
Szkennerek
300 dpi, 600 dpi
CCD vonaldetektor
Szkenner felbontás
+DPI, CCD
A DPI (dots per inch, pont per hüvelyk) és a vele rokon PPI (pixels per inch, képelem per hüvelyk) a nyomtatók és kijelzők pont-, illetve pixelsűrűségének (felbontásának) jellemzésére szolgáló mértékegységek: az egy hüvelykre (azaz 25,4 mmre) eső képpontok, illetve képelemek (pixelek) számát adja meg.
A CCD (Charge-coupled Device, azaz töltés-csatolt eszköz) egy analóg jelek továbbítására szolgáló elektronikai alkatrész-lánc (analóg shift regiszter). Fényérzékeny alkatrésszel, fotodiódával kombinálva a fényt elektronikus jelekké alakító eszköz, mely egymáshoz csatolt kondenzátorokból álló integrált áramkört tartalmaz.
Képek felbontása, pixelek
Képek felbontása, pixelek • Pixel-1: 8 x 6 pixel • Pixel-2: 15 x … pixel • Pixel-3: 20 x … pixel • Pixel-4: 30 x … pixel • Pixel-5: 50 x … pixel • Pixel-6: 100 x … pixel • Alsó kép: 580 x … pixel
Színmélység
Színmélység
Színmélység
+színmélység
A színmélység, bitmélység, néha mint színfelbontás utalhat az egyetlen képpont színét meghatározó bitekszámára egy rasztergrafikus képen vagy video-keretpufferben (frame buffer, vagy utalhat a képpont egyetlen színkomponensét meghatározó bitek számára is.
Fájlformátumok
.jpeg (web)
.png (web)
.tiff (nyomda)
.pdf (nyomda)
+PDF
A PDF az angol elnevezéséről, a Portable Document Formatról kapta a nevét. A PDF formátum a különböző rendszerek és alkalmazások közti hatékony felhasználás érdekében lett legyártva. Egy olyan fájlformátumról beszélünk, amely a PostScript képalkotási modellt veszi alapjául. A PDF-fájlok a betűtípusok, a lapelrendezések, és a vektorgrafikus és bitképek pontos megjelenítésére alkalmasak. A PDF-fájlok ezenkívül elektronikus dokumentumkeresési és -navigálási funkciókat (például hivatkozásokat) is tartalmazhatnak, és csatornánként 16 bites képeket tárolhatnak. A PDF formátumú fájlokat, az EPS-hez hasonló dekorációs alkalmazások nyomtatásához ajánlják.
+Tömörítés
Veszteséges tömörítés: A veszteséges tömörítés olyan kódolás, aminek a tömörített jelhalmaza sokkal rövidebb, mint az eredeti, ami azt jelenti, hogy kisebb az adatmennyisége. Ennek köszönhetően nem állítható tökéletesen vissza az eredeti, de jó megközelítéssel visszaállítható, ezért a kép minősége bontás után minimálisan romlik. Ezt a tömörítési típust használjuk például digitális fényképek, hangok és mozgóképek esetén, amikor nem fontos a tökéletes visszaállítás lehetősége. A kis eltéréseket ilyenkor a szemünk nem érzékeli, de minél nagyobb mértékben tömörítünk egy adatot, annál rosszabb lesz annak minősége. Veszteséges tömörített formátum pl. a JPEG vagy az MPEG. Veszteségmentes tömörítés: A veszteségmentes tömörítés olyan kódolás, amelynek a tömörített jelhalmaza kis mértékben rövidebb, mint az eredeti, tehát kisebb az adatmennyiség, ezért a tömörített adathalmazból tökéletesen visszaállítható az eredeti kép. Ez a tömörítés nem okoz adatvesztést, ezért a kép minősége ugyanolyan marad. Ilyen módon szükséges az olyan anyagainkat tömörítenünk, amelyeknek szeretnék megtartani eredeti minőségét újbóli megnyitáskor. Veszteségmentes tömörítési formátum pl. a ZIP vagy a RAR.
TIFF (Tagged Image File Format)
Legelterjedtebb nyomdai formátum
Platform független
Korszerű a folyamatos fejlesztések miatt
1 - 48 bites színmélységig
LZW veszteségmentes tömörítés
RGB, CMYK, LAB, YCbCr színrendszerek
+TIFF
Angol nevén Tagged Image File Format, ami egy megjelölt képi fájl formátumot jelent. Digitális kamerák ismert formátuma. Főleg PC és Mac platformokon használják.Támogatja a szürkeárnyalatú és a 16/24 bites színes palettát, és a Photosopban ismert CIELab, RGB, és CMYK színmodelleket. A TIFF formátumokat a legtöbbször nem tömörítik, mert saját képi minőségük is elég magas és jó ahhoz, hogy szélesformátumú nyomatokat gyártsanak belőle. A TIFF, a JPEG, a GIF és a PNG formátumok népszerűek az árnyékolt képek és fotók nyomtatásánál.
BMP (Bitmap)
Max. 24 bit
Tömörítés nélküli
GIF (Compuserve Graphics Interchange Format)
1 – 8 bites színmélység (256)
LZW tömörítés
Animációkra
Átlátszóság
+GIFF
A Graphics Interchange Format kifejezésből ered, ami váltakozó grafikus formátumot jelent. A GIF formátumoknak két verziója létezik, mindkettő legfeljebb 256 szín tárolására képes. Ez a két verzió a GIF87 és a GIF89. A legutóbbi képes több képkocka egyetlen fájlban való tárolására (animált GIF), valamint az Internetes böngészőkben a lassabb hálózatokon hasznos azonnali (de nem részletes) megjelenítésre, vagy képfinomításra. Ez a formátum azért is jó, mert teljes méretben láthatjuk már a letöltés elején. A JPEG formátumot elsősorban fényképek és fényképszerű grafikák, míg a GIF formátumot vonalas rajzok, egyszerű ábrák tömörített formátumaként használják. A GIF formátumú képek régebben nagyon elterjedtek voltak, de az utóbbi időben nem sűrűn látunk ilyen formátumú képeket.
JPG (Joint Photographic Experts Group File Interchange Format)
Kisebb – nagyobb veszteséggel jól tömöríthető
Legelterjedtebb
+JPEG
A JPG és JPEG kifejlesztője a Joint Photographic Expert Group. A fejlesztőcsoport nevéből származik a formátum neve. A JPG a legelterjedtebb formátum az interneten. Alapvetően fényképfelvételek tárolására optimalizált formátum. Ha képeket szeretnénk nyomtatni, érdemes minél nagyobb felbontásban lementenünk a JPG formátumú képet, mert a JPEG egy adatvesztő tömörítési eljárást használó formátum (adatvesztő tömörítési eljárásról bővebben a cikk alján olvashatsz). A tömörítési aránya 5:1 és 20:1 között lehetséges. A JPEG formátumnál a kitömörítéshez nincs szüksége a fájlnak segédprogramra, mert a megjelenítést végző program a megnyitáskor elvégzi azt. A JPEG formátum több, mint 16,7 millió színt, avagy 24 bites színmélységet tud kezelni. A JPEG formátumokat a kifejezetten olvasásra szerkesztett, védett fájloknál szeretik alkalmazni. A JPEG formátumokról még érdemes tudni, hogy képi minőségük romolhat a megnyitások mentén.
PNG (Portable Network Graphics)
A GIF továbbfejlesztése
Átmenetes átlátszóság
Jobb tömörítés
1 – 36 bites színmélység
+PNG
A PNG Portable Network Graphics néven ismert, ez magyarul hordozható hálozati grafikákat jelent. A harmadik fő internetes képformátum. A PNG egy olyan szabad formátumú (nem licencelt) internetes fájlformátum, ami a GIF formátumot válthatja fel. A grafikusok színpalettás 24 bites RGB-, és 36 bites RGBA-képek tárolására használják. A PNG színes, árnyékolt rajzok, képernyőképek, vagy ábrák nyomtatásához ideális. Érdekesség, hogy a PNG formátumot alapvetően a GIF formátum fejlesztéseként gyártották le.
Nyomtatási eljárások
Digitális nyomtatás
Magasnyomtatás
Flexonyomtatás
Mélynyomtatás (> 300 000 pl)
Szitanyomás
Síknyomtatás
+Nyomtatási eljárások
A mélynyomtatás olyan grafikai eljárás, amelynél a festék a nyomóforma mélyedéseiből kerül át a papírra. A mélynyomásra jellemző, hogy a papír felületén enyhén kidomborodva ül meg a festék, továbbá hogy a fazetták (a nyomóforma ferdén megmunkált peremei) benyomódnak a papírba, ezzel a papíron egy plasztikus keretet képeznek.
A magasnyomtatás olyan grafikai eljárás, melynél a nyomódúc felületéből azok a részek emelkednek ki, amelyek a lenyomat rajzát adják, ill. a festékezés és a nyomtatás után a festéket a papírra viszik át. A fehérnek szánt részeket mechanikus (vésés, metszés, kaparás) vagy kémiai (maratás, olvasztás) eljárásokkal távolítják el.
Síknyomtatás: A nyomó és nem nyomó elemek egy síkban helyezkednek el. Elve a zsír és a víz kölcsönös taszításán alapul. Eleinte kőről nyomtattak, később cinket is használtak, melynél később fényképészeti úton is gyártottak nyomóformát. Az ofszetnyomtatásban az alumínium terjedt el, de ezt megelőzően használtak több fémből készült ún. bi- és trimetál lemezeket is. Ofszetnyomtatás: Közvetett nyomtatási eljárás, a nyomtatandó szöveget, képet, festékezés után először egy gumihengerre viszik, amely azt átviszi a nyomóhengerre és innen a nyomtatandó papírlapra.
Szitanyomtatás: A nyomóforma különböző sűrűségű szitaszövet, melynél fényképészeti úton vagy sablonok használatával alakítják ki a nyomó elemeket. Itt is rákelt használnak, amivel a festéket végighúzzák a szitán, ami bizonyos helyeken átengedi a festéket, máshol pedig nem.
Mélynyomó gép
Szitanyomógép
Szintanyomás
Nyomtatási eljárások
Utómunkák
Vágás
Biegelés
Fóliázás, Lakkozás
Hajtogatás
Stancolás
Kötés
Perforálás
Csomagolás
+papírok
A papírok 135 gramm súly felett már csak úgy hajtogathatók, hogy betörnek és a hajtás csúnya. 150 grammtól a hajtás előtt biegelik (előnyomják) a papírt a hajtás vonalán. Ha nem szeretünk sok "levegőt" szállítani biegelve, de nem összehajtva kérhetjük az anyagot, pl. a dossziékat. Így kisebb helyet foglalnak, elég őket a felhasználáskor összehajtogatni.
A stancolás a papír adott formára történő kivágása. Lehet lyuk, ívelt felület, behasítás, ferde idomok. Ha nem adott, már meglévő formát használunk, stancfilmet kér a nyomda. Ez a vágás és hajtás vonalat tartalmazza. A kivágószerszámot ez alapján készítik.
Ofszet, száraz ofszet (> 500 pl)
+ofszetnyomtatás
Az ofszetnyomtatás technikája eltér a többi nyomtatási eljárástól. Az ofszet nyomtató lemezen a nyomtatandó és nem nyomtatandó részek közül az egyik víztaszító, míg a másik vízszerető rétegű lesz. A nyomtatásra el?készített lemezt a nyomdagép formahengerére rögzítik. A nyomdagép minden egyes fordulatakor a nedvesítőmű benedvesíti a nyomóforma nemnyomó azaz víztaszító részeit és befestékezi a nyomtatandó részeit. A festék felhordása után a nyomóforma érintkezésbe kerül a gumihengerrel ahonnan a rajzolat már közvetlenül a papírra kerül. Mivel nem a nyomólemez, hanem egy közbeiktatott gumival bevont henger adja át a festéket a nyomtatandó felületnek azaz a papírnak, nevezzük az eljárást ofszet nyomtatásnak. A nyomatokat a nyomdatechnika négy szín keverésével hozza létre, ezen színek a Cián, Magenta, Yellow és Black, amelyet kulcs színnek is (Key) neveznek, innen származik a CMYK elnevezés is. A color anyagokat ún. négy verkes gépeken állítják elő, azaz négy a fent említett ofszet hengeren keresztül jut a festék a papírra. A grafikai anyagra a tervezésnél vágó illesztő jeleket, esetenként terhelési csíkot terveznek. Az illesztőjelek a nyomdász munkáját segítik, mivel ezen jelek segítségével állítja a különböző hengerek viszonyát egymáshoz, hogy a nyomat színkivonatai pontos illeszkedjen egymáshoz. A terhelési csík a megfelelő mennyiségű festék beállításra szolgál.
Digitális nyomtatás
+nyomtatók
Gömbfejes és margarétafejes nyomtatók: csak a gyári fejen lévő fix karakterkészletet tudják alkalmazni, ugyanúgy, mint az írógépek. Kis sebességgel, de viszonylag szép képet nyomtatnak.
Mátrixnyomtatók: a mátrixnyomtató az írógép továbbfejlesztett változata. A nyomtatófejben apró tűk vannak (általában 9 vagy 24 db). A papír előtt egy kifeszített festékszalag mozog, amelyre a tűk ráütnek, és létrehoznak a papíron egy pontot. A kép ezekből a pontokból fog állni. A tűket elektromágneses tér mozgatja, és rugóerő húzza vissza eredeti helyükre.
Hőnyomtató: a hőnyomtató speciális papírtekercset, ún. hőpapírt használ. Ennek az a tulajdonsága, hogy a fehér bevonata hő hatására megfeketedik. Ennek a papírnak nyomódik neki az írófej. A fejen a képpontoknak megfelelő kis ellenállások helyezkednek el. Ott ahol az ellenállást elektromos árammal melegítik, ott a papír megfeketedik. A fej a mátrixnyomtatókhoz hasonlóan mozoghat jobbra balra, de lehet fix is, ekkor azonban a papírt teljes szélességében le kell fedni. Előnye a nagy élettartam és a „végtelen színezőanyag”. Hátránya a hozzávaló papír viszonylag drága, minősége gyenge, hőmérséklet és napfény ellen védeni kell a kinyomtatott dokumentumot.
Digitális nyomtatás
Lézernyomtatás
Pozitív nyomófelület
Negatív tonerpor
Ráégetés hővel
+nyomtatók
Tintasugaras nyomtató: a tintasugaras nyomtatók tintapatronok segítségével tintacseppeket juttatnak a papírlapra. A patronban van egy porlasztó, ez megfelelő méretű tintacseppekre alakítja a tintát, és a papírlapra juttatja azt. A színes tintasugaras nyomtató színes tintapatronokat használ, általában négy alapszín használatával keveri ki a megfelelő árnyalatokat: ciánkék, bíborvörös, sárga és fekete színek használatával. Minden tintasugaras nyomtató porlasztással juttatja a tintacseppeket a papírlapra, de a porlasztás módszere változó. Ez történhet piezoelektromos úton, elektrosztatikusan, vagy gőzbuborékok segítségével.
Lézernyomtató: A nyomtató egy fényérzékeny hengert tartalmaz, amelyet kezdetben pozitív elektromos töltéssel töltenek fel. A forgó hengerre a képet lézersugár rajzolja. Az érintett pontokban negatív töltés jön létre, amely magához vonzza a pozitív töltésű festékport. A kép átkerül a henger alatt áthaladó, és előzőleg pozitívra töltött papírra. Végül egy fűtőhenger a papírra égeti a festékszemcséket.
Színes lézernyomatók: Az egyetlen fényérzékeny hengeren a lézersugár négyszer fut végig. A színek (cián, bíbor, sárga és fekete) egymás után kerülnek fel hengerre, majd onnan a papírra. Színes lézernyomatók fotóminőségű képek állíthatók elő.
Papír típusok
Ofszet (70 g, 80 g, 90 g, 100 g)
Matt felületű, jó tartású, jó fehérségű (átlagos fénymásoló p.)
Levélpapírok, egyedi nyomtatványok, űrlapok, szórólapok
Műnyomó (90 g, 135g, 200 g, 300g)
Tartósan kiváló fehérségű, színvisszaadó képessége a legjobb
Fényképes tájékoztatók, brosúrák, névjegyek, színes meghívók, dossziék
Kreatív karton (150 g, 300 g)
Anyagában mintázott és színezett, max. kétszínes nyomtatáshoz Meghívók, névjegyek, ültető kártyák
Papírok használata
Levélpapírok, űrlapok 80 g
Szórólapok 80-200 g
Színes könyvek belívei 115-130 g
Brosúrák, ismertetők 115-150 g
Dossziék 250-300 g
Névjegykártyák, képeslapok 300 g
Papír méretek „A” méretek Milliméter méret
„B” méretek Milliméter méret
A1
594 mm x 840 mm
B1
700 mm x 1000 mm
A2
420 mm x 594 mm
B2
500 mm x 700 mm
A3
297 mm x 420 mm
B3
350 mm x 500 mm
A4
210 mm 297 mm
B4
250 mm x 350 mm
A5
148 mm x 210 mm
B5
175 mm x 250 mm
A6
105 mm x 148 mm
B6
125 mm x 175 mm
+Papírok
Újságnyomó papír szilárdsága kicsi, feltétel, hogy nyomógépen ne szakadjon el. Általában 70-80 % facsiszolatot tartalmazza, enyvezetlen, simítását csak a papírgyártógép hengereitől kapja. Tekercsekben hozzák forgalomba. Súlya 40-55 g/m2
Folyóiratnyomó papír leginkább képes folyóiratok nyomtatására használják. Lehet nagy fatartalmú vagy tiszta cellulóz tartalmú is. 50-100 g/m2 tömegű felülete erősen simított.
Famentes papír kémiai úton felbontott alapanyagból készül. Gyártásához az így feltárt cellulózt alkalmazzák. Kémiai fehérítéssel és külön simítással akár színes illusztrációk nyomására is alkalmas papíranyag.
Regénynyomó papír fatartalmú, laza szerkezetű, sok töltőanyagot tartalmazó papír, 60-100 g/m2 tömegű
Mázolt bevonat nélküli papír, elsősorban szöveges kiadványok nyomtatására. Ofszetnyomó papír famentes és fatartalmú változatai 65-120 g/m2 súlyban kerülnek forgalomba. Felületük gépsima vagy gyengén simított.
Krétázott, simított papír - főleg képes (fotós, grafikus) anyagok nyomtatására. Fényes és matt változata ismeretes. Kromo- és műnyomópapír a sűrűrácsos többszínnyomáshoz tökéletesen sima, fehér papírfelületre van szükség. A műnyomópapírnak mindkét oldala simított fényes vagy matt felületű. A Kromopapírnak csak az egyik oldalára nyomtatnak, ezért egyoldalasan mázolják finom krétaanyaggal. A kész papír 75-180 g/m2 súlyú.
Biblianyomópapír részben rongyanyagból gyártják 60 g/m2 súlyban. 25-30 % töltőanyagot tartalmaz, hogy ne legyen áttetsző.
Kartonok a 180 g/m2 -nél nehezebb papírokat kartonnak nevezzük. Többnyire ugyanolyan tulajdonságúak, mint a vékonyabb papírok, csupán grammsúlyuk nagyobb. Ennek megfelelően a nyomdatechnikában, mint ofszet-, műnyomó, fedél stb. kartonok kerülnek felhasználásra.
Lemezek elsősorban könyvkötés és dobozgyártás anyaga. Több rétegű, 70 x 100 cm ívek 25 kg-os egységsúlyú csomagokban árulják. Az egy csomagban található ívek száma a grammsúly megnevezését helyettesíti.
Kiadványszerkesztés eszközei
Word – Libre Office
InDesign - Scibus
Illustrator - Inkscape
Photoshop – Gimp
PDF maker
Scannar
Digitális kamera
Occam borotvája
Kiadványszerkesztés folyamata
Előzetes követelményjegyzék (output)
Kreatív alkotó munka
Digitalizálás
Szöveg
korrektúra
Tördelés
Képfeldolgozás
Szerkesztés
Nyomdai előkészítés
Nyomtatás
Kiadványszerkesztés
Kifutó
Átmenet (két oldalra)
Passzer
Színek (0,1,2,3,4+)
Betűtípusok csatolása
+Színszám
1+0 = a papír egyik oldala 1 színnel (bármilyen szín lehet) van megnyomva, a másik oldala üres.
2+0 = a papír egyik oldala 2 színnel (pl. piros és kék) van megnyomva, a másik oldala üres.
2+2 = a papír mindkét oldala 2-2 színnel van megnyomva.
4+0 = a papír egyik oldala 4 színnel van megnyomva (CMYK; színes), a másik oldala üres.
4+4 = a papír mindkét oldala 4-4 színnel van megnyomva.
Nyomdai megrendelés
Tartalom (szöveg, képek felbontása)
Színek (színhelyesség, színek száma)
Végső forma (oldalak elhelyezkedése, kifutók, felbontás…)
Utómunkák (kötészet, cérnafűzés, ragasztás, irkakötés, biegelés, stancolás, perforálás, fóliázás…)
Darabszám
Papír
Betűtípusok
Serif (nyomtatva, hivatalosabb): Times New Roman, Antiqua, Baskerville, Bodoni, Bookman, Cambria, Garamond, Century Old Style, Georgia
Sans-serif (képernyőre, kevésbé hivatalos): Arial, Verdana
Old és Modern style (serif): Garamond, Palatino és Bodoni
Lineáris típusok (serif): Clarendon, Rockwell, Courier
Geometrikus típusok: Futura, Helvetica, Univers, Gotham
Humanista típusok: Myriad, Verdana
Betűtípusok választása
Keverés: Különböző főcsoport, Valami hasonlóság (külalak, hangulat)
Minél díszesebb, annál kevesebb legyen
Cél a fontos, nem a kedvenc típus
Gyakran használt fontoknál maradni (tapasztalat hiányában)
A betűtípus rendelkezik-e megfelelő karakterekkel, formázásokkal
Irodalom
Énekes Ferenc: Kiadványszerkesztés I-IV. kötetek
David Bann: Nyomdai megrendelők kézikönyve
