Megjelenési lehetőség

Ügyintézés

Tel./fax: 62/546775, Személyesen az 62/546680 SZTE Karrier Irodában [email protected] 6722 Szeged, Honvéd tér 6. www.sztealmamater.hu

CSATLAKOZZ! SZTE Alma Mater A szegedi diplomások közössége. WWW.SZTEALMAMATER.HU

Te mindig SZTE-s leszel! Csatlakozz Te is, hogy - megmaradjanak a SZTE- n megszokott belépési kedvezményeid (Egyetemi Könyvtár ingyenes olvasójegy, JATE Klub), - könnyebben megtaláljanak az évfolyamtársaid, - folyamatosan információt kapj az egyetem eseményeiről emailban és a honlapon, - sport és családi eseményeken vehess részt, - szakmai eseményekről tájékoztatást kaphass, - internetes nyereményjátékokon partnereink ajándékait nyerhesd, - az Ajándékboltban, Jegyzetboltban kedvezményesen vásárolhass. Keress bennünket a Facebook-on és az Iwiwen is! Kapcsolat: [email protected] Honlapunkon programajánlók, hírek, nyereményjátékok várják az érdeklődőket!

Megjelenési lehetőség színes megjelenési lehetőség a Szegedi Egyetem Magazin belívében, illetve a borítóin 1/4, 1/2, 1/1 méretben Megjelenés időpontja: havi megjelenés Listaárak: színes belív

színes első és hátsó belső

színes hátsó külső

Lap Méret / db

A4 / 5 000 db

1/1

1/2

1/4

1/1

1/2

1/4

1/1

110.000

66.000

40.000

145.000

80.000

45.000

165.000

Módosított vagy manipulált?

7

Megkérdeztük a hallgatót

8

A tudás alkalmazását tesztelték

9

O

4

Innováció

12

Az első számú védőpajzs

13

A Pick vezérigazgatója lett szegedi mérnök oklevéllel

15

Amerikai siker: dobverőt ragadott orvostanhallgató

17

Lapok helyett kijelző

18

Korner

Szent-Györgyi nyomában az EHÖK SE–Realio csapata

20

Tallózó

Agóra-modellkiállítás

22

T

Katedra

A

Kutatásból üzlet

R

Hangsúly

T

A

L

Fókusz

Nemes-e a „nemesítés”?

M

SZEGEDI EGYETEM MAGAZIN

Arcél

K Kultúra

Szegedi Egyetem Magazin • A Szegedi Tudományegyetem lapja • LX. évfolyam, 5. szám Kiadja a Szegedi Tudományegyetem, 6720 Szeged, Dugonics tér 13. • Felelős kiadó: Szabó Gábor rektor • A kiadást és terjesztést koordinálja: Szegedi Egyetem Kiadó és Médiacentrum. • SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes: Pál József • Kiadói és médiakapcsolati igazgató: Újszászi Ilona • Szerkesztő: Pintér M. Lajos • Szegedi Egyetem Kiadó és Médiacentrum központi szerkesztőség: 6722 Szeged, Honvéd tér 6. • Telefon: (62) 546-778. • E-mail: [email protected] • Honlap: www.u-szeged.hu • ISSN 0230-791X • Tipográfia: Universitas-Szeged Nonprofit Kft. • Nyomda: Generál Nyomda, Szeged

W W W . U - S Z E G E D . H U

3

F

Nemes-e a „nemesítés”? Fókuszban a GMO

Ó K U

Bár a magyar törvényi szabályozás egyértelmű, a genetikailag módosított szervezetek, illetve élőlények (Genetically Modified Organisms) erősen megosztják a szakmai és közvéleményt. Abban mindkét oldal egyetért: nagy árat fizethetünk a rossz döntésért.

S Z

1983 – 84-ben indultak meg az első

is beszélve a francia fluoreszkáló nyúlról – tíz kísérleti állatból csak

GMO-vizsgálatok, dohánnyal. 1994-ben

egy maradt életben.

az USA-ban kereskedelmi forgalomba

A genetikailag módosított szervezetek hatásai és a velük kapcsolatos

került az első génmanipulált paradicsom,

kockázatok mérlegelése a kutatókat is megosztja, ennek alapján be-

mely erősebb sejtfallal rendelkezett, mint

szélhetünk az úgynevezett elővigyázatossági alapelv alkalmazásáról

az eredeti, így sokkal jobban bírta a szál-

vagy annak hiányáról – tudtuk meg Bartha Pétertől, a Vidékfejleszté-

lítást – sorolta Andorkó Rita, a Vidékfej-

si Minisztérium EU Koordinációs Főosztályának vezetőhelyettesétől.

lesztési Minisztérium Stratégiai Főosztálya Biodiverzitás- és Génmegőrzési Osztályá-

Az EU szigorú, de nem eléggé?

nak vezető tanácsosa, aki az SZTE ÁJTK

A világ 29 országában – köztük az USA-ban, Brazíliában, Argentí-

Európa-tanulmányok Központ keretében

nában, Indiában, Kanadában és Kínában – termesztenek GM-növé-

működő Europe Direct Szeged Integrációs

nyeket, az Európai Unióban két GMO-fajta engedélyezett termesz-

Klubjában beszélt a GMO-król. Azóta pró-

tésre jelenleg, Magyarországnak mindkettőre moratóriuma van: egy

bálkoztak már műanyag-, sőt gyógyszer-

GM-kukorica és egy GM-burgonya, az Amfora. Andorkó Rita maga-

termelő növények termesztésével is, nem

zinunknak elmondta, bár az EU jogi szabályozása az egyik legszigorúbb a világon, szerintük még ez sem elég. Egyes GM-élelmiszerek

A GMO-kockázatok mérlegelése a kutatókat is megosztja.

és takarmányok esetében például semmiféle vagy nem megfelelő állatetetési kísérleteket végeznek. Magyarországon egy 2006-os országgyűlési határozat mellett az Alaptörvény is megerősíti azt, hogy hazánk a GMO-mentes mezőgazdaságot kívánja támogatni – ahogyan egyébként az uniós állampolgárok nagy része is. A tanácsos azt is kiemelte, a GMO-mentes vetőmag versenyelőnyt is jelent a világpiacon.

Kockázatok Fontos a nemesítés és a géntechnológia elkülönítése. A nemesítés során azonos vagy közel rokon fajokat kereszteznek, azaz alapjában véve természetes folyamatot generálnak, és azt vizsgálják, hogy a keletkező új szervezet életképes-e a környezetében. Genetikailag módosított növények esetében egy vagy több speciális tulajdonság kialakításának céljából idegen gént kap az élőlény. A GM-élelmiszerek máj- és vesekárosodást, illetve allergiát okozhatnak, szaporodási képességcsökkenést idézhetnek elő. Antibioktikum-rezisztencia alakulhat ki, hiszen egyes GMO-k kifeje-

4



Z

zetten ilyen géneket tartalmaznak. Ökológiai kockázatként új kártevők, vírusok jelenhetnek meg. Mint bebizonyosodott, a gyakorlatban

S

nem megvalósítható a GM- és nem GM-növények együtt-termesztése, ugyanis nagy távolság esetén is bekövetkezhet a szennyezés.

U

Eltűnik a fogyasztó választási lehetősége, hiszen például jelenleg a GM-takarmánnyal etetett állatokból származó húst, tojást, tejterméket nem kell jelölni. Arról nem is beszélve, hogy a foglalkoztatást is

K

érintik a GMO-k, amik kevesebb emberi beavatkozást igényelnek -

Ó

tudtuk meg a tanácsostól.

Riogatás és félretájékoztatás a GMO körül?

F

1986-ban hozták létre Magyarországon az első GM-növényt, a GMlucernát az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban. Azóta folyamatosan vizsgálnak ilyen növényeket. Dudits Dénes akadémikus, az SZBK Növénybiológiai Intézetének kutatóprofesszora szerint a GMO-kérdést övező heves viták a politikai döntéshozatal szakmai megalapozatlanságára, az emberek és a média egyoldalú tájékozottságára vezethetők vissza. Mint mondta, a politikusok nem bíznak a nemesítők felkészültségében, ezzel rengeteg kárt okoznak a magyar agrárinnovációnak. Az EU-ban a kukoricabogár–rezisztens GM-kukorica engedélyeztetése sikeresen átment a European Food Safety Authority (EFSA) ellenőrzésén, így várhatóan hamarosan elkezdődik az eddigi két GM-növény mellett ennek a termesztése is. Ha tiltják hazánkban ezeket a hibrideket, akkor a bogár elleni védekezésre a magyar gaz-

Dudits Dénes nehezményezi, hogy a döntéshozók nem bíznak a növénynemesítők felkészültségében.

dák továbbra is évente négymilliárd forintot költenek, és szennyezik a környezetet.

Bartha Péter és Andorkó Rita az Integrációs Klub rendezvényén. A minisztérium álláspontja határozott „nem” a GMO-ra.


5

F Ó K U S Z

Az igazi öko

Cáfolatok

Dudits Dénes szerint a GMO jelenti az

Az akadémikus a felhozott aggályokra úgy reagált: minden növény-

igazi ökogazdálkodást, hiszen nem szeny-

védelmi technológiai vezethet rezisztens kórokozók kialakulásához.

nyezzük a környezetet vegyszerekkel,

Ebben az esetben le kell váltani, és egy másik fajtát kell használni,

vagy másik példa, hogy 2010-ben 19

de erre találták ki a GM-földek mellett kötelezően előírt GM-mentes

milliárd kilogrammal csökkent a szén-di-

menekülőzónát is. Az átporzás érvét is gyengének érzi a professzor,

oxid-kibocsátás – hiszen a GM-növény ke-

a nemesítők már most is tudják biztosítani, hogy az egyik hibrid ne

vesebb gépi megművelést igényel. A gén

keveredjen a másikkal. Másrészt például a búza önbeporzó, nem

felfedezésétől a piacra kerüléséig 15 évre

„szennyezhet” át más növényt. Mindemellett nincs arra statiszti-

van szükség, és egy kívánt tulajdonság ki-

kai adat, hogy versenyelőnyt jelentene Magyarországnak a GMO-

alakítása 20 millió dollárba kerül, további

mentesség.

100 millióra rúghat az engedélyeztetés.

A téma megítélést az is nehezíti, hogy maga a tudóstársadalom is

Nem csoda, ha többnyire multinacionális

megosztott, és az MTA-nak sincs vonatkozó állásfoglalása. Az MTA

cégeknek van csak forrásuk GMO-ra – a

Agrártudományi Osztálya viszont 2010-ben többek között azt fo-

professzor szerint a multikkal szembeni

galmazta meg, hogy az agrárium versenyképességét az szolgálná,

ellenszenv is magyarázat a GMO-tól való

ha esélyegyenlőség mutatkozhatna a technológiaválasztásban.

idegenkedésre. Az akadémikus azt is le-

S bár minden újdonság kezdetben ellenérzést vált ki, Dudits Dé-

szögezte, véleménye szerint az EU-ban

nes szerint csak idő kérdése, hogy Magyarországon is GMO-világ

bevett átlagosan 45 hónapos, GM-ter-

legyen…

mékekre vonatkozó engedélyeztetési idő is mutatja, elegendő, sőt, túlzó az unió

Arany Mihály

szigorúsága (az USA-ban 25, Kanadában 30 hónap). Fotók: Gémes Sándor

Telt ház az Integrációs Klubon: a GMO-kérdés a hallgatókat is tűzbe hozza.

6



MÓDOSÍTOTT VAGY MANIPULÁLT? Líbiában, ahol nemrég ölték meg az ország urát, épp tizedannyiba kerül az üzemanyag, mint nálunk. Ott mindenkinek állampolgári jogon jár a személyautó, komoly támogatást kapnak lakáshoz, gyerekhez, munkához az induló házaspárok, és nem ismerik az eladósodottság fogalmát. Épp csak élni nem jó abban az országban. Kínában drágább az élet, de a lakosság felső húsz százaléka az Európai Unió életminőségét meghaladó színvonalon él. Itt naponta átlagosan 120 benzinkutat adnak át, és még így is óriási a sorban állás az üzemanyagért. Érthető, hogy Kína az Egyesült Államokkal közösen nem írja alá a szénmonoxid-kibocsátást korlátozó nemzetközi egyezményt. A hülye politikusok mindenütt egyformán gondolkodnak. Nos, ennek a korlátolt gondolkodásnak köszönhető, hogy a Földön egyszerre van alul- és túlnépesedés, analfabetizmus és túlképzés, elhízás és éhínség, mozgásszegény élet és kizsigereltség. Ezek a párok nagyjából ki is egyenlítenék egymást, de ne ijedjünk meg, sem a „mindenki egyaránt vehet”, sem a „szükségletei szerint fogyaszt” szélsőségéig nem akarok eljutni. Ugyanakkor célszerűnek látnék kijelölni egyfajta emberközeli minimumot, ami a létezésünk elfogadható méreteit, mennyiségeit és minőségeit rögzítené. Nemrég épp Kövegyen, Csongrád és Békés megye határán autózva csodálkoztam rá két kamionra: az egyik paradicsomot szállított Spanyolországból, a másik irodabútorokat Franciaországból. Hogy az úti cél Románia vagy Görögország volt, teljesen indifferens – egyiket sem lehet megérteni ép ésszel. Még az áruk, szolgáltatások és gondolatok szabad áramlásával kapcsolatos általános igények elismerésével együtt sem. Szóval, ha normális világban élnénk, épp a borzalmas 20. század után (világháborúk, hidegháború, tömegmészárlások, etnikai bűncselekmények, kommunizmus, fasizmus, liberálbolsevizmus, kábítószer, terrorizmus, pedofília, szilikonmell, sőt tömegesen hamisított bor) belenézhetnénk a tükörbe, és megpróbálhatnánk ép ésszel berendezkedni a világban. A legnagyobb ellenségünk persze maga az emberi faj, amelyik képtelen a mértéktartásra, de legalább irigy és kapzsi. Ami a génmódosítást vagy a génmanipulációt illeti, lehet a dolgot sztoikus nyugalommal (beletörődéssel) szemlélni, és lehet, sőt érdemes sokoldalú elemzés tárgyává tenni, hogy szabad-e, s ha szabad, akkor milyen területeken, mekkora mértékben, milyen garanciák mellett. Mert odáig már eljutottunk, hogy élelmiszer címen bármit megeszünk, de ne jussunk el oda, hogy már az alapanyag, a hús, a kukorica vagy a paradicsom önmagában életveszélyes.

Dlusztus Imre


7

F

Megkérdeztük a hallgatót Támogatod az élelmiszernövények génmódosítását?

Ó Sohajda Gábor

Góhér Eszter

K

TTIK, földrajz szak

BTK, szlavisztika szak

U S Z

– A mai növekvő népesség-

– EErről csak annyit tudok, hogy például a gyü-

szám mellett muszáj vala-

mölcsfák „beoltják” egymást. A génmódom

mivel növelni a termények

ssítással szerintem semmi probléma nincsen,

mennyiségét. Viszont ép-

ameddig nem vegyszerekkel oldják meg a

pen most tanultuk, hogy

termesztést. Szerintem van egy bizonyos

a génmódosított magok

szint, ameddig ha beavatkoznak, nem okoz-

csak úgy adnak magasabb

nak problém problémát, de egy idő után már

terményhozamot, ha azo-

lehet. Sokkal zavaróbb az káros le

kat folyamatosan vegyszere-

a ren rengeteg vegyszer, amivel

zik, műtrágyázzák, locsolják..

a kkajákat előállítják. Nem

Ez az ’50-es években a kevesebb ebb

a termesztésre gondo-

eteken csapadékkal rendelkező területeken

llok, hanem a tartósító-

pont az ellenkezőjére ütött vissza, mertt íígy

szerekre. Amit mester-

még kisebb lett a termés. Ezeket a terüle-

ségesen állítanak elő,

teket amerikai vagy európai tőkével ren-

az is marad, úgymond

delkező mágnások fogják hasznosítani, és

műanyag. Az már nem

ez nem a kínai vagy indiai népszap

eegészséges.

porulatot fogja jóllakatni.

Wágner Rudolf Wá Laszli Adrienn

ÁJTK, jogász szak

TTIK, biomérnök szak –

Viták

ar-

dosított d ít tt növényeket ö é azért fejlesztik,

ról, hogy pozitív vagy

hogy ellenállóbbak legyen a kártevőkkel szem-

negatív

folynak

– Azt hal hallottam, hogy a génmó-

az

ben, és nagyobb termést hozzanak. A ká-

élelmiszernövények

dolog-e

hatásairól keveset tudok, talán ros hatása

génmódosítása. Azon

annyit, hogy rákkeltő is lehet.

vitatkoznak a tudósok,

Nem mondanám, hogy ellene

hogy a GMO miként hat

vagyok, mert a mi világunkvag

az emberi szervezetre. Én

ban b

részben támogatom, részsz-

TTele van az út kocsikkal,

minden

rákkeltő.

ben nem, mert az élelmezési mezési

minden tele van rákkeltő

problémákra megoldást jelenthet, lenthet de

cuccokkal. Ha már úgy

káros is lehet. Például a talajt is károsít-

telefonálunk, hogy tud-

hatja. Fenntartásokkal kezelem a dolgot.

jjuk, rákot okoz, a GMO

Amúgy is önpusztító életmódot él a Föld

is belefér. Információim

lakosságának nagy része, a GMO negatív

szerint, sze

hatásainál sokkal rosszabb például a szén-

hogy

Magyaror-

szágon sokkal szigorúbbak a szág

dioxid-kibocsátás.

szabályozások, mint az EU-ban. szabály

8


A tudás alkalmazását tesztelték

Y


S H

A

N

G

A 2000 óta háromévente elvégzett PISA (Programme for International Student Assessment) filozófiája szerint a legfrissebb tudományos eredményeket felhasználva az oktatáspolitika számára is hasznos adatokat szeretne szolgáltatni.

Ú

L

Mit olvasunk ki a nemzetközi felmérésből?

Fotó: Gémes Sándor

Csapó Benő: tévhit, hogy azt kell tanítani, amit a PISA mér.

Korábban nem volt olyan konkrét adatbázis, amely alapján model-

gatótanács) alelnöke. A mérésekkel egy

lezni lehetett volna az oktatási rendszerek produktivitása és a gazda-

időben a háttéradatok gazdag rendszerét

sági fejlődés összefüggéseit. Nem véletlen, hogy a világ legfejlettebb

felveszik, és mindezt össze lehet kapcsolni

országait tömörítő gazdasági szervezet, az OECD indította el a PISA-

az OECD egyéb területekről származó ha-

felméréseket, melyek abból a szempontból jelentenek újdonságot,

talmas statisztikai adatbázisaival. Így na-

hogy új tudáskoncepcióra épülnek: nem azt vizsgálják, hogy mit tud-

gyon részletes elemzéseket lehet végezni

nak a gyerekek, hanem, hogy miképpen tudják a tudást alkalmazni

arra vonatkozóan, hogyan működik az is-

új környezetben – magyarázta Csapó Benő professzor, az SZTE BTK

kola, milyen irányú változtatásokkal lehet

Neveléstudományi Intézet vezetője, a PISA Governing Board (igaz-

javítani az eredményeket.


9

H A N

PISA-sokk

ben még olyan országok is megelőznek bennünket, amelyek egyéb-

– A kritikus észrevételek főleg a politikai

ként az átlagot tekintve mögöttünk vannak. Ha az adatokat tágabb

szférából és a laikus közegből érkeztek –

összefüggésekbe helyezzük, ahogy az OECD is teszi, azt látjuk,

szögezte le a professzor. – Néhány ország-

hogy az oktatás minőségének legfontosabb tényezője a pedagó-

ban, például Németországban valóságos

gus, nálunk pedig nemzetközi összehasonlításban is súlyos gondok

sokkot váltott ki a várakozásokhoz képest

vannak a pedagógusok anyagi megbecsülésével, a pályára kerülők

gyengébb eredmény, de nálunk is nehéz

kiválasztásával, képzésével és továbbképzésével – így Csapó Benő.

G

volt feldolgozni, hogy a korábbi világelső pozíciónkból visszaestünk a középmezőnybe – vázolta Csapó Benő. Időre volt

S

szükség annak megértéséhez is, hogy a PISA nem közvetlenül azt méri,

Ú

amit az iskolában tanítunk. A tudás átvitele, új környe-

L

zetben való hasznosítása bonyolult folyamat, az

Y

alkalmazás

készségeit

csak újszerű feladatokkal lehet felmérni. A professzor szerint sajnos még ma is tartja magát az a feltételezés, hogy most akkor majd azt kell tanítani, amit a PISA-tesztek mérnek. – Nem kell azt tanítani. Az olvasás, szövegértés készségeit kell hatékonyan fejleszteni. A matematika– és természettudomány–tananyagot gondolkodva, elmélyülten megértve kell megtanulni, és akkor hatékonyabban, szélesebb körben lehet a tanultakat alkal-

Azt is tesztelik, hogy a diákok hogyan ismerik ki magukat az „új médiumok” világában.

mazni – emelte ki Csapó Benő.

Különbségek

Remény

A PISA-ból kiolvasható legfontosabb üze-

– Nem mondhatunk le a reményről, hogy jobbak lesznek az ered-

netek egyike a professzor szerint, hogy

ményeink, még akkor sem, ha számos ma látható folyamat inkább

nálunk a legnagyobbak az iskolák közötti

ennek ellenében hat – érvelt a professzor, aki szerint az óvoda álta-

különbségek, és ez önmagában is rontja a

lánossá tétele, az iskola első éveinek komolyan vétele, a hátrányos

rendszer hatékonyságát. Nálunk a legerő-

helyzetű családok gyermekeire fordított kiemelt figyelem javíthat a

sebb a tudás családi meghatározottsága,

helyzeten.

ami arra utal, hogy az iskola keveset tesz

Számos olyan területet lehet említeni, ahol jelentősebb anyagi be-

hozzá ahhoz, amit a tanulók otthonról

avatkozás nélkül is érhetünk el eredményeket, ilyen például a pe-

hoznak. Alacsony a kiemelkedő szinten

dagógusok ellátása olyan tudással és eszközökkel, amelyekkel ha-

teljesítő tanulók aránya, ebben a tekintet-

tékonyabban fejleszthetik a gyermekek alapvető készségeit az első

10


HANGOK


világszerte több mint 500 ezer tanuló vesz

a németországi tapasztalatokról Petra Stanat, a German Institute

részt több mint 70 országból. – A PISA dinamikus, és képes tanulni – így Joachim Funke. Hozzátette: az oktatással

ni Humboldt Egyetem professzora. A PISA szigorú rendben és

foglalkozó politikusok kemény tényeket

szabály szerint zajlik, Szegeden többek között a Radnóti Miklós

kapnak, ezekből lehet levonni azokat a

Kísérleti Gimnáziumban végeztek felmérést. Nagy Anett iskolai koordinátortól megtudtuk, a diákoknak a számítógépes tesz-

következtetéseket, hogy milyen nagynak kell lennie egy iskolai osztálynak, vagy hogyan alakítsák a tanárképzést.

tek nem okoztak gondot, és általánosságban sem külö-

S

for Educational Quality Improvement (IQB) igazgatója, a Berli-

L

vezeti. Azt is megtudtuk, a PISA 2012-ben

kel, segítségre van szükségük, útmutatást kell adnunk – beszélt

Ú

foglalkozó nemzetközi szakmai csoportját

G

elegendőnek. A tanárok nem tudnak dolgozni a visszajelzések-

gus, aki a felmérés problémamegoldással

N

Azt hittük, csupán ezzel fejlődést érhetünk el, de nem bizonyult

Y

– Túlértékeltük a tesztek visszajelzéseinek hatását az oktatásra.

Arany Mihály – Borbola Terézia A

nösebben nehéznek, inkább szokatlannak tartották a

H

feladatokat.

iskolai években. A pedagógusképzés és -továbbképzés megerősítése, kutatóegyetemekre koncentrálá-

Fotók: Halof Ferenc

sa szintén nem igényelne jelentősebb többletforrásokat. Megkerülhetetlen anyagi többletet igényel azonban a pedagógusok fizetésének rendezése – öszszegzett.

Fejlődő felmérés A módszerek látványos fejlődését jelenti a számítógépalapú mérés. Olvasásértésnél például különböző forrásokat tudnak szimulálni, internettel a szöveg bármely szavához szótárbejegyzés, grafikon linkelhető be. Kiegészítő információkat is nyerhetnek a jövőben, mint például az olvasási sebesség vagy hogy melyik oldalakat tekinti meg a tanuló – tudtuk meg a „Szeged Workshop on Educational Evaluation – SWEE 2012” műhelyen Eckhard Klieme professzortól, aki Németország legnagyobb oktatási kutatóintézetében, a DIPFben (Deutsches Institut für Internationale Pädagogische Forschung) az oktatásminőség és értékelés részleg igazgatójaként dolgozik.

Dinamikusan Idén első alkalommal a PISA-ban a diákoknak különböző készülékekkel kell problémamegoldó képességeiket bizonyítaniuk. Egy konkrét példa: a tanulók egy mp3-lejátszót látnak a képernyőn, és ki kell találniuk, hogy miként működnek a gombok. Ezután meg kell adniuk például, hogyan lehet a lehető legkevesebb gombnyomással XY zeneszámot megadott hangerővel lejátszatni – magyarázta lapunknak a másik PISA-szakértő, Joachim Funke általános pszicholó-


11

Felfedezés, majd alkalmazás. Több mint 500 ezer diák vesz részt az idei PISA-n.

I

Kutatásból üzlet? Innovációs sikerek a szegedi egyetemen

N N O

A vállalati kutatási megbízásokból származó bevétel 2006–2010 között elérte a 4,5 milliárd forintot a Szegedi Tudományegyetemen. A legújabb eredmény: az SZTE és a német Schmack Biogas GmbH közötti technológiatranszfermegállapodás. A „szegedi innovációs boom” mögé néztünk.

V Á C I Ó

Egy évtizede lesz jövőre, hogy az inno-

oktató hozzátette: legjobb 5 százalékba tartozik az SZTE innovációs

váció azzal is középpontba került a Sze-

teljesítménye a közép-kelet-európai régióban.

gedi Tudományegyetemen, hogy külön

Számok mutatják a közel egy évtizedes innovációs munka hasznát. A

rektorhelyettes és igazgatóság foglalkozik

Szegedi Tudományegyetem úgy válaszolt az ipari partnerek kutatás-

a kutatási eredmények hasznosításával.

fejlesztési igényeire, hogy az ebből származó bevétele 2006–2010

– Eleinte a szabadalmak fölmérésére he-

között elérte 4,5 milliárd forintot – tudtuk meg Prónay Szabolcstól,

lyeződött a hangsúly. A kooperációs ku-

az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóság munkájába

tatási központok formájában az akkori

kutatásmarketing-menedzserként bekapcsolódó, amúgy a Gazda-

ipari kapcsolatok kiszolgálására töreked-

ságtudományi Karon oktató egyetemi tanársegédtől. Az SZTE 7

tek. Mára viszont a kutatásfejlesztés és

spin-off cég mellett 23 klaszterben vállal szerepet. A klaszterekben

-szervezés, az innováció, a találmányi

való tagság lefedi az SZTE kulcskompetenciáit, és szinte minden kar

bejelentésnek és hasznosításnak a teljes

számára valós ipari alternatívát tud biztosítani.

vertikuma az igazgatósághoz tartozik –

Az SZTE portfóliójába tartozó 41 szabadalom mellé további 3 szel-

magyarázta Buzás Norbert. A Szegedi

lemi alkotás birtokba vételéről döntött az SZTE Innovációs Bizott-

Tudományegyetem Kutatás-fejlesztési és

ság idén tavasszal. Az SZTE a szabadalmi portfóliójából az elmúlt 5

Innovációs Igazgatóságát vezető egyetemi

évben 5 hasznosító vállalkozással kötött licenciaszerződést, és így összesen közel nettó 35 millió forint bevételre tett szert.

Az SZTE megfelelő válaszokat adott az ipari partnerek kutatás-fejlesztési igényeire.

– Az elmúlt évek legjelentősebb technológiatranszfer-akciója, amit az SZTE és a Schmack Biogas GmbH kötött. A német óriásvállalat megvásárolja a szegedi egyetemen fejlesztett, a termofil baktériumokkal működő biogáz-előállítási technológiát, melyet Kovács Kornél professzor és munkatársai dolgoztak ki – mutatott rá Prónay Szabolcs. A Schmack Biogas GmbH Németország egyik legnagyobb biogáz-előállító vállalata. A bevétel 55%-át kapják a kutatók, 5%-át a kutatásoknak közvetlenül otthont adó TTIK, 40%-a pedig az SZTE központi költségvetésébe kerül. – Presztízsértéke mellett azért is fontos e megállapodás, mert a kutatók számára a jövőben is biztosít forrást a technológia továbbfejlesztésére – hangsúlyozta Buzás Norbert. – Ugyanakkor segíti az egyetem további találmányhasznosítási tevékenységének finanszírozását.

Újszászi Ilona 12


Az első számú védőpajzs

D


A L

Büszkén állítja magáról: lokálpatrióta. Dobozy Attila akadémikus, az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika emeritus professzora, korábbi igazgatója – Szeged idei díszpolgára – lassan ötven éve mond köszönetet munkájával a családját befogadó város közösségének.

P

A

Szeged város díszpolgára lett Dobozy Attila bőrgyógyászprofesszor

tudok elképzelni ennél kellemesebb kör-

O

és a Korányi fasort csodálhattam, nem is

Dobozy Attila rendkívül hálás elődjének, mesterének, Simon Miklós professzornak, akinek vezetése alatt felvirágzott a szege-

S

fesszor.

K

nyezetet! – beszél szegediségéről a pro-

meg a klinikán a modern, funkcionális

I

di bőrgyógyászati iskola. Ö honosította dermatológiát és a betegek tiszteletére, az ő idejében indult meg az a ma is intenzív és aktív kutatási tevékenység, mely

S

szeretetére alapuló gyógyászatot, illetve

központjává tette.

Dobozy Attila akadémikus a világ leggyönyörűbb helyének tartja Szegedet.

ládjának is otthont adott. Anyai nagyszülei a Zsil-völgyéből, apai

kelysömört. Ezt már az egész világon al-

nagyszülei Temesvárról kerültek ide az első világháborút követően,

kalmazzák, elismerve a szegedi prioritást.

miután nem voltak hajlandóak letenni a román állami esküt. Anyó-

A jelenlegi klinikaigazgatóval, Kemény

sa Munkácsról, apósa Eszékről települt át – Szeged valamennyiüket

Lajos professzorral együtt alkottuk meg a

keblére ölelte.

Rhinolightot, egy UV-sugárzást alkalmazó fényforrást, mely a szénanátha kezelésé-

A Tisza és a Korányi fasor

ben jelentett áttörést. Emellett különféle,

– Családunk talán még azoknál az ősi famíliáknál is jobban kötődik a

a bőrt érintő immunsejtekből kiinduló da-

megyeszékhelyhez, melyek százötven-kétszáz éve élnek itt. Szeged

ganatok kezelésére szolgáló fényterápiás

a Kolozsvárról elűzött egyetemet is ugyanígy fogadta be, azt az in-

eljárásokat is fejlesztettünk – mutatja be

tézményt, melyhez egész életpályám kapcsolódik. A legszilárdabban

egyik legfontosabb kutatási irányukat.

hiszek benne, sehol máshol nem tudtam volna ennyit tenni, mint itt.

Legalább ilyen kedves és jelentős másik

A világ leggyönyörűbb helyének tartom Szegedet szívében az egye-

két terület is, ha leltárt készítünk az utóbbi

temi campusszal. Irodám ablakából kinézve hosszú évekig a Tiszát

évtizedekről. Dobozy Attila és munkatár-


13

R

lézer fénye hatékonyan gyógyítja a pik-

D

zösen mi jöttünk rá, hogy a xenoklorid

Tisza-parti település igazi befogadó város, ami a professzor csa-

E

egész pályafutását Szegednek köszönheti – vallja meghatottan. A

T

– Az optikai tanszék munkatársaival kö-

A

Különösen megtisztelőnek tartja szülővárosa elismerését, hiszen

A

Fénnyel az egészségért

K

Fotók: Gémes Sándor

É

Szegedet a fényterápiás eljárások hazai

K A T E D

sai állapították meg, hogy a bőr jellegzetes

arany középutat: a tisztálkodás nem lehet a hám életfunkcióit befo-

és nagyon ritka daganata, a Kaposi-szar-

lyásolóan agresszív, viszont a spontán lebomló sejteket eltakaríthat-

kóma kialakulásában a szervezet immuno-

ja. Ügyelnünk kell a helyes, egészséges életmódra és táplálkozásra

lógiai védekező funkciójának károsodása

is!

játszik szerepet. Ez akkor lett különösen

S hogy milyen kihívások, megoldandó feladatok várnak a bőrgyó-

érdekes, mikor kiderült: a szerzett immun-

gyászokra a következő években? Az akadémikus szerint fel kell ké-

hiányos szindróma, az AIDS fertőzöttjei

szülniük a daganatos és allergiás megbetegedések számának to-

közül hihetetlenül sokan Kaposi-szarkó-

vábbi növekedésére (utóbbi kórcsoport a magyar lakosság 27-40

mában szenvednek. Szintén világszerte

százalékát érinti most is a különböző becslések szerint), illetve az

idézett felfedezésük, hogy a hámsejtek

esztétikai-kozmetikai dermatológia térhódítására a társadalom fej-

nemcsak passzív védekezésre képesek a

lődésével.

fertőzésekkel szemben, hanem a hám

R

külső része szerepet tölt be a különböző ő

Pintér tér M. Lajos os

baktériumok, mikroorganizmusok elleni

A

aspecifikus immunvédelemben.

Az arany középút Bőrünkre a mai felgyorsult világban szám--

É

talan veszély (túlzott napozás, különböző ő kémiai szerek, mesterséges élelmiszer--

S

adalékok, gyógyszerek) leselkedik. Ugyan-akkor mivel fontos védőpajzsot jelentt egészségünk megóvásában, nagyon oda a kell rá figyelnünk – figyelmeztet a szak-ember.

I

– A legtöbb, amit tehetünk, hogy vigyá--

S

zunk bőrünkre. Be kell tartani a higiéniáss szabályokat, de úgy, hogy megtaláljuk azz

K

NÉVJEGY

O L A P A D

Dobozy Attila (1939) 1968 óta dolgozik a szegedi bőrgyógyászati klinikán, 1986 és 2004 között irányította annak gyógyító-, tudományos és oktatómunkáját, jelenleg emeritus professzorként tevékenykedik. 1993–1997 között a SZOTE klinikai rektorhelyettese, majd 1997-től – egészen a szegedi egyetemek integrációjáig – rektora. 2000-től 2003-ig az orvos- és gyógyszerésztudományi centrum elnöke, általános rektorhelyettes. 1998-ban az MTA levelező, 2004-ben rendes tagjává választották. Szerteágazó munkásságáért számos kitüntetésben részesült: 2007-ben a Széchenyi-díjat érdemelte ki, s ugyancsak 2007-ben Pro Urbe díjjal, 2012-ben pedig díszpolgári címmel ismerte el szülővárosa, Szeged.

14 1 4


É

A Pick vezérigazgatója lett szegedi mérnök oklevéllel

L


– Rézfúvósként harsonáztam, de játszottam harmonikán is. Szerettem zenélni, sokat gyakoroltam, ezért láttak tehetségesnek a tanárim – hoz egy példát a szorgalom és a tehetség összefüggésére Nagy Endre. – Aki szereti és tudja is, amit csinál: nyerő. Aki tudja, de nem szereti művelni a maga területét: kockázatos. Ellenben aki szereti, de nem tudja igazán, amivel foglalatoskodik, az azt jelenti, hogy folyamatosan tanulja, és ez az igyekezet a legfontosabb a szememben – összegzi vezetői tapasztalatát a tavaly október óta a Pick Szeged Zrt. vezérigazgatójaként dolgozó, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara elődjének számító Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán diplomát szerző Nagy Endre. A szegedi ipar zászlóshajójának számító, a Bonafarm csoporthoz tartozó Pick tulajdonosai úgy látták: „annak érdekében, hogy a vállalat a mind súlyosabbá váló gazdasági kihívásokra gyors és megfelelő válaszokat tudjon adni, a korábban összevont igazgatósági elnöki és vezérigazgatói pozíciót különválasztja. Nagy Endre eddig ellátási lánc igazgatóként dolgozott, a jövőben vezérigazgatóként a cég működésének operatív irányításáért és fejlesztéséért felel.” – Nem elballagtunk, hanem átballagtunk Szombathelyről Szegedre – jellemzi diákcsapata barátságkötelékét Nagy

Nagy Endre, a Pick Szeged Zrt. vezérigazgatója

Endre, aki elárulja: élelmiszer-ipari szakközépiskolai tanárai azzal ajánlották figyelmükbe a SZÉF-et, hogy „gyakorlatorientált

ra. – E prekoncepció rögzült a fejünkben,

a szegedi oktatás”. Ilyen előképpel érkezett a szentgotthárdi szüle-

habár a SZÉF akkor a Kertészeti és Élelmi-

tésű Nagy Endre három barátjával a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolá-

szeripari Egyetem egyik karaként közös


15

A

Zenésznek készült, ám – tudatos választással – a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolára lépett. Hallgatóként egy évet Amerikában dolgozott és tanult, majd SZÉF-diplomával a zsebében a hazai élelmiszeripar több jelentős cégénél dolgozott, mire tavaly októberben a Pick Szeged Zrt. vezérigazgatójává választották a most 42 éves Nagy Endrét. A márkahordozó nagyvállalat operatív irányításáért felelős vezetőt alma materéről is kérdeztük, hiszen idén 50 éves a szegedi mérnökképzés.

R

C

Nagy Endre az alma materről

A R

zászló alatt működött, és elmosódtak a

és egy szemeszteren át néhány szakmai tárgyat is – meséli, miként

határok, nagy átjárhatóságot biztosított a

teremtett magának ösztöndíjat. A rendszerváltozás előtti Magyaror-

képzések között. Azt viszont valóban saját

szágról az amerikai kontinensre lépő fiatalember sok, máig hasznos

példánkon tapasztalhattuk: mennyire gya-

ismeretet gyűjtött: például a vállalkozás indításával kapcsolatos tud-

korlatközpontú a szegedi oktatás.

nivalókat, vagy hogy miként kell klasszifikálni az élelmiszereket, mit

C

tartalmaz a vonalkód, mi az útja mondjuk egy palack bornak az ipari

É L

– A második főiskolai év után utaztam az

és kereskedelmi láncban.

USA-ba. A SZÉF Ianua in Mundum – azaz

– Bepillantást nyertem az amerikai felsőoktatás szervezetébe. Lát-

a „Kapu a Világra” – Alapítvány az útikölt-

tam, hogy a hazai renddel szemben ott a university azt jelenti,

séget kifizette, ám az ottani kiadásaimat,

hogy az anatómiától kezdve a szabás-varrásig mindent lehet tanul-

„minimum stílusban”, de nekem kellett

ni. Számomra a rendszer is szimpatikusnak tűnt. Például – állami

előteremtenem.

egyetemről lévén szó – a meghirdetett kurzus keretszámát érkezési

Egy évig dolgoztam, közben tíz amerikai

sorrendben töltötték be: előbb az amerikai állampolgárokat, aztán

élelmiszer-ipari céget néztem meg, és ta-

a külföldieket vették fel. Aki befizette a tandíjat, rendelkezett a

nultam is: különféle angol nyelv tárgyakat,

képzettségi előfeltételekkel, az vizsgázhatott. Mindenki szabadon válogathatott a kurzusok között, magának „gyűjtötte” a krediteket. Érdekes, az egyének orientációját tükröző kombinációkkal állt össze az adott diplomához szükséges kre-

MÁRKAGYÁRTÓ

ditmennyiség. Kiderült: nagyon sokan sose szereznek dip-

Rengeteg cég működésébe látott bele Nagy Endre. A szegedi élelmiszer-technológus, majd közgazdasági szakokleveles és MBA-fokozatot is szerzett szakember beszállítóként, átvilágítóként és első számú vezetőkét ismert meg húsipari vállalkozásokat. A sárvári Barneváltól és az abból lett Sága Foods Zrt.-től a budapesti Herz Szalámigyáron keresztül vezetett az útja a Pick Szeged Zrt.-hez. A szalámis érlelőtornyával a Tisza-parti város emblematikus vállalkozásának számító, 1869-ben alapí-

lomát, mert ott a tanulás, és nem maga az oklevél a cél… Nálunk épp ellenkezőleg: a diploma a cél, nem a megszerezhető tudás. A hallgatóságnak nem a képességeivel van gond, hanem a felelősségérzetével – tapasztalom az utóbbi időben, mert vissza-visszahívnak az alma materbe, így kicsit belelátok abba, milyen lett a hazai felsőoktatás. Hiányolom a fiatalok felfogásából a tudatosságot a hosszú távú gondolkodást. – A SZÉF diákjaként Amerika után is úgy éreztem: a főiskola erősebb, mint a vállalati szféra. Most viszont a „nyugati

tott cégről szólva hangsúlyozza: a Pick nem „húsipari cég”,

cégek” messze-messze előrébb járnak az egyetemeknél!

hanem márkagyártó. Egy testben két lélek: egyrészt sertéshús-

Igaz, másfajta versenyhelyzetben mozognak. Az embe-

feldolgozó, másrészt élelmiszer-ipari márkagyártó, mert magas

ri hatásokról emlékezünk meg, mikor főiskolai, egyetemi élményeinkről beszélünk, mert a felsőoktatás az emberi

hozzáadott értékkel rendelkező, hagyományos és adalékmen-

képességekkel gazdálkodik. Vagyis míg az egyetem célja,

tes technológiájú hentesárut készítő cég. Így aztán Nagy Endre

hogy a tehetséges embereket vonzza, és belőlük minél

kihívásnak nem a vezérigazgatósággal járó irányítói feladatot

jobb képességű szakembereket produkáljon, addig a vállalatoké a folyamatosan újítás – hangsúlyozza Nagy Endre.

érzi, hanem a fejlesztést, ami szerinte a piacon maradás kulcsa.

– A cégeknél az innovatív termékből lehet márkatermé-

E téren lát együttműködési lehetőséget az egyetemmel. Úgy

ket csinálni. Ezt finanszírozni az egyetem nem is tudná,

véli, az egyetemektől nem elsősorban kibérelhető laborra van

ellenben az innovációt támogatni az universitashoz méltó küldetés.

szükségük a hazai vállalkozásoknak, hanem a felsőoktatásból

Újszászi Ilona

kikerülő jól képzett és innovatív szakemberekre.

16


általános

tok, és koncerteket hall-

iskolás kora óta zenél,

gathatok meg – de csak

Gingl

Zoltán

metálzenekart

kis időt töltenék kinn, egy

szerettek volna alapítani.

ekkora út nem egyetemis-

Az orvostanhallgató elé

ta pénztárcára van szabva.

így került dobszett is,

A

bátyjával

medikus

hozzátette,

hiszen testvérével be-

hogy a dobolás – a siker

szélték meg, ki milyen

ellenére – csak hobbi, hi-

hangszert választ.

szen rengeteg tanulnivaló-

–

Születésnapi

dékként

írattak

aján-

ja akad. Azonban tervezi,

be

hogy rezidensként külföldön

dobórára: gyanútlanul

folytatja az egyetemet, így

beültem az autóba,

más országban is tanulhat

Gingl Zoltánt m ostanában főké zenét. Magyarországon, úgy nt a blues és a dz sessz vonzza. gondolja, túl sok kompromadia Lászlóhoz vitt, hogy tőle

édesapám pedig Csiz-

misszumot kellene kötnie, ha

tanuljak. Dolgozott több zenekarral a dobos, de egyik kezdeményezés sem

a megélhetésért akarna játszani.

volt hosszú életű. A keményebb műfajokat hátrahagyva a New

Zenekara most nincs a fiatal dobosnak,

Orlenansra jellemző bluesos-dzsesszes dallamoknál állapodott

viszont „tréningezni” egyedül ugyanúgy

meg; a Stanton Moore Groove Alchemy Video Contestre is ezért

kell.

jelentkezett a fiatal tehetség. Az egyik közösségi oldalon talált rá a

– Szomszédbarát vagyok: egy íratlan

videóversenyre, ahol kedvenc dobosának, Moore-nak két dala kö-

egyezmény szerint este 6 és 7 között

zül kellett választani, és dobbal kísérni. Az elkészült és beküldött

hangoskodhatok. Volt rapes, metálos és

produkció felvételére pedig egy alkalmazáson keresztül lehetett

még metálosabb időszakom, mostanában

szavazni. A döntőbe a 12 legnépszerűbb videó jutott, ahol maga

viszont a dzsessz és a blues jobban vonz

Moore választotta ki a legjobbakat, s egy New York-i koncertjén

– árulta el a dobos. – De a szobazenélés

videóüzenetben tudatta is az eredményt – ekképp érte el Gingl Zol-

nem kedvező: blues-rockot és letisztul-

tán a harmadik helyezést a nemzetközi megmérettetésen.

tabb, ősi ritmusokat szívesen játszanék

– Úgy adtam be a videómat, hogy örülök, ha megnézi a kedvenc do-

együttessel is.

bosom, mit művelek. A verseny óta azonban tartjuk is a kapcsolatot

Kiss Tímea

egymással. Jövőre szeretnék kijutni New Orleansba, ahol tanulha-


17

R Ú T L

Nemzetközi dzsesszzenei dobversenyen ért el 3. helyezést a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának elsőéves hallgatója, Gingl Zoltán. A fiatal tehetség születésnapjára kapta a dobleckéket, mostanában pedig a világhírű Stanton Moore-ral levelezik. A „metálos” és „még metálosabb” korszaka után blues-rockkal kísérletezne.

U

Gingl Zoltán „szomszédbarát” zenész

K

Amerikai siker: dobverőt ragadott az orvostanhallgató

A


K

Lapok helyett kijelző? „Az internet nem a sátán küldeménye”

U L T Ú

„Az olvasnivaló könyv soha, semmiféle ketyerével nem helyettesíthető”, mert „tűri, hogy olvasási szokásainktól függő, egyéni nyomot hagyjunk rajta, figyelmeztet (ha túlontúl frissnek és érintetlennek látszik), hogy még nem olvastuk” – állította Umberto Eco Kézikönyvek és olvasnivalók című tárcájában. De vajon az olasz író 1994-es szövegének igazat adhatunk?

R

Ugyanezen kutatás szerint a folyóiratoknál más a helyzet: az elektronikus változatokat az olvasók több mint kétharmada előnyben

A

részesíti, a hetilapok és magazinok vannak csupán jobb helyzetben.

E-book s talán könyv is A Társadalomkutatási Intézet (TÁRKI) eredményei is beszédesek. Kolosi Tamás szociológus, az intézmény alapítója egy 2002-es kutatásában rávilágított: az elektronikus médiumok és az internet „erőteljes expanziója” ellenére az írott kultúra szerepe megmaradt. Sőt, a könyv egyre inkább a klasszikus műveltség hordozójaként pozicionálja magát a piacon. Annak ellenére, hogy az irodalom helyzetét az értelmiségi, olvasó rétegek romlani látják, egyre több kötet lát napvilágot, szélesedik a megjelenő művek spektruma, és csak kiadott példányaik száma csökken. Ez – Kolosi szerint – a kínálat változatosabbá válását és a piaci egyensúly megteremtését eredményezi.

A könyv egyre inkább a klasszikus műveltség hordozójaként pozicionálja magát.

„Kommentfüggő trollok” és „digitális junkie-k” – Az internet nem a sátán küldeménye: jól is fel lehet használni, több lehetőséget nyújt az információ terjesztésére – vallja Orcsik

Valóban csak a kézikönyvek és enciklo-

Roland, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

pédiák helyettesíthetők multimédiás esz-

Szláv Filológiai Tanszékének tanársegédje. Ám a költő, műfordító

közökkel, és a digitalizáció megkíméli az

és irodalomtörténész szerint a webkettő hátrányban van a könyv-

„olvasnivalót”– legyen az ponyva vagy

vel szemben. – A sok kattintás bekattanássá válik: mind a szer-

szépirodalom?

kesztők, szerzők, mind az álneves kommentfüggő trollok digitális

Ahhoz, hogy trendeket figyelhessünk

junkie-k lesznek.

meg, szét kell választani a szövegeket

Az online publikációkkal szemben azonban a publikációk esetében

megjelenésük szerint, hiszen – ahogy azt

számít az idő, ahogy a befogadásnak és az értelmezésnek, úgy az

az E-benchmark.hu 2010-es felmérése is

alkotásnak is ki kell fejlődnie. A költészet, a novella és a dráma

bizonyítja – köteteket szívesebben vesz

ugyan eladhatatlanná vált, az emberek csak a regényeket vásárol-

kezébe az olvasó. Ám a megkérdezettek

ják. A tanársegéd azonban lát megoldást a problémára, hiszen az

ötöde rendelkezik elektronikus könyvvel,

alternatív, civil mozgalmakkal népszerűsíthető a kortárs magyar

6 százalékuk rendszeresen használja is azt.

irodalom – a fesztiválok, felolvasóestek, közönségtalálkozók, a

18


„VESZÍTS EL EGY KÖNYVET!”, AVAGY BOOKCROSSING HAZÁNKBAN IS

R

A


Ú

Magyarország 2008-ban csatlakozott a bookcrossing, azaz a

T

„Veszíts el egy könyvet!” nemzetközi mozgalomhoz az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár jóvoltából. Az intézmény egy

L

olvasó javaslatára vezetette be az akciót olyan alkotók támogatásával, mint Grecsó Krisztián, Karinthy Márton, Vámos Miklós,

U

Vitray Tamás vagy Závada Pál. A lényege, hogy a „résztvevők”

K

szándékosan hagyják el olvasnivalójukat – olyan kötetektől válnak meg, amiket másoknak is jó szívvel ajánlanának. Ezzel népszerűsítik az olvasást, ám a cyber-világhoz is kapcsolódnak,

Fotók: Gémes Sándor

hiszen több weboldalon követhető a könyvek útja vagy épp egyegy, a „talált tárgyhoz” kötődő véleménycsere.

A világháló demokratikusabb, mint a könyv?

kevesebb könyvvel rendelkeznek, és az internetet is a legritkábban

RAP, SZÍNHÁZ ÉS KÖLTÉSZET: HÓDÍT A SLAM POETRY

használják, Bíró-Balogh Tamás szerint a világháló „demokratiku-

Nem versfelolvasás, de van benne rím; nem

„Veszíts el egy könyvet!” akció vagy éppen a Slam Poetry hozhat eredményt.

Elektronikus könyvtár és elveszett nemzedék Annak ellenére, hogy Bauer Béla szociológus szerint a társadalomban megfigyelhető egy „elveszett nemzedék” létrejötte, akik a leg-

sabb” a könyvnél. Az SZTE BTK Modern Magyar Irodalom Tanszéké-

színház, ám olykor teatralitás jellemzi – kicsit

nek tudományos segédmunkatársa üdvözli a Magyar Elektronikus Könyvtár és a hozzá hasonló platformok megjelenését, de megbíz-

mégis rap, hiszen az utca nyelvén beszél ak-

hatatlanabbnak tartja őket a hagyományos bibliotékákhoz képest.

tualitásokról. Egy kötetlen, modern költésze-

– A gagyi úgyis eláraszt, ha akarjuk, ha nem. De olyan stratégiát

ti stílus – olvasható a Slam Poetry Magyar-

is lehet választani, hogy csak a jól ismert és már bevált dolgokra figyelünk.

ország honlapján a „meghatározás”. Alulról

Még a digitális elitnek és az internet leggyakoribb felhasználóinak

szerveződő, közösségi esemény ez, ahol a

és maximum két tucat olyan oldaluk van, amit rendszeresen láto-

résztvevők saját műveiket adják elő élőben.

gatnak, amit rendszeresen látogat, ennek ellenére – Bauer eredményei alapján – ők azok, akik online tevékenységük mellett a legtöbb

Kapcsolódhat konkrét témához, mint idén

könyvvel rendelkeznek. Aktívabb cyber-létük ellenére ők vesznek

hazánkban a Pilvaker nevű kezdeményezés

részt az irodalmi programokon, ők látogatják inkább a színházakat,

március 15-én, lehet nyitott az irodalmi talál-

és ugyancsak ők járnak könyvtárakba – egyelőre.

kozó. Hazánkban a műfaj híres művelői Said

Kiss Tímea W W W . U - S Z E G E D . H U

és Újonc, azaz Akkezdet Phiai; de Sub Bass

19

Monster, Busa Pista vagy épp Simon Márton szintén verselt már egy-egy klubesten.

K O

Szent-Györgyi nyomában az EHÖK SE–Realio csapata „A röplabda az okos emberek sportja”

R N

A röplabdázás Magyarországon csak a második világháború után lett népszerű, de már korábban is akadtak rajongói. Például Szent-Györgyi Albert, akinek tiszteletére emlékévet tart idén a Szegedi Tudományegyetem.

E R

A jubileumi rendezvényeken – rámutatva

patához, hogy megtudjuk, mi a helyzet ma a röplabdával Szegeden.

a neves tudós sportszeretetére – kedvenc

A szegedi egyetem Nobel-díjas egykori rektora, Szent-Györgyi

sportágaiban, a teniszben és a röplabdá-

Albert nemcsak szerette, de támogatta is a sportot, és saját pél-

ban versenyek is lesznek idén ősszel. Most

dájával igazolta a mozgás, a röplabdázás jótékony hatását. Tavaly

ellátogattunk az EHÖK SE-Realio női csa-

augusztusban két év szünet után alakult újra felnőtt női röplabdacsapat a városban. – 2010 októberében költöztem haza egy hosszabb külföldi időszak

Egy mindenkiért, mindenki egyért!

után, s kerestem röplabdacsapatot szülővárosomban, Szegeden. Ekkor derült ki számomra, hogy nincs semmilyen, bajnokságban játszó röplabdás együttese a városnak. Több, korábban magasabb osztályokban játszó csapattársammal megfogalmazódott bennünk az igény, hogy szeretnénk ismét bajnokságban játszani! Hosszas, több hónapos tárgyalási időszak, sok kudarc után végre sikerült szponzort, illetve jogi formát adó sportegyesületet találnunk – írja le a kezdeteket Páder Zsófia, a szakosztály vezetője, aki rangidősként csapatkapitány is. De nemcsak az egyesület megalapítása ütközött nehézségekbe, hanem az első idény sem volt könnyű. – Elég nehéz feladat volt egy csapattá összerázni őket ilyen rövid idő alatt, és az egyetemista lét is rányomja a bélyegét a teljesítményre. Már az is kihívás, hogy hetente háromszor edzeni tudjunk – mondja Csíkos Gábor, a csapat edzője. A tréner elégedett a lányokkal, bár az előzetesen vártnál rosszabb helyen zárta a csapat az NB II-es bajnokságot: az ötödik helyen végzett. Hogy miért alakult így? – Sajnos nagyon sokfélék vagyunk, így nem mindig találjuk meg az összhangot, és nagyon sok lánynak van sportsérülése, ami nehezíti a felkészülést és a játékot – fejti ki Szórád Elvira. – Sokan most írták a szakdolgozatukat is. Remélem, a következő idény az elszántságot is tükrözni fogja. A csapat nagyon fiatal, és bárki bekerülhet, aki egy bizonyos szinten már űzte a röplabdát, és rendszeresen eljár edzésre. – A röplabda az okos emberek sportja. Koordináció, gyorsaság, dinamika, rengeteg koncentráció, figyelem, fegyelem, kitartás és némi ravaszság is szükségeltetik ehhez a sporthoz – fejti ki a csapatkapitány.

20


ző erő, hogy elmenjünk az EHÖK

szeegyeztetni, hogy mikor legyenek az

csapatához röplabdázni, hanem a

edzések vagy a csapatépítő bulik.

együtteséhez tartozás vágya is vonzó

A röplabdás lányok nemcsak új csapat-

lehet. Páder Zsófia szerint a hangu-

tagokat várnak az edzésekre, hanem

lat, az összetartás példás, és minden

a sportszerető közönséget is szívesen

lányt a röplabda szeretete jellemez.

látják a mérkőzéseken. A csapat a kö-

Hasonlóan vélekedik Bíró Adél is.

vetkező szezonban is megérdemli a

az embereket, így történt ez velünk is.

Fotók: Szuda Sándor

lio. buzdítást! HÖK SE-Rea E z a an b ió Akc

Wallner Júlia K

– Egy csapatsport mindig összehozza

E

néha fáradtak is vagyunk, és nehéz ösz-

N

az unalom elűzése lehet az ösztön-

R

Nagyon jó a csapat hangulata, még ha

O

Persze nemcsak a mozgás öröme,

R


Az összetartó csapat új embereket is szívesen lát edzésein.

SZÍNES PROGRAMOK AZ EMLÉKÉVBEN A márciusi, kilenc Nobel-díjas tudós részvételével megtartott emlékkonferenciát követően is folytatódik a Szent-Györgyi Albert-emlékév. Az SZTE a helyi kulturális és tudományos társintézményekkel együttműködve népszerűsítő módon mutatja be Szent-Györgyit, a kultúrembert. Az egyetem tanulmányi versenyekkel, fiataloknak szóló vetélkedőkkel (középpontban a C-vitaminnal) és a profeszszor tevékenységéhez kötődő helyszíneken végigvezető emléksétákkal tiszteleg egykori rektora előtt, illetve sportrendezvényekkel állít emléket a nagy sportbarátnak és sporttámogatónak (szeptember 22-23-án tenisz-, október 20-a tájékán röplabdaverseny lesz). Koncertet ad majd a Szegedi Egyetemi Énekkar, az ünnepi sorozat csúcspontja pedig


21

november 10-én a Szegedi Szimfonikus Zenekar koncertje lesz a színházban.

T

Agóra-modellkiállítás Költözésre kész az Informatikatörténeti Gyűjtemény

A L L Ó

Még az öthalmi egyetemi épületben várja a látogatókat az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány új kiállítása. Ám a válogatással már a jövőbeli költözésre készülnek a szervezők. Néhány hónap múlva az Agóra Szeged Pólus program részeként épülő új, szegedi innovációs és kulturális központban kap méltó otthont a gyűjtemény legjava.

Z Ó

Az Agóra új komplexum január elején nyíl-

Raktárból múzeum

hat meg: az informatikai gyűjtemény mel-

Negyven évet kellett várni a számítógép-történet darabjai-

lett több szegedi tudományos és kulturális

nak megfelelő elhelyezésére. Még a ’70-es évek közepén me-

szervezet is beköltözik majd. – Az Agóra

rült fel az ötlet, hogy meg kell őrizni az utókor számára a rohamos

1100 négyzetméteres területére gyűjte-

fejlődés során évről évre elavuló számítástechnikai eszközöket, a

ményi kiállítást szerveztünk a tárlat szebb

haladás lépcsőfokait. A Neumann János Számítógéptudományi

részéből – kezdi Bohus Mihály. Az SZTE

Társaság és az Országos Műszaki Múzeum alapító szervezetként

TTIK Informatikai Tanszékcsoport adjunk-

fogadta be a kezdeményezést. Már az első években a különbö-

tusa tizenöt éve a gyűjtemény egyik gon-

ző vállalatok selejtezett műszaki cikkeinek tömege gyűlt össze, de

dozója és tárlatvezetője. Az SZTE öthalmi

Nyugatról vásárolt kuriózumok is. – Az alapítvány gyűjteménye a

területén, a Budapesti út 5. szám alatti

világon egyedülálló, több mint 8000 eszközt tart nyilván, 36 külön-

régi laktanyaépületében már az Agóra-

böző ország számítástechnikai produkcióját. Van, amiből már csak

beli elrendezésében járhatjuk körbe az in-

ez az egyetlen darab létezik a világon – mesél a gyűjtemény mai

formatikatörténeti relikviákat.

állapotáról Muszka Dániel. Az informatikus a kezdetektől gyűjtője és gondozója a tárlatnak. Az évtizedek alatt hangár és barakkok szolgáltak raktárhelyiségként a folyamatosan gyarapodó eszközöknek, melyek jobbára rendezetlenül és ömlesztve fértek meg a tárolóhelyeken. 2002ben társtagként csatlakozott az alapítványhoz a Szegedi Tudományegyetem és a szegedi önkormányzat. A gyűjtemény ekkor költözött a jelenlegi helyére, ahol először volt lehetőség katalogizált, múzeumi elrendezésben elhelyezni a gépeket. A következő, az ötödik költöztetés zárja a gyűjtemény kálváriáját. „A pilotkiállítás célja, hogy elkülönítve mutassa be azokat az eszközöket, amelyek átkerülnek az Agórába. Nagyon nagy várakozással nézünk elébe, mert megfogadtuk, világszínvonalú kiállítást fogunk csinálni – fogalmaz Muszka Dániel.

Muszka Dániel saját találmánya, a Szegedi Katicabogár 55 éves.

22


– Összeköt és gazdagít. Ez foglalja össze legtömörebben az

Ó


sokféle szereplőnek legyen

Z

egyetlen közös célt, hogy

itt történik, gazdagítsa

Ó

találkozási tere, és ami

ja Z. Karvalics László,

L

a jelenlevőket – mond-

nyi

KönyvtártudomáTanszék

Intelligens

vezetője.

mintaotthon,

képernyőfal, virtuális Sze-

A

BTK

L

az ötletgazda, az SZTE

hány az Informatórium korsze-

T

ged-gyűjtemény – csak nérű berendezéseiből. Az interaktív kütyüfarm modern eszközeit bárki használhatja majd. Életciklusuk lejártával a kütyük is az Informatikatörténeti Gyűjteményt gyarapítják majd.

Borbola Terézia

Az összeadótáblától a szuperszámítógépig vezet a kiállítás.

A számítástechnika hőskorának emlékei Fotók: Gémes Sándor

Ma a zsebünkben hordott mobiltelefon is milliószor többet tud, mint a múlt század többtonnás számítógépmonstrumai. Az informatika szédületes fejlődésen ment keresztül, és fejlődik ma is. Mechanikus kalkulátorok, analóg számítógépek, lyukkártyás és mágnesszalagos készülékek: a számítástechnika hőskora látható a kiállításon. A magyar gyártmányok külön termet töltenek meg, de szintén saját szobát kapott az „Inter(törté)net”. A Kalmár László–emlékszobában a híres matematikus-informatikus találmányai sorakoznak, például a Kalmár-féle logikai gép. A szervezők működés közben is láthatóvá teszik az eszközöket. Cél az interaktivitás, amit tudnak, üzemképessé tesznek. Bár tökéletesen működik, védelme érdekében egy másolat dolgozik a „Szegedi Katicabogár” helyett. Muszka Dániel 1957-es szerkezete még ma is lenyűgözi a látogatókat. A fototropizmus elvén működő első magyar műállat a feltétlen reflexet modellezi, követi a fényt, sőt tanítható is.

A múltból a jövőbe Az Agóra központ leendő látogatója pár lépéssel átélheti az időutazást. Az információtechnológia jelenét és jövőjét teszik kézzelfoghatóvá az Informatikatörténeti Gyűjtemény szomszédságában, az Informatóriumban.


23

Egykor csúcstechnológia, ma kiállítási tárgy.

Megjelenési lehetőség

Recommend Documents