MEGHÍVÓ

Ságvár Község Polgármestere
8654 Ságvár, Fő u. 16.  84/380-013 Fax: 84/380-256 E-mail: [email protected] Ügyszám: 6533/2012.

MEGHÍVÓ Ságvár, Som és Nyim Községek Képviselő-testületei 2012. november 29.-én (csütörtök) 18.00 órakor tartják együttes ülésüket, melyre meghívom Napirend: 1.) Előterjesztés a Ságvár és Környéke Önkormányzati Feladatellátó Társulás létrehozásáról szóló megállapodás elfogadásáról Előterjesztő: Kecskés Gábor polgármester 2.) Előterjesztés a Ságvár és Környéke Önkormányzati Feladatellátó Társulás által működtetett Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai programjának elfogadására Előterjesztő: Kecskés Gábor polgármester 3.) Előterjesztés a Ságvár-Som-Nyim Körjegyzőség megszűntetéséről szóló okirat elfogadásáról Előterjesztő: Kecskés Gábor polgármester 4.) Előterjesztés a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal megalakításáról szóló megállapodás és Alapító Okirat elfogadásáról Előterjesztő: Kecskés Gábor polgármester 5.) Előterjesztés a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal aljegyzői munkakörének betöltésére kiírandó pályázatról Előterjesztő: Kecskés Gábor polgármester 6.) Dél-Balaton és Sióvölgy Nagytérségi Szilárdhulladék Kezelési Konzorcium működési területén a Somi Regionális Hulladékkezelőtelep fejlesztése” című, KEOP-1.1.1/2F/09-11 azonosító számú projekt 2. fordulójára a pályázathoz nyilatkozat adása Előterjesztő: Kecskés Gábor polgármester 7.) AVE Zöldfok Zrt.-vel megkötött 2012. évi szolgáltatási szerződés módosítása Előterjesztő: Kecskés Gábor polgármester

Zárt ülés: Bursa Hungarica pályázatokról döntés

Kecskés Gábor s.k. polgármester

Lenkey Tibor s.k. polgármester

Nikovics Tibor s.k. polgármester

 84/580-022

Ságvár - Som - Nyim Körjegyzője
8654 Ságvár, Fő u. 16. E-mail: [email protected] Fax: 84/380-256 ELŐTEJRESZTÉS

készült Ságvár-Som-Nyim községek képviselő-testületeinek 2012. november 29-i együttes testületi ülésére Tárgy: Előterjesztés a Ságvár és Környéke Önkormányzati Feladatellátó Társulás létrehozásáról szóló Megállapodás elfogadásáról Tisztelt Képviselő-testületek! Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv) IV. fejezete rendelkezik az önkormányzatok társulásának szabályairól. A Mötv. 2013. január 1. napjától hatályon kívül helyezi a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII törvényt. A Képviselő-testületek 2012. november12-én tartott együttes ülésükön döntöttek arról. hogy a Siófok és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás megszűnése után a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatokat a települési önkormányzatok láthassák el. Döntés született továbbá arról is, hogy a 2012. május 31-én kelt, a Siófoki Integrált Oktatási Központról, mint gondozási központ intézményfenntartó társulásról szóló megállapodást a társulás tagjai az 1997. évi CXXXV. törvény 4.§ (1) c., pontja, továbbá a társulási megállapodás 10.1 pontja alapján, 2012. december 31. napjával közös megegyezéssel megszüntetik, továbbá a képviselő-testületek felhatalmazták a polgármestert és a jegyzőt a Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat 2013. január 1.-től történő működtetéséhez szükséges engedélyek beszerzéséhez, valamint a szükséges eljárás lefolytatására. Az eljárás következő lépéseként, a kötelező önkormányzati feladatok ellátására – nevesítetten a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokra és ellátásokra – a Mötv. IV. fejezete alapján önkormányzati társulást szükséges alakítani. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületeket, hogy az előterjesztést megtárgyalni, és az alábbi határozatot meghozni szíveskedjenek! Szükséges szavazati arány: minősített többség HATÁROZATI JAVASLAT: Ságvár Község Önkormányzat Képviselő-testülete/Som Község Önkormányzat Képviselő-testülete/Nyim Község Önkormányzat Képviselő-testülete elhatározza, hogy a 2011 évi. CLXXXIX. tv. 87. §. –ban foglaltak alapján, Ságvár Község Önkormányzatával/Som Község Önkormányzatával/Nyim Község Önkormányzatával megállapodva, 2013. Január 1. napjától kötelező önkormányzati feladataik ellátására önkormányzati társulást hoznak létre, amelynek székhely települése Ságvár község. A társulás létrehozásáról szóló megállapodást az előterjesztés melléklete szerint elfogadják és egyben felhatalmazzák a polgármestereket a megállapodás aláírására. Felelős: Kecskés Gábor polgármester/Lenkey Tibor polgármester/Nikovics Tibor polgármester Határidő: értelem szerint. Ságvár, 2012. november 28. dr. Schmieder Ibolya s.k. körjegyző

A Ságvár és környéke Önkormányzati Feladatellátó Társulás TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA

Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés k) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 87. §-ban kapott felhatalmazás alapján Ságvár Község Önkormányzat képviselő-testülete, Som Község Önkormányzat képviselő-testülete és Nyim Község Önkormányzat képviselőtestülete a jelen megállapodásban részletezett önkormányzati feladatainak ellátásáról társulás útján, jelen megállapodás szerint gondoskodnak.

1. Általános rendelkezések 1.1 A Társulás neve és székhelye Ságvár és környéke Önkormányzati Feladatellátó Társulás (a továbbiakban: Társulás) 8654 Ságvár, Fő utca 16. 1.2

A Társulás tagjai Ságvár Község Önkormányzat Képviselő-testülete, (székhely: 8654 polgármester)

Ságvár,

Fő

utca

16.,

képviseletében:

Kecskés

Gábor

Som Község Önkormányzat Képviselő-testülete, (székhely: 8655 Som, Ady Endre utca 35/A., képviseletében: Lenkey Tibor polgármester) Nyim Község Önkormányzat Képviselő-testülete, (székhely: 8612 Nyim Fő utca 65., képviseletében: Nikovics Tibor polgármester). A Társulás székhely önkormányzatának feladatait Ságvár Község Önkormányzata látja el.

1.3

A Társulás megalakulásának időpontja: 2013. január 01. A Társulás határozatlan időtartamra szól.

1.4

A Társulás önálló jogi személyiséggel rendelkezik.

1.5

A Társulás működési területe

Ságvár, Som, Nyim települések közigazgatási területe.

1.6

A Társuláshoz tartozó települések lakosságszáma (2012.01.01-i adat)

Ságvár: 1901 fő, Som: 723 fő, Nyim: 312 fő, Összesen:2936 fő.

1

2. A Társulás által ellátott feladat- és hatáskörök A Társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei a közös céloknak megfelelő hatékonyabb és célszerűbb önkormányzati feladatellátások érdekében a jelen megállapodásban rögzített módon szervezik és oldják meg a települési önkormányzatok alábbi feladatait:

2.1

Családsegítés

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III törvény 64. §-ában foglalt családsegítés feladatainak ellátása, figyelembe véve a személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000 (I.7.) SZCSM rendelet 30. §-át. 2.2

Gyermekjóléti szolgáltatás

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 38-40. §-ában foglalt gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak ellátását, figyelemebe véve a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998 (IV.30.) NM rendelet 5-27. §-ait és 32. §-át, valamint e rendelet 1-2 számú mellékleteit.

3. A Társulási Tanács 3.1 A társult önkormányzatok polgármesterei alkotják a Társulás legfőbb döntéshozó szervét, a Társulási Tanácsot (a továbbiakban: Tanács). A Tanács gyakorolja e megállapodásban meghatározott feladat és hatásköröket. 3.2 A Tanács első ülésén, tagjai közül minősített többséggel megválasztja elnökét. Az elnök képviseli a Tanácsot. 3.3 A Társulás önálló munkaszervezetet nem hoz létre, e feladat ellátásával a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatalt bízza meg. A Tanács üléseinek, döntéseinek előkészítését és azok végrehajtását a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal látja el. 3.4 A Tanács a döntés-előkésztésbe, a végrehajtás szervezésének folyamatába bevonja a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjét. 3.6 A Tanács munkájában a tagok személyesen vesznek részt. 3.7 A Tanács döntését az ülésen határozattal hozza. 3.8 A Tanács minden tagját egy szavazat illeti meg. 3.9 A Tanács határozatképes, ha ülésén valamennyi tag jelen van. 3.10 A Tanács tagjai rendszeresen – évente legalább egy alkalommal – beszámolnak a Társulási Tanácsban végzett tevékenységükről a képviselő-testületeiknek. 3.11 A Tanács ülését össze kell hívni szükség esetén, de legalább évi 2 alkalommal. 3.12 A Tanács hatáskörébe tartozó feladatok, amelyekhez a Tanács minősített többségű döntése szükséges: - a Társulásból történő kizárás, - a vállalt feladatellátáshoz kapcsolódó szakfeladaton megjelenő költségvetés és beszámoló elfogadása, - a Társulás által vállalt feladatellátáshoz szükséges munkavállaló kinevezése, felmentése, fegyelmi eljárás megindítása.

2

4. A Társulás működtetésével kapcsolatos pénzügyi hozzájárulás szabályai 4.1 A Társulásban együttműködő önkormányzatok megállapodnak abban, hogy a Társulás által vállalt feladatellátáshoz nyújtott állami támogatást a székhely település önkormányzata jogosult a központi költségvetésből igényelni. 4.2 Az állami támogatás a társuló önkormányzatok között lakosságszám arányosan kerül elszámolásra. 4.3 Az állami támogatással nem fedezett, de a feladatellátáshoz szükséges költségekhez az önkormányzatok saját bevételeik terhére lakosságszám arányosan járulnak hozzá. 4.4 A 4.3. alpont szerinti hozzájárulás tervezett összegéről a Tanács legkésőbb a tárgyév január 31-ig tájékoztatja a társult települések önkormányzatait, melyek ezzel kapcsolatos észrevételeiket legkésőbb tárgyév február 10-ig megteszik a Tanács felé. 4.5 A Társulásban részt vevő önkormányzatok vállalják, hogy a 4.4. pont szerinti összegeket saját költségvetésükbe betervezik, valamint a Tanács által elfogadott önkormányzati hozzájárulás összegének időarányos részét minden hónap 5. napjáig átutalják Ságvár Község Önkormányzata részére. 4.6 Felek megállapodnak, hogy minden év május 31-ig elszámolnak az előző évi hozzájárulásokkal. Ságvár Község Önkormányzat e határidőig az elszámolást írásban eljuttatja társuló községek önkormányzatai részére. Felek kötelezik magukat, hogy ezen elszámolás alapján a pénzügyi rendezés az elszámolás kézhezvételétől számított 30 napon belül részükről megtörténik. 4.7 A 4.5. pont szerinti fizetési kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén az adós önkormányzat – a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő – késedelmi kamattal növelt összeget tartozik megfizetni. Ez esetben Ságvár Község Polgármestere a nem teljesítő önkormányzatot felszólítja a 30 napon belüli teljesítésre, a felszólítás eredménytelensége esetén a felszólítási határidő lejárati napján jogosult inkasszó benyújtására a nem teljesítő önkormányzattal szemben. 4.8 Amennyiben a 4.6 pont szerinti elszámolás alapján Ságvár Község Önkormányzatának keletkezik fizetési kötelezettsége a Társulás fenntartásában részt vevő más önkormányzatok irányába, és az elszámolás alapján járó összeget Ságvár Község Önkormányzata a 4.6 pontban meghatározott határidőn belül nem utalja át az érintett község bankszámlájára, úgy az érintett önkormányzat polgármestere Ságvár Község Önkormányzatát felszólítja a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi kamattal növelt összeg 30 napon belüli megfizetésére, valamint a felszólítás eredménytelensége esetén, a felszólítási határidő lejárati napján jogosult inkasszó benyújtására Ságvár Község Önkormányzatával szemben.

5.

A Társulás gazdálkodása

5.1. A Társulás nem önállóan működő és nem önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Költségvetése a székhely település önkormányzatának költségvetésében önálló szakfeladaton jelenik meg. 5.2 A Társulás gazdálkodási feladatait a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal végzi a jegyző felügyeletével.

3

6.

A Társulás vagyona

6.1 A Társulás saját vagyonnal nem rendelkezik. 6.2 A feladat ellátásához szükséges vagyontárgyakat, a szakmai működés tárgyi és technikai eszközeinek, beszerzéseinek feltételeit, fejlesztését és állapot megóvásának költségeit a székhely önkormányzat költségvetésben megjelenő szakfeladaton biztosítja a Társulás. A társulás előtt már meglévő eszközök, vagyontárgyak az adott település vagyontárgyai, eszközei maradnak.

7.

A Társulás munkavállalói

A Társulás által ellátandó feladatokhoz szükséges munkavállalók Ságvár Község Önkormányzatának alkalmazásába kerülnek. Az egyéb munkáltatói jogokat Ságvár község polgármestere gyakorolja.

8.

A Társulás működésének ellenőrzése

A Társuló önkormányzatok a Társulás célszerűségi és gazdaságossági ellenőrzését a polgármesterek útján a jegyző, valamint a belső ellenőr közreműködésével végzik.

9.

A Társulási megállapodás jóváhagyása, módosítása, felmondása, a kizárás és kilépés feltételei

9.1 A megállapodás jóváhagyásához, módosításához a társult önkormányzatok képviselő-testületeinek minősített többséggel hozott döntése szükséges. 9.2 A Társuláshoz csatlakozni a társuló önkormányzatok képviselő-testületeinek minősített többségével hozott döntésével lehetséges. A Társuláshoz való csatlakozási szándékot a csatlakozni kívánó önkormányzat minden év május 31. napjáig kezdeményezi a Tanácsnál. A Tanács a kezdeményezés beérkezésétől számított 10 napon belül értesíti a társult önkormányzatok képviselő-testületeit a csatlakozási szándékról. A társult önkormányzatok képviselő-testületei az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül, de legkésőbb az adot év június 30-ig döntenek a csatlakozási szándék elfogadásáról vagy elutasításáról. A döntés meghozataláról értesítik a Tanácsot. A Társuláshoz csatlakozni az adott év január 1-jével lehetséges. 9.3 A Társulásban részt vevő önkormányzatok minden év május 31. napjáig kezdeményezhetik a Társulásból való kilépést december 31-i időponttal a Tanácsnál. A Tanács a kezdeményezés beérkezésétől számított 10 napon belül értesíti a társult önkormányzatok képviselő-testületeit a kiválási szándékról. A társult önkormányzatok képviselő-testületei az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül, de legkésőbb az adot év június 30-ig döntenek a kiválási szándék elfogadásáról. A döntés meghozataláról értesítik a Tanácsot. A Társulásból kiválni az adott év január 1-jével lehetséges. 7.4 A Tanács minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával a jelen megállapodás hatálya alól kizárhatja azt a települési önkormányzatot, amelynek képviselő-testülete a megállapodásban foglalt kötelezettségeinek ismételt felhívásra sem tesz eleget a meghatározott időre. Ilyen kötelezettség a pénzügyi hozzájárulás meg nem fizetése, vagy sorozatos késve utalása.

4

10. 10.1

A Társulás megszűnése

A Társulás megszűnik:

-

ha törvényben szabályozott megszűnési feltétel megvalósult,

-

ha a Társulás tagjai minősített többséggel hozott döntéssel azt elhatározzák,

-

a törvény erejénél fogva,

-

a bíróság jogerős döntése alapján.

10.2 A Társulásnak nem keletkezik vagyona. A Társulás megszűnése esetén, az abban résztvevő önkormányzatok között, a Társulás működésével kapcsolatos költségek elszámolása lakosságszám arányosan történik. A költségek elszámolását a Társulás megszűnését követő hónap 30. napjáig kell elkészíteni és megküldeni a társult önkormányzatoknak.

11. Záró rendelkezések 11.1 A társuló önkormányzatok kölcsönösen rögzítik, hogy e megállapodásból eredő vitás kérdéseket elsődlegesen tárgyalásos úton, egyeztetéssel kívánják rendezni. 11.2 A helyi önkormányzatok képviselő-testületei között a Társulás működése során felmerülő vitás kérdésekben a Kaposvári törvényszék dönt. 11.3 Jelen megállapodást annak elolvasását, tartalmának megismerését és megértését követően az önkormányzatok képviselő-testületei képviseletében eljáró polgármesterek a képviselt önkormányzat akaratával mindenben megegyezően, annak nevében helybenhagyólag, saját kezű aláírással látják el. Ságvár, 2012. november ……..

Kecskés Gábor polgármester Ságvár Község Önkormányzata

Lenkey Tibor polgármester Som Község Önkormányzata

Nikovics Tibor polgármester Nyim Község Önkormányzata

5

ZÁRADÉK:

Jelen Társulási Megállapodást Ságvár Község Önkormányzat Képviselő-testülete …/2012. (…..) határozatával, Som Község Önkormányzat Képviselő-testülete …/2012. (…..) határozatával, Nyim Község Önkormányzat Képviselő-testülete …/2012. (…..)határozatával fogadta el.

A megállapodást a Képviselő-testületi döntések értelmében ellenjegyzem:

Ságvár, 2012. november……..

dr. Schmieder Ibolya körjegyző

6

 84/580-022

Ságvár - Som - Nyim Körjegyzője
8654 Ságvár, Fő u. 16. E-mail: [email protected] Fax: 84/380-256 ELŐTEJRESZTÉS

készült Ságvár-Som-Nyim községek képviselő-testületeinek 2012. november 29-i együttes testületi ülésére

Tárgy: Előterjesztés a Ságvár és Környéke Önkormányzati Feladatellátó Társulás által működtetett Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai programjának elfogadására Tisztelt Képviselő-testület!

2013. január 1-től a Ságvár és Környéke Önkormányzati Feladatellátó Társulás keretein belül működik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat. A működési engedély szükséges melléklete - a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezésről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII.18.) sz. Korm. rendelet és a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/1009. (XII.29.) sz. Korm. rendelet alapján- a szakmai program.

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületeket, hogy előterjesztést tárgyalják meg, és az alábbi határozatot meghozni szíveskedjenek!

HATÁROZATI JAVASLAT: …./2012. ( ) önkormányzati határozat Ságvár Község Önkormányzat Képviselő-testülete/Som Község Önkormányzat Képviselőtestülete/Nyim Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai programját az előterjesztés melléklete szerint elfogadja. Határidő: azonnal Felelős: polgármesterek Ságvár, 2012. november 28.

Kecskés Gábor s.k. polgármester

Megállapodás családsegítés szolgáltatás igénybevételére Amely létrejött a(z) _________________________________________________________________________ esetfelelőse, Levelezési cím: 8654 Ságvár, Fő u. 16. Telefon: 06/30 200- 59- 41 mint Esetfelelős és Név:_____________________________________________________________________________________ Leánykori név: ____________________________________________________________________________ Szül. hely, idő:_____________________________________________________________________________ Anyja neve:_______________________________________________________________________________ Lakcím: __________________________________________________________________________________ Tartózkodási hely:__________________________________________________________________________ TAJ szám: ________________________________________________________________________________ Adószám: ________________________________________________________________________________ Telefonszám:_______________________________________________________________________________ mint Igénybevevő között a mai napon az alábbi feltételekkel: Az igénybevétel időtartama: határozatlan időtartamú határozott időtartamú Az igénybevétel kezdő időpontja: ___________ év ___________________ hó _____________ nap. Az igénybevétel befejező időpontja: (határozott időtartamú ellátás esetén) _____________ év __________________ hó _________ nap. Legközelebbi hozzátartozó (törvényes képviselő) adatai, telefonszáma: __________________________________________________________________________________________ Az Igénybevevő személyes problémái az alábbiak: __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ A kliens kérelmezi, hogy számára a Családsegítő Szolgálat munkatársa családgondozás keretében segítséget nyújtson a hatékonyabb problémamegoldás érdekében. A személyes problémák megoldása érdekében az Igénybevevő vállalja: A családgondozóval való - együttműködést - kapcsolattartást - tájékoztatási kötelezettséget (Ha a család életében jelentős változás áll elő, vagy a megbeszélt feladatok végrehajtása akadályokba ütközik, 3 napon belül köteles tájékoztatni a családgondozót személyesen vagy telefonon. Az Igénybevevő problémáinak megoldása érdekében az Esetfelelős vállalja: __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ A két fél közötti együttműködés módja: - személyes találkozás alkalmával előre egyeztetett időpontokban - családlátogatás alkalmával - a szolgáltatást nyújtó által szervezett csoportmunka keretében - egyéb, és pedig: A problémákat megoldó munkafolyamatba az alábbi intézmények, szervezetek, személyek bevonása szükséges: __________________________________________________________________________________________

A családsegítés szolgáltatás igénybevételének lehetséges megszűnési módjai: Az Igénybe vevő/Törvényes képviselője tudomásul veszi, hogy a jelen megállapodással igénybevett szolgáltatás külön intézkedés nélkül megszűnik az alábbi esetekben: a Szolgáltatást nyújtó jogutód nélküli megszűnésével, a jelen megállapodásban meghatározott időtartam lejártával, a családsegítés szolgáltatást Igénybe vevő halálával. A családsegítés szolgáltatást Igénybe vevő/Törvényes képviselője tudomásul veszi, hogy a Szolgáltatást nyújtó a családsegítés szolgáltatást megszünteti: a szolgáltatást igénybe vevő, ill. törvényes képviselőjének a jogviszony megszüntetésére vonatkozó bejelentése alapján megállapított időpontban, illetve ha a családsegítés szolgáltatást Igénybevevő a Szolgáltatást nyújtóval való együttműködést megtagadja, visszautasítja. Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, továbbá a szociális szolgáltatásokra vonatkozó mindenkori jogi szabályozás az irányadóak. A megállapodást kötő felek azt, mint akaratukkal mindenben megegyezőt elolvasás után jóváhagyólag írják alá. Az igénybevevő hozzájárul, hogy saját érdekében történő ügyintézés céljából az esetfelelős a személyes adatait felhasználhassa és a hatáskörrel rendelkező illetékes szervnek kiadhassa.

_______________________, ____________ év _________________ hónap ________ nap

__________________________ Igénybe vevő

_______________________ Esetfelelős

PH

A segítő folyamat lezárásának időpontja: ______________ év ____________________hónap _________nap

Megállapodás (szerződés) mely létrejött egyrészről: az együttműködésre kijelölt szerv: Ságvár – Som – Nyim Körjegyzőség Családsegítő Szolgálata, ……………………………, (mint esetfelelős), másrészről:

Név:

………………………………………………………...

Leánykori név:

…………………………………………………………

Anyja neve:

…………………………………………………………

Szül. helye, időpontja: ………………………………………………………… Lakóhely:

…………………………………………………………

Tartózkodási hely:

………………………………………………………….

Szig. szám:

…………………………………………………………

TAJ-szám:

…………………………………………………………

(továbbiakban ügyfél) között, a mai napon, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény. 37/A. §. és a 37/C. §., továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III: 27.) korm. rendelet17. §-a alapján, a nem foglalkoztatott személyek ellátásával és együttműködésével kapcsolatos feladatok végrehajtása tárgyában. Jelen megállapodás az aktív korú nem foglalkoztatott személyek beilleszkedési tervének elkészítése érdekében rögzíti a felek jogait és kötelezettségeit. Az ügyfél jogai és kötelezettségei: 1. Az együttműködésre kijelölt szervet előre – esetfelelősével egyeztetett – meghatározott időpontokban felkeresi, továbbá tudomásul veszi, hogy esetfelelőse otthonában – családlátogatás keretében – felkeresheti. 2. Együttműködően és aktívan vesz részt a beilleszkedési tervben leírtak végrehajtásában, a kitűzött célok megvalósulását segítő munkában, a problémák megoldásában. Vállalja:  Elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedés  Mentálhigiénés gondozás  Más ellátásba juttatás, egészségi állapotának megfelelő munka, ill. ellátás  Másodlagos, ill. rehabilitációs munkaerőpiacon történő elhelyezkedés  Álláskeresési technikák elsajátítása, vagy egyéb, más jellegű csoportfoglalkozások  Lelki egyensúly visszaállítása (pszichiáter segítségével)  Jogi tanácsadás  Szociális információs szolgáltatás

 Ügyintézéshez segítségnyújtás  Egyéb segítségnyújtás: ………………………………………….. 3. Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a tevékenység rögzítésében meghatározott, közösen megbeszélt határidőt elmulasztja, nem tartja be, az szankciót von maga után, mely segélyének megszűntetését jelentheti. 4. Ha a mulasztása önhibáján kívül – pl. kórházi ápolás – történt, kötelessége igazolási kérelmet benyújtani az esetfelelős felé, melyhez mellékelnie kell az okot igazoló iratot, pl. kórházi zárójelentést, orvosi igazolást, stb. 5. Amennyiben a kliens életében vagy családjának életében jelentős változás áll elő; munkahelyet létesít, vagy a megbeszélt feladatok végrehajtása előre nem látható okok miatt akadályokba ütközik, ennek okáról haladéktalanul, hitelt érdemlő módon tájékoztatnia kell esetfelelősét. 6. Amennyiben személyes adataiban változás következik be, az adatváltozás tényéről haladéktalanul, de legfeljebb 3 munkanapon belül írásban vagy személyesen tájékoztatja az esetfelelőst. Hozzájárul, hogy az együttműködés során – személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. LXIII. törvény 3. §-a alapján – adatait kezeljék, illetve felhasználják a különböző szolgáltatások és támogatási formák igényléséhez. Az együttműködésre kijelölt szerv – esetfelelős 1. Folyamatosan kapcsolatot tart a szolgáltatást igénybevvő személlyel (családlátogatás, ill ügyfélfogadás keretében), segíti ügyfelét a beilleszkedési terv végrehajtásában. 2. Minden javaslatáról, döntéséről felvilágosítja a szolgáltatást igénybe vevő személyt. 3. Munkáját a vonatkozó jogszabályoknak és a szociális munka etikai kódexének megfelelően végzi 4. Mentálhigiénés és életvezetési tanácsadást nyújt. 5. Együttműködik a helyi önkormányzattal az ügyfél érdekében. 6. Évente írásos értékelést készít a beilleszkedési programban foglaltak végrehajtásáról. 7. Ha a szolgáltatást igénybe vevő az együttműködési kötelezettségét megszegi, az esetfelelős megvizsgálja annak okát. Amennyiben a mulasztás az ügyfél önhibájából, neki felróható okok miatt történt, akkor a tudomásra jutástól számított 5 munkanapon belül köteles értesíteni Ságvár – Som – Nyim Körjegyzőjét a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének megszegéséről. Záró Rendelkezések A fenti megállapodással egyidejűleg a nem foglalkoztatott előzetes együttműködési megállapodása érvényét veszti. A fenti megállapodás a beilleszkedési tervben foglaltak esetén érvényét veszti. A felek az együttműködési megállapodást közösen elolvasták, értelmezték, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag és saját kezűleg írják alá. Jelen megállapodás 3 eredeti példányban készült, abból egy Ságvár – Som – Nyim Körjegyzőjét, egy az ügyfelet, egy a szolgálatot illeti. Aláírásommal igazolom, hogy jelen megállapodás egy eredeti példányát átvettem.

…………………, 201……………. hó …. nap

……………………………. ügyfél

……………………………. esetfelelős

A SÁGVÁR ÉS KÖRNYÉKE ÖNKORMÁNYZATI FELADATELLÁTÓ TÁRSULÁS ÁLTAL MŰKÖDTETETT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT SZAKMAI PROGRAMJA (tervezet)

SÁGVÁR, 2012.

TARTALOM JEGYZÉK

1. Alapadatok 2. A tevékenységhez tartozó önkormányzatok elérhetőségei 3 Az szolgálat munkarendje 4. A munkáltatói jogkör gyakorlója 4.1 Családgondozók 4.2 A szolgálat helyettesítési rendje 4.3 Munkakapcsolatok 5. Szervezeti felépítés 5.1 Szervezeti felépítés leírása 6. Tárgyi feltételek 7. Szakmai egységek létszám, szakképzettség szerinti megoszlása 8. Szolgálati, ellátotti dokumentációk 9. Kliensek fogadásának rendje Szentgotthárd közigazgatási területein, családgondozókkal megjelölve 9.1 A fogadóórák rendje Somban és Nyimben a családgondozókkal megjelölve 10. Lakosságszám a kistérség településein 11. Családsegítés szakfeladat szakmai tevékenysége 12. Családsegítés célja, feladata 13. Családsegítés szolgáltatásban a jelzőrendszer működtetése a Szt. 64. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint 14. Ellátandó célcsoport 14.1 Kiemelt célcsoport 15. Az ellátás igénybevételének módja 15.1 Az igénybevétel feltételei 16. A feladatmegosztás szabályai 16.1 Az esetátadás szabályai és dokumentálása

17. Szakmai kapcsolatok , más intézményekkel történő együttműködés módja 18. A családsegítő szolgálat által megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatás elemek, tevékenységek, továbbá a szolgáltatás (programok) megkezdése előtt megtett előkészítések leírása 19. A családgondozók dokumentációs feladatai 20. Az ellátottak és a személyes gondoskodást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok 21. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja 22. Gyermekjóléti Szolgálat szakmai tevékenysége 22.1 A feladatellátás szakmai tartalma, módja a biztosított szolgáltatások formái, rendszeressége a szolgáltatás rendszeressége a szolgáltatás típusnak megfelelően a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja 22.2 Gyermekjóléti szolgáltatás terén folyó szakmai tevékenység formái 22.3 Mentálhigiénés szemlélet kialakítása, mint fejlesztési terület 23. Szakmai értékek és alapelvek az szolgálat tevékenységében 24. Gyermekjóléti Szolgálat célja, feladata 25. A családgondozók dokumentációs feladatai 26. Gyermekjóléti Szolgálat munkafolyamata jelzés esetén 27. A Gyermekjóléti Szolgálat által megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatás elemek, tevékenységek, továbbá a szolgáltatás (programok) megkezdése előtt megtett előkészítések leírása 28. Más intézményekkel, szolgálatokkal történő együttműködés módja 29. Az ellátottak köre, ellátandó célcsoport, demográfiai mutatói, szociális jellemzői, ellátási szükségleteik 30. Az alapszolgáltatás esetén a szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 31. Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok 32. Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos közös szabályok 33. A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének biztosításának módja, formái 34. A gyermekjóléti szolgáltató, szolgálat szolgáltatásáról szóló tájékoztatás helyi módja 35. Az ellátás igénybevételének módja

36. Jövőbeni célok, feladatok 37. Mellékletek

1. Alapadatok Neve, székhelye, elérhetősége: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 8654-Ságvár, Fő u. 16. Telefon:84/580-022 Alapító szerve, székhelye: Ságvár és Környéke Önkormányzati Feladatellátó Társulás 8654-Ságvár, Fő u. 16. Alapítás időpontja, az alapító határozat száma: A Szolgálat jogállása, gazdálkodási jogköre: nem önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Meghatározott pénzügyi – gazdasági feladatait a Hivatal látja el. A szolgálat típusa: Tevékenységi jellege alapján: közszolgálat A szolgálat fenntartója, irányító felügyeleti szervei: Ságvár és Környéke Önkormányzati Feladatellátó Társulás (a továbbiakban: Társulás) 8654-Ságvár, Fő u. 16. A szakmai felügyeleti szerve: A mindenkori jogszabály alapján erre a feladatra kijelölt szerv. Szakágazat száma: 8899 Máshová nem sorolható egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül A szakfeladatok száma, és megnevezése: Családsegítés: 889924 Gyermekjóléti Szolgáltatás: 889201 Családsegítés: A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv., és a végrehajtáshoz kapcsolódó jogszabály alapján. Gyermekjóléti Szolgáltatás: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXIII. tv., és a végrehajtáshoz kapcsolódó jogszabály alapján. A kötelező önkormányzati feladatként ellátandó tevékenység. A tevékenységek forrásai: Magyarország éves költségvetéséről szóló, törvényekben meghatározott normatív állami hozzájárulások. A szolgálat működési területe: a) A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás szakfeladatok esetében Ságvár, Som, Nyim közigazgatási területe,

b) a nem foglalkoztatott személyek beilleszkedésének elősegítése szolgáltatás tekintetében Ságvár, Som, Nyim közigazgatási területe. A szolgálat ellátási területe: A Társulás közigazgatási területe: Ságvár,Som, Nyim A Társulás 2012.

-án alakult meg a térséghez tartozó 3 települési önkormányzat részvételével.

2. A térséghez tartozó önkormányzatok, elérhetőségei: Ságvár 8654-Ságvár, Fő u. 16. T.:84/580-022 Som 8655-Som, Ady E. u. 35/a. T.: 84/582-001 Nyim 8612-Nyim, Fő u. 66. T.: 84/380-044

3. Az szolgálat munkarendje A szolgálat hétfőtől-péntekig tart nyitva.

4. Ságvár Község Önkormányzatának polgármestere gyakorolja a munkáltatói jogokat. A kinevezéssel és felmentéssel kapcsolatban a Társulási Tanács dönt.

4.1 A családgondozók: Az önálló családgondozók egyéni esetkezelést, végeznek a szociális munka eszközeinek alkalmazásával. Az egységek munkatársai egymástól elkülönített szakmai tevékenységet folytatnak, felelősek az adott egység szakmai tevékenységéért.

4.2 Az szolgálat helyettesítési rendje: az önálló családgondozók egymást helyettesítik.

4.3 Munkakapcsolatok: A szolgálat dolgozói egymással szoros munkakapcsolatban állnak, a szakmai egységek egymással mellérendelt viszonyban tevékenykednek.

5. Szervezeti felépítés:

A településeken a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás nem alá-fölérendeltségben, hanem egymás mellett, szorosan együttműködve végzi feladatait. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szervezeti felépítése az SZMSZ szerint : Társulás, Társulási Tanács, Hivatal, Pénzügy, Családsegítő és Gyermekjóléti családgondozó.

5.1 Szervezeti felépítés leírása: A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat fenntartója, Ságvár és Környéke Önkormányzati Feladatellátó Társulás. A Társulás székhelye: 8654-Ságvár, Fő u. 16. szám alatt található. A szolgálat gazdálkodását, a pénzügyi, és szakmai felügyeletét, az irányítását a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal végzi. A szolgálat folyamatos kapcsolatban áll a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatallal, beszámol az elvégzett feladatokról, jelzi a feladatellátás során kialakult problémákat, és együttműködik azok megoldásában. A szolgálat két meghatározó szakmai egysége egy szolgálaton belül, de önálló szakmai egységen belül látja el a családsegítés és önálló szakmai egységen belül látja el a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait.

6. Tárgyi feltételek: A szolgálat Ságvár község központjában, jól megközelíthető helyen található. Egy számítógéppel felszerelt irodahelyiségben dolgoznak.

7. Szakmai egységek létszáma, szakképzettség szerinti megoszlása: Családsegítő szolgáltatásban a szakmai egységek, és szakképzettségi előírásokat a 1/2000. évi (I.7.) SZCSM rendelet szabályozza. A szolgálat feladatait 1 fő önálló családgondozó látja el. Gyermekjóléti szolgáltatásban a szakmai egységek, és szakképzettségi előírásokat a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet szabályozza. A gyermekjóléti szolgáltatás szakfeladat szakmai egységét 1 fő önálló családgondozó látja el. A gyermekjólét vonatkozásában a jogszabályi előírásoknak megfelelően, 100 % -ban szakképzett munkavállaló, a családsegítés vonatkozásában pedig felsőfokú végzettségű családsegítő látja el a szociális és mentálhigiénés szempontból segítségre szoruló klienseket. Az utóbbi esetben a családgondozó szakirányú képesítést kell, hogy szerezzen.

8. Szolgálati, ellátotti dokumentációk:

Szabályzatok: A Munkaköri leírások: Minden munkatársunknak a személyi anyagában megtalálható és az általa is aláírt feladatrendszer, mely a munkakör betöltésével együtt jár. A munkaköri leírás évente felülvizsgálatra kerül, és amennyiben szükséges korrigáljuk, illetve újabb feladatokkal bővítjük. A Szociális Munka Etikai Kódexe a szociális munka folyamatában résztvevők értékeinek és emberi méltóságának a megőrzését, a helyreállítását és a kiteljesítését szolgálja. Elősegíti a szakma elkerülhetetlen etikai dilemmáiban való eligazodást és azok feloldását. Az Etikai Kódex szolgálatunk falán minden telephelyen megtalálható. Adminisztrációs tevékenységünk: A kliensekkel való foglalkozásokon túl komoly adminisztrációt kell vezetnie minden családgondozónak. A Forgalmi naplót naponta regisztrálni kell az elvégzett munkát Az Esetnaplót a családsegítő szolgálat munkatársainak kötelező adminisztrációs tevékenysége. Az Együttműködési megállapodások mind a gyermekjóléti, mind pedig a családsegítő szolgálat családgondozói megkötik a kliensekkel. A Cselekvési terv készítése a klienssel közösen végzik el a családsegítő szolgálat területén tevékenykedő családgondozók, mindig az adott probléma megoldásáról. A Gyermekeink Védelmében elnevezésű adatlap rendszert a gyermekjólét területén tevékenykedő családgondozók töltik, amit folyamatosan kell vezetni a klienssel és szüleivel megbeszélt program szerint. Az Egyéni, gondozási nevelési tervek: Az 1997. évi XXXI. törvény előírja, hogy minden kliensünkről egyéni gondozási tervet kell készíteni. Ezeket, a terveket ismertetni kell a szülőkkel és a gyermekekkel egyaránt. Aláírásukkal kell igazolniuk, hogy a családgondozók velük ezt megbeszélték. Jelzőrendszeri ülések emlékeztetője, dokumentációja. Levelezés a szolgálatokkal, a családokkal, a hivatalokkal. Statisztikai kimutatások: A Családsegítés és Gyermekjóléti Szolgáltatás területén egyaránt, minden évben az előző évi kimutatásokat elkészítjük, és a KSH, illetve a fenntartó részére bocsátjuk.

9. A kliensek fogadásának rendje, a családgondozókkal megjelölve Ságváron: Hétfő: Ságvár 08:00-12:00 Bojás Lilla, Bodóné Kovács Marianna Szerda: Ságvár 14:00-16:00 Bojás Lilla, Bodóné Kovács Marianna Péntek: Ságvár Zárt nap A szolgálat családgondozói a fogadónapok beosztási rendje szerint fogadják a klienseket a fogadóórák keretében.

9.1 A kistérségi fogadóórák rendje a családgondozókkal megjelölve: Kedd:

Som 08:30-10:00 Bojás Lilla, Bodóné Kovács Marianna Nyim 13:00-14:00 Bojás Lilla, Bodóné Kovács Marianna

Csütörtök: Som 08:00-12:00 Bojás Lilla, Bodóné Kovács Marianna

10. Lakkosság szám a kistérség településein (2012. évi adatok): Ságvár 1901 fő Som 723 fő Nyim 312 fő Összesen: 2.936 fő.

11. CSALÁDSEGÍTÉS SZAKFELADAT SZAKMAI TEVÉKENYSÉGE

Szolgálatunk a Társulás keretében látja el a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások közül a családsegítést, az ellátandó 3 településen. Az szolgálat ellátási területéhez tartozó települések mindegyikére a lakóhelyi sajátosságoknak köszönhetően jellemző, a magas arányú munkanélküliség. A településeken az ellátotti kör azonosnak mondható, többgyermekes napi megélhetési problémákkal küzdő családok, roma népesség, aktív korú nem foglalkoztatottak, ellátásra szoruló idősek. Az 1993. évi III. törvény leírja, hogy a családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget kérő, igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzetet eredményező okok megelőzése a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családsegítés keretében biztosítani kell a szociális, az életvezetési és a mentálhigiénés tanácsadást. A családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítése, a veszélyeztetettséget és a krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működését. Ennek keretében a szociális és egészségügyi szolgáltatók, az oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogó felügyelői és jogi segítségnyújtó szolgálat, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételének biztosítását. A megelőzésben, a humán jellegű civil kezdeményezések elősegítését, közösségfejlesztést, a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegséggel küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását. A családokon belüli kapcsolattartás, közösség építő és megtartó programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben lévő családokat támogató, segítő szolgáltatásokat.

A családsegítés keretében végzett tevékenységnek az igénybe vevő érdekében, mások jogainak sérelme nélkül a szükséges mértékig ki kell terjednie a kliens környezetére, különösen családjának tagjaira. A kliensek segítséget kapnak pl.: önéletrajz vagy motivációs levél megírásához, vagy szükség szerint közösen készítik el a családgondozóval. A szolgálatot felkereső kliensek tanácsadással egybekötött tájékoztatást kaphatnak a térség területén lévő álláshelyekről, vagy aki elavult szakmával rendelkezik, megfelelő szintű információt kap a Munkaügyi Központ vagy egyéb oktatással foglalkozó szervezetek elérhetőségéről, illetve a képzésekről. A rendszeres szociális segélyezettekkel való kapcsolattartásra a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat van kijelölve. Családsegítés keretében 1993. évi III. törvény együttműködési kötelezettséget határoz meg a rendszeres szociális segélyben részesülők számára. Fő célunk, hogy a kapcsolattartási folyamatban a kliens pontosan értse az együttműködés fontosságát, lényegét, optimálisan mérje fel saját lehetőségeit. Legyen tisztában az elvárásokkal és konkrét feladatokkal. Mindkét fél – családgondozó és a kliens is egyaránt reálisan határozza meg feladatait, annak érdekében, hogy irreális megoldási alternatívák ne nehezítsék a közös tevékenységet. Tájékoztatjuk, hogy az együttműködés elmulasztása esetén milyen szankciók vonatkoznak rá. Figyelembe vesszük, hogy az ügyfél nem önkéntesen jelentkezett a szolgálatnál, hosszabb időt kell neki hagyni, hogy felmérhesse nem egy újabb hatóság lép be az életébe, hanem személyére szóló, támogatást, segítséget kaphat.

12. Családsegítés célja, feladata: (A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. Törvény, és a végrehajtáshoz kapcsolódó jogszabályok alapján) - életvezetési nehézségek elhárításának, feloldásának elősegítése, - segítségnyújtás a szociális problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetben lévő személyeknek, családoknak, személyeknek, gyermekeknek, - segítségnyújtás az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához, - családi, szociális feszültségek okainak feltárása, a megoldásra javaslat készítése és segítségnyújtás, - a szociális szolgáltatások koordinálása a kliensek problémájának megoldása érdekében, - a lakosság szociális helyzetének figyelemmel kísérése, a nagy gyakorisággal előforduló problémák jelzése az illetékes szervek felé, - együttműködés szolgálatokkal, társadalmi szervezetekkel, csoportokkal, szakemberekkel, - nem foglalkoztatott személyek beilleszkedését segítő szolgáltatás, - rendszeres szociális segélyezettek (együttműködésre kötelezettek) ellátása,

- minden évben megszervezi a családsegítős tanácskozás a jelző rendszeri tagok bevonásával a 1993. évi III. tv. értelmében. A családsegítő szolgálat éves tanácskozása a Gyermekjóléti Szolgálattal összevonva valósul meg. A fenti célok megvalósulása érdekében családgondozóink: - szociális, mentálhigiénés ellátás, - természetbeni segítségnyújtás, - érdekképviselet, - segítő beszélgetés, - ügyintézés, - tanácsadás, - információnyújtás, - felvilágosítás… stb. formájában nyújtanak segítséget. Ezen tevékenységek komplexitása a családgondozás folyamata, melynek során – segítjük, irányítjuk a klienst azon az úton, amely a nehézség megoldásához vezet - alapvető feladat, hogy: 1. A kliens felismerje, megfogalmazza problémáját, annak hátterében álló okokat. 2. Ezen okok csökkentésére, megszüntetésére törekedjen, s eljusson valamilyen megoldáshoz a problémájában. A kliens természetes támaszai (családtag, rokon, ismerős, munkatárs, munkahely stb.), szakemberek, intézmények is részesei lehetnek a megoldási folyamatnak.

13. Családsegítés szolgáltatásban a jelzőrendszer működtetése a Szt. 64. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint: - a jelzésre köteles szervezeteket felhívja a veszélyeztetettség jelzésére, krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra, - tájékoztatja a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről, - fogadja a beérkezett jelzéseket, és felkeresi az érintett személyt, illetve családot a családsegítés szolgáltatásairól való tájékoztatás érdekében, - a veszélyeztetettség, illetve a krízishelyzet megszüntetése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, - az intézkedések tényéről tájékoztatja a jelzést tevőt,

- folyamatosan figyelemmel kíséri az érintett személyt, illetve a családot veszélyeztető körülményeket és a veszélyeztetett személy, illetve a család szociális ellátások és szociális szolgáltatások iránti szükségleteit, - A családsegítés az Szt. 64. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feladatai körében, - szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében, - szervezi az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési programját, - közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos foglalkozásokat, programokat szervez a működési területén élő lakosság számára, - segítséget nyújt az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához.

14. Ellátandó célcsoport: Az ellátási területen élő, szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő, veszélyeztetett és/vagy krízishelyzetben levő családok, egyének, gyermekek. A rendszeres szociális segélyben részesülő, aktív korú, nem foglalkoztatottak (együttműködésre kötelezettek). Az észlelő- és jelzőrendszer által küldött egyének és családok. Mindazok, akik problémájukkal a szolgálathoz fordulnak. A településeken állandó vagy ideiglenes bejelentett lakcímmel, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek vehetik igénybe a szolgáltatásokat. Szolgáltatásainkat úgy szervezzük, hogy az ellátási területen élő egyének és családok számára elérhető legyen. Az alapellátás keretében nyújtott szolgáltatásokat az ügyfelek számára a lakóhelyén biztosítjuk. Ennek érdekében a területileg illetékes családgondozók rendszeresen kijárnak a területre.

14.1 Kiemelt célcsoportok: - nehéz élethelyzetben levő családok, - sérült funkciójú családok, - többszörös problémával küzdő családok, - ifjúsági korosztály, - tartós munkanélküliek; aktív korú, nem foglalkoztatottak, fiatal munkanélküliek.

15. Az ellátás igénybevételének módja: Önkéntesen vagy észlelő - és jelzőrendszeren keresztül, a hatóság által együttműködésre kötelezve (rendszeres szociális segélyeztettek).

15.1 Az igénybevétel feltételei: Szociális Törvény által előírt kötelező feladatok és szolgáltatások (általános és speciális) ingyenesek. A felsoroltak esetében a szolgáltatás alanyi jogon vehető igénybe, abból senki ki nem zárható az alábbiakban felsorolt esetek kivételével: A szolgáltatás igénybevételéből átmenetileg kizárja magát, aki: Olyan fokú ittas állapotban jelenik meg, hogy vele érdemben kommunikálni nem lehet. A szolgálatban szándékos személy és dolog ellen irányuló erőszakos cselekményt követ el. Nem hajlandó együttműködni a Szolgálat munkatársaival. Viselkedésével akadályozza a Szolgálat munkáját. Várakozás közben tanúsított magatartásával zavarja, vagy megbotránkoztatja a többi klienst. A kizárás nem végleges, a felsorolt körülmények fennállásáig tart. A szolgáltatást igénybe vevő kötelezettségei: Az ügyfélfogadási idő pontos betartása. Megfelelő öltözetben való megjelenés. Tilos az szolgálat helyiségeiben a dohányzás. Dohányzás csak a kijelölt helyen engedélyezett. Tilos az alkoholos állapotban való megjelenés. Ügyeljen a rend, a fegyelem és a tisztaság megtartására. Tilos minden olyan magatartás, amely a Szolgálat dolgozóit a munkájukban akadályozza. A szolgáltatást igénybe vevő köteles az általános társadalmi normákat, illetve viselkedési, magatartási szabályokat betartani.

16. A feladatmegosztás szabályai: - Családgondozást az illetékességi területünkön látunk el, más területen élők esetében minden esetben a területileg illetékes szolgálattal, szolgáltatással vesszük fel a kapcsolatot a megoldandó probléma ügyében. - Speciális problémák esetén a területileg és szakmailag illetékes intézményekkel, szervezetekkel vesszük fel a kapcsolatot az érintettek ellátása érdekében (idősgondozási problémák, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek stb.) A családsegítő szolgálat és a gyermekjóléti szolgálat közötti feladatmegosztás: - A családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat egyaránt végez családgondozást. - Kiskorú személyre az általános segítő szolgáltatás akkor terjedhet ki, ha a kiskorú családtagjának ellátása az általános segítő szolgáltatás keretében indult, a kiskorú érdekei a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül a családsegítő szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. - Azoknál a családoknál, ahol a gyermekek helyzete, veszélyeztetettsége az elsődleges ok, ami miatt a család segítséget igényel, a gyermekjóléti szolgálat családgondozója végzi a családgondozást.

-A gyermekvédelmi jelzőrendszertől érkezett jelzés, illetve hatósági intézkedés esetén a családgondozás egyértelműen a gyermekjóléti szolgálat feladata. -A feladat és az elérendő cél változásával szükség lehet a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat közötti esetátadásra, tekintettel az eltérő feladatokra és dokumentációs kötelezettségekre.

16.1 Az esetátadás szabályai és dokumentálása: A családgondozó munkaviszonyának vagy szerződésének megszűnése esetén köteles az ügyfelekre vonatkozó teljes dokumentációt átadni. Amennyiben a gondozásban továbblépésekre van szükség, erről köteles tájékoztatást nyújtani. A családgondozói munkakör változása esetén köteles az ügyfelekre vonatkozó lényeges információkat átadni az új családgondozónak. A családgondozó tartós távolléte esetére az esetnaplókat hozzáférhető helyen kell tárolni, előre tervezett távollét esetében, a megteendő intézkedésekről a helyettesítőt tájékoztatni kell. A családgondozó egyes eseteit érintő esetátadás: A családgondozó bejelentése alapján, amennyiben a család és a családgondozó kapcsolata ellehetetlenült. Ebben az esetben az szolgálatvezető kér fel egy családgondozót, a munkatárs terhelhetőségét, az egyéni adottságokat, szakmai tapasztalatokat figyelembe véve. Amennyiben a család jelzése alapján a családgondozó és a kliens kapcsolata ellehetetlenült: Feladat megosztási szisztéma vagy munkakör megváltozása esetén. Ilyenkor szintén az szolgálatvezető kér fel egy családgondozót, a munkatárs terhelhetőségét, az egyéni adottságokat, szakmai tapasztalatokat figyelembe véve. Az illetékesség megváltozása esetén, a család kikerült a szolgálat ellátási területéről.

17. Szakmai kapcsolatok, más szolgálatokkal, intézményekkel történő együttműködés módja: - Polgármesteri hivatalok illetékes osztálya, - Családsegítő szolgálatok, szolgáltatások, - Szociális ellátó intézmények (gondozási központ, támogató szolgálat, idősek otthona), - Egészségügyi szolgáltatást nyújtók (háziorvosok, szakorvosok, kórházi szociális munkások, fekvőbeteg intézmények, ÁNTSZ stb.), - Nevelési-oktatásiintézmények, - Megyei Egészségbiztosítási Pénztár, - Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, - Munkaügyi Központ, - Rendőrség, bíróság, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat, - Civil és egyházi szervezetek, egyesületek,

- Közüzemi szolgáltatók, - A mindenkori módszertani szolgálat. Más szolgálatokkal, intézményekkel történő kapcsolatátártásra jellemző a személyes, és írásos forma. Új jelzés esetén, a családsegítés szakterületén ellátást nyújtó családgondozó fogadja a jelzést, a jelzést tevőtől. Ez történhet írásban, de jogszabályi változás miatt, már szóban is megvalósulhat a jelzés. A családgondozó a jelzés fogadása után tájékozódik elsősorban a gyermekjóléti szolgáltatásban dolgozó kollégáitól a jelzett személy esetleges kilétéről. Továbbiakban felveszi a kapcsolatot más jelzőrendszeri tagokkal az eset, jelzés minél pontosabb „átlátása” miatt. Párhuzamosan a családgondozó felkeresi a jelzett személyt, és igyekszik a szociális munka eszközeivel segítséget nyújtani. Optimális esetben az első, ill. a második találkozás után már tudható, hogy konkrétan a családsegítés vagy azon belüli szolgáltatás valamelyikébe fel lehet-e venni az adott egyént. Ha az együttműködési megállapodás aláírását a kliens nem fogadja el, a családgondozó azon kívül nyújt segítséget. Az esetkezelés történéseiről a szociális munkás írásban tájékoztatja a jelzést tevőt, és az esetkezelésbe bevont más jelzőrendszeri tagokat is. Amennyiben a családgondozás megvalósul, a családgondozó a jelzőrendszeri tagokkal folyamatosan kapcsolatot tart. Szükség esetén esetmegbeszéléseket, esetkonferenciákat tart az eset folyamatos figyelmemmel kísérése érdekében, a hatékony problémamegoldás végéig.

18. A Családsegítő Szolgálat által megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatási elemek, a tevékenységének leírása, továbbá a szolgáltatás (programok) megkezdése előtt megtett előkészítések leírása: A nem foglalkoztatott, rendszeres szociális segélyben részesülő személyek beilleszkedését segítő program, szolgáltatás tekintetében: A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre kötelezett, un. beilleszkedést segítő programban köteles részt venni. A rendszeres szociális segély a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező, hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személyek részére nyújtott támogatás. A beilleszkedési program időben behatárolt, szerződéses keretek között működő, strukturált cselekvési modell. Az esetnapló alapján kidolgozott cselekvési tervet, annak megvalósítását is jelenti, mely a szolgáltatást igénybe vevő bevonásával - egyénre szabottan – készítendő el, s amelynek megvalósítási feltételeit, szerződéses keretek között az együttműködési megállapodás tartalmazza. A beilleszkedés elsősorban az elsődleges munkaerőpiacra történő be/visszalépést jelenti, mely megvalósulhat a másodlagos munkaerő piacon, vagy a kapcsolathálón keresztül történő integrációval, illetve ezek kombinációjával. A program időbeli határai: a nyilvántartásba vételtől kezdődik, végpontja azonban csak tervezhető. Időben elhúzódó folyamat, amely a kitűzött cél elérésével ér véget. A beilleszkedési program két nagy szakaszra tagolható: Az első szakasz: a nyilvántartásba vételtől a beilleszkedési terv és a végrehajtásra vonatkozó megállapodás megkötéséig tart.

A második szakasz: a beilleszkedési terv végrehajtását, ill. értékelését, a szükséges módosításokat foglalja magába. A beilleszkedési program célja: - a nem foglalkoztatott személy munkaerőpiacra történő visszatérése, - a nem foglalkoztatott személynek a megváltozott helyzethez való alkalmazkodása, - a tartós munkanélküliség okozta pszichés traumák kezelése, - a hátrányos helyzetből adódó nehézségek kezelése. A beilleszkedési program gyakorlata A rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a kliens köteles Szolgálatunkat felkeresni. A regisztrációt követő 60 napon belül, többszöri találkozást követően a családgondozó és a kliens közösen kidolgozza a beilleszkedési programot. Az első találkozás alkalmával a családgondozó tájékoztatja a klienst a program céljáról, az együttműködés feltételeiről, a kapcsolattartás formájáról és az általunk nyújtott szolgáltatásokról. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az együttműködés nem vállalása, illetve megszegése milyen következményekkel jár. A találkozás zárásaként, együttműködési megállapodást írunk alá a klienssel. A beilleszkedési program elkészítését megelőző találkozások azt a célt szolgálják, hogy minél több információt kapjunk a kliensről, s így a legeredményesebb egyéni programot dolgozzuk ki. A program típusát egyénre szabottan a prioritások figyelembe vételével, a kardinálisabb problémára fókuszálva fogalmazzuk meg. A következő program típusokat különítjük el: - egyéni képességre integráció, érdekérvényesítés fejlesztése, - életvitel, életmód formálása, - az egyén környezetére irányuló tevékenység szervezése, - munkavégzésre történő felkészítés (munkahelykeresést segítő technikák elsajátítása), - pénzbeosztási tanácsadás, - időstrukturálás, - információs, tájékoztató szolgáltatás (helyben és helyben nem igénybe vehető szolgáltatásokról és az igénybevétel feltételeiről), - ügyintézéssel kapcsolatos segítségnyújtás, - mentálhigiénés gondozás.

A program típusokat ötvözve, az egyéni szükségletek szerint, súlyozva állítjuk össze. Minden esetben hangsúlyos szerepet kap a klienssel való munkában a segítő beszélgetés. Önismereti, készségfejlesztő csoportfoglalkozás Rendszeres szociális segélybe részesülők számára: Az együttműködésre kötelezett rendszeres szociális segélyezettek számára megfelelő számú kliens esetén önismereti, készségfejlesztő, tematikus csoport foglalkozásokat tartunk. Témák közt szerepelt: önéletrajz írás, felkészítés a munkafelvételi elbeszélgetésre, előadások szervezése, nyugdíj szabályok megismerése, különböző önkormányzati támogatások igénylése, önismereti játékok alkalmazása a közösségben való aktívabb megnyilvánulás érdekében. A csoportfoglalkozások minden körjegyzőségen megvalósulnak, a segélyezett személyek kezdetben zárkózottabbak voltak, de a többszöri találkozás alkalmával nyitottabbakká váltak, a feladatokat szívesen fogadták, örültek annak, hogy bizonyos témákban a meghívott szakemberektől tudhatják meg pl.: a nyugdíjba vonulással kapcsolatos legfontosabb információkat az ügyintézés menetét.

19. Családgondozóink dokumentációs feladatai: - a forgalmi naplóban, a munkanaplóban a segítségnyújtást, a kitöltési útmutató alapján – naprakészen vezetik, - az esetnaplóban az egyén vagy a család esetkezelésének folyamatát (családlátogatások, szolgáltatások, beilleszkedési program) a kitöltési útmutató alapján, naprakészen vezetik, - a családlátogatásokról heti tervet készítenek, - az esetmegbeszélésekről, az esetkonferenciákról jegyzőkönyvet készítenek, - a rendelkezésre álló adatokat bizalmasan kezelik. A családgondozók dokumentációit az szolgálatvezető háromhavonta ellenőrzi. Az ellenőrzésről jegyzőkönyv készül, melyben az esetleges hibák, annak korrigálása, határideje, és a szociális szakember szakmai értékelése is megtörténik.

20. Az ellátottak és a személyes gondoskodást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok: Az ellátottak jogai: Az ellátottak panasszal fordulhatnak szóban és írásban a fenntartóhoz. A fenntartó 15 napon belül köteles írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről, a panasztevőt. Amennyiben az szolgálatvezető intézkedésével az ellátott nem ért egyet, az Szolgálatfenntartó Társulás Társulási Tanácsának elnökéhez fordulhat jogorvoslatért, valamint az ellátott jogi képviselőhöz (Somogy Megye) Név: Kiss Kálmánné Telefon:06-20/48-99-611

- Az ellátást igénybe vevőnek joga van a szociális helyzetére, az egészségügyi és mentális állapotára való tekintettel egyéni szükségletei, speciális helyzete, vagy állapota alapján a szolgáltatás igénybevételére, az egyenlő bánásmódra, a vallási és etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül. -A szolgálat az általa végzett szolgáltatást oly módon végzi, hogy figyelemmel van az ellátottat megillető alkotmányos jogok tiszteletben tartására, különösen az élethez, az emberi méltósághoz, a testi épséghez, a testi – lelki egészséghez való jogra. - Az ellátottat megilleti a személyes adatainak védelme, valamint magánéletével kapcsolatos titoktartásra. Szolgáltatást végzők jogai: - A munkaköri leírás tartalmazza a szociális szolgáltatást végzők jogait és kötelességeit. - Biztosítani kell mindenki számára a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést, tiszteletben kell tartani emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, el kell ismerni munkájukat, valamint a megfelelő munkavégzési körülményeket kell biztosítani. - A családgondozó, közfeladatot ellátó személynek minősül. - Jogsérelem esetén panasszal fordulhatnak az szolgálatvezetőhöz, valamint a fenntartóhoz - Minden esetben figyelemmel kell lenni a Szociális Munka Etikai kódexében megfogalmazottakra. A Szociális Munka Etikai Kódexe a szociális munka folyamatában résztvevők értékeinek és emberi méltóságának megőrzését, helyreállítását és kiteljesítését szolgálja. Elősegíti a szakma elkerülhetetlen etikai dilemmáiban való eligazodást és azok feloldását. Az Etikai Kódex az szolgálatunk falán minden telephelyen megtalálható.

21. A szolgáltatásokról szóló tájékoztatás helyi módja: A Szakmai Program minden olyan információt tartalmaz, melynek alapján ismerté válik a szolgálat működése, az alkalmazott szakterületek, az ellátás igénybevétele, ennek feltétele, a szolgálatnál dolgozó munkatársak elérhetősége. Ennek érdekében a Szakmai Programot nyilvánosságra kell hozni, ezáltal kifüggesztésre kerül a szolgálatban, jól látható és hozzáférhető helyen. Minden érdeklődő személyesen tájékozódhat a dokumentumban található információkkal kapcsolatban. A Szakmai Program a Fenntartó által működtetett honlapon is elérhető válik. A Szakmai Program módosításakor a nyilvánosságra hozataláról ismételten gondoskodni kell. A Szakmai Program a jóváhagyása napján lép életbe. A Szakmai Program tartalmát az szolgálat munkavállalói is elérhetik, a tartalmát megismerhetik. Adott esetben, főkképp az aktualizálás időszakában a családgondozók javaslattal is élhetnek a dokumentum kiegészítésével kapcsolatban. Munkatársaink a szolgáltatásainkról szóló tájékoztatás érdekében, folyamatosan gondoskodnak. A családgondozás során vagy új kliens felvételekor is hangsúlyt fektetnek a már meglévő szóróanyagok közvetítésére, átadására, terjesztésére. Az ellátási területen lévő intézményeket, szervezeteket, hivatalokat is folyamatosan szóban, írásban tájékozatjuk. A Szolgálatban a szolgálatról pontos

információk találhatóak az elérhetőségeinkről, az ellátásainkról, a családgondozók személyéről, a fogadóórák rendjéről. A helyi képújság segítségével is hirdetjük szolgáltatásainkat. A szolgáltatásokról szóló tájékoztatás megvalósul a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás területén egyaránt.

22. A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS SZAKMAI TEVÉKENYSÉGE

A gyermekek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka, a mentálhigiéné módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermekek testi és lelki egészségének, a családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

22.1 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, rendszeressége, a szolgáltatási típusnak megfelelően a gondozási, nevelési, fejlesztési feladtatok, jellege, tartalma, módja: A vonatkozó szabályok részletes felsorolása A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) gyökeresen átalakította, és új alapokra helyezte a magyar gyermekvédelem rendszerét. A változás szerkezeti és szemléletbeli szabályozást is jelent. A szakellátás átrendeződése mellett létrehozott egy új szolgálattípust, a gyermekjóléti szolgáltatást, amelynek összefogó-koordináló szerepet szánt a gyermekvédelem rendszerében az érintett intézmények és személyek között. Tevékenységünk prioritása: a prevenció, illetve a megelőzést elősegítő új formák, módszerek kidolgozása és működtetése, a szolgáltató, segítő jelleg humanizálódása, illetve a koordináló tevékenység tudatosságának, tervszerűségének fokozása – a hatékonyság növelése érdekében. Összegzésként megállapítható, hogy munkánk során az alábbi jogszabályok maradéktalan betartására, illetve a belőlük adódó feladatok elvégzésére törekszünk: 1997. évi XXXI. törvény - Gyvt. - „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról”, 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet a „A gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi gyámügyi eljárásokról”, 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet „A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek feladatairól és működésük feltételeiről”, 1998. évi LXXXIV. törvény „A családok támogatásáról”, 1992. évi LXIII. Törvény „A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról”, 8/2000. (VIII.4) SzCsM rendelete „A személyes gondoskodást végző személyek működési nyilvántartásáról”, 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelete „ A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról.

22. 2 Gyermekjóléti szolgáltatás területén folyó szakmai tevékenység formái:

Egyszeri tanácsadás/Egyéni esetkezelés: az esetmunka integráló segítő tevékenység, melynek során egyéneknek, pároknak, családoknak, gyermekeknek nyújtunk segítséget. A szociális munka terén, szakképzettséget szerzett szakemberek a tévhitekkel ellentétben olyan egyénekkel, nem olyan személyekkel foglalkoznak, akiknek problémáik, különféle nehézségeik vannak, hanem olyanokkal, akik a kialakult problémáikat egyedül képtelenek megoldani. Pszichológiai értelemben az egyén, a megismerő funkcióinak működését, valamilyen mértékben elveszíti. Torzulnak a már kialakult magatartási módok, „olyan furcsán viselkedik” szokták mondani az adott személyhez közeli hozzátartozók. Mint pszichés, mentális, és fizikai értelemben is megváltoznak a korábban jól működő, probléma megoldási alternatívák. Szolgálatunk gyermekjóléti ellátása területén, döntően egyéni esetkezelést folytatunk: Ezen módszer egy kliens és egy segítőszakember kapcsolatán nyugszik. A kapcsolat négyszemközti, izolált, nyugodt környezetben biztosítható. Az esetfelvételekor, a kliens megismerése, a kliens által hozott probléma definiálása, azonosítása, a kliens probléma megoldási képességének meghatározása nagyon fontos feladat. Általában az első találkozás során kiderül, hogy az adott személy krízis állapotban van –e vagy sem. A szociális munkás kezdeményezheti a kapcsolat felvételét, de soha nem erőltetheti. A kliensek keresik fel általában a szolgálatot. Megjelennek a fogadóórán, a segítőnek pedig azonnal el kell mondania, hogy miben tud segítséget nyújtani. A kliens teljes részvétele, aktivitása nagyon fontos. A kliensnek éreznie kell a saját felelősségét, minden esetben ő dönt, azzal kapcsolatban, hogy a kialakult problémákat a szociális munkás által felajánlott módszer segítségével meg akarja oldani vagy sem. A családgondozó az egyéni esetkezelés során elmondja a megoldási alternatívákat, prioritásokat, várható eredményeket. A szociális munkásnak a következő lépéseket alkalmazza az egyéni esetkezelés során, amennyiben a konkrét gondozási folyamat létrejön: -A klienssel közösen összeállítja a gondozási tervet. - Folyamatosan figyelemmel kíséri a kliens fejlődését és szükségleteit, és ha szükséges, akkor a mindenkori helyzetnek megfelelően, helyzetértékelést (félévente és évente) végez. - Biztosítja a gondozás folyamatosságát. - Szükség esetén krízis intervenciót és folyamatos támogatást biztosít mind a kliens mind a hozzátartozói számára. A szociális munkás feladata, hogy a tények ismeretében tisztázza a társadalmi szükségletek prioritását, a problémákat más elérhető szolgáltatásokkal hozza kapcsolatba. A szociális munkában alapvető érték az együttműködés. Az esetkezelés folyamata a családgondozás, melynek középpontjában a családlátogatás áll. A folyamat az szolgálat egyéb szolgáltatásainak igénybevételével válik teljessé. Családgondozóink az oktatási-nevelési intézmények gyermek-és ifjúságvédelmi felelőseivel, a civil szervezetekkel személyes kapcsolatot tartanak fenn. Az együttműködés célja egy-egy konkréteset megoldásában való segítségnyújtás mellett a megelőzés előtérbe helyezése.

Ennek megvalósulását biztosítja a havonkénti esetmegbeszélés, valamint az egyes intézmények által szervezett prevenciós programok megvalósításában való közreműködés. Gyermekjóléti szolgáltatás során, az alkalmazott módszerek megvalósításakor kiemelt figyelmet kell a prevencióra fordítani. Prevenció (megelőzés) fajtái: Elsődleges megelőzés: magában foglalja az alapellátási formákat, amelyekre minden gyermek és szülője jogosult. Primer prevenció célja a fizikai, a lelki betegség kifejlődésének megakadályozása, az izoláció elkerülése, az egészségre ártalmas hatások kiiktatása, az egészségtudatos életmód kialakítása. Az elsődleges prevenció fokozott és folyamatos biztosítása elengedhetetlen a hatékony és minőségi gyermekjóléti szakmai munkában. - Ismeretterjesztés - tájékoztatás (osztályfőnöki órák, szülői értekezletek, iskolai programsorozatok, rendezvények, tantestületi értekezletek), - Észlelő- és jelzőrendszer működtetése. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat nagy hangsúlyt fektet az elsődleges prevencióra a helyi szabadidős programok szervezése, valamint a települési programokba történő bekapcsolódás révén. Másodlagos (szekunder) megelőzés: magában foglalja a célzott segítségnyújtást, amennyiben definiálja a rizikófaktorokat, a veszélyeztetett csoportokat, és segítséget nyújt, mielőtt a bántalmazás, az elhanyagolás bekövetkezne. - Gondozás, - Védelembe vétel, - Tanácsadás, - Konkrét ügyintézés. Harmadlagos megelőzés: speciális ellátásokat jelent, azokban az esetekben, amikor a család vagy ellátó szolgálat nem a gyermek szükségleteinek megfelelő ellátást nyújtják, bántalmazók vagy elhanyagolók. Ilyenkor be kell avatkozni a megfelelő szakmai eszközökkel, hogy megszűnjön az ártó magatartás. - Közvetítő eljárás, - Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések kezdeményezése, javaslattétel, - Családgondozás.

22.3 Mentálhigiénés szemlélet kialakítása, mint fejlesztési terület, feladat: A Gyermekjóléti Szolgálat az alkalmazott esetkezelések folyamatában gyakran alkalmazza a mentálhigiéné szakterületét: A mentálhigiéné minden olyan tevékenység, melynek célja az

egészséges lelki élet kialakítása és megtartása, olyan tudományág, amely támogatja és elősegíti a mentális egészséget és a mentális betegségek megelőzését. A gyermekben a testi, a lelki és a szellemi tényezők szoros egységben és kölcsönhatásban működnek. A mai társadalomban a gyermekeket nevelő, oktató, ellátó szakemberek gyakran szembesülnek testi, lelki egészségüket, egészséges fejlődésüket, hátráltató vagy veszélyeztető problémákkal. Minden segítő szakembernek rá kell ébredni arra, hogy a gyermek rendellenes viselkedése a szülők, a család kaotikus, normaellenes viselkedését tükrözi. A család szerkezetváltása, szerepzavara, a különféle szociális problémák megjelenése olyan feladatok elé állítják a szociális munkást, amire a képzés során nem készítették fel. Ennek következtében szemléletváltásra van szükség, annak érdekében, hogy a megjelenő problémákat nyugalommal, és stabilan tudja kezelni. A mentálhigiénés szemlélet kialakítása fontos fejlesztési terület, mivel a segítő tevékenységet végzők leginkább a kliensek problémáinak megértésével, mit – miért tesz - tudnak a legtöbb eredményt elérni. A napi segítő – kliens kapcsolatban szükséges tudatosan beemelni a mentálhigiénés tevékenységet és gondolkodásmódot, mivel az ellátott személyek bizalmának „elnyerése” más kép nem lehetséges. A megfelelő bizalmi légkör kialakítása a segítő – kliens szerepek megtartása mellett, a problémás helyzetet sikeresebben lehet kezelni.

23. Szakmai értékek és alapelvek az szolgálat tevékenységében: Tevékenységünket a Szociális Munka Etikai Kódexe alapján végezzük. A szociális munka olyan szakmai tevékenység, amely a szociális munkás felelősségét meghatározó etikai elveken alapul. A szociális munkás felelőssége, hogy saját kompetenciáján belül – a tevékenység szolgáltató vagy hatósági jellegének megfelelően – nyújtson szakmai szolgáltatásokat. A szociális munka a jogszabályban meghatározott képesítési követelmények alapján elsajátítható szakmai ismeretekre, tapasztalatokra, készségekre és értékekre épül. A családgondozás komplex feladat. A szociális munkát végzőnek, ismeretekkel kell rendelkeznie a szociológia, a szociálpolitika, a szociálpszichológia, a gyermek-és ifjúságvédelem, a pszichológia, az államigazgatás, a jog speciális területein. A szakma értékeit, az szolgálat munkatársai gondolkodásának, cselekedeteinek iránytűjeként kell szolgálnia. Ezek a szabadság, az egyenlőség, az igazságosság, a diszkrimináció mentesség, a tolerancia, a titoktartás, a szociális munka etikai normáinak betartatása. A szociális munkás az általános adatvédelmi szabályokon túl is köteles biztosítani a titoktartást és az információk felelős kezelését, de társadalmi felelőssége vagy egyéb kötelezettségek módosíthatják ezt a felelősségét, amit mindenkor a kliens tudomására kell hoznia. A titoktartás minden szóbeli, írásbeli, hang-és képanyagra rögzített és az azokból kikövetkeztethető információra, az esettanulmányokra, az esetismertetésekre és a publikációkra is vonatkozik. Tiszteletben kell tartania munkatársai nézeteit, tekintettel kell lennie képzettségükre, kötelezettségeikre. Szaktudását, gyakorlati tapasztalatait, szakmai információit meg kell osztania munkatársaival, különös tekintettel a pályakezdőkre és a gyakornokokra.

24. Gyermekjóléti Szolgáltatás célja, feladata: (A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény, és a végrehajtáshoz kapcsolódó jogszabályok alapján) - a 18 év alatti korosztály testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének, családban történő nevelésének elősegítése, - a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, - a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése a gyermek családból történő kiemelésének elkerülése érdekében, - a családból kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, utógondozás, - a veszélyeztetettséget észlelő és jelző hatékony információs rendszer működtetése, - helyettes szülői feladatok segítése, koordinálása, - a 18 év alatti korosztály, illetve az őket nevelő családok tájékoztatása jogokról, támogatásokról, ellátásokról, a családban történő nevelés elősegítése érdekében, - iskolai hiányzásokkal kapcsolatos teendők megtétele Szolgálatunk minden év március 31-ig megszervezi az Éves Gyermekvédelmi Tanácskozásokat a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 15.§. (7.) bekezdése szerint. Az Éves Gyermekvédelmi Tanácskozás a jogszabályi előírásoknak megfelelően határidőre a családsegítő szolgálattal összevonva valósult meg. A tanácskozások fő témái: a jelzőrendszer működése, hatékonysága, esetkezelések áttekintése, felmerülő nehézségek, problémák megbeszélése, megoldási alternatívák kialakítása. A tanácskozásokról emlékeztetőt, jelenléti ívet vezetünk, melyeket a felügyeleti szervhez megküldünk. A fenti célok megvalósulásához szükséges feladatok meghatározása: A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében családgondozóink: - tájékoztatják a családokat az igényelhető szociális támogatásokról, - segítik a családokat a szociális ellátásokhoz való hozzájutásban, azok célszerű felhasználásában, - javaslatot tesznek gyermekek közétkeztetésben, napköziben történő részvételére, - információkat közvetítenek egészségügyi, mentálhigiénés, nevelési, családtervezési kérdésekben, - tájékoztatják a családokat a városban szervezett szabadidős programokról, - szabadidős programokat szerveznek a 0-18 éves korosztály számára. A veszélyeztetettség megelőzése érdekében családgondozóink:

- működtetik az észlelő-jelzőrendszert, amelynek tagjai a Gyermekvédelmi törvény 17.§-ban meghatározott intézmények, szakemberek, - fogadják a jelzőrendszer tagjaitól, illetve a lakosságtól érkező jelzéseket a gyermekek veszélyeztetettségével kapcsolatban, megteszik a szükséges intézkedéseket, - lebonyolítják a havi esetmegbeszéléseket (résztvevői az észlelő-jelzőrendszer tagjai), - egy-egy konkrét eset kapcsán – amennyiben a felmerülő nehézségek indokolttá teszik esetkonferenciát szerveznek az érintettek bevonásával. A veszélyeztetettség megszüntetése érdekében családgondozóink családgondozást végeznek, melynek során: - segítik a gyermekek megfelelő fejlődését, veszélyeztető körülmények elhárítását, - segítik a családokat problémáik megoldásában, funkciójuk ellátásában, - szolgáltatásokat közvetítenek az érintett gyermekek-szülők felé (szakvizsgálatok, családterápia, szaktanácsadás stb…), - a család és a gyermek gondozását az egyéni gondozási-nevelési terv alapján végzik, a gondozás eredményességét félévente értékelik, - a családgondozást elsősorban alapellátásban végzik, amennyiben pozitív változás nem történik – a Gyámhatóság határozata alapján – a védelembe vett gyermek és családjának gondozására kerül sor, - szükség esetén hatósági eljárásra tesznek javaslatot (védelembe vétel, családba fogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti nevelésbe vétel). A családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, az utógondozás eredményessége érdekében családgondozóink: - együttműködnek a Somogy Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, a Gyámmal, a gyermekotthon gondozójával, - segítik a szülőket abban, hogy életvitelük, szociális körülményeik, a gyermekkel való kapcsolatuk alapján a gyermek a családba visszahelyezhető legyen. Örökbefogadással kapcsolatban családgondozóink a Gyámhivatal felkérésére: - környezettanulmányt készítenek, - figyelemmel kísérik a gondozásra kihelyezett gyermek ellátását, családba történő beilleszkedését, - javaslatot készítenek az örökbefogadásra vonatkozóan.

25. A Családgondozók dokumentációs feladatai:

-A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kiadott módszertani útmutatója által meghatározott nyomtatványokat, adatlapokat naprakészen vezetik, - tevékenységeiket a forgalmi naplóban naprakészen vezetik, - családlátogatásaikról, az esettel kapcsolatos intézkedéseikről feljegyzést készítenek, - esetmegbeszélésekről, esetkonferenciákról emlékeztetőt készítenek, - a rendelkezésükre álló adatokat bizalmasan kezelik. 26. A Gyermekjóléti Szolgálat a következő szakmai munkafolyamatot amennyiben kiskorú veszélyeztetettségével kapcsolatban jelzés történik: A jelzőrendszerből jelzés érkezik írásban: 1. Kapcsolatfelvétel a családdal 2. Kapcsolattartónak visszajelzés 3. Forgalmi napló vezetése 4. Folyamatos családgondozás 5. Probléma fennmaradása esetén javaslattétel a gyámhatóságnak a kliens védelembe vételére , évente felülvizsgálat és szorosabb kapcsolat a családdal 6.

Probléma megoldása esetén az eset lezárása

27. A gyermekjóléti szolgálat által megvalósítani kívánt programok konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatás elemek tevékenységének leírása, továbbá a szolgáltatás (programok) megkezdése előtt megtett előkészítések leírása: Védelembe vétel esetén évente felülvizsgálat. Ha a védelembe vétel megszűnik, akkor az eset lezárása. A gyermek alapellátásban történő gondozása. Átmeneti nevelésbe vétel esetén folyamatos családgondozás a gyermek mielőbbi visszakerülése érdekében. Játszóház: A Gyermekjóléti Szolgálat évek óta játszóházi programokat szervez falunapkor, gyermeknapkor és az ünnepnapok közeledtével.

28. Más szolgálatokkal, intézményekkel történő együttműködés módja:

Az Szolgálat nagy hangsúlyt fektet elsősorban a kistérség területén lévő intézményekkel, Szolgáltatókkal, Hatóságokkal való szoros együttműködésre. A Gyermekjóléti Szolgálat a gyermekek veszélyeztetettségének észlelése érdekében, észlelelő – jelzőrendszert működtet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelzőrendszeri tagok jeleznek, részt vesznek a családgondozás folyamatában az alapellátás és más jellegű gyermekvédelmi ellátásokra vonatkozásában is. Kérésünkre, írásbeli jelzéseiket szükség szerint megküldik, képviselik a gyermekek érdekeit. A gyermekvédelemmel kapcsolatos hatósági tevékenységet folytató személyekkel is megfelelő a kapcsolatunk. Kölcsönös tájékoztatás valósul meg szükség szerint. Folyamatos, szinte napi kapcsolattartást valósítunk meg az illetékes szervekkel (jegyzői gyámhatóság, gyámhivatal, rendőrség, ügyészség, bíróság, stb..). A kapcsolattartás kiterjed a szabálysértési ügyekkel foglalkozó, hatósági személyre is a jelentős mértékben megnövekedett igazolatlanul hiányzó diákok miatt. A szabálysértési osztály felkérésére elkészítjük, és rendelkezésre bocsátjuk a szükséges írat anyagot, szükség esetén javaslatunkkal segítjük a munkáját. Az esetkezelések kapcsán rendszeres kapcsolatot tartunk más alapellátó intézményekkel, hatóságokkal, gyermekvédelmi szolgálatokkal, a kinevezett gyámokkal, a nevelőszülőkkel. A gyermekkorúak ellátása terén nagyon fontos, hogy az egészségügyi szervekkel is meglegyen a megfelelő szintű kapcsolatártás, ezért a védőnői szolgálattal, az ifjúságpszichiátriával, a gyermek pszichiáterrel, a gyermek pszichológussal konzultáluk. A gyermekjóléti tevékenység megvalósítása és a jelentkező problémák miatt, rendszeresen tájékoztatva van a fenntartó. A Gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett az 1997. évi XXXI tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló jogszabály által meghatározott észlelő – jelzőrendszer folyamatos tevékenysége a valósul meg. Ezzel eleget téve a törvényi kötelezettségünknek, havonta értékeljük, segítjük egymás munkáját, és figyelemmel kísérjük az ellátási területen élő valamilyen szempontból hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett kiskorúak helyzetét. A jelzőrendszeri tagok és az őket foglalkoztató intézmények, szervezetek nem alá – fölé rendeletségi viszonyban vannak egymással, sokkal inkább mellérendelt, egymással jó munkakapcsolatot ápoló viszony alakítottak ki.

29. Az ellátottak köre, az ellátandó célcsoport: - szociálisan hátrányos helyzetűek, - nagycsaládosok, - gyermeküket egyedül nevelő szülők, - gyermeket nevelő nagyszülők, - mentális problémákkal küzdő szülők, gyermekek, - munkanélküliek, - halmozott problémákkal küzdők, - érdekérvényesítésben gyenge egyének, családok,

- hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek, családok, - devianciákkal élő szülők, fiatalkorúak

30. Az alapszolgáltatás esetén a szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás: A családgondozók az ellátottakkal és a jelzőrendszeri tagokkal személyesen (családlátogatás, kliens fogadás, szolgálati látogatások), levelezés formájában, telefonon formájában tartják a kapcsolatot. A családgondozó és a szolgáltatást igénybevevő kapcsolattartásának módja a családgondozás, mely a rendszerességen alapul. A szolgáltatást igénybevevő problémái, nehézségei alapján határozza meg a szolgáltatást végző szakember a családgondozás folyamatában a rendszeres találkozások, együttműködés gyakoriságát, amely az egyes családgondozási folyamatokban egyedi meghatározást jelent. A családgondozó tájékoztatja a klienst a rendelkezésre álló lehetőségekről. Közösen végiggondolják a segítségnyújtás, az együttműködés menetét, a formáit, a várható következményeit annak érdekében, hogy a kliens autonóm döntést hozhasson. Az autonóm döntésében akadályozott klienssel végzett tevékenység során is törekedni kell arra, hogy közösen dolgozzák ki az együttműködés szabályait. Az autonóm döntésében akadályozott klienssel végzett munka során a szociális munkát végző, a kliens érdekeit képviseli abban az esetben is, ha a kliens ezt nem kéri. A kliens érdekei megkívánják mindazok együttműködését, akik osztoznak a klienssel kapcsolatos szakmai felelősségben. A szociális munkát végző fontos feladata az együttműködés kezdeményezése és fenntartásának elősegítése. A családgondozó erkölcsi, anyagi, büntetőjogi felelősséggel tartozik feladatainak végrehajtásáért. A családgondozó tevékenységéről beszámolással tartozik szakmai irányítója felé, és felelős azért, hogy a szakmai standardoknak megfelelő munkát végezzen. A Szolgálatnál a feladatok ellenőrzésével, a dokumentációk áttekintésével, valamint az szolgálati fórumokon, az esetmegbeszéléseken valósul meg. Itt kerül sor a családok, a kliensek segítésével kapcsolatos esetek ismertetésére, megbeszélésére, elemzésére – az adatvédelmi előírások betartásával, az Etikai Kódex figyelembe vétel – a probléma megoldásában kompetens szakemberek bevonásával.

31. Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok: A szolgáltatást igénybe vevőnek joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel az szolgálat által biztosított szolgáltatások igénybevételére. A kliens számára az igénybe vett szolgáltatáshoz kapcsolódó általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell. A szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az szolgálat a szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelembe veszi a szolgáltatást igénybe vevőket

megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartását, különös figyelemmel az élethez, az emberi méltósághoz, a testi – lelki egészséghez való jogra. Így különösen a gyermeki jogok védelme: „Gyvt. 11. § (1) A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. Gyvt. 11/A. § (1) A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében. A gyermekjogi képviselő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére. (7) A gyermekjogi képviselő figyelemmel kíséri az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet, segíti a gyermeki jogok érvényesülését. A gyermekjogi képviselő indokolt esetben megkeresi az említett intézmények fenntartóját, illetve szükség szerint a gyermek érdekében a gyámhatóságnál eljárást kezdeményez. Gyermekjogi képviselő (Somogy Megye): Név: Duenas Valéria Cím: 7400-Kaposvár Orci u. 18/a. (Somogy Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat) Telefon: 06-20/48-99-633 A szociális munkát végző nemre, korra, társadalmi és etnikai hovatartozásra, vallási és világnézeti meggyőződésre, nemi irányultságra, fogyatékosságra és egészségi állapotra való tekintet nélkül, valamint bármely egyéb hátrányos megkülönböztetés kizárásával tevékenykedik. A szolgáltatást igénybe vevőt megilleti a személyes adatainak védelme, a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. A szolgáltatást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férhetnek hozzá. A kliens élethelyzetével, körülményeivel, szociális rászorultságának tényével kapcsolatos információkról más kliens, valamint arra illetéktelen személy nem szerezhet tudomást. A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében figyelemmel kell lenni különösen az információkhoz, a legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására, az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartására, a társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények, szolgáltatások igénybevételére, elérésére. A hajléktalan személy szolgálati szolgáltatásának igénybevétele nem tehető függővé olyan információktól, mely korábbi életvitelével, előéletével kapcsolatos. A szolgáltatást végző személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. A segítő munka során a szociális munkát végző védelemre jogosult a vele, vagy kliensével szembeni jogsértő vagy etikátlan bánásmóddal szemben. Ha az etikai sérelem akár intézmények, akár személyek részéről éri, védelemért munkáltatójához vagy az Etikai Kollégiumhoz fordulhat. Közfeladatot ellátó személynek minősül a családgondozó, ezért személyét tisztelet, védelem illeti.

32. Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos közös szabályok: Az szolgálat munkatársainak tudomására jutott adatok és tények nyilvántartására és kezelésére, valamint az általuk adott információkra és az adatok védelmére az 1992. évi LXIII. törvény, az 1992. évi LXVI. törvény, az 1993. évi III. törvény, az 1997. évi XXXI. törvény valamint az egészségügyi adatkezelésre vonatkozó törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A fenti törvényekben nem szabályozott, egyéb kérdésekben tevékenységükre a Szociális Munka Etikai Kódexe az irányadó. Az ellátott jogi képviselő, illetve a gyermekjogi képviselő neve, elérhetősége az szolgálat faliújságjain, a szolgálat minden helységében és a fogadóórák helységeiben kistérségi szinten kifüggesztésre kerültek, az ellátottak számára elérhető az információ, adott estben a családgondozó segít az eligazodásban. A szolgálat, illetve munkatársai a segítséget kérő által közölt adatokat más személyekkel ideértve az adatközlő hozzátartozóit is -, csak a segítséget kérő beleegyezésével közölhetik. Nem köti a titoktartás, ha az adatok közlésére jogszabály kötelezi. Tudományos célt szolgáló közlés csak oly módon történhet, hogy a közlés alapján az érintett egyént, családot, családtagot nem lehet felismerni. A szolgálat dolgozója a hivatali tevékenysége során tudomására jutott információkat, személyes céljaira nem használhatja fel. A szolgálat főállású dolgozója, illetve a vele közös háztartásban élő hozzátartozója a segítséget kérővel tartási, életjáradéki, illetve öröklési szerződést nem köthet, annak gyámjaként, illetőleg gondnokaként, - kivéve a hivatásos gondnok beosztású munkatársat nem jelölhető ki. A szolgálat munkatársai kötelesek gondoskodni az illetéktelen és más személyekre, intézményekre nem tartozó adatok megőrzéséről. 33. A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének biztosításának módja, formái: A szolgálatban 1 főállású közalkalmazotti jogviszonyban kinevezett munkavállaló, családgondozói munkakörben végzi napi tevékenységét a munkaköri leírások alapján. A családgondozó felsőoktatásban megszerzett végzettsége: 1 fő szociális munkás. A munkaköri leírások tartalmazzák, hogy az szolgálatnál dolgozó szakemberek folyamatos szakmai képzésben vesznek részt. A hatékony közös munka feltételeként nélkülözhetetlen a bizalmi légkör kialakítása és fenntartása a folyamat egésze során. Az elsődleges cél mellett, előtérbe helyezzük a kliensek természetes támaszainak erősítését, a motiválást és a belső erőforrások aktiválását, fejlesztését. Törekvéseink fókuszában áll, szükség szerint a problémák átfogalmazása, új alternatívák kialakítása, a problémamegoldó stratégiák közös keresése. A meglévő problémák kezelése mellett, kiemelkedő szerepet szánunk a prevenciós munkának is: devianciák kialakulásának megelőzése (jellemzően alkoholizmus), izoláció elkerülése, esetlegesen megjelenő pszichés problémák (reménytelenség, tehetetlenség érzése, depresszió, szuicid késztetések) elmélyülésének megakadályozása.

A szakmai program megvalósítása előre láthatóan, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat működési területén az alapszolgáltatások tekintetében a kliensek számára továbbra is elérhető lesz. A településekkel kialakított fogadórák megtartása minden esetben a hozzánk fordulók érdekeit fogja szolgálni. A Szolgálat által használt kapcsolati rendszer, munkaformák, bevezetett programok, a kollégák szakértelme, alkalmas a szociális és a mentálhigiénés tevékenység megvalósítására. Ezáltal a hozzánk forduló kliensek segítséget, támogatást kaphatnak a problémáik rendezésében. A kliensek érdekképviseletének megvalósítása érdekében továbbra is szoros együttműködést valósítunk meg más szociális ellátókkal, hatóságokkal, intézményekkel. A Szolgálat megléte nélkül, a hátrányos és veszélyeztetett helyzetben lévő személyek problémái súlyosbodnának, gyakrabban alakulnának ki krízis helyzetek. Az ellátási terület ellátottainak hátrányait a jelenleg működő alapszolgáltatásokkal korrigálni, segíteni lehet. 34. A gyermekjóléti szolgáltató, szolgálat szolgáltatásáról szóló tájékoztatás helyi módja: A Szakmai Program minden olyan információt tartalmaz, melynek alapján ismerté válik az szolgálat működése, az alkalmazott szakterületek, az ellátás igénybevétele, ennek feltétele, a szolgálatnál dolgozó munkatársak elérhetősége. Ennek érdekében a Szakmai Programot nyilvánosságra kell hozni, ezáltal kifüggesztésre kerül a szolgálatban, jól látható és hozzáférhető helyen. Minden érdeklődő személyesen tájékozódhat a dokumentumban található információkkal kapcsolatban. A Szakmai Program módosításakor a nyilvánosságra hozataláról ismételten gondoskodni kell. A Szakmai Program tartalmát az szolgálat munkavállalói és a kliensek is elérhetik, a tartalmát megismerhetik. Munkatársaink a szolgáltatásainkról szóló tájékoztatás érdekében, folyamatosan gondoskodnak a kistérség egész területén. Az ellátási területen lévő intézményeket, szervezeteket, hivatalokat is folyamatosan szóban, írásban is tájékozatjuk. Az szolgálatokban a szolgálatról pontos információk találhatóak az elérhetőségeinkről, az ellátásainkról, a családgondozók személyéről, a fogadóórák rendjéről. A helyi képújság segítségével is hirdetjük szolgáltatásainkat.

35. Az ellátás igénybevételének módja: Az ellátás igénybevétele jelzések alapján történik. A jelzés érkezhet az alábbiaktól: - nevelési, oktatási szolgálat, - rendőrség, - gyámhatóság, - házi orvos, - védőnő, - más gyermekjóléti szolgálat, - magánszemélyek. A szolgáltatás igénybevételét kezdeményezheti a kliens, hozzátartozója, vagy a gyermekvédelmi törvényben meghatározott észlelő-és jelzőrendszer bármely tagja. Magánszemélyek jelzése

megtehető személyesen, telefonon, vagy írásban. A jelzőrendszer tagjai jelzést csak írásban tehetnek. Krízishelyzet esetén telefonos vagy személyes jelzés alapján is intézkedünk, de utólagosan itt is kötelező az írásbeli jelzés. A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, kivétel a gyámhatóság által határozatban a családgondozás igénybevételére kötelezettek. Családozóinak az igénybevevők jellemzően személyesen keresik fel. A jelzőrendszer tagjai első alkalommal szintén személyesen, vagy telefonon, később írásban is megteszik jelzéseiket a gyermekjóléti szolgálat felé. Minden év tanéve elején az oktató – nevelő intézményektől megkérjük a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek névsorát. Abban az esetben, ha a jelzőrendszeri tag családgondozást javasol, a családgondozók személyesen keresik fel az adott családot. A kapcsolat felvétel után a klienseink az említett formában keresik a szociális munkásokat. Az ellátott gyermekről minden félévben és év végén tájékoztatást kérünk be (iskolától, óvodától, védőnőtől).

36. Jövőbeni célok, feladatok Az iskolai szociális munka, és mentálhigiénés ellátás továbbfejlesztése az iskoláskorú fiatalok körében, illetve a mentálhigiénés szemlélet kialakítása a dolgozók körében is. Ebben a tevékenységben aktívabban be szeretnénk vonni a jelzőrendszeri tagokat, és a szülőket is egyaránt.

MELLÉKLETEK

A szakmai program mellékletei családsegítés szakfeladat vonatkozásában 1. A Családsegítő Szolgáltatás „Megállapodás” a klienssel. 2. A Családsegítő Szolgáltatás „Együttműködési Megállapodása” a nem foglalkoztatott személlyel a beilleszkedést segítő szolgáltatásról.

A szakmai program mellékletei gyermekjóléti szakfeladat vonatkozásában 1. A Gyermekjóléti együttműködésről.

Szolgáltatás

„Nyilatkozata”

a

gyermekjóléti

alapellátásban

történő

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

A Szakmai Program hatálybalépése: A Szakmai Programot a Ságvár és Környéke Önkormányzati Feladatellátó Társulás 2012. november 29. napján megtárgyalta és …………………… határozatával jóváhagyta. A Szakmai Program .............................. napján lép hatályba. Ságvár, 2012. ……………..

Kecskés Gábor polgármester

Lenkey Tibor polgármester

Nikovics Tibor polgármester

--

Iktatószám:

A.

V.

E.

KLIENSNYILVÁNTARTÁS Név:

ELLÁTÁS:: Fiú

Születési adatok:

Lány

Kor:

Alapellátás:

Cím:

Átmeneti gondozás: Védelembe vétel:

Küldő szerv:

Családba fogadás:

Anyja neve:

Ideiglenes elhelyezés: Átmeneti nev.-be vétel: Utógondozás:

Kezelt probléma (ld.tábl)

Iskola: Kapcsolattartó:

PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT JUTTATÁSOK: Rendkívüli gy.védelmi támogatás: Gyermektartásdíj megelőlegezése: Rendszeres gyermekvédelmi kedv.: Egyéb természetben nyújtott ell.:

Vérszerinti gondozás: Pártfogói felügyelet: Örökbefogadás: Konfliktuskezelés: (mediáció, családkonzultáció)

Közvetítés más szolgáltatásba:

Jogi tanácsadás: Pszichológus: Egyéb:

Egyéb:

Elismerem, hogy az 1997. évi XXXI. tv. 33. § (2) bekezdésben előírt tájékoztatást családgondozómtól megkaptam. Ságvár, 20……………………………. ……………………………………….

……………………………………….

Kliens Lezárva: Indokolás:

év

Családgondozó hónap

nap

 84/580-022

Ságvár - Som - Nyim Körjegyzője
8654 Ságvár, Fő u. 16. E-mail: [email protected] Fax: 84/380-256 ELŐTEJRESZTÉS

készült Ságvár-Som-Nyim községek képviselő-testületeinek 2012. november 29-i együttes testületi ülésére Tárgy: Előterjesztés a Ságvár-Som-Nyim Körjegyzőség megszűntetéséről szóló okirat elfogadásáról Tisztelt Képviselő-testületek! Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény. (Mötv.) 84.§. (1) bekezdése rendelkezik a polgármesteri, illetve a közös önkormányzati hivatalok létrehozásáról. A Körjegyzőség a törvény erejénél fogva megszűnik. A fentiek tekintettel a Ságvár-Som-Nyim Körjegyzőséget - jogutódlással-2012. december. 31. napjával meg kell szüntetni.

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületeket, hogy az előterjesztést megtárgyalni, és az alábbi határozatot meghozni szíveskedjenek! Szükséges szavazati arány: minősített többség? HATÁROZATI JAVASLAT:

Ságvár Község Önkormányzatának képviselő testülete/Som Község Önkormányzatának képviselőtestülete/Nyim Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. december 31. napjával - jogutódlássalSágvár-Som-Nyim Körjegyzőségét megszünteti. A képviselő-testületek az erről szóló megszüntető okiratot a jegyzőkönyv melléklete szerinti tartalommal jóváhagyják, és egyidejűleg felhatalmazzák a polgármestereket az Megszüntető Okirat aláírására, valamint felkérik a körjegyzőt, hogy a megszüntetési eljárást az illetékes Magyar Államkincstárnál kezdeményezze. Felelős: Kecskés Gábor polgármester, Lenkey Tibor polgármester, Nikovics Tibor, polgármester, Dr. Schmieder Ibolya körjegyző Határidő: értelem szerint.

Ságvár, 2012. november 28. dr. Schmieder Ibolya s.k. körjegyző

SÁGVÁR-SOM-NYIM KÖRJEGYZŐSÉG MEGSZÜNTETŐ OKIRATA

Ságvár Község Önkormányzat Képviselő-testülete, (székhely: 8654 polgármester)

Ságvár,

Fő

utca

16.,

képviseletében:

Kecskés

Gábor

Som Község Önkormányzat Képviselő-testülete, (székhely: 8655 Som, Ady Endre utca 35/A., képviseletében: Lenkey Tibor polgármester) Nyim Község Önkormányzat Képviselő-testülete, (székhely: 8612 Nyim Fő utca 65., képviseletében: Nikovics Tibor polgármester), Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11.§, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 14. §. (2)-(3) szerinti tartalommal az alábbi megszüntető okiratot bocsátja ki. A költségvetési szerv: 1. Neve: Ságvár-Som-Nyim Körjegyzőség 2. Székhelye: 8654 Ságvár, Fő u. 16. 3. Megszüntető jogszabály: 2011.évi. CLXXXIX. törvény. 4. Megszüntetés módja, időpontja: Jogutóddal, 2012. december 31-i hatállyal. 5. Jogszabályi változások Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény, (Továbbiakban: Mötv.) 84.§. (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt vagy Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre. 6. A Körjegyzőség szakfeladatait a jövőben: A Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal látja el. 7 . A Mötv. – T/8887 számú törvényjavaslata szerinti – Átmeneti rendelkezések alcím alatt szereplő 146/C.§ (2) bekezdésének hatályba lépése esetén a Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei a Mötv. 83.§ B) pontja alapján a megszűnő jogelőd szervezet, Ságvár-Som-Nyim Körjegyzőség jelenlegi körjegyzőjét a létrejövő jogutód Hivatal jegyzőjeként – annak egyetértésével – foglalkoztatják. A Mötv. – T/8887. számú törvényjavaslat szerinti - Átmeneti rendelkezések alcím alatt szereplő 146/C.§ (3) bekezdésének hatályba lépése esetén a Hivatal jegyzője – a Mötv.-ben meghatározottak figyelembe vételével – dönthet arról, hogy a megszűnő körjegyzőségekben közszolgálati jogviszonyban állókat a Közös Önkormányzati Hivatalban tovább foglalkoztatja

8. Kötelezettséget vállalás rendje. A Körjegyzőség vezetője (a Körjegyző) 2012. december 31. napjáig vállalhat kötelezettséget a jogutódlással megszűnő szervezetre vonatkozóan teljes körűen.

Ságvár, 2012. november …..

Kecskés Gábor

Lenkey Tibor

Nikovics Tibor

polgármester

polgármester

polgármester

Ságvár Község Önkormányzata

Som Község Önkormányzata

Nyim Község Önkormányzata

Z á r a d é k:

A megszüntető okiratot Ságvár Község Önkormányzat Képviselő-testülete …/2012. (…..) határozatával, Som Község Önkormányzat Képviselő-testülete …/2012. (…..) határozatával, Nyim Község Önkormányzat Képviselő-testülete …/2012. (…..) határozatával hagyta jóvá.

Ságvár, 2012. november..

dr. Schmieder Ibolya körjegyző

2

 84/580-022

Ságvár - Som - Nyim Körjegyzője
8654 Ságvár, Fő u. 16. E-mail: [email protected] Fax: 84/380-256 ELŐTEJRESZTÉS

készült Ságvár-Som-Nyim községek képviselő-testületeinek 2012. november 29-i együttes testületi ülésére Tárgy: Előterjesztés a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal megalakításáról szóló megállapodás és Alapító Okirat elfogadásáról Tisztelt Képviselő-testületek!

A közös önkormányzati hivatal létrehozásának jogalapja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 84. §-ának (1) bekezdése, miszerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában. A létrejövő közös önkormányzati hivatal Ságvár-Som-Nyim Körjegyzőség jogutódja lesz. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületeket, hogy az előterjesztést megtárgyalni, és az alábbi határozatot meghozni szíveskedjenek! Szükséges szavazati arány: minősített többség HATÁROZATI JAVASLAT: Ságvár Község Önkormányzat Képviselő-testülete/Som Község Önkormányzat Képviselőtestülete/Nyim Község Önkormányzat Képviselő-testülete elhatározza, hogy a 2011. évi CLXXXIC. tv. 85. §. (1) bekezdésében foglaltak alapján, Ságvár Község Önkormányzatával/Som Község Önkormányzatával/Nyim Község Önkormányzatával megállapodva, 2013. január 1. napjától Közös Önkormányzati Hivatalt hoznak létre, amelynek székhelytelepülése Ságvár Község. A fentiekre tekintettel Ságvár Község Önkormányzat Képviselő-testülete/Som Község Önkormányzat Képviselő-testülete/Nyim Község Önkormányzat Képviselő-testülete Ságvár Község Önkormányzat Képviselő-testülete/Som Község Önkormányzat Képviselő-testülete/Nyim Község Önkormányzat Képviselő-testülete egyetértésével 2013. Január 1. napjától – Ságvár-SomNyim Körjegyzőség jogutódjaként- megalapítják a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatalt. A képviselő-testületek az erről szóló megállapodást és Alapító okiratot a jegyzőkönyv melléklete szerinti tartalommal jóváhagyják, és egyidejűleg felkérik a jegyzőt, hogy a bejegyzési eljárást azilletékes Magyar Államkincstárnál kezdeményezze. Felelős: Kecskés Gábor polgármester, Lenkey Tibor polgármester, Nikovics Tibor polgármester, dr. Schmieder Ibolya körjegyző. Határidő: értelem szerint. Ságvár, 2012. november 28. dr. Schmieder Ibolya s.k. körjegyző

MEGÁLLAPODÁS KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL LÉTREHOZÁSÁRÓL

Ságvár Község Önkormányzat Képviselő-testülete, (székhely: 8654 Ságvár, Fő utca 16., képviseletében: Kecskés Gábor polgármester) Som Község Önkormányzat Képviselő-testülete, (székhely: 8655 Som, Ady Endre utca 35/A., képviseletében: polgármester)

Lenkey Tibor

Nyim Község Önkormányzat Képviselő-testülete, (székhely: 8612 Nyim Fő utca 65., képviseletében: Nikovics Tibor polgármester), Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) d) pontjában, és 33. cikk (3) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 85. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – összhangban Ságvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének a …/2012. (….) határozatában, Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a …/2012. (….) határozatában, Nyim Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a …/2012. (….) határozatában kinyilvánított szándékával - 2013. január 1-jei hatállyal határozatlan időtartamra közös önkormányzati hivatalt hoznak létre.

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése és székhelye Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal 8654 Ságvár, Fő utca 16.

2. A MEGÁLLAPODÁS LÉTREHOZÁSÁNAK, MÓDOSÍTÁSÁNAK, MEGSZÜNTETÉSÉNEK MÓDJA 2.1

A megállapodás létrehozása:

2.1.1 A megállapodás létrehozásáról az érintett képviselő-testületek együttes ülésen, minősített szótöbbséggel hozott határozattal döntenek. A döntés az egyes képviselő-testületek át nem ruházható hatáskörébe tartozik. 2.1.2 A megállapodás jövőbeli, további működtetéséről az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül állapodhatnak meg az érintett képviselő-testületek minősített szótöbbséggel hozott döntéssel. A hatékony együttműködés érdekében elvárt, hogy amennyiben a működtetést a Képviselőtestületek folytatni kívánják, az erről szóló megerősítő döntést mielőbb közöljék a többi önkormányzattal, hogy a jogszabályban foglalt 60 napos határidőben a megállapodások megkötésre kerülhessenek.

2.2

A megállapodás módosítása:

2.2.1 A megállapodás módosítását kezdeményezheti a székhely önkormányzat, illetve bármely képviselő-testület a székhely önkormányzat írásbeli megkeresésével.

2.2.2 A székhely önkormányzat köteles a módosítási javaslatot 15 napon belül a résztvevő önkormányzatok felé továbbítani, amennyiben az jelen pontban foglaltaknak megfelel. A módosítási javaslat nem érintheti az 1. pontot, és nem célozhatja a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) megjelölt határidőn kívüli (2.3.1 pont) megszüntetését. A módosítási javaslatot az önkormányzatok legkésőbb 30 napon belül kötelesek érdemben megtárgyalni, és a döntés meghozataláról 15 napon belül kötelesek értesíteni a többi résztvevő önkormányzatot. 2.2.3 A megállapodás módosításának minősül a csatlakozás, amelyre azonban a vonatkozó jogszabályok értelmében csak az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül van lehetőség. A csatlakozási kérelmeket érdemben meg kell tárgyalnia minden résztvevő képviselő-testületnek olyan időpontban, hogy az az esetleges csatlakozást a jogszabályi határidőben lehetővé tegye. Csatlakozásra kizárólag akkor kerülhet sor, ha a jelen megállapodás emiatt szükséges módosítását valamennyi, a jelen megállapodást megkötő önkormányzat képviselő-testülete minősített többséggel elfogadta. 2.2.4 A megállapodás módosításának minősülő kizárásra csak az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül van lehetőség. A kizárást bármely önkormányzat kezdeményezheti bármely másik önkormányzattal szemben. Kizárási oknak minősül, ha valamely társuló fél súlyosan megsérti a megállapodást, különös tekintettel az együttműködési és a fizetési kötelezettségek teljesítésére. A súlyos megsértés fogalma a társulás céljának és működőképességének szempontjából értékelendő. A megállapodás súlyos megsértése tényének megállapításáról az érintett önkormányzaton kívül minden résztvevő önkormányzat minősített szótöbbséggel hozott döntése szükséges, a kizárási eljárást csak ezt követően lehet lefolytatni. A kizáráshoz a kizárással érintett önkormányzaton kívül – minden résztvevő önkormányzat minősített szótöbbséggel hozott döntése szükséges. A kizárás a döntésnek az érintett önkormányzatokkal történő közlést követő 10. napon hatályosul. 2.2.5 A megállapodás módosításának minősülő felmondásra csak az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül van lehetőség. A felmondás egyoldalú írásbeli jognyilatkozat, melyhez nem szükséges a megállapodást megkötő többi önkormányzat hozzájárulása. A felmondás a döntésnek az érintett önkormányzatokkal történő közlést követő 15. napon hatályosul. A felmondásról szóló döntést legkésőbb az általános önkormányzati választások napját követő 40. napig kell közölni. 2.2.6. A döntés közlésének napja az a nap, melyen az összes érintett önkormányzattal írásban közölték azt. Amennyiben az érintett önkormányzatokkal nem azonos napon közölték a döntést, a döntés közlésének napja az a nap, melyen az utolsó közlés megtörtént.

2.3

A megállapodás megszüntetése

2.3.1 A megállapodás megszüntetéséről közös megegyezéssel az érintett képviselő-testületek az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül állapodhatnak meg. Az ennek kezdeményezéséről szóló határozatban (illetőleg az annak mellékletét képező közös megegyezést rögzítő megállapodás-tervezetben) foglaltakat a megállapodást megkötő önkormányzatok képviselő-testületei a határozatról készült jegyzőkönyvi kivonat kézhezvételét követő tizenöt napon belül meg kell, hogy tárgyalják.

2

2.3.2 Amennyiben a közös megegyezés nem jön létre, úgy a felmondás szabályai szerint kell eljárnia a megállapodást megszüntetni kívánó önkormányzatoknak. 2.3.3 A megszüntető döntés meghozatalára egyebekben a 2.1.1 pontban meghatározott szabályok irányadók azzal, hogy a döntéshez nem szükséges együttes ülés tartása, a döntéseket külön ülésen is meg lehet hozni. 2.3.4 A megállapodás megszüntetése esetén gondoskodni kell a jelen megállapodás szerinti pénzügyi és vagyoni elszámolásról. A közös Hivatal vagyongyarapodását a jelen megállapodás megszűnése esetén a vagyongyarapodáshoz történő hozzájárulás arányában – pályázat esetében a vállalt saját erő arányában, - kell megosztani. Ha ez nem állapítható meg, a vagyont - az általános önkormányzati választások évének január 1-jei - lakosságszáma arányában kell megosztani.

3. A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI KÉRDÉSEI 3.1. A közös önkormányzati hivatal irányítása 3.1.1 A Hivatalt a székhely település polgármestere irányítja. 3.1.2 A jelen megállapodást megkötő önkormányzatok képviselő-testületei a Hivatal bevételeiről, kiadásairól, engedélyezett létszámáráról – a költségvetési rendeletüket tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt – együttes testületi ülésen döntenek. 3.1.3 A Hivatal, mint önállóan gazdálkodó és működő költségvetési szerv önálló költségvetéssel rendelkezik. 3.1.4 A jelen megállapodást megkötő önkormányzatok képviselő-testületei a Hivatal éves költségvetési és 3.2.5 szerinti szakmai beszámolójáról – a költségvetési zárszámadásukat tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt – együttes testületi ülésen döntenek.

3.2. A közös önkormányzati hivatal vezetése: a jegyző és az aljegyző 3.2.1. A közös önkormányzati hivatalt a jegyző vezeti. A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat. 3.2.2. A jegyző és az aljegyző kinevezése és felmentése a Hivatalt működtető települések polgármestereinek egyetértésével történik, azzal, hogy a jegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat (Mötv. 19. § b) pont) Ságvár Község Polgármestere, az aljegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja. 3.2.3. A jegyző és az aljegyző a közös önkormányzati hivatalban fogadja az ügyfeleket keddi munkanapokon délelőtt 8.00 és 12.00 óra között. Az ügyfélfogadási napok a társult településeken az alábbiak szerint történnek. Nyim községben szerdai munkanapokon délután 15.00 és 16.00 óra között, Som községben csütörtöki munkanapokon 14.30 és 16.00 óra között. A társult településeken az ügyfélfogadást a jegyző vagy aljegyző vagy megbízottja biztosítja. 3.2.4. A jegyző vagy aljegyzője köteles a képviselő-testület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni. 3.2.5. A jegyző évente egy alkalommal valamennyi képviselő-testület előtt beszámol a közös önkormányzati hivatal működéséről. 3.2.6. A Hivatal dolgozóinak tekintetében a munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja. A Hivatal székhely település polgármesterének egyetértése szükséges a Hivatal

3

köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, vezetői megbízásának visszavonásához és jutalmazásához.

3.3. A közös önkormányzati hivatal létszáma

a) Szakmai létszám: •

jegyző

1 fő

•

aljegyző

1 fő

•

köztisztviselők

11 fő

Létszám mindösszesen:

13 fő

3.4. A közös önkormányzati hivatal felépítése 3.4.1. A közös önkormányzati hivatal egységes, szakmai szervezeti egységekre nem tagolódik. 3.4.2. A megállapodást kötő önkormányzatok az igazgatási munka ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket az érintett településeken biztosítják.

3.5. A közös önkormányzati hivatal munkarendje, ügyfélfogadási rendje A Hivatal munkrendjét, ügyfélfogadási rendjét a jegyző határozza meg a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában.

4. A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL VAGYONI VISZONYAI

4.1.

A közös önkormányzati hivatal költségvetéséhez való hozzájárulás

4.1.1. A Hivatal működési költségét (személyi juttatások és járulékaik, a hivatali feladatellátásra használt helyiségek dologi kiadásai) az állam - az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben, és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban – finanszírozza. 4.1.2. Az állami támogatás a társuló önkormányzatok között lakosságszám arányosan kerül elszámolásra. 4.1.3 Az állami támogatással nem fedezett, elkülöníthető költségekhez önkormányzatok saját bevételeik terhére lakosságszám arányosan járulnak hozzá.

az

4.1.4 A 4.1.3. alpont szerinti hozzájárulás tervezett összegéről Ságvár Község Polgármestere legkésőbb a tárgyév január 31-ig tájékoztatja a közös önkormányzati hivatal fenntartásában részt vevő települések önkormányzatait, melyek ezzel kapcsolatos észrevételeiket legkésőbb tárgyév február 10-ig megteszik Ságvár Község Önkormányzat felé. 4.1.5 A Hivatal fenntartásában részt vevő önkormányzatok vállalják, hogy a 4.1.4. pont szerinti összegeket saját költségvetésükbe betervezik, valamint a Hivatal költségvetésében elfogadott önkormányzati hozzájárulás összegének időarányos részét

4

minden hónap 5. napjáig átutalják Ságvár Község Önkormányzat részére. 4.1.6 Felek megállapodnak, hogy minden év május 31-ig elszámolnak az előző évi hozzájárulásokkal. Ságvár Község Önkormányzat e határidőig az elszámolást írásban eljuttatja társuló községek önkormányzatai részére. Felek kötelezik magukat, hogy ezen elszámolás alapján a pénzügyi rendezés az elszámolás kézhezvételétől számított 30 napon belül részükről megtörténik. 4.1.7 A 4.1. pont szerinti fizetési kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén az adós önkormányzat – a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő – késedelmi kamattal növelt összeget tartozik megfizetni. Ez esetben Ságvár Község Polgármestere a nem teljesítő önkormányzatot felszólítja a 30 napon belüli teljesítésre, a felszólítás eredménytelensége esetén a felszólítási határidő lejárati napján jogosult inkasszó benyújtására a nem teljesítő önkormányzattal szemben. 4.1.8 Amennyiben a 4.1.5. pont szerinti elszámolás alapján Ságvár Községi Önkormányzat részéről keletkezik fizetési kötelezettség a Hivatal fenntartásában részt vevő más önkormányzat irányába, és az elszámolás alapján járó összeget Ságvár Község Önkormányzat a 4.1.5. pontban meghatározott határidőn belül nem utalja át az érintett Társuló község bankszámlájára, úgy az érintett önkormányzat polgármestere Ságvár Község Önkormányzatot felszólítja a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi kamattal növelt összeg 30 napon belüli megfizetésére, a felszólítás eredménytelensége esetén a felszólítási határidő lejárati napján jogosult inkasszó benyújtására Ságvár Község Önkormányzattal szemben.

4.2 A közös önkormányzati hivatal vagyoni viszonyai Ingatlanok használatba adása 4.2.1 A székhelyen a Hivatali feladatok ellátására használt ingatlan a székhely település önkormányzat tulajdonában marad, melyet térítésmentesen a Hivatal használatába ad. 4.2.2 Az ingatlan esetében a Hivatal viseli az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos költségeket. Ingóságok használatba adása 4.2.3 2013. január 1. napjától kezdődően a Hivatal, mint jogutód szervezet térítésmentesen átveszi a Hivatali feladatok ellátásához szükséges ingó vagyont SágvárSom-Nyim Körjegyzőségtől a leltár alapján. 4.2.4 A térítésmentesen használatba adott ingóságok 2013. január 1. napjától a Hivatal önálló gazdálkodási jogkörébe kerülnek.

5. A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL MUNKÁJÁNAK NYILVÁNOSSÁGA 5.1 A Hivatal működtetése során biztosítani kell az önkormányzati és hivatali munka átláthatóságára, nyilvánosságára vonatkozó jogszabályi előírások betartását. 5.2 A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosításával kapcsolatos feladatok ellátásáról a jegyző gondoskodik a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának függelékét képező, a közérdekű adatok közzétételi kötelezettségének teljesítéséről szóló szabályzatban foglaltaknak megfelelően. 5.3 A kötelezően közzéteendő közérdekű adatok körét nem érintő képviselő-testületi döntések nyilvánosságának biztosítása a jegyző feladata. A jegyző a határozatok

5

nyilvánosságáról a nyilvános ülések jegyzőkönyveinek elérhetővé tételével, a rendeletek nyilvánosságáról kihirdetésükkel gondoskodik az egyes önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatainak előírásai szerint. 5.4 A közérdekű adatokon túli, nyilvánosságot igénylő, önkormányzati közérdekű információk, közzétételek és hirdetmények nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos döntéshozók és felelősök az egyes polgármesterek. Ezen információk nyilvánosságra hozatalának rendje főszabály szerint az egyes önkormányzatok hirdetőtábláján való közzététel; az ezen felül biztosított további közzétételi helyekről (pl. honlap, egyéb hirdetőtáblák, stb.) az egyes önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatai rendelkeznek.

6. ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

6.1. Jelen megállapodásból eredő vitás kérdésekben bármely önkormányzat polgármestere jogosult egyeztető tárgyalást összehívni, bármely jelen megállapodást jóváhagyó önkormányzat székhelyére. Az egyeztető tárgyalásról emlékeztető készül, melynek elkészítéséről a tárgyalást összehívó polgármester köteles gondoskodni és köteles azt legkésőbb a tárgyalástól számított öt munkanapon belül mindegyik jelen megállapodást jóváhagyó fél polgármesterének megküldeni. 6.2. Amennyiben az egyeztető tárgyalás eredményre vezetett és ennek alapján jelen megállapodás módosítása szükséges, úgy Ságvár Község Polgármestere az emlékeztető általa történő kézhezvételét követő harminc napon belül köteles a megállapodás módosításáról készült előterjesztést Ságvár Község Önkormányzat Képviselő-testülete elé terjeszteni, továbbá köteles ugyanezen határidőn belül a Hivatal fenntartásában részt vevő önkormányzatok polgármesterei számára megküldeni, akik a kézhezvételt követő tizenöt napon belül kötelesek azt saját képviselő-testületük elé jóváhagyásra beterjeszteni. 6.3. Felek a vitás kérdés bírói útra terelését megelőzően legalább egy alkalommal kötelesek egyeztetni, a 6.1-6.2. pontokban foglaltak szerint. Amennyiben az egyeztetés összehívására vonatkozó jogával egyik önkormányzat polgármestere sem él a vitás kérdés felmerülésétől számított harminc napon belül, úgy Ságvár Község Polgármestere köteles az egyeztető tárgyalást Ságvár Község Önkormányzat székhelyére összehívni. 6.4. Az egyeztetés eredménytelensége esetén felek a jelen megállapodásból eredő jogvita elbírálására kikötik a Siófoki Városi Bíróság kizárólagos illetékességét. 6.5. Amennyiben az állami támogatás a Hivatal működtetéséhez nem elegendő, úgy a tag önkormányzatok a hiányzó forrást az általános önkormányzati választások évének január 1-jei települési lakosságszám arányában biztosítják. Átmeneti szabályozásként 2013-14. évben a 2012. január 1-jei lakosságszám az irányadó. 6.6. A képviselő-testületek megállapodnak abban, hogy amennyiben a jelen megállapodás tartalmát érintő jogszabályok olyan érdemi változásokat tartalmaznak, melyek a Hivatal jelenlegi szabályozás mentén való működőképességét, szabályosságát vagy méltányosságát megkérdőjelezik, akkor a felek a megállapodást haladéktalanul felülvizsgálják. 6.7. A Közös szervezete. 6.8.

Önkormányzati

Hivatal

Ságvár-Som-Nyim

Körjegyzősége

jogutód

A Mötv. – T/8887 számú törvényjavaslata szerinti – Átmeneti rendelkezések alcím

6

alatt szereplő 146/C.§ (2) bekezdésének hatályba lépése esetén a Hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei a Mötv. 83.§ B) pontja alapján a megszűnő jogelőd szervezet Ságvár-Som-Nyim Körjegyzőség jelenlegi körjegyzőjét a létrejövő jogutód Hivatal jegyzőjeként – annak egyetértésével – foglalkoztatják. 6.9. A képviselő-testületek megállapodnak, hogy legkésőbb 2012. december 28-ig pályázatot írnak ki a Hivatal aljegyzői állásának betöltésére. 6.10. A Mötv. – T/8887. számú törvényjavaslat szerinti - Átmeneti rendelkezések alcím alatt szereplő 146/C.§ (3) bekezdésének hatályba lépése esetén a Hivatal jegyzője – a Mötv.-ben meghatározottak figyelembe vételével – dönthet arról, hogy a megszűnő körjegyzőségekben közszolgálati jogviszonyban állókat a Hivatalban tovább foglalkoztatja. 6.11. Jelen megállapodás valamennyi, a megállapodást megkötő önkormányzatának képviselő-testülete általi elfogadását és azok polgármestereinek aláírását követően, 2013. január 1. napján lép hatályba. 6.12. Jelen megállapodást annak elolvasását, tartalmának megismerését és megértését követően az önkormányzatok képviselő-testületei képviseletében eljáró polgármesterek a képviselt önkormányzat akaratával mindenben megegyezően, annak nevében helybenhagyólag, saját kezű aláírással látják el.

Ságvár, 2012. november…

Kecskés Gábor polgármester Ságvár Község Önkormányzata

Lenkey Tibor polgármester Som Község Önkormányzata

Nikovics Tibor polgármester Nyim Község Önkormányzata

ZÁRADÉK: Jelen Társulási Megállapodást Ságvár Község Önkormányzat Képviselő-testülete …/2012. (…..) határozatával, Som Község Önkormányzat Képviselő-testülete …/2012. (…..) határozatával, Nyim Község Önkormányzat Képviselő-testülete …/2012. (…..) határozatával fogadta el.

A megállapodást a Képviselő-testületi döntések értelmében ellenjegyzem:

Ságvár, 2012. november…….. dr. Schmieder Ibolya körjegyző

7

A SÁGVÁRI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRATA Ságvár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Som Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Nyim Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) d) pontjában, és 33. cikk (3) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. §-ának (1) bekezdése b) pontjában, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 85. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Alapító Okiratát (a továbbiakban: Alapító Okirat) az alábbiak szerint állapítja meg:

1. A költségvetési szerv neve, székhelye: 1.1.

A költségvetési szerv neve és székhelye:

Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal 8654 Ságvár, Fő utca 16. 2.

A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata:

Az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában. (Mötv. 84. §-ának (1) bekezdése)

3. A költségvetési szerv alaptevékenysége: Szakágazat: 841105

helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége

Szakfeladatok: 811000

építményüzemeltetés

841114

országgyűlési képviselő választásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841115

önkormányzati képviselő választásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841116

országos és helyi nemzetiségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841117

európai parlamenti képviselő választáshoz kapcsolódó tevékenységek

841118

országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek

841126

önkormányzatok tevékenysége

841127

helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége

841133

adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés

841173

statisztikai tevékenység

841901

önkormányzatok és társulások elszámolásai

841906

finanszírozási műveletek

841907

önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel

841908

fejezeti és általános tartalékok elszámolása

és

társulások

általános

végrehajtó

igazgatási

1

890442

foglalkozást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása

890441

foglalkozást helyettesítő közfoglalkoztatása

támogatásra

jogosultak

rövid

időtartamú

4. A költségvetési szerv illetékességi területe: Ságvár község közigazgatási területe,

-

Som község közigazgatási területe,

-

Nyim község közigazgatási területe.

5. A költségvetési szerv irányító szervének neve, székhelye: Ságvár Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8654 Ságvár, Fő utca 16. 6. A költségvetési szerv jogelődjének neve, székhelye: 1. Ságvár-Som-Nyim Körjegyzősége 8654 Ságvár, Fő utca 16.

7. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv

8. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: A költségvetési szerv vezetője a Mötv. 81. §-ának (1) bekezdése alapján a jegyző. A jegyzőt a Hivatal fenntartásában részt vevő önkormányzatok polgármesterei a Mötv. 82. §-ának (1) bekezdésében és a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 247. §-ában foglalt eljárás alkalmazásával, a Hivatal létrehozására kötött megállapodásban foglaltak figyelembe vételével határozatlan időtartamra nevezik ki. 9. A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira jogviszonyok megjelölése:

vonatkozó

foglalkoztatási

A foglalkoztatottak a Hivatallal a Kttv. szerinti közszolgálati jogviszonyban állnak, kivéve az ugyanezen tevékenység ellátását segítő technikai alkalmazottakat, akik a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkajogviszonyban állnak. 10.Átmeneti rendelkezések: A Mötv. – T/8887. számú törvényjavaslat szerinti - Átmeneti rendelkezések alcím alatt szereplő 146/C.§ (2) bekezdésének hatályba lépése esetén a Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei a Mötv. 83.§ b) pontjának megfelelő alkalmazásával megállapodhatnak, hogy a megszűnő körjegyzőség jelenlegi jegyzőjét, a létrejövő jogutód közös önkormányzati hivatal jegyzőjeként- annak egyetértésével - foglalkoztatják. A Mötv. – T/8887. számú törvényjavaslat szerinti - Átmeneti rendelkezések alcím alatt szereplő 146/C.§ (3) bekezdésének hatályba lépése esetén a Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője – a Mötv.-ben meghatározottak figyelembe

vételével – dönthet arról, hogy a megszűnő körjegyzőségekben közszolgálati jogviszonyban állókat a Közös Önkormányzati Hivatalban tovább foglalkoztatja. 11.Záró rendelkezések: Az Alapító Okirat 2013. január 1-jén lép hatályba. Az Alapító Okirat hatályba lépése értelmében a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal 2013. január 1. napjával jön létre és azzal a nappal kezdi meg működését Ságvár-Som-Nyim Körjegyzőség jogutódjaként.

Ságvár, 2012. november …..

Kecskés Gábor polgármester Ságvár Község Önkormányzata

Lenkey Tibor

Nikovics Tibor

polgármester Som Község Önkormányzata

polgármester Nyim Község Önkormányzat

ZÁRADÉK Jelen Alapító Okiratot a Mötv. 85. §-ának (1) bekezdése alapján Ságvár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete …/2012. (…..) határozatával, Som Község Önkormányzat Képviselő-testülete …/2012. (…..) határozatával, Nyim Község Önkormányzat Képviselő-testülete …/2012. (…..) határozatával fogadta el.

Az alapító okiratot a Képviselő-testületi döntések értelmében ellenjegyzem:

Ságvár, 2012. november…

dr. Schmieder Ibolya körjegyző

Ságvár, 2012. november….

Kecskés Gábor polgármester a költségvetési szerv irányító szervének vezetője

 84/580-022

Ságvár - Som - Nyim Körjegyzője
8654 Ságvár, Fő u. 16. E-mail: [email protected] Fax: 84/380-256

ELŐTEJRESZTÉS készült Ságvár-Som-Nyim községek képviselő-testületeinek 2012. november 29-i együttes testületi ülésére Tárgy: Előterjesztés a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal aljegyzői munkakörének betöltésére kiírandó pályázatról Tisztelt Képviselő-testületek! Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 81. § (2) bekezdése alapján a jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat. A Mötv. 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy a polgármester a jegyző javaslatára kinevezi az aljegyzőt. A fenti jogszabályi hivatkozások alapján a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatalnál 2013. január 1től a jegyző helyettesítésére és egyéb a jegyző által meghatározott feladatok ellátására aljegyző foglalkoztatása szükséges. Al aljegyzői munkakör betöltésére előírt képesítési és egyéb feltételeket a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 247. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 39. § (1) bekezdése tartalmazza. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületeket, hogy az előterjesztést megtárgyalni, és az alábbi határozatot meghozni szíveskedjenek!

HATÁROZATI JAVASLAT: Ságvár Község Önkormányzatának képviselő testülete/Som Község Önkormányzatának képviselőtestülete/Nyim Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal aljegyzői munkakörének betöltésére jelen előterjesztés mellékletét képező pályázatot írja ki. Megbízza a körjegyzőt, hogy gondoskodjon a pályázatnak a Nemzeti Közigazgatási Intézet honlapján, a Körjegyzőség honlapján, valamint az önkormányzatok hirdetőtábláján való közzétételéről. Felelős: Kecskés Gábor polgármester, Lenkey Tibor polgármester, Nikovics Tibor, polgármester, Dr. Schmieder Ibolya körjegyző Határidő: értelem szerint

Ságvár, 2012. november 28. dr. Schmieder Ibolya s.k. körjegyző

PÁLYÁZAT ALJEGYZŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE Ságvár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Som Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Nyim Község Önkormányzat Képviselő-testülete a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 45. § (1) bekezdése alapján pályázatot hirdet a 2013. január 1-jével létrejövő Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal

ALJEGYZŐI munkakörének betöltésére. A közszolgálati jogviszony időtartama: határozatlan idejű közszolgálati jogviszony. Foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. A vezetői megbízás időtartama: A vezetői megbízás határozatlan időre szól. A munkavégzés helye: Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal 8654 Ságvár, Fő utca 16. Ellátandó feladatok: A Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjének helyettesítése, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és más jogszabályok által a jegyző feladat- és hatáskörébe utalt tevékenységek ellátása. A munkakörhöz tartozó főbb tevékenységi körök: A Mötv. és más jogszabályok által a jegyző feladat- és hatáskörébe utalt, valamint a közös hivatalt létrehozó megállapodásban az aljegyző feladat- és hatáskörébe utalt tevékenység ellátása. A munkakör betöltője irányítása alá tartozó szervezeti egységek megnevezése: Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal Az irányítása alá tartozó személyek száma: 11 fő Jogállás, illetmény és juttatások: A jogállásra, az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezései az irányadók. Pályázati feltételek: − magyar állampolgárság, − cselekvőképesség, − büntetlen előélet, − igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítés, − jogi vagy közigazgatási szakvizsga, vagy az OKV elnöksége által teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítés, 2

−

közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező pályázó is kinevezhető, feltéve, hogy a kinevezéstől számított egy éven belül a jogi vagy közigazgatási szakvizsgát, vagy a szakvizsga alól az OKV elnöksége által a teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítést megszerzi. legalább 2 év közigazgatási gyakorlat, vagyonnyilatkozat tételi eljárás lefolytatása.

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent: − B kategóriás jogosítvány, A részeként pályázat benyújtandó iratok, igazolások: − részletes szakmai önéletrajz, − iskolai végzettségeket, szakvizsgát igazoló okiratok másolata, − 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány. − nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy pályázati anyagának tartalmát és személyes adatait a pályázat elbírálásában részt vevők megismerhessék. A munkakör betölthetőségének időpontja: A munkakör legkorábban 2013. február 1. napjától tölthető be. A pályázat benyújtásának határideje: 2012. december 28. A pályázatok benyújtásának módja: − Postai úton, a pályázatnak Ságvár Község Polgármestere címére történő megküldésével (8654 Ságvár, Fő utca 16.) Kérjük a borítékon feltüntetni: „pályázat aljegyzői munkakör betöltésére” A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Kecskés Gábor polgármester nyújt a +36 84 580-022/13-as telefonszámon. A pályázati eljárás, a pályázat elbírálásának módja, rendje: A pályázat a Mötv. 82. §-ának (1) bekezdése, valamint 83. §-ának b) pontja alapján kerül elbírálásra. A pályázat elbírálásának határideje: 2013. január 15. A pályázati kiírás további (www.kozigallas.hu oldalon kívüli) közzétételének helye: - Ságvár-Som-Nyim Körjegyzőség hivatalos internetes oldala - Ságvár Község Önkormányzata hivatalos hirdetőtáblája - Som Községi Önkormányzat hivatalos hirdetőtáblája - Nyim Községi Önkormányzat hivatalos hirdetőtáblája

3

Tisztelt Képviselő-testület! A „Dél-Balaton és Sióvölgy Nagytérségi Szilárdhulladék Kezelési Konzorcium működési területén a Somi Regionális Hulladékkezelőtelep fejlesztése” című, KEOP-1.1.1/2F/09-11 azonosító számú projekt 2. fordulójára a pályázat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kérésének megfelelően 2012. október 31. napján beadásra került. A pályázati kiírás alapján a projekt elszámolható költsége összesen: a projekt támogatásának mértéke: támogatási intenzitás: szükséges önerő: a projekt megvalósításának kezdete: a projekt megvalósításának befejezése:

3 117 500 000 Ft 2 228 075 313 Ft 71,47% 889 424 687 Ft 2013. 03. 04. 2014. 10. 31.

Az NFÜ szóbeli tájékoztatása szerint a támogatás intenzitását várhatóan megemelik 95%-ra. A tájékoztatást november 28. napján megerősítették. A pályázat beérkezését követően kerül sor a benyújtási alapkritériumok ellenőrzésére. Ennek során a közreműködő szervezet megvizsgálja, hogy a projektjavaslat megfelel-e a felhívásban meghatározott kritériumoknak. Amennyiben a pályázat a fenti szempontokat figyelembe véve megfelel a feltételeknek (és amennyiben a vonatkozó rendelet eltérően nem rendelkezik), a pályázat befogadásra kerül. A befogadásról a közreműködő szervezet a benyújtási határidőtől számított 7 napon belül írásban tájékoztatja a támogatást igénylőt a projektjavaslat befogadásáról (befogadó nyilatkozat). Amennyiben a pályázat nem kerül befogadásra, a közreműködő szervezet az elutasítás részletes okait tartalmazó levélben értesíti a pályázót. Amennyiben a pályázó valamely dokumentumot nem, hiányosan vagy hibásan nyújtott be, a közreműködő szervezet a pályázót minimum 7 nap határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel. Hiánypótlás csak egy alkalommal lehetséges. A KEOP Irányító Hatóság (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) a benyújtott pályázatok elbírálására Döntés Előkészítő Bizottságot hoz létre, amely javaslatot tesz a projekt támogatására vonatkozóan. A projektjavaslatról az NFÜ dönt. A döntés lehet: − csökkentett támogatási összegű, − feltételekhez kötött támogatás − elutasítás − az eredeti projekt javaslat feltételek és támogatás csökkentés nélküli elfogadása. A benyújtott pályázaton kívül várhatóan hiánypótlási felhívás keretében november 30-ig be kell még nyújtani az építési engedélyt és a közbeszerzési dokumentációt, az építéshez az MNV Zrt. hozzájárulását.

A Pályázati Felhívás értelmében a Társulást alkotó tagönkormányzatok a pályázattal összefüggésben kötelesek képviselő testületi ülést tartani és a végleges RMT-ről, a benne foglalt üzemeltetési koncepcióról, díjpolitikáról dönteni. Ezenkívül szükséges még a jelen előterjesztés mellékletét képező határozati javaslatok képviselő-testületi elfogadása. Ezen határozatok elfogadása szükséges a pályázat támogathatósága és a Támogatási Szerződés megkötése érdekében. A megkötendő Támogatási Szerződés csak a tagönkormányzatok határozatainak meghozatalát követően léphet hatályban. A Dél-Balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Tanácsa az előterjesztésről november 26-i ülésén tárgyalt, és a határozati javaslatban foglaltakat elfogadta. Kérem a T. Képviselő-testületet, hogy a mellékelt határozati javaslatban foglaltak hagyja jóvá. Határozati javaslat: A Képviselő-testület az előterjesztést megtárgyalta és az alábbi határozatot hozta: 1) Som Község Önkormányzata ……….. sz. határozatával igazolja, hogy az üzemeltetési koncepció alátámasztásához nyújtott, és a KEOP-7.1.1.1/2F/09-11 pályázati konstrukció keretében benyújtott „Dél-Balaton és Sióvölgy Nagytérségi Szilárdhulladék Kezelési Konzorcium működési területén a Somi Regionális Hulladékkezelőtelep fejlesztése” című pályázati anyaghoz készített Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányban (továbbiakban RMT) feltüntetett adatok, információk a valóságnak megfelelnek. Az RMT-ben bemutatott üzemeltetési koncepciót, díjpolitikát, díjképzést, megismerte, elfogadta, és annak betartását a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja a projekt befejezését követő minimum 5 évig. 2) Som Község Önkormányzat Képviselő Testülete……………………… sz. képviselőtestületi határozatával nyilatkozatot tesz, hogy a KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAMBAN kiírásra került 1.1.1/09-11 kódszámú, „Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése” című pályázati felhívásra a DélBalatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás által beadott „DélBalaton és Sióvölgy Nagytérségi Szilárdhulladék Kezelési Konzorcium működési területén a Somi Regionális Hulladékkezelőtelep fejlesztése” nevű II. fordulós pályázaton kívül az adott projekthez, projektelemhez kapcsolódóan (hulladékgazdálkodás fejlesztése) Som település Önkormányzata nem vesz részt más pályázatban, támogatási konstrukcióban. Felelős: Lenkey Tibor polgármester Határidő: értelem szerint.

Som, 2012. november 29. Lenkey Tibor polgármester

Tisztelt Képviselő-testület! A „Dél-Balaton és Sióvölgy Nagytérségi Szilárdhulladék Kezelési Konzorcium működési területén a Somi Regionális Hulladékkezelőtelep fejlesztése” című, KEOP-1.1.1/2F/09-11 azonosító számú projekt 2. fordulójára a pályázat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kérésének megfelelően 2012. október 31. napján beadásra került. A pályázati kiírás alapján a projekt elszámolható költsége összesen: a projekt támogatásának mértéke: támogatási intenzitás: szükséges önerő: a projekt megvalósításának kezdete: a projekt megvalósításának befejezése:

3 117 500 000 Ft 2 228 075 313 Ft 71,47% 889 424 687 Ft 2013. 03. 04. 2014. 10. 31.

Az NFÜ szóbeli tájékoztatása szerint a támogatás intenzitását várhatóan megemelik 95%-ra. A tájékoztatást november 28. napján megerősítették. A pályázat beérkezését követően kerül sor a benyújtási alapkritériumok ellenőrzésére. Ennek során a közreműködő szervezet megvizsgálja, hogy a projektjavaslat megfelel-e a felhívásban meghatározott kritériumoknak. Amennyiben a pályázat a fenti szempontokat figyelembe véve megfelel a feltételeknek (és amennyiben a vonatkozó rendelet eltérően nem rendelkezik), a pályázat befogadásra kerül. A befogadásról a közreműködő szervezet a benyújtási határidőtől számított 7 napon belül írásban tájékoztatja a támogatást igénylőt a projektjavaslat befogadásáról (befogadó nyilatkozat). Amennyiben a pályázat nem kerül befogadásra, a közreműködő szervezet az elutasítás részletes okait tartalmazó levélben értesíti a pályázót. Amennyiben a pályázó valamely dokumentumot nem, hiányosan vagy hibásan nyújtott be, a közreműködő szervezet a pályázót minimum 7 nap határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel. Hiánypótlás csak egy alkalommal lehetséges. A KEOP Irányító Hatóság (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) a benyújtott pályázatok elbírálására Döntés Előkészítő Bizottságot hoz létre, amely javaslatot tesz a projekt támogatására vonatkozóan. A projektjavaslatról az NFÜ dönt. A döntés lehet: − csökkentett támogatási összegű, − feltételekhez kötött támogatás − elutasítás − az eredeti projekt javaslat feltételek és támogatás csökkentés nélküli elfogadása. A benyújtott pályázaton kívül várhatóan hiánypótlási felhívás keretében november 30-ig be kell még nyújtani az építési engedélyt és a közbeszerzési dokumentációt, az építéshez az MNV Zrt. hozzájárulását. A Pályázati Felhívás értelmében a Társulást alkotó tagönkormányzatok a pályázattal összefüggésben kötelesek képviselő testületi ülést tartani és a végleges RMT-ről, a benne foglalt üzemeltetési koncepcióról, díjpolitikáról dönteni.

Ezenkívül szükséges még a jelen előterjesztés mellékletét képező határozati javaslatok képviselő-testületi elfogadása. Ezen határozatok elfogadása szükséges a pályázat támogathatósága és a Támogatási Szerződés megkötése érdekében. A megkötendő Támogatási Szerződés csak a tagönkormányzatok határozatainak meghozatalát követően léphet hatályban. A Dél-Balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Tanácsa az előterjesztésről november 26-i ülésén tárgyalt, és a határozati javaslatban foglaltakat elfogadta. Kérem a T. Képviselő-testületet, hogy a mellékelt határozati javaslatban foglaltak hagyja jóvá. Határozati javaslat: A Képviselő-testület az előterjesztést megtárgyalta és az alábbi határozatot hozta: 1) Nyim Község Önkormányzata ……….. sz. határozatával igazolja, hogy az üzemeltetési koncepció alátámasztásához nyújtott, és a KEOP-7.1.1.1/2F/09-11 pályázati konstrukció keretében benyújtott „Dél-Balaton és Sióvölgy Nagytérségi Szilárdhulladék Kezelési Konzorcium működési területén a Somi Regionális Hulladékkezelőtelep fejlesztése” című pályázati anyaghoz készített Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányban (továbbiakban RMT) feltüntetett adatok, információk a valóságnak megfelelnek. Az RMT-ben bemutatott üzemeltetési koncepciót, díjpolitikát, díjképzést, megismerte, elfogadta, és annak betartását a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja a projekt befejezését követő minimum 5 évig. 2) Nyim Község Önkormányzat Képviselő Testülete……………………… sz. képviselőtestületi határozatával nyilatkozatot tesz, hogy a KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAMBAN kiírásra került 1.1.1/09-11 kódszámú, „Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése” című pályázati felhívásra a DélBalatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás által beadott „DélBalaton és Sióvölgy Nagytérségi Szilárdhulladék Kezelési Konzorcium működési területén a Somi Regionális Hulladékkezelőtelep fejlesztése” nevű II. fordulós pályázaton kívül az adott projekthez, projektelemhez kapcsolódóan (hulladékgazdálkodás fejlesztése) Nyim település Önkormányzata nem vesz részt más pályázatban, támogatási konstrukcióban. Felelős: Nikovics Tibor polgármester Határidő: értelem szerint.

Nyim, 2012. november 29.

Nikovics Tibor polgármester

Tisztelt Képviselő-testület! A „Dél-Balaton és Sióvölgy Nagytérségi Szilárdhulladék Kezelési Konzorcium működési területén a Somi Regionális Hulladékkezelőtelep fejlesztése” című, KEOP-1.1.1/2F/09-11 azonosító számú projekt 2. fordulójára a pályázat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kérésének megfelelően 2012. október 31. napján beadásra került. A pályázati kiírás alapján a projekt elszámolható költsége összesen: a projekt támogatásának mértéke: támogatási intenzitás: szükséges önerő: a projekt megvalósításának kezdete: a projekt megvalósításának befejezése:

3 117 500 000 Ft 2 228 075 313 Ft 71,47% 889 424 687 Ft 2013. 03. 04. 2014. 10. 31.

Az NFÜ szóbeli tájékoztatása szerint a támogatás intenzitását várhatóan megemelik 95%-ra. A tájékoztatást november 28. napján megerősítették. A pályázat beérkezését követően kerül sor a benyújtási alapkritériumok ellenőrzésére. Ennek során a közreműködő szervezet megvizsgálja, hogy a projektjavaslat megfelel-e a felhívásban meghatározott kritériumoknak. Amennyiben a pályázat a fenti szempontokat figyelembe véve megfelel a feltételeknek (és amennyiben a vonatkozó rendelet eltérően nem rendelkezik), a pályázat befogadásra kerül. A befogadásról a közreműködő szervezet a benyújtási határidőtől számított 7 napon belül írásban tájékoztatja a támogatást igénylőt a projektjavaslat befogadásáról (befogadó nyilatkozat). Amennyiben a pályázat nem kerül befogadásra, a közreműködő szervezet az elutasítás részletes okait tartalmazó levélben értesíti a pályázót. Amennyiben a pályázó valamely dokumentumot nem, hiányosan vagy hibásan nyújtott be, a közreműködő szervezet a pályázót minimum 7 nap határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel. Hiánypótlás csak egy alkalommal lehetséges. A KEOP Irányító Hatóság (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) a benyújtott pályázatok elbírálására Döntés Előkészítő Bizottságot hoz létre, amely javaslatot tesz a projekt támogatására vonatkozóan. A projektjavaslatról az NFÜ dönt. A döntés lehet: − csökkentett támogatási összegű, − feltételekhez kötött támogatás − elutasítás − az eredeti projekt javaslat feltételek és támogatás csökkentés nélküli elfogadása. A benyújtott pályázaton kívül várhatóan hiánypótlási felhívás keretében november 30-ig be kell még nyújtani az építési engedélyt és a közbeszerzési dokumentációt, az építéshez az MNV Zrt. hozzájárulását. A Pályázati Felhívás értelmében a Társulást alkotó tagönkormányzatok a pályázattal összefüggésben kötelesek képviselő testületi ülést tartani és a végleges RMT-ről, a benne foglalt üzemeltetési koncepcióról, díjpolitikáról dönteni.

Ezenkívül szükséges még a jelen előterjesztés mellékletét képező határozati javaslatok képviselő-testületi elfogadása. Ezen határozatok elfogadása szükséges a pályázat támogathatósága és a Támogatási Szerződés megkötése érdekében. A megkötendő Támogatási Szerződés csak a tagönkormányzatok határozatainak meghozatalát követően léphet hatályban. A Dél-Balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Tanácsa az előterjesztésről november 26-i ülésén tárgyalt, és a határozati javaslatban foglaltakat elfogadta. Kérem a T. Képviselő-testületet, hogy a mellékelt határozati javaslatban foglaltak hagyja jóvá. Határozati javaslat: A Képviselő-testület az előterjesztést megtárgyalta és az alábbi határozatot hozta: 1) Ságvár Község Önkormányzata ……….. sz. határozatával igazolja, hogy az üzemeltetési koncepció alátámasztásához nyújtott, és a KEOP-7.1.1.1/2F/09-11 pályázati konstrukció keretében benyújtott „Dél-Balaton és Sióvölgy Nagytérségi Szilárdhulladék Kezelési Konzorcium működési területén a Somi Regionális Hulladékkezelőtelep fejlesztése” című pályázati anyaghoz készített Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányban (továbbiakban RMT) feltüntetett adatok, információk a valóságnak megfelelnek. Az RMT-ben bemutatott üzemeltetési koncepciót, díjpolitikát, díjképzést, megismerte, elfogadta, és annak betartását a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja a projekt befejezését követő minimum 5 évig. 2) Ságvár Község Önkormányzat Képviselő Testülete……………………… sz. képviselőtestületi határozatával nyilatkozatot tesz, hogy a KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAMBAN kiírásra került 1.1.1/09-11 kódszámú, „Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése” című pályázati felhívásra a DélBalatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás által beadott „DélBalaton és Sióvölgy Nagytérségi Szilárdhulladék Kezelési Konzorcium működési területén a Somi Regionális Hulladékkezelőtelep fejlesztése” nevű II. fordulós pályázaton kívül az adott projekthez, projektelemhez kapcsolódóan (hulladékgazdálkodás fejlesztése) Ságvár település Önkormányzata nem vesz részt más pályázatban, támogatási konstrukcióban. Felelős: Kecskés Gábor polgármester Határidő: értelem szerint.

Ságvár, 2012. november 29.

Kecskés Gábor polgármester