Meghajtók, mappák, fájlok

A Z OPERÁCIÓS RENDSZER ÉS FŐBB FELADATAI

Meghajtók, mappák, fájlok M eghajtók A különböző fájlok és mappák fizikailag valamilyen háttértáron* foglalnak helyet. Ez a háttértár lehet floppy [flopi], winchester* [vincseszterj. CD/DVD, pendrive vagy hálózati meghajtó*. A háttértárat kezelő eszközt nevezzük meghajtónak. A meg­ hajtókat az operációs rendszer egy betűjellel azonosítja. Fontos, hogy a meghajtó ne­ vében a betűjelzés és a kettőspont szorosan összetartozik. A meghajtók betűjelzésének kiosztását a Windows automatikusan megoldja. Megemlíthetjük, hogy a betűjelzések egy része utólag megvaltoztatható, de ezzel a lehetőséggel óvatosan bánjunk. Például egy programokat tartalmazó meghajtó betűjelét nem célszerű megváltoztatni, mert a programok működésképtelenné válhatnak. Tekintsük át a szokásos betűjelzéseket. A: a floppymeghajtó jele. B: ritkán találkozunk vele, a második floppymeghajtó kapja ezt a betűt. Lényeges különbség az A: és B: meghajtók között, hogy operációs rendszert csak A:-ról indít­ hatunk. C: ezzel találkozunk a leggyakrabban, a gépünkbe épített winchester (első partíció­ ja) kapja ezt a betűjelet. D: erről es a további betűjelekről általánosságban nem tudunk pontosat mondani. Ezek a betűjelek jelenthetnek további partíciókat a winchestereken, CD-t vagy DVD-t, hálózati meghajtót, de akár pendive-ot [pendrájv) is. Jó tudni, hogy a halózati meghajtó egy másik gépbe épített winchester egy mappája, amit a másik gépen megoszlott, távoli használatra kijelöltek. Távolról az ilyen mappát, egy speciális winchesterként használhatjuk. Pontosabban egy ilyen megosztott haszná­ latra kijelölt mappához a helyi gépen ugyanúgy' csatlakozhatunk, mint egy távoli gépen. Meg kell említenünk, hogy a betűjellel winchesternek jelölt meghajtó nem feltétlen felel meg egy fizikai eszköznek. Gyakran a fizikai winchestert logikailag több részre osztjuk és ezeket a részeket önálló winchesterként használhatjuk. Az önálló egység­ ként használt részeket partíciónak nevezik.

HaCZER-USB (L:)

nstaH-'vnktor2004' (S:)

Meghajtók jelölése

Mit jelent az ábrán az optikai meghajtó jelénél látható kéz szimbólum?

120

A Z OPERÁCIÓS RENDSZER ÉS FŐBB FELADATAI

Fontos tudni, hogy a betűjel nem az adathordozót, hanem az adathordozót elolvasó eszközt jelöli. Félreértés onnan adódhat, hogy winchesterek esetén az adathordozó és az olvasó egybeépített, míg floppy és CD/DVD esetén különválaszthatóak. Az előző ábrán néhány meghajtójelölést láthatunk. Vegyük észre, hogy az L: meg­ hajtó* esetén az ikon alakjából nem látjuk, hogy milyen típusú adathordozóról van szó. Csak a neve jelzi, hogy ez egy pendrive. Az S:-sel jelölt meghajtó esetében viszont az ikon azonnal jelzi, hogy egy megosztott mappához csatlakoztunk. A név még azt js elárulja, hogy a viktor2004 nevű számítógép install nevű megosztott mappájához csatlakoztunk. A meghajtók csak olyan adathordozókat tudnak adatok tárolására használni, ame­ lyeket erre előkészítettek. Ezt az előkészítést nevezzük formázásnak. A winchestert* első használat előtt mindenképpen formázni kell. míg a floppyk gyakran már gyárilag formázottak. Fontos tudni, hogy a floppy mágneses adattároló eszköz, tehát külső mágneses hatásra sérülhet az adattartalom. Ebben az esetben - feltéve, hogy nincs fizikai sérülése a lemeznek - egy formázással újra adattárolásra alkalmassá tehetjük a lemezünket. A következő ábrán a formázás Formázás TMPBO(G.) (T (X beállításait tekinthetjük át. A fájlrendszer az adattárolás módszeré­ KapscMs: re utal. Bizonyos esetekben magunk hatá­ 23,5 ® rozhatjuk meg a háttértár* fájlrendszerét Fáítendswt (például winchestereknél), míg más ese­ NTFS tekben a fájlrendszer előre meghatározott LemezfogWasi egység mérete (például floppy). Floppyk esetén a FAT 12 4096 bét a használt fájlrendszer, míg winchesterek Kö(e<6r* e TMP60 esetén a FAT 16, illetve a FAT32 a hasz­ nálatos. A FAT fájlrendszer lényege, hogy Fofr*a;«i beitttásct egy úgynevezett FAT táblában tárolódik az C j Gyorsfoonazás □ Tomoiites engedé*y«*se elsó fájldarab helye, majd minden darab MS-DOS rendsarrdto torna; tartalmazza az őt követő darab helyét a le­ mezen. A FAT után álló szám a lehetséges bejegyzések számára, illetve az adattárolási egységek méretére utal. A FAT fájlrendszer ln d t e j | Bezárás korán megjelent, sérülékenyebb és nem ke­ Winchester form ázása zel hozzáférési jogosultságokat. Merevlemezeknél* a Windows esetén az Fizikailag a legkisebb foglalási egy­ NTFS, Linux esetén az EXT2 fájlrendszer ség 512 bájt méretű, az ábra szerint használatos. Mindkét fájlrendszer stabi­ viszont a lemezfoglalási egység mé­ labbnak tekinthető, mint a FAT és kezel­ rete 4 0 9 6 bájt. Mi a magyarázat az nek hozzáférési jogosultságokat. eltérésre?

121

AZ OPERÁCIÓS RENDSZER ÉS FŐBB FELADATAI

Foglalási egység alatt azt a legkisebb egységet értjük, ami még adattárolásra használ, ható. A példa szerinti esetben a tárolandó adatokat 4096 bájt méretű a adagokra fogja darabolni az operációs rendszer. Fontos, hogy egy foglalási egység csak egy fájlhoz tartozhat, azaz például két darab 200 bájtos fájl kétszer 4096 bájtnyi helyet fog elfog, lalni az ábra szerint formázott lemezen. Floppyk esetében lehet különösen érdekes a Gyorsformazás nevű lehetőség. Kivá­ lasztása esetén csak a lemez tartalomjegyzéke törlődik, míg teljes formázás esetén az egész lemezen végigmegy az operációs rendszer. Természetesen, ha gond volt a lemezzel, akkor a teljes formázást válasszuk. Érdekességként megemlíthetjük, hogy a hálózati meghajtó* mögött valójában egy mappát találunk, tehát a hálózati meghajtók esetében a formázás nem értelmezett művelet. Az adattároló alapvető jellemzőit megtudhatjuk, ha jobb gombbal rákattintunk, majd a helyi menüből a tulajdonságok pontot választjuk. Végül nézzük meg, hogyan csatlakozhatunk hálózati meghajtóhoz. Jó tudni, hogy megosztás* létrehozásához rendszergazdai jogokkal kell rendelkeznünk. Egy létező megosztáshoz viszont a létrehozó által megadott engedélyeknek megfelelően csatla­ kozhatunk. Megosztáshoz való csatla­ SfRVfR V80 (I I luliiidomágai kozáshoz válasszuk fájlkezelőnk Esz­ közök menüjéből a Hálózati meghajtó csatlakoztatása pontot. vw Típu* Fápkendízw

tvefci tula}do'i&ága

NTFS 6 3 0 7 434 496 b *

M atncak J 0Q0Suft&ag<* M egnyitás o k s l Feij9tryz«e€fc

to ap

S z a b a d to k

bfcmfci

(^

587G B

1210«7D 400b*

112G B

7 5 17 9 0 4 8 % b i?

700G B

T ip u s x -d rectery sm b-cbaro

i rreghafo

T artato m 1 d w n . m ére te 2 bojt

Htty sm b^162.168 200 215

Modoaitva: ismerőien Q S u g ó

D

M e t f a t ó la w x ilÉ b #

E

G yocs ij f e ' í ; e ' A \ ’ a z

v< *g*i .; w k í

X

Meghajtók tulajdonságai UHU Linux és Windows X P alatt

G épünkbe egyetlen darab 8 0 GB-os winchester* van beépítve. Az ábra szerint viszont az említett gépben a winchester 7 GB-os Mi lehet a magyarázat? Milyen meghajtóról van szó a jobb oldali ábra szerint?

122

A Z OPERÁCIÓS RENDSZER ÉS FŐBB FELADATAI

A*iwfc>ws hoi-rfiT^xvy^:.«

ciadstazh* «*, rregwrt-rtt i« k t> e t.

Sjo^altaiasffw#fc VdirKkJW5-n»^jo«U5

E T T íS á ^ ttg e c ^ í-^ íu M é ih ^ fiJ a

méí*

^19r**; 5

camro m»^vifcc

* an**»* NcssíUtow*kív-an B '|t,V**in*5>.8er

-

t&oscfcjátó

| l s e • « joo s i5

OpcKvinAfa niomiaci
[ t^ íis

P*UUl>K2«^Éj>WOQS2t-M

Uappa Fofrusírsskíi^ l« rt« n é riy n iíii

f*réri*tt

rrty fc iw r c a g t r 4 » * Jü O i t t a t t a k i f i N fc z jfr t a a t a f c f t s : .

Q

tf.»pctciathGe Nj»i<*iUrtto oev Halárai h ^ ^ c c e

■ Mogsw

Kapr^údas

H álózati meghajtó * csatlakoztatása Windows X P és UHU Linux alatt

L e h e ts é g e s -e , h o g y a bal oldali ábra szerinti képet a Vermes nevű szám ítógépen készítettük?

Választanunk kell egy betűjelet, ami lényegében tetszőleges, csak szabad legyen és az ábrán látható formában kell megadnunk a megosztott mappa helyét. Az ábrán a user a mappa neve, a vermes pedig a mappát tartalmazó számítógép neve. Mappák Manapság gépeink háttértárain több tíz-, de akár százezer fájlt is találhatunk. Ilyen mennyiségű fájl csoportosítás nélkül gyakorlatilag már kezelhetetlen. Kisebb mennyiségű fájl esetén is célszerű lehet a csoportosítás. Egy tanár például különkülön tárolhatja az egyes osztályokban tanításhoz használt anyagait. Ezeket a cso­ portokat nevezzük mappáknak. A mappa* és a könyvtár elnevezések mindegyike használható egyetlen kivételtől eltekintve. A gyökérkönyvtár*, illetve a főkönyv­ tár* megnevezésekben nem szokás a könyvtár szó helyett a mappa megnevezést hasznalni. Egy m appa tartalm azhat további mappákat, illetve ténylegesen adatokat tartalmazó fájlokat is. A mappában mappa lehetőségből adódóan egy fastruktúrát építhetünk fel mappáinkból. A mappák elnevezésével kapcsolatban tekintsünk át néhány dolgot. A mappák neve mindenestül 255 karakter hosszúságú lehet. Két mappának csak akkor lehet azonos a neve, ha nem egy mappából nyílnak. A mappák nevében néhány karakter használata tiltott. Ezek a \ | / : * ? “ < > A tévedések elkerülése végett megjegyzendő, hogy a szó­ köz, pont, felkiáltójel, de akár a @ karakter is lehet része egy mappa nevének. Minden lemezen pontosan egy főkönyvtár található. A többi mappától eltérően a főkönyvtár a lemez formázásakor jön létre. Tegyünk különbséget a C: és a C:\ formájú jelölések között. A C: egy meghajtót*, egy winchestert jelöl. A C:\ forma pedig az emlegetett winchesterünk főkönyvtárát jelöli.

123

AZ OPERÁCIÓS RENDSZER ÉS FŐBB KELADATAI

Fájlkezelőnk eszköztárán találjuk az egy szinttel felfelé léptető gombot, de párját az egy szinttel lefelé léptető gombot nem találhatjuk. Ennek az az oka, hogy bármely m appára nézve a szülömappa* egyértelmű, míg az almappa már korántsem biztos. Egy mappára nézve szülőnek nevezzük azt a mappát, amely a kérdéses map. pát tartalmazza. Példaként tekintsük a következő ábra szerinti mappaszerkezetet. A :\É tc tU .e v trs

Fai

Szerkeszces

Q

Vissza •

Om

Nézet

Kedveníek

J

y

Íl"

Eszközök

keresés

Súgó

Mappa!

jTTT)-

t

( v Q Ugrás Módosítva

A :\Et eALeves

X

*

Méret

Típus

jBab

F á lh w p p a

^Borso

Fa*nappa

2 0 0 6 .0 5 .0 3 . 15:07

Microsoft E « e lm u n k a la p

2 0 0 6 .0 5 .0 3 22:41

a

yiJ Asztal + Í J Dokumentumig 3 9

Név

gépek, xk

5a tét gép

21 tCB

2 0 0 6 .0 5 .0 3 . 15:07

£ S.S'-es halétarylemez (A:)

- QÉCel b Ö Főznék C l Bab

tek B CJ Wffffll _ Bab O Borsó magyar - Féjlböngés/Í E#(l

Sjerkesztés

Méeel

Ug'»s

Kin/V|«lzSk

Sugo

'Cm Ö> «

űl hatezer)

érettségi

12a

m*8V*r

0

m

iristwfc

Név

^ » Merel

írásbeli

1

Tlpu*

elem m appa

75%

listarózet : |

Modosílés dátuma ma. 21.16 16

névsor u l 33 bájt egyszerű szöveg ma. 21.25,25

Mappaszerkezei Windows XP és UHU Linux esetén

Ha az ábrák bal oldali m appaszerkezete az á b é c é szerint növekvően rendezett, akkor miért látjuk az ábrán a Bab nevű mappát a Főzelék nevű m appa alatt, illetve az írásbeli m appát a magyar alatt?

124

A Z OPERÁCIÓS RENDSZER F.S FŐBB FELADATAI

A Lews nevű mappa szülője az Étel nevű mappa. A két Bah nevű mappa egyszerre js létezhet, hiszen különböző a szülő, tehát más-más mappákban foglalnak helyet. Ha egy mappa* neve előtt + vagy - jelet látunk, az azt jelenti, hogy a kérdéses mappa almappákat tartalmaz és a jelekre kattintva nyithatjuk és csukhatjuk a megfelelő ágat. A bal oldali mappalistában kijelölve egy elemet a jobb oldali ablakrészben látjuk az adott elem tartalmát. Jó tudni, hogy a bal oldali ablakrészben csak mappákat látunk, inig a jobb oldali részben a kijelölt elem teljes tartalmát, azaz mappákat és fájlokat is. A bal oldali ablakrész mindenképpen abc szerint rendezett, míg a jobb oldali rész rendezettségét magunk határozhatjuk meg. Az ábra szerinti megjelenéshez a Nézet menüből a Részletek pontot választottuk. Ekkor oszlopfejre kattintva állíthatjuk be a rendezettséget. A Név felirat melletti kis háromszög jelzi, hogy növekvő a rendezett­ ség. A rendezettség megfordításához ismételten kattintsunk a megfelelő feliratra. Figyeljük meg, hogy a gépek nevű fájlnak látjuk a kiterjesztését*. Az Eszközök menü Mappa beállításai pontjának kiválasztása után a Nézet fülön kérhetjük sok egyéb mel­ lett a kiteijesztések megmutatását is. Egy mappa pontos helyét megadhatjuk az ábra szerinti rajzos formában, de az eléré­ si út megadására helytakarékosabb formát is választhatunk. Például az ábrán kijelölt Leves nevű mappa pontos helye megadható a következő formában is. A: \Étel\Leves Új mappa létrehozásának egyik lehetősége például, hogy a szülőre váltunk, majd kiválasztjuk a Fájl menü Új pontja alól a Mappa elemet. Mappák átnevezéséhez, törlé­ séhez. másolásához, illetve áthelyezésé­ Suftfcutijloiflofttái^ii hez kattintsunk jobb gombbal a kérdéses mappára, majd a helyi menüből válasz5u
*

Alap M alncak JoQ oaufsagofc M egnyílás e zzel Felj«0yz*sek

H év:

m a te k

T ip u a

He*

CA

M**.-

2 4 1 H e |2 5 304 9 4 ? b « |

ü

24,1 H fi 125 374 ? 2 0 b * J

T*uArr*2

39 fái Brr>aoc«

L e o o to z v i

2006

T íp u s: m appa

Tartatom; 23 dóm mérete 23.5 MB Hely: •hcni©hok:zeít*éí’a il*«gi,i2a

B liaiN.ede*t

ClRflW*

KOlel: P oot kor*

Szabad

7 0 4 4 32

h*ly 12.9 GB

Módosítva: ma. 2t 1&22 Q S jg o

X

1

*

Jű

Mappatulajdonságok UHU Linux és Windows XP alatt

A bal oldali ábra szerint miért különbözik a m éret é s az elfoglalt lemezterület?

125

A Z OPERÁCIÓS KbNDS7.FR ÉS FŐBB FELADATAI

Ha a helyi menüből a Tulajdonságok pontot választjuk, akkor az adott mappa* né­ hány jellemzőjét tekinthetjük meg. Láthatjuk, hogy 39 fájlt és 8 további mappát tartalmaz a kijelölt Sudoku nevű mappa. Figyeljük meg. hogy a Méret és a Lemezterülel mellett a bájtban kifejezett pontos érték különböző. Általánosságban elmondható, hogy lemezterület > méret. Ennek oka az, hogy adataink a formázásnál megadott legkisebb foglalási egységnek megfe­ lelő adagokban kerülnek a háttértárakra. Érdemes megfigyelni, hogy más dátumot látunk a tulajdonságlapon és a fájlkezelőnkben. Vegyük észre, hogy a tulajdonságla­ pon a létrehozás dátumát látjuk, mig a fájlkezelőben alapértelmezés szerint az utolsó módosítás dátumát. Fájlkezelőben a Nézet menü Megjelenítendő részletek nevű pont­ jának kiválasztása után állíthatjuk be, hogy milyen adatok jelenjenek meg a fájlokról illetve mappákról. Gyakorlottabb felhasználók akár személyre szabottan határozhatják meg a hozzáfé­ rési engedélyeket a tulajdonságlap Biztonság tűiére való váltás után. Fájlok Számítógépes környezetben adatainkat elektronikus formában tároljuk. Az elmen­ tett adatállományt, dokumentumot* fájlnak nevezzük. A fájlok elnevezéséről ugyanazt mondhatjuk el. mint a mappák elnevezéséről. Egyetlen fontos különbséget tapasztalunk. A fájlok nevében majdnem mindig látunk kiterjesztést*, mig mappák esetében a kiterjesztés fogalmának gyakorlatilag nincs is értelme. A fájlnév két részét pont választja el egymástól. Például szabályos fájlnév a Csülök és pacal.doc Vizsgáljuk meg, hogy mire is jó pontosan a kiterjesztés. Néhány közismert kiterjesztést láthatunk a továbbiakban. exe, com, bal: futtatható állományok. bmp, gifjpg: képek. txt: formázatlan szöveg. doc. rtf. formázott szöveg zip, rar, arj: tömörített állományok A futtatható állományokra duplán kattintva elindíthatjuk azokat. Felmerül a kérdés, hogy mi is történik, amikor például egy txt kiterjesztésű állományra duplán kattintunk, hiszen ez a fajta állomány nem képes futni. Az exe, com és bat kiterjesztésű állományok kivételével a többi tartalmának elolvasásához valamilyen programra van szükségünk. Operációs rendszerünk egy adatbázisban tárolja, hogy milyen kiteijesztésű állományt milyen program képes elolvasni. Például a következő párosításokkal találkozhatunk. txt doc

126

notepad.exe winword.exe

A Z OPERÁCIÓS RENDSZER ÉS FŐBB FELADATAI

Tehát egy dupla kattintás után operációs rendszerünk megkeresi adatbázisában a megfelelő programot, elindítja, majd a program beolvassa a megfelelő állományt. Szükség esetén módosíthatjuk a hozzárendeléseket.

AldUnci Ne?** F#(pus<*

k.Twrn dhc é s m os 'agy v e r j s/o v eq " tipuwj fa|lo*i m«gnyí1»sa azzal

ftaioamtt láítpjsc*. ► .telpjeiéi UMMW

lg M P2 Mf?V r> P 3 i fcjjMPA ^ MPE vaTI hoc r;

A'kaím azas hozzaadfrsa

D

>A.lppü

fg

Attakod

Fa#ipuuül AG IM P r trtf« tn p e 4

gg

^ ü f u G H i iriCit Fi* * * * * * Fim/W |rTp«*al Cleíüí-w eef

r

A GNOME oév,W e Alapórte«rna/6ft alkalmazások AfeaMxar

V 1 ’

a

1 |

Avafu Zoroconf BfOWMr A ; óettségi váttorat beahtása

Tort*.

be F^tipui X P 7 Társitat

Q | Betolantteffő atí«A ( • ) W n k m z Moda

| Mildoillí!

'

£ ]

*tz| yPTijtfnftMfü HPl*ar0* iipusúa* Ajosswi MP3-h*n^H*p3/

0*<*nilkfl7Ó fotó Betükóftzffl

i<»« b e * í»:cf ncdo; »*tahos kaftríion a Spocúfe gontva

Válasszon ki agy alkalmasad a letrasának megiakmtesáhez |

Speciah ]

t> Eg^én parancs hawnalata

Fájltípusok

Az ábra szerint az m p 3 kiterjesztésű fájlokhoz a Windows Media Player van ren­ delve. Mit jelent ez? Lehet-e ettől m ás zenelejátszó programmal zenét hallgatni? A bal oldali ábra szerinti példában azt látjuk, hogy az mp3 kiterjesztéshez* a Win­ dows Media Player | mídíapléjörj nevű program van társítva. Természetesen többféle kiterjesztéshez társulhat azonos program. Gyakorlottabb felhasználók a Módosítás gombra való kattintás után a jobb oldali ábra szerint változtathatnak a társításon. Fontos, hogy ha több pontot tartalmaz a fájlnév, akkor az utolsó pont utáni rész a kiterjesztés. Jó tudni azt is. hogy az alapbeállítások szerint a Windows elrejti az ismert, adott programhoz rendelt kiterjesztéseket és ez biztonsági problémákat is tar­ talmazhat. Például kapunk egy levelet, aminek mellékletét* elmentve azt látjuk, hogy a fájl neve meglepLíxt. Ilyenkor a figyelmetlenebb felhasználó egy dupla kattintással lehet, hogy egy káros programot indít el. Az alapbeállítások szerint ugyanis nem is láthatnánk a txt kiteijesztést. A példa szerinti esetben valószínű, hogy nem is txt a kiterjesztés, hanem például exe, azaz az igazi fájlnév például meglepi.txt.exe Az Esz­ közök menü Mappa beállításai pontjának kiválasztása után a Nézet fülön kérhetjük sok egyéb mellett a kiterjesztések megmutatását is.

127

A Z OPERÁCIÓS RbNDSZfcR ÉS F-ÖBB FELADATAI

A következőkben tekintsük meg egy fájl tulajdonságlapját. liiiviráR.JPfi tulajdonságai Aüatónos

Bi2*anság

36SJ

h ó v irá g . JP G l u lo j r i ű n tó g a i

Általánál Btfioroag Oittegaes

Ossaegaw

hóvfégJPG

Z3

Fé#ipus

ACDSttJPEGInuwp

Tállítás

g lA C O S w

|

Módot írét

D Mxeke Mént*

404 fcfl |414 515 t> *l

L e m e ^u W

406 KB 1415 7441>*|

L&ehosrva

2006 matut 31 125207

Módosítva

2006 m * c u * 8 1823G6

UoEJéletei

2006 ímjus 31 125344

Altnbclvmo^

C l t á : védőit

]BifeM

Specwte

TutaKfoftsaQ 3 Szelesség L) Maod»ag □ Vemntts f efaonta* _ j FGggáWgw febantés L) BKméfcttég 3 réptokaszán J Készülék ttpuw U Fanyfcépesógap J Létrehozó szoftver í j SíirfBP<werrt«c» U vakmód _J tivaísag [_]| F-wam U Expoooós 3 ISO *r*ékenys«g ü L«»r»nod LJ Expoactói prepám J Expozíciós kjompenzdOó L ) A kíp késttséneV rvjpld

1290 képpert 144 dp 144 <** 24 1 a y m i5 OPTICAL CO..ITD C2Soa 0?-01l7 sfiGB Nwcs vaku 9 mm k/2,8 1/40 mp 150-400 ‘.□zepFvrt 5u^i»9J átlag Normái 0 lépés 2006 03.06.17:23 [

or

J [ Mtgw

<< Egyszerű

D f

Egy fáj! tulajdonságlapja

Az ábra alapján meg tudjuk-e mondani, hogy a képet tároló merevlemez* FAT vagy NTFS fájlrendszerre lett formázva? Látjuk a fájl nevét, amit rögtön meg is változtathatunk. A példa szerinti esetben a jpg kiterjesztéshez* rendelt program az ACDSee | éjszidiszi] nevű képnéző program. Alapértelmezett telepítés után a jpg kiteijesztésú képek az operációs rendszerbe be­ épített képnéző alkalmazáshoz vannak rendelve, amit a később telepített ACDSee vál­ toztatott meg. A fájlt tartalmazó mappa megnevezése alatt kétféle méretet is látunk. A méret az adathalmazt tároló bájtok száma, míg a lemezterület a háttértáron elfoglalt helyet jellemzi. A méret értéke bármely háttértáron azonos, míg a lemezterület értéke változó lehet. A változó érték, illetve a méret és a lemezterület eltérésének oka az. hogy adataink a formázáskor megadott méretű adagokban kerülnek a háttértárakra. A tulajdonságlap Biztonság nevű fülén meghatározhatjuk, hogy ki milyen engedé­ lyekkel férhet hozzá az adott fájlhoz. Jó tudni, hogy ez a fül FAT fájlrendszerrel formá­ zott háttértárak esetén nem jelenik meg, hiszen ez a fájlrendszer nem tárol hozzáférési engedélyeket.

128

A z OPERÁCIÓS RENDSZER ÉS FÓBB FELADATAI

Az Összegzés fül tartalma már függ a kiterjesztéstől. A példa szerinti esetben lát­ hatjuk, hogy egy digitális fényképezóvel készült képről van szó. Megfigyelhetjük a fénykép készítésének alapvető beállításait és még a fényképező típusát is. Egy doc kiterjesztésű állomány esetén természetesen más adatokat fogunk látni. Ilyen adatok például a szavak és mondatok száma vagy a szerző neve. A fájlok pontos helyét az elérési útjukkal adhatjuk meg. Az előző ábra szerinti eset­ ben ezt a következő módon írhatjuk le. D:\breke\hóvirág.jpg

Alapvető fájl- és mappakezelési műveletek Keresés a háttértárakon Előfordul, hogy nem emlékszünk egy fájl helyére, nem tudjuk hová mentettük ira­ tunkat. Ekkor segíthet rajtunk az operációs rendszerbe beépített keresés funkció. Ke­ resést indíthatunk például a Start menü Keresés pontjának kiválasztásával. Eltűnt ál­ lományunk megkereséséhez válasszuk a Fájlt vagy mappát nevű hivatkozást. Megfelelő az is, ha egy mappa helyi menüjéből a keresés pontot választjuk. Ekkor a keresés a kiválasztott mappától fog indulni. M ik o r v o l t m ó d o s í t v a ? O

A fá # *v

v s jy r*s *a :

rroo.rfcc

(•

tffr s ö va j,'

Túr

a in lék s a efn

O A mJt hétín O A rwJt KSrapban O A mA é*»t*c

K r r e s é s 4 / a lá b b * k r it é r i u m o k a la p já n .

D á tu m o k nve Q d dé va

t bóm ódotfás

a fájtán:

-

21J06.W20, Vég:

K e re s é s tw rfy s

2006 06 07.

T o v á b b i b e á M tá « o k F á i tp u s a

1

adat-'.® IF-. I

M rk k o ra

M éco r v o lt m ó d o s ítv a ?

-

T o v á b b i b r á llítá s o k

9

Vbs:«

'I |

Keress

a m é re te ?

O Neme^k4s?wr.

-

M e k k o ra a m é r tté ?

|

-

Közepes
|

I

K e re s é s r e n d s /e rm o p p á k b a n

0

K e r e s é s r e j t r t t f á jlo k é s m a p p á k fc fe c tr

0

K e r e s é s o f c n a p p á lc b a n

C* K»tH(IOOK» náíkkrbb)

C M9VIi MBtwInagyobb)

(E b e d e n m a p p a é * fá < > )

0

□ K te -é ín a ?^ükn ^4 A yt<«*te se D

k e r e s é s S ia ia g c s b z t o n s a t f m A sciafccko n

További h r ittá to k

V&5Í<J

Karwés

Keresés beállításai

Az ábra szerint beállított keresés milyen fájlokat fog megtalálni? A bal oldali ábra szerint adhatjuk meg a keresendő állomány legfontosabb adatait. A névról mondanunk kell valamit, de a fájl által tartalmazott kifejezés megadása nem kötelező. A példa szerint az F: meghajtó gyökerétől indul a keresés, de ezen a Keresés helye legördülő listából választott elemmel módosíthatunk. Ha egy mappától szeret­ nénk indítani a keresést, akkor a lista Tallózás elemét kell választanunk. A kiválasztott szempont jobb szélén látható jelekre kattintva a megfelelő szempont szerint finomít­ hatjuk a keresést a középső és a jobb oldali ábra szerint.

129

A z OPERÁCIÓS RENDSZER ÉS FŐBB FELADATAI

Érdekes kérdés, hogy mit tehetünk, ha nem tudjuk pontosan a keresendő állomány nevét. A név megadásánál használhatunk helyettesítő karaktereket is. Ezek a „?" és a „*”. Mindkét jel bármilyen karakter helyén állhat, de a „?" pontosan egy. mig a tetszőleges számú karaktert helyettesit. Tekintsünk át néhány példát. s*.doc *s*.doc ?s*. * ?s. * ??s??. * *jpg *.bmp

s-sel kezdődő nevek, doc kiterjesztéssel s betűt tartalmazó fájlnevek, doc kiterjesztésssel a név második betűje s és a kiterjesztése tetszőleges pontosan kétbetűs név, második betű s, kiterjesztés tetszőleges őtbetűs nevek, középső betű s, kiterjesztés tetszőleges a jpg és a bmp kiterjesztésű állományokat egyszerre keresi

A gyakrabban használt kereséseket teszi kényelmesebbé a keresés mentése. Lénye­ ges, hogy ez nem a megtalált állományokkal végzett műveletet jelenti, hanem a keresési beállítások elmentését. Például a ?s*.doc keresési feltétel megadása esetén az általunk megadott könyvtárban egy [email protected] nevű fájlok.fnd nevű fájl fog megjelenni. Természe­ tesen változtathatunk az alapértelmezett néven. A keresési feltételben szereplő és „?" helyén a fájlnévben „!" és jelenik meg, hiszen a helyettesitő karaktereknek tilos szerepelniük a fájl és mappanevekben. A Keresés beállításai ábra bal oldali része szerint olyan állományokat keresünk, amelyek neve mizo.doc, és tartalmazzák a 111 szövegrészt. Az ilyen keresések sokkal lassabbak, mint az egyszerű fájlnév alapú keresések, hiszen a tartalomra való keresés esetében a néven túl a tartalmat is vizsgálni kell. Érdekességként említést tehetünk az indexelő* szolgáltatásról. Nagyobb adathalmaz esetén több percig is tarthat a tartalomban való keresés. A Start menüből indított kere­ sés eseten találunk egy Beállítások módosítása pontot, majd ezt kiválasztva egy Indexe­ lő szolgáltatással pontot. Az indexelő szolgáltatás gyakorlatilag egy kivonatot készít a winchesterek tartalmából és ebben keres. Az indexállomány elkészülése elsőként hoszszabb ideig is tarthat, de ezt operációs rendszerünk automatikusan végzi a háttérben, amikor éppen nincs mással elfoglalva gépünk. Egy körülbelül 250 gigabájtnyi háttértá­ rat tartalmazó gépben körülbelül 200 MB-os indexállomány készül, és ezért cserébe a tartalombeli keresések néhány másodpercen belül eredményt szolgáltatnak. Törlés, átnevezés*, új létrehozása Egyik gyakran használt művelet a törlés*. Ezt kijelölés* után megtehetjük a billen­ tyűzet Del gombjával vagy a helyi menüből kiválasztott Törlés ponttal. A tévedések elkerülése végett fontos tudni, hogy a törölt állományok nem minden esetben kerülnek a lomtárba*. Csak a helyi merevlemezekről törölt állományok kerülnek a lomtárba. Tehát a floppyról, hálózati meghajtóról és a pendrive-ról törölt állományok nem ke­ rülnek a lomtárba. A lomtár állományait a helyi menüjükből visszaállíthatjuk eredeti

130

A Z OPERÁCIÓS RENDSZÉR ÉS FŐBB FELADATAI

helyükre, de bármely más mappába átmozgathatjuk ezeket. A lomtárból* való törlés jelenti a végleges megsemmisítést. A végleges törlés lehetséges a lomtár állományai­ nak helyi menüjéből, de az egész lomtárat megsemmisíthetjük a lomtár helyi menü­ jének Lomtár ürítése pontjával. Alapértelmezett beállítások szerint a lomtár minden m eghajtón a teljes méret 10%-át foglalja el. Ezen a helyi menüben változtathatunk, illetve egyedi méreteket határozhatunk meg az egyes meghajtókra. Fájlok, mappák, meghajtók átnevezését* is megtehetjük a megfelelő elem helyi me­ nüjéből az Átnevezés ponttal. Az átnevezés lehetséges a tulajdonságlapokon is, de a név közvetlenül átírható az elem kijelölése és az F2 gombra való kattintás után is. Jó tudni, hogy a hajlékonylemezek neve a helyi menü átnevezés pontjával nem lehetsé­ ges, ebben az esetben a tulajdonságlapon kell módosítanunk. Fájlok mappák létrehozása lehetséges például a fájlkezelőnk helyi menüjéből. L J Mappa M ásolás, m ozgatás M Parancskcn Szintén gyakran alkalma­ B ACD5ee Image 5«fjenre zott művelet a fájlok, mappák ^ Táska ■ 9 ACDSse Bt*’ Image másolása* és mozgatása*. Másolás esetén két példány *§] Mcrewoft O fk« Acows aftzslfndi^s fctertt ► 0 ] Mcroscft PtxrtoOraw kép lesz az eredeti objektumból, MKrosc/t PowerOoct tcmufcato Dejor»«r<Je2é5 sampont)* ► míg az áthelyezés* esetén Microsoft Office Pufcfeher dekumantvjw Fttoftés csak az új helyén jelenik meg ^ WinRAP arrftve Mappa l estr ey.jfc.vw... 0 Síövegw dokumentum az objektumunk. Másolást és Bciesité* Microsoft V*OD-ra|2 áthelyezést változatos módo­ n tsta n beéeszt&e Q ) nMéfnf orrntfumj harc M »ol« vKSMvoftáwa Cfcri+Z kon hajthatunk végre. A má­ Mkrostft E«ccl munWap Í J Tomonlett n%apf» solás egyik lehetősége például TJafdonságofc az, hogy az eredeti objektum helyi menüjéből a Másolás Könyvtár... Q Parancs végrehajtana pontot, majd az új helyként lú •*v HTrML-fd|l választott mappába lépve a 5 : KlUustratof-dokumentum a ^ Aí ikonok elrendezik* ►IQ KPrcsanler-dolcurTvontum... helyi menü Beillesztés pontját 3 Az afclakok efreridewse ►18 KSpí’cad-dokúméntűm... > A munkaasztal frisstése T? KWord-dokumentum választjuk. Az áthelyezés csak A munkaasztal boailitása w interneA-cJm (UHU — annyiban különbözik a máso­ Q Vaítas más felhasználóra ►O Akaknajctora mutató Ink.. Q] A képernyő rtro l& a O Ewkoarc mutató link ► lástól, hogy az első lépésben 0 KjjeíenticCTQs: "hokíeT a helyi menüből nem a Máso­ Új elem létrehozása Windows XP és Kubuntu Linux alatt lás, hanem a Kivágás pontot kell választani. A grafikus Az Új almenü tartalma egy másik szám ítógépen felülethez jobban illeszkedő lehetne-e m ás? megoldás az egérrel való hú­ zás. Ha látjuk a forrást* és a célt is, akkor a forrást meg kell ragadnunk és egyszerűen áthúznunk a célhelyre. A vonszoláshoz használhatjuk a bal és a jobb egérgombot is. ?

_

_

.

_____________________

131

A Z OPERÁCIÓS RENDSZER ÉS FŐBB FELADATAI

Ha a jobb gombot használjuk, akkor mindig megkapjuk a kérdést, hogy másolni, áthe­ lyezni vagy parancsikont létrehozni szeretnénk. A bal gomb használatánál nincs kér­ dés. hanem automatikusan az alapértelmezett művelet hajtódik végre. Jó tudni, hogy ha a forrás* és a cél azonos meghajtón van. akkor az áthelyezés* az alapértelmezett művelet, míg egyéb esetekben a másolás*. Az áthelyezés természetesen helyettesithető a másolás és a törlés* műveletek egymás utáni alkalmazásával. Fájlok, mappák másolása közben találkozhatunk a következő ábra szerinti kérdé­ sekkel. Felcsere jóváhagyása A bal oldaü ábra szerint a célmappában már létezik a má­ j . A mappa -cár tartafrnaz agy 'srrtfáí.twp' nevű fájksolandó fájl. Mivel egy helyen L*.s*réi! a letezó 1*ik azonos nevű fájlok* nem helyez­ 383 KB kedhetnek el. ezért választanunk Mfefasfcve: 2006 február 26.. 22:03:38 kell, hogy melyik legyen a célhe­ eael? lyen. Az Igen választása esetén a 383 KB 2006. MftJS 7,t 10J 141? másolandó fájl, a Nem választása esetén pedig az eredeti állomány Igen | | Nem I fog megmaradni a célmappában. A jobb oldali ábra szerint a cél­ M a p p a c s e r e m e g e r ő s íté s e mappa már tartalmazza a máso­ Ez a mappa már tart
132

T

-

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 1

A Z O P E R Á C IÓ S R E N D S Z E R ÉS FŐ B B F E L A D A T A I Ctmfirm f ilc Rcptoce Ftapiretie K \2006 06 lO ’JcüalQrcstiar,

ICtíOOGISIQ

SJ *1 V

‘r ü

*1 ¥]

T i"

T f y ll-j l ti 1 ,‘ 1Q

isoo>ii.m.’4bpc<j

1?0Ch 1EOCW24b fieu

IMG.J353JPC

IMG.3353JFG

Dcfctc |

D«kH» j R iw m

j

lo

IMG.3353JPG

S a # í * íée is lapget S ou ce fás M remet T h * soutce fn*p e has (a g a d m e m o rr.. The

□A«*lo«l

| Rtcfac* |

|

SM> 1

t*g 3 r d ífe re rt

! *tn«

!__ H«Hp

Azonos nerű képek

Az ábrán látható képet tartalmazó fájl m ásolása közben a kép melyik adata miatt állt le a m ásolás? Milyen megoldási lehetőségeket láthatunk az ábrán?

A példa szerinti esetben látjuk a fájl* méretét, a kép méretét és magát a képet is. Már másolás* közben le­ hetőséget ad a program a fájlok tör­ lésére*. illetve átnevezésére. Esetleg át is ugorhatjuk a problémát okozó fájl másolását. Érdekességként megemlithetjük a másolás egy érdekes lehetőségét, az objektum helyi menüjéből választott Küldés pontot.

lerágás Mascias

ü DoNjor«rtumok P Notepad

Törlés Átnevezés

0

íh«rM0 W«b íetdte* mappa

TiiaQdorwaqci

Q

W«t> PutAshr<> 'Mzarcá

^

DVt^^M-tnegKafo (V )

1 I Tórr&tett naopa H J32 -U 5 B (J t)

<9 Töm örítés

►

^

Mozgatás ide I«.ild|«Jon»gok

Sa,v. kooyytár ►t^jj Q yokcrkönyvtir A* afctyahs könyvtár

► i ►

Ialttns... Küldés Windows XP és Kubuntu Linux alatt

Az ábrán láthatunk egy küldés tömöritett m appába pontot. Ennek választás után néha hibajelzést kapunk. Mi lehet ennek az oka?

133

A

7 OPERÁCIOS RENDSZER ÉS FŐBB FELADATAI

Az abra szerinti esetben a kiválasztott állomány a hajlékonylemez gyökérkönyvtá­ rába fog kerülni. A J: meghajtó nem egy helyi merevlemez, hanem egy pendrive, és a küldés eredménye itt is a gyökérbe fog kerülni. Az ábra szerint a kijelölt állományokat CD/DVD-íráshoz is előkészíthetjük a küldés pont alól. Jó tudni, hogy a helyi menü küldés pontja alatt csak a cserélhető adathordozók jelennek meg. Néha félreértésekkel találkozhatunk az írásvédett* adathordozók esetében. A má­ solás írásvédett adathordozóról is lehetséges, mivel a művelet nem akar változtatni az eredeti objektumon. Az áthelyezést viszont nem hajthatjuk végre írásvédett forrást használva, hiszen ekkor az eredeti objektum eltávolítására is szükség lenne. Parancsikonok Parancsikonok* létrehozásával gyakran kényelmesebbé tehetjük a munkánkat. A parancsikonra való dupla kattintás egyenértékű a parancsikonhoz rendelt állományra való dupla kattintással. íá í

jK r

Bürkeit 2CD3

ParrcAir. '->*

Mcrosoft Office Word 2003

jLA/1 ryarcsijn

Tévői asztal kapcsolat

1 2 K 5 -*

|J L

aKSl

P a ra n c s k c c i

r/ct*»^*-s_52obdiJtmír.»ta.pdf PsiarKsfcon

Parancsikonok

Az ábra szerinti parancsikonok mérete 2-3 KB, pedig a megfelelő fájlok mérete között ennél sokkal nagyobb különbségek vannak. Mi ennek az oka?

Az ábra szerinti elsó három parancsikonnal közvetlenül egy-egy programot indítha­ tunk el, míg az utolsóval a megfelelő pdf kiterjesztésű dokumentumot nyithatjuk meg. Természetesen egy mappához is rendelhetünk parancsikont, és ez dupla kattintás után a megfelelő mappát fogja megnyitni. Ha ezeket a parancsikonokat az asztalon helyez­ zük el, akkor mindig kéznél lesznek, és nem kell a Start menüben, illetve az eldugott almappákban keresgélni a hozzárendelt állományokat. A parancsikonok mérete min­ dig igen kicsi (2-3KB) függetlenül attól, hogy mekkora volt az eredeti állomány. A kis méret mellett további előnyként jelentkezhet, hogy hozzárendelt objektumunk nem fog több példányban létezni. így nem keverjük ezeket össze, hanem több helyről nyit­ hatjuk meg. Jó tudni, hogy MésolAs kle f M o z g a t* 5 id e S h ift valójában a Start menü is pa­ Á t h e ly e z é s wle M á so lá s i d e C tr l rancsikonok gyűjteménye. P aran csito n o k te tre h o rá sa itt W L in k i d e C tr l+ S h if t Parancsikont létrehozha­ M égse Ü M ég sem E scape tunk a másoláshoz hasonló Parancsikon készítése Windows XP és Kubuntu Linux alatt módon is. A forrásállományt A bal oldali ábra szerint egyik menüpont neve fél­ húzzuk a célhelyre az egér kövéren jelenik meg. Mit jelent ez? jobb gombjával és a követke­ ző kérdést kapjuk.

134

A Z O P E R Á C IÓ S R E N D S Z E R ÉS FŐ B B F E L A D A T A I

Az előbbi módszer akkor is működik, ha egy már vágólapon elhelyezkedő állomány­ hoz szeretnénk parancsikont* készíteni. Ekkor a célállomás helyi menüjéből kell a Parancsikon létrehozása pontot kiválasztanunk. Ha a Start menü egyik elemét szeretnénk például az asztalon elhelyezni, akkor jobb egérgombbal húzzuk a kiválasztott menüpontot az asztalra. Fontos, hogy a bal gomb­ bal való húzás itt is áthelyezést jelent, tehát a Start menüből el fog tűnni a parancs­ ikon. Jó tudni, hogy ez nem jelenti a megfelelő program törlését, csak azt, hogy a továbbiakban nem fogjuk elérni a Start menüből. Vizsgáljuk meg egy parancsikon tulajdonságlapját. A tulajdonságlapon megtekint­ hetjük, hogy melyik program van hozzárendelve a parancsikonhoz. Windows alatt a Cél keresése felirat mellett látjuk a hoz­ U u i)rtp e * t M IK ) tu lo j tf o in o g d I zárendelt programot, a jobb oldali ábra AiaUrws Korroatbét* Bctaroég Linux esetén pedig a Megnyitás ezzel fűlön. ÉMape-sl 2000 £

f H í c t c ir t * cií. r r d l i f á á y i s b Q *

í AJnp [Matrieftk i JcprAUtsagcfc

faUgr/éMk

CéMipuia

A lu lm ttá t

Cdhefc*

BP2D0QHU

Cél

H \Bf>200CHU\map

Indítás heVe

H NfiP2000HU

BéertyiJpaiancs

U ra

Futtáiéi

Notmai ablafr

---------------------------

J ijf li

link etro tfyfc'o* mid

T i p u i : link iMT* M lO I-h a n g

M.r.1 *4.7 KB H572J b*tl h a m o í i o t a f i f j é r e t i s a g i f2 » W w t« k L J n fc c * i) K

H l

h o m * K c é c z e o - « r « l* a Q i 1 2 a m iT a fc . 'g y w ik it» ű

MIME-tipu*: autftfmkí C«l M O d o c rtw E lé r * *

2 0 0 * |df»MS 14

| j

Ifconcsnc

| |

Speoats

|

h é ttő l 2 2 4 2 4 0

írva 0 3 2 8 0 1

|

0>

| (

Megie

Parancsikon tulajdonságai UHU Linux és Windows XP esetén

Az ábrán egy exe kiterjesztésű fájlhoz készített parancsikont látunk. Készíthetünk parancsikont txt kiterjesztésű fájlhoz is?

A Cél keresése gombra kattintva a célállomány mappájába jutunk. Érdemes meg­ említeni, hogy a programhoz rendelt ikon magába a programba van beágyazva. Ha több ilyen ikon is van, akkor az Ikoncsere gombra való kattintás után válthatunk köztük.

135

K

ö n y v t á r is m e r e t

Dokumentumismeret Elsőként tisztázzuk, hogy mit is nevezünk dokumentumnak*. A dokumentum az ismereteket rögzítő információhordozó. Ez lehet például könyv, folyóirat, napi és he­ tilap, filmszalag, CD és DVD. Távolabbi, esetleg letűnt kultúrákban találhatunk más információhordozókat is. Ilyen például az aztékok máig is sok titkot rejtő csomóírása, a khipu |kipu]. A dokumentumok megje­ lenési formája az emberiség története során folyamatosan változott. Tekintsük át rövi­ den, hogy milyen módokon rögzítette az információkat az emberiség. A kezdetekben kézírással készültek példá­ ul a kódexek. Ilyen módon Azték csomóira* azonban igen sokáig tartott egy-egy könyv megalkotása. Tekinthető dokumentumnak egy emlékmű felirata? A könyvkészítés módjában hatalmas ugrást jelentett J o h a n n e s G u t e n b e r g |johannesz gutenbergl találmánya, a nyomda. A kézírásos alkotás például nehezen volt javítható, de Gutenberg találmánya ezt a problémát is megoldotta. Szétszedhető, majd újra összerakható nyomóformát használt. A gyakorlatban még a mai napi alkalmazzuk Gutenberg módszerét a bélyeg­ zők egy részénél. p;r&>no.

falta•IontBntumrinkoni*nanK* rnmptntrur: linjt paulae nfein |Y liánt apjflalm a aíhlc mttaBnnutü rrtaitmamí OnEtfcsj. fix. CsiOB rtlfgtraibat raumsnib taű-rtbpttfciplflnpciftnanobr miit futtái 'fanra tan; cpcpesim «CnmI í apómat ot (úis hiiam i Óra • uw uinf piblm! atristomt: itt na tá ontania ttü Gctuö&nni mtnir.fpifi f&fitilimníni* pmíüifi, jurfHno liiiMixromuji liii ftniii&Ti Inmiu-.íHinuúí ütni bran niir in nmu(rt)iuui bún.

yrM 'C

X

U a J u á tp ü tn n iU a i a

n

u

lü t a rtiio ín jj!

g j , ; '\ r Hratboniíiiraiteoí: I 9 r

A -42 soros biblia

Az ábra szerinti biblia nevében mit takar a 42 soros kifejezés?

212

’ J ¥ p l n t l ű t n u lm c n itt

> >/ KrúriuibiSQiitimus a iö ttú t • trtm aifc

K ö N Y V T A R IS M tR E T

Az első Gutenberg által nyomtatott könyv az 1455-ben készített 42 soros biblia volt. A T h o m a s A lva E d iso n [tornász alva edizon] által 1878 szabadalmaztatott fonog­ ráf jóvoltából lehető vált a hangrögzítés is. Edison fonográfját felváltották az azonos elven müködó bakelitlemezek, és ma már a CD és a DVD korongokat használjuk hangrögzítésre. A mai kor termékeként hangzó anyagainkat már fájl formájában is magunkkal vihetjük, illetve meghallgathatjuk az mp3 lejátszók segítségével. Például a Magyar Elektronikus könyvtárból is számos mp3 formátumú e-book tölthető le. Ter­ mészetes vágya volt az emberiségnek a képeket, később mozgóképeket tudjon rögzí­ teni. Elsőként „fekete-fehér” fényképeket rögzítettek, ami később színessé vált. majd az állóképek megmozdultak. A mozgókép és a hang egyesülésével született meg a mai film. A filmek is elsőként cellulóz szalagra, majd mágnesszalagra készültek, de ma már CD-re. illetve DVD-re vagy fájlba rögzítjük filmjeinket. A XX. században megje­ lenő számítógép nemcsak a hagyományos adathordozók digitális változatát hozta ma­ gával, de új formákat is teremtett. Például az e-book már nem is kézzelfogható dolog, a könyv egy fájl formájában létezik. A változatosságot látva nézzük meg. hogyan csoportosíthatjuk dokumentumainkat. Első megközelítésben a dokumentumokat két csoportba sorolhatjuk. Ezek a nyomta­ tott és a nem nyomtatott dokumentumok*. Ezt a csoportosítást azonban tovább fino­ míthatjuk a következők szerint. írásos vizuális audio audiovizuális elektronikus

kézirat nyomtatott rajz fotó multimédiás lemez multimédiás lemez internetes

Petőfi egyik levele ez a könyv, egy napilap kémia oktatóplakát tudósok fotói a tanteremben kedvenc együttesünk CD-je mesefilm, oktatófilm hangos szótár CD-n iskolánk honlapja

A könyv A könyvtárak* legmeghatározóbb dokumentuma az írásos dokumentumok nyomta­ tott csoportjába tartozó könyv. A könyv* írásjelekkel rögzíti azokat a szellemi alkotá­ sokat, amelyeket szeretnénk megőrizni és terjeszteni. A könyvek két nagy csoportja a megjelenés szerint a keménytáblás fkötött) és a puhatáblás (fűzött). A keménytáblás könyv lapjait cérnával varrják össze, és az így kapott könyvtestet rögzítik a kötéstáblá­ ba. Igényesebb esetben a kötéstábla vászonból vagy bőrből készült borítást is kaphat. A puhatáblás könyvek lapjait egymáshoz ragasztják és a könyvtesthez is ragasztással rögzítik a kartonból készült fedelet. Ha mindkét változatban kiadják a könyvet, akkor a kötve, illetve a fűzve jelzéssel tesznek köztük különbséget.

213

K

ö n y v t á r is m k r e t

Első tábla

A könyv részei

Találunk olyan részeket az ábrán, amely nincs meg minden könyv esetében?

A védőborító behajtott részén helyezkedik a fülszöveg, ami egy rövid ismertetőt tar­ talmaz a könyvről. Védöborító nélküli könyvek esetén a fülszöveg a hátsó kötéstábla külső oldalán is elhelyezkedhet, de előfordulhat, hogy nem is találunk ilyet. Ha bele­ lapozunk egy könyvbe, akkor láthatjuk, hogy két, jól elkülönithető részre tagolható: főszövegre és járulékos részekre. A főszöveg a szerző érdemi mondanivalóját tartal­ mazza, a járulékos részek pedig kiegészítik, magyarázzák azt, vagy segédletekkel látják el. Ilyen járulékos részek például a címnegyediv*, az előszó, a tartalomjegyzék*, az irodalomjegyzék. A címnegyediv általában négy oldalból áll. Az első a szennycímoldal, amely csupán a szerző nevét és a könyv címét tartalmazza. Ezt követi a sorozatcímoldal, amely az egy sorozatba illeszkedő könyvek esetén a sorozatra vonatkozó adatokat tartalmazza. A legfontosabb oldal a címoldal, amely kötelezően tartalmazza a szerző nevét, a mű címét, a kiadó nevét, a kiadás évét és helyét. Itt találjuk meg azt is, hogy hányadik ki­ adásról van szó, ami azt mondja meg. hogy hányadszorra jelent meg ugyanebben a for­ mában a mű. Előfordulhatnak az újabb kiadásokban apróbb javítások, kiegészítések is. Ezt a bővített vagy a javított szóval jelzik. A negyedik oldal a copyright [kopírájt] oldal. Ide kerülnek a szerzői jogokra vonatkozó adatok, a mű létrejöttében szerepet játszó személyek neve és a kiadó adatai. A © jel mellett találjuk a szerzői jog* birtokosának nevét. A copyright oldalon találjuk a könyvet világméretekben egyedileg azonosító tizjegyü számot, az ISBN* (International Standard Book Number | internesni sztenderd búk nárnbör)) számot. Ezt a számot gyakran megtaláljuk a könyv hátsó kötéstábláján (védőboritóján) is. Ez az ISBN szám egy könyvnek a különböző kiadásai esetén is eltérő. Az ábra sze­ rinti könyv ISBN száma 963 243 730 6. Az ISBN szám négy számcsoportból áll. Az első az országot azonosítja, ami hazánk esetén 963. A második számcsoport a

214

K

ö n y v t á r is m e r e t

Vizsgáljuk meg egy könyvünket és nézzük meg, hogy a címnegyediv mely elemeit tartalmazza!

kiadót azonosítja. A harmadik számcsoport a kiadványt azonosítja a kiadón belül. A negyedik szám csoport pedig egy ellenőrző számjegy. A második és harmadik számcsoport összesen hat számjegy, de nem feltétlen három-három bontásban. Ha­ zánkban az Országos Széchényi Könyvtárban* működő ISBN-iroda ad a kiadóknak számot a kiadványaikhoz. Meg kell említenünk, hogy a 10 jegyű ISBN* számok 2007. január 1-tól 13 jegyűre változtak. A 2007. január 1. óta kiadott könyvek esetén a vonalkód és az ISBN szám megegyezik. A korábbi 10 jegyű ISBN szám a 978 vagy a 979 számjegyekkel egészül ki, ami a vonalkód esetében a könyvet jelöli. Tekintsük át, hogy milyen főbb csoportokra oszthatjuk a könyveket. Ismeretközlő művek közé tartoznak a szakkönyvek és az ismeretterjesztő könyvek. A szakkönyvek magas szakmai, illetve tudományos igénnyel tárgyalnak egy témakört. Az ismeretter­ jesztő müvek kevésbé tudományosan tárgyalnak egy témakört, hogy a nagyközönség is megérthesse. Az irodalmi művek csoportját is két részre oszthatjuk fel. A szépirodalmi művek mű­ vészi igénnyel dolgoznak fel egy témát. A szórakoztató irodalom „csak” a szórakozást, a kikapcsolódást szolgálja. Az ismeretközlő és az irodalmi müvek között is megjelennek a gyerekeknek irt müvek.

215

K

ö n y v t á r is m e r e t

A segédkönyvek (kézikönyvek) olyan alkotások, melyek más müvek feldolgozásában segítenek. Ide tartoznak a lexikonok, enciklopédiák, szótárak, atlaszok, bibliográfiák, adattárak. A lexikonok betűrendben, az enciklopédiák pedig tematikusán dolgozzák fel az is­ mereteket. Például egy lexikon két végén fogjuk megtalálni az atlétika és a vízilabda címszavakat míg egy enciklopédiában ezeket egy helyen, a sport címszó alatt fogjuk megtalálni. A lexikonok és az enciklopédiák között is találunk teljesebb kivitelű és rövídebb, tömörebb változatokat is. Ez utóbbiakat kisenciklopódiának, kislexikonnak is nevezik. A szótárak közül a leginkább ismertek a kétnyelvű szótárak. Ezekben két eltérő nyelv szavait feleltetik meg egymásnak. Ezekből általában háromféle mérettel is találkozha­ tunk. Ezek a zsebszótár, kéziszótár és nagyszótár. A szótáraknak gyakran létezik C'D-s változata, illetve ismeretesek a hangos szótárak, melyek ki is mondják a szavakat. Egyik népszerű internetes szótár például a Sztakinak a dict.sztaki.hu címen elérhető online szótára. Sőt ez a szótár wap-os telefonról is elérhető. Az interneten át is egyre több nyelvhez érhetünk el szótárakat. Fontos, hogy az igazi szótár több, mint egy egyszerű szójegyzék. A szótárak másik nagy csoportja az egynyelvű szótárak. Ilyen például a helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonimaszótár vagy az idegen szavak szótára. Az atlaszok a földrajzi, történelmi tájékozódást szolgálják. Az atlaszok a térképeken túl általában sokféle adatot tartalmaznak, mint például egy várostérkép utcajegyzéke. Számos térképet elérhetünk CD-n, illetve online formában interneten át is. iVwww-Uatiy)

CD-s és online Budapest térkép

Az ábra szerinti CD-s térkép dokumentumnak nevezhető?

________ jgj Q

K

ó n y v t a r is m l r l t

A bibliográfiák* egy-egy témakörben összegyűjtik a kiadott könyvek jegyzékét. Ilyen például a Magyar Nemzeti Bibliográfia. Az adattárak, névtárak, címtárak egy-egy szakterület adatait gyűjtik össze. Ilyenek például a menetrendek, telefon könyvek vagy akár a Felsőoktatási felvételi tájékoz­ tató is. Érdekességként megemlíthetjük, hogy a páros oldalszámok mindig bal oldalon, pá­ ratlanok pedig a jobb oldalon vannak. Másképp megfogalmazva az egymást követó páratlan és páros oldalak azonos lap két oldalán szerepelnek. A monográfia egyetlen témakör részletes, szakszerű tárgyalását jelenti. Nagyrészt új ismereteket közöl. Időszaki kiadványok Az időszaki kiadványok* közé tartoznak a napi és hetilapok, a néhány havonta meg­ jelenő folyóiratok és az évkönyvek. Felmerül a kérdés, hogy miért találta ki az emberi­ ség a folyóiratokat. G u t e n b e r g találmányával már jóval gyorsabban lehetett a könyve­ ket elkészíteni, gondolatokat publikálni. Az információk veszthettek aktualitásukból a könyvkiadási folyamat végére, és vannak olyan információk is amelyek nem igénylik a hosszabb távú, könyvekben való megőrzést. Gondoljunk például egy televíziós műsor­ újságra. Ezek miatt megszületett az igény, hogy gyorsabban is lehessen terjeszteni az információkat. Ekkor jelentek meg az első tudományos folyóiratok, majd a politikai, irodalmi és szórakoztató kiadványok. Hazánkban 1780. január 1-jén Pozsonyban je­ lent meg az első magyar nyelvű hírlap, a Magyar Hírmondó. Az időszaki kiadványok azóta már nem csak nyomtatott formában, hanem például CD-n és interneten is meg­ jelennek. Találkozhatunk olyan esetekkel is, amikor az újság hagyományos módon jelenik meg, de a korábbi számok fájlként letölthetők. A könyvekhez hasonlóan az időszaki kiadványoknak is van egy nemzetközileg egye­ di azonosító számuk. Ez az ISSN (International Standard Serial Number [internesni sztenderd szirial námbör]) szám. Az ISSN szám egy nyolcjegyű azonosító. Például a Kolozsváron megjelenő Erdélyi Napló című hetilap ISSN száma 1223 1223. Az ISSN szám előtt megjelenhet az ország kódja is. Például egyik televíziós műsorújságunk azonosítója HU ISSN 1217-4211. Az ISSN szám az ISBN* számmal ellentétben csak két részre bontható. Az első hét számjegy azonosít, az utolsó számjegy ellenőrző funk­ ciójú. Meg kell említenünk, hogy az ISSN szám nem az egyes megjelenő példányokra vonatkozik, hanem magára az időszaki kiadványra. Ez azt jelenti, hogy az ISSN szám egy adott újság különböző számainál azonos. Megemlíthetjük, hogy a sorozatként megjelenő könyvek ISBN és ISSN számot is kapnak. Az ISSN szám azonosítja a sorozatot, az ISBN pedig az egyes könyveket. A többkötetes műveket nem soroljuk az időszaki kiadványok közé.

217

K ö N Y V T Á R IS M E R tT

A napilapok a gyors tájékozódást szolgálják. A legtöbb napilap általános témájú, bár ezek főleg politikai jellegűek. Vannak egy témára szakosodott napilapok is, mint például a Nemzeti Sport. Főbb jellegzetességeiket a következőkben foglalhatjuk össze. Cim helyett fejlécük* van, amely tartalmazza a címet, az évfolyamot az azon belüli számmal, és többnyire a jellegét. A következő ábrán az első magyar hírlap, a Magyar Hírmondó és a legrégebbi magyar napilap, az 1873-ban alapított Népszava egy-egy számát láthatjuk. rtMcn TirffcJrU h kimérni] K.lOf ÁfcAaarwkw* ak. A A ü jf ir Hírmondó,

FtlM lNTI t t l x MÓINAK CJAMT

S C M M IT T M L T Á V O Z Á S Á T

0f a>* #f RDV K Ú V f T ill

A M O t-T A C S A C

*780**

j h

A íi-> « y

Hi s W v

ÍJ * • • f i i *

giUt

Snottfaotcun Jt&lr

A FTFA rev« M *w H

e

S

t

m t K M m arta k i afrnm etm tó m a ác W

Am r.*

Zidane: nem bántam meg!

HARMADI K LEVELE. E k g y t * l ü t e t a h íre k .

• kttcUbbwilt hfcu^uk >90u ejf é. I

«•* f a r * * . f a c jt íl r * * , C* b a r * * U i k ikr­ á ik A J é | f«U» m it a D w U n *, b > y

a i w t. hM«» e l - k t i k u b u 't a a i 1 h

tű n Í 4 « f « k M

I t m t k • í b a l m m é a JTTfchf M ib rr x * , m ia á

n-

* & *-

k c r« k . — A b *w em úf_f véÜKU U, b t f j a CeltJ h M B tw fenM W i i f í í a * « d l I l i , M i t j m k k u A t í é o ü f

MM p f" { l n k L fta

M űk

tfitk

a a p ju n U t r e f c o b a n V l r a e f p

erUé" Utam. a . V « ,. V i n » H 7 < b w n ? r a n b - ^ T O W ,

1

M últ flft-

f c d , tm áCa * i m V i & ú J‘ < ip * k i« k ' f i » U i< k t j 4 i n * k M K f t llb>-kÉf
k M O ü tu O ik k l *

C

■ • U f« k

«*

U a la k u l

1

v á r o is v e s r fin e r t

tatája a paxkiauű

L z ra ri b o c o c ú t D tí- L ib a n o u t*

T i ----------

Az első hírlap és a legrégebbi hazai napilap eg}’ m ai szám a

A bal oldali ábrán a Magyar Hírmondót látjuk. Mikor indult az újság?

Az ábrákon is megfigyelhető, hogy a főoldalon találjuk a vezércikket, mely egy fon­ tosabb témában a lap véleményét, álláspontját tükrözi. A belső oldalon lévő infor­ mációkat rovatokba szervezik. Ilyenek például a napi hírek, sport, olvasói levelek. A kényelmesebb olvashatóság érdekében hasábokra* szokták tördelni a szöveget. Ál­ talában a lap végen található meg a kolofon, ami tartalmazza a szerkesztők nevét, a szerkesztőség, a kiadó és a nyomda adatait. Itt találhatjuk meg a terjesztéssel kapcso­ latos információkat is. A hetilapok között is találunk általános témájúakat, de a napilapokkal ellentét­ ben itt m ár gyakoribbak az egy konkrét területet feldolgozó specializális tartalmúak.

218

K

ö n y v t a r is m e r e t

A hetilapok formailag a napilapok rokonai. Kivitelük szempontjából találunk ezekhez hasonlóakat, de gyakoribbak a színes cimlappal ellátott, összetűzött vagy ragasztott megoldások. A folyóiratok elsődleges feladata a friss tudományos és szakmai információk közre­ adása. Ennek megfelelően legtöbbjük szakosodott, bár vannak általános témájúak is. A cimadatokat a többnyire puha kartonból készült borítófedél tartalmazza. Gyakran nem l-től indul minden számban, hanem az első számtól indul a folyamatos számozás. Számonként tartalmaznak egy tartalomjegyzéket*, ami az egy számon belüli tájékozó­ dást segíti. Az egész évben megjelent számok közötti eligazodást az évfolyam utolsó szá­ mában megjelenő éves tartalomjegyzék, illetve a név- és tárgymutató segíti. A cikkekről rövid tartalmi kivonatot készítenek, amelyeket régebben több évre visszamenőleg önálló kötetben jelentettek meg. Ez a repertórium, ami mellett egyre több esetben megtaláljuk az interneten át is könnyedén elérhető elektronikus archívumokat. A nem folyóirat jellegű dokumentumok esetén szabálytalan időközönként jelennek meg az egyes számok, azonban mégis összetartozóak. Ilyenek például az iskolai év­ könyvek, amelyek általában valamely eseményhez kötötten jelennek meg. Nem nyomtatott dokumentumok A nem nyomtatott dokumentumok közös jellemzője, hogy használatukhoz valami­ lyen segédeszköz is szükséges. Ilyenkor a dokumentumok gyűjtésen túl a használathoz

Nem nyomtatott dokumentumok

Említsünk az ábrán iáthatóakon túl nem nyomtatott dokumentumokat!

219

K

ö n y v t á r is m f r e t

szükséges eszközökről is gondoskodni kell. A technika fejlődésével új adathordozók jelennek meg. mig mások elavulttá válnak. Előfordulhat, hogy egy dokumentumot azért nem tudunk használni, mert nincs meg hozzá a megfelelő technikai eszköz. Például az 5,25"-os floppykon terjesztett hírlevelekkel ma már bajban lennénk. A di­ gitális fényképeinkkel is bajok lehetnek. A képeket CD-re szokták írni, és a CD-k gyártói legalább többtizéves élettartamot mondanak. A kérdés csak az, hogy 30 év múlva lesz-e berendezés, ami a mai CD képeit el tudja olvasni. A hagyományos bakelit hanglemezek használatával is manapság már gondok adódhatnak. A fontos tehát az. hogy gondoskodjunk az információk migrálásáról. vagyis a kiszorulóban lévő adathor­ dozóról új hordozóra való másolásáról. A mikrofilm a XX. század második felének jellegzetes adathordozója. A mikrofilm esetében arról van szó, hogy egy speciális filmre igen kis méretben lefotóztak a do­ kumentumokat. Egy mikrofilmlap mérete körülbelül a hagyományos A4-es lap fele és 30-120 oldalnyi dokumentum rögzíthető rajta. A mikrofilmek olvasásához speciális berendezés, a mikrofilmolvasó szükséges. Ma már inkább szkennelik a dokumentu­ mokat. majd az eredményt CD-n vagy DVI>n rögzítik és egy számítógép monitorán olvassák. A mikrofilmmel szemben a szkennelésnek van egy másik nagy előnye is. A keletkezett fájlokat hálózaton át is elérhetővé tehetik, igy akár otthonunkból is bön­ gészhetünk a dokumentumok között. így akár olyan dokumentumok is elérhetőve vál­ nak, amelyekhez másképp nem férhetnénk hozzá. Például Mátyás király Corvináit nem vehetjük kezünkbe, de a róluk készült képeket elérhetjük a www.corvina.oszk.hu címen.

Lemezjátszók

Mi lehet a baj azokkal a dokumentumokkal, amelyek használatához valamilyen eszköz szükséges?

K öN Y V T A R IS M h R E T

Ma m á r számos „hangos” dokumentum érhető el a könyvtárakban is. Hallgathatunk például zenei CD-ket és hangoskönyvet. Hangos könyvből sokat le is tölthetünk az in te rn e trő l, például az Országos Széchényi Könyvtár honlapjáról. A h a n g rögzítését T h o m a s A lva E diso n [tornász alva edizon] oldotta meg a fonográf feltalálásával. Ő még viaszos hengerre rögzítette a hangot. Később a bakelitlemezek b arázdái őrizték a hangokat, és ekkor már lehetővé vált a tömeges elterjedés. Az előző ábrán rendre Edison fonográlját, egy mai lemezjátszót és végül egy asztali DVrD lejátszó eszközt láthatunk. Az Edison eszköze alatt látható hengerek a felületü­ kön tárolják a hangot. Később megjelentek a mágnesszalagok amelyek már nem me­ c h a n ik u s úton, hanem mágneses úton rögzítették a hangokat. Ma lényegében már CD es DVD a hangrögzítés hordozója. Az optikai tárolás előnye, hogy lejátszás közben m e c h a n ik a ila g nem károsodik a hordozó. Ma már az MP3 lejátszó beépített háttértá­ rán fájl formájában is tárolhatunk hangot. A hangdokumentumokat a következő csoportokba szoktak sorolni. Zenei felvételek, szépirodalmi művek, gyermekeknek szóló művek, ismeretterjesztő dokumentumok. A hangzó dokumentumokat a kölcsönzött fejhallgatóval a könyvtárban is meghall­ gathatjuk, de lehetséges a kölcsönzésük is. A képek fontos szerepet töltenek be életünkben, az oktatásban. Egy jól elkészí­ tett kép száz szónál is többet ér. A képi dokumentumokat két csoportra oszthatjuk fel Ezek az állóképek és a mozgóképek. Az állóképek rögzítésére a fényképezés a XIX. század első felében alakult ki. Az első képen Fox T albot [foksz tólbat] ősi fényképezőgépének másolatát lát­ juk, a második kép pedig egy mai, korszerű modellt ábrázol. Az állóképek nagyobb mennyiségben nyomdai úton készülnek. Ilyen dokumentumok például a képeslapok

Fényképezés régen és m a

A digitális fényképezök milyen adathordozóra rögzítik a képeket?

221

K ö N Y V T Á R IS M E R tT

és a poszterek. Kisebb mennyiségben magunk is nyomtathatunk, de a szaküzletek digitális fotóinkról is készítenek papirképet. A digitális fényképezőgépek elterjedé­ sével már az állóképek megtekintésében és feldolgozásában is megjelentek a számí­ tógépek. A mozgóképek szerepe igen fontos: segítségükkel lehet legjobban bemutatni a törté­ néseket. Gondoljuk csak meg, hogy milyen élményt jelent, ha állóképen egy focistát látunk állni a labdával, egy másik képen pedig már a kapuban lévő labdát, vagy egy filmen látjuk a történteket is. A film adatait annak gyártója a hordozón szokta feltün­ tetni. A legfontosabb adatok: a film címe, műfaja, közreműködők neve. a gyártás éve, a gyártó adatai és technikai adatok. A mozgókép célja szerint lehet például reklamfilm, oktatófilm, ismeretterjesztő film, dokumentumfilm játékfilm. A rögzítés módja szerint filmszalagot, mágnesszalagot és DVD-t különböztethetünk meg. Megkülön­ böztethetünk még fekete-fehér és színes filmeket. Egy film nyelvi szempontból lehet magyarul beszélő, szinkronizált vagy idegen nyelvű. Megemlíthetjük, hogy a mozgókép is valójában állóképek sorozata. A látásunk sajá­ tosságaiból adódik, hogy az elegendően gyors képváltásokat (24 fps), ha köztük kicsi a különbség, akkor mozgásként érzékeljük.

~

-

Eadweard Muyhridge lovaktól készített képsorozata és a z eszköz

Hogyan tehetjük mozgóvá az ábra szerinti képek sorozatát?

p

A mozgóképek valószínűleg nem tekinthetők meg helyben a könyvtárban. Ez in­ kább csoportok számára lehetséges. Egyénileg esetleg kölcsönözhetjük a filmeket, vagy megfelelő adathordozó esetén a számítógép segítségével bele is pillanthatunk.

222