Megelőző vagyonvédelem A bűnmegelőzés egyik szakterülete a megelőző vagyonvédelem. Célja a vagyon elleni bűncselekmények megelőzése és az áldozatok számának mérséklése. A megelőző vagyonvédelem feladata, hogy olyan ajánlásokat fogalmazzon meg, amelyek betartásával csökkenthetjük a sértetté válás kockázatát, és amelyek széles körben történő alkalmazásuk esetén csökken a vagyon elleni bűncselekmények száma. A következőkben is mertetjük az egyes bűncselekménytípusok jellemzőit, különös tekintettel elkövetési módokra, majd ezt követően a megelőzési lehetőségeket.
Betöréses lopások Évente kb. 40-45 ezer betöréses lopást követnek el Magyarországon, ebből mintegy 17-20 ezret lakások sérelmére. A lakásbetöréseket jellemzően a nappali órákban követik el, amíg a tulajdonosok dolgoznak, iskolában vannak. A hétvégi házak feltörése általában a nyári időszakon kívül, télen vagy kora tavasszal történik. A raktár-, üzlet-, irodabetörések pedig munkaidőn kívül, éjszaka vagy hétvégén történnek. Az elkövetési módszerek a következők lehetnek: ablakbetörés, ablakbefeszítés, ajtóbefeszítés, hengerzár törés, zárhúzás, redőnyfelfeszítés, ajtólap kibontás, ajtónyitás lopott vagy álkulcs használatával. Ritkábban előfordul, hogy az elkövetők megbontják a falazatot vagy a tetőt és onnan hatolnak be. A leggyakrabban eltulajdonított tárgyak: készpénz, ékszerek, bankkártya, ezen kívül műtárgyak, műszaki cikkek, egyéb háztartási cikkek. Üzletekből jellemzően dohányárut és szeszes italokat tulajdonítanak el. A megelőzés lehetőségei alapvetően kétirányúak. Ez egyik, meggátolni azt, hogy az elkövető vagy elkövetők bejussanak az ingatlanba. A másik, hogy egy esetleges bejutáskor azonnal jelzés történjen. Az első megoldás eszközei a mechanikai vagyonvédelmi eszközök, a másiké az elektronikus jelzőrendszerek. Tovább lehet növelni a biztonságot élőerős őrzéssel (vagyonőr alkalmazásával), de ezt a viszonylag magas költségek miatt magánszemélyek jellemzően ritkán engedhetik meg maguknak. Az esetleges kár mérséklésére ajánlatos biztosítást kötni. Előfordulhatnak azonban olyan szituációk, amelyeket sem elhárítani nem sikerült, és amelyekre a biztosítás sem terjedt ki, ezekben az esetekben a tulajdonos viseli a kockázatot.
A mechanikai védelem: 1. Biztonsági zárak A zárakat működési elvük alapján alapvetően két csoportba lehet osztani. Tollas kulcsos és cilinderzárak. Biztonsági zárszerkezetnek minősül a minimum 5 csapos hengerzárbetétes, a kéttollú kulcsos zárszerkezet, a szám vagy betűjel-kombinációs zárszerkezet, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár. A cilinderzárak körén belül léteznek akár három csapsorral rendelkező zárbetétek is. Ezek megfelelő védelmet nyújtanak a zárfésűvel történő, nem roncsolásos nyitás ellen is. A zárak típusán kívül fontos szempont még a felszerelt zárak száma, a zárszerkezet milyensége és a felszerelés módja. Javasoljuk, hogy egy ajtóra legalább két biztonsági zár kerüljön felszerelésre. Fontos, hogy a zárak megfelelő mélységben zárjanak, illetve hogy roncsolás ellen védve legyenek. Ezt a célt szolgálják a zárpajzsok, amelyek zártörés, zárhúzás elleni védenek. A zárszerkezetek egy speciális típusa a hevederzár, amely az ajtóra felszerelve kettő vagy több irányú zárást is biztosít. Ezzel a megoldással meg lehet előzni az ajtóbefeszítést.
2. Nyílászárók A zárak mellett fontos a nyílászárók megerősítése is. Ennek érdekében meg kell erősíteni az ajtótokot, az ajtópántot és az ajtólapot. Az ajtólap megerősítésének módja az ajtótok szilárdságának növelése, általában valamilyen külső (általában fém) borítással, illetve az ajtótok falhoz történő rögzítésének megerősítése. Az ajtópánt az, ami összekapcsolja az ajtószárnyat az ajtótokkal, így ennek védelme ugyancsak fontos. Ennek lehetséges módszere a kiemelést megakadályozó erősebb pántok felszerelése. A ma gyártott ajtók általában leggyengébb része az ajtólap, amely jellemzően üreges szerkezetű, és amelyet furnérlappal borítanak. Ennek ellenálló képessége igen csekély, így akár kibontása sem jelent túl nagy nehézséget az elkövető számára. Az ajtólapot érdemes tömör anyagból készíteni, vagy ellenállását fémlemezek felszerelésével javítani. Ezek az utólagos erősítések jelentősen javíthatnak a bejárati ajtó biztonságán, de korántsem olyan hatékonyak, mint a biztonsági ajtók. A biztonsági ajtóknál a tok acél zártszelvényből készül, amelyet megfelelően rögzítenek a falhoz. Az ajtószárny belül rácsos szerkezete szintén acélból készül, amely így kibontás ellen védett. Ajtószárny ízlés szerinti borítást kap. A zárszerkezet, amely roncsolás ellen védett, több irányban biztosít zárást. A lakások jelentős részénél az egyetlen behatolási pont az ajtó, így ennek megerősítése megfelelő védelmet biztosít. Vannak azonban olyan lakások, és a családi házak is ilyenek, ahol nem csak az ajtón, hanem az ablakokon is be lehet hatolni. Ezeken a helyeken az ajtók mellett az ablakokat is védeni kell. Az ablakon keresztül ablakbefeszítéssel vagy ablakbetöréssel lehet bejutni. Ezek megakadályozása érdekében a nyílászárók a készülhetnek tömörfából, megfelelő műanyagból, illetve alumíniumból. Az nyílászáró anyagán túl fontos a megfelelő zárszerkezet kiválasztása, amely több ponton rögzíti az ablakot. Az ablakbetörés megelőzésére a vastagabb üvegek illetve vagyonvédelmi fóliák, esetleg vagyonvédelmi redőnyök alkalmazása javasolt. a. Rácsok A ajtók és ablakok védelmét hivatottak szolgálni a különböző típusú rácsok. Az ablakokra leggyakrabban fix rögzítésű rácsokat szerelnek, míg az ajtókra általában mozgatható rácsokat. A rácsokkal kapcsolatos előírás, hogy az osztásköz nem lehet nagyobb 10 cm x 30 cm-nél, az elemeinek keresztmetszete pedig nem lehet kisebb, mint 12 mm. A rácsok csak akkor felelnek meg rendeltetésüknek, ha megfelelően rögzítik őket a falhoz. Különösen vonatkozik ez az ajtóknál alkalmazott rácsokra, ahol a védelem mértéke jelentős részben függ a rácson lévő zár minőségétől. b. Pénzkazetták, széfek Általában azt javasoljuk, hogy ne tartsanak otthon készpénzt, mégis előfordulhat olyan eset, amikor készpénzt kell otthon tartani. Amint az már korábban említettük, a készpénz mellett az ékszerek a betörők leginkább kedvelt elkövetési tárgyai. Nagyobb értékeinket fokozottan kell védeni. Javasoljuk, hogy a készpénzt és ékszereket tároljuk nagyobb biztonságot nyújtó széfben vagy lemezkazettában. Ezek természetesen csak akkor nyújtanak hathatós védelmet, ha megfelelően rögzítve vannak a falhoz, padlóhoz vagy bútorhoz. c. Elektronikus jelzőrendszerek Az elektronikus jelzőrendszerek feladata, hogy észleljék a behatolást vagy annak kísérletét, és ezt a megfelelő módon jelezzék. A riasztórendszerek részei a központi egység, az érzékelők, a kezelőszervek, a hang- és fényjelző berendezés. Lehetőség van a riasztórendszer vagyonvédelmi központba való bekötésére. Ebben az esetben a helyi riasztás mellett vagy helyett a riasztás a diszpécserközpontba fut be, ahonnan intézkednek a riasztás ellenőrzésére.
A riasztórendszerek telepítésénél mindig figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat, és azoknak megfelelően kell megtervezni az érzékelők és a kezelőszervek elhelyezését. A központ egység fogadja az érzékelőktől beérkező jeleket és szükség esetén bekapcsolja a hang és fényjelzést, illetve jelzést küld diszpécserközpontba. A riasztóközpontba az érzékelőtől érkező jelzés értékelésének módja attól függ, hogy a rendszer élesítve van-e vagy sem. Az érzékelők típusai alapján beszélhetünk héjvédelemről és térvédelemről. d. Héjvédelem A héjvédelem részeként az érzékelők azt jelzik, ha ez előre meghatározott és védett pontokon behatolás vagy annak kísérlete történik. Ezek a behatolási pontok a nyílászárók, így a héjvédelem elemei közé a nyitásérzékelők és az üvegtörés-érzékelők tartoznak. Ez utóbbiakat lehet az üvegre szerelni, de újabban az akusztikus érzékelőket használják. Ezeket a falra szerelik és az ablaküveg betörésének hangjára küldenek jelzést a központba. Nagyobb értékek védelme esetén a falak védelme is szükségessé válhat. Erre alkalmasak a falbontás-érzékelők, amelyek már a fúró által keltett rezgést is képesek észlelni. e. Térvédelem A térvédelem alatt általában a mozgásérzékelőket értjük. Ezek egy adott helyiségben történő mozgást érzékelik. Elhelyezésüket úgy kell megoldani, hogy lehetőleg ne lehessen azokat kijátszani, és úgy mozogni az épületen belül, hogy az elkövető kikerülje a látómezőjüket. Működési elvük alapján megkülönböztetünk: Mikrohullámú mozgásérzékelőket: ezek az általuk kibocsátott mikrohullámú jelek visszaverődését „figyelik”. Ha egy tárgy elmozdul, a visszavert jel frekvenciája megváltozik, és ezt érzékeli a készülék. Passzív infra: ezek a készülékek a térben bekövetkezett hőmérsékletváltozásokat figyelik. Mivel az emberek és a meleg vérű állatok általában melegebbek a környezetüknél, a mozgásuk esetén hőmérsékletváltozás is bekövetkezik a térben, és ezt érzékeli a passzív infra. Mivel mindkét rendszer adhat téves riasztásokat (a mikrohullámú mozgásérzékelők például a légáramlat okozta függönymozgásra, a passzív infra a bekapcsoló konvektorra) kifejlesztették a duál mozgásérzékelőket, amelyek megbízhatóbban működnek. A riasztórendszerek csak akkor tudják betölteni szerepüket, ha az érzékelők képesek érzékelni a riasztási eseményt és a jelzést el tudják juttatni a központba, illetve ha hang- és fényjelzők érzékelik a központ utasítását. A zavartalan működés érdekében a riasztórendszerek önmagukat is védik az illetéktelen beavatkozásoktól (szabotázsoktól). Az egyik védelmi megoldás, hogy mind a központ, mind a sziréna rendelkezik akkumulátorral, így áramszünet esetén is üzemképes marad. Ha azonban hosszan tartó áramszünet esetén az akkumulátor kezd lemerülni, azt a rendszer szabotázsként értékeli és riaszt (egészen addig, amíg a sziréna akkumulátora le nem merül). A másik megoldás, hogy rendszer érzékeli, hogy megszakad a kapcsolata az érzékelőkkel, illetve ha sziréna kapcsolata a központtal (elvágják a vezetéket), és ilyenkor is megtörténik a riasztás. f. Távfelügyelet Lehetőség van a riasztórendszerek vagyonvédelmi központokba való bekötésére. Ezekben az esetekben a riasztás vagyonvédelmi központba fut be. A távfelügyeleti szolgáltatást működtető cégek rendelkeznek saját járőrszolgálattal, és szerződésben vállalják, hogy meghatározott időn belül a helyszínre érnek. A helyszínen ellenőrzik, hogy történt-e behatolás, illetve telefonon értesítik a szerződésben megnevezett személyt vagy személyeket. A távfelügyeleti rendszerhez történő csatlakozásnak technikailag két módja van. Ez egyik a telefonon, a másik a rádióadón keresztül történő csatlakozás. A telefonos megoldás olcsóbb,
mivel nem szükséges rádióadó beszerelése, hátránya viszont, hogy a házba bemenő telefonzsinór elvágása illetve a telefonszám felhívása esetén – ilyenkor nem kap vonalat a központ – nem tudja értesíteni a diszpécserközpontot. Ennek kiküszöbölésére fejlesztették ki a rádiós átjelzést, amelynek működését az előbbi módokon nem lehet megzavarni. g. Javasolt magatartási tanácsok Amint arról az előbbiekben volt szó, az elkövetők rendszerint akkor törnek be, ha az ott lakók nincsenek otthon. Ezért a biztonság növelése érdekében azt a látszatot kell kelteni, mintha otthon tartózkodnánk. Különösen fontos ez akkor, ha hosszabb időre elutazunk. Meg kell kérni egy megbízható szomszédot, ismerőst, hogy lehetőleg minden nap szellőztessen és vegye ki a postát a postaládából (különösen a reklámújságok töltik meg hamar a postaládát). Érdemes időkapcsolós órát beszerezni, ami előre beállított időpontokban képes bekapcsolni a házban a lámpákat vagy rádiót. A rendszeres mozgás, az esténkénti fények és hangok azt a látszatot keltik, hogy a háziak otthon tartózkodnak. 3. Besurranásos lopások A besurranásos lopásnak nevezzük az cselekményt, amikor az elkövető rongálás nélkül, általában a nyitva hagyott ajtón vagy ablakon jut be a lakása. Ilyenkor általában a háziak is otthon vannak. Ez jellemzően nyáron történik meg, amikor is a meleg miatt gyakrabban nyitva hagyják az ablakokat, erkély és teraszajtókat, de más időszakban is előfordulhat. Amennyiben a bejárati ajtó kulcs nélkül is nyitható (kívül is kilincs van), feltétlenül javasolt valamilyen módon zárni (biztonsági lánccal vagy zárral), még akkor is, ha otthon tartózkodunk. Az elkövetők általában nem kutatnak a lakásban, azt viszik el, amit találnak. Ezek lehetnek az előszobában hagyott tárcák, mobiltelefonok és gépkocsikulcsok, amivel a gépkocsit is el tudják vinni. 4. Zseblopások A zseblopások elkövetése jellemzően Budapestre összpontosul. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy vidéken ne követnének el ilyen bűncselekményeket. A zseblopásokat általában tömegben, tömegközlekedési eszközökön, piacokon, áruházakban követik el, sokszor a járműre való le- és felszálláskor, illetve mozgólépcsőn utazáskor, amikor is az áldozat másra figyel. Az elkövetők általában csoportosan dolgoznak. Néhányan elterelik az utasok figyelmét, amíg az egyikük kiemeli a zsebből vagy táskából a pénztárcát, és azonnal továbbadja egy másik társuknak. Így ha ő le is bukik, nála semmilyen bizonyítékot nem találnak. Sok esetben valamilyen tárgyat (ruhadarabot vagy táskát tart maga előtt). Különösen veszélyes ebből a szempontból a karácsony előtti bevásárlás időszaka. A vastagabb felsőruházat miatt kevésbé lehet észlelni, ha valaki hozzánk ér, nagyobb a tömeg a járműveken, az áruházakban és közterületeken és nem utolsósorban az állampolgárok több pénzt is tartanak maguknál. A zseblopások egy kis odafigyeléssel megelőzhetők. A pénztárcánkat mindig tartsuk biztos helyen! Erre a célra a farzseb nem alkalmas, kabátok esetén javasoljuk a belső zsebeket. A hölgyek a táskájuk belső zsebébe tegyék a tárcájukat, táskájukat pedig szorítsák a hónuk alá. Lehetőség szerint te tartsanak maguknál nagyobb mennyiségű készpénzt, vásárláskor használják inkább bankkártyájukat. SOHA ne tartsák a bankkártya mellett a PIN kódot. Ha szükséges felírni valahova, akkor a jegyezzék fel a noteszukba vagy telefonjukba mint egy telefonszámot (pl.: az adott szám utolsó négy számjegye a PIN kód). Így az elkövető, ha el is tulajdonította a bankkártyát, azt nem fogja tudni használni. Fiataloknak ajánlható olyan pénztárca, ami egy lánccal felkapcsolható az övre, így ha meg is próbálják elvinni, nem fog sikerülni.
Sajnos a legnagyobb óvatosság esetén is bekövetkezhet a baj. Ilyenkor a következőket javasoljuk: tegyen feljelentést. Ezt bármelyik rendőri szervnél megteheti. Ha bankkártyáját illetve mobiltelefonját is ellopták, tiltassa le ezeket minél előbb, ha pedig a lakáskulcsát, illetve gépkocsijának kulcsát is elvitték cseréltesse le a zárakat. 5. Gépkocsikkal kapcsolatos bűncselekmények A gépkocsikkal kapcsolatos bűncselekményeket alapvetően három csoportban lehet osztani. Ezek a következők: a gépkocsi lopások, a gépkocsi-feltörések és a gépkocsiról lopások. a. Gépkocsi lopások Évente kb. 7-8 ezer gépkocsit lopnak el, ebből 6 ezer körül van a személygépkocsik száma. Ehhez adódik még hozzá az évi 2-3 ezer jármű önkényes elvétele. Így kb. 9-10 ezer járműnek veszik nyoma. Tapasztalati tény, hogy a bejelentett gépjárműlopások egy része valójában nem történt meg, és a háttérben biztosítási vagy lízingcsalás áll. A 90-es évekhez képest csökkent az ellopott gépjárművek száma, köszönhetően a bevezetett adminisztratív intézkedéseknek (gépjárműtörzskönyv, eredetiségvizsgálat). A lopott gépjárművek hazai forgalomba helyezése gyakorlatilag lehetetlen vagy túlságosan bonyolult. Ezért az elkövetők vagy külföldre szállítják a gépkocsikat, vagy itthon alkatrésznek használják fel. A gépkocsi-lopások megelőzésére számos módszer létezik. E járművek általában már gyárilag is rendelkeznek bizonyos elektronikai védelemmel. Ezek közé sorolhatók a különböző riasztók és immobilizer-ek. A gyári eszközök csak minimális védelmet nyújtanak, mivel a jól felkészült tolvajok ismerik a hatástalanításuk lehetőségeit. A biztonság növelése érdekében javasolt egyedi riasztó- és immobilizer rendszerek beszerelése. Az elektronikai védelem legmagasabb szintje a gépjárműbe épített műholdas helyzet-meghatározó rendszer (GPS). A gépkocsiba épített GPS a műholdak segítségével meghatározza a jármű helyzetét és ezt az adatot továbbítja – jellemzően mobiltelefonon keresztül – a szolgáltatónak. Lopás estén a szolgáltató diszpécserközpontjában nyomon követhető a gépkocsi mozgása, így annak megtalálása is egyszerűbb. Ezenkívül lehetőség van a gépkocsi megállítására is. Ez elsősorban akkor javasolt, ha a rendőrjárőr a közelben van, így az elkövetők elfogása is nagy valószínűséggel megtörténhet. Sajnos léteznek technikai megoldások arra, hogy vagy a GPS jelét megzavarják és emiatt téves koordinátákat továbbítson, vagy a mobiltelefon működését zavarják, ekkor pedig a központba nem jutnak el az adatok. Az elektronikai védelem mellett másik lehetőség a mechanikai védelem. Ennek legegyszerűbb megvalósítása a különböző kormányzárak („esernyő”- és „balta”-zárak). Hatékonyabb megoldás a sebességváltózár. A korai modellek a sebességváltókart rögzítették egy adott (általában hátramenet) pozícióban, ráadásul jól láthatóak voltak, így már jelenlétükkel elriasztották az elkövetőket. Az újabb modelleket már a kardánbokszba építik be, és egy kulccsal nyitható zárszerkezet rögzíti hátramenetben a sebességváltót. Az elektronikai és mechanikai védelem jelentősen megnehezít a gépkocsi tolvajok munkáját, ezért előfordul, hogy olyankor lopják el a kocsit, amikor ezek az eszközök nincsenek bekapcsolva. Ilyen helyzet az, amikor a tulajdonos hazaérkezve a motort járatva kiszáll, hogy kinyissa a kaput. A tolvaj beugrik és elhajt az autóval. A másik eset, amikor a tulajdonos közlekedik a gépkocsival, és útközben, pl.: tilos jelzésnél erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerítik, hogy a kocsiból kiszálljon, és azt átadja a rablóknak. Az előbbi kettő kombinációja, amikor a tolvajok koccanást idéznek elő, a gépkocsivezető kiszáll, majd az egyik elkövető beugrik a kocsiba, és a társával együtt elhajtanak. Ezeknek az eseteknek a megakadályozására fejlesztették ki azt az eszközt, amely az immobilizerhez kapcsolva képes kivédeni az ilyen helyzeteket. Az ajtónyitást és zárást követően egy kódot kell beütni egy numerikus billentyűzeten, ellenkező esetben a gépkocsi az elindulást követően néhány másodperc múlva megáll. Mivel ezt a kódot az elkövetők nem ismerik (sőt azt sem tudják,
hogy ilyen rendszer van a gépkocsiban), néhány száz méter megtétele után nem tudnak továbbmenni, és kénytelenek a gépkocsit otthagyni. Természetesen ellophatatlan autó nincs, de az előbbi megoldások kombinált alkalmazásával jelentősen lehet növelni a gépkocsink biztonságát. b. Gépkocsi-feltörések A gépkocsi-feltöréseket jellemzően közterületeken, illetve áruházak parkolóiban követik el. A módszerek között a legjellemzőbb a gépkocsi ablakának betörése, de a tolvajok kihasználják a nyitva felejtett ajtót, ablakot, tetőablakot is. Ezért ha otthagyjuk a gépkocsit, mindig győződjünk meg arról, hogy megfelelően bezártuk-e. A tolvajok a gépkocsiban látható helyen hagyott értékek miatt törik fel az autót. Ne hagyjunk semmit (mobiltelefont, táskát, navigációs készüléket, pénztárcát) látható helyen. A modern autórádiók levehető előlappal vagy kódkártyával működnek, ezeket mindig távolítsuk el. Ha parkolóban megállunk, ne ott tegyük be a táskákat, egyéb dolgokat a csomagtartóba, mert kifigyelhetik és feltörhetik az autót. Tegyük meg ezt elindulás előtt! c. Gépkocsiról történő lopások Nem csak a gépkocsiban, de gépkocsin is vannak olyan tárgyak, amelyek felkelthetik a tolvajok figyelmét. Ilyenek lehetnek az antennák, dísztárcsák, acél- és könnyűfém-felnik. A leszerelhető antennákat megállás után érdemes leszerelni. A dísztárcsákat ajánlott kábelkötegelővel rögzíteni. Ez ugyan nem jelent oldhatatlan kötést, hiszen csípőfogóval elvághatók, de ez jelentősen megnövelné az elkövetés időtartamát és ezzel a lebukás kockázatát. A felnik védelme érdekében javasoljuk a kerékőr csavarok alkalmazását. Ezek a csavarok különleges fejjel rendelkeznek, így csak a hozzájuk adott toldalékkal lehet oldani és meghúzni őket. Ilyen toldalék hiányában az elkövetők nem tudják leszerelni a kerekeket. Ne felejtsük el azonban magunknál tartani a toldalékot, mivel defekt esetén szükség van rá a kerékcseréhez. 6. A trükkös lopások Trükkös lopásoknak nevezzük azokat a lopásokat, amelyek során az elkövetők valamilyen módon elterelik a sértett figyelmét és így tulajdonítják el az értékeit. A lopások alapvetően két csoportba oszthatók: a gépjárművekkel kapcsolatos lopások és otthon, megtévesztéssel elkövetett lopások. a. A gépjárművekkel kapcsolatos trükkös lopások A gépjárművekkel kapcsolatos trükkös lopásokat eredetileg az autópályákon követték el, jellemzően külföldi elkövetők külföldi sértettek sérelmére. Az elkövetők jelezték a kiszemelt áldozatnak, hogy valamilyen műszaki problémája (pl.: defekt) van, majd amíg az áldozat pihenőhelyen ellenőrizte a kerekeket, a nyitott gépkocsiból az elkövetők kiemelték a pénztárcát, mobiltelefont. Ne hagyjon semmilyen iratot és értéket a gépkocsiban! Ha kiszáll, minden esetben zárja le a gépkocsit, még akkor is, ha nem távolodik el tőle! Ha többen utaznak együtt, valaki maradjon a gépkocsiban. A gépkocsival kapcsolatos trükkös lopások másik elkövetési módszere a városokhoz köthető. Az elkövetők kifigyelik a bankban, ha valaki nagyobb összegű készpénzt vesz fel, a bűntársak kiszúrják a gépkocsi kerekét, majd amikor menet közben a sértett defekt miatt megáll, segítségüket felajánlják és elterelik a figyelmét. Közben a társ igyekszik megszerezni a gépkocsi utasterében őrizetlenül hagyott pénzt.
Ha bankban nagyobb mennyiségű készpénzt veszünk fel, kérjük meg ismerősünket, hogy kísérjen el bennünket. Ha tényleg defektet kap a gépkocsink, ne hagyjuk őrizetlenül a felvett készpénzt. b. Lakásban elkövetett trükkös lopások A trükkös lopások másik fajtája a lakásokhoz kapcsolódik. Ebben az esetben a sértett engedi be az elkövető(ke)t a lakásába, akik valamilyen ürügyet találnak ki. Ilyen kitalált történet lehet: az önkormányzattól jöttek és segély, támogatás kiutalásához szükséges a sértett nyugdíjas szelvénye. Ilyenkor a sértett előveszi a szelvényt, ami mellett jellemzően a pénzét is tárolja. Ezt követően az egyik elkövető kér egy pohár vizet, vagy valamilyen más indokkal eltávolítja a sértettet a szobából, a másik elkövető eközben magához veszi a pénzt és egyéb értéktárgyakat. Az is előfordul, hogy valamilyen szolgáltató (elektromos- vagy gázművek) alkalmazottjaként jelentkeznek be valamilyen hibaelhárítás miatt. Volt olyan eset, ahol az elkövetők csőtörés után kutattak a házban, és a történetük igazolására még a falakat is lelocsolták vízzel. Nem ritkán kisgyerekkel kéretőznek be, arra hivatkozva, hogy a kisgyermek szomjas vagy WC-re kell mennie. Csak olyan személyt engedjünk be a lakásunkba, akit ismerünk. Az önkormányzatok és a szolgáltatók alkalmazottai rendelkeznek fényképes igazolvánnyal. Ezt minden esetben kérjük el! Ha gyanúsnak találjuk a személyt, hívjuk a Rendőrséget. A szolgáltatók általában írásban intézik a hivatalos ügyeket. Ha nem érezzük magunkat biztonságban és van rá lehetőségünk, kérjük meg valamelyik szomszédunkat, hogy jöjjön át hozzánk. Ha be is engedünk idegent a lakásba, semmiképpen ne hagyjuk magára. Ha bajt történt, azonnal értesítsük a rendőrséget, próbáljuk megfigyelni, hogy az elkövetők merre és milyen módon (gyalog, gépjárművel) távoztak a helyszínről. Ha esetleg megfogtak valamit (pl.: pohár), ahhoz ne nyúljunk és mutassuk meg a rendőröknek. 7. Házalással elkövetett csalások Sajnos akaratunk kívül, de aktívan közreműködve is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy bűncselekmény áldozatává váljunk. Rossz-szándékú emberek mások jóhiszeműségét kihasználva próbálnak meg anyagi előnyhöz jutni. Az elkövetők kihasználják a főleg idősebb sértettek tájékozatlanságát, kiszolgáltatottságát. Az egyik ilyen módszer, amellyel az elkövetők elhitetik a sértettel, hogy hamis pénzt kapott a nyugdíjával. Megfenyegetik, hogy amennyiben nem adja át nekik, akkor büntetőeljárás indul ellene. A bankjegyek természetesen nem hamisak, a sértettek azonban félve a felelősségre vonástól mégis átadják azokat az elkövetőknek. A másik elkövetési módszer, amikor valamilyen rossz vagy gyengébb minőségű terméket kínálnak megvételre jó minőségűként. Tipikus elkövetési tárgy a gyapjúágynemű, ami valójában műszálból készül és töredékét éri az érte kifizetett összegnek. Szintén ide sorolható, amikor az elkövetők tűzifát ajánlanak megvételre és a mérlegelésnél csalnak. A házalóktól vett termékekkel kapcsolatos minőségi kifogások illetve meghibásodásuk esetén a jótállás érvényesítése gyakorlatilag lehetetlen. A harmadik elkövetési módszer, amellyel egy alapítvány vagy karitatív szervezet képviselőjének adják ki magukat az elkövetők és gyűjtenek valamilyen karitatív célra adományokat. A különböző szervezetek nem alkalmazzák ezt a módszert. 8. Bankkártyával kapcsolatos bűncselekmények A technika fejlődésével széles körben elterjedtek a készpénz-helyettesítő eszközök, vagyis a bankkártyák. Ebben közrejátszott az, hogy használatuk kényelmes, nem szükséges nagyobb mennyiségű készpénzt magunkkal hordani, viszont amikor szükségünk van rá, el tudjuk érni a bankszámlánkon lévő összeget. Alapvetően tehát a bankkártyák jelentősen megkönnyítik az
életünket. A bűnözők azonban felismerték a lehetőséget, és ezért a kártyabirtokosoknak is meg kell tenniük bizonyos óvintézkedéseket. A bankkártya használat során, a bankkártyán digitálisan tárolt adatokkal azonosítják a kapcsolódó számlát, majd a központ a tranzakcióval együtt ellenőrzi a megadott PIN-kódot is. A rendszer csak akkor hagyja jóvá a tranzakciót, ha a PIN-kód helyes. Nem minden bank dombor nyomott kártyájának használatához szükséges PIN kód; ilyenkor a tulajdonos aláírásával igazolja jogosultságát. A kártyával kapcsolatos visszaélésekhez az elkövetőknek meg kell szerezni a kártya adatait és a PIN kódot. Ennek érdekében a többféle módszert alkalmaznak. Az egyik során a bankjegykiadó automatáknál (ATM) felszerelnek egy berendezést a kártya leolvasó nyílása elé. A kártya behelyezésekor a kártya átmegy ezen a leolvasón, amely rögzíti és továbbítja az adatokat a közelben (pl.: gépkocsiban) várakozó elkövetőnek. A kártyaleolvasót általában álcázzák és az úgy néz ki, mintha az ATM része lenne. Ezzel együtt egy mini kamerát is felszerelnek az ATM-re, amellyel rögzíteni tudják a beütött PIN kódot. A kártya adatainak megszerzésére másik ismert módszer, amikor az elkövetők a kártyaelfogadó helyeken szerelnek fel egy olyan készüléket a kártyaleolvasóra, amely rögzíti a kártya adatait. A PIN kódot itt is kamerákkal tudják rögzíteni. A kártya adatainak birtokában klónoznak egy kártyát, vagyis egy üres kártyára felviszik a megszerezett adatokat, és a PIN kód segítségével le tudnak emelni pénzt a számláról. Bizonyos esetekben az elkövetők külföldre továbbítják az adatokat, és ott használják fel azokat, ezzel is csökkentve a lebukás kockázatát. a. Biztonságos ATM használat Minden készpénzfelvétel esetén nézzünk körül, figyeljük meg a környéket/környezetünket. Amennyiben a készülék elhagyatott helyen található, esetleg rosszul van megvilágítva, ha tehetjük, válasszunk másik ATM-et. Ha lehetséges, különösen az esti órákban, legyen más is velünk, amikor készpénzt veszünk fel, főképp nagyobb összegnél. Beltéri automata használata esetén próbáljuk elkerülni, hogy velünk együtt mások is a helyiségben tartózkodjanak. Ne hagyjuk, hogy készpénzfelvétel végrehajtása közben idegenek megzavarjanak minket, vagy eltereljék a figyelmünket. Minden esetben készítsük elő kártyánkat, ne keresgéljük hosszasan táskánkban, pénztárcánkban. Győződjünk meg róla, hogy az automatán nincs leragasztásra utaló jel (egy fém- vagy kartondarab, amit az automata bankjegykiadó nyílásába helyeznek, illetve ragasztócsík, amit az automata kártyakiadó nyílásába helyeznek.) Lehetőleg töröljük le a PIN kód és az összeg megadására szolgáló billentyűzetet, hogy valóban az eredeti fémet látjuk-e, nincs-e rajta fólia, melyen keresztül érzékelőkkel kinyerhetik a PIN kódunkat. Ugyanígy figyeljünk arra, hogy semmilyen, bankbiztonságinak álcázott kamera ne irányuljon a billentyűzetre, illetve a billentyűzet ne essen a kamera látóterébe. Ha ilyet látunk, takarjuk el a kamera irányát a PIN kód beütésekor! Bizonyosodjunk meg róla, hogy az automata előtt utánunk sorban állók ne láthassák PIN kódunkat, illetve az általunk felvenni kívánt összeget (távolról sem). Amennyiben a tranzakció közben bármi gyanúsat észlelünk, inkább töröljük a tranzakciót és hagyjuk el a helyszínt. A készpénzfelvétel befejezését követően ne kezdjük el az ATM előtt állva számolni pénzt, helyette tegyük el a kártyát, a tranzakcióról készült bizonylatot és a készpénzt, hogy később a kapott összeget biztonságosabb helyen ellenőrizhessük. Az automatánál - a pénztárossal szemben - nem lehet reklamálni, ezért a reklamáció szempontjából teljesen mindegy, mikor számoljuk át a pénzt, magánál az automatánál-e vagy máshol. Ne hagyjuk az automatánál a tranzakcióról készült bizonylatot. Ez ugyanis lehetőséget ad az esetleg figyelő tolvajoknak arra, hogy számlaegyenlegünket megtudják, utánunk eredjenek és készpénzfelvételre kényszerítsenek vagy esetleg ellopott adatainkat felhasználják. A bizonylatot minden esetben vigyük magunkkal, tegyük el és vessük össze havi számlakivonatunkkal. Amennyivel a bizonylatra még sincs szükségünk, semmisítsük meg.
(!Ha az automata felajánlja, inkább kérjünk bizonylat nélküli készpénzfelvételt.) Egyes ATMek eltérő sorrendben adják ki a pénzt és a kártyát, valamint a bizonylatot. Fontos, hogy kártyánkat sose hagyjuk az ATM-ben. Ez főleg akkor fordul elő, ha az ügyfél megszokta, hogy a kártyáját előbb kapja meg, mint a pénzt, és olyan ATM-mel találkozik, ahol a sorrend fordított és a kártya elvétele nélkül is megkapja a pénzt. b. Helyes viselkedésünk kártyaelfogadáskor A bankkártyák kereskedelmi használatára bevezetett POS terminálokon a kereskedő vagy a pénztáros feladata a kártya kezelése (áthúzása a terminálon leolvasás céljából). Ez a terminál lehet hordozható, illetve mobilhálózaton keresztüli összeköttetésű is. Arra viszont minden esetben figyeljünk, hogy a kártyánk kezelését sose tévesszük szem elől! Ha ez elől a kártyaelfogadó elzárkózik, szabálytalanságot követ el és vita esetén inkább vonjuk vissza vásárlási szándékunkat. Távollétünkben ugyanis több tranzakciót is végezhetnek a számlánkról, melyek bizonyítása utólag nehézkes lehet. A PIN-kódot mindig úgy üssük be, hogy azt mások ne láthassák meg! Minden esetben ellenőrizzük a bizonylaton szereplő adatokat (pl. kártyaszám, összeg), mielőtt a bizonylatot aláírnánk. Ellenőrizzük, hogy vásárlás után visszakaptuk-e a kártyánkat. Könnyen előfordulhat, hogy a nagy sietségben a bolt, étterem alkalmazottja elfelejti visszaadni a kártyát, netán más kártyáját adja vissza. c. A többszörös kártyalehúzás Amennyiben egy tranzakció során többször áthúzzák bankkártyánkat a POS terminálon, az nem jelent többszörös terhelést. Az összeköttetések ugyanis nem minden esetben épülnek fel sikeresen, ezért a terminál kijelzőjéről vagy a kinyomtatott bizonylatról leolvasható a sikertelenség. Amennyiben ez összeköttetési problémából adódik, a POS terminál kinyomtat egy bizonylatot, de azon nem szerepel az engedélyszám és egyéb adat sem. Ezek a bizonylatok nem adnak lehetőséget visszaélésre, de eltehetjük ezeket is, hátha hasznát vehetjük az esetleges későbbi félreértés tisztázásánál. A tranzakcióról mindig bizonylat (nyomat) készül, amelyből akkor lesz terhelés, ha azt alá is írjuk. Arra figyeljünk, hogy olyan bizonylatot csak egyszer írjuk alá, amely tartalmazza a terhelés összegét, a bankkártyánk számát, a dátumot és az engedélyszámot. d. Ha megtörtént a baj Javasolt, hogy amennyiben bankkártyánkat elvesztettük, lehetőség szerint azonnal próbáljuk meg az egyenlegünket (ha van, hitelkerettel együtt) kivenni egy másik kártyánkkal ATM-ben, postán, bankfiókban (számláról történő készpénzfelvétel esetén másik kártya sem szükséges), vagy lekötni, átutaltatni. Ezáltal a kártyával elérhető számlán nem marad pénz, az engedélykérések visszautasításra kerülnek. Ha van rá lehetőség, az is megoldás lehet, ha lenullázzuk kártyánk napi/heti limitjét telefonon vagy az Internet bankon át. e. Bankkártya letiltás és annak hatása Ha kiderül, hogy kártyánk elveszett, azonnal tiltsuk le. Legcélszerűbb a telefon igénybe vétele (a pontos letiltási telefonszám ismerete fontos, letiltási telefonszám megszerzéséhez a Tudakozó szolgáltatását is igénybe vehetjük, illetve erre tippet kaphatunk egy saját banki ATM-en olvasható feliratokból is), valamint a kártyánk számának ismerete. Automata telebank rendszernél fontos a telebank azonosító és a titkos kód ismerete is (lehet, hogy a telebankon belül operátorral csak további jogosultság, azonosító és titkos kód ismeretében beszélhetünk). A letiltás azonnali, és elektronikus tranzakciók esetében a bank engedélyező központja semmiféle további tranzakciót nem enged. Dombor nyomású bankkártyák esetében ATM és
elektronikus vásárlás során a letiltás azonnal életbe lép, a fennmaradó elfogadóhelyeken csak mintegy 2-3 nap múlva, hacsak a kereskedő nem kér előbb telefonos engedélyt a banktól. A kereskedő köteles a kártyát bevonni, az ATM magától megteszi ezt. f. Kártyabevonás Az ATM bevonja a kártyát, ha az le van tiltva. Ebben az esetben egyetlen próbálkozás sem lehetséges. POS (vásárlási) terminálok esetében a terminált kezelő kereskedő vagy postai alkalmazott kötelessége bevonni a kártyát az elektronikus aláírás (PIN kód) vagy a valódi aláírás elvesztése esetén, illetve ha a kártya le van tiltva.
