MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VÁCRÁTÓT. Településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

VÁCRÁTÓT Településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához

Készült a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. melléklete alapján

Véleményezési dokumentáció 2015. december Vácrátót község településrendezési eszközei 2015. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1

Tartalomjegyzék VÁCRÁTÓT ............................................................................................................................................... 5 Településrendezési eszközeinek felülvizsgálata ...................................................................................... 5 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT ....................................................................................................................... 5  2003. ÉVI XXVI. TÖRVÉNY AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVRŐL (OTRT) .................... 6  2005. évi LXIV. törvény A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről ...................... 6 Helyzetfeltárás......................................................................................................................................... 7 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok7 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata ..................................................................................................................... 8 Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció ..................................... 8 az 1/2014 (I.3.) OGY Határozattal elfogadva/ ........................................................................... 8 Pest Megye Területfejlesztési Koncepciója (2013. december) ..................................................... 11 Pest Megyei Területfejlesztési Program (2014-2020.) ................................................................. 12 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata ...................................................... 12 2003. évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Tervről (OTRT) ........................................ 12 A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve ...................................................................... 18 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai ........................................................................ 23 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása .................................................................. 24 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata ................................................ 25 1.7. A település társadalma .............................................................................................................. 27 Demográfia, társadalom ................................................................................................................ 27 Nemzetiségi összetétel .................................................................................................................. 29 Képzettség, életminőség................................................................................................................ 30 Foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok ....................................................................................... 30 Települési identitást erősítő tényezők .......................................................................................... 31 Civil szervezetek (alapítványok, egyesületek): .............................................................................. 31 Történeti és kulturális adottságok ................................................................................................. 31 1.8.A település humán infrastruktúrája ............................................................................................ 31 Humán közszolgáltatások .............................................................................................................. 31 Oktatás 31 Egészségügy 32 Egyéb szolgáltatások ...................................................................................................................... 32 Esélyegyenlőség biztosítása .......................................................................................................... 33 1.9. A település gazdasága ................................................................................................................ 35 A település gazdasági súlya, szerepköre ....................................................................................... 35 A település fõbb gazdasági ágazatai, jellemzői ............................................................................. 35

2

Vácrátót község településrendezési eszközei 2015. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Működő vállalkozások száma az egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: S gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) (db) ....................................................................... 41 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Ingatlanpiaci viszonyok ............................................... 45 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere.......... 46 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ................................................................. 46 A vagyoni helyzet........................................................................................................................... 46 Vagyonkezelés, vagyongazdálkodás .............................................................................................. 47 Önkormányzati finanszírozás ........................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. A gazdasági program anyagi forrásainak megteremtése .............................................................. 51 Gazdasági program ........................................................................................................................ 51 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere ................................. 52 Gazdaságfejlesztési tevékenység .................................................................................................. 52 Foglalkoztatáspolitika .................................................................................................................... 53 Lakás- és helyiséggazdálkodás....................................................................................................... 53 Intézményfenntartás ..................................................................................................................... 54 1.11.Településüzemeltetési szolgáltatások ....................................................................................... 54 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata ............................................................................... 55 Természeti adottságok .................................................................................................................. 55 Tájhasználat, tájszerkezet ............................................................................................................. 55 Tájtörténeti vizsgálat ..................................................................................................................... 57 Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek.................................................................... 58 Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt állóterület, érték, emlék ...................... 60 1.13.Zöldfelületi rendszer vizsgálata ................................................................................................. 62 A települési zöldfelületi rendszer elemei ...................................................................................... 62 1.14.Az épített környezet vizsgálata ................................................................................................. 64 Területhasználat vizsgálata ........................................................................................................... 64 A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata ................................................................ 64 Művelési ágak és minőségi osztályok ............................................................................................ 64 Intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok ......................................................... 67 Alulhasznosított barnamezős területek ........................................................................................ 67 Telekstruktúra vizsgálata ............................................................................................................... 67 Telekmorfológia és telekméret vizsgálat....................................................................................... 67 Tulajdonjogi vizsgálat (Önkormányzati tulajdon kataszter) .......................................................... 68 Az építmények vizsgálata, a településkarakter, helyi sajátosságok .............................................. 70 Az épített környezet értékei .......................................................................................................... 72 Településszerkezet történeti kialakulása....................................................................................... 73 Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület ........................................... 74 Műemlék, műemlékegyüttes ......................................................................................................... 77 Helyi védelem ............................................................................................................................... 77 1.15.Közlekedés ................................................................................................................................. 78 Hálózatok és hálózati kapcsolatok ................................................................................................ 78 1.16.Közművesítés............................................................................................................................. 78 Víziközművek ................................................................................................................................. 79 Ivóvízhálózat ............................................................................................................................... 79 Szennyvízelvezetés ........................................................................................................................ 79 Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés .................................................................................. 80


3

Energia ........................................................................................................................................... 84 Villamos energia ............................................................................................................................ 84 Földgázellátás ............................................................................................................................... 84 Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei ... 84 Vezetékes hírközlési létesítmények ............................................................................................... 85 Vezeték nélküli hírközlési létesítmények (mobil és internetes lefedettség) ................................. 85 1.17.Környezetvédelem és településüzemeltetés ............................................................................ 88 Talajvédelem, felszíni és felszín alatti vizek védelme.................................................................... 88 Levegőtisztaság és védelme .......................................................................................................... 88 Zaj- és rezgésterhelés .................................................................................................................... 88 Hulladékkezelés ............................................................................................................................. 88 2.HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ ........................................................................................................... 89 A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése SWOT-analízisben .......................... 89 3.HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ ........................................................................................................ 91 A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis ................................................................... 91 Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek ............................................................................... 92

4


VÁCRÁTÓT Településrendezési eszközeinek felülvizsgálata

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Megbízó Vácrátót Község Önkormányzata 2163 Vácrátót, Petőfi Tér 3. Spiegelhalter László Polgármester Tel: (28)-360-012 Email: [email protected] Tervező M’Érték Kft. 2600 Vác, Tabán u. 27/A www.mertek-epitesz.hu

Településrendezés: Mindszenti-Varga Endre településtervező TT-2-13-0097-01 M’Érték Építészeti Tervező Kft. 2600 Vác, Tabán u. 27/a

Tölgyesi Diána településtervező TT 13-1374

2015. december


5

ADAT- ÉS FORRÁSJEGYZÉK: Munkánkhoz a Polgármesteri Hivatal a következő alapadatokat bocsátotta rendelkezésünkre:  Digitális alaptérkép (a Nemzeti Kataszteri Program adatszolgáltatása)  Vácrátót Településfejlesztési Koncepciója  Vácrátót hatályos Településrendezési eszközei  Önkormányzati tulajdonú ingatlanok listája A vizsgálati adatok forrásai:  Helyszíni bejárások  Közműszolgáltatók adatai  Államigazgatási szervek, szakhatóságok, szolgáltatók előzetes adatai Adatgyűjtéshez használt weblapok:  www.teir.hu,  www.ksh.hu,  www.terport.hu,  www.vacratot.hu,  www.pestmegye.hu  www.utadat.hu  www.tajertektar.hu  http://erdoterkep.nebih.gov.hu Fejlesztési tervek:  Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció  Pest Megye Területfejlesztési Koncepciója (2013. december)  Pest Megyei Területfejlesztési Program (2014-2020.) Területrendezési tervek:  2003. ÉVI XXVI. TÖRVÉNY AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVRŐL (OTRT)  2005. évi LXIV. törvény A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről

6


HELYZETFELTÁRÁS 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Vácrátót Pest megye északi felében, a megye középső részén, Budapesttől 35 km-re, az M2-es autóút és M3-as autópálya között fekszik. Közúton a 2104-es Vác–Gödöllő összekötő úton; autóbusszal a Budapest (Újpest-Városkapu)-Fót-Csomád útvonalon közelíthető meg. Közigazgatási határai: - északon: Vácduka - észak-nyugaton: Csörög - keleten: Őrbottyán és Váchartyán - délen: Csomád - nyugaton: Sződ. Közép-Magyarországi régióban Pest megye Váci járásában helyezkedik el. Község, mely Sződligettel közös hivatalt működtet Sződligeti Közös Önkormányzati Hivatal Vácrátóti Kirendeltség néven. Vácrátót közigazgatási területe: 1805,25 ha Ebből belterület: 229,79 ha Külterület: 1575.46 ha. A település közvetlen elérését a fővárosból az M2 autóút, majd 21-es Vác-Gödöllő összekötő út biztosítja. Vácrátót - Budapest Vácrátót – Vác

35 km 12 km

Vácrátót a Közép-Magyarországi Régió területén található, Pest megyében, a Budapesti agglomeráció gyűrűjében. Budapesti agglomeráció alatt Budapest fővárost és a körülötte kialakult településgyűrűt értjük, ahová hivatalosan 81 települést sorolunk. Vácrátót ezek közül az Északi szektorba tartozik. A településgyűrű valamennyi települése Pest megyéhez tartozik (A főváros és Pest megye 1. ábra: Váci Járás települései együttesen alkotja a Közép-Magyarországi /Forrás: www.jaras.info.hu/ régiót.). A budapesti agglomerációban 2010 elején 2 millió 529 ezer ember élt, az ország népességének mintegy negyede. Ezen belül a fővárosnak 1 millió 722 ezer, az agglomerációs övezetnek közel 808 ezer lakosa volt. Vácrátót a Váci Járás tagja. A járást Pest megyei önkormányzat alkotja: Acsa, Csörög, Csővár, Galgagyörk, Kisnémedi, Kosd, Őrbottyán, Penc, Püspökhatvan, Püspökszilágy,Rád, Sződ, Sződliget, Vác, Vácduka, Váchartyán, Vácrátót, Váckisújfalu. Vácrátót térségi kapcsolatrendszere sajátos. Némileg periférikus helyzetű településnek tekinthető a kistérségben, amely a belső kapcsolatok mellett a váci kistérség közeli kistelepüléseivel tart fenn szoros viszonyt. A település a szuburbanizáció által érintett ugyan, de robbanásszerű növekedés sem lakó, sem gazdasági téren nem következett be. A kistérség központja Veresegyház, ahol a lakosság száma dinamikusan növekszik a Budapestről kiköltöző, természet közelibb életmódra, környezetre vágyó középkorú, illetve fiatal


7

középosztálybeliek letelepedése révén. Veresegyház gazdasága is gyorsan fejlődik, az utóbbi években több nemzetközi és hazai nagyvállalat telepedett meg. A kedvező adottságok és folyamatok tükrében Veresegyház az alábbiak szerint fogalmazta meg hosszú távú jövőképét: Veresegyház hosszútávon fenntartható, emberléptékű, minőségi életteret és megélhetést biztosító városként, kistérségi központként definiálja jövőbeli szerepét. Budapest által nyújtott szolgáltatások agglomerációban található települések számára: • Közigazgatás, intézményrendszer • Egészségügy ellátás, szakellátás • Felsőoktatás • Kultúra és történetiség, közművelődés • Munkahely

az Az agglomeráció települései által nyújtott szolgáltatások: • Munkaerő • Rekreációs tevékenység • Természeti, táji, épített értékek • Lakóterület • Ipari területek táblázat: Budapest és agglomerációjának együttműködése

1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció /az 1/2014 (I.3.) OGY Határozattal elfogadva/

Átfogó fejlesztési célok A nemzeti jövőkép elérése érdekében az OFTK négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt fogalmaz meg. A célok – az OFTK hosszú távú teljes tervezési szemléletének megfelelően – a társadalom és a gazdaság egészének, valamint minden ágazatnak, térségi és helyi szereplőknek szólnak, beleértve a társadalom és a gazdaság környezethez való viszonyulását, a környezeti szempontokat, továbbá kirajzolják azokat a fejlesztési súlypontokat is, amelyekre a középtávú – fókuszált – fejlesztési feladatok épülhetnek. Átfogó célok a gazdasági és társadalmi fordulatra ösztönöznek, és a lehetséges kitörési pontokra irányulnak az alábbiak szerint: 1. Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés 2. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom 3. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, környezetünk védelme 4. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet.

8

értékeink

megőrzése

és


Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció célrendszere

Specifikus célok Az átfogó célok elérése érdekében az OFTK 13 specifikus célt tűz ki, köztük hét szakpolitikai jellegű célt és hat területi célt. A specifikus célok nemzeti jelentőségű ágazati és területi tématerületeket ölelnek fel: 1. Versenyképes, innovatív gazdaság 2. Gyógyuló és gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság 3. Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és -ellátás 4. Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I 5. Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom 6. Jó állam: szolgáltató állam és biztonság 7. Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme Vácrátót község településrendezési eszközei 2015. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

9

8. Az ország makroregionális szerepének erősítése 9. A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat 10. Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése 11. Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése 12. Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés 13. Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása.

Nemzeti prioritások Az OFTK céljai kijelölik a 2014–2020-as Európai Unió fejlesztési és programozási időszakához kötődő hazai fejlesztéspolitika fő területeit, figyelembe véve az Európai Unió 2014–2020 között meghatározott tematikus célkitűzéseit és prioritásait:

Nemzeti prioritások és fejlesztési területek 2014-2020

A koncepció nagy hangsúlyt fektet a humán, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások feltárásával, kiaknázásával és térségben tartásával, a helyi gazdaság (helyi termékek, hungarikumok, tudatos fogyasztói szokások) dinamizálásával történő versenyképesség növelésére, mely által a települések gazdaságilag, társadalmilag és környezetileg fenntartható pályára léphetnek. A társadalmi integrációval, és a békés egymás mellett élés kultúrájának erősítésével, az öngondoskodás és a jó közösségi példák, megoldások ösztönzésével a szegregációs folyamatok megállítására törekszik. Kiemelt fejlesztési területet képeznek a településeink sajátos vidéki értékeket megőrző, azokra építő fejlesztése, felzárkóztatása, beleértve a társadalmi, közösségi, gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket. Kulcsfontosságú, hogy a falvak, vidéki települések népességmegtartó

10


képessége erősödjék. Kiemelten fontos a vidéki térségek gazdaságának megerősítése. Az agrár- és élelmiszergazdaságon túl a vidéki térségek jövője szempontjából kulcsfontosságú a vidéki foglalkoztatást biztosító további gazdasági ágazatok fejlesztése, a gazdasági diverzifikáció, a helyi gazdaság megerősítése. A várostérségek fejlesztésének szempontjai: Vácrátót számára is kiemelten fontos a környező városokkal való harmonikus együttműködés. A város-vidék egységes rendszert alkot. A városi centrumok központi funkciókat látnak el, amelyek elérhetőségét/hozzáférhetőségét biztosítani kell minden potenciális érintettnek. A városkörnyéki falvak a lakó- és rekreációs funkciókon kívül szerepet játszanak a városok élelmiszerellátásában és az ökológiai hálózatok, a városok körüli zöld gyűrűk, zöldfelületek biztosításában.

Fejlesztéspolitikai feladatok:  Budapest és a metropolisz térség fejlesztése: Tervezett, koordinált, stratégia-alapú térségfejlesztés keretében összehangolt hálózatos településfejlesztést kell megvalósítani. A térség területi és települési tervezését, adó-, befektetési- és közösségi közlekedési politikáját Budapest, az agglomerációs települések, a „belső gyűrű városai”, Pest megye, valamint a területükkel érintett megyék közös cselekvéseként is értelmezni kell. Elő kell segíteni Budapest fejlődésével járó kisugárzó hatásának minél hatékonyabb érvényesítését, koordinált terjedését a környező térségekben. A szinergikus hatások erősítése érdekében a belső és külső térszerkezet policentrikus kiegyensúlyozására való törekvés különös tekintettel a központ és a „belső gyűrű városai” illetve a főváros és agglomerációja viszonyára.

Pest Megye Területfejlesztési Koncepciója (2013. december) /a 12/2013. (XII.10.) PMÖ rendelettel elfogadva/

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 2012. január 1. napján hatályba lépett módosítása következtében a megye vált a területfejlesztés legfontosabb területi szintjévé. A Megye átfogó céljai:  Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása; a lokális és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet Stratégiai céljai: 1. A gazdaság teljesítményének, hatékonyságának és stabilitásának erősítése; több lábon álló gazdaság; a technológia és tudás intenzív, valamint a foglalkoztatást erősítő hagyományos ágazatok kiegyensúlyozott fejlesztése: o A termelési költségek, különösen a munkaerő alacsony szintjén alapuló hagyományos termelési, üzleti modellek helyett előtérbe kerülnek a térség egyedi gazdaságiés innovációs ökoszisztémáján alapuló, vagy ahhoz szorosan kapcsolódó tudás intenzív tevékenységek, és/vagy erőteljes lokális tartalommal bíró termékek, szolgáltatások. 2. Pest megye térségének nemzetközi és országos multimodális közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése a transzfer szerep ellátása és hálózatos térstruktúra kialakulása érdekében.


11

Pest Megyei Területfejlesztési Program (2014-2020.) /a 29/2014. (08.22.) PMÖ határozattal elfogadva/

Átfogó célok Társadalmi megújulás „A családok megerősítése után a közösségek erősítése, a közösségi értékek középpontba helyezése jelenti számunkra a következő feladatot. A jövőben az együttműködésekre, azok építésére, azok intézményesítésére szeretnénk nagyobb hangsúlyt fektetni. Az együttműködések nagyban javíthatják a szociális biztonság megerősítését is. A közösségek megerősítésében támaszkodni szeretnénk a civil szervezetek és egyházak munkájára is. Általános tapasztalatunk, hogy mai társadalmunkban a rászorultság egy szégyellnivaló, megvetendő állapotot tükröz, amely gondolkodást gyökeresen meg kell változtatni. Az önmaga sorsáért felelős egyén fogalmából következik, hogy önhibáján kívül kerül olyan helyzetbe, amelyben a szolidaritást és egyenlőséget valló közösségek segítséget tudnak nyújtani.” Gazdaság dinamizálása „Gazdaságfejlesztési elképzeléseinkben, egyrészről a megye gazdasága szempontjából meghatározó súlyú és jelentőségű, stratégiai ágazatok fejlesztésére kívánunk kiemelten fókuszálni, másrészről viszont a speciális adottságú és helyzetű térségeink gazdaságfejlesztését szeretnénk komplexen, területi programok keretében megvalósítani. Javaslataink között megjelenik az „új gazdaság” fejlesztése (technológia és tudás intenzív, az innovációra, a kreativitásra építő gazdaság) mellet, a hagyományos (feldolgozóiparra, mezőgazdaságra, építőiparra építő) ágazatok fejlesztése is. Pest megye fejlődésében kiemelt szerepet szánunk kreatív ipar, a gépipar, fejlett feldolgozóipar a gyógyszeripar, valamint a biotechnológia fejlesztésének.” Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása „… megjelent annak az igénye, hogy a településeken további infrastruktúrafejlesztésekre van szükség. Erre utal a települési szereplők nagyszámú és még nagyobb összegű javaslatcsomagja is. Azt gondoljuk, hogy fontos települési szintről fentebb lépni és térségi szinten vizsgálni a szükségleteket és lehetőségeket, hogy kiegyensúlyozott fejlesztés tudjon megvalósulni.” Horizontális célok jellemzése „Amennyiben a horizontális célokat lehetséges fontossági sorrendbe rendezni, akkor biztosan előkelő helyen szerepelne a térségi identitás megőrzése és fejlesztése. „A rendkívüli mobilitás, a népesség növekedése, illetve a népességcsere, továbbá a gazdasági és társadalmi változások gyors üteme és nem utolsó sorban a főváros „gravitációs ereje” komoly kockázatot jelent a hagyományosan erős nemzetiségi-, kulturális és gazdasági gyökerekkel rendelkező települések számára.”8 Véleményünk szerint a helyi értékek,- identitás-, közösségek fejlesztésének gazdasági haszna egyértelműen meghatározható.”

1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata 2003. évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Tervről (OTRT) A törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt az Országgyűlés 2003-ban fogadta el. A törvény első átfogó módosítására 2008-ban került sor. Az OTrT törvény 29. §-a úgy rendelkezik, hogy a terv felülvizsgálatát legalább 7 évente el kell végezni. Ennek megfelelően a

12


törvény soron következő módosítása 2013-ban megtörtént: az Országgyűlés a módosító javaslatot 2013. december 9-én elfogadta, a törvény 2014. január 1-jén hatályba lépett. Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani. Az összhang megteremtése érdekében a különböző szintű (országos, megyei, települési) területrendezési tervek készítésénél az OTRT egymásra épülő területfelhasználási kategória rendszert hozott létre. Így az országos területfelhasználási kategóriák területén kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriákat, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák területén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban (OTÉK - 253/1997. /XII.20/ korm. rendelet) meghatározott települési területfelhasználási egységeket lehet kijelölni. Ezáltal az OTRT lehetővé teszi azt, hogy az országos övezetek határai a térségi, a megyei és a települési szintű területrendezési tervekben pontosíthatók legyenek. (OTRT 1-4 §.) A törvény szellemének megfelelően a jogalkotó létrehozta az országos térségi területfelhasználási kategóriákat (OTRT 5.§.) és megalkotta a rájuk vonatkozó szabályokat (OTRT 6.§.): Országos területfelhasználási kategóriák a következők:  500-750 ha közötti települési térség  vegyes területfelhasználású térség,  erdőgazdálkodási térség,  mezőgazdasági térség. Országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok  Főút (tervezett)  Egyéb országos törzshálózati vasúti pálya  400kV-os átviteli hálózat távvezetékeleme  Földgázszállító vezeték  Kőolajszállító vezeték


13

Az OTRT Szerkezeti Terve Vácrátótközigazgatási területén négy területfelhasználási kategóriát határoz meg:  Vegyes területfelhasználású térség: „Országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, ahol a mezőgazdaságnak és erdőgazdaságnak egyaránt meghatározó szerepe van, és a mezőgazdasági területek és erdőterületek mozaikossága jellemző.” Vegyes területfelhasználási egységbe sorolja a terv a belterülettől északra lévő erdő, mezőgazdasági és gazdasági területeket. Az OTRT 6.§. (1) bekezdésének c) pontja alapján a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni.  Erdőgazdálkodási térség: „Országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe olyan meglévő erdőterületek és erdőtelepítésre alkalmas területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt” Erdőgazdálkodási térségbe a kőolajvezetéktől délre eső részeket sorolja a terv, melyek jelentős része beerdősült, de található benne mezőgazdasági terület is. Az OTRT 6.§. (1) bekezdésének a) pontja alapján az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni.  Települési térség: „Országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépített és beépítésre szánt területek tartoznak.” Települési térségbe a belterületet sorolja a terv. Az OTRT 6.§. (1) bekezdésének d) pontja alapján a települési térséget legalább 75%-ban települési térség kategóriába kell sorolni. Az Országos Területrendezési Terv mellékletei tartalmazzák az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését, a villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékeit, a nemzetközi és hazai szénhidrogén szállító-vezetékek térbeli rendjét, valamint a vízgazdálkodási építmények térbeli rendjét. Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalait és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni. Vácrátót területét az Országos jelentőségű közlekedési hálózatok és egyedi építmények közül az alábbiak érintik: - Főút (tervezett) - Egyéb országos törzshálózati vasúti pálya - 400kV-os átviteli hálózat távvezetékeleme - Földgázszállító vezeték - Kőolajszállító vezeték. Az országos területfelhasználási térségeken belül az OTRT 12.§. (1) bekezdésében az alábbi országos térségi övezeteket hozta létre és megalkotta a rájuk vonatkozó szabályokat (OTRT 13.§. – 16.§.). Vácrátót közigazgatási területén az OTRT által meghatározott országos térségi övezetek közül az alábbi öveztek találhatók:  Országos ökológiai hálózat,

14


 Jó termőhelyi adottságú szántók övezete:  Kiváló termőhelyi adottságú erdők övezete:  Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete:  Országos vízminőség-védelmi terület övezete. Országos ökológiai hálózat övezete: Az övezetre vonatkozó előírásokról az OTRT 13.§-a rendelkezik: 

Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.  Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet.  Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Az Országos ökológiai hálózat nagy része a belterülettől délre egy nagyobb sávokban, és a település egészén elszórva kisebb foktokban található.

Jó termőhelyi adottságú szántók övezete: Az övezetre vonatkozó előírásokról az OTRT 13/B.§-a rendelkezik: 

A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.

Jó termőhelyi adottságú szántók övezete a belterülettől északra, egy foltban található.


15

Kiváló termőhelyi adottságú erdők övezete: Az övezetre vonatkozó előírásokról az OTRT 14.§-a rendelkezik:  

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.

Kiváló termőhelyi adottságú erdők övezete a déli településrészen, foltokban lelhető fel.

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete: Az övezetre vonatkozó előírásokról az OTRT 14/A.§-a rendelkezik:  





 

16

A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.


A településrendezési eszközök felülvizsgálatához az övezet kiterjedéséről a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságától adatszolgáltatást kell kérni a 282/2009. (XII.11.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján.

Országos vízminőség-védelmi terület övezete: Az övezetre vonatkozó előírásokról az OTRT 15.§-a rendelkezik:  Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.  Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani.  Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. A településrendezési eszközök felülvizsgálatához az övezet kiterjedéséről a Nemzeti Környezetügyi Intézettől adatszolgáltatást kell kérni a 282/2009. (XII.11.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján.


17

–

A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve a 2005. évi LXIV. törvény a 2013. évi CCXXIX tv. (OTrT felülvizsgálat) figyelembe vételével:

A Budapesti Agglomeráció szerkezeti tervében ábrázolt térségi területfelhasználási elemeket az Országos Területrendezési Tervben Meghatározott területfelhasználási kategóriák alkotják. Ezek közül Vácrátót területén az alábbi területfelhasználási kategóriák szerepelnek: - városias települési térség - erdőgazdálkodási térség - mezőgazdasági térség - nagy kiterjedésű zöldfelületi települési térség.

Kivonat a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéből (PESTTERV Kft. 2011.)

18



19

Az agglomerációs területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni a 2013. évi CCXXIX tv. (OTrT felülvizsgálat) 31/B.§ figyelembe vételével: „c) a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: BATrT.) megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül ca) a cb) alpont kivételével a BATrT. térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait, cb) a vízgazdálkodási térség vonatkozásában az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 6. § (2) bekezdés e) pontjának előírását kell alkalmazni” „5.§ (2) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, illetve üdülőterület abban az esetben jelölhető ki, ha a) a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez, b) táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket, és c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kapacitás azt lehetővé teszi vagy a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül. (3) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárás során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki. (4) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterületet, illetve vegyes területet csak a települési területhez kapcsolódóan lehet kijelölni. (5) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben 5 hektárt meghaladó kiterjedésű, illetve legalább 300 lakás elhelyezésére alkalmas új lakóterület vagy vegyes terület kijelölésére ott van lehetőség, ahol annak a meglévő, vagy kiépítendő kötöttpályás közösségi közlekedés megállóhelytől a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért távolsága nem haladja meg az 5 km-t. (6) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt területen a lakóterület, illetve vegyes terület növelésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 5%-ának megfelelő kiterjedésű, legalább 50%-ában a beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterületet kell kijelölni.” (7) A nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségben csak zöldterület, továbbá - a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből - sportolási célú terület, valamint temetőterület jelölhető ki. 6.§ (1) Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület területfelhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő) területfelhasználási egységbe kell sorolni. A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek kiterjedése nem csökkenhet. (2) Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága a település közigazgatási területére vetítve - összességében nem csökkenhet. 7. § (1) A mezőgazdasági térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható.”

20


Vácrátót területét az Agglomerációs terv övezetei közül az alábbiak érintik: - Ökológiai hálózat övezetei - Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete.

Ökológiai hálózat övezetei Magterület, ökológiai folyosó, puffer terület övezete leginkább a belterülettől délre, foltokban található. Jelentősebb magterület van a belterület északkeleti részén, a fő út mellett is. OTRT: „16. § (1) A magterület övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, vagy b) a magterület övezetében történelmi sportterületek találhatók, és c) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.” „18. § (1) Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosítotte az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúrahálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.


A településrendezési eszközök felülvizsgálatához az övezetek kiterjedéséről a Duna-Ipoly Nemzeti Parktól adatszolgáltatást kell kérni a 282/2009. (XII.11.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján.

21

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete a belterülettől délre sűrű foltokban található. Erdőtelepítésre alkalmas terület nagyobb része az északi településrészen, a vasút mellett van. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezeteire vonatkozó előírásokról az OTrT 14 .§-a rendelkezik:  Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.  Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetére vonatkozó előírásokról az OTrT 19/A .§-a rendelkezik:  A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.

A településrendezési eszközök felülvizsgálatához az övezet kiterjedéséről a NÉBIH-tól adatszolgáltatást kell kérni a 282/2009. (XII.11.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete: Tájképvédelmi terület övezetébe tartozik a belterület délnyugati szomszédsága egyetlen összefüggő foltban. Az övezetre vonatkozóan az OTrT 14/A § rendelkezik:  Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti.  Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön A településrendezési eszközök jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. felülvizsgálatához az övezet  Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati kiterjedéséről a Duna-Ipoly Nemzeti szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint Parktól adatszolgáltatást kell kérni a lehet folytatni. 282/2009. (XII.11.) Korm. rendelet 3.  Az övezetben közművezetékeket és járulékos sz. melléklete alapján. közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni.

22


1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai Csomád (délkeleti szomszéd):

Csomád község 2001-ben készítette el településszerkezeti tervét és helyi építési szabályzatát, ami időközben többször módosult. Vácrátótot érintően, a település északi területén távlati gazdasági terület van kijelölve. Csomádon is jelenleg folyik a településrendezési dokumentumok és településrendezési eszközök felülvizsgálata. A település vezetése szeretné a tervezett gazdasági területet megtartani, amit a főútról leágazóan a község északi határában tervezett útról lehet majd megközelíteni. Az út védőtávolsága Vácrátót területét is érinti majd. Vácduka Község (északi szomszéd): Vácduka tervezett lakóterületei egészen közel húzódnak a Vácrátóttal közös közigazgatási határhoz. E területek még nem épület be, de a távlati esetleges beépülés esetén sincsen zavaró hatással a közeli lakóterület Vácrátót településre, mivel az saját erdőterületeivel csatlakozik, beépítésre szánt területei csak közvetlenül a vasút mellett vannak.


23

Őrbottyán (déli szomszéd): Őrbottyán módosított és egységes szerkezetbe foglalt településszerkezeti terve Ongjerth Richárd vezetésével 2011ben készült, és a 137/2011 (IV. 18.) sz. határozattal lett elfogadva. A két település összekötő szerkezeti elem a 2104. sz. Vác-Gödöllő ök. út, melyen kívül a legfőbb szerkezeti összekötő elem az út mellett kialakított vácrátóti és őrbottyáni lakópark, melyek gyakorlatilag összeérnek. A vácrátóti Bertinke elnevezésű lakópark részben, az őrbottyáni pedig szinte teljesen beépült. Ezen kívül a külterület mezőgazdasági és erdőterületekkel csatlakozik.

Sződ (nyugati szomszéd): Sződ településszerkezeti tervét az Archi Profil Bt. készítette 2009-ben, és a 73/2009. (VI.23.) sz. Kt. határozattal lett elfogadva. Sződön tervezett Vácrátóti összekötő út, és a közigazgatási határ mellett lévő konyhatechnológiai és hűtéstechnikai cég gazdasági területe (telephely). Ezen kívül a települések mezőgazdasági és erdőterületekkel csatlakoznak, más jelentős szerkezeti elem nincsen köztük.

1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai Vácrátót község hosszútávú fejlődését szolgáló dokumentuma, a Településfejlesztési Koncepciója 2005-ben készült. A Koncepció az alábbi programokat fogalmazza meg a Község számára:  A lakosság életfeltételeinek javítása, testi, lelki és szellemi fejlődésének biztosítása, s ezzel a népesség megtartása, növelése.  A távlati terület felhasználásnak a meghatározása.  Az ellátást szolgáló intézmények fenntartása, bővítése.  Az infrastruktúra hálózat fejlesztésének a meghatározása.  A környezet természeti, táji és épített értékeinek megőrzése, védelme, a környezeti kultúra  harmonikus továbbfejlesztése.

24


   

A települési arculat megőrzése, minőségi fejlesztése. A hagyományok, helyi értékek megőrzése, a lakossági identitástudat megtartása, erősítése. A különböző szintű vállalkozások, munkahelyek működésének biztosítása, fejlesztése. A település hiányosságainak csökkentése.

1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök A település településszerkezeti terve 2001-ben készült és a 102/2001. (XII.11.) sz. Kt. határozattal lett jóváhagyva. Vácrátót módosított, egységes szerkezetű Településszerkezeti tervét a M’Érték Építészeti Tervező Kft. készítette 2011-ben. A hatályos terv a 12/2011. (III.10.) sz. Kt. határozattal lett jóváhagyva. A 4/2002. (IV.04.) sz. határozattal jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv is többször módosításra került. Módosító rendeletei: - a 9/2006. (IX.15.) sz. ör. és - a 3/2011. (V.10.) sz. ör. Ez utóbbi egységes szerkezetbe foglalja a HÉSZ-t és a település teljes közigazgatási területének Szabályozási tervét.


25

VV-01 régi TSZT

26


1.7. A település társadalma Demográfia, társadalom A lakónépesség alakulása

Vácrátót lakónépessége 2013-as adatok szerint 1864 fő. Lakónépessége 2002 és 2008 között folyamatosan nőtt, 2008 és 2013 között pedig kis mértékű hullámzás látható. Vácrátót lakónépessége Kosddal, Ráddal, Csöröggel és Sződdel megegyező nagyságrendű, ezzel a kistérségben közepes népességszámúnak számítanak. Élveszületések száma (TEIR)

Vácrátóton a születések számában nagy ingadozás figyelhető meg. Az utóbbi 13 év közül 2008-ban volt kiemelkedő, amikor 27 gyerek született. 2008 óta évenként hullámzás figyelhető meg, azóta évente 11-19 gyermek születik. Halálozások száma (TEIR)


27

A halálozások száma a településen 2010-ben volt kiemelkedően magas, 30 lakos halt meg. Az utóbbi években ez a szám ~30%-kal csökkent, a halálozások száma évente 18-20 fő között mozog.

Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások összesen) (TEIR)

Az utóbbi 10 évben a településre vándorlók száma is jelentős ingadozást mutat, jelenleg egy negatív periódus látható. 2013-ban 41 fővel kevesebb volt az odavándorlók száma, a 2012-es 117 fős értéknél. Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások összesen) (TEIR)

Az elvándorlások száma az utóbbi években jelentős csökkenést mutat, így Vácrátót jelenleg a kistérségben elvándorlások tekintetében a 2. legjobb kategóriába tartozik. A vándorlások számát tekintve a vándorlási különbözet 2008 és 2013 között pozitív volt, az odavándorlók száma 26 fővel meghaladta az elvándorlókét.

28


Vándorlási egyenleg (TEIR)

Korfa a KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján

A népszámlálás adatait tekintve egy stabil népességű település korfája rajzolódik ki, ahol jelentős mértékű a 30-45 éves fiatalok-középkorúak aránya. A nők száma a középkorúaknál és a 70 éves kor fölötti időseknél jelentősen nagyobb.

Nemzetiségi összetétel Vácrátóton a 2011-es népszámlálás adatai alapján az 1864 fős népességből a magyar nemzetiségűek aránya 1552 fő volt (83,2%-a a népességnek) és 34 fő volt valamely hazai kisebbséghez tartozó, ebből legnagyobb arányban (a lakosság 1%-a) a szlovákok.

Hazai nemzetiségekhez tartozók Vácrátóton (Forrás: KSH 2011-es népszámlálása)


29

Képzettség, életminőség a megfelelő korúak százalékában férfi nő összesen 10–X éves általános iskola első évfolyamát 0,5% 0,3% sem végezte el 15–X éves legalább 97,4 93,7 általános iskola 8. % % évfolyam 18–X éves érettségi

Egyetem, főiskola, stb. oklevéllel rendelkezők a megfelelő korúak százalékában, 2011 (Forrás: KSH népszámlálás)

0,4%

95,5%

legalább 36,8 %

45,8 %

41,6%

25–X éves egyetem, 10,4 főiskola stb. oklevéllel %

16,1 %

13,4%

Foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok Vácrátót környéke a 2011. évi népszámlálás adatai szerint az átlagosnál kedvezőbb képzettségi struktúrával rendelkezik. A kvalifikált munkások aránya megfelel a megyei átlagnak, az érettségizett valamint a főiskolai vagy egyetemi diplomás felnőttek aránya meghaladja a megyei átlagot. Állandó lakosság (fő) (2015.) Lakónépességen belül az alábbi korcsoportok aránya (2011.): 0-14 éves (fiatal korúak) 15-59 éves (aktív korúak) 60-x éves (időskorúak) Nyilvántartott álláskeresők száma (NFSZ 2013.) Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség %-ában (NFSZ 2013.) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (KSH 2011. népszámlálás) Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (TeIr 2001. január)

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (TeIr 2001. január)

Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 2013. május (www.nfsz.hu, KSH) A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül (szegregációs mutató)

1

30

1808 fő 17,1% (320 fő) 63,95% (1192 fő) 19,2% (358 fő) 62 fő 5,13% 9,3% (174 fő) 58% A kistérségben Vácrátótot foglalkoztatottság szempontjából csak Veresegyház, Galgamácsa és Váckisújfalu előzi meg. A foglalkoztatottság a településen az országos átlag (49,7%) fölött van. 16% A kistérségben Veresegyház, Galgamácsa, Váckisújfalu, és Őrbottyán esik rosszabb kategóriába. 5,2% 1

45,7 % (489 fő+56 fő / 1192 fő (KSH, NFSZ, 2011.)

A településen a szegregációs mutató definíciója alapján szegregáció nem található /Forrás: 314/2012.(XI.8.) Korm.rend. 10.melléklet/


Települési identitást erősítő tényezők Civil szervezetek (alapítványok, egyesületek): Vácrátóton a társadalmi igények kielégítésére, programok szervezésére, hagyományőrzésre, valamint az azonos érdeklődésű lakosok számára egy átfogó tevékenységi körrel működő civil szervezet alakult, mely a település közösségi életét is felpezsdíteni hivatott. Vácrátóti Hagyományőrző és Faluvédő Egyesület Az egyesület több csoportot működtet (Labdarózsa Hagyományőrző Csoport, Öregfiúk Dalkör, Nyugdíjas Klub, Lovasok, Környezetvédők stb.). Céljuk a település természeti és kulturális kincseinek megóvása, megőrzése. A hagyományőrző csoportok tevékenységében szerepel Vácrátót régmúlt szokásainak, énekeinek, viseletének bemutatása. Olyan, a falu életéhez kötődő szokások, hagyományok ezek, amelyek több száz évre visszanyúlóan hagyományozódnak apáról fiúra, családról családra. A hagyományokban tovább élnek a szlovák kultúra nyomai is. A csoportok más települések kulturális rendezvényein is szívesen szerepelnek, hogy Vácrátót hírnevét öregbítsék. Minden év tavaszán megrendezik a községben a „Szemétszüret”-et, egy szemétgyűjtési akciót a település kül-, és belterületein, ősszel pedig a Szüreti Mulatságot. Egyesületi kereteken belül kerül megrendezésre a Taczman Elek lovas emlék-kupa is. Történeti és kulturális adottságok Vácrátóti Szentháromság Katolikus templom: 1743-1745-ben épült késő barokk templom. Berendezése: fő- és mellékoltárok, szószék, hordozható körmeneti szobrok, rokokó, a 18. sz. közepéről. A Petőfi tér rekonstrukciója keretében az elmúlt években megújult a katolikus templom is.

Kastély: A Nemzeti Botanikus kert területén álló valódi Vigyázó-kastély az 1930as évek végén lebontásra került. A volt kastély helyén álló, 1940-es évek elején épült, udvarház jellegű épület jó állapotban van.

1.8.A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások Oktatás Vácrátóti Mókus Egységes Óvoda- Bölcsőde (2163 Vácrátót, Petőfi tér 2. (hrsz: 326): Az intézményt 1920-ban alapították, a jelenlegi épületet 1956 óta használja. A mai 3 csoportos arculatát 1993-ban történt átalakítás során kapta: úgy, hogy az óvodás korú gyerekek igényeinek megfelelően működhessen: csoportszobák, mosdók, WC-k, folyosók és a logopédiai foglalkoztató. Az óvoda épülete 2006-2010-ben lett felújítva. Felvehető maximális gyermeklétszám 75 fő. A környező településekről is szívesen hordják ide a gyerekeket. A hátrányos helyzetű gyermekek száma valamennyi csoportban alacsony. A társadalmi élet változásainak következtében egyre több a


31

beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő, részképesség – lemaradással érkező és az egészségügyi szokások hiányával rendelkező kisgyermek. Az intézmény dolgozói: Az óvodánkban összesen engedélyezett álláskeret: 11 fő Ebből: óvónők létszáma összesen: 6 fő Pedagógiai asszisztens: 1 fő (2013. szeptember 16-tól) Dajkák száma összesen: 3 fő Kisgyermekgondozó-nevelő: 1 fő Vácrátóti Petőfi Sándor Általános Iskola (2163 Vácrátót Petőfi tér 6-8.): 2013. január 1-től iskolánk állami fenntartásba és működtetésbe került. Az intézmény a váci tankerülethez tartozik. Az intézmény fenntartója Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A Petőfi Sándor Általános Iskola férőhelyeinek a száma: 180 fő Vácrátót Község Önkormányzata és Vácduka Község Önkormányzata 2007. augusztus 15-én társulási megállapodást kötött alapfokú oktatási intézményeik közös fenntartásáról. Tagintézmény neve: Vácrátóti Petőfi Sándor Általános Iskola Benedek Elek Tagiskolája Tagintézmény címe: 2167 Vácduka, Ifjúság u. 2. A Benedek Elek Tagiskola férőhelyeinek a száma: 110 fő A vácrátóti iskolában az elmúlt néhány évben nagyarányú, az oktató – nevelő munka feltételeit nagymértékben javító fejlesztések, beruházások történtek (2005-2010). A nagyépület tetőcseréje után a tetőtér beépítésre került. A fenti szinten négy osztályterem, egy szaktanterem, három csoportszoba, tanári szoba és mosdóhelyiségek kerültek kialakításra. Az új osztálytermeket alsó tagozatos tanulóink vehették birtokba. Az iskola udvarán lévő sportpálya új aszfaltréteget kapott. 2009-2010-ben korszerű, minden igényt kielégítő tornacsarnok épült, mely külön intézményként működik, de az iskola a helyi önkormányzattal kötött megállapodás alapján térítésmentesen használhatja. A községi csatornázás megoldotta az intézmény szennyvíz elvezetési gondjait. Az udvar is felújításra került. A főépület alsó szintjén nyílászáró csere és fűtéskorszerűsítés történt, a volt alsós és hátsó épületek kívülről felújításra kerültek. A volt alsós épület belső felújítása is megtörtént. Itt egy napközis termet, zenetermet alakítottak ki. Két volt osztályterem egybenyitásával megfelelő méretű helyiség jött létre, ahová az eddig a helyi művelődési házban működő községi könyvtár költözött be. Intézményeinkben a Veresegyházi Városi Zeneiskola kihelyezett tagozata működik. A diákok fafúvós és zongora hangszereken tanulhatnak. Egészségügy Háziorvosi rendelőben (2163 Vácrátót, Petőfi tér 5.) a hét minden napján van rendelési idő (kivéve minden hónap 3. szerdája). Fogorvosi rendelő (2163 Vácrátót, Alkotmány út 50/b.) is található a településen, ahol heti két nap előzetesen egyeztetett időpontban várják a betegeket. A védőnői rendelő a háziorvosi rendelővel egy épületben működik, ahol csecsemő tanácsadás, várandós tanácsadás és védőnői fogadóóra várja a helyi kismamákat. A Kamilla patika fiókgyógyszertára (Vácrátót Petőfi tér 3.) heti 4 nap szolgálja ki a betegeket. Egyéb szolgáltatások Községi Könyvtár (2163 Vácrátót, Petőfi tér 6.): A könyvtár több mint 7000 dokumentummal várja felnőtt és gyermek olvasóit a Petőfi Sándor Általános iskola melléképületében. Internet elérhetőséget is biztosítanak. Minden hónapban egy alkalommal az „Olvasóklub” változatos programokkal várja a gyerekeket. (kézműves foglalkozás, kvízjáték, társasjátékozás, rajzolás, mese stb.). A programok közül nagy sikere van az író-olvasó találkozóknak.

32


Gárdonyi Géza Művelődési Ház (2163 Vácrátót Szabadság út 28.): Az 1963-ban átadott épület 2011-ben pályázati úton felújításra került. Tágas, 250 főt befogadó nagyteremmel, előtérrel, klubhelyiségekkel és szabadtéri színpaddal várja vendégeit. Az épület előtt és mellett jól kialakított parkoló-rendszer van. Rendszeres, heti programjai között található sportfoglalkozás (pl. karate, pilates, jóga, rock n’ roll), hagyományőrző csoportok, baba-mama klub, nyugdíjas- és kulturális programok. Baksza házaspár néprajzi gyűjteménye (2163 Vácrátót, Szabadság u. 21.): A szoba –konyhás kiállítótér mellett a ház falán, udvarán és kertjében elhelyezett tárgyak múltunk emlékeit őrzik. A Gyűjteménynek nincs meghatározott nyitva tartási ideje – ám szívesen fogadják az érdeklődőket. Esélyegyenlőség biztosítása Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. Vácrátót Község Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja (2013-2015) elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén, a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ területi szervével, a Váci Járási Tankerülettel Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció- és szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Ezért az intézkedési terv a megjelölt hátrányokat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedésekkel valósul meg. Az intézkedési terv olyan beavatkozásokat fogalmaz meg, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra nyújtanak megoldást. Célcsoport

Következtetések problémák beazonosítása rövid fejlesztési lehetőségek megnevezéssel meghatározása rövid címmel Romák és/vagy A szegénység oka és következménye Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. mélyszegénységben a tartós munkanélküliség Egyéb helyi foglalkoztatási élők növekedése. lehetőségek felkutatása. A lakossági adósságállomány Az állampolgárok életminőségének újratermelődése. folyamatos vizsgálata. Szükséglet alapú szolgáltatások szervezése. A település lakóinak egészségügyi A településen egészségügyi szűrések állapota megfelel az országos népszerűsítése. Az egészségtudatos mutatóknak, nem jó. életmódra nevelés a felnőttek körében is, annak tudatosítása, hogy a szűrővizsgálatokon való mind


33

Gyermekek

Nők

Jelentős mértékű az óvodában a logopédiai ellátásban részesülők aránya A veszélyeztetett gyermekek száma növekedett.

A gyermek HH/HHH-s státuszából adódó kedvezményeket nem ismerik a szülők A tartós munkanélküliség aránya a nők esetében magasabb.

A gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázata magas. Bölcsődei csoport hiánya.

Idősek

Magas az egyedül élők aránya.

Egészségügyi betegségek.

problémák,

Gyakran válnak áldozattá.

Fogyatékkal élők

34

Idős korral összefüggő társadalmi sztereotípiák. Az akadálymentes környezet aránya nem 100 %-os.

nagyobb számú megjelenés az egészségesebb életet, a várható élettartam megnövekedését eredményezheti. Iskolai szakemberek felkészítése, szülők figyelmének felhívása az együttműködésre. Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. A hátrányos helyzetű gyermekekkel és családjukkal foglalkozó szakemberek továbbképzése a hátrányos helyzetű gyermekek nevelését, személyiségfejlesztését, illetve a szülők eredményes bevonását segítő ismeretek elsajátítása és a kompetenciák fejlesztése érdekében. Szülők tájékoztatása a kedvezménnyel járó további támogatásokról. Bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó aktív korú családtagok által kedvezményesen igénybe vehető, korszerű ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programok körét. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások során célzott támogatások körének kialakítása. A gyermekek napközbeni elhelyezését biztosító bölcsődei csoport beindítása; Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése. Képzések igény szerinti bővítése. Szűrővizsgálatok biztosítása. Prevenciós szemlélet erősítése, az egészségtudatos magatartás fejlesztése Idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése. Helyi média bevonásával nyilvánosság eszközeinek bővítése. Fizikai környezetben található akadályok megszüntetése, információs és kommunikációs akadályok megszüntetése,


Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe. Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatásuk) terén. Az elszigetelten élő, fogyatékkal élőnek vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülőknek vagy fogyatékost ápoló családtagnak kapcsolatteremtésre, önsegítő csoportok szervezésére, a fórumokba való bekapcsolódásra kevés lehetősége van.

lakókörnyezet akadálymentesítését szolgáló program. Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél nagyobb számban részt vegyenek az egészségügyi szűrővizsgálatokon

A kommunikáció színtere az Internet, amely a felhasználók otthonába viheti a közösséget. Lehetőségek: könyvtárban, művelődési házban térítésmentes WIFI szolgáltatás, képzések szervezése; olyan támogatások bevezetése, amely az Internethez való hozzáférést segíti.

Az Önkormányzat elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Az Önkormányzat a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására HEP Felelős Fórumot hoz létre és működtet. 1.9. A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre Vácrátót térségi kapcsolatrendszere sajátos. Némileg periférikus helyzetű településnek tekinthető a kistérségben, amely a belső kapcsolatok mellett a váci kistérség közeli kistelepüléseivel tart fenn szoros viszonyt. A település a szuburbanizáció által érintett ugyan, de robbanásszerű növekedés sem lakó, sem gazdasági téren nem következett be. A település fõbb gazdasági ágazatai, jellemzői Regisztrált vállalkozások számaGFO’11 2013 [db]

263


35

Működő gazdasági 106 társaságok száma 2010 [db]

Működő vállalkozások száma Mezőgazdaság, nemzetgazdasági áganként (2010.) erdőgazdálkodás, halászat: Az adat a gazdasági tevékenységek 5 db 2008. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, Ipar-építőipar: tényleges tárgyévi adatok, melyeket a 18 db tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.

Feldolgozóipar: 3 db

36


Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálko dás, szennyeződésme ntesítés nemzetgazdasági ágban: 0 db

Építőipar: 15 db

Szolgáltatásokban: 83 db

Kereskedelem, gépjárműjavítás: 35 db


37

Szállítás, Raktározás: 6 db

Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás: 2 db

Információ, kommunikáció: 3 db

Pénzügyi, biztosítási tevékenység: 3 db

Ingatlanügyletek: 3 db

38


Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység: 13 db

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység: 7 db

Oktatás nemzetgazdasági ágban: 2 db

Humánegészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban: 5 db

Művészet,


39

szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban: 1 db

Egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágban: 3 db

40


Működő vállalkozások száma az egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: S gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) (db)

3

Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (2012)

11


Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma 2013 [db]

3

41

Ruházati szaküzletek száma 2013 [db]

Vendéglátóhelyek száma

42

3


0

Összes szálláshely szállásférőhelyeinek száma (kereskedelemi és magánszállásadás)

Vendégforgalom

4

128


43

148

Vendégéjszakák száma a szálláshelyeken

Iparűzési (1000Ft)

adó 13.738

Az adatot 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra a Magyar Államkincstár, mivel az önkormányzati beszámolók a tárgyévet követően kerülnek leadásra, melyek feldolgozása időigényes.

44


Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Ingatlanpiaci viszonyok Települési szintű adat Lakásállomány Lakásállomány (2013)

669 db

Épített lakások száma a 2012. évben (üdülők nélkül) (Használatba vételi engedélyt kapott lakások) (T-STAR, 2012)

Megszűnt lakások száma T-Star

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) (KSH, 2012) Közüzemi ivóvíz hálózat hossza (km) (TEIR, 2012) Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) (KSH, 2012) Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza (km) (TEIR, 2012) Alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya (%) (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) (KSH Népszámlálás 2001)


1 db

0 db

89% 14,5 69% 16,9 19

45

Négyzetméterárak alakulása 2015 júniusában: A Veresegyházi kistérség legmagasabb négyzetméterárai Vácrátóton a legmagasabbak, utána Őrbottyán és Erdőkertes következik, majd Csomád, Veresegyház és Vácegres, és a legalacsonyabbak Váckisújfalun.

(forrás: http://www.ingatlannet.hu/statisztika/Magyarorszag)

1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Vácrátót község Gazdasági Programja 2014-2019-ig tartó időszakra szól. A megválasztott Képviselőtestület alapvető célja, hogy biztosítsa a község működőképességét, az önkormányzat kötelező és önként vállalt közfeladatainak ellátásához szükséges gazdasági alapokat megteremtse, a feladatokat önkormányzati fenntartású intézményrendszeren keresztül ellátassa a takarékosság, a gazdaságosság és hatékonyság elveinek figyelembe vételével. A Képviselő-testület célkitűzése, hogy a múlt értékeinek megőrzésével, az adott időszak lehetőségeinek kiaknázásával biztosítsa a település fenntartását, lakosainak jövőjét, erősítse a térségben betöltött szerepét. A vagyoni helyzet Az Önkormányzat vagyonszerkezete a következő: Vagyonelem megnevezése Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (meghatározott feltételekkel értékesíthető, illetve megterhelhető vagyon) Egyéb (forgalomképes vagyon, amely szabadon értékesíthető és megterhelhető)

Ingatlan db száma 7 84

I. Törzsvagyon 1. Forgalomképtelen épületek: - oktatási épületek, - egészségügyi épületek (védőnői-háziorvosi rendelő, fogorvosi rendelő) - művelődési ház, - sport- és szabadidőközpont - tornacsarnok - ravatalozó, temető - szolgáltatóház (Polgármesteri Hivatal)

46


- régi plébánia épülete (Óvoda tornaszoba) 2. Forgalomképtelen építmények: - kút, - közutak és műtárgyaik, árkok - közterek (Petőfi tér, Ifjúság tér) - földutak 3. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnal Vácrátót Község Önkormányzata nem rendelkezik. II. Üzleti vagyon 1. Forgalomképes épületek: - régi gázcsere-telep (440 hrsz) - Széchenyi utcai sorház 2. Földterületek: - erdők, - szántók, - építési telkek, - beépítésre nem alkalmas telek, - bel- és külterületi földek, - szőlők. Vagyonkezelés, vagyongazdálkodás Az önkormányzati vagyongazdálkodás során: - biztosítani kell az önkormányzati vagyonérték megőrzését, növekedését. - folyamatosan karban kell tartani az önkormányzati gazdálkodás alappillérét képző ingó- és ingatlan vagyont - figyelemmel kell kísérni a település lakosságának korösszetételét, esetleges létszámnövekedését, fel kell készülni a lakosságnövekedésből adódó indokolt és szükséges feladatok vállalására. Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az Önkormányzat vagyonát a közfeladatot jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek átadhatja, s a feladatátadáshoz szükséges, tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonára az átvevőt megillető vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelésbe átadott vagyon a közfeladat ellátását biztosítja, így a vagyonkezelésbe adható vagyoni kör az átadni kívánt önkormányzati közfeladatokhoz igazodik. Az Önkormányzat az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódva tartja lehetségesnek a vagyonkezelői jog létesítését a közfeladat ellátását biztosító vagyontárgyakhoz: a)az épített és természeti környezet védelme, vízelvezetés, csatornázás b)a köztemető fenntartása c)az óvodákról, az alapfokú nevelésről, oktatásról gondoskodás d)az egészségügyi ellátásról gondoskodás e)a szociális ellátásról gondoskodás f)gondoskodás a gyermek és ifjúsági feladatokról g)a közösségi tér biztosítása h)közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása i)nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása Önkormányzati finanszírozás A helyi önkormányzatok központi finanszírozása 2015. évben is — a korábbi években kialakított — az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, feladatalapú támogatási rendszerben történik. A struktúra Vácrátót község településrendezési eszközei 2015. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

47

megszilárdítása mellett, a részletek indokolt pontosítása az idei évben is folytatódik, továbbá a 2015. év fő feladata a helyi önkormányzatok számára a működési hiány nélküli gazdálkodás fiskális feltételeinek erősítése, a kistelepülések további felzárkózásának, az esélyegyenlőség megteremtésének elősegítése, valamint az önkormányzatok által nyújtott közfeladatok és közszolgáltatások színvonalának emelése a költségvetés lehetőségeihez mérten. A fenti célok elérése mellett kiemelt szerepet kap a gyermekek jövőbeli köznevelési majd foglalkoztatási lehetőségeinek szilárd alapokra helyezése, az eltérő élethelyzetből, környezetből származó gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése. Mindezek alapján 2015-től érdemben több forrás jut a gyermekek ellátásának intézményeire: emelt összegű támogatás illeti meg az óvodát fenntartó önkormányzatokat az óvodai nevelést biztosító eszközök és felszerelések beszerzéséhez, a feladatellátásra szolgáló épület folyamatos működtetéséhez, jelentős többlet jut a gyermekétkeztetési feladatokra és a gyermekek átmeneti ellátását biztosító intézmények fenntartására, illetve tovább javul a bölcsődék finanszírozása. A rászorulók támogatásáról szóló döntések közelebb kerülnek az érintettekhez. A segélyezésről az eddigiekhez képest sokkal nagyobb mértékben helyben, a településeken születhet döntés. A helyi ismeretek kiaknázása, a költségvetési felelősség és a közpénzek védelme érdekében a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési támogatás jelenlegi formájában nem működik tovább, ezek a jövőben az önkormányzati segélyezésbe épülnek bele. Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek és ez a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben az ő költségvetési felelősségük lesz. Ennek érdekében nő az önkormányzatok költségvetési mozgástere is, a helyi bevételeiket terheli. Az alacsony helyi bevételi képességű önkormányzatok ugyanakkor költségvetési támogatást kapnak a segélyezési feladatok ellátásához. A legfontosabb változás a Kormány azon intézkedése lesz, mely a foglalkoztatást helyettesítő támogatás helyett bővülő közfoglalkoztatási programot kínál az embereknek. A Kormány jövőre a közfoglalkoztatásra 270 milliárd forintot szán, 35 milliárd forinttal többet az ideinél. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az önkormányzatok működőképességét az eltérő saját bevételi lehetőségek a feladatalapú finanszírozás mellett is komolyan befolyásolják, így az is nyilvánvalóvá vált, hogy a központi költségvetésnek még erőteljesebben érvényesítenie kell a szolidaritás elvét. Ennek megfelelően 2015. évben fontos változás, hogy míg az önkormányzatokat megillető egyes költségvetési támogatásokat 2015. évben is csökkenti az ún. „beszámítás" összege, ugyanakkor — a szolidaritás elvének fokozottabb érvényesülésével — az alacsony gazdasági potenciállal rendelkező települések felzárkózása érdekében kiegészül a rendszer a pozitív „kiegyenlítés"-sel. Az alacsony helyi adóbevétellel rendelkező települések ilyen módon meghatározott százalékú kiegészítő forrásban részesülnek az alapfeladataik ellátása érdekében; a jelentős iparűzési adóval rendelkező településeket ugyanakkor továbbra is sávosan növekvő mértékben, az eddigiekhez képest is erőteljesebben terheli a beszámítás."

Vácrátót bevételei Vácrátót Önkormányzata 2015. évben 211.160 ezer forinttal gazdálkodik. I. Központi költségvetésből származó bevételek Települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek A települési önkormányzatot illeti meg: a) a gépjárműadó 40%-a, és b) a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a. c) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni — a települési önkormányzat által beszedett — személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

48


d) e) f) g)

magánszemélyek kommunális adója: 12000Ft/év iparűzési adó: a nettó árbevétel 1,2%-a talajterhelési díj vagyoni típusú adó: építmény adó: 220Ft/m² telekadó: 20 Ft/m²

A települési önkormányzatokat megillető egyéb bevételek A települési önkormányzatot illeti meg: a) helyszíni és szabálysértési bírság b) Helyi adópótlék, adóbírság A költségvetési törvény által meghatározott feladat-finanszírozáshoz kapcsolódó bevételekből az alábbi jogcímeken és tartalommal részesül az önkormányzat: A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása a) b) c) d) e) f)

Település-üzemeltetés zöldterület-gazdálkodással kapcs.feladatok ellátás.tám. Közvilágítás fenntartásának támogatása Köztemető fenntartással kapcsolatos feladatok támogatása Közutak fenntartásának támogatása Egyéb önkormányzati feladatok támogatása Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása

A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása a) b) c) d)

Hozzájárulás a pénzbeli szociális ellátásokhoz Gyermekétkeztetés tám. finanszírozás szemp. elismert dolgozók bértámogatása Gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatása Köznevelési feladatok támogatása (Óvoda)

A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása II. III.

Működési célú támogatások jogcím alapján a következő bevételekhez jut Vácrátót Felhalmozás célú támogatások Az önkormányzat a tervezett beruházások megvalósításához részben EU-s, részben hazai finanszírozást kíván igénybe. Ezek a források a következők:


49

Bevételek jogcímei Működési bevételek Közhatalmi bevételek Önkormányzat működési támogatása Működési célú pénzeszközátvételek Intézményfinanszírozás Felhalmozási célú pénzeszk.átv. Áh-on kívülről Összesen

e Ft-ban 27 372 31 030 84 675 6 551 60 232 1 300 211 160

%-ban 13 15 40 3 29 1 100

Vácrátót kiadásai

Kiadások jogcímei Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatása Működési célú pénzeszköz átadások Intézményfinanszírozás Beruházási kiadások Egyéb felhalmozási célú kiadások Összesen

e Ft-ban %-ban 51 036 24 13 430 6 64 967 31 10 301 5 2 849 1 60 232 29 6 345 3 2 000 1 211 160 100

A táblázatból látható, hogy a legnagyobb (31%) kiadást a dologi kiadások képezik. Ez az összeg biztosítja az önkormányzat és intézményei napi működéséhez szükséges fenntartási költségek fedezetét, a civil szervezetek támogatását. Szintén jelentős a teljes kiadáson belül az intézményfinanszírozás 29 %-os aránya. I. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős mértékben átalakult. Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerülnek. A kötelezően nyújtandó ellátásokat 2015. március 1-től a járási hivatalok állapítják meg. Az Önkormányzat lehetőségeihez mérten 2015-ben is igyekszik támogatást nyújtani a nehéz anyagi

50


helyzetben élők számára. Az önkormányzatok által nyújtható támogatás neve egységesen települési támogatás, amelynek jogosultsági feltételeit, típusait az önkormányzatok határozhatják meg: a) rendkívüli települési támogatás (élelmiszer, gyermekintézmények étkezési térítési díjának megfizetése, tüzelőanyag, a megélhetést érintő előre nem tervezhető többletkiadások, temetési költség) b) lakásfenntartási támogatás c) gyógyszertámogatás d) méltányos ápolási díj e) újszülött támogatás f) köztemetés. II. Egyéb működési célú kiadás Az előirányzat a következőket foglalja magában: a) Veresegyház Kistérségi Társulásnak (házi segítségnyújtás, pedagógiai szakszolgálat, a munkaszervezet tagdíja) b) Háziorvosi ügyelet A gazdasági program anyagi forrásainak megteremtése Az Önkormányzat bevételei körében az állami támogatás további csökkenésével kell számolni a ciklusban. A saját bevételek növelése terén az önkormányzat jelenleg nem lát lehetőséget az adókörének bővítésében, de az adómérték növelését sem látja időszerűnek. A közszolgáltatások nyújtásának finanszírozása érdekében, de az elvárható, méltányos, igazságos közteherviselés elve alapján az adóviselési képességgel rendelkezők továbbra is hozzá kell, hogy járuljanak az indokolt közösségi kiadásokhoz. A hivatalnak azonban minden jogszerű eszközt /ellenőrzés, behajtás, végrehajtás/ alkalmaznia kell az adóbevételek megszerzéséért, a hátralékok csökkentéséért. A bevételi lehetőségek kiaknázása érdekében ezért fokozott figyelmet kell fordítani az előírt bevételek beszedésére, a kintlévőségek behajtására, hangsúlyosabb szerepet kell kapnia az adóellenőrzésnek. A gazdasági stabilitás biztosítása érdekében a meglévő intézményhálózat működésében rejlő tartalékokat fel kell tárni, a gazdaságosabb működés érdekében az indokolt szerkezeti változtatásokat végre kell hajtani. A pénzügyi politika része a kiadások legszükségesebb mértékre korlátozása, az ésszerű, takarékos gazdálkodás. Ezen az úton kell továbbhaladni, és csak az indokolt igényeket finanszírozhatóan kielégítő intézményhálózatot, illetve közszolgáltatási struktúrát kell működtetni. Az UNIÓ által kiírt pályázati lehetőségeket széleskörűen ki kell használni. Az önkormányzati intézmények még inkább kell, hogy éljenek a pályázatok útján, illetve az alapítványok révén megszerezhető források működésbe, fejlesztésbe történő bevonásával. Cél, és nem könnyen megoldható feladat a költségvetési egyensúly megőrzése. Az önkormányzat csak olyan kötelezettséget vállal, amely reálisan megvalósítható költségvetési fedezete több oldalról biztosítva van /saját, átvett pénzeszközök, pályázat, hitel/. Az önkormányzat gazdálkodását a vonatkozó jogszabályi előírások mellett a település rövid és hosszú távú igényeinek, céljainak megfelelően alakítja. A lehetséges kapacitásokat jobban ki kell használni, annak érdekében, hogy a fajlagos ráfordítások csökkenjenek. Gazdasági program Vácrátót Község Önkormányzat 2014-2019 évekre vonatkozó Gazdasági programjában érvényesíti azt a szándékot, hogy céltudatos, a település adottságaira és lehetőségeire épülő, versenyképes és a folyamatosságot biztosító önkormányzati munka valósuljon meg. Körvonalazza azokat a helyi közügyeket is, amelyekben a közreműködő civil szervezetek, helyi önszerveződő közösségek, valamint vállalkozások támogatást kapnak a Képviselő-testülettől. Fejlesztési elképzelések:


51

Szociális Alapellátás: A gazdaságosabb és hatékonyabb működtetés érdekében az alapellátási feladatok közül az étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás feladatát társulásos formában látja az önkormányzat. A társulásos forma többletforrás igénybevételét teszi lehetővé. A jövőre vonatkozóan a társulásos forma további fenntartására, a benne rejlő lehetőségek további kihasználására és az ellátási színvonal emelésére kell törekedni. Egészségügyi alapellátás:  a labor (vér beszállítása Vácra) működésének biztosítása  együttműködés a szűrővizsgálatok és egészségmegőrző programok szervezésében  a háziorvosi ellátásban elkülöníteni a felnőtt és gyermek-rendelés idejét. Közoktatás, Közművelődés, Sport:  újabb óvodai csoport beindításának tervezése  esetleg óvodabővítés  sportöltöző tetőterének hasznosítása  Öreg erdő tanösvény helyreállítása  Több funkciós, korcsoportos játszó-, ill. sportterek létesítésének tervezése.  Anyagi lehetőségei függvényében támogassa a települési kulturális- és sporttevékenységet  Együttműködjön a kultúrával és sporttal foglalkozó helyi és civil szervezetekkel  A tulajdonában lévő kulturális és sportlétesítményeket fenntartsa, működtesse.  A község költségvetési lehetőségeitől, valamint egyéb támogatási forrásoktól függően elvégezze az önkormányzati kulturális és sportlétesítmények karbantartását, fejlesztését.  A lakosság egészségmegőrzése érdekében hosszú távon a sporttevékenységek középpontjába a gyermek- és ifjúsági sportot – ezen belül az iskolai testnevelést, mint kötelezően ellátandó sport feladatokat - az utánpótlás-nevelést, valamint a szabadidősportot állítja.  Közreműködik a kulturális tevékenységek, rendezvények valamint a sport népszerűsítésében, a mozgás-gazdag életmóddal kapcsolatos felvilágosító tevékenység szervezésében. Közrend, közbiztonság:  a közlekedés rendjének javítása,  térfigyelő kamerák elhelyezése,  sebességkijelző táblák vásárlása,  a 2104. j. országos közúton zebrák kialakítása,  polgárőrség felélesztése. Környezetvédelem:  Folytatjuk a településünk tisztaságát szolgáló akciók, programok szervezését.  A lomtalanítások, az elektronikai hulladék és a gumiabroncs gyűjtés alkalmával megoldjuk a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok begyűjtését. Folyamatosan gondoskodunk a csapadékvíz-elvezető árkok és átereszek karbantartásáról. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere A képviselő-testület tevékenységének és település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat ciklusprogramja tartalmazza. Gazdaságfejlesztési tevékenység Fontos, hogy a testületi döntések segítsék elő a település helyi gazdasági élénkítését. Amennyiben az önkormányzat helyi gazdasági fejlesztést közvetlenül nem tud végrehajtani, úgy minden lehetséges törvényes eszközzel segítse elő az ilyen jellegű gazdasági élénkítést célzó kezdeményezéseket, beruházásokat, munkahelyek létesítését stb.

52


Foglalkoztatáspolitika A jelenlegi létszámadatok a következők: - Önkormányzat: 1 fő társadalmi megbízatású polgármester,  Községgazdálkodás: 4 fő munkatörvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállaló,  Közfoglalkoztatás: 6 fő téli közfoglalkoztatott (3 hó), és 5 fő hosszabb időtartamú közfoglalkoztatott (2 hó)  Óvoda: 11 fő közalkalmazott  Védőnő: 1 fő közalkalmazott  Könyvtár: 1 fő munkaszerződéssel foglalkoztatott részmunkaidős könyvtáros  Művelődési ház: 1 fő további jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló 2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A foglalkoztatás szervezését Vácrátót önkormányzatánál a szociális területen dolgozó ügyintéző és a jegyző látta el. A munkaügyi, bérszámfejtési feladatokat egy pénzügyi munkatárs végezte. A közterületen dolgozók szakmai irányításával a polgármester foglalkozott. 2012. évben a településen összesen 18fő munkanélküli dolgozott közfoglalkoztatásban. Ez a regisztrált álláskeresők (54fő) 33,3%- a. A közfoglalkoztatottak főként oktatási, nevelési, közművelődési intézményekben és a Polgármesteri Hivatal kötelékében dolgoztak. Jellemzően a tartós munkanélküli iskolai végzettségének megfelelő munkakört tudtak biztosítani. Vácrátót a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségéhez (2600 Vác, Dr. Csányi L. krt. 45.) tartozik, itt fogadja az álláskeresőket, a nem nyilvántartott munkát keresőket. Közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszáma * Vácrátót Pest megye Váci járás Hosszabb támogatása

időtartamú

2013 év közfoglalkoztatás

2015. 01-09.hó

2014 év

4

6

9

Országos közfoglalkoztatási program támogatása 3

4

4

Járási startmunka mintaprogram támogatása összesen:

-

1

-- Helyi sajátosságokra épülő közfoglalkoztatás

-

-

1

Mindösszesen:

7

10

14

Közfoglalkoztatási mutató

0,54%

0,77%

1,09%

Ellátásban nem részesülő álláskeresők száma 40 zárónapon

30

24

Álláskeresési ellátásban részesülő álláskeresők 13 száma zárónapon

10

10

Foglalkoztatás helyettesítő támogatásban 16 részesülő álláskeresők száma zárónapon

18

12

Regisztrált álláskeresők száma zárónapon

58

46

69

(Forrás: http://kozfoglalkoztatas.bm.hu/)

Lakás- és helyiséggazdálkodás Az Mötv. az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakás (és helyiség) gazdálkodást. Vácrátót község településrendezési eszközei 2015. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

53

A törvény előírja az önkormányzatok számára a hajléktalanság megelőzésének és a területükön hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának kötelezettségét 2013. január 1-jétől. Vácrátót Önkormányzata összesen 11 önkormányzati bérlakással rendelkezett, melyeket 2011. évben a Képviselő-testület végleg kivont a lakásgazdálkodásból. A lakásviszonyok jellemző problémái a közműdíj-, illetve lakáshitel-tartozások, hátralékok felhalmozódása. Lakhatást segítő támogatás a normatív lakásfenntartási támogatás. Ezt a támogatási formát pénzbeli támogatásként, vagy természetben nyújtja az Önkormányzat. Míg 2008. évben 1 fő részesült támogatásban, addig 2012. évben 14 főre emelkedett a jogosultak száma. Intézményfenntartás Önkormányzat fenntartásában működő intézmények:  Gárdonyi Géza Művelődési Ház  Esély Szociális Alapellátási Központ, Gondozási Központ  Vácrátóti Mókus Egységes Óvoda- Bölcsőde  Sződligeti Közös Önkormányzati Hivatal Vácrátóti Kirendeltség  Védőnői-háziorvosi rendelő  Fogorvosi rendelő 1.11.Településüzemeltetési szolgáltatások Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 13. § (1) bekezdés alapján helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közé tartozik a településüzemeltetés terén a köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. A települési önkormányzat feladata a település üzemeltetése mellett az infrastruktúra fejlesztése. A feladatok felvállalását és rangsorolását a település meglévő adottsága, a kitörési pontok feltárása, a lakosság igénye és az anyagi lehetőségek döntő mértékben befolyásolják. Kiemelten kell kezelni azon fejlesztési feladatokat, amelyek elősegítik a település további előrelépését, lehetőséget teremtenek a népesség megtartására, növelésére. Az önkormányzat Településüzemeltető Kft. létrehozását látja szükségesnek.

54


1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Vácrátót az Alföld északi részén található Veresegyházi-medencében fekszik. Keleten a Gödöllőidombság, délen a fóti Somlyó-hegy és a Kő-hegy, északon a Cserhát peremén húzódó Kígyósdombsor, végül nyugat felől a gödi lapály határolja. Vácrátót határának északi része a Gödöllőidombsághoz, déli része pedig a Pesti-síkság hordalékkúpjához tartozik. Az alacsonynak mondható dombos vidék széles medencéjében a középkorban lesüllyedt mészkőrögöket homok, az északi peremvidéki Kígyós-dombsort pedig lösz fedte be. A folyami eredetű homokot még a jégkorszak idején szállította ide az ős-Duna, valamint a Börzsöny illetve a Cserhát felől érkező vízfolyások, majd a jégkorszak utáni száraz felmelegedés idején a hordalék nagyrészt futóhomokká alakult. A későbbi, csapadékosabb időszakban a homokbuckákat jórészt megkötötte a növénytakaró, azonban a kopárabb területeken a homok mozgása még napjainkban is tart. Az ősi növényzetet legnagyobb részben a tölgyesek alkották: a löszös helyeken tatárjuharos lösztölgyesek nyomai lelhetők fel, a magasabb ártereken pedig a tölgy-kőris-szil ligeterdő nyomait találhatjuk meg. A dús cserjeszinten jellemzőek voltak a különböző galagonyafélék, a gyepszinten pedig a boglárkák és a keltikék. A falun három patak folyik keresztül, a Tece-, a Sződ-Rákos- és a Hartyán-patak. A belterületen belül északról dél-délkelet felé haladva 125-130 métertől 150-160 méterig emelkedik a domborzat, a lakott terület 135-140 méterrel van a tengerszint felett. Az északi, homokos talajon szántók alakultak ki, melyeknek terjedelme az utóbbi két évszázadban körülbelül egyharmaddal növekedett. A határ déli részén vastag agyagrétegek találhatók. A délnyugati területek korábbi gyepes növényzetét mára felváltották a telepített akácosok, nyárasok és fenyőerdők. (A XVIII. század végén a határ hatvan százaléka volt rét-legelő, és mindössze két százaléka erdő. Napjainkra ez az arány csaknem megfordult: nyolc százalék a gyep és huszonhét százalék az erdő, tíz százalékkal több mint az országos átlag.) A község lakott területe a Pálinkaház feletti, a Juhakol, a Nyilas, a Kis-forrás, a Nagy-forrás, a Bertinke, a Káposztás, a Malom-tó, a Falu alatti, a Pap-kút, a Nagy-rét és a Nyilas nevű dűlők között terül el. Tájhasználat, tájszerkezet Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ágak megoszlását és az azokhoz kapcsolódó átlagos aranykorona-értékeket az alábbi, Művelési ágak és minőségi osztályok alcímen szereplő táblázat és diagram mutatja be. A termőföldek tervezett igénybevételét a lehető legkisebb területi mértékre kell korlátozni, az átlagosnál jobb minőségű földeket más célra való felhasználását a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény értelmében csak különösen indokolt esetben lehetséges. Az erdőterületek elsődleges rendeltetésük szerint elsősorban gazdasági erdők, védelmi erdők elsősorban a település déli oldalán fordulnak elő. Közjóléti rendeltetésű erdő a településen csak egy helyen, magánterületen lett kijelölve a botanikus kert közelében. Jellemzően állami és magán tulajdonban találhatóak az erdők, községi tulajdonban csak a lakóterület szomszédságában, a Hartyáni út közelében fekvő erdőrészlet van.


55

56


Tájtörténeti vizsgálat Tárgyi emlékek bizonyítják, hogy a szelíd lankákkal borított, patakokkal szabdalt vácrátóti határban az őskortól folyamatos volt az emberi jelenlét. Már a XI. századból megmaradt írásokból is arra lehet következtetni, hogy a településen élők korra és a vidékre jellemzően az erdőgazdálkodást felváltó gabonatermelők lehettek. Ennek bizonyítéka a középkor elejétől szinte folyamatosan emlegetett, feltehetőleg a Rákos-patak partján üzemelő vízimalmok is. Rátót határának művelési ágait az 1789. évi kataszteri összeírás rögzítette: szántó harmincöt, rét tizenkét, legelő negyvenhét, szőlő négy és erdő két százalék. A területnek mintegy harmadát kitevő agyagos, fekete és ritkás homokos szántók közepes termőképességűek. A kaszálórétek 1789-ben 374 holdat tettek ki. A településen jellemző volt még a szőlőterületek művelése is, mely közel 359 kapás szőlőt jelentett. A gazdálkodás a XVIII. században még erősen állattartó jellegű volt. A közös legelőnek mintegy háromnegyede a Tece alatti és feletti részeken feküdt. Kisebb részek a kisszentmiklósi határnál, a Pap-kút, a temető és a malom mellett, a Hosszú-völgyben és a Nagyforrásnál is voltak. Ez a terület a szántók és kaszálók kihasítása és a lakosság gyarapodása miatt a XIX. század derekán már nem tudott több állatot eltartani. A gabonatermesztést fokozta a vasútvonalak kiépítése, a szállítás korszerűsítése, mely egyidejűleg a falvakat a szomszédos városokhoz szorosan hozzákapcsolta. /Forrás: Böőr László és Szabó Attila: Száz magyar falu könyvesháza sorozat Vácrátót/

II. katonai felmérés (1806–1869)

III. katonai felmérés (Forrás: http://mapire.eu/hu/)


57

Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek A TÉKA adatbázis (http://tajertektar.hu/) szerint 53 egyedi tájérték található a településen. Ezek közül kiemelkednek: a) Vigyázó-kastély parkja (Nemzeti Botanikus Kert): (Alkotmány u. 2.) hrsz: 5,9,10,11,13/1,13/2,13/3,15/1,4064,4166,4169,4170 A Magyar Állam tulajdonát képező botanikuskert területe a Duna-tisza közi homokvidék legészakibb öblözetében fekszik, a Sződrákos patak folyik rajta keresztül. A kert nagyobb részében a patak-jobb oldalán lankásabb, bal oldalán meredekebb, földbevágáson fekszik. A bal parton fedőhomok alatt agyagos talaj, másutt kötöttebb mezőségi homok. Klímája száraz, meleg, esőtlen. Igen csapadékszegény, évi 500 mm. Ezért díszlenek itt vadon a szárazságtűrő növények. A botanikuskert alapjául szolgáló parkot Vigyázó Sándor létesítette a múlt század 70-es éveitől kezdte nagy költséggel, a legjobb szakemberek segítségével. Jámbor Vilmossal, a múlt század második felének legjobb magyar kerttervezőjével terveztette meg. Az átfolyó patakot hatalmas földmunkával főrendszerrel építették ki, zubogókkal, vízeséssel, a kikerülő földdel rendezték a terepet. Éveken keresztül hatalmas mennyiségű követ szállítottak ide, melyből a 42 holdas területet 3 m-es kőfallal vették körül, több km hosszú úthálózatot építettek és a kertben sziklacsoportot alakítottak ki. Az akkori stílusnak megfelelően több romantikus kelléket is építettek a kertben: ma is látható a vizimalom, kolostorrom, sziklákból épített alagút, vízesés. A kert első részében csoportos, parkszerű elrendezést találunk. A kerítés mellett fenyő és más örökzöldek csoportja díszlik. A patak alsó folyásánál összefüggő lombsátort alkotnak a hatalmas fák. Egyes kertrészek a középhegységi erdőkhöz megtévesztésig hasonlítanak. A sűrűbb faállomány alatt erdei aljnövényzet és örökzöld cserjék (Ilex aquifolium, Prunus laurocerasus). Vigyázó Sándor halála után az új tulajdonosok Zichy Domokosné, majd Debreceni Sándor alatt már pusztult a kert. A 30-as években a parknak több mint harmadát kitevő fenyőgyűjteményt kivágatták a helyébe gyümölcsöst telepítettek. Az örökzöldek és lágyszárú növények gyűjteményei is elpusztultak, és lebontották az üvegházakat, eladták a melegházi növényeket. A II. világháború alatt és után sokat károsodott a kert, elvadult. 1954-től a BKI megkezdte botanikus kertté való fejlesztését. Fejlődéstani rendszertani csoportot alakítottak, fák és cserjék szaporítását végzik, sziklakertet építenek, üvegházi gyűjteményt létesítettek. Ma a kert területén 15.000-nél több növényfaj, fajta és változat díszlik. 2.900 fásszárú (fák, cserjék), 5.600-nál több lágyszárú és 2.900 sziklakerti, 3.600 üvegházi növény található itt. A XIX. sz.-ban épült Vigyázó-kastélyt az 1930as években a földig lerombolták és újat épített helyére az akkori tulajdonos: Debreczeni Sándor ügyvéd. Jelenleg az Intézet kutatóépülete ez, előtte szoktak hangversenyeket rendezni. A terület madárvédelem alatt áll.

58


b) Kálvária (540hrsz): A temető kapujától a temetőkápolna mellett álló feszületig vezető út mentén mindkét oldalon 7-7 stáció. Jellegzetes, tégla lábazatos festett vakolt kis épületek: házacskák, fém oromzati kereszttel, üveg mögött képpel, fémtáblán az adományozók megjelölésével, évszámmal. A végpontban műkő kereszt festett korpusszal. c) Mesterséges tó (Téglavetőnél): A 2005 körüli mesterséges tó a település egyik régi vályogvető-területének (mélyedés) helyén ill. közelében található, betelepülő vízi-vízparti élővilággal.

d) Határkő: Vácrátót külterületén, a Vácduka felé vezető műúttól jobbra a gerincen találató, nagy részével a földbe beásott jellegzetes alakú határkő Vigyázó Sándor gróf idejéből (1870-es évekből) származik.

e) Levente-kő: Az 1930-as évekből származó Levente-kő a helyi andezit kőzet egyik látványosabb, földből kiemelkedő tömbje, belevésett címerrel, felirattal, egyik oldalánál kis kősorral. f)

Kis rét vízfolyással: A Vác-Gödöllő út mentén a belterület határánál Őrbottyán felé (0121/3; 0121/4; 0121/5 hrsz) található, kb. 1,5ha-os terület a hagyományos tájgazdálkodás emléke. A források szerint mindig is kaszálóként művelt hagyásfás, nedves rét, átfolyó kicsiny patakkal.

g) Kaszáló a Sződ-rákos patak mellett (356hrsz): Hosszú ideje fenntartott kb. os községi kaszáló, üde rét vegetációval. település déli részének egyik utolsó megmaradt köztulajdonban lévő rétterülete a hagyományos tájgazdálkodás emléke. Szabadidős tevékenységek helyszíne.


1haA

59

h) Egykori kőfejtők (041; 043/1;): A 12-13 millió évesre becsült csörögi piroxén (sötét) andezittelér Vácrátót határába eső szakaszán a hegygerincen az egykori bányászkodás-kőfejtés nyomai, mélyedésekkel, árkokkal, óriási gödrökkel. Az egykor bányászott andezit több helyen ma is látható a felszínen. i)

Nyárfacsoport: A jelenlegi buszforduló öblében (422/1 hrsz) 7 egyedből álló kb. 50 éves szép szürke nyár csoport, a település kapujának jellegzetes, meghatározó eleme.

A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti emléknek minősül: 3 db forrás

Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt állóterület, érték, emlék Vácrátóton országos nyilvántartásban szereplő helyi jelentőségű védett természeti területek találhatók: a) Vácrátóti Nyilas- legelő (törzskönyvi száma: 12/237/TT/05, kiterjedése: 22,16ha): 085/4 – 085/13 -ig; 088/1 – 0/88/3 –ig; 98/1 – 98/3 –ig; 100/6 – 100/18 –ig hrsz-ú területek b) Kis-Tece (0177/3 hrsz, törzskönyvi száma 12/43/TT/78) Természetvédelmi terület: a) Vácrátóti botanikus kert (Törzskönyvi száma: 27/TT/51, Kiterjedése: 28 ha): A területet 1951-ben nyilvánította védetté az Országos Természetvédelmi Tanács a 423/51. számú határozatával. A természetvédelemről szóló 1961. évi 18. sz. tvr végrehajtására kiadott 12/ 1971. (IV 1.) Korm. sz. rendelet alapján az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke a 2051/1975. sz. határozatával az országos jelentőségű természetvédelmi területek közé sorolta. A települési önkormányzat helyi jelentőségű védett természeti területekhez kötődő feladatai kapcsán ki kell emelni, hogy a védetté nyilvánító önkormányzat köteles gondoskodni a védett természeti terület fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztéséről és őrzéséről. Emellett bármely települési önkormányzat a természet védelmének helyi-területi feladatai ellátására környezetvédelmi alapjában természetvédelmi célokat szolgáló részt hozhat létre.

60


Vácrátót területén az alábbi táj- és természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területek találhatók: - az OTrT-ben és BATrT-ben megjelent ökológiai hálózat magterület, ökológiai folyosó és pufferterület övezete; - az OTrT-ben kijelölt, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete.


61

1.13.Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei A település zöldfelületi rendszerét együttesen alkotják: - a lakóházak kertjei, - intézményi kertek, - és a közhasználatú zöldfelületek (közparkok, nagy kiterjedésű sportterületek, út- és térfásítások). A zöldfelületek egyértelmű, pozitív hatásokkal ruházzák fel a települést: klíma-javítók, környezetjavítók, ökológiai javító hatásúak, rekreációs szereppel bírnak, valamint a közösségformáló és településképi szerepük is jelentős. Vácrátót lakótelkeinek zöldfelülete gazdag, karbantartott, de további egységes utcai fasorok telepítésére van szükség. A jelenlegi fasorok ugyanis gyérek, sok utcában teljesen hiányoznak. Jelentős zöldfelületi elem a belterületen, a település középső részén elhelyezkedő botanikus kert.

A Rákóczi út és Szabadság út közterületi zöldfelületei /fotó: GoogleMaps/

62


VV-02 Természetvédelem


63

1.14.Az épített környezet vizsgálata Területhasználat vizsgálata A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata A községről elmondható, hogy hagyományosan felépülő település, fésűs, oldalhatáron álló beépítéssel. Főutcájára – a Alkotmány utcára, valamit folytatására, a Szabadság útjára – fűződnek fel gyűjtő-, illetve lakóutcái, melyek csak részben kiépítettek. A település jellemző területfelhasználása a közép-, illetve nagytelkes családi házas lakóterület, melyen az épületek oldalhatáron, fésűs beépítési móddal állnak. A település jelentősebb központtal nem bír. Kisebb központját a – nemrég felújított - Petőfi téren lévő Polgármesteri Hivatal és környezete, illetve a helyi iskola és óvoda környezete adja, melyeket a település főútja mentén kialakuló, kereskedelmi és szolgáltató egységeket magában foglaló, folyamatosan fejlődő területsáv köt össze. Közvetlenül a központi tér mellett helyezkedik el a nemzetközi hírű botanikus kert. Művelési ágak és minőségi osztályok Vácrátót külterületének jelentős része szántó (39%) és erdő (28%) terület. Erdők a terület nyugati (Botanikus kert melletti) és déli részében találhatók, szántók szinte a külterület összes többi részét alkotják. E területeken kívül legnagyobb arányban legelők és rétek találhatók, és kicsit kevesebb szőlő. A külterület kevesebb. mint 1%-át adják a fásított területek, gyümölcsösök, kertek. Kivett terület kb. 300 hektárnyi van a településen. A különböző művelési ágak nagyságbeli megoszlását az alábbi grafikon mutatja: Terület* Művelési ág ha fásított terület gyümölcsös gyep (legelő) gyep (rét) erdő szántó szőlő kert kivett

Átlag Átlagos feletti AK/ha** minőségi osztályok – – – – 3 5,88 5 26,55 – – 5 20,84 – –

4,1 4,9 130 74,4 523 697,6 58,08

% 0,23 0,27 7,2 4,12 28,97 38,65 3,22

9,86

0,55

–

–

303,2

16,08

–

–

* Takarnet adatbázis ** Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztályának adatszolgáltatása

64


termőföldek művelési ágainak megoszlása –ha (Forrás: Takarnet)

A település külterületének egy része települési átlagon felüli minőségű terület, melyekre a Tftv. előírásai vonatkoznak. Átlagosnál jobb minőségű termőföldet beépítésre szánt területté kijelölni, más célra hasznosítani csak a törvényben meghatározott kivételes esetekben lehet.


65

VV-03 Földminőség térkép

66


Intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok A képviselő-testület a rendelkezésre álló szellemi és anyagi eszközökkel támogathatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak. A társulások célja és rendeltetése: - tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, -a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása, - a lakossági közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása, A koordináció főbb módszerei: - a polgármester, az alpolgármester és a jegyző kölcsönös meghívása az egymást érintő napirendek megtárgyalására, - testületi ülések együttes tartása, - közös – ideiglenes – bizottságok szervezése meghatározott közös érdekű feladatok ellátására, - képviselő-testületi és bizottsági munkaterv kölcsönös megküldése. Vácrátót a következő önkormányzati társulásokban vesz részt:  Vác és Térsége Regionális Önkormányzati Közműberuházási és Üzemeltetési Területfejlesztési Társulás  Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás  Gödöllő – Vác Térségi Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Társulás  Váci Viziközmű-társulat  Kelet Pest Megyei Orvosi Ügyeletet Biztosító Önkormányzati Társulás  Összefogás a Dunakanyarért Dunakanyar Charta  Veresegyházi Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás  Vácrátót-Vácduka Önkormányzati Intézményfenntartó Társulás A Sződligeti Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltséget működtet, melynek megnevezése: Sződligeti Közös Önkormányzati Hivatal Vácrátóti Kirendeltség.

Alulhasznosított barnamezős területek A községben alulhasznosított barnamezős területek nincsenek.

Telekstruktúra vizsgálata Telekmorfológia és telekméret vizsgálat A régi településrész a Botanikus kert mellett, és attól délre fekszik. Itt, a fő út (Alkotmány utca) mellett megmaradtak a hosszú telkek, gyakran 150-200m-es mélységgel. Több közülük átmenő telek, jellemzően az Alkotmány utca és Kinizsi utca között. Dél-felé haladva a korábbi hosszú telkek – a kerthasználat felhagyása után – megosztásra kerültek, ami után elégséges méretű és arányú, általában 800m2-es telkek alakultak ki, jellemzően 15-20m-es szélességgel, 50-70m-es mélységgel. A legújabb településrészeket: – a belterület északi részén, a Bem József u-tól ÉNy-ra kijelölt, – a nyugati részen lévő Szent István lakópark, és a – belterület déli részén lévő Bertinke településrész alkotják.


67

Ezek telkei már a jelenlegi igényekhez lettek kialakítva, ált. 20m-es szélességgel, 35-70m-es mélységgel. A telkek többsége ezeken a településrészeken még nem épült be, és jelentős változás a jelenlegi gazdasági-demográfiai tendenciák alapján nem is várható.

Tulajdonjogi vizsgálat (Önkormányzati tulajdon kataszter) Az Önkormányzat vagyonszerkezete a következő: Vagyonelem megnevezése: Forgalomképtelen törzsvagyon (nem értékesíthető, nem terhelhető, a kötelező feladatok ellátását biztosító vagyon) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (meghatározott feltételekkel értékesíthető, illetve megterhelhető vagyon) Forgalomképes vagyon (amely szabadon értékesíthető és megterhelhető)

Ingatlanok száma (db): 175 7 89

A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó főbb ingatlanok: a közterületek (utak, árkok, járdák, stb.) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó főbb vagyonelemek: földterületek, intézmények.

68


VV-04 Önkormányzati ingatlanok


69

Az építmények vizsgálata, a településkarakter, helyi sajátosságok A település nyitó képe Vác-felől érkezve rendezett. A szántóterületeket elhagyva a Széchenyi út családi házai fogadják az érkezőt, melyek rendkívül sokféle stílusúak – mediterrán, falusias jegyeket viselő, polgári stílusú – de karbantartottak, rendezettek, nem kirívóak.

Utcakép a falu elejéről /Fotó: www.maps.google.com/

A zömében földszintes családi házak a Széchenyi úton tovább haladva a sokféleség csökken, mindkét oldalon kockaházak követik egymást, melyek csak színükben térnek el némiképp. A Széchenyi út mentén, az Ifjúság tér és Hartyáni-patak közötti területen jó állapotú, kőházakból álló impozáns épületegyüttes maradt meg. A Pálinkaháznak nevezett épületegyüttes, egykori uradalmi major, cselédszállás, jelenleg különböző nagyságú jellegzetes arculatú kőházakkal és árok feletti kő híddal. Egykori szivattyúház épülete található a hátsó udvari részen.

Pálinkaházak /Fotó: www.maps.google.com/

Az Arany János úttól délre, a Szabadság út keleti oldalán belterületi rétek találhatók, melyek az Országos Ökológiai Hálózat részei, így a főút ezen oldala mintegy 700 méteres hosszon nem került beépítésre. Ezen az oldalon a Kultúrház a következő épület, amely 5 évvel ezelőtt felújításra került, így méltó és esztétikus helye a falu közösségi életének.

A felújított kultúrház /Fotó: www.maps.google.com/

A kultúrházzal szemben lévő lakóházak nagyobb méretűek, többségük földszint+1 szintes.

70


A megújult faluközpont az intézményekkel és templommal

Dél felé haladva beérünk a faluközpontba a Petőfi térre, ami szintén néhány éve lett felújítva. Itt találhatók az intézmények többsége (polgármesteri hivatal, iskola, posta) és a Szentháromság templom. A tér szélén, az Alkotmány út mentén van az óvoda felújított épülete is. Az utcaképet a központot elhagyva a Botanikus kert kőkerítése és szemben a kocsma és élelmiszerbolt lapostetős üzlete határozza meg.

Botanikus kert és szolgáltatóház /Fotó: www.maps.google.com/

Az Alkotmány út déli része /Fotó: www.maps.google.com/

A főút itt szélesedik, jelentős mélységű zöldsáv alakult ki a szemközti családi házak előtt. A falu déli részein jelentősebb mértékben maradtak meg a régi lakóházak fésűs beépítési módban. A település legdélebbi lakóterülete az Irány útról megközelíthető Bertinke lakóterület, ami korábban zártkertes terület volt, de mára lassú ütemű lakóterületi beépítés váltotta fel, amelyet a hatályos szabályozási terv is lehetővé tesz.

Bertinke - Irány út /Fotó: www.maps.google.com/


71

Az épített környezet értékei Rövid történeti áttekintés Vácrátót község első írásos említése óta Pest-Pilis-Solt, illetve Pest megye váci járásába tartozik. Az itt folytatott régészeti kutatások során találtak őskori, a zselizi kultúrát képviselő cserepeket és pattintott kőeszközöket, a bronzkorból, illetve a vaskorból származó cseréptöredékeket, mely utóbbiak már tartósan megtelepedett népességre utalnak. Lakott volt a terület a római korban is – amint a nagyszámú szarmata kori maradvány bizonyt –, de a falu határában a honfoglalás korának, majd a korai Árpád-kornak is megtalálhatóak az emlékei. A középkori falu a mai település északnyugati részén, a település központjától mintegy négyszáz méterre épült ki. Nevét - a kor akkori szokásának megfelelően - első uráról kapta. Kézai Simon említi Képes Krónikájában, hogy az itáliai apuliai tartományból származó Olivér és Ratold lovag Könyves Kálmán király korában, a XI. század végén került az országba, ahol több birtokot is kaptak. Ezek egyike a Pest megyei Rátót település, illetve a környező községek területe. 1283-ban megosztoztak birtokaikon a nemzetség tagjai és Ratolt falvát – a mai Rátótot – Leusták és Olivér fiai, továbbá István fiai, Domokos (a Pásztói család őse) és László (a Tari család őse) kapta. A falu jelentős településnek számított, temploma is volt. E középkori templom helye nem ismert. A község XIII-XVI. századi történetére vonatkozóan már számos írott forrással találkozunk. A két legnagyobb birtokos a Pásztói és a Tari család volt, de uraltak részeket a Nézsaiak is. Adták-vették birtokaikat, és szüntelen harcot folytattak a bő vizű patakon elhelyezett vízimalmokért. A falun keresztül vezető út kötötte össze a középkorban az Alföldet - ezen túl az erdélyi sóbányákat - a Dunántúllal a váci réven keresztül. A főúton nemcsak békés kereskedők és szállítók jártak, szinte miden évszázadban hadak is vonultak erre. A közeli Vác biztos piacot jelentett a mezőgazdaságból élő rátótiaknak, ugyanakkor osztoztak a nagy szomszéd olykor szomorú sorsában is. Rátót 1541 utána török hódoltság területévé vált, lakói kénytelenek voltak kétfelé: török és magyar részre egyaránt adózni. A hódoltság közel másfél évszázada alatt a község neve mindig előfordul a török és a magyar adóösszeírásokban, tehát folyamatosan lakott hely volt. Nem élte túl azonban a török alóli felszabadító harcok pusztításait, 1690-ben a lakatlan helyek között írták össze. Később újra találkozunk a rátótiakkal és földesuraikkal is. A XVIII. században a két legnagyobb birtokos a századfordulóra elérte az ötszázat. A tudományos kutatások még nem erősítették meg azt a hipotézist, hogy Rátóton viszonylag nagy számban maradt meg a korábbi magyar őslakosság, ide zömmel magyarok telepedtek, miközben a környező községekbe a szlovákok. A házasságkötések révén bekövetkezett keveredés során Rátót is "eltótosodott", ahol a lakosság döntő hányada magyarnak vallotta magát, de "tót" módon élt és beszélt. A vácrátótiak e sajátos etnikai kettőssége egészen az elmúlt évtizedekig megmutatkozott a viseletben, a szokásokban, a nyelvhasználatban egyaránt. Rátót lakossága jellemzően katolikus, hitüket megőrizték mind a mai napig. A Mágóchy János földbirtokos által 1746-ban felépített templomot évszázadok során többször bővítették. Oltárai és fő berendezési tárgyai a magyar barokk faszobrászat legszínvonalasabb alkotásai közé tartoznak. Rátót község jobbágyai 1848-ban szabadultak meg úrbéri terheiktől. Ekkorra jellemzővé válik a zselléresedés, a korábbi úrbéres telkek elaprózódnak. A jobbágyfelszabadítás után csak a legelőterületek maradtak közös használatban, és a korábbi majorsági szőlő is felosztásra került. A homokos talajon a gazdák főleg rozsot, árpát és kukoricát termeltek, az általánosan elterjedt háromnyomásos gazdálkodásban. 1895-ben a gazdaságok több mint a fele volt a szántó, a rét- és legelő aránya pedig megközelítette az összes terület egyharmadát, ami lehetővé tette a bő vizű legelőkön a jövedelemszerző szarvasmarhatartás elterjedését. A századfordulón az össznépességnek nyolcvanhét százaléka élt közvetlenül a mezőgazdaságból. 1848 előtt a helységben Géczy István referendárius volt a legnagyobb birtokos, a XIX. század utolsó harmadában már a Vigyázó család. Ebből az időből ismertek már a Zichy, Gosztonyi és Rudnay család nevei is. Gróf Vigyázó Sándor 1872-ben építette meg kastélyát a község közepén és létesített körülötte kb. 30 ha-os angol parkot. Az építtető fia örökös nélkül halt meg 1928-ban és ekkor - apja

72


végakarata szerint - a Magyar Tudományos Akadémia kapta meg a kastélyt és a parkot. Az Akadémia akkori szervezeti felépítése és pénzügyi helyzete nem tette lehetővé a kert fenntartását, az örökhagyó végakarata szerint. Egy rövid ideig visszakerült oldalági rokonához, aki 1936 őszén eladta a kastélyt és a parkot Debreczeni Sándor pesti ügyvédnek. A II. világháború alatt és különösen után is sokat károsodott a kert, nem volt gazdája. Csak a földosztást követően, 1946 májusában kapta meg az Országos Természettudományi Múzeum, hogy botanikus kertet és növénykísérleti állomást létesítsen. 1952. január 1-jén a Magyar Tudományos Akadémia átvette az állomást és létrehozta az MTA Ökológiai Botanikai Kutatóintézetét. /Forrás: Böőr László és Szabó Attila: Száz magyar falu könyvesháza sorozat Vácrátót/

Településszerkezet történeti kialakulása Vácrátót az Alföld északi felén, a Veresegyházi-medencében fekszik. Keleten a Gödöllői-dombság, délen a Fóti-Somlyó és a Kőhegy, északon a Cserhát peremén húzódó Kígyós-dombsor, nyugaton a gödi lapály határolja. Rátót határának északi része a Gödöllői-dombsághoz, a déli a Pesti-síkság hordalékkúpjához tartozik. A tatárok 1241-ben végigdúlták a Galga völgyét, Gödöllő vidékét és a környék összes települését. Egy részük 1241. március 17-én Vácot rohanta meg, ahová a környékről számosan menekültek, és a várost felgyújtották. A magyarok egy része a székesegyházban és annak mellékpalotáiban keresett volna védelmet, de a tatárok ott is megostromolták őket, mindent kiraboltak, mindenkit kardélre hánytak, köztük az oda menekült rátótiakat is. A gyér írásos anyagból csak következtetni tudunk arra, hogy a településen élők korra és a vidékre jellemzően az erdőgazdálkodást felváltó gabonatermelők lehettek. A falu templomát 1283-ban oklevél említi, de pontos helyét nem ismerjük. Ez a tény azt bizonyítja, hogy az elpusztult falu a visszatelepülőkkel és a jövevényekkel újra benépesedett, életre kelt. A temetkezések nyomaiból arra lehet következtetni, hogy a templom a Kossuth Lajos utca 12. és 13. számú ház helyén állhatott, a Nagy-rét délkeleti szélén, a mai templomtól mintegy négyszáz méterre. A hódoltság alatt elpusztult középkori falu a mai településtől északnyugatra helyezkedett el, a Sződrákosi-patak melletti, jelenleg mezőgazdaságilag hasznosított Nagy-réten. Plébánia minden bizonnyal volt a templom mellett, mert az 1332. évi pápai tizedjegyzék a nógrádi főesperességen belül nem említi, hogy ne lett volna. A község lakott területe a Pálinkaház feletti, a Juhakol, a Nyilas, a Kis-forrás, a Nagy-forrás, a Bertinke, a Káposztás, a Malom-tó, a Falu alatti, a Pap-kút, a Nagy-rét és a Nyilas nevű dűlők között terül el. Vácrátót határát több kisebb - a Duna vízgyűjtőjéhez tartozó - vízfolyás keresztezi, ezek völgyeiben a réti öntéstalaj az uralkodó. A vizenyős rétekkel övezett Tece-patak hajdan malmok egész sorát működtette. Vácrátót 28 hektáros - Magyarország leggazdagabb növényanyagát felvonultató - botanikus kertje a belterülethez tartozik. Az vele délnyugati irányban határos. A gazdálkodás a XVIII. században még erősen állattartó jellegű. A növénytermesztés előretörését a XIX. század elején hozta meg a gabonakonjunktúra és a lakosság gyarapodása, ami nagyarányú legelőfeltöréssel járt együtt. A gabonatermesztést fokozta a vasútvonalak kiépítése, a szállítás korszerűsítése, mely egyidejűleg a falvakat a szomszédos városokhoz szorosan hozzákapcsolta. A térségben a polgári korban növekedett az iparban, később a szolgáltatási szektorban megélhetést találók aránya, ezzel párhuzamosan csökkent a mezőgazdaságból élőké. Az egyre inkább meghatározóvá váló fővárosi és váci ingázás feltételeinek különbözőségei hozták meg az addig hasonló fejlődésű települések differenciálódását. Az 1846-ban megnyitott Pest-Vác vasútvonal mentén fekvő Sződ (és a belőle kiváló Göd, Sződliget) esetében a lakosság száma - szinte folyamatos intenzív betelepülésnek köszönhetően - robbanásszerűen gyarapodott.


73

Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület 1993-ban jelent meg a Vácrátót emlékeit is tartalmazó régészeti topográfia [Dinnyés István – Kővári Klára – Kvassay Judit – Miklós Zsuzsa – Tettamanti Sarolta – Torma István: Pest megye régészeti topográfiája. A szobi és a váci járás (MRT XIII/2.) (Szerk.: Torma István) Bp. 1993. 697 old. (MRT 9.], amely az őskortól a törökkor végéig terjedő teljes régészeti időszak emlékeit és a rájuk vonatkozó történeti adatokat a korábbi kutatások eredményeit felhasználva, lelőhelyenként csoportosítva tárgyalja. Az államalapítás ezredik évfordulójára látott napvilágot a Száz magyar falu könyvesháza sorozatban Böőr László és Szabó Attila tollából Vácrátót monográfiája, amely a régészeti lelőhelyeket a topográfia alapján ismerteti, és igen alapos áttekintést ad a középkor és kora újkor történetéről. A topográfia megjelenése után a község területén csak néhány kisebb régészeti kutatás történt. Vácrátóton korábban nem voltak jelentős régészeti kutatások. 1871–1875 között Závodszky István kisszentmiklósi jegyző a vácrátóti határban is gyűjtött szórványos leleteket. 1899-ben a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye a harasztipusztai kőbányában talált bronzkori edénnyel gyarapodott. Vác közelsége ellenére a váci múzeumba alig jutott lelet; egy ismeretlen lelőkörülményű kelta edényen kívül a Botanikus kertben 1962-ben és 1965-ben végeztek egy-egy helyszínelést. Egy 1974ben homokbányászás közben előkerült avar edény Palotás Pál helyi tanítóhoz került. A lelőhelyek túlnyomó többségét a régészeti topográfiához 1976–1977-ben és 1980–1988 között végzett terepbejárásokon fedezték fel. Jelenleg 35, térképen ábrázolható vácrátóti régészeti lelőhelyet ismerünk. A településre alkalmas területeken – az erdők kivételével – a lelőhelyek általában sűrűn helyezkednek el, ezért a jövőben csak kevés teljesen új lelőhely felbukkanása várható. A már ismert lelőhelyek kiterjedésének növekedésére viszont bárhol számíthatunk. Tekintve, hogy a temetők helyét felszíni kutatásokkal általában nem lehet megtalálni, a vácrátóti földben még mintegy tucatnyi olyan temetkezési hely rejtőzik, amelyeknek felfedezése csak földmunkáktól várható. A mai közigazgatási határon belül egy, a középkori írott forrásokban is szereplő település volt. Rátót névadója az azonos nevű nemzetség valamelyik tagja volt. Kézai Simon szerint Olivér és Ratold lovag a XI. század végén, Könyves Kálmán király uralkodása idején Itáliából érkezett az országba. A Rátótnemzetségből több család származott, tagjaik közül sokan országos méltóságokat viseltek, birtokaik több megyében terültek el. A Pest megyei Rátót birtokot először 1219-ben említi írott forrás. Ekkor a tizenkét ökör ellopásával vádolt Sumadi (Csomádi) Mihály nevű embert vitték tüzesvas próbára Váradra, s a kíséret tagja volt a rátóti Péntek nevű poroszló. 1283-ban a nemzetség tagjai felosztották birtokaikat, Rátót a Pásztói és a Tari család őseinek jutott. Ettől kezdve a falu gyakran szerepel a nemzetségből származó családok közötti – itt nem részletezett – birtokügyekben. A nemzetségből származó családok utoljára 1524-ben tűntek fel Rátóton, amikor az utód nélkül meghalt rokonuk Kazai (Kakas) Gyulafi Bálint itteni birtokrésze Pásztói Zsigmondhoz és Ferenchez került. A Rátótokkal feltehetően rokon Nézsai családnak is volt birtokrésze itt, amit hűtlenségük után Mátyás király Parlagi Györgynek adományozott. Az 1490-es években Ráskay Balázst említik birtokosként Rátóton. 1524-ben pedig Ellyevölgyi János nádori ítélőmestert, akinek birtoklási jogcímét nem ismerjük. A család földesuraságára még a török hódoltság idejéből, 1566-ből is van adat, ekkor Ellyevölgyi János leánya, Kerecseny András özvegye tiltakozott a birtok jogtalan használata ellen. Leányági leszármazottaik a hódoltság végéig birtokoltak itt. A török hódoltság ellenére Rátót magyar földesúri fennhatósága szinte zavartalanul folytatódott, amit a szövevényes leszármazásról és birtokperekről szóló számos oklevél bizonyít. Magáról a faluról és lakóiról a középkori oklevelek lényegében semmit sem árulnak el. Az 1546-tal kezdődő török, illetve az 1565-től megmaradt magyar adóösszeírások tanúsága szerint a törökkorban végig lakott volt, csak a felszabadító hadjáratok idején néptelenedett el átmenetileg. A középkori falu a mai faluközponttól észak-északnyugatra terült el (28. lelőhely). Templomát 1283-ban említik, 1546ban összeírt papja 1559-re meghalt. Lakói a 17. században reformátusok voltak. Templomának helyét nem ismerjük, amennyiben a Kossuth Lajos utca 12. és 13/a. számú háznál talált csontvázak a középkori templom körüli temetőből származnak, maradványai itt kereshetők.

74


Vácrátót Község közigazgatási területén lévő régészeti lelőhelyek felsorolása: azonosító lelőhelyszám 10905

3

12269

1

név Rétek III. Juhakol (Juhosdűlő)

12270

2

Juhakol (Juhosdűlő)

12271

3

Szent János

12272 12273

4 5

Szent János Kenderes

12274

6

Vörös-Haraszt

12275

7

Vörös-Haraszt

12276

8

Vörös-Haraszt

65526

9

Botanikus kert

12277

10

Nagy-forrás

12278

11

Pálinkaház felett

12279

12

Alsó-malom

12280

13

Pálinkaház felett

12281

14

Pálinkaház felett


HRSZ 036, 0147/1, 037/3, 037/2, 045/18, 037/1 074/6, 074/7, 074/8, 074/9 76, 75, 71, 085/11, 085/10, 066/75, 084, 075, 066/73, 066/72, 066/63, 066/64, 066/65, 066/66, 066/67, 066/68, 066/69, 066/70, 066/71, 066/62, 066/74, 066/76, 066/77, 066/78, 066/79, 066/80, 066/81, 066/82, 066/83, 97, 70, 67, 66, 63, 78/1, 77, 37, 40, 44, 41, 42, 43, 45, 46, 48, 47, 49, 50, 52, 53, 51, 18, 22, 31, 28, 29, 32, 34, 35/2, 33, 36, 35/1, 38, 39, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 16, 15, 17, 19, 20, 21, 98/3, 55, 54, 56, 085/12, 087/2, 083, 066/60, 066/61 091/4, 085/14, 091/5, 091/3, 091/6, 087/4, 087/3, 090/14, 090/15, 091/7, 091/8, 091/2, 085/13, 087/5 085/14, 091/2 090/2, 090/3, 090/4, 090/5, 090/6, 090/7 1014, 1022, 1023, 978, 979, 977, 976, 1040, 1038, 1024, 1039, 1047, 1043, 967, 1042, 962, 963, 1041, 1044, 1037, 980, 982, 981, 983 762, 763, 764, 765, 766, 0108, 0110/138, 0104/13, 0110/139, 0110/140, 0110/141, 0110/142, 0110/143 0110/113, 0110/114, 0110/154, 0110/155, 0110/153, 0110/93, 0110/94, 0110/91, 0110/92 331 0110/106, 0110/105, 0110/104, 0110/103, 0110/102, 0110/99, 0110/101, 0110/98, 0110/93, 0110/94, 0110/95, 0110/96, 0110/97, 0110/78, 0110/79, 0110/80, 0110/84, 0110/85, 0110/86, 0110/87, 0110/88, 0110/91, 0110/92, 0110/83 92, 81, 91, 90, 74, 80/2, 93, 94/6, 94/7, 1300, 1301, 1200/5, 1200/6, 1200/31, 1200/30 0147/2, 0147/1, 0147/3 021/27, 81, 90, 89, 88, 87, 69, 72, 86, 68, 85, 84, 83, 82, 021/4, 021/5, 021/30, 019, 64, 65, 018/1, 021/66, 021/68, 1200/10, 1200/11, 1200/12, 1200/13, 1200/14, 1200/15, 1200/16, 1200/17, 1200/18, 1200/19, 1200/20, 1200/21, 1200/22, 1200/23, 1200/24, 1200/25, 1200/26, 1200/27, 1200/29, 1200/32, 1200/33, 1200/34, 1200/35, 1200/36, 1200/37, 1200/38, 1200/39, 1200/40, 1200/41, 1200/42, 1200/43, 1200/44, 1200/45, 1200/46, 1200/47, 1200/48, 1200/49, 1200/5, 1200/50, 1200/51, 1200/52, 1200/53, 1200/54, 1200/55, 1200/56, 1200/57, 1200/58, 1200/59, 1200/6, 1200/60, 1200/61, 1200/62, 1200/63, 1200/64, 021/65, 021/64, 1200/31, 1200/30, 1200/7, 1200/8, 1200/9, 1200/75, 1200/65, 1200/66, 1200/68, 1200/69, 1200/70, 1200/71, 1200/72, 021/67 021/44, 021/53, 021/54, 021/55, 021/56, 021/57, 021/58, 021/59, 021/60, 020/2, 016/7, 021/61, 016/5, 016/6, 016/4, 016/3, 021/37, 021/36, 021/35, 021/34

75

76

12282

15

Pálinkaház felett

12283

16

Harasztpuszta

12284

17

Kút-dűlő

12285

18

Kút-dűlő (Alsómalom)

12286 12287 12289 12290 12291

19 20 22 23 24

12292

25

12293 12294

26 27

12295

28

12296

29

12297 12298 12299 12300

30 31 32 33

12301

34

50690

35

84099

37

84875

38

87917

39

Alsó-malom Szilusok Szilusok Hosszú-Tece Kígyó-hegy Papkút-dűlő (Hosszú-Tece) Tecén túl Kígyó-hegy

025, 024/9, 024/8, 024/7, 024/3, 024/2, 024/4, 024/5, 024/6, 026, 023, 021/51, 021/52, 024/1 024/3, 024/2, 024/4, 024/5, 024/6, 026, 030/19, 025, 024/10, 024/9, 024/8, 024/7, 029 355, 354, 353, 345, 335/2, 0146, 0178/1, 0178/2, 0178/3, 0178/4, 0178/5 356, 355, 354, 353, 0142, 0146, 0147/4, 0140, 0147/5, 0141, 0178/1, 0178/2, 0178/3, 0178/4, 0178/5 0145/5, 0147/2, 0147/3, 0146 0119/9, 0120/2, 0119/8, 0119/7, 0119/5 0121/2, 023/209 0154 054/1, 055, 057/1 0176/5, 0176/3

0204/1, 0204/2, 0204/3, 0204/4, 0204/5, 0206, 0205 055, 057/1, 057/13 272, 230/1, 120, 283, 121, 175, 329, 138, 142, 145, 146, 149, 150, 153, 110, 109, 108, 107, 154, 156, 158/1, 159, 162, 163, 166, 167, 170, 117, 116, 115, 114, 113, 112, 111, 118, 158/2, 171, 174, 119, 227/1, 184, 187, 188, 191, 192, 195/2, 217, 228/1, 229, 231, 232/1, 233, 234/1, 235/1, 236/1, 237/1, 238, 181, 177, 176, 173, 172, 169, 168, 165, 164, 161, 160, 226, 228/2, 157, 179, 178, 182, 232/2, 230/2, 180, 183, 196, 128/2, 128/1, 127, 126, 125, 124, 123, 122, 197/2, 198/1, 195/1, 194/2, 199, 197/4, 200, 201, 193, 194/1, 190, 189, 186, 185, Ságvári utca 202, 203, 206, 207, 210, 211, 213, 214, 215, 254, 137, 136, 135, 134, 133, 132, 131, 130, 129, 204, 205, 284, 225/1, 155, 152, 151, 148, 239/1, 240, 241, 242, 243/1, 244, 245, 246, 247, 197/3, 216, 212, 209, 208, 265, 271, 273, 266, 237/2, 236/2, 235/2, 234/2, 282, 294, 281, 280, 279, 278, 295, 296, 299/1, 291, 290/2, 289/2, 289/1, 288, 287, 286, 285, 275, 274, 769/7, 769/6, 290/1, 293, 292, 769/1, 769/3, 769/4, 769/5, 03, 02/3, 02/2, 02/1, 02/4, 04/1, 02/8, 02/7, 02/6, 02/5, 04/3, 04/2, 04/4, 04/8, 04/7, 04/6, 04/5, 04/12 09/1, 09/2, 0217, 0215, 0214, 0218, 0211, 0212, Pap-kút 0210/14 Pap-kút 010, 09/14, 09/13, 0111/6, 0112, 09/12 Pap-kút 0213 Pap-kút 0212, 0210/11, 0213 Harasztipuszta 0108, 055 Szabadság utca 424, 254, 100/13, 255/2, 253/2, 257, 256, 101/2, 33. 258, 259, 102 Táncsics u.-Malom 383/1, 381/7, 381/6, 381/8, 381/5, 381/4, 381/3, u. 381/2, 381/1, 387, 383/2 066/89, 052/1, 052/2, 051/4, 033/1, 056, 063/5, 063/6, 064, 065, 066/50, 066/51, 066/52, 066/53, Harasztpuszta II. 066/54, 066/55, 066/56, 066/106, 066/59, 066/58, 066/57, 066/49 35/36. lh. 06/5, 06/6 Harasztpusztától 021/18, 021/17 délre


Műemlék, műemlékegyüttes törzsszám

azonosító

7481

29790

7482

29791

cím

név Római katolikus templom ex-lege műemléki környezete Szentháromság-szobor ex-lege műemléki környezete

Vigyázó-kastély és botanikus kert ex-lege műemléki környezete

9387

30178

7481 7482

7569 7570

Petőfi tér 1. Petőfi tér 1.

9387

7568

Alkotmány u. 2.

Római katolikus templom Szentháromság-szobor Vigyázó-kastély és botanikus kert

védelem

helyrajzi szám

Műemléki környezet

294, 311, 312/2, 328/2, 329, 423/1


294, 311, 312/2, 328/2, 329, 423/1

Műemlék Műemlék

0146, 0177/3, 0180/1, 0218, 329, 332, 333, 334, 336/12, 357, 379/3, 380, 381/1, 381/3, 381/4, 381/5, 381/6, 381/7, 381/8, 422/1, 422/2, 422/3, 475, 478, 479, 480, 483, 484, 487, 488/2, 489, 492, 493/1, 494, 496 330 330

Műemlék

331


Helyi védelem Az Önkormányzatnak helyi védelemre vonatkozó rendelete az 1/2005. (I.7.) önkormányzati rendelet a természeti értékek védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól. A rendelet védendő épített elemeket nem tartalmaz. Helyi védettség alá tartozó területek: 1./ Kis Tece Természetvédelmi Terület 0177/3 hrsz. 2./ Szabadság úttól keletre lévő rét, gyep 085/4 – 085/13 -ig; 088/1 – 0/88/3 –ig; 98/1 – 98/3 –ig; 100/6 – 100/18 –ig hrsz-ú területek


77

1.15.Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Vácrátót Pest megye északkeleti felében , Budapesttől 20 km-re, az M2-es autóút és M3-as autópálya között fekszik. Közúton a 2104-es Vác-Gödöllő összekötő úton; autóbusszal a Budapest (ÚjpestVároskapu)-Őrbottyán-Vácrátót útvonalon közelíthető meg. A település és környéke közlekedési hálózata /Forrás: www.maps.google.com/

A kistérség legjelentősebb térszerkezeti vonalait a közlekedési hálózatok szakaszai alkotják. Sem egyszámjegyű, sem két számjegyű főútvonal, csak alsóbbrendű utak biztosítanak térkapcsolatot a kistérségen belül és a külső irányokba is. Az alsóbbrendű – négy számjegyű – Gödöllő-Vác közötti összekötő út a kistérség legfontosabb szerkezeti tengelye, fő ütőere, amely északnyugat-délkelet irányban szeli át a kistérséget, felfűzve Veresegyház, Őrbottyán és Vácrátót településeket. A 2104. j. országos közút 2013-ban felújításra került. A legfontosabb kelet-nyugati irányú térszerkezeti vonal a Galgamácsa-Vácegres-ErdőkertesVeresegyház-Csomád településeket érintő út, amely a kistérség ingázó forgalma szempontjából jelentős. Vácrátótról az ingázás jellemzően az M2 úton történik. Vácrátót autóbusszal a Budapest (Újpest-Városkapu)-Őrbottyán-Vácrátót útvonalon közelíthető meg. A településen 10 autóbusz megálló található, naponta 12-13 járatpár közlekedik. Kerékpárút a településen nincsen. A Széchenyi-Szabadság-Alkotmány út két oldalán elhelyezkedő járdák teljes szakaszon felújításra kerültek 2007-2008-ban. Az önkormányzat tulajdonában álló belterületi utak felújítása szükséges. 1.16.Közművesítés Pest megye a Veresegyházi kistérségében elhelyezkedő Vácrátót település, teljes közművesítéssel rendelkezik (a újonnan kialakított lakóterületi övezetekben részleges közművesítés: pl: Arborétum lakópark ill. Szent István parkfalu). A közmű üzemeltetők vezetékes víz, szennyvíz, villamos-energia, vezetékes gáz és a távközlés szolgáltatással állnak rendelkezésre a fogyasztói igények kielégítésére. Az 1990-es évek közepén történt infrastruktúra fejlesztés során épült ki a vezetékes gáz és a távközlési hálózat. A község mindegyik utcájában megépültek ezek a közművezetékek. A település területéről három vízfolyás vezeti le a felszínre hulló vizeket a Dunába. A közigazgatási területen az országos villamos alaphálózat három nagyfeszültségű vezetéke és a Barátság I. olajvezeték halad keresztül. Vácrátót népességének hasonló a fogyasztása, mint az ország azonos nagyságrendű településeinek. A kialakuló új telkeket a közterületi a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel s mérési helyekkel kell csatlakoztatni. A meglevő fogyasztók nem lakossági eredetű közműigény-növekménye és az új fogyasztók nem lakossági eredetű közműigénye után az építtetőnek közműfejlesztési hozzájárulást kell fizetni a létesítés időpontjában érvényes áron. A meglévő lakások komfortszintjének emelése és az új fogyasztók belépése a fogyasztási igények növekedését eredményezi.

78


Víziközművek Ivóvízhálózat Vácrátót a Duna menti Regionális Vízellátó Rendszer Bal parti Üzemigazgatóság, Vác és Bertinke a Gödöllői Üzemigazgatóság ellátási területéhez tartozik. A Duna Bal parti Regionális Vízellátó Rendszer 10 vízbeszerzése és a Fővárosi Vízművektől két ponton való vízátvételre (Vác déli Vízmű és Dunakeszi) épül. Vácrátóton a hálózati nyomást a Vácdukai 2*200 m3 +1 000 m3, 207,0 mBf túlfolyószintű, ellennyomó rendszerű víztároló medencék biztosítják. A település vízellátása Vác felől a Vácdukai NA 200 távvezetéken keresztül történik, mely a déli belterület határán levő DMRV Rt. Regionális vízműterületre dolgozik és magát a falut, az őrbottyáni üdülőterületet, valamint Bertinkét látja el ivóvízzel. A távvezeték egyes belterületi szakaszai NA 150 és két oldali vezetésű NA 100 vezetékre váltanak. Az NA 100 és NA 150 méretű hálózat részben kör-, másrészt ágvezetékes rendszerű. A falun belül megépült egy NA 150-es körvezeték. Bertinke az Őrbottyáni üdülőterület ellátó NA 200 vezetékről karja az ivóvizet. A vezetékek azbesztcement és néhány utcában KM PCV anyagú vízvezetékek. A tüzivízigények a hálózatra szerelt tűzcsapokról vehetők le. A vácrátóti regionális vízműtelepen 1 000 m3 (tf. 154,80 mBf) és 130 m3 térfogatú (151,50 mBf) víztároló medencék és a gépház üzemel. Erre a nyomásfokozó gépházra dolgozik a Vácdukai távvezetéken kívül a Gödöllő távvezeték, mely Vác és Sződliget felől NA 400 vízvezetéken érkező vizeket a Vácrátót alatti települések felé továbbítja Gödöllő irányában. Vácrátóton a statisztikai adatok alapján 83 l/fő, nap fogyasztással számolva 140 m 3/nap vízigény. 75 lakás vételez a 18 db közkifolyóról ill. saját kútból szorgalmazni kell a vezetékes vízvezeték hálózatra történő rákötések számát Vácrátót beépített területéhez közvetlen kapcsolódó, beépítésre szán tartalék területeknek a vízellátása a meglevő gerinc és elosztóhálózat továbbépítésével oldható meg. A beépítésre szánt területeket ellátó gerincvezetéket NA 150 keresztmetszettel javasolt megépíteni, az elosztóvezetékeket pedig NA 100 csövekből, KM PVC csőanyaggal. Az őj vezetékeken föld feletti tűzcsapokat kell szerelni. A konkrét igények ismeretében kell meghatározni a gerincvezeték hosszát a településközpont vegyes területeken az oltóvízigény ismeretében. A Kiforrás felső és Vörösharaszt községrészben tervezett kertvárosi lakó és településközpont vegyes területek 126 és 155 mBf szintek között, Bertinka 150-165 mBf és a Völgyi-Kendeles községrészben tervezett tartalék területek 126-138 mBf terepre épülnek, melyeken a Vácdukai ellennyomó rendszerű víztároló medencék biztosítani tudják a hálózati nyomást. A gazdasági területeken a hálózatfejlesztést, a vezeték keresztmetszeteket elsősorban az oltóvízigények határozzák meg. A Vácharaszt tanyai és az Erdő alatti terület vízellátása a Vácdukai távvezetékről leágazva kiszolgálható. Az erdő alatti gazdasági terület Váchartyánhoz közel eső részének és a Csörög melletti terület vízellátátsának megoldásánál javasolt megvizsgálni a szomszédos település vízvezeték hálózatáról történő ellátás lehetőségét is. A Csörög melletti gazdasági terület 125-137 mBf, a másik két terület 135-158 mBf közötti magasságú terepen létesül. Szennyvízelvezetés Vácrátót Község Önkormányzata 2001. évben társulási megállapodást kötött – csatorna beruházás megvalósítására és üzemeltetésére vonatkozóan – az alábbi településekkel: Vác, Sződ (Csörög), Vácduka, Váchartyán, Őrbottyán. 2010. szeptemberében került sor Vácrátót és további 5 települést érintő szennyvízcsatorna beruházás műszaki átadására. A település nagy részén így gravitációs módon történik a szennyvíz elvezetése, NA 20 KG PVC vezetékeken. 3 db főátemelő található Vácrátót területén: az egyik a K-i, váchartyáni határban a vasút mellett, a másik a Patak utcában, a Széchenyi utca végénél, a harmadik a Határ utcában.


79

Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Vácrátóton három vízfolyás halad keresztül, melyek vízgyűjtőterületén helyezkedik el a település. A Hartyáni és a Sződi Rákos patak átvezet a beépített területen. A Tece patak délen halad át közigazgatási területen. A vízfolyások kelet nyugat irányú lejtésűek. A Tece és a Hartyáni patak a Sződi Rákos patak mellékágai, Sződ területén torkollnak a Sződi Rákos patakba, mely a Dunába ömlik. A Sződi Rákos patakból történik a Botanikus kert területén lévő tavak töltése és a túlfolyó vizek fogadása, a megépült szabályozási művek közbeiktatásával. A patakok kezelője: a Gödöllő-Vác térségi Vízgazdálkodási Társulás, Göd székhellyel. A patakok mindkét partján 6,0-6,0 m szélességű sávot szabadon kell hagyni a mederrel kapcsolatos szakfeladatok elvégzése céljából. A vizek természetes lefolyása, illetve áramlása csak a vízügyi hatóság engedélyével változtatható meg. Az útszéli árkok mentén a karbantartási sáv 2,0-2,0 m, melyet legalább az egyik oldalon biztosítani kell. A patakok völgye mentén a legalacsonyabb fekvésű a terület 121-130 mBf szintek között. A Hartyáni pataktól északra Vácduka felé emelkedik a terep. A Vácharaszt-tanya és a vasútvonal 145,0-155,0 mBf magasságban fekszik, közigazgatási terület széle északon 200-220 mBf szintre nyúlik fel. A Sződi Rákos pataktól nyugatra és a Hartyáni pataktól dél-délkeletre emelkedik a terep, a jelenlegi beépített terület 121,0-150,0 mBf magasságok között terül el. A beépítés nagy részét 135,0-140,0 m magasság jellemzi Balti felett. A beépített terület a Hartyáni és a Sződi Rákos vízgyűjtő területén található. A község fő útvonalát két oldali vízelvezető árok vízteleníti, melyek vize megosztva a két patakba jut. A Petőfi téren a templom és a polgármesteri hivatal előtt csapadékvízcsatorna épült. Az elmúlt években, problémás mélyfekvésű területen, az Ady és a Ságvári utcai telkek határán, majd a Béke és a Ságvári utca vonalán megépült a vízelvezető árok, mely által szállított vizek csak belvízátemelő szivattyú segítségével emelhető be a Hartyáni patakba. Gondot jelent a vizek átemelése, mert nagy esőzések idején a patak is teljes telt szelvénnyel vezeti tovább a vizeket. A Hartyán patak medre helyenként feliszapolódott és csak szakaszosan működik. Jelentős előrelépést jelent a Hartyán patak medrének kotrása. A Gödöllő-Vác Vízgazdálkodási Társulat a patak medrét 0 + 000 - 2 + 2 500 fm szelvényig rendezte 2000-ben. Fejlesztési tervük szerint a kotrás megtörténik 6+058 fm szelvényig 2001-ben, mely Vácrátót teljes közigazgatási területét érinti és átnyúlik Váchartyán területére. A további felső szakasz rendezése is szerepel a fejlesztési tervekben. A mederrendezést követően mélyülni fog a patak medre, mely előnyös Vácrátót mélyfekvésű területei számára. A vízjogi engedélyezési terv szerint a Vácrátóti hídnál 5+058 fm szelvényben a patak folyásfenékszintje: 121,66 mBf, a mértékadó árvízszint 2% 123,60 mBf. A patak árterületén a MÁSZ +1,0 m-re kell emelni az épületek padlószintjét. Mélygarázs és pince ezeken a területeken nem építhető, a mélyfekvésű részeken is ennek a feltételnek eleget téve kell építkezni. A Sződ-Rákos patak a település nyugati oldalán közvetlenül a belterület mellett húzódik és keresztezi a közismert Botanikus kertet. A Botanikus kert ki- és befolyási oldalán a meder leszűkített és ráccsal lezárt. A meder állapota ugyan jó és tiszta, a rács azonban uszadékkal borított, így csökkenti a levonuló vízhozamot és visszaduzzasztást okozva gyorsan megnő a víznyomás, ami elöntést eredményezhet. A rács folyamatos ellenőrzése szükséges! Az eddigi tapasztalatok szerint jelentős károkat a község északi és déli oldaláról betörő, ritkán előforduló mértékű külső vizek okozták. Ezeket övárokrendszerrel le kell választani a belterületekről. A 2004. decemberében Vácrátót belterületi vízrendezése című tanulmányterv foglalkozott a község helyszíni vízelvezetési problémáival és javaslatokat dolgozott ki az övárok rendszer megvalósítására. 2011-2012. évben „Belterületi csapadékvízrendszer-fejlesztés” keretében uniós forrásból megépült csapadékvíz-elvezető árkok létesültek a Ságvár-Ady-Béke-Katona Csokonai utcákban. A két befogadó patak közötti vízválasztó nagyjából a Határ utca vonala körül van. A domborzat karakteres, vízgyűjtő területek könnyen határolhatók le . A javasolt koncepció a két befogadó vízgyűjtő területén a H (Hartyán patak) és R (Rákos patak) olyan övárok hálózatot (a Hartyán

80


patakhoz kapcsolva 8, ill. a rákos patakhoz csatlakoztatva 7 önálló rendszert) irányoz elő. Az árokhálózatok szerepét az elmúlt év, de különösen a 2005-ös esztendő első felében fellépett ritka nagy hozamú (30-50 mm/ó) zivatarok által okozott jelentős károk felértékelik. A záporok okozta fenyegetés még – egyébként az ország csapadékban egyik legszegényebb (éves átlag kevesebb mint 600 mm-nél) térségéhez is eljutott (Galgamácsa). Az árkokat folyamatosan és mindenkor kitisztított, növénymentes állapotban kell tartani. A településrendezési terv időtávjában kiépítendő – az egész településre kiterjedő - vízelvezető rendszer kialakításakor az igényes megoldásra kell törekedni, kiemelten kezelve a településközpont vegyes területeket, a Petőfi tér vonatkozásában a Nemzeti Botanikus kert díszkapuja melletti területet. A tervezett kertvárosi lakóterületen és a településközpont vegyes területen az igényes beépítés érdekében, kedvező anyagi kondíciók mellett zártszelvényű vízelvezetés javasolt. Az árkok és az átereszek folyamatos karbantartást igényelnek. Ezzel szemben a csapadék vízcsatorna üzemeltetési költsége kisebb hányadot képvisel és igényesebb utcakép kialakítását teszi lehetővé, és az emberek esztétikai igényének fejlesztésére is hat a kiemelt szegélyek között vezetett útburkolat fasorok között vezetve. A csapadékvíz csatornába az árkokból hordalékfogón keresztül vezethetők a csapadékvizek.


81

VV-05 Ivóvíz hálózat

82


VV-06 Szennyvíz hálózat


83

Energia A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A villamosenergia a világítás és technológiai célú energia igények kielégítését szolgálja. Villamos energia Vácrátót közigazgatási területének a nyugati részén, a Göd-Léva 400 kV-os és Göd-Bisztricsány 220 kV-os egy rendszerű villamos és terület déli részén az országos alaphálózat Göd-Tiszaújváros 400 kVos egyrendszerű nagyfeszültségű villamos távvezetéken halad keresztül, melyek védőtávolságát biztosítani kell. A vezetékekről a település felé lecsatlakozás nincs. A terület és közvetlen környezetének primer oldali tápfeszültség ellátása a Gödöllői 120/20 kV-os alállomástól indított 20 kV-os szabadvezetékkel történik. A település intézményi és lakossági fogyasztónak villamos energia ellátása erről a meglévő középfeszültségű szabadvezeték hálózatról, 20/0,4 kV-os transzformátorállomásokon keresztül van biztosítva. A település területén 8 db oszloptranszformátor üzemel. Az állomások a jelenlegi igényeket kielégítik. A rendelkezésünkre álló alapadatokból és a helyszíni felmérés alapján megállapítható, hogy az intézményi és ipari jellegű fogyasztók „saját”, míg a lakossági fogyasztók „kommunális” transzformátorállomásoktól kapják a villamos energiát. A településen a közvilágítás teljesen kiépített. A terület meglévő közvilágítási hálózatának táppontjait a közép/kisfeszültségű transzformátorállomásokba telepített közvilágítási kapcsolóegységek képezik. Az innen kiinduló közvilágítási áramkörök a kisfeszültségű szabadvezeték hálózat oszlopaira szereltek. A meglévő közvilágítás, mind a hálózat kiviteli módjában, mind a lámpatestek tekintetében homogén. A közvilágítási lámpatestek két ütemben történő korszerűsítését követően nagynyomású nátriumlámpák kerültek elhelyezésre a főközlekedési utak mentén, a belterületi utak egyéb részein kompakt lámpák kerültek elhelyezésre. Földgázellátás Az 1990-es évek közepén történt infrastruktúra fejlesztés során épült ki a vezetékes gáz a településen. A sződi gázátadóból betáplált Sződ-Vácrátót-Váchartyán NA 200 nagyközépnyomású gázvezetékről leágazó a Papkút melletti úton vezetett NA 110 gázvezték látja el a vácrátóti gázfogadót. A 6/3 bar-os szabályozó a Sződi Rákos patak mellé került elhelyezésre. A község minden utcájában kiépült a középnyomású gázvezeték, a rendszer többségében ágvezetékes. A szabályozóból indított NA 160 gerincvezeték a Kossuth utcában és a Petőfi téren Na 110, amely a község főútján NA 90 keresztmetszetű. Az elosztóhálózat NA 63 KPE. A Bertinke településrész gázellátása az őrbottyáni üdülőterület felől történik, a TIGÁZ Rt. beruházásában. Éves átlagfogyasztás: 900e m3/év. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei A napenergia hasznosítása mérsékelten kínálja a hasznosítás lehetőségét. A településen a napenergia hasznosítása nem jellemző, de elvétve található egy-egy napelem, napkollektor a háztetőkön. A Nemzeti Botanikus Kert és az Önkormányzat együttműködése keretében, geotermikus és biomassza fűtésrendszert alakított ki, megerősítve a helyi felelősségvállalást és az értékek megőrzését. A projekt eredményeként jelentősen csökkent Vácrátót széndioxid kibocsátása.

84


Vezetékes hírközlési létesítmények A tervezési terület szomszédságában lévő községi belterületen a hírközlés hálózatai kiépültek. A hálózat üzemeltetését az Magyar Telekom és az Invitel Távközlési Zrt. végzi. A hálózat a területen légkábeles formában épült ki. Vácrátóton a vasút mellett és a település fő utcáján a keleti oldalon vezet keresztül a VácVeresegyháza fényvezető kábel. A távbeszélő központ a kultúrház telkén van, felfűzése a VácrátótŐrbottyán optikai kábelen történik. A helyi hálózat a település főútvonalán túlnyomórészt földkábel, másutt szabadvezetéken faoszlopokra felszerelt légkábelen vezetve épült meg. Az utóbbi években a távközlés területén történt a legnagyobb fejlesztés. Az új beépítésű területeken az Önkormányzatnak csak földkábeles távközlési hálózat vezetéséhez javasolt hozzájárulni, így elérhető az esztétikusabb megjelenésű utcák kialakítása a távközlési oszlopsorok nélkül. A Budapesti szekunderközponthoz tartozó 27-es körzetszámú Vác primer központ a település vezetékes távközlési hálózatának bázisa, amelyről a vácrátóti előfizetők 28-as körzetszámon csatlakoznak az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz, biztosítva ezzel a kedvező távközlési lehetőséget. A vezetékes távközlési ellátottság 60-70 % közötti, amely teljes körűnek tekinthető, azaz, az igények kielégítettek. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat a településen oszlopokra szerelten épült. Meg kell jegyezni, hogy a távközlési hálózat számára többnyire önálló, saját oszlopsort helyeztek el. Így az utcákban jellemzően két oszlopsor található. Ezeknek az utcáknak az arculatát teljesen betöltik. A településen, a belterületén kiépített műsorszóró hálózat is üzemel. A hálózat föld feletti kivitelezésű. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények (mobil és internetes lefedettség) A távközlési ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok és vezeték nélküli internet (wifi) használata. A településen valamennyi vezeték nélküli szolgáltató a megfelelő vételi lehetőséget, kellő lefedettséggel biztosítani tudja.


85

VV-07 Elektromos térkép

86


VV-08 Gáz hálózat térkép


87

1.17.Környezetvédelem és településüzemeltetés A település hosszú távú célja a jelen természeti állapot megtartása, és a lehetőségek szerinti környezettudatos fejlesztése. A program szerinti fejlesztéseknél elvárás a fenntartható fejlődés biztosítása. A környezetterhelést fokozni nem szabad, a többlet terhelés a meglévő infrastruktúra fenntartásával oldandó meg. Talajvédelem, felszíni és felszín alatti vizek védelme A nagyüzemi mezőgazdasági művelésű területeket, mint a szántó, a rét, és az erdőterület más célra felhasználni a fejlesztési területeken kívül nem szabad. A talaj természeti erőforrás. Az élővilággal együtt részt vesz a természet körforgásában. Ennek során amennyiben káros behatás nem éri folyamatosan megújul. Ha a talaj káros behatás éri, vagy megsemmisül úgy a regenerálása illetve pótlása majdnem lehetetlen. Levegőtisztaság és védelme Vácrátót területe a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet alapján a Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációba tartozik. Vácrátót ugyan a 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet alapján a Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációba tartozik, de a tényleges légszennyezettség messze alatta marad a fővárosinak. Csak több igen kedvezőtlen meteorológiai körülmény együttes hatása esetén lehet komolyabb, de semmiképpen nem veszélyes légszennyezéssel számolni. A település területén nem üzemel a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet alapján bejelentés illetve engedélyköteles pont vagy diffúz forrás. A településen áthaladó alsóbbrendű út forgalma csekély, így az ebből eredő légszennyezés is elhanyagolható. A levegőbe kerülő szennyezőanyagok a közlekedésből, a háztartási fűtésből és a szél által felkavart porból, pollenekből erednek. A szennyezés mértéke időtől függően változik. Természetszerűleg nyáron a por, pollen és forgalomból eredő szennyezés, míg télen a tüzelésből eredő szennyezés magasabb. Bár a település levegő minősége kielégítő a jelenlegi jó állapoton is lehet még javítani. A por és pollenterhelés csökkentése megfelelő környezetkialakítással és ápolással jelentősen csökkenthető. A téli fűtésből eredő légszennyezés csökkentése a szilárd tüzelés földgáztüzelésre való átállításától, illetve a meglévő földgáztüzelő berendezések korszerű alacsony káros anyag kibocsátású tüzelőberendezésekre történő cseréjétől várható. Zaj- és rezgésterhelés A község zaj- és rezgésvédelem szempontjából kiemelten védett terület – nappal (6-22 óráig) max. 45 dB, éjjel (22-6 óráig) max. 35 dB értékkel egyenértékű „A” hangnyomás szint engedhető meg. Zajhatások a közlekedésből és a kisipari tevékenységekből származhatnak. Mivel ez nem jelentős tényező, így a település minden napszakban csendesek tekinthető. Hulladékkezelés A kommunális hulladék gyűjtéséről az Önkormányzat gondoskodik társulás formájában. Hulladékátrakóhely a község határában van. Hosszú távon a helyi lakosság igényeit kielégítő hulladék-udvar létesítése is szerepel a Képviselő-testület céljai között.

88


2.HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése SWOT-analízisben ERŐSSÉGEK (S)

Infrastruktúra, közművek, közlekedés

Épített környezet, településkép

Természet, környezet

Gazdaság, Ipar, Mezőgazdaság

Társadalom, demográfia

Regionális kapcsolatok, térségi szerepkör

-

-

Vácrátót a Budapesti agglomeráció része

-

Működő intézmények, általános iskola léte

-

Aktív civil szervezetek

-

Pozitív vándorlási különbözet

-

Lakónépesség kis mértékű ingadozása

-

-

Az észak-déli irányú közlekedési folyosók miatt Vácrátótról szinte mindenhová csak a fővároson keresztül lehet eljutni

-

a szomszédos településekkel való kis mértékű együttműködés és Budapest elszívó hatása

-

Kismértékű újítási hajlam

-

Hiányoznak a kistérségi szintű konszenzusos döntések a gazdaságfejlesztés és az idegenforgalmi ágazat kistérségi fejlesztését illetően is

-

Munkavállalók nagy része a településen kívül dolgozik, kis helyi foglalkoztatottság

-

Hiányos településmarketing

-

Csökken a földművelési érdek, nő a parlagterületek aránya

-

Helyi védelemre érdemes lakóházak nincsenek védelem alá vonva

-

Bölcsőde hiánya

Kapcsolatok a fővárosi felvevő piacokkal

-

Botanikus kert, mint a település jelképe Értékes, szép természeti környezet Illegális hulladéklerakás nagy aránya

-

Rendezett utcák,

-

Elegendő méretű lakóterületi tartalék

GYENGESÉGEK (W) Periférikus elhelyezkedés a kistérségen belül

-

Budapest közelsége

-

Kerékpárút hiánya

-

A meglévő intézmények korszerűek, a szolgáltatások rendelkezésre állnak

-

Nem jellemző a megújuló energiaforrások használata


89

Társadalom, demográfia

Regionális kapcsolatok, térségi szerepkör

LEHETŐSÉGEK (O)

-

Szomszédos, illetve kistérségbeli településekkel való összefogás

-

Közösségi rendezvényekkel az összefogás erősítése A hagyományos, közvetlen települési légkör tudatos fejlesztése Óvoda bővítése Többfunkciós sport- és játszóterek kialakítása A vidéki élet tudatos felértékelése

-

Természet, környezet

Gazdaság, Mezőgazdaság

-

-

Idegenforg alom, üdülés

Infrastruktúra, közművek, közlekedés

Épített környezet, településkép

-

90

-

Új vállalkozások befogadása Települési marketing és menedzsment tevékenység egységesítése Helyi vállalkozói adatbázis kiépítése

Öreg erdő tanösvény helyreállítása A helyi lakosság szemléletformálása a környezettudatosságra, a helyi környezet minőségére, állapotára Település-tisztító akciók szervezése

A településkép tudatos javítása Zöldterületi fejlesztések Kapcsolt turisztikai szolgáltatások nyújtása

VESZÉLYEK (S)

-

Nem erősödik a települések közötti együttműködés

-

Csökken a fiatalok kötődése a településhez A fiatalok nem aktivizálhatók a közösségfejlesztésben

-

-

-

-

Növekszik a szuburbanizáció, a kistérség telítődik lakófunkcióval

-

Rövid távú településfejlesztési célok, pillanatnyi érdekek prioritása A lakóterületek nem megfelelő arculati szabályozásával a település meglévő építészeti karaktere leromlik Helyi védelem hiányában az építészeti értéket képviselő régi lakóházak eltűnnek

-

-

-

-

Zebrák és térfigyelő kamerák kialakítása a belterületen Belterületi utak, járdák fejlesztése Megújuló energiahasználat ösztönzése Helyi identitást meghatározó sporttevékenységek bővítése (pl. fogathajtás)

A tőke- és információhiány következtében a helyi kkv-k kiszorulnak a piacról „Alvó település” kialakulása

-

Az infrastruktúra fejlesztés (út javítás, külterületi útépítés) a szükségesnél jóval lassabban valósul meg, a lakosság számára nem lesz vonzó a település

-

Tőke- és forrás hiányában a befektetők érdeklődése alacsonyabb szinten marad


3.HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A helyzetfeltárás során összegyűjtött különböző folyamatokat, képzeteket egységes egésszé, rendszerré kell összeállítani annak érdekében, hogy a koncepció iránya meghatározható legyen. Vácrátót kapcsolatrendszere sajátos. A két jól elkülönülő mikrotérség közül a városiasodó zónához tartozik, de a településen intenzív gazdaságfejlesztés nem jellemző. Fejlődési pályájában a minőségi falusias élettér kialakulása zajlik. Településközi kapcsolatrendszere többirányú, a kistérségi központ Veresegyházhoz sok szállal kötődik, azonban megvan a kapcsolódása korábbi kistérsége, Dunakeszi, Fót irányába is. A várossal ellentétben – a zöldfelületek a lakott területekhez egészen közel helyezkednek el, jobb a levegő, csendesebbek a közterületek. A társadalmi környezet is gyökeresen más, hiszen erős a közösségi kontroll, tartalmat őriznek a közösségi kapcsolatok, „számon tartják az embert”, így ezek a hagyományos falusias viselkedési normák még ma is képesek integrálni az egyént a közösségbe. Vácrátóton a hatályos településrendezési terveik által mind a gazdaság, mind a lakónépesség bővülésének ki lettek alakítva a fizikai (területi) keretei, melyek a mai napig nem, vagy csak igen kismértékben kerültek hasznosításra. A településnek tehát további érdemi fejlesztési (új beépítésre szánt) területek kijelölésére nincs szüksége, és az agglomerációs törvény értelmében lehetősége sem. A település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (igényes burkolatok kialakítása, utcabútorok elhelyezése), a zöldfelületek; látvány és használati térelemek kialakítása, meglévők fejlesztése a lakosság komfortérzetének növelése és a turizmus szempontjából is kívánatos. Az új Településfejlesztési koncepcióban meg kell határozni Vácrátót profilját, "szlogenjét".


91

Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek Települési terület A 120 ha-os Települési terület a belterület nagy részét jelentő, „régi” lakóterület, valamint a később beépült lakótelkek és utcahálózat. A terület nem foglalja magában a Faluközpontot, mert az jól elhatárolható egységet képez.

/Fotó: www.maps.google.com/

92


Faluközpont A falu központját a Petőfi Sándor téren lévő templom és köré épült intézmények: polgármesteri hivatal, orvosi rendelő, óvoda, általános iskola, valamint a mellettük lévő szolgáltatási egységek (pl.: Hangulat Étterem) adják. A faluközpont mindössze néhány telekből áll, alig 4 ha-os, de a közösségi életben annál jelentősebb terület.



93

Bertinke A Bertinke elnevezésű településrész a falu déli részén, az őrbottyáni határnál az Irány útról megközelíthető korábbi zártkerti terület, kisebb házakkal, kertekkel, melyek mára lakóházakká kezdenek "átalakulni". E területet már a hatályos településrendezési tervek is lakóterületbe sorolják, bár a település egészétől teljesen elkülönül, csak egy "köldökzsinór", az Irány út köti össze azzal. A településrész szinte össze van nőve Őrbottyán északi részével.

Szent István lakópark A lakópark egy megkezdett, de meg nem valósult beruházás. A terület tíz évvel ezelőtt belterületbe lett vonva, telkei kiosztásra kerültek, de lakóépületek egyáltalán nem épültek rá. A terület jelenleg tehát egy "tartalék" területként van jelen.

94


Erdőgazdasági településrészek

Vácrátót északi, Vácdukával közös határánál jelentős kiterjedésű, 63 ha-os erdősáv húzódik, a külterület délnyugati részén pedig szinte összefüggően alakult ki egy 464 ha-os erdőfolt, amelyek a szomszédos településektől elválasztják a falut, körülöttük "zöld gyűrűt" képezve.


95

Védett gyepterületek A település területén több helyen, részben a patakok mentén található növény- és állatvilágban gazdag, mélyfekvésű gyepterület, összesen 144 ha-on. E területek nagy része az Országos Ökológiai Hálózat Magterületébe tartozik, megmaradásukat a készülő Településszerkezeti tervben is biztosítani kell.


Botanikus kert: A Botanikus kert Vácrátót védjegye. A kert nem csak területhasználatában, de fizikailag, kőfala által is elhatárolódik a Települési területtől. Többféle védettség alá esik: műemlék, az Országos Ökológiai Hálózat része és Országos jelentőségű védett természeti terület.

96


MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VÁCRÁTÓT. Településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához

Recommend Documents