Meditáció karácsonyhoz közeledvén

Meditáció karácsonyhoz közeledvén Karácsony-est

Angyal zenéje, gyertyafény kincses kezem hogy lett szegény? Nem adhattam ma semmi mást, csak jó, meleg simogatást. Mi gyõzött érdességemen? Mitõl csókolhat úgy kezem? Simogatást mitõl tanult? Erembe Krisztus vére hullt? Szemembe Krisztus-könny szökött? kinyúló kézzel kérdezem. Áldott vagy a kezek között, karácsonyi koldus-kezem. (Áprily Lajos) Áprily Lajos verse a karácsony titokzatosságával, az emberi alázatossággal foglakozik. Érdekes módon, a karácsonyi készülõdésben e kérdéskörökkel alig találkozunk. Ha híradásokra figyelünk, akkor szinte mindig csak az ajándékokról szólnak, hogy a férfiak átlag 5000 forintot, a nõk 4000 forintot szánnak átlagosan egy megajándékozott személyre, hogy egy átlag család mintegy 30 000 Ft-t különít el a karácsonnyal összefüggõ kiadásra. Az Országos Kereskedelmi Szövetség képviselõi az egész éves bevétel-zsugorodást az év utolsó hónapjára remélik kiegyenlíteni. Mindenki széleskörûen hirdet óriásplakátokon, reklámújságokban, szórólapokon. Kár, hogy az utóbbiak döntõ hányada közönséges szemétként végzi pályafutását. Fõleg a fõváros utcáit “színesítik” ezek a szemétszõnyegek. Tán célzottabban kellene terjeszteni a kiadványokat, a terjesztõk ne elégedjenek meg azzal, hogy csak belökik a társasházak közös gyûjtõ helyére. Ezt akár a gyerekek, de a guberálók is könnyen szétszórják, a következményét a járdákon láthatjuk hetekig.

Ajándékozási szokásaink Lassan már minden árucikk karácsonyi ajándék lehet. Fõleg a híradástechnikai eszközöket minõsítik ajándékozási lehetõségnek, leginkább, ha az több mint 100 000 forint és mammut méretû képernyõvel rendelkezik. Ez a “családi ajándék”. Ha hitelre megy az sem baj, ott a 0 %-os THM. Viszont jó, ha tudjuk, ingyen hitel nincs, valamilyen formában a bank hozzájut a megszokott szintû kamatjához.

2

Pedig mennyivel jobb a testre szabott ajándék, különösen gyerekek esetében. Ha a szülõnek jó a kapcsolata gyermekével, akkor tudja, mivel szerezhet örömöt. Általában a gyerekek szeretik, ha sok kis csomagot bonthatnak ki, mindegyiknél lehet izgulni, milyen meglepetés vár rájuk. Erre “jó bemelegítés” lehet az ádventi kalendárium, amelybõl minden nap egy kis ajándékocska bújhat ki. Az ajándék, az ajándékozó ízlésvilágát is tükrözi. Ha tehát valaki irtózik az erõszakot jelképezõ játéktól, és saját háztartásában nem tûrné meg azt, akkor ne is adjon ilyet családja, vagy barátai gyermekének. Ugyanaz vonatkozik a képekre, könyvekre, mûsoros hang-és képhordozókra. Ha az ajándékozott nagyon jártas vagy szakértõje valamely területnek, akkor szerencsésebb, ha nem konkrét mûvet veszünk neki, hanem vásárlási utalvánnyal kedveskedünk. Az utóbbi években igen színvonalas múzeumi kiállításokkal örvendeztetik meg a közönséget. Ezek belépõjegyei bizony nem olcsók (ez sehol a világon nincs másképp), így szép ajándék lehet ilyennek az adása. Az ajándékozási repertoárt színesítheti a színház, a hangverseny jegy vagy bérlet. Ne feledjük, hogy a gyermekek számára a legfõbb ajándék az lehet, ha leülünk hozzájuk, a játékokat együtt próbáljuk ki, együtt használjuk azokat, és okos munkamegosztással sok idõt szánunk számukra, megtanítjuk õket a gyermekkorunkban tanult énekekre. Ez alapja lehet a hagyományteremtésnek. Különösen a nagyszülõknek lehet ebben kitüntetett szerepe.

Hatósági ellenõrzés és szankcionálás A minap szólt a sajtótudósítás arról, hogy beindult a karácsonyi fogyasztóvédelmi ellenõrzés és tart egészen az ünnepekig. A kitûzött célokkal is egyet kell érteni: a vizsgálat során kiemelt hangsúlyt kap az áruházláncok akciós tevékenységének ellenõrzése, a vásárlók által nagyszámban felkeresett élelmiszerjellegû üzletek, drogériák vizsgálata, és nagy figyelmet fordítanak a szezonális termékekre, köztük a fényfüzérekre, gyerekeknek szóló árukra. Különösen fontos az árfeltüntetés helyzetének szisztematikus ellenõrzése, hiszen az ilyen jellegû szabálytalanságokkal naponta lehet találkozni a vásárlásaink során

(pl. nincs a termék elõtt ár, nehezen azonosítható, hogy az ár milyen termékre vonatkozik, pl. kettõs árfeltüntetés, más van a gondolán és mást ütnek be a pénztárgépbe. Van olyan jelenség, amikor pont az akciós árcédulával fontos információt fednek el, például azt, hogy a minõség-megõrzési idõ lejárt vagy hamarosan lejár. Az akciók valódiságával kapcsolatosan is idõnként joggal merülhetnek fel kételyeink, hiszen a jó emlékezõtehetséggel rendelkezõk bizony emlékeznek arra, hogy néhány nappal korábban hasonló volt a normál ára annak a terméknek, amelyet most akciósan kínálnak. Mivel az emberek nem kis része örül az állítólagos engedménynek, az akciósnak mondott portékát könnyebben megveszi. Tájékoztatást adott a hatóság arról is, hogy ellenõrzik az alkalmi vásárokat is. Fontos, a normál, állandó telephely feltüntetése is, hiszen innen tudhatják meg a vásárlók, hogy az esetleges reklamációikkal késõbb (vásárbontás után) hova fordulhatnak. Továbbra is lényeges, hogy a tudatos vásárló ragaszkodjon vásárlásakor blokkhoz, számlához, hiszen csak ennek birtokában tud reklamálni, vagy esetleges cserét kérni. Jó, ha tudjuk: a kereskedõnek nem köteles a nem minõséghibás terméket másra kicserélni, de az árusítok jelezték, az ünnepek után szívesen kicserélik a bontatlan csomagolású másodpéldányú, vagy más méretû ruházati ajándékot, de ennek elõfeltétele, a vásárlás helyszínét igazoló blokk megléte. A Hatóság jelezte, hogy a jövõben minden nagyobb horderejû vizsgálat elõtt tájékoztatást tartanak, hogy a vállalkozások jogkövetõ magatartását elõsegítsék, a kisebb szabálytalanságoknál lehetõséget adnak a hibák kijavításra, és a súlyos, visszatérõ jogszabályszegés esetén bírságolnak. Az ellenõrzéseken jelen lesznek a társhatóságok, és számítanak a civil fogyasztóvédõkre is. Érdemes kiemelni, hogy a vizsgálatok nem kizárólagos célja a bírságolás, hanem a jogkövetõ magatartás elõsegítése. Minden bizonnyal, a kereskedõk is jobb hangulatban fognak dolgozni, ha nem lóg fejük felett állandóan a damoklészi kard, hogy a legkisebb hibáért is akár százezreket kell büntetésként befizetniük. Számukra ez akár karácsonyi ajándéknak is tekinthetõ Szûcs András

A KONTROLL • ÜNNEPI SZÁM • 2010. DECEMBER

Évzáró beszélgetés az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetõjével

Térképvázlat uniós háttérrel Szûcs Tamás mindössze egy éve vezeti az EB budapesti képviseletét, mégis évtizednyi tapasztalat, feladat gyûlik egybe, amikor egyenleg helyett, az eltelt idõszak néhány fontos elemének felidézésére kérem. Pedig, a beszélgetés során a magyar diplomácia számára oly fontos európai uniós elnökség elõkészületei, épp csak említésre kerülnek. A megszokottnál is túlterheltebb napi munka alig ad alkalmat az elmélyültebb beszélgetésre, így az ünnepek is hétköznapokká válnak. Alig néhány nappal ezelõtt rendezkedett be a képviselet új helyén, azóta a Millenáris Parkban található az Európai Unió Háza.

- Az Ön megítélése szerint milyen szerep hárul az unió megismertetésében az Európai Bizottság tagállami képviseletére? - Noha jogilag nem vagyunk nagykövetség, a Képviselet feladatköre nagyban hasonlít egy diplomáciai képviseletére. Irodánk két fõ feladata a magyarországi politikai, gazdasági és társadalmi folyamatok elemzése, valamint a magyar közvélemény tájékoztatása az Európai Bizottság álláspontjairól, a bizottsági kezdeményezések hátterérõl, valamint az érdeklõdõk tájékoztatása az Európában zajló legfontosabb eseményekrõl. Kétoldalú információs csatornaként mûködünk Brüsszel és Magyarország között.

- Állnak-e rendelkezésükre eszközök, a civil társadalommal való kapcsolattartásra, s ha igen, melyek ezek az eszközök? - Képviseletünk egyik feladata a civil társadalommal, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való együttmûködés európai témákban. Az Európai Bizottság egyre nagyobb figyelmet fordít a civil társadalommal való konzultációra, így az egyes szervezetek képviselõi rendszeresen meghívást kapnak az általunk szervezett szakmai konzultációkra, legyen szó akár a Közös Agrárpolitika átstrukturálásáról, akár belsõpiaci reformokról. Természetesen, az általunk ajánlott tematikán túl is bármikor nyílik arra lehetõség, hogy a

különbözõ civil szervezetek képviselõi felkeressenek minket. - Mit mutatnak a tapasztalatok és felmérések: mi, Magyarországon mennyire ismerjük az Európai Unió tevékenységét, milyen eredményeink és milyen hiányosságaink vannak e téren a társországokkal összehasonlítva? - Az Európai Bizottságnak évtizedekre visszamenõleg vannak felmérései az egyes tag- és tagjelölt országok unióval kapcsolatos ismereteirõl. Nagy általánosságban elmondható, hogy a magyarok EU-s tudása nemigen tér el az uniós átlagtól. Felismerjük az unió szimbólumait, bízunk annak intézményrendszerében. Tény azonban, hogy az uniós intézményrendszerbe vetett magas bizalom ellenére az EU népszerûsége az elmúlt évek során csökkent Magyarországon. - Kicserélik-e más uniós országok képviseletével, és milyen rendszerességekkel az ismereteiket, a tapasztalataikat? - A Bizottság tagállami képviseleteinek vezetõi havi-kéthavi rendszerességgel találkoznak egymással Brüsszelben, alkalmanként a tagállamok egyikében. Az elnökségre való felkészülés jegyében, a decemberi értekezlet színhelye például Budapest lesz. Az értekezlet alkalmával nem csupán arra nyílik lehetõség, hogy a képviseletvezetõk tapasztalatot cseréljenek, de Budapesten, például találkoznak Schmitt Pál köztársasági elnökkel és a kormány számos tagjával is. - A pénzügyi, majd az azt követõ gazdasági válság jelentett-e funkcióváltozást a képviselet munkájában?

2010. DECEMBER • A KONTROLL • ÜNNEPI SZÁM

è

3

- A képviselet alapvetõ feladatai nem változtak, azonban észrevehetõen megnövekedett például a hozzánk érkezõ újságírói kérdések száma. Az Európai Bizottság válságkezelõ intézkedései nyomán kialakuló új európai gazdasági szemeszter, vagy az Európa 2020 stratégia zászlóshajóival kapcsolatban naponta válaszolunk meg technikai és politikai jellegû kérdéseket egyaránt. - Magyarország uniós elnökségre készül. Milyen szerep hárul itt helyben és Brüszszelben a képviseletre? Gondolunk elsõsorban Magyarország kiemelt megismertetésére, illetve az uniót népszerûsítõ programok magyarországi megvalósítására. - Képviseletünk Magyarországon mûködik, így itt hárul ránk nagy feladat. A kötelezõ politikai és protokoll feladat gyarapodásán túl, arra számítunk, hogy a magyar lakosság Európai Unió iránt tanúsított figyelme megnõ. Az elnökségi eseményeken keresztül sokkal több figyelem hárul majd az általános uniós témákra, így a

Képviseletre is, mint az itteni letéteményesére. Ennek megfelelõen január elején megnyitjuk a képviseletünk részeként mûködõ Európa Pontot, mely az európai polgárok találkozóhelye kíván lenni. Az Európa Pontba látogatók tájékoztatást kaphatnak majd az õket érdeklõ európai uniós kérdésekrõl, megtalálhatják az ezekkel kapcsolatos brosúrákat, kutathatnak a galérián található szakkönyvtárban és számítógépes adatbázisokban, egy kávé mellett elolvashatják a fontosabb magyar és külföldi napi- és hetilapokat, az épületben mûködõ ingyenes WIFI segítségével tájékozódhatnak az interneten. Az Európa Pont egyfajta európai kulturális központként is kíván mûködni: számos kiállítással, koncertekkel, vetítésekkel, felolvasóestekkel várja majd a látogatókat. A földszinten kialakított gyereksarok, Európával kapcsolatos játékokkal, többnyelvû mesekönyvekkel is szórakoztatja majd a kisebbeket. Tervezzük nyílt napok rendezését is iskolai csoportok számára, ahol korcso-

portra szabott demonstrációs óra keretében, játékos formában ismerkedhetnek meg a gyerekek az EU-val. - A keresztény világ a karácsony megünneplésére készül. Mit jelent a Karácsony Európában és az Önök tapasztalatai szerint mit jelent Magyarországon? - A karácsony, hite szerint mindenkinek más jelent, így azt gondolom, nagyon nehéz lenne egy közös definíciót adni arra, hogy akár Magyarországon, akár Európában mit értünk alatta. Az nyilvánvaló, hogy ez a szeretet ünnepe, az összetartozásé. Az év e pár napja, mely alatt törekszünk arra, hogy azt szeretteinkkel töltsük, alkalmat ad mindnyájunk számára arra, hogy kicsit lelassítsunk, és így lehetõségünk legyen reflektálni mindarra, ami az adott évben történt. - Záró gondolatként mit kíván az Európai Bizottság magyarországi képviselete vezetõjeként? - Mindenkinek békés és boldog ünnepeJován ket kívánok!

Ismét gyermekeink egészségérõl

Gyermekeink rosszul étkeznek A világon talán nincs olyan ország, ahol ne szeretnék a gyermekeket. Az teljesen természetes, hogy a szülõk számára az õ “csemetéjük” a legszebb, a legokosabb, a legtehetségesebb, mi több, inkább többé, mint kevésbé, szinte azonnal le tudják venni a szülõket, a nagyszülõket a lábukról. Jogosan tarthatunk viszont attól, hogy mégsem jól vigyáznak rájuk. Napjainkban a kislányok, a kisfiúk, fõleg a nagykamaszok, a tanítás végeztével, nagy elõszeretettel jelennek meg, a már nálunk is elterjedt gyors-étkeztetõ láncok, a nagy bevásárló központok üzleteinek valamelyikében, ahol befalnak valamit, majd rohannak tovább különóráikra: edzeni, nyelvet, zenét, balettet tanulni. Nem egyszer azért, mert este, esetleg, talán a szokásoknál is gyakoribban, otthon nem várja õket vacsora, aminek nyilvánvalóan különbözõ okai lehetnek. Az ilyen, csábítóan elegáns helyeken, ahol randizni szintén kitûnõen lehet, elfogyasztott és feldolgozott élelmiszer nem csak a zsírpárnák felhalmozódásában ludas (manapság rengeteg a kövér gyer-

4

mek), de negatívan befolyásolja a viselkedést és a lelki egészséget is, állapítja meg az Ausztráliában mûködõ Telethon Gyermekegészségügyi Kutatóintézet egyik tanulmánya. A szakemberek véleménye szerint az ilyen élelmiszerekbõl álló étrend növeli az érzelmi- és viselkedészavarok kockázatát, továbbá kétszeresére emeli a figyelemzavaros hiperaktivitás esélyét. Körülbelül ezernyolcszáz kamasz adatait dolgozták fel. A különbözõ hátterû gyermekeket születésüktõl követték nyomon, és kiderült, hogy az egészségesebben táplálkozóak körében kevesebb ilyen gond jelentkezett, amit – sajnos – senki sem hajlandó igazán komolyan venni. Tudniillik nem reklámozzák eléggé a gyümölcsöket és a zöldségeket, holott egyes helyeken egész sor pultokat foglalnak el az édességek, üdítõitalok és finomított reggelizõ pelyhek. A gyermekek étkezési szokásait két csoportra osztották a kutatók: az egészséges változatban sok friss zöldség, gyümölcs, teljes kiõrlésû gabona és hal szerepelt. Az úgynevezett ”nyu-

gati” típusúakban pedig nagy mennyiségû telített zsiradék, finomított cukor, só, elvihetõ éttermi ételek, péksütemény, feldolgozott, rántott és finomított ételek jelentek meg. Más kutatások azt mutatták ki, hogy a lobbanékony fiatalok inkább nassolnak, ha éhesek. Búskomorság, bánat esetén pedig édességgel vagy zsíros ételekkel tömik magukat, miközben a depresszió és az elhízás összefügg egymással, jóllehet tudjuk: a kövérek vérében több a gyulladásos faktor, ami hat az agymûködésre is. Tisztelet a kivételnek, a táplálkozással foglalkozó orvosok figyelmeztetõ szavai ellenére, az iskolák büféiben sem sokat törõdnek a helyes étrend megválasztásával, mivel ez az üzemeltetõ vállalkozónak nem érdeke. Nem is szólva a tanintézmény, a kollégiumok menzájáról: rántott leves, fõtt tészta. Felesleges pusztán õket kárhoztatni, hiszen az árak egyre növekednek, az elõírt étkeztetési normatívák azonban évek óta változatlanok. Nagy Attila


Márkahamisítás

Fogyasztói érdeket védõ vámtisztek

December elsõ napjaiban kaptuk a tájékoztatást a VPOP szóvivõjétõl Sipos Jenõ pénzügyõr ezredestõl, hogy a Vám- és Pénzügyõrség Központi Járõrszolgálat Parancsnoksága járõrei ellenõrzést tartottak Gyõr térségében, melynek során

megállítottak egy szlovák rendszámú gépjármû-szerelvényt. Az okmányok ellenõrzését követõen a pénzügyõrök a tételes vámvizsgálat mellett döntöttek. A Törökországból érkezõ rakomány közül a tételes vizsgálat során elõkerült

közel 300 db Barbie, Bakugan, illetve Ben 10 ábrával ellátott gyermekruha, továbbá közel 15.000 db Gucci, Diesel, Tomy Hilfiger, Louis Vuitton, Dolce Gabbana, Armani márkajelzéssel ellátott ruhanemû, táska, öv, és Adidas, Nike, Puma sportruházati termék márkajelzésével ellátott hamis ruhanemû. A ruhanemûkre vonatkozóan a szlovák sofõr a védjegyjogosult engedélyét nem tudta bemutatni. A vámhatóság a 43 millió forint értékû, közel 15.300 db különféle ruhanemût lefoglalta, és ismeretlen tettes ellen szerzõi vagy szerzõi joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétség, valamint áru hamis megjelölése bûncselekmény elkövetése miatt eljárást indított. Ezek az eredetinél minden bizonnyal hitványabb minõségû portékák az éles szemû pénzügyõröknek köszönhetõen nem kerültek a karácsonyi vásáron olykor zugárut is kínáló üzletek pultjaira. Így azután, nem keseredik meg sok ajándékozott öröme, hogy a márkás cucc néhány hét múlva hitvány ócskasággá válik. Kõhalmi


5

Siklósi Máté, a PSZÁF fogyasztóvédelmi ügyvezetõ igazgatója:

Pénzügyi fogyasztóvédelem a válság után A fogyasztóvédelem szerepe a vásárló és a szolgáltató közötti aránytalanság miatt kap különös jelentõséget. Ez az aránytalanság a pénzügyi területen kiemelten van jelen, a szolgáltatást nyújtók rendkívüli szervezettsége, szo-

fisztikált szakmai felkészültsége, sokszor a szerzõdések magas értéke, a másik oldalon pedig a lakosság alapvetõ pénzügyi ismereteinek gyakori hiánya, a termékek rendkívül összetett feltételrendszere és átláthatatlan költségstruktúrája, valamint az érdekérvényesítõ képességük csaknem teljes hiánya miatt. Ezt az aszimmetriát hívatott az állam, jelen esetben a felügyelet ellensúlyozni. A fogyasztóvédelem szinte teljes fellelhetõ eszköztárának alkalmazásával, kiemelve a jogszabályok által biztosított, a közvetlen kommunikációra építõ, illetve a pénzügyi kultúrát fejlesztõ lehetõségeket, - kell optimalizálni és kihasználni a Felügyelet, illetve a civil szféra és a sajtó fogyasztóvédelmi erõforrásait. Hatékony munkához hatékony szervezetre van szükség. A munkafolyamatok szelektálása révén elérjük, hogy a Felügyelet csak azokkal a területekkel, feladatokkal foglalkozzon, amelyekben

6

konkrét felhatalmazása van, ahol hatékony megoldást tud kínálni. A hatósági eszközök (eljárás, vizsgálatok, közérdekû keresetek és igényérvényesítés, elemzések, stb.) alkalmazása során áttekinthetõ, következetes politikát folytatunk, mind a piac szereplõi, mind a fogyasztók felé. A szankció nem lehet cél, csakis eszköz, melynek alkalmazása elõtt a felügyelt intézmények már megismerik a Felügyelet álláspontját. A 2008-as globális pénzügyi válsággal világszerte felértékelõdött a pénzügyi fogyasztóvédelem szerepe. Egyértelmûvé vált, hogy a széleskörû tájékoztatások ellenére a fogyasztó a számára az adott pillanatban leginkább elõnyös terméket választja akkor is, ha annak veszélyeire figyelmeztetik és ez rendszer szintû kockázatokat is hordoz magában. A pénzügyi szolgáltatókat felügyelõ hatóságok feladatai ennek megfelelõen, mind fogyasztóvédelmi, mind prudenciális – körültekintõ - szempontból csak a tisztességes, áttekinthetõ, ellenõrizhetõ üzleti gyakorlat keretében történõ intézményi gyarapodás elõsegítése lehet. Nem szabad és nem megengedhetõ, hogy az intézményeknek célja és gyakorlata legyen a kifejezetten tisztességtelen, az erõviszonyokkal (aszimmetriával) visszaélõ, a terheket egyoldalúan az ügyfelekre hárító üzletpolitika. A csalódott fogyasztók száma a pénzügyi válság, illetve a válsággal összefüggõ károk következtében jelentõsen megnõtt. A csalódottságuk oka gyakorta a pénzügyi szolgáltatók nem teljes körû, vagy megtévesztõ (alkalmasint csalárd) tájékoztatása volt, és ezek a gyakorlatok rombolják a pénzügyi intézményekbe és a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat. A bizalom lényegi eleme a pénzügyi szolgáltatásoknak; ennek hiánya, s a csalódott fogyasztók nagy száma erodálja a piacot, és a pénzügyi piacok stabilitását ássa alá. Minden olyan eszköz, ami a pénzügyi rend-

szerbe vetett bizalmat erõsíti, példának okáért a tisztességes piaci magatartás erõsödése révén, az a piac érdekeit is szolgálja, s ilyen eszköz a pénzügyi fogyasztóvédelem is. A Felügyelet fogyasztóvédelmi tevékenységének célja Elsõdleges cél a tisztességtelen, jogszabályt, normát vagy közízlést közvetve, vagy közvetlenül sértõ gyakorlatok számûzése a pénzügyi szolgáltatók eszköztárából. Legyen szó tisztességtelen reklámról, tájékoztatásról vagy szerzõdésrõl, a meglévõ és új hatósági eszközökkel, a kommunikáció erejét is használva kell védeni a fogyasztókat. Olyan tisztességtelen gyakorlat esetén, amely jogot nem sért, azt is vizsgálni kell, hogy nincs-e szükség megfelelõ jogi szabályozásra, vagy más típusú felügyeleti fellépésre. Nem szabad megelégedni a “jogszerû, de nem etikus” megközelítéssel! A hatóságnak elsõsorban ellenõrzéseivel, témavizsgálatokkal, ajánlásokkal, adott esetben közérdekû keresettel, vagy - igényérvényesítéssel kell segítenie a fogyasztót, ugyanakkor nem alkalmas az egyedi panaszügyekkel kapcsolatos tömeges eljárásokra. A fogyasztóvédelmi eszköztárat a lehetõ legszélesebben kihasználó, azok használatát célratörõen kombináló, a piaci folyamatokat folyamatosan, napról-napra követõ, a fogyasztók jogsérelmeit lehetõség szerint megelõzõ cselekvésre van szükség. A pénzügyi fogyasztóvédelem központja a Felügyelet, legyen szó piaci magatartások szabályozásáról, jogsértõ gyakorlatok visszaszorításáról, vagy a fogyasztói tudatosság fejlesztésérõl. Kiemelt prioritás az ügyfélszolgálat, azaz a fogyasztókkal fenntartott kapcsolat magas minõsége. A felügyelet számára a stílus, a gyorsaság, a körülè


tekintõ szakértelmet illetõ fogyasztói elvárások alapvetõ értékek kell, hogy legyenek. A minõségi ügyfélszolgálat széles eszköztárat alkalmazhat annak érdekében, hogy a tájékozott fogyasztó megfelelõ helyen, hasznos tudással lépjen fel. különösen fontos, hogy a felügyelet aktívan segítse a fogyasztót abban, hogy kifogás esetén elõször a szolgáltatónál tegyen szakszerû panaszt és ott próbálja meg keresni igazát. A hatékony ügyfélszolgálat jó orientációval, egyértelmû szabályok általi szûréssel a hatósági eljárások mai magas számát is csökkentheti.

A Felügyeleti ügyfélszolgálat munkáját kiegészítendõ szükséges a civil kapcsolati háló kiépítése a fogyasztóvédelmi bírságpénzek következetes, pályázati alapú felhasználásával. A civil elõszûrõ funkció közvetve szélesebb rétegek alaposabb elérését, az ügyfélkapcsolatok földrajzi kiszélesítését, egyúttal az igazán a Felügyelet profiljába illõ fogyasztóvédelmi ügyek alaposabb vizsgálatát teszi lehetõvé. A pénzügyi felügyeletnek kiemelt, vezetõ és kezdeményezõ szerepet kell vállalnia a lakosság pénzügyi tudatosságra nevelésében, tudatosságának fejlesztésében. A már meglévõ országos szintû együttmûködések fejlesztésével, e keretekben a PSZÁF szerepének, jelenlétének és láthatóságának erõsítésével fontos, inkább közép és hosszabb távon ható edukatív feladatnak tesz eleget. n

A hozzá nem értõkre is gondolni kell!

Filléres bosszúságok Egy ideje nehezen tudok telefonálni, mivel a telefonzsinór végén a csipesz, vagy más néven telefondugasz levált róla. Amikor próbáltam zsinórt és csipeszt vásárolni, több érdekességet tapasztaltam a beszerzõkörút során. Több fajta, különbözõ típusú szabvány méretet árulnak telefondugaszból. Legalább tucatnyi méret létezik, és ha az ügyfél nem tudja, melyik típus kell, akkor hoppon marad és nem tud telefonálni. A másik bosszantó lehetõség, hogy a kapott dugasz nem illik bele a csatlakozóaljzatba. A pontos csatlakozótípus ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a mûszerészek helyesen szereljék fel a telefonzsinórra a csipeszt. Bruttó 350 forintot kértek, még számlát is adtak róla, sõt, kicserélték a szériahibásnak vélt telefondugót, a kipróbálás során mégsem bizonyult jónak. Ezek filléres dolgok, mégis bosszúság van vele, ha nem megfelelõ a csatlakozó. Nos, én megvettem a telefonzsinórt, látszólag megfelelõ méretû dugaszt szereltek a végére, mégsem mûködött a telefon. Az újonnan vásárolt zsinórokkal egész egyszerûen nem tudtam telefonálni. A bejövõ hangot hallottam, viszont engem nem hallott senki, volt is káromkodás bõségesen. Késõbb a régi telefonzsinórral próbálkoztam, az mûködött. Amikor elmentem a legnagyobb telefonszolgáltató kerületi kirendeltségére, készséggel összeállítottak egy huzalt telefondugókkal együtt, ám nem a kért csatlakozókkal készítették el. Hiába magyaráztam, hogy nekem milyen kell, más fajtát adtak. Legközelebb alighanem magammal viszem a készüléket, így talán a szakemberek tudnak majd, hogy abba milyen csatlakozókkal ellátott huzalt adni.

Általában kéthavonta kell telefonhuzalt cserélnem. A telefondugó mindig lecsúszik a huzal végérõl. Egyre többen mondják, hogy a huzalos technológia elavult és a megoldást a vezeték nélküli készülékek jelentik. Akinek sokat kell telefonálnia vezetékes vonalon vagy a munkája miatt, vagy csupán a szeretteivel akar sokszor beszélgetni, annak mindenesetre egy ilyen apróság is komoly bosszúságokat okozhat. Érdekes és elgondolkoztató, hogy évtizedekkel ezelõtt, még úgy tudták legyártani a telefondugókat, hogy akár több éven keresztül is jól mûködtek. Ma már – mivel filléres, 20 forintos mütyürrõl van szó – erre nem fordítanak nagy gondot a gyártók. Pedig, még sokáig nem fog eltûnni a hagyományos, huzalos, dugaszos telefontechnológia Ilonka Mária

Ingyenes fogyasztóvédelmi tanácsadás A www.akontroll.hu honlapunkon dr. Czár Anita szakjogászunk felel kérdéseikre. A tanácsadást az Európai Unió és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatja.

Köszönjük az egész éves együttmûködést minden kedves munkatársunknak és partnerünknek, akik részt vettek az Európai Unió és az Európai Szociális Alap által támogatott fogyasztóvédelmi program sikeres megvalósításában, és kívánunk nekik békés Karácsonyt és boldog új évet. TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-001 Társadalmi Unió


7

Kapnak-e megfelelõ segítséget?

Fogyatékos emberek az üzletekben “Ha jó vagy másokhoz, magadhoz vagy a legjobb.” (Benjamin Franklin) Valljuk be, szeretünk vásárolni. Különösen ilyenkor, az ünnep közeledtével. A pazarul feldíszített üzletekben már az illatok is a karácsonyra utalnak, s olyan jó érzés körülnézni a pultok között, megtapogatni a kiszemelt árucikket, elképzelni, hogy a kiválasztott meglepetésnek miként örül majd a kedves, a családtag, a rokon, a barát. Vannak azonban olyan emberek, akik számára, bár szívesen vásárolnának, nehézséget jelent a közlekedés, az áru kiválasztása vagy a kommunikáció az eladóval. Pedig fogyatékossággal élõ embertársaink is szeretnének ajándékot venni. De vajon miként tehetik meg ezt? Csehné Huszics Márta, a Vakok és Gyengénlátók Veszprém Megyei Egyesületének elnöke. Várpalotán neveli három gyermekét. Dávid 16, Ágnes 14, Anna 13 éves. Az aliglátó édesanya a külvilágból az egyik szemével 8, a másikkal 10 százalékot érzékel csupán, és teljesen hiányzik a színlátása. Számára nem egyszerû feladat beszerezni a családnak az élelmiszereket, s az egyéb árucikkeket. – Leginkább Anna lányommal szoktam együtt vásárolni – mondja. – Mivel önmagamnak sem tudok egyedül, például ruhát, cipõt venni, e tekintetben is kikérem a lányom véleményét. Az élelmiszereket a közeli kisebb boltokban szerezzük be, s legfeljebb havonta megyünk az egyik nagy hipermarketbe, akkor viszont mindhárom gyermekem segítségére szükségem van. – Mi a tapasztalata, visszaélnek-e a kereskedõk azzal, hogy valaki fogyatékossággal él? – Az biztos, hogy a látássérültek és az értelmileg akadályozott emberek jobban ki vannak téve annak, hogy becsapják õket. Én is vettem már rossz minõségû tõkehúst, hentesárut. De az is elõfordult, hogy az eladó figyelmeztetett, nem szép az áru, gondoljam meg, veszek-e belõle. Mit mondjak, jólesett a figyelmessége. Az is megtörtént, hogy egy áruházban a pénztáros hölgy az egyik árucikket szó nélkül visszatartotta. Valószínûleg

8

nem találta a kódot rajta, ezért úgy döntött, hogy kiveszi a blokkolásra váró termékek közül. Én meg csak otthon vettem észre, mivel mindent õ pakolt bele a szatyrokba. Anyagi kár ugyan nem ért, de úgy éreztem, semmibe vették az én akaratomat. – Mennyire segítõkészek a vásárláskor az emberek? – Nekem alapvetõen pozitívak a tapasztalataim. Bár akadt olyan eladó, aki meghökkent azon, amikor megkérdeztem, milyen a színe a játék plüsskutyának. De amikor megtudta, hogy látássérült vagyok, készségesen adott felvilágosítást. – Találkozott-e már akadálymentes eladótérrel? – Még nem. Babakocsival, vagy kerekes székkel megközelíthetõ eladó térrel igen, de a kerekes székesek számára is gondot jelent a magasra helyezett termék levétele, nekem pedig, az árának a felfedezése. Zavar, ha azt tapasztalom, hogy szépen, jól olvasható számmal kiírják az árat, de nem tudom, az melyik termékhez tartozik; a hûtõkben elhelyezett áruk árát szinte képtelen vagyok kideríteni, mert kicsi a számjegy és nem lehet közel hajolni hozzá. Amikor pedig üzleti fogásként átrendezik a boltot, az kész káoszt jelent egy látássérült számára. A látássérülteknek az a bolt akadálymentes, ahol eladó szolgálja ki õket. Dr. Szilágyiné dr. Erdõs Erika jogász és gyógypedagógus, jelenleg az Autisták Országos Szövetsége elnökségének a tagja és a csókakõi autista intézményt fenntartó egyesület alelnöke. Gergõ, a húsz éves autista fia ebben az intézményben lakóotthoni ellátott. Erikának rajta kívül van még egy 25 éves lánya és egy 24 esztendõs fia is. A család együtt tölti az ünnepeket, de hogy a karácsony mit jelent Gergõ számára, azt nem lehet pontosan tudni. Õ ugyanis egyáltalán nem beszél, de nemrég a régi családi képeket nézegetve rámutatott a karácsonyfára. – Szoktak-e együtt vásárolni? – Gergõ szívesen tolja a bevásárlókocsit, pakolja be az árukat, de a várakozást nem bírja. Ezért általában ugyanabba az áruházba szoktunk menni, mert ott már ismeri mindennek a helyét és ez fontos a számára.

Az autizmusa olyan súlyos fokú, hogy sosem lesz képes az önálló vásárlásra. Gergõnek mindig kell valami, amit a kezében tart és rázogat. Az egyik vásárlás alkalmával egy nagy köteg gumiszalag hevert a polcok között, ami megtetszett neki Fogta, és betette a bevásárlókocsiba. A pénztárnál a hölgy közölte, hogy azt nem lehet kivinni, csak engedéllyel. A férjem elmondta, hogy Gergõ autista, és miért kellene neki a gumiszalag. A pénztáros hölgy engedélyt kért rá és mi kivihettük, Gergõ pedig boldog volt. Úgy gondolom, a mi esetünkben fontos, hogy - ha korlátokkal is - de a fiunk megtapasztalja a fogyasztói létet. Választhat azokból, amik megtetszenek neki, de nem mindent tehet be a kocsiba és azt is megtanulta, hogy az árukat ki kell fizetni. Ugyanakkor mi is figyelünk arra, hogy kerüljük az olyan helyzetet, amikor – elég látványos viselkedészavara miatt – másokat kellemetlen helyzetbe hozhat. Úgy gondolom, fel kell mérni, mire képes a fogyatékos ember, és adottságaiból kihozni a legtöbbet. Többször elõfordul, hogy az üzletben dolgozó emberrel beszélünk az autizmusról. Így nem csak Gergõt tudom jobban elfogadtatni, de információt is adhatok másoknak az autizmus sajátosságairól. Ezáltal az emberek megértik, miért olyan a fiunk, amilyen, és megtudják azt is, miként segítsék õt a nehézségek leküzdésében. Dr. Chikán Csaba mozgáskorlátozott ember, Vácon közjegyzõként dolgozik. Egy felnõtt lánya és egy unokája van. Mivel meglehetõsen elfoglalt, ritkán megy a családtagjaival együtt vásárolni. – Általában olyan áruházakban fordulok meg, amelyek akadálymentesek. Ezt, kerekes székes voltomra való tekintettel fontosnak tartom. A kereskedõk általában udvariasak és segítõkészek az üzletekben, így kísérõ nélkül is, ha az ember elektromos kerekesszékkel közlekedik, boldogul az akadálymentes helyeken. Az utca embere ritkán segítõkész, de azért az is elõfordul. Az emberek keveset tudnak a különbözõ fogyatékossággal élõ emberek è


korlátairól és nem tudják, hogyan tudnak segíteni. A nagy üzletek, bevásárlóközpontok általában akadálymentesek a mozgáskorlátozott emberek számára. Az áruk polcokon vannak, amelyeknek a felsõbb szintjei kerekes székesek számára nem elérhetõk, segítséget kell kérni. Sok helyen találhatók olyan ábrák, amelyek eligazítják az értelmileg akadályozott embereket is. A fogyatékos emberek számára az interneten való vásárlás és a házhozszállítást vállaló cégek szolgáltatásai is elõnyösek lehetnek. – Ön mit tudna tenni azért, hogy a fogyatékossággal élõ emberek fogyasztóként is egyenjogúak legyenek egészséges társaikkal? – Az érdekképviseleti szervezetben munkálkodva három évtizede igyekszem olyan tevékenységet folytatni, hogy az emberek felfogása a fogyatékossággal élõkkel szemben pozitív irányban változzék, az empátia, a segítõkészség legyen jellemzõ. Természetesen a valódi egyenjogúsághoz szükségesek jó segédeszközök, amelyek sok rászoruló számára elérhetõek, megfelelõ jövedelemforrás, hogy valóban fogyasztóként tudjanak fellépni a szükségleteik kielégítése során. Kocsis Tamás a Nemzeti Erõforrás Minisztérium fogyatékosságügyi fõosztályán pénzügyi referens. A hallássérült fiatalember három gyermek édesapja, Rebeka öt-, Natániel hároméves, Dorottya tízhónapos. – A gyerekek is és mi, felnõttek is nagyon várjuk már a karácsonyt. A kicsiknek minden napra jut meglepetés. Egy barátunk varrt nekik 24 apró zsákot, s õk minden nap egyet kibonthatnak. A zsákocskákban van dió, gumicukor, apró, játék, matrica, stb. Mivel még meglehetõsen aprócskák, nem szoktunk együtt járni vásárolni. A bevásárlást én végzem, de a zsákocskákba valót a feleségem szerzi be. – Hallássérült fogyasztóként milyen tapasztalatokat szerzett? – Általában kedvezõeket. Mivel nem annyira nyilvánvaló a fogyatékosságom, ha mégis nehézség merül fel, akkor elmondom, hogy hallássérült vagyok, ezért kérdezek meg valamit esetleg kétszer. Tapasztalataim szerint ez segít, mert ilyenkor nem gondolják azt, hogy feleslegesen értetlenkedem, vagy fárasztom az eladókat. Kroll Zsuzsanna aliglátó, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének érdekvédelmi vezetõje. Kistarcsán él a családjával. Kislánya, Kincsõ nyolc esztendõs. – Szinte mindig együtt vásárolunk a kislányommal a kisebb üzletekben éppen úgy, mint a hipermarketben. Én is jó

tapasztalatokat szereztem, az emberek általában segítõkészek, emberségesek. Véleményem szerint a látássérült ember viselkedésén is múlik, miként viszonyulnak hozzá az egészséges emberek. Én még nem találkoztam akadálymentes bevásárló-térrel. Azt gondolom, ilyet nem is lehet kialakítani, de legalábbis a személyi segítséget nem lehet vele teljesen kiváltani. Tehát lehet az eladóteret könnyebben átláthatóvá tenni, de mindig adódhat olyan helyzet, amikor látó ember segítségét kell kérnem. – Fogyasztóként egyenjogúak-e a látókkal a vak és gyengénlátó emberek? – Igen, csak nem egyenlõ eséllyel jutnak hozzá a termékekhez. Ezért mondom, hogy

– Ön, európai parlamenti képviselõként miként segíti fogyatékos embertársait? – Az Európai Unió 10 éves fogyatékosságügyi stratégiája keretében az infokommunikációs akadálymentesítés prioritás, ahogy így a fogyasztóvédelem is, hiszen a kettõ szorosan összefügg. A dokumentum két helyen is kitér erre, az egyiket, alább idézném is, mert szerintem nagyon fontos. Képviselõként, a dokumentum alapján szorgalmazni tudom a jó gyakorlatok kiemelését és olyan projektek beindítását, amelyek ennek megvalósítását segítik elõ. "A fogyatékos személyek teljes körû gazdasági és társadalmi részvétele alapvetõen fontos az Európa 2020 stratégia hat intelligens, fenntartható és inkluzív nö-

mindenképpen szükség van látó segítségre. Hiába akadálymentes a bolt, ha nincs feliratozva a polc. Vagy ha feliratos is, s netán még Braille-ben is elolvashatom az áru árát, még mindig nem tudom, mit tartalmaz, mikor jár le a szavatossága, és így tovább. Tehát, ha mindent fel is tüntetnek egy árucikken, vakvezetõ sáv is van, vagyis odatalálok, akkor sem tapogatom végig az összes terméket, mert keresek egy joghurtot. Nem szólva arról, mennyivel nehezebb így megtudni, hogy új illat jelent meg a kedvenc öblítõ márkámnál és akciós valamelyik tejtermék. Ezért hangsúlyozom, hogy én a személyi segítésben hiszek. Dr. Kósa Ádám személyében az idén elõször került be fogyatékossággal élõ ember az Európai Parlamentbe. A hallássérült képviselõ két gyermek, a hatéves Áron és a hároméves Ábel édesapja. A fogyatékos emberek érdekében gyakran hallatja szavát Brüsszelben, az Európai Unió központjában és Magyarországon is.

vekedésre irányuló céljainak teljesüléséhez. A mindenkit magában foglaló társadalom építése piaci lehetõségeket is maga után von, és ösztönzi az innovációt. Üzleti szempontból is fontos, hogy a szolgáltatások és termékek mindenki számára hozzáférhetõek legyenek, hiszen az egyre növekvõ számú, idõsödõ fogyasztók jelentette kereslet egyre nagyobb. A segítõ eszközök uniós piaca például (amelynek éves becsült értéke meghaladja a 30 milliárd eurót) továbbra is széttöredezett és az eszközök ára magas. A politikai és szabályozási keretek, valamint a termék- és szolgáltatásfejlesztések nem tükrözik megfelelõen a fogyatékos személyek szükségleteit. Számos termék és szolgáltatás, valamint az épített környezet nagy része továbbra sincs megfelelõen akadálymentesítve.”


Garamvölgyi Annamária Nemzeti Erõforrás Minisztérium vezetõ fõtanácsosa

9

Egyedülálló üzleti filozófia

A Corvin negyed ékessége az új bevásárlóközpont Több mint áruház,- ez jut eszébe mindenkinek, aki ellátogat a fõváros szívében megnyílt, új bevásárlóközpontba. Az impozáns létesítmény szinte város a városban, egyben példa arra, hogy a patinás múlt miként ötvözhetõ a modern jelennel. Régi bérházak, és modern lakópark harmonikus szomszédsága remekül megfér egymás mellett. A négy szinten, 130 üzlettel rendelkezõ, 65 ezer négyzetmétert elfoglaló bevásárlóközpontban avatott kalauzom Lakatos Zsófia, PR menedzser. Tõle tudom, hogy a bevásárlóközpontok létrehozásában, és üzemeltetésében profi francia Ségécé társaság 375 millió eurós beruházással hozta létre ezt a látványnak lenyûgözõ, funkciójában fantasztikusan korszerû áruházat. Egyébként Franciaország legrégebbi bevásárlóközpont fejlesztõ, és üzemeltetõ társasága Európa 100 országában 345 bevásárlóközpontot mûködtet.

Aki a Corvin Áruházba belép, azonnal láthatja, hogy itt a vásárló érdekei, és szempontjai a meghatározók. Nem a csupa üvegcsillogás, a külcsín az, ami elkápráztatja a betérõt, hanem a praktikusság, figyelmesség, célszerûség, ami ennek a bevásárlóközpontnak sajátja. “A belváros legnagyobb szupermarketje várja, többek közt a vásárlókat,” – mondja Lakatos Zsófia, – a CBA Príma elképesztõ áruválasztékot kínál. De a 3600 négyzetméter területet elfoglaló szupermarketen kívül 9 közepes, és 100 kisebb üzlet is kínálja

10

portékáit, valamint egy teljes éttermi szint várja a betérõket.” Azt is megtudom, hogy a Corvin vásárlóit prémiumkategóriás, különleges szolgáltatások várják, egy egyedülálló üzleti filozófia részeként. A vevõközönség itt nem csupán pénzköltõ fogyasztó, hanem vendég, akit kiszolgálnak, akinek jó közérzetérõl, elégedettségérõl gondoskodik valamennyi alkalmazott. Hogy mi minden bizonyítja ezt? Többek között a vevõk rendelkezésére álló ruhatár és csomagmegõrzõ, az egész áruház területén ingyen elérhetõ wifi-használat,

a díjmentes számítógépes terminálok. Ingyenes a parkolás, a vásárlók kényelmét szolgálja az épületben a sok világos, barátságos tér, az asztalok, melyekben elektromos áram-csatlakozók vannak, ha valakinek például kimerül a mobiltelefonja, akár fel is töltheti. A kisgyerekeseknek baba-mama szoba áll rendelkezésre, interaktív gyerekjátszókban tölthetik az idõt a gyerekek, szüleik vásárlása ideje alatt, az éttermek célcsoportok szerinti kis szigeteket hoztak létre, hangulatban, és funkcióban is alkalmazkodva a különbözõ korosztályok igényeihez. Hosszan lehetne sorolni a vevõcentrikusság példáit, hiszen a szupermarketben önkiszolgáló pénztár áll rendelkezésre a bankkártyával fizetõknek, az áruházban van orvosi szoba, nemrégen a mentõsök helyszíni tanfolyamot tartottak az alkalmazottaknak, elsõsegélybõl, és újraélesztésbõl, van defibrillátor, újraélesztõ készülék, hogy rosszullét esetén ne késsen a segítség. A mellékhelyiségeket is úgy alakították ki, hogy mozgáskorlátozottak, gyerekesek is kényelmesen használhassák azokat. Hétvégeken rendszeresen tartanak az áruház területén koncerteket, gyerekmûsorok várják a legkisebbeket, a felnõttek, pedig a Várfal galéria kiállításaiban gyönyörködhetnek. è


A vevõk tájékozódását, eligazodását minõség-biztosok segítik az áruház egész területén. Külön érdekesség, hogy a figyelmesség, a kényelem nem csak a vásárlókat illeti meg, hanem a bevásárlóközpont alkalmazottait is, a takarítókat, biztonsági személyzetet, eladókat. Neves ruhatervezõk készítetek számukra “Corvin színekben” formaruhát, amit büszkén viselnek, a “jólöltözöttség” is hozzátartozik az áruház arculatához. Szerencsére ez a sok speciális szolgáltatás, a vevõ elõtérbe helyezése nem azt jelenti, hogy megfizethetetlen, luxus áruk, és árak dominálnak az áruházban, sokkal inkább középkategóriás, megfizethetõ márkák állnak rendelkezésre, megbízható, változatos árukészlettel. Nyitási érdekesség, hogy az X-faktor sztárjai egy erre a célra átalakított teremben próbálnak, és itt is laknak a Corvin sétány új lakóparkjában a verseny ideje alatt. A gyalogosok a kereskedelmi komplexum “fedett utcáját” használják, ami a Corvin mozitól a Corvin sétányig vezet át a bevásárlóközponton és éjjel-nappal átjárható. Nagy Éva, az áruház igazgatója így foglalja össze a Corvin által nyújtott többletszolgáltatások lényegét: “Számunkra az a legfontosabb, hogy a vásárlók valóban otthon érezzék magukat nálunk, a Corvin egy olyan ”sziget” legyen, ahol minden a vevõ kényelmét szolgálja, ahol igazán törõdnek velük. Ezért, a bevásárlóközpontban egy minõség-menedzser felel, akinek az egyetlen feladata, annak biztosítása, hogy a hozzánk látogatók elégedettek legyenek. Õ irányítja például azokat a minõség-biztosokat, akik a közös területeken kiszolgálják a vásárlókat. A Corvint éppen ez a szemlélet különbözteti meg a többitõl.” A Corvin tehát új vásárlói szemléletet honosít meg a hazai kereskedelmi kultúrában. Ha ez a szemlélet valóban érvényesül a mindennapi gyakorlatban, akkor a Corvin nem csak a fõváros egyik dinamikus, modern, látványos központja lesz, hanem a vásárlók kedvelt, látogatott áruháza is, ahol valóban azt érezhetik, hogy nem csak két lábon járó pénztárcának tekintik õket, hanem szívesen látott vendégeknek. (leopold)


11

Következetes ellenõrzésre lenne szükség

Társkeresés, csalódott ügyfelekkel Meglátni és megszeretni egy pillanat mûve. Többnyire romantikus lányregényekben, és véget nem érõ szappanoperákban alakulnak ilyen gyorsan és könnyen a párkapcsolatok. A valóság ennél sokkal árnyaltabb, és egyben prózaibb. Mai, elanyagiasodott világunkban gyakran segítségre szorul Ámor, hogy összekovácsolja a valóban össze illõ – vagy összeillõnek vélt - párokat.

Nem véletlenül szaporodnak szinte gomba módra a különféle társkeresõ, társközvetítõ szolgáltatások. Létrejöttüket, mûködésüket elõsegítik a hiányzó jogszabályok, az egyértelmû mûködési feltételeiket meghatározó törvény. Bár a kereslet nagy a társközvetítõ irodák iránt, sok ügyfél csalódottan veszi tudomásul, hogy az elõre befizetett díjért szinte semmilyen ellenszolgáltatást nem kap. Hiányoznak a szabályos, két fél közötti szerzõdések. Gyakorlatilag, ma bárki nyithat társközvetítõ irodát, ha van egy helyisége, ahol fogadja az ügyfeleket, egy számítógépe a regisztrációhoz, és elegendõ pénze az induláshoz. Egyébként ehhez, a bizalmi, személyes adatokkal dolgozó, a jelentkezõk legbensõbb magánügyeit feltáró munkához semmiféle végzettség nem szükséges. “Sajnos, valóban felhígult ez a szolgáltatási forma,”- mondja GottHard Anikó, a Magyar Társközvetítõk Szövetségének elnöke, aki maga is mûködtet társközvetítõ irodát. - “Valójában egy szakmáról van szó, amihez megfelelõ képzettség, felkészültség, empátia, emberismeret, üzleti tisztesség, sokirányú tájékozottság szükséges. Én, mint szociológus régóta szorgalmazom, hogy különféle, akár szakmát adó, komplex tanfolyam keretében sajátítsa el a tudnivalókat, aki ilyen szolgáltatásra vállalkozik. Saját módszert, rendszert dolgoztam ki, amelynek alapján igyekszem ügyfeleim igényeit figyelembe venni, és kielégíteni. Most éppen azon dolgozunk, hogy a Szövetségen belül tanfolyamot indítsunk az érdeklõdõk számára, melyen a legfontosabb tudnivalókat elsajátíthatják a szolgáltatók. Rendkívül fontos, hogy egy nyelven beszéljünk, hiszen emberekkel foglalkozunk, akik érzelmi életük titkait bízzák ránk. Csak hozzáértéssel, felelõsséggel szabad vállalni a társkapcsolatok

12

irányítását, közvetítését. Régóta tapasztaljuk, hogy sok iroda a regisztráció, és pénzbeszedés után, már egyáltalán nem foglalkozik az ügyfelekkel. A Szövetség egyik célja, hogy kiszûrjük azokat, akik csak a könnyû pénzszerzésre gondolva nyitnak társkeresõ irodát, hiszen a tisztességes, valóban segíteni akaró szolgáltatók hátrányba kerülnek miattuk. Meggyõzõdésünk, hogy csak szigorú törvényi szabályozással lehet rendet teremteni ezen a területen.” Az on-line társkeresésrõl A társkeresõ piac egyik kedvelt területe modern technikánk felhasználása, vagyis az on-line társkeresés. Ha lehet, itt még nehezebb eligazodni az ügyfél és a szolgáltató lehetõségei, jogai közepette. Az online társkeresõk virágkorukat élik, könnyen elérhetõk bárki számára, akinek a technikai infrastruktúra rendelkezésére áll. A MeH infokommunikációs Államtitkárság Sajtóirodájának segítségével megtudom, hogy “ha egy társkeresõ szolgáltatást on-line nyújtanak, akkor az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatások egyes kérdéseirõl szóló 2001.évi CVIII. Törvény szerinti, az információs társadalommal összefüggõ és ide vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” Ezek a szabályok a szolgáltatást igénybe vevõk alapos tájékoztatását írják elõ, azaz a társkeresõ szolgáltatást nyújtónak tájékoztatni kell leendõ ügyfeleit a szolgáltatás igénybevételének feltételeirõl,- a szolgáltatás ingyenességérõl, fizetõs esetén az áráról, a cég elérhetõségérõl, információt kell adni a szolgáltatóról, és mivel személyes adatok kezelésérõl van szó, az adatvédelem szabályait is kötelezõ betartani, csak olyan, és annyi személyes adattal le-

het dolgozni, ami a szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlen. Az on-line tevékenység megkezdéséhez valóban nem kell elõzetes engedély, de a szabályok betartását a hatóság utólag ellenõrzi. Nagyjából itt tartunk most, és ebbõl világosan kiderül, hogy átlátható, világos, részletes szabályozásra, akár társközvetítõi törvényre mindenképpen szükség van, egyrészt az ügyfelek biztonsága, a szolgáltatás garanciája, másrészt a társközvetítõk presztízse miatt. A társkeresés ma, amikor az elmagányosodás egyre nagyobb méreteket ölt, egészségügyi és társadalmi következményeket okozva, - nem csupán unatkozó szinglik hobbija és szórakozása, hanem intézményes gond. Éppen ezért komolyan kell venni, és olyan ellenõrzött, szabályozott lehetõséget kell adni a társkeresõknek, ahol nem csak egyoldalú üzleti szempontok érvényesülnek, hanem az emberi kapcsolatok bonyolult láncolatát ismerõ szolgáltatók segítik õket élethelyzetük pozitív megváltoztatásában. (leopold)

A KONTROLL, országos fogyasztóvédelmi társadalmi újság Fõszerkesztõ: Szabó Miklós Tördelõszerkesztõ: Jován László Fotórovat-vezetõ: Bud László Szerkesztõségi titkár: Varga Sándorné Lapigazgató: Széchenyi László Kiadja: a Társadalmi Unió. Cím: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 13. I/4. Tel./fax: 215-9130, 215-9132 E-mail: [email protected] ISSN: 1786-1969


Nyomonkövetés a fogyasztóvédelemben Az élelmiszernyomonkövetés és a fogyasztók kapcsolata Az élelmiszerek gyártása során bekövetkezõ technológiai hibák, egy-egy alkotórész vagy alapanyag késõbb kiderülõ szennyezettsége, az élelmiszerekben lejátszódó, káros anyagok keletkezésével járó folyamatok, vagy rosszindulatú manipulációk, egyaránt veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét. Ebbõl adódóan az élelmiszer-elõállítás és a forgalmazás teljes folyamatára, tehát az élelmiszerlánc egészére kiterjedõen szükséges hiteles élelmiszerbiztonsági paraméterekkel rendelkeznünk. A humán-egészségügyi kockázatok minimalizálása, illetve a reálisan létezõ veszélyek kiiktatása, megköveteli az adekvát élelmiszerbiztonsági információk szakszerû közlését, így egy igazán “húsba vágó” kérdésrõl van szó. Mivel a kereskedelemben és a gazdasági életben kiemelkedõ jelentõséggel bír a fogyasztók bizalma a forgalmazók és termelõk iránt, kulcsfontosságú a bizalom növelése érdekében hiteles és átfogó élelmiszerbiztonsági és eredetvédelmi információkkal ellátni a termékeket. A fogyasztók esetlegesen kialakuló pozitív hozzáállása jelentõs gazdasági értéknövelõ tényezõként jelenik meg, és megnyilvánul a kereskedelmi értékesítés adataiban, így tehát érdemes a gyártóknak autentikus eredetvédelmi és nyomon követési rendszereket felállítani, az ilyen jellegû információk körét bõvíteni és azokat a fogyasztók számára elérhetõvé tenni.

Az élelmiszerlánc felépítése és jellemzése Mivel a nyomon követési tevékenységet elõíró jogszabály az “egy lépés hátra, egy lépés elõre” elv mûködtetését várja el, vagyis a termõföldtõl az asztalig tartó terméklánc akár tucatnyi tagja közül bármelyiknek tudnia kell igazolni, hogy honnan származnak a felhasznált anyagok, a forgalmazott félkész vagy késztermékek, illetve azt, hogy kinek adta tovább. A lánc következõ tagjánál tett ellenõrzés egy újabb lépéssel tud közelebb kerülni a hibás terméktételek azonosításához. Ezeknek, a boltok polcairól való eltávolítása érdekében végzett azonosítása azonban akár hosszas nyomozást is igényelhet, így több hétig is eltarthat a hibás termék teljes útjának feltárása és visszavonása. Mivel az így visszagyûjtött élelmiszer veszé-

lyes hulladéknak számít, melynek a megsemmisítése jelentõs költséggel jár a gyártó vagy a forgalmazó számára, így érdekük, hogy a nyomonkövetési rendszer mûködtetése révén csak a valóban hibás termékek kerüljenek le a polcról. Ez egybeesik a fogyasztók azon elvárásával, hogy ilyen esetekben minden, a hiba által érintett tétel eltávolításra kerüljön.

Az élelmiszerbiztonsági adatok elérhetõsége A nyomon követési rendszer mûködtetése során az élelmiszergyártók a logikai kapcsolatnak megfelelõen rögzítik az adott termékhez felhasznált anyagok eredetére, a felhasználás módjára, vagyis a gyártási folyamatra, valamint a termék kiszállítására vonatkozó adatokat. Az ezen adatokból létrejövõ adatbázist egyre többen kezelik korszerû számítógépes programok segítségével a minél pontosabb adatbevitel és a minél gyorsabb visszakereshetõség érdekében. Az ilyen elektronikus rendszert mûködtetõ élelmiszergyártók ugyan nagyobb költséget vállalnak nyomonkövetési rendszerük mûködtetésével, de jóval pontosabban és sokkal gyorsabban képesek azonosítani az esetleges hibás termékeket, így akár már a polcra kerülés elõtt is azonosítani tudják azt, teljesen megelõzve ezzel a fogyasztókat, fenyegetõ veszélyeket. Alapvetõ cél tehát az, hogy olyan rendszerek kerüljenek bevezetésre, melyek a fogyasztók legszélesebb rétegei számára hordoznak elérhetõ információt, így hozzájárulhatnak a káros hatású anyagok emberi fogyasztásából adódó veszélyek elkerüléséhez.

A nyomon követés gyakorlati aspektusai, a fogyasztók általi elérhetõsége A nyomon követési rendszer mûködése tulajdonképpen láthatatlan a fogyasztók számára, bár egyre több terméken lehet találkozni a nyomonkövetési rendszerre utaló jelzéssel, felirattal. Jó tudni, hogy ez, az élelmiszergyártó és –forgalmazó vállalkozások általánosan kötelezõ feladata, a felirat önmagában nem garantál magasabb szintû élelmiszerbiztonságot. A termékre vonatkozó többlet információként azonban növelheti az iránta való fogyasztói bizalmat. E téren kiemelkedõ lehetõségei vannak az elektronikus nyomonkövetési rendszereknek, melyekben tárolt termékadatok –

megfelelõ rendezés, szûrés után – elérhetõvé tehetõk a vásárlók számára. Így a fogyasztó sokkal többet tudhat meg az adott termékrõl – pl. egy kolbász esetében azt, hogy honnan származó sertésbõl készült, mely országból származó fûszerekkel. Az adatok értelmezése azonban bizonyos mértékû tájékozottságot igényel az érdeklõdõtõl, amihez szükséges közérthetõ magyarázatokat szintén elérhetõvé lehet tenni interneten, vagy akár wapon is.

Civil szervezetek és a kutatóintézetek szerepe A fogyasztók információ iránti igényeit kiemelten fontos szempontként kezelõ nyomonkövetési rendszerre kiváló példát mutat az Egerfood Tudásközpont által kifejlesztett elektronikus nyomonkövetési rendszer, melynek népszerûsítésében és elvének megértetésében kiemelkedõ szerepet játszik a Közép-Európai Fogyasztóvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Egyesület (KEFÉE), illetve az ezen egyesület által koordinált TÁMOP-5.5. 6projektnek köszönhetõen megnyílt és kialakított információs csatornák és tájékoztató anyagok felhasználása. A rendszerrõl, illetve a hozzá kapcsolódó tájékozódási lehetõségekrõl – például az E-számmal jelölt élelmiszeradalékok tulajdonságairól, esetleges kockázatairól – átfogó információt ad a KEFÉE honlapja (www.kefee.eu). A TÁMOP 5.5.6-08/22008-0008 azonosítójú, “Tudatos fogyasztói magatartás kialakulásának elõsegítésére végzett, a felelõsségteljes életmódot, fogyasztói alapismeretek elsajátítását valamint fenntartható fogyasztási ismeretek átadását segítõ oktatási és tájékoztatási tevékenységek” címû projekt keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A projekt keretében számos fogyasztóvédelmi és élelmiszerbiztonsági témára kiterjedõ tájékoztató anyag sorozatot hoztunk létre, melyek a fenti honlapon megtekinthetõk és letölthetõk. Különös jelentõséggel bírnak veszélyes anyagok összegzésével és az E-számok jellemzésével foglalkozó anyagaink, melyek nagyban növelhetik a fogyasztói tudatosságot és a veszélyek elkerülésének valószínûségét. Dr. Kiss Attila Menedzser-igazgató, Egerfood Regionális Tudásközpont


13

Takarékosan, rafináltan

Téli finomságok – másképp Márciusig-áprilisig jön a hét szûk esztendõ – vagy mégsem? Az olcsóbb alapanyagokból is lehet izgalmas ételeket készíteni, csak némi rafinéria kell hozzá, meg érdekes fûszerek. Hétköznapra, ünnepnapra egyaránt szükség van az ötletekre. Nézzük, hogyan éljünk velük.

Elõször is legyünk merészek, találékonyak. Ha a család túl konzervatív, kísérletezzünk magunkban - magunknak. Teszteljük kis adagokban az újdonságokat, szokatlan ízeket. Ha az alapanyag különleges, a fûszer legyen megszokott, ha a nyersanyag hagyományos, a tálalás, a fûszerezés legyen új.

Kezdjük a húsfélékkel A háziasszony legjobb fegyvere mindig, minden alkalomra a pulyka. Ez kifejezetten hungarikum, mert külföldön

a pulykahús drága és legtöbbször csak egészben sütik meg a nagy madarat, fõleg hálaadás idején, az amerikai szokást átvéve. Pedig a pulyka szinte minden része kiválóan hasznosítható, egész évben. A pulykanyak egyértelmûen levesnek használható fel, de ha van elég türelmünk, és a család nem szereti szopogatni a csontos darabokat, a pulykahúst leszedhetjük a csontról, megdarálhatjuk és jó paprikásan megfûszerezve hortobágyi palacsintát tölthetünk vele. Könnyû, kiadós, fõleg, ha alacsony zsírtartalmú tej-

Téli estéken házilag érdemes bíbelõdni olyan csemegékkel, amelyekre egyébként nem szánunk máskor idõt. Lehet kapni libahájat – süthetünk ki libazsírt, van olyan finom, mint bármelyik margarin és tévhit, hogy néha nem engedhetõ meg. Ugyanez vonatkozik a libatöpörtyûre. Keményre fõzött tojásból készítsünk tojáskrémet tejföllel, borssal, apróra vágott lilahagymával. Ne dobjuk ki a száraz zsemlét – inkább reszeljük meg, mint nagyanyáink tették, nem is a takarékosság végett, de tényleg finomabb az ezzel panírozott hús (meg karfiol vagy gomba.) Nézzük át a befõtteket, konzerveket és minél elõbb használjuk fel. Most jött el a befõtt ideje, amikor kevesebb a friss gyümölcs. Ha tényleg sok idõnk van, készítsünk házi almapürét. Fõleg gyerekeknek, idõseknek finom, mézzel, pár csepp citrommal, hûvösen: nincs benne tartósító és olcsó desszert.

14

fölt választunk hozzá, és friss petrezselyemmel díszítjük. A pulykaszárny hasonló módon hasznosítható, de mielõtt megdaráljuk a húst, a bõrt dobjuk el. A leszûrt, zsírtalanított levest mélyhûthetjük, de kocsonyát is készíthetünk belõle. Ha ennek szánjuk, mikor kihûlt, szedjük ki belõle a zöldséget, csinosan helyezzük el a tányéron, vágjuk kisebb darabokra a húst és szûrjük rá a levest. A pulykacomb – akárcsak az olcsóbb, alsó rész – kiadós pecsenye lehet. Tûzdeljük meg füstölt szalonna csíkokkal, fokhagyma-cikkekkel, kenjük meg vajjal, és süssük alufólia alatt. Majd leszedve a fóliát, pirítsuk meg. Bazsalikommal, zöld korianderrel, zsályával, vagy valamilyen más karakteres zöld fûszerrel tehetjük különleges zamatúvá. Köretnek is válaszszunk valami mást, például polentát, vagy zöldséges kuszkuszt. (Utóbbi fõleg Tunéziában népszerû, nagyobb szemû daraféle.) Mindkettõ fillérekbe kerülõ, piacokon kimérve kapható alapanyag és újabban itthon is kedvelt. Negyed kiló kuszkuszért 200 forintot kell fizetni. Míg sül a pulyka, vegyünk elõ a mélyhûtõbõl húsleves alapot vagy készítsünk ilyet leveskockából. Egy kisebb kaliforniai paprikát és egy kis fej lilahagymát aprítsunk fel, egy mokkáskanálnyi olajon pirítsuk át, sózzuk, borsozzuk (de lehet curryvel is készíteni) szórjuk bele a kuszkuszt és ha átforrósodott, öntsük fel egy pohár levessel, kavarjuk meg és fedjük le. Öt perc alatt megduzzad és kész. Friss petrezselyemmel szórjuk meg. A pulyka mellé kiválóan illik a sült alma, a borban párolt körte, aszalt sárgabarack netán szilva is. Nagyon mutatós, ha a készen vett õszibarack befõttet mellé tesszük, amelynek közepére egyegy borba áztatott aszalt szilvát helyezünk. è


megtölteni, petrezselyemmel díszíteni. Érdemes sokféle tésztaételt fõzni, csak másképpen. Sajtmártás és nem túl puhára fõzött brokkolirózsák izgalmas párosítást adnak a tésztához, különösen, ha egy csíknyi összevágott szalonnapörcöt és frissen õrölt borsot is rászórunk a tetejére. Krémlevesnek is finom: erõsebb fûszerezést kíván, meg kell turmixolni, tejföllel, zöldpetrezselyemmel díszíteni a tetejét. Van, ahol darabokra tört dióval ízesítik – pár dekányi kell hozzá.

Olyat fõzzünk, aminek szezonja van Próbáljunk a gyümölcsökbõl is a szezonnak megfelelõket választani. A grape fruit közismert vitaminbomba, újabban zöld héjú, furcsa módon kicsit édeskésebb rokona is kapható. Barátkozzunk meg a hurmával, egyszer-egyszer

Pulykamájat akkor érdemes venni, ha vendégeket várunk. Néhány deka fenyõmaggal, konyakkal, zsályával ízesítve, pástétomformában sütõben gõzölve különleges elõétel. Nem drága, de munkás, csak ha sok az idõnk, akkor fogjunk hozzá. A tetejét mindig szépen díszítsük meg. Ha hosszabb ideig akarjuk eltartani, vékony olajréteggel zárjuk el a tetejét és burkoljuk fóliába, majd tegyük hûtõbe. Sokáig eláll és mutatós.

Lencse, sárgarépa, póréhagyma, cékla Az oldalas ma már nem olcsó és általában nem az a sertéshús sem, ugyanez vonatkozik a marhára is. A halat illetve a bárányt, birkát pedig, nem mindenki szereti. Érdemes venni piacon néhány kisebb darab füstölt húst, hogy egy-egy levesnek jó ízt adjon, nem kell sok. Lencsét, babot, savanyú krumplilevest feldob. Ha szeretjük a szokatlan alapanyagokat, vegyünk 30 deka vörös lencsét, készítsünk belõle krémlevest. Vigyázzunk, hamar szétfõ. Levesbetétben is gondolkodjunk kreatívan. Ha veszünk öt

vagy tíz deka szeletelt mandulát, az még kifizethetõ. Ha szárazon pár másodperc alatt megpirítjuk a mikróban, illatos, különleges levesbetétet kapunk. Zöld levesekhez – mint a brokkoli – jól mutat a sárgarépa chips: forró olajban süssünk ki hajszálvékonyra szelt sárgarépát és még ropogósan tegyük rá a fõzelékre, levesre. Lehet sózni vagy megszórhatjuk fokhagymareszelékkel is. A póréhagyma olcsó és kiváló krémleves készíthetõ belõle. Pirított zsemlekocka helyett szelhetünk rá egy-két szeletnyi olcsóbb camembert sajtot – illatos, ha ráolvad. A sütõtöknek szezonja van, és ezerféle módon elkészíthetõ. Meg lehet sütni sütõben, készíthetünk belõle levest, süteményt, köretet. Apró kockára vágva, megfõzve, ízesítve tölthetünk vele hagymát és sütõben megpiríthatjuk. A cékla olcsó és rejtett kincs. Csak tudni kell, miképpen hasznosítsuk. Fõve, megreszelve majonézzel, tartárral, õrölt korianderrel finom köret. A töltött cékla a legmutatósabb összetevõje a hidegtálaknak: a megfõtt céklát csak ki kell vágni és a legegyszerûbb francia salátával

megengedhetõ. 160 forint ez a hatalmas narancssárga szilvára emlékeztetõ gyümölcs, amely csak megérve élvezhetõ, keményen nagyon savanyú. De éretten, behûtve, páratlan csemege. Legalább olyan izgalmas, mint a mangó, de olcsóbb. Vendégség esetén kicsit jobban elengedjük magunkat. Vegyünk egy kisebb gránátalmát, amely 2-300 forint körül kapható. Nem kell, hogy kívülrõl tökéletes legyen. Vágjuk fel és a termését, amely bíborszínû kis gyöngyökbõl áll, szórjuk rá salátákra, tortákra, tegyünk vele izgalmassá köreteket, csak úgy nyersen. Nagyon vitamindús, érdemesebb ezt venni, mint a mélyhûtött epret vagy málnát, ha téli édességet akarunk feldíszíteni. Ne fõzzünk olyan ételt, amelynek nincs szezonja. Lecsót, töltött paprikát ilyenkor nem érdemes készíteni, és felejtsük el a távoli vidékekrõl ide érkezõ, tartósítóval teletömött nyári gyümölcsöket is.


Elek Lenke

15

Körkép a szeretet ünnepérõl

Karácsonyi vásárok, itthon és világszerte Nincs is annál hangulatosabb, mint a csípõs hidegben forralt bort kortyolgatva sétálni szépen feldíszített bódék, standok, pavilonok között, ahol milliónyi angyalka, színes üveggömb és gyertya csábít a karácsonyeste, a szeretet ünnepe ígéretével. Ám ahány ország, annyiféle advent és karácsony, és annyiféle vásár.

Mire a 12. században Németországban elterjedt a karácsonyfa-állítás szokása, addigra a decemberi vásárok is kezdtek kialakulni, bár ezek akkor még arra szolgáltak, hogy az emberek élelmet és praktikus holmikat szerezhessenek be a hideg hónapokra.

Németország Németország számos adventi vására közül az egyik legrégibb a nürnbergi. Leghangulatosabb része a gyerekek birodalma: itt kétszintes körhinta, gõzmozdony vezette kisvonat, óriáskerék és számos kreatív elfoglaltság is várja a kicsiket. Nürnbergi hagyomány a Jézuska - jobban mondva a krisztkindli - választás: a szigorú elõírások alapján megválasztott nürnbergi “krisztkindli“ kinevezése két évre szól. Õ mindig egy nürnbergi 16 és 19 év közötti szõke, hullámos hajkoronás leányzó, aki aztán a vásár nagykövetévé válik – tájékoztatott a német karácsonyi vásárok egyik legendájáról Dernovics László, a Német Turisztikai Hivatal magyarországi képviseletének vezetõje. Hamburgban 11 karácsonyi vásárt rendeznek. A történelmi városháza impozáns díszlete elõtti pavilonsorhoz nem csupán a forraltborért érdemes ellátogatni, hanem azért, mert ezt a Roncalli-cirkusz híres igazgatója, Bernhard Paul tervei alapján építik fel. Olyan különlegességek is láthatók itt a Paul-gyûjteménybõl, mint egy századfordulós vásároskocsi, szecessziós bécsi kávéház vagy oldtimer-körhinta a húszas évekbõl. Délután négytõl pedig, kétóránként maga a Mikulás repül el fölöttünk rénszarvasos szánjával. A stuttgarti karácsonyi vásárt már 1692ben is régi hagyományként emlegették, így hát a városnak volt ideje tökéletesre fejleszteni efféle tudományát. Érdemes megkóstolni a Hutzelbrot-ot, az aszalt gyümölcsökkel (körtével, fügével, sárgabarackkal és más finomságokkal) elkészített fahéjasánizsos gyümölcskenyeret. Évente majd három millió turistát vonz a mesebiro-

16

dalom és korcsolyapályája, a gyûjtõk körében is méltán népszerû antikvitások piaca vagy például a finn karácsonyi falu. Münchenben sokan várják már a krampuszfutást: egy 500 éves hagyomány újjáélesztését. A busókra hasonlító maszkos krampuszok méltán örvendenek nagy népszerûségnek kicsik és nagyok között egyaránt. Megnézhetünk egy különleges jászolkiállítást is. Frankfurtot, az adventi énekek szerelmeseinek javasolják. Több mint 200 standja három millió látogatót vonz. A vásár kezdetét és végét harangjáték jelzi. Tíz templom ötven harangja cseng, kong, zúg egyszerre, megadva ezzel az ünnepli hangulat kezdõ és záró akkordját. A vásári nézelõdést szerdánként és szombatonként fúvósok koncertje színesíti a Nikolaikirche erkélyérõl, péntektõl minden hétvégi estén nemzetközi csoportok karácsonyi zenéjének lehetünk fültanúi. Kölnben nem kevesebb, mint hat karácsonyi vásárt rendeznek, a legnagyobb természetesen a dóm körül található. Az igazi különlegesség azonban a középkori karácsonyi vásár, ahol egzotikus fûszerek, mutatványosok és vásárosok gondoskodnak a középkori hangulatról. A komédiások minden délután a Jézuska megérkezésének egy humoros változatát is elõadják. A forraltboron kivül tíz különbözõ fûszerbõl álló szerelmi bájitalt is kóstolhatunk.

Ausztria - Bécs Évente mintegy hárommillió kül- és belföldi látogatót vonz a híres bécsi karácsonyi vásár, a Wiener Christkindlmarkt. A bécsi Városháza elõtti téren kialakított mesevilág, amelynek szerves része a karácsonyi vásár, idén ünnepli 25. évfordulóját. Az eredetileg gazdaságélénkítés céljából kitalált Wiener Adventzauber lényege az volt, hogy a Városháza elõtti sötét parkból hívogató, a gyermekszíveket megdobbantó, csillogó-villogó teret varázsoljanak

feldíszített fákkal és izgalmas programokkal. A park legnagyobb fáinak feldíszítésére eleinte híres osztrák képzõmûvészeket, színészeket és énekeseket kértek fel. Így született meg például a 280 világító szívecskével ékesített Herzerlbaum, amely számtalan romantikus történetnek volt már tanúja. Az évrõl-évre megújuló adventi varázslat idén 145 standdal, óriás adventi koszorúval, pazar fényjátékkal, kézmûves termékekkel, karácsonyfadíszekkel és számtalan ajándékötlettel , valamint a Városháza elõtt felállított 28 méter magas, 70 éves fenyõfa körül, hanem városszerte további húsz helyszínen várják adventi és karácsonyi vásárok az osztrák fõvárosba látogatókat. A gyerekek kekszet süthetnek, karácsonyi lapokat, gyertyát és vázát készíthetnek. Aki kicsit el szeretne menekülni a Christkindlmarkt zsivalyától, az sétálhat a park mesésen feldíszített fái alatt, vagy meghallgathatja a Jézuskát, amint karácsonyi történeteket olvas a jászolnál. Kevésbé pompázatos, viszont mûvészien elvarázsolt a spittelbergi karácsonyi vásár, ahol faházikókban kínálják a vásárosok kerámiáikat és ékszereiket. Keskeny utcácskákon kanyarog végig az Altwiener Christkindlmarkt a Freyungon. A Schottenkirche mellett fõleg fajátékokat, ezüstékszert, karácsonyfadíszt, gyertyát és egyéb kézmûves termékeket találhatunk. A schönbrunni kastély barokk kulisszái elõtt különösen népszerû a karácsonyi vásár. Az itt felállított színpadon osztrák és nemzetközi karácsonyi dalokat, gospeleket adnak elõ a meghívott kórusok. Szervezett idegenvezetések keretében a látogatók mindent megtudhatnak a Habsburgok karácsonyi szokásairól. A Karlsplatzon az érdeklõdõk azt is megleshetik, miként készülnek a kézmûves termékek: a látványmûhelyekben a szemük láttára formálódnak a kerámiaedények, faè


faragások és anyagból készült karácsonyi kiegészítõk. A karácsonyi tumultusban felbukkanó angyalok pedig nemcsak a békére hívják fel a figyelmet, hanem táncra invitálják a látogatókat. A Cobenzl-en az adventi hétvégeken megrendezett bio-karácsonyi vásárból bécsi bort, puncsot, sült gesztenyét, sajtokat, szárított gyümölcsöt és vadspecialitásokat vihetnek haza az igazi ínyencek. A Wilhelminenbergen a forró puncs és a kézmûves portékák mellett egy 200 négyzetméteres korcsolyapálya is várja a magaslati levegõ szerelmeseit.

Lengyelország Lengyelországban már szeptemberben gyönyörû karácsonyi díszeket lehet kapni. Az erõsen vallásos országban, szinte minden település fõterén illatozik a forralt bor, és számtalan ajándéknak való kézmûves árut – szép kesztyûket, sapkákat - lehet kapni. Meg lehet ismerkedni a szentesti vacsora szigorú rituáléjával is. Ha valaki részt vesz egy ilyen vacsorán, mindig emlékezni fog rá. A szentesti vacsora az elsõ csillag megjelenésével kezdõdik, a betlehemi csillag emlékére. A fehér terítõ alatt egy marék szénát (a jászol szimbóluma), az asztalon gyertyát és váratlan vendég részére, mindig plusz egy üres terítéket helyeznek el. Az ostyaosztás (megbocsátás, lelki tisztulás jele), a közös jókívánságok után, a 12 fogásos vacsorához ülnek. A lengyel szokás szerint az asztalra húsmentes és állati zsiradék nélkül készült ételek kerülnek – hal, savanyú káposzta, bab, búza, mák, méz, szárított erdei gomba. Leggyakrabban tálalt ételek: céklaleves gombás barátfülével, ponty (leggyakrabban rántva, illetve halkocsonya formájában), hering, babos, illetve gombás káposzta, mákos tészta (méz, dió, mazsola, mandula, füge, datolya hozzáadásával), káposztás derelye, gombás krokett, szárított gyümölcsbõl készült kompót. A vacsora után ajándékozásra és közös karácsonyi énekek énekelésre kerül sor. Éjfél elõtt a hagyományos éjféli misére templomba mennek.

Svédország A karácsonyt mindig nagyon várják a svédek, de nemcsak az ajándékok miatt, hanem mert a sok gyertyafény és karácsonyi disz világosabbá teszi a decemberi sötétséget. A hagyományokhoz hozzátartoznak a karácsonyi koncertek, valamint az ünnepi smörgåsbord, tehát az igazi svédasztal. Ez nagyon hasonlít a hagyományos smörgåsbordhoz, csak az év végi ünnepen a

fõtt sonka a fõszereplõ. A svédek szeretik a fûszeres forralt bort mandulával és mazsolával inni, ehhez mézes süteményt és sáfrányos süteményt majszolgatni. Ezeket árulják a karácsony vásárokon is. Ilyenkor roskadnak a standok a karácsonyi díszektõl, a svéd népmûvészeti tárgyaktól, a különleges lappföldi népi iparmûvészeti ajándékoktól. Bár már ilyenkor a legtöbb svéd otthon fel van díszítve, még mindig sokan vásárolnak karácsonyi koszorúkat, fenyõcsokrokat, kis angyalkákat, Mikulás figurákat. Kedveltek a bizsuk, ékszerek, meleg pulóverek, szörpök, a cukros, pörkölt mandula, a fafaragványok, mézbõl készült gyertyák, színes cukorkák. A leghíresebb vásárok közé tartozik a Gamla Stan-i (óvárosi) és a Stockholm

Ünnepi illatok és fények itthon – Budapest

központjában lévõ skanzenjében rendezett. A világ elsõ skanzenje Stockholmban nyílt, maga a szó is svéd és ez terjedt el világszerte. De rendeznek karácsonyi vásárokat iskolákban, múzeumokban, képcsarnokokban és nagyobb vállalatoknál is. Sok a jótékonysági célú rendezvény. A képzõmûvészeti és iparmûvészeti egyetemeken a tanulók saját készítésû, design alkotásait árulják. Számos kastély is kitárja ilyenkor kapuit: például a drottningholmi királyi kastély, ahol a királyi pár és a család lakik. Nagyon népszerû ilyenkor hajóval kiutazni a stockholmi szigetvilágba, ahol sok szigeten tartanak karácsonyi vásárt. Ezeknek a karácsonyi vásároknak fõleg a tenger és a vízi világ a témája. Sok képzõmûvész lakik ezeken a szigeteken, és ilyenkor áruba bocsátják azokat a tárgyakat, amelyeket egész évben alkottak.

helt bérleti, közterület-foglalási díj, viszont az élelmiszereken annál inkább. Kevés a pecsenyesütõ, és akik ott vannak a téren, nagyon magasra srófolják az árakat. Ha valaki itt jól akar lakni, annyiból már beülhetne, mondjuk a Kempinskibe egy business lunch-re is. Egy zöldköret ára 1000 forint – a Gundelben is olcsóbb. A Vörösmarty téri vásár ma már, hivatalosan is Európa egyik legszebb karácsonyi vásárának címét viseli. Ez rang, amelynek meg kell felelni és ez az igyekezet, látszik is: szinte teljes egészében ízléses holmik kaphatók. S egy-két pohár forralt bor után mintha jobban megnyílnának a pénztárcák és még több bizsu, sál, sapka kesztyû és más apró karácsonyi ajándék talál – ideiglenes – gazdára, hogy aztán szentestén boldogítson valaki mást.

Elképesztõ mennyiségû a Vörösmarty téren a mézes sütemény: többségük ízléses, gondos kézimunkával készült. Ha külföldi turista lennék, csak ilyet vinnék ajándékba, mert olcsók, stílusosak, és hungaricumok. A kerámiakínálat szinte áttekinthetetlen és egy-két kivételtõl eltekintve ízlésesek is. Itt már mélyebben kell a pénztárcába nyúlni, ezért aztán több a nézelõdõ, mint a vásárló. Az ékszerarzenál is szinte áttekinthetetlen, többségük szép kézimunka. Az aprólékos mûgonddal fûzött gyöngyöktõl a tûzzománcokig óriási a választék. Ezeken nem látszik, hogy magas lenne a rájuk ter-


Elek Lenke

17

Fontos öltözék-kiegészítõ a nyakkendõ

Klasszikus ajándék férfiaknak A hosszú nyakkendõ – amely több mint 2200 éves múltra tekint vissza - ma is a férfidivat integrált tartozéka, csokor változata szintén lényeges része az alkalmi viseletnek. A megfelelõ alapanyag-választék, a számos szín- és mintavariáció, a tökéletes formájú nyakkendõ, a csomókötések széles skálája, az ing nyakvonalához kifogástalanul passzoló “kravátli” mindmind hozzájárul a férfiú eleganciájához. Persze fontos a viselõ egyéniségéhez, az öltözékéhez optimálisan illeszkedõ nyakkendõ megválasztása.

Az agyagkatonákon jól látható a nyakkendõ õse

A nyakkendõ klasszikus divatcikk, ennek megfelelõen az egyedi (exkluzív) és sorozatgyártáson alapuló tömegdivat termékek egyaránt fellelhetõk. A stílusos higgadtság és a jó ízléssel párosított hanyag elegancia a megfelelõ nyakkendõ és csomó kiválasztással, a hozzá igazodó díszzsebkendõvel érhetõ el – tartják az öltözködéskultúrával foglalkozók. Jelentõs mennyiségû öltözékkiegészítõt képeznek a nyakkendõk, hiszen például egy-egy fejlett európai országban évente több tízmillió darabot vásárolnak. Persze megemlítendõk az igazi nyakkendõ-mániások, akik az elõzõ szezonban viselt nyakkendõket csak úgy õrzik, többet úgysem veszik fel (s van a másik szélsõség, akik nyakkendõt csak rendkívül ritka esetekben, kényszerbõl hordanak, számukra mindegy milyen és mikori a “kravátli”). Általánosságban azért elmondható, hogy elmúltak azok az idõk, amikor a karácsonyra kapott “egérszürke anyóskötõnek” egy évig ki kellett tartani.

18

Kivonatos nyakkendõtörténet A nyakkendõ történetét kutató szakemberek 1974-ig megesküdtek arra, hogy a nyakkendõ római eredetû. Egy 113-ban Rómában emelt, 30 méter magas, gyõzelmi márványoszlopon (Traianus) 500 alakzat örökíti meg a barbárok elleni háború fõbb epizódjait. Ezen, több harcos visel nyakkendõ-szerû sálfélét, amely a nyak elõtt megkötve a mellvéd-páncéljába illeszkedik (a nehéz páncél nyomásától igyekezte megvédeni viselõje bõrét). Ez a nyakörv jellegû textília, a “focales” számított tehát hosszú ideig a nyakkendõ õsének. A már említett 1974-es esztendõ extra leletekkel szolgált az utókornak, amikor kínai parasztemberek Hszien (Kína egykori fõvárosa) közelében kútásás közben megtalálták az égetett agyag figurákból álló 7500 fõs hadsereget (a szobrok õrizték az elsõ kínai császár temetkezési helyét). Az i.e. 220-ban készített szoborkatonák (Si Huang-ti csá-

szár agyagharcosai) mellvédjeibe illesztve, a nyakrésznél jól láthatóan ott van az a bizonyos széles textília (redõzetei is jól kivehetõk), így a nyakkendõ õsi bizonyítéka erre az idõre vezethetõ vissza. Tehát a Krisztus elõtti harmadik századig követhetõ a nyakkendõ története. A Napkirály természetesen mit sem tudott a nyakkendõs agyagharcosokról, azonban a horvát lovasok nyakkendõire hamar felfigyelt. Az 1650-es években, ez a fehér színû bojtokkal ékesített nyakkendõ tûnt fel Párizsban, amelyet a XIV. Lajos udvarában szolgálatot teljesítõ horvát katonák hordtak. A legenda szerint a király hadügyminiszterét bízta meg azzal, hogy szerezzen be néhány ilyen kendõt, ekkorra eredeztethetõ a korabeli nyakkendõ szó (a horvát nemzetiségre utalva Croate, Cravate, Krawatte). A katonai ruhadarab hamarosan megjelent értékes csipkébõl elõállított formában az udvari nemesség körében is; a Napkirály a nemesség jelévé tette a “cravate”-it. Ezzel az uralkodót az igazi, hosszú nyakkendõ õsapjának is tekintik (az akkori igényes férfidivat részévé válik a csipkés nyakkellék mellett az ilyen jellegû mandzsetta és zsabó). Az igazi nyakkendõ kultusz az 1800-as évek elejére esik, a fehér nyakkendõket “szalvéta-divatként” emlegetik, majd megjelenik a fekete változat. Ekkortól a nyakkendõ megkötése (csomózása) külön mûvészetté válik, sokszor ehhez már nélkülözhetetlen a komornyik közremûködése (akiket arannyal fizetnek meg a különleges nyakkendõcsomó titkának õrzéséért). Az újabb nyakkendõ modell a “Regate” nevet kapta, ezt eleinte a jacht- és vitorlásversenyeken viselt sportos blézerekhez hordták. A második világháború után, az 1960-as évek közepéig a nyakkendõ igen egyszerû volt, a feltûnõséget teljesen mellõzve. A majdhogynem unalmas nyakkendõk világában a kötött változatú, illetve è


keskeny bõrbõl készült öltözék-kiegészítõk hoztak némi színt. A hippi korszak trapéznadrágjai, széles hajtású ruhadarabjai akár 15 cm széles, vagánymintás, tarka nyakkendõket követeltek. A csokornyakkendõ 350 éves múltra tekint vissza, a Napkirály kegyencét tartják feltalálójának. Megkötésében a rafinált módszer (Giacomo Casanova, 1750), a lazán és hanyagul viselt megoldás (Lord Byron, 1808) egyaránt elõfordul. Emlékezetes Franz Schubert magas gallér fölött hordott Virgo csokornyakkendõje, vagy akár késõbb a híres filmsztárok (Charlie Chaplintõl Frank Sinatraig)

- Átlós csomó: Ez a kötési mód egyértelmûen különleges, egyúttal nehezen kivitelezhetõ csomót takar (a csomó úgymond fejjel lefelé álló derékszögû-trapéz befoglaló idomra utal, amelynek 90 o-os szögénél levõ csúcsból induló átló vonalában fut a nyakkendõ szélesebbik végének kontúrja). Nem szabad megfeledkezni a csokornyakkendõrõl sem, amelynek megkötése igencsak bonyolultnak tûnõ mûvelet. A különleges alakzatú öltözék-kiegészítõ (amely a végeken levágott piskótára emlékeztet és az

A jelzés értékû nyakkendõ csomókról A nyakkendõk mintázatának sokszínûséget fokozza a csomókötés több variációja. A nyakkendõcsomó milyensége is a személyiség kifejezés egyik fontos eszköze. A teljesség igénye nélkül néhány jellegzetes nyakkendõkötési módról: - Egyszerû csomó: A gallérnál kissé aszimmetrikusan elhelyezkedõ csomót egyszerûsége miatt a kezdõknek is ajánlják, a megkötés jól megjegyezhetõ (amikor összeállt a csomó, óvatos meghúzással és nyomkodásosformázással simítható az inggallérhoz), - Dupla csomó: Kettõs kötéssel készül, fõleg az átlagosnál hosszabb béleletlen, illetve könnyebb változatok esetében alkalmazható, esztétikus és tömött csomóformát elérve (a csomó kellõ eligazításával úgy formázandó, hogy látszódjon a dupla kötés), - Windsor csomó: A klasszikus nyakkendõcsomók gyûjtõneve, többféle változata terjedt el. A nyakkörüli hurokpántnál a széles vég

kettõs megkötésével szimmetrikus csomó érhetõ el (a “fél-Windsor” csomóval a legtömörebb megkötés produkálható középnehéz és nem túl hosszú nyakkendõk esetében). - Szabad stílust követõ csomó: Több csomózási formából kialakított kötési mód, például az egyszerû- és a Windsor csomó ötvözete (a vastagabb alapanyagból készített nyakkendõre mérsékelten vaskos csomó kreálható). - Klasszikus csomó újabb változata: Finom csomóként is emlegetik, az egyenlõ oldalú háromszöghöz közelítõ alakzat a középnehéz nyakkendõk karcsúan ható megkötési módja.

Csokornyakkendõ kötése

említett idomokat szalagszerûen összefogó nyakkörüli hurok alkotja) csomózása rutint igényel. A nyakkendõ nevét onnan kapta, hogy a szóbahozott piskóta alakú idomrész egyikébõl két-irányba mutató “csokrot” kell formálni a bogozás során. A köthetõ változat mellett kényelmi okokból elõre kötött csokornyakkendõ változatok is kaphatók.

A nyakkendõk kiválasztásáról, ápolásáról Az esztétikai tényezõkön túlmenõen a nyakkendõ minõségét is fontos ellenõrizni a vásárlás alkalmával. A láthatatlan betétrész biztosítja a termék kívánt volumenét, befolyással van a köthetõ csomó méretére, továbbá helyes kialakítása biztosítja a felkötés utáni gyûrõdésmentességet. - A keskenyebb végénél kézbe fogott nyakkendõ szabad lógása esetén nem szabad elfordulást, csavarodást észlelni (amennyiben esése nem egyenes, deformálódik, úgy szabása nem volt megfelelõ). A figyelemfelkeltést, eleganciát jelentõ öltözködési kellékeknek is “lelkük” van, funkciójukat csak akkor tudják betölteni, ha a viselés után is tõrödnek velük. Elsõsorban a használatot követõ csomókioldás jelenti a legfõbb gondozó mûveletet (“nyakkendõgyilkos”, aki a kötést meglazítva bújik ki a “kravátli”-ból és csomóra kötve tárolja például az öltöny vállfáján). Az

idõben kioldott csomó ellenére lehetnek ráncok, gyûrõdések a kedvenc nyakkendõn (gondoljuk a feszesen meghúzott csomó eleve alakváltoztató hatására, illetve az esetleges izzadással párosuló nedves igénybevétel alakváltoztató erõinek kedvezõtlen következményére). Ilyenkor a gõzöléses-háztartási vasalóval próbálják az ismételt simaságot elérni (esetenként több-kevesebb sikerrel). Az alacsonyabb hõmérsékletû és a hosszabb idejû terhelés kíméletes eljárás (a szálasanyag belsõ szerkezetében okozott káros elváltozás kisebb mértékû, de aránylag tartós behatással mindennemû káros mellékhatás nélkül megszüntethetõ). A kellemetlenül megjelenõ ráncok nemcsak a fõanyagot érintik, hanem a vásznazó bélésre is kiterjednek, így a kedvezõen sima állapot visszaállítása a teljes termékre vonatkozó hatásokkal érhetõ el. A nyakkendõ is szennyezõdik a használat folyamán, sõt egyesek szerint mindennél jobban hajlamos az idegenanyagok felvételére. Ismertek a nyakkendõ-pusztítóként ismert ételek (húslevestõl a többi, például paprikás fröccsenõ táplálékokig), italok (vörösbor, kávé, stb.) és egyebek (például rúzs, golyóstoll-tinta, stb.). Durvább baleset esetén kevés a remény arra, hogy a nyakkendõ károsodás nélkül túléli a végzetes foltok eltávolítását (újbóli esztétikus viseletet garantálva). Természetesen nem szabad otthoni módszerekkel (beleértve néhány könyv által ajánlott házi praktikákat is) megkezdeni a kárenyhítõ pucolásokat. A szóba jöhetõ professzionális tisztítás hatékonyságát eleve kizárhatjuk a szakszerûtlen beavatkozásokkal. A tisztító szakember számára folt alakja, színe, tapintása, szaga, a foltképzõ behatolása, stb. árulkodik a “pecsét” eredetérõl. Ennek ismeretében választja ki a szakember, hogy mechanikai kezeléssel, oldószeres behatással, egyéb vegyszeres megoldással, emulgeálással, kombinált módszerrel vagy éppen fermentáló hatással végezhetõ el a folteltávolítás. A problémát több esetben az is fokozza, hogy a szennyezõanyag többféle módon eltávolítható különbözõ komponensekbõl tevõdik össze, s ez-esetben az elõírt sorrendû kinyerés a hatékony folteltávolítás alapja (ennek hiányában a nyakkendõ általában a nõi-farsangon végzi, ahol könnyedén levágják). Természetesen, mint minden textil-terméknél, a nyakkendõnél is elengedhetetlen a nyersanyag-összetétel megadása a ráerõsített címkén. Kiemelendõ, hogy mesterséges végtelenszálból nyakkendõ-szövetek esetében tilos a selyem megnevezés használata.


Kutasi Csaba textil-mérnök

19

Karácsonyi online felmérés az Árukeresõtõl

Kevesebb, mint 30.000 forint karácsonyi ajándékokra Idén átlagosan 33.800 forintot tervezünk karácsonyi ajándékokra költeni, de közel kétharmad maximum 30.000 forintot szán az ünnepekre - derül ki az arukereso.hu, 2000 fõ részvételével készített hazai online felmérésébõl.

A magyar internetezõk 79 százaléka a világhálón tájékozódik, mielõtt megvenné a karácsonyfa alá valót. A nézelõdés mellett, már sokan választják az “online bevásárlóközpontokat” is: a válaszadók 65 százaléka tervezi, hogy az Interneten is vásárol meglepetést. Leginkább ruhát, gyerekjátékot és kozmetikumot szeretünk adni. Nemenkénti lebontásban a férfiak átlagosan 5.600, míg a nõk 4.200 forintot áldoznak egy-egy családtag, vagy ismerõs megajándékozására. A kutatásban résztvevõk háromnegyede a karácsonyi akciók megjelenésekor, vagy az ünnepek elõtt 1-2 héttel kezdi el az ajándékok beszerzését és összességében néhány nap alatt el is intézi a bevásárlást. A nõk több ismerõsüknek kedveskednek, mint a férfiak: a gyengébbik nemhez tartozók 8, míg a férfiak csupán 6 embernek terveznek ajándékot venni. A válaszadók közel fele szeret meglepetést okozni: 43 százalékuk nem kérdezi meg közvetlenül, mire vágyik a másik. Az idei, keresett karácsonyi termékek közül a ruházati cikkek vezetik a listát (64%), e mellett, majdnem minden második válaszadó gyerekjátékot (53%), kozmetikumot (49%), könyvet (47%) és mûszaki cikkeket

20

(45%) is tervez vásárolni. A férfiak és nõk abban is különböznek, hogy milyen ajándékkal kívánják meglepni szeretteiket: elõbbiek között a mûszaki cikkek legnépszerûbbek (66%), míg a hölgyeknél a ruha az egyértelmû sláger (68%). Az adatok szerint az online teret, már nemcsak elõzetes tájékozódásra használjuk. A megkérdezettek 79 százaléka elsõsorban a weben nézelõdik, de sokuk konkrét vásárlásra is használja a világhálót. A felmérésben résztvevõk majdnem kétharmada (65%) gondolja úgy, hogy az Interneten keresztül is beszerez néhány meglepetést a fa

alá. Aki karácsonyi ajándékért kattint az etérben, az fõleg az ünnepi idõszakban megszokott zsúfoltságot és sorban állást akarja elkerülni. A tömeg, és a sok várakozás elkerülése mellett, második legfontosabb érvként az olcsóbb vásárlási lehetõséget, harmadikként, pedig a nagyobb termékválasztékot említik a magyar válaszadók. Az Árukeresõ három országban futó, öszszesen 5000 fõs online felmérésébõl kiderül, hogy a magyar válaszadók több embernek, de kisebb értékben terveznek ajándékot adni, mint a bolgár és román megkérdezettek. A három országban közös, hogy 60 százalék fölötti azok aránya, akik Interneten is terveznek ajándékot beszerezni. Szintén hasonlóság, hogy egyik népesség sem szereti a tömeget és a sorban állást - ezt az okot jelölték meg a legtöbben az internetes vásárlás elõnyeként. A magyarok egyharmada heteken keresztül, vagy akár egész évben kutatja a megfelelõ ajándékot, ez az arány a románoknál 11, a bolgároknál 17 százalék. Bár többet nézelõdünk, de kevesebbet kérdezünk: a magyar válaszadók 43 százaléka ösztöneire hagyatkozik az ajándék kiválasztásánál, míg a románok 70, a bolgárok 89 százaléka méri fel elõre a kívánságokat. Elek Lenke


Meditáció karácsonyhoz közeledvén

Recommend Documents