Médiatudatosságra nevelés

Pedagógiai Intézet Könyvtára

Médiatudatosságra nevelés

Médiaismeret és mozgóképkultúra 5-6.évfolyamon

Összeállította: Szilágyiné Gálos Ildikó

2014 1

Tartalom Médiaismeret a vizuális kultúra 5-6. évfolyamán .................................................... 3 Alapfogalmak ............................................................................................................ 5 Mi a média? ..................................................................................................... 5 Mi az internet? ................................................................................................. 5 Mi a kommunikáció? ........................................................................................ 6 Mi a reklám? .................................................................................................... 6 Médiahasználati kérdőív .......................................................................................... 7 Digitális világ ........................................................................................................... 12 Irány a világháló! ............................................................................................ 12 Hogyan lehetünk biztonságban az interneten? ............................................. 14 Mindent rólad – személyes adatok ................................................................ 16 Mobilfónia 1. Eszközök, lehetőségek ............................................................. 16 Mobilfónia 2. A tudatos mobilhasználat ........................................................ 17 A hirdetések világa (mi a reklám?) ................................................................. 18 Találd meg a reklámot! .................................................................................. 19 Mozgóképkultúra ................................................................................................... 20 Nagy Bandó András: A szalontüdő ................................................................. 20 Mozgóképi kommunikációja .......................................................................... 22

2

Médiaismeret a vizuális kultúra 5-6. évfolyamán A vizuális kommunikáció területén a kép és szöveg lehetséges kapcsolatainak feltárása az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésének is terepet biztosít, a gyakorlati feladatok lehetőséget teremtenek a digitális kompetencia mélyítésére. A médiatudatosság kialakítása kiemelt fejlesztési cél, például a reklám hatásmechanizmusának elemzésével út nyílik a kritikus, értelmező gondolkodás és aktív állampolgárság megalapozására. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Vizuális kommunikáció Órakeret 8 Kép és szöveg óra Az emberi gesztusok, mimika, mozdulatok értelmezése. Alapfokú jártasság dramatikus játékformákban. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző beszédmód eszköElőzetes tudás zeinek alkalmazása. A szóhasználat és testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben. Vizuális sűrítés és kiemelés fogalmának ismerete, megfelelő alkalmazása. Kép és szóbeli vagy írott szöveg együttes alkalmazása a jelentésmódoA tematikai egysulások megfigyelésének céljával. ség nevelésiA különböző kommunikációs felületeken megjelenő reklám hatásmefejlesztési céljai chanizmusának értelmezése és alkotó használata. Médiatudatosság kialakítása a személyes preferenciák érvényre juttatásával.

Ismeretek/fejlesztési követelmények 





Szöveg és kép együttes megjelenésének tanulmányozása (pl. plakát, képregény) után, az alkotóelemek variálásával a vizuális és verbális üzenet jelentésváltozásának megértése céljából, szabad játékos feladatokkal (pl. adott kép szövegaláírásának megváltoztatása, azonos szövegek különböző képekhez rendelése). Hang és kép együttes alkalmazása (pl. árnyjáték, dramatikus játék), szabad asszociációk megfogalmazása a létrejött üzenetek kapcsán. Reklámhordozó felületek (pl. folyóirat, póló, reklámszatyor, kitűző, hűtő mágnes) gyűjtése, csoportosítása, értelmezése a reklámkészítő szándé3

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szöveg és kép viszonya. Ének-zene: zenei stílusok és formák. Dráma és tánc: nem verbális kommunikációs játékok. Informatika: multimédiás dokumentumok előállítása kész alapelemekből.





ka és kifejezésmódja közötti összefüggés alapján. Korábban készített saját alkotás továbbgondolása, felhasználása alkalmazott grafikai feladatként (pl. DVD-borító, képernyővédő, arculati elem), vagy képgrafikaként. Nem mozgóképi reklámhordozók (pl. CD-borító, plakát, csomagolóanyag, termékcímke) tervezése, kivitelezése szabadon választott technikával (pl. digitális képszerkesztéssel, kollázs technikával vagy élőképben), a reklám hatásmechanizmusának tudatos használatával.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Hang-, szöveg- és képkapcsolat, kommunikációs csatorna, üzenet, reklámhordozó, reklámfelület, szlogen, médium, manipuláció, képi valóság, fikció, vizuális és verbális sűrítés, kiemelés, alkalmazott grafika.  Szöveg és kép együttes jelentésének értelmezése különböző helyzetekben és alkalmazása különböző alkotó jellegű tevékenység során.  Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján egyszerű következtetések megfogalmazása.  Néhány rajzi és tárgykészítési technika megfelelő használata az alkotótevékenység során.  Reflektálás társművészeti alkotásokra vizuális eszközökkel.  Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

4

Alapfogalmak Mi a média? A média egy olyan közvetítő közeg, amely a nagyközönség számára juttatja el az információt. A média a médium szó többes száma, ezért nyelvtanilag nem helyes a médiák kifejezés.  A medium latin szó. Eredeti jelentése szerint a saját akarattal nem rendelkező, más által befolyásolható személyt jelentett. Olyan valakit, aki közvetít ember és nem anyagi világ között. A Közvetítő közeg jelentését vették át a mai értelmezésekor. Ilyen közvetítő közeg a modern társadalmakban tömegtájékoztatásában az újság, a rádió, a televízió, az internet.  Az információ latin eredetű szó, amely értesülést, hírt, üzenetet, tájékoztatást jelent. Médiafajták  Nyomtatott például a könyv, az újság, a szórólap, a plakát.  Elektronikus média a rádió, a televízió, a film (mozi), a számítógép (internet), a kábelrendszerek, a hanglemez, a hangkazetta, videokazetta, a CD, a DVD.  Az audiovizuális média fogalmán a hangos mozgókép médiumait értjük, amelyeknél a kép és a hang egyszerre sugároz információt, ilyen például a film, a televízió, a multimédiás CD, a DVD. Mi az internet? Az internet kifejezés nemzetközileg elterjedt szó, az angol eredetű internetwork szóból ered, szó szerint hálózatok közötti-t jelent. Internetes portálok  e-mail: az angol electronic mail kifejezésből származik, ami „elektronikus posta”-ként vagy „villanyposta”-ként fordítható le.  blog: egy olyan periodikusan, újabb bejegyzésekkel bővülő weboldal, amely ezek sorozatából áll.  facebook: amerikai alapítású ismeretségi hálózat, amely 2004. február 4-én kezdte meg működését. 5

Mi a kommunikáció? 







A kommunikáció a latin ’communis’ szóból ered, ennek eredeti jelentése: közös, általános, esetleg közlés, átadás. Átvitt értelemben a gondolatok közlését jelenti a hallgatóság felé. A szó a köznyelvben a különféle jelrendszerek segítségével történ információcserét jelenti. A kommunikáció kifejezést a médiában használhatjuk hírközlés, tájékoztatás értelemben is. A kommunikáció ugyanakkor az emberi kultúra közvetítésére szolgáló rendszer is. A kommunikáció alaptétele: nem lehet nem kommunikálni, ami azt jelenti, hogy minden emberi megnyilvánulás (még a hallgatás és nem cselekvés is) kommunikáció, hiszen üzen és jelent valamit. Személyes adatok: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

Mi a reklám? Tájékoztatást ad a leendő vásárló, fogyasztó számára, így segít a döntés meghozatalában (melyik terméket válassza). Célja: a figyelemfelhívás és a célközönség befolyásolása.

6

Médiahasználati kérdőív Kedves Tanuló! Kérlek, válaszolj az alábbi kérdésekre, amely médiahasználati szokásaidra kérdez rá. Kitöltése anonim, eredményét a médiaismereti bemutató órához használom fel. Köszönöm együttműködésed. Szilágyi Ildikó - médiatanár 1)

Mit csinálsz az alábbiak közül leggyakrabban (az legyen az első) és melyeket kevésbé? Számozással állítsd sorrendbe! Médiahasználati szokások

jelöld “x”szel, ha használod

sorrend

a) tévénézés b) számítógépezés (internet, játékok, zene, email stb.) c) mobiltelefon használat (hívás, SMS, játékok, fényképezés, internet, zenehallgatás) d) MP3 lejátszó hallgatása e) videojáték lejátszó használata(konzolos és hordozható) 2) Egy NAP kb. hány órát tévézel? Karikázd be! a) b) c) d) e) 3)

kevesebb, mint 1 órát körülbelül 2 órát körülbelül 3 órát körülbelül 4 órát 5 vagy több órát

Írd le, melyek a kedvenc tévécsatornáid!

_____________________________________________________________ _____________________________________________________________ _____________________________________________________________ 7

4)

Milyen műsorokat nézel a tévében? Melyiket kedveled legjobban (az legyen az első) és melyeket kevésbé? Számozással állítsd sorrendbe! Tévénézési szokások

a) b) c) d) e) f) g) h) i) 5)

sorrend

(élőszereplős) film (sorozatok vagy “nagyjátékfilmek”) hírműsor reklám sport rajzfilm zene vetélkedők talkshow-k dokumentumfilmek (természetfilmek, történelmi, hobbi) Milyen gyakran használsz számítógépet? Karikázással jelöld a megfelelő választ! a) b) c) d) e) f)

6)

jelöld “x”szel, ha nézed

soha nem szoktam minden héten számítógépezni hetente 1-2 nap számítógépezek hetente 3-4 nap számítógépezek hetente 5-6 nap számítógépezek mindennap számítógépezek

Egy NAP körülbelül hány órán át számítógépezel? Karikázd be a megfelelő választ! a) b) c) d) e)

kevesebb, mint 1 órát körülbelül 2 órát körülbelül 3 órát körülbelül 4 órát 5 vagy több órát

8

7)

Milyen gyakran használod a számítógépet az alábbi tevékenységekre? Minden sorban jelöld a megfelelő választ! soha

havonta néhányszor

a) e-mail b) chat c) online számítógépes játékok játszása d) nem online játékok játszása e) fájlletöltés (filmek, zenék, szövegek) f) fájlfeltöltés (filmek, zenék, szövegek) g) fájlmegosztás (youtube, flickr stb.) h) közösségi oldalak használata (pl.: IWIW, Facebook, stb.) i) saját profiloldalad gondozása közösségi oldalakon j) ismerősök történéseinek követése közösségi oldalakon k) fórumok olvasása l) hozzászólás fórumokhoz m) blogok olvasása n) blogok írása o) hozzászólás mások blogjaihoz p) wiki jellegű tartalmak olvasása

9

hetente néhányszor

szinte mindennap

naponta többször

8)

Hol használod az internetet? Karikázd be a megfelelőt!

a) otthon b) iskolában c) barátoknál d) könyvtárban e) máshol, és pedig: ……………………............................................. .......................................... 9)

Melyek a kedvenc számítógépes játékaid? Sorold fel őket!

10) Melyek a kedvenc közösségi oldalaid (iwiw, hotdog, mywip, facebook stb.)?

11) Melyek a kedvenc honlapjaid?

10

12) Mire használod a mobiltelefonodat? Számozással állítsd sorrendbe! jelöld “x”szel, ha használod a) b) c) d) e) f) g) h)

sorrend

beszélgetés (hívás, hívásfogadás) SMS-ezés internetezés játék fényképezés filmezés zenehallgatás videók nézése

13) Mi a kedvenc könyved/könyveid? _____________________________________________________________ _____________________________________________________________ _____________________________________________________________ _____________________________________________________________ ________________________________________________________

11

Digitális világ Irány a világháló! Kiemelt témák  Mire használhatjuk az internetet?  A használathoz szükséges feltételek megismerése és tudatosítása  Az internethasználat alapszabályainak megismerése és elsajátítása  Az internet pozitív és negatív oldalának ismerete Az óra célja  A tanulók ismerjék meg, milyen módon léphetnek be az internethasználók közé, váljon tudatossá, hogy ez felelősséget is jelent. Legyen fogalmuk arról, hogy a nethasználatnak pozitív és negatív hatásai egyaránt lehetnek Gyakorlatok  Gyűjtsenek példákat a diákok olyan weboldalakra, amelyeket szívesen használnak, és amelyet szívesen ajánlanának barátaiknak is. Szervezhetünk szavazást is a legérdekesebb weboldalak rangsorának elkészítésére. Eszközök  A prezentációban öt ajánlott weboldal szerepel, amelyek az interaktív táblán közösen megtekinthetők 1. A világháló körülöttünk Az internet behálózza életünket, szinte megkerülhetetlenül van jelen az életünkben. Gyűjtsenek példákat a tanulók arra, mire használ(hat)ják az internetet, hol hallanak az internetről a hétköznapi életükben. Mire használják saját maguk, családjukban, barátaik és ismerőseik? Gyűjtsék össze az általuk ismert és legjobbnak tartott honlapok címét! Melyik honlapot ismeritek az alábbiak közül?  egyszervolt.hu,  tevezzokosan.hu,  minimax.hu,  unicef.hu 12

2. Hogyan viselkedjünk? Beszéljük meg a tanulókkal, mi a különbség az internetes és a személyes kapcsolatok, a valódi és az online közösségek között? Hogyan befolyásolja ez a viselkedési szabályokat? Vannak olyan szabályok, amiket nem kell betartani? Az internet felhasználói ugyanúgy közösséget alkotnak, mint például az osztálytársaid, vagy iskolatársaid, vagy a lakóhelyeden élő emberek. Ennek megfelelően kell viselkedned ebben a virtuális közösségben! Alapelv: úgy bánj másokkal, ahogy szeretnéd, hogy mások is bánjanak Veled! 3. Megbízhatunk-e a netes forrásokban? Tudatosítsuk a diákokban, hogy nem szabad mindent kritika nélkül elhinni, amit az interneten találnak. Beszéljék meg, mi alapján lehet eldönteni, menyire megbízható egy weboldalon található adat? (Ellenőrzés több, különböző forrásból; segítségkérés hozzáértő barátoktól, ismerősöktől.) Mi vár Rád az interneten? A gyerekekben/tanulókban tudatosítani kell, hogy az internetnek nemcsak pozitív, hanem negatív hatásai is lehetnek (helytelen viselkedés/használat esetén). Keressünk példákat, és mutassuk be azt is, mi volt a „bajba kerülés” oka! Tegyük világossá, hogy nem önmagában az internet a hibás, hanem a felhasználók/emberek helytelen/ vagy rosszindulatú viselkedése! Az internet egy trópusi őserdőhöz hasonlít, ahol a rengetegben nagyon sok érdekességet és kincseket és akár barátokat is találhatsz. De számtalan veszély is leselkedik Rád, amelyek kikerüléséhez kellő körültekintéssel kell használnod a hálózat lehetőségeit. Vajon mik lehetnek ezek a veszélyek? Gondolkodjatok, és soroljatok fel minél többet! Hallottatok már olyan esetet, amikor valaki bajba került a helytelen internet-használat miatt? 4. Megbízhatunk-e a netes forrásokban?

13

Hogyan lehetünk biztonságban az interneten? Kiemelt témák  Veszélyforrások az interneten, a védekezés lehetőségei  A biztonságos internetezés szabályai Az óra célja  A tanulók megismertetése az internet használatának lehetséges veszélyeivel, a különböző veszélyek ellen való védekezés lehetőségeivel. Internetes kvíz kérdések: 1. Milyen esetben küldheted el egy online ismerősödnek a valódi neved és lakcímedet: a) már hónapok óta ismeritek egymást a netről. b) ha Ő is elküldte Neked a nevét és címét. c) ha elküldte neked az osztályképüket, amin ő is rajta van. d) ha ugyanannyi idős, hasonló zenéket kedvel és hasonló hobbija van, mint neked. e) a fentiek közül egyik esetben sem. 2. A következők közül melyek nem számítanak személyes információnak? a) a valódi vezetékneved és a keresztneved kezdőbetűje b) az iskolád neve c) a kedvenc színed d) édesanyád vagy édesapád valódi neve (de nem a Tiéd) e) a születési dátumod (a neved elárulása nélkül) 3. Mikor küldhetsz valakinek képet magadról az online kapcsolat esetén? a) Csak abban az esetben, ha ez a házi feladat. b) Ha a képen kitakarod a szemedet. c) Ha egy barátod is ott ül melletted a gép előtt. d) Ha valamelyik szülőd is ott ül melletted a gép előtt és ő is beleegyezik. e) Ha egy modell munkára szeretnél jelentkezni.

14

4. Mit kell tenned abban az esetben, ha valaki zaklat, vagy olyasmiket ír/mond, amik zavarnak téged? a) Egyszerűen ne figyelj rá/ne törődj vele. b) Mondd el a barátaidnak online, ha ők is elkerülhessék ezt az embert. c) Közöld vele, hogy nem akarsz vele többet beszélni. d) Fejezd be azonnal a beszélgetést, és szólj a szüleidnek vagy tanárodnak. e) Vedd fel a barátaid listájára. 5. Ha e-mailben egy csatolt file érkezik, abban az esetben nyisd meg, ha a) úgy gondolod, hogy ismered azt, aki küldte. b) az nem egy program, csak egy képc) lefuttattad a víruskeresőt rajta, és az jelezte, hogy nem fertőzött. d) egy szülő vagy tanár is van veled, és ő azt mondja, megnyithatod biztonságosan. e) a file segít abban, hogy bármely zenét ingyenesen letölthess, amit csak szeretnél. 6. Az online jelszavadat csak abban az esetben árulhatod el valakinek, ha a) utána azonnal megváltoztatod. b) már személyesen ismered az illetőt. c) a másik megígéri, hogy nem mondja el senkinek. d) az internet-szolgáltató alkalmazottja kéri tőled mailben vagy chaten. e) semmikor. Gyakorlatok  A veszélyforrások felismerése, csoportosítása kártyákkal. Eszközök  Nyomtatható, szétvágandó munkalapok.

15

Mindent rólad – személyes adatok Kiemelt témák  Megvizsgálni azokat a módszereket, amelyekkel a weblapok információkat gyűjtenek a látogatókról  Átgondolni, hogyan használják fel ezeket az információkat  Megérteni, hogyan működnek a számítógépes „sütik” (cookie-k) Az óra célja  Megérteni, melyek a személyes adatok és hogyan, miért gyűjtik ezeket  A tanulók legyenek képesek egy regisztrációt elvégezni, az „érzékeny” adatok megadása nélkül. Gyakorlatok  Személyes információkat gyűjtő weboldal vizsgálata  Szituációs játék a számítógépeden található sütikről Eszközök  Nyomtatható kártyák a szituációs játékhoz  Weboldalakra mutató linkek – a leckék kulcsgondolatait igazoló képernyőképek Mobilfónia 1. Eszközök, lehetőségek Kiemelt témák  A mobilkommunikációhoz szükséges eszközök, feltételek megismertetése  A használatból eredő költségek tudatosítása Az óra célja  Megismerni, hogy milyen technikai háttér szükséges a mobilkommunikációhoz.  Megérteni az egyes mobilkommunikációs eszközök (mobiltelefon, okostelefon, táblagép, modem) alkalmazásának lehetőségeit, feltételeit.  Tudatosítani a mobilkommunikációs szolgáltatások használatának költségeit. 16

Gyakorlatok  Szituációs játék: hogyan tudunk telefonálni, SMS-t küldeni a telefonunkról.  A mobilkommunikációs eszközök rendszerezése.  Mindennapi használati szokások állításai alapján a mobilkommunikációs költségek csoportosítása. Eszközök  Nyomtatható munkalap (4.1)  Különböző mobilkommunikációs eszközöket tartalmazó, nyomtatható kártyák.  Színes szalag, névtáblák. Mobilfónia 2. A tudatos mobilhasználat Kiemelt témák • A mobilkommunikációban rejlő kockázatok és veszélyek felismertetése • Környezettudatosságra nevelés Az óra célja  A tudatos mobilkommunikáció használatának erősítése, támogatása.  Ismerkedés az adatvédelemmel.  Megismerni a mobilkommunikációs eszközök helyes használatának alapvető szabályait.  Az elektronikus hulladékról való gondoskodás megalapozása Gyakorlatok  Hogyan osszuk meg a fényképeket a közösségi oldalakon?  A személyes és nyilvános adat megkülönböztetése, adatvédelem  Váratlan, veszélyes helyzetek elemzése, megoldása  Környezettudatosság, az elektronikus hulladék kezelése Eszközök  Példák közösségi oldalakon megjelenő adatokra  Példák váratlan, veszélyes helyzetekre 17

A hirdetések világa (mi a reklám?) Kiemelt témák  Miért vannak hirdetések?  A környezetünkben található reklámok felismerése  A reklámok célközönsége és megfelelő elhelyezése Az óra célja  Értsük meg, milyen célokat szolgálhat a reklám: elad, tájékoztat, meggyőz  Ismerjük fel, hogy reklámmal nem csak a hagyományos médiumokban találkozhatunk Gyakorlatok  A reklámok csoportokba sorolása céljuk szerint (információt adnak át/meggyőznek arról, hogy vegyünk meg valamit/valamilyen véleményt népszerűsítenek) Eszközök  Különböző típusú hirdetések példái.  Nyomtatható munkalapok.

18

Találd meg a reklámot! Kiemelt témák  Mi a reklám feladata?  A reklámok felismerése különféle médiahordozókon  A digitális reklámozás alapkifejezéseinek bevezetése; mi, hol és hogyan jelenik meg  A digitális média-formátumok felismerése Az óra célja  A digitális médiafajták azonosítása  Értsük meg, milyen célokat szolgálhat a reklám: elad, tájékoztat, meggyőz  Ismerjük fel, hogy reklámmal nem csak a hagyományos médiumokban találkozhatunk, hanem a digitális média világában is Gyakorlatok  Reklámok azonosítása a legváltozatosabb médiumokban  Reklámok felismerése az interneten (bannerek, reklámjátékok stb.) Eszközök  Digitális reklámok.  Nyomtatható munkalapok

19

Mozgóképkultúra Nagy Bandó András: A szalontüdő „Több az ember vagyon nélkül, mint a vagyon ember nélkül.” Pesten történt, amit most hallotok. Akkoriban még voltak gyorsbüfék, ahonnan a lecsúszottakat sem nézték ki, sőt, léket kapott hajóikról ott ereszthették le hányatott életük vasmacskáját, beleszagolva a kikötő babgulyás, brassói és szalontüdő illatát árasztó levegőjébe. Melegséget árasztó oázisok voltak ezek, a nagyváros kutya hideg, dermesztő sivatagában, a nyomor és a gyomor találkahelyei. Történetünk főhőse egy jó ötvenes, közel kétméteres, őszbe hajló, barázdált arcú, ápolatlan szakállú egykori pécsi bányász, mellesleg a sakk elismert tudora. Történt pedig, hogy pesti dolgait elintézvén a Délihez buszozott. Odaérve örömmel konstatálta, hogy maradt még egy szűk félórája, bekaphatna valamit, s orrában máris ott érezte a szomszédos gyorsbüfé többször kipróbált szalontüdőjének illatát. Pár perc múlva ott állt a pult előtt a hoszszú sorban. Még egy-két perc és máris mélyet szippanthatott a szalontüdőbe, szinte kiszívva az étel ízeit. Tányérját az egyik talponállóra tette, majd – mivel elfelejtett hozni – visszaállt italért a sorba. Pár perc alatt fordult, végzett, s a szalontüdőhöz lépett. Illetve lépett volna!… Ugyanis a tányér mellett egy lepusztult, hajléktalanforma férfi állt, és egyenletes tempóban kanalazta a főhősünk számára imént még elérhető közelségben lévő finomságot. Főhősünknek földbe gyökerezett a lába. Döbbenten bámulta, méregette ezt a szerencsétlen fickót, ahogy cseppet sem mohón, sőt, inkább nyugodtan, ízlelgetve, a falatokat alaposan megrágva, veszélyt nem ismerve emelgette szájához a gőzölgő szalontüdőt. Egy pillanatra elbizonytalanodott. Agyában, akár a sakkban, már a következő lépések sorjáztak. Órájára pillantva állapította meg, egy új adagért már nem állhat vissza a sorba, lekésné a vonatot. Ezt a szerencsétlen fickót se küldheti el – bár egy pillanatra ez is megfordult a fejében – de látta, úgy eszik, mint aki napok óta nem is látott főtt ételt. Döntő lépésre szánta el magát. Szembe állt vele, s a fel-felnéző szerencsétlenre megértő pillantásokat vetve belekezdett a szalontüdő hozzá közelebb eső részébe. Néha el-elkapták egymás tekintetét, de egyikük sem 20

szólt, csak ettek, nyugodtan, valami emberhez méltó békében, szem előtt tartva a „jut is, marad is” örök érvényű igazságát. Nem siettek. Mozdulataikban ott rejtőzött az egymás iránti mélységes megértés. Tudták, egyikük sem lakhat jól, de legalább elmondhatják, hogy ettek, ráadásul szalontüdőt, amit jobbára az ízek harmóniájáért fogyaszt az ínyenc. Főhősünk már megbékélt a „megfeleztük” állapottal, a helyzetet is érdekesnek találta, titokban már be is írt magának egy piros pontot, és közben a kritikus ponthoz érkeztek. Mintegy kirajzolódott a demarkációs vonal, a tányér közepe, a szalontüdő egyenlítője, az a pont, ahol valóban vizsgázni kényszerül az emberség. Főhősünk némi makacsságot mutatott, szemével jelezte az idegennek, hogy a szalontüdő innenső felére igényt tart, így aztán az idegen abbahagyta az evést, kanalát a tányér mellé tette és szó nélkül kiballagott a büféből. Magára maradt hősünk bekanalazta a maradékot, a szaftot kitunkolgatta, száját, szakállát megtörölte, s mielőtt kiment volna, óvatosan körülnézett: vajon figyelte-e őket valaki? És ekkor, abban a pillanatban, amint hátrafordult, szinte összerogyott a látványtól. Úgy állt ott, arcára kövült döbbenettel, kipirult arccal, mint egy leforrázott rák. A szomszédos asztalon ugyanis megpillantotta a pár perce odatett saját szalontüdőjét…

(reklám)

21

Mozgóképi kommunikációja

22