Mátészalkai kistérség

Régió: Észak-Alföld Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg

A Mátészalkai kistérség az Ecsedi-láp Nyírség felıli oldalán helyezkedik el. Már az új kıkorban is éltek itt emberek, de a honfoglaló magyarok viszonylag késın telepedtek le ezen a lápos, vizenyıs területen. A települések zöme a 13. századra alakult ki, ekkor már viszonylag sőrőn lakott kisnemesi településeket találunk itt, az írásos emlékek szerint. A török uralom errefelé nem volt igazán tartós, de a be-betörı hadak sok pusztítást okoztak. A kistérség településeinek többsége a 17-18. században a háborúk és a járványok miatt elnéptelenedett, vagy jelentısen csökkent lakosainak száma. A 20. század második felében az úgynevezett „fekete vonatok” szállították a szabad munkaerı kapacitást az ország nagyvárosaiba, döntıen a fıvárosba. A területen találkozik a Nyírség futóhomokkal fedett árvízmentes része mely túlnyomóan a földmővelésnek kedvez -, és a Szatmári-síkság folyó menti ártéri területe ahol az állattenyésztés dominált. Ezért az eltérı természeti adottságokkal rendelkezı két táj között sajátos munkamegosztás alakult ki. Árvíz idején a mély fekvéső Szatmári-síkságról a magasabb fekvéső területekre hajtották az állatokat. A vizek lecsapolásával megszőnt az ártér és az ármentes rész közötti különbség, gazdaságilag egységesebbé vált a terület. Ajánlás: A terület érintetlen természeti- és kulturális értékei szép kirándulási programokat kínálnak akár gyalogosan, de több terület bejárható biciklivel is. A térség meglátogatását azoknak a diákoknak és tanároknak ajánljuk, akik különleges érdeklıdéssel fordulnak a kuruc kor és a technika-, és politikatörténeti témák felé.

MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG

Mátészalkai kistérség

Közigazgatási rangja: város (népesség: 18200 fı)

Ez az alföldi település a Nyírség keleti, a Szatmári-síkság nyugati peremén fekszik. A Szatmári-síkság arculatát a Tisza és a Szamos gyakori mederváltozásai folyamatosan formálták. A gyakori áradások a lerakott homokból, iszapból úgynevezett folyóhátakat alakítottak ki, így jött létre a Szamoshát is. A mai Mátészalka négy önálló település összeolvadásával alakult ki (két Máté, Külszalka, Belszalka). Az új név egy ideig ingadozott, az említett falunevek sorrendje változott, végül a Mátészalka változat gyızött. A terület 1268-ig királyi birtok volt, majd Sándor szörényi bánnak adományozták. Az 1270-es években elnyerte a csütörtöki vásártartás jogát, és 1295-ben megyegyőlésnek is helyt adhatott. 1365-67 között az óbudai Klarissza apácarend birtokába került, ekkor a település fejlıdése felgyorsult. Az 1560-as évektıl a 18. század végéig terjedı idıszak a pusztítások és újjáépítések korszaka. Ez idı alatt többször tizedelte pestisjárvány a lakosságot, a szabadságharc elsı éveiben szinte teljes pusztulás képét mutatta a település, 1705 tavaszán Rákóczi fejedelem küldöttei mindössze öt embert találtak itt. 1786-ban azonban a népszámláláskor már 1235 lakosa volt. A 19. századtól a Trianoni békeszerzıdés idejéig a polgári városiasodás volt jellemzı a településre, ekkor Mátészalka lakossága megháromszorozódott. A lendületes fejlıdést tükrözi az is, hogy 1888-ban az országban elıször itt volt villanyvilágítás az utcákon. A két világháború között városi rangját elvesztette, amit csak 1969. augusztus 1-én nyert vissza. A közel 20 ezer lakosú várost Szatmár fıvárosaként is emlegetik, erre alkalmassá teszi az is, hogy közlekedési csomópont, hisz öt vasútvonal és két fıközlekedési útvonal találkozásánál fekszik.

Szatmári Múzeum 1975 óta mőködik az intézmény a kései szecessziós stílusban épült valamikori megyei fıispáni házban, az úgynevezett Péchy palotában. A múzeum a régió összegyőjtött szellemi és tárgyi örökségeit mutatja be, páratlan szekérgyőjteménye nemzetközi hírővé tette. A közel 100 darabból álló szekér-, kocsi- és hintógyőjteménye gazdagon illusztrálja a népi


Mátészalka

Állandó kiállításai: Szekerek, szánok, gazdasági eszközök; Kocsi-, és hintógyőjtemény; Lábbeli-készítés Szatmárban; Néprajzi nagytárgyak; Szatmárberegi fafaragások (fotó); Mátészalka képekben (fotó); Gábor Marianne festımővész kiállítása. Az intézmény komoly gondot fordít az ide látogató fiatalok, diákcsoportok tartalmas, élményszerő foglalkoztatására, a kiállított tárgyak funkcióinak bemutatásával, hagyományok felelevenítésével. A múzeumi órák, foglalkozásokhoz nagyszerő helyszínt biztosít a télikertszerő közösségi tér, a belsı zárt udvar, és az azt körülvevı félig fedett terület. Elızetes bejelentés alapján a múzeumpedagógus és a szakemberek múzeumi órákat, foglalkozásokat szerveznek több korosztálynak, például megismerkedhetnek az érdeklıdı diákok a szekérkészítés módjával (5-8. osztály), „hiányzik egy kereked” címő program keretében a kerékgyártó munkájával (1-4.osztály), „üsd-vágd” kovácsmőhely munkafolyamataival, „kertész leszek” – állat karakterek agyagból való készítésével. Kérésre fonás, gyöngyfőzés rejtelmeibe is elmélyedhetnek az ide látogató csoportok. Minden korosztály élvezettel kapcsolódik be a munkatársak által vezetett népi gyerekjátékok, udvari játékok tanulásába. A múzeumpedagógusok a kiállítás megtekintéséhez totót állítottak össze, mely felöleli az itt látottakat. A múzeumi foglalkozásokkal kapcsolatban érdeklıdni Farkas Judit múzeumpedagógusnál: 44/502-647-es telefonszámon lehet, vagy [email protected], vagy [email protected] email címeken lehet. Kossuth utca 5. sz. Tel, Fax.: 44/502-646 E-mail: [email protected] Április 1-tõl - október 31-ig:10 - 18 h. November 1-tõl - március 31-ig: munkanapokon 8 - 16 h. A múzeum vasárnaponként díjmentesen látogatható!


teherhordás, és polgári-nemesi személyszállítás közlekedési eszközeit. A múzeum a környék paraszti gazdálkodásának, háztartásának, népmővészetének tárgyaiból és a paraszti kisipar eszköz- és árukészletébıl is jelentıs győjteménnyel rendelkezik.

Kossuth tér 44/311-022 - Lelkészi hivatal

Vasúti Helytörténeti Győjtemény A mai, többségében autón utazó gyerekeknek érdekes program lehet az állomás mellett található vasúttörténeti győjtemény. Megnézhetjük a négytengelyes, favázas, 1895-ben Aradon gyártott személykocsit, régi gızmozdonyt, stb. Jó helyszín a fizika órák tartására is. Tompa M. u. 2-4. 44/312-756 Nyitva tartás: Bejelentkezéssel. 6. 9. évf. természetismeret, földrajz 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 7. 11. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve 19-20. századi hely-, és ipartörténettel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.

Mátészalka Városi Uszoda Alkotmány út 3355/3. hrsz. Telefonszám: 44/716-824

Kisfrankos Étterem Kölcsey utca 8. Tel.: 44/300-369; 30/588-7863; 30/961-3665


Református templom Több korszak jegyeit hordozza magán a templom, tornya középkori eredető (13. század), a hajó nyugati része gótikus (15. század), a többi építményrész késı barokk (18-19. század).

Posta-Szálló Kálvin tér 1. Gondnok: Szabó Gáborné Tel.:44/311-002

Déri Miksa Szakközépiskola és Szakiskola Kollégiuma Baross László u. 9-11. Telefon: (44) 312-657 Fax: (44) 312-657 [email protected]


A Mátészalkai Kórház étkezdéje elızetes egyeztetés alapján fogad csoportokat, a helyiek szerint nagyon jó konyhája van! Mátészalkai Területi Kórház Nonprofit Kft. Kórház u. 2-4., Telefon: (44) 501-501, E-mail: [email protected]

Közigazgatási rangja: város (népesség: 3820 fı)

Régóta lakott település, egy 13. századi oklevélben már arról olvashatunk, hogy IV. László egy itt élı, örökös nélkül elhunyt nemes birtokát eladományozta és a többi helyi nemes ez ellen tiltakozott. A régi írásos emlékek arról is tanúskodnak, hogy a településnek több különbözı elnevezése volt, például: Woya, Waya, Ovaya, Kyswaja, Nagwaja, stb. A Vay, mint családnév a középkorban jelenik meg, ık birtokolják a területet, feltételezhetı, hogy a község elnevezése után vették fel nevüket. A Vay család építette az itt található kastélyt, melyben az 1940-es évek közepéig éltek. A család kiemelkedı tagjai: Vay László, - váradi püspök, 1370-es évek, - Vay Titusz, - Zsigmond király hőséges vitéze, aki a legenda szerint az 1396-os vesztes nikápolyi csatában élete kockáztatásával mentette meg a királyt (errıl a tettrıl tanúskodik a várkastélyban a nagyterem, mennyezetének freskója). Vay Ádám – aki fiatalon II. Rákóczi Ferenc mellé szegıdött, és mint egyik leghőségesebb embere mindvégig kitartott a fejedelem mellett, udvari marsallja volt. A vajai lakosok közül – követve urukat – sokan csatlakoztak a szabadságharc katonáihoz, Rákóczi fejedelem két alkalommal járt is a településen. A 19. században ismét országos figyelmet vont maga felé Vaja, mert az egyre aprózódó telkeken nyomorgó földnélküliek komoly sztrájkba kezdtek, de sorsukban változást csak az 1945-ös földosztás hozott. A település 2009. július 1-tıl városi rangot kapott. Kitekintı: A települést útba lehet ejteni a határon túli magyarok megismerésére szervezett osztálykirándulások során is, Erdélybe, vagy Kárpátaljára menet.

Református templom Az oklevelek szerint 1398-ban már két templom áll a településen. Ezt a gótikus eredető középkori templomot a 18. század végén két toronnyal bıvítették, melynek négy sudár fiatornyos sisakja alatt körbejárható kerengı van.


Vaja

A templom rendszerint zárva van, Paczári Sándor harangozótól lehet elkérni a kulcsot: 06/30-865-9888 Leiningen u. 6. Tel.: 06/44-385-358 [email protected]

Vay Ádám Múzeum A mőemlék értékő várkastély történetérıl keveset tudunk, mert a Vay család levéltára 1956-ban megsemmisült. A kutatások szerint az épületegyüttes középsı része a 17. század elején épült, majd északnyugati bástyával bıvült, melyen olvasható az 1659es évszám. Végleges formáját akkor nyeri el, amikor néhány évtized múlva elkészül a délnyugati bástya is. Azért érdekes a bástyák elhelyezése, mert így az egész kastélykörnyezetet megfigyelés alatt tartották. Az eredeti épület reneszánsz stílusú volt, de a 19. század második felében jelentıs átalakuláson ment keresztül, megszüntettek sok eredeti stílusjegyet. A század végén felvonóhidat építenek hozzá, a neoromantikus átalakítás részeként.


Az 1837-ben készült a szószék és a Mózes szék, empire stílusban. A templom elıtti szépen gondozott parkban Vay Ádám obeliszkje áll. A nyugalmas környezet és az itt található padok lehetıséget adnak történelem-idézı beszélgetésre.

A Vay Ádám Múzeum 1964-es létrejötte Molnár Mátyás szervezı munkájának eredménye. Az épület történelmi múltjából adódóan a múzeum állandó kiállításának nagy része a kuruc korszakot és a Rákóczi szabadságharcot mutatja be, tematikusan berendezett termeken keresztül. Ennek a kornak jeles képviselıirıl készült szobrok kaptak helyet a parkban is. A történelmi emlékek mellett egy mőszaki érdekességet is megismerhetünk: az 1909ben készült világórával (alkotója Mayer Gyula órásmester), mely 65 város zónaidejét jelzı számlappal rendelkezik. Állandó kiállítások: A Felsı-Tiszavidék szerepe a Rákóczi szabadságharcban; A Vay család története; A 18-19. századi fıúri bútorok; Érdemes megnézni az itt található ásványgyőjteményt, - mely Ármos András magángyőjteménye, ez a gazdag gyönyörő kiállítás jó lehetıséget biztosít az ásványokkal való ismerkedésre. A győjtemény tulajdonosa elızetes egyeztetés alapján (a múzeum dolgozói segítenek a kapcsolatfelvételben) szívesen mesél az ásványok világáról. A múzeum nagyszerő hely a tanításra, dolgozói múzeumi órát, tárlatvezetést tartanak - elızetes egyeztetés alapján. A kastély parkjában sok növénykülönlegessé ggel ismerkedhetünk meg, növelve ezzel a diákok biológiai ismeretét.


Az eredeti reneszánsz stílusát csak az 1960-ban elkezdıdı restaurálás után nyerte vissza az épület. A kastélyban kétszer tett látogatást II. Rákóczi Ferenc, a szabadságharc elején, (1703. július 19.) majd ezt választotta színhelyéül (1711. január 31-én) a szatmári békét megelızı tárgyalásoknak is.

A programot színesíthetjük tárogató zene hallgatásával, a közelben élı Nagy Csaba tárogató mővész szívesen bemutatja a korszakot, a hangszert, és megismertet néhány jellegzetes tárogatón is játszható zeneszámmal, elızetes egyeztetés alapján. A Vay Ádám Múzeum 2004-ben elnyerte az „Év múzeuma” címet.

4562 Vaja, Damjanich u. 75. 44/385-297 E-mail: [email protected] www.vajavar.lapunk.hu 7. 11. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve a Rákóczi szabadságharccal, kuruc mozgalmakkal foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.

Vay Ádám Múzeum - szállás Szálláslehetıség – egyeztetés alapján, de csak kis létszámnál (összesen: 12 fı) Damjanich u. 67. 44/385-297 www.vajavar.lapunk.hu

A múzeum parkjában nemcsak ismereteinket bıvíthetjük, hanem lehetıség van bográcsozásra, szalonnasütésre, a szabadban való játékra is.

Vaján nincs nagyobb csoport befogadására alkalmas szálláshely, ezért ajánljuk a 12 km-re, a 41-es fıút mellett található Fenyves Szálloda és Konferencia Központot. (Részletesebben lásd Baktalórántházánál.) www.businesshotelfenyves.hu


A szépen kialakított parkban több neves embert ábrázoló szobor elıtt szintén érdeklıdést felkeltı történeteket mesélhetünk a jeles emberek életérıl, munkásságáról.

Közigazgatási rangja: község (népesség: 3079 fı)

Ez a Kraszna-menti, Szatmári-síkságon elhelyezkedı település két falu – Nagykocsord és Kiskocsord (Hidas) – egyesítésével jött létre. Neve a kórós növény (disznókömény) szóból származik, amelynek kén szagú gyökere van. 1270-ben tőnik fel elıször írásos dokumentumokban a neve, ekkor már vámos hely volt, és az is maradt 1848-ig. A lakosok az egykori Ecsedi láp sok apró kiemelkedésére építkeztek. A község gazdasági helyzetét meghatározta az elhelyezkedése, és a Krasznán átívelı híd. Mint oly sok település, Kocsord is a 17-18. században a háborúk, az éhínség és a járványok miatt csaknem teljesen elnéptelenedett, és a kincstár tulajdona lett, késıbb átmenetileg több család is birtokolta. A 20. század elsı évtizedeiben özv. Tisza Kálmánné Degenfeld-Schonburg Ilona, majd fia, Tisza Lajos tulajdonába került. A Tisza család lakóhelyéül használt kastély (ma már magántulajdon) különleges történelmi események helyszíne volt, többek között ebben az épületben tárgyalt Horthy vezérkara és az orosz hadsereg képviselıje a II. világháború végén Magyarország kiugrási kísérletérıl. A falu lakói évszázadokon keresztül sokat szenvedtek a Kraszna folyó árvízétıl, mivel nagyon gyors folyású és hirtelen ért ide az áradás Erdélybıl. A folyószabályzás után keletkezı holtágak ma gyönyörő kirándulóhelyek. A Tanácsköztársaság bukása után a falu határában, a Kraszna-híd környékén zajlott le a Székely Hadosztály és a román intervenciósok csatája, melynek helyszínén emlékmővet emelt az utókor.

Székely Emlékmő A falu határában a közúti és vasúti híd közötti területen áll a dicsıséges Székely Hadosztály utolsó ütközetének emlékmőve, a csata helyszínén.


Kocsord

Unitárius templom A mőemlék jellegő templom 1936-39 között épült, magyaros szecessziós stílusban. Belsejében 100 festett kazettát tartalmazó fa mennyezetet csodálhatjuk meg. A templom a székely népi stílus jegyeit hordozza magán. Az épület elıtt fa harangláb áll. Szent I. u. 20. A templom folyamatosan látogatható, csoportosan elızetes bejelentkezés alapján. A kulcs a lelkésznél található, Béke u. 1. Tel.: 06/44/404-243

6. 9. évf. természetismeret, földrajz 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 7. 11. 12. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve 19-20. századi hely-, és politikatörténettel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.

Kraszna Vigadó Étterem Hunyadi út 62/A Tel.: +3644314713 E-mail: [email protected] Üzletvezetı: Deme László Tel.: +36209536910 E-mail: [email protected]

A fıútvonal mellett végighúzódó kerékpárút segíti a túrázók biztonságos közlekedését.


A Székely Hadosztálynak nevezik azt a katonai egységet, melyet 1918. december 1-e után, az Erdélybe betört román csapatok elleni védekezésként hoztak létre Kolozsváron. Az emlékmő Makovecz Imre tervei alapján készült.

Mátészalkai kistérség

Recommend Documents