második osztályosoknak

Ms-1621_int-olvasokonyv2_2013_BEADASRA.qxd

2013.12.12.

15:46

Page 3

Földvári Erika

második osztályosoknak

TARTÓS TANKÖNYV

Mozaik Kiadó . Szeged, 2013


2013.12.11.

16:40

Page 36

Világgá ment a nyár Nyugtalanul aludt éjszaka a nagy bükkfa. Nem is aludt jóformán, csak sóhajtozott. Alig várta, hogy megvirradjon, hogy szétnézhessen a tájon. – Bikmakk, bikmakk! – ébredtek a mókusok is vígan ugrándozva. Maga alá tekintett az öreg erdõ. S hát mit kellett látnia: csupa frissen hullott bükkmakk az avar! Annak örültek úgy a mókusok. S az öreg erdõ látta, hogy magányos társa, a tölgy is, amott a tisztáson, tanácstalanul tekint körül. – Mi történt, szomszéd? – szólt át a bükkerdõ a tölgyfának. – Világgá ment a nyár – felelte a tölgy helyett a mogyoróbokor. – Világgá, világgá ment – sóhajtott most már a tölgy is. S már látták is mindannyian a nyár lába nyomát végig a patak mentén húzódó hosszúkás réten. Füttyszót is hallottak. S látni vélték, mintha egy úriforma ugrált volna kikericsrõl kikericsre, de olyan könnyedén, hogy a finom szirmok meg se rezzentek alatta. Makkot, mogyorót csörgetve táncolt a falu felé. Az õsz volt. Bizonyára a diószüretre sietett.

(Kányádi Sándor)

36


2013.12.11.

16:40

Page 37

A tölgyfa és a mogyoróbokor Egy öreg tölgyfa a mogyoróbokor alá hullatta a makkját. A mogyoróbokor megkérdezte tõle: – Talán bizony kevés a hely az ágaid alatt? Hullasd inkább puszta helyre a makkodat! Az én hajtásaimnak is szûk a hely, s magam sem vetem a földre mogyoróim, embereknek adom. – Én kétszáz esztendeig élek – felelte a tölgyfa –, és a makkomból kisarjadó kis tölgy ugyanaddig él majd. Megharagudott a mogyoróbokor, és így szólt: – Akkor megfojtom a sarjadat, s három napig sem fog élni. A tölgy nem válaszolt, de biztatta a makkból kisarjadó fiát, hogy nõjön. A makk nedvességhez jutott, kipattant, s finom sarjának horgával megfogódzott a földben, a másik kis sarját pedig felfelé nevelte. A mogyoróbokor fojtogatta a tölgysarjat, s elfogta a napfényt. De a kis tölgy felfelé nyúlt, és a bokor árnyékában erõsödni kezdett. Eltelt száz esztendõ, a mogyoróbokor kiszáradt már régen, de a tölgy a makkocskából ég felé nõtt, és kiterítette terebélyes sátrát. (Lev Tolsztoj, fordította Áprily Lajos)

Játszd el, hogyan növekszik a hajtásból a fa!

37


2013.12.11.

16:40

Page 54

Simkó Tibor

Kormos István

Károgós

Kerek esztendõ

(részlet)

Som Dere Som Dara Som Vesszõ, Kikereki Pókokat Ébresztõ? Pitteg a, Pattog a Bekereki Bokorág Hejehuja Szélnek Tél ad Parolát.

(részlet)

Október lilaingesen bukdácsol kinn a földeken, vágyik az õszi kertekig, odáig elsettenkedik. A körmét fújja vacogón, nem töpreng a tavalyi hón, mert már az újat érzi bõre – Köszöntget a gazégetõkre.

A hétvégén a közeli erdõben sétálgattam. Az erdõszélen láttam galagonyát is. Ez a növény 2-3 méter magasra is megnõ. Ágai tüskések. A termése szép piros, de vékony húsú és nem ízletes. Az emberek a gyógyhatása miatt gyûjtik. mari–cseremisz népdal – Csukás István szó

Ág,

Hogy a

54

ág,

ki - csi

ág,

to - bozt rin - gas-sam,

mi - re hasz-nál

szél - fú - vás-ban

a

vi - lág?

meg -tart-sam.


2013.12.12.

11:01

Page 55

Az õszi erdõkben és a mezõkön gyakran található gomba. Nagyon sok fajtája van. A nagy õzlábgombák könnyen szétlökik az avart, s fehér-barnás, félig becsukott ernyõre emlékeztetõ fejükkel szinte csalogatják a gombászót. Nehezebb észrevenni a réti csiperkegombát, de érdemes keresni, mert nagyon ízletes és tápláló. A mezei szegfûgomba könnyebben felfedezhetõ. Az igazi gombászok persze inkább tinórura vagy vargányára vadásznak.

nagy õzlábgomba

ízletes vargánya

réti csiperke

mezei szegfûgomba

NAGYON SOK GOMBA MÉRGEZÕ, SÚLYOSAN MEGBETEGEDHETSZ, HA ESZEL BELÕLE! HA GOMBÁT SZEDSZ, FELTÉTLENÜL MUTASD MEG GOMBASZAKÉRTÕNEK!

55


2013.12.11.

16:41

Page 62

Nemes Nagy Ágnes

Gesztenyefalevél Találtam egy falevelet, gesztenyefa levelét. Mintha megtaláltam volna egy óriás tenyerét. Ha az arcom elé tartom, látom, nagyobb, mint az arcom. Ha a fejem fölé teszem, látom, nagyobb, mint a fejem. Hogyha esõ cseperegne, nem bánnám, hogy csepereg, az óriás nappal-éjjel óriási tenyerével befödné a fejemet.

A szilvalekvár fõzése Az egyik legérdekesebb õszi munka a lekvárfõzés. A szilvalekvár akkor a legfinomabb, ha rézüstben fõ. Az érett, megmosott szilvát szûrõbe teszik, amíg a víz lecsepeg róla. Ezután beleöntik a katlanon elhelyezett rézüstbe. Egy kavarófával óvatosan mozgatva forrásig hevítik a gyümölcsöt. Addig fõzik így, amíg el nem válik a mag és a gyümölcshús. Akkor kiszedik, és fakanállal átdörzsölik egy rostán. Fennmarad a mag és a héj, a gyümölcs savanykás leve egy tálba folyik. Ez az összegyûlt lé a cibere. Ezt visszaöntik az üstbe. Folyamatos kavarás mellett sûrû lekvárrá fõzik. A szilvalekvár akkor van kész, ha nem csöppen le a fakanálról.

62


2013.12.11.

16:41

Page 63

Csoóri Sándor

Dióbél bácsi Ki lakik a dióhéjban? – Nem lakhat ott bárki, csak Dióbél bácsi. Ha rácsapsz a dióhéjra, kinyílik a csontkapuja, és cammogva elõmászik vén Dióbél bácsi – csak a szádat tátsd ki! TALÁLÓS KÉRDÉS Se ablaka, se ajtaja, mégis négy kisasszony lakja. Készíts dombormûvet az õsz terméseibõl!

Hozzávalók: doboztetõ, gyurma, õszi termések, gipsz.

63


2013.12.11.

16:41

Page 104

Unatkozás Az az unatkozás, amikor nem tudom, mit kezdjek magammal. Anyának mindig van ötlete, apa is szívesen ad tanácsot, nagyika szintén javaslatokkal áll elõ, de hát legtöbbször azt mondják: olvass, rajzolj, rakj rendet, fejts rejtvényt, hallgass zenét, tornázz, játssz a tömérdek alig használt játékoddal. De sose találják el, mihez volna kedvem. Persze az is lehet, hogy tudják, csak szándékosan nem azt ajánlják. Pedig nekik is rossz, ha az unatkozás csíp és szúr és sajog és viszket, mert olyankor elviselhetetlen vagyok. Úgyhogy az unatkozás következtében elõbb-utóbb egymás agyára megyünk. Az unatkozás olyankor hanyatt-homlok menekül, mert nem bírja a hangos szóváltást.

(N. Tóth Anikó)

Nagy Bandó András

Kevéssel beérem Csak egy labda vagy bármi más, egy búgócsiga, egy malmozás, csak egy cerka és két radír, s elõttem heverjen pár papír, egy paletta és vagy négy ecset, és színes filcbõl egy készletet, gurítókocka egy edényben, egy bûvös kocka a tenyérben, csak egy puzzle az asztalon, kifestõk, könyvek a polcomon, csak egy hinta vagy sok legó, egy társasjáték és két tesó, csak egy apa, egy fejmosás, meg egy anya és senki más.

104


2013.12.11.

16:41

Page 105

Játssz jót, játssz jól!

Harangozás A mozdulatutánzó játékhoz a játékosok párokat alkotnak. A párok tagjai egymásnak háttal állnak, és összekulcsolják a karjukat. Felváltva háton emelgetik, lengetik, majd leeresztik egymást. Akit felemelnek, az jól kinyújtózik. Közben a felelgetõs dalt énekelik: népdal

szó

-

nác,

mit

látsz?

Ig

E - get, föl- det, vas-ka - ri - kát, kö - ze - pé - be bö - löm-bi - kát, át - ug - rom a nagy - pa - ti - kát, a nagy - a - pád vas - ka - lap - ját.

Mindkét játékos nagyon figyeljen arra, hogy véletlenül se ejtse el a társát!

105


2013.12.11.

16:42

Page 128

A természet változásai januárban A legjobban talán az õzek és a szarvasok szenvednek a hidegben. A fagyos hó felsebzi a lábukat, ennivalót alig-alig találnak a kopár télben. Az erdészek és a vadászok gondoskodnak élelemrõl számukra. Az etetõket réti szénával, lucernával töltik fel. A madaraknak ahhoz, hogy átvészeljék a telet, nagyon sokat kell mozogniuk és enniük. A táplálékokból nyerik azt a fûtõanyagot, amely fenntartja testük hõmérsékletét. A tollazatuk jól védi õket a hideg ellen. Biztosan láttad már, hogyha hideg van, a madarak felborzolt tollal üldögélnek az ágakon, drótokon. A felborzolt tollazat közé befurakodó levegõ megtartja testük melegét. Így olyan, mintha szigetelõ légpaplan borítaná a madarak testét.

128


2013.12.11.

16:42

Page 129

Népi idõjóslások Beszéljétek meg, hogy mit jelentenek a népi idõjóslások!

Januári sok esõ gyümölcsöt nem érlelõ. Ha vízkeresztkor olvad, akkor korán tavaszodik. Ha januárban elmarad a fagy, lesz majd márciusban és áprilisban. Pálnak fordulása fél tél elmúlása. Piroska napján a fagy negyven napig el nem hagy. Ha fénylik Vince, megtelik a pince. A ködös január nedves tavasszal jár.

Kormos István

Kerek esztendõ

(részlet)

Az év kisöccse Január – Fázós bokájú cinke száll, s ha hull a hó, sírón csicseg, de sírását ki érti meg? Fagy csöndül, mint a citera, kéne egy bögre jó tea, vagy messze elhajítva kucsmánk, naplángos Afrikában futnánk!

129


2013.12.11.

16:42

Page 160

ÜNNEPEINK, SZOKÁSAINK FEBRUÁRBAN Az érkezõ tavasz örömünnepe a farsang. A hivatalos farsang vízkereszttõl (január 6-ától) hamvazószerdáig (a húsvét elõtti 40. napig) tart. A farsang a nagy evés-ivások, vigasságok ideje. A farsangot lezáró álarcos látványos felvonulást karneválnak nevezik.

népdal

szó

El - mú -lott a

Si - ras - sák a

Kik-nek

160

rö - vid farsang, de mi

lá

- nyok

a nagy mé-reg mi - att

azt nem bán

itt-hon ma - ra - dá

rán-cos

az or - cá

-

juk,

-

suk..,

-

juk.


2013.12.11.

16:42

Page 161

Kerék Imre

Farsang Arcod rejtsed álarc mögé, öltsél cifra maskarát, szökjünk, tombjunk, Itt a farsang, pönögjenek citerák! Sült malacka vicsorít ránk, fehér gyöngysor a foga, Együnk-igyunk, dombérozzunk, nyekeregjen a duda!

Járjuk-ropjuk, hadd dobogjon nyírfakéreg bocskorunk! Három napig tart a vígság, majd a böjtben alhatunk.

Lerántja valakirõl az álarcot. – Leleplez valakit. Mit jelentenek a tombjunk, pönögjenek, dombérozzunk kifejezések?

Az iskolában jelmezversenyt rendezünk. Az osztálytársaimmal közösen találgatjuk, melyik jelmez kit rejt. Én medveálarcot öltök. Készítsd el te is az álarcot! Hozzávalók: léggömb, olló, papírszalagok, ecset, festék, gipszoldat vagy más ragasztó.

161


2013.12.11.

16:42

Page 178

A nappalok hosszabbodása hatással van a madarak életére is. A napfény a madaraknak is jelzi, hogy hamarosan lesz elég táplálék, nevelhetõek az utódok. Építi már a fészkét a holló, az erdei fülesbagoly és az óriás uhu, latin nevén Bubo bubo. Nagyon kell vigyáznunk rájuk, mert számuk egyre csökken. Hangjuk riasztó, kellemetlen, erõs. Ilyenkor, mint minden fészkén ülõ, költõ madár, azt kiáltja világgá: „Ez az én területem, innen távozzon mindenki!”

Kányádi Sándor

Márciusi versike Tavaszt csörög a szarka, tavaszt. Zöldülni kezd a barna haraszt. Zsendülni kezd a zsenge határ. Erõre kap a gyönge bogár. Szelídülnek az ordas szelek. Barkákat hány a bokros berek. Bukfencet vet a játszi patak. Már csak a hegyen látni havat.

178


2013.12.11.

16:42

Page 179

A tavasz egyik virágja a kék ibolya. Figyeld meg, milyen ez a virág!

Színes papírból vágj ki szirmokat, leveleket, és ragassz kék ibolyát! Hozzávalók: színes papír, ceruza, olló, ragasztó.

Kodály Zoltán – Weöres Sándor

dó

Mély

er

-

dõn

i - bo - lya - vi

-

rág,

jól

a bo - ró - ka

-

ág.

El

-

rejt

Mi - nek

is rejt

az

az

ág,

Gye - re, tá - gas

a

vi - lág,

Mély

er

-

dõn

i - bo - lya - vi

-

rág.

179


2013.12.11.

16:43

Page 214

A sün és a nyúl versenyt fut Történt egyszer, hogy a nyúl csúfolta a sünt a görbe lába miatt. Megegyeztek, hogy versenyt futnak. A sün elmesélte a feleségének, hogy miben állapodtak meg a nyúllal. A felesége nagyon megijedt, rákiáltott a sünre: – Ugyan hogy futnál te versenyt a nyúllal? Rövid a lábad, nem tudsz gyorsan futni. – Ne aggódj te semmit! – vigasztalta a sündisznó. – Holnap ketten megyünk ki a szántóföldre. Te megbújsz a barázda végében. Mi a nyúllal a másik végébõl indulunk. Én majd hamarosan visszafordulok. Amikor észreveszed, hogy a nyúl közeledik, felugrasz, hogy azt higgye, hogy én már ott vagyok. Másnap reggel kimentek a földre. A sünasszonyság elhelyezkedett a barázda túlsó végén. Amikor a nyúl megiramodott, a sün visszafordult a barázda végére. Amikor a sünasszonyság észrevette, hogy a nyúl feléje közeledik, felugrott: – Hopp, már itt vagyok! A nyúl visszafelé megint nekirugaszkodott. Amikor a sün felé közeledett, akkor az ugrott fel: – Hopp, már itt vagyok! A nyulat addig futtatták, míg teljesen kimerült. Így gyõzte le a sün a nyulat. A nyúl soha többé nem csúfolódott. (magyar népmese)

214


2013.12.11.

16:43

Page 215

Játssz jót, játssz jól!

Bújócska A mondókás bújócskát legalább négyen, de akár tízen is játszhatják. A gyerekek kiszámolják, ki lesz a hunyó. A hunyó egy falhoz vagy fához fordul, s várja, míg a többiek elbújnak. Ha valamelyik játékos azt kiáltja: „Lehet!” – a hunyó a játékosok keresésére indul. Keresés közben énekli: népdal

mi

Bújj,

E

bújj,

- gyet

Har-ma - dik - ra

itt me-gyek,

szó

-

lok,

Tü - zes la - pá

Ket

-

tõt

- tot vi -szek.

szó

-

lok,

rá - ta - lá - lok.

Akit elsõnek megtalál, az lesz a hunyó.

215


2013.12.11.

16:44

Page 250

A természet változásai júniusban A június a nyár elsõ hónapja. A nappalok hosszúak, késõn sötétedik. Sokáig lehet játszani, hiszen még este 8-9 órakor is világos van. Nyáron magas a hõmérséklet, sokszor van kánikula. Idõnként hirtelen zivatar támad, de ez gyorsan véget ér. Az esõ után gyakran lehet szivárványt látni. A nyár teli van gyümölccsel. Legelõször a cseresznye érik, majd a szamóca, a ribizli és a málna. Június a piros gyümölcsök hónapja.

250


2013.12.11.

16:44

Page 251

Népi idõjóslások Beszéljétek meg, hogy mit jelentenek a népi idõjóslások!

Ha a hangyák menetelnek, nagy hidege lesz a télnek. Amilyen a júniusi hõmérséklet és csapadék, olyan lesz a decemberi. Júniusi északi szél Gazdag aratásról beszél. Amilyen lesz Medárd napja Harminc napig úgy folytatja. Jó az esõ János napig De aztán már árt mindenik. Ha Barabás napján esik A hordó jó borral telik. Ha Jánoskor hull a zápor, Sárban járunk aratáskor. Ha Jánost esõben látod, Diónak ne készíts zsákot. E nap után ha szól a kakukk, Úgy drágaságot várhatunk.

Radnóti Miklós

Június Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz, az ég derüs, nincs homlokán redõ, utak mentén virágzik mind az akác, a csermelynek arany taréja nõ s a fényes levegõbe villogó jeleket ír egy lustán hõsködõ gyémántos testü nagy szitakötõ.

251


Öregapó madarai A REJTÕZÉS

2013.12.11.

16:44

Page 262

(részlet)

NAGYMESTERE

Nagyon szép július volt akkor, tündöklõ és királyi, a Nap mintha egyszerre akarta volna ránk zúdítani öt nyár melegét. Alkonyatkor is jó langyos volt a levegõ. [...] Jó darabig nem láttunk semmit, aztán hirtelen egy árny száguldott végig a bokrok alján. De valahogy furcsán, nagyon kecsesen, mintha a lába sem érné a földet. [...] Ez volt a lappantyú. [...] Hívják bagolyfecskének meg kecskefejõnek is. [...] Mert nagyobb ugyan, de hasonlít a fecskére, [...] éppen úgy surrangat a föld felett, ahogy a fecskék is szoktak. Kecskefejõnek meg azért hívják, mert esténként szeret a nyáj körül röpködni, s a pásztorok azt hitték, hogy kiszopja az állatokból a tejet. – És ez igaz? – kérdezte Jozsó. – Dehogy igaz! Azért gondolták, mert kicsi csõre van és igen nagy szájnyílása, de rovarokon, bogarakon kívül egyebet nem eszik. Azért is röpköd a nyáj körül, mert a bogarak is oda gyûlnek. – S nappal? Nappal hol tanyázik? – Fészket nem épít – mondta Öregapó –, az erdõben a földre rakja a tojásait. De igen nehéz észrevenni, mert éppen olyan színe van, mint az avarnak. Egyébként meg a faágakon szokott aludni, de ravaszul ám! Mert a legtöbb madár keresztben ül az ágon. A lappantyú nem. Hosszában lapul az ágra. Lehet, hogy ti is láttatok már egyet, csak azt hittétek róla, hogy a faág göcsörtje. (Lázár Ervin)

262


2013.12.11.

16:44

Page 263

A ludak a búzában Nyolc lúd aratás után összebeszélt, hogy kimennek búzakalászt szedni a tarlóra, s egy közös kamrába elteszik, hogy egész télen át legyen mit egyenek. Útközben váltig mondogatták egymásnak: – Nyolcan gyûjtsünk egy zsákkal! Nyolcan gyûjtsünk egy zsákkal! De mikor odaértek, mindenki elkezdett gyûjtögetni a maga begyébe, mialatt egyre hajtják libahangon: – Ki-ki magának! Ki-ki magának!

(Arany János gyûjtése)

TALÁLÓS KÉRDÉS Hová mész, te húsz lúd? Nem vagyunk mi húsz lúd, ha mégannyian meg félannyian lennénk, akkor volnánk húsz lúd Hányan voltak hát?

népdal

mi

] Si Ha

-

Es -

ess, za-

li me

- bám, - gyünk

té - re,

va - cso - rá - ra

be tü -

gyet zet

má - kos csí - kot

rak rak

-

ni, ni.

fõz

-

ni.

263


2013.12.12.

12:23

Page 274

Tartalom Bevezetés .................................................................................... Napló egy hétrõl ..................................................................... Elsõ horgászélményem ....................................................... Nyelvtörõ mondóka ............................................................... Játssz jót, játssz jól! – Gyertek haza, ludaim! ......... Nyári rajz (Nemes Nagy Ágnes) ............................................. A hazug bojtár ......................................................................... A rác, a róka meg a szarka (Benedek Elek) ................ Kukutyinból jöttem (Jékely Zoltán) ................................... Úszóöv (Fehér Klára) ................................................................. Újra az iskolában ................................................................... Iskolába hívogató (Darázs Endre) ...................................... Miért kell iskolába járnom? (Hartmut von Hentig) ...... Köszöntõ (Kálnay Adél) ............................................................ Füllentõs (Fehér Klára) ............................................................ Már iskolás vagyok (Janikovszky Éva) ............................. Az olvasókönyv (Móra Ferenc) ............................................. Az ékezet tréfája (László Gyula) ......................................... A kis bicebóca (Móra Ferenc nyomán) ............................... A kis bicebóca ebédje (Móra Ferenc nyomán) ............... Mindannyian mások vagyunk (Bródy János) .............. Mi a lényeg? (Darvasi László) ...............................................

5 6 10 10 11 12 14 15 16 17 18 18 19 19 20 21 22 24 26 27 28 29

A természet változásai szeptemberben ................... Népi idõjóslások ..................................................................... Szeptember (Varró Dániel) .................................................... Lessük meg az õszt! (Tarbay Ede nyomán) ................... Itt van az õsz, itt van újra... (Petõfi Sándor) ............. A tücsök meg a légy lakodalma ................................... Világgá ment a nyár (Kányádi Sándor) ........................... A tölgyfa és a mogyoróbokor (Lev Tolsztoj) ............... Az ökörnyál (Turcsányi Ervin) ................................................ Az alma meg a kerti manó .............................................. Az éneklõ alma (Gárdonyi Géza) ......................................... Mesemorzsa (Kányádi Sándor) ............................................. A mezei egér (Benedek Elek) ................................................ Játssz jót, játssz jól! – Mókusok, ki a házból! .........

30 31 31 32 33 34 36 37 38 40 42 43 44 45


2013.12.12.

12:23

Page 275

A természet változásai októberben ............................ Népi idõjóslások ..................................................................... Aranylevél (Visky András) ....................................................... Október (Radnóti Miklós) ......................................................... Õszi levelek (László Gyula) .................................................... Öregapó madarai (Lázár Ervin) ........................................... A cinege cipõje (Móra Ferenc) ............................................. Isten veled, gólyamadár! (Gárdonyi Géza) .................... A fiatal daru (Fáy András) ..................................................... Károgós (Simkó Tibor) .............................................................. Kerek esztendõ (Kormos István) ......................................... A gombakirály .......................................................................... A szõlõszüret (Ágh István nyomán) ..................................... A róka és a szõlõ (La Fontaine) ......................................... A mazsola ................................................................................... Szüret után (Csanádi Imre) ................................................... A szelídgesztenye ................................................................... Készíts gesztenypürét! ....................................................... Gesztenyefalevél (Nemes Nagy Ágnes) ............................. A szilvalekvár fõzése ........................................................... Dióbél bácsi (Csoóri Sándor) ................................................. Galagonya (Weöres Sándor) ................................................... A galagonya (Megay László) .................................................. Könnyû számítás (Gárdonyi Géza) ..................................... A nagyapó ujja (Gárdonyi Géza) .......................................... A makk-vitéz (Móra Ferenc) .................................................. Anyám tyúkja (Petõfi Sándor) .............................................. Ünnepeink, szokásaink októberben ............................ Nagyapó (Móra Ferenc) ............................................................ A mindentudó kalap (Gárdonyi Géza) .............................. Nemzeti ünnepünk ................................................................ Szózat (Vörösmarty Mihály) ..................................................... Csapatkapitány-választás (Döbrentei Kornél nyomán) .. A mi autóbuszunk (Zágoni Olga) ....................................... Közlekedj biztonságosan! ................................................. A mozgójárda (Gianni Rodari) .............................................. Játssz jót, játssz jól! – Szõlõcsõsz ..............................

46 47 47 47 48 49 50 52 53 54 54 56 58 59 60 60 61 61 62 62 63 64 64 65 65 66 68 69 69 70 71 71 72 73 74 76 77

A természet változásai novemberben ....................... Népi idõjóslások ..................................................................... November (Csokonai Vitéz Mihály) .......................................

78 79 79


2013.12.12.

12:23

Page 276

Etessétek a madarakat! (Herman Ottó) ........................ A kékcinke (Herman Ottó nyomán) ...................................... Velünk élõ állatok .................................................................. A kutyám (Bálint Ágnes) ......................................................... A Mitvisz meg a fiai (Móra Ferenc) ................................. A kutya és az árnyéka (Lev Tolsztoj) .............................. Mióta haragszik a kutya a nyúlra? ............................. Kutya-macska barátság ..................................................... Micó (Gárdonyi Géza) ................................................................. Egerek (Lev Tolsztoj) ................................................................. A naplopó medve ................................................................... Téli álom (Kormos István) ....................................................... Medve-nóta (Bródy János) ..................................................... A gyáva barát (Ezopusz) ........................................................ Tapsifül (Börcsök Mária) .......................................................... A róka (Lev Tolsztoj) .................................................................. Ünnepeink szokásaink novemberben ......................... Lefekvés elõtt (Eleanor Farjeon) .......................................... Altató (József Attila) .................................................................. A disznóölés (Kósa–Szemerkényi nyomán) ......................... A csizmadia disznója ........................................................... A kis gömböc ............................................................................ Csoszogi, az öreg suszter (József Attila) ....................... Mit tehetnék? (Bródy János) ................................................ Hallgatni arany (Szõke József) ............................................ Unatkozás (N. Tóth Anikó) ..................................................... Kevéssel beérem (Nagy Bandó András) ............................ Játssz jót, játssz jól! – Harangozás ...........................

80 81 82 82 84 86 86 87 88 89 90 91 91 92 92 93 94 94 95 96 97 98 100 102 103 104 104 105

A természet változásai decemberben ....................... Népi idõjóslások ..................................................................... Esik a hó (Szabó Lõrinc) ......................................................... Kíváncsi hópelyhek (Móra Ferenc) .................................... Ez a tél (Kányádi Sándor) ........................................................ Doromboló (Csanádi Imre) ..................................................... Rókáné meg a vadgalamb (Benedek Elek) .................. A téli esték (Petõfi Sándor) ................................................... Hétszáz zöld csalogány (Simai Mihály) .......................... A tulipán (Gárdonyi Géza) ....................................................... Ünnepeink, szokásaink decemberben ....................... Télapó éneke (Szepesi Attila) ...............................................

106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117


2013.12.12.

12:23

Page 277

Téli fák (Kányádi Sándor) ........................................................ December, december (Fésûs Éva) .................................... Farkas üvölt (Csanádi Imre) .................................................. Karácsonyfák útja (Móra Ferenc) ...................................... Szegény Dzsoni és Árnika (Lázár Ervin) ........................ Hogyan tanultam meg olvasni? (Móra Ferenc) .......... Egyezség (N. Tóth Anikó) ......................................................... Én meg nem én (Fecske Csaba) .......................................... Játssz jót, játssz jól! – Szembekötõs ........................

118 120 120 121 122 124 126 126 127

A természet változásai januárban .............................. Népi idõjóslások ..................................................................... Kerek esztendõ (Kormos István) ......................................... A kérkedõ nyúl ........................................................................ A bárány meg a juh beszéde ......................................... Ki az erõsebb? ......................................................................... Ünnepeink, szokásaink januárban .............................. Újévi köszöntõ (Fecske Csaba) ............................................ Emlékszel, fiam? (Tarbay Ede nyomán) ............................ Az évszakok dala (Kiss Benedek) ....................................... A tizenkét hónap .................................................................... Az okos királyfi (Szulhan Szaba Orbeliani) ....................... A hónapok (Sipos Júlia) .......................................................... Üzenet (Birtalan Ferenc) .......................................................... Himnusz (Kölcsey Ferenc) ....................................................... A Magyar Kultúra Napja ................................................... A farkas, a medve és a huszár ..................................... Az okos lány .............................................................................. A három selyp leány ............................................................ Ravasz alku (Kolozsvári Grandpierre Emil nyomán) ........... Tilinkó és a bíró (Kolozsvári Grandpierre Emil) ............... Tréfás mese (Benedek Elek) .................................................. A középsõ pénz (Gárdonyi Géza) ........................................ A furulyavevés ......................................................................... A kiskutya neve ...................................................................... Játssz jót, játssz jól! – Szoborjáték ...........................

128 129 129 130 131 132 134 134 135 136 137 139 140 141 142 143 143 144 145 146 147 149 150 150 152 153

A természet változásai februárban ............................ Népi idõjóslások ..................................................................... Február (Radnóti Miklós) ......................................................... Csikorgó, a fagykirály (Kányádi Sándor) .........................

154 155 155 156


2013.12.12.

12:23

Page 278

A hóember (Sebõk Zsigmond) ............................................... Gyertyaszentelõkor (Jókai Mór) ......................................... Ünnepeink, szokásaink februárban ............................ Farsang (Kerék Imre) ................................................................ A mi farsangunk ..................................................................... Az egyszeri-kétszeri fánk (Jankovich Ferenc) ............... A kakaska meg a babszem .............................................. A gyõztes kakas (Lev Tolsztoj) ............................................ Táplálkozz helyesen! ............................................................ Jó étvágyat! (Csukás István) ................................................. Nyami (N. Tóth Anikó) .............................................................. Játssz jót, játssz jól! – Csepü, lapu ...........................

158 159 160 161 162 163 164 166 167 168 170 171

A természet változásai márciusban ........................... Népi idõjóslások ..................................................................... Március (Gárdonyi Géza) .......................................................... Szól a tavasz (Kecskés Béla) ................................................ A róka és a gólya ................................................................... Gólyák (Gárdonyi Géza) ............................................................ Márciusi versike (Kányádi Sándor) ..................................... A madárfészek (Mikszáth Kálmán) ..................................... A vadgalamb és a szarka (Arany László) ...................... A három kismalac és a farkas ....................................... Mindenféle házakról (Móra Ferenc) ................................. Házak, lakások ......................................................................... A veréb (Gárdonyi Géza nyomán) ........................................... Tavaszi dúdoló (Simai Mihály) ............................................. A szomjas holló (Szõke József) ........................................... Meddig ér a rigófütty? (Kányádi Sándor) ....................... A fekete rigó (Herman Ottó nyomán) ................................. Költögetõ (Kányádi Sándor) .................................................... Ünnepeink, szokásaink márciusban ........................... Petõfi Sándor naplójából (Petõfi Sándor) ..................... Nemzeti dal (Petõfi Sándor) .................................................. Huszárgyerek, huszárgyerek ........................................... Négy nap dörgött az ágyu (Petõfi Sándor) .................. Játssz jót, játssz jól! – Tûz, víz .....................................

172 173 174 174 175 176 178 180 182 183 186 187 188 188 189 190 192 192 193 194 194 196 198 199

A természet változásai áprilisban ............................... Népi idõjóslások ..................................................................... Madarak iskolája (Móra Ferenc) .........................................

200 201 202


2013.12.12.

12:23

Page 279

A molnárfecske (Herman Ottó nyomán) ............................ A sánta tyúk (Gárdonyi Géza) ............................................... A Szél és a Nap ...................................................................... A testünk .................................................................................... Buborék (Fehér Klára) .............................................................. Tükörkép-vers (Simai Mihály) .............................................. A bal kéz (Móra Ferenc) .......................................................... Ünnepeink, szokásaink áprilisban ............................... A költészet napja ................................................................... Kép a tükörben (József Attila) ............................................ Töredék (József Attila) .............................................................. Kedves Jocó! (József Attila) .................................................. Húsvét (Kósa–Szemerkényi nyomán) ..................................... Locsolóversek ........................................................................... A sün és a nyúl versenyt fut .......................................... Játssz jót, játssz jól! – Bújócska ..................................

203 204 205 206 207 207 208 209 210 210 211 211 212 213 214 215

A természet változásai májusban ............................... Népi idõjóslások ..................................................................... Májusi idõjóslat ....................................................................... Zümmög a cserebogár (Krecsmáry László) .................... A cserebogár és a méhek (Fáy András) ........................ Tavaszi kirándulás (Bálint Ágnes) ..................................... Az új családtag (Jókai Mór) ................................................. Májusi fülemüle (Herman Ottó) .......................................... Fagyosszentekre ..................................................................... A madártejfû (Gárdonyi Géza) .............................................. A virágok panasza (Móra Ferenc) ...................................... Néma tulipán (Kányádi Sándor) .......................................... Bodzavendéglõ (Schmidt Egon) ........................................... Vár és forrás (Benedek Elek nyomán) ................................ Bölcs Palkó (Móra Ferenc) ..................................................... Megjárta Jancsi (Gárdonyi Géza) ........................................ Ünnepeink, szokásaink májusban ............................... Az én anyukám (Nagy Bandó András) ............................... A gyermek dala (Pinczési Judit) .......................................... Buba éneke (Weöres Sándor) ................................................ Mi mondtuk anyuról (Macskássy–Fekete) ....................... Nagyik (N. Tóth Anikó) ............................................................. Hívd a nagymamát (Bródy János) .................................... Ünnep van, ünnep van... (Kányádi Sándor) .................

216 217 218 218 219 219 220 220 222 223 224 226 228 228 230 232 233 234 235 236 237 238 238 239


2013.12.12.

12:23

Page 280

Szegény Dzsoni és Árnika (Lázár Ervin) ....................... Peti naplójából – Játékaim (Csorba Piroska) .............. Lenka (Szegedi Katalin) ............................................................. Hogyan játsszunk? (Csukás István) ................................... Bojti (Berg Judit) ......................................................................... Firtos Lova (Benedek Elek nyomán) .................................... Játssz jót, játssz jól! – Méhecskék .............................

240 241 242 244 246 248 249

A természet változásai júniusban ............................... Népi idõjóslások ..................................................................... Június (Radnóti Miklós) ............................................................ Arany Lacinak (Petõfi Sándor) ............................................. A lusta fiú meg a cinege ................................................... A disznók és a ludak beszéde ....................................... A világ vándora (Móra Ferenc) ............................................ A virággá változott királylányok ................................... A kecskebékák királya (Benedek Elek) ........................... Varangyos (Bálint Ágnes) ........................................................ Békák (Nagy Bandó András) .................................................... Öregapó madarai (Lázár Ervin) .......................................... A ludak a búzában ................................................................ A gereblye (Gárdonyi Géza) .................................................... A tanult fiú (Lev Tolsztoj) ...................................................... Minden változik, ami eleven (Tarbay Ede nyomán) ..... Ünnepeink, szokásaink júniusban ............................... Csendíts rá (Mándy Stefánia) ................................................ Boszorkabál ............................................................................... Võlegény a dobozban (Bálint Ágnes) ............................... Játssz jót, játssz jól! – Hidasmester ......................... A találós kérdések megfejtései .....................................

250 251 251 252 254 255 257 258 259 260 261 262 263 264 264 265 266 266 267 268 270 272

Kiadja a Mozaik Kiadó, 6723 Szeged, Debreceni u. 3/B. Telefon: (62) 470-101 • E-mail: [email protected] Honlap: www.mozaik.info.hu • Felelôs kiadó: Török Zoltán Mûszaki szerkesztõ: Kovács Attila Készült a Dürer Nyomda Kft.-ben • Felelôs vezetô: Kovács János Terjedelem: 26,6 (A/5) ív • 2013. december Tömeg: 650 g • Raktári szám: MS-1621U

második osztályosoknak

Recommend Documents