MÁSODIK FELADATLAP (A kitöltött feladatlapok beküldési határideje: március 28.) Csapatnév:_________________
Összpontszám: 110
Élményekben gazdag, eredményes versenyt kívánunk Nektek!
1. Magyarországon a vidéki, paraszti életforma emlékeit legteljesebben a szabadtéri néprajzi múzeumok, a skanzenek mutatják be. Jelenleg 5 ilyen skanzen létezik az országban. Gyűjtsétek össze őket, majd jelöljétek be az alábbi térképen is!
Szabadtéri néprajzi múzeumok: 1.) _______________________________________________________________________ 2.) _______________________________________________________________________ 3.) _______________________________________________________________________ 4.) _______________________________________________________________________ 5.) _______________________________________________________________________ 10
1
2. A „Kisvakond és a nadrágja” című rajzfilm alapján megismerhetitek a lenfeldolgozás folyamatait. A meséből vett képeket kössétek össze a megfelelő munkafolyamat megnevezésével! (A mesét megnézhetitek: http://gyerektv.hu/rajzfilmsorozatok/kisvakond/a-kisvakondes-a-nadragja.mese)
Áztatás Szárítás Tilolás Gerebenezés Fonás Motollálás Szövés
7
3. Evés közben jön meg az étvágy! De sajnos az étkezésről szóló mondatokat nem mindig írtuk le helyesen. Hogy ne menjen el az étvágyatok, írjátok az állítások mellé, igaz-e vagy hamis! A kásaételek elkészítéséhez a legfontosabb gabonanövényt, a búzát használták leggyakrabban. ______ Magyarországon a tészta a 16. században bukkant fel először. ______ A kenyérsütést délután három-négy óra körül kezdték és általában a reggel hétórai harangszóra végeztek is vele. _______ A kovászfa nem más, mint a kovász készítésekor használt keverőkanál. ______ A vajköpüléshez kizárólag csak kecsketejet használtak. ______ A paraszti háztartásban csak a sózást és a füstölést alkalmazták tartósításként. ______ A paradicsom csak a 19-20. század fordulóján jelent meg a paraszti étkezésben. ______ A mézeskalácsosok a vásárokon előszeretettel készítettek mézzel édesített, ánízzsal kevert forrásig főzött tésztát, ez volt a márc. ______ A kávét a falusiak csak 1850-es évektől fogyasztották. ______ A disznóöléskor készített véres és májas hurka füstöletlen volt, ezért hamar elfogyasztották. ______ 10
2
4. A képeken Magyarország különböző településtípusait mutatjuk meg. Ezeknek a számait írjátok a hozzá tartozó négyzetekbe, és nevezettek meg egy-egy tájegységet, ahol gyakran előfordultak!
1
2
3
4
5
szalagtelkes, utcás falu: __________________________________ halmazfalu: ____________________________________________ szeres település: ________________________________________ bokortanya: ___________________________________________ sakktáblás falu: ________________________________________
3
10
5. Csapjunk a lovak közé! A falusi ember nagyra tartott háziállatait soroltuk fel, és az állattartás legjellemzőbb szavait is összeszedtük nektek. Döntsétek el melyik háziállathoz melyik megnevezés illik! Szarvasmarha________________________________________________________________ Sertés
_________________________________________________________________
Juh
_________________________________________________________________
Kutya
_________________________________________________________________
Ló
_________________________________________________________________
Tyúk
_________________________________________________________________
Lúd
_________________________________________________________________
Méhek
_________________________________________________________________
Kecske
_________________________________________________________________
béklyó, here, kolonc, dunyha, sörtekefe, borító, tikmony, kumet, jerke, „szegény ember tehene”, gulyás, tüzel, kotlós, lép, kolomp, hidas, zabla, gúnár, ártány, kucsma, kas, Bodri, üsző, pörzsölés, kappan, tollfosztás, hodály, füst, csődör, vajköpülés, tömés, ürü, szögesnyakörv 33
6. Egy vasi népdalt idéztünk, amely egy jeles népszokáshoz kapcsolódik. Egészítsétek ki a megadott szakirodalom alapján az első strófát! (Békefi Antal: Vasi népdalok. Győr, 1997.) „Szent Gergel doktornak Hirös tanítónknak...” /Hegyhátszentmárton, 1968/ _________________________________________________ _________________________________________________ _________________________________________________ _________________________________________________ Melyik jeles napról szól az ének? Milyen népszokás kapcsolódik e naphoz? Röviden írjátok le! _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 6
4
7. A február és a március jeles napjait elevenítettük fel. A meghatározásokhoz írjátok be a helyes betűjeleket! Ha jól dolgoztatok, a betűkből egy jókedvű ünnepet fogtok kapni! Maskarába öltözött gyerekek jártak házról házra és az iskolába toboroztak diákokat. E napon még almát is szenteltek a torokfájás ellen. A fák oltására legalkalmasabb nap. Jézus fogantatásának a napja. Március hónap régies elnevezése. Ezen a napon törik meg a tél uralma. Ha a „névnapos” jeget talál, akkor megtöri, ha nem talál, akkor csinál. Az ezen a napon fogott csuka egész évre bő halfogást ígért. Ezen a napon a templomban gyertyát szenteltek, s ha beteg volt a háznál ezt szokták meggyújtani. Ezen a napon érkeznek a fecskék, s ilyenkor mondogatták a gyerekek: „Fecskét látok, szeplőt hányok!” Február hónap népies elnevezése. G Böjtelő hava, A Február 2. – Gyertyaszentelő Boldogasszony, F Február 3. – Balázs (Balázsolás), S Február 24. – Jégtörő Mátyás, R Böjtmás hava, N Március 19. – József, A Március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony 7
8. Mi a mai jelentése ezeknek a szavaknak? (Használjátok a Magyar Néprajzi Lexikont vagy a Régi szavak szótára című könyvet!) Bakter _____________________________
Kalamáris __________________________
Hombár ____________________________
Zsizsik _____________________________
Gyámfa ____________________________
Csősz ______________________________
Slambuc ___________________________
Deres ______________________________
Kisbíró ____________________________
Mezsgye ___________________________ 10
9. A tűznek nagy szerepe volt a paraszti világban, így nagyon sok hozzá kapcsolódó szólás, közmondás ismert. Mi a legismertebbeket hoztuk nektek, de valahogy összekeveredtek. Írjátok le őket helyesen! (A dőlt betűs részeket tegyétek a helyükre!) Az eleven gyermek tüzesen védi a maga igazát. _____________________________________________________________________________ A fürge, mosolygós menyecske más tüzénél melegszik. _____________________________________________________________________________ A haszonleső ember tűzről pattant. _____________________________________________________________________________
5
Aki hevesen bizonykodik, annak nagyobb a füstje, mint a lángja. _____________________________________________________________________________ Nincs miért félni, mert olyan, mint a tűz. _____________________________________________________________________________ 5
10. Töltsétek ki a keresztrejtvényt, majd olvassátok össze a szürke négyzetek betűit! 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1.) Erre a mind a két felén T alakú tárgyra tekerik fel először a felorsózott, megfont fonalat. 2.) Alacsony, több fiókos tárolóbútor, mely ruha tárolására szolgál. 3.) Cipész, csizmadia fa szerszáma, mely a láb alakját követi. A cipő és más lábbelik gyártásánál használják. 4.) Kamaszfiú régiesen. 5.) Kuruzslással, babonás gyógyítással, jóslással, kártyavetéssel foglalkozó személy, általában asszony. 6.) Erjesztett, szárított tésztadarab, mely a kenyér kelesztéséhez szükséges. 7.) Párbeszédes imaforma, melyet a pap vagy az előimádkozó mond vagy énekel. Erre a hívek azonos, vagy kissé változó formulával válaszolnak. 8.) Kerék- és szekérgyártó kisiparos. 9.) Vas megye délnyugati néprajzi tájegysége, a szeres településtípus jellemző rá. Kit rejtenek a szürke négyzetbe írt betűk? Miért volt fontos személy? _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 12
6
