Martonvásári
Fajtakatalógus
2012–2013
Tartalomjegyzék Martonvásári őszi búzafajta ajánlat 2012
1
A búzaminőség vizsgálati módszerei
2
Fajtáink átlagos kalászolási ideje
6
Pannon Prémium fajtacsoport
7
Alakorbúza
8 9 10 11 12 13
Tönkebúza
Mv Menüett Mv Toldi Mv Suba Mv Ködmön Mv Kolo Mv Mazurka Pannon Standard fajtacsoport Mv Toborzó Mv Bodri Mv Karéj Mv Petrence Mv Lucilla Nagy fehérje- és sikértartalmú fajtacsoport Mv Béres Mv Apród Mv Csárdás Mv Kolompos Mv Magdaléna Bőtermő fajtacsoport Mv Tallér Mv Marsall Puhaszemű fajtacsoport Mv Lepény
14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26
Tönkölybúza Franckenkorn Oberkulmer Rotkorn Mv Alkor Mv Menket Mv Hegyes Ôszi rozs Dankowskie Diament Ôszi tritikálé Kitaro és Presto Leontino Ôszi árpa Hanzi KWS Meridian Ôszi zab Mv Hópehely Mv Deres Tavaszi zab Mv Pehely
38 38 39 40 40 41 42 42 43 43 44 44 45 46 46 47 48 48 49 50 50
26 27
Étkezési szárazborsó Santana
51
28
Tavaszi búza
52
29
Lona Vánek
51
52 53
Járóbúzák fajtacsoport
30
Mv Karizma Mv Kikelet Összehasonlító adatsorok 2005–2011 Betegség-ellenállóság 2012
30 31 32 34
Tavaszi árpa
54
Conchita
54
Különleges búzafajok
35
Amit a kalászos vetômagokról tudni kell
58
A közösségi oldalakon is arat az elitmag.hu
60
Durumbúza
36
Fajtabemutató 2012: jegyzetek a fajtákról
62
36 37
Martonvásári vetőmagok 2012 ősz
63
MTA ATK MGI fajtajogvédelmi politikája
64
Mv Pennedur, Mv Makaróni Mv Hundur
Kalászosok növényvédelme
55
Martonvásári ôszi búzafajta ajánlat 2012 Keményszemű kenyérbúzák (Triticum aestivum L.)
Puhaszemű búzák (Triticum aestivum L.)
Pannon Prémium fajtacsoport
Kekszipari célra
Mv Menüett Mv Toldi Mv Suba Mv Ködmön Mv Kolo Mv Mazurka
Pannon Standard fajtacsoport Mv Toborzó Mv Bodri Mv Karéj JÖN! Mv Petrence ÚJ! Mv Lucilla
Nagy fehérje- és sikértartalmú fajtacsoport Mv Béres Mv Apród ÚJ! Mv Csárdás Mv Kolompos Mv Magdaléna
Bőtermő fajtacsoport
Mv Lepény JÖN! Különleges búzafajok Durumbúza (Triticum durum Desf.) Mv Hundur JÖN!
Mv Pennedur ÚJ! Mv Makaróni Tönkölybúza (Triticum spelta L.) Franckenkorn
Oberkulmer Rotkorn Alakorbúza (Triticum monococcum ssp. monococcum) Mv Alkor
Mv Tallér ÚJ! Mv Marsall
Mv Menket JÖN!
Járóbúzák fajtacsoport
Tönkebúza (Triticum turgidum ssp. dicoccon)
Mv Karizma Mv Kikelet ÚJ!
Mv Hegyes
1
A búzaminőség vizsgálati módszerei A búza minőségét számos tényező határozza meg. Ezek közül a legfontosabbak és egyben legtöbbet vizsgáltak a genotípus, a környezet és az agrotechnika. Hatásukat a búza minőségére különböző fizikai, beltartalmi, reológiai és sütőipari mérési módszerekkel határozzuk meg.
Fizikai tulajdonságok közül a szabvány által is előírt paraméter a hektolitertömeg, mely 100 liter búza tömegét adja meg kilog rammban kifejezve. Ezentúl azonban fontos fizikai paraméterei a búzának az ezermagtömege, a szem mérete (átmérője vagy szélessége), és a szem keménysége is. Az ezermagtömeg és a szemátmérő
többek között utal a szem aszottságára és ezáltal a szárazság, stressz és/vagy betegségek jelenlétére a növényfejlődés és a szemtelítődés időszakában. Az ezermagtömeg 1000 búzaszem tömegét adja meg grammban kifejezve, míg a szem átmérőjét milliméterben mérjük. A szemkeménység alapvető meghatáro-
1. ábra Farinográfos lisztvizsgálat Farinográffal a tészta dagasztás közben bekövetkező változásait vizsgáljuk. Ezzel a műszerrel pontosan mérhető az is, hogy mennyi vizet kell a liszthez adagolni, hogy megfelelő állagú tésztát dagaszthassunk (vízfelvétel). ICC szabvány szerint
MSZ szerint
-30 FU
FE
600
400
400
FQN (mm) ellágyulás
MSZ sz. ellágyulás
300
tésztakialakulási idő
200
tésztakialakulási idő
200
10, 12 perc
15 perc
100
100 0
600 500
500
300
5
10
15
perc
0
20
Vizsgált jellemző Vízfelvétel
5
10
15
perc
20
ICC szabvány szerinti értékelés
MSZ szerinti értékelés
Annak a víznek a térfogata ml-ben kifejezve, melyet 100 g 14,0%-os nedvességtartalmú liszthez kell adni az 500 FE konzisztencia eléréséhez.
500 FE eléréséhez szükséges víz térfogata a bemért lisztre vonatkoztatva, százalékban kifejezve.
Tésztakialakulási idő
A görbe maximumának eléréséig eltelt idő, percben kifejezve.
Az az időtartam percben kifejezve, ami alatt a görbe felső vonala 500 FE fölött marad. A görbe esése tésztakialakulástól Ellágyulás mértéke számított 12 perc alatt [FE] A hossz mm-ben kifejezve 0-tól Farinográf 30 FE magasságcsökkenésig, a értékszám (FQN) tésztakialakulási időhöz viszonyítva. Tésztastabilitás
2
„T” terület
MSZ sz. stabilitás
stabilitás FE
Az az időtartam percben kifejezve, amíg a középső vonal 500 FE értéken marad. A görbe esése tésztakialakulástól számított 15 perc alatt [FE] Az 500-as konzisztenciavonal és a középvonal által bezárt terület.
Sütőipari értékszám
Minőségi csoport
„T” terület [cm2]
100 - 85,0
A1
0 - 1,4
84,9 - 70,0
A2
1,5 - 5,5
69,9 - 55,0
B1
5,6 - 12,1
54,9 - 45,0
B2
12,2 - 17,6
44,9 - 30,0
C1
17,7 - 27,4
29,9 - 0
C2
27,5 - 50,0
1. kép Brabender-féle farinográf
2. kép Chopin-féle alveográf
2. ábra Alveográfos lisztvizsgálat Az előírt módon dagasztott tésztából korongokat készítünk, melyeket levegőáram segítségével felfújunk, miközben mérjük a nyomás változását a tésztabuborék belsejében. A nyomás–távolság diagramon a tészta reológiai jellemzőit határozzuk meg. Alveogram
Az alveográfos görbe értékelése Javítóliszt W>260x10-4 J Kenyérliszt W>200x10 -4 J
Kekszgyártásra alkalmas liszt W>80x10-4 J
P Maximális túlnyomás: a görbemagassággal arányos érték, mely a tészta stabilitását, nyújtással szembeni ellenállását jellemzi. L
Görbehossz: a tésztabuborék szakadásig mért görbehossz, mely a tészta nyújthatóságát jellemzi
P/L Arányszám: a tésztastabilitás és nyújthatóság aránya W Deformációs munka: a tésztabuborék felfújásához szükséges energia mennyisége a görbe alatti területtel arányos érték. G Duzzadási index: a tésztaszakadás eléréséhez szükséges levegőmennyiség térfogata.
zója a búza és a liszt sütőipari minőségének. Mivel a puhaszemű fajták őrlése során a keményítőszemcsék nem, vagy sokkal kevésbé sérülnek, mint a keményszemű búzák esetén, ezért a lisztjük is különböző lesz. A puhaszemű fajták (pl.: Mv Lepény) lisztje lazább, ugyanakkor jóval tapadósabb, és leginkább keksz készítésére vagy takarmányozási célra (pl.: Mv Hombár) hasznosítható. A keményszemű fajták lisztje több törött keményítőszemcsét tartalmaz, tömörebb szerkezetű, de nem tapadós, ebből következően kenyér készítésére alkalmas.
Beltartalmi tulajdonságok közül rendszerint a búza és a liszt nedvesség-, fehérje- és sikértartalma kerül meghatározásra %-os értékben kifejezve. A búza nedvességtartalma az aratás és tárolás szempontjából, míg a liszté a vízfelvétel korrekt meghatározása miatt fontos. A liszt sütőipari minőségét a fehérje-, és sikértartalma és összetétele határozza meg. A lisztben levő fehérjék víz és mechanikus keverés hatására egymással kölcsönhatásba lépnek és egy térhálós szerkezetű, rugalmas vázat, a sikért hozzák létre. Ennek a sikérváznak az erősségétől, nyújthatóságától függ a leen-
dő kenyér szerkezete, térfogata. Megjegyzendő, hogy nagy fehérjetartalom jelenléte a lisztben nem feltétlenül eredményez nagy sikértartalmat. A fehérjék térhálósodási képessége ugyanis függ a jelenlevő fehérjék típusától is. A sütőipari minőség legegyszerűbb megh atározási módszere a Zeleny-féle szedimentáció mérése. Tejsavas oldatban hagyjuk ülepedni a lisztet, és az ülepedés mértéke utal a kenyér várható térfogatára. Nagyobb mértékű ülepedésnél kisebb térfogatú, tömörebb kenyeret várunk, míg a ki-
3
3. kép Brabender-féle extenzográfos lisztvizsgálat
A készülék a mérés során a tészta nyújtásához szükséges erőt rögzíti a nyújtási távolság függvényében, miközben a tésztát szakadásig nyújtja. Valamennyi mintát három időpontban, 45, 90 és 135 perc kelesztési időnél mérik. A lisztminőségen túl képes kimutatni különböző adalékanyagok (pl. aszkorbinsav, proteináz, emulgeálószerek) sikérszerkezetre gyakorolt hatását is. Ezáltal hozzájárul az optimális tésztaminőség számszerű meghatározásához és így az egységes tésztaminőség kialakításához. 3. ábra Extenzográfos görbe értékelése [EU] 600
• Energia (Energy): a görbe alatti területérték [cm2]
500
• Tésztaellenállás (Resistance to extension): a görbe
400
Energy (Area in cm2)
300
magassága 5 cm-es tésztanyújtásnál [EU] • Nyújthatóság (Extensibility): a görbe hossza a maxi-
Maximum
mális görbemagasság eléréséig (=tésztaszakadás)
200 100 0
Resistance =Ratio Number Extensibility
5 cm
20
• Arány (Ratio): a tésztaellenállás és -nyújthatóság 40
60
80
100
sebb ülepedés várhatóan lazább szerkezetű, nagyobb térfogatú kenyeret eredményez. A sütőipari minőség meghatározására egyéb műszeres vizsgálatok is rendelkezésre állnak, melyek egyben alkalmasak a tészta stabilitásának és nyújthatóságának a jellemzésére is. A farinográf a
4
• Maximum: maximális görbemagasság
120
140
160 [mm]
hányadosa
liszt vízfelvételének és a tészta dagasztás közbeni viselkedésének, stabilitásának és ellágyulásának jellemzésére alkalmas készülék (1. kép). Kenyérkészítésre is alkalmas, keményszemű búzából őrölt malmi liszt ek több perces tésztastabilitással rend elkeznek, amely azt jelenti, hogy a tészt akialakulás után a farinográf-görbe
több percen át vízszintes marad. Puhaszemű, kekszgyártásra alkalmas liszteknél a farinográf-görbe azonnal letörik a tészta kialakulása után, egy határozott görb ecsúcsot hozva létre. Nemzetközi szinten elvárt és elterjedt vizsgálatok a tésztanyújthatóság vizsgá
latok, melyeknek két legelismertebb esz köze az alveográf (2. kép) és az extenz o gráf (3. kép). Technikailag a két módszer abban különbözik egymástól, hogy az alveog ráf három dimenzióban levegőárammal, míg az extenzográf két dimenzióban egy fémkar segítségével nyújtja meg a tésztát. A két készülék hasonló lefutású görbét rajzol ki, melyek értékelésében van némi különbség (2. és 3. ábra). A görbemagasságok azonban mindkét esetben a tészta erősségét, nyújtással szembeni ellená llását jellemzik, míg a görbehossz a tészta nyújthatóságát határozza meg milliméterben kifejezve. A görbe magasságának és hosszának aránya mellett, a minta fontos jellemzője a görbe alatti területérték, mely a nyújtáshoz szükséges energia értékét adja meg.
lamos a kalászban csírázásra. A víz hatására a búzaszemben levő enzimek aktiválódnak és elkezdik lebontani a búzaszemben található keményítőt azért, hogy tápanyagot állítsanak elő a fejlődő csíra számára. Ez a folyamat a búza sütőipari minőségének romlásához vezet. Keressük ezért azokat a genotípusokat, amelyek jobban ellenállnak a csapadékos időjárásnak és nem hajlamosak a kalászban csírázásra. Forró vízfürdőben, vizes közegben a keményítőszemcsék megduzzadnak és egy nagy viszkozitású, géles anyagot hoznak létre, melyben az esésszámmérő keverője nagyon lassan, akár több száz másodperc alatt esik le. Amennyiben a keményítő egy része lebomlik az enzimaktivitás megnövekedése miatt, a gélesedés kisebb mértékű lesz és a folyadék viszkozitása is, ezért a keverő esése gyorsabb lesz a készülékben.
Végül, de nem utolsósorban megemlítendő, hogy a sütőipari minőséget még egy tényező befolyásolja. Ez a tényező az esésszám. Csapadékos időjárás esetén a búza haj-
A fentiekben vázolt mérések nemzetközi szinten is jól ismertek, egyes értékelési módszerek azonban csak Magyarországon terjedtek el. Ilyen például a sikér mennyisé-
gének meghatározása mellett a sikérterülés definiálása a magyar szabvány szerint. A sikérterülés a sikérből formált golyó átmé rőjének 1 óra alatt bekövetkező változását adja meg milliméterben. Ez az érték tájékoztató információt ad a tészta várható ellágyulásának értékéről. A farinográf-görbe értékelésében is jelen tős különbségek vannak a magyar szabvány és a nemzetközi ICC szabvány között. Míg a nemzetközi szabvány a farinográf-görbét határoló vonalakat veszi alapul az értékelésnél, addig a magyar szabvány a görbe középvonalát. Ezentúl a leolvasási időpontok is (pl. ellágyulás értékei különbözőek: ICC 10 és 12 percnél, MSZ 15 percnél), valamint a vízfelvétel definíciója (500 FE eléréséhez szükséges víz térfogata a bemért lisztre vonatkoztatva, százalékban kifejezve – magyar). A görbe alatti területértékek alapján meghatározott, a magyar gazdák körében is oly jól ismert minőségi értékcsoportok (A, B, C) szintén csak Magyarországon ismertek és elfogadottak.
4. ábra Hagberg-féle esésszám-vizsgálat őrleményből
MSZ 6383:1998 Búza-esésszám határértékei Sütőipari minőségi csoport
Esésszám (másodperc)
A
300
B1
250
B2
230
5
Fajtáink átlagos kalászolási ideje május 1-tôl június 11-ig
1
2
3
4
5
6
7
8 Petra
9 Hanzi
10
11 D. Diament KWS Meridian
12 Fridericus
13
14 Mv Toborzó
15
16 Presto Mv Bodri
17 Kitaro Mv Emese
18 Leontino Mv Hombár Mv Karizma Mv Tallér Mv Lepény
19 Mv Karéj
20 Mv Hundur Mv Menüett Bánkúti-1201
21 Mv Palotás Mv Marsall Mv Süveges Mv Toldi Mv Petrence Mv Kikelet
22 Mv Pennedur Mv Suba Mv Béres Mv Lucilla Mv Apród
23 Mv Csárdás Mv Magvas Mv Ködmön Mv Verbunkos Mv Kolo Mv Kolompos
24 25 Mv Makaróni Mv Mazurka Mv Magdaléna Mv Walzer Mv Vekni
26 Conchita
27 Mv Alkor Mv Menket
28
29 30 Franckenkorn Oberkulmer Rk. Mv Hópehely 5
6 Vánek
31
1
2 Mv Hegyes
3
4 Mv Deres
7 Lona Kwant
8 Mv Pehely Mv Karizma
9
10 Mv Kikelet
11
Színmagyarázat: őszi árpa őszi rozs őszi búza
6
őszi tritikálé őszi durumbúza tavaszi árpa
őszi zab őszi tönkölybúza tavaszi búza
tavaszi zab alakorbúza tönkebúza
Pannon Prémium minôségi kategória
A
Pannon Prémium minőségi kategóriába olyan búzafajták sorolhatók be, amelyek nagy gyakorisággal képesek az MSZ 6383:1998 szerinti javító minőség elérésére, ugyanakkor kitűnő farinográfgörbe-stabilitással és kiemelkedő alveográfos minőséggel is rendelkeznek. A nagy gyakoriság e tekintetben azt jelenti, hogy átlagos évjáratban, az ország minőségbúza-termesztésre alkalmas régióiban és minőségtudatos agrotechnika mellett a fajtára jellemző minőség reálisan várható, és csak kedvezőtlen környezeti hatások (betegség-epidémia, rovarkártétel, kényszerérés, kedvezőtlen aratási feltételek) okoznak olyan minőségromlást, amely miatt a termés minősítése a Pannon Standard csoportba csúszhat. A Pannon Prémium csoportba tartozó fajták keményszeműek, malomipari minőségük kedvező, nagy nedvessikér-tartalmúak, kiváló sikér- és tésztaminőséggel rendelkeznek, ezért a legigényesebb hazai és külföldi felhasználók igényeit is kielégítik. Pannon Prémium védjeggyel ezen fajták fajtaazonos, nyomon követhetően termesztett és ellenőrzött minőségű tételei kerülhetnek piacra. Termesztésük nem csak export célra ajánlott, hanem a belföldi
piac extra minőségű búza iránti igényét is a legbiztonságosabban ilyen fajtákkal lehet kielégíteni. A minőség szempontjából kedvezőtlen adottságú országrészekben is e fajták ajánlottak a kenyérliszt előállítására. A martonvásári őszi búzafajta-szortimentből a Pannonbúza Kutatási Konzorcium adatai alapján négy fajta – Mv Palotás, Mv Suba, Mv Ködmön és Mv Mazurka – sorolható ebbe a kategóriába. A kutatóintézeti és OMMI/MgSzH adatok alapján Pannon Prémium kategóriájú búza előállítására javasoljuk még az Mv Kolot, Mv Toldit és az Mv Menüettet is.
Ajánlott fajták, jellemzõ minõségi értékek (Martonvásár, 2005–2011.)
PRÉMIUM határértékek
PANNON PRÉMIUM Mv Menüett
Mv Toldi
Mv Suba
Mv Ködmön
Mv Kolo
Mv Mazurka
Fajtára jellemzô minôségi értékek Hektolitertömeg [kg/hl]
80,0
73,3-84,3
78,3-82,6
77,2-84,7
78,5-83,8
78,4-83,6
76,3-84,7
Szemkeménység (HI)
60,0
60,9-77,3
48,2-65,1
50,0-71,2
55,7-77,8
50,2-72,8
50,6-74,1
Esésszám (Hagberg) [sec.]
300
190-481
380-489
257-459
271-477
373-475
365-504
Nyersfehérje-tartalom (száraza.) [%]
14,5
13,1-15,0
13,0-15,5
14,5-16,9
13,7-15,5
13,3-15,6
13,4-18,0
Nedvessikér-mennyiség [%]
34,0
28,5-44,3
30,0-36,8
33,4-42,2
34,5-42,3
32,0-44,4
35,2-50,3
Szedimentációs érték (Zeleny) [ml]
60,0
31,0-56,0
45,0-68,0
41,0-67,0
46,0-65,0
38,0-64,0
39,0-67,0
60,0
61,1-66,4
57,2-61,9
59,5-66,7
62,2-65,6
59,0-64,0
57,0-64,4
Sütôipari értékszám
-
73,0-100
72,0-100
81,0-100
79,0-90,0
74,0-100
86,0-100
Sütôipari értékcsoport
-
A2-A1
A2-A1
A2-A1
A2-A1
A2-A1
A1
Tésztastabilitás [min.]
10,0
7,6-14,4
7,5-18,0
12,6-17,2
8,9-16,0
7,9-17,8
14,8-17,9
W (deformációs munka) [*10-4 J]
280
183-347
271-452
278-445
187-373
221-376
220-394
P/L
1,00
0,60-1,98
0,51-1,23
0,69-1,43
0,51-1,69
0,55-1,54
0,34-1,19
120
106-191
170-211
146-212
95-127
156-180
160-192
Farinográfos vizsgálatok Vízfelvevô képesség [%]
Alveográfos vizsgálatok
Extenzográfos vizsgálat Energia 135 percnél [cm2]
7
Mv Menüett
Mv MENÜETT
2009
Állami elismerés éve
CPVO
Növényfajta-oltalom
A
keményszemû ôszi búza
z Mv Menüett a Pannon Prémium minőség elérésére képes új martonvásári búzafajta. A korai érésű minőségbúzák jelenleg igen szűk választékát bővíti, s ott is a legkorábban érő fajták egyike. Többek között e tulajdonsága miatt az Mv Palotás utódjaként ajánljuk. A fajtaminősítő vizsgálatok eredményei alapján termőképessége kisparcellás kísérletekben a malmibúza-kontrollok átlagát meghaladta, s a gyakorlatban az Mv Magdalénához hasonló terméspotenciál várható a fajtától. Agronómiai tulajdonságai kedvezőek. Növényállománya 85–95 cm magas, állóképessége kitűnőnek bizonyult kísérleti parcellákon és vetőmagelőállító táblákon egyaránt. A hazánkban előforduló gombabetegségek közül lisztharmattal gyengén, levélrozsdával közepesen fertőződhet. Télállósága megbízhatóan jó. Martonvásári minőségvizsgálatok alapján az Mv Menüett minden tekintetben megfelel a Pannon Prémium minőségi követelményeinek. Szemei kemények, kiteltek, egyenletes méretűek. Farinográfos minősége jellemzően A2–A1, mely csak tápanyaghiányos terülteken csökken B1-re. Nedvessikér-tartalma magas, meghaladja a 34–35%-ot. ICC szabvány szerinti farinográfgörbe-stabilitása meghaladja a 10 percet és alveográfos minősége is kitűnő. Vetőmag: a fajta II. fokú vetőmagjának felszaporítása az ország több régiójában megkezdődött. Nagyüzemi kipróbálására 2012 őszén már lesz lehetőség a szállítási távolság és a mennyiségi korlátok figyelembe vétele mellett. A fajtát elsősorban a minőségbúza-termesztési integrációk részére ajánljuk választékbővítésnek. Részletező adatsor a 32–33. oldalakon található.
Agronómia tulajdonságok Termés (2 év, 14 kísérlet, Mv Suba=100%) [%]
103,4
Kalásztípus
szálkás
Tenyészidõ
korai
Fitotroni fagyállóság (túlélési %)
86
Állóképesség
jó
Minôségi tulajdonságok (Martonvásár, 8 év átlaga, 2003–2010.) Nedvessikér-mennyiség [%]
35,9
Farinográf értékszám
86,0
Sütõipari minõségi csoport
A1
Farinográf-stabilitás (ICC szerint) [perc]
9,8
Alveográfos W-érték [x10 Joule]
282
Zeleny-index [ml]
42,7
Esésszám [másodperc]
388
-4
8
Mv Toldi
A
Mv TOLDI
keményszemû ôszi búza
2008
Állami elismerés éve
Pannon Prémium minőség elérésére képes, korai érésű búzafajta, mely sok tekintetben az Mv Kolohoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. A koraiközépkorai éréscsoportok határán kalászol és érik. Termőképessége nem csak a minőségbúza-kontrollnál magasabb (103,6%), hanem a gyengébb minőségű malmi búza-standardok átlagát is meghaladja (100,5%) az állami fajtakísérletekben. A fajta megbízhatóan jó fagyállósággal és szárszilárdsággal rendelkezik. A rendszeresen fellépő gombabetegségekkel szemben közepes–jó ellenállósággal rendelkezik, szárrozsda-ellenállósága kiváló, fuzárium-toleranciája átlagosnál jobb, melyet 2010-ben a köztermesztésben is bizonyított. Martonvásári minőségvizsgálatok alapján termése kiváló, beltartalmi minőségét évek óta konzekvensen bizonyítja. Nedvessikér-tartalma magas, jó tápanyagellátás esetén jellemzően 35–40% között változik. Sikérterülése optimális, eddigi vizsgálataink során soha sem haladta meg az 5 mm-es értéket. Zeleny szedimentációs értéke átlagos termőhelyen is meghaladja a Pannon Prémium 60 ml-es küszöbkövetelményét. Lisztje farinográffal vizsgálva A1–A2 minőségi csoportba sorolható. Farinográfos görbestabilitása (ICC szerint) stabilan meghaladja a 10 percet, és akár a 18 percet is elérheti. Alveográfos W-értéke kiváló, Martonvásáron az elmúlt években 270–390 között változott. P/L értéke leggyakrabban nem érte el az 1-et. Esésszáma magas, minden vizsgálatban meghaladta a 400 másodpercet. Az Mv Toldi termesztése az átlagosnál magasabb agrotechnikai színvonalon dolgozó minőségbúza-termelő gazdaságok számára ajánlott, ahol a fajta genetikailag meghatározott minősége nagy valószínűséggel érvényre juthat. Vetőmag: másodfokú vetőmagja továbbra is a KITE Zrt. országos alközponti hálózatán keresztül szerezhető be Magyarországon. A vetőmag-ellátottság 2012 őszén országosan biztosított. A fajta EU és 3. országba szánt minősített vetőmagjának előállításait és kereskedelmét az Elitmag Kft. szervezi. Részletező adatsor a 32–33. oldalakon található.
CPVO
Növényfajta-oltalom
Martonvásári búzafajták termőképessége (2008–2011., 27 termőhely átlaga)
Mv Lucilla Mv Kolompos Mv Bodri Mv Marsall Mv Toldi Mv Kolo Mv Béres Mv Petrence Mv Menüett Mv Magvas Mv Süveges Mv Ködmön Mv Walzer Mv Magdaléna Mv Toborzó Mv Karizma Mv Mazurka Mv Csárdás Mv Suba Mv Verbunkos Mv Palotás 4,5
5,0
5,5
6,0
6,5 [t/ha]
9
Mv Suba
Mv SUBA
2002
Állami elismerés éve
CPVO
Növényfajta-oltalom
Elismerések külföldön
K
keményszemû ôszi búza
özépkorai érésű, jól bokrosodó fajta. Szárszilárdsága átlagos, a túl sűrű vetés fokozza a megdőlés veszélyét. A legelterjedtebb lisztharmat és levélrozsda rasszok képesek megfertőzni, ezért termesztésekor gombaölő szerek használata gazdaságos és javasolt. Martonvásári minőségvizsgálatok alapján a Pannon Prémium kategórián belül is kiemelkedő minőségű búzafajta. Szeme piros, acélos. Lisztje a legigényesebb sütőipari termékek előállítására vagy lisztjavításra is használható. Nedvessikér-tartalma leggyakrabban 34–37% között ingadozik, sikérminősége kiváló. Zeleny-féle szedimentációs értékszáma kiugróan magas, meghaladhatja a 60 ml-t, farinográf értékcsoportja megfelelő termesztési feltételek esetén A1–A2, farinográfgörbestabilitása meghaladja a 10 percet. Kiemelkedően kedvező alveográfos minőséggel rendelkezik. Alveográfos W-értéke jellemzően 300–350 ×10 –4 Joule közötti, viszont legjobb mért eredménye elérte az 500-at. P/L étéke kedvező, többnyire 1 alatti. Kiváló minőségét már több évjáratban és országban bizonyította. Nemzetközi viszonylatban az eddigi legsikeresebb martonvásári búzafajta. Elismertségét mutatja, hogy hét külföldi országban szerepel a köztermesztésben állami elismerés vagy EUlistáról történő kiválasztás alapján. Termesztése a kiváló vagy jó minőségű termés elérésére törekvő gazdálkodók számára javasolt. Kedvező termőhelyen, igényes agrotechnika mellett a Pannon Prémium minőséget is érdemes megcélozni, más termőtájakon vagy rosszabb termesztési feltételek között reálisan jó minőségű kenyérbúza-alapanyag állítható elő a fajtával. Vetőmag: a második legelterjedtebb martonvásári búzafajta. Az őszibúza-szaporítások között stabilan a harmadik helyet foglalja el. Vetőmag-előállításai az ország teljes területét lefedik, ezért II. fokú vetőmagja elegendő mennyiségben rendelkezésre áll 2012 őszén is. Részletező adatsor a 32–33. oldalakon található.
Az Mv Suba minősége üzemi fajtasorokban, megfelelő tápanyagellátás és optimális betakarítási idő mellett (2010.) NedvessikérTermőhely
tarta Glutén- érték- csoterülés lom index szám port %
10
Farinográf-
Alveográf
stabi- vízfellitás vétel
W
EsésP/L szám
mm/h
-
-
-
min
%
x10 -4 J
-
sec
Chernelházadamonya 39,2
4,0
88,8
78,2
A2
10,9
64,0
340
0,66
432
Encs
34,2
5,5
92,4
83,9
A2
17,2
62,9
341
0,61
347
Somogyjád
35,9
4,5
95,4
86,0
A1
14,8
64,2
368
0,75
426
Szerencs
39,6
2,5
99,0
91,9
A1
16,9
63,6
427
0,70
299
Szekszárd
35,7
1,0
99,2
77,5
A2
14,7
61,5
338
0,66
283
Szentlőrinc
39,7
4,5
89,5
80,6
A2
10,1
63,5
296
0,51
324
Zalaszentgrót
40,2
4,0
95,1
100
A1
16,5
63,9
453
0,71
441
Átlag
37,8
3,7
94,2
85,4
A1
14,4
63,4
366 0,66
365
Mv Ködmön
Mv KÖDMÖN
keményszemû ôszi búza
S
2002
Állami elismerés éve
tabil termőképességű és nagyon jó minőség-stabilitású búzafajta. Jól termeszthető. Középkorai kalászolási ideje megfelelően hosszú szemtelítődést tesz lehetővé, ami jó szárazságtűrő képességének is köszönhetően egyenletes, telt szemek kifejlődését eredményezheti. Növényállománya 90–100 cm magas, állóképessége átlagos, extrém esetektől eltekintve megdőlés nélkül betakarítható. Közepes lisztharmat-ellenállósága miatt minőségorientált termesztése esetén fungicidek alkalmazása javasolt. Az átlagosnál gyengébb kalászfuzárium-ellenállósága miatt kerülni kell a kukorica előveteményt és a forgatás nélküli talajművelést. Martonvásári minőségvizsgálatok alapján minőségi paraméterei egyaránt megfelelnek a Pannon Prémium, valamint a MSZ 6383:1998 szerinti javító minőségű búza kategória-követelményeinek. Nedvessikér-tartalma legtöbbször meghaladja a 34%-ot, sikérminősége kiváló. Farinográfos értékcsoportja A2–A1, farinográfgörbestabilitása (ICC) meghaladja a 10–12 percet. Alveográfos minősítése esetén is kiváló eredmények jellemzik az Mv Ködmönt. A fajta kimagaslóan jó esésszám-stabilitással rendelkezik, amit 2005-ben és 2008-ban széles körben bizonyított. Termőhelytől és agrotechnikai színvonaltól függően Pannon Prémium búza, javítóbúza vagy jó minőségű kenyérbúza előállítása céljából széleskörű termesztésre ajánlott fajta. Vetőmag: az Mv Ködmön napjainkban is közkedvelt, melynek fémzárolt vetőmagalapját a területileg súlyozottan előforduló nagyobb szaporítások teremtik meg. Ez biztosítja a fajta számára a nyolcadik legnagyobb szaporítóterületet, illetve 2012 őszén az igényekhez elegendő II. fokú vetőmagot. Részletező adatsor a 32–33. oldalakon található.
SZTNH (MSZH) Növényfajta-oltalom
Az Mv Ködmön alveográfos lisztvizsgálata P [mm H2O]
100
Termôhely:
Martonvásár
Év:
2007
W [×10 J]
373
P/L
0,77
–4
80 60 40 20 0
0
100
L [mm]
11
Mv Kolo
Mv KOLO
2006
Állami elismerés éve
CPVO
Növényfajta-oltalom Elismerések külföldön
M
keményszemû ôszi búza
artonvásári minőségvizsgálatok alapján kiemelkedő minőségű és minőségstabilitású búzafajta. Farinográffal vizsgálva az állami fajtakísérletekben és az üzemi fajtasorokban több év során is A1–A2 értékcsoportba sorolták, ezzel évjárattól függetlenül megismételte a martonvásári kutatóintézeti eredményeket. Az ICC szabvány szerint mért farinográfgörbe-stabilitása kiváló. Nedvessikér-tartalma átlagosan 35–36%, bő tápanyagellátás esetén vagy aszályban 38–40%-ig is emelkedhet, és csak tápanyaghiány esetén csökken 35% alá. Alveográfos W-értéke kedvező esetben 300–350×10 –4 Joule, P/L értéke optimális, többnyire 1 alatti. Minden más mért paramétere is meghaladja a MSZ 6383:1998 szerinti javító minőség és a Pannon Prémium minősítés határértékeit is. Kitűnő minősége kedvező agronómiai tulajdonságokkal párosul. Biztonságosan áttelel, átlagos mértékben bokrosodik, majd a középkorai fajtákkal együtt kalászol. Optimális, 90–95 cm magasságú növényállományt fejleszt, mely megdőlésre nem hajlamos. Erős lisztharmat-epidémia vagy sárgarozsda-fertőzés esetén fungicid alkalmazása indokolt. A 2010. évi üzemi tapasztalatok is bizonyították, hogy kalászfuzáriummal szemben az átlagosnál ellenállóbb búzafajta, így erős járvány esetén is – megfelelő kalászvédelemmel – hatékonyan megvédhető. Ha vihar meg nem dönti, állva takarítható be, és jó esésszám-stabilitása miatt a kisebb esők sem rontják minőségét. Termesztése a minőségi búzatermelést megcélzó gazdálkodóknak ajánlott. A termesztés-technológiát fegyelmezetten betartó búzatermelők az ország kedvezőbb adottságú területein az évjárathatás miatt mintegy 80% valószínűséggel számíthatnak a Pannon Prémium minőségű termés elérésére az Mv Kolo termesztése esetén. Vetőmag: jelenleg a legnépszerűbb martonvásári búzafajta, mely a magyarországi legnagyobb szaporító területtel és fémzárolási mennyiséggel párosul. Vetőmag-előállításai az ország teljes területét lefedik, ezért fémzárolt vetőmagjának 2012. őszi beszerezhetősége nem okozhat gondot. Részletező adatsor a 32–33. oldalakon található. Az Mv Kolo minősége üzemi fajtasorokban, megfelelő tápanyagellátás és optimális betakarítási idő mellett (2010.) NedvessikérTermőhely
12
Farinográf-
Alveográf
tarterü- Glutén- érték- cso- stabi- vízfeltalom lés index szám port litás vétel
W
EsésP/L szám
%
mm/h
-
-
-
min
%
x10 -4 J
-
sec
Chernelházadamonya
37,5
4,0
88,9
81,9
A2
13,1
64,2
394
0,71
484
Encs
32,0
3,5
90,3
81,5
A2
17,8
61,4
338
0,66
426
Somogyjád
38,3
5,0
80,7
80,6
A2
13,5
64,2
353
0,72
436
Szerencs
39,4
4,0
88,8
79,8
A2
12,5
63,5
380
0,63
388
Szekszárd
39,3
3,0
88,3
78,6
A2
10,0
62,5
412
0,50
290
Szentlőrinc
37,9
3,5
86,8
78,2
A2
10,7
64,6
337
0,70
424
Zalaszentgrót
39,9
3,5
84,0
83,9
A2
9,8
63,4
309
0,58
428
Átlag
37,7
3,8
86,8
80,6
A2
12,5
63,4
360
0,64
411
Mv Mazurka
A
keményszemû ôszi búza
martonvásári búzaszortiment legkésőbbi érésű fajtája, mely extra minőségi tulajdonságokkal rendelkezik. A középkései csoport határán kalászol és érik. Termőképessége azonos minőségcsoportja többi fajtájának teljesítményével, termesztését befolyásoló agrotechnikai tulajdonságai kedvezőek. Télálló, alacsony szárú, megdőlésre nem hajlamos. A középkorai-középkésői átmeneti tenyészideje még nem veszélyezteti termésbiztonságát. Lisztharmattal, levélrozsdával és kalászfuzáriummal fertőződhet, fungicid alkalmazása javasolt termesztésekor. Más hazai fajtáknál nem ismert speciális, nagy molekulatömegű tartalékfehérjeösszetétele (2*, 13+16, 2+12) következtében nagy fehérje- és sikértartalma kiváló sikérminőséggel párosul. Magas Zeleny-féle szedimentációs értékszámmal, A2–A1 farinográfos értékcsoporttal és optimális alveográfos tulajdonságokkal rendelkezik. Minőségstabilitása jó, esésszáma kisebb csapadék hatására nem csökken. Termesztése elsősorban a minőségbúza-termelők részére javasolt. Vetőmag: a KITE Zrt. minőségbúza termelési rendszer keretében termesztett búzafajta. Másodfokú vetőmagja a KITE Zrt. országos alközponti hálózatán keresztül szerezhető be Magyarországon. A fajta EU és 3. országba szánt minősített vetőmagjának előállításait és kereskedelmét az Elitmag Kft. szervezi. Részletező adatsor a 32–33. oldalakon található.
Mv MAZURKA
2003
Állami elismerés éve
SZTNH (MSZH) Növényfajta-oltalom
13
Pannon Standard minôségi kategória
A
Pannon Standard minôségi búza-kategóriába keményszemû, jó minôségû malmi búzafajták tartoznak. Minôsítésük ugyanazon vizsgálati paraméterek alapján történik, mint a Pannon Prémium kategória esetében, csupán a megkövetelt határértékek kevésbé szigorúak. A fajtákkal szemben támasztott követelmények a ned vessikér-tartalom tekintetében hasonlítanak az MSZ 6383:1998 szerinti Malmi I. minôségi kategóriához, de a megkövetelt sikérmi nôség meghaladja a szabvány elôírásait. Komoly minôségi elvárás a 6,0 perces farinográfgörbe-stabilitás, a 40,0 ml Zeleny-érték és a 220×10 –4 Joule alveográfos W-érték egyaránt. A Pannon Standard védjegy használat ának szabályai meg egyeznek a Prémium kategór ia fô szabályaival, azaz feltétel a fémzárolt vetômag használata, a nyomon követhetô termesztéstechnológia és az akkreditált laboratóriumban végzett minôsítés. Ez a minôségi kategória viszonylag kevésbé igényes agro technikával, a közepes adottságú területeken is jó biztonsággal megtermelhetô, ezért ez adhatja az export árualap nagyobbik részét. Az ebbe a csoportba sorolt fajták termesztésével optimális alapanyag
keletkezhet a hazai igényes felhasználók vagy az átlagosnál nagyobb elvárásokat megfogalmazó, de a Prémium minôséget nem igénylô külföldi vásárlók számára egyaránt. A martonvásári ôszi búzafajta-szortiment egyre több tagja ma radéktalanul megfelel e kategória követelményeinek. Ebbe a kate góriába tartozik a legújabb fajták közül az Mv Karéj és Mv Petrence is.
Ajánlott fajták, jellemzõ minõségi értékek (Martonvásár, 2005–2011.) STANDARD határértékek
PANNON STANDARD Mv Toborzó
Mv Bodri
Mv Karéj
Mv Petrence
Mv Lucilla
Fajtára jellemzô minôségi értékek Hektolitertömeg [kg/hl]
78,0
77,7-84,3
75,0-85,7
75,5-86,1
72,5-82,5
77,6-86,4
Szemkeménység (HI)
50,0
55,9-68,0
51,9-82,1
51,3-75,3
61,4-68,2
58,8-78,0
Esésszám (Hagberg) [sec.]
250
301-490
278-449
268-448
185-457
211-463
Nyersfehérje-tartalom (száraza.) [%]
13,0
13,1-15,6
12,1-14,0
11,3-13,1
11,7-14,7
11,8-14,7
Nedvessikér-mennyiség [%]
30,0
32,6-50,3
28,6-36,9
30,0-33,,2
28,3-37,0
25,0-32,8
Szedimentációs érték (Zeleny) [ml]
50,0
35,0-57,0
30,0-68,0
31,0-55,0
28,0-43,0
39,0-63,0
55,0
64,3-65,9
57,4-62,4
58,9-67,7
55,2-61,1
54,3-59,4
Sütôipari értékszám
-
72,0-85,0
71,0-100
84,9-100
72,0-100
65,0-100
Sütôipari értékcsoport
-
A2-A1
A2-A1
A2-A1
A2-A1
B1-A1
Tésztastabilitás [min.]
6,0
6,2-16,8
7,6-14,8
7,8-18,7
5,7-18,2
6,1-17,7
W (deformációs munka) [*10-4 J]
220
186-314
171-373
381-441
179-257
228-386
P/L
1,50
0,47-2,54
0,42-1,77
0,74-1,90
0,53-1,01
0,51-1,62
75
111-123
133-176
177-183
75-104
182-221
Farinográfos vizsgálatok Vízfelvevô képesség [%]
Alveográfos vizsgálatok
Extenzográfos vizsgálat Energia 135 percnél [cm2]
14
Mv Toborzó
Mv TOBORZÓ
keményszemû ôszi búza
N
2003
Állami elismerés éve
emzetközi összehasonlításban is különleges tulajdonságokkal rendelkező fajta. Rendkívül korán – a késői őszi árpákkal és a középkorai tritikálékkal azonos időben – kalászol, és korán érik. Extra koraisága kitűnő fagyállósággal párosul. Fejlődési ritmusa annyira eltér a többi fajtáétól, hogy egészen másként reagálhat a környezeti hatásokra, mint a későbbi fajták. Korai virágzása miatt a szemtelítődés az első hőségnapok előtt jobbára befejeződik, ezért igen nagy ezermagtömeget is képes elérni (>55 g). Kiegyenlített, nagy szemei miatt kedvező esetben már 8–9 t/ha termést is értek el vele vetőmagelőállító táblákon. Koraiságával a rozsdafertőzést is elkerüli. Virágzáskor az átlagosnál érzékenyebb a kalászfuzárium fertőzésre, ezért célirányos és a növényállomány fejlettségi állapotához igazított (!) fungicides kalászvédelem elvégzése indokolt. Magas fehérjetartalmú és nagyon jó farinográfos minőségű fajta. Jó agrotechnika esetén nedvessikér-tartalma 33–37% között ingadozik, farinográfos értékcsoportja jellemzően A2. Magas az alveográfos W-értéke is, de nagyon erős tésztája miatt a P/L értéke meghaladja az 1-et. A télállóság–koraiság–minőség ilyen magas szintje egyidejűleg egyetlen más fajtában sem található meg, ezért termesztése a több fajtát is termesztők vetésterületének 10–20%-án ajánlott. A hormonhatású gyomirtó szerek kijuttatásának időpontját a fajta speciális fejlődési ritmusához kell igazítani, és az őszi árpa aratása közben már érdemes az Mv Toborzó érettségét is vizsgálni, mert várhatóan a betakarítás e fajtával azonnal folytatható. Vetőmag: az Mv Toborzót továbbra is kiváló minőségi tulajdonságai és egyedülálló koraisága emeli a keresett fajták közé, elsősorban a tipikus búzatermesztő régiókban. Vetőmagjának megrendelésekor esetleg számítani lehet nagyobb szállítási távolságra, melynek figyelembe vétele mellett biztonsággal beszerezhető. Részletező adatsor a 32–33. oldalakon található.
SZTNH (MSZH) Növényfajta-oltalom Elismerések külföldön
Kalászos gabonafajok kalászolásának variációs szélessége (Martonvásár, 2006.)
Ôszi árpa Tritikálé Ôszi búza Tavaszi árpa Ôszi zab Tavaszi búza Tavaszi zab április 25.
május 5.
május 15.
május 25.
június 4.
június 14.
15
Mv Bodri
Mv BODRI
2008
Állami elismerés éve
CPVO
Növényfajta-oltalom
keményszemû ôszi búza
I
gen korai érésű, intenzív típusú, féltörpe növényállományú kenyérbúza fajta. Kalászolási ideje alapján a búzafajta-szortiment egyik legkorábbi tagja. Magassága intenzív termesztési feltételek között is csak 75–85 cm, s ezzel a második legalacsonyabb szárú martonvásári búza. A növénymagasság és a gyökérmélység közötti pozitív összefüggés miatt az alacsony szárú búzák rosszabbul alkalmazkodnak kedvezőtlen talajadottságokhoz és a tápanyaghiányhoz, ezért termesztése átlagosnál jobb búzatermesztési feltételek vagy intenzív technológia alkalmazása esetén javasolt. Fitotroni hidegtűrése kiváló (túlélési %>80). Igen korai kalászolása révén esélye van a nyári hőség, aszály és részben a gombabetegségek elkerülésére is. Lisztharmat, levélrozsda- és levélfoltosság-ellenállósága mesterséges fertőzés esetén is jó, szárrozsdával és fuzáriummal szemben közepesen ellenálló/toleráns. Termőképessége három év átlagában az állami fajtakísérletekben a kontrollokhoz viszonyítva 106,2%, kiemelkedően produktív. Minősége alapján jó minőségű kenyérbúza. Nedvessikér-tartalma nem magas, jellemzően 29–30%, sikérminősége azonban kiváló. Farinográfos értékszáma alapján eddig szinte minden kísérletben A2 minőségű termést adott, évjárattól és termőhelytől függetlenül. Farinográfos görbestabilitása meghaladja a tíz percet. Alveográfos W-értéke 220–290, legtöbbször 1 alatti P/L értékkel. Esésszáma stabilan magas. Vetőmag: elsősorban a jó talajokon gazdálkodó, intenzív technológiát alkalmazó gazdaságok részére ajánlott fajta. Másodfokú vetőmagjának felszaporítása próba jelleggel megkezdődött. Vetőmagja 2012 őszén korlátozott mennyiségben és a szállítási távolság figyelembe vételével szerezhető be. Részletező adatsor a 32–33. oldalakon található. Búzafajták növénymagassága az elmúlt 6 év átlagában
Mv Menüett Mv Tallér Mv Ködmön Mv Karizma Mv Csárdás Mv Toborzó Mv Toldi Mv Lucilla Mv Kolo Mv Suba Mv Béres Mv Kolompos Mv Kikelet Mv Magdaléna Mv Mazurka Mv Walzer Mv Verbunkos Mv Marsall Mv Süveges Mv Apród Mv Petrence Mv Bodri 0
16
20
40
[cm]
60
80
100
Mv Karéj
JÖN!
keményszemû ôszi búza
A
z Mv Karéj (Mv 18-08) az intenzív körülmények között gazdálkodó, nagy termés elérésére törekvő gazdaságok perspektivikus, új fajtája. Termőképessége az állami fajtakísérletekben a kontrollokhoz képest 102,5%, az MTA ATK MGI kísérleti hálózatában pedig az Mv Marsall termőképességét meghaladó produktivitást mutatott. A termésbiztonságot meghatározó tulajdonságok közül fagyállósága kiváló, állóképessége jó, a legfontosabb gombabetegséggel, a levélrozsdával szemben pedig jó szántóföldi rezisztenciával rendelkezik. Provokációs kísérletben szárrozsdával szemben fogékony. A fajta kiemelkedő pozitív tulajdonsága a nagy termőképesség mellett a kiváló sikérminősége. Hat év martonvásári adatai alapján átlagos búza-agrotechnikával termesztve farinográfos minősége igen stabil (A1), jellemzően 17-18 perc farinográfos görbestabilitás értékkel. E paraméterek, valamint az alveográfos W-érték és az extenzográfos minőség alapján teljesíti a Pannon Prémium minőségi kategória követelményeit. Nedvessikér-tartalma átlagosan 30%, mely a Pannon Standard minőségi besorolásnak felel meg. Fajtáinkat és nemesítési törzseinket hagyományosan tápanyaghiányos területeken is vizsgáljuk. A több éven keresztül egyáltalán nem műtrágyázott területen mért minőségből következtetni lehet arra, milyen minőségre számíthatunk gyenge adottságú, vagy extenzív körülmények között termelő gazdaságokban a különböző fajták termesztése esetén. Az Mv Karéj ilyen körülmények között 26–27% sikértartalom mellett B1–A2 minőség elérésére volt képes, de jó sikérminőségét mutatja, hogy még ilyen feltételek mellett is magas marad a W-értéke. Vetőmag: a fajta újdonság volta következtében korlátozott mennyiségű vetőmagja 2012 őszén a vetőmag-előállítók szaporítói tevékenységét hivatott kielégíteni. Elsősorban a Pannon Standard típusú fajtákat (pl.: Mv Emese, Mv Magvas) kedvelő gazdaságok részére javasoljuk kipróbálásra. Részletező adatsor a 32–33. oldalakon található.
Mv Karéj
2011
Állami elismerés éve
SZTNH (MSZH) Növényfajta-oltalom
Pannon Standard minőségű búzafajták termőképessége (13 termőhely átlaga; MTA ATK MGI kísérletek, 2010–2011.)
[t/ha] 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0
Mv
L
il uc
la Mv
K
éj ar
Mv
B
r od
e 01 s nc s a l l i z ma r i et r se gva ti-12 l e é r e e r l b r t l k Ta v Ki v Pe v Ma v Ka v So v Em v Ma nkú M M M Bá M Mv M M M
i
17
Mv Petrence
Mv PETRENCE
2009
Állami elismerés éve
CPVO
Növényfajta-oltalom
A
keményszemû ôszi búza
középkorai érésű, tar kalászú Mv Petrence azoknak a gazdaságoknak lehet kedvelt fajtája, amelyek intenzív körülmények között gazdálkodnak, nagy termés elérésére törekednek, és emellett átlagosnál jobb minőségű termést szeretnének betakarítani. A martonvásári országos fajtakísérletekben 2009-ben hét termőhely átlagában termésmennyiségével az első helyen végzett, orrhosszal megelőzve az Mv Marsallt. Több év átlagában e két fajta azonos termőképességűnek bizonyult. Az Mv Petrence 75–85 cm magas törpe növényállományú búza, a martonvásári fajtaszortiment jelenlegi legalacsonyabb tagja. Állóképessége kitűnő, ezért nagy műtrágyaadagokkal rekordtermés elérésére lehet törekedni. Sekély termőrétegű, tápanyagban szegény talajon termesztése nem javasolt. Egészséges búza, lisztharmatra jó és levélrozsdára közepes-jó ellenállósággal rendelkezik. Minősége hasonlít az Mv Magvashoz, de sikértartalma kevésbé ingadozó, farinográf értékcsoportja pedig A2–A1. A Pannon Standard minőségi követelményeknek nagy biztonsággal megfelel. Vetőmag: a tar kalászú fajtákat kedvelő, jó talajokon intenzív technológiát alkalmazó gazdaságok részére ajánljuk kipróbálásra. A fajta II. fokú vetőmagjának felszaporítása 2012-ben folytatódott, ezért korlátozott mennyiségű vetőmag az üzemi próbatermesztésekhez biztosított. Részletező adatsor a 32–33. oldalakon található.
Martonvásári búzafajták átlagos magassága (Martonvásár, 2006–2010.)
Mv Petrence Mv Bodri Mv Apród Mv Marsall Mv Süveges Mv Walzer Mv Verbunkos Mv Mazurka Mv Kolompos Mv Magdaléna Mv Lucilla Mv Suba Mv Béres Mv Kolo Mv Kikelet Mv Toborzó Mv Toldi Mv Csárdás Mv Tallér Mv Ködmön Mv Karizma Mv Menüett 0
18
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100 [cm]
Mv Lucilla
S
Mv LUCILLA
keményszemû ôszi búza
2007
Állami elismerés éve
zéles alkalmazkodóképességgel rendelkező, középkorai érésű, szálkás kalászú fajta. Mv Lucia névvel kapott állami elismerést, viszont a CPVO szabadalmi eljárásban Mv Lucilla néven kerülhetett regisztrálásra. Ajánlati listás szereplés alapján köztermesztésben van Németországban, illetve Kanadában (Keldin, 2010.) elismert fajta. Az Mv Lucilla nagyon jól alkalmazkodik az eltérő termesztési feltételekhez. A szélsőséges környezetekben kapott eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a változatos hazai időjárási feltételek között is biztonságosan termeszthető. Az elmúlt években szerzett üzemi tapasztalatok alapján is beigazolódott, hogy a fajtára jellemző – jó termőképességgel párosuló – megfelelő nedvessikér-tartalomhoz magas nitrogéndózis szükséges. A hazai kísérletekben a kontrollokat meghaladó termőképesség, megbízható télállóság, átlagosnál alacsonyabb, jól bokrosodó növényállomány és jó levélrozsdarezisztencia jellemezte. Nedvessikér-tartalma 29–30%, sikérminősége kitűnő. Farinográffal vizsgálva minősítése A2–A1, farinográfgörbe-stabilitása kiemelkedő, több mint 15 perc. Alveográfos minősítése szintén kitűnő, a 250×10 –4 Joule értéket meghaladó W-érték alapján a javító kategóriába tartozik. Esésszáma, Zeleny-féle szedimentációs értékszáma egyaránt igen kedvező. Termesztése a jó talajadottságokkal rendelkező, nagy termésszintek elérésére törekvő gazdaságoknak ajánlott. Vetőmag: termőképessége miatt keresett fajta elsősorban a jó talajokon, intenzív technológiát alkalmazó gazdaságok körében. Másodfokú vetőmagja az ország nyolc megyéjéből szerezhető be 2012 őszén a készletek erejéig. Részletező adatsor a 32–33. oldalakon található.
CPVO
Növényfajta-oltalom
Elismerések külföldön
Búzafajták termôképessége optimális környezetben és gombafertőzés esetén (Martonvásár, 2008–2010.)
Mv Lucilla Mv Petrence Mv Menüett Mv Magvas Mv Marsall Mv Kolompos Mv Toldi Mv Béres Mv Bodri Mv Toborzó Mv Karizma Mv Kolo Mv Vekni Mv Walzer Mv Süveges Mv Magdaléna Mv Mazurka Mv Csárdás Mv Ködmön Mv Suba Mv Verbunkos Mv Palotás 0
1,0
2,0
3,0
Levélrozsdával fertőzve, fungicid nélkül
4,0
5,0
6,0
7,0
Fungiciddel védve
8,0 [t/ha]
19
Nagy fehérje- és sikértartalmú fajtacsoport
H
agyományosnak tekinthető martonvásári fajtacsoport, melynek első képviselője az Mv Magdaléna volt, s azóta e kategória választéka egész sor hasonló minőségű fajtával bővült. Versenyelőnyüket az biztosítja, hogy örökletesen meghatározott, átlagosnál nagyobb fehérjetartalmuknak köszönhetően nedvessikér-tartalmuk alacsony tápanyagszinten vagy nedves évjáratban sem csökken 30% alá, kedvező körülmények között viszont eléri a 35%-ot, vagy még a fölé is emelkedhet. Sikérminőségük jó, farinográfos értékszámuk üzemi feltételek között rendszerint B1, esetleg A2. Az első ilyen fajták speciális minőségüket egyik ősüktől, a Bánkúti 1201-től örökölték, az újabb fajták egyik szülője pedig több esetben az Mv Magdaléna.
Az elmúlt évtizedben több millió tonna árut állítottak elő e csoport fajtáival, ezért sok tapasztalat gyűlt össze velük kapcsolatban a gabonavertikum különböző szereplőinél. Kemény szemtípusuk az őrlés során nagy lisztkihozatalt tesz lehetővé, ezért malmi minőségük kedvező. Részben a kemény szemnek, részben pedig a magas fehérjetartalomnak köszönhetően lisztjük magas vízfelvevő képességgel rendelkezik. Hagyományos sütőipari technológiával lisztjükből nagy térfogatú, formás kenyeret lehet sütni. Az aratás előtti csapadék minőségüket alig rontja, a szemtelítődés idején jelentkező hősokk hatására sikérterülésük növekedhet. Alveográfos minőségük közepes.
Ajánlott fajták, jellemzõ minõségi értékek (Martonvásár, 2005–2011.) MSZ 6383
NAGY FEHÉRJE- ÉS SIKÉRTARTALMÚ BÚZAFAJTÁK
Javító
Mv Béres
Mv Apród
Mv Csárdás
Mv Kolompos
Mv Verbunkos
Mv Magdaléna
78,0
75,6-82,9
72,4-85,1
76,9-83,6
72,5-78,7
78,3-83,6
78,5-84,4
Fajtára jellemzô minôségi értékek Hektolitertömeg [kg/hl]
-
49,0-66,7
55,2-66,2
51,3-77,0
51,6-69,9
55,7-70,5
53,2-71,6
Esésszám (Hagberg) [sec.]
Szemkeménység (HI)
300
234-401
259-445
222-446
357-459
334-465
265-469
Nyersfehérje-tartalom (száraza.) [%]
12,5
14,4-15,4
13,1-14,3
13,1-15,7
13,3-15,3
14,1-15,3
13,3-15,3
Nedvessikér-mennyiség [%]
34,0
35,7-37,2
33,4-38,8
35,2-46,5
33,0-38,7
32,7-41,9
34,3-45,4
Nedvessikér-terülés [mm/h]
2,0-5,0
3,5-6,5
2,0-8,0
5,5-9,5
4,0-8,0
4,0-8,5
6,0-8,5
35,0
29,0-34,0
27,0-36,0
32,0-51,0
36,0-46,0
30,0-58,0
32,0-54,0
>70,0
63,0-81,0
57,0-75,0
65,0-80,0
69,0-82,0
66,0-96,0
63,0-75,0
A
B1-A2
B1-A2
B1-A2
B1-A2
B1-A1
B1-A2
Zeleny-érték [ml] Farinográfos vizsgálatok Sütôipari értékszám Sütôipari értékcsoport
20
Mv Béres
K
keményszemű őszi búza
özépkorai érésű búzafajta, mely évek óta változatlanul nagyon jó betegségellenállósággal rendelkezik levélrozsdával, szárrozsdával és sárgarozsdával szemben. Lisztharmat gyakorlatilag nem fertőzi, csak a legalsó levélszinteken jelenhet meg. Növényvédelme így csupán sárga levélfoltosság-epidémia esetén vagy fuzárium ellen preventíven jöhet számításba. Egészséges állománya évjárattól szinte függetlenül biztonságos szemtelítődést tesz lehetővé, s ez termésbiztonságának alapja. Termesztését befolyásoló más agrotechnikai tulajdonságai is kedvezőek. Télállósága és állóképessége kiváló, nagy tápanyagdózissal a megdőlés komoly veszélye nélkül törekedhetünk 7–8 t/ha termés elérésére. Minősége hasonlít az Mv Magdaléna minőségéhez, nagy nedvessikér-tartalmú, jellemzően B1–A2 farinográf minőségű termést ad. Minőségstabilitása nedves évjáratokban is megfelelő, a stabil esésszámú fajták közé tartozik. Termesztése elsősorban azon gazdálkodók számára javasolt, akik növényvédelem nélkül vagy minimális növényvédelemmel kívánnak intenzív búzatermesztést folytatni. Termését szívesen vásárolják a hazai felhasználók, valamint a szomszédos országok malmai egyaránt. Vetőmag: közepes mértékben elterjedt, elsősorban betegség-ellenállósági tulajdonságai miatt keresett fajta.Másodfokú vetőmagja jellemzően régión belül elérhető. Részletező adatsor a 32–33. oldalakon található.
Mv BÉRES
2003
Állami elismerés éve
SZTNH (MSZH) Növényfajta-oltalom Elismerések külföldön
Molekuláris markerek a nemesítésben
21
Mv Apród
Mv APRÓD
2010
Állami elismerés éve
CPVO
Növényfajta-oltalom
A
keményszemű őszi búza
z Mv Apród (Mv 17-07) féltörpe növésű, nagy sikértartalmú fajta, amely 80–85 cm-es növénymagasságával valamennyi minősített búzafajta között a legrövidebb szárú fajták közé tartozik. Az Mv Verbunkoshoz hasonló típusú búza, de annál 5–8 cm-rel alacsonyabb állományt fejleszt. Tenyészideje középkorai, az Mv Verbunkoshoz hasonló, annál egy nappal korábban kalászol. Az állami fajtakísérletekben minőségkontroll Mv Verbunkoshoz képest 10,6%-kal magasabb termés elérésére volt képes, és hasonló különbség igazolódott a martonvásári kutatóintézet évente több termőhelyen beállított fajta-összehasonlító kísérleteiben is. Jó fagyállósággal, jó lisztharmat- és levélrozsda-ellenállósággal és kiváló szárrozsda-rezisztenciával rendelkezik. Rezisztenciája valamennyi kórokozóval szemben jobb, mint az Mv Verbunkosé. Különösen nagy a különbség a levélrozsda-ellenállóság tekintetében az Mv Apród javára. Fagyállósága és télállósága megbízhatóan jó. A megnövelt produktivitású és javított rezisztenciájú fajta magas nedvessikértartalommal és B1–A2 sütőipari minőséggel jellemezhető. Sikértartalma jó agrotechnika esetén 34–37% között változik, tápanyaghiányos vagy más kedvezőtlen környezetben általában 31–33%-ig csökken a sikér mennyisége. Sikérterülése jellemzően 5–8 mm. Alveográfos minősége közepes. A fajta kipróbálását elsősorban azokon a terülteken javasoljuk, ahol korábban az Mv Verbunkos jó eredményeket adott. Az Mv Apródtól várható előny a nagyobb termés és az egészségesebb állomány, az Mv Verbunkosnál megszokott minőség megőrzése mellett. Vetőmag: a fajta üzemi felszaporítása 2011 őszén megkezdődött. Jó talajokon, intenzíven gazdálkodók részére javasolt. Másodfokú vetőmagja korlátozott mennyiségben lesz elérhető üzemi kipróbálásra. Részletező adatsor a 32–33. oldalakon található. Agronómia tulajdonságok (MgSzH, 2008–2010.) Termés [t/ha] Kalásztípus Fitotroni fagyállóság (túlélési % -15°C-on) Állóképesség Betegség-ellenállóság Lisztharmat (Blumeria graminis) Levélrozsda (Puccinia triticina) Szárrozsda (Puccinia graminis)
6,25-7,78 szálkás 72,4 kiváló jó közepes kiváló
Minôségi tulajdonságok (Martonvásár, 2004–2010.) Nedvessikér mennyisége [%] Esésszám [mp] Zeleny-index [ml] Farinográfos vizsgálat Vízfelvevő képesség [%] Tésztakialakulási idő [perc] Tésztastabilitás [perc] Sütőipari értékszám Sütőipari minőségi csoport Alveográfos vizsgálat W-érték (deformációs munka) [*10-4 Joule] P/L Extenzográfos vizsgálat Energia 135 percnél [cm2]
22
36,7 410 33,0 62,4 6,5 7,2 70,2 A2 180 0,65 58,5
Mv Csárdás
Mv CSÁRDÁS
keményszemű őszi búza
S
1999
Állami elismerés éve
zéles körű elterjedtségét annak köszönheti, hogy a középkorai éréscsoportban ugyanolyan megbízható sikértartalommal és sikérminőséggel rendelkezik, mint a kicsit később érő Mv Magdaléna. Keményszemű, jól őrölhető fajta. Nedvessikér-tartalma jellemzően 34–36%. Száraz évben ennél magasabb értéket is mutathat, de kedvezőtlen körülmények között sem süllyed 30–32% alá. Farinográfos értékcsoportja a köztermesztésben legtöbbször B1, kísérletekben és jó agrotechnikai körülmények között A2. Esésszámát csapadékos időjárás esetén is átlagosnál stabilabban megőrzi. Lisztjéből nagy térfogatú kenyér készíthető. Termőképessége üzemi szinten is lehetővé teszi a 6–7 t/ha termésszint elérését, jobb táblákon 7–7,5 t/ha termés is betakarítható a fajtából. Szárszilárdsága jó, igen széleskörű elterjedtsége ellenére megdőléséről ritkán számolnak be. Az utóbbi évek új levélrozsda-rasszaival fertőződhet, ezért érdemes termesztésekor gombaölő szeres kezelést alkalmazni. Széles körű termesztése javasolt, mert hazai felhasználásra optimális minőségű, és minden olyan piacon jól értékesíthető, ahol a minősítés elsősorban fehérje- vagy sikérmennyiség alapján történik. Vetőmag: a teljes őszibúza szaporítási sorban a kilencedik helyen kiemelt fajta. II. fokú vetőmagja a név és hagyományos magyar búzaminőség mellett elkötelezett gazdák számára továbbra is rendelkezésre áll, mely az évről évre szűkülő beszerzési forrásokból 2012 őszén is biztosított. Részletező adatsor a 32–33. oldalakon található.
SZTNH (MSZH) Növényfajta-oltalom
Eltérô minôségtípusú fajták aránya a martonvásári búzavetômag-forgalomban
[%] 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
9 19
5
9 19
6
Malmi
9 19
7
9 19
8
9 19
9
20
00
20
01
Nagy sikértartalmú
20
02
20
03
20
04
20
05
Pannon Prémium
20
08
20
09 2010 2011 Pannon Standard
23
Mv Kolompos
Mv KOLOMPOS
2009
Állami elismerés éve
CPVO
Növényfajta-oltalom
keményszemű őszi búza
A
z Mv Kolompos a nagy fehérje- és sikértartalmú fajtacsoport legújabb tagja. Két bőtermő fajta keresztezéséből származik (Euréka/Mv Vekni), és ez teljesítményében is megmutatkozik. Az állami fajtakísérletekben a minőségi kontroll Mv Verbunkosnál 11%-kal nagyobb termést ért el, és hasonló eredményt adott a martonvásári kutatóintézet és a Prebázis Kft. közös, országos fajtakísérleteiben is. Nedvessikér-tartalma Martonvásáron több év átlagában meghaladta a 36%-ot, miközben farinográfos minősége többnyire A2, néha B1 volt. Alveográfos minősége közepes. Minőségstabilitása nedves években is jó, esésszáma stabilan magas. Az Mv Kolompos termesztése a magas sikértartalom és a jó minőség megtartása mellett a termésszint növelését teszi lehetővé. A fajtát az Mv Vekni és az Mv Walzer fajták helyére javasoljuk a köztermesztésben. Betegség-ellenállósága jobb, mint a korábbi fajtáké. Lisztharmattal és levélrozsdával provokációs kísérletekben is alig fertőzhető, szárrozsdával szemben ellenálló. Fuzárium-toleranciája átlagosnál jobb. Jó hidegtűrése biztos áttelelést tesz lehetővé. Vetőmag: a fajta vetőmag-előállító területe évről évre folyamatosan nő, ezért 2012 őszén a II. fokú vetőmag-igények a szállítási távolságok figyelembe vétele mellett túlnyomó részt kielégíthetőek lesznek. Részletező adatsor a 32–33. oldalakon található.
Nagy sikértartalmú búzafajták termôképessége (8 termôhely átlaga, 2010.)
[t/ha] 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0
Mv
24
Ko
p lom
os
Mv
Ap
d ró
Mv
Sü
g ve
es Mv
B
s ér e M
e alz vW
r Mv
Ma
a gd
lén M
a
er vV
n bu
ko
s
Mv
C
rd sá
1
ás Bá
nk
0 -12 i t ú
Mv Magdaléna
Mv MAGDALÉNA
keményszemű őszi búza
A
1996
Állami elismerés éve
z eddigi legsikeresebbnek tekinthető martonvásári búzafajta. Nagy és töretlen népszerűségét annak köszönheti, hogy örökletesen igen nagy sikértartalma alacsony tápanyagszinten is lehetővé teszi elfogadható minőségű búza előállítását, ugyanakkor jó feltételek között könnyen elérhető vele a 7,0–7,5 t/ha termésátlag is. Agronómiai tulajdonságai ugyanolyan jók, mint a gyengébb minőségű, intenzív fajtáké. Szára alacsony és rugalmas, megdőlésre még nedves évben sem hajlamos. Csapadékos betakarítás esetén jó esésszám-stabilitása is hozzájárul minőségének megőrzéséhez. 1–2 nappal a középkorai fajták után kalászol, ezért nem tekinthető későn érő fajtának. Az Mv Magdaléna minősége minden tekintetben megfelel a legnagyobb hazai felhasználók és a sütőipar igényeinek. Szemei jól őrölhetők, lisztje a hagyományos fajtákhoz képest 5–6%-kal nagyobb vízfelvételre képes. A belőle készített tészta jól nyújtható, rugalmas, kenyértérfogata nagy. Évek óta a magyar búzatermesztés meghatározó fajtája, és a legkeresettebb martonvásári fajta Romániában is. Termesztik Szlovákiában, Macedóniában, minősítették Horvátországban. Megbízhatóságát jól szemlélteti, hogy minőségi standard az állami fajtakísérletekben, és ott sikértartalma – időjárástól függetlenül – minden évben elérte a javító minőség határértékét. Vetőmag: a teljes őszibúza-szaporítási sorban a tízedik helyen kiemelt fajta. Másodfokú vetőmagja a név és hagyományos magyar búzaminőség mellett elkötelezett gazdák számára továbbra is rendelkezésre áll, mely az évről évre szűkülő beszerzési forrásokból 2012 őszén is biztosított. Részletező adatsor a 32–33. oldalakon található.
SZTNH (MSZH) Növényfajta-oltalom Elismerések külföldön
Az Mv Magdaléna (minôségi kontroll) nedvessikér-tartalma az állami fajtakísérletekben (OMMI/MgSzH, 1993–2009.) [%]
45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
9 19
3
9 19
4
9 19
5
9 19
8
9 19
8
20
00
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
25
Mv Tallér
Mv TALLÉR
2010
Állami elismerés éve
CPVO
Növényfajta-oltalom
ÚJ!
keményszemű őszi búza
Ú
j, rekord termés elérésére képes intenzív kenyérbúza fajta. Az állami fajtakísérletekben Mv10-07 kódszámon vizsgált fajta termőképessége kiemelkedő mértékben, 9,7%-kal haladta meg a kontrollfajták teljesítményét. Az ország különböző részein, 8 környezetben beállított martonvásári fajtaösszehasonlító kísérletekben 2009ben és 2010-ben egyaránt 8%-kal nagyobb termést adott, mint a bőtermő búzafajták. Korai érésű fajta, átlagos években május 20. körül kalászol, így megfelelően hosszú szemtelítődésre képes a nagy melegek beállta előtt. Biztonságos termesztéséhez járul hozzá kiváló fagyállósága és nagyon jó lisztharmat- és levélrozsda-ellenállósága is. Kalászai jól termékenyülnek, és átlagosnál kissé nagyobb, 42–46 g ezermagtömegű szemeket fejlesztenek, amik pergésre nem hajlamosak. Jól bokrosodik, optimális, 90–100 cm magas állománya megdőlésre nem hajlamos. Minősége alapján keményszemű malmi búza. Nedvessikér-tartalma jellemzően 30–32%, sikérterülése optimális, 4–6 mm. Farinográfos minősége az elmúlt öt év min degyikében B1. Alveográfos W-értéke 140–200 között változik. Esésszám-stabilitása jó. Az Mv Tallér azoknak az intenzív körülmények között gazdákodó búzatermesztőknek ajánlott fajta, akik átlagosnál nagyobb vagy igen nagy termésre törekednek, és megbízható (B1), de nem kiemelkedő minőségű árut akarnak előállítani. Vetőmag: 2011 őszén e fajta II. fokú vetőmagjára többszörös túligénylés jelentkezett. Idén várhatóan a nagyobb üzemi előállítások biztosítani fogják az újdonság után érdeklődők mennyiségi igényeit. Részletező adatsor a 32–33. oldalakon található. Martonvásári búzafajták termôképessége (8 termôhely átlaga, 2010.)
Mv Tallér Mv Lucilla Mv Toldi Mv Kikelet Mv Bodri Mv Kolompos Mv Kolo Mv Toborzó Mv Menüett Mv Regiment Mv Béres Mv Melodia Mv Marsall Mv Magvas Mv Apród Mv Petrence Mv Süveges Mv Ködmön Mv Karizma Mv Walzer Mv Suba Mv Magdaléna Mv Mazurka Mv Verbunkos Mv Csárdás
[t/ha] 0
26
1,0
2,0
3,0
4,0
5,0
6,0
Mv Marsall
S
Mv MARSALL
keményszemű őszi búza
2001
Állami elismerés éve
zéleskörűen elterjedt, rekordtermés elérésére képes intenzív búzafajta. Termőképessége kedvező évjáratban – bő tápanyagellátás és szakszerű növényvédelem esetén –, kisparcellás kísérletben elérheti a 10,0 t/ha termésszintet. Jó feltételek között, üzemi táblákon, nagy területen 7–9 t/ha közötti termésátlag mellett takarítják be a fajtát. Tápanyaghiány, rossz talaj, késői vetés stb. esetén alacsonyabb termésszinten ugyan, de 8–15% terméselőnye más fajtákhoz képest megmarad (ld. ábra). A termésstabilitást meghatározó élettani és agronómiai tulajdonságai kedvezőek. Hidegtűrése és télállósága kiváló. Bokrosodó képessége átlagos. Állománya 80–90 cm magas, szalmája erős, állóképessége jó. Az új lisztharmat- és levélrozsda rasszok fertőzhetik, sárgarozsdára fogékony és szárrozsda-ellenállósága jó. Jó alkalmazkodását a különböző évjáratokhoz és tájkörzetekhez jól mutatja, hogy Magyarország után Romániában is állami elismerést kapott. Termésének sütőipari minősége közepes. Kedvező termesztési feltételek esetén sikértartalma eléri a 30–32%-ot, farinográfos minősége pedig a B1-et, azonban alacsony agrotechnikai színvonalon minősége ennél szerényebb. Vetőmag: igen népszerű. Nem véletlenül az ötödik legelterjedtebb őszi búzafajtaként jegyzik a vetőmag-szaporításokban. Másodfokú vetőmagja az ország összes régiójában beszerezhető 2012 őszén. Részletező adatsor a 32–33. oldalakon található.
SZTNH (MSZH) Növényfajta-oltalom Elismerések külföldön
Az Mv Marsall termőképessége különböző agrotechnikai kezelésekben (Martonvásár, 2008–2010.)
[t/ha] 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0 Fungiciddel védve
Fungicid nélkül
Fejtrágya nélkül
Késői vetés
27
Puhaszemű búzák fajtacsoport
K
ekszek, speciális édesipari termékek gyártásához vagy búzasör készítéshez a kenyérbúzák lisztjétől eltérő minőségű lisztre van szükség. E céllisztekkel kapcsolatban a leggyakrabban megfogalmazott minőségi kritériumok az alacsony fehérje- és sikértartalom és az alacsony vízfelvétel. A kekszgyártásnál a liszt vízfelvevő képessége azért fontos, mert ha a liszt a tészta készítésekor sok vizet képes felvenni, a termék szárítása közben a vízvesztés a keksz repedezettségét, törését okozza. A búza minőségéről (2–5. oldalak) közölt rövid áttekintésből is látható, hogy alacsony vízfelvevő képességgel a puha szemszerkezetű fajták rendelkeznek, mivel ezek szemeiben a fehérje-mátrix a keményítőszemcséket csak lazán fogja közre, így őrlés során a keményítőszemcsék azok sérülése nélkül kiszabadulhatnak. A szemszerkezet és a minőség közötti meghatározó összefüggés miatt az alacsony fehérjetartalmú, keményszemű kenyérbúza-tételek az édesipar számára sohasem lehetnek olyan kedvezőek, mint az
alacsony fehérjetartalomra szelektált puhaszemű búzák termése. Ez indokolja a puhaszemű fajták célirányos nemesítését, minősítését, és a kenyérbúzáktól elkülönített termelését, tárolását és őrlését. Az utóbbi években mind több megkeresés érkezik intézetünkhöz belföldről és külföldről egyaránt speciális minőségű fajták iránt. A nemesítés fő iránya mindenütt a sütőipari minőség javítása, és ha ettől eltérő igény merül fel, egyre nehezebb kielégíteni. Kekszgyártáshoz, búzasör előállításához vagy bioetanol készítéséhez alacsony fehérjetartalmú, a kenyéralapanyagtól eltérő szemszerkezetű búzára van szükség. Általában nem igaz az, hogy a rossz minőségű búzatételek alkalmasak e fenti célokra, sokkal inkább ugyanolyan tudatos nemesítés eredményeként lehet a kívánatos minőségű fajtát előállítani, mint a kiváló sütőipari minőségűt. Ilyen speciális felhasználási célra (keksz- és sörgyártás) nemesítettük az Mv Lepény fajtát. A termőképesség ebben az esetben is igen lényeges, talán még fontosabb is, mint a kenyérbúzák esetében.
Perten-féle szemkeménység vizsgálat
Búzafajok szemkeménysége
Tönkebúza Durumbúza Közönséges búza (keményszemű) Közönséges búza (puhaszemű) Alakorbúza
28
Mv Lepény
Mv LEPÉNY
puhaszemű speciális minőségű őszi búza
A
z Mv Lepény (Mv 05-08) puhaszemű búza minősítésével a jelenleg Magyarországon elérhető legalacsonyabb sikértartalmú búzát sikerült létrehozni, melyet a közeljövőben több hasonló minőségű fajta követhet. Az Mv Lepény az állami fajtakísérletekben 104,1%-ot termett a kontrollokhoz viszonyítva, többet, mint az Mv Karéj. Szeme az összes kenyérbúza-fajtánkkal ellentétben igen puha, lisztes. Nedvessikér-tartalma stabilan alacsony (24–25%), ami egyes évjáratokban vagy tápanyaghiány esetén 19–20%-ig csökkenhet. Farinográfos minősége C1–B1 (átlagosan B2), igen gyenge tésztastabilitással. Alacsony alveográfos és extenzográfos minősége is azt mutatja, hogy kenyérgyártásra nem alkalmas. Lisztje 10–15%-kal kevesebb vizet vesz fel, mint a jó minőségű fajták lisztje, így nagy valószínűséggel meg fog felelni a keksz (ropi) gyártásához. A fajta termesztési tulajdonságai kedvezőek. Állománya optimális magasságú, megdőlésre nem hajlamos. Megbízható fagyállósága, jó lisztharmat- és kiváló levélrozsda-ellenállósága miatt termesztése biztonságos. Provokációs kísérletekben a szárrozsda fertőzi. Üzemi kísérleti termesztése már 2011 őszén megindult. Vetőmag: újdonság volta és speciális ipari felhasználása miatt céltermeltetési integrációba üzemi kipróbálásra javasolt. Vetőmagja korlátozott mennyiségben elérhető. Részletező adatsor a 32–33. oldalakon található.
2011
Állami elismerés éve
SZTNH (MSZH) Növényfajta-oltalom
Az Mv Lepény minőségi paraméterei (Martonvásár, 2005-2011.) NedvessikérÉv
tartalom %
terülés mm/h
Farinográfértékvízfelcsoport stabilitás szám vétel min %
Zeleny
Esésszám
ml
sec
2005
24,9
2,0
63,5
B1
5,6
52,3
22,0
225
2006
24,3
2,0
51,7
B2
3,1
51,3
18,0
277
2007
25,0
2,0
64,0
B1
8,3
52,2
19,0
255
2009
19,8
1,5
35,4
C1
1,3
52,8
13,0
139
2010
25,1
3,0
58,6
B1
2,9
49,8
19,0
187
2011
24,5
2,0
52,8
B2
2,1
52,3
16,0
305
Átlag
23,9
2,1
54,3
B2
3,9
51,8
18,0
231
29
Mv Karizma
Mv KARIZMA
2009
Állami elismerés éve
CPVO
Növényfajta-oltalom
A
keményszemű járóbúza
2009 novemberében állami elismerést kapott új búzafajta, az Mv Karizma ősszel és tavasszal egyaránt vethető, speciális minőségű járóbúza. Különlegessége, hogy a hagyományos búzákhoz képest nagyobb mennyiségben termeli az 1Bx7 jelű tartalékfehérje alegységet. Ez a tulajdonság a kanadai búzáknál ismert, s bár nem jár a fehérjetartalom növekedésével, kiváló tésztaminőséget eredményez. Származása: a Bánkúti 1201 9086-95 jelű altörzsének és az Ukrainka búzafajta keresztezéséből származik: BKT-9086-95/UKRAINKA//UKRAINKA. Termőképessége: az MgSzH fajtaminősítő kísérletekben őszi vetésben a minőségbúza-kontrollhoz viszonyítva 102,3%, a malmibúza-kontrollok átlagához képest 98%. Hektáronkénti termése három év 22 kísérletében 5,15–8,96 t/ha között változott. Martonvásári tájkísérletekben termőképessége az Mv Palotás fajtáéhoz hasonló. Tavaszi vetésben korán vetve 3,5–4,5 t/ha, megkésett vetés esetén 2,5–3,0 t/ha közötti termés várható évjárattól függően. Tavaszi vetés esetén minősége tovább fokozódik, ezért lehet gazdaságos termesztése. Kalászfuzáriummal, lisztharmattal és levélfoltosságot okozó gombabetegségekkel szemben az ellenállóbb fajták közé tartozik, levélrozsdával az átlagosnál erősebben fertőződhet. Hidegtűrése fitotroni fagytesztben azonos a Bánkúti 1201-ével (túlélési % mínusz 15 °C-on: 55–69, közepes). Különleges minősége miatt a búzaminőségre igényes termelők, integrációk részére ajánljuk elsősorban őszi vetésben. Másodfokú vetőmagja korlátozott mennyiségben őszi és tavaszi vetéshez egyes búzatermesztő régiókban már elérhető. Vetőmag: járóbúza volta ellenére lehetőség szerint őszi vetésben ajánlott, ezért másodfokú vetőmagjának fémzároltatása és forgalomba hozatala is elsősorban az őszi kereslethez igazított. Másodfokú vetőmagja 2012 őszén és 2013 tavaszán egyes régiókon belül a készletek erejéig biztonsággal elérhető. Részletező adatsor a 32–33. oldalakon található. Az Mv Karizma minôségi mutatói (2009. évi aratás, Martonvásár) Minôségi mutató
30
Minta ôszi vetésbôl
Minta tavaszi vetésbôl
Szemkeménység [HI]
63,5
67,4
Esésszám [sec]
307
268
Nedvessikér [%]
28,3
33,1
Zeleny-index [ml]
54
62
Farinográfos vízfelvevô képesség [%]
60,9
61,7
Farinográfos értékszám [-]
100
100
Farinográfos értékcsoport [-]
A1
A1
Farinográfos tésztastabilitás (ICC) [min]
18,3
13,9
Alveográfos W-érték [x10 -4 J]
375
530
Alveográfos P/L-érték [-]
2,10
1,52
Mv Kikelet
ÚJ!
Mv KIKELET
keményszemű járóbúza
K
2010
Állami elismerés éve
orai érésű járóbúza fajta. Állami minősítésére 2008–2010. között beállított őszi vetések alapján került sor. Járó jellege arra vezethető vissza, hogy a vegetatívból generatív fázisba való átmenethez rövid hideg kezelést – vernalizációt – igényel, emiatt tavasszal vetve is kikalászol és a tavaszi búzákkal versenyképes termést ad. Őszi vetésben a hivatalos kísérletekben termőképessége 5%-kal meghaladta a kontrollfajták átlagát. Tavaszi vetésben termőképessége a bőtermő Vánek fajtához hasonló. Fagyállósága jó, fitotroni fagyasztási kísérletekben a Bánkúti 1201 fagyállóságával megegyezik (60% túlélés). Azonos napon kalászol az Mv Palotással és az Mv Marsallal, állománya 90–100 cm magas, megdőlésre nem hajlamos. Jó minőségű kenyérbúza. Ősszel vetett termésének sikértartalma 32–36%, B1–A2 farinográfos minőséggel. Tavasszal vetve sikértartalma elérheti a 38–39%-ot is, és farinográfos minősége az A1 értéket. Alveográfos minősége jó (W=190), esésszáma stabilan magas. A gyakori levélbetegségekkel szemben mérsékelten ellenálló, kalászfuzáriumra közepesen fogékony. Vetőmag: járóbúza volta ellenére lehetőség szerint őszi vetésben ajánlott, ezért II. fokú vetőmagjának fémzároltatása és forgalomba hozatala is elsősorban az őszi kereslethez igazított. Másodfokú vetőmagja 2012 őszén és 2013 tavaszán már korlátozott mennyiségben beszerezhető. Részletező adatsor a 32–33. oldalakon található.
CPVO
Növényfajta-oltalom
Martonvásári nemesítésû ôszi búzafajták fagyállósága (túlélési % -15°C-on fitotronban, a kontrollfajtákhoz hasonlítva)
Fagyálló kontroll: Martonvásári 4 Közepesen fagyálló kontroll: Bánkúti 1201 Fagyérzékeny kontroll: NS Rana 2 Mv Menüett Mv Toldi Mv Suba Mv Ködmön Mv Kolo Mv Mazurka Mv Toborzó Mv Bodri Mv Karéj Mv Petrence Mv Lucilla Mv Béres Mv Apród Mv Csárdás Mv Kolompos Mv Verbunkos Mv Magdaléna Mv Tallér Mv Marsall Mv Lepény Mv Karizma Mv Kikelet
0%
20%
40%
60%
80%
100%
31
Megjegyzés
Mv Apród
Mv BÉRES
Mv BODRI
Mv CSÁRDÁS
Mv KARÉJ
Mv KARIZMA
Mv Kikelet
Mv KOLO
Mv KOLOMPOS
Összehasonlító adatsorok
Életforma
-
őszi
ôszi
ôszi
ôszi
őszi
fakultatív
fakultatív
ôszi
ôszi
Termôképesség
-
+++
+++
+++
+++
+++
+++
+++
+++
++++
MSZ 6383:1998 szerinti minőség
-
Malmi I.
Malmi I.
Malmi I.
Malmi I.
Malmi I.
Malmi I.
Malmi I.
Javító
Malmi I.
Kalászszálka jelenléte
-
van
van
van
van
van
van
van
van
van
Szem színe
-
piros
piros
piros
piros
piros
piros
piros
piros
piros
Érésidô (5=középérésû)
Pont: 1–9
5
4
2
5
4
2
4
5
5
Agronómiai tulajdonságok
min-max
Fajtainformáció
Ezermagtömeg
gramm
40-46
40-53
36-45
41-46
38-44
34-40
42-55
43-46
40-50
Ajánlott csíraszám
csíra/m2
550-600
500-550
500
550-600
500-550
550
550
500-550
500-550
%
43-83
86-90
82-95
42-77
82-89
44-86
56-68
80-90
62-81
Növénymagasság (5=közepes)
Pont: 1–9
3
5
2
5
5
6
5
5
4
Állóképesség (9=kiváló)
Pont: 1–9
9
7
9
8
8
6
8
9
7
IX. 20–30.
+
+
+
+
+
+
+
+
+
Optimális
X. 1–15.
+++
+++
+++
+++
+++
+++
+++
+++
+++
Kései
X. 16–31.
+
++
++
++
++
+++
+++
++
++
Extrém kései
XI. 1–10.
-
-
-
-
-
++
++
-
+
Fajtára jellemzô minôségi értékek
min-max
Fagyállóság (túlélési % -15°C-on)
Vetésidô ajánlás Korai
Hektolitertömeg
kg/hl
Szemkeménység (Hl)
-
72,4-85,1 75,6-82,9 75,0-85,7 76,9-83,6 75,5-86,1
74,6-84,2
78,7-85,9 78,4-83,6 72,5-78,7
55,2-66,2 49,0-66,7
51,9-82,1
51,3-77,0
51,3-75,3 58,6-68,4 54,9-70,9
50,2-72,8
51,6-69,9
sec.
259-445
234-401
278-449
222-446
268-448
253-406
202-430
373-475
357-459
(2) Nyersfehérje-tartalom (sza.) [ôrlemény]
%
13,1-14,3
14,4-15,4
12,1-14,0
13,1-15,7
11,3-13,1
13,3-15,4
12,2-13,9
13,3-15,6
13,3-15,3
(3) Nedvessikér-mennyiség [liszt]
%
33,4-38,8
35,7-37,2
28,6-36,9 35,2-46,5 30,0-33,2 29,8-36,2
32,6-37,1
32,0-44,4 33,0-38,7
2,0-8,0
3,5-6,5
(1) Esésszám (Hagberg) [ôrlemény]
(4) Nedvessikér-terülés [liszt] (5) Szedimentációs érték (Zeleny) [liszt] (6) Farinográfos vizsgálatok [liszt]
mm/h ml
0,5-4,0
0,5-2,5
27,0-36,0 29,0-34,0 30,0-68,0 32,0-51,0
1,0-6,0
5,5-9,5
31,0-55,0
43,0-70,0
3,5-7,0
2,0-5,5
4,0-8,0
27,0-42,0 38,0-64,0 36,0-46,0
min-max
Vízfelvevô képesség
%
60,2-64,9 60,9-65,5 57,4-62,4
62,7-67,5
58,9-67,7
56,5-61,7 59,9-65,0 59,0-64,0 54,6-62,3
Sütôipari értékszám
-
57,0-80,6 63,0-86,6
71,0-100
65,0-89,3
84,9-100
81,0-100
63,0-81,5
74,0-100
69,0-87,2
Sütôipari értékcsoport
-
B1-A2
B1-A1
A2-A1
B1-A1
A2-A1
A2-A1
B1-A2
A2-A1
B1-A1
min.
3,2-8,4
5,9-14,6
7,6-15,2
5,3-10,4
7,8-18,7
13,9-18,4
4,3-10,4
7,9-17,8
5,7-17,7
x10 -4 J
134-222
191-244
171-373
162-249
381-441
251-530
138-259
221-415
131-193
-
0,34-1,01
0,86-1,52
0,42-1,77
0,62-1,94
0,74-1,90
0,62-1,62
0,58-1,37
0,55-1,54
0,41-1,43
32-85
75-84
133-176
51-102
177-183
153-278
74-75
156-180
78-103
Tésztastabilitás (7) Alveográfos vizsgálatok [liszt] W (deformációs munka) P/L (8) Extenzográfos vizsgálat [liszt] Energia 135 percnél
32
min-max
min-max cm2
Alkalmazott vizsgálati szabványok (1) ICC 107/1; (2) ICC 105/2; (3) ICC 137/1 és ICC 155; (4) MSZ 3430:2008;
Mv KÖDMÖN
Mv LEPÉNY
Mv LUCILLA
Mv MAGDALÉNA
Mv MARSALL
Mv MAZURKA
Mv MENÜETT
Mv PETRENCE
Mv SUBA
Mv Tallér
Mv TOBORZÓ
Mv TOLDI
Mv VERBUNKOS
Martonvásár 2005-2011
ôszi
ôszi
ôszi
ôszi
ôszi
ôszi
ôszi
ôszi
ôszi
őszi
ôszi
ôszi
ôszi
++++
++++
+++++
+++
+++++
+++
+++
+++++
+++
+++++
+++
+++
+++
Javító
-
Malmi I.
Malmi I.
Malmi I.
Javító
Javító
Malmi I.
Javító
Javító
Malmi I.
Malmi I. Malmi I./Jav.
van
nincs
van
van
van
van
van
nincs
van
van
van
van
van
piros
piros
piros
piros
piros
piros
piros
piros
piros
piros
piros
piros
piros
5
3
4
6
3
7
3
4
4
2
1
4
5
40-43
41-43
40-46
41-44
45-50
40-44
40-46
35-46
44-48
42-46
52-55
40-45
39-43
500-550
500-550
550
500-550
550-600
500-550
500-550
500-550
500-550
550
550
500-550
500-550
69-92
67-86
71-89
58-67
79-82
54-72
61-86
51-63
70-77
62-91
55-83
66-73
61-82
6
5
5
4
3
4
6
2
5
6
5
5
4
7
8
6
8
8
9
8
9
7
7
7
8
9
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+++
+++
+++
+++
+++
+++
+++
+++
+++
+++
+++
+++
+++
++
++
++
++
++
++
++
++
++
+
+
++
++
-
-
-
+
+
-
-
+
-
-
-
-
-
78,5-83,8
75,0-83,8
77,6-86,4
78,5-84,4
77,4-83,0
76,3-84,7
73,3-84,3
72,5-82,5
77,2-84,7
79,4-82,6
77,7-84,3
78,3-82,6
78,3-83,6
55,7-77,8
11,2-30,5
58,8-78,0
53,2-71,6
46,4-66,7
50,6-74,1
60,9-77,3
61,4-68,2
50,0-71,2
59,1-70,9
55,9-68,0
48,2-65,1
55,7-70,5
271-477
139-305
211-463
265-469
285-487
365-504
190-481
185-457
257-495
206-414
301-490
380-489
334-465
13,7-15,5
10,2-12,6
11,8-14,7
13,3-15,3
13,0-14,9
13,4-18,0
13,1-15,0
11,7-14,7
14,5-16,9
12,2-14,3
13,1-15,6
13,0-15,5
14,1-15,3
34,5-42,3
19,8-25,0
25,0-32,8
34,3-45,4
29,9-35,1
35,2-50,3
28,5-44,3
28,3-37,0
33,4-42,4
28,3-37,6
32,6-50,3
30,0-36,8
32,7-41,9
3,0-6,5
1,0-5,0
0,5-3,0
6,0-8,5
4,1-8,5
3,5-8,0
1,5-7,5
1,5-8,5
1,0-3,5
4,0-8,0
3,0-9,0
1,0-5,0
4,0-8,5
46,0-65,0
14,0-28,0
39,0-63,0
32,0-54,0
27,0-43,0
39,0-67,0
31,0-56,0
28,0-43,0
41,0-67,0
21,0-35,0
35,0-57,0
45,0-68,0
30,0-58,0
62,2-65,6
49,8-52,3
54,3-59,5
62,7-67,4
59,0-63,7
57,0-65,8
61,1-66,4
55,2-61,7
59,5-66,7
58,8-64,7
64,3-67,8
57,2-61,9
61,5-66,1
79,0-91,0
49,2-64,0
65,0-100
63,0-78,6
56,0-69,0
86,0-100
73,0-100
72,0-100
81,0-100
55,0-67,7
72,0-100
72,0-100
66,0-96,0
A2-A1
C1-B2
B1-A1
B1-A2
B1
A1
A2-A1
A2-A1
A2-A1
B1
A2-A1
A2-A1
B1-A1
8,9-17,1
1,3-8,3
6,1-18,6
5,1-7,5
3,5-12,6
14,8-17,9
7,6-14,4
5,7-18,2
12,6-17,2
2,5-6,5
6,2-16,8
7,5-18,0
5,3-12,9
187-373
86-191
228-386
172-219
124-311
220-394
183-347
179-257
278-445
140-219
186-314
271-452
175-344
0,51-1,69
0,24-0,71
0,51-1,62
0,35-1,88
0,54-1,19
0,34-1,19
0,60-1,98
0,53-1,27
0,69-1,43
0,71-1,44
0,47-2,54
0,51-1,23
0,5-1,79
95-127
64-113
182-221
49-79
52-82
160-192
106-191
75-104
146-212
88-91
111-123
170-211
77-88
(5) MSZ EN ISO 5529:2010; (6) MSZ ISO 5530-1:2003; (7) ICC 121; (8) ICC 114/1
33
