Martonvásári
Fajtakatalógus 2011–2012
Tartalomjegyzék Martonvásári ôszi búzafajta ajánlat 2011
1
Különleges búzafajok
36
A fajtaválasztás szempontjai
2
Tönkölybúza
37
A búzarezisztencia-nemesítési munkáról
6
Betegség-ellenállóság 2011
7
Fajtáink átlagos kalászolási ideje
8
Pannon Prémium fajtacsoport
9
Mv Menüett Mv Toldi Mv Suba Mv Ködmön Mv Kolo Mv Mazurka Pannon Standard fajtacsoport Mv Toborzó Mv Bodri Mv Petrence Mv Lucilla Nagy fehérje- és sikértartalmú fajtacsoport Mv Béres Mv Apród Mv Süveges Mv Csárdás Mv Kolompos Mv Verbunkos Mv Magdaléna Mv Walzer Bőtermő fajtacsoport Mv Tallér Mv Marsall
10 11 12 13 14 15
Franckenkorn Oberkulmer Rotkorn Durumbúza Mv Makaróni Mv Alkor
40
Tönkebúza
41
Mv Hegyes Ôszi rozs Dankowskie Diament
17 18 19 20
Ôszi árpa
30 30 31
39 40
Ôszi tritikálé
22 23 24 25 26 27 28 29
39
Alakorbúza
16
21
37 38
Kitaro és Presto Leontino KWS Meridian Hanzi Ôszi zab Mv Hópehely Tavaszi zab Mv Pehely Étkezési szárazborsó
41 42 42 43 43 44 45 45 46 47 47 48 48 49
Santana
49
Tavaszi búza
50
Lona Vánek
50 51
Tavaszi árpa
52
Conchita
52
Kalászosok növényvédelme
53 56
Járó búzák fajtacsoport
32
AGRISAFE 2011: Extrém meteorológiai események
Mv Karizma Mv Kikelet Összehasonlító adatsorok 2005–2010
32 33 34
Amit a kalászos vetômagokról tudni kell
62
MTA MGKI fajtajogvédelmi…
64
Kapcsolat
65
Martonvásári ôszi búzafajta ajánlat 2011 Keményszemű kenyérbúzák (Triticum aestivum L.)
Puhaszemű búzák (Triticum aestivum L.)
Pannon Prémium fajtacsoport
Takarmányozási célra
Mv Menüett ÚJ! Mv Toldi Mv Suba Mv Ködmön Mv Kolo Mv Mazurka
Pannon Standard fajtacsoport Mv Toborzó Mv Bodri ÚJ! Mv Petrence JÖN! Mv Lucilla
Nagy fehérje- és sikértartalmú fajtacsoport Mv Béres Mv Apród JÖN! Mv Süveges Mv Csárdás Mv Kolompos ÚJ! Mv Verbunkos Mv Magdaléna Mv Walzer
Bőtermő fajtacsoport Mv Tallér JÖN! Mv Marsall
Járóbúzák fajtacsoport Mv Karizma ÚJ! Mv Kikelet JÖN!
Mv Hombár
Különleges búzafajok Durumbúza (Triticum durum Desf.) Mv Makaróni
Tönkölybúza (Triticum spelta L.) Franckenkorn
Oberkulmer Rotkorn Alakorbúza (Triticum monococcum ssp. monococcum) Mv Alkor ÚJ!
Tönkebúza (Triticum turgidum ssp. dicoccon) Mv Hegyes ÚJ!
1
A fajtaválasztás szempontjai
A
növényfajták között örökletesen meg határozott morfológiai, élettani és egyéb különbségek vannak, amelyek köz vetlenül vagy közvetve meghatározzák külső megjelenésüket és termesztési ér téküket. A tulajdonságok egy része gya korlatilag a környezettől függetlenül megnyilvánul, más paraméterek értékei pedig azonos fajta esetén is széles ská lán mozoghatnak a növényt érő külső hatások függvényében. A kvalitatív és kvantitatív tulajdonságok eltérő jellege nem csak a nemesítők számára fontos – azokat más-más módszerekkel lehet vál toztatni vagy javítani –, hanem a ter mesztőknek is, mert a növény ismerete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy reális kö vetelményt fogalmazzunk meg a fajtával szemben.
Az őszi búza adaptációs régiói Európában (Feekes, 1978)
A növény habitusa Termesztett búzafajtáinknál a környe zettől függetlenül megnyilvánuló morfo lógiai tulajdonságok többsége inkább csak esztétikai értékkel bír, a fajtaválasz tást nem érdemes erre alapozni. Az, hogy a kalász színe fehér vagy piros, a levél mennyire viaszos, szőrös, a zászlóslevél felálló vagy visszahajló, többnyire nem határozza meg a fajta értékét. Elméletileg a levél szőrözöttsége jobb rovar-rezisz tenciával, a viaszosság jobb betegségellenállósággal együtt járhatna, a nálunk termesztett fajtákra vonatkozó ilyen jel legű bizonyított összefüggés azonban nem ismert. Statisztikailag nehezen alá támasztható, de széleskörű gyakorlati tapasztalat, hogy a szálkás búzafajták a száraz viszonyokat jobban elviselik, mint a tar kalászúak. Az is bizonyítottnak te kinthető, hogy a szálka vadkáros terüle teken előnyös termésmentő morfológiai tulajdonság, ezért a szálkás kalászú fajta választása már előnnyel járhat.
2
Egyes morfológiai tulajdonságok nagy mértékben függnek a termesztési felté telektől, és ugyanez mondható el a fajta megítélése szempontjából legfontosabb termőképességről és sütőipari minőség ről egyaránt. Tipikusan ilyen széles inter vallumban változó növényi tulajdonság a növénymagasság, amely azonos klima tikus feltételek között is a vetésidőtől, az állománysűrűségtől, a hőmérséklettől, de főként a tavaszi csapadék- és tápanyagellátottságtól függően 20-30 cm különb séget is elérhet azonos fajta két táblája között. Az alacsony szalma nem jelent automatikusan megdőlés-ellenállóságot, mert azt a szár rugalmassága és erős sége is befolyásolja, mégis kimondható, hogy búzaállomány optimális magassága 90-100 cm körül van. Ezt a magasságot a hazai viszonyok között bő tápanyagellátottságú területen olyan genetikai
lag féltörpe fajtákkal lehet biztosítani, amelyek általában az Rht1 jelű törpésítő gént hordozzák, míg a gyenge tápanyagellátottságú területeken a szárat kevés bé rövidítő törpésítő gének (pl. Rht8) is megfelelő eredményt biztosítanak. A több hatékony gént hordozó fajták nálunk túl alacsonyak, törpésítő gén nélkül pedig túl magasak a magyar viszonyok közé. Kö rülményeink között semmi sem indokolja, hogy a magas fajták „hibáját” szárrövidítő regulátorok alkalmazásával korrigáljuk. A helyi klimatikus viszonyokhoz – elsősorban a nappalhosszhoz (fotoperiódus) – és a termesztés intenzitásához igazodva még a területileg relatíve kis Európán belül is alapvetően különböző búzatípusokat ter mesztenek a keleti és nyugati, vagy az északi és déli területeken, ez az egyik ok, ami megnehezíti egy fajta termesztését a nemesítésétől távoli vidéken.
Alkalmazkodás a stresszekhez Az őszi búzafajták termésbiztonságát alapvetően meghatározza a télállóság és a fejlődés ritmusa. E két tényezőtől függ az abiotikus (környezeti) stressztényezőkkel – hideg, meleg, szárazság – szembeni ellenállóság. Magyarországon az őszi búzának je lentős károsodás nélkül túl kell élnie a hosszan tartó mínusz 10-15 °C hó nélküli hideget, rövidebb ideig pedig még ennél alacsonyabb hőmérsékletet is. A legtöbb évben a tél enyhe, vagy a hideg hóval együtt jön. Ilyenkor a fajták télállósága nincs próbára téve. Évtizedenként egy szer-kétszer átlagosnál kicsit hidegebb, 20-30 évente pedig igazi hideg időjárásra is számíthatunk. Ezt az esetet szimulálják az MgSzH (OMMI) megbízásából végzett klímakamrás fagyállóság-vizsgálatok. A termeszteni kívánt fajta kiválasztása előtt célszerű végignézni a hivatalos eredmé nyeket, mert a jelenleg is termesztésre engedélyezett fajták hidegtűrése között olyan hatalmas különbségek vannak, amely figyelembe nem vétele értelmetlen termesztési kockázattal jár. Főként a déli származású búzáknál figyelhető meg, hogy tavasszal az első melegebb napok után fejlődésnek indul nak. Ez nem kedvező tulajdonság. Jobb, ha a növények magasabb hőmérsékleti küszöbbel rendelkeznek, és így a tél végi visszatérő fagyokat jobban elviselik. A tél elmúltával azonban a nagyon gyors szárba indulás és korai kalászolás kedvező azért, hogy a virágokban a megtermé kenyülés, majd a szemtelítődés a nagy melegek előtt, minél hűvösebb időszak ban menjen végbe, de legalább kezdőd jön meg. Az ilyen fejlődési ritmusú fajták nem bokrosodnak annyira, mint a nyu gat-európai búzák, amelyek arra lettek nemesítve, hogy gyakorlatilag nyugalmi állapot nélkül, egész télen fejlődjenek. Magyarországon egy szuper korai és egy nagyon késői búza kalászolási ideje között – azonos helyen és azonos időben vetve – 3-4 hét különbség is lehet. Át
lagosnak tekinthető évben a korán kalá szoló fajtáknak van 30-35 napjuk a szem kifejlesztésére az igazi hőség és aszály előtt, míg a késői fajták kényszerérhetnek. Ezért csökken le a kalászolási idő széles intervalluma néhány napos érésidő-különb ségre, és ezért nem igaz Magyarországon a búzánál az az összefüggés, ami a ku koricánál természetes, nevezetesen, hogy a hosszabb tenyészidejű fajták sokkal nagyobb termés elérésére képesek. A biotikus stresszek közül a gombabe tegségek, vírusok és rovarok okozhatnak jelentős terméscsökkenést. A fajtaválasz tás szempontjából legnagyobb figyelmet azoknak a betegségeknek érdemes szen telni, amelyek esetében megbízható fajta különbségek figyelhetők meg. A legtöbb ismeretünk ezek közül a búzafajták liszt harmat- és a levélrozsda-ellenállóságáról van. A betegséggel ellenálló növények olyan rezisztancia-génnel/génekkel ren delkeznek, amely a termesztési körzetben jelen lévő gombarasszokkal szemben ha tékonyak. A fajták mindaddig tünetmente sek, vagy egészségesek maradnak, amíg nem jelenik meg egy olyan új kórokozó rassz, amely ellen a fajta nem rendelke zik védelemmel. Ilyenkor szokás a fajta
„leromlásáról” beszélni, pedig valójában nem a fajta változott meg, hanem a gombakórokozó. Lisztharmat és levélrozsda esetében a fajta jó ellenálló képességé nek megmaradására rendszerint 6-7 évig számíthatunk, speciális genetikai háttér esetén ennél tartósabb rezisztencia is kialakulhat. E két betegséggel szemben legalább közepes szántóföldi ellenálló ságot követeljünk meg. Akkor tekinthető egy fajta rezisztenciája elfogadhatónak, ha lisztharmat esetében a fertőzés az alsó leveleken marad, és a zászlóslevél telje sen vagy majdnem teljesen tiszta marad. Megfelelő a levélrozsda-rezisztencia, ha a fertőzés a felső levélszinteken csak a szemtelítődés végén jelenik meg korláto zott mértékben. A búzafajták sárgarozs da-ellenállóságát a déli országrészeken érdemes figyelembe venni. A nemesítés az elmúlt évtizedekben a szárrozsdával szemben volt a legsikeresebb. A legtöbb fajta olyan hatékony gént hordoz, amely teljes védelmet biztosít az Európában azonosított rasszokkal szemben. Ez az oka, hogy epidémia hazánkban több mint három évtizede alakult ki utoljára, ezért erre a kórokozóra – amely hatalmas ká rokat képes okozni – keveset figyelünk.
Magyarország aszályossági zónabesorolása (Várallyay nyomán)
Martonvásár
3
Észak-Afrikában kialakult azonban egy olyan szárrozsda-rassz, amely fajtáink jelentős részét képes lenne fertőzni. Ha ez a rozsda megjelenik a mi régiónkban is, a fajtaválasztásnál a szárrozsda-ellen állóság jelentősége ugrásszerűen megnő. A levélsárgulást okozó gombabetegségek és a vírusok az elmúlt években jelentkeznek rendszeresen a termesztésben is. A fajták ellenállóságáról kevesebb objektív adat áll rendelkezésre, mint a rozsdák esetében, ezért a termelő választási lehetősége korlátozott. A betegségek közül a fuzáriumról mond ható el, hogy fertőzése és kártétele na gyobb mértékben függ az időjárástól és a termesztés technológiájától, mint a fajták között megfigyelhető – korlátozott mér tékű – tolerancia-különbségektől. A faj tákról közölt fertőzöttségi adatok alapján kiválaszthatók azok a fajták, amelyeket a fertőzésre hajlamosító körülmények között – pl. kukorica elővetemény után – kisebb kockázattal lehet termeszteni (Lásd: 7. oldal.)
Termőképesség A gyakorlatban a fajtaválasztás legfon tosabb szempontja a termőképesség és a sütőipari minőség. Mindkét tulajdonság igen nagy mértékben változik az évjárattól és a termőhelytől függően, ezért e tulaj donságok reális megítélésével részleteseb ben is érdemes foglalkozni. Megalapozot tan akkor állítható egy növényfajtáról, hogy nagyobb termőképességgel rendelkezik, mint a másik, ha a különbség statisztika ilag igazolható. Több ismétléses kísérlet hálózatban a jelenleg hazánkban államilag elismert legbőtermőbb és legszerényebb produktivitású fajta között kb. 10-15% ter méskülönbség mutatható ki. Ez az átlagos érték úgy jön ki, hogy vannak termőhelyek, ahol ennél nagyobb fajtakülönbségek is adódnak, miközben nem mindig ugyan azon fajták adják a nagy vagy kis termést. Olyan környezetben, ahol a növény szá mára optimális feltételekhez képest ked vezőtlen stresszhatás jelentkezik, a fajta
4
A csapadék változásának tendenciái az 1954–2004 közötti idôszakban, exponenciális trendvizsgálat eredményei alapján (Szalai et al., 2005)
Martonvásár
< -20 -20 – -15 -15 – -10 -10 – -5 -5 – -0 >0%
teljesítménye attól függ, hogy éppen az adott stresszre érzékeny vagy nem. Száraz, vagy tápanyaghiányos területen más fajták szerepelhetnek jól, mint nedves és intenzív táblákon, és más az optimális fajtaössze tétel, ha enyhe, vagy ha hideg a tél, stb. A fajta és a környezet közötti kölcsönhatás miatt nagyon félrevezető, ha egy kísérlet vagy egy évjárat adatai alapján próbálunk következtetéseket levonni egy fajta telje sítményéről más fajtához képest. Igaz ez akkor is, ha a kísérlet a termelési körzet ben, vagy éppen az adott gazdaságban lett beállítva. Mindenkinek van tapasztalata arról, hogy ugyanaz a fajta azonos évben
is milyen eltérő eredményeket adhat at tól függően, hogy melyik táblára, milyen elővetemény után került, mikor sikerült elvetni, betakarítani, stb. Nem lebecsülve a fajták között ténylegesen meglévő tel jesítménykülönbséget, az tanácsolható, hogy több éves kísérletsorozatok eredményeire támaszkodva válasszunk fajtát, és vegyük figyelembe saját termesztési adottságainkat. Minél magasabb a várható termésszint, annál inkább fontos a fajta po tenciális termőképessége, és minél kedve zőtlenebbek a termesztési feltételek, vagy az időjárás, annál fontosabb ezzel szemben a fajták tűrőképessége.
Minőség
Összegzés
Az őszi búza árunövény, az áru minősé gének pedig követnie kell a piac igényeit. A búzát legnagyobb volumenben a sütőipar használja fel, ezért a sütőipari minőség jelentősége meghatározó. Annak ellenére, hogy a sütőipari minőséget is jelentősen befolyásolja a környezet (időjárás, ter mőtáj, agrotechnika), a fajtával elérhető legjobb minőség genetikailag determinált, és ez tud többé-kevésbé érvényre jutni a termésben. Stabil, környezettől alig függő tulajdonság a szemszín és a szem keménység, ugyanakkor a piac számára fontosabb tulajdonságok, mint a fehérje vagy sikér mennyisége, és a tészta minő sége nagymértékben függ a termesztés feltételeitől. Ugyanúgy, mint a termőké pesség esetében, a fajta potenciális mi nőségének ismeretében sok kísérlet és termesztési tapasztalat összegzésével becsülhető meg, reálisan milyen minőség elérése lehetséges egy-egy fajtával. Ez az előrejelzés pontosabb, mint a termés esetében, mert ha nincs nagy termeszté si hiba vagy időjárási anomália, egy fajta minősége szűkebb intervallumban mozog. Ez az indoka, hogy a martonvásári búza fajta-ajánlatnál az elsődleges fajtacsopor tosítás a minőség alapján történik, mert olyan markáns minőségi különbségek figyelhetők meg a búzák között, ami a legtöbb esetben a gyakorlati termesztés esetén is visszaigazolódik.
■■ 1. A gyakorlott búzatermesztők faj taválasztási szokásai a szakemberek böl csességét igazolják vissza. Általános gya korlat, hogy aki nagyobb területen termeszt gabonát, több fajtát termeszt párhuzamo san. Eltérő tenyészidejű és eltérő genetikai hátterű fajták választásával csökken az előre nem kiszámítható kedvezőtlen évjárati hatás kockázata. Megjegyzendő azonban, hogy azonos nemesítőtől szár mazó fajták is lehetnek távoli rokonok, és különböző nemesítők fajtái is lehetnek na gyon hasonlók, tehát ilyen alapon a fajták nem csoportosíthatók. ■■ 2. Az is jó gyakorlat, ha a vetésterület nagyobbik felén már korábban is termesz tett, bevált fajtát vetünk, és az új fajtával való kísérletezést kisebb területen végez zük. Ez azért megalapozott döntés, mert minden új fajta kb. 1-2% előrehaladást je lent termőképességben a korábbihoz ké pest, feltéve, ha nincs olyan hibája, amely indokolatlan termelési kockázatot jelentene (pl. fagyérzékenység). Nagy terméskülönb ség ennélfogva csak a nagyon régi és a nagyon új fajták között várható, ez is akkor, ha a potenciális termőképesség, és nem az alkalmazkodóképesség határozza meg a teljesítményt. A régebbi fajták esetében a fő előnyt pont az jelenti, hogy már ismer jük, milyen feltételek között a legverseny képesebbek.
■■ 3. Az elmúlt években a búza minősé ge felértékelődött, és ez akkor is igaz, ha időről időre lesz egy-egy évjárat, amikor a minőségi búza ára csak kismértékben haladja meg az átlagos minőségű vagy a takarmánybúza árát. Ha figyelembe vesszük, hogy a javító minőségű búzák 5-10% terméshátrányban vannak, akkor ugyanilyen mértékű felár már kompen zálja az árbevétel-kiesést, ennél nagyobb minőségprémium pedig gazdasági előnyt jelent. Optimális az lenne, ha már vetés előtt ismert a várható vevő, és minőségi igénye, és a fajtaválasztást annak isme retében lehetne véglegesíteni. ■■ 4. Kockázatos fajtaválasztással többet lehet veszteni, mint nyerni. Ha ismerjük a fajtát, tudunk előnyeihez és hátrányaihoz alkalmazkodni, és nagyjából előre látjuk az eredményeket. Ismeretlen fajtát választani, máshol elért eredmények alapján dönte ni, vagy csupán a fajta jó oldalát bemu tató információkra alapozva vetőmagot vásárolni hazárdjáték. Ezért működtet a martonvásári kutatóintézet olyan infrast ruktúrát, amely a fajta állami elismeré sét követően is folyamatos kísérletezést, adatgyűjtést, értékelést tesz lehetővé, majd visszacsatolásként naprakész tájékoztatást ad fajtái szerepléséről és eredményeiről. Ehhez – a hagyományos fajtabemutatók mellet – kiadványait, és a mai kornak meg felelő internetes elérhetőséget is biztosítja (www.martonvasar.eu).
5
A martonvásári búzarezisztencianemesítési munkáról és tapasztalatairól
M
agyarországon mintegy 5-10-re tehető azon búzabetegségek száma, melyek gyakrabban és akár jelentős gazdasági káro kat okozva felléphetnek a köztermesztésben. Martonvásáron a kutatóintézet megalakulása óta a búzanemesítés kiemelten fontos célja a potenciálisan legnagyobb veszélyt jelentő betegségekkel szemben rezisztens búzafaj ták előállítása. A mesterségesen fertőzött körülmények között végzett szelekció mellett az utóbbi évtizedben molekuláris módszerek használatával bővült a rezisztencia javítását célzó nemesítési tevékenység kelléktára. Magyarországon a búzalisztharmat (Blumeria graminis) gyakori levélbetegség. A 40 éve folyamatosan végzett megfigyeléseink alapján a kórokozó populáció rendkívül össze tett és egyre több rezisztenciagén hatástalan a betegséggel szemben. A céltudatos nemesítői munka következtében az intézetünkben ne mesített fajták jelentős hányadának liszthar mat-ellenállósága olyan szintű, hogy átlagos évjáratban nem, vagy csak kis mértékben fer tőződik e betegséggel. Államilag elismert faj táink közül lisztharmattal szemben rezisztens az Mv Menüett, Mv Suba, Mv Kolo, Mv Bodri, Mv Petrence, Mv Béres, Mv Apród, Mv Csárdás, Mv Tallér, Mv Marsall és az Mv Karizma. Évjárattól függően a különböző levélfoltosságot okozó gombafajok gazdaságilag is jelen tős kárt okozhatnak. Az elmúlt néhány évben a sárga levélfoltosság (Pyrenophora triticirepentis, anamorf: Drechslera tritici-repentis), a szeptóriás levélfoltosság (Mycosphaerella graminicola, anamorf: Septoria tritici) és a pelyvalevél-foltosság (Phaeosphaeria nodorum, anamorf: Stagonospora nodorum) gombabetegségekkel szembeni ellenállóság meghatározására alkalmas üvegházi tesztet dolgoztunk ki, és rendszeresen vizsgáljuk fajtáink és fajtabejelentés előtt álló törzseink rezisztenciáját. Tenyészkertet alakítottunk ki e betegségekkel szembeni rezisztencia mester séges fertőzéssel történő megállapításához. Eddigi eredményeink alapján mesterségesen fertőzött kísérletekben a két leggyakoribb, a szeptóriás és a sárga levélfoltosság kóroko zójával szemben több évben is kiemelkedően
6
ellenálló volt az Mv Bodri és az Mv Karizma. E két búzafajta mellett több más martonvásári fajta is nagyon jó, vagy jó szintű rezisztenci ával rendelkezik e terjedőben lévő gombabe tegségekkel szemben. A rozsdagombák még napjainkban is komoly veszélyt jelentenek a búzatermesz tésben. A levél- és szárrozsda-ellenállóság tesztelése szántóföldön, erős kórokozó nyo mást biztosító provokációs kertekben történik. Több kiváló hatékonyságú levélrozsdarezisztenciagén (Lr) alkalmas a levélrozsdaellenállóság javítására (Lr9, Lr19, Lr24, Lr25, Lr28, Lr29 és az Lr35) és napjainkban már molekuláris markereket is használva végezzük e gének beépítését martonvásári eredetű fajtákba. Minden évben mesterségesen fertőzött körülmények között teszteljük korábban elis mert búzafajtáink levélrozsda-ellenállóságát. A martonvásári búzafajták közül az Mv Toldi, Mv Kolo, Mv Toborzó, Mv Magvas, Mv Béres, továbbá az újabban elismert fajták közül az Mv Bodri, Mv Tallér és az Mv Kikelet rezisztenciá ja olyan szintű, ami a köztermesztésben már szükségtelenné teheti a levélrozsdával szem beni vegyszeres védekezést. A szárrozsda-rezisztencia kutatása jelen leg a levélrozsdáénál sokkal szűkebb területen folyik, aminek elsődleges oka, hogy a beteg ség az 1970-es évek óta szinte teljesen eltűnt a hazai gabonatáblákról. Vizsgálataink alapján jelenleg még a martonvásári fajták többsége kiváló, vagy nagyon jó szinten ellenálló a szár rozsdával szemben. Az legújabb fajták közül pl. az Mv Apród és az Mv Kolompos búzafajta egyáltalán nem fertőződik. A harmadik rozsdafaj, a sárgarozsda ha zánkban szerencsére ritka vendég, mely főként enyhébb telek után sporadikusan felbukkanva, helyi járványokat okoz. A betegség kiszámít hatatlansága és a tesztelés nehézsége miatt a hazai fajták ellenállóságáról kevés informá ció áll rendelkezésre. A sárgarozsda legutóbb 2001-ben mutatta meg, hogy Magyarországon is képes jelentős kárt okozni. Akkor főként a délkeleti országrészben lépett fel járványos mértékben. A még jelenleg is termesztett fajták közül a 2001. évben az Mv Palotás, az
Mv Magvas és az Mv Magdaléna bizonyult kiemelkedően rezisztensnek. A martonvásári búzafajtákat több olyan országban is tesztelik, ahol a sárgarozsda rendszeresen fellép, így – bár a kórokozó populáció eltérő lehet – mégis rendelkezünk információval fajtáink reziszten ciájáról. A külföldi visszajelzések alapján az Mv Süveges, Mv Suba, Mv Mazurka, Mv Béres, Mv Kolompos és az Mv Kikelet fajták sárgarozsdaellenállósága kiváló, vagy jó szintű. A kórokozó számára kedvező időjárási kö rülmények között a kalászfuzárium több esz tendőben is jelentős gazdasági kárt okozott. Erős kalászfertőződéskor a kalászkák egy része elhal vagy csak csökkent értékű szemet terem, ami jelentős termésveszteséget okozhat. En nél is veszélyesebb azonban a közvetett kár okozás, hiszen a Fusarium-fajok az emberi és állati szervezetre káros mikotoxinokat termel nek. Martonvásáron mesterségesen fertőzött, öntözött tenyészkertben folyik a búza-genotí pusok tesztelése, valamint ellenálló búzatör zsek szelekciója. Fajtáink közül kiemelkedő kalászfuzárium-ellenállóságú az Mv Palotás, Mv Emese, Mv Toldi, Mv Kolo és az Mv Karizma. A korai vetés és a hosszú, meleg őszi időjárás kedvező feltételt teremt különböző vírusfajok fertőzéséhez. Martonvásár körze tében a csíkos gabonakabóca által terjesztett búzatörpeség-vírus (WDV) dominanciáját fi gyeltük meg, de levéltetvek útján terjedő gabo na- (CYDV) és az árpa sárga törpeségvírusok (BYDV) jelenlétét is kimutattuk. Új, potenciális rezisztenciaforrások tesztelését és felhasználá sát megkezdtük a nemesítési programunkban. A kórokozókkal szembeni rezisztencia ja vítása folyamatos és rendszeresen megújuló kihívást jelent a növénynemesítők és növény termesztők számára. Az új rezisztenciaforrások azonosítása, beépítése és az ezt követő ellenálló növényegyedek szelekciója hozzájárul a gabona termesztés kockázatának, a termesztés költsé geinek és a kijuttatott kemikáliák mennyiségének csökkentéséhez. Folyamatos fajtaváltással, az újabb rezisztenciagéneket és/vagy egyéb rezisz tenciafaktorokat hordozó búzafajták termesz tésbe vonásával biztosítható a növényállomá nyok megfelelő betegség-ellenállósági szintje.
Betegség-ellenállóság 2011 Martonvásári ôszi búzafajták rezisztenciája mesterségesen fertôzött kísérletekben
Adataink elsősorban Martonvásáron végzett provokációs kísérletekből származnak, melyekben a természetben előforduló fertőzőanyagmennyiség többszörösét juttatjuk ki a vizsgált parcellákra. Ezt megközelítő fertőzöttség a köztermesztésben kizárólag akkor alakulhat ki, ha nincs vegyszeres növényvédelem és a kórokozó terjedéséhez kiválóak a környezeti (időjárási, agronómiai) feltételek.
Fajta
Lisztharmat
Levélfoltosság
Levélrozsda
Szárrozsda
Kalászfuzárium
Blumeria graminis
Drechslera triticirepentis, Septoria tritici, Stagonospora nodorum
Puccinia triticina
Puccinia graminis
Fusarium sp.
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
●●●●●●●●●
Pannon Prémium fajtacsoport Mv Menüett Mv Toldi Mv Suba Mv Ködmön Mv Kolo Mv Mazurka
Pannon Standard fajtacsoport Mv Toborzó Mv Bodri Mv Petrence Mv Lucilla
Nagy fehérje- és sikértartalmú fajtacsoport Mv Béres Mv Apród Mv Süveges Mv Csárdás Mv Kolompos Mv Verbunkos Mv Magdaléna Mv Walzer
Bőtermő fajtacsoport Mv Tallér Mv Marsall
Járóbúzák fajtacsoport Mv Karizma Mv Kikelet
Jelmagyarázat: ● ● ● ● ● ● ● ● ● = ellenálló (rezisztens)
7
Fajtáink átlagos kalászolási ideje május 1-tôl június 11-ig
1
2
3
4
5
6
7
8 Petra
9 Hanzi
10
11 D. Diament KWS Meridian
12 Fridericus
13
14 Mv Toborzó
15
16 Presto Mv Regiment
17 Kitaro Mv Emese Mv Bodri
18 Leontino Mv Hombár Mv Karizma Mv Tallér
19
20 Mv Menüett Bánkúti-1201
21 Mv Palotás Mv Marsall Mv Süveges Mv Toldi Mv Petrence Mv Kikelet
22 Mv Suba Mv Béres Mv Lucilla Mv Apród
23 Mv Csárdás Mv Magvas Mv Ködmön Mv Verbunkos Mv Kolo Mv Kolompos
26 Conchita
27 Mv Alkor
28
29 30 Franckenkorn Oberkulmer Rk. Mv Hópehely 5
6 Vánek
24 25 Mv Makaróni Mv Mazurka Mv Magdaléna Mv Walzer Mv Vekni
31
1
2 Mv Hegyes
3
4
7 Lona Kwant
8 Mv Pehely Mv Karizma
9
10 Mv Kikelet
11
Színmagyarázat: őszi árpa őszi rozs őszi búza
8
őszi tritikálé őszi durumbúza tavaszi árpa
őszi zab őszi tönkölybúza tavaszi búza
tavaszi zab alakorbúza tönkebúza
Pannon Prémium minôségi kategória
A
Pannon Prémium minőségi kategóriába olyan búzafajták sorolhatók be, amelyek nagy gyakorisággal képesek az MSZ 6383:1998 szerinti javító minőség elérésére, ugyanakkor kitűnő farinográfgörbe-stabilitással és kiemelkedő alveográfos minőséggel is rendelkeznek. A nagy gyakoriság e tekintetben azt jelenti, hogy átlagos évjáratban, az ország minőségbúza-termesztésre alkalmas régióiban és minőségtudatos agrotechnika mellett a fajtára jellemző minőség reálisan várható, és csak kedvezőtlen környezeti hatások (betegség-epidémia, rovarkártétel, kényszerérés, kedvezőtlen aratási feltételek) okoznak olyan minőségromlást, amely miatt a termés minősítése a Pannon Standard csoportba csúszhat. A Pannon Prémium csoportba tartozó fajták keményszeműek, malomipari minőségük kedvező, nagy nedvessikér-tartalmúak, ki váló sikér- és tésztaminőséggel rendelkeznek, ezért a legigénye sebb hazai és külföldi felhasználók igényeit is kielégítik. Pannon Prémium védjeggyel ezen fajták fajtaazonos, nyomonkövethetően termesztett és ellenőrzött minőségű tételei kerülhetnek piacra. Termesztésük nem csak export célra ajánlott, hanem a belföldi
piac extra minőségű búza iránti igényét is a legbiztonságosabban ilyen fajtákkal lehet kielégíteni. A minőség szempontjából kedve zőtlen adottságú országrészekben is e fajták ajánlottak a kenyér liszt előállítására. A martonvásári őszi búzafajta-szortimentből a Pannonbúza Kutatási Konzorcium adatai alapján négy fajta, Mv Palotás, Mv Suba, Mv Ködmön és Mv Mazurka sorolható ebbe a kategóriába. A kutatóintézeti és OMMI/MgSzH adatok alapján Pannon Prémium kategóriájú búza előállítására javasoljuk még az Mv Kolot, Mv Toldit és az Mv Menüettet is.
Ajánlott fajták, jellemzõ minõségi értékek (Martonvásár, 2005–2010)
PRÉMIUM határértékek
PANNON PRÉMIUM Mv Menüett
Mv Toldi
Mv Suba
Mv Ködmön
Mv Kolo
Mv Mazurka
Fajtára jellemzô minôségi értékek Hektoliter tömeg [kg/hl]
80,0
73,3-84,3
78,3-82,4
77,2-81,9
78,5-82,3
78,4-83,6
76,3-83,4
Szemkeménység (HI)
60,0
60,9-77,3
48,2-65,1
50,0-71,2
55,7-77,8
50,2-72,8
50,6-74,1
Esésszám (Hagberg) [sec.]
300
190-481
380-489
257-459
271-477
373-475
365-504
Nyersfehérje-tartalom (száraza.) [%]
14,5
13,1-15,0
13,0-15,5
14,5-16,9
13,7-15,5
13,3-15,6
13,4-18,0
Nedvessikér-mennyiség [%]
34,0
28,5-44,3
30,0-36,8
33,4-42,2
34,5-42,3
32,0-44,4
35,2-50,3
Szedimentációs érték (Zeleny) [ml]
60,0
31,0-56,0
45,0-68,0
41,0-67,0
46,0-65,0
38,0-64,0
39,0-67,0
60,0
61,1-66,4
57,2-61,9
59,5-66,7
62,2-65,3
59,0-64,0
57,0-64,4
Sütôipari értékszám
-
73,0-100
72,0-100
81,0-100
79,0-90,0
74,0-100
86,0-100
Sütôipari értékcsoport
-
A2-A1
A2-A1
A2-A1
A2-A1
A2-A1
A1
Tésztastabilitás [min.]
10,0
7,6-14,4
7,5-18,0
12,6-17,2
8,9-16,0
7,9-17,8
14,8-17,9
W (deformációs munka) [*10 -4 J]
280
183-347
271-452
278-445
187-373
221-376
220-394
P/L
1,00
0,60-1,98
0,51-1,23
0,69-1,43
0,51-1,69
0,55-1,54
0,34-1,19
120
106-191
170-211
146-212
95-127
156-180
160-192
Farinográfos vizsgálatok Vízfelvevô képesség [%]
Alveográfos vizsgálatok
Extenzográfos vizsgálat Energia 135 percnél [cm2]
9
Mv Menüett
Mv MENÜETT
2009
Állami elismerés éve
SZTNH (MSZH) Növényfajta-oltalom
A
keményszemû ôszi búza
z Mv Menüett a Pannon Prémium minőség elérésére képes új martonvásári búzafajta. A korai érésű minőségbúzák jelenleg igen szűk választékát bővíti, s ott is a legkorábban érő fajták egyike. Többek között e tulajdonsága miatt az Mv Palotás utódjaként ajánljuk. A fajtaminősítő vizsgálatok eredményei alapján termőképessége kisparcellás kí sérletekben a malmi búza kontrollok átlagát meghaladta, s a gyakorlatban az Mv Magdalénához hasonló terméspotenciál várható a fajtától. Agronómiai tulajdonságai kedvezőek. Növényállománya 85-95 cm magas, állóképessége kitűnőnek bizonyult kísérleti parcellákon és vetőmagelőállító táblákon egyaránt. A hazánkban előforduló gombabetegségek közül lisztharmattal gyengén, levélrozsdával közepesen fertőződ het. Télállósága megbízhatóan jó. Martonvásári minőségvizsgálatok alapján az Mv Menüett minden tekintetben megfelel a Pannon Prémium minőségi követelményeinek. Szemei kemények, ki teltek, egyenletes méretűek. Farinográfos minősége jellemzően A2-A1, mely csak tápanyaghiányos terülteken csökken B1-re. Nedvessikér-tartalma magas, meghaladja a 34–35%-ot. ICC szabvány szerinti farinográfgörbe-stabilitása meghaladja a 10 percet és alveográfos minősége is kitűnő. Vetőmag: A fajta vetőmagjának nagyüzemi felszaporítása az ország néhány régió jában 2010 őszén megkezdődött, ezért 2011-ben II. fokú vetőmagja kipróbálásra a beszerezhetőségi (szállítási távolság) és mennyiségi korlátok mellett már lehetsé ges, viszont elsősorban a minőségbúza-termesztési integrációk részére ajánljuk választékbővítésnek. Részletező adatsor a 34–35. oldalakon található.
Agronómia tulajdonságok Termés (2 év, 14 kísérlet, Mv Suba=100%) [%]
103,4
Kalásztípus
szálkás
Tenyészidõ
korai
Fitotroni fagyállóság (túlélési %)
86
Állóképesség
jó
Minôségi tulajdonságok (Martonvásár, 8 év átlaga, 2003–2010) Nedvessikér-mennyiség [%]
35,9
Farinográf értékszám
86,0
Sütõipari minõségi csoport
A1
Farinográf-stabilitás (ICC szerint) [perc]
9,8
Alveográfos W-érték [x10 Joule]
282
Zeleny-index [ml]
42,7
Esésszám [másodperc]
388
-4
10
Mv Toldi
A
keményszemû ôszi búza
Pannon Prémium minőség elérésére képes, korai érésű búzafajta, mely sok tekintetben az Mv Kolohoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. A koraiközépkorai éréscsoportok határán kalászol és érik. Termőképessége nem csak a minőségbúza-kontrollnál magasabb (103,6%), hanem a gyengébb minőségű malmi búza standardok átlagát is meghaladja (100,5%) az állami fajtakísérletekben. A fajta megbízhatóan jó fagyállósággal és szárszilárdsággal rendelkezik. A rendszeresen fellépő gombabetegségekkel szemben közepes–jó ellenállósággal rendelkezik, szár rozsda-ellenállósága kiváló, fuzárium-toleranciája átlagosnál jobb, melyet 2010-ben a köztermesztésben is bizonyított. Martonvásári minőségvizsgálatok alapján termése kiváló beltartalmi minőségét évek óta konzekvensen bizonyítja. Nedvessikér-tartalma magas, jó tápanyagellátás esetén jellemzően 35–40% között változik. Sikérterülése optimális, eddigi vizsgá lataink során soha sem haladta meg az 5 mm-es értéket. Zeleny szedimentációs értéke átlagos termőhelyen is meghaladja a Pannon Prémium 60 ml-es küszöbkö vetelményét. Lisztje farinográffal vizsgálva A1-A2 minőségi csoportba sorolható. Farinográfos görbestabilitása (ICC szerint) stabilan meghaladja a 10 percet, és akár a 18 percet is elérheti. Alveográfos W-értéke kiváló, Martonvásáron az elmúlt években 270–390 között változott. P/L értéke leggyakrabban nem érte el az 1-et. Esésszáma magas, minden vizsgálatban meghaladta a 400 másodpercet. Az Mv Toldi termesztése az átlagosnál magasabb agrotechnikai színvonalon dolgozó minőségbúza-termelő gazdaságok számára ajánlott, ahol a fajta genetikailag meghatározott minősége nagy valószínűséggel érvényre juthat. Vetőmag: Az Mv Toldi másodfokú vetőmagja a KITE Zrt. országos alközponti hálózatán keresztül szerezhető be Magyarországon. 2011 őszén a várható vetőmag igények már kielégíthetők lesznek. A fajta exportra szánt vetőmagjának előállításait és kereskedelmét az Elitmag Kft. szervezi. Részletező adatsor a 34–35. oldalakon található.
Mv TOLDI
2008
Állami elismerés éve
CPVO
Növényfajta-oltalom
Martonvásári búzafajták termőképessége (2008–2010, 23 termőhely átlaga) Mv Bodri Mv Lucilla Mv Toldi Mv Kolompos Mv Petrence Mv Marsall Mv Menüett Mv Magvas Mv Kolo Mv Béres Mv Walzer Mv Magdaléna Mv Toborzó Mv Süveges Mv Ködmön Mv Mazurka Mv Karizma Mv Suba Mv Csárdás Mv Verbunkos Mv Palotás
0
0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 5,0 5,5 6,0 [t/ha]
11
Mv Suba
Mv SUBA
2002
Állami elismerés éve
CPVO
Növényfajta-oltalom
Elismerések külföldön
K
keményszemû ôszi búza
özépkorai érésű, jól bokrosodó fajta. Szárszilárdsága átlagos, a túl sűrű vetés fokozza a megdőlés veszélyét. A legelterjedtebb lisztharmat és levélrozsda rasszok képesek megfertőzni, ezért termesztésekor gombaölő szerek használata gazdaságos és javasolt. Martonvásári minőségvizsgálatok alapján a Pannon Prémium kategórián belül is kiemelkedő minőségű búzafajta. Szeme piros, acélos. Lisztje a legigényesebb sütőipari termékek előállítására vagy lisztjavításra is használható. Nedvessikér tar talma leggyakrabban 34–37% között ingadozik, sikérminősége kiváló. Zeleny-féle szedimentációs értékszáma kiugróan magas, meghaladhatja a 60 ml-t, farinográf értékcsoportja megfelelő termesztési feltételek esetén A1–A2, farinográfgörbestabilitása meghaladja a 10 percet. Kiemelkedően kedvező alveográfos minőséggel rendelkezik. Alveográfos W-értéke jellemzően 300–350 ×10 –4 Joule közötti, viszont legjobb mért eredménye elérte az 500-at. P/L étéke kedvező, többnyire 1 alatti. Kiváló minőségét már több évjáratban és országban bizonyította. Nemzetközi viszonylatban az eddigi legsikeresebb martonvásári búzafajta. Elismertségét mutatja, hogy hét külföldi országban szerepel a köztermesztésben állami elismerés vagy EUlistáról történő kiválasztás alapján. Termesztése a kiváló vagy jó minőségű termés elérésére törekvő gazdálkodók számára javasolt. Kedvező termőhelyen igényes agrotechnika mellett a Pannon Prémium minőséget is érdemes megcélozni, más termőtájakon vagy rosszabb ter mesztési feltételek között reálisan jó minőségű kenyérbúza-alapanyag állítható elő a fajtával. Vetőmag: Hazai vetésterülete az elmúlt három évben rohamosan nőtt. A egyik legelterjedtebb martonvásári búzafajta. Vetőmagelőállításai szinte az ország teljes területét lefedik, ezért II. fokú vetőmagja elegendő mennyiségben rendelkezésre áll. Részletező adatsor a 34–35. oldalakon található.
Az Mv Suba minősége üzemi fajtasorokban, megfelelő tápanyagellátás és optimális betakarítási idő mellett (2010) NedvessikérTermőhely
12
Farinográf-
Alveográf
tar- terü- Glutén- érték- cso- stabi- vízfeltalom lés index szám port litás vétel
W
P/L
Esésszám
%
mm/h
-
-
-
min
%
x10 -4 J
-
sec
Chernelházadamonya
39,2
4,0
88,8
78,2
A2
10,9
64,0
340
0,66
432
Encs
34,2
5,5
92,4
83,9
A2
17,2
62,9
341
0,61
347
Somogyjád
35,9
4,5
95,4
86,0
A1
14,8
64,2
368
0,75
426
Szerencs
39,6
2,5
99,0
91,9
A1
16,9
63,6
427
0,70
299
Szekszárd
35,7
1,0
99,2
77,5
A2
14,7
61,5
338
0,66
283
Szentlőrinc
39,7
4,5
89,5
80,6
A2
10,1
63,5
296
0,51
324
Zalaszentgrót
40,2
4,0
95,1
100
A1
16,5
63,9
453
0,71
441
Átlag
37,8
3,7
94,2
85,4
A1
14,4
63,4
366
0,66
365
Mv Ködmön
Mv KÖDMÖN
keményszemû ôszi búza
S
2002
Állami elismerés éve
tabil termőképességű és nagyon jó minőség-stabilitású búzafajta. Jól ter meszthető. Középkorai kalászolási ideje megfelelően hosszú szemtelítődést tesz lehetővé, ami jó szárazságtűrő képességének is köszönhetően egyenletes, telt szemek kifejlődését eredményezheti. Növényállománya 90–100 cm magas, állóké pessége átlagos, extrém esetektől eltekintve megdőlés nélkül betakarítható. Köze pes lisztharmat-ellenállósága miatt minőségorientált termesztése esetén fungicidek alkalmazása javasolt. Az átlagosnál gyengébb kalászfuzárium-ellenállósága miatt kerülni kell a kukorica előveteményt és a forgatás nélküli talajművelést. Martonvásári minőségvizsgálatok alapján minőségi paraméterei egyaránt meg felelnek a Pannon Prémium, valamint a MSZ 6383:1998 szerinti javító minőségű búza kategória-követelményeinek. Nedvessikér-tartalma legtöbbször meghaladja a 34%-ot, sikérminősége kiváló. Farinográfos értékcsoportja A2–A1, farinográfgörbestabilitása (ICC) meghaladja a 10–12 percet. Alveográfos minősítése esetén is kiváló eredmények jellemzik az Mv Ködmönt. A fajta kimagaslóan jó esésszám-stabilitással rendelkezik, amit 2005-ben és 2008-ban széles körben bizonyított. Termőhelytől és agrotechnikai színvonaltól függően Pannon Prémium búza, javítóbúza vagy jó minőségű kenyérbúza előállítása céljából széleskörű termesztésre ajánlott fajta. Vetőmag: Az egyik legelterjedtebb martonvásári búzafajta. Vetőmag-előállításai szinte az ország teljes területét lefedik, ezért II. fokú vetőmagja a várható igényekhez 2011 őszén biztosított. Részletező adatsor a 34–35. oldalakon található.
SZTNH (MSZH)
Növényfajta-oltalom
Az Mv Ködmön alveográfos lisztvizsgálata
P [mm H2O]
100
Termôhely:
Martonvásár
Év:
2007
W [×10 J]
373
P/L
0,77
–4
80 60 40 20 0
0
100
L [mm]
13
Mv Kolo
Mv KOLO
2006
Állami elismerés éve
CPVO
Növényfajta-oltalom Elismerések külföldön
M
keményszemû ôszi búza
artonvásári minőségvizsgálatok alapján kiemelkedő minőségű és minőségstabilitású búzafajta. Farinográffal vizsgálva az állami fajtakísérletekben és az üzemi fajtasorokban több év során is A1–A2 értékcsoportba sorolták, ezzel évjárattól függetlenül megismételte a martonvásári kutatóintézeti eredményeket. Az ICC szab vány szerint mért farinográfgörbe-stabilitása kiváló. Nedvessikér-tartalma átlagosan 35–36%, bő tápanyagellátás esetén vagy aszályban 38–40%-ig is emelkedhet, és csak tápanyaghiány esetén csökken 35% alá. Alveográfos W-értéke kedvező esetben 300–350×10 –4 Joule, P/L értéke optimális, többnyire 1 alatti. Minden más mért paramétere is meghaladja a MSZ 6383:1998 szerinti javító minőség és a Pannon Prémium minősítés határértékeit is. Kitűnő minősége kedvező agronómiai tulajdonságokkal párosul. Biztonságosan áttelel, átlagos mértékben bokrosodik, majd a középkorai fajtákkal együtt kalászol. Optimális, 90–95 cm magasságú növényállományt fejleszt, mely megdőlésre nem hajlamos. Erős lisztharmat-epidémia vagy sárgarozsda-fertőzés esetén fungicid alkalmazása indokolt. A 2010. évi üzemi tapasztalatok is bizonyították, hogy kalászfuzáriummal szemben az átlagosnál ellenállóbb búzafajta, így erős járvány esetén is megfelelő kalászvédelemmel hatékonyan megvédhető. Ha vihar meg nem dönti, állva takarítható be, és jó esésszám-stabilitása miatt a kisebb esők sem rontják minőségét. Termesztése a minőségi búzatermelést megcélzó gazdálkodóknak ajánlott. A termesztés-technológiát fegyelmezetten betartó búzatermelők az ország kedvezőbb adottságú területein az évjárathatás miatt mintegy 80% valószínűséggel számíthatnak a Pannon Prémium minőségű termés elérésére az Mv Kolo termesztése esetén. Vetőmag: A fajta folyamatosan növekvő népszerűsége miatt vetőmag-előállításai szinte az ország teljes területét lefedik. 2010-ben a legnagyobb mennyiségben fém zárolt martonvásári búzafajta, mely várhatóan 2011-ben megismétlődik. Részletező adatsor a 34–35. oldalakon található.
Az Mv Kolo minősége üzemi fajtasorokban, megfelelő tápanyagellátás és optimális betakarítási idő mellett (2010) NedvessikérTermőhely
14
Farinográf-
Alveográf
tar- terü- Glutén- érték- cso- stabi- vízfeltalom lés index szám port litás vétel
W
P/L
Esésszám
%
mm/h
-
-
-
min
%
x10 -4 J
-
sec
Chernelházadamonya
37,5
4,0
88,9
81,9
A2
13,1
64,2
394
0,71
484
Encs
32,0
3,5
90,3
81,5
A2
17,8
61,4
338
0,66
426
Somogyjád
38,3
5,0
80,7
80,6
A2
13,5
64,2
353
0,72
436
Szerencs
39,4
4,0
88,8
79,8
A2
12,5
63,5
380
0,63
388
Szekszárd
39,3
3,0
88,3
78,6
A2
10,0
62,5
412
0,50
290
Szentlőrinc
37,9
3,5
86,8
78,2
A2
10,7
64,6
337
0,70
424
Zalaszentgrót
39,9
3,5
84,0
83,9
A2
9,8
63,4
309
0,58
428
Átlag
37,7
3,8
86,8
80,6
A2
12,5
63,4
360
0,64
411
Mv Mazurka
A
keményszemû ôszi búza
martonvásári bűzaszortiment legkésőbbi érésű fajtája, mely extra minőségi tulajdonságokkal rendelkezik. A közép-kései csoport határán kalászol és érik. Termőképessége azonos minőségcsoportjának többi fajtájának teljesítményével, termesztését befolyásoló agrotechnikai tulajdonságai kedvezőek. Télálló, alacsony szárú, megdőlésre nem hajlamos. A középkorai-középkésői átmeneti tenyészideje még nem veszélyezteti termésbiztonságát. Lisztharmattal, levélrozsdával és kalászfuzáriummal fertőződhet, fungicid alkalmazása javasolt termesztésekor. Más hazai fajtáknál nem ismert speciális, nagy molekulatömegű tartalékfehérjeösszetétele (2*, 13+16, 2+12) következtében nagy fehérje- és sikértartalma kiváló sikérminőséggel párosul. Magas Zeleny-féle szedimentációs értékszámmal, A2–A1 farinográfos értékcsoporttal és optimális alveográfos tulajdonságokkal rendelkezik. Minőségstabilitása jó, esésszáma kisebb csapadék hatására nem csökken. Termesztése elsősorban a minőségbúza-termelők részére javasolt. Vetőmag: A KITE Zrt. minőségbúza termelési rendszer keretében termesztett búzafajta. Másodfokú vetőmagja a KITE Zrt. országos alközponti hálózatán keresztül szerezhető be Magyarországon. A fajta exportra szánt vetőmagjának előállításait és kereskedelmét az Elitmag Kft. szervezi. Részletező adatsor a 34–35. oldalakon található.
Mv MAZURKA
2003
Állami elismerés éve
SZTNH (MSZH)
Növényfajta-oltalom
15
Pannon Standard minôségi kategória
A
Pannon Standard minôségi búza-kategóriába keményszemû, jó minôségû malmi búzafajták tartoznak. Minôsítésük ugyanazon vizsgálati paraméterek alapján történik, mint a Pannon Prémium kategória esetében, csupán a megkövetelt határértékek kevésbé szigorúak. A fajtákkal szemben támasztott követelmények a ned vessikér-tartalom tekintetében hasonlítanak az MSZ 6383:1998 szerinti Malmi I. minôségi kategóriához, de a megkövetelt sikérmi nôség meghaladja a szabvány elôírásait. Komoly minôségi elvárás a 6,0 perces farinográfgörbe-stabilitás, a 40,0 ml Zeleny-érték és a 220×10 –4 Joule alveográfos W-érték egyaránt. A Pannon Standard védjegy használat ának szabályai meg egyeznek a Prémium kategór ia fô szabályaival, azaz feltétel a fémzárolt vetômag használata, a nyomon követhetô termesztéstechnológia és az akkreditált laboratóriumban végzett minôsítés. Ez a minôségi kategória viszonylag kevésbé igényes agro technikával, a közepes adottságú területeken is jó biztonsággal megtermelhetô, ezért ez adhatja az export árualap nagyobbik részét. Az ebbe a csoportba sorolt fajták termesztésével optimális alapanyag keletkezhet a hazai igényes felhasználók vagy az átlagosnál nagyobb
elvárásokat megfogalmazó, de a Prémium minôséget nem igénylô külföldi vásárlók számára egyaránt. A martonvásári ôszi búzafajta-szortiment egyre több tagja ma radéktalanul megfelel e kategória követelményeinek. Ebbe a kate góriába tartozik a legújabb fajták közül az Mv Lucilla, Mv Bodri és Mv Petrence is.
Ajánlott fajták, jellemzõ minõségi értékek (Martonvásár, 2005–2010) STANDARD határértékek
PANNON STANDARD Mv Toborzó
Mv Bodri
Mv Petrence
Mv Lucilla
Fajtára jellemzô minôségi értékek Hektoliter tömeg [kg/hl]
78,0
77,7-82,0
75,0-85,7
72,5-82,1
77,6-86,4
Szemkeménység (HI)
50,0
55,9-68,0
51,9-82,1
61,4-68,2
58,8-78,0
Esésszám (Hagberg) [sec.]
250
301-490
278-449
185-457
211-463
Nyersfehérje-tartalom (száraza.) [%]
13,0
13,1-15,6
12,1-14,0
11,7-14,7
11,8-14,7
Nedvessikér-mennyiség [%]
30,0
32,6-50,3
28,6-36,9
28,3-37,0
25,0-32,8
Szedimentációs érték (Zeleny) [ml]
50,0
35,0-57,0
30,0-68,0
28,0-43,0
39,0-63,0
55,0
64,3-65,9
57,4-62,4
55,2-61,1
54,3-59,4
Sütôipari értékszám
-
72,0-85,0
71,0-100
72,0-100
65,0-100
Sütôipari értékcsoport
-
A2-A1
A2-A1
A2-A1
B1-A1
Tésztastabilitás [min.]
6,0
6,2-16,8
7,6-14,8
5,7-18,2
6,1-17,7
W (deformációs munka) [*10 -4 J]
220
186-314
171-373
179-257
228-386
P/L
1,50
0,47-2,54
0,42-1,77
0,53-1,01
0,51-1,62
75
111-123
133-176
75-104
182-221
Farinográfos vizsgálatok Vízfelvevô képesség [%]
Alveográfos vizsgálatok
Extenzográfos vizsgálat Energia 135 percnél [cm2]
16
Mv Toborzó
Mv TOBORZÓ
keményszemû ôszi búza
N
2003
Állami elismerés éve
emzetközi összehasonlításban is különleges tulajdonságokkal rendelkező fajta. Rendkívül korán – a késői őszi árpákkal és a középkorai tritikálékkal azo nos időben – kalászol, és korán érik. Extra koraisága kitűnő fagyállósággal párosul. Fejlődési ritmusa annyira eltér a többi fajtáétól, hogy egészen másként reagálhat a környezeti hatásokra, mint a későbbi fajták. Korai virágzása miatt a szemtelítődés az első hőségnapok előtt jobbára befejeződik, ezért igen nagy ezermagtömeget is képes elérni (>55 g). Kiegyenlített, nagy szemei miatt kedvező esetben már 8–9 t/ha termést is értek el vele vetőmagelőállító táblákon. Koraiságával a rozsdafertőzést is elkerüli. Virágzáskor az átlagosnál érzékenyebb a kalászfuzárium fertőzésre, ezért célirányos és a növényállomány fejlettségi állapotához igazított (!) fungicides kalászvédelem elvégzése indokolt. Magas fehérjetartalmú és nagyon jó farinográfos minőségű fajta. Jó agrotechnika esetén nedvessikér-tartalma 33–37% között ingadozik, farinográfos értékcsoportja jellemzően A2. Magas az alveográfos W-értéke is, de nagyon erős tésztája miatt a P/L értéke meghaladja az 1-et. A télállóság–koraiság–minőség ilyen magas szintje egyidejűleg egyetlen más fajtában sem található meg, ezért termesztése a több fajtát is termesztők vetésterületének 10–20%-án ajánlott. A hormonhatású gyomirtó szerek kijuttatásának időpontját a fajta speciális fejlődé si ritmusához kell igazítani, és az őszi árpa aratása közben már érdemes az Mv Tobor zó érettségét is vizsgálni, mert várhatóan a betakarítás e fajtával azonnal folytatható. Vetőmag: Az Mv Toborzót kiváló tulajdonságai és koraisága tekintetében egyedi volta emeli a keresett fajták közé. Vetőmagjának megrendelésekor számítani lehet nagyobb szállítási távolságra, melynek figyelembe vétele mellett biztonsággal be szerezhető. Részletező adatsor a 34–35. oldalakon található.
SZTNH (MSZH)
Növényfajta-oltalom Elismerések külföldön
Kalászos gabonafajok kalászolásának variációs szélessége (Martonvásár, 2006)
Ôszi árpa Tritikálé Ôszi búza Tavaszi árpa Ôszi zab Tavaszi búza Tavaszi zab április 25.
május 5.
május 15.
május 25.
június 4.
június 14.
17
Mv Bodri
Mv BODRI
2008
Állami elismerés éve
CPVO
Növényfajta-oltalom
keményszemû ôszi búza
I
gen korai érésű, intenzív típusú, féltörpe növényállományú kenyérbúza fajta. Kalászolási ideje alapján a búzafajta-szortiment egyik legkorábbi tagja. Magas sága intenzív termesztési feltételek között is csak 75-85 cm, s ezzel a második legalacsonyabb szárú martonvásári búza. A növénymagasság és a gyökérmélység közötti pozitív összefüggés miatt az alacsony szárú búzák rosszabbul alkalmaz kodnak kedvezőtlen talajadottságokhoz és a tápanyaghiányhoz, ezért termesztése átlagosnál jobb búzatermesztési feltételek vagy intenzív technológia alkalmazása esetén javasolt. Fitotroni hidegtűrése kiváló (túlélési %>80). Igen korai kalászolása révén esélye van a nyári hőség, aszály és részben a gombabetegségek elkerülésére is. Liszthar mat, levélrozsda- és levélfoltosság-ellenállósága mesterséges fertőzés esetén is jó, szárrozsdával és fuzáriummal szemben közepesen ellenálló/toleráns. Termőképessége három év átlagában az állami fajtakísérletekben a kontrollokhoz viszonyítva 106,2%, kiemelkedően produktív. Minősége alapján jó minőségű kenyérbúza. Nedvessikér-tartalma nem magas, jellemzően 29–30%, sikérminősége azonban kiváló. Farinográfos értékszáma alapján eddig szinte minden kísérletben A2 minőségű termést adott, évjárattól és termőhely től függetlenül. Farinográfos görbestabilitása meghaladja a tíz percet. Alveográfos W-értéke 220–290, legtöbbször 1 alatti P/L értékkel. Esésszáma stabilan magas. Vetőmagja 2011 őszén a vetőmag-előállítók, illetve az intenzív technológiát al kalmazó gazdaságok számára lesz elsősorban elérhető üzemi próbatermesztésre. Részletező adatsor a 34–35. oldalakon található. Martonvásári búzafajták átlagos magassága (Martonvásár, 2006–2010) Mv Petrence Mv Bodri Mv Apród Mv Marsall Mv Süveges Mv Walzer Mv Verbunkos Mv Mazurka Mv Kolompos Mv Magdaléna Mv Lucilla Mv Suba Mv Béres Mv Kolo Mv Kikelet Mv Toborzó Mv Toldi Mv Csárdás Mv Tallér Mv Ködmön Mv Karizma Mv Menüett 0
18
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100 [cm]
Mv Petrence
JÖN!
Mv PETRENCE
keményszemû ôszi búza
A
2009
Állami elismerés éve
középkorai érésű, tar kalászú Mv Petrence azoknak a gazdaságoknak lehet ked velt fajtája, amelyek intenzív körülmények között gazdálkodnak, nagy termés elérésére törekednek, és emellett átlagosnál jobb minőségű termést szeretnének betakarítani. A martonvásári országos fajtakísérletekben 2009-ben hét termőhely átlagában termésmennyiségével az első helyen végzett, orrhosszal megelőzve az Mv Marsallt. Több év átlagában e két fajta azonos termőképességűnek bizonyult. Az Mv Petrence 75–85 cm magas törpe növényállományú búza, a martonvásári fajtaszortiment jelenlegi legalacsonyabb tagja. Állóképessége kitűnő, ezért nagy műtrágya adagokkal rekordtermés elérésére lehet törekedni. Sekély termőrétegű, tápanyagban szegény talajon termesztése nem javasolt. Egészséges búza, liszthar matra jó és levélrozsdára közepes-jó ellenállósággal rendelkezik. Minősége hasonlít az Mv Magvashoz, de sikértartalma kevésbé ingadozó, farinográf értékcsoportja pedig A2-A1. A pannon standard minőségi követelményeknek nagy biztonsággal megfelel. Vetőmagja 2011 őszén a vetőmag-előállítók, illetve az intenzív technológiát al kalmazó gazdaságok számára lesz elsősorban elérhető üzemi próbatermesztésre. Részletező adatsor a 34–35. oldalakon található.
SZTNH (MSZH)
Növényfajta-oltalom
Martonvásári búzafajták termôképessége (7 termôhely átlaga, 2009)
Mv Petrence Mv Marsall Mv Magvas Mv Bodri Mv Lucilla Mv Hombár Mv Regiment Mv Kolompos Mv Toldi Mv Kolo Mv Walzer Mv Süveges Mv Béres Mv Magdaléna Mv Menüett Mv Ködmön Mv Mazurka Mv Csárdás Mv Suba Mv Toborzó Mv Vekni Mv Karizma Mv Verbunkos 0
1,0
2,0
3,0
4,0
5,0
6,0
7,0 [t/ha]
19
Mv Lucilla
Mv LUCILLA
2007
Állami elismerés éve
CPVO
Növényfajta-oltalom
Elismerések külföldön
S
keményszemû ôszi búza
zéles alkalmazkodóképességgel rendelkező, középkorai érésű, szálkás kalászú fajta. Mv Lucia névvel kapott állami elismerést, viszont a CPVO szabadalmi el járásban Mv Lucilla néven kerülhetett regisztrálásra. Ajánlati listás szereplés alapján köztermesztésben van Németországban, illetve Kanadában (Keldin, 2010) elismert fajta. Az Mv Lucilla nagyon jól alkalmazkodik az eltérő termesztési feltételekhez. A szél sőséges környezetekben kapott eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a változatos hazai időjárási feltételek között is biztonságosan termeszthető. Az elmúlt években szerzett üzemi tapasztalatok alapján is beigazolódott, hogy a fajtára jellemző jó termőképességgel párosuló megfelelő nedvessikér-tartalomhoz magas nitrogéndózis szükséges. A hazai kísérletekben a kontrollokat meghaladó termőképesség, megbízható tél állóság, átlagosnál alacsonyabb, jól bokrosodó növényállomány és jó levélrozsdarezisztencia jellemezte. Nedvessikér-tartalma 29–30%, sikérminősége kitűnő. Farinográffal vizsgálva minősítése A2–A1, farinográfgörbe-stabilitása kiemelkedő, több mint 15 perc. Alveográfos minősítése szintén kitűnő, a 250×10 –4 Joule értéket meghaladó W-ér ték alapján a javító kategóriába tartozik. Esésszáma, Zeleny-féle szedimentációs értékszáma egyaránt igen kedvező. Termesztése a jó talajadottságokkal rendelkező, nagy termésszintek elérésére törekvő gazdaságoknak ajánlott. Vetőmagja 2011 őszén minden szaporulati fokon elérhető elsősorban dunántúli megyékből. Részletező adatsor a 34–35. oldalakon található. Búzafajták termôképessége optimális környezetben és gombafertőzés esetén (Martonvásár, 2008–2010)
Mv Lucilla Mv Petrence Mv Menüett Mv Magvas Mv Marsall Mv Kolompos Mv Toldi Mv Béres Mv Bodri Mv Toborzó Mv Karizma Mv Kolo Mv Vekni Mv Walzer Mv Süveges Mv Magdaléna Mv Mazurka Mv Csárdás Mv Ködmön Mv Suba Mv Verbunkos Mv Palotás 0
1,0
2,0
3,0
Levélrozsdával fertőzve, fungicid nélkül
20
4,0
5,0
6,0
7,0
Fungiciddel védve
8,0 [t/ha]
Nagy fehérje- és sikértartalmú fajtacsoport
H
agyományosnak tekinthető martonvásári fajtacsoport, melynek első képviselője az Mv Magdaléna volt, s azóta e kategória választéka egész sor hasonló minőségű fajtával bővült. Verseny előnyüket az biztosítja, hogy örökletesen meghatározott, átlagosnál nagyobb fehérjetartalmuknak köszönhetően nedvessikér-tartalmuk alacsony tápanyagszinten vagy nedves évjáratban sem csökken 30% alá, kedvező körülmények között viszont eléri a 35%-ot, vagy még a fölé is emelkedhet. Sikérminőségük jó, farinográfos értékszámuk üzemi feltételek között rendszerint B1, esetleg A2. Az első ilyen fajták speciális minőségüket egyik ősüktől, a Bánkúti 1201-től örökölték, az újabb fajták egyik szülője pedig több esetben az Mv Magdaléna.
Az elmúlt évtizedben több millió tonna árut állítottak elő e csoport fajtáival, ezért sok tapasztalat gyűlt össze velük kapcsolatban a gabonavertikum különböző szereplőinél. Kemény szemtípusuk az őrlés során nagy lisztkihozatalt tesz lehetővé, ezért malmi minőségük kedvező. Részben a kemény szemnek, részben pedig a magas fehér jetartalomnak köszönhetően lisztjük magas vízfelvevő képességgel rendelkezik. Hagyományos sütőipari technológiával lisztjükből nagy térfogatú, formás kenyeret lehet sütni. Az aratás előtti csapadék minőségüket alig rontja, a szemtelítődés idején jelentkező hősokk ha tására sikérterülésük növekedhet. Alveográfos minőségük közepes.
Ajánlott fajták, jellemzõ minõségi értékek (Martonvásár, 2005–2010) MSZ 6383
NAGY FEHÉRJE- ÉS SIKÉRTARTALMÚ BÚZAFAJTÁK
Javító
Mv Béres
Mv Apród
Mv Süveges Mv Csárdás Mv Kolompos Mv Verbunkos Mv Magdaléna Mv Walzer
78,0
75,6-81,1
72,4-81,9
74,2-79,9
76,9-82,5
72,5-78,4
78,3-82,0
78,5-83,0
75,1-82,0
Fajtára jellemzô minôségi értékek Hektoliter tömeg [kg/hl]
-
49,0-66,7
55,2-66,2
52,4-70,4
51,3-77,0
51,6-69,9
55,7-70,5
53,2-71,6
45,7-67,5
Esésszám (Hagberg) [sec.]
Szemkeménység (HI)
300
234-401
259-445
381-495
222-446
357-459
334-465
265-469
277-495
Nyersfehérje-tartalom (száraza.)
12,5
14,4-15,4
13,1-14,3
13,9-16,6
13,1-15,7
13,3-15,3
14,1-15,3
13,3-15,3
12,2-16,1
Nedvessikér mennyiség [%]
34,0
35,7-37,2
33,4-38,8
35,6-51,1
35,2-46,5
33,0-38,7
32,7-41,9
34,3-45,4
30,2-38,2
Nedvessikér terülés [mm/h]
2,0-5,0
5,0-6,5
2,0-8,0
5,0-9,5
5,5-9,5
4,0-8,0
4,0-8,5
6,0-8,5
3,0-6,0
35,0
29,0-34,0
27,0-36,0
29,0-67,0
32,0-51,0
36,0-46,0
30,0-58,0
32,0-54,0
29,0-50,0
>70,0
63,0-81,0
57,0-75,0
66,0-87,0
65,0-80,0
69,0-82,0
66,0-96,0
63,0-75,0
64,0-100
A
B1-A2
B1-A2
B1-A1
B1-A2
B1-A2
B1-A1
B1-A2
B1-A1
Zeleny-érték [ml] Farinográfos vizsgálatok Sütôipari értékszám Sütôipari értékcsoport
21
Mv Béres
Mv BÉRES
2003
Állami elismerés éve
SZTNH (MSZH)
Növényfajta-oltalom Elismerések külföldön
K
keményszemű őszi búza
özépkorai érésű búzafajta, mely évek óta változatlanul nagyon jó betegségellenállósággal rendelkezik levélrozsdával, szárrozsdával és sárgarozsdával szemben. Lisztharmat gyakorlatilag nem fertőzi, csak a legalsó levélszinteken jelenhet meg. Növényvédelme így csupán sárga levélfoltosság-epidémia esetén vagy fuzárium ellen preventíven jöhet számításba. Egészséges állománya évjárattól szinte függet lenül biztonságos szemtelítődést tesz lehetővé, s ez termésbiztonságának alapja. Termesztését befolyásoló más agrotechnikai tulajdonságai is kedvezőek. Télállósága és állóképessége kiváló, nagy tápanyagdózissal a megdőlés komoly veszélye nélkül törekedhetünk 7–8 t/ha termés elérésére. Minősége hasonlít az Mv Magdaléna minőségéhez, nagy nedvessikér-tartalmú, jellemzően B1–A2 farinográf minőségű termést ad. Minőségstabilitása nedves év járatokban is megfelelő, a stabil esésszámú fajták közé tartozik. Termesztése elsősorban azon gazdálkodók számára javasolt, akik növényvédelem nélkül vagy minimális növényvédelemmel kívánnak intenzív búzatermesztést folytatni. Termését szívesen vásárolják a hazai felhasználók, valamint a szomszédos országok malmai egyaránt. Vetőmag: Közepes mértékben elterjedt, közkedvelt fajta. Vetőmagja a legtöbb megyében régión belül elérhető. Részletező adatsor a 34–35. oldalakon található.
Molekuláris markerek a nemesítésben
22
Mv Apród
Mv APRÓD
keményszemű őszi búza
A
2010
Állami elismerés éve
z Mv Apród (Mv 17-07) féltörpe növésű, nagy sikértartalmú fajta, amely 80–85 cm-es növénymagasságával valamennyi minősített búzafajta között a legrövidebb szárú fajták közé tartozik. Az Mv Verbunkoshoz hasonló típusú búza, de annál 5–8 cm-rel alacsonyabb állományt fejleszt. Tenyészideje középkorai, az Mv Verbunkoshoz hasonló, annál egy nappal korábban kalászol. Az állami fajtakísérletekben minőségkontroll Mv Verbunkoshoz képest 10,6%-kal ma gasabb termés elérésére volt képes, és hasonló különbség igazolódott a martonvásári kutatóintézet évente több termőhelyen beállított fajta-összehasonlító kísérleteiben is. Jó fagyállósággal, jó lisztharmat- és levélrozsda-ellenállósággal és kiváló szár rozsda-rezisztenciával rendelkezik. Rezisztenciája valamennyi kórokozóval szemben jobb, mint az Mv Verbunkosé. Különösen nagy a különbség a levélrozsda-ellenállóság tekintetében az Mv Apród javára. Fagyállósága és télállósága megbízhatóan jó. A megnövelt produktivitású és javított rezisztenciájú fajta magas nedvessikértartalommal és B1-A2 sütőipari minőséggel jellemezhető. Sikértartalma jó agro technika esetén 34–37% között változik, tápanyaghiányos vagy más kedvezőtlen környezetben általában 31–33%-ig csökken a sikér mennyisége. Sikérterülése jel lemzően 5–8 mm. Alveográfos minősége közepes. A fajta kipróbálását elsősorban azokon a terülteken javasoljuk, ahol korábban az Mv Verbunkos jó eredményeket adott. Az Mv Apródtól várható előny a nagyobb termés és az egészségesebb állomány, az Mv Verbunkosnál megszokott minőség megőrzése mellett. Részletező adatsor a 34–35. oldalakon található.
SZTNH (MSZH)
Növényfajta-oltalom
Agronómia tulajdonságok (MgSzH, 2008–2010) Termés [t/ha] Kalásztípus
6,25-7,78 szálkás
Fitotroni fagyállóság (túlélési % -15°C-on)
72,4
Állóképesség
kiváló
Betegség-ellenállóság Lisztharmat (Blumeria graminis)
jó
Levélrozsda (Puccinia triticina)
közepes
Szárrozsda (Puccinia graminis)
kiváló
Minôségi tulajdonságok (Martonvásár, 2004–2010) Nedvessikér mennyisége [%]
36,7
Esésszám [mp]
410
Zeleny-index [ml]
33,0
Farinográfos vizsgálat Vízfelvevő képesség [%]
62,4
Tészta kialakulási idő [perc]
6,5
Tésztastabilitás [perc]
7,2
Sütőipari értékszám
70,2
Sütőipari minőségi csoport
A2
Alveográfos vizsgálat W-érték (deformációs munka) [*10-4 Joule]
180
P/L
0,65
Extenzográfos vizsgálat Energia 135 percnél [cm2]
58,5
23
Mv Süveges
Mv SÜVEGES
2002
Állami elismerés éve
SZTNH (MSZH)
Növényfajta-oltalom Elismerések külföldön
keményszemű őszi búza
S
zéleskörűen termesztett, kiemelkedően nagy nedvessikér-tartalmú minőségbúza. Nedvessikér-tartalma átlagos termesztési feltételek között is meghaladja a 35%-ot, száraz évben vagy magas tápanyagszinten 40–45%-ig is növekedhet. Sikértartalma extenzív viszonyok között sem csökken 30% alá, ezért rendkívül eltérő termesztési körülmények között képes malmi minőségű termést adni. Sikérminősége jó, farinográfos minősítése jellemzően A2, mely csak kedvezőtlen termesztési kö rülmények között csökken B1-re. Keményszemű, jól őrölhető fajta. Lisztje igen nagy vízfelvevő képességű és nagy térfogatú kenyér készítésére alkalmas. Középérésű, jó stressztoleranciájú fajta. Száraz években szemei megszorulásra nem hajlamosak, nedves évben pedig igen jó esésszám-stabilitása jelent komoly előnyt. Magas tápanyagszinten, elsősorban mélyfekvésű táblákon aratásra szára meghajolhat, de erős dőlés csak viharos időjárás esetén várható. Az utóbbi évek új lisztharmat- és levélrozsda-rasszaival szemben közepes, vagy – erős járvány esetén – gyenge ellenállóságot mutat, ezért érdemes termesztésekor gombaölő szeres kezelést alkalmazni. Termesztése elsősorban azokon a termőtájakon és azokban a gazdaságok ban ajánlott, ahol a környezeti tényezők vagy a talaj alacsony tápanyagtartalma miatt átlagos fajtákkal nedvessikér-mennyiségi problémák merülhetnek fel. Az Mv Süveges ilyen területeken is képes átlagos malmi minőség elérésére. Elterjedt fajta, másodfokú vetőmagja a legtöbb régióban elérhető. Részletező adatsor a 34–35. oldalakon található. Az Mv Süveges nedvessikér-tartalma (Martonvásár, 2005–2010)
[%] 44,0 42,0 40,0 38,0 36,0 34,0 32,0 30,0 28,0 26,0 Mv Süveges
Nagy Pannon sikértartalmú* Prémium*
Pannon Standard*
Bőtermô* * csoportok átlaga
24
Mv Csárdás
Mv CSÁRDÁS
keményszemű őszi búza
S
1999
Állami elismerés éve
zéleskörű elterjedtségét annak köszönheti, hogy a középkorai éréscsoportban ugyanolyan megbízható sikértartalommal és sikérminőséggel rendelkezik, mint a kicsit később érő Mv Magdaléna. Keményszemű, jól őrölhető fajta. Ned vessikér-tartalma jellemzően 34–36%. Száraz évben ennél magasabb értéket is mutathat, de kedvezőtlen körülmények között sem süllyed 30–32% alá. Farinográfos értékcsoportja a köztermesztésben legtöbbször B1, kísérletekben és jó agrotechni kai körülmények között A2. Esésszámát csapadékos időjárás esetén is átlagosnál stabilabban megőrzi. Lisztjéből nagy térfogatú kenyér készíthető. Termőképessége üzemi szinten is lehetővé teszi a 6–7 t/ha termésszint elérését, jobb táblákon 7–7,5 t/ha termés is betakarítható a fajtából. Szárszilárdsága jó, igen széleskörű elterjedtsége ellenére megdőléséről ritkán számolnak be. Az utóbbi évek új levélrozsda-rasszaival fertőződhet, ezért érdemes termesztésekor gombaölő szeres kezelést alkalmazni. Széleskörű termesztése javasolt, mert hazai felhasználásra optimális minőségű, és minden olyan piacon jól értékesíthető, ahol a minősítés elsősorban fehérje- vagy sikérmennyiség alapján történik. Elterjedtségének köszönhetően másodfokú vetőmagja szinte minden régióban elérhető. Részletező adatsor a 34–35. oldalakon található.
SZTNH (MSZH)
Növényfajta-oltalom
Eltérô minôségtípusú fajták aránya a martonvásári búzavetômag-forgalomban
[%] 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
9 19
5
9 19
6
Malmi
9 19
7
9 19
8
9 19
9
20
00
20
01
Nagy sikértartalmú
20
02
20
03
20
04
Pannon Prémium
20
05
20
08
20
09 2010
Pannon Standard
25
Mv Kolompos
Mv KOLOMPOS
2009
Állami elismerés éve
SZTNH (MSZH)
Növényfajta-oltalom
ÚJ!
keményszemű őszi búza
A
z Mv Kolompos a nagy fehérje- és sikértartalmú fajtacsoport legújabb tagja. Két bőtermő fajta keresztezéséből származik (Euréka/Mv Vekni), és ez telje sítményében is megmutatkozik. Az állami fajtakísérletekben a minőségi kontroll Mv Verbunkosnál 11%-kal nagyobb termést ért el, és hasonló eredményt adott a martonvásári kutatóintézet és a Prebázis Kft. közös, országos fajtakísérleteiben is. Nedvessikér-tartalma Martonvásáron több év átlagában meghaladta a 36%-ot, miközben farinográfos minősége többnyire A2, néha B1 volt. Alveográfos minősége közepes. Minőségstabilitása nedves években is jó, esésszáma stabilan magas. Az Mv Kolompos termesztése a magas sikértartalom és a jó minőség megtartása mellett a termésszint növelését teszi lehetővé. A fajtát az Mv Vekni és az Mv Walzer fajták helyére javasoljuk a köztermesztésben. Betegség-ellenállósága jobb, mint a korábbi fajtáké. Lisztharmattal és levélrozs dával provokációs kísérletekben is alig fertőzhető, szárrozsdával szemben ellenálló. Fuzárium-toleranciája átlagosnál jobb. Jó hidegtűrése biztos áttelelést tesz lehetővé. Vetőmag: 2011 őszén a vetőmagelőállító gazdaságok magas szaporulati fokú vetőmagigénye kielégíthető lesz, másodfokú vetőmagja üzemi kipróbálásra a szállítási távolság figyelembe vételével már több régióban elérhető. Részletező adatsor a 34–35. oldalakon található.
Nagy sikértartalmú búzafajták termôképessége (8 termôhely átlaga, 2010)
[t/ha] 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0
Mv
26
Ko
p lom
os
Mv
Ap
d ró
Mv
Sü
g ve
es Mv
B
s ér e M
e alz vW
r Mv
Ma
a gd
lén M
a
er vV
n bu
ko
s
Mv
C
rd sá
1
ás Bá
nk
0 -12 i t ú
Mv Verbunkos
Mv VERBUNKOS
keményszemű őszi búza
A
2001
Állami elismerés éve
magyar fajtaszortiment egyik kiemelkedő sikértartalmú búzája, ugyanakkor más minőségi tulajdonságai alapján is a fajtacsoport egyik legjobb minőségű fajtája. Minőségstabilitását jól mutatja, hogy a hivatalos állami fajtakísérletek mind három évében javító minőségű termést adott, és ezt a minőséget – időjárástól szinte függetlenül – az elmúlt időszakban is meg tudta ismételni (ld. ábra). A fajtával az üzemi átlagnak megfelelő, vagy azt kissé meghaladó termés érhető el. Szára alacsony, szilárd, jó termesztési feltételek között sem hajlamos megdőlésre. Középkorai érése jól illeszkedik a hazai éghajlati adottságokhoz. Szárazságtűrése átlagos, nedves évben jó esésszám-stabilitása biztosítja a minőség megőrzését. Alsó levelein a lisztharmat megjelenik, de rendszerint a zászlóslevél nem fertő ződik. Levélrozsda-ellenállósága az elmúlt években romlott, ezért termesztésekor gombaölő szerek használatával mind a termés mennyisége, mind a minősége gaz daságosan javítható. Nagyon jó farinográfos minősége A2 (B1), jó kenyérsütési paraméterei miatt a belőle készült liszt jól megfelel a hazai pékek, sőt a száraztészta-ipar igényének is. Közepesen elterjedt fajta. Minősített vetőmagja a nagyobb búzatermesztő régi ókban elérhető. Részletező adatsor a 34–35. oldalakon található.
SZTNH (MSZH)
Növényfajta-oltalom
Az Mv Verbunkos minôségvizsgálati eredményei az állami fajtakísérletek elsô három és utolsó hat évében (OMMI/MgSzH adatok) NedvessikérÉv
Farinográfos
Fehérje
Esésszám [sec]
tartalom [%]
terülés [mm/h]
[%]
vízfelvevô képesség [%]
értékszám
értékcsoport
1999
37,9
3,4
15,0
65,3
81,9
A2
387
2000
38,5
4,3
15,0
65,3
70,3
A2
411
2001
41,5
6,3
14,4
65,5
80,4
A2
350
Átlag
39,3
4,6
14,8
65,3
77,5
A2
382
2005
38,4
4,1
15,0
59,9
82,7
A2
294
2006
36,1
4,0
14,9
59,5
80,2
A2
384
2007
34,1
3,9
14,2
60,2
77,2
A2
443
2008
31,3
5,3
13,8
59,8
74,2
A2
391
2009
32,4
6,0
13,0
60,8
87,0
A1
361
2010
34,2
4,9
14,3
59,3
72,6
A2
354
Átlag
34,4
4,7
14,2
59,9
79,3
A2
371
27
Mv Magdaléna
Mv MAGDALÉNA
1996
Állami elismerés éve
SZTNH (MSZH)
Növényfajta-oltalom Elismerések külföldön
keményszemű őszi búza
A
z eddigi legsikeresebbnek tekinthető martonvásári búzafajta. Nagy és töretlen népszerűségét annak köszönheti, hogy örökletesen igen nagy sikértartalma alacsony tápanyag szinten is lehetővé teszi elfogadható minőségű búza előállítását, ugyanakkor jó feltételek között könnyen elérhető vele a 7,0–7,5 t/ha termésátlag is. Agronómiai tulajdonságai ugyanolyan jók, mint a gyengébb minőségű, intenzív fajtáké. Szára alacsony és rugalmas, megdőlésre még nedves évben sem hajlamos. Csapadékos betakarítás esetén jó esésszám-stabilitása is hozzájárul minőségének megőrzéséhez. 1–2 nappal a középkorai fajták után kalászol, ezért nem tekinthető későn érő fajtának. Az Mv Magdaléna minősége minden tekintetben megfelel a legnagyobb hazai felhasználók és a sütőipar igényeinek. Szemei jól őrölhetők, lisztje a hagyományos fajtákhoz képest 5–6%-kal nagyobb vízfelvételre képes. A belőle készített tészta jól nyújtható, rugalmas, kenyértérfogata nagy. Évek óta a magyar búzatermesztés meghatározó fajtája, és a legkeresettebb martonvásári fajta Romániában is. Termesztik Szlovákiában, Macedóniában, minő sítették Horvátországban. Megbízhatóságát jól szemlélteti, hogy minőségi standard az állami fajtakísérle tekben, és ott sikértartalma – időjárástól függetlenül – minden évben elérte a javító minőség határértékét. Elterjedtségének köszönhetően fémzárolt vetőmagja szinte minden régióban el érhető. Részletező adatsor a 34–35. oldalakon található.
Az Mv Magdaléna (minôségi kontroll) nedvessikér-tartalma az állami fajtakísérletekben (OMMI/MgSzH, 1993–2009) [%]
45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
9 19
28
3
9 19
4
9 19
5
9 19
8
9 19
8
20
00
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
Mv Walzer
Mv WALZER
keményszemű őszi búza
A
2003
Állami elismerés éve
nagy fehérje- és sikértartalmú fajtacsoport átlagosnál jobb minőségű fajtája. Nedvessikér-tartalma igen magas, üzemi feltételek között is többnyire megha ladja a 35%-ot. Sikérterülése optimális, 3–6 mm. Lisztjéből rugalmas és jól nyújtható tészta készíthető, ezt jelzi A2-B1 farinográfos minősége is. A liszt vízfelvevő képes sége és a belőle készített kenyér térfogata a fajtacsoport többi tagjához hasonlóan kiemelkedően nagy. Minőségstabilitása eltérő évjáratokban is megfelelő. Az Mv Magdaléna fajtával egyszerre kalászol és érik. Alacsony (80–90 cm), egyenletes növényállományt fejleszt. Jó állóképessége miatt intenzív viszonyok között is biztonsággal termeszthető, sőt elsősorban az ilyen területek optimális fajtája. Szán tóföldi rezisztenciája átlagos. Lisztharmat és levélrozsda fertőzheti, sárgarozsdára ellenálló. A Kárpát-medence több országában köztermesztésben van, mert e fajtában megnyilvánuló sztyeppi típusú alkalmazkodóképesség és a nagy fehérjetartalom szerencsés ötvözete megfelel a régió agronómiai és minőségi elvárásainak egyaránt. Termesztése a 6–7 t/ha termésszintet elérő gazdálkodók számára javasolt, akik a nagy termés mellett a malmi minőség biztonságos elérésére törekednek. Közepesen elterjedt fajta. Minősített vetőmagja a legtöbb búzatermesztő régióban elérhető. Részletező adatsor a 34–35. oldalakon található.
SZTNH (MSZH)
Növényfajta-oltalom
Az Mv Walzer minôségi tulajdonságai
Tulajdonságok
alacsony
átlagos
magas
Hektoliter tömeg [kg/hl] Szemkeménység (HI) Esésszám [sec.] Nyersfehérje-tartalom [%] Nedvessikér-mennyiség [%] Nedvessikér-terülés [mm/h] Zeleny-érték [ml] Vízfelvevô képesség [%] Sütôipari értékszám Tésztastabilitás [min.] W [×10 -4 J] P/L
29
Mv Tallér
Mv TALLÉR
2010
Állami elismerés éve
SZTNH (MSZH)
Növényfajta-oltalom
keményszemű őszi búza
Ú
j, rekord termés elérésére képes intenzív kenyérbúza fajta. Az állami fajta kísérletekben Mv10-07 kódszámon vizsgált fajta termőképessége kiemelkedő mértékben, 9,7%-kal haladta meg a kontrollfajták teljesítményét. Az ország különböző részein 8 környezetben beállított martonvásári fajtaösszehasonlító kísérletekben 2009ben és 2010-ben egyaránt 8%-kal nagyobb termést adott, mint a bőtermő búzafajták. Korai érésű fajta, átlagos években május 20. körül kalászol, így megfelelően hosszú szemtelítődésre képes a nagy melegek beállta előtt. Biztonságos termesz téséhez járul hozzá kiváló fagyállósága és nagyon jó lisztharmat- és levélrozsdaellenállósága is. Kalászai jól termékenyülnek, és átlagosnál kissé nagyobb, 42–46 g ezermagtömegű szemeket fejlesztenek, amik pergésre nem hajlamosak. Jól bokrosodik, optimális, 90–100 cm magas állománya megdőlésre nem hajlamos. Minősége alapján keményszemű malmi búza. Nedvessikér-tartalma jellemzően 30–32%, sikérterülése optimális, 4–6 mm. Farinográfos minősége az elmúlt öt év mind egyikében B1. Alveográfos W értéke 140–200 között változik. Esésszám-stabilitása jó. Az Mv Tallér azoknak az intenzív körülmények között gazdákodó búzatermesztőknek ajánlott fajta, akik átlagosnál nagyobb vagy igen nagy termésre törekednek, és megbízható (B1), de nem kiemelkedő minőségű árut akarnak előállítani. Részletező adatsor a 34–35. oldalakon található. Martonvásári búzafajták termôképessége (8 termôhely átlaga, 2010)
Mv Tallér Mv Lucilla Mv Toldi Mv Kikelet Mv Bodri Mv Kolompos Mv Kolo Mv Toborzó Mv Menüett Mv Regiment Mv Béres Mv Melodia Mv Marsall Mv Magvas Mv Apród Mv Petrence Mv Süveges Mv Ködmön Mv Karizma Mv Walzer Mv Suba Mv Magdaléna Mv Mazurka Mv Verbunkos Mv Csárdás 0
30
1,0
2,0
3,0
4,0
5,0
6,0 [t/ha]
Mv Marsall
S
Mv MARSALL
keményszemű őszi búza
2001
Állami elismerés éve
zéleskörűen elterjedt, rekordtermés elérésére képes intenzív búzafajta. Termő képessége kedvező évjáratban - bő tápanyagellátás és szakszerű növényvédelem esetén - kisparcellás kísérletben elérheti a 10,0 t/ha termésszintet. Jó feltételek között, üzemi táblákon, nagy területen 7–9 t/ha közötti termésátlag mellett takarítják be a fajtát. Tápanyaghiány, rossz talaj, késői vetés stb. esetén alacsonyabb termésszinten ugyan, de 8–15% terméselőnye más fajtákhoz képest megmarad (ld. ábra). A termésstabilitást meghatározó élettani és agronómiai tulajdonságai kedvező ek. Hidegtűrése és télállósága kiváló. Bokrosodó képessége átlagos. Állománya 80–90 cm magas, szalmája erős, állóképessége jó. Az új lisztharmat és levélrozsda rasszok fertőzhetik, sárgarozsdára fogékony és szárrozsda-ellenállósága jó. Jó alkalmazkodását a különböző évjáratokhoz és tájkörzetekhez jól mutatja, hogy Magyarország után Romániában is állami elismerést kapott. Termésének sütőipari minősége közepes. Kedvező termesztési feltételek esetén sikértartalma eléri a 30–32%-ot, farinográfos minősége pedig a B1-et, azonban alacsony agrotechnikai színvonalon minősége ennél szerényebb. Igen népszerű fajta. Másodfokú vetőmagja az ország összes régiójában be szerezhető. Részletező adatsor a 34–35. oldalakon található.
SZTNH (MSZH)
Növényfajta-oltalom Elismerések külföldön
Az Mv Marsall termőképessége különböző agrotechnikai kezelésekben (Martonvásár, 2008–2010)
[t/ha] 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0 Fungiciddel védve
Fungicid nélkül
Fejtrágya nélkül
Késői vetés
31
Mv Karizma
Mv KARIZMA
2009
Állami elismerés éve
SZTNH (MSZH)
Növényfajta-oltalom
A
ÚJ!
keményszemű járóbúza
2009 novemberében állami elismerést kapott új búzafajta, az Mv Karizma ősszel és tavasszal egyaránt vethető, speciális minőségű járóbúza. Különlegessége, hogy a hagyományos búzákhoz képest nagyobb mennyiségben termeli az 1Bx7 jelű tartalékfehérje alegységet. Ez a tulajdonság a kanadai búzáknál ismert, s bár nem jár a fehérjetartalom növekedésével, kiváló tésztaminőséget eredményez. Származása: A Bánkúti 1201 9086-95 jelű altörzsének és az Ukrainka búzafajta keresztezéséből származik: BKT-9086-95/UKRAINKA//UKRAINKA. Termőképessége: Az MgSzH fajtaminősítő kísérletekben őszi vetésben a minőség búza-kontrollhoz viszonyítva 102,3%, a malmibúza-kontrollok átlagához képest 98%. Hektáronkénti termése három év 22 kísérletében 5,15–8,96 t/ha között változott. Martonvásári tájkísérletekben termőképessége az Mv Palotás fajtáéhoz hasonló. Tavaszi vetésben korán vetve 3,5–4,5 t/ha, megkésett vetés esetén 2,5–3,0 t/ha közötti termés várható évjárattól függően. Tavaszi vetés esetén minősége tovább fokozódik, ezért lehet gazdaságos termesztése. Kalászfuzáriummal, lisztharmattal és levélfoltosságot okozó gombabetegségekkel szemben az ellenállóbb fajták közé tartozik, levélrozsdával az átlagosnál erősebben fertőződhet. Hidegtűrése fitotroni fagytesztben azonos a Bánkúti 1201-ével (túlélési % mínusz 15 °C-on: 55–69, közepes). Különleges minősége miatt a búzaminőségre igényes termelők, integrációk részére ajánljuk elsősorban őszi vetésben. Másodfokú vetőmagja korlátozott mennyiségben őszi és tavaszi vetéshez egyes búzatermesztő régiókban már elérhető. Részletező adatsor a 34–35. oldalakon található.
Az Mv Karizma minôségi mutatói (2009. évi aratás, Martonvásár) Minôségi mutató
32
Minta ôszi vetésbôl
Minta tavaszi vetésbôl
Szemkeménység [HI]
63,5
67,4
Esésszám [sec]
307
268
Nedvessikér [%]
28,3
33,1
Zeleny-index [ml]
54
62
Farinográfos vízfelvevô képesség [%]
60,9
61,7
Farinográfos értékszám [-]
100
100
Farinográfos értékcsoport [-]
A1
A1
Farinográfos tésztastabilitás (ICC) [min]
18,3
13,9
Alveográfos W-érték [x10-4 J]
375
530
Alveográfos P/L-érték [-]
2,10
1,52
Mv Kikelet
K
Mv KIKELET
keményszemű járóbúza
2010
Állami elismerés éve
orai érésű járóbúza fajta. Állami minősítésére 2008–2010 között beállított őszi vetések alapján került sor. Járó jellege arra vezethető vissza, hogy a vegatatívból generatív fázisba való átmenethez rövid hideg kezelést – vernalizációt – igényel, emiatt tavasszal vetve is kikalászol és a tavaszi búzákkal versenyképes termést ad. Őszi vetésben a hivatalos kísérletekben termőképessége 5%-kal meghaladta a kontroll fajták átlagát. Tavaszi vetésben termőképessége a bőtermő Vánek fajtához hasonló. Fagyállósága jó, fitotroni fagyasztási kísérletekben a Bánkúti 1201 fagyállóságával megegyezik (60% túlélés). Azonos napon kalászol az Mv Palotással és az Mv Marsallal, állománya 90–100 cm magas, megdőlésre nem hajlamos. Jó minőségű kenyérbúza. Ősszel vetett termésének sikértartalma 32–36%, B1-A2 farinográfos minőséggel. Tavasszal vetve sikértartalma elérheti a 38–39%-ot is, és farinográfos minősége az A1 értéket. Alveográfos minősége jó (W=190), esésszáma stabilan magas. A gyakori levélbetegségekkel szemben mérsékelten ellenálló, kalászfuzáriumra közepesen fogékony. Vetőmagja felszaporítás alatt van. 2011 őszén és 2012 tavaszán a szerződéses vetőmagelőállítók kezdeti igényeinek anyamag-szükségletei várhatóan biztosítottak. Részletező adatsor a 34–35. oldalakon található.
SZTNH (MSZH)
Növényfajta-oltalom
Martonvásári nemesítésû ôszi búzafajták fagyállósága (túlélési % -15°C-on fitotronban a kontrollfajtákhoz hasonlítva)
Fagyálló kontroll: Martonvásári 4 Közepesen fagyálló kontroll: Bánkúti 1201 Fagyérzékeny kontroll: NS Rana 2 Mv Menüett Mv Toldi Mv Suba Mv Ködmön Mv Kolo Mv Mazurka Mv Toborzó Mv Bodri Mv Petrence Mv Lucilla Mv Béres Mv Apród Mv Süveges Mv Csárdás Mv Kolompos Mv Verbunkos Mv Magdaléna Mv Walzer Mv Tallér Mv Marsall Mv Karizma Mv Kikelet
0%
20%
40%
60%
80%
100%
33