Martonvásár

Mv WALZER

Mv VERBUNKOS

Mv TOLDI

Mv TOBORZÓ

Mv SÜVEGES

Mv SUBA

Mv PETRENCE

Mv PALOTÁS

Mv MENÜETT

Mv MAZURKA

Mv MARSALL

Mv MAGVAS

Mv MAGDALÉNA

Martonvásár 2003–2009

ôszi

ôszi

ôszi

ôszi

ôszi

ôszi

ôszi

ôszi

ôszi

ôszi

ôszi

ôszi

ôszi

+++

+++

+++++

+++

+++

+++

+++++

+++

+++

+++

+++

+++

+++

Malmi I.

Malmi I.

Malmi I.

Javító

Javító

Javító

Malmi I.

Javító

Malmi I.

Malmi I./Jav.

Javító

Malmi I.

Malmi I.

van

van

van

van

van

van

nincs

van

van

van

van

van

van

fehér

fehér

fehér

fehér

fehér

fehér

fehér

fehér

fehér

fehér

fehér

fehér

fehér

piros

piros

piros

piros

piros

piros

piros

piros

piros

piros

piros

piros

piros

6

5

3

7

3

3

4

4

4

1

5

5

6

41-44

40-41

45-50

40-44

31-49

42-44

35-46

44-48

47-51

52-55

40-45

39-43

37-43

500-550

550

550-600

500-550

500-550

550-600

500-550

500-550

500-550

550

500-550

500-550

500-550

58-67

71-85

79-82

54-72

61-86

84-95

51-63

70-77

62-86

55-83

66-73

61-82

57-80

3

6

3

3

5

4

3

5

6

4

5

3

3

8

6

8

9

8

8

9

7

7

7

8

9

7

++

++

++

++

-

++

-

++

++

++

++

-

++

+++

+++

+++

+++

+++

+++

+++

+++

+++

+++

+++

+++

+++

++

++

++

++

++

++

++

++

++

++

++

++

++

+

+

+

-

-

+

+

-

+

-

-

-

-

78,4-83,4

75,2-84,7 77,3-84,7 75,9-84,5 73,3-84,3 77,5-84,4 72,5-82,1

75,0-84,1

76,5-82,8

74,6-85,0

78,3-82,4 75,4-85,6 74,8-83,5

50,3-86,0

52,5-85,2 51,8-72,5 46,3-74,1 60,9-76,2 42,3-68,4 61,4-65,2

50,0-74,4

52,4-72,1

47,0-74,7

48,2-65,1 50,6-71,8 45,7-69,8

269-492

325-477

185-457

295-434

328-533

326-432

380-489

12,4-17,4

12,0-17,4 11,2-15,1 13,4-18,0 13,1-15,0 14,8-15,8 11,7-14,7

12,8-16,9

13,7-16,6

13,7-16,1

13,0-15,5 13,4-15,6 12,2-16,1

38,6-47,8

28,5-35,0 30,3-42,7 36,0-50,3 28,5-44,3 34,1-41,0 28,3-37,0

34,6-38,8

38,0-51,1

32,6-50,3

30,0-36,6 32,6-44,2 30,2-38,2

4,0-12,0

1,0-3,5

309-481

3,5-8,5

332-492

2,5-7,0

190-481

1,5-7,5

87-434

0,5-3,0

1,5-8,5

1,0-5,0

270-490

3,0-10,0

277-477

0,5-3,5

5,0-10,0

3,0-9,0

39,0-54,0

37,0-60,0 30,0-64,0 49,0-68,0 31,0-56,0 50,0-67,0 31,0-43,0

54,0-68,0

40,0-67,0

36,0-57,0

45,0-68,0 41,0-58,0 34,0-50,0

1,0-7,0

57,3-68,8

56,0-64,9 58,5-66,2 57,2-65,0 61,1-66,4 56,4-65,5 55,2-61,1

60,2-67,9

63,2-69,3

63,8-68,5

57,2-61,9 60,4-68,2 57,9-65,6

68,8-87,9

70,1-100 61,2-73,7 89,0-100

72,2-100 76,0-96,0 81,0-100

73,1-100

87,0-100

71,9-100

89,0-100

70,4-100

70,4-100

B1-A1

A2-A1

B1-A2

A1

A2-A1

A1

A2-A1

A1

A2-A1

A2-A1

A2-A1

A2-A1

A2-A1

5,5-7,2

7,6-18,6

4,3-12,6

12,7-17,3

8,0-17,2

10,9-17,8

5,7-18,2

12,4-18,5

8,1-15,7

6,1-17,3

7,5-18,0

7,0-15,7

11,5-17,0

148-997

271-388

99-311

240-394

183-347

271-388

179-257

278-453

193-377

186-292

271-452

175-345

171-460

0,45-2,00

0,49-1,84 0,54-1,90 0,44-1,12 0,60-1,98 0,53-1,67 0,53-1,01

0,59-1,49

0,47-1,60

0,17-2,54

0,79-1,23 0,50-1,79 0,50-2,15

77-182

127-175

82-130

161-215

122-191

206-248

75-104

175-203

121-258

117-211

181-211

88-202

111-200

430-450

370-580

350-360

338-480

330-350

440-450

350-370

400-520

398-425

320-380

450-470

380-390

337-380

31

Kalászosok növényvédelme a Syngenta ajánlásával A növényvédelem a kalászosok fontos agrotechnikai mûvelete, amely jelentôsen befolyásolja a termés mennyiségét, minôségét és stabilitását. Eredményessége nemcsak a jó termék kiválasztásától, hanem azok szakszerû felhasználásától is függ. Ehhez nyújtanak segítséget egyrészt a Syngenta növényvédelem szaktanácsadó munkatársai, másrészt a Syngenta által mûködtetett szakmai szolgáltatások is. A vetômagcsávázás a nagy hozam és a biztonságos növényvédelem kiindulópontja. Az elvetett magot károsítók egész sora veszélyezteti a mag felszínén megtapadva, a mag belsejében megbújva, vagy a mag környezetébôl, a talajból támadva. Ezért a késôbbi látványos károk elkerülése érdekében feltétlenül csávázni kell az elvetésre szánt magot. A Syngenta csávázószerek vagy azok kombinációja megbízható, a legfontosabb csírakori kórokozók és kártevôk igen széles csoportja ellen nyújt átfogó, komplex védelmet.

lezés eredményei is alátámasztanak. Az ôszi búza nyár eleji gyomnövényzetének továbbra is jelentôs fajai az ebszékfû, a mezei acat, a ragadós galaj, de a nagy széltippan, a mezei szarkaláb, a pásztortáska, a parlagi pipitér, a borostyán levelû veronika, a kék búzavirág és a búzatarlón a parlagfû az elôzô idôszakhoz képest jóval nagyobb borítással rendelkeznek. A gyomirtás sikerességét a permetezés ideje nagy mértékben meghatározza. Az ôszi gyomirtás – vetés után, kelés elôtt vagy kelés után – azokon a területeken ajánlott, ahol elôreláthatólag a tavaszi munkacsúcsok csökkentésére van szükség, a nehezen felszáradó táblákon a tavaszi gyomirtás nem, vagy megkésve végezhetô el, jelentôs ôszi gyomkelés várható, fontos a taposási kár elkerülése, szeptemberi és alacsony vetô­mag­normával történô vetést alkalmaznak. A már virágzó gyomnövények ellen a hagyományos, felszívódó típusú herbicidek hatástalanok, ezért elsôsorban a kora

Dividend 030 FS széles hatásspektrumú gombaölô csávázószer • Az ôszi búza, ôszi árpa és a tavaszi árpa csírakori és fiatalkori betegségei ellen ki­ emelkedô hatékonyságú, külsô és belsô védelmet biztosít.

Celest Top­ felszívódó rovarölô és széles hatásspektrumú gombaölô csávázószer kombináció • A legfontosabb csírakori és fiatalkori betegség, azon belül a fuzárium fajok ellen kiemelkedô hatékonyságú. • Megbízható védelmet biztosít ôszi árpában és ôszi búzában a vetést követô idô­szak rovarkártevôi ellen (drótférgek, csócsároló, fritlégy, levéltetvek, kabócák), egyben csökkenti a szívókártevôk által terjesztett vírusátvitel mértékét is. A kalászos növények gyomösszetétele az utóbbi években átalakult, amit a 2007/2008. évi V. országos gyomfelvéte-

32

tavasszal virágzó gyomok (veronikafélék, árvácska, árvacsalán fajok, tyúkhúr stb.) visszaszorítására a virágzás elôtt kijuttatott ôszi–kora tavaszi gyomirtás a leghatékonyabb megoldás. A gyomkonkurencia korai, már ôsszel elvégzett kikapcsolása magasabb termést és nagyobb termésbiztonságot nyújt a hagyományos, tavaszi védelemhez képest. A tavaszi gyomirtó szeres kezelést érdemes a gabona bokrosodásának idején elvégezni. Ebben az idôszakban a kalászosok legfontosabb egyéves és évelô gyomnövényei már megjelentek, még kevés vizet, tápanyagot, fényt vontak el a kul­túr­növénytôl, a gabona nem takarja a gyomokat, így a permetlé akadálytalanul a felületükre jut, mérsékelt a taposási kár. A kezelés idôpontját ajánlott a magról ke­lô gyomnövények 2–4 leveles, virágzás elôt­ti korára, a mezei acat tôlevélrózsás, szárba indulás elôtti állapotára idôzíteni.

Ôszi búza fajtaspecifikus Syngenta gombaölô szeres javaslat Fajta

Lombvédelem

Zászlóslevél- és kalászvédelem

Bokrosodás-zászlóslevél kiterülés

Zászlóslevél kiterülés – virágzás

Mv Béres Mv Csárdás

Artea/Cherokee AmistarXtra

Mv Dalma

Artea Artea

Mv Emese

AmistarXtra

Artea

Mv Kolo

AmistarXtra

Artea

Mv Ködmön

AmistarXtra

Artea/Cherokee

Mv Magdaléna

AmistarXtra

Artea

Mv Magvas

AmistarXtra

Artea/Cherokee

Mv Mambó

AmistarXtra

Artea

Mv Marsall

AmistarXtra

Artea

Mv Mazurka

AmistarXtra

Artea/Cherokee

Mv Pálma

Artea

Artea

Mv Palotás

AmistarXtra

Artea

Artea

Artea

Mv Suba

AmistarXtra

Artea/Cherokee

Mv Süveges

AmistarXtra

Artea/Cherokee

Mv Toborzó

AmistarXtra

Artea/Cherokee

Mv Vekni

AmistarXtra

Artea

Mv Verbunkos

AmistarXtra

Artea/Cherokee

Mv Regiment

Logran 20 WG ôsszel és tavasszal is felhasználható, tartamhatással rendelkezô gyomirtó szer • Levélen és talajon keresztül is hatásos. • Széles a hatásspektruma az ôsszel és tavasszal csírázó kétszikû gyomokra. • Hatásos és költségtakarékos megoldás a nagy széltippan ellen. • A talajhoz való optimális kötôdése miatt talajhatását hosszú ideig megtartja, emiatt a késôbb, tavasszal csírázó gyomok kelését megakadályozza, az állomány betakarításáig gyommentes marad. • Talajon keresztüli hatásának köszön­he­ tô­en a kezelést követô tarló, kultúrnövény kevésbé gyomosodik, csökken az allergiát okozó parlagfû felszaporodása. • Az alacsony hômérséklet hatékonyságát nem befolyásolja, így fagymentes napokon bármikor alkalmazható. • Tavasszal bokrosodás idején, bokrosodás után zászlóslevél állapotig kijuttatható. • Dózisa ôszi búzában és ôszi árpában pre­ emergensen 75 g/ha, ôsszel kelés után minden ôszi kalászosban 60 g/ha, tavas�szal minden kalászosban 40–50 g/ha.

Lintur 70 WG szárba indulásig felhasználható gyomirtó szer, kétszikûek elleni széles hatásspektrummal, tartamhatással a folyamatosan kelô gyomok ellen • Széles hatásspektrum az egynyári és évelô gyomok ellen. • Talajon keresztüli tartamhatása véd a betakarításig, ami kimondottan elônyös a napraforgó-árvakeléssel, parlagfûvel fertôzött területeken. • Mivel a használatát követô tarló az allergiát okozó parlagfûvel kevésbé fertô­zött, így a par­­lag­fû-mentesítés legolcsóbb eszköze. • Kimondottan javasolt tavaszi árpa, gyenge növekedésû kalászosok gyomirtására, ahol a gabona gyomelnyomó képessége csekély. • Minden kalászosban, így sörárpában is biztonságosan alkalmazható, a fehérjetartalmat nem befolyásolja. • Nedvesítôszert nem szükséges permetezéskor hozzáadni.

• Dózisa 120–150 g/ha a búza háromleveles fejlettségétôl szárba indulásig, tavaszi árpában 2-5 leves fejlettségnél javasolt kijuttatni. A bokrosodás–zászlós levél megjelenése közötti állapotban elvégzett fungicides kezeléssel az a cél, hogy minél nagyobb és hosszabb ideig tartó egészséges, zöld lombfelületet tartsunk fenn. Ez alapot ad a nagy hozamnak azáltal, hogy a termésdifferenciálódás zavartalanná válik, a korai betegségek nem károsítanak. A kalászolás–virágzás eleji védelem az addigi hozam biztosítása mellett jelentôsen befolyásolja a minôséget is. Az egészséges, hosszú ideig fotoszintetizáló zászlóslevél növeli az ezerszemtömeget, növekszik a hektoliter súly, javul a lisztminôség, homogénebb lesz a termés. Ez a védekezés ad lehetôséget a kalászfuzárium káros hatásainak mérséklésére is, a töppedt, a fuzáriummal fertôzött szemek arányának csökkentésére, a mikotoxin-tartalom visszaszorítására. A védekezés optimális idôpontjának kiválasztásában segít a Syngenta honlapon (www.syngenta.hu) található elôrejelzô rendszer: idôjárás-elôrejelzés, betegségelôrejelzés, kijuttathatósági-elôrejelzés. A fajtaspecifikus fungicides ajánlat pedig a gombaölô szeres program biztosabb megtérülését támogatja.

Amistar Xtra Xtra minôség, Xtra termés, Xtra jövedelem • Széles hatásspektrumú minôségi fun­gi­cid. • Kiemelkedô hatású a levélfoltosságot okozó betegségek (Septoria, Drechslera stb.) ellen. • Levélbetegségekkel szemben a hagyományos triazol típusú szerekhez képest 7–14 nappal hosszabb tartamhatással bír. • Zöldítô hatásának köszönhetôen a növény asszimilációs aktivitása emelkedik, hatására javul a növény vízháztartása és stressztûrô képessége. • Kalászos növényeken kívül napraforgóban, repcében, borsóban is felhasználható. • Dózisa 0,8–1,0 l/ha, megelôzô jelleggel vagy az elsô tünetek észlelésekor javasolt alkalmazni.

Artea 330 EC univerzális kalászos gombaölô szer • Hatékony a legfontosabb gombabetegségek ellen, rugalmasan alkalmazható a lomb és kalász védelmére. • Növeli a termésbiztonságot, a termést, javítja a minôséget, eltérô termesztési szinteken is megtérülô befektetés. • Megelôzô és gyógyító hatású fungicid. • Dózisa 0,5 l/ha, ajánlott az elsô tünetek megjelenésekor, de legkésôbb a virágzás elején kijuttatni.

Cherokee megóvja a fuzáriumtól • Három, eltérô tulajdonságú hatóanyagot tartalmaz. • Összes hatóanyaga hatékony a fuzáriumgombák ellen, a mikotoxin-tartalom csökkentésére. • A három hatóanyag eltérô mértékben jut be a kalászba, ami a hatásbiztonságot és az esôállóságot növeli. • A magas hatóanyag-tartalom hosszú tartamhatást biztosít. • Alkalmazható ôszi búzában virágzás végéig, ôszi, tavaszi árpában virágzás kezdetéig. • Kijuttatható kalászolás–virágzás közötti idôpontban, fertôzés mértékétôl függôen 1,5–2 l/ha dózisban. A megdôlt táblarészeken a növények vízés tápanyag-szállítása gátolt, ezért romlik a fehérje- és sikérmutató, csökken az ezerszemtömeg. Az elfeküdt kalászok nedvesebb, párásabb környezetbe kerülnek, nô a gombák, patogének, baktériumok által

33

fertôzött szemek aránya, romlik a termés sütôipari minôsége. A nagyobb víztartalom hatására a szemek csírázásnak indulnak, ezáltal megindul az α-amiláz képzôdés, ragadós lesz a tészta. A megdôlt állomány betakarítása nehezebb, költségesebb, az eltérô minôségû tételeket külön kell tárolni.

Moddus 250 EC erôsebb szár, kevesebb megdôlés, felhasználás bokrosodás után is • Csökkenti a növény magasságát, vastagítja a szárat. • Hatására csökken a megdôlés mértéke, növeli a gyökértömeget, nagyobb lesz a termés, javul a minôség. • A nagyobb gyökértömegnek köszönhetô­ en javul a tápanyag- és vízfelvétel, a vízhasznosítás. • Rugalmasan bokrosodáskor és szárba in­du­lás után is felhasználható. • Ôszi búzában, ôszi és tavaszi árpában engedélyezett készítmény. • Dózisa ôszi búzában 0,3–0,5 l/ha, ôszi árpában 0,4–0,6 l/ha, tavaszi árpában

0,3–0,4 l/ha, a kijuttatás ajánlott ideje bokrosodás–2 nódusz közötti állapot. A kalászosokban elôforduló rovarkártevôk közül a vetésfehérítô lárvái a zöld levélfelület csökkentése miatt elsôsorban a termésmennyiségre, míg a kalászokat károsító levéltetvek, gabonapoloskák, szipolyok a mennyiségen felül a minôségre is hatnak. Közismert, hogy a szipolyok, poloskák által szúrt szemek rontják a termény sikérterülési értékét.

Karate Zeon 5 CS a Zeon kapszulába zárt piretroid • A kalászosok legfontosabb kártevôi ellen hatásos. • Gyors, taglózó hatású. • Speciális Zeon-formulációjának köszön­ hetô­en a hatóanyag-feltáródása folyamatos, akár hétnapos tartamhatással is rendelkezik. • A Zeon-formuláció a növény felületéhez erôsebb tapadást, ezáltal jobb esô­álló­ ságot biztosít a termék számára.

• A Zeon kapszula további elônye, hogy a hatóanyag a nap káros UV sugarai ellen nagyobb védettségben részesül. • Adagja 0,15–0,2 l/ha.

Actara 25 WG felszívódó rovarölô szer speciális problémákra • Szisztémikus típusú rovarölô szer, ezért hatóanyaga a kezelést követôen fejlôdô növényi részekben is megtalálható. • Hosszú ideig tartó hatása miatt különösen alkalmas a vírusos betegségeket terjesztô levéltetvek, kabócák elleni védelemre. • Hosszú tartamhatásának köszönhetôen a kezelés után újra betelepedô szívó kártevôk ellen is hatásos, megismételt permetezésre nincs szükség. • A növény nedvkeringésével annak minden részébe szétterjed, így a rejtett helyeken szívogató rovarokat is elpusztítja. • Levéltetvek ellen 80–100 g/ha, gabonapoloskák esetén 160 g/ha a dózisa.

Syngenta kalászos növényvédelmi technológiai javaslat

34

Különleges búzafajok Tönkölybúza

Durumbúza A tetraploid (2n=28) durumbúza, más néven ke­ mény­szemû, üveges, illetve makaróni búza (Triticum durum Desf) a tönke-sorozat csupasz szemû leszármazottja. Vetésterülete 10%-ra tehetô, így a második legnagyobb terülten termesztett búzafaj a világon. Magyarországon vetésterülete az elmúlt nyolc évben 8–14 ezer ezer hektár között változott (KSH adat), mely a közönséges búza vetésterületéhez viszonyítva annak legfeljebb 1%-a.

A hexaploid (2n=42) tönköly (Triticum spelta L.) a búza egyik legrégebben ismert pelyvás változata. Termesztése elsôsorban organikus gazdálkodásban terjed a csupasz búzákhoz képest alacsonyabb terméshozama és a fontosabb levélbetegségekkel szemben mutatott jó ellenállósága miatt. Hazai vetésterülete napjainkban 6-8 ezer hektárra tehetô.

Alakorbúza

Tönkebúza A diploid (2n=14) alakor (Triticum monococcum ssp. mono­coccum), vagyis egyszemû búza az emberiség talán elsô gabonája. Termesztése mintegy 12.000 évvel ezelôtt kezdôdött, és egyes történelmi korok uralkodó pelyvás gabonaféléje volt. Hazánkban a XIX. sz. közepéig kisebb területeken termesztették, majd fokozatosan kiszorult a termesztésbôl. Az alakor mindig is a marginális területek gabonaféléje volt, hiszen igen jól alkalmazkodik a gyenge táperôben lévô talajokhoz, és a legtöbb gabonabetegséggel szemben gyakorlatilag ellenálló. Ismételt termesztésbe vonását elsôsorban az ökológiai gazdálkodás terjedése indokolja.

A tetraploid (2n=28) tönke (Triticum turgidum ssp. dicoc­ con), vagyis kétszemû búza a neolitikus kortól kez­dô­dôen az egyik legfontosabb pelyvás gabonafélénk, a ke­mény­szemû du­rum-­­ búza ôse. Termesztése mintegy 10.000 évvel ezelôtt kezdôdött, a közel-keleti népek legfontosabb gabonaféléje volt évezredeken keresztül. Ezt a keményszemû pelyvás búzát a mediterrán országokban el­sôsorban bulgur, kuszkusz és tészta készítésére használják még napjainkban is. Hazánkban az alakorhoz hasonlóan a XIX. sz. közepéig el­ sô­sorban a hegyvidékeken termesztették, majd fokozatosan kiszorult a termesztésbôl. Kiváló télállóságú, és jól alkalmazkodik a gyenge táperôben lévô köves talajokhoz is. Termesztésbe vonását elsô­sor­ban az ökológiai gazdálkodás keretében képzelhetjük el.

35

FRANCKENKORN

Franckenkorn

2001

tönkölybúza

Állami elismerés éve

CPVO-FO

Növényfajta-oltalom

36

A

Franckenkorn termôképessége  ha­sonló, mint a közepes termô­ké­pes­­ségû búzáké. Produktivitása a tön­kölyök között a legjobbak közé tartozik. Agronómiai értékei javítása érdekében pedigréjében aestivum búza is szerepel. Növényállománya 120–130 cm magas, szára erôs. A tönkölybúzák között szár­szi­lárd­sága és állóképessége a jobbak kö­zé sorolható. Bokrosodó és gyomel­nyo­mó képessége jó. Intenzív körül­mé­nyek kö­zött is termeszthetô, de a „low input” kö­rül­ményekhez is kiválóan alkal­maz­kodik. A tönkölybúza-fajták a aestivum búzáknál  késôbb kalászolnak, viszont a tönkölybúzák között a korábban érô fajták közé so­rol­ha­tó. Termésének ned­vessikér- és nyers­fehér­je-tartalma magas. Farinográf-értéke B1, cipó­tér­ fo­gata nagy. Esés­szá­ma magas és stabil, jellemzôen 300 sec feletti. Az aratáskor jelentkezô csapadék hatására kisebb mértékben csökkenhet. Igen jó biológiai értéke, emészthetôsége és magas rost­tartalma miatt takar­má­nyo­zásra is fel­hasz­ nálható, elsôsorban nö­vendék állatok indító tápjának kom­po­nen­seként. Al­kal­mas ökotermesztésre és bio­termékek elôállítására. Az Oberkulmer Rotkorn a kései kalászolású és igen kései érésû tönkölybúzafajta. Extenzív körülmények közé va­ló, a túlzott N-trágyázásra érzékeny. Álló­ké­ pessége átlagos, megdôlésre 140–150 cm magas növényállománya miatt az év­ járat függvényében hajlamosabb. Bok­ro­so­dó és gyomelnyomó képessége kiváló. Erôs gyökérzete miatt a szárazabb évjára­tokat jól tolerálja és a várható termés mennyiségére kisebb hatással van. A Franc­kenkornhoz képest 5–7, néha 10 nap­ pal késôbb aratható. Nedvessikér- és nyersfehéjre-tartalma tekin­te­tében kiváló fajta, azonban sikérminô­sége átlagos. Sze­­mei teltek, ezermag­tö­mege nagy. Esés­­ száma magas (300 sec feletti), vi­szont igen kései érése és az esetlegesen aratáskor jelentkezô esôk miatt beéréskor betakarítását nem szabad halogatni. Az organikus tönkölytermesztés alapfaj­tá­ja. Ökotermelésre és biotermékek elô­állítására kiválóan alkalmas. A Franckenkorn és az Oberkulmer Rot­korn termesztése elsôsorban öko­ló­gia gazdálkodásban történik, túl­nyo­mó­részt szerzôdéses körülmények között. Termésük mind belföldön, mind Nyugat-Európában fajtanév szerint keresett áru­cikk, de elsôsorban az ellenôrzött or­ga­nikus gazdálkodásból származó, ere­de­t­­igazolt termény számíthat a piaci sikerre.

Oberkulmer Rotkorn tönkölybúza Megjegyzés

Franckenkorn

OBERKULMER ROTKORN

2002

Állami elismerés éve Oberkulmer Rk.

Fajtainformáció Életforma

-

ôszi

ôszi

Termôképesség

-

++++

+++

Növénymagasság

-

magas

magas-nagyon magas

Kalászolás idôpontja

-

késôi

késôi

Érésidô

-

késôi

igen késôi

Agronómiai tulajdonságok Ajánlott vetômagnorma

kg/ha

160-200

160-200

Fagyállóság

-

jó

jó

Bokrosodó-képesség

-

jó

kiváló

Állóképesség

-

jó

közepes

X. 1–10.

++

++

Vetésidô ajánlás Korai Optimális

X. 10–20.

+++

+++

Kései

X. 21–31.

++

+

Extrém kései

XI. 1–10.

+

-

Betegség-ellenállóság Lisztharmat

-

jó

közepes

Levélrozsda

-

jó

jó

Szárrozsda

-

fogékony

fogékony

Nedvessikér-tartalom

-

magas

nagyon magas

Nyersfehérje-tartalom (sza.)

-

jó

kiváló

mm/h

10 alatt

10 felett

-

magas

magas

Minôség

Sikér-terülés Esésszám W (deformációs muka)

x10 J

100 felett

100 alatt

-

alacsony

alacsony

II. fok

++

++

P/L

-4

Vetômag elérhetôsége (2010. ôsz) Ökológiai

37

Mv MAKARÓNI

Mv Makaróni

2001

ôszi durumbúza

Állami elismerés éve

RO SRB

Elismerések külföldön

KS

A

durumbúza elsôdleges felhasználója a száraztészta-ipar, ezért kizárólag olyan fajták lehetnek sikeresek, melyek megfelelnek a speciális minôségi követelményeknek. A martonvásári durumbúza-nemesítési programban elsôdleges célunk nagy fehérje-, nedvessikér- és sárgapigment-tartalmú fajták elôállítása, de emellett lényegesnek tartjuk a hazai körülmények között a termésbiztonságot alapvetôen meghatározó hidegtûrés javítását is. E program eredményeként született meg az Mv Makaróni fajta, melynek kiváló alkalmazkodóképességét az is bizonyítja, hogy Magyarország mellett három további európai országban is elismertek. Ôrleményébôl tojás felhaszná­lása nélkül is jó fôzési tulaj­don­ságú, koleszterinmentes, eszté­ti­kus, sárga színû tészta készít­hetô. Beltartalmi mutatói lénye­ge­sen felülmúlják a szabványban elôírt követelmé­nyeket. Kiemel­ke­dôen nagy a nedvessikér-­tartalma. Az OMMI vizsgálatai alapján elis­merésé­nek évében a sárga­pig­ment-tartalma az ös�szes ha­zánk­­ban termesztett ôszi durumbúza-­faj­tá­ét meghaladta. Termôképessége a kontrollfajtákéhoz hasonló. A ter­més­­bizton­ságot meghatározó tulaj­donsá­gok közül a hideg­tû­rése a fitotronban mért adatok szerint kiemelkedôen jó az ôszi durumbúza-fajták között, amit a 2002/2003. évi hiánytalan áttele­lése is igazolt. Az Mv Makaróni az agrotechnikai elôírások gondos betartása mellett az ország bármely részén sikerrel termeszthetô. A kalászfu­zá­rium-fertôzés fokozott veszélye miatt kukorica után ne vessük! Virágzáskor 30–50 kg N hatóanyag kiszórása javasolt, mellyel javítható a minôség. Az MgSzH kísérleteiben jelenleg is több durumbúzafajta-jelölt szerepel, melyek termôképessége és technológia minôsége még az Mv Makaróniét is felülmúlják. A fehér kalászú Mv Vitadur-ból (MvTD 33-08) üvegességének stabilitása és sikérerôssége, valamint kimagaslóan nagy sárgapigment-tartalma miatt még a jelenleginél is biztonságosabban értékesíthetô termény állítható elô.

Az Mv Makaróni hidegtûrése és technológiai minôsége (Martonvásár, 2001–2005) 100 82,78 80

60 39,36

40 26,97 20

0

26,94

19,22

Sárga index, Minolta b*

Fitotroni hidegtûrés -15°C, túlélés % Mv Makaróni

38

39,14

Durumkontroll

Nedvessikér-tartalom %

Mv Alkor

ÚJ!

Mv ALKOR

alakorbúza

2008

Állami elismerés éve

A

z Mv Alkor az elsô hazai ökológiai nemesítésû diploid alakorbúza-fajta. Organikus termesztési feltételek között termése 2,5–3,0 t/ha. Termôképessége hasonló a közepes termôképességû búzákhoz, igen jól bokrosodó fajta. Növényállománya 120–130 cm magas, szára vékony, de erôs és rugalmas. Állóképessége a diploid búzákhoz viszonyítva igen jó, de magas N-tartalmú talajokon túlérésben megdôlésre hajlamos. Bokrosodó és gyomelnyomó képessége kiemelkedô, az ökológiai gazdálkodás és a „low input” termesztési feltételekhez kiválóan alkalmazkodik. Télállósága kiváló és a szárazságot is igen jól bírja. Intenzív körülmények között nehezen termeszthetô, a talaj magas tápanyagtartalmát nehezen bírja. Puhaszemû termésének nedvessikér- és nyersfehérje-tartalma magas, de a sikér a tönkölybúzához hasonlóan lágy. Lisztje karotinban gazdag, a durumbúzához hasonlóan sárgás színû. Igen jó biológiai értéke, emészthetôsége és magas bioaktívkomponenstartalma miatt funkcionális élelmiszerek elôállítására is felhasználható, de növendék állatok indító takarmányozására is alkalmazható. Elsôsorban ökotermesztésre és biotermékek elôállítására alkalmas.

Megjegyzés

Mv Alkor

Életforma

-

fakultatív

Termôképesség

-

+++

Növénymagasság

-

magas

Kalászolás idôpontja

-

késôi

Érésidô

-

késôi

MSZH-FB

Növényfajta-oltalom

Fajtainformáció

Agronómiai tulajdonságok Ajánlott csíraszám*

csíra/m2

250

Ezermagtömeg

gramm

28,0

Télállóság

-

jó

Bokrosodó-képesség

-

kiváló

Állóképesség

-

jó

Vetésidô ajánlás IX. 15–30.

++

Optimális

X. 1–20.

++++

Kései

X. 21.–

+++

Lisztharmat (Blumeria graminis)

-

kiváló

Levélrozsda (Puccinia triticina)

-

kiváló

Szárrozsda (Puccinia graminis)

-

kiváló

-

nagyon magas

Korai

Betegség-ellenállóság

Minôség Nedvessikér-tartalom Nyersfehérje-tartalom (sza.) Sikér-terülés

-

kiváló

mm/h

10,0 <

I. fok

+

Vetômag elérhetôsége (2010. ôsz) Kizárólag ökológiai

*optimális vetésidôben

39

Mv HEGYES

Mv Hegyes

2008

tönkebúza

ÚJ!

Állami elismerés éve

MSZH-FB

Növényfajta-oltalom

A

z Mv Hegyes új, ökológiai nemesítésû tönkebúza-fajta a tetraploid búzák közé tartozó pelyvás gabonaféle. Termô­képessége biotermesztésben és „low input” feltételek között jó évjáratokban 2,0–2,5 t/ha. Igen jól bokrosodó fajta. Növényállománya 130–150 cm magas, szára vastag, erôs és rugalmas. Állóképessége magasságához és kalásztömegéhez viszonyítva igen jó, de magas N-tartalmú talajokon túlérésben megdôlésre hajlamos. Bokrosodó és gyomelnyomó képessége kiemelkedô, az ökológiai gazdálkodás és a „low input” termesztési feltételekhez kiválóan alkalmazkodik. Télállósága kiváló és a szárazságot is igen jól bírja. Intenzív körülmények között termesztése nem ajánlott, a talaj nitrogéntartalmára igen érzékeny. A kutatási eredmények szerint a mûtrágyát nem hasznosítja. Hosszú, kemény, szálkás, nagyméretû fekete kalászának egy kalászpadkáján két, a pelyvába igen szorosan zárt kemény mag található, melyet igen nehéz hántolni. Vetômag-feldolgozásnál a két pelyvás szemet fizikailag kell egymástól elválasztani. Kemény szemû termésének nedvessikér- és nyersfehérje-tartalma magas, de a sikér a tönkölybúzához hasonlóan lágy. Lisztje karotinban gazdag, a durumbúzához hasonlóan sárgás színû. Igen jó biológiai értéke, emészthetôsége és magas bioaktívkomponens-tartalma miatt egészséges tésztafélék elôállítására is felhasználható. Elsôsorban biotermékek elôállítására alkalmas. Termesztése nagy termete és N-érzékenysége miatt csak ökológiai gazdálkodásban és „low input” feltételek között javasolt. Megjegyzés

Mv Hegyes

Fajtainformáció Életforma

-

ôszi

Termôképesség

-

+++

Növénymagasság

-

nagyon magas

Kalászolás idôpontja

-

késôi

Érésidô

-

késôi

Ajánlott csíraszám*

csíra/m2

250-300

Ezermagtömeg

gramm

56,0

Télállóság

-

kiváló

Bokrosodó-képesség

-

kiváló

Állóképesség

-

közepes

Agronómiai tulajdonságok

Vetésidô ajánlás IX. 15–30.

++

Optimális

X. 1–20.

+++

Kései

X. 21.–

++

Lisztharmat (Blumeria graminis)

-

kiváló

Levélrozsda (Puccinia triticina)

-

jó

Szárrozsda (Puccinia graminis)

-

kiváló

Nedvessikér-tartalom

-

magas

Nyersfehérje-tartalom (sza.)

-

kiváló

mm/h

10,0 <

I. fok

+

Korai

Betegség-ellenállóság

Minôség

Sikér-terülés Vetômag elérhetôsége (2010. ôsz) Kizárólag ökológiai

*optimális vetésidôben

40

Amilo Dankowskie Diament ôszi rozs

1998 Állami elismerés éve

CPVO-FO

A

z Amilo nagy termôképességû fajtarozs, mely minden, de elsô­sor­ban közepes–jó rozs­ter­melô talajra javasolható. Lengyel ne­­mesítésû fajta. Hazáján kívül öt ország­ban szerepel nemzeti fajtalistán, ide értve Magyarországot is. Télállósága jó. A kora ta­vaszi 60 kg, majd a szár­ba ­in­dulás, illetve kalászolás során megosztva 70–80 kg kijuttatott N-hatóanyagú trá­gyá­zást meg­há­lálja. A legtöbb fertôzést oko­zó növénybetegség ellen jó ellen­ál­ló­sággal rendelkezik. Gombaölô szeres vé­de­kezés csak eseti­leg válhat szüksé­gessé. Növe­ke­désszabályozó regulátor a ter­me­lési körülmények függvényében használható. Éréskori kalász­ban csírázás­ra a fajta­rozsok között a legkevésbé hajla­mos. A köztermesztésben lévô rozsfajták között kiemel­kedôen magas és stabil esés­ szám­mal rendelkezik. Lisztje jó sütôipari para­méterei miatt keresett fajta. A Dankowskie Diament az Amilo nemesítôinek újgenerációs fajtája (2006). Jó bokrosodó- és állóképességû, közepes magasságú növényállományt fejleszt. Az Amilo elôtt kalászol, viszont érésideje egybeesik e fajtával. Lisztharmattal és levélrozsdával szemben jó ellenállósággal rendelkezi, s csak kismértékben fertôzôdhet. Termôképessége kiemelkedô a rozsfajták között, megközelíti a tritikálé kontrollokét. Jól ellenáll a kalászban csírázásnak. Beltartalmi értékei kiválóak, esésszáma magas. Vetômag elôállítása 2009-ben elkezdôdött. A fajta elsô üzemi kipróbálására korlátozott mértékben a rozstermelô vidékek vetômag-elôállítóinak lesz lehetôsége 2010 ôszén.

Fajtainformáció Életforma Termôképesség Növénymagasság Kalászolás idôpontja Érésidô Agronómiai tulajdonságok Ezermagtömeg Ajánlott csíraszám* Télállóság Bokrosodó-képesség Állóképesség Vetésidô ajánlás Korai Optimális Kései Betegség-ellenállóság Barnarozsda (Puccinia recondita) Szárrozsda (Puccinia graminis) Minôség Hektoliter tömeg Nyersfehérje-tartalom szárazanyagra Esésszám Vetômag elérhetôsége (2010. ôsz) Konvencionális vetômag Ökológiai vetômag Megjegyzés *optimális vetésidôben

AMILO

Megjegyzés

Amilo

Dankowskie Diament

-

ôszi +++ közepes közepes középérésû

ôszi ++++ közepes korai középérésû

gramm csíra/m2 -

24-26 400-450 kiváló jó átlagos-jó

26-30 400-450 kiváló jó jó

IX. 15–20. IX. 20–30. X. 01–05.

+ +++ ++

+ +++ ++

-

közepes-jó jó

közepes jó

kg/hl % sec

68,7-78,3 9,0-13,2 257-416

72,5-78,8 n.a. 230-250

I. fok I. fok

++ -

+ -

Növényfajta-oltalom

DANKOWSKIE DIAMENT

EU-lista

Állami elismerés éve

CPVO-FO

Növényfajta-oltalom

41

KITARO

PRESTO

Kitaro   Presto

1998

EU-lista

ôszi tritikálé

Állami elismerés éve

CPVO-FO

Növényfajta-oltalom

Állami elismerés éve

A

Kitaro közepesen hosszú szárú, ki­vá­ló állóképességû, stabilan nagy ter­mô­ ké­pes­ségû ôszi tritikálé-fajta. Korai ka­lá­szolás és érés jellemzi. A fajta nem igé­­nyes a talajokra, ezért az átlagosnál gyen­­gébb minôségû, illetve savanyú ta­ lajokon is termelhetô. Kora tavasszal, majd szár­ba szökéskor 60, illetve 40 kg N-ható­anyag kijuttatása javasolt. Gombaölô sze­res védekezés a lisztharmatra esetileg, levél­rozsdára megelôzô jelleggel javasolt. Kalászban történô csírázásra közepesen hajlamos. Magtermésének osztá­lyo­zott­sá­ga jó. Németországban végzett ta­kar­mányozási vizsgálatok alapján termése nagyon jó minôségû abraktakarmány, s fehérjetartalmának minôsége – nagyon jó aminosav-összetétele miatt – vetekszik a búzával.

A

Presto klasszikus hosszú szárú, de jó állóképességû fajta, mely kifejezetten az átlagosnál gyengébb, illetve a ho­mo­kos talajokon történô tritikálé-ter­mesz­ tésre teremt alternatívát. Kevésbé igé­nyes vol­tának és jó alkalmazkodóképes­sé­­ gének köszönhetôen ezeken a terü­le­teken több­nyire lényegesen nagyobb ter­més reali­zál­ható a fajtával, mint az inten­zív tritikálé-típusokkal. Gom­babe­teg­sé­gekkel szem­be­ni ellenállósága szempontjából a leg­jobbak közé tartozik. A Kitarohoz hason­ló ko­rai kalászolás és érés jellemzi. Ter­mesz­tése azon termelôknek ajánlott, akik kife­jezetten gyenge talajokon gaz­dál­kod­nak, a hosszú szalma fajtaválasztási szem­pont, illetve ökológiai gazdálkodást foly­­tatnak.

Kitaro Fajtainformáció Életforma ôszi Termôképesség ++++ Növénymagasság rövid-közepes Kalászolás idôpontja korai Érésidô korai Agronómiai tulajdonságok Ezermagtömeg (gramm) 38-40 400-450 Ajánlott csíraszám (csíra/m2)* Télállóság kiváló Bokrosodó-képesség jó Állóképesség kiváló Vetésidô ajánlás Korai (IX. 15–20.) + Optimális (IX. 21–30.) +++ Kései (X. 1–10.) ++ Betegség-ellenállóság közepes Lisztharmat (Blumeria graminis) fogékony Levélrozsda (Puccinia triticina) kiváló Szárrozsda (Puccinia graminis) Minôség Hektoliter tömeg jó Vetômag elérhetôsége (2010. ôsz) Konvencionális vetômag (II. fok) ++++ Ökológiai vetômag (II. fok) *optimális vetésidôben (helytôl függô)

42

Presto

Leontino

ôszi +++ közepes korai-közepes korai

ôszi +++++ rövid-közepes közepes korai

33-38 400-450 kiváló kiváló jó

39-44 400-450 kiváló jó jó

++ +++ +

+ +++ +

jó kiváló kiváló

kiváló jó kiváló

átlagos

jó

++ -

-

ÚJ!

Leontino

LEONTINO

ôszi tritikálé

EU-lista

Állami elismerés éve

A

Leontino a Kitaro nemesítôinek újgenerációs fajtája (2008). Jó télállósággal rendelkezik, közepes hosszúságú szára következtében még a Kitaronál is valamivel alacsonyabb, jó állóképességû növényállományt fejleszt. Közepes kalászolási és korai érésidejû fajta. Kisparcellás kísérletekben vizsgálva a kontrollok átlagát 10%-kal meghaladó termésmennyiség elérésére volt képes. Intenzív körülmények között, kora tavaszi mûtrágyázás mellett, még jobb terméseredményekre is lehet számítani. Lisztharmattal és levélrozsdával szembeni ellenállósága igen jó. Nagy ezermag- és hektoliter-tömeg jellemzi. Magas keményítôtartalmának köszönhetôen ipari alapanyagként is hasznosítható lehet. Magas szaporulati fokú vetômag elôállítása 2009-ben elkezdôdött. 2010 ôszén a fajta elsô üzemi kipróbálására korlátozott mértékben a vetômag-elôállító területeken lesz lehetôség.

CPVO-FO

Növényfajta-oltalom

A tritikálé vetésterülete Magyarországon 1989–2009

1989/1990 1990/1991 1991/1992 1992/1993 1993/1994 1994/1995 1995/1996 1996/1997 Termelés éve

1997/1998 1998/1999 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

Ezer hektár Forrás: KSH Gyorstájékoztatók

43

PETRA

1998

Állami elismerés éve

Petra ôszi árpa

A

Petra a köztermesztésen évek óta  jól bevált fajta. Kiemelkedô termô­ké­­pes­ség­gel és jó agronómiai tulaj­don­sá­gokkal ren­delkezik, melyet száraz viszonyok között is bizonyított. Alacsony–közepes ma­gasságú növényállományt fejleszt. Szántóföldi télállósága és álló­képessége jó. Kalásza produktív, több­soros. Ka­lá­szo­lási ideje korai–közepes, érési ideje a közép­érésû csoport elsô felébe sorol­ható. Lisztharmat iránt köze­pesen fo­gé­kony, hálózatos levélfoltosság­ ra az átla­gos­nál ellenállóbb. Jó állóké­pessége miatt magas tápanyagdózis alkalma­zá­sá­val a fajtával nagy termés elérésére is törekedhetünk. Gombaölô szerek hasz­ná­lata lisztharmat és háló­ za­tos le­vélfoltosságot okozó betegségek elô­for­ du­lása esetén indokolt. Minôsége alapján takar­ mányárpa, sörárpaként tör­ténô hasz­nosítása nem ajánlott.

Megjegyzés

Petra

Hanzi

Fajtainformáció Életforma

-

ôszi

ôszi

Termôképesség

-

++++

+++++

Kalász típusa

-

többsoros

többsoros

Növénymagasság

-

közepes

közepes

Kalászolás idôpontja

-

korai-közepes

korai-közepes

Érésidô

-

középérésû

közepes-kései

Agronómiai tulajdonságok Ezermagtömeg

gramm

46-51

42-43

Ajánlott csíraszám*

csíra/m

400-500

400-500

Fagyállóság

-

jó

jó

Bokrosodó-képesség

-

jó

jó

Állóképesség

-

kiváló

kiváló

Korai

X. 1–12.

+

+

Optimális

X. 13–20.

+++

+++

Kései

X. 21–30.

++

+

Hálózatos levélfoltosság (Dechslera teres)

-

közepes

kiváló

Lisztharmat (Blumeria graminis)

-

jó

közepes

Hektoliter tömeg

-

átlagos

átlagos

Nyersfehérje-tartalom szárazanyagra

-

átlagos

átlagos

Konvencionális vetômag

II. fok

+++

++

Ökológiai vetômag

II. fok

-

-

2

Vetésidô ajánlás

Betegség-ellenállóság

Minôség

Vetômag elérhetôsége (2010. ôsz)

Megjegyezés

*optimális vetésidôben (helytôl függô)

44

HANZI

2008

Állami elismerés éve

Hanzi

A Hanzi ôszi árpa hároméves termésátlaga az állami minôsítô kísérletekben (MgSzH, 2006–2008)

ÚJ!

ôszi árpa

t/ha

7,2

A

7,0 6,8 6,6 6,4 6,2 6,0 Hanzi

Standard 1

Standard 2

Standard 3

2008 novemberében minôsített Hanzi (SZD-2100) hatsoros ôszi takarmányárpa. A három éves állami fajtaminôsítô kísérletek legbô­termôbb fajtája. Termése 109,5% volt a standard fajták átlagához képest. Termésstabilitását bizonyítja, hogy minden vizsgált évben és termô­helyen felülmúlja a standard fajták átlagát. A középéré­sû árpákon belül a legkorábban kalászolók egyike. Kalászolási ideje a Petrával közel azonos. Állóképessége kimagasló mind az állami minô­sítô kísérletekben, mind az államilag elismert fajták kísérletében. Szárszilárdságának, jó bokrosodó képességének és nagy ezermag tömegének köszönhetô kimagasló termôképessége. Télállósága és termésstabilitása lehetôvé teszi biztonságos termesztését hazánk árpatermesztésre alkalmas területein. A nagy termés elérésére tö­rek­vô termelôknek ajánlott fajta.

45

Mv HÓPEHELY

Mv Hópehely

2007

ôszi zab

ÚJ!

Állami elismerés éve

MSZH-FB

Növényfajta-oltalom

A

z õszi zab, annak ellenére, hogy termesztésével régóta próbálkoznak, a gyakorlatban eddig még nem terjedt el nagyobb területen. Ha áttelel, akkor akár 30–40%kal is nagyobb termést várhatunk tõle, mint a tavaszi zabtól, természetesen egyszer többet, másszor kevesebbet. Nagyobb az õszi zab elõnye, ha a tavaszi zabra száraz tavasz jön, kisebb, ha fagykárt szenved az õsszel vetett állomány. Az eddigi tapasztalatok alapján – a hazai téli idõjárási körülményeket figyelembe véve – áttelelõ képessége az õszi káposztarepcénél valamivel jobb, azonban a kiváló bokrosodó képességének köszönhetõen az esetleges növényszám-ritkulást a hajtásszám növelésével kompenzálni tudja. Az elmúlt 15 évben a martonvásári tenyészkertekben ilyen fagyállósággal rendelkezõ genotípusok, egy évet kivéve (2002/2003 telet,) nagyobb fagykár nélkül teleltek át. Az Mv Hópehely termõképessége jelentõsen meghaladta a standard fajtáét az MgSzH hivatalos kísérleti eredményei alapján (ld. táblázat). Kiváló ter­mõ­képessége jó beltartalmi értékekkel párosul. Nyersfehérje-tartalma a kísérletekben 11,9% és 14,6% között, pelyva nélkül mért ß-glukán tartalma 3,1% és 4,5% között alakul. Erõsen bokrosodó, jó állományképzõ, kiváló alkalmazkodóképességû fajta. Az Mv Hópehely jó állományképzõ képességének köszönhetõen tavasszal erõteljes bokrosodásával kompenzálni tudja az esetleg fellépõ növényszám-ritkulást. A különbözõ kórokozókkal szemben jó a szántóföldi ellenállósága. Megfelelõ termesztéstechnológia és kedvezõ agroökológiai körülmények között ezzel a fajtával a tritikálé szemtermés-mennyiségét el lehet érni.

Termesztési javaslatok Az õszi zab optimális vetésideje október elsõ dekádja. Ezt megelõzõ vetés a vírusfertõzés fellépését segíti elõ, a késõbbi vetés viszont a gyenge állomány kialakítását eredményezheti és a télállóképesség csökkenéséhez vezethet. Az õszi zab termesztéstechnológiája – a vetésidõ kivételével – mindenben megegyezik a tavaszi zabokéval. Az õsz zab tavaszi fejlõdése késõbb indul, mint a többi õszi kalászosé. A tavaszi bokrosodás ideje ezzel hosszabb, ami azt eredményezi, hogy az esetlegesen megritkult állományban egy növényen több produktív hajtás képzõdik. E tulajdonságának köszönhetõen kiváló a tavaszi reprodukciós képessége. Õszi zab fajtaösszehasonlító kísérletek eredményei (MgSzH 2005–2007) Fajta Mv Hópehely

Szemtermés [t/ha] 2006 2007 5,06 5,70

átlag 5,58

% 110,3

st. ôszi zab

5,34

4,85

4,99

5,06

100,0

Kísérleti átlag

6,25

4,60

5,35

5,32

105,1

SzD5%

0,88

3,65

0,66

0,67

13,2

6

2

4

 -

 -

Kísérleti helyek száma

46

2005 5,98

Mv Pehely tavaszi zab

Mv PEHELY

2006

Állami elismerés éve

M

agyarországon hagyományosan a tavaszi zabfajtákat termesztik. Mindkét, alábbiakban ismertetett tavaszi fajta termôképessége, szárszilárdsága és termésbiztonsága kimagaslóan jó, így sikeresen termeszthetôk a hazai viszonyok között.

MSZH-FO

Növényfajta-oltalom

Az Mv Pehely tavaszi zabfajta termôképessége meghaladta a standard fajtákét az elmúlt négy évben különbözô termôhelyeken végzett kísérletek átlagában. Jó termôképessége kiváló beltartalmi értékekkel párosult. Fehérjetartalma 13,9% és 17,6% között, pelyva nélkül mért ß-glukán tartalma 3,7% és 5,0% között alakult. Erôsen bokrosodó, jó állományképzô, kiváló alkalmazkodóképességû fajta. A jelenleg köztermesztésben lévô fajtáknál kissé alacsonyabb növényállományt fejleszt. Kísérleteinkben még a 160 kg/ha N hatóanyagú fejtrágyázás hatására sem dôlt meg. Erôs szára miatt a keverék zöldtakarmányokban jó támasztónövény. A különbözô kórokozókkal szemben jó a szántóföldi ellenállósága. Megfelelô termesztéstechnológia és kedvezô agroökológiai körülmények között ezzel a fajtával lehet egységnyi területrôl a legtöbb fehérjét tartalmazó szemtermést elôállítani úgy, hogy az állomány nem dôl meg. Nagy elônye a zabnak, hogy zöldtakarmányban nem vénül el, még bugahányás után is szívesen fogyasztják az állatok. Az Mv Pehely kiváló agronómiai és beltartalmi tulajdonságainak köszönhetôen néhány év alatt az egyik vezetô fajtává lépett elô a hazai zabtermesztésben.

47

KWANT

Kwant

1998

tavaszi zab

Állami elismerés éve

A

Kwant lengyel származású tavaszi zabfajta, melyet – lassan egy évtizedes köztermesztésbe vétele óta – évrôl évre kiváló termôképessége és HL-tömege tesz az egyik vezetô fajtává. Megjegyzés Mv Hópehely

Mv Pehely

Kwant

Fajtainformáció Életforma

-

ôszi

tavaszi

tavaszi

Termôképesség

-

+++++

++++

++++

Bugahányás idôpontja

-

közepes

közepes-késôi

késôi

Agronómiai tulajdonságok Ezermagtömeg

gramm

33-37

29-33

27-32

Ajánlott csíraszám*

csíra/m2

500-550

450/500

400/450

Bokrosodó-képesség

-

kiváló

jó

kiváló

Növénymagasság

-

közepes

közepes

magas

Állóképesség

-

jó

kiváló

jó

Érésidô

-

középérésû

középérésû

középérésû

X. 1–12.

+

++

++

Optimális (III. 16–25.)

X. 13–20.

+++

+++

+++

Kései (III. 26.–IV. 10.)

X. 21–30.

++

+

+

Lisztharmat (Blumeria graminis)

-

jó

kiváló

jó

Koronarozsda (Puccinia coronata Cda f.sp. avenace Erikss.)

-

jó

jó

jó

Nyersfehérje-tartalom (sz.a.)

%

11,9-14,6

13,9-17,6

12,3- 15,7

ß-glukán tartalom

%

3,1-4,5

3,7-5,0

3,1-4,7

Konvencionális vetômag

II. fok

+

+++

+++

Ökológiai vetômag

II. fok

-

+

-

Vetésidô ajánlás Korai (III. 1–15.)

Betegség-ellenállóság

Minôség

Vetômag elérhetôsége

Megjegyzés

*optimális vetésidôben (termelési körülmények: jó/átlagos)

48

Santana étkezési szárazborsó

SANTANA

2006

Állami elismerés éve

N

agy termõképességû, magas fehér­je­­tar­tal­mú borsófajta. Kiváló álló­ké­pes­ ségû, az erõs ka­csoknak kö­szön­he­tõen a borsóállomány na­gyon jól össze­ka­ pasz­kodik a szántó­föl­dön. Beta­ka­rítás­kor lé­nye­­gesen kevesebb szem­vesz­te­ség­gel aratható. A mag­ter­més színe sár­ga, tetsze­tõs, a ma­gok alak­ja szép ke­rek, felületük sima. A Santana egyaránt alkalmas étkezési és takar­mány célú termesztésre. Takar­mány­ke­veré­kek­hez alapanyagként jól fel­hasz­nálható.

Fajtajellemzôk

Santana

Mag színe

Sárga

Típus

Féllevélkés

Virágzási idô

Közepes

Érés

Közép-kései érésû

Állóképesség

Kiváló

Termôképesség

4,0-5,0 t/ha

Javasolt vetési csíraszám

0,9-1,0 millió/ha

Javasolt vetendô mennyiség

280-300 kg/ha

Ezermagtömeg

265-270 gramm

Nyersfehérje-tartalom

25,0-28,0%

Betegségek

Fuzáriumos tôhervadással (Fusarium oxysporum f.sp. pisi) szemben rezisztens. Ascochyta és Botrytis megbetegedésekkel szemben közepesen ellenálló.

Fajta

CPVO-FO

Növényfajta-oltalom

Termés [t/ha] 2004

2005

2006

3 év átl.

Granast1

4,70

4,43

3,77

4,30

Zekonst2

4,00

4,06

3,53

3,86

Santana

5,15

4,77

3,95

4,62

SzD5%

0,45

0,55

0,51

0,50

Forrás: OMMI/MgSzH

49

LONA

Lona

1996

keményszemû tavaszi búza

Állami elismerés éve

CPVO-FO

Növényfajta-oltalom

A

tavaszi búza termesztése nem el­ter­jedt Magyarországon, ennek elle­né­re – fô­ ként az ôszi vetési szezonban je­lent­kezô kedvezôtlen idôjárási feltételek kö­vet­ kezményeként – évrôl évre cél­tu­da­tos kereslet jelentkezik vetômagja iránt. A tavaszi búzát termelôik általában késôn le­kerülô elôvetemény, kipusztult búza­ve­tés pótlása miatt választják elsôsorban, de számos esetben már elôre tervezetten beépítésre kerül a vetésforgóba. Minél korábban sikerül elvetni (február vége–március elsô fele), annál nagyobb a si­ke­res termesztés esélye. Késôi vetés esetén, aszá­lyos években termesztése koc­ká­zatos. A Lona több mint tíz éve a legnagyobb területen ter­melt, közkedvelt tavaszi búzafajta ha­zánk­ban. Járó búza, viszont termesz­té­sét Ma­gyar­or­szá­gon tavaszi vetésre ja­va­sol­juk. Stabil minôsége a leg­igé­nyesebb nyu­­gat-európai elvárásoknak is megfelel. Magas sikér- és nyersfehérje-tartalma a sütôipar szá­mára ideális farinográfos és alve­­ográ­fos minôséggel párosul. Esésszáma sta­bi­lan magas. A fa­jtát azoknak ajánljuk, akik elsôsorban minôségbúzát kí­ván­nak ter­melni és megelégszenek a tavaszi bú­zák­ra jellemzô sze­ré­nyebb terméssel. Megjegyzés

Lona

Vánek

Életforma

-

tavaszi

tavaszi

Termôképesség

-

+++

++++

Növénymagasság

-

alacsony

közepes

Kalászolás idôpontja

-

korai

közepes

Kalászszálka jelenléte

-

van

nincs

Kalász színe éréskor

-

fehér

fehér

Szem színe

-

piros

piros

Érésidô

-

középérésû

középkésôi

Ezermagtömeg

gramm

34-38

43-44

Vetendô csíra

csíra/m2

450-500

450-500

Bokrosodó-képesség

-

jó

jó

Állóképesség

-

kiváló

kiváló

Korai

II. 20–28.

++

+++

Optimális

III. 1–15.

+++

+++

Kései

III. 16–20.

+

+

Extrém kései

III. 21–31.

-

-

Lisztharmat (Blumeria graminis)

-

kiváló

jó

Levélrozsda (Puccinia triticina)

-

jó

jó

Szárrozsda (Puccinia graminis)

-

kiváló

jó

Kalászfuzárium (Fusarium sp.)

-

jó

jó

Konvencionális vetômag

II. fok

+++

++

Ökológiai vetômag

II. fok

-

-

Fajtainformáció

Agronómiai tulajdonságok

Vetésidô ajánlás

Betegség-ellenállóság

Vetômag elérhetôsége (2011. tavasz)

50

VÁNEK

Vánek keményszemû tavaszi búza

EU-lista

Állami elismerés éve

A

Vánek a tavaszi búzafajták között ki­emel­­kedô termô­ké­pes­sé­gével tûnik ki. Az elmúlt években 24–29%-kal, át­la­gosan 1 tonnával több termést ért el hek­tá­­ ron­ként, mint a standard Lo­na. Ve­tését elsô­­sor­ban azoknak ajánljuk, akik jó mi­nô­­ sé­gû mal­mi búzát kívánnak elô­állí­tani, to­vábbá termelési körülményeik, illet­ve alkalmazott agrotechnikájuk lehe­tô­vé te­szi a fajta terméspotenciáljának kihasz­ná­lását. A Lona 2003–2008, illetve a Vánek 2004–2008 években Mar­ton­­vásáron mért minôségi adatainak minimum és maxi­­mum é­r tékeit a mellékelt táblázatban fog­ laltuk össze.

Fajtára jellemzô minôségi értékek

Megjegyzés

Lona

Vánek

-

Javító

Malmi I.

kg/hl

71,7-81,2

78,9-84,3

-

52,0-83,6

57,4-89,6

sec

274-553

278-367

Nyersfehérje-tartalom sza. (ôrlemény)

%

14,1-17,6

11,6-13,9

Nedvessikér mennyiség

%

30,1-48,2

24,3-34,6

mm/h

1,5-9,0

0,5-5,0

Zeleny-érték

ml

38,0-66,0

40,0-50,0

Vízfelvevô képesség

%

56,6-62,9

56,9-61,1

Sütôipari értékszám

-

61,2-91,9

56,6-79,4

Sütôipari értékcsoport

-

B1-A1

B1-A2

min

4,8-18,4

5,7-17,6

x10 J

184-330

160-299

-

0,38-0,69

1,12-2,59

MSZ szerinti minôség Hektoliter tömeg Szemkeménység (HI) Esésszám

Nedvessikér terülés

Tésztastabilitás W (deformációs munka) P/L

-4

CPVO-FO

Növényfajta-oltalom

51

JUBILANT

Jubilant

1993

tavaszi árpa

Állami elismerés éve

A

Jubilant fajta sörárpaként történô termesztésének  Ma­gyar­orszá­gon év­tizedes hagyo­má­­nya van. A mai napig az egyik legel­ter­jedtebb és legismertebb tavaszi árpafajta. Sikerét agronómiai és feldolgozóipari értékeinek köszönheti. Az ország egész területén termeszthetô, jó alkalmaz­kodóképességû, a hazai éghaj­lat­ra nemesített fajta. A Kárpát-medence szélsô­sé­gekre hajlamos klímáján alkal­maz­kodóképességét és kiváló ter­més­­sta­bilitását több, különbözô évjáratban is bi­­zonyította. Közismert sörárpa, mely a környezô országokban is értékesíthetô malátázási célra. Termesztése különleges termesztés­tech­no­lógiát nem igényel, de ha az idôjárás le­he­tôvé teszi, célszerû korai vetést és igé­nyes agrotechnikát alkalmazni. Sörárpa technológia esetén különös figyelmet kell for­dítani a kijuttatandó nitrogén mennyi­ sé­gének okszerû minimalizálására, továb­bá a növényvédelmi munkák során a hor­ mon­bázisú gyomirtó szerek alkalmazása kerü­lendô. A növekedésszabályozó és szár­szilárdító regulátorok alkal­ma­zása nem javasolt. Gombaölô szerek használata lisztharmat vagy hálózatos levélfoltos­sá­got okozó betegségek megjelenése ese­tén szükséges. A Jubilant genetikai adottságai átlagos ter­mesztési körül­mé­nyek esetén vagy a nem kifejezetten sörárpatermelô régiók­ban, illetve a tenyészidôszak során jel­ lem­zô­en kevés vagy közepes csapadékmennyiséget kapó termôtájakon hasz­nál­ha­ tó ki elsôsorban. Pontos sörárpa-termesztési technológia be­tar­tása mellett kiváló minôségû malátázási alapanyag ter­melhetô a fajtával.

Megjegyzés

Jubilant

Conchita

Fajtainformáció Életforma

-

tavaszi

tavaszi

Termôképesség

-

++++

+++++

Növénymagasság

-

közepes

alacsony

Kalászolás idôpontja

-

közepes

közepes

Agronómiai tulajdonságok Ezermagtömeg

gramm

41-45

42-48

Vetendô csíra

csíra/m2

400-450

400-450

Bokrosodó-képesség

-

jó

kiváló

Állóképesség

-

kiváló

átlagos

Vetésidô ajánlás Korai

II. 20–28.

++

++

Optimális

III. 1–10.

+++

+++

Kései

III. 11–20.

++

++

Extrém kései

III. 21–31.

+

+

-

közepes

kiváló

-

közepes

n.a.

-

átlagos

magas

Betegség-ellenállóság Lisztharmat (Blumeria graminis f.sp. hordei) Hálózatos levélfoltosság (Drechslera teres) Minôség Hektoliter tömeg Osztályozottság [#2,5 mm] Nyersfehérje-tartalom Vetômag elérhetôsége (2011. tavasz) Konvencionális vetômag

52

%

90-93

90-96

%

9,5-11,5

11,0-12,0

II. fok

+++

+

Conchita

ÚJ!

tavaszi árpa

CONCHITA

2009

Állami elismerés éve

A

Conchita tavaszi sörárpa fajta 2009-ben nyert állami minôsítést. Az állami minôsítô kísérletekben 114%-os termésével emelkedik a standard fajták átlaga fölé. Termésstabilitásának köszönhetôen ez a különbség a 2007-es aszályos évben még nagyobb volt (119%). A hat vizsgált termôhely mindegyikén meghaladta az 5,5 t/ha termésátlagot, így az ország sörárpa-termôterületein biztonsággal termeszthetô. Jó termôképessége kiváló bokrosodó képességének és nagy ezermag tömegének köszönhetô. Néhány nappal korábban kalászol, mint a Jubilant. Söripari minôsége megbízható, osztályozottsága kiemelkedô, fehérjetartalma minden vizsgált évben alacsonyabb volt, mint a söripari kontrolloké. Mikromalátázási kísérletekben mért adatai kiválóak. 2009-tôl Európa több országában megkezdôdnek a makromalátázási vizsgálatai. Lisztharmattal szembeni ellenállósága kiváló. A Conchita tavaszi sörárpa nem csak hazánkban, hanem Európa több országában is sikeresen termeszthetô, ezt bizonyítja, hogy Dániában, Németországban, Litvániában és Ukrajnában is elismert fajta. Termesztését vetômag-elôállító és sörárpatermelô gazdaságoknak ajánljuk kipróbálásra.

CPVO-FO

Növényfajta-oltalom

A Conchita termésátlaga az állami fajta-összehasonlító kísérletekben (MgSzH, 2007–2008) [t/ha]

6,0 5,8 5,6 5,4 5,2 5,0 4,8 4,6

Conchita

Standard 1

Standard 2

Standard 3

53

Amit a kalászos vetômagokról tudni kell Vetômagcímke (fémzárcímke) A vetômagtétel azonosító adatait és hi­ te­les zárását bizonyító téphetetlen papírból ké­­szített, egyedi azonosítóval (sorszám és vonalkód) ellátott okmány, amely a tétel minden göngyölegegységén fel­varr­va vagy ragasztva (esetenként plom­bál­va) van rajta. Jó tudni: •  A vásárolt vetômag felhasználása során hátramaradt függô­címkéket érdemes leg­alább a termés értékesítéséig meg­ô­ r­izni. •  Amennyiben a vásárolt vetômaggal kap­ cso­latosan esetleg minôségi kifogás gya­núja merül fel, és nincs mód az áru mi­nôségi cse­ré­jére, akkor a vetésbôl tart­son vissza egy csomagolási egy­ség­ nyi (zsák, big-bag) vetô­magot eredeti, bon­tatlan állapotban! •  A csávázott vetômag zsákja a KvVM ál­ lásfoglalása alapján környezetre káros, veszélyes hulladéknak minôsül, ezért ennek vissza­gyûjtésére külön erre szakosodott szer­vezet ad lehe­tô­séget. A kötelezô be­gyûj­tés és megsemmisítés költsé­ge a fémzárolt vetômag árában „hasznosítási díj” jogcímen megfize­tésre kerül.

Vetômagminôsítô Bizonyítvány A fémzárolt vetômagtételre vonatkozó valamennyi adatot, továbbá az MSZ 7145:2007 szabványban elôírt érték­meg­ha­ tározó tulajdonságok vizsgálati ered­ményét, s ezek alapján a tétel minôségét tar­talmazó és igazoló okmány. A for­ga­lom­ba hozatal feltétele, melyet a fém­zárolás helye szerint illetékes Megyei MgSzH Földmûvelésügyi Igazgatóság Vetômag­felügye­leti Osztálya, mint minô­sítô szerv állít ki. Jó tudni: A Vetômagminôsítô Bizonyítványon minden olyan adatnak szerepelnie kell, melybôl a vásárolt vetô­mag tábla szintû szár­mazása visszavezethetô, illetve lehe­tôvé teszi a szük­séges vetômagnorma kiszámítását.

54

Vetômagminôsítés során használt szaporulati fokok és függôcímke színjelöléseik egyes növényfajok esetében Felhasználó

Nemesítô

Szaporítási fokok

Szuper Elit (Prebázis)

Vetômag-elôállító Elit (Bázis)

I. fok (1. gen.)

Termelô II. fok (2. gen.)

Búza

(Triticum aestivum) Árpa

(Hordeum vulgare) Tritikálé

(x Triticosecale) Rozs

Lásd I. fok

(Secale cereale) Durumbúza

(Triticum durum) Tönkölybúza

(Triticum spelta) Zab

(Avena sativa)

Szár­ma­zási Bizonylat Az elsô, s ennél magasabb szaporítási fo­kú vetômagok hivatalos vetômag-elô­ állításba történô bejelentéséhez elenged­ het­etlen dokumentum, mely igazolja a szán­tóföldi szemlére bocsátandó terület elvetéséhez felhasznált szaporító anyag származását, rögzíti mennyiségét, fémzá­ ro­lási azonosítóit, minôségi alkalmas­sá­ gát és megnevezi a következô szaporítást vég­zô céget vagy magánszemélyt. Négy­ példányos, sorszámozott, szigorú szám­ adású hivatalos okmány.

vol­ta a függôcímke levágása mel­lett meg­ szün­tetendô, minôsítése vissza­uta­sításra kerül.

Engedményes    A hatósági vizsgálat során alkalmat­lan­nak minôsített tétel forgalomba ho­za­ta­lá­ra különösen indokolt esetben en­ge­dély kérhetô az EU Mezôgazdasági, Ker­té­szeti és Erdészeti Vetômagok és Sza­po­rító­anya­gok Állandó Bizottsá­gá­tól. Az en­ge­dély megadása esetén az MgSzH Központ hivatalos enged­mé­ nye­­­zése alap­ján a vetô­magtétel en­ged­mé­ nyes vetô­mag­ként forgalomba hoz­ható.

Fémzárolt vetômagtétel mi­nô­sé­ A fémzárolás érvényességi ideje gi be­­so­rol­ása (szavatossági idô) Alkalmas (ld. 2. sz. táblázat) • EU határérték harmonizáció (EU) sze­rint • Önkéntes Magyar Minôség (MM) sze­rint

Alkalmatlan    A 2. sz. táblázatban megjelölt egy vagy több határérték-elôírásnak a tétel nem felel meg. Ebben az esetben a tétel fémzárolt

Idôben elôre nem limitálható. A fém­zá­ ro­lás mindaddig érvényes, amíg a vetô­ mag­­tétel valamennyi, a legutolsó mi­nô­sí­ tés­­kor (fém­zároláskor) vizsgált para­mé­te­re tekin­te­tében megfelel a határérték-elô­írá­ sok­nak, s ezek alapján a for­gal­mazási fel­­ té­te­leknek.

A fémzárszám formai és tartalmi elemei, értelmezése

országazonosító

be­tûjele,

H-8-012/0231/9

Fémzárolás éve Az adott évjáratú tétel utolsó

{

Az

{

Országazonosító ahol a fém­zá­rolást végezték.

fémzárolásának éve (2008).

Jó tudni: Ezt az ada­tot a fém­zár­ Aratás éve

Fémzárolt tétel sorszá­ma

A fémzárolt tétel vetô­mag­üzemi fel­dol­go­zás­ra be­szál­lí­tott vetô­ mag­nak alkalmas

szám megadá­sa­kor általában

alap­­­­anyagá­

nak ter­me­lési éve (2008).

nem tüntetik fel, vi­szont a füg­

Az elôzô hivatkozási szá­mon

Fémzároló törzsszáma A fémzárolást végzô MgSzH ható­sági felügye­lô vagy fém­zá­ roló üzem azonosítószáma.

gô­­címkén, illet­ve a ve­tô­mag­­mi­

nyilvántar tot t, fém­z á­r olással meg­­­­­­­bí­zott

kirendelt

nô­sítô bi­zo­nyít­vá­nyon – mint a

hatósági

fém­­zá­ro­lás dá­tu­ma – külön sze­

sze­mély éven belüli ak­tuális ve­

repel.

tô­magtétel fém­zárolásának folyó sor­száma.

Fontosabb kalászos növényfajok vetômagminôségi határérték-elôírásai

egyéb gabona

más nem gabona fajok

  Triticum aestivum

II. (EU)

98,0

85

10

7

7

  Búza

II. (MM)

99,6

95

4

1(2)

3

  Hordeum vulgare

II. (EU)

98,0

85

10

7

7

  Árpa

II. (MM)

99,6

95

4

1(2)

3

  x Triticosecale

II. (EU)

98,0

80

10

7

7

  Tritikálé

II. (MM)

99,6

88

4

1(2)

3

  Secale cereale

I. (EU)

98,0

85

10

7

7

  Rozs

I. (MM)

99,6

90

4

  Triticum durum

II. (EU)

98,0

85

10

  Durumbúza

II. (MM)

99,6

90

4

  Triticum spelta

II. (EU)

98,0

85

  Tönkölybúza

II. (MM)

99,6

95

  Avena sativa

II. (EU)

98,0

  85 (1)

  Zab

II. (MM)

99,6

92

1

(2)

3

7

7

1

(2)

3

10

7

7

4

1(2)

3

10

7

7

4

1(2)

3

0(3) 0(3) 0(3) 0(3) 0(3) 0(3) 0(3)

Káros gyom (4)

Csírázóképesség [min.; %]

Raphanus raphanistrum, Agrosthemma githago

Tisztaság [min.; %]

  Növényfaj

Avena spp. Lollium temulentum

Szap.fok (minôség)

más növényfaj összesen

          Idegenmag-tartalom [max.; db/minta]

3

X

–

0

0

14,5

Nedvességtartalom [max.; %]

3

X

–

0

0

14,5

3

X

–

0

0

14,5

3

X

–

0

0

14,5

3

X

–

0

0

14,5

3

X

–

0

0

14,5

3

X

–

0

0

14,5 Forrás: MSZ 7145:2007 kivonat

Megjegyzések: (1) Csupasz típusú zab esetén a csíra minimum 75% lehet. (2) Két darab magot nem kell szennyezésnek tekinteni, ha egy azonos tömegû második minta minden egyéb gabonától mentes. (3) Egy darab Avena fatua, Avena sterilis, Avena ludoviciana vagy Lolium temulentum magot nem kell szennyezésnek tekinteni, ha egy azonos

tömegû második minta mentes tôle.

(4) Károsgyom-fajok: • kalászos gabonákban: Convolvulus arvensis, Galium spp. • rozs vetômagtételben: Bromus secalinus, Convolvulus arvensis, Galium spp.

55

A klíma változása és annak hatásai a növénytermesztésre Martonvásár a globális klímaváltozás növényi hatásainak kutatási központja A mezôgazdasági termelést közvetlenül és elsôdlegesen érinti az éghajlat változása, mivel a vegetációs periódus, és részben az azon kívüli idôszak idôjárási eseményei alapvetôen meghatározzák a terméseredményeket, valamint a növénytermesztés

A pályázat honlapjának internetes címe: www.agrisafe.eu

1. ábra A hômérsékletváltozás tendenciái 1901–2009 között

°C 12 11 10 9 8

évi átlag Lineáris (évi átlag)

2001

1991

1981

1971

1961

1951

1941

1931

1921

1911

1901

7

2. ábra A hômérséklet változásának országos eloszlása az 1975–2004 közötti idôszakban, lineáris trendvizsgálat eredményei alapján

gazdaságosságát. Intézetünk az elmúlt két évtizedben megkülönböztetett figyelmet fordított a növények és azon környezeti tényezôk hatásainak vizsgálatára, melyek szélsôséges esetekben jelentôs mértékû teméscsökkenéshez vezetnek. Az Európai Unió munkánk eredményeit a benyújtott FP7-REGPOT-2007-1 pályázat elfogadásával ismerte el, melyben az intézet arra vállalkozott, hogy a témában Közép-Európára kiterjedô kutatási és képzési központtá válik. A központ feladata, hogy a kutatók, nemesítôk és termelôk képzésén keresztül elôsegítse a mezôgazdaságban a klímaváltozás hatásaira történô felkészülést. Hazánkban a gabonatermesztés gazdaságosságára jelentôs hatással vannak a csapadék (vízviszonyok), és a hômérséklet szél­­sô­­sé­gei. Kutatásaink  fô irányát a vízhiány  vizsgálata képezi, mely mértékét tekintve a legjelentôsebb terméscsökkentô tényezô.  A vízhiány általában szélsôségesen magas hô­mér­sék­ let­tel társul, ami súlyos esetben aszályt okoz. A gabonatermesztésben az alacsony hô­mérséklet is jelentôs károkhoz vezethet, a téli idôszakban a kifagyás, tél végén pedig a felfagyás következményeként.  A kutatási eredményeket felhasználva a jö­ vô­ben a nemesítés középpontjába olyan fajták elôállítása kerül, melyek agronómiai tulajdonságaik alapján versenyképesek a jelenlegi standard fajtákkal, ugyanakkor a változó környezeti feltételekhez jól alkalmazkodnak. A hômérséklet változása a XX. század kezdetétôl napjainkig

< 1.00 1.00 - 1.05 1.05 - 1.10 1.10 - 1.15 1.15 - 1.20 1.20 - 1.25 1.25 - 1.30 > 1.30 °C

56

Hazánkban a léghômérséklet éves átlaga 1901–2009 között, a globális tendenciáknak megfelelôen 0,72 °C-kal emelkedett (1. ábra). A változás a nyári idôszakban volt a legmarkánsabb, közelítette az 1 °C-ot, míg az ôszi idôszakban csupán 0,45 °C volt. Télen és tavasszal a hômérséklet az

3. ábra A minimum hômérséklet 30 éves átlagainak változása 1901–2000 között

-10 -11 -12 -13

-2

-1

00

99

0

0

0

71 19

19

61

51

-1

97

19

19

41

-1

-1

98

0

0 96

0 19

-1 21

31

95

94 19

11 19

01 19

-1

93

0

0

-14

-1

Minimum hômérséklte átlaga (°C)

-9

30 éves periódusok

4. ábra A csapadékváltozás tendenciái 1901–2009 között

950

mm évi összeg Expon. (évi összeg)

850 750 650 550 450

évi átlagos értékkel azonos mértékben növekedett. A felmelegedés jelentôs területi különbséget mutatott (2. ábra). A legnagyobb mértékû hômérséklet-emelkedést a nyugati határszélen és a Kisalföld térségében tapasztalták. Az országos átlagnál nagyobb mértékben melegedett a Körösök vidéke, mely terület hazánk legmelegebb tájai közé tartozik, ahol az aszályhajlam is kiemelkedô, így ennek a területnek az intenzívebb melegedése kedvezôtlen hatásokat hordoz. Átlagot meghaladó melegedési folyamatok voltak még megfigyelhetôk az Alföld teljes területén. Csupán a dombés hegyvidéki tájainkon tapasztalták a hômérséklet-emelkedés lassabb ütemét.

2001

1991

1981

1971

1961

1951

1941

1931

1921

1911

1901

350

A kalászos gabonák termesztése szempontjából meghatározó je­len­tô­sé­gû a téli alacsony hômérséklet elô­for­du­lá­sá­nak mértéke és gyakorisága. A tenyészidôszaki minimumhômérséklet emelkedése tapasztalható, ami a gabonák áttelelése szempontjából elônyös lehet, mivel kisebb mértékû kifagyással kell számolnunk (3. ábra). Növényvédelmi szempontból viszont a fertôzések kialakulása, valamint a kórokozók vektorainak nagyobb arányú áttelelése kedvezôtlenül befolyásolja a termésbiztonságot. Ugyanakkor a hideg, hó nélküli telek, ha ritkábban is, de elôfordulhatnak, így kalászos gabonáink fagytûrô képessége továbbra is fontos nemesítési szempont marad.

A csapadék változása a XX. század kez­ de­tétôl napjainkig A csapadék mennyisége hazánkban csökkenô tendenciát mutat. A XX. század során a csökkenés mértéke országos átlagban 10% körül alakult, ami egy hónap átlagos csapadékmennyiségének felel meg (4. ábra). Ez a relatív jelentôs csökkenés – a csapadék változékonysága miatt – napjainkig még nem szembetûnô. A kalászos gabonák termesztését – elsôsorban a tavaszi vetésû növényeket – a csapadék rapszodikus eloszlása különösen érzékenyen érinti, mivel a lehulló csapadék mennyisége tavasszal 25%-kal csökkent, mely tendencia messze meghaladta a többi három évszak csapadéktrendjeit. Ôsszel és télen is 12–14%-kal kevesebb csapadékkal számolhattunk, csupán nyáron nem tapasztaltuk a csapadék mennyiségi változását. A csapadék intenzitásának, vagyis az egységnyi idô alatt lehulló csapadék mennyiségének fokozódása révén – annak ellenére, hogy nyáron a csapadék abszolút értéke nem változott jelentôsen – a talajba jutó és a növények számára hozzáférhetô vízkészlet ebben az idôszakban is korlátozódott. Fontos tényezô az összes csapadékon belül a hó arányának alakulása, mely szintén csökkenô tendenciát mutat és a téli csapadék hasznosulását alapvetôen meghatározza. A csapadékcsökkenés hazánk legcsapadékosabb területeit érinti a legintenzívebben (5. ábra). Az ország nyugati területein, az Alpokalja, a Kemesesalja és a Kisalföld egy része érintett leginkább, de Békés megyében is jelentôsebb csökkenés figyelhetô meg. Ez utóbbi terület hazánk legszárazabb és az aszály által egyébként is legveszélyeztetettebb területei közé tartozik. Az Alföld középsô térségében, a Kiskunságban a csapadék mennyisége nem változott számottevô mértékben, míg a Nyírségben találhatók olyan területek, ahol kismértékben még növekedett is a csapadékellátottság. A kalászosok termesztése szempontjából elsôsorban a tenyészidôszakban és a vetést megelôzôen hulló csapadék a meghatározó. A szeptember 1. és június 30. között hulló csapadék mennyisége a teljes évi

57

58

5. ábra A csapadék változásának tendenciái az 1954–2004 közötti idôszakban, exponenciális trendvizsgálat eredményei alapján (Forrás: Szalai et al. 2005.)



< -20 -20 – -15 -15 – -10 -10 – -5 -5 – -0 >0%

6. ábra A tenyészidôszakban (09.01–06.30.) hullott csapadék tendencia-változásai az 1901–2000 közötti idôszakban

900

Csapadék (mm)

800 700 600 500 400 300 1901 1905 1909 1913 1917 1921 1925 1929 1933 1937 1941 1945 1949 1953 1957 1961 1965 1969 1973 1977 1981 1985 1989 1993 1997

200

Évek

7. ábra A tenyészidôszakban (09.01–06.30.) hullott csapadék 30 éves átlagainak változása 1901–2000 között

600 550 500 450 400

30 éves periódusok

0 -2 71

99

19

-1 61 19

00

0

0 98 -1 51

97

19

-1 41 19

31

-1

96

0

0

0 19

21

-1

95

94 19

-1 11

19

01

-1

93

0

0

350

19

Átlagcsapadék (mm)

csapadékmennyiséghez képest is nagyobb mértékben, 17%-kal csökkent a XX. században. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált periódus elején a tenyészidôszakban hullott 540 mm csapadékkal szemben napjainkban átlagosan alig több mint 450 mm-rel számolhatunk (6. ábra). A csapadékcsökkenés a 30 éves átlagértékek alapján is nyomon követhetô. A teljes adatsorban, a kezdeti csapadéknövekedést követôen folyamatos csökkenô tendencia figyelhetô meg (7. ábra). A növénytermesztés szempontjából kedvezôtlen, hogy hazánk klímája szél­ sôségekre hajló. A 2008–2009-es te­ nyész­idô­szak csapadékellátottsága alapján megállapítható, hogy ugyanazon idô­szak­ ban az országnak voltak olyan tájai, ahol a csapadék mennyisége több mint 150 mm-rel elmaradt a sokéves átlagtól, és találunk olyan területeket is, ahol ugyanezen idôszakban a sokéves átlagot 200 mm-rel meghaladó mennyiség hullott (8. ábra). Magyarországon az aszály az éghajlat természetes velejárója. Egyes felmérések alapján ez a környezeti hatás okozza a mezôgazdaságban a legjelentôsebb károkat (Dunay és Czakó, 1987), és ezen hatások a jövôben valószínûleg fokozódni fognak. Az aszály eredete a csapadék hiányához köthetô, meghatározása mégis nehézségekbe ütközik. Sok esetben az aszály közvetlenül a terméscsökkenéshez köthetô. Általában akkor beszélünk aszályról, amikor a csapadékhiányból adódó temésveszteség meghaladja a 25%-ot. Elkülöníthetôk meteorológiai, hidrológiai, mezôgazdasági stb. aszálykategóriák. Mértékének meghatározására aszályindexek használatosak. Ezek közül hazánkban a Pálfai-féle aszályindex terjedt el, mely az aszályveszélyeztetettség szempontjából 6 kategóriát különít el. Hazánk tájai közül az aszály kialakulására leginkább érzékeny, nagyon erôsen aszályos terület az Alföld középsô és a tiszai Alföld jelentôs része, valamint a Kiskunkság tiszai oldala (9. ábra). Erôsen aszályos a dunai és tiszai Alföld fennmaradó területe, valamint a Mezôföld. A közepesen aszályos területek átnyúlnak egészen a Balaton és a Dunántúli Középhegység vonaláig, továbbá az Alföld északi területei és a Nyírség tartozik ebbe a

kategóriába. A mezôgazdaság szempontjából mérsékelten aszályos terület a Kisalföld jelentôs része, Szabolcs, valamint Baranya és Tolna megye egy része. Enyhén aszályos Somogy, Zala és Vas megye jelentôs része, valamint az Északi-Középhegység alacsonyabban fekvô területei. Aszálymentes területeket csak a délnyugati országrészben, az Alpokalján és az ország magasabban fekvô területein találunk. A szántóföldi gazdálkodást nehezíti, hogy ugyanazon a területen egy tenyészidôszakban is ezek a különösen nagy kárt okozó környezeti hatások számos kombinációban jelentkezhetnek. Jelentôs területet érint a vízhiány, de hazánk leginkább aszállyal sújtott területei sajnálatosan egybeesnek a belvíz szempotjából is különösen érintett területekkel (10. ábra). Számos esetben a tél végi idôszakban a felszínen megjelenô talajvíz okoz problémákat, érési idôszakban pedig a szárazság hatása nehezíti a hatékony gazdálkodást.

8. ábra A tenyészidôszakban (2008. 09. 01.–2009. 06. 30.) hullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

< -150 mm -150 – -100 -100 – -50 -50 – 0 0 – 50 50 – 100 100 – 150 150 – 200 200 – <

9. ábra Magyarország aszályossági zónabesorolása (Várallyay nyomán)

A növénynemesítés feladatai, lehetôségei Magyarország klímája különösen változékony, hiszen területe három klímazóna (atlanti, mediterrán, kontinentális) határán helyezkedik el, így az idôjárás attól függôen alakul, hogy mely hatás kerül túlsúlyba. Az éghajlati elemek változásának mértéke ugyan eltérô az ország egyes régióiban, az idôjárás változékonysága és szélsôségekre való hajlama miatt mégsem megoldás az ország egyes tájaira eltérô környezeti igényû fajtákat nemesíteni és bevezetni azokat a köztermesztésbe. Ezért az olyan fajtákat részesítjük elônyben, melyek kedvezôtlenebb körülmények között is képesek megfelelô temésszintek elérésére, hiszen a szárazodás és a csapadékcsökkenés minden mezôgazdasági területet érint és érinteni fog. Az mezôgazdasági területek jelentôs részét szinte minden évben érinti valamely környezeti tényezô kedvezôtlen alakulása, melynek terméscsökkentô hatása csak toleráns, szélesebb alkalmazkodóképességû fajok, fajták termesztésével ellensúlyozható.

10. ábra A talajok belvízérzékenysége (Várallyay nyomán)

Szakirodalom: Dunay S., Czakó F. (1987): Meteorológiai információk felhasználása a mezôgazdasági termesztésben. Beszámoló az OMSZ tudományos kutatásairól. Budapest. 193-209 pp. Szalai S., Konkolyné Bihari Z., Lakatos M., Szentimrey T. (2005):

Magyarország éghajlatának néhány jellemzôje 1901-tôl napjainkig. Országos Meteorológiai Szolgálat hivatalos kiadványa. Várallyay Gy. (2010): A talaj, mint víztározó, talajszárazodás. „Klíma-21” Füzetek, 59. 3-25 pp.

59

Az MTA Mezôgazdasági Kutatóintézet fajtajogvédelmi politikája

M

agyarország 1983-ban csatlakozott  az új növényfajták védelmére 1961-ben lé­tesült, 1972-ben, 1978-ban és 1991ben felül­vizsgált – közismert nevén UPOV – egyez­­mény­hez, mely a 2002. évi LI. törvénnyel került kihirde­tés­re. A nö­vény­­fajták jogvédelme hazánkban a Magyar Szabadalmi Hivatal­nál kez­de­mé­nyez­­ hetô (MSZH-FB), amely a fajta újdon­sága, az ún. DUS tulajdon­ sá­gok (meg­­kü­lön­böz­tet­he­tôség, egyöntetû­ség és ál­landóság) megfelelô szintje és el­fo­gad­­ható fajtanév megléte esetén ko­ráb­ban sza­badalmi vé­dett­séget, napjaink­ban a szabadalommal egyen­ értékû nö­vény­fajta-oltalmat biztosít (MSZH-FO) a fajta­jo­gosult (fajta­tulajdonos, nemesítô) részére.

Az UPOV egyezmény és az azzal teljes mér­­t­ék­ben harmonizáló, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szabadalmi Törvény) és módosításai alapján a növényfajtával kap­csolatos következô cselekményekhez szükséges a fajtajogosult hozzájárulása: (i)  elôállítás vagy újbóli elôállítás (több­szörözés); (ii) szaporítás céljából való elô­ké­szítés; (iii) forgalomba hozatalra való ajánlás; (iv) forgalomba hozatal; (v) országból való kivitel; (vi) országba való behozatal; (vii) az (i)-(vi) pontokban említett bár­me­lyik cselekmény céljából való rak­táron tartás. A fenti jogok biztosítása érdekében az MTA Mezôgazdasági Kutatóintézet 1983-ban megtette elsô szabadalmi be­jelentését, és azóta minden piacképesnek ítélt növényfajtáját nemzeti védelemben részesíttette. A fajtákhoz fûzôdô jogokat fajtahasznosítási licencszerzôdések ke­re­tében adja tovább a vetômag-sza­po­rító és -forgalmazó partnerek részére, mely szerzôdések pontosan rögzítik a fém­zá­rolt vetômag értékesítési árába be­épí­tendô, a nemesítô intézetet meg­illetô jog­díj mértékét. Aki fémzárolt vetô­magot vásárol, a jogdíj megfizetésén ke­resz­tül hozzájárul a nemesítési kutatások folyamatos fej­lesz­téséhez és ennek fejé­ben mindig újabb, a koráb-

60

biaknál ked­vezôbb tu­laj­don­ságú, ezért várha­tóan számára is több­ letjövedelmet biztosító új fajta vetômagjához jut hozzá. A termelô így a fajtaválasztáskor azt is megha­tá­rozza, mely nemesítôház fenn­ma­radását, ver­seny­képességét tá­mogatja. A fajtaoltalom országonként külön-külön kérvényezhetô vagy kiterjeszthetô az EU teljes területére. A regionális jelentôségû faj­ ták esetében a Kutatóintézet a cél­or­szág(ok)ban kezdeményez fajtaoltal­ma­zást, a legpiacosabb fajták esetében azon­­­ban a Közösségi Fajtaoltalmi Hi­vatalnál (CPVO) közösségi fajtaol­ta­lomért folya­ modik (CPVO-FB). A nemesítôi jogok a fajta utántermesz­tésére is kiterjednek. Az ún. „farmer privi­légium” vagy „farm saved seed” ese­té­ben a kutatóintézet a jogait a 2100/94/EK rendelettel és az ezt kiegé­szítô hazai jog­szabályokkal összhang­ban kívánja érvé­nye­síteni. A fajták után­ter­mesztése esetén a jogdíj számítá­sakor hektáronként át­la­gosnak te­kintett vetô­magnorma: Növényfaj

Átlagos vetômagnorma

ôszi búza

250 kg/ha

tavaszi búza

220 kg/ha

durumbúza

230 kg/ha

ôszi árpa

200 kg/ha

tavaszi árpa

200 kg/ha

tritikálé

200 kg/ha

tönkölybúza

180 kg/ha

alakorbúza

120 kg/ha

tönkebúza

140 kg/ha

rozs

160 kg/ha

ôszi zab

180 kg/ha

tavaszi zab

150 kg/ha

borsó

300 kg/ha

Kapcsolat Közvetlen kereskedelmi képviselet Az MTA Mezôgazdasági Kutatóintézet által nemesített, illetve képviselt kalászos gabonafajták kereskedelmi képviseletére 1991-ben megalapította a Martonvásári Elitmag Vetômagszaporító és Forgalmazó Kft-t. Az Mv Elitmag Kft. kereskedelmi feladata elsôsorban a szerzôdéses vetômag-elôállító partnereinek szaporítóanyaggal való ellátása, ezért a termelôk, illetve a vetômag-forgalmazó vi­szont­ ela­dók II. fokú vetômaggal történô közvetlen kiszolgálásában többnyire eseti szerepet tölt be. Ez utóbbi kereskedelmi szerep­vállalás túl­nyomórészt az új vagy a nem túl elterjedt fajták vetômagjának elérhetôvé tételében nyilvánul meg. Az Mv Elitmag Kft. a gaz­dálkodók, vetômag-elôállítók és a viszonteladók tájékoztatását, szakmai munkáját fajtabemutatók rendezésével, országos ter­jesztésû szak­la­ pok­ban közzétett hirdetésekkel, nagy látogatottságú mezôgazdasági kiállításokon történô megjelenéssel és konzultációs le­hetôségekkel se­gíti. Az Mv Elitmag Kft-hez elsôsorban az alábbi témákban fordulhat segítségért: • A képviselt fajtákra vonatkozó fajta- és vetômag-információk (fajtaválasztás, beszerezhetôség, beszerzés stb.). • Fajtabemutatók helyei, idôpontjai. • Martonvásári kiadványok rendelése. • Fajtajog-védelem, licencdíj kérdésköre. • Információk az új kutatási eredményekrôl, várható újdonságokról.

Elérhetôségek

Jognyilatkozat

Székhely: 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2. Levélcím: 2462 Martonvásár, Pf. 26. Telefon: (+36) 22-569-230 Mobil: (+36) 30-212-2636 Fax: (+36) 22-461-000 E-mail: [email protected] Honlap: www.elitmag.hu

A katalógusban a fajtákról közölt adatok és eredmények hivatalos állami, illetve sa­ját fajta­kísér­letekbõl és mérésekbõl szár­maznak. Minden esetben körülte­kin­tõ szak­mai odafigyeléssel, a leg­gon­dosabb ellenõrzéssel készítettük a közre­adott információkat. Ennek ellenére a közölt adatok csak tájékoztató jellegûek. Eltérô termesztési feltételek között, tábla­szin­ten – kü­lön­bözõ talajadottságok, idõ­járási viszonyok és technológiai fel­tételek mel­lett – a közölt értékek változh­atnak.

Impresszum Szerkesztették:



A Kalászos Gabona Nemesítési Osztály, a Kalászos Gabona Rezisztencia Nemesítési Osztály, a Növény­ter­mesztési Osztály és az Mv Elitmag Kft. munkatársai. Kiadó: MTA Mezõgazdasági Kutatóintézet, Marton­vá­sár Felelõs kiadó: Dr. Bedõ Zoltán Grafika és tördelés: aTOMAN grafika Bt., Balláné Pozsgai Eszter Fotók: Vécsy Attila, Schäfer Zoltán (címlap fotó) Pékáruk: Lipóti Pékség (Proteus-Gold Kft.), Katica Pékség (Pékmester Biscuits Kft.), Pécsváradi Aranycipó Kft. Internetes változat elérhetõsége: www.elitmag.hu Kiadás éve: 2010

A kiadvány megjelenését az Európai Unió FP7-REGPOT-2007-1 AGRISAFE 203288. sz. pályázata támogatta.

A kísérleti adatok elôállítása, feldolgozása, kiértékelése a Prebázis Kft. GOP-1.3.1-07/1-2008-0004 sz. projektje keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Magyar Tudományos Akadémia Mezôgazdasági Kutatóintézet

2462 Martonvásár, Pf. 19. Tel.: (+36) 22-569-500 Fax: (+36) 22-460-213 E-mail: [email protected] Honlap: www.mgki.hu

Mv Elitmag Kft.

2462 Martonvásár, Pf. 26. Tel.: (+36) 22-569-230 Fax: (+36) 22-461-000 E-mail: [email protected] Honlap: www.elitmag.hu Az Ön martonvásári kalászos vetômag-forgalmazója: