MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLAT

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLAT HELYZETELEMZŐ, HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ

Megbízó Martonvásár Város Önkormányzata Dr. Szabó Tibor polgármester 2462 Martonvásár, Budai út 13. Tel.: 22/460-004 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083 Solymár, Bimbó u. 20 Tel/fax: 06-1-439-0490 Mobil: 20/913-8575; 70/938-3224 Településrendezés:

Ferik Tünde - okl. építészmérnök vezető településrendező tervező TT/1É 13-1259 Kéthelyi Márton – okl. tájépítészmérnök Lugos-Hidvégi Nóra – okl. tájépítész mérnök

Tájrendezés, környezetvédelem:

Kéthelyi Márton - okl. tájépítészmérnök TK 01-5282, tájvédelmi szakértő

Közlekedés:

Tóth Attila - okl. építőmérnök, közlekedéstervező (K1d-1 01-10559) (TP-Terv Mérnöki Iroda Kft.)

Vízi Közművek, energiaközművek, távközlés:

Hanczár Emőke – okl. építőmérnök (MK: 01-2418) (KÉSZ Kft.)

Fotók:

Lugos-Hidvégi Nóra – okl. tájépítészmérnök

2013. november VZM 1228/13 Martonvasar_vizsg_131014.doc

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ

2

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ ............................................................................................................................................................. 5 ELŐZMÉNYEK .................................................................................................................................................... 5 A TERVEZÉSI FOLYAMAT.................................................................................................................................. 5 ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK............................................................................................................................ 5 VÁROSI ALAPADATOK ...................................................................................................................................... 6 1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, SZEREPKÖR, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ................................................................ 7 1.1. MARTONVÁSÁR A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN ................................................................................ 7 1.2. MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS FEKVÉSE BETAGOZÓDÁSA ..................................................................... 7 2. TERVI ELŐZMÉNYEK ....................................................................................................................................... 8 2.1. TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK VONATKOZÓ CÉLKITŰZÉSEI .............................................. 8 2.1.1. Országos területfejlesztési koncepció (OTK) ............................................................................. 8 2.1.2. Fejér megye területfejlesztési koncepciója .............................................................................. 8 2.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ELŐÍRÁSAI ............................................................................................... 9 2.2.1. 2003. ÉVI XXVI. TÖRVÉNY AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVRŐL (OTRT) .................. 9 2.2.2. FEJÉR MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE ................................................................................. 13 2.3. SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK VONATKOZÓ ELŐÍRÁSAI .......................................... 20 2.4. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK ................................................................................. 21 2.4.1. Településfejlesztési dokumentumok ........................................................................................ 21 2.4.2. Egyéb településfejlesztési kötelezettségek ............................................................................ 22 2.5. HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ............................................................................................. 22 2.5.1. Martonvásár Településrendezési terv ....................................................................................... 22 2.5.2. Martonvásár Településrendezési terv módosítása.................................................................. 24 3. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA, TÁRSADALMI ELLÁTÁS ............................................................................ 25 3.1. DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK .................................................................................................................... 25 3.1.1. Népességszám alakulása .............................................................................................................. 25 3.1.2. Állandó- és lakónépesség alakulása 1870-től 2001-ig ............................................................ 25 3.1.3. A népesség korösszetétele .......................................................................................................... 26 3.1.4. Tényleges szaporulat ................................................................................................................... 26 3.1.5. Lakások számának alakulása (1946-2011)................................................................................. 27 3.2. TELEPÜLÉSI IDENTITÁS ......................................................................................................................... 28 3.2.1. Kultúra ............................................................................................................................................ 28 3.2.2. Civil szervezetek ........................................................................................................................... 30 3.3. HUMÁN KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ............................................................................................................ 31 4. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA .......................................................................................................................... 31 4.1. GAZDASÁG .............................................................................................................................................. 31 4.1.1.A település gazdasági súlya, szerepköre ................................................................................... 31 4.1.2. Helyi vállakozási szektor ............................................................................................................. 32 4.1.3. A település gazdasági ágazatai, jellemzői ............................................................................... 34 4.2. TURIZMUS, IDEGENFORGALOM ............................................................................................................ 36 4.2.1.A település turisztikai szerepköre .............................................................................................. 36 4.2.2. Turisztikai jellemzők ................................................................................................................... 36 5. TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS ........................................................................................................................... 37 5.1. KÖZMŰVEK ÜZEMELTETÉSE .................................................................................................................. 37 5.2. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE.................................................................................................................................. 38 5.2.1. Önkormányzati gazdálkodás ....................................................................................................... 38 5.2.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, eszközei ........................................... 39 5.2.3. Intézményfenntartás, településüzemeltetés .......................................................................... 39 6. TÁJI-TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK ............................................................................................................... 40 6.1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK ................................................................................................................... 40 Völgyzugoly Műhely Kft. 2013. www.vzm.hu


3

6.1.1. Domborzati viszonyok, földtani adottságok ............................................................................ 40 6.1.2. Talajtani jellemzők ...................................................................................................................... 40 6.1.3. Éghajlat .......................................................................................................................................... 40 6.1.4. Vízrajz............................................................................................................................................. 40 6.1.5. Növényzet....................................................................................................................................... 41 6.2. TÁJHASZNÁLAT, TÁJSZERKEZET ......................................................................................................... 41 6.2.1. Martonvásár szerkezetének kialakulása a katonai felmérések tükrében ........................... 41 6.2.2. Területhasználat változása 1895-2011. .................................................................................... 47 6.2.3. Tájszerkezet .................................................................................................................................. 47 6.2.4. Tájhasználat, külterületi területfelhasználások .................................................................... 49 6.3. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ............................................................................................................... 52 6.4. TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK, PROBLÉMÁK.................................................................................. 53 7. A TELEPÜLÉS ZÖLDFELÜLETI RENDSZERE .............................................................................................. 55 8. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ................................................................................................................................... 56 8.1. TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁSOK ......................................................................... 56 8.1.1. TELEPÜLÉSSZERKEZET .................................................................................................................. 56 8.1.2. TERÜLETFELHASZNÁLÁSOK .......................................................................................................... 56 8.1.3. ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONOK ................................................................................................. 60 8.1.4. TERÜLETHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK ....................................................................................... 61 8.2. ÉPÜLETÁLLOMÁNY ................................................................................................................................. 61 8.3. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI ............................................................................................................. 62 8.3.1. A település kialakulásának története ....................................................................................... 62 8.3.2. A település szerkezetének alakulása ........................................................................................ 63 8.3.3. Épített környezet és építészet értékvizsgálat ........................................................................ 63 9. KÖZLEKEDÉSVIZSGÁLAT .............................................................................................................................. 67 9.1. HÁLÓZATI KAPCSOLATOK ..................................................................................................................... 67 9.1.1. A TELEPÜLÉS TÁGABB TÉRSÉGE KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATAINAK VIZSGÁLATA .................. 67 9.1.2. ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI FEJLESZTÉSEK ................................................................... 67 9.2. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS ............................................................................................................................. 68 9.2.1. A TELEPÜLÉS BELSŐ KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATÁNAK ÉS LÉTESÍTMÉNYEINEK VIZSGÁLATA... 68 9.2.2. CSOMÓPONTOK KIALAKÍTÁSA ...................................................................................................... 68 9.2.3. A TELEPÜLÉS FORGALMI VIZSGÁLATA ........................................................................................ 68 9.2.4. UTAK ÁLLAPOTA ............................................................................................................................ 70 9.3. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ...................................................................................................................... 70 9.4. GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS .......................................................................................... 71 9.5. PARKOLÁS ............................................................................................................................................... 71 10. KÖZMŰVIZSGÁLAT ...................................................................................................................................... 71 10.1. KÖZMŰELLÁTOTTSÁG .......................................................................................................................... 71 10.2. VÍZI KÖZMŰVEK .................................................................................................................................... 72 10.2.1. VÍZELLÁTÁS .................................................................................................................................. 72 10.2.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS................................................................................................................. 73 10.2.3. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS ................................................................ 73 10.3. ENERGIAELLÁTÁS ................................................................................................................................. 74 10.3.1. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS ...................................................................................................... 74 10.3.2. FÖLDGÁZELLÁTÁS ....................................................................................................................... 74 10.4. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS ................................................................................................................. 75 10.4.1. VEZETÉKES HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK................................................................................. 75 10.4.2. VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK ..................................................................... 75 10.5. A SZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁT, A TERÜLETFELHASZNÁLÁS VÁLTOZTATÁSI LEHETŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ KORLÁTOZÓ KÖZMŰADOTTSÁGOK .................................................................................... 75 11. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE ...................................................................................................... 76 11.1. A TALAJ VÉDELME ................................................................................................................................ 76 11.2. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME .............................................................................. 76 11.3. A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME ............................................................................................... 77 11.4. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM ..................................................................................................................... 78 Völgyzugoly Műhely Kft. 2013. www.vzm.hu


4

11.5. HULLADÉKKEZELÉS .............................................................................................................................. 78 12. KATASZTRÓFAVÉDELEM............................................................................................................................ 79 13. HELYZETÉRTÉKELÉS .................................................................................................................................. 79 13.1. VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE ................................. 79 13.1.1. Vizsgálatok összefoglalása ........................................................................................................ 79 13.1.2. EREDMÉNYEK, FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE .............................................................................. 82 13.2. EGYEDI KEZELÉST IGÉNYLŐ, ILLETVE PROBLÉMÁS TERÜLETEK .................................................... 83 13.3. ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK ............................................................ 84 MELLÉKLETEK .................................................................................................................................................... 87

Völgyzugoly Műhely Kft. 2013. www.vzm.hu


5

BEVEZETŐ ELŐZMÉNYEK Martonvásár község Önkormányzatának képviselő-testülete a község Településrendezési tervének készítésével a Völgyzugoly Műhely Kft.-t bízta meg. A tervezési munka 2013. augusztusában kezdődött. Martonvásár hatályos településrendezési terve 2004-ben került jóváhagyásra, majd 2010-ben módosításra. Martonvásár Város Önkormányzata 2012-ben készítette el a településfejlesztési koncepcióját, a Dreher Jenő Városfejlesztési Programot, melyet a 223/2012. (XII. 18.) határozattal fogadtak el. Jelen Településrendezési terv készítés feladata: -

a megváltozott települési igények alapján egy, a település teljes közigazgatási területére készülő Településrendezési eszközök készítése, a hatályos felülvizsgálata; a jóváhagyásra került településfejlesztési koncepció elhatározásainak a tervbe való beillesztése; az új, megváltozott jogszabályi környezet szerinti Településszerkezeti terv és leírás, Helyi Építési Szabályzat kidolgozása; a Településrendezési terv és a magasabb szintű tervek összhangjának biztosítása.

Jelen munkarészben dokumentálásra kerül a helyzetelemzés előkészítéseként végzett adatgyűjtés, előzményiratok és tervek feldolgozása és értékelése, valamint a tervezési folyamat ismertetése, melyek a Szerkezeti Terv és a Helyi Építési Szabályzat megalapozását szolgálja. A helyzetelemzés munkarészben felhasználtuk a Városfejlesztési Program adatait is. A TERVEZÉSI FOLYAMAT A helyzetelemzés munkarész célja az eddigi tervek, kapcsolódó helyi rendeletek és a begyűjtött adatok értékelése, a terv és a valós igények összevetése, a település társadalmi, gazdasági, demográfiai helyzetének elemzése, a településszerkezet, tájhasználat, települési karakter alakulásának elemzése alapján a megoldásra váró feladatok feltárása, összegzése és rendszerezése. A vizsgálat a hatályos jogszabályok szerint nem kötelező munkarész, azonban a további tervfázisok elkészítéséhez nélkülözhetetlen. A következő tervfázis a Településszerkezeti terv. A település alakításának, védelmének lehetőségeit, a fejlesztés irányait meghatározó terv. Meghatározza a település egyes területrészeinek felhasználási módját, a műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását, az egyes országos, térségi és más módon érdekelt települési érdekek, jogok és rendezési tervek figyelembevételével, a környezeti állapot javítása vagy legalább szinten tartása mellett. A szerkezeti terv szöveges és rajzi munkarészekből áll. Jelen tervkészítés során a Szerkezeti tervet, a Szabályozási terv megkezdése előtt előzetesen a képviselőtestület megvitatja, egyeztetésre azonban csak a Szabályozási tervvel és a Helyi építési szabályzattal együtt kell megküldeni. Jóváhagyni csak a véleményezési eljárás befejeztével, a Szabályozási tervvel együtt lehet. A Szerkezeti tervet határozattal kell jóváhagyni. A következő tervfázis a Szabályozási terv (SZT) és a Helyi építési szabályzat (HÉSZ), melynek célja a település környezetének, a fejlődés térbeli kereteinek alakítása és az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a település igazgatási területének használatával és beépítésével, valamint a természeti, táji és épített értékek védelmével összefüggő és az egyes tömbök telkeihez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapítani. A SZT és HÉSZ a település teljes igazgatási területére készülő terv és szabályzat, melyet a képviselőtestület rendelettel hagy jóvá, jogokat keletkeztet, és kötelességeket ró az egyes telektulajdonosokra. Alapja a Szerkezeti terv. A Szerkezeti és a Szabályozási tervhez közös alátámasztó munkarészek készülnek. ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK Légifotó A tervkészítés folyamatában jelentős segítséget nyújt a Google által készített műholdas fotó. A légifelvétel nagy magasságból készített, méretarányos kép, így egy viszonylag aktuális térképként is felfogható, s a digitális térképállomány alá vetíthető.



6

A légifelvételen követhetők az alaptérképen (még) nem ábrázolt beépítések, vagy területhasználatok. A légifotó segítségével természetesen könnyebben átlátható a település szerkezete, kapcsolatai is. Fotódokumentáció A vizsgálatok elvégzéséhez, bemutatásához további segítséget nyújtanak a településről készített digitális fotók. Ezek a felvételek a helyszíni bejárás során készülnek, és a település egészének bemutatását segítik. VÁROSI ALAPADATOK Martonvásár város területének nagyságára, lakosságára és lakásállományára vonatkozó alapadatokat a következő táblázat rögzíti. 1. Táblázat - Települési alapadatok 1.

Forrás: KSH, 2011.

Terület (ha) - Belterület - Volt zártkert - Külterület Lakónépesség (fő) Állandó lakosság - munkaképes korúak száma (18-59 éves) - nyilvántartott álláskeresők száma Lakásállomány (db)

3125 343 56 2726 5811 5690 3494 182 1975

Regisztrált vállalkozások száma (db)

657

Martonvásár infrastrukturális, kulturális, szociális és egészségügyi ellátottságára vonatkozó adatokat az alábbi táblázat tartalmazza. 2. Táblázat - Települési alapadatok 2.

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások száma Villamosenergia-fogyasztók száma Háztartási gázfogyasztók száma Távbeszélő fővonalak száma (ISDN vonalakkal együtt) Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma Működő háziorvos + gyermekorovos Működő gyógyszertár Működő iskola Gimnáziumi feladatellátási helyek száma Működő óvoda Időseket is ellátó nappali intézmények száma Könyvtár Közművelődési intézmény Muzeális intézmény Mozi Postahivatal Bankfiók – (Takarék szövetkezet) Mentőállomás Rendőrőrs


Forrás: KSH, 2011. 1733 1413 2535 1750 1519 darab 602 darab 2+1 1 2 1 2 3 1 1 2 1 Igen Igen Igen


7

1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, SZEREPKÖR, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT 1.1. MARTONVÁSÁR A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A Közép-Dunántúli régió adottsága révén fontos szerepet tölt be az ország társadalmi-gazdasági életében. A régió fejlesztési pólusai: Székesfehérvár régióközponti funkciót tölt be, Tatabánya gazdasági, logisztikai központ, Veszprém komplex felsőoktatási központ. A térszerkezetben meghatározó irányokat jelölnek ki Budapesten, a Balaton térségén, Győrön és Szombathelyen keresztül az Európába irányuló fejlődési zónák, melyben központi helyet foglalhat el és kiemelt jelentőségű a régió négy nagyvárosának potenciális együttműködési rendszere. A régióra erőteljes hatást gyakorol Budapest közelsége és a Balatoni turisztikai térség régión belüli elhelyezkedése. Elérhetőség szempontjából a Közép- Dunántúl az egyik legkedvezőbb helyzetben lévő régió, sűrű főúthálózattal rendelkezik, vasúti fővonalai jól szervezettek, és az úthálózat kiépítettsége is meghaladja az átlagot.

1. ábra – Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek Mindazonáltal a régión belül területi egyenlőtlenségek mutathatók ki, ami megjelenik a gazdasági versenyhelyzet, a helyi közlekedési elérhetőség és humánerőforrás terén. Mindezek nehezítik régió kiegyensúlyozott fejlődést. A régió gyorsan fejlődő városai és térségei csak korlátozott mértékben képesek dinamikájukat kisugározni a régió fejletlenebb területei irányába. 1.2. MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS FEKVÉSE BETAGOZÓDÁSA Egy település regionális kapcsolatainak széleskörűségét legfőképp a közlekedési hálózatban elfoglalt helye határozza meg, amely befolyásolja a település megközelíthetőségét. Ez a kapcsolatrendszer nem csak regionális szinten fontos, hanem a környező települések vonatkozásában is. Martonvásár Budapest és Székesfehérvár között félúton, Fejér megyében, Pest megyével határosan fekszik. A Martonvásári Járás székhelytelepülése, korábban kistérségi székhely. Hivatalosan nem tartozik a főváros agglomerációjához, a gyakorlatban mégis megérzi annak szinte minden kedvező és káros hatását. Az M7-es autópályáról a Martonvásár-Gyúró lehajtón keresztül közelíthető meg, az M6-os autópálya 8 km-re halad tőle, délkelet-északnyugati irányban kettészeli a 7-es számú országos főút, és a Budapest - Székesfehérvár - Nagykanizsa vasútvonal. A martonvásári vasútállomás az elővárosi gyorsvasúthálózat forduló állomása, naponta közel 1500 ember indul munkába vagy iskolába. A városból 9 településre van közvetlen autóbusz járat. Martonvásár Fejér megye keleti részén fekvő település, mely további 5 településsel (Baracska, Ercsi, Gyúró, Ráckeresztúr, Tordas) a Martonvásári kistérséghez tartozik. A település a megyeszékhelytől, Székesfehérvártól 34 km-re, míg a kistérségi központtól, Ercsitőltől 12 km-re fekszik.



2. ábra Martonvásár térségi elhelyezkedése

8

Forrás: TEIR

2. TERVI ELŐZMÉNYEK 2.1. TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK VONATKOZÓ CÉLKITŰZÉSEI 2.1.1. Országos területfejlesztési koncepció (OTK) Az Országgyűlés a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján elfogadta a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről szóló jelentést, és az Országos Területfejlesztési Koncepciót (továbbiakban: OTK) 97/2005.(XII.25.) OGY határozatával. Az Országos Területfejlesztési Koncepció a Közép-dunántúli régiót, mint európai szinten versenyképes régiót értékeli, amely az innováció magtérségeként meghatározó szerepet tölt be a hazai modernizációban. Mindez az innováció, a megújulás régión belüli kiterjesztésével, és ezáltal a régióban élők életminőségének folyamatos javításával párosul. A Koncepció általános célokat irányoz elő a Közép-Dunántúli Régió egyes térségeire. A régió átfogó céljai:    

A Közép-dunántúl, mint vezető hazai innovációs térség A régió társadalmi-gazdasági megújulását szolgáló minőségi humánerőforrás-fejlesztés Vonzó, fenntartható életminőség megteremtése Hatékony regionális kapcsolatok és arculati rendszer

A régió területi céjai között az agrár hagyományú térségek között említi Martonvásárt környezetét. Ercsi térségében a gazdasági tevékenység diverzifikálása, az alternatív jövedelemszerzési módok, és az ökológiailag fenntartható agrárgazdálkodás kereteinek megteremtése jelenthet kiutat, de törekedni kell az előnyös mezőgazdasági térségek fokozott versenyelőnyének kihasználására is. Az országos területfejlesztési koncepció nem említi konkrétan Martonvásárt. 2.1.2. Fejér megye területfejlesztési koncepciója Fejér Megye Területfejlesztési Koncepciója jelenleg készül. A koncepció jövőképe során az alábbiak kerültek meghatározásra: FEJÉR MEGYE – PANNÓNIA SZÍVE. Fejér megye tradicionális társadalmi, kulturális, gazdasági-logisztikai szerepköreinek fenntartható és innovatív fejlesztése egyenrangú nagytérségi együttműködéssel, kiváló termőhelyi adottságainak bázisán, a természeti örökségének jövőtudatos kezelésével. Átfogó célok: 

A helyi közösségtudat, a kohézió, a népességmegtartó képesség erősítése, a vállalkozó – innovatív társadalom megteremtése a hálózati együttműködések fejlesztésével, a vállalkozó – innovatív társadalom ösztönzésével és az emberekbe történő befektetéssel.


MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ  

9

Az élhető környezet minőségének javítása, a meglévő erőforrások védelme a természeti és kulturális értékek megőrzésével, bemutatásával, a lakókörnyezet javításával továbbá a természeti erőforrások - hangsúlyosan a termőföld – védelmével A gazdasági vezető szerep megőrzése és további pozícióerősítés, kiegyenlített gazdasági fejlődés megvalósítása a versenyképes vállalatok támogatásával, a versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtésével valamint a periférikus és vidéki térségek felzárkóztatásával.

A koncepció egyeztetési anyaga Martonvásárt illetve a térségét több szempontból is említi: 

Budapest agglomerációs vonzáskörzete A főváros agglomerációjához kapcsolódó vonzáskörzetet a Pest megye határmenti – az M1től az M6-ig terjedő - sávjában fekvő, illetve a foglalkoztatási-, rekreációs- és lakófunkciójában egyre szorosabban kötődő Velencei-tavi települések alkotják. Jelentős funkcionális szerepeket betöltő városai: Bicske – logisztikai, Martonvásár – kutatási, tudományos központok. Jövőkép: Kölcsönösségi alapú kapcsolatrendszer erősítése



A Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóközpontját emeli ki több helyen is a koncepció, mint agrárkutató, tudományos potenciált. A várost a térségi gazdasági szempontból jelentős települések közé sorolja, és hangsúlyozza a 7-es főút Martonvásár belterületét elkerülő szakaszának megépítését.

2.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ELŐÍRÁSAI 1

2.2.1. 2003. ÉVI XXVI. TÖRVÉNY AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVRŐL (OTRT) A törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-, infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezésével összhangban kell kialakítani. Az összhang megteremtése érdekében a különböző szintű (országos, megyei, települési) területrendezési tervek készítésénél az OTRT egymásra épülő területfelhasználási kategória rendszert hozott létre. Így az országos területfelhasználási kategóriák területén kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriákat, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák területén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban (OTÉK - 253/1997. /XII.20/ Korm. rendelet) meghatározott települési területfelhasználási egységeket lehet kijelölni. Ezáltal az OTRT lehetővé teszi azt, hogy az országos övezetek határai a térségi, a megyei és a települési szintű területrendezési tervekben pontosíthatók legyenek. (OTRT 1-4 §.) A törvény szellemének megfelelően a jogalkotó létrehozta az országos térségi területfelhasználási kategóriákat (OTRT 5.§.) és megalkotta a rájuk vonatkozó szabályokat (OTRT 6.§.): Országos területfelhasználási kategóriák a következők: a)legalább 1000 ha területű térségek:  erdőgazdálkodási térség,  mezőgazdasági térség,  vegyes területfelhasználású térség,  települési térség, b) területi korlát nélkül ábrázolt térségek:  vízgazdálkodási térség,  építmények által igénybe vett térség,  települési térség. Az OTRT Szerkezeti Terve Martonvásár közigazgatási területén az alábbi térségi területfelhasználási kategóriákat határozza meg:

1

Módosítva a 2008. évi L törvénnyel



10



Mezőgazdasági térség: „Országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók.” A szerkezeti terv Martonvásár egész külterületét mezőgazdasági térségként kezeli. Az OTRT 6.§. (1) bekezdésének b) pontja alapján a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban belterjes vagy külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki.



Települési térség: „Országos területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a települési területek közül a település belterülete, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt területek tartoznak.” A területfelhasználási kategória a település jelenlegi belterületére terjed ki. Az OTRT 6.§. (1) bekezdésének d) pontja alapján a települési térséget legalább 75%-ban városisas és hagyományosan vidéki települési térség kategóriába kell sorolni. A hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható.



Építmények által igénybevett térség: (Országos műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények) „Az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területe és szükséges védőterületük tartoznak.” A szerkezeti terv a település főbb útjait, a közigazgatási területének északkeleti részén áthaladó országos kerékpárutat és a 400kV-os vezetéket sorolja ebbe a térségbe. Az OTRT 6.§. (1) bekezdésének f) pontja alapján más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható, valamint a (2) bekezdés g) pontja szerint az építmények által igénybevett térség más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható.

Az Országos Területrendezési terv mellékletei tartalmazzák az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését, a villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékeit, a nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek térbeli rendjét, valamint a vízgazdálkodási építmények térbeli rendjét. Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalait és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni.



11

Az országos területfelhasználási térségeken belül az OTRT 12.§. (1) bekezdésében az alábbi térségi övezeteket hozta létre és megalkotta a rájuk vonatkozó szabályokat (OTRT 13.§. – 16.§.): -

Országos ökológiai hálózat övezete; Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete; Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete; Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete; Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete; Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete; Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete; Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete; Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete; Együtt tervezhető térségek övezete; Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete.

Martonvásár közigazgatási területén az OTRT által meghatározott országos térségi övezetek közül az alábbi öveztek találhatók: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Ide tartozik a település külterületének nagy része.

Országos ökológia hálózat övezete: Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Ide tartozik a Szent László-patak és környezetének a település külterületére eső szakasza.



Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete: A kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben a világörökség és világörökség-várományos terület vagy a történeti települési terület övezetbe kell sorolni, továbbá az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni. A fenti térségi övezetek tényleges kiterjedésének megfelelő határát a településrendezési tervben kell meghatározni. A település teljes közigazgatási területe az övezetbe tartozik. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete: - csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti - Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. - Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. - Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. - Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. A település teljes közigazgatási területe az övezetbe tartozik.


12


13

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Ebbe az övezetbe tartozik a belterületétől észak-nyugatra található erdőterületek, valamint elszórt erdőterületek. 2.2.2. FEJÉR MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Jóváhagyva a 1/2009. (II. 13.) számú rendelettel Tervező: Váti Kht. A megye szerkezeti terve meghatározza a megyei területfelhasználás rendszerét, a településrendszer térbeli rendjét, a műszaki infrastrukturális hálózatok és építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit.



14

A rendelet célja a megye területén az érintett települési önkormányzatok, szakmai, gazdasági és társadalmi szervezetek egyetértésével a területrendezési tervben foglaltaknak megfelelően a területrendezés alapvető feladatainak és szabályainak megállapítása, a megye egyes térségeiben a területfelhasználás feltételeinek és a műszaki-infrastrukturális hálózatok térbeli rendjének meghatározása, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére és védelmére. Az országos térségi területfelhasználási kategóriáknak megfelelően hozták létre a megyei területfelhasználási kategóriákat, amelyek a következő térségek: a) b) c) d) e) f)

erdőgazdálkodási térség, mezőgazdasági térség vízgazdálkodási térség, városias települési térség, hagyományosan vidéki települési térség építmények által igénybe vett térség.

A megyei területfelhasználási egységek közül az alábbiak találhatók meg Martonvásáron: Erdőgazdálkodási térségként jelöli a terv a belterülettől észak-nyugatra található erdőterületet, valamint a település közigazgatási határának dél-keleti részén található erdőterületet. Az erdőgazdálkodási térségként lehatárolt területet a településrendezési tervekben legalább 85%-ban erdőterület kategóriába kell sorolni. Mezőgazdasági térségként jelöli a terv Martonvásár külterületének nagy részét. A mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki. Martonvásáron vízgazdálkodási térségként a Szent László-patakot és mellékágait, a Martonvásári Kastélypark Természetvédelmi Területen található tavat és a település észak-nyugati részén elhelyezkedő horgásztavat jelöli a megyei terv. A vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A település belterülete, a belterülettől észak-nyugatra található, M7-es csomópontjában található gazdasági területek, valamint a külterületének keleti részén található két gazdasági terület (Erdőhát, Kismarton) a városias települési térségbe tartozik. A városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható. Országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények: Ide tartozik az M7-es autópálya, amely a belterülettől északra szeli át a települést kelet-nyugati irányban, valamint a 7-es számú főút, amelynek tervezett elkerülő szakasza a belterülettől délre szeli át a települést kelet-nyugati irányban. A település keleti határán fut az M11-es autópálya tervezett nyomvonala. A terv az M7-es autópályával párhuzamosan egy nagysebességű vasútvonalat, továbbá egy, a település belterületét kelet-nyugati irányban átszelő országos törzshálózati vasútvonalat ábrázol. A város közigazgatási területének déli részét érinti egy nemzetközi és hazai szénhidrogén szállító vezeték. Térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények: A megyei terv észak felé Tordas, dél felé Ráckeresztúr irányába ábrázol mellékúti kapcsolatot. A várost keresztülszeli egy 400 kV-os és egy 120 kV-os átviteli hálózat távvezeték, valamint két térségi szénhidrogén-szállító vezeték. A Területrendezési terv az alábbi övezeteket határozza meg: Országos övezetek:      

országos ökológiai hálózat, kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület, országos jelentőségű tájképvédelmi terület, kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület, Völgyzugoly Műhely Kft. 2013. www.vzm.hu

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ     

15

kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület, felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe, ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület, együtt tervezhető térségek, kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület

Térségi övezetek:  Országos ökológiai hálózat övezetei: - Magterület övezete - Ökológiai folyosó övezete - Pufferterület övezete  erdőtelepítésre alkalmas terület,  térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület,  térségi jelentőségű tájképvédelmi terület,  világörökség és világörökség-várományos terület,  történeti települési terület,  rendszeresen belvízjárta terület,  nagyvízi meder,  földtani veszélyforrás területe,  vízeróziónak kitett terület,  széleróziónak kitett terület A megyei és országos övezetek közül az alábbiak érintik Martonvásár közigazgatási területét: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Ebbe az övezetbe tartoznak az OTrT-ben is kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetébe sorolt területek.  Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Ebbe az övezetbe tartoznak az OTrT-ben is kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetébe sorolt területek.  Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.  Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.




16


17

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Ebbe az övezetbe tartoznak a Szent László-patak menti területek.  Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti.  Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti.  Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.  Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.  Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. Országos Ökológiai Hálózat övezete Az Országos Ökológiai Hálózat Magterületéhez a Szent László-patak települési szakaszának déli részének nagy része, valamint a Martonvásári-park Természetvédelmi Terület egy része. A Pufferterülethez tartozik a Szent László-patak északi szakasza menti területek és a déli szakasz menti területek egy része. Magterület övezete:  Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.  Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.  Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.



18

 Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el.  Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit.  Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Ökológiai folyosó övezete:  Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.  Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.  Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.  Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el.  Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Történeti települési terület övezete Ebbe az övezetbe tartozik a település teljes külterülete.  Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeiben ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a védendő területegységeket – különösen a történeti településközpontot, a történeti kertet, a jelentős régészeti lelőhelyet, az országos és helyi védelem alatt álló területeket, valamint ezek környezetét, védőövezetét – foglalja magában.  Történeti település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének tartalmaznia kell a településkép-védelmi terület értékőrző fejlesztését elősegítő, a történeti településkép megőrzését, illetve új építmények illeszkedését biztosító szabályokat.  Történeti településkép érvényesülését befolyásoló, a kialakult településszerkezetet, településkaraktert megváltoztató, nagy kiterjedésű építmény elhelyezésére vonatkozó építési-műszaki tervhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.



19

Rendszeresen belvízjárta terület övezete Az övezetbe a Szent László-patak menti területek egy része tartozik.  A rendszeresen belvíz járta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki.

Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete Az övezetbe a település déli részén található nádas-cserjés terület egy része tartozik.  Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.

Vízeróziónak kitett terület övezete Ebbe az övezetbe a belterülettől északra, valamint keletre fekvő területek tartoznak.  Vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a vízerózió mértékét csökkenti.



20

2.3. SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK VONATKOZÓ ELŐÍRÁSAI A szomszédos települések hatályos településrendezési tervei többségében nem tartalmaznak Martonvásárt jelentősen befolyásoló fejlesztési szándékokat illetve korlátozásokat. Ráckeresztúr község településrendezési tervében a Martonvásár határához közeli Szentháromság–szobor környezetét különleges rekreációs területként szerepel. A terv a Szent László-patak mentén az egész közigazgatási területen kerékpárút kialakítását javasolja. A tervben szerepel az M6-M7 autópályákat összekötő út - egyben települést elkerülő út - javasolt nyomvonala, amely összhangban van a Martonvásár hatályos településszerkezeti tervében kijelölt összekötő út nyomvonalával. Ezen kívül a martonvásári határ mellett elhelyezkedő halastó környezetének helyi természetvédelmi területté való nyilvánítását javasolja. E természetközeli terület mentén korlátozott használatú mezőgazdasági területet (Mko) jelöl.

Martonvásár

3. ábra Ráckeresztúr településszerkezeti terve

Tordas község településszerkezeti tervében a 81108 j. ök. út mellett - a martonvásári Spanyol-dűlő folytatásában – új gazdasági kereskedelmi szolgáltató területeket jelöl ki. Ezek elhelyezkedése illeszkedik a martonvásári Spanyol-dűlőn tervezett gazdasági területekhez.



21

Martonvásár

4. ábra Tordas településszerkezeti terve

Baracska község, Érd megyei jogú város és Kajászó község településszerkezeti terve nem tartalmaz Martonvásárt érintő fejlesztéseket illetve korlátozásokat, szerkezeti kapcsolatot csupán a településeket összekötő infrastruktúra hálózatok jelentenek.

2.4. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK 2.4.1. Településfejlesztési dokumentumok Martonvásár településfejlesztési koncepciója 2012-ben készült el a Dreher Jenő Városfejlesztési Program keretében. A város képviselő-testülete, a Városfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság, valamint Pénzügyi és Gazdaságfejlesztési Bizottság 223/2012. (XII.18.) Ktsz. határozatában fogadta el a településfejlesztési koncepciót. A koncepcióban négy fő tematikus célt határoz meg a település a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan: „Beethoven Városa”, „Élhető Kisváros”, „Közösségi Város”, „Zöld Város”, valamint egy célt a térségi szerepére vonatkozóan: „Lehetőségek Városa”. A koncepció megfogalmazza a település fejlesztését szolgáló átfogó célokon belül az egyes ágazatokra vonatkozó részcélokat, valamint meghatározza, hogy az egyes részcélok mely akcióterületeken belül valósíthatók meg. Az egyes akcióterveket az önkormányzat Gazdasági Programja tartalmazza. A koncepció meghatározza a rendezési eszközökben szükséges változásokat társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok alapján, továbbá megnevezi a rendezési eszközök tervezését befolyásoló műszaki infrastruktúra elemeket és a javasolt településszerkezeti változásokat:   

A korábban új lakóterületnek kijelölt mezőgazdasági területeknek a település környezetében ne változzon a területhasználata. A kijelölt lakóterületek helyett a korábban megfogalmazott kritériumoknak megfelelő iparigazdasági terület kijelölése. (Erdőhát és a megyehatár között) A Kossuth tér különleges intézményi területként való kijelölése. (oktatás, egészségügy, igazgatás, sport) Völgyzugoly Műhely Kft. 2013. www.vzm.hu

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ       

22

A vásártér területén az elektromos áram előállítását lehetővé tevő napelem-mező telepítéséhez és részben a temető bővítéséhez szükséges változtatások. Az erdőháti bekötő út és a 7-es főút találkozásánál lévő kisméretű ipari-gazdasági terület megnövelése. A „Zalai” gázvezeték által érintett belterületi ingatlanok egyedi szabályozása. A Rózsa utca Szőlőhegy felőli oldalának belterületbe vonása, pontos szabályozás mentén. A Petőfi utca – Vasvári P. utca sarkán lévő telek egyedi szabályozása. A műemlék óvoda telkének funkcionális leszabályozása – kulturális, közművelődési, közgyűjteményi funkció. Orgona utca – Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán lévő „szegregált” lakókörnyezet szabályozása: temető parkoló, temető fejlesztési terület.

2.4.2. Egyéb településfejlesztési kötelezettségek A vasút melletti lakópark beruházójával megkötött településfejlesztési megállapodás tartalmazza a lakópark-beruházás részleteit, a vállalt kötelezettségeket és szerzett jogokat. Az önkormányzat közreműködésével, de magántőke bevonásával létrejövő fejlesztéseknél minden esetben szükséges településfejlesztési és/vagy településrendezési szerződés megkötése.

2.5. HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Martonvásár Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve: jóváhagyta a többször módosított 43/2004. (XII.22.) számú rendelet. Módosítások: -

2/2010.(II.2.),

-

23/2011.(XI.10.),

-

4/2012.(II.28.) sz. rendelet

Martonvásár Város Településszerkezeti Terve: jóváhagyta a 170/2004. (IX.13.) számú Képviselőtestületi határozat, módosította: -

10/2010. (II.2.) sz. határozat

2.5.1. Martonvásár Településrendezési terv Tervező: ALBAEXPERT MÉRNÖKI IRODA BT. Vezető tervező: Beniczky Péter Jóváhagyás: 2004. augusztus A városra 2004-ben készült új, OTÉK alapú településrendezési terv, mely településszerkezeti tervből, belterületi szabályozási tervből, külterület szabályozási tervből, Erdőhát és Kismarton major szabályozási tervéből és helyi építési szabályzatból áll. Martonvásár sajátos településszerkezettel rendelkezik: a 7. sz. főút és 81108. j. Gyúró bekötőút mellett kerültek kijelölésre lakóterületek. Az utak csomópontjában településközpont vegyes terület található. A település szerkezetét meghatározza a település keleti részén található különleges terület – kastély terület. A hatályos településszerkezeti terv jelentős lakóterületi fejlesztést jelöl a település déli részén. A belterületen kívül további beépítésre szánt területeket, gazdasági területeket jelöl a terv az M7 autópálya csomópontjában, illetve Erdőhát és Kismarton településrészekre, volt majorsági területekre. A terv Martonvásár területén az alábbi beépítésre szánt övezeteket különbözteti meg: -

Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Településközpont vegyes terület Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Ipari gazdasági terület Különleges terület – temető területe Különleges terület – nevelőotthon területe Különleges terület – kastély területe Különleges terület – sportcentrum területe Különleges terület – bánya Völgyzugoly Műhely Kft. 2013. www.vzm.hu

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ -

23

Különleges terület – szélerőmű

5. ábra Martonvásár településszerkezeti terv - belterület

A település helyi építési szabályzata a kertvárosias lakóterületeken oldalhatáron-, és szabadonálló, valamint kialakult beépítést engedélyez 4,5 m-es illetve 5,5 m-es építménymagassággal. A kialakítható telkek nagyságát 800 illetve 900 m2-ben határozta meg. A falusias lakóterületeken szabadonálló, oldalhatáron álló és zártsorú beépítéssel, 4,5-7,5 m-es építménymagasságú épület építhető 500, 800 illetve 1000 m2-es telken. A település központi funkciókkal rendelkező területeit településközpont vegyes területként jelölték ki szabadon álló, zártsorú és kialakult beépítéssel. A kialakítható legkisebb telekméret 800 illetve 900 m2, a maximális építménymagasság 4,5, 7,5, 9,0 m. További beépítésre szánt területekként jelöli a terv a gazdasági és különleges területeket. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen szabadonálló, 7,5 m-es és 9,0 m-es építménymagasságú épület építhető, a kialakítható legkisebb telekméret 1000 m2. Ipari gazdasági területen szabadon álló beépítéssel, 9,0 m-es építménymagassággal építhető épület, a kialakítható legkisebb telekméret 2000 illetve 5000 m2. A terven jelölt különleges területek közül a nevelőotthon területe szabadon álló módon, 20 %-os beépítettséggel, 7,5 m-es építménymagassággal építhető be. A sportcentrum területe szabadonálló módon, 12,5 m-es építménymagassággal, 5 %-os beépítettséggel építhető be, 10000 m2 a kialakítható legkisebb telekterület. A temető területe szabadonálló módon, 4,5 m-es építménymagassággal, 5 %-os beépítettséggel építhető be, a legkisebb kialakítható telekterület 10000 m2. A kastély területe 5 %-os beépítettséggel, 6,5 m-es építménymagassággal, szabadonálló módon építhető be. A bánya területén 4,5 m-es építménymagasságú épület építhető, a legkisebb kialakítható telekméret 5000 m2. A szélerőmű területén szabadonálló beépítéssel, 3 %-os beépítéssel, 40 m-es építménymagassággal építhető be, a kialakítható legkisebb telekméret 10000 m2. Völgyzugoly Műhely Kft. 2013. www.vzm.hu


24

A tervben meghatározott beépítésre nem szánt övezetek: -

Közlekedési és közmű elhelyezési övezet Zöldterület Erdőterület Mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Védőterület

A beépítésre nem szánt területek közül a zöldterület a pihenés, rekreáció célját szolgálja, és egyben közterületi díszkert. A terv az erdőterületeket védelmi (védett és védő) és gazdasági erdőterületekbe tagolja tovább. A mezőgazdasági területeken belül megkülönböztet Ma, azaz hagyományos mezőgazdasági művelésű és hasznosításút; Mv, azaz mezőgazdasági művelésűt és Mk, azaz kertgazdálkodási területeket. Hagyományos mezőgazdasági művelésű területen a beépítés nem engedélyezett, a mezőgazdasági művelésű területen azon kívül, hogy nem beépíthető, védendő a tájhasználat. A kertgazdálkodási terület övezetében elhelyezkedő, legalább 1000 m2 térmértékű telkek legfeljebb 3%-ban, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal beépíthetők. A terv kijelöl továbbá vízgazdálkodási területeket és védőterületeket. A védőterületek övezetébe az országos közutak védősávja, a vízfolyások parti védőtávja és az állattartó telepek védőterületei tartoznak. A terv külön foglalkozik a települési értékvédelemmel. Művi, és régészeti értékek vonatkozásában egyaránt, 7 ismert és valószínűsíthető régészeti területet, valamint 7 műemléket jelöl meg. Összefoglalva elmondható, hogy a hatályos településrendezési terv nagyarányú lakóterületi fejlesztéseket határoz meg, melyeket jelen terv készítése során figyelembe kell venni. 2.5.2. Martonvásár Településrendezési terv módosítása Tervező: PINOLE KFT. Vezető tervező: Kun Tímea, Kis-Polák Andrea Jóváhagyás: 2010. február A módosítás érintette a településszerkezeti tervet és leírást, a helyi építési szabályzatot, továbbá a szabályozási tervet. A településrendezési terv módosítása foglalkozik: -

A település központjában a Brunszvik út mentén található tömb, a kastélykerttel átellenben. A tervezési terület két tömböt foglal magába, melyet a Sétáló utca (1077/4 hrsz) szel ketté. A frekventált helyen elhelyezkedő tervezési terület DK-i felén (1077-1079 hrsz) javasolt egy egy ütemben megvalósítható településközponti jellegű fejlesztés kidolgozása és megvalósítása, melynek eredményeképpen a terület központi jellegéhez és környezetéhez méltó rész jön létre. A falusias lakóterület (Lf) és a kereskedelmiszolgáltató gazdasági terület (Gksz) településközponti vegyes területre (Vt) módosult.

-

A Budapest – Székesfehérvár vasútvonal által ÉNy-ról határolt külterületi mezőgazdasági szántóterület. (049/24, a 049/25, a 049/26, a 049/27 és a 049/28 hrsz-ú területek). A tervmódosítás során területfelhasználásuk általános mezőgazdasági területből (Má) kertvárosias lakóterületre (Lke) módosul, melynek központi részén egy zöldterület (Z) kerül kialakításra. A tervezett lakóterületet a vasúti területtől pedig egy 40 méter széles véderdősáv (Ev) fogja választja el.

-

A Brunszvik út és a Szent László-patak közötti tömb. A módosítás során a területfelhasználás a régi lakóterület felőli teleksávban kertvárosias lakóterületből (Lke) falusias lakóterületre (Lf) módosul. A Szent László-patak menti 15 m-es sáv pedig zöldterület marad a környezetvédelmi hatóságok kérésének megfelelően.

-

A Szent László-patak mentén elhelyezkedő terület, a fentiekben említett újépítésű lakópark DK-i oldalán.



25

Az érintett terület kertvárosias lakóterület (Lke) területfelhasználása teljes egészében módosul. A felső és alsó tömb besorolása a szabályozási tervnek megfelelően zöldterület (Z), a középső tömb közúti közlekedési terület lesz. Ez utóbbi tömbben az önkormányzat a szomszédos lakópark lakói részére szeretne egy közterületi parkolót létesíteni. A mellékelt beépítési terv tartalmazza a 125 férőhelyes parkoló kiosztását.

3. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA, TÁRSADALMI ELLÁTÁS 3.1. DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK 3.1.1. Népességszám alakulása A 2011-es KSH népszámlálási adatok szerint Martonvásáron az állandó népesség 2011-ben 5562 fő volt. Ez a település területéhez viszonyítva ~178,0 fő/km²-es népsűrűséget jelent, ami jóval magasabb, mint a megyei átlag (96,0 fő/km²), és a kistérségi átlag (108,1 fő/km²). A 2011-ben a lakosságból 122-en vallották magukat valamelyik hazai kisebbséghez tartozónak, amely a lakónépesség 2,1 %-át teszi ki. A kisebbséghez tartók közül 3 bolgárnak (0,05%), 25 cigánynak (0,4%), 3 horvátnak (0,05%), 3 lengyelnek (0,05%), 44 pedig németnek (0,8%), 34 románnak (0,6%), 3 szerbnek (0,05%), 4 szlováknak (0,07%) vallotta magát. 3.1.2. Állandó- és lakónépesség alakulása 1870-től 2001-ig 3. Táblázat - Jelenlévő összes népesség 1870-1970 Év

Forrás: KSH, 2011.

1870

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1941

1949

1960

1970

Martonvásár (fő) 1940

2111

2095

2453

2578

2807

3154

3032

3126

3836

4073

4. Táblázat – Állandó népesség 1970-2011

Forrás: KSH, 2011.

Év

1970

1980

1990

2001

2011

Martonvásár (fő)

4045

4150

4304

5120

5562

5. Táblázat – Lakónépesség 1970-2011

Forrás: KSH, 2011.

Év

1970

1980

1990

2001

2011

Martonvásár (fő)

4094

4260

4360

5166

5732

6. ábra – Martonvásár népességének alakulása 1870-2011 között Forrás: KSH, 2011 A népességszám alakulása 1940-2011 között:



26

1940 és 1950 között +3% 1950 és 1960 között +23% 1960 és 1970 között +6% 1970 és 1980 között +3% 1980 és 1990 között +4% 1990 és 2001 között +19% 2001 és 2011 között +9% Az adatsorokat vizsgálva jól követhető a város népességszám-változása az eltelt 140 év alatt. Martonvásár lakosságszáma folyamatosan növekedett, ugrásszerű növekedés a II. világháború után az 1950-es években, valamint az 1990-es években következett be. Az utóbbi 10 évben is jelentős, 9%-os emelkedés volt tapasztalható. 3.1.3. A népesség korösszetétele 6. Táblázat – A népesség korösszetétele

Forrás: KSH, 2011.

Martonvásár

Kistérségi átlag*

Megyei átlag

0-14 év (fő/%)

939/16,4%

664/16,2%

571/14,5%

15-59 év (fő/%)

3607/62,9%

2625/64,3%

2493/63,2%

60-felett év (fő/%)

1186/20,7%

798/19,5%

879/22,3%

Öregedési index 1,3 1,2 Martonvásár város korösszetétele százalékosan

7. ábra – Martonvásár város korösszetétele százalékosan

1,5

Forrás: KSH, 2011.

2011-ig Martonvásár korszerkezete elöregedést mutatott, a település társadalma egyre idősebb lett. Az öregedő társadalmat jól jellemzi, hogy az öregedési index - mely a 60 év felettiek és a 15 év alattiak arányát mutatja – 1,3. A település öregedési indexe valamivel magasabb a kistérségi átlagnál, viszont a megyei átlagnál alacsonyabb. Ennek ellenére a népességszám folyamatos emelkedést mutat. 3.1.4. Tényleges szaporulat 7. Táblázat – Természetes szaporulat illetve fogyás

Forrás: KSH, 2011.

1980-1989

1990-2001

2001-2011

Kistérségi átlag* (2001-2011)

Megyei átlag (2001-2011)

Élve születés

560

541

569

444

393

Halálozás

513

610

719

493

512


MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ Összesen

+47

-69

-150

27

-50

-119

8. Táblázat – Vándorlási különbözet

Különbözet

Forrás: KSH, 2011.

1980-1989

1990-2001

2001-2011



+53

+875

+716

+191

+40

9. Táblázat – tényleges szaporulat

Forrás: KSH, 2011.

1980-1989

1990-2001

2001-2011



Természetes szaporulat

+47

-69

-150

-50

-119

Vándorlási különbözet

+53

+875

+716

+191

+40

Tényleges szaporulat

+100

+806

+566

+141

-79

Martonvásár népességének alakulása 1980 és 2011 között növekvő tendenciát mutatott. A népességnövekedés mértéke a ’90-es években volt a legmagasabb, azonban még az ezredfordulót követően is jelentős mértékű volt. A népesség-növekedés több részfolyamatból tevődik össze, az 1980-as években az okok a természetes szaporodás és a pozitív vándorlási különbözetből tevődtek össze. A rendszerváltást követően a természetes szaporulat természetes fogyásba fordult át, ám a nagymértékű bevándorlás ezt ellensúlyozta. A település demográfiai mutatóiról elmondható, hogy a kistérségi és a megyei átlagnál is kedvezőbb képet mutatnak. 3.1.5. Lakások számának alakulása (1946-2011) 10. Táblázat – Lakóegységek száma Forrás: KSH, 2011. Lakások

db lakott

1953

üresen álló

134

más célra használt Összesen

8 2095

8. ábra – Épített lakások számának időrendi alakulása


Forrás: KSH, 2011

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 11. Táblázat – Épített lakások számának időrendi alakulása -1946

1946–1960

1961–1970

1971–1980

28

Forrás: KSH, 2011. 1981–1990

1991–2000

2001-2011

Száma (db) 253 287 267 370 337 238 343 Martonvásáron az épített lakások száma a II. világháborút követően változó tendenciát mutatott. A legtöbb lakás az 1970-es években épült, valamint kiemelkedőek voltak a ’80-as és az ezredfordulót követő évek lakásépítései is. Az épített lakások számának alakulása és a népesség-növekedés között nem vonható párhuzam, a legtöbb lakás nem azokban az évtizedekben épült, amikor a népesség ugrásszerűen megnövekedett. 12. Táblázat – A lakások komfortossága

Lakások

Forrás: KSH, 2011.

Összkomfortos

Komfortos

Félkomfortos

Komfort nélküli

1 467 (70,0%)

527 (25,2%)

52 (2,5%)

37 (1,7%)

9. ábra – A lakások konfortosságának százalékos megoszlása

Szükség- és egyéb lakás Összesen 12 (0,6%)

2095

Forrás: KSH, 2011

Martonvásáron található lakások komfortosság szempontjából kielégítő állapotban vannak. A 2011-es népszámlálás szerint a lakások 95%-a tartozik az összkomfortos illetve komfortos kategóriába. A komfort nélküli, a szükség- és egyéb lakások aránya mindössze 5%-os. Összességében megállapítható, hogy a településen cél az alacsony komfortfokozatú lakások állapotának javítása. 3.2. TELEPÜLÉSI IDENTITÁS 3.2.1. Kultúra A település nagy hagyományokkkal rendelkezik történeti és kulturális adotságainak, hagyományainak köszönhetően. A Település kulturális életét elsősorban a Brunszvik-Beethoven Központ, Beethoven Múzeum, Óvodamúzeum, a Brunszvik kastély és parkja szervezi, illetve a településen található nagy számú civilszervezet. A város számos állandó rendezvénnyel bír. Történeti és kulturális adottságok, hagyományok -

Brunszvik – Beethoven – Dreher hagyaték o Brunszvik kastély és parkja o Brunszvik Teréznek a kisdedóvás területén elért eredményei/ Óvodamúzeum o Teleki Blanka hagyaték o Beethoven kapcsolata Martonvásárral o A Dreherek által létrehozott agrár-mintagazdaság o Dreher szeszgyár - sörkereskedés

-

Mezőgazdasági hagyományok o Kukorica- és búzakutatás, termesztés Völgyzugoly Műhely Kft. 2013. www.vzm.hu

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ Művészetoktatás és az abból kinövő közösségek o Néptánc, népzenei hagyományőrzés o Zenei hagyományok: komolyzene és fúvószene o Képzőművészek - kézművesek

657 578 723 708 718 705 713 719 757 707 716 579 644 638

16544 18219 19749 20257 20810 21355 21959 20157 20269 20218 20762 20959 21463 21835

Alkotó művelődési közösségek száma (db)

, , , , , , 1 1 1 1 1 1 1 1

A települési könyvtárak szolgáltató helyeinek (db)

A nyilvános könyvtárak beiratkozott olvasóinak (fő)

, , , , , , 20287 20478 20641 20807 20981 21185 19945 19670

A nyilvános könyvtárak (db)

A nemzeti és szakkönyvtárak száma (db)

, , , , , , 90 95 95 96 97 100 100 100

Forrás: KSH

A nyilvános könyvtárak egységeinek száma (leltári állomány) (db)

A nemzeti és szakkönyvtárak egységeinek száma (leltári állomány) (db)

1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

A nemzeti és szakkönyvtárak beiratkozott olvasóinak (fő)

13. Táblázat – Kultúra – Könyvtár és alkotó közösségek

, , , , , , 1 1 1 1 1 1 1 1

, , , , , , , , , 17 , , , 2

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Alkotó művelődési közösségek tagjainak száma (fő)

-

29

, , , , , , , , , 239 , , , 55

A településen kis mértékben csökkent az utóbbi évtizedben a könyvtárba beiratkozott olvasók száma, ez azonban megegyezik az országos tendenciákkal.

1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005

, , , , , , , ,

, , , , , , , ,

, , , , , , , ,

1 , , , , , , ,

, , , , , , 2 2


, , , , , , 2 4

, , , , , , 11455 31061

, , , , , , , ,

Rendszeres művelődési formákban résztvevők (db)

Rendszeres művelődési foglalkozások száma (db)

Múzeumi látogatók száma (fő)

Forrás: KSH

Múzeumi kiállítások száma (db)

Mozik (filmszinházak) száma (vándormozik nélkül, szünetelőkkel együtt) (db) Muzeális intézmények (db)

Kulturális rendezvényeken részt vevők száma (fő)

Kulturális rendezvények (db)

Közművelődési intézmények száma (db)

14. Táblázat – Kultúra – közművelődés, rendezvények, múzeum

, , , , , , , ,


30

2006 2007 2008 2009 2010 2011

1 1 , , , 1

40 44 , , , 85

11250 10147 , , , 3470

, , , , , ,

1 1 1 2 2 2

6 3 5 6 2 2

13449 12214 12071 21667 22132 19499

Rendszeres művelődési formákban résztvevők (db)

Rendszeres művelődési foglalkozások száma (db)

Múzeumi látogatók száma (fő)

Forrás: KSH

Múzeumi kiállítások száma (db)

Mozik (filmszinházak) száma (vándormozik nélkül, szünetelőkkel együtt) (db) Muzeális intézmények (db)

Kulturális rendezvényeken részt vevők száma (fő)

Kulturális rendezvények (db)

Közművelődési intézmények száma (db)

14. Táblázat – Kultúra – közművelődés, rendezvények, múzeum

1105 983 , , , 230

A település léptékéhez mérten megfelelő a városban található múzeumok és látogatóinak száma, továbbá jelentősnek mondható a hagyományőrzés. 3.2.2. Civil szervezetek Egy település életében fontos, hogy kialakuljon egy erős civil bázis, ami támogatni tudja az önkormányzati fejlesztéseket, és az alulról jövő kezdeményezések által mozgósítani tudja a helyi lakosságot. A településen számos civil szervezet és egyesület működik, ezek működése a kultúra közvetítésében, a szabadidő hasznos eltöltésének szervezésében, a sport és kultúra szertágazó területén, a közbiztonság javításában, az elesettek gyámolításában és folytatható lenne a sor az élet minden területére kiterjedően. Alapítványok:

-

Martonvásári Városvédő Egyesület

-

Százszorszép Alapítvány

-

Civil Fórum Egyesület

-

Embertársainkért Alapítvány

-

Martonvásári Más Kép Egyesület

-

Martonvásár Sportjáért Alapítvány

-

Nefelejcs Nyugdíjas Klub

-

Együtt - Értük Alapítvány

-

Martonvásárért Alapítvány

-

Martonvásári Sport Klub (MSK)

-

Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka

-

Martonvásári Kézilabda Egyesület

Alapítvány

-

Martonvásári MEDOSZ SE

-

Martonvásári Tehetséggondozó Alapítvány

-

Szent László Völgye Lovasklub Egyesület

-

Martonvásári Gyermekekért Alapítvány

-

MUSTANG Sportegyesület

-

Martonvásári Gyermekkert Alapítvány

-

OLIMPIA Diáksport Egyesület

-

Martonvásári Katolikus Egyházközségért

-

MartonVál SAKK Klub

Alapítvány

-

Golden Tiger’s Kung-fu Club Sport Egyesület

Sportegyesületek:

-

Harmónikus Fejlődés Alapítvány

-

Nemzeti Óvodamúzeum Alapítvány

-

„Jobb Martonvásárért” Polgári Kör

-

Zöld Alapítvány Martonvásárért

-

Folyton Folt Kör

-

Tulipán Foltvarró Kör

Martonvásári Kulturális Egyesület, az

-

KALÁSZ Egylet

egyesületen belül: Teleki Blanka Hölgyklub

-

Hastáncosok Csoportja

-

Martonvásári Vagyon és Polgárőrség

-

Képzőművészek és Barátaik Köre

-

Martonvásári Kertbarát Egyesület

-

Kismama Klub

-

Martonvásári Önkéntes Tűzoltóegyesület

-

Nagycsaládosok Klubja

-

Martonvásári Fuvószenei Egyesület

Egyesületek: -

Közösségek:


688 635 , , , 76

Jól látható ebből, hogy a település civil szervezetei sokrétűek, különböző célokkal létrejött kulturális, szociális, sportolási és egyéb célú közösségek, melyek aktív működésükkel a település jó irányba történő fejlődését mozdítják elő. 3.3. HUMÁN KÖZSZOLGÁLTATÁSOK Martonvásáron a közellátás megfelelő. Az alapfokú közellátás mellett a közép szintű ellátás egy-egy eleme is megjelenik. Egyéb közép- és magasszintű intézmények a jó közlekedési kapcsolatoknak köszönhetően könnyen elérhetők. A városban két háziorvos és egy gyermekorvos működik, valamint szemészeti, fogorvosi szakrendelés is üzemel. Központi orvosi ügyelet Ercsiben és Érden működik, szakellátást a velencei Szakorvosi Intézet, kórházi ellátást pedig a Fejér Megyei Szent György Kórház biztosít. A városban működik egy idősek otthona is (Harmónia-Gondoskodás Idősek Ápoló-Gondozó Otthona). A településen két óvoda (a Brunszvik Teréz Óvoda és a Szent László Völgye - Bóbita Óvoda Szent László Völgye Regionális Tagóvodája), két általános iskola (a Martonvásári Beethoven Általános Iskola és a Pápay Ágoston Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium) és a Martonvásári Alapfokú Művészeti Iskola működik. A településen nem található gimnázium, a diákok egy része Érdre és Kápolnásnyékre, nagyobb részük Budapestre jár. Martonvásáron található a Kun László Középiskola és Szakiskola egy tagintézménye, ahol gimnáziumi és szakközépiskolai felnőttképzés folyik. 2011 szeptemberében jött létre a Városi és Iskolai Könyvtár és a Klubház összevonásával a Brunszvik-Beethoven Központ, amely jelenleg a Százszorszép Táncegyüttes székhelye, valamint a városi könyvtár és az óvodamúzeum székhelye. A Központ számos közösségi programnak, kulturális rendezvénynek biztosít helyszínt. A településen a közbiztonság viszonylag jónak mondható, rendőrörs is működik a városban. 15. Táblázat – Közbiztonsági mutatók alakulása Év

Regisztrált bűncselekmények száma

2003 2005 2007 2009 2011

139 123 154 109 200

A regisztrált bűncselekményekből személy elleni 2 4 5 4 8

közlekedési 10 12 17 13 7

közrend elleni 24 12 19 13 42

vagyon elleni 96 89 108 72 131

Betöréses lopások közül lakásbetörés 21 29 14 9 13

A 2003-2011-ig terjedő időszak regisztrált bűncselekményeit vizsgálva sajnos szembetűnő változás, hogy a 2011-es évben az eddigiekhez képest nagyobb számban történt vagyon elleni bűncselekmény. Mindemellett a lakásokba való betörések száma valamelyest visszaszorult. A helyi lakosság és az ide látogatók tájékoztatását szolgálja a rendszeresen frissülő önkormányzati honlap, melyen a lakosság és a városba látogatók a közérdekű információk, önkormányzati anyagok mellett közösségi rendezvényekre, alkalmakra vonatkozó friss adatokat találhatnak meg.

4. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA 4.1. GAZDASÁG 4.1.1.A település gazdasági súlya, szerepköre Martonvásár a Martonvásári, volt Ercsi kistérséghez tartozó város, területe 3125 ha, lakosainak száma 5732 fő. Gazdasági súlyát a mezőgazdaság adja, amelynek középpontjában a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóközpontja és az ahhoz kapcsolódó vállalkozások állnak. Jelentősek továbbá a helyi mezőgazdasági és a szolgáltatási vállalkozások. Martonvásár a budapesti agglomerációból – területi tervezés kategóriát tekintve - éppen kieseik, de gazdasági értelemben mégis az agglomeráció peremvárosának tekinthető, köszönhetően a kiváló megközelíthetőségének - az M6 és az M7 autópályák jóvoltából. Budapest és Székesfehérvár egyaránt 25 km-re van a várostól. Mindez új gazdasági befektetők megtelepedésének kedvez, tehát meghatározó tényező a gazdaságfejlesztésre nézve. A gazdasági helyzet jelenleg is kedvező, amit bizonyít a KSH 2009-es eredménye, mely szerint a városban az egy főre jutó belföldi jövedelem jóval meghaladja az országos és a megyei értéket is.


32

10. ábra - Az egy főre jutó belföldi jövedelem (Martonvásár pirossal) (teir.hu)

4.1.2. Helyi vállakozási szektor A város gazdasági helyzetéről áttekintést nyújtanak a következő statisztikai mutatók a helyi és járási vállalkozások számáról. A Martonvásári járás a megyei összehasonlításban nem tölt be kedvező pozíciót a működő vállalkozások tekintetében. A 12. ábrán látható, hogy a Velencei-tó-menti Gárdonyi járásban és az Érdi járásban kétszer annyi a vállalkozások száma, mint a Martonvásáriban. (A jelentős eltérést a Gárdonyi járás turisztikai, illetve az Érdi járás központi jelentőségének tulajdonítható.)

12. ábra – A működő vállalkozások száma a Martonvásári járásban (38-45 db)

11. ábra - Regisztrált vállalkozások száma Martonvásáron Forrás: KSH, 2011

A településre szűkítve a vállalkozások számának növekedése, kiegyenlített gazdasági fejlődés figyelhető meg. A grafikon jól mutatja, hogy az előző évtized elején lassú, egyenletes emelkedés látszódott a vállalkozások számának alakulásában 2005-ig, majd az ezt követő két évben stagnálás mutatkozott. Ezután 2007-ben csaknem 100 céget alapítottak. Tíz év alatt a cégek száma 33%-kal nőtt, ez alatt az idő alatt összesen 215 új vállalkozást jegyeztek be. Ez számos új munkalehetőséget és nagymértékű fejlődést jelentett a gazdaságra. A 16. sz. táblázat alapján a helyi vállakozások közül a legtöbben a 10 fő alatti alkalmazottal rendelkező mikrovállalkozások voltak 2011-ben. Ugyanebben az évben a kisvállalkozások száma már csak 17. Közép- és nagyvállalat nincs a városban.



33

16. Táblázat – Martonvásáron regisztrált vállalkozások száma 1. Regisztrált vállalkozások száma 2011

0 fős és ismeretlen létszám 157

1-9 fős létszámú

10-19 fős létszámú 15

483

Forrás: KSH, 2011 20-49 fős létszámú 2


Működő szövetkezetek száma (az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db)

Működő társas vállalkozások száma összesen (megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db)

Működő vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db)

Regisztrált betéti társaságok száma (év végén) (db)

,

,

,

,

,

,

,

,

36

323

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

74 84 93 97 103 95 95 , 87 78 72 ,

235 228 229 224 228 185 177 , 160 155 164 ,

, 412 421 425 441 , , , , , , ,

314 317 327 325 335 282 275 , 248 234 237 ,

61 57 54 60 62 65 68 , 84 90 99 ,

54 50 47 54 56 60 63 , 79 85 95 ,

29 29 31 31 35 37 41 40 , , , ,

6 6 5 4 4 3 3 , 3 3 1 ,

140 146 152 161 169 162 166 , 172 169 172 ,

375 374 381 385 397 347 343 , 332 324 336 ,

, , , , , 117 118 122 117 112 112 105

288 292 304 315 325 315 304 314 392 395 418 404

A Martonvásáron működő egyéni vállalkozások száma az adatok alapján 2010-re 30%-kal lecsökkent. Ezzel szemben a regisztrált egyéni vállalkozások száma folyamatos növekedést mutatott 2000-től. Ezzel egyidejűleg a működő korlátolt felelősségű társaságok száma megnövekedett, 1 év alatt mintegy 10%-kal nőtt.


Regisztrált egyéni vállalkozások száma (év végén) (db)

Működő nonprofit szervezetek száma (db)

,

Működő korlátolt felelősségű társaságok száma (az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db)

Működő jogi személyiségű vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db)

,

Működő egyéni vállalkozások száma (az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db)

1995

Működő betéti társaságok száma (az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db)

Működő jogi személyiség nélküli vállalkozások száma (megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db)

Forrás: KSH, 2011

Működő gazdasági szervezetek száma összesen (db)

17. Táblázat – Martonvásáron regisztrált vállalkozások száma 2.



34

Regisztrált őstermelők száma (év végén)(db)

Regisztrált szövetkezetek száma (év végén) (db)

Regisztrált társas vállalkozások száma (megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db)

364

33

32

,

,

,

4

,

401

,

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

, , , , , 143 145 142 159 151 161 148

, , , , , 565 562 581 674 682 719 713

370 384 406 419 441 437 427 442 514 511 534 ,

63 58 55 62 65 80 82 86 106 117 129 146

, , , , , 73 75 79 99 111 124 141

, , , , , , , , 41 42 43 45

, , , , , 35 33 33 49 50 52 48

, , , , , , , , , 97 100 94

, , , , , 4 4 4 4 3 1 1

145 150 157 166 181 202 205,

433 442 461 481 506 517 509 528 620 628 663 657

, , , , , , , , 198 192 207 196

214 228 233 245 253

A 18. sz. táblázat a helyi regisztált vállalkozások számának alakulását mutatja be 2011-ig. Szembetűnő változás a regisztrált korlátolt felelősségű társaságok számának kétszeresére történő növekedése 2005 és 2011 között. Az egyéni vállalkozások száma stagnált, ugyanúgy, mint a nonprofit szervezeteké. A gazdasági szervezetek száma összességében 26%-kal növekedett a vizsgált utóbbi 6 évben. 4.1.3. A település gazdasági ágazatai, jellemzői A településen a legnagyobb arányban a mezőgazdaság-erdőgazdálkodás ágazatban működő cég van, ezen belül is a mezőgazdasági vállalkozások vannak túlsúlyban (19. táblázat). Itt található a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóközpontja és annak vetőmagforgalmazó és egyéb vállalkozásai. A második legtöbb vállalkozást adó ágazat a kereskedelem (gépjárműtartozékok kereskedelme), ezt a szakmai, tudományos tevékenységű cégek (MTA Kutatóintézet) követik. Jelentős az ingatlanügyletekkel foglalkozó cégek aránya is.


Regisztrált vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozások száma (db)

Regisztrált nyugdíjas egyéni vállalkozások száma (év végén) (db)

,

Regisztrált jogi személyiség nélküli vállalkozások száma (megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db)

,

Regisztrált gazdasági szervezetek száma (db)

1995

Regisztrált főfoglalkozású egyéni vállalkozások száma (év végén) (db)

Regisztrált nonprofit szervezetek száma (év végén) (db)

Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db)

Forrás: KSH, 2011

Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma (év végén) (db)

Regisztrált jogi személyiségű vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db)

18. Táblázat – Martonvásáron regisztrált vállalkozások száma 3.


35

19. Táblázat – Martonvásár regisztrált vállalkozások gazdasági ágazatok szerint Forrás: KSH, 2011 2011. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar, villamosenergia-, vízellátás; szenny-víz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, nemzetgazdasági ágakban Feldolgozóipar Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés nemzetgazdasági ágban Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek Közigazgatás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás ÖSSZESEN

Regisztrált vállalkozások száma 122 36

Regisztrált vállalkozások aránya 17,6% 5%

35 1

5% 0,1%

33 98 19 15 24 26 79 83 29 1 25 15 23 29 693

5% 14% 3% 2% 3,5% 4% 11% 12% 4% 0,1% 3,5% 2% 3% 4% -

Mezőgazdaság Martonvásár területének körülbelül 72%-a mezőgazdasági terület, ez az országos értéket is jelentősen meghaladja. 2008 és 2011 között a mezőgazdaságban működő vállalkozások aránya a 3,6% és 4,6 % között mozgott. Egy másik mutató a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban működő vállalkozások számát vizsgálja. Ez a három ágazat Martonvásár gazdaságából 17-18%-ot tesz ki összesen 122 regisztrált vállalkozással. A mezőgazdasági tevékenység középpontjában a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja áll. A kutatóintézet többek között kalászosok, valamint kukorica nemesítésével foglalkozik. Erdőháton található a már magánkézben lévő Martonseed Zrt. kísérleti gazdasága és a Bázismag Kft. A regisztrált őstermelők száma 2011-ben 94 fő volt. Az erdők aránya nem számottevő, a település területének 6%-a sorolható erdőgazdasági területek közé. A szőlő aránya mára 1%-ra csökkent. Az egykori zártkerti területen (Orbán-hegy) a szőlőműveléssel több ingatlanon felhagytak. A külterületen Kajászó határában még fellelhető őszibarack ültetvény. Az állattenyésztésből mára a Gábor-majori szabadtartásos szarvasmarha tenyésztés maradt fenn. A közelmúltban a jelentős szarvasállományt tartó Vadex Zrt. felhagyott a szarvastartással. Ipar Az építőiparban működő vállalkozások száma 2001- ben 25 db volt 2011-ben már 35, tehát ebben az ágaztban sikerült némi javulást elérni. A feldolgozóipar részaránya is jelentős. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2010—es adatösszesítése alapján 11 ipari terület található a város területén. Ezekbe 296 cég volt regisztrálva. Ezek az ún. ipari parkok az egykori TSZ majorok területén találhatók. Jelentős ipari területek: Genius tools (szerszámok nagykereskedelme), aszfaltkeverő telep, húsüzem, lakatos- és feső gyártócsarnok, akadémiai nyomda.



36

Szolgáltatás A helyi gazdaság másik pillére a szolgáltató szektor. A szolgáltatás szektorban a legtöbben a települést kiszolgáló vállakozások találhatók: élelmiszerbolt, egyéb kiskereskedések, autósboltok, tüzép. Martonvásár Településfejlesztési Koncepciójában (2012) a következő negatív gazdasági jellemzőket sorolják fel: -

-

„Hiányos helyi szolgáltatások, megszűnő vállalkozások. A településre látogatók száma stagnál, új attrakciókra van szükség. A szolgáltatások bővítésére van szükség. Munkahelyteremtésre van szükség, hogy csökkenthető legyen a napi szinten ingázók száma, és a környéken tapasztalható munkanélküliség csökkenjen. Romlanak az önkormányzat gazdasági kilátásai. „

Ezek a tendenciák az ország településeinek csaknem mindegyikére jellemzők, holott Martonvásár elhelyezkedése és fejlesztési tartalékterületei lehetővé tennék a vállalkozások számának szélesítését, új szolgáltatások megjelenését. 4.2. TURIZMUS, IDEGENFORGALOM 4.2.1.A település turisztikai szerepköre Martonvásár a nagy turisztikai forgalommal bíró Velencei-tó szomszédjában fekszik, azonban a települési idegenforgalom jelenleg nem számottevő. A város a Velencei-tó közelsége ellenére nem nevezhető turisztikai célpontnak, a települést az áthaladó turizmus jellemzi inkább. Martonvásár területén a megyei szerkezeti terv két térségi jelentőségű kerékpárutat jelöl, az egyik az Alcsútdoboz - Martonvásár – Ercsi útvonalat tárja fel, a másik a Velencei-tóhoz vezet a 7-es főút mentén. Egyik nyomvonalon sincs kerékpársáv. 4.2.2. Turisztikai jellemzők Közkedvelt turisztikai célpont a város központjából megközelíthető, festői parkban elhelyezkedő Brunszvikkastély. A barokk stílusból klasszicista stílusban átépített kastélyban ma Beethoven Emlékmúzeum várja az érdeklődőket. A parkban található még az Óvodamúzeum. A 70 hektáros kastélypark egy különleges, többek között exóta fafajokból álló arborétum. A park fái alatt a mezőgazdasági múltra emlékeztető nagy növénynemesítőink (pl. Tessedik Sámuel) mellszobrai találhatók. A kastélypark egyben természetvédelmi terület, mely a Tudományos Akadémia tulajdonában és kezelésében van. A parkban esküvőket is szoktak tartani. A település egyik turistacsalogató programja a nyaranta három alkalommal megrendezett Beethoven emlékkoncert a kastályparkban. A rendezvényen külföldi művészek is fellépnek. Július végén rendezik a Martonvásári Napokat számos programmal. Egyéb kikapcsolódási lehetőséget jelent a Szent László-patak M7-es autópályától északnyugatra, Felsőmajor közelében található parkosított környezetű horgásztó. A város fő kereskedelmi szálláshelye a háromcsillagos Marton Hotel 26 szobával, wellness lehetőséggel. Ugyanitt rendezvények és konferenciák lebonyolítására is van lehetőség. Ezen kívül egy panzió is van Martonvásáron. A település idegenforgalmi infrastruktúrája csak részben kielégítő. A látogatók számának megfelelő számú szállás található. A városi ranghoz képest azonban meglepő, hogy csak egy étterem működik, melynek igen korlátozott a kapacitása. A cukrászdák szempontjából kedvezőbb képet fest, hogy összesen négy van a településen. A helyi lehetőségek mellett az idegenforgalom részét képezik a környékbeli látnivalók, programlehetőségek, amelyeket a városból könnyen el lehet érni. A Velencei-tó menti városok idegenforgalmi szerepe miatt Martonvásár csak új szolgáltásokkal emelkedhet ki. Az egyedülálló adottságokkal rendelkező kastély és park révén a jelenleginél nagyobb turisztikai szerephez is juthat megfelelő turisztikai menedzsment által.



37

1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

443 1057 110 11 15 , 3 , , , , ,

, , 12 14 26 10 7 6 1 , 54 3

, , 17 30 30 28 23 6 6 4 4 2

2614 2487 1437 1506 684 292 40 350 1041 1854 74 ,

, , 214 452 893 253 267 204 30 , 172 86

Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő)

Vendégek száma a magánszállásadásban (fő)

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db) 29 62 45 45 23 24 30 30 25 25 25 ,

Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban (fő)

Forrás: KSH, 2011

Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma (db)

Magánszállásadás férőhelyeinek száma (db)

Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban (fő)

Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db)

20. Táblázat – Vendégek száma Martonvásáron

, , 36 57 112 31 16 10 1 , 172 3

5. TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS 5.1. KÖZMŰVEK ÜZEMELTETÉSE A vízellátást a Fejérvíz Zrt. Bicskei Üzemmérnöksége biztosítja, a szennyvíz-csatorna hálózat üzemeltetője szintén a Fejérvíz Zrt. A földgázellátás szolgáltatója az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt., villamosenergia-ellátást az E.ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt. biztosítja. A településen kiépült vezetékes távközlési ellátást a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. biztosítja. A kommunális hulladék elszállítását a Velencei-tavi Hulladékgazdálkodási Kft. végzi velencei és agárdi telephelyére. A településen 2013. január 1-jétől működik házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, amelyet szintén a Velencei-tavi Hulladékgazdálkodási Kft. végez.


1615 1724 920 691 313 181 3 53 702 607 32 ,

2003 2004 2009 2010 2011

2

, , 9 , 82

, , 142586 , 118009

Készült a településfejlesztési koncepció felhasználásával


A helyi önkormányzatoknak nyújtott normatív támogatások (1000 Ft)

22. Táblázat – Önkormányzati gazdálkodás 2. A helyi önkormányzatok helyi adó bevételei (1000 Ft)

A helyi önkormányzatok folyó (működési) kiadásai (1000 Ft)

A helyi önkormányzatok által nyújtott társadalom- és szociálpolitikai jutattások (1000 Ft)

A helyi önkormányzatok által nyújtott támogatások, elvonások és egyéb folyó átutalások (1000 Ft)

A helyi önkormányzatok államháztartáson kívülről származó pénzeszközei (db)

A helyi önkormányzatok államháztartáson belülről származó pénzeszközei (db)

A helyi önkormányzat kiadásai összesen (db)

A helyi önkormányzat hitel visszafizetése(db)

21. Táblázat – Önkormányzati gazdálkodás 1.

A helyi önkormányzatoknak nyújtott állami hozzájárulások és támogatások (1000 Ft)

A helyi önkormányzatoknak átengedett személyi jövedelem adó (1000 Ft)

A helyi önkormányzatoknak átengedett gépjárműadó (1000 Ft)

A helyi önkormányzatok saját folyó bevételei (1000 Ft)

A helyi önkormányzatok rendelkezésére álló forrásai (1000 Ft)

A helyi önkormányzatok helyi adó bevételeiből az iparűzési adó (1000 Ft)

A helyi önkormányzatok helyi adó bevételeiből az idegenforgalmi adó (1000 Ft)

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 38

5.2. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE2

5.2.1. Önkormányzati gazdálkodás Forrás: KSH, 2011

2003 , , , , 26111 21277 569587 112248

2004 2009 2010 2011 , 24081 , 2464 , 1329827, , 1333623 , 75698 , 61236 , 1189 , 569 30533 35296 , 96952 24261 24435 , 26016 608557 759834 , 679 986 84556 175028 , 152792

Forrás: KSH, 2011

721506

172243

14198

138539

271127

207525

3130280 1329827 , 1076615

406207 340708 , 315843

25797 33578 , 39743

146260 161928 , 157007

344047 278582 , 255454

222367 241919 , 220703


39

A helyi önkormányzat 2003 és 2011 közötti gazdálkodásának változását mutatja a 21.-22. táblázat. Az önkormányzat kiadásai 2011-ben nagyjából megegyeztek a két évvel azelőtti értékkel. 20%-kal csökkent az államháztartáson belülről származó pénzeszközeinek száma 2009-2011 között. Az államháztartáson kívülről származó pénzeszközei pedig 52%-kal csökkentek ugyanebben az időszakban. A helyi adó bevételei 2003-2009 között 36%-kal nőttek, majd 13%-kal visszacsökkentek a következő két évben. A rendelkezésre álló források összege a 2003-as alacsony értékhez képest 2011-re lényegesen megnőtt. Ugyanilyen változás tapasztalható az önkormányzat saját folyó bevételeinél. Az önkormányzatnak átengedett gépjárműadó mértéke 65%-kal, a személyi jövedelemadó 12%-kal nőtt 8 év alatt. Összefoglalva a különböző vagyongazdálkodási mutatók egy része jelentős csökkenést, kisebb részük pedig emelkedést mutatott. A kiadások és a bevételek egyenlege negatív, az önkormányzat kiadása kétszerese a bevételének. Ezt a hiányt csökkentik különböző támogatások, állam által átengedett adók, melyek összege növekedést mutatott az elmúlt 8 évben. A megfelelő vagyongazdálkodáshoz el kell készíteni az önkormányzat mindenre kiterjedő leltárát, az éves költségvetésben fel kell tüntetni az ingó és ingatlan vagyonon túli vagyonelemeket és azok hasznosítását, használatát. Akciótervben érdemes rögzíteni az Ingatlan-vagyonnal való gazdálkodás alapelveit és részleteit, a szabályokat önkormányzati rendeletben kell elfogadni. Az önkormányzatnak szükséges elfogadni Gazdasági Programját, melyben minimum 4-5 évre meghatározza a feladatokat, az azokhoz szükséges eszközöket és forrásokat. A Gazdasági Programot Akciótervekkel együtt is el lehet fogadni, melyek hosszabb távú kitekintést és az összefüggések megértéséhez szükséges részleteket is tartalmaznak. 5.2.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, eszközei Martonvásár Városának Önkormányzata a korábbiakban ad-hoc jellegű városfejlesztést folytatott, melynek következtében olyan pályázatokon vett részt, melyeket a martonvásári emberek nem támogattak, továbbá nélkülöztek minden településfejlesztési összefüggést. A Dreher Jenő Városfejlesztési Program részei, a Településfejlesztési Koncepció, mely kijelöli a fejlesztés irányait, a Gazdasági Program, illetve későbbiekben esetleg az Integrált Városfejlesztési Stratégia és az Akciótervek, melyek tartalmazzák a végrehajtáshoz szükséges lépéseket, feladatokat. A településfejlesztés irányainak kijelöléséért, az előrehaladás ellenőrzéséért Martonvásár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete felel, az operatív végrehajtásban a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzat intézményei és cégei látnak el feladatot. Javasolt az önkormányzatnak elkészítenie a település adottságait bemutató Befektetési Kalauzt, melyben különösen ki kell térni a foglalkoztatási, képzettségi feltételekre (település és régió), valamint be kell mutatni a lehetséges fejlesztési területeket. Szükséges termelő vállalkozások Martonvásárra történő vonzása, melynek következtében munkahelyek jöhetnek létre. Az önkormányzat direkt gazdaságfejlesztést nem folytat, a városüzemeltetésben részt vevő cégeivel végez ilyen jellegű tevékenységet. Martonvásáron, a település méretéből adódóan az önkormányzatnak nem javasolt jelentős mennyiségű szociális- és szolgálati lakás fenntartása. A lakások és helyiségek bérleti díjaiból korábban egyáltalán nem történt állagmegóvás, felújítás, fejlesztés az adott ingatlanokon. Ez az ingatlanok leromlásához vezetett. Javasolt az önálló funkciójú, lakás célú ingatlanok eladása, hosszú távon esetleg szociális bérlakás-építési programban való részvétel. A lakás- és helyiséggazdálkodás részleteit az Ingatlan-vagyonnal való gazdálkodást tartalmazó Ingatlan-, lakásés helyiséggazdálkodási Koncepció keretében javasolt elfogadni. 5.2.3. Intézményfenntartás, településüzemeltetés Martonvásár Város Önkormányzatának intézményei a Brunszvik Teréz Óvoda és a kulturális feladatokat ellátó Brunszvik – Beethoven Központ. A tulajdonában álló épületben működik a Martonvásári Beethoven Általános Iskola és a Martonvásári Alapfokú Művészeti Iskola. További intézmények a Szent László Völgye - Bóbita Óvoda Szent László Völgye Regionális Tagóvodája, és az állami tulajdonú Pápay Ágoston Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium. A szociális területért felelős Segítő Szolgálat intézményét önkormányzati társulás tartja fenn. A település energiaellátása megfelelő, minden hálózat rendelkezésre áll a lakott területen. Völgyzugoly Műhely Kft. 2013. www.vzm.hu


40

A rendszerváltást követően az intézmények energiaellátása és a közvilágítás rendszere is részben megújult, azonban szükséges lenne további korszerűsítés az intézményi épületállomány energetikai tulajdonságainak és a közvilágítás hatékonyságának javítása érdekében. Településüzemeltetési szolgáltatást Martonvásár Város Önkormányzata a cégein keresztül végez. Az önkormányzati tulajdonú Martongazda Kft. lát el valamennyi városüzemeltetéshez kapcsolódó feladatot, a temető működtetésétől kezdve az épületek üzemeltetésén és bérbeadásán át a rendezvények technikai biztosításáig. A víz- és csatornaszolgáltatást önkormányzati tulajdonú cégek végzik.

6. TÁJI-TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK 6.1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK3 Martonvásár az Alföld nagytáj, a Mezőföld középtáj, a Váli-víz síkja kistáj észak-keleti részén helyezkedik el. A kistáj a mélyfekvésű Velencei-medence és a magasabban fekvő Érd-Ercsi-hátság között fekszik. Túlnyomóan kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek találhatók ezen a síksági tájon. Az alábbiakban Magyarország kistájainak katasztere alapján kerül sor a környezeti tényezők részletezésére. 6.1.1. Domborzati viszonyok, földtani adottságok A kistáj 106 és 185 m közötti tszf-i magasságú felszínének nagyobb része féloldalasan és aszimmetrikusan kiemelt, vetődésekkel, szubszekvens völgyekkel, völgymedencékkel szabdalt, lösz takarta eróziós halomvidék. DK-i lejtőinek felszínét ÉNy-DK-i irányú, újpleisztocén szerkezeti vonalak mentén kialakult teraszos völgyek szelik keresztül. ÉNy-i része közepes magasságú tagolt síkság. A jellemző felszíni formák az ÉNy-i domblábfelszínen eróziós-deráziós úton keletkeztek. 6.1.2. Talajtani jellemzők A kistáj jelentős mezőgazdasági potenciállal rendelkezik, mivel területének 89%-át mészlepedékes és alföldi mészlepedékes csernozjom talajok alkotják. A löszös alapkőzetű talajok jó termőképességűek és mintegy 90 %-uk szántóterületként hasznosítható. A Váli-víz és a Szent Lászlópatak völgyének vályog mechanikai összetételű réti öntéstalajai talajtakaró 11%-át teszik ki. Legnagyobb részük (80 %) rétként hasznosítható. A réti öntéstalajok előfordulása csupán a patakvölgyekre jellemző. 6.1.3. Éghajlat Éghajlata száraz és mérsékelten meleg. Az évi napfénytartam 1950 óra körüli, a napsütéses órák száma nyáron 780, télen 175-180 óra között alakul. Az évi középhőmérséklet 10,2 -10,5 °C, a tenyészidőszaké pedig 17,2-17,4 °C. Évente 194-197 napon át (ápr. 3-6. és okt. 19-21. között) a napi középhőmérséklet rendszerint meghaladja a 10 °C-ot. A fagymentes időszak hossza 205-207 nap (ápr. 3-5. és okt 28-30 között). A legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékletének átlaga 34,0 °C körüli, a leghidegebb téli napok abszolút minimumainak átlaga -16,0 °C. Martonvásár térségében a mérsékelten meleg-száraz éghajlatnak köszönhetően alacsony az átlagos csapadékmennyiség (körülbelül 540 mm), ebből 310-330 mm a nyári félévben hullik. A legtöbb 24 órás csapadékot, 111 mm-t, Martonvásáron mérték. A hótakarós napok száma évente 32-34 körül valószínű, 20 cm-es maximális vastagsággal. Az uralkodó szélirány az észak-nyugati, átlagos sebessége 2,5-3 m/s. 6.1.4. Vízrajz A kistáj két nevezetes vízfolyása a Dunába folyó Váli-víz (56 km, 657 km2) és az abba torkolló, a város közigazgatási területét észak-déli irányban átszelő Szent László-patak (68 km, 338 km2) alsó szakasza. A kistáj ÉNy-i része a Velencei-tóhoz folyik le, száraz, vízhiányos terület. Az árvizek nyáron, a kisvizek ősszel jellemzőek. A vízminőség általában II. osztályú, de kisvízkor III. osztályú is lehet. A kistájon található 3 kis természetes tó, amelyekből a Martonvásár melletti a legnagyobb (5,5 ha). A „talajvíz” mélysége általában 4-6 m közötti, a völgyekben 4 m felett van, mennyisége 3

A 7.1. „Természeti adottságok” című munkarész „Magyarország kistájainak katasztere” alapján készült.



41

nem számottevő. A rétegvíz mennyisége csekély. Az artézi kutak mélysége 100 m körüli, vízhozamuk helyenként jelentős, de általában közepes. 6.1.5. Növényzet A kistáj klímazonális vegetációja a löszerdősztyep és a cseres-tölgyes. Potenciális növényzete az É-i peremterületeken dombvidéki elegyes tölgyes, a vízfolyások mentén vizes élőhelyek együttese. Jelenleg a nagytáblás szántókkal körülvett, mezsgyékre, vasúti töltések oldalára, meredek lejtőkre visszaszorult lösznövényzet, valamint a szabályozott patakmedreket követő vízparti növényzet a meghatározó. A gyepek nagy része jellegtelen szárazgyep, részben cserjésedő löszpusztagyep, illetve. löszlegelő. Fajgazdag löszpusztagyepek elsősorban a mezsgyéken maradtak fenn. A löszpusztai cserjés és tollas szálkaperjés erdősztyeprét előfordulása szórványos. Jellemzők a tájidegen fajokból álló ültetvények, a galagonyás-kökényes cserjések, néhol a telepített tölgyesek. A vízfolyásokat nádasok, mocsarak szegélyezik (Dövényi, 2010). 6.2. TÁJHASZNÁLAT, TÁJSZERKEZET 6.2.1. Martonvásár szerkezetének kialakulása a katonai felmérések tükrében A XVIII. században a hadászatban előtérbe került a terepadottságokhoz való alkalmazkodás, ezáltal a térkép a harcrend kialakításában nélkülözhetetlenné vált. Ennek fényében készítették el az első, az ország teljes területét lefedő katonai felmérést 1766 és 1785 között. Ezt követte a második felmérés 1806-tól 1869-ig, végül a harmadik, mely csak néhány évvel követi a másodikat 1872-84-ig. Ezek a térképek mintegy másfél évszázadot átölelnek, ezáltal a táj és a települések változása jól nyomon követhető rajtuk, így Martonvásár szerkezetének alakulását is a katonai felmérések alapján vázoljuk fel. 1. I. KATONAI FELMÉRÉS (1782-85) Martonvásár az első katonai felmérés készítésének idején egy két út találkozásánál kialakult település volt, neve MártonyVásár. A térségi településhálózatban jelentős szerepet töltött be, mivel a Székesfehérvárról Budára vezető kocsiút, a mai 7. főút helyén lévő út mentén helyezkedett el. A településtől észak-nyugatra Tordás (a mai Tordas), dél-keletre Puszta Szent Miklós (a mai Szentmiklóspuszta- Ráckeresztúr része), dél-nyugatra Baratska (a mai Baracska) található. Baratskával kocsiút, Tordással és Puszta Szent Miklóssal mezei és erdei utak kötik össze, amelyek a ma is meglévő útkapcsolat elődjeinek tekinthetők.

A településtől délre folyt a Szent László-patak szabályozatlan mederben, amelyet a főút is keresztezett, az átkelést egy fahíd biztosította. A településtől észak-nyugatra egy nagy kiterjedésű nád nélküli mocsár terült el, amely a Szent László-patakkal érintkezett. A patak vonalát a falutól délre szintén követték mocsaras területek. Mivel a település a patak völgyében helyezkedett el, Völgyzugoly Műhely Kft. 2013. www.vzm.hu


42

közvetlen környezetében legelők, mezők terültek el, szántóterületeket csak a falutól távolabb ábrázol a felmérés. A településtől észak-nyugatra magasodó dombokon szőlőművelés folyt.

Martonvásár már az első katonai felmérés idején fejlett település volt, a mai településközpont szerkezete ekkorra már kialakult. A felmérésen felismerhető a település fő utcája (a Fehérvári út és a Budai út), amelyhez az északi oldalán két utca (a mai Rákóczi Ferenc utca és a Dózsa György út), déli oldalán pedig egy utca (a mai Szent László utca) csatlakozott. A település az 1770-es években a Brunszvik család birtokába került, ők építtették 1773 és 1776 között a római katolikus templomot (a képen kereszt alakú), majd 1783 és 1785 között a kastélyt a település észak-nyugati végén, a templom mögött. Jól látható a felmérésen a kastély melletti kastélypark. A Fehérvári út mellett kiemelkedik a lakóházak sorából a Postakocsi fogadó épülete. A településen ekkor már csak kőből épült házak álltak, fésűs beépítésben. A házak mögött háztáji kertek húzódtak hosszan. Ezek az utcák alkotják a mai város falusias megjelenésű településmagját.

2. II. KATONAI FELMÉRÉS (1829-1869) Az első katonai felmérés óta eltelt hosszú idő miatt a második katonai felmérésen számos változást tapasztalhatunk a településen és környékén.



43

A térség szövevényes úthálózata átalakult, kialakult az utak hierarchiája. Jelentős változás a térség úthálózatában a vasút megjelenése, amelynek nyomvonala Martonvásártól északra húzódik. Martonvásárt korán, már 1861-ben bekapcsolták a vasúti hálózatba (Budapest-Nagykanizsa vasútvonal). A felmérés a településen már egy nagyobb méretű vasútállomást is ábrázol a jelenlegi vasútállomás helyén, amely akkoriban a lassú szerelvények szénnel és vízzel való feltöltését szolgálta. A települést átszelő főutat I. rendű országos főútként ábrázolja a felmérés, amely már kőből épült és fasor szegélyezte. A településről Szent László Puszta felé egy II. rendű főút, Tordas felé egy földút vezetett. A Szent László-patakot Keresztúri-víz-csatornaként tünteti fel a térkép, a völgyében még mindig a legelők az uralkodóak, de a falutól távolabb eső területeken már megnövekedett a szántóterületek aránya. A Martonvásártól észak-nyugatra található dombon lévő szőlőterületek a településhez tartoztak (Mártoni szőlő), a hegyen egy pincesor húzódott. A hegy nyugati lábánál létrejött a Malom-tó. A külterületen több major látható: a településtől délnyugatra a Tükrösi-major, északnyugatra a Spanyol Major, Uj Major. Erdőhát és Kismarton területét pusztának jelöli.

A település az I. katonai felmérés óta tovább terjeszkedett a már meglévő utcák mentén (Szent László út, Budai út), valamint kialakult a Malom utca. A település északi végén megjelenik a temető. A megépített vasúti megállónál akkoriban épülhetett a barokk magtár, amely a helyben



44

megtermelt nagy mennyiségű gabona tárolásának és elszállításának fontosságáról tanúskodik. A térképen feltűnnek a vasúttól délkeletre szétszórtan található egykori gazdasági épületek. A 19. század közepén a mai Sétáló utcai épületek és az orvosi rendelő helyén állt egy szeszgyár. A kastélyt az eredeti egyszintes barokk épületre emeletet építettek, és átépítették klasszicista stílusban. Ettől északra található a lovarda épülete. A kastélyhoz tartozó angolkertet Brunszvik Ferenc alakíttatta ki az 1800-as évek első felében. Az első katonai felmérésen még mocsárként ábrázolt területen létrejött egy tó, amely a kertépítés eredménye: a Szent László-patak vizét felduzzasztották és egy kis tavat hoztak létre benne egy mesterséges szigettel. 3. III. KATONAI FELMÉRÉS (1872-1884) Mivel a második felmérést rövid időn belül követte a harmadik, jelentős változások nem történtek a településen.

Martonvásárt a környező településekkel összekötő utak, földutak száma nem változott, azonban a Tordasra vezető út jelentősége megnőtt. A településtől délre új szőlőültetvények jelentek meg (Új szőlők), valamint már számos környező majort megnevez a felmérés, amely az aktív mezőgazdasági művelésre utal (például Felső major, Gábor major, Kismártoni major, Tükrös major). A településtől észak-nyugatra magasodó hegy az Orbán-hegy elnevezést kapta. A Malom-tó a harmadik katonai felmérés idejére megszűnt, az 1850-es években a vasútépítést megelőzően lecsapolták.



45

A településszerkezet a korábbi felmérésekhez képest érdemben nem változott. Rendeződött a Brunszvik út településközponti része, kialakult a Kolozsvári utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca. A harmadik katonai felmérés már két szakrális épületet is ábrázol a településen: egy egytornyú templomot a római katolikus templom helyén és egy kápolnát a temetőben. A temetőben egy keresztet jelöl a térkép, a Szent László puszta felőli és a Baracska felőli településkapuban pedig egy-egy képoszlop állt, a Szent László úton pedig a Mária Immakulata szobrot is jelöli. A települést átszelő főút bevezető szakaszain hídon lehetett megközelíteni a települést, mivel mindkét végén egy-egy vízfolyás folyt. A településközpont épületeinek egykori funkciójában segít az alábbi 1886-ból származó kataszteri térkép egy részlete. A központban jól látszik a gyermekkert (Kisdedóvoda), és a Budai úti iskola épülete. Vele szemben a posta épülete húzódik. A hosszú lakóházak fésűs beépítésben állnak. A Szent László úton lévő telkek jóval szélesebbek, mint a többi utcában.

13. ábra Martonvásár kataszteri térképének részlete 1886-ból (forrás: www.sulinet.hu)

4. A HARMADIK FELMÉRÉS ÓTA ELTELT IDŐSZAK A harmadik katonai felmérés óta eltelt bő száz év alatt a település sok változáson esett keresztül. Külterületi területhasználatok tekintetében az Orbán-hegyen jellemzően zártkertekben folyt a



46

szőlő- és gyümölcstermesztés. A Fehérvári út mentén, az „Uj Szöllők” helyén egy teljesen új településrész jött létre, melynek beépítése napjainkban is tart. A településtől északnyugatra (Gábor-majori erdő) és délkeletre új erdőterületek láthatók. A településtől délre a patak mentén vízállásos terület található. Jelentős a szántóterületek aránya, amely manapság az észak-nyugati területek kivételével szinte teljesen körbeveszi a települést. A mai húsfeldolgozó és a vele szemben lévő gazdasági terület helyén volt az Új Élet Tsz tehenészete. A vasúttól északra volt a Szabadság Tsz (ma Bulgárház) és a Mezőgazdasági kutatóintézet mára teljesen felhagyott 400-as telepe. Kialakult a település mai szerkezete, megszilárdult a térség úthálózata. Jelentős mértékben nőtt a belterület. A térség úthálózatára jelentős hatással volt az M7-es autópálya megépülése, amelynek bal pályája 1966-ig készült el Martonvásárig. A település belterülete jelentős növekedésen ment keresztül, főleg északi, keleti és nyugati irányba terjeszkedett. Északi irányba a vasúton túl is épültek be területek egészen az autópálya vonaláig (Rózsa utca, Hunyadi út, Zrínyi utca). Az egykori Erdőhát pusztán és Kismarton majorban a Tudományos Akadémia kutatóintézetét hozták létre. Ezeknek az éveknek a sajátságos hangulatát idézi a mai Erdőhát területe a felhagyott épületekkel, a magára hagyott egykor gondosan telepített fajgazdag növényzettel, egyforma kialakítású lakóházakkal.

14. ábra – Martonvásár, topográfiai térkép tajertektar.hu Völgyzugoly Műhely Kft. 2013. www.vzm.hu

Forrás: TÉKA,


47

6.2.2. Területhasználat változása 1895-2011. 23. Táblázat – Területhasználatok válozása (m2) 1895-2001.

Forrás: KSH,Takarnet

szőlő

rét

legelő

erdő

nádas

2581

kert, gyümölcsös 26

29

115

160

106

-

művelés alól kivont 91

1913

2545

28

41

142

112

147

-

110

3125

1935

2510

56

33

147

118

127

-

118

3106

1962

2422

88

36

121

23

150

-

285

3125

1971

2343

89

27

82

50

166

-

369

3126

1984

2284

128

22

85

-

147

-

460

3126

2001

2256

38

23

11

35

175

17

562

3125

Év

szántó

1895

100%

0 29

0 41

0 33

0 36

0 27

0 22

összes 3108

17 23

90% 80% nádas

70%

60% 2581

2545

2510

2422

2343

2284

szőlő

2256

szántó

művelés alól kivont

50%

kert/gyümölcsös

40%

gyep (rét)

30%

gyep (legelő)

20%

10% 0%

91 26 115 160

110 28 142 112

118 56 147 118

1895

1913

1935

285

369

460

88 121 23 1962

89 82 50 1971

128 85 0 1984

562 38 11 35 2001

15. ábra – Területhasználatok alakulása 1895-2001. Martonvásár területe az elmúlt évszázad alatt nem változott jelentősen. A szántóterületek nagysága 1895 óta csökken, ez a beépített területek terjeszkedésének köszönhető. A szőlőterületek 1913 óta fogynak. A rétek, legelők nagysága drasztikusan csökken a XIX. századi állapothoz képest, viszont ugyanilyen rohamosan növekszik a művelés alól kivont földrészletek száma. Az erdők kiterjedése hullámzó, voltak jobb és rosszabb időszakok, a végeredmény azonban mindenképpen pozitív, mert 1895 óta majdnem 70 hektárral nőtt az erdők nagysága. A 2010-es év második felében sajnos sok illegális fakivágás történt. A nádasok nagyságával kapcsolatban a település történetéből arra következtethetünk, hogy a 17 hektár valószínűleg kevesebb, mint száz évvel ezelőtt. 6.2.3. Tájszerkezet Egy település tájszerkezetét főként a domborzati, vízrajzi és egyéb természeti adottságokhoz alkalmazkodó területhasználati foltok, beépített területek, valamint az azokat összekötő, elválasztó, vagy átszelő vonalas elemek alakítják.



48

Martonvásár a Váli-víz Síkja kistájon a Szent László-patak völgyében, utak csomópontjában fekvő település. A táji környezetet meghatározza – a kiváló termőhelyi adottságból fakadóan – a szántóterületek túlsúlya. A településtől északra Tordas határáig az Orbán-hegyen volt zártkerti területek találhatók. A zártkertektől illetve a Szent László-pataktól nyugatra található egy viszonylag nagy kiterjedésű erdőfolt, az úgynevezett Gábor majori erdő, ami közvetlen kapcsolattal rendelkezik a Beethoven parkkal. A település külterületén számos major, illetve gazdasági terület található. Két legnagyobb külterületi major a megyehatárhoz közel fekvő Erdőhát és Kismarton, ahol korábban a mezőgazdasági műveléshez, illetve terményfeldolgozáshoz kapcsolódó épületek mellett az ott dolgozók számára kialakított lakóépületek találhatók. E területek jelentősen átalakultak az utóbbi évtizedekben a mezőgazdasági művelés szerkezetének átalakulásával, jellemzően kisebb gazdasági társaságok alakultak a területen. Több gazdasági terület található az M7 autópálya martonvásári csomópontjában. A település nyugati részén áll a Gábor-major, ahol jelenleg is az állattartás jellemző.

16. ábra – Martonvásár, ortofotó

Forrás: Google Earth, 2013. október

A vonalas tájformáló elemek természetesek, vagy mesterségesek lehetnek. Természetes tájelemek a meglévő fasorok, a patakok és egyéb vízfolyások. A Szent László-patak felső szakaszának kivételével a vízfolyások sokszor szabályozott mederben folynak, mederbe kényszerítve ezek már mesterséges tájalkotó elemekké váltak. A vízfolyások mellett a völgyek jelentik a természetes vonalas elemeket. Martonvásár jellemzően sík domborzati viszonyainak köszönhetően jelentős tájszerkezetet, településképet befolyásoló hatással bírnak a műszaki infrastruktúra elemek. Ez különösen igaz az autópálya és a vasút esetében,



49

melyek szabályozási szélessége, illetve települést északkelet-délnyugati irányban átszelő nyomvonala jelentős tájhatároló elemek, élővilágot elválasztó folyosóként jelennek meg. A vonalas tájalkotó elemek tájképformáló ereje abból adódik, hogy amellett, hogy tagolják a tájat, vezetik a tekintetet. Mesterséges, vonalas tájalkotó elemek jellemző eleme a település külterületét behálózó útrendszer (pl. az autópálya-lehajtó - Erdőhát közötti földút, Erdőhát - Kismarton közötti út, Gábor-majorhoz vezető út). Ugyancsak műszaki infrastruktúra elemek a települést az északi és a keleti részén átszelő magas feszültségű elektromos vezetékek. 6.2.4. Tájhasználat, külterületi területfelhasználások A településképet jelentősen meghatározzák a domborzati adottságok mellett a termőhelyi adottságok, így alakulhatott ki az évszázadok óta jellemző árutermelő mezőgazdasági jelleg. A szántóföldi jellegtől a Szent László-patak két oldalán fekvő területek térnek el, a keleti felén fekvő volt zártkerti területek, illetve a patak nyugati oldalán fekvő erdőség. 24. Táblázat – Földrészlet statisztika fekvésenként fekvés

földrészletek száma

összes terület (ha)

Forrás: Takarnet, 2013

legkisebb földrészlet terület (m2)

legnagyobb földrészlet terület (m2)

átlagos földrészlet terület (m2)

belterület

1946

343

8

368932

1764

külterület

624

2725

164

1298600

43685

zártkert

381

56

14

6115

1472

ÖSSZESEN

2951

3125

25. Táblázat – Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág erdő gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös halastó kert kivett nádas szántó szőlő

földrészletek száma

alrészletek száma

68 23 6 49 3 185 2188 4 419 193

Forrás: Takarnet, 2013

89 28

összes alrészlet terület (m2) 1749881 353936

legkisebb alrészlet terület (m2) 172 446

6 54 3 186 2204 5 776 194

109950 213557 54345 176354 5626755 174237 22562517 231515

829 420 3340 14 8 3146 336 402


legnagyobb alrészlet terület (m2) 292997 104953

átlagos alrészlet terület (m2) 19662 12641

74338 28700 34354 2487 368932 77002 485197 7333

18325 3955 18115 948 2553 34847 29075 1193


50

művelés alól kivont gyep (legelő) 18% 1% gyep gyümölcsös erdő szőlő erdő (rét) kert 0% 1% 1% 6% 0%

gyep (legelő) gyep (rét)

gyümölcsös

szántó 73%

kert művelés alól kivont szántó szőlő

17. ábra – Területhasználatok százalékos megoszlása a városban

gyep (rét) 1% gyep (legelő) 1% szőlő 1%

erdő 6%

gyümölcsös 0%

kert 1%

művelés alól kivont 8%

erdő

gyep (legelő)

gyep (rét)

gyümölcsös

szántó 82%

kert

művelés alól kivont

szántó

szőlő

18. ábra – Területhasználatok százalékos megoszlása a város külterületén A települést a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek jellemzik. A volt zártkerti területek, a Gábor-majori erdő, illetve a Szent László-patak völgyének kivételével a település külterületét az árutermelő mezőgazdasági művelés, vagy az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának kísérleti művelése jellemzi. A fentieknek megfelelően a szántóterületek jelentik a legjelentősebb területhasználatot, ami összesen a közigazgatási terület 73%-át, a külterület 82%-át teszi ki. A terményekre a nagyüzemi vertikum jellemző: búza, árpa, rozs, zab, kukorica, napraforgó, illetve kisebb mennyiségben repce, mustár, lucerna. Egyéb mezőgazdasági területek közül a gyepek aránya elenyésző, kizárólag a Szent László-patak völgyében találhatók gyepterületek. Gyümölcsös található a Gábor-majortól északkeletre, a vasút északi oldalán, továbbá a Tordasra vezető út nyugati oldalán a település határában. Nádas területbe tartozik a Martonvásári tavak a város közigazgatási területébe tartozó területei.



51

A településtől északra található egykori szőlőhegy (volt zártkerti terület), az Orbán-hegy vegyes területfelhasználást mutat. A szőlő, gyümölcsös és kertes mezőgazdasági művelés jelentősen visszaszorult. A hegyre egyre többen költöztek ki állandó jelleggel. A folyamatokat követve a város kénytelen a minimális szolgáltatásokat biztosítani a hegyen, ennek megfelelően megoldott a postai szolgáltatás biztosítása, illetve a kommunális hulladék elszállítása. Az erdőterületek jellemzően a Gábor-majori erdőben, a kastélyparkhoz kapcsolódóan, a Szent László-patak nyugati partján találhatók. Az erdőterületek a város közigazgatási területének csupán 6%-án helyezkednek el. További nagy erdőfolt található a település délkeleti határánál. Jelentős területhasználatnak lehet tekinteni a kivont területeket Martonvásár közigazgatási területén, melyek az egykori majorok, gazdasági telephelyek, üzemterületek jelentik. A település külterületének összesen 8%-a művelés alól kivont. Egy állattartó major található a település nyugati részén: Gábor major. A telepen 500-600 szabadtartású marhát tartanak, melyek legeltetése a szomszédos Baracskán folyik. A Gábor majori erdőben található Vadex telephely, illetve az ahhoz kapcsolódó karámrendszer, ahol korábban gímszarvasok tenyésztése folyt, jelenleg üresen áll, hasznosításra vár. Az M7 autópálya városi lehajtójánál több gazdasági telephely is található. A csomópont északi oldalán áll az EuroAszfalt Kft. aszfaltkeverő üzeme, illetve a 81108. j. Gyúró bekötőút nyugati oldalán az Anna major. Az Anna major a Baracskai Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet bezárt telephelye. A telepen több épület is található, jellemzően egyszintes barakok, azonban található egy háromszintes épület is. A csomóponttól délre áll az Állami Autópálya Kezelő Zrt. telephelye szociális és iroda épültek mellett gazdasági és raktározó épületekkel. A telephelyen legfeljebb 8,0 m-es épületmagassággal álló épületek állnak alacsony tetővel. Az Autópálya Kezelővel szemben található a Makler Kft. telephelye, ahol szerszámok, műhelyfelszerelési cikkek és teherautó alkatrészek nagykereskedelmével foglalkoznak. A területen kétszintes gazdasági épületek találhatók. Az M7-es autópályától délre, Kismartonba vezető dűlőút mellett fekszik a korábbi Négyszázasnak nevezett, volt állattartó telephely, ahol a gazdasági épületek többsége romba dőlt, vagy rossz szerkezeti állapotban található. A 7. sz. főút Kismartonba vezető út kereszteződésében áll egy nagy gumiszerviz. A megyehatár közelében áll a MAVIR martonvásári transzformátor alállomása. A belterülethez kapcsolódó gazdasági területek: a Bulgárház nevezetű gazdasági telephely a vasúttól északra, a Hazai Hús Zrt. földszintes feldolgozó üzeme Ráckeresztúrra vezető összekötő út nyugati oldalán, illetve az út túloldalán fekvő EMAPOT TEAM Anyagmozgatás Gépesítési Kft. termelő telephelye. Ráckeresztúr irányába található gazdasági telephelyen számos vállakozás működik. Martonvásár két sajátos településrésze a település külterületének északkeleti részén található Erdőhát és délkeleti részén fekvő Kismarton. Mindkét településrész a gazdasági telephelyhez, majorhoz kapcsolódó lakóterületekkel együtt alakult ki az elmúlt évszázadban. E területrészek jelentik a város külterületi lakóterületeit. Erdőhát a nagyobb, közel 44 ha-os külterületi városrész. A településrész sajátos helyzetben állt, az MTA kutatási és termelési tevékenységéhez kapcsolódott. A rendszerváltást követően a területen folytatott gazdasági tevékenység átalakult, a gazdasági területek feldarabolódtak, illetve a korábbinál kisebb kapacitással működnek. A gazdasági területek a településrész északi és nyugati részén helyezkednek el. A településrészt „uraló” vetőmagüzem az északi részen helyezkedik el. A településrész központjában sorházak találhatók, a településrészre vezető Kuti András utcában fésűs elrendezésben állnak a lakóházak. A település nagy zöldfelülettel rendelkezik. A településrész kiemelkedő jelentőségét mutatja az egyedi növényállomány is. A városrészt zöldgyűrű veszi körül. Kismarton területe közel 20 ha. A területre vezető bekötőút mellett helyezkedik el a felhagyott Kismarton major, ahol gazdasági tevékenységet már nem folytatnak. A városrészben jelenleg is folyik gazdasági tevékenység fatelepen, illetve hulladékgyűjtő telephelyen. A területen található lakóterületek jelentős része sorházas terület, azonban található egy-egy szabadon álló egylakásos lakóépület is. Kismarton közepén egy viszonylag nagy parlagterület található hidroglóbusszal. A településrészt majdnem egészsében egy beerdősült zöldgyűrű veszi körbe.



52

6.3. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 5. TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET Martonvásár 174 hrsz-ú ingatlanon található Martonvásári park természetvédelmi terület országos védelem alatt áll a Martonvásári-park (Beethoven park) természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 61/2007. (X.18.) KvVM rendelet alapján. 6. ORSZÁGOS ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT A 2008. június 9-én elfogadott 2008. évi L. törvény az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról határozta meg az érvényes Országos Ökológiai Hálózatot. 1. § Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 21. országos ökológiai hálózat: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek, 14. § Az OTrT. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: [Országos ökológiai hálózat övezete] „13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. A magterületek olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradást és életkörülményeit hosszútávon biztosítani képesek, és számos védett, vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont. Az ökológiai és zöldfolyosók olyan területek, melyek döntőrészben természetes eredetűek, többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos, vagy megszakított élőhelyek, amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek közötti biológiai kapcsolatok biztosítására. Ez az új ökológiai hálózat összhangban van a pán-európai ökológiai hálózat rendszerének felépítésével, ahol nem lehetséges az elemek közötti átfedés. Miután jelenleg a hazai és nemzetközi természetvédelmi jogrendszer együttes alkalmazásában a természetvédelmi kategóriák összessége nehezen átlátható és a területhasználatra vonatkozó természetvédelmi elvárások nem a jogi besorolástól, hanem a terület természetességétől, illetve veszélyeztetettségétől függ, ezzel az új, egyszerű, három elemből álló rendszerrel a tájhasználati javaslatok, szabályok homogén területekre alkalmazhatók. A település szabályozási előírásaiban, Helyi Építési Szabályzatában az Országos Területrendezési Tervben, illetve az Országos Természetvédelmi Hivatal által összeállított szakmai anyagban javasolt szabályozás elemeit, előírásait kívánjuk beépíteni. Az OTrT Országos ökológiai hálózat övezetei közül a települést a Magterület és az Ökológiai és zöldfolyosók övezete érinti. A Magterület övezetébe tartozik a Beethoven park területe, illetve a Szent László-patak déli települési szakasza melletti gyepterületek. Ökológiai és zöldfolyosó övezetbe tartozik a településtől északra, a Szent László-patak melletti Gábor majori erdő, illetve a település déli részén a magterületekkel határos területek egy keskeny sávban. 7. TÁJKÉPVÉDELMI TERÜLET ÖVEZETE Martonvásár közigazgatási területének Szent László-patak menti területeit sorolja a megyei és az országos terv országos jelentőségű tájkpvédelmi terület övezetébe. Az övezet előírásait és irányelveit a településszerkezeti terv a területhasználat meghatározásakor figyelembe kell vennie.



53

6.4. TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK, PROBLÉMÁK A tájhasználati konfliktusokfelsorolásánál a Dreher Jenő Településfejlesztő Koncepció szolgált alapul. A tájhasználatból eredő, illetve annak ítélt konfliktusokat elsődleges jellegük szerint funkcionális, tájökológiai és vizuális-esztétikai konfliktuscsoportba sorolhatók: 8. FUNKCIONÁLIS KONFLIKTUSOK Árkok feliszapolódása: az utak mentén gyakori az árkok feliszapolódása, így kisebb a vízelvezetés hatékonysága. Hiányoznak a mezőgazdasági táblák és a lakóterület közötti árkok, nagyobb esőzéskor a víz átfolyik a település szélső utcáin, azokban szemetet és hordalékot hagyva maga után. Kastélypark korlátozott nyitvatartása, zártsága: a parkot látogatni legkésőbb 6, télen 5 óráig lehet, így viszont azok, akik hétköznap dolgoznak, és koraeste érkeznek haza, nyáron sem tudják látogatni. MTA tulajdonviszonyai: a Martonvásár körüli mezőgazdasági területek legnagyobb része az MTA tulajdona. Ez jelentősen korlátozza a település terjeszkedését, új szolgáltatások megjelenését. Felhagyott szőlők: az Orbánhegy egykori szőlői közül többet felhagytak, vagy megváltoztatták a művelési ágat. A felhagyott területek egy részéről már a szőlőtöveket is kiirtották, így ezek szabadon gyomosodnak. A másik tendencia a felhagyott szőlők helyén új lakóházak építése (Orbánhegy utca, Rózsa utca). Ez azért jelent konfliktust, mert ez a terület nincs, vagy nincs megfelelően közművestítve. A kastélykertben zajló közlekedés zavaró hatása: az MTA dolgozói a kastélykerten belül gépkocsival, mezőgazdasági gépekkel és kerékpárokkal közlekednek. Erdőhát hajdani gazdasági funkciója eltűnt, és az ott lakók – az egykori dolgozók - elszigetelve maradtak a településtől. 9. VIZUÁLIS KONFLIKTUSOK Légvezetékek kedvezőtlen látványa: mindenhol látványromboló a Közvetlenül a kastélykert bejárata előtt áll egy folyamatosan zúgó trafó.

légvezetékek

jelenléte.

Nincs egységes településkép: a település arculata spontán alakul, minden változtatás egy adott területre koncentrál. Átfogó, legalább a főutak menti telkek beépítésére, épületeire vonatkozó, a Helyi Építési Szabályzatban is rögzített előírások nincsenek. A központban a járófelületek anyaga is változó, a burkolatok nem egységesek, van, ahol négyféle burkolat találkozik. Ez fokozza a rendezetlen összképet. A Bajcsy-Zsilinszky úti felhagyott ipari csarnokok környezetének rendezetlensége Erdőhát felhagyott gazdasági terület egykori közterületének elhanyagolt képe. 10. ÖKOLÓGIAI KONFLIKTUSOK Zöldfelületek kastélyparkon kívüli kis aránya: Martonvásárt minden oldalról nagy kiterjedésű, művelés alatt álló szántóterületek vesznek körül. A mezőgazdasági művelés ellensúlyozására, kondícionálásra a települési zöldfelületek nagysága, a szűrő hatású fás szárúak mennyisége nem elégséges. Gépkocsiforgalommal járó szennyezések: a Martonvásárra jellemző intenzív átmenő forgalom befolyással van a növényzetre – első sorban az utak mentén- és a zaj és levegőszennyezés mértékére. Szent László-patak elhanyagolt állapota: kisvárosi vízfolyás látszatát kelti, élővilága a feliszapolódás, a part állapota változó, nagy, és a terület mocsaras. A meder és a szennyezett.

a patak ökológia állapota nem kedvező, elhanyagolt a teljes hosszát tekintve szakaszonként eltérő. Jelentős az egykori víztározó helyén maradt nádas kiterjedése víztest kül- és belterületen egyaránt szilárd hulladékkal

Szent László-patakot szennyező területhasználatok: külterületen közvetlenül a patak mellett zajlik a szántóföldi mezőgazdasági művelés, belterületen pedig állattartás is, a védőtávolságok betartása nélkül. Mivel a szántóterületek majdnem a partig terjednek, a mezőgazdasági eredetű szennyezések a víztestbe juthatnak, nitrátszennyezés és intenzív gyomosodás indulhat meg.



54

Illegális hulladéklerakás: külterületen a bekötőutak mentén, a Gábor-majori erdőben több helyen, illetve autóval megközelíthető erdősávoknál jelent konfliktust az illegálisan lerakott hulladék.

A Kismartonba vezető út

Kisparcellás szántók Orbánhegyen

A Szent László-patak Baracska határában

A volt „400-as telep” omladozó épületei

A felhagyott szarvastenyésztő területe

Erdőhát koros díszfái, bozótosódó közterülete


MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ Fasor a szántók között

55

Az M7-es autópálya

M7-es autópálya fragmentáló hatása: Martonvásár északi határában halad az M7-es autópálya, melynek a településhez tartozó szakaszán kifejezetten a vad átjárását biztosító létesítmény nincs. A Gábor-majori-erdő szélén vezető út és az Orbánhegy útjának aszfaltos felüljárója, a Szent Lászlópatak folyása, és a Spanyol-dűlő esővizét levezető csatorna mellett pedig egy-egy alagút szolgálja az emberi közlekedést, így az állatok is arra kényszerülnek, hogy ezeket használják. Vasúti pálya fragmentáló hatása: a vasúti síneken 4 átkelési lehetőség van, a Gábor-majori-erdő felé vezető út lámpás-sorompós átjáró, a Szent László-patak kastélykertbe való belépésénél lévő alagút, a Tordas felé vezető Hunyadi út alagútja, és Erdőhát-major bekötőútjának felüljárója. A kastélykert erdős foltja és a Gábor-majori erdő közötti összeköttetést a patak alagútja jelenti, ám a kastélykert kerítése miatt itt valószínűleg nem tudnak állatok közlekedni. A vasúti töltésen és síneken való közlekedésüket a felújításkor épített hangfogó falak akadályozzák. Szántóföldi erdősávok hiányának komplex konfliktusa: funkcionális, vizuális és ökológiai konfliktust is okoznak a külterületi szántóföldek hiányzó fasorai, erdősávjai, mezsgyéi. Hatalmas, egybefüggő szántók fekszenek a település körül. Csak néhol húzódnak fasorok a mezőgazdasági táblák között, és a település határához, az utak külterületi szakaszaihoz is elválasztás nélkül kapcsolódnak ezek a területek, növelve a légszennyezést, az utak mentén pedig a hófúvások, széllökések miatt a balesetveszélyt.

7. A TELEPÜLÉS ZÖLDFELÜLETI RENDSZERE Martonvásáron a zöldfelületi rendszer elemei: - erdőterületek - gyepterületek - fasorok, erdősávok - belterületi zöldterületek - zöldfelületi intézmények - telken belüli zöldfelületek - nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek területek).

(kertes

illetve

általános

mezőgazdasági

A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt külterületi zöldfelületi elemek leírását a 6.2.3. Tájhasználat, külterületi területfelhasználások című fejezet tartalmazza. Martonvásáron a zöldfelületi rendszer fő elemeit belterületen a szerkezeti jelentőségű zöldfelületek, a közkertek, közparkok, intézményterületek, míg külterületen a Szent László-patak melletti területhasználatok (erdő- és gyepterületek) jelentik. Fontos még megemlíteni a településen az egykori zártkertek zöldfelületeit, az itt megtalálható szőlők, gyümölcsösök nagy mértékben járulnak hozzá Martonvásár zöldfelületi ellátottságához. Az önkormányzat a 22/2008 (IX. 30.) sz. rendeletben a növények ültetési és telepítési távolságára vonatkozó helyi szabályairól hozott rendeletet. Ebben a telekhatártól számított legkisebb ültetési távolságot, a közterületi növénytelepítést, a meglévő növényzet kezelését és a fa elhelyezés miatti birtokviták eljárását szabályozza. Belterület Martonvásár belterületének zöldfelületi elemei közül kiemelkedik a Brunszvik kastély parkja, mely természetvédelmi oltalom alatt áll. A településen több zöldterület is található: -

Emlékezés tere/Templomkert: 5154 m2 Aradi vértanúk tere: 1659 m2 Széchenyi utcai játszótér : 1800 m2 Kossuth tér: 15249 m2 Illyés Gyula tér: 7853 m2 Lakóparki játszótér: 7942 m2 Kinizsi utcai játszótér: 9425 m2 Tűzoltószertár előtti park: 4357 m2



56

A közterületek, illetve az intézménykertek ápoltak, rendezettek, jól felszereltek. A település területén kevés az elhanyagolt, parlagon hagyott terület. A belterületi nagy kiterjedésű gyepes zöldfelületeket kaszálják. Itt megjegyzendő azonban, hogy ezek a zöldfelületek kihasználatlanok, annak ellenére, hogy csak egy-két játszótér és az Emlékezés tere szolgál közösségi térként a városban. A településen magas a belterületi zöldfelületek aránya. Zöldterületi szempontból fontos megemlíteni, hogy a házak mögött a telkek hátsó része sok helyen kertként van hasznosítva. A városban összefügő fasor nem található, azonban zöldfelületi szempontból fontosak a kiültetett gyümölcsfák, illetve a kertvárosias részen díszfák. Külterület Erdőháton szembetűnik, hogy a terület egykori közterületei különböző fajtájú díszfákkal gazdagon beültetett. A fafajok közül néhányat említve: platán, ezüstlevelű juhar, vadgesztenye, ezüstlevelű hárs. A koros, kialakult koronájú fák, sövénnyel szegélyezett járdák egykor szép utcaképet adhattak, ma sajnos nagyon elhanyagolt.

8. ÉPÍTETT KÖRNYEZET 8.1. TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁSOK 8.1.1. TELEPÜLÉSSZERKEZET Martonvásár első két utcája - Fehérvári út és a Szent László út - a Szent László-patak mellé települt egymásra merőlegesen. A Dózsa György út északi végénél épült meg a Brunszvik-kastély. A város aztán a Fehérvári út ill. Budai út két oldalán terjeszkedett északkelet-délnyugati irányba. E két utca tengelye közötti területet lassanként felparcellázták, és kialakították a köztes utcákat. Ezután a patak túloldala is beépítésre került a Fehérvári út mentén. A mai településszerkezet ma is megőrizte „kereszt” alakját. A vasúttól nyugatra nyúlik ki a volt zártkerti terület – Orbánhegy – és az avval párhuzamosan kiépült utcák. Az utcákat a sík területen szabályos derékszögű szerkezetben alakították ki. Megfigyelhető, hogy a város első utcáin falusias jellegű, mély telkek lettek kialakítva fésűs elrendezésű házakkal. A hosszú telkek a bennük lévő kertekkel háztáji gazdálkodást tettek lehetővé. A későbbi utcák telkei ezeknél valamivel rövidebbek, így a Brunszvik út - Orgona u. közötti városrészen és a patak alatti településrészen. A falusias jellegű részeken a lakóházak oldalhatáron állnak, a legrégebbi utcarészeken utcavonalas beépítésben. A rendszerváltás előtt kiépült településrészeken a házak nagy része a Kádár-korszakbeli földszintes sátortetős típusházak, közöttük egy-egy régi parasztház bújik meg. Emellett jelentős számú nyolcvanas évekbeli emeletes családi ház épült. Ilyen a Béke utca, vagy a Határ utca. Ezek telekmérete már a kertvárosi jelleget tükrözi, jóval kisebb, mint a falusias lakóterületeké. A rendszerváltás előtt épültek a Vásári Pál u.- Mikszáth u.- Váci Mihály u. sorházai. A kilencvenes évektől új kertvárosias beépítésű részekkel bővült a településszerkezet. Részben ekkor és a 2000-es években épültek a Széchenyi utca házai. A Jókai Mór utca lakóházai az ún. mediterrán stílusú lapos formákat követik- melyek nem illeszkednek a meglévő településképhez. A kertvárosi településrészeket előkert jellemzi. A Szent László út végén található új településrészen a Boglárka u. - Gólyahír u. - Pipacs u. szabadonálló ikerházas beépítés látható. Új tendencia a Rózsa utcában a zártkert hosszú kertjeinek végében épített újtípusú családi házak építése. Összességében az utcák hálózata és a telkek mérete szabályos a településen. 8.1.2. TERÜLETFELHASZNÁLÁSOK A város belterülete jellemzően lakóterület. Az intézményi funkciójú épületek a két fő utca találkozásánál többnyire egymáshoz közel helyezkednek el, a Fehérvári út - Budai út - Dózsa Gy. útSzt. László út - Deák F. u. által lefedett területen. A gazdasági területek a település belterületén elszórtan állnak. egyrészt a lakott területek szélén a Szent László út folytatásában, illetve a lakóterületek közé beágyazódba (például nyomda területe az Ady utcában). Martonvásár külterületén kiváló minőségű szántóterületek vannak, ezért az ezek irányába való lakóterület-növekedés lehetősége korlátozott. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK



57

Lakóterület Martonvásár belterületének túlnyomó része lakóterület. A történelmi településmag a Fehérvéri útBudai út - Szent László út – Dózsa Gy. út mentén, illetve a Rákóczi utca és a temető között alakult ki. A korabeli falusi használatnak megfelelően ezekben az esetekben keskeny, mély telkek alakultak ki, ahol az utcafronton kialakított lakóépületek mögötti telekrész konyhakertben, majd szántóban végződött. A későbbiekben kialakított tömbök már fele olyan hosszú telkekkel rendelkeztek. A hetvenesnyolcvanas évek lakóházait a Kádár-korszakbeli típusosság jellemzi (Orgona utca). A nyolcvanaskilencvenes évekbeli emeletes, nyeregtetős házakhoz tartozó kert már inkább díszkert, mint haszonkert, ettől kertvárosias jellegűek az ilyen jellegű utcák. A kilencvenes évektől a városba beköltözési hullám indult meg. A település Ráckeresztúr irányába, a szántóterületek rovására növekedett. Ekkor alakították ki a Gábor Áron utcát, a Béke utcát, illetve a település délnyugati oldalán a Radnóti utcát. Ezek egységesen emeletes, nyeregtetős házakból álló utcák. Illetve ekkor hozták létre a Mikszáth K. utca- Vasvári P. utca sorházas tömbjét. A legtöbb utcában az előzőekben említett házak vegyesen fordulnak elő, tehát egymás mellett találhatók a földszintes sátortetős és az emeletes nyeregtetős házak, illetve elszórtan a régi földszintes nyeregtetős parasztházak. Ilyen vegyes képű utca a Budai út, a Rákóczi F. utca, a Petőfi S. utca. Kisvárosias jellegű négyszintes, tizenkétlakásos, téglaépítésű tömbházak találhatók a Malom utcaKodály Z. utca kereszteződésénél. Az épületekhez különálló garázsok is tartoznak. Ugyancsak kisvárosias lakóterületbe tartoznak az autópálya mérnökség kétszintes szolgálati lakásai a Zrínyi Miklós utca végén. Az ezredfordulót követően új betelepülési hullám indult meg, ekkor az önkormányzat új lakóterületek kialakításáról döntött. Ekkor parcellázták fel a Fehérvári úttól Ráckeresztúr irányába a Boglárka u.-Pipacs u. közötti eredetileg vizenyős patakmenti területet – mely azóta teljesen beépült, és a jelenleg parlagon heverő Táncsics utca és a vasút közötti területet. A jelenleg is új házakkal bővülő utcák a zártkert melletti Rózsa utca, a Széchenyi utca és a Jókai Mór utca. Ezekben az utcákban a mediterrán földszintes, illetve egyemeletes lakóházak építése jellemző. A telekméretek csaknem egységesen 1000 m2 területűek. Jelenleg a betelepülési hullám megállt, és az új Boglárka u.-Pipacs u.-i ikerházak közül több eladó. Egy helybéli lakos elmondása szerint megfigyelhető, hogy pénz hiányában egyes lakosok az eladott házakból a volt zártkerti területekre költöznek. A település beépített részén körülbelül 25 üres telek található, ebből csak 2-3 zárványtelek, melyek többsége parlagon áll. Az üresen álló lakótelkek a városban nem jelentenek elegendő mennyiségű lakóterületi tartalékot. Új lakóterület felparcellázása történt meg a Táncsics utca és a vasút közötti kb. 8,5 ha-os részen, ahol összesen 67 lakótelket jelöltek ki. Intézményterület A város intézményei a település központjában találhatók, két halmazban. Az egyik rész a Budai út, Szent László út és Deák F. utca által határolt része. Itt található a Martonvásári Beethoven Általános Iskola, a Polgármesteri Hivatal, a tűzoltóság és mentőállomás, a posta, a kultúrház és a gyógyszertár, valamint a Deák Ferenc utcai óvoda. Tovább haladva a Budai úton Budapest felé az Egészségház épülete található. A kastélypark felőli részen van az Óvodamúzeum, a Kodály utcai Alapfokú Művészeti Iskola épülete. A város vasút felőli részén, a Brunszvik út végénél van a rendőrség, illetve az e melletti Magtár utca - Bajcsy-Zsilinszky utca által határolt tömbben a Pápay Ágoston Általános Iskola. A településen számos egyéb szolgáltatás található meg, melyek a ruházati cikkek kivételével a lakosság igényeit megfelelően ki tudják szolgálni. Ezek a lakófunkció mellett, illetve attól függetlenül, a településközpontban illetve elszórtan működnek. Könyvelő, ügyvéd, fodrász, kozmetikus, lakatos, asztalos, sírköves, temetkezési vállalkozás található a városban. Ezen kívül vegyes élelmiszer boltok, húsbolt, takarmányboltok, barkácsbolt, festékbolt, több autósbolt és -szerviz, öt ruhabolt működik a városban. Ezen kívül a Budai úton található a Marton Vásárház, ahol több kiskereskedelmi üzlet és egy állatorvosi rendelő is helyet kapott. Pénzügyi intézmények Martonvásáron a K&H bank és a Takarékszövetkezet. Völgyzugoly Műhely Kft. 2013. www.vzm.hu


58

Gazdasági területek A gazdasági területekről elmondható, hogy Martonvásár területén teljesen elszórtan helyezkednek el. A belterületen lévő gazdasági területek egy kis csoportja a Hunyadi út mentén található, a vasút mellett és az út végén az autópálya mellett (szerszámkereskedés). A Hunyadi út másik oldalán helyezkednek el az autópálya mérnökség és rendőrség zöld tetejű épületei. A gazdasági területek másik csoportja a lakóterületbe ágyazódva van a Bajcsy-Zsilinszky u. – Orgona u. által határolt tömbben. Itt található többek között az akadámiai nyomda illetve egyéb gazdasági épületek, raktárak. Ezek nincsenek zavaró hatással a város életére, sem funkciójukban, sem elhelyezkedésükben. Különleges terület A legjelentősebb különleges területe Martonvásárnak a híres Brunszvik-kastély és annak parkja. Itt található a kastély mellett a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja. Ez a fenntartója a 70 ha-os angolparknak is. A park környezete rendezett, az épületek állapota is jó. A kastélyban található a Beethoven Emlékmúzeum, illetve az Óvodatörténeti Múzeum. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Zöldterület Martonvásár zöldterületekkel jól ellátott település, melyhez nagyban hozzájárul a Brunszvikkastélypark környezete. Azonban a közösségi zöldterületként használt területek mérete csekély a város területéhez képest. A város legfontosabb zöldterülete a Brunszvik-kastélypark. Ennek kitejedése 70 hektár, fontos kondícionáló felületet biztosítva a lakóterületnek. A kastálypark csak belépődíjjal látogatható, azonban a helyieknek ingyenes. A park bejáratánál található az Emlékezés terén lévő gondosan kialakított közpark, a város dísztere. Itt áll a kastély felőli részen a Szent Anna templom is. Az aradi vértanúk, az első világháború, Trianon, a második világháború, az 1956-os forradalom emlékműve és a „Szabadság fája” mind itt kapott helyet. A többi zöldterület a lakóterületek között elszórtan helyezkedik el. Az Aradi vértanúk tere valójában egy játszótér, melyen alig van játszószer - lényegében két focikapu és egy mászóka van. A Kossuth tér és a Juhász Gyula tér egy a lakóterületet átszelő csatorna mentén elterülő hosszanti zöldterület kondícionáló hatással. Kiterjedése összesen 2,3 ha körüli. A Kossuth tér egy nagy kiterjedésű gyepes terület, melyen egy nyárfa fasor és néhány cserje található. Egyéb közcélú bútorzata nincs, ezért nincs is kihasználva közterületként. Az ennek északi folytatásában fekvő Illyés Gyula tér már jóval felszereltebb: egy kis játszótér, focipálya és egy szánkózódomb is található itt. A sportpálya mellett található a Palinta gyermekkert, mely 2007-ben készült el lakossági összefogással. Minőségi játszótér ez, ahol igényesen kialakított kertben, fából készült játszószerek, padok, asztalok és szemetesek kerültek elhelyezésre. A Szent László–patak hídján átkelve a Béke utca Fehérvári út felőli kiszélesedésénél egy szépen rendbentartott, virágkiültetéssel díszített zöldfelület húzódik. Közösségi funkciója ugyan nincs, de nagy díszfáival hozzájárul a levegő tisztításához és árnyékot ad a közterületen elhaladóknak. A belterület utcáihoz kapcsolódó egyéb zöldterületek túlnyomó részt rendezett képet mutatnak, a porták, valamint a lakókertek gondozottak. Az üres telkek egy része parlagon hever, de többségük itt is karbantartott, így a település egésze rendezett benyomást nyújt. Különleges területek A település zöldfelületi jellegű intézményei különleges beépítésre nem szánt területként lettek meghatározva. Ezek közé tartozik a település két temetője, valamint a sportpálya. A kastélypark mellett van a város sporttelepe, ahol két focipályája –egy kis- és egy nagypálya kapott helyet. A Palinta gyermekkert játszótere a pálya mellett található. A város temetője a Bajcsy-Zsilinszky utca- Orgona utca találkozásánál terül el. Benne található a Brunszvik mauzóleum és a neoromán Dreher mauzóleum. A kegyhelyek előtt szép növésű díszfák állnak. A temetőben XVIII. századi izraelita sírkövek és egy szovjet hősi emlékmű is található. Völgyzugoly Műhely Kft. 2013. www.vzm.hu


Lakóház a Dreher utcában

Az Orgona út falusias képe

Régi építésű társasház a Dreher utcában

A Tátra utca különböző stílusú házai

Felújított 60-as évekbeli lakóház a Kolozsvári utcában

Ikerházak a „lakóparkban”


59

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A Malom utca tömbházai

Szolgáltatóház a Budai úton

60

A Budai út településközponti része

Gazdasági terület a temető mellett

Szolgáltatóházak a Sétáló utcában

A temető képe, háttérben a Dreher-kripta

Az Emlékezés tere a településközpontban

Rendezett játszótér – a „Palinta gyermekkert”

8.1.3. ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONOK Az önkormányzati tulajdonokkal való gazdálkodást az önkormányzat ingatlan-, lakás- és helyiséggazdálkodási koncepciója tartalmazza. Martonvásár önkormányzati vagyongazdálkodása a hazai gyakorlathoz képest átlagosnak mondható. Az önkormányzati vagyon többségét a közterületek azok létesítményei teszik ki (közutak, buszvárók, árkok, vízmű területe). A belterületen az önkormányzati tulajdon részét képezik ezeken kívül a település intézményei (a polgármesteri hivatal ingatlana, a Martonvásári Beethoven Általános Iskola és óvoda, a művészeti iskola, a Szent László völgye Segítő Szolgálat ingatlana, az egészségház és a mögötte lévő üres telek, a tűzoltóság épülete a Szent László-patak mentén), ezen kívül a Vásártér mellett északnyugati irányban lévő három mezőgazdasági ingatlan, a temető a tartaléterületével, valamint a temető melletti lakóingatlanokkal, a rendezvényudvar épületei, a Budai úti orvosi rendelő, a Szent László Völgye - Bóbita Óvoda Szent László Völgye Regionális Tagóvodája, az Illyés Völgyzugoly Műhely Kft. 2013. www.vzm.hu


61

Gyula tér északnyugati sarkánál lévő három mezőgazdasági ingatlan, a Dózsa Gy. út 6. szám alatti ingatlan, a Szent László lakópark keleti oldalán lévő kivett telkek, a Határ utca 3. szám alatti üres telek és a benzinkút mögött és a vasút mellett lévő üres telek. A külterületen az önkormányzati tulajdonát főként egyes útszakszok jelentik, ezen kívül a Rózsa utca végén lévő erdőterület egy része tartozik az önkormányzati tulajdonhoz. 8.1.4. TERÜLETHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK Forgalmas, de szűk utak: Martonvásár frekventált helyzetéből, és talán a helyi tömegközlekedés hiányából is adódik a magas közúti forgalom, ami erősen megterheli a település úthálózatát. A jelenleg is falusias szerkezetű város nem tudott alkalmazkodni a gyors változásokhoz, viszont a jelenlegi utak teher-, gyalogos- és kerékpáros forgalom egyidejű lebonyolítására szűknek bizonyulnak. Egyes mellékutcákban két személyautó egymás melletti elhaladása is nehézkes. Utak burkolatának rossz minősége: az utak állapota változó. Vannak teljes hosszon aszfaltozott mellékutcák, és vannak olyanok, amelyeknek valószínűleg sosem volt szilárd burkolatuk, legfeljebb murva, ami mára már elkopott, így földút szerű hatást keltenek. Az elmondható, hogy egy mellékutca vagy újonnan aszfaltozott, vagy kátyús, nehezen használható. A külterületi utak kétfélék, földutak, vagy régi aszfaltos utak, amik a kátyúk miatt szinte járhatatlanok. Közösségi helyek/terek hiánya: hiányoznak a találkozásra, szabadidő eltöltésére alkalmas közösségi terek. Ez elsősorban a kastélykert komplex használatából, valamint a zöldterületek berendezéseinek elavultságából, hiányosságából ered. Parkolók hiánya: a településközpont területeinek szűkössége miatt parkolásra elszórtan, több kisebb helyen van lehetőség. A helyzeten ront a kastélykertbe látogatók parkolásra való igénye, és mivel a kertnek nincs saját parkolója, az ide érkezők a központi parkolókat használják. Szolgáltatások alacsony aránya/kínálata: nagyobb bevásárlásra helyben nincs lehetőség, a vendéglátóegységek eloszlása is aránytalan, kulturált, minden korosztályt kiszolgáló, kávézó/teázó nincs. Idegenforgalmi célpontok bővülésének hiánya: a település nem vonzó a befektetők, vállalkozók számára. A turisztikai vonzerőt a kastélykert, a Beethovenhez és a Brunszvik családhoz kapcsolódó hagyaték jelenti. Egy étterem működik a városban, ami nagyobb forgalomnál nem képes ellátni rendesen feladatát.

8.2. ÉPÜLETÁLLOMÁNY A város egyes településrészeinek beépítési mértéke és módja jelentősen eltér egymástól. Az ősi településmagban - a Szent László út Jókai Mór utcáig tartó szakaszán, a Dózsa György úton és a Rákóczi utca elejének páros oldalán - a fésűs beépítés, s többségében utcafronti, vagy csak minimális előkerttel rendelkező földszintes házak jellemzők. A településközpontban álló régi épületek többnyire zártsorú beépítésűek, ezek ma helyi szolgáltatásoknak illetve közintézményeknek adnak otthont. A Budai úton a településmagtól távolodva szintén a fésűs beépítés jellemző, azonban itt már nagyobb előkert tartozik az épületekhez. Az újabb településrészeken a hagyományos földszintes épületek mellett mind jobban elterjedtek a megemelt alagsorú illetve tetőtér beépítéses épületek, melyek nagy számban vannak jelen a Budai út végén, az Orgona, a Tátra, a Rákóczi, a Bajcsy-Zsilinszky utcákban, valamint a település külső részein. A Gábor Áron utca nyolcvanas-kilencvenes években épült lakóházai mind tetőtér beépítésűek, több közülük alápincézett. Több hasonló karakterű utca előfordul, pl. a Bocskay, a Karinthy és a Béke utcák. A rendszerváltás után kiparcellázott területek településképe teljesen eltér a városmagtól, az itt megépült új földszintes illetve tetőtérbeépítéses házak többsége már „mediterrán” stílusban épült, s szabadon álló módon helyezték el őket. A Széchenyi utcára jellemző az utcáról nyíló közök jelenléte, melyekből 8-8 telek nyílik. A modern házak alaprajza igen eltérő. Egy másik új beépítésű részen, a Boglárka-Gólyahír-Pipacs utcában a legtöbb esetben azonos alaprajzú ikerházak figyelhetők meg. A lakóépületek gerince többnyire az utcafrontra merőleges nyeregtető. A később beépített területeken jellemző az ettől eltérő tetőidomok, tagolt tetőszerkezetek megjelenése. A településszéli újabb lakóterületeken megjelentek az alacsony tetőhajlásszögű, összetett tetőidomú „mediterrán házak”. Völgyzugoly Műhely Kft. 2013. www.vzm.hu


62

A településmagban a lakóépületekhez kapcsolódva, annak folytatásaként gazdasági épületek helyezkednek el. Az állattartás visszaszorulását követően a korábban istállóként, ólként hasznosított épületek egy része ma már funkció nélküli, másik részük szerszámtárolóként, gépszínként működik. Az újabb területeken fenti okokból kifolyólag már csak ritkán építenek melléképületeket, azok is általában a főépülettől elkülönölten garázsként, tárolóhelyiségként működnek. Az alápincézés sem jellemző az újépítésű részeken. A város belterületén az önkormányzati adatszolgáltatás szerint 1975 lakás van. Az üdülők száma 53. Az intézményi épületek méretükben is és jellegükben is eltérnek a lakóházaktól. A településközpontban az intézményi épületek zártsorú beépítéseűek, és méretük is jóval nagyobb, mint egy lakóháznak. Némelyik zártsorú beépítésű épület udvarára tágas boltíves kapun lehet bejutni. (Postakocsi vendéglő, Polgármesteri Hivatal épülete) Az általános iskolák, a Brunszvik Teréz Óvoda és az Egészségház szabadon álló intézményi épületek kismértékben megbontják az egységes településképet. A belterületen a lakóterület és a temető közé ágyazódva találhatók az akadémiai nyomda és a mellette lévő ipari területek lapos csarnokszerű épületei. Az egyéb gazdasági területek a lakóterületek perifériájára kerültek, ennek megfelelően a lakóterületektől eltérő épületállományuk nem okoz törést a településképben. A belterületi gazdasági területen elhelyezkedő épületek általában 4-6 m építménymagasságú csarnok jellegű épületek, állapotuk változó, de többnyire közepes vagy jó állagúak. A külterületen – így Erdőháton és a volt 400-as telep helyén számos elhagyatott ipari épület áll, több közülük romos állapotú. 8.3. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI 8.3.1. A település kialakulásának története Martonvásár létrejöttét és életének alakulását meghatározta az a tény, hogy területén minden időben fontos utak haladtak keresztül. A Szent László-völgyben kanyargó út a római korban része volt az Aquincum - Floriana - Savaria főútvonalnak, a tatárjárás előtti időkben pedig az egyik fő kereskedelmi útvonalnak, az Esztergomból Eszékre tartó baranyai vagy szerémségi útnak. A honfoglaláskor, azaz Kr.u. 900-ban Martonvásár vásárhely volt, tehát az egykori birtok, majd a falu tulajdonosa olyan földesúr lehetett, aki rendelkezett vásártartási joggal. A település keletkezésének pontos dátuma nem ismert, de az első, Márton Vására nevet említő oklevél 1259-ből származik. A XIII. században, a tatárjárást követően mindenütt fellendült a kereskedelem, megnőtt az építkezések száma. A települést átszelő országútnak az északi végcélja az újdonsült főváros, Buda lett. Martonvásár a Hunyadiak korában a környék piacközpontja volt. A törökök korában a főút hadiút volt, így Martonvásárt közvetlenül érintette a hadjáratok pusztítása. (Hornyák, 2000) A török hódoltság utáni pusztaságot a Brunszvik család azzal a kikötéssel kapta meg, ha legalább 24 telket kijelöl. (Hornyák, 2005) A jobbágytelkek kimérése id. Brunszvik Antal által 1767-ban szalagtelkek formájában történt. (Hornyák, 2000) Jól tükrözi ezt az állapotot az I. katonai felmérés (1766-1785). Látható, hogy a puszta terület újjáépítése megkezdődött, Tordas és MártonyVásár között már szőlőültetvények is voltak. 1789-ben épült a Szt. Anna templom, uradalmi épületek, és lakóházak is. Ifj. Brunszvik Antal gróf magtárt, istállókat, kertészházat, bírói házat és plébános lakot épített. (Hornyák, 2005) A falu első, élettel teli főutcáját, gerincét a ma Gyúrót és Ercsit összekötő út martonvásári szakasza adta, mivel az időközben felépült kastély bejáratához futott. A II. katonai felmérés (1806-1869) mutatja azt a hatalmas fejlődést, amin a település a Brunszvikok alatt keresztülment, sőt, ekkorra már a vasútépítés is lezajlott. A település szerkezete azóta gyakorlatilag nem változott, hiszen a kastélykert és az utak elrendeződése igencsak meghatározó. A két forgalmas út kereszt elrendezésű alapot ad, a mellékutcák pedig négyzethálós elrendezésben futnak. 1839-ben Martonvásár forgalmas vendégfogadójával a fejlettebb, jó helyzetű magyar falvak közé tartozott. (Hornyák, 2005) 1930-ban Édouard Herriot Martonvásár jellemzéseként nagy, poros utcákról, fehérre vagy sárgára festett házakról, valamint akácfákkal szegélyezett kocsiútról ír. A városról készült képeslapokon látható a széles főutca, amely később kockakőborítást kapott. Rajta lovas és szamaras kocsik és kerékpárosok közlekedtek, az autóforgalom a negyvenes évekig nem volt jelentős. 1946-ban Márkus István arról ír, hogy a Buda környéki elővárosok után nyugat felé Martonvásár az első település. Az erre járó városnak nézhetné, hiszen a főutcát kispolgári házak szegélyezik, a szegények viskói, a falusias parasztházak, istállók ezek mögött bújnak meg. A település képe az elmúlt évszázad során sokat változott. Új utcák és lakóterületek lettek kijelölve, Völgyzugoly Műhely Kft. 2013. www.vzm.hu


63

felépült az új iskola (1976), és a Brunszvik Teréz Óvoda új épületegyüttese (1991). A régi házak zömét viszont lebontották. (Hornyák, 2000) Nehéz eldönteni, hogy ma Martonvásár életében és szerkezetében a Fehérvári út - Budai út, vagy az Ercsi út - Dózsa György út - Brunszvik út tölti be a főutca szerepét. A város központja a két nagyobb út kereszteződésénél alakult ki, és például a turisztikai forgalmat meghatározó Brunszvik kastélykert bejárata, a római katolikus templom és az Emlékezés tere a Brunszvik út mellett van. Ugyanakkor egy átlagos hétköznapon a Fehérvári - Budai út mozgalmasabb, és mára inkább ez mondható a város meghatározó tengelyének. Legnagyobb részt lakóházak kísérik, a központtól nem messze áll a Városháza. Továbbá számos üzlet, egészségügyi intézmény, a mentőállomás, és a Református Egyház imaháza fűződik fel rá. A Fehérvári útról nyílik a Sporttelep, valamint a tűzoltószertár egykori épülete. 8.3.2. A település szerkezetének alakulása A település szerkezeti fejlődését ld. a 6.2.1. fejezetben. 8.3.3. Épített környezet és építészet értékvizsgálat Martonvásár több évszázados múltra visszatekintő település. Elszórtan található a településen egyegy igen régi egykor gazdasági funkciójú épület, melyek a város egykor virágzó mezőgazdasági múltjáról árulkodnak. Az egyik a vasút mellett a Kolozsvári utca végén álló késő barokk jegyeket viselő volt magtár, mely 1734-ben épült. Ma igen romos állapotú. A Deák Ferenc utca elején, a Polgármesteri Hivatal mögött áll a volt malom épülete. Az Emlékezés terén találhatók az egykori Dreher uradalom nyitott fa fedélszékű gazdasági épületei (ma Rendezvényudvar). Kismartonban látható még a volt lovarda elhagyatott épülete. A településen elszórtan fellelhetők még hagyományos népi építészetű lakóházak. Ezek közül többet szépen felújítottak. 11. ORSZÁGOS VÉDELEM A Martonvásár Településfejlesztési Koncepciójában szereplő országosan védett műemlékek, műemlék-együttesek: 26. Táblázat – Műemlékek Martonvásáron Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Cím Dózsa Gy. út 103. Emlékezés tere Brunszvik út, Templomkert Brunszvik út 2. Kolozsvári u. Szent László út Szent László út 7.

Hrsz 1070/1 1076 1076 174, 175, 211, 274 1218 500 473

176,

Funkció Gyermekkert Róm. kat. templom Nepomuki Szent János-szobor Brunszvik–Habsburg–Dreher-kastély (múzeum) és parkja – idegenforgalmi hely Magtár Mária Immakulata-szobor Lakóház

Az országos műemlékek a XVIII. századi magtár kivételével jó állapotban vannak, fel vannak újítva. A gyermekkert ma is óvodaként működik. A kastély és parkja az idegenforgalom előtt van megnyitva. 12. HELYI VÉDELEM Helyi védedelm alá a Martonvásár temetőjében álló Brunszvik mauzóleumot (hrsz.: 1242) és a Dreher kriptát (hrsz.: 1241) helyezte az önkormányzat a 8/2004. (IV. 15.) sz. rendeletében. Mindkettő az önkormányzat tulajdonában áll.



64

A korábbi rendezési terv áttekintése, a települési vizsgálatok és a helyszíni bejárást követően több népies jellegű lakóházat és klasszicizáló közintézményt helyi védelemre érdemesnek tartunk. Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük a védeni kívánt épületeket. A legtöbb épület jó állapotú, tulajdonosuk ügyelt az eredeti stílusjegyek megőrzésére. 27. Táblázat – Helyi védelemre tervezett építmények Ssz 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Cím Tátra u. 11. Budai út 3. Pusztai J. u. 15 Szent László út. 11. Szent László út 12. Szent László út 1. Fehérvári út 1. Budai út 13. Bajcsy-Zsilinszky E. u. 32 Orbán-hegy Orbán-hegy Orbán-hegy Orbán-hegy

Hrsz. 1147 674 976 474 668 470 189/1 679 1220/4 3112 3071 3013/1 3014/1

Funkció Lakóház Lakóház Lakóház Idősek otthona Lakóház Posta Postakocsi vendéglő Polgármesteri Hivatal Általános Iskola Présház Présház Présház Présház

13. RÉGÉSZET, ÖRÖKSÉGVÉDELEM A településen 7 nyilvántartott régészeti lelőhely található, melyek a következők: 28. Táblázat – Régészeti területek Sorszám. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Név Orbán-hegy II. Bajcsy-Zsilinszky u. Dózsa Gyögy út Kastélypark, Malom u., Kodály u. Szent László lakópark környezete Hosszúréti-dűlő Orbán-hegy III.

Mivel a régészeti lelőhelyek nagy része a település határában a Szent László-patak mentén található, ezért a patak két partjától 400 m szélességben lévő területek régészeti érdekeltségű területnek tekintendők. A 2001 évi LXIV örökségvédelmi törvény 66 § 2. bekezdése kötelezően előírja az örökségvédelmi hatástanulmány készítését a településrendezési terv készítése során. Az Örökségvédelmi hatástanulmányban régészeti érdekeltségű területeket, a régészeti emlékeket és lelőhelyeket, illetve ezek védőövezeteit, a műemlékeket, a műemléki értékeket, valamint az egyéb építészeti értékeket és javaslatot kell tenni a fenntartható használat lehetőségeire, illetve ki kell térni a tervezett változtatások, új beruházások örökségvédelmi következményeire. A régészeti területek számbavételét a települési szabályozási terv készítésének időpontjáig el kell végezni, hogy a tervezés a régészeti területek figyelembevételével készülhessen, s a készülő Örökségvédelmi hatástanulmányban a hatáselemzés elvégezhető legyen.



Lakóház – Tátra u. 11.

Lakóház– Budai út 3.

Lakóház – Pusztai József u. 15.

Idősek otthona – Szent László út 11.

Lakóház – Szent László út 12.

Posta épülete– Szent László út 1.


65


Postakocsi Vendéglő – Fehérvári út 1.

Pápay Ágoston Ált. Iskola – Bajcsy-Zsilinszky u. 32.

Présház – Orbán-hegy 3014/1 hrsz.

Polgármesteri Hivatal – Budai út 13.

Présház – Orbán-hegy 3013/1 hrsz.

Présház – Orbán-hegy, 3071 hrsz.

Présház – Orbán-hegy 3112 hrsz. Völgyzugoly Műhely Kft. 2013. www.vzm.hu

66


67

9. KÖZLEKEDÉSVIZSGÁLAT A közlekedési vizsgálat és fejlesztési javaslat az A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei – Tartalmi követelmények megnevezésű, ÚT 2-1.218:2003 sz. útügyi műszaki előírásban foglaltak szerint készült, figyelembe véve az ÚT 2-1.201:2004 Közutak tervezése útügyi műszaki előírásban foglaltakat, és összhangban a további kapcsolódó előírásokkal, jogszabályokkal.

9.1. HÁLÓZATI KAPCSOLATOK 9.1.1. A TELEPÜLÉS TÁGABB TÉRSÉGE KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATAINAK VIZSGÁLATA Martonvásár területét több országos közút is érinti. A település belterületén halad át a 7 sz. főút, a 6204 j. mellékút és a 81108 j. mellékút. Külterületét érinti a felsoroltakon kívül az M7 autópálya. A település tágabb térségének országos közútja még az M6 autópálya és 8111 j. út. A keleti és nyugati irányú gyorsforgalmi kapcsolatot a 7 sz. elsőrendű főutat tehermentesítő M7 autópálya biztosítja. Az M7 autópálya nemzetközi út, száma E71, Budapest és a horvátországi határátkelő, Letenye között halad Budapestről, Székesfehérváron át a Balaton déli partján, kétszer két sávon. A térségben az autópályának csomópontja van Tárnoknál a 8107 j. úttal, valamint Martonvásárnál. A településről az autópálya a 81108 j. bekötő úton keresztül érhető el. A település külterületén, északra található a Martonvásár-Gyúró autópálya csomópont. A tágabb térség legjelentősebb útja az M6 autópálya, mely Budapestről indulva dél felé haladva Dunaújvároson és Szekszárdon át Bólyig húzódik. A tágabb térségben csomópontja van Százhalombattánál a 6 sz. főúttal és Ráckeresztúrnál a 6204 j. úttal. Martonvásáron a 6204 j. úton haladva érhető el délkeletre az M6 autópálya. Martonvásár jelentős útja a 7 sz. főút mely délkelet-délnyugat irányban húzódik a település központján keresztül. A főút Budapestről indulva halad Letenye országhatárig Székesfehérvár, Siófok, Nagykanizsa nagyvárosokat érintve. A 6204 j. mellékút Ercsi és Martonvásár összekötő útjaként szolgál. Az út Ercsiről indulva halad nyugati irányban Ráckeresztúron át haladva, Martonvásár belterületén éri el a 7 sz. főutat. Martonvásár területéről a 7 sz. főúttól indul ki és északnyugati irányban halad a 81108 j. Gyúró bekötő út, mely Martonvásárról indulva Tordason át éri el Gyúró települést. A településről elmondható, hogy jól kiépített útkapcsolatokkal rendelkezik a környező térség felé minden irányban. Martonvásár területén halad át a MÁV 30a kétvágányú vasúti fővonal Budapesttől Székesfehérvárig, melynek folytatása a MÁV 30. sz. Székesfehérvár-Nagykanizsa vasúti fővonal. A vasútvonal villamosított, korszerűsítése 2013-ban fejeződött be. A településnek saját vasútállomása van a vonalon. 9.1.2. ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI FEJLESZTÉSEK A település és a térség közlekedési adottságai, településfejlesztési lehetőségei és jellemzői alapján határoztuk meg a település közlekedési rendszerének fejlesztési javaslatát, figyelembe véve a megyei és országos terveket. A részletes program javaslat egyes elemei olyan fejlesztési feladatok, melyek kezdeményezője vagy végrehajtója más és más szervezet. Néhány fejlesztés feltétlenül szükséges, mások egyéb, bizonytalan időpontban megvalósuló beruházásokhoz kötődnek. Martonvásár településnek csak tágabb térségét érintené a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervében szereplő M11 tervezett gyorsforgalmi út megépítése. A Fejér megyei területrendezési terv részeként szerepel a Martonvásárt tehermentesítő 7 sz. főút elkerülő szakaszának kiépítése a település délkeleti részén. Martonvásár térségére kerékpárút fejlesztési javaslat nem készült.



68

9.2. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS 9.2.1. A TELEPÜLÉS BELSŐ KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATÁNAK ÉS LÉTESÍTMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A település belterülete egy kisebb nyugati és egy nagyobb keleti területből áll. A település gyűjtőútjait az országos közutak alkotják: 14. Fehérvári út és Budai út (7 sz. főút), 15. Dózsa György út, Brunszvik út, Hunyadi út (81108 j. mellékút), 16. Szent László út (6204 j. mellékút). A gyűjtőutakhoz kapcsolódnak a település mellékutcái, ill. található néhány ezekkel párhuzamos utca is. A település úthálózata rácsos szerkezetű. A főutakon és a gyűjtő utakon kívül a lakóutcák jellemzően szűkek, szabályozási szélességük kicsi. A településen található burkolatlan út, de a kicsi forgalom miatt nem jelent problémát. Itt megemlítendő a külterületen lévő gazdasági és lakó funkciójú Erdőhát és Kismarton területe. Mindkettő megközelíthető a 7. sz. főútról. Erdőhát ezen kívül az M7 autópályáról is közvetlenül megközelíthető egy tárnoki lehajtóról. 9.2.2. CSOMÓPONTOK KIALAKÍTÁSA Az M7 és 81108 j. út csomópontja és a vasút- 81108 j. út csomópontja kivételével a település összes közúti csomópontja szintbeni kiépítésű. A település belterületén jelzőlámpával irányított csomópont található a 7 sz. 81108 j. és 6204 j. utak csomópontjában. A csomópontok a forgalmat megfelelően bonyolítják. A csatlakozó utak a főút felé „Elsőbbségadás kötelező” és „Állj! Elsőbbségadás kötelező” táblával szabályozottak, a gyűjtőutak és lakóutcák csomópontjai a gyűjtőutak felé elsőbbségadással szabályozottak. A lakóutak egymással egyenrangú kereszteződéseket alkotnak, az elsőbbségadás jobbkéz-szabály alapján szabályozott, a főút felé elsőbbségadás kötelező. Az utcák kis forgalmúak, a csomópontok megfelelő kapacitástartalékkal rendelkeznek. Beavatkozást csak a geometriailag nem megfelelő, szűk csomópontok indokolhatnak. 9.2.3. A TELEPÜLÉS FORGALMI VIZSGÁLATA A forgalmi vizsgálatot az országos forgalomszámlálási adatokból az ÚT 2-1.201 és ÚT 2-1.118 műszaki előírás szerint számított várható forgalmak segítségével végeztük el. A forgalmi vizsgálat alapja a 2012. évi országos forgalomszámlálási adatok. Martonvásár esetében a település helyi cél forgalma mellett jelentős átmenő forgalom is jelentkezik. A személygépjármű forgalom mellett a tranzitforgalom a település országos közútjain bonyolódik. A településen található néhány olyan mezőgazdasági, és termelő egység, amely teherforgalmat is bonyolít. A külterületi önkormányzati utak forgalma a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos és minimális. A szomszédos települések többsége közvetlenül elérhető. A település közigazgatási határán belül található az M7 autópálya, a térségtől távolabb található az M6 autópálya, ezért a település megközelítése igen jónak mondható. Az M6 autópálya éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege ’C’, átlagos jellegű forgalom (M6 autópálya Érd után, M8 autópálya és M9 autóút , 2, 3, 10, 22, 24, 25, 27, 31, 32, 38, 40, 41, 61, 62, 63, 65, 66, 68, 83, 311, 491, 611 sz. főutak több szakasza) a júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest legfeljebb 1,1, a nyári vasárnapi és nyári hétköznapi forgalom hányadosa nagyobb, mint 0,8. A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege „2”, az esti és éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon átlagos, 18-25% közötti. Az M7 autópálya éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege ’F’, üdülő jelleg erős hétvégi forgalommal (főként Balaton környéke) (M7 autópálya majdnem teljes hosszában, 7, 71, 82 sz. főutak jelentős hosszban, 12. sz. főút, 24 sz. főút mátrai szakasza) a júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest nagyobb, mint 1,4. A napi forgalomlefolyás szerinti



69

forgalomjellege „2”, az esti és éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon átlagos, 1825% közötti. A 7 sz. főút éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege ’E’, tranzit jelleg, határozott nyári üdülő vagy turista jelleggel (M1, M3, M5, M43 autópályák szakaszai, M15, M70 autóutak, 11, 33, 55, 84 sz. főutak szakaszai, határhoz vezető utak, határközeli szakaszai (2, 3, 5, 37, 42, 43, 44 és 53 sz. főutak), a júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest 1,2 és 1,4 között. A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege „2”, az esti és éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon átlagos, 18-25% közötti. A 6204 j. mellékút éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege ’B’, tranzit és regionális kapcsolatok üdülő vagy turista jelleg nélkül (M1, M3, M5, M6, M7 autópályák fővárosba bevezető szakaszai, M0 autóút déli szektor, M31, M60 autópályák, főutak nagyobb városokhoz közeli és átkelési szakaszai: Debrecen, Nyíregyháza, Kecskemét, Szombathely, 405 és 510 sz. főutak, alföldi főutak szakaszai: 45, 46, 47, 471, 474 sz. főutak). A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege „3”, az esti és éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon kicsi, legfeljebb 18%. A 81108 j. mellékút éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege ’A’, nagyvárosok környéke, (M0 autóút keleti szektora, M19 autóút, főutak nagyobb városokhoz közeli és átkelési szakaszai: Miskolc, Pécs, Győr, Szombathely, Békéscsaba, Kaposvár), a júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest legfeljebb 1,1, a nyári vasárnapi és nyári hétköznapi forgalom hányadosa legfeljebb 0,7. A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege „3”, az esti és éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon kicsi, legfeljebb 18%. A települést érintő, illetve a fontosabb térségi utak forgalmát a 29. táblázat „forgalmi vizsgálat” mutatja. A forgalmi vizsgálatból megállapítható, hogy a települést érintő közutak terhelése jelenleg az Út 2-1.201 műszaki előírás alapján bőven az eltűrhető, sőt a megfelelő határértékek alatt van. A térségben jelentős forgalma az autópályáknak és a 7 sz. főútnak van. A település területén áthaladó utak forgalma a számok alapján közepesen erősnek mondható. A 7 sz. út eltűrhető és a megfelelő szint alatt marad 2030-ig, hosszú távon az eltűrhető szint alatt marad. A 7 sz. főút forgalma a településen 9329 E/nap és 9707 E/nap 2013-ban, aminek 9% és 6%-a teherforgalom. Az út forgalma és a teherforgalom aránya kicsi. A 6204 j. út forgalma 3984 E/nap 2013-ban, aminek 18%-a teherforgalom. Az út forgalma és a teherforgalma közepes. A 81108 j. út forgalma 4224 E/nap és 2212 E/nap 2013-ban, melynek 8 és 7%-a teherforgalom. Az út forgalma közepes, a teherforgalma kicsi.



70

29. táblázat – Martonvásár térségének forgalmi vizsgálata Martonvásár térségének forgalmi vizsgálata Út száma

Fekvés

2013

M6 M7 M7 7 7 6204 8111 81108 81108

K K K L L L K L L

Szelvények 27+876 30+044 33+751 27+827 32+431 6+042 0+000 0+000 2+395

-

33+268 33+751 44+486 32+431 35+741 11+676 9+659 2+395 9+942

ÁNF

ÁNF

[E/nap] 15473 51704 46353 9329 9707 3984 2906 4224 2398

[j/nap] 12054 43073 36962 8546 9231 3240 2574 3838 2212

Személy- Kistehergépkocsi gépkocsi [j/nap] 8037 30074 26419 6617 7095 2138 2037 2685 1639

[j/nap] 1714 7077 4128 1012 1194 316 238 584 293

Autóbusz egyes

csuklós

[j/nap] 106 301 351 59 100 77 43 92 87

[j/nap] 0 3 37 0 0 1 0 0 0

közep. nehéz [j/nap] 97 881 474 173 134 36 43 50 11

Tehergépkocsi pótnyerges kocsis [j/nap] [j/nap] [j/nap] 684 152 1240 769 546 3206 1680 782 2931 203 112 247 155 81 139 119 41 371 27 47 60 102 37 129 120 11 6

speciális [j/nap] 3 68 24 2 4 10 0 0 0

Motorkerékpár [j/nap] 21 148 136 102 177 30 18 33 28

közep. nehéz [j/nap] 102 932 501 183 142 37 45 52 12


speciális [j/nap] 3 72 25 2 4 11 0 0 0


közep. nehéz [j/nap] 158 1436 773 282 218 50 60 71 16


speciális [j/nap] 5 111 39 3 7 14 0 0 0


közep. nehéz [j/nap] 254 2309 1242 454 351 75 89 104 23


speciális [j/nap] 8 178 62 5 11 21 0 0 0


nehéz

Kerékpár [j/nap] 0 0 0 16 133 93 39 99 12

TeherLassú gépkocsi járművek forgalom [j/nap] aránya 0 18% 0 13% 0 16% 3 9% 19 6% 8 18% 22 7% 27 8% 5 7%

Út száma

Fekvés

2015

M6 M7 M7 7 7 6204 8111 81108 81108

K K K L L L K L L

Szelvények 27+876 30+044 33+751 27+827 32+431 6+042 0+000 0+000 2+395

-

33+268 33+751 44+486 32+431 35+741 11+676 9+659 2+395 9+942

ÁNF

ÁNF

[E/nap] 16271 54339 48726 9795 10179 4111 2993 4347 2469

[j/nap] 12660 45220 38810 8965 9672 3337 2649 3948 2276


[j/nap] 1798 7424 4330 1061 1253 326 245 602 301

Autóbusz egyes

csuklós

[j/nap] 108 307 358 60 102 78 43 93 88

[j/nap] 0 3 38 0 0 1 0 0 0

nehéz

Kerékpár [j/nap] 0 0 0 16 133 93 39 99 12


Út száma

Fekvés

2030

M6 M7 M7 7 7 6204 8111 81108 81108

K K K L L L K L L

Szelvények 27+876 30+044 33+751 27+827 32+431 6+042 0+000 0+000 2+395

-

33+268 33+751 44+486 32+431 35+741 11+676 9+659 2+395 9+942

ÁNF

ÁNF

[E/nap] 22323 73279 66382 12927 13251 5223 3723 5420 3069

[j/nap] 16801 59353 51264 11645 12430 4164 3275 4881 2819


[j/nap] 2302 9505 5544 1359 1604 403 303 745 373

Autóbusz egyes

csuklós

[j/nap] 133 378 442 74 126 89 49 106 100

[j/nap] 0 4 47 0 0 1 0 0 0

nehéz

Kerékpár [j/nap] 0 0 0 16 133 93 39 99 12


Út száma

Fekvés

2045

M6 M7 M7 7 7 6204 8111 81108 81108

K K K L L L K L L

Szelvények 27+876 30+044 33+751 27+827 32+431 6+042 0+000 0+000 2+395

-

33+268 33+751 44+486 32+431 35+741 11+676 9+659 2+395 9+942

ÁNF

ÁNF

[E/nap] 30088 95703 88498 16209 16247 6639 4504 6561 3681

[j/nap] 21225 73340 64235 14126 14859 5058 3855 5762 3324


[j/nap] 2688 11101 6475 1587 1874 465 350 860 431

Autóbusz egyes

csuklós

[j/nap] 205 581 679 113 193 113 63 135 128

[j/nap] 0 6 72 0 0 1 0 0 0

nehéz

Kerékpár [j/nap] 0 0 0 16 133 93 39 99 12


9.2.4. UTAK ÁLLAPOTA Martonvásár területén az országos közutak burkolatának minősége megfelelő, a település egyéb burkolata közepes ill. rossz minőségű. A településen még vannak burkolatlan utcák. A rossz állapotú burkolat forgalmi hatásai még nem jelentkeznek, azonban ennek elkerülése miatt kiemelt figyelmet kell fordítani a burkolat állapotának javítására. Kiemelt figyelmet kell fordítani az utak folyamatos karbantartására, és a csapadékvízelvezető rendszer karbantartására, csak a kettő együttes jó állapota előzheti meg a burkolat tönkremenetelét.

9.3. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS Martonvásár belterületén több autóbusz megállóhely található, melyek:     

Erdőhát, bejárati út, Martonvásár, Budai út 80. Martonvásár, Fehérvári út Martonvásár, Hunyadi út 86. Martonvásár, laktanya, Völgyzugoly Műhely Kft. 2013. www.vzm.hu

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ    

71

Martonvásár, posta, Martonvásár, Sertéstelep, Martonvásár, Szent László út Martonvásár, vasútállomás

Az autóbusz forgalom az országos közutakon bonyolódik. Az autóbusz megállóhelyek száma és elhelyezése az igényeknek megfelelő, a menetrendi járatok követési időközei megfelelőek, változás nem várható. A település északnyugati részén vasútállomás található. A vonalon ütemes menetrend van érvényben. A vasútállomás és a 30a vasúti fővonal korszerűsítése 2013-ban megtörtént. Az OTrT szerint a Budapest – Rijeka nagysebességű vasútvonal tervezett nyomvonala a település közigazgatási határán belül, a településtől délkeletre halad.

9.4. GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS A gyalogosközlekedés számára a település útja egy része egy oldalon, helyenként két oldalon járdával kiépült, van azonban, ahol a gyalogos forgalom a közúton bonyolódik. A járda állapota közepes vagy rossz minőségű, több helyen a szélessége nem elegendő. A településen a helyi közlekedést sokan kerékpárral oldják meg. A település közigazgatási területén jelenleg nincs kiépítve kerékpárút. A település két mellékútja a hálózat kerékpározásra kijelölt útja. Legtöbb esetben a gépjármű forgalom nem zavarja a közúton folyó kerékpárforgalmat. A település déli részét (Béke u., Sporttelep utca, stb.) a Szent László-patak elválasztja az északi résztől. A két részt csupán a Fehérvári út hídja köti össze, nincs még gyalogos átkelő híd sem a távolabbi utcák számára (pl. Spottelep utca).

9.5. PARKOLÁS A lakóterületek parkolási igényei telken belül kielégítettek. A településen található gazdasági egységekhez parkolót alakítottak ki. Több helyen szórt burkolatú, egyszerű közterületi parkoló működik. Ezek sem forgalmi szempontból, sem a zöldfelületek védelme szempontjából nem zavarók, rendezett átépítésük azonban szükséges.

10. KÖZMŰVIZSGÁLAT 10.1. KÖZMŰELLÁTOTTSÁG Martonvásár közműellátását fokozatosan fejlesztették. Régen csak a villamosenergia ellátás állt rendelkezésre, majd a közüzemű vízellátást építették ki, ezt követően a korszerűbb termikus energiaellátás lehetőségét biztosító földgázellátás érkezett meg a településre. A szennyvíz közcsatornával való elvezetését 2005-ben valósították meg. A vezetékes távközlés kiépítése a 90-es években történt, a vezetékes műsorelosztás, a kábel TV hálózat 2004-ben épült ki. Jelenleg a település belterületének döntő hányadán a teljes közműellátás áll rendelkezésre. A teljes közműellátásra a villamosenergia ellátás, a vezetékes ivóvíz ellátás, a szennyvízelvezetés és a földgázellátás biztosított. A külterületen fekvő ingatlanok számára jellemzően a közüzemi közműszolgáltatásból csak a villamosenergia ellátást építették ki. A bel- és külterületen jelentkező további közműigényt egyedi közműpótló megoldással biztosítják. A település közműellátottságának értékelésére pontos számszerű adatok a statisztikai nyilvántartásból állnak rendelkezésre. A legutolsóként rendelkezésre álló adatsor 2011-es, amely közműellátottság vonatkozásában a 2012. január 1.-ei állapotot rögzíti. A település közműellátottságát ezekkel az adatokkal lehet jellemezni, megjegyezve, hogy azóta érdemi változást nem történt. A statisztikai adatokat elemezve megállapítható, hogy a település lakásállományának majdnem 100%-a rendelkezik villamosenergia ellátással. Természetesen ez a statisztikai nyilvántartásban szereplő adat a fogyasztók számát jelöli, beleértve a beépítésre nem szánt területi fogyasztókat is, így e vonatkozásban a szolgáltató tájékoztatása a mértékadó, mely szerint teljes körű az ellátottság.



72

A vezetékes ivóvíz elosztóhálózat a belterület beépített utcáiban 31 km hosszban épült ki, a vízvezeték kiépítettsége teljes körűnek tekinthető. Az ivóvízzel ellátott lakások száma 1733 volt, ez a település lakásállományának 2012. január 1.-én 82,7 %-a volt. Ez azt mutatja, hogy ma 362 lakás közhálózati ivóvíz ellátásban nem részesül, ezzel kb 980 fő számára az egészséges ivóvízellátás nem biztosított. A településen 9 közkifolyó üzemel a statisztikai nyilvántartás szerint. A közhálózatról vizet nem vételezők a vízellátásukat részben ezekről a közkifolyókról, részben saját házi kutakról tudják biztosítani. A vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlanoknál is jellemző a házi kutak használata, melyet jellemzően locsolásra használnak, mivel a házi kutak vize talajvízből, az első vízadó rétegből nyert víz, amelynek minősége, tekintettel a település közcsatornázásának késői kiépítésére, valószínű nem ivóvíz minőségű. A házi kutakról nyilvántartás nem áll rendelkezésre. A településen a statisztikai nyilvántartás szerint a közcsatorna hálózatra a lakások 67,4%-a van rákötve, ez 1413 bekötést jelent. A közcsatornára még nem rákötött ingatlanoknál a keletkező szennyvizeket saját egyedi tárolómedencékben gyűjtik, amelyek a hazai gyakorlat szerint döntő hányadba szikkasztóként üzemelnek. Ez a település egyik szennyező forrása, naponta több mint 140 m3 szennyvizet szikkasztanak el a talajba, amely a település hidrogeológiai adottságaira tekintettel közvetlen szennyezi a felszín alatti, illetve a felszíni vizeket. A településen az automatikus üzemvitelre is alkalmas földgázellátást kiépítették, a belterületen 47,2 km földgázelosztó hálózat üzemel. A gázhálózatra 1750 lakás csatlakozik, amely a lakásállomány 83,5 %-a volt 2012. január 1-én, azaz a háztartások három-negyedében veszik igénybe a folyamatos és automatikus üzemvitelt nyújtó hőellátás lehetőségének komfortját. A földgáz hálózatra nem csatlakozó ingatlanok termikus célú (fűtési) energiaigényüket nem vezetékes energiahordozó (jellemzően szén, fa) hasznosításával elégítik ki. Főzési célra a szintén nem vezetékes PB gáz használata a jellemző. A statisztikai nyilvántartás a közműfogyasztásokkal kapcsolatos értékelésekre is lehetőséget nyújt. A település közüzemi ivóvízhálózatával 177,5 ezer m 3 vizet szolgáltattak 2011-ben, a lakosság számára. Ez alapján a vízellátást igénybevevő lakókörnyezetben az egy főre eső vízfogyasztás éves átlagban kevesebb, mint 103,3 l/fő,nap volt. A tapasztalatok szerint a távlatban elvárható komfortos életvitel hatására, a lakossági, illetve a kommunális szektor napi ivóvíz fogyasztása ennél magasabb érték körül várható. A jelenlegi átlagos vízfogyasztási adatok figyelembe vételével, a meglevő fogyasztóknál a víztakarékosságra való törekvés ellenére is, számolni kell a vízigény jelentősebb növekedésével. A település lakossági villamosenergia fogyasztása 6297 MWh volt 2011-ben. Az egy lakásra jutó havi átlagos villamosenergia fogyasztás 226 kWh volt. Ez az érték jelzi, hogy a lakások felszereltségének még fejlesztése várható, s vele a háztartások további villamosenergia igény növekedése prognosztizálható. A település lakossági gázfogyasztása 1663 ezer m3 volt 2011-ben. A gázfogyasztók közül egy háztartásra jutó átlagos havi földgázfogyasztás 80 nm 3/hó, amelyből számolt csúcsigény átlagosan 0,40 nm3/h. Ez a mutató azt jelzi, hogy nem mindegyik gázfogyasztó háztartásban hasznosítják a gázt komplexen, főzési energiahordozónak, fűtés és használati melegvíz termelésre is. Jellemzően egy-egy gázkonvektort használnak. Várható a gázfogyasztó ingatlanoknál a komfortigény növekedése, a cirko rendszerű központi fűtések kiépítési igénye, terjedése és ez a földgáz fajlagos igénynövekedését fogja eredményezni, továbbá távlatilag újabb ingatlanok gázhálózatra csatlakozása is várható. A továbbiak során ezt a várható fogyasztási növekedési igényt is figyelembe kell venni. A közműellátás vizsgálata fontos iránymutató a közműfejlesztési feladatok meghatározásában. Elsődlegesen a település szennyező forrásának tekintett jelenlegi szennyvíz elhelyezésén kell változtatni.

10.2. VÍZI KÖZMŰVEK 10.2.1. VÍZELLÁTÁS Martonvásár vízellátását a Fejérvíz Zrt szolgáltja. A település vízellátásának bázisa a település saját vízbázisa, ebben két kútban termelik ki az ivóvizet. Az 1. számú kút kapacitása 460 l/perc, míg a 2. számú kút kapacitása 160 l/perc. A kutak az autópálya északi oldalán üzemelnek, innen távvezetéken keresztül jutnak a vasúti pályatest déli oldalánál lévő Vízműtelepre. A Vízműtelepen 2 db 100 m3-es térszíni tározó és egy 500 m3-es hidroglóbusz található. A térszíni tározók jelenleg üzemen kívül vannak, a kutakból kitermelt víz jelenleg a Kolozsvár utca végén lévő hidroglóbuszba Völgyzugoly Műhely Kft. 2013. www.vzm.hu


73

kerülnek. A hidroglóbusz fenékszintje a térszín felett 34 m-en van. A település vízellátó hálózatában a víznyomást a hidroglóbuszban tárolt víz szintje határozza meg, a hálózati rendszerben a víznyomás megfelelő, víznyomás problémák nincsenek. A település belterületének ellátására kiépítették a vízvezeték hálózatot. A hálózat főleg dn 100-as vezetékekből épült meg, csak a főbb gerincek mérete dn 150. A vezetékek anyaga zömmel KMPVC, de üzemelnek a rendszerben a régebbi építésű azbesztcement vezetékek is. A hálózatra az előírások szerinti távolságban a tüzivíz csapok felszerelésre kerültek, biztosítva ezzel a megfelelő tüzivíz ellátást is. A település Erdőhát és Kismarton településrészeinek beépített területein külön vízellátó hálózati rendszerek üzemelnek. Az itt megépített hálózatokba saját kutakból kitermelt vizet juttatnak, a hálózatokban a víznyomást a 100, illetve a 200 m3-es víztornyokban tárolt víz szintje határozza meg. A hálózatok legnagyobb részben a telkeken belül épültek meg, nem pedig a közterületi utak nyomvonalán. 10.2.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS A településen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítését a 2000-es évek elején kezdték el, ma már a kiépítettség 100%-os szintűnek tekinthető, azaz minden utcában kiépült a szennyvízcsatorna. A szennyvízcsatorna hálózatra való rákötöttség viszont csak 67%-os, aminek javítása a település egyik fontos feladata. A kiépített hálózat elválasztott rendszerű, a rendszer gravitációs csatornákból épült, a hálózati rendszeren a topográfiai adottságok miatt átemelő berendezések és nyomóvezetékek alkalmazására is szükség volt. A rendszer által elvezetett szennyvizeket szennyvíz nyomóvezetékkel a településtől D-i irányban lévő szomszédos település, Ráckeresztúr szennyvízcsatorna hálózatába vezetik. A Ráckeresztúr szennyvízcsatorna hálózat végén, a település déli részén üzemel a települések szennyvíztisztító telepe. A szennyvíztisztító telep tisztító kapacitása 1200 m3/nap, a telepre jelenleg átlagosan 1000 m3/nap szennyvíz érkezik. A szennyvíztisztító telep totáloxidációs, anaerob-anoxikus, un. SBR technológiával tisztítja a szennyvizeket. A telep 2 tartályában ciklikusan, szakaszosan tisztítják a szennyvizeket, a tisztított szennyvizek befogadója a Szent László-patak. A szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetését korábban a Szent László Völgye Csatornahálózat Üzemeltető Intézmény biztosította, az üzemeltető ma már a Fejérvíz Zrt. A szennyvízcsatorna hálózat zömmel dn 150-es KGPVC csatornákból épült ki, csak a Szent László úton üzemel dn 300-as, míg a Petőfi és Mikszáth utcákban dn 200-as méretű szennyvízcsatorna. A település Erdőhát és Kismarton településrészeinek beépített területein külön szennyvízcsatorna hálózati rendszerek üzemelnek. Az itt megépített hálózatok a szennyvizeket településrészenként 11 zárt szennyvíztározóba vezetik, ezekből a szennyvizeket szippantókocsikkal szállítják el szennyvíztisztító telepre. A szennyvízcsatornák a vízvezetékkel párhuzamosan legnagyobb részben a telkeken belül épültek meg, nem pedig a közterületi utak nyomvonalán. 10.2.3. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS Martonvásár a Mezőföld Váli víz síkján helyezkedik el. A terület fő vízfolyása a Szent László-patak, amelynek Beloianisz térségében befogadója a térség másik jelentősebb vízfolyása, a Váli víz, illetve végül a Duna. A Szent László-patak a település északnyugati külterületei felől érkezik a belterületre, amely mélyvonalán, délkeleti irányban halad keresztül a Duna irányába. A patak medre a kül és belterületi részeken zömmel füvesített medrű, csak néhány rövid szakasza burkolt. A település belterületén a csapadékvíz elvezetés a Budai út és a Fehérvári út nyomvonalán megépített zárt csapadékcsatornákon kívül nyílt árkos rendszerrel történik. A nyílt árkok az utcák mentén zömmel egy oldalon, kisebb mértékben mindkét oldalon épültek ki, de találhatók olyan utcák is, amelyekben egyáltalán nem üzemel csapadékvíz elvezető rendszer.



74

10.3. ENERGIAELLÁTÁS A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes energiahordozók használata jelentős szerepet tölt be a település energiaellátásában. A villamosenergia világítás és technológiai energiaigények kielégítését szolgálja. A földgáz komplex hasznosításával a termikus energiaigények teljes körű kielégítésére alkalmas. A termikus hőellátás jellemzően épületenkénti, ill. lakásonkénti, vagy lakóhelyiségenkénti ellátási móddal került kivitelezésre. A nem vezetékes energiahordozók közül a szén, fa, olaj, PB használata egyaránt jellemző a vezetékes gázzal el nem látott területen, illetve a vezetékes gázt igénybe nem vevő telkeken. A megújuló energiahordozók hasznosítása ma még egy-egy szórványos egyedi-házi alkalmazástól eltekintve, nem jellemző. 10.3.1. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS A település villamosenergia ellátásának szolgáltatója az E.ON-Észak-dunántúli Áramhálózat Zrt. Az ellátás bázisa a Baracskai 130/22 kV-os alállomás, amelynek betáplálása az országos 120 kV-os hálózat kiépített bekötésével biztosított. A 120/20 kV-os alállomásról induló 20 kV-os szabadvezetékes hálózat táplálja a település körzetének fogyasztói transzformátor állomásait. A település ellátását szolgáló transzformátor állomások jellemzően oszlopállomások. Az alállomásokról induló 22 kV-os légvezetékeken érkezik a villamosenergia a településre, és a hálózatról kiépített bekötések, illetve ágvezetékek táplálják a településen elhelyezett fogyasztói transzformátor állomásokat. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A középfeszültségű, kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, légkábeles vagy szabadvezetékes formában. A település jelenlegi közvilágítása az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejekkel történik, közvilágítási kandeláber csak néhány db található a településen. A településre jellemző, hogy a megvilágítás mértéke a közlekedés biztonságát szolgálja. A település külterületének keleti szélén, a 7 számú főút déli oldalán üzemel a MAVIR 400/220 kV-os nagyfeszültségű alállomása, amely a település ellátásában csak közvetve vesz rész, mert az ellátás alapbázisa a 132 kV-os nagyfeszültségű rendszer. 10.3.2. FÖLDGÁZELLÁTÁS A település földgázellátásának szolgáltatója az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt. A település gázellátásának a kiépítése a 90-es évek közepén kezdődött. Ma már 1750 háztartásban, a háztartások 83,5 %-ában áll rendelkezésre a vezetékes gázellátás nyújtotta komfort lehetősége. A település gázellátásának bázisa a Kápolnásnyéki MOL nagynyomású gázátadó és gáznyomáscsökkentő állomás, ahonnan induló nagy-középnyomású vezeték képezi Martonvásár ellátásának gerincét. A Kápolnásnyék-Martonvásár-Gyúró NÁ 90-es KPE nagy-középnyomású vezetéken érkezik a gáz a Bajcsy Zsilinszky utcai és a Zrínyi utcai nagyközép/középnyomású gáznyomáscsökketőkhöz, ahonnan középnyomású elosztóhálózat épült ki a település gázfogyasztóinak az ellátására. A településen belül a gázelosztás középnyomású hálózati rendszerről történik. A kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi házi nyomáscsökkentők segítségével történik. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni. A település Erdőhát és Kismarton településrészeinek beépített területein vezetékes gázellátás nem épült ki, a gázigényeket vagy tartályos gázzal, vagy pedig PB gázpalackokkal elégítik ki.



75

10.4. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 10.4.1. VEZETÉKES HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK A település vezetékes távközlési ellátását a Magyar Telekom Nyrt. végzi. A Székesfehérvári szekunder központhoz tartozó 17-es körzetszámú Bicske primer központ Csákvár vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A primerközponthoz tartozó települések 22-es hívószámon csatlakoznak az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A település távközlési hálózatának kiépítése a közelmúlt eredménye, az 1990-es évekig a lakások nem rendelkeztek távbeszélő fővonallal. A kiépítés ezután kezdődött, a 2000-es évek elején 600 körüli egyéni lakásfővonal üzemelt, azaz a lakásállomány majdnem 70 %-a rendelkezett vezetékes telefonvonallal. A vezeték nélküli szolgáltatás terjedésével a vezetékes vonalas telefon iránti érdeklődés csökkent. Jelenleg 1223 egyéni lakásvonal üzemel. A statisztikai nyilvántartás szerint a településen 5 nyilvános távbeszélő állomás üzemel. A hálózat oszlopokra szerelt légkábellel épült. A föld felett vezetett távközlési hálózatot jellemzőbben önálló, saját oszlopsoron, de van, ahol a kisfeszültségű hálózat tartó oszlopsorára helyezték el. A településen igényesebb műsorelosztásra alkalmas kábel TV hálózat kiépítése 2004-ben kezdődött, amelyet a UPC üzemeltet. Jelenleg a vezetékes műsorelosztást 602 lakás veszi igénybe, a lakásállomány 28,7 %-a. A településen a műsorvételt többnyire egyedi antennákkal oldják meg. 10.4.2. VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK A távközlési ellátottságot teljes körűvé a mobiltelefonok használata teszi. A településen a tágabb térségben üzemelő antennákkal valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Telenor, Vodafone) és műsorelosztói szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. A településen belül a T-Mobile három, a Telenor két antenna segítségével biztosítja a megfelelő lefedettséget, a Vodafone a környező településeken üzemeltetett antennáinak segítségével elégíti ki az igényeket.

10.5. A SZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁT, A TERÜLETFELHASZNÁLÁS VÁLTOZTATÁSI LEHETŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ KORLÁTOZÓ KÖZMŰADOTTSÁGOK Adottságként kell kezelni azokat a közműbázisokat, közműhálózatokat és létesítményeket, valamint azok védelmét szolgáló terület igényeket, amelyek adottságukból eredően helyhez kötöttek, ilyenek pl. a vizes élőhelyek, stb., illetve továbbá azok a közműhálózatok, létesítmények, amelyek kiváltásának költsége meghaladná a felszabaduló hely értéknövekedését.



76

A tervezés során tehát területfelhasználást korlátozó adottságként kell kezelni: -

Vízellátás területén: Az üzemelő vízmű tározók és regionális vízvezeték nyomvonalak, illetve a vízműkutak.

-

Szennyvízelvezetés, kezelést érintően: A regionális szennyvízelvezető hálózat nyomvonala, a szennyvízátemelő műtárgyak és védőidomaik.

-

Felszíni vízelvezetés és csapadékvíz elvezetés vonatkozásában: A Szent László-patak, további vízfolyások és a jelentősebb árkokat.

-

Villamosenergia ellátás vonatkozásában: A 400, a 220, a 132 és a 22 kV-os vezetékek nyomvonalát és védőtávolság igényét kell figyelembe venni.

-

Földgázellátással kapcsolatosan: A nagy-középnyomású gerincvezeték nyomvonala a biztonsági övezetével.

11. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE Martonvásár környezeti állapota közepesnek mondható. Az autópálya és a településen áthaladó főút miatti levegőszennyezés sokat ront a környezet minőségén. A mezőgazdasági telepek és az ipari vállalkozások további pontszerű légszennyezést jelentenek. A várost érő zaj- és rezgésterhelés ugyancsak jelentős a forgalmas főút és autópálya miatt. Talaj- és a felszín alatti vizek szennyezése a mezőgazdasági területek vegyszerezése, és a helyenkénti szennyvízszikkasztás miatt történik. A hulladékelszállítás teljeskörűen megoldott, mégis rendszeres az illegális hulladékelhelyezés. Egyes helyi vállalkozások tevékenységük során keletkező veszélyes anyagokokat égetéssel semmisítik meg, ami a lakóterületek levegőminőségét mértékadóan rontja.

11.1. A TALAJ VÉDELME Martonvásáron a termőföldek jó minőségűek, kiváló termőhelyi adottságú mező- és erdőgazdasági területek találhatók. A szántók átlagosan 71-80 AK értékűek. A település északi határában a szántók között illetve a külterületi, majorokhoz vezető utak mellett fasorok, erdősávok találhatók. A többi területre nem jellemzők a fásítások. A szántóterületek között vannak homogén, nagy kiterjedésűek, de egymás mellett több kisebb területű is. Martonvásár területe vízeróziónak kitett terület övezetébe tartozik, főként a Gábor-majori erdő és az északi szántók területén. A település területén kisebb felszíni erózió figyelhető meg. Ezért is fontos, hogy a termőtalajok védelmét talajkímélő technikákkal (megfelelően kialakított vetésforgóval, lazító műveléssel, stb.) és mezővédő erdősávok telepítésével segítsék elő a gazdálkodók. A talajokat az intenzív mezőgazdasági termelésből származó vegyszerek, valamint gazdasági területeken jelen lévő üzemanyagok, kenőolajok, vegyszerek szennyezhetik.

11.2. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME Martonvásár jelentős vízfolyása a Szent László–patak. A patakhoz kapcsolódik ezen kívül a kastélypark területén található 5,5 ha kiterjedésű természetes tó, továbbá az Orbán-hegy nyugati lejtőjén a Szent László-patak völgyében található két horgásztó is. A kisvízfolyás vízminősége II. osztályú, amit nagyban befolyásol a patak menti intenzív mezőgazdasági művelés (Hosszúréti-dűlő) és az azzal járó talajszennyezés. A patak mellett jellemzően azonban gyepterület, nádas és erdő húzódik. Vízhozama csekély, középvíz esetén 0,60 m3/s. A patak medrét a vízi növényektől tisztítják, így téve hatékonyabbá a víz lefolyását. A település a 219/2004. Kormányrendelet szerint a felszín alatti vizek szempontjából érzékeny területnek minősül. A talajvíz mélysége az éves csapadékmennyiségtől függően a 6 m-t is meghaladhatja a löszhátak alatt, míg a völgyekben 4 m-re talál. (Dövényi, 2010) A Szent László-patak felső szakaszán a víz töltések közé van szorítva, míg alsó részén mélyfekvésű vizes terület található mellette. A mezőgazdasági termelésből származó szennyezések nagy része a növényvédő szerek és műtrágyák intenzív alkalmazásából származik, melyek a talajban leszivárogva elszennyezhetik a felszín alatti vizeket is.



77

A felszín alatti vizeket a településen elhelyezkedő gazdasági és mezőgazdasági telephelyekből származó szennyezőanyagok is terhelhetik. Mivel állattartás érdemben már nincs a településen (a Gábor-majori szabadtartásos szarvasmarha-telepet leszámítva), ezért a trágyaelhelyezésből származó szennyeződéssel nem kell számolni. Az egyéb folyékony szennyezőanyagok (pl. gázolaj, kenőolajok) elhelyezését és kezelését a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével kell megoldani a felszín alatti vizek védelme érdekében. Az Orbán-hegy egykori zártkerti területére való kiköltözési tendencia a szennyvízelvezető csatorna kiépítetlensége miatt problémát jelent. A kommunális szennyvizek talajba jutása a felszín alatti vizek elszennyezését vonja maga után. Martonvásár belterületén sincs teljes mértékben kiépítve a hálózat, 2011-ben a lakásoknak csak 67%-a csatlakozott rá a rendszerre. Naponta több mint 140 m3 szennyvizet szikkasztanak el a talajba, amely a település hidrogeológiai adottságaira tekintettel közvetlen szennyezi a felszín alatti, illetve a felszíni vizeket. Martonvásár területén hulladéklerakó nem működik. Időszakosan találkozhatunk illegális hulladékelhelyezésekkel, így például lomtalanítás idején. Felmérésünkkor a Kismartonhoz vezető bekötőút mellett találtunk hulladéklerakatot. A 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet értelmében a település a felszín alatti vizek és a földtani közeg vonatkozásában érzékeny kategóriába tartozik.

11.3. A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME A 4/2002-es KvVM rendelet alapján Martonvásár a 10. légszennyezettségi zónába tartozik, azaz a város levegője mértékadóan nem szennyezett. A településen a levegőminőség szempontjából a leginkább veszélyeztető tényező a közlekedés, az ipari tevékenység, a lakossági fűtés, valamint a mezőgazdasági munkákból származó porterhelés lehet. A KvVM adatbázisa alapján Martonvásáron a 2002-2012-ig terjedő időszakban a kén-dioxidok, a szénmonoxid, a nitrogén-oxidok, a szilárd anyag (por), a nitrogén-dioxid és a szén-dioxid mennyisége egyaránt csökkent. (okir.kvvm.hu) Martonvásár esetében a legjelentősebb légszennyezést a közúti közlekedés okozza. A közlekedés során általában por, korom, szénhidrogének, kén- és széndioxidok, nitrogén-dioxid és ólom jut a levegőbe. A Budapest-Balaton tengelyen lévő 7-es főútnak köszönhetően a település átmenőforgalma jelentős, mely nagymértékű teherforgalommal párosul. A teherforgalom a levegőszennyezés mellett jelentős zaj- és rezgésterhelést is jelent. Az M7-es autópálya a település nagy részét ugyan elkerüli, de az északnyugati településrészhez – főként a Hunyadi úthoz –közel húzódik, ami komoly levegőszennyezést jelent az ott élőkre nézve. Nyáron a főváros-Balaton közötti szakaszon megsokszorozódik a forgalom és az abból adódó környezeti terhelés. Településen kívüli jelentős légszennyező-forrás a százhalombattai olajfinomító. A KvVM adatai szerint Martonvásáron a helyi telephelyek közül az MTA kutatkóközpontjának széndioxid terhelése a legmagasabb, ezt az aszfaltkeverő telep követi. Ez utóbbi felelős a legmagasabb szén-monoxid kibocsátásért is. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. a harmadik legnagyobb légszennyező anyagot kibocsátó telephely. Az akadémiai nyomda ipari tevékenysége is szennyezi a levegőt. Martonvásáron a gázhálózatra a lakások 88%-a csatlakozott rá. A gázfűtés mellett többen használják a hagyományos fa- és széntüzelést is vegyesen, ezzel terhelve a környezetet a téli időszakban, mely főként por, korom, széndioxid és kéndioxid kibocsátással jár. A nagyarányú gázhasználat mellett azonban ez nem okoz jelentős levegőszennyezettséget. A belterületi utak többnyire burkoltak. Egyes utcákban igen rossz minőségű aszfaltút vagy földút van (Kolozsvári u., Magtár u., József A. u., Tátra u.). Külterületen aszfaltút vezet a Gábor-majorhoz, Erdőháthoz, a 400-as telephez és Kismartonhoz is. A szántók között földút van. Ezek száraz időben porszennyezés forrásai, s ugyanez vonatkozik a száraz időben történő mezőgazdasági művelésre is. Ezek hatását nagymértékben csökkentik az utak mellé telepített fasorok, erdősávok. Állattartó telep Martonvásár külterületén a Gábor-major területén működik, ezt azonban egy erdő és a kastélypark elválasztja a lakóterületektől, így nem okoz zavaró szaghatást. A belterületen és az Orbán-hegyen minimális mértékű állattartás fordul elő. Bűzproblémát jelent a Béke utca és a Szent László-patak között lévő vágóhíd a környzeő lakóterület számára.



78

Az allergén gyomok mennyisége a termőterületek mentén lévő taposott, bolygatott földterületeken, valamint a vasút mellett lakóterületnek felparcellázott területen, és a patak melletti parlagterületen lehet magas. Belterületen az árokpartok, üres telkek kaszálva vannak.

11.4. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM Zajterhelés általában a közlekedésből, esetleg nagyobb ipari, mezőgazdasági feldolgozó üzemek működéséből származhat. Martonvásár közúti terhelése a 7. sz. főút átmenő forgalmából és az M7-es autópálya települést érintő szakaszából adódik. A 7-es főút áthalad a városon (Fehérvári út és Budai út) a város központját és lakóterületeit érintve. A személygépkocsikon kívül zajterhelést okoz belterületen az autóbuszok, valamint a mezőgazdasági gépek közlekedése, ez azonban nem olyan mértékű, hogy veszélyeztesse a lakosság egészségét, vagy az épített környezetet. A Szent László út végén nagyobb kiterjedésű gazdasági terület helyezkedik el, több építőipari vállalkozás köztük fatelep működik. A területek nem járnak számottevő zajterheléssel, nincsenek zavaró hatással a szomszédos lakóterületekre. A közlekedésből származó zajterhelési határértékeket a területen, a 27/2008.(XII.3.) KvVM–EüM rendelet 3. számú melléklete alapján az alábbi táblázat tartalmazza: Közlekedési zajtól származó határértékek 30. Táblázat – Közlekedési zajtól származó határértékek gyűjtőút, összekötőút, bekötőút, egyéb közút mentén Zajtól védendő terület

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

Lakóterület (Falusias, kertvárosias) Gazdasági terület

60dB 65dB

50dB 55dB

az országos közúthálózatba tartozó, valamint belterületi első és másodrendű főutaktól nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 65dB 55dB 65dB 55dB

A rendelet 1. számú melléklete üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeire vonatkozóan is tartalmaz adatokat. A tervezési területen az alábbi zajterhelési határértékek érvényesek: 31. Táblázat – Üzemi létesítményektől származó határértékek Zajtól védendő terület Lakóterület (Falusias, kertvárosias)

nappal 6-22 óra 50dB

éjjel 22-6 óra 40dB

11.5. HULLADÉKKEZELÉS A kommunális hulladék elszállítását a Velencei-tavi Hulladékgazdálkodási Kft. végzi velencei és agárdi telephelyére. A településen 2013. január 1-jétől működik házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, amelyet szintén a Velencei-tavi Hulladékgazdálkodási Kft. végez. A települési hulladék a lakosság köréből, a településen működő intézményekből, szolgáltatóktól, és a településeken működő gazdasági szervezetek tevékenységeiből származnak. A keletkező hulladék összes mennyisége 1222 tonna/év. A települési folyékony hulladék a szennyvízhálózatra rá nem kötött lakások miatt jelentős mennyiségű. Települési szennyvíztisztító telep nincs, csak egyes intézmények rendelkeznek kisebb szennyvíztisztítóval. A szennyvíziszapot Ráckeresztúrra szállítják, a tisztított szennyvíz a Szent László–patakba kerül. A veszélyes hulladék egy része a kommunális hulladék közé kerül a háztartásokban, becsült mennyisége a települési hulladék 1%-a volt 2005-ben. (Forrás: Martonvásár hulladékgazdálkodási terve, 2005) A kommunális hulladékot hetente szállítják el. Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés mellett a település több pontján elhelyezett szelektív hulladékgyűjtő szigetek találhatók. A zöldhulladékok elszállítását is a Velencei-tavi Hulladékgazdálkodási Kft. végzi, ami a tavaszi – nyári – őszi hónapokban havonta történik.



79

A veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése egyénileg történik, az egyes vállalkozások maguk oldják meg a keletkező veszélyes hulladékok elszállíttatását. A településen dögkút nem üzemel. Illegális hulladéklerakás 9 ismert helyen jellemző a településen (pl. bekötőutak mellett).

12. KATASZTRÓFAVÉDELEM A települést nem érinti katasztrófaveszéllyel sújtott (alábányászott, csúszásveszélyes, árvíz- és belvízveszéles stb.) terület. A településre elkészült Martonvásár Város veszélyelhárítási terve, amelyben a védekezés résztvevői, a lakosság alapvető ellátására, védelmére, esetleges kitelepítésére, befogadására vonatkozó szabályok, kárelhárítási és helyreállítás feladatai találhatók.

13. HELYZETÉRTÉKELÉS 13.1. VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE 13.1.1. Vizsgálatok összefoglalása A Vizsgálati összefoglaló célja és feladata, hogy összefoglaló módon mutassa be a település területrendezési konfliktusait, fejlődési lehetőségeit, mintegy kijelölve a település fejlődése, a következő településrendezési tervfázisok irányát. Települési alapadatok Terület (ha) Belterület (ha) Zártkert (ha) Külterület (ha) Lakosság (fő)

3125 343 56 2726 5811

Térségi kapcsolatok, településhálózat Martonvásár Fejér megye keleti határán fekvő település, az Ercsi kistérség része. A település a Budapest-Székesfehérvár tengelyen helyezkedik el. A városon keresztülmegy a 7. sz. főút, a Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa irányban közlekedő 30-as vasútvonal, és érinti az M7-es autópálya. A város Budapesthez való közelsége miatt a fővárosba való ingázás jelentős. Az M7-es és M6-os autópályák közötti keresztirányú közlekedés - Gyúró-Tordas-Ráckeresztúr-Ercsi útvonal - is Martonvásáron keresztül történik. A településtől 20 km-re helyezkedik el a Velencei-tó, és 85 km-re a Balaton üdülőkörzete. Martonvásár alapfokú szociális, oktatási és egészségügyi ellátása a városban megoldott. Martonvásáron járási hivatal működik, ahol okmányirodai ügyeket intézhetik a környékbeli településeken élők (Baracska, Ercsi, Gyúró, Ráckeresztúr, Kajászó, Tordas, Vál). Budapest közelsége miatt a magasabb szolgáltatások is könnyen igénybe vehetők. A település társadalma Martonvásáron 5811-en laknak. A település lakosságszáma folyamatosan nőtt a múlt század közepétől, 1990-től ugrásszerűen megnövekedett a lakosság száma, a növekedés intenzitása a 2000es évekre valamelyest lecsökkent. A lakosságszám további emelkedése a jövőben is várható, köszönhetően a főváros közelségének, valamint Martonvásár csendes, nyugodt környezetének. A település korszerkezete elöregedő, 2011-ben a 60 év felettiek száma 4%-kal magasabb volt, mint a 15 év alattiak száma. A beköltözések következtében ez az index javulásnak indult, a népességszámnövekedés a társadalom fiatalodásával párosult. A lakónépesség növekedése magával hozta a lakóépületek számának gyarapodását, ami az 1990- től jellemző településen. A település gazdasága A települési foglalkoztatottsági mutatók kedvezők: a munkanélküliségi ráta alacsony a településen, a lakosság mindössze 3%-a regisztrált álláskereső. Ezen kívül az egy főre jutó belföldi jövedelem itt jóval meghaladja az országos és a megyei értéket is. A helyi munkavállalók nagy része Budapestre ingázik. A gazdasági szerkezetére jellemző a mezőgazdaság-erdőgazdasági szektorban tevékenykedő szervezetek túlsúlya. Ezt követi a kereskedelmi és gépjárművel foglalkozó cégek száma, amit a



80

feldolgozóipar és az oktatás követ. A mezőgazdasági tevékenységű vállalkozások közül is kiemelkedik az MTA –hoz tartozó Bázismag Kft. Az ipari vállalkozások száma is jelentős, ezek egy része a lakóterületek peremén, másik része az egykori Tsz-majorok megmaradt épületeiben működnek. Az idegenforgalom jelenleg a Brunszvik-kastélyra és annak parkjára jellemző, melyet egész évben látogatnak. Szezonális jellegű idegenforgalom a Beethoven-emlékestek idején nyáron és az őszi kukorica-búza-sör fesztivál idején jellemző. Településüzemeltetés Martonvásáron az anyagi jellegű közszolgáltatások biztosítottak. A település teljes belterülete összközművesített, a hulladék elszállítás biztosított. Természeti adottságok Martonvásár a Váli-víz síkja kistáj területén fekszik. A kistáj 106 és 185 m közötti tszf-i magasságú felszínének nagyobb része aszimmetrikusan kiemelt, völgyekkel és völgymedencékkel szabdalt, lösz takarta vidék, melynek felszínét az erózió is alakítja. A térség talaja az igen jó termőképességű mészlepedékes csernozjom, illetve a patak mentén réti öntéstalaj jellemző. Éghajlata száraz és mérsékelten meleg, melynek köszönhetően az évi átlagos csapadékmennyiség mindössze 540 mm. Uralkodó széliránya az északkeleti. A településen folyó Szent László-patak a Velencei-tóhoz folyik le. A patak környezetétől eltekintve ez egy száraz, vízhiányos terület. A táj természetes fátlan vegetációja a már csak szántók közötti mezsgyéken, vastúti töltéseken, meredek domboldalakon megtalálható löszpusztagyep. A természetes fás társulás a cseres-tölgyes ezen a vidéken. Tájszerkezet A város, Erdőhát és Kismarton külterületét a legnagyobb százalékban szántóterületek teszik ki. Ezek homogén rendszerét egyrészt az autópálya, a vasút és a főutak, mint vonalas infrastruktúra elemek tagolják, így alakult ki a tájra jellemző északkelet-délnyugat irányú szabdaltság. A TordasMartonvásár-Ercsi irányú főút, valamint a Szent László-patak is keresztezi ezt a tengelyt. A település lakóterülete az utak csomópontján alakult ki. A felszín a pataktól kezdődően mind északkeleti, mind északnyugati irányba egyenletesen emelkedik, a szintkülönbség körülbelül 20 m. Egyes szántók menti mezsgyén és majorokhoz vezető bekötőutak mentén fasorok találhatók. Tájhasználat A település külterületén kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek találhatók. A volt zártkerti területek, a Gábor-majori erdő, illetve a Szent László-patak völgyének kivételével árutermelő mezőgazdasági művelésű területek találhatók. Egyéb mezőgazdasági területek közül a gyepek a Szent László-patak völgyében láthatók. Gyümölcsös a Gábor-majortól északkeletre, a vasút mellett, továbbá a Tordasra vezető út nyugati oldalán a település határában található. Nádas a korábbi tórendszer kiszáradt helyén található. A település volt zártkerti területén, az Orbán-hegyen a szőlő, gyümölcsös és kertes mezőgazdasági művelés mellett a lakó funkció megerősödése jellemző. Martonvásár külterületén elszórtan több gazdasági terület is található a volt Tsz-majorok (Erdőhát, Kismarton, 400-as telep, Bulgárház) helyén. Az ezeken található régi gazdasági épületek egy része hasznosított, másik részük kihasználatlan, romos állapotú. A település északkeleti részén található egy 400 kW-os villamos alállomás. A Gábor-major területén ma is szarvasmarhát tartanak. Táji és természeti értékek Martonvásár 174 hrsz-ú ingatlanán található Martonvásári park természetvédelmi terület országos védelem alatt áll, egyben a nemzeti ökológiai hálózatban magterületként van kijelölve. Magterület övezetébe tartoznak ezen kívül a Szent László-patak déli települési szakasza melletti gyepterületek. Ökológiai folyosó övezetbe tartozik a településtől északra, a Szent László-patak melletti Gábor majori erdő, illetve a település déli részén a magterületekkel határos területek egy keskeny sávban. A megyei és az országos területrendezési terv a Szent László-patak menti területeket sorolja országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe. Országos jelentőségű tájképevédelmi terület övezetébe tartozó települési térségként szerepel a Szőlőhegyi utca - Brunszvik út - Dózsa Gy. út Malom utca - Szent László út - Vörösmarty utca területe. Településszerkezet



81

A Budai út - Fehérvári út és a Ráckeresztúrra vezető út (Szent László út) mentén kialakult ősi utcák adják a város gerincét. A későbbiekben ezek között alakították ki többnyire merőlegesen a többi utcát. Martonvásár központja a két út találkozásától a kastélyig terjedő terület. A vasúttól nyugatra nyúlik ki a volt zártkerti terület – Orbánhegy – és az avval párhuzamosan kiépült utcák. A város első utcáin falusias jellegű, mély telkek lettek kialakítva fésűs elrendezésű házakkal. A rendszerváltás előtt földszintes sátortetős típusházak, majd egyemeletes családi házak épültek. Később jelentek meg a Vásári Pál u. - Mikszáth u. - Váci Mihály u. sorházai. A kilencvenes évektől új kertvárosias beépítésű utcákkal bővült a település. Jelenleg is tart a belterület keleti határának új, „mediterrán” típusú házakkal való beépítése. A Szent László út és a patak között új, szabadonálló ikerházas beépítés is látható. Összességében az utcák hálózata és a telkek mérete viszonylag szabályos és egységes a településen. Belterületi területhasználat A város belterülete jellemzően lakóterület, amelynek karaktere nagyrészt kertvárosias. A város lakóterületei lassan bővülnek kifelé. Az intézményi funkciójú épületek többnyire a város központjában – a Budai út - Fehérvári út és a Szent László út mentén - helyezkednek el, elszórtan csak néhány intézmény található. Gazdasági területek a Szent László út folytatásában, a temető északi részénél, a vasút és a Hunyadi út által határolt területen elszórtan, valamint a külterületen a volt Tsz majorok helyén vannak. A kastélyparkban a kastély mellett különböző épületek helyezkednek el elszórva, melyekben mezőgazdasági kutatómunka folyik. Egyes épülethez kisméretű kertek is tartoznak. Épületállomány Martonvásár központjában falusias jellegű, de eltérő kaialkítású (stílusú) épületek találhatók. A népi jellegű lakóházak mellett a Kádár-korszakra jellemző típusházak is nagy számban fordulnak elő. Ez utóbbi háztípus a település egész területén megtalálható. A nyolcvanas-kilencvenes években kialakított utcákban tetőteres, esetenként alápincézett, családi házak találhatók. A rendszerváltást követően kialakított területek településképe teljesen eltér a városmagtól, az itt megépült földszintes illetve kétszintes házak többsége már „mediterrán” stílusban épült, s szabadon álló módon helyezték el őket. Az intézményi épületek méretükben is és jellegükben is eltérnek a lakóházaktól. A településközpontban lévő épületek közül némelyik zártsorú beépítésű. Az iskolák szabadon álló beépítésűek, egyemeletesek. Az intézmények jó állapotúak. A lakóterületbe ágyazódott gazdasági területek épületei jellemzően földszintes csarnoképületek. A temető melleti ipari csarnokok közül néhányat nem használnak, ezért ezek állapota romlik. Erdőhát egykori gazdasági épületeinek egy része üresen áll, ezért állapotuk egyre rosszabb. A 400-as telep területe teljesen felhagyott, épületei romos állapotúak. Az aszfeltkeverő teleppel szemben lévő gazdasági terület szintén használaton kívül van. Épített értékek A város több műemlékkel is rendelkezik. A Brunszvik-Habsburg-Dreher kastély és parkja, mellette a Szent Anna római katolikus templom és a 20. század eleji gyermekotthon, a Nepomuki Szent János szobor, az ún. Mária Immakulata szobor a Szent László úton, a vasút melletti későbarokk magtár és egy historizáló lakóház tartozik az országosan védett műemlékek közé. Helyi védedelm alatt a Martonvásár temetőjében álló Brunszvik mauzóleumot és a Dreher kripta van. Helyi védelemre több épületet javasoltunk. Ezek egyrészt felújított népi jellegű lakóházak, másrészt az egykori városi polgári építészet jegyeit magukon viselő közintézmények épületei. Közlekedés A településről elmondható, hogy jól kiépített útkapcsolatokkal rendelkezik a környező térség felé minden irányban, területét több országos közút is érinti. A település belterületén halad át a 7 sz. főút, a 6204 j. mellékút és a 81108 j. mellékút. Külterületét érinti a felsoroltakon kívül az M7 autópálya. A település tágabb térségének országos közútja még az M6 autópálya és 8111 j. út. Martonvásár területén halad át a MÁV 30a kétvágányú vasúti fővonal Budapesttől Székesfehérvárig, a településnek saját vasútállomása van. Völgyzugoly Műhely Kft. 2013. www.vzm.hu


82

A főutakon és a gyűjtő utakon kívül a lakóutcák szűkek, szabályozási szélességük kicsi. Több út burkolatlan, ami a kicsi forgalom miatt nem jelent problémát. Martonvásár esetében a település helyi cél forgalma mellett jelentős átmenő forgalom is jelentkezik. A személygépjármű forgalom mellett a tranzitforgalom a település országos közútjain bonyolódik. Az autóbusz megállóhelyek száma és elhelyezése az igényeknek megfelelő, a menetrendi járatok követési időközei megfelelőek, változás nem várható. Martonvásár környezetében legfontosabb fejlesztés a 7 sz. főút elkerülő szakaszának kiépítése a település délkeleti részén.

Közmű Martonvásár közműellátását fokozatosan fejlesztették. Régen csak a villamosenergia ellátás állt rendelkezésre, majd a közüzemű vízellátást építették ki, ezt követően a korszerűbb termikus energiaellátás lehetőségét biztosító földgázellátás érkezett meg a településre. A szennyvíz közcsatornával való elvezetését 2005-ben valósították meg. A vezetékes távközlés kiépítése a 90-es években történt, a vezetékes műsorelosztás, a kábel TV hálózat 2004-ban épült ki. Jelenleg a település belterületének döntő hányadán a teljes közműellátás áll rendelkezésre. A teljes közműellátásra a villamosenergia ellátás, a vezetékes ivóvíz ellátás, a szennyvízelvezetés és a földgázellátás biztosított. A külterületen fekvő ingatlanok számára jellemzően a közüzemi közműszolgáltatásból csak a villamosenergia ellátást építették ki. A bel- és külterületen jelentkező további közműigényt egyedi közműpótló megoldással biztosítják. Környezeti állapot Martonvásár környezeti állapota közepesnek tekinthető. A levegő szennyezettségét a város mellett elhaladó autópálya, a várost átszelő forgalmas 7-es főút, az aszfaltekeverő telep, az MTA kutatóintézetének, valamint a kisebb, ipari tevékenységet folytató cégek pontszerű kibocsátása idézi elő. A vasút és a településen áthaladó gépkocsi-forgalom jelentős zaj- és rezgésterhelést ró a lakóterületre. A talajt a mezőgazdasági termesztés során alkalmazott vegyszerek, az illegálisan elhelyezett hulladékok, többek között a veszélyes hulladékok szennyezik. A Gábor majori erdő és az északi szántók területe vízerózió-veszélyes térségnek számít, a település területén egyébként kisebb felszíni erózió figyelhető meg. A felszín alatti vizeket a szennyvízelvezetéssel nem rendelkező (zártkerti) területek veszélyeztetik. A város hulladékgazdálkodási tevékenysége megfelelő, a zártkert területén is megoldott a szemétszállítás. 13.1.2. EREDMÉNYEK, FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE Martonvásár Budapest és Székesfehérvár között, az M7-es autópálya mellett fekszik. Elhelyezkedése egyrészt befektetői oldalról is nagyon kedvező, másrészt lakó célú letelepedés szempontjából is előnyös. A 2000-es évek elején tapasztalható nagyobb beköltözési tendencia mára sem állt meg. A gazdasági helyzet kedvező, amit bizonyít a KSH 2009-es eredménye, mely szerint a városban az egy főre jutó belföldi jövedelem jóval meghaladja az országos és a megyei értéket is. Martonvásár jó közlekedési kapcsolattal rendelkezik: mind közúti, mind vasúti megközelíthetősége kiváló, valamint Budapesthez és Székesfehérvárhoz is közel helyezkedik el. A település szerkezete rendezett, melyet az utcák és telkek kialakult struktúrája mutat. A közterek jól karbantartottak. A zöldfelületek sűrűsége azonban a lakóterületek kiterjedéséhez képest nem elégséges. Ezen kívül a meglévő zöldfelületek közösségi funciókat kevésbé töltenek be. A település nem kíván olyan nagyméretű lakóterületi fejlesztést végrehajtani, mint amit a hatályos településrendezési ezsközök tartalmaznak, mivel az a települési infrastruktúrát, illetve intézményellátást nagyon megterhelné. A korábbiakhoz képest jól átgondolt, kisebb ütemű lakóterületi fejlesztés várható. A település a termőföldek védelme mellett fontosnak tartja, hogy olyan gazdasági területek jöjjenek létre a településen, melyek hosszú távon biztosítanak megélhetést a településen lakók számára, s amik biztosíttják a település hosszú távú működését.



83

13.2. EGYEDI KEZELÉST IGÉNYLŐ, ILLETVE PROBLÉMÁS TERÜLETEK Martonvásár Településfejlesztési Koncepciója fejlesztési elképzeléseken túl a hatályos településszerkezeti terv esetenkénti átgondolását kezdeményezi. Ez alapján az alábbi egyedi kezelést, tervezést igénylő területek találhatók a településen: Lakóterületek - A lakóterületi fejlesztések több helyen megváltoztatták a történelmi településszerkezetet, településképet. A jövőbeli fejlesztéseknek figyelemmel kell lenni a meglévő adottságokra, értékekre. - A településmag védelme érdekében megfelelő szabályozás szükséges a területre, meghatározva a védelemre érdemes településszerkezeti elemeket (beépítési mód, utcakép, telekszerkezet stb.). - A település demográfiai folyamatai indokolják a belterület bővítésének átgondolását, a területhasználatok ésszerű kijelölését, az övezeti rendszer újragondolását. - Zöldterületi rendszer megfelelő szabályozása, hogy a jövőbeni fejlesztések kivitelezése ne ütközzön akadályba. - Az utóbbi évektizedekben új lakóterületekkel bővült városban a lakosssági céloknak megfelelő (közösségi funkció erősítése) zöldterületeknek kell lennie. - Fejlesztési koncepció javaslatai: - A Kossuth tér különleges intézményi területként való kijelölése. (oktatás, egészségügy, igazgatás, sport) - Az Orgona utca – Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán lévő „szegregált” lakókörnyezet szabályozása: temető parkoló, temető fejlesztési terület. - A Rózsa utca Szőlőhegy felőli oldalának belterületbe vonása, pontos szabályozás mentén. - A Petőfi utca – Vasvári P. utca sarkán lévő telek egyedi szabályozása. - A műemlék óvoda telkének funkcionális leszabályozása – kulturális, közművelődési, közgyűjteményi funkció. - A „Zalai” gázvezeték által érintett belterületi ingatlanok egyedi szabályozása. Gazdasági területek - A gazdasági területeket úgy kell szabályozni, hogy a jövőbeli működés, fejlődés biztosított és zavartalan legyen, s a környezetre a lehető legkisebb terhelést jelentsen a működésük. - Fejlesztési koncepció javaslatai: - A kijelölt lakóterületek helyett a korábban megfogalmazott kritériumoknak megfelelő ipari-gazdasági terület kijelölése. (Erdőhát és a megyehatár között) - A vásártér területén az elektromos áram előállítását lehetővé tevő napelem-mező telepítéséhez és részben a temető bővítéséhez szükséges változtatások. - Az erdőháti bekötő út és a 7-es főút találkozásánál lévő kisméretű ipari-gazdasági terület megnövelése. - A korábban új lakóterületnek kijelölt mezőgazdasági területeknek a település környezetében ne változzon a területhasználata. Tájhasználati feladatok - A monokultúrás szántóföldi művelés tagolása őshonos fajokból álló fasorok, erdősávok segítségével. - Orbán-hegy átalakuló zártkerti területén a megszűnő szőlőműveléssel együttjáró bozótosodás megállítása - A 7-es főközlekedési út mentén fasor telepítése, ahol ez hiányzik. A legfontosabb az út északnyugati oldalán lévő telepítése, mivel ez az oldal van kitéve leginkább a hófúvásoknak. Környezeti, természeti értékek - Szent László-patak, mint ökológiai magterület és ökológiai folyosó környezetének védelme, vízgyűjtő területének figyelembe vétele. Közlekedési és közmű területek - 7.sz. főút elkerülő szakaszának kijelölése; - Település közigazgatási határát érintő M11-es autóút nyomvonalának kijelölése; - Csapadékvíz elvezetés megoldása; - A Szent László-patak, mint befogadó medrének folyamatos karbantartása.



84

A fenti problémák egy részének megoldása messze túlmutat egy, - csak a település közigazgatási területére készülő – Településrendezési terv keretein, ugyanakkor a tervező csoport célja nem lehet más, mint hogy területszerkezeti, területhasználati szempontból szakmailag hosszú távra megalapozza, alátámassza a falu vezetésének a felsorolt konfliktusok feloldására vonatkozó törekvéseit, döntéseit. 13.3. ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK A városban a településtörténeti fejlődés, a településszerkezeti elemzések, valamint a jelenleg hatályos településrendezési terv ismeretében 11 városrész került lehatárolásra a Dreher Jenő Városfejlesztési Programban.

19. ábra Martonvásár településrészek

Forrás: Dreher Jenő Városfejlesztési Program

1. VÁROSKÖZPONT (AKCIÓTERÜLET) Lehatárolás vonala: A vasútállomástól indulva a kastélypark külső kerítése – a sporttelepet határoló utcák – Sporttelep utca – régi tűzoltószertár és zöldterület ingatlanja - Szent László-patak – Szent László lakópark és a korábbi lakott terület határa a Jókai utcával egy vonalban – Jókai utca – Deák Ferenc utca – A Rákóczi utca páratlan oldalán lévő ingatlanok hátsó telekhatárai – a Kolozsvári utca ingatlanjainak hátsó telekhatárai – a műemlék magtár és a Pápay Ágoston általános iskola területe. Indoklás: az a terület, ahol az önkormányzatnak közvetlen befolyása van a fejlesztésekre. Jellemzők: Igazgatási és intézményi funkciók, szolgáltatások jelentős része, kulturális és sporthelyszínek, kastélypark megközelítése. 2. „BUDAI” TELEPÜLÉSRÉSZ Lehatárolás vonala: A vasúti terület – a „vasút melletti” lakópark külső telekhatárai – a belterület határa – a Petőfi utca Gábor Áron utca felé eső ingatlanjainak hátsó telekhatára a Mikszáth Kálmán utcáig – a Budai úti ingatlanok hátsó telekhatára - Deák Ferenc utca – A Rákóczi utca páratlan oldalán lévő ingatlanok hátsó telekhatárai – a Kolozsvári utca ingatlanjainak hátsó telekhatárai – a műemlék magtár és a Pápay Ágoston általános iskola külső határai. Völgyzugoly Műhely Kft. 2013. www.vzm.hu


85

Indoklás: a város régi lakóterülete. Jellemzők: családi házas beépítés, temető és vásártér területe, gazdasági terület, vegyes utcakép, vegyes anyaghasználat, megfelelő térarányok. 3. „KELETI” TELEPÜLÉSRÉSZ Lehatárolás vonala: a Petőfi utca Gábor Áron utca felé eső ingatlanjainak hátsó telekhatára a Mikszáth Kálmán utcáig – a Budai úti ingatlanok hátsó telekhatára - Deák Ferenc utca – A Jókai utca a Szent László útig – a Szent László út – a belterület határa. Indoklás: utcánként hasonló időben és stílusban megépített ingatlanállomány. Jellemzők: családi házas, sorházas beépítés, vegyes utcakép, magastető alkalmazása, vegyes anyaghasználat, a sorházak jó megoldást kínálnak kisvárosi telepítésre. 4. „FEHÉRVÁRI” TELEPÜLÉSRÉSZ Lehatárolás vonala: a sporttelepet határoló utcák – Sporttelep utca – Szent László-patak – belterület határa a kastélypark kerítéséi – kastélypark kerítése a sportpályáig. Indoklás: a város Székesfehérvár felé eső területe, jól lehatárolható Jellemzők: családi házas beépítés, vegyes utcakép, magastető alkalmazása, vegyes anyaghasználat, megfelelő térarányok. 5. „ÉSZAKI” TELEPÜLÉSRÉSZ Lehatárolás vonala: a vasúti terület és az autópálya közötti belterület. Indoklás: külön egységet képez a város szerkezetében. Jellemzők: családi házas beépítés, vegyes utcakép, magastető alkalmazása, vegyes anyaghasználat, megfelelő térarányok. 6. „SZENT LÁSZLÓ” LAKÓPARK TELEPÜLÉSRÉSZ Lehatárolás vonala: a Szent László-patak – a belterület délkeleti határa – a Szent László út – a lakott terület korábbi széle. Indoklás: külön egységet képez a város szerkezetében. Jellemzők: egy időben épült, hasonló megjelenésű, zömében többlakásos épület. 7. „VASÚT MELLETTI” LAKÓPARK TELEPÜLÉSRÉSZ Lehatárolás vonala: a vasúti terület – a Bajcsy-Zsilinszky utca ingatlanjainak hátsó telekhatára (korábbi belterületi határ) – A Táncsics utca ingatlanjainak hátsó telekhatára (korábbi belterületi határ) – belterület határa Indoklás: külön egységet képez a város szerkezetében. Jellemzők: 2013-ban induló fejlesztés. 8. BRUNSZVIK KASTÉLY PARKJA Lehatárolás vonala: Brunszvik kastély és parkja Indoklás: külön egységet képez a város szerkezetében. Jellemzők: országosan védett műemlék. 9. ORBÁNHEGY Lehatárolás vonala: Zártkert Indoklás: külön egységet képez a város szerkezetében. Jellemzők: egyre több lakóingatlanként használt épület, a szőlőtermelés felhagyása, vegyes utcakép, egyes pincék értékesek. 10. ERDŐHÁT Lehatárolás vonala: Erdőhát beépítésre szánt területe.



86

Indoklás: külön egységet képez a város szerkezetében. Jellemzők: a korábbi állami gazdasági központ épületeinek, környezetének állapota folyamatosan romlik, az utcakép negatívan változik. 11. KISMARTON Lehatárolás vonala: Kismarton major beépítésre szánt területe. Indoklás: külön egységet képez a város szerkezetében. Jellemzők: vegyes utcakép, „cselédházak”.


MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELLVIZSGÁLATA HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ

87 VIZSGÁLAT

MELLÉKLETEK

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2013. www.vzm.hu

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELLVIZSGÁLATA HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ

88 VIZSGÁLAT

ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT SZERVEK VÉLEMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA

VEVŐ

TOVÁBBI ELJÁRÁSBAN RÉSZVÉTELI SZÁNDÉKÁT

VÉLEMÉNYEZŐK

JELEZTE

ÁLLAMIGAZGATÁSI

MEGJEGYZÉS

NEM JELEZTE

ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK 1.

FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉPÍTÉSÜGYI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ

X

2.

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

X

3. 4. 5.a 6.

DUNA-IPOLY NEMZETI PARK NEMZETI KÖRNYEZETÜGYI INTÉZET ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG FEJÉR MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG

7.

FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATALA NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV

8.

NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG ÚTÜGYI, VASÚTI ÉS HAJÓZÁSI HIVATALA NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG

9.

Tájékoztatást ad, hogy a képviselő-testület döntése szerint a felülvizsgálatot az új eljárásrend, és a 2013. jan. 2.-től hat. OTÉK alapján kívánja elvégezni. Felhívja a figyelmet a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseire, különös tekintettel a 2013. január 1.-t követő változásokra. Előírja, hogy tájékoztatójában beazonosíthatóan meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ismertetni kell a rendezés célját és annak hatásait. Felhívja az önkormányzat figyelmét partnerségi terv elkészítésére. Felhívja a figyelmet arra, hogy a jóváhagyott országos és megyei területrendezési terv rendelkezéseit figyelembe kell venni (OTrT, Fejér megyei TrT), a TSZT elkészítésénél a területrendezési tervvel való összhangot kéri igazolni.Külön felhívja a figyelmet a TSZT tartalmi követelményeire, az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére és a környezeti vizsgálat lefolytatására. Ismerteti a szakmai véleményezési eljárás fontosabb szakaszait. A dokumentumokat papíron és cd-n kéri benyújtani. Tájékoztat, hogy a település az OTrT mely térségi övezeteibe tartozik. Leírja, a település egyes területei mely természetvédelmi kategóriáiba tartoznak. A közigazgatási terület érzékeny területnek minősül a 219/2004. Korm.rend. szerint. Felhívja a figyelmet a természetvédelmi és a környezetvédelmi vonatkozó jogszabályok betartására. A terv készítéséhez környezeti vizsgálat lefolytatása kötelező. A dokumentációt cd-n kéri benyújtani. Nem nyilatkozott Nem nyilatkozott Nem nyilatkozott Felhívja a figyelmet, hogy amennyiben beterületbe vonásra is sor kerül, el kell készíteni a terület vízrendezésének műszaki megoldását tartalmazó tervet. A módosításnál figyelembe kell venni, hogy a település II. katasztrófavédelmi osztályba tartozik, ami alapján a jelentős forgalom, a veszélyes áruk szállítása, a villámárvíz, a rendkívüli időjárási viszonyok és az állatjárványok veszélyeztetik. Felhívja a figyelmet az alkalmazandó jogszabályi előírásokra, különös tekintettel az árvíz- és belvízveszély megelőzésére. A dokumentációt cd-n kéri benyújtani. Figyelmeztet az OTÉK –ban meghatározott övezeteinek betartására, különös tekintettel az ipari és mezőgazdasági övezetek kialakítására figyelembe véve a lakóövezeteket. Biztosítani kell a közművestést, az ivóvíz minőségű vizet és a szilárd és folyékony hulladék megfelelő gyűjtését, elhelyezését, parlagfű mentesítését.

X

X

Nem nyilatkozott X

Hozzájárul Martonvásár településrendezési


MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELLVIZSGÁLATA HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 10. 11. 12. 13. 14. 15.

LÉGÜGYI HIVATAL FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELŐSÉG FORSTER GYULA NEMZETI ÖRÖKSÉGGAZDÁLKODÁSI ÉS SZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT TERÜLETRENDEZÉSI, ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HELYETTES ÁLLAMTITKÁR

terv módosításához. Nem nyilatkozott Nem nyilatkozott X

FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATAL FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ERDÉSZETI IGAZGATÓSÁG FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁG

X

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HATÓSÁGI HIVATAL 17.a FEJÉR MEGYEI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG

X

18.

VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

X

19.

NEMZETI MÉDIA ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG SOPRONI IGAZGATÓSÁG KAJÁSZÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA – POLGÁRMESTERI HIVATAL TÁRNOK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA – POLGÁRMESTERI HIVATAL

X

TORDAS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA – POLGÁRMESTERI HIVATAL RÁCKERESZTÚR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA – POLGÁRMESTERI HIVATAL ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL BARACSKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL

X

21.

22. 23. 24. 25.

A településrendezési tervdokumentációk beküldésére hívja fel a település jegyzőjének figyelmét. Nem nyilatkozott Nem nyilatkozott

16.

20.

89 VIZSGÁLAT

X X

Javasolja, hogy a jó termőhelyű területeket mezőgazdasági művelésben kell tartani. Mezőgazdasági területen tereprendezés, feltöltés csak a szakhatóság engedélyével lehetséges. A változással érintett területek vízelvezetését meg kell oldani. A településrendezési eszközökkel kapcsolatban nem tesz észrevételt. A megkeresést továbbította az illetékességgel rendelkező Budaörsi Rendőrkapitányság részére. Nem emel kifogást a tervvel szemben, javaslatot nem tesz. Felhívja a figyelmet a hatályos, alkalmazandó jogszabályokra. Nem kíván részt venni. Felhívja a figyelmet, hogy Tárnokon a településrendezési eszközök módosítása egyidejűleg történik. A dokumentációt cd-n kéri benyújtani. A dokumentációt cd-n kéri benyújtani. Nem nyilatkozott Nem nyilatkozott Nem nyilatkozott


MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLAT

Recommend Documents