MARTONVÁSÁR NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE. Településfejlesztési koncepció

ALBA EXPERT MÉRNÖKI IRODA BT SZÉKESFEHÉRVÁR Várkörút 56. II.e Tel.: 22/501-568

2003

e-mail: [email protected]

MARTONVÁSÁR NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Településfejlesztési koncepció

Martonvásár nagyközség településrendezési terve Településfejlesztési koncepció

1. Előzmények A bekövetkezett társadalmi, gazdasági, műszaki, jogszabályi változások miatt, továbbá a település kiegyensúlyozott fejlődésének érdekében szükséges a hatályos jogi szabályozásnak is megfelelő új településrendezési terv készítése. Martonvásár nagyközség Önkormányzata felismerve ezt a problémát, megrendelte a településrendezési terv elkészítését, amelynek első munkarészeként a tervezési koncepció kerül kidolgozására. A vizsgálati munkarészek után készülő tervezési koncepció a település hosszú távú fejlesztésének irányelveit jelöli ki, amelyből kidolgozható az a program, amely Martonvásár fejlődését a következő években, évtizedekben elősegíti. A település tervezési koncepciójának meghatározásánál a kialakult, jelenlegi állapotokból indulhatunk ki. Meg kell határozni, a települési élet helyi jellemzőit. Csak ezután lehet meghatározni a település vezetése, a lakosság és a helyi gazdasági élet elképzeléseinek, igényeinek figyelembevételével Martonvásár hosszú távú fejlesztési koncepcióját.

2. Településfejlesztés Jelenleg Magyarországon különböző pályázati lehetőségek segítségével juthatnak a települések a költségvetésüket kiegészítő forrásokhoz, fejlesztési elképzeléseik megvalósítása érdekében. Ezen pályázatok beadásának egyik feltétele a kidolgozott településfejlesztési program és az arra épülő településrendezési terv, amelyben rögzítésre kerül a település rövid, illetve hosszú távú fejlesztési stratégiája, ezért fontos, hogy minden településnek legyen elfogadott, és hatályban lévő településfejlesztési koncepciója, illetve településrendezési terve. A tervezési koncepcióban kerülnek meghatározásra a településfejlesztési lehetőségei, melyek műszaki jogi kereteit a településrendezési tervben kell részletesen kidolgozni. A tervezési koncepció, illetve az utána készülő településrendezési tervnél nagyon fontos feladat, hogy olyan anyag készüljön, amely az adott település adottságaira épül, az ott élők igényei szerint kerül kialakításra, így a település lakóihoz szól. Ezen túl természetesen figyelembe kell venni az államigazgatási szervek, illetve közműkezelők szakvéleményét is, amelyet a megfelelő színvonalú rendezési dokumentáció kidolgozásához adnak, illetve a településrendezésről szóló különböző jogszabályokat.

2


3. Földrajzi adottságai Martonvásár a kelet-dunántúli Mezőföld északi peremén, a kelet-nyugati irányú Budapest-Székesfehérvár közötti országos főútvonal és az észak-déli irányú Szent László patak metszéspontjában – a völgy keleti, nyugatra néző lejtőjén települt. A völgy nyugati oldalán húzódik a Szent László dombvidék, amelynek keleti oldalán van Gábormajor. A völgyet keletről az Erdőhát-hegy (182,5 m) határolja. Az erdőháti heggyel párhuzamosan az Orbánhegy húzódik. A Budapest felé eső területen helyezkedik el az Újtelep. A Mezőföld északi részének tekinthető területen – a jó földnek köszönhetően – már régóta magas színvonalú a mezőgazdasági termelés. Éghajlata (nagyobb hőmérsékleti ingadozással) csapadékban szegényebb, a nyári időszakban aszályosságra hajlamos. Természetvédelmi szempontból értékes terület a MTA Mg. Kutatóintézetének parkja (mocsári ciprus, páfrány fenyő, juhar, platánfa). A község központi belterülete a Szent László-víz baloldali újpleisztocén teraszán fekszik 114 m tszf-i magasságban. Relatív magassága a patak vízszintje (106 m) felett 8 m. A jégkorszak utolsó harmadában (risswürm jégmentes idő) a különböző mélységekig erodált pannóniai táblás felszínt szerkezeti mozgások érték, s északnyugat-délkeleti irányú vetődések mentén pásztásan feldarabolták. Ekkor alakult ki a Szent László-víz völgye és a vele párhuzamosan futó Váli-vögy, valamint a távolabbi Benta-patak völgye is. A meredek löszlejtők (Orbán-hegy) erodáltak. A községhatár Szent László-víz völgye és a Váli-völgy közti keskeny területét (130-140 m tszf) deráziós völgyekkel és löszformákkal tagolt lapos tetejű és pusztuló domború lejtőjű enyhén hullámos löszhát jellemzi. A község K-i határa gyenge reliefenergiájú (5-10 m/km2), asztalsima felszínű tagolatlan löszös tábla. Felszínét 10-20 m vastag típusos lösz fedi. Átlagos tengerszint feletti magassága 135 m. Változatos morfológiai arculatú terület a Mezőföld meleg, mérsékelten száraz, mérsékelten forró nyarú éghajlati körzetéhez tartozik. Napfényben gazdag terület, különösen a nyári hónapok bőséges napfényellátottsága kedvező. Tele mérsékelten hideg. Uralkodó szele az északnyugati. Évi átlagos csapadéka kevés, mindössze 551 mm, ezen ok miatt a területen súlyos vízhiány mutatkozik, melynek értéke évi átlagban meghaladja a 125 mm-t. Felszíni

3


vizeinek összegyűjtője és fő levezetője a Szent László-víz, melynek sokévi átlagos vízhozama a községnél 600 l/s. Természetes állóvizei közül csak a Kastély-park tava jelentős. A Szent László-völgy széles alluviális völgysíkja számottevő talajvizet is tároz. A település területének 41 %-a az Érd-Ercsi hátság, 59 %-a a Váli-víz síkja természetföldrajzi kistájhoz tartozik.

4. Martonvásár nagyközség történelmi múltja, mely kihatással van a jelenre A legrégibb településmaradványok a bronzkorból valók, a Vörösmarty utcában és a törpe-vízmű építésénél kerültek elő a bronzkori emlékek. A római korból a Petőfi utcában ismertjük a kelta bennszülöttek kora császárkori temetkezését. A község határában Szent László pusztán a víztároló délnyugati oldalán emelkedő kis dombon van egy római település. Septimus Valentinus és családja számára (Kr. u. III. századba elején) készült feliratos sírköve azt bizonyítja, hogy a (bennszülött eredetű) romanizálódó lakosság egyes tagjainak a Kr. u. II-III. század fordulóján adományoztak római polgárjogot. A Gyerekotthon területéről ismertjük az avar kori temető gazdag avar sírját, és számos kora- és késő avar sírleletet, csont íjlemezt, griffes-indás övveretet. Az Orbán-hegyen a középkori templom körüli temető felét a homokbányászás során elpusztították. Tőle délnyugatra és délre volt a templom és a középkori falu, amely nyugat felé, a Szent László víz árterének feléig terjedt. A templom környékén lévő maradványokban a középkori Martonvásárt kell látnunk (az Árpádkortól a XVI. század végéig). Az újonnan telepített község gócpontja innen kb. 1 Km-re délnyugatra alakult ki. Martonvásárnak a középkorban – közlekedési szempontból is – jelentősége volt. A tatárjárás előtt az Esztergomba tartó „baranyai út” Ercsi – Martonvásár – Bicske vonalon vezetett keresztül. A fővárosi székhelynek Esztergomból Budára történt áthelyezésével a „baranyai út” Ercsi – Nagytétény – Buda útvonalra terelődött át.

A tatárjárás után megnövekedett a jelentősége a Buda – Martonvásár – Fehérvár útvonalnak, amely a tengerpartról jövő forgalmat is lebonyolította. Az

4


Ercsi – Martonvásár – Bicske útvonal, mint hadiút a török időben ismét szerephez jutott. Az 1580-81. évi összeírásban említik: a falu 22 házzal Budához tartozott. A virágzó piacközpont a török időkben teljesen elpusztult. A mai Martonvásár kialakulását a Brunszvik családnak köszönheti, melynek tagjai az 1700-as évek második felében telepítették újra a kihalt falut, és teremtettek civilizációt a mocsaras, kopár pusztákon. Ennek köszönhetően a dinamikusan fejlődő település 1789-ben elnyerte a mezővárosi rangot. Martonvásár 1800 táján mintegy 900 főt számlál. Lakói magyarok, németek és szlovákok. A fejlődő gazdaságot nemsokára Alcsúttal, Nagycenkkel együtt jeles mintauradalmak között tartják számon. A felvilágosodás híveként emlegetett ifj. Brunszvik Antal (1746-1793) pedagógiai érdeklődését a család nőtagjai örökölték – a kisdednevelés és nőnevelés ügyének lelkes apostolai; Brunszvik Teréz (17751861) első, aki magyar földön óvodát alapít. A település fejlődésében (1861) lendített a Budapest – Székesfehérvár – Nagykanizsa között vasútvonal kiépítése. A Brunszvik család négy nemzedéken át maradt a birtokon. 1893-tól az áj tulajdonos, József főherceg, aki 1897-ben eladja a birtokot a sörgyáros Dreher családnak. 1945-ig az ő tulajdonában van a gazdaság. A kastély ma a MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének igazgatási épülete. A település jövője szempontjából nagy jelentőségű esemény volt, hogy Martonvásár 1977-ben nagyközség lett.

5


5. Martonvásár nagyközség rövid ismertetése Népesség A nagyközség állandó népessége az elmúlt évtizedben – az országos átlaggal szemben – folyamatos növekedést mutat. A születések száma évek óta azonos vagy magasabb a halálozások számánál. Az emelkedés a beköltöző népességnek köszönhető. Martonvásár kiemelkedő területi adottságai, jó levegője miatt nagymértékben vonzza a környező városokból kiköltöző családokat.

Demográfiai mutatók 1998

1999

2000

2001

4.935

4.977

5.145

5.180

-13 -31

-22 64

-7 46

-30 64

1.693

1.713

1.699

1.716

TELEPÜLÉSBE KÖLTÖZÖTT (FÓ)

169

205

179

197

TELEPÜLÉSBŐL ELKÖLTÖZÖTT (FŐ)

131

116

108

91

LAKÓNÉPESSÉG TERMÉSZETES SZAPORODÁSI FOGYÁS BELFÖLDI VÁNDORLÁSI KÜLÖNBÖZET LAKÁS ÁLLOMÁNY

Népesség összetétele

6

ÉV

1998

1999

2000

2001

0–4

236

223

224

221

5–9

337

347

330

300

10 – 14

347

381

424

423

15 – 19

354

331

394

366

20 – 24

382

370

362

403

25 – 29

348

374

356

372

30 – 34

342

340

352

350


35 – 39

342

327

315

323

40 – 44

414

408

424

400

45 – 49

335

369

392

429

50 – 54

332

336

339

343

55 – 59

269

275

289

298

60 – 64

258

248

248

254

65 – 69

215

221

246

231

70 – 74

190

185

176

191

75 – 79

140

134

159

160

80 – 84

56

63

67

72

85 – 89

34

39

40

36

90 – X

4

6

8

8

Gazdaság Martonvásár területének a mezőgazdasági alkalmassága az országos átlagot meghaladja. A település zonális földhasználati struktúrája agrártermelési meghatározottságú. A település nagyobb részében mezőgazdasági adottságát hasznosítja a Martonseed Rt. és az Új Élet Mg. Szövetkezet. A 2000. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás szerint Martonvásáron 324 gazdaság működik, melyből 314 az egyéni gazdaságok száma. Az egyéni gazdaságok aránya a lakosság 6,2 %-a. A szántóföldi növénytermesztés mellett fontos szerepet kap az állattenyésztés. A szarvasmarha tartás mellet jelentős a sertés és a tyúkfélék létszáma. Az állattartó gazdaságok száma 253. A mezőgazdasági terület 2379 ha. A növénytermesztés főbb ágazatai: vetőmag és étkezési búzatermesztés, őszi árpa, kukorica, napraforgó és borsótermesztés. A mezőgazdasági termelés mellett kismértékben ipari vállalkozások is helyet kapnak. A kereskedelem egyik legfontosabb megoldásra váró feladata a megfelelő piac kialakítása.

7


Statisztikai adatok Vállalkozások MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁS TÁRSAS VÁLLALKOZÁS EGYÉNI VÁLLALKOZÁS

1998

1999

2000

2001

329

349

375

374

118

131

140

146

211

218

235

228

Foglalkoztatottak száma

MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA TELEPÜLÉSEN BELÜL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA TELEPÜLÉSEN KÍVŰL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA

1998

1999

2000

2001

123

120

91

144

986

975

972

967

1095

1089

1103

1106

Szociális ellátás

SZOCIÁLIS ELLÁTÁSBAN, TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÜLTEK (FŐ) SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, TÁMOGATÁS (eFT)

8

1998

1999

2000

2001

628

619

494

486

26.194

23.239

20.231

19.715


Művelődés Brunszvik Géza alapította 1883-ban a római katolikus óvodát elhunyt gyermekei emlékére. jelenleg a Brunszvik Teréz Napközi Otthonos Óvoda két különálló épületben működik. 230 férőhely van 15 óvodapedagógusok száma Fejér megye középsúlyos fogyatékos gyermekeinek oktatásával és nevelésével foglalkozik az Általános Iskola és Diákotthon (Gyógypedagógiai Intézet). Az intézmény az 1903-ban épült Megyei Árvaházban van. Bentlakó gyerekek száma: 88 Bejáró gyerekeke száma: 3 Gyógypedagógusok száma: 28 gyerekfelügyelők száma: 12 A Beethoven Általános Iskola tanulói létszáma: 670 fő. átlagos osztálylétszám: 25 fő. Napközi otthonos ellátásban 158 fő részesül. A pedagógusok létszáma: 45 fő 1991-ben létesült Művészeti Alapiskola három tagozatán (zene, képzőművészet, néptánc) 588 növendék tanul, az óvodás kortól a középiskolás korig bezárólag. A Nagyközségi Könyvtár a Beethoven Általános Iskola épületében található. 1953-ban létesült a martonvásári népkönyvtár. Az intézmény művelődési ház hiányában klubkönyvtárként működött az 1960-as években. 1976-tól Nagyközségi Könyvtár kettős funkcióval: iskola és közművelődési könyvtár. A könyvtár alapfunkcióján kívül különböző rendezvénytípusaival (irodalmi estek ismeretterjesztő előadások) fontos szerepet játszik a község közművelődési életében. Az 1993-ban létesült klubház kertében működnek a kiscsoportok, (valamint az öntevékeny kisközösségek és az intézmények klubjai) melyek alapvetően meghatározzák Martonvásár kulturális életét (nyugdíjas klub, képzőművészeti kör). A nemzetközi hírű Százszorszép együttes, a magyar népi táncművészet hagyományait népszerűsíti. Kortárs magyar képzőművészeti és iparművészeti kiállításoknak ad helyet az 1996-ban nyílt Sütő Petre Rozália (S.R.R.) pincegaléria. A hagyományőrzés az egyik fő célja az 1991 óta évente megrendezett Martonvásári Napoknak. E színvonalas és sokféle programot (zene, sport, néptánc, kiállítás) kínáló rendezvénysorozatot évről-évre egyre nagyobb számmal látogatják.

9


A Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézet vezetősége a Beethoven-emlékgyűjtemény céljára helyet adott a kastélyban. A múzeum Beethoven martonvásári tartózkodását idézi fel. A Beethoven Múzeum felavatására és az első hangversenyre 1958. június 22-én került sor. Kiépítettek továbbá egy 1500 főt befogadó szabadtéri színpadot is, ahol nyaranta három, illetve négy Beethoven-hangversenyt rendeznek. Az Óvodamúzeum, mely az országban egyetlen, bepillantást enged a látogatóknak 1828-tól a magyar kisdedóvás történetébe. Tárgyai, könyvei, fotói, dokumentumai és játékai elénk tárják a régmúlt, s a közelebbi múlt óvodáinak életét, a szemléltető- és foglalkoztatóeszközök a honi kisgyermeknevelés fejlődését, útkeresését, s a jobbra való törekvéseket.

Iskolai végzettség

1990

2001

17

15

2711

2791

-

618

KÖZÉPISKOLA ÉRETTSÉGIVEL

905

596

EGYETEM FŐISKOLA

321

403

VEZETŐI ÉRTELMISÉG

197

443

EGYÉB SZELLEMI

682

414

8. ÁLTALÁNOS ISKOLÁNÁL ALACSONYABB 8. ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZÉPISKOLA ÉRETTSÉGI NÉLKÜL

10


Sport A településen két jól működő szakosztályban sportolhatnak, az egyik a labdarugó szakosztály, a másik a kézilabda szakosztály. Ezen felül más szakágak is meghonosodtak a nagyközségben, így a tenisz és a sakk is népszerű sport. Vallás A század elején, s jelenleg is a település lakosságának legnagyobb része római katolikus. Ezen kívül református és evangélikus vallású. Martonvásáron egy katolikus templom szolgál egyházi célokat, valamint a református imaház. Kisebb vallási közösségek közül megtalálhatók még a baptisták. Egészségügy A település egészségügyi ellátását 3 egészségügyi intézmény biztosítja:  fogászat  házi orvos  gyerek orvos. Háziorvosok száma: 2 fő. gyermekorvosok száma: 1 fő, A gyógyszerellátást a nagyközségben működő magángyógyszertár látja el. A településen működik az idősek Klubja 25 fővel.

Statisztikai adatok

1998

1999

2000

2001

ÉLVESZÜLETÉS

45

39

47

40

HALÁLOZÁS

58

61

54

70

MEGBETEGEDÉSEK

3646

3766

3705

3544

ÁTLAG ÉLETKOR

39.0

39.2

39.3

39.3

TB

TB

TB

TB

önkormányzat

önkormányzat

önkormányzat

önkormányzat

ELLÁTÁS RENDSZERE ELLÁTÁS GAZDASÁGI ALAPJA

11

Martonvásár nagyközség településrendezési terve Településfejlesztési koncepció ELLÁTÁS ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI KÖLTSÉGE(eFT) TB FINANSZIROZÁS ÖNKORMÁMYZATI FINANSZIROZÁS

9122

9850

10485

13806

3734

3412

3481

3961

5388

6638

7004

9845

Beethoven és Brunszvik emlékek Martonvásár a haladó gondolkodású művészetpártoló család egykori „rezidenciális helye”. A múlt század legelső éveiben (1800-1812) a kastély falai között vendégeskedett Ludwig van Beethoven. A barokk kastélyépület 1784-1785-ben épült, 1970-ben neogót stílusban átépítették. A kastélyépülettel egybe épület a barokk katolikus templom (1774-1776) Jung József tervei alapján készült. Homlokzati tornyát rézsisak fedi, a fülkében Szent István és Szent László szobrai állnak. A szobrokat és a kőfaragó munkákat Anton Tobota készítette, az oltárképet Félix Ivo Leicher, a freskókat pedig Johann Cimbal. Martonvásár ma a Beethoven kultusz magyarországi központja. Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete a kastély jelenlegi működtetője, ápolja és szépíti a kastélyt, a parkot, valamint a Beethoven Emlékmúzeumot. A felújított múzeum 1989-ben állandó kiállítással gyarapodott. A közel 70 hektáros park a festői szépségű tóval és szigettel természetvédelmi terület. A park területén nyert elhelyezést az Óvodamúzeum is. Az országban egyedülálló gyűjtemény a magyar kisdedóvás történetébe enged bepillantást. A község értékes régi épületei, közé tartozik az egykori beszálló vendéglő (1768), ma Postakocsi étterem, a magtár (1784) és a népi lakóház (Szent László u. 7.) asztalos műhelye. Martonvásár településképét kialakító épületei között megemlíthetjük az utóbbi évtizedekben újjáépített Beethoven Általános Iskolát (1976) és az 1991ben avatott Brunszvik Teréz óvodaépületet. A 7-es út mellett, a felújított épületek között, említésre méltó az a családi ház is, amelyben az S.P.R. Galéria található. A középületek a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő, óvodák, általános iskola, a posta, templom, Klubház, Idősek Otthona, Kastély, rendőrség. A nagyközség néhány középületéről elmondható, hogy kisebb, nagyobb mértékben felújításra, tatarozásra szorul.

12


Infrastruktúra A település infrastrukturális ellátottsága jó. A településen az ivóvíz hálózatra szinte minden lakás rá van kötve, a szennyvízelvezetés fejlesztése megindult. Az összes lakóház elektromos áram ellátása megoldott. A gázvezeték-hálózat 90 %-ban kiépült. A község vezetékes telefonnal rendelkezik. Az összes mobiltelefon szolgáltató hálózata elérhető a település teljes területén. Az utak 95 %-a szilárd burkolatú. A kommunális hulladékgyűjtés megoldott a Pusztazámor regionális telephelyre történik. A lakóházakban zömmel a vezetékes földgázról biztosított gázfűtést alkalmazzák, a többi lakást hagyományos módon fával fűtik. Martonvásár területén jelentős iparfejlesztés nem tervezett, azonban biztosítani szükséges a főleg kis- és középvállalkozások bővülési lehetőségét, illetve bővülő telephelyigényének kielégítését. A közlekedés fontos részét képezi a településfejlesztésnek. A meglévő utak, úthálózati szerepéhez méltó kialakítása a legfontosabb feladat, miután a 7-es út kettészeli a települést. A nagyközség külterületi szakaszán halad el a felújított és fizetőssé tett M7-es autópálya. A forgalom 7-es útra terelése a település szempontjából igen kedvezőtlen környezetvédelmi hatásokkal jár, így égető feladatként jelentkezik a 7-es főközlekedési út települést megkerülő szakaszának kialakítása. A kerékpáros közlekedés kiépítése nemcsak települési, hanem térségi szinten kialakítandó.

13


6.Települési mutatók: Igazgatási terület :

3125

ha

Ebből belterület :

342

ha

külterület :

2726

ha

57

ha

2223

ha

gyep(rét) :

25

ha

szőlő :

24

ha

kert :

17

ha

gyümölcsös :

9

ha

gyep(legelő):

72

ha

nádas :

24

ha

erdő :

167

ha

kivett :

559

ha

5

ha

5180

fő

Élve születés:

40

fő

Halálozás:

70

fő

Természetes szaporodás, ill. fogyás:

30

fő

Belföldi vándorlási különbözet:

64

fő

zártkert : ebből

szántó :

halastó:

Lakónépesség (az év végén):

Lakásállomány az év végén: Épített lakás: Megszűnt lakás:

14

1776

db

18

db

4

db


Közművek: Villamos energiát fogyasztó háztartás:

2018

A háztartások részére szolgáltatott villamos energia (MWh):

5652

Vezetékes gázt fogyasztó háztartás:

1441

Háztartásoknak értékesített vezetékes gáz (1000 m3):

3754

Közüzemi vízvezeték hálózat (km):

46,1

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás:

1729

A lakosságnak szolgáltatott víz (1000 m3) :

205

Közüzemi szennyvíz csatornahálózat (km):

5,8

Közüzemi szennyvíz csatornahálózatba csatolt lakás:

93

Távbeszélő fővonal:

A közúthálózat hossza :

1543

52.000

fm

Ebből: állami (FEHÁK KHT. Kezeli) 12.000

fm

Önkormányzati út :

40.000

fm

Óvoda:

230

fh

Óvodás gyermek:

180

fő

(külterületi utakkal)

Intézményellátás :

Általános iskola:

35

tanterem

Pedagógus:

45

fő

Gyógypedagógus:

28

fő

570

fő

Tanuló:

15


Napközis ellátásban részesülő:

158

fő

Polgármesteri Hivatal:

1

ép.

Rendőrség (KMB):

1

ép.

Posta:

1

ép.

Temető:

1

db, önkormányzati

Ravatalozó:

1

db

Orvosi rendelő:

2

db

Gyermekorvosi rendelő:

1

db

Fogorvosi rendelő:

1

db

Nővédelem, csecsemő gondozás:

1

db

Gyógyszertár:

1

db

Egészségügy :

Kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás : Kiskereskedelmi üzlet :

90

db

Élelmiszer jellegű üzlet és áruház :

20

db

Vendéglátóhely:

20

db

Működő vállalkozás:

374

db

50

db

6

db

84

db

228

db

ebből kft. szövetkezet bt. egyéni vállalkozás

(KSH Fejér Megye Statisztikai Évkönyv, 2001, illetve ÖK. egyeztetés)

16


FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEK

1. Kistérségi, mikrotérségi szerepkör Martonvásár a Gárdonyi statisztikai kistérség része. Konkrét programegyüttműködéseket kell szervezni és végrehajtani az alábbi területeken:

 Városias jelleg kialakítása; bérlakások építése.  Mikrotérségi többfunkciós szabadidőközpont építése.  Igazgatási feladatok bővítése. (munkaügy, gyámügy) 

Okmányiroda létesítése.

 Közös építési hatóság létesítése.  Piac, vásár, kereskedelmi központok, egységek.  Idegenforgalmi fejlesztések, turisztika, falusi turizmus.  Sport, szabadidő funkciók kihelyezése. (sportcentrum)  Oktatás, képzés, egészségügyi ellátás fokozása, megszervezése.  Infrastruktúra fejlesztés: úthálózat, járda, kerékpárút stb.  Szent L.-víz (Váli víz)

17


2. Gazdaság 2.1 Mezőgazdaság 2.1.1. Külterület területfelhasználása A terület általános mezőgazdasági földhasználata szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, rét-legelő és erdő, nádas, halastó művelési ágú. Az 5-8 %-nál nagyobb lejtésű, erózióveszélyes szántóterületek esetében javasolt a művelési ág felülvizsgálata és a művelés, gyepművelésű mezőgazdasági területre módosítása. A 8-12 %-os lejtőnél talajvédő erdősáv telepítés javasolt. A korábban kialakított zártkertek területének szabályozását meg kell oldani. A zártkerti területek bővítése nem támogatandó. A település területén több gazdálkodó is tevékenykedik, kisebb telephelyeiket a saját portájukon alakították ki. A község közigazgatási területén belül jelen vannak a kistermelők és őstermelők akik földtulajdonnal is rendelkeznek. Ezek nem tudnak hatékonyan termelni és megjelenni a piacon. A háztáji gazdálkodás kisebb-nagyobb mértékben szinte minden család kiegészítő jövedelemforrása. A Zonális Agrárkörnyezeti Program szempontjából célterület a talaj, az élővilág és víz védelme. A meglévő erdők minőségi fejlesztésével növelhető az erdő immateriális szolgáltatása (védelmi, szociális, közjóléti stb…) ami iránt folyamatosan nő a társadalmi igény.

SWOT analízis Erősségek

Gyengeségek

Lehetőségek

Országosnál és a megyei átlagnál kedvezőbb agráralkalmasságú területek aránya

Magas az agrárgazdaságban foglalkoztatottak aránya

Ökológiai szempontból integrált fejlesztések Európai Uniós támogatása

Az agrárgazdaság szabályozó rendszerének kiszámíthatatlansága

A növénytermesztés, növénynemesítés hagyományai

Alacsony erdősültség

A NAKP-ban rejlő lehetőségek jobb kihasználása

Magas vállalkozói aktivítás

Aszályra hajlamos mezőgazdasági területek

Külső piac támasztotta igények kiszolgálása A különféle szövetkezésekben rejlő lehetőségek kihasználása

Az EU integrációval kapcsolatos felkészültségünk hiányosságai Forráshiány

18

Korlátok


2.1.2 Feladatok:         

A mezőgazdaság területén meg kell teremteni a hatékony piacorientált termelés feltételeit. Mezőgazdasági üzemek, telephelyek céljára megfelelő terület kijelölése, Az életképes gazdaságok fejlődésének biztosítása A működő mezőgazdasági telephelyek fejlődési lehetőségeit biztosítani kell, úgy, hogy az ne zavarja az egyéb települési funkciókat, lakóterületi fejlesztéseket. Elő kell segíteni a mezőgazdasággal foglalkozók tájékoztatását a továbbképzési és a támogatási források igénybevételének lehetőségeiről. Az agrártámogatások és vidékfejlesztési források koncentrált felhasználása. A meglévő erdők minőségét javítani kell. A Nemzeti Agrár Környezetvédelmi Program bevezetése és elterjesztése. Mezőgazdasági területekkel kapcsolatos egyes önkormányzati feladatok rendezése.(utak, színek, stb)

19


2.2 Ipar 2.2.1 Helyzetleírás: A község belterületén kialakított kis- és középvállalkozások kinőtték magukat, zavaró hatással vannak a környező lakó ingatlanokra.

SWOT analízis: Erősségek Országos, megyei térszerkezeti fővonal metszi a települést

Gyengeségek

Lehetőségek

A településről magas az ingázók száma

Nemzetközi kapcsolatok jobb kihasználása

Tőkehiányos lalkozások

A főváros agglomerációs gyűrűjén kívüli fekvés kihasználása

vál-

Korlátok Megfelelő infrastruktúrával ellátott ipari park, szolgáltató terület hiánya

2.2.2 Feladatok:   

 

Kisebb telephelyek kialakítására alkalmas (kereskedelmi, szolgáltató) terület kijelölése ipari jellegű tevékenység folytatására. Az önkormányzatnak a továbbiakban is elő kell segíteni a helyi alacsonyan képzett munkaerő alkalmazását megoldó ipari üzem betelepülését. A község kedvező környezeti állapotának megőrzése, érdekében csak a környezetet a minimális, mértékben terhelő ipari, illetve mezőgazdasági feldolgozó üzemek települését célszerű támogatni. (A lakóterületen a komfortérzet növekszik) Környezetterhelő és környezeti kockázattal járó tevékenységek, ipari övezetek kialakításának tiltása belterületen. A települést meg kell ismertetni a potenciális befektetőkkel. (Településmarketing kidolgozása)

20


2.3 Idegenforgalom 2.3.1 Helyzetleírás: Jelenleg Martonvásár község természeti adottságainak, turisztikai vonzerejének kihasználtsága nem megfelelő.

SWOT analízis:

Erősségek

Gyengeségek Helyi és külső befektetői tőke hiánya

A település széleskörű ismertsége

Szűkös turisztikai programkínálat.

Alacsony a turizmus jövedelemtermelő ereje

Hiányos a turisztikai alapinfrastruktúra (útbaigazító utcanévtábla, szállásférőhely, kerékpárút stb.)

21

Lehetőségek A természeti adottságaiban, település fekvésében rejlő lehetőségek kiaknázása. Falusi turizmus továbbfejlesztése

Mind a „luxus” turizmus, mind a hagyományos turizmus kialakítása, megfelelően területileg elkülönítve. Turisztikai együttműködések kiszélesítése (szomszédos települések, testvértelepülések stb.)

Korlátok A Velencei-tóVértes kiemelt térség perifériájává válhat a település A elviselhetetlenül megnőtt forgalom az idegenforgalomra negatív hatást gyakorol


2.3.2 Feladatok:        

A „zenei” turizmus fejlesztésének lehetőségeit fel kell térképezni, feltételeit tovább kell javítani, kedvező környezeti adottságait meg kell őrizni. A lakossággal ismertetni kell a turizmusban rejlő lehetőségeket és segíteni azok kiaknázásában, képzési lehetőségek megtalálásában, támogatási források igénybevételben. Kulturális turizmus fejlesztése:szabadidő szolgáltatások fejlesztése, Szent László víz revittalizációja. A települést meg kell ismertetni a potenciális vendégekkel, ingatlanvásárlókkal, befektetőkkel. A szomszédos községekkel összefogva, turisztikai programokat kell szervezni; kerékpáros kiránduló lovas- és borturizmus. Konferenciaturizmus kialakítása Idegenforgalmi szállásférőhelyek bővítése A községközpont rehabilitációját szervesen kell illeszteni a parkhoz

22


2.4 Kereskedelem 2.4.1 Helyzetleírás: Martonvásár nagyközségben jelenleg az alapellátást szolgáló vegyesboltok rendelkezésre állnak. Van szolgáltató központja, melyben különböző jellegű és típusú ellátó funkciók kaptak helyet.

A településen több vendéglátó egység is működik.

SWOT analízis: Erősségek

Gyengeségek

Az alapvető termékek beszerezhetőek a településem.

Korlátozott kínálat, viszonylag magas árakkal. A kultúrált vásárlás és fogyasztás feltételei hiányosak

Lehetőségek Helyi élelmiszeripari specialitások kínálatának bővítése Nyitva tartásban, kínálatbővítésben rejlő lehetőségek kihasználása Régi hagyományok feltámasztása

Korlátok Korlátozott piaci, üzleti lehetőségek (forgalom)

2.4.2 Feladatok:        

A település területén biztosítani kell a lehetőségét annak, hogy bárki kereskedelmi tevékenységet folytathasson úgy, hogy azzal nem zavarja környezetét az elfogadhatónál nagyobb mértékben. A középszintű kereskedelmi egység kialakítására lehetőséget kell biztosítani. A kereskedelmi vendéglátó egységek fejlesztése a főutak mentén történjen. A településen időszakos turizmusra megfelelő kereskedelmi ellátó egységeket kell kiépíteni, megfelelő színvonalon és helyen. Településközpont rehabilitációja, kialakítása, épület felújítások, higiéniás feltételek szakszerű biztosítása. Márton-napi Vásár felélesztése. Az országos állat- és kirakodóvásár helyszínének kialakítása a mai kor igényeinek megfelelően. Piac: regionális kereskedelmi központok, egységek.

23


3. Lakóterületek fejlesztése 3.1.1 Helyzetleírás A község lakosságának száma emelkedő tendenciát mutat, a lakosság létszámának reálisan várható száma a 7000 fő, ezzel egyidejűleg növelni szükséges új épületek számát. A meglévő de elhanyagolt, elhagyott épületek, állaga romlik, melyek felújításra szorulnak, illetve egyre nagyobb az igény, teljes közművel rendelkező építési telkek iránt. A lakóterületek utjai 95 %-a szilárd burkolattal van ellátva, a meglévő burkolatok helyenként javításra szorulnak.

SWOT analízis: Erősségek Kedvező földrajzi fekvés megközelíthetőség.

Gyengeségek Lakosság korlátozott anyagi lehetőségei az épületállomány karbantartására.

A település dinamikus fejlesztése bérlakás és turisztikai szállásférőhely bővítésével, építésével.

A „felnőttkori” környezeti nevelés hiánya.

Új lakásépítésre és felújításra egyaránt igénybe vehető kedvező kamatozású, hosszú lejáratú hitellehetőség.

Infrastruktúrával ellátott (megfelelő számú) építési telkek hiánya

24

Lehetőségek

Korlátok Az infrastrukturális beruházások magas költségei nem fedezhetők az önkormányzat szűk költségvetéséből.


3.1.2 Feladatok:          

Fel kell térképezni a település helyi építészeti értékeit, az arra érdemes értékek megőrzése érdekében, helyi önkormányzati rendeletet kell alkotni. Új lakóterületeket kell kijelölni. A meglévő nagy tömbbelsőket fel kell tárni, és új utcákat kell nyitni. Így belterület növelése nélkül új építési telkek alakíthatók ki, melyek fajlagosan olcsóbbak. Külterületi lakott területek szabályozása. Az utak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. A kedvező környezeti állapot meg kell őrizni, Elő kell segíteni a lakosság tájékoztatását a lakás fejújítás finanszírozására szolgáló kedvezményes kölcsönök megismerése érdekében. Településközpont esztétikus kialakítása, rendezése. Orbánhegy hegyközség – állandó lakások ellentmondásos helyzetének megoldása. A hagyományos belterületek leértékelődésének megakadályozása, külterületi lakott helyek szabályozása.

25


4. Intézmények

4.1.1 Helyzetleírás

Iskolák-óvodák : Martonvásár nagyközségben 2 óvoda működik és 1 általános iskola 35 tanteremmel.

Egészségügyi intézmények : önkormányzati épületben üzemelnek jelenleg a háziorvosi rendelők - minden nap tartanak rendelést az orvosok -, a fogorvos és a gyógyszertár. A településen működik egy 102 férőhelyes idősek otthona.(Harmónia Bt.)

Egyházi intézmények: Martonvásár településen egy római katolikus templom és egy református imaház található. Igazgatási intézmények :

A polgármesteri hivatal nem megfelelő műszaki állapotban van. A posta épülete megfelelő. A rendőrség épülete megfelelő.

SWOT analízis: Erősségek Az alapvető intézmények megtalálhatók a településen.

Gyengeségek Intézményfejlesztési program hiánya.

Lehetőségek A terület- és vidékfejlesztés forrásainak igénybevétele. Okmányiroda létesítése.

26

Korlátok Az intézmények működtetési és karbantartási költségeit nem fedezik az átadott állami források. Leromló állapotú épületállomány, melynek rendbetételére nincs elegendő anyagi forrása az önkormányzatnak.


4.1.2 Feladatok       

A meglévő intézmények a mérsékelt igényeknek megfelelnek, az építészeti állaguk javítására és megőrzésére kell törekedni. Községközpont rehabilitációja, bővítése illetve új kialakítása. Egészségügyi intézmények tömbösítse, korszerű megközelítés és parkolás biztosítása. Egészségház fejlesztése, iskolafejlesztés, játszóterek, közösségi terek, teleház, sportcentrum, új községközpont kialakítása. A kulturális programok bővítésére és azok lakossági igényeknek megfelelő kiválasztása fontos feladat. A turizmust kiszolgáló intézmények, épületek kialakítása, helybiztosítása. Intézményfejlesztés a település fejlődése és a mikrotérségi szerepkör felvállalásának mértékében. A település fejlesztésével a temető területének bővítése szükséges, más külső terület kijelölése.

27


5. Közlekedés 5.1.1 Helyzetleírás A közlekedés fontos részét képezi a település fejlesztésének. A meglevő utak úthálózati szerephez méltó kialakítása a legfontosabb feladat, miután a 7-es út kettészeli a települést. Martonvásár külterületi szakaszán halad el a felújított és fizetőssé tett M 7-es autópálya. A forgalom az 7-es útra terhelése a település szempontjából igen kedvezőtlen környezetvédelmi hatásokkal jár. A településen halad át az észak-déli (Bp-Nagykanizsa) vasút vonal.

SWOT analízis: Erősségek M7-es autópálya, 7-es út, vasút megléte.

28

Gyengeségek

Lehetőségek

Karbantartásra szoruló utak.

Buszközlekedés fejlesztése, járatsűrítés.

A 7-es út „beszűkülése” a településközpontba.

Település belső útjainak felújítása, kiépítése. Településrészek közötti forgalom javítása (hídépítés a Szent László patak felett). Kerékpárút hálózat kialakítása.

Korlátok Az önkormányzat saját költségvetéséből nem tudja finanszírozni a szükséges beruházásokat.


5.2.2 Feladatok         

7-es főközlekedési út települést megkerülő szakaszának kiépítése. A 7-es út átkelési szakaszának rendezése, forgalomcsillapítása, parkolól fejlesztése, belső útak nyitása, belső forgalomcsillapítás. Kerékpár úthálózat kialakítása, Szilárd burkolatú utak burkolatminőség váltása, kiépítése, jelenlegiek felújítása. Buszjáratok sűrítése. A vasútállomás melletti terület fejlesztése (személygépkocsi parkolók kialakítása) A fejlesztendő területek úthálózatának kialakítása. Utak pormentesítése. Mezőgazdasági utak kijelölése.

29


6.Közművek 6.1.1 Helyzetleírás Felszíni vizek: A kedvező vízháztartás ellenére a község területe felszíni és felszín alatti vizekben egyaránt szegény. Felszíni vizeinek összegyűjtője és fő levezetője a Szent László-víz. A talajvíz összefüggő szintje 2-4 m-re helyezkedik el a felszín alatt. Mennyisége nem számottevő. A rétegvíz készlet nem jelentős. A kommunális infrastruktúra a szennyvízelvezető csatornahálózatok kívül közel kiépített. A telefon, az elektromos és a vezetékes gáz ellátás kiépített. Ivóvíz minden lakóházhoz be van vezetve (a főnyomó vezeték hossza 46,1 km). A községben nem megoldott a szennyvíz elhelyezés. A szemét kezelése kiskukás szeméttárolásos módszerrel van megoldva. A kommunális hulladékot Pusztazámorra szállítják.


Gyengeségek

Lehetőségek

A kommunális infrastruktúra (víz, gáz, elektromos energia) kiépített.

Csapadék vízelvezetési terv hiánya.

Az ivóvíz vízminőségének javítása.

Nem rontják a tájképet a mobiltelefonok átjátszó tornyai.

A meglévő csapadékelvezető árokhálózat folyamatos karbantartásának hiánya. Csatornázatlanság.

Igények szerinti közműfejlesztések.

Közvilágítás avultsága.

30

el-

Forrásbevonás, forrástérkép készítése.

Korlátok Az önkormányzat saját költségvetéséből nem tudja finanszírozni a szükséges beruházásokat.


6.1.2 Feladatok       

Szennyvízcsatornahálózat kiépítése. A csapadékelvezető árokrendszer kiépítésére és karbantartására folyamatosan nagy hangsúlyt kell fektetni. Az új közművek építéséhez helyet kell biztosítani a közterületeken, és figyelmet kell fordítani a műtárgyak tájképet legkevésbé zavaró kialakítására. A megfelelő nyilvántartási rendszert ki kell alakítani a közművekről. Vízfolyások medertisztítása. A légvezetékes rendszerek vizuális környezetszennyezésnek megoldása. Légvezetékes rendszer fokozatos kiváltása.

31


7. Környezetvédelem 7.1.1 Helyzetleírás Martonvásár belterületén jelentős zajkibocsátást okozó telephely nem található, a község területén jelenleg nincs jelentős ipari és mezőgazdasági levegőszennyezés. Martonvásárt forgalmas út érinti, ezért a közlekedésből származó légszenynyezés jelentős. A hulladék gyűjtését és szállítását Érd-Becker Kft. hetente végzi. Az összegyűjtött szilárd kommunális hulladék környezetszennyezést nem okozó elhelyezése Pusztazámor telepen történik. A jelenlegi hulladék-elhelyezés környezetvédelmi szempontból megoldottnak tekinthető. A településen olyan jellegű és volumenű tevékenységet nem folytatnak, amelyből jelentős mennyiségű termelési hulladék keletkezik, a kis mennyiségre tekintettel a kommunális hulladékkal együtt a regionális lerakóba kerülnek. A település ivóvízellátása vezetékes rendszerről hosszútávon biztosított. A csapadékvíz elvezetését nyílt árkos és zárt rendszerrel oldották meg. Ezek rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az önkormányzat gondoskodik. A településen a fűtés jellemzően földgázzal történik.


Gyengeségek

Lehetőségek

Települési, környezetvédelmi program megléte.

Belvíz- és csapadék-vízelvezető árokrendszer hiányosságai.

A hatályos önkormányzati rendeletek betartásának fokozottabb megkövetelése.

Hulladékgazdálkodás megszervezése. Működő ökológiai hálózat.

Illegális szemétlerakó helyek jelentős száma. Közlekedés okozta zajterhelés és légszennyezés fokozódása. (7-es út, Szent László úttól az autósztráda felhajtó ágáig). Nitrát-érzékeny területek. Szennyvízcsatorna kiépítetlen.

Zöldfelületi rendszer fejlesztése

32

Forrásbevonás.

Önálló vizitársulás alakítása.

Korlátok Az önkormányzat saját költségvetéséből nem tudja finanszírozni a szükséges beruházásokat. Esetlegesen környezetterhelő ipar betelepítése. Okszerű tájgazdálkodás hiánya.


7.1.2 Feladatok       

Az elkészült települési környezetvédelmi program testület elé terjesztése, elfogadtatása. Országos és helyi természeti területek, természeti értékek védelmének biztosítása. A zöldfelületi rendszert, játszótereket, környezetbarát módon ki kell alakítani. Mezei utak csapadék-vízelvezető árkok felmérése, karbantartása. Zöldfelületi terv készítése, összhangban a rendezései tervvel. Illegális hulladéklerakók felszámolása. Az állattartó gazdálkodók, gazdaságok trágyakezelésének ellenőrzése, géptárolás szabályozása.

Összefoglalva megállapítható, hogy a település környezeti állapota jónak mondható. A feltárt gondok, hiányosságok megoldásával, a tervezett fejlesztések végrehajtásával tovább javítható a település környezeti állapota és a település adottságaiból adódó lehetőségek jobban kihasználhatók.

33


8. Feladatok összefoglalása:

8.1 Településrendezési terv készítése során megoldandó feladatok:   

       

Kerékpárút építésére helyet kell biztosítani. A működő mezőgazdasági telephelyek fejlődési lehetőségeit biztosítani kell, úgy, hogy az ne zavarhassák az egyéb települési funkciókat. A község kedvező környezeti állapotának megőrzése, érdekében csak a környezetet minimális mértékben terhelő ipari jellegű, illetve mezőgazdasági feldolgozó üzemek kialakítását célszerű támogatni, ezeket is erre kijelölt helyen. A község kedvező környezeti állapotának kialakítására és megőrzésére nagy hangsúlyt kell fordítani. A település területén biztosítani kell a lehetőségét annak, hogy bárki kereskedelmi, vendéglátási tevékenységet folytathasson úgy, hogy azzal nem zavarja környezetét az elfogadhatónál nagyobb mértékben. Az új közművek építéséhez helyet kell biztosítani a közterületeken, és figyelmet kell fordítani a műtárgyak tájképet legkevésbé zavaró kialakítására. Kisebb telephelyek kialakítására alkalmas terület kijelölése ipari jellegű tevékenység folytatására. A közösségi zöldterületeket (sportpálya, játszótér, park) kell kialakítani, a meglévőket fejleszteni kell. Meg kell oldani a lakóterületre alkalmas területek beépíthetőségének feltételét. A jelenlegi belterületen biztosítani kell a tömbbelsők feltárhatóságát. Községközpont rehabilitációja, bővítése illetve új kialakítása. 8.2

    

Kis anyagi ráfordítással az önkormányzat által önerőből rövidtávon megvalósítható feladatok:

Elő kell segíteni a mezőgazdasággal foglalkozók tájékoztatását a továbbképzési és a támogatási források igénybevételének lehetőségeiről. Az önkormányzatnak minden lehetséges eszközzel elő kell segíteni a helyi alacsonyan képzett munkaerő alkalmazását. A települést meg kell ismertetni a potenciális vendégekkel, ingatlanvásárlókkal, befektetőkkel. Elő kell segíteni a lakosság tájékoztatását a lakás fejújítás finanszírozására szolgáló kedvezményes kölcsönök megismerése érdekében. A kulturális programok bővítésére és azok lakossági igényeknek megfelelő kiválasztására kell törekedni.

34


8.3 Közepes anyagi forrásigényű az önkormányzat anyagi lehetőségeit meghaladó feladatok, fontossági sorrendben:      

Ki kell építeni a településen a teljes körű szennyvízcsatorna hálózatot. A csapadékelvezető árokrendszer karbantartására folyamatosan nagy hangsúlyt kell fektetni. Zöldterterületek fejlesztése, játszóterek építése. Településközpont kialakítása, rehabilitációja. Egészségügyi intézmények, tömbösítse. Temetőfejlesztése, kapcsolódó szolgáltatások helyének biztosítása.

8.4



Nagy pénzügyi ráfordítást igénylő az önkormányzat anyagi forrásait meghaladó feladatok, fontossági sorrendben:

Helyet kell biztosítania 7-es közlekedési út települést elkerülő szakaszának, és ki kell építeni.

35


11 Zárszó A tervezési (településfejlesztési) koncepció kidolgoztatását követően, az elfogadott koncepcióra épített új településrendezési terv adhat megfelelő műszaki keretet a különböző hasznosítási alternatívák vonzására, befogadására. A fejlődés, a megfelelő településüzemelés alapvető fontosságú eleme az infrastruktúra kiépítése, az utak korszerűsítése, illetve a megfelelő szintű települési marketingmunka lebonyolítása. A települési adatszolgáltatás alapján fogalmazta meg a tervezői kollektíva Martonvásár nagyközség fejlesztési koncepciójának alapelveit. A Képviselőtestületi megvitatás (kiegészítés, javítás) és jóváhagyás után válik a koncepció a település fejlesztési stratégiájává. A koncepcióra építve (mint tervezési programra) készíthető el Martonvásár Szerkezeti terve, majd szabályozási terve és állítható össze az erre épülő helyi építési szabályzat.

Székesfehérvár, 2003. július

Aláírások

36


Felhasznált források 

Dunamenti és Mezőföldi települések térségfejlesztési programja 1996.



Gárdonyi Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Program Helyzetelemzés 2000. Stratégia 2000. Operatív program 2000.



Velencei-tó-Vértes kiemelet üdülőövezet településfejlesztési koncepciója 2001.



Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja 2001-2002.



Fejér megye turisztikai koncepciója 2002.



Martonvásár és mikrotérsége települési környezetvédelmi program 2002.



„A környezettudatos gazdálkodás elterjesztésének elősegítése az agrárkörnyezetvédelmi programok lehetőségein keresztül” 2002.



Magyarország Megyei Kézékönyvei.



KSH statisztikai évkönyvek (1998,1999,2000,2001)



Népesség nyilvántartás (népszámlálás 1990, 2001)



Önkormányzati egyezetetések

37

MARTONVÁSÁR NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE. Településfejlesztési koncepció

Recommend Documents