SZONEK Bükkösdi Általános Iskola és Óvoda Tagintézménye
„MÁRTON LÚDJA” TÉMAHÉT 2010. november 8.-12.
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben” c. pályázati program SZAKMAI TARTALMI MEGÚJULÁS A SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉGI OKTATÁSI NEVELÉSI KÖZPONTBAN TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0005
NOVEMBER 8.-12. Márton napi hagyományokhoz kötődő tevékenységeink 8. HÉTFŐ
Novemberi jeles napunk: Márton napja. Mese: Szent Márton története. Prezentáció megtekintése a libákról, tollfosztásról, a Márton napi hiedelmekről. Nyaklánc fűzése tűzön pirított libagége tésztából. Libás, ludas dalos játékaink felelevenítése, eljátszása. Csoportszoba díszítése libás, ludas kiegészítőkkel.
9. KEDD
Séta a faluban, ellátogatunk egy „libás” házhoz. Az állatok közvetlen megfigyelése. A liba hasznossága. Beszélgetés a tollfosztásról. A toll fontossága, felhasználása. Bébiételes üvegből lámpás készítése a Márton napi felvonuláshoz. Bújjunk dunyhába!
10. SZERDA
Libás drámajátékok. Rajzolgatás, írás libatollal. Liba síkbáb készítése. Kukorica morzsolás, csutkababa készítés. Mese: Benedek Elek - Rókáné foga libacombra vágyik
11. CSÜTÖRTÖK
Ünnepi lakoma Márton napi süteménykészítés: sós, tekert libanyak. Kiss Mártont köszöntjük névnapja alkalmából. Liba báb készítése almából. Márton napi lampionos felvonulás a falu utcáin.
12. PÉNTEK
Mese ismétlése: Lúdas Matyi A mese dramatizálása, meseillusztráció készítése. Dalos játékok ismétlése. Kukoricás torna mezítláb, hogy nehogy lúdtalpas légy!
Márton-napi legenda és a hozzá kapcsolódó szokások felelevenítése és ismételt átélése az óvodában. A néphagyomány szerint Márton egy pogány katona volt, aki egy alkalommal találkozott egy szegény, éhező koldussal. Megsajnálva őt, neki adta köpenye felét, hogy megvédje a fagyhaláltól. Ettől kezdve püspökként szolgálta az éhező szegényeket. A későbbiekben őt szentté avatták, s neve napján megemlékeznek jótetteiről.
Napjainkban a köpeny kettévágását egy sütemény kettétörése jelképezi, amit megosztunk valakivel ezzel is jelképezve a felebaráti szeretetet. Ezen a napon zárultak le a Szent György napján induló mezőgazdasági munkák, ekkor kóstolták meg először az újbort és vágták le a libákat. Innen ered, hogy Márton napján libát eszünk, és bort iszunk.
„Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik!”
Hogy kapcsolódik Márton a libához? A keresztelkedés után Márton a Jóistennek szentelte magát. Látván szent életét, püspökké akarták szentelni. Márton nem akart püspök lenni, ő szerzetes szeretett volna maradni. Az emberek erőszakkal is el akarták vinni, de Márton elbújt a libaólba. A libák viszont elárulták gágogásukkal, ezért az emberek megtalálták Mártont, akit végül mégis csak püspökké avattak.
Jóslatok „Ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros." „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható." „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” Régen Márton napján terelték be az állatokat a tél elől, ezért ezt a napot igen meghatározó eseményként tartották számon. Ilyenkor a pásztorok házról házra jártak köszöntőt mondani, amiért a házigazdák megajándékozták őket. Ekkor kezdődött a kisfarsang ideje, ami Katalin napig tartott. Ezt az időszakot az újboros ás Márton - ludas lakomák és bálok jellemezték.
A lúdfélék (Anseridae) az úszómadarak rendjébe, a lemezescsőrűek csoportjába tartozó madárcsalád. Fészekhagyók, úszólábúak, rövid farkúak, és lúdtalpúak. A lúd és liba ugyanannak az állatnak kétféle elnevezése. A hímnemű ludakat hívják gúnárnak, míg a nőneműeket tojónak. Aphrodité lúdon
Persephoné szent állatai voltak, de Aphrodité kedvenc állata is a lúd volt. Az indián asztrológiában a téli napforduló totemmadara, Kínában a házastársak közötti hűség jelképe. A finn mitológia szerint a világot egy lúd (más források szerint egy kacsa) tojta.
Nyaklánc fűzése tűzön pirított libagége tésztából.
Szent Márton története.
„Valamikor régen élt egy kisfiú, akit Mártonnak hívtak. Minden vágya az volt, hogy a császár katonája lehessen. 15 évesen be is állt a császári hadseregbe, nagyon szerette a lovát és minden nap kilovagolt vele. Egy hideg téli napon a város felé lovagolt. Hirtelen az út szélén megpillantott valamit, ahogy közelebb ért látta, hogy egy ember fekszik ott. -Szegény ember vagyok, nincsen semmi ennivalóm, nagyon fázom, kérlek segíts rajtam! -Nincsen nekem semmim, csak ez a darab kenyerem, de ezt megosztom veled. - Köszönöm jóságodat, de nagyon fázom, segíts rajtam. -Tudom mit kell tennem, kettévágom a köpenyemet és az egyik felét oda adom neked. - Köszönöm a jóságodat. De jó meleg ez a köpeny! Már nem fázom, és nem is vagyok éhes. Hogy hívnak téged? - Márton a nevem és katona vagyok. Sietek, mert várnak a társaim. Azzal továbblovagoltak, míg egy nagy városkapuhoz nem értek. Márton és a katonái bejutottak a városba, ahol éppen piaci vásár volt. - Libát vegyenek! Kövér libát vegyenek! Vegyél te is tőlem katona, olcsón adom! - Nincsen pénzem, de segítek nektek a libákat az ólba terelni. Márton megkedvelte az embereket, itt maradt a városban és kolostort alapított. Később püspökké választották és szentté avatták.” /részlet/
Márton legendája
Libás, ludas dalos játékaink felelevenítése, játszása.
Hatan vannak a mi ludaink… Réce-ruca vadliba… Gyertek haza ludaim… Siess libám… Egyél libám… Héja, héja, nincs itt liba… Héja, héja, vaslapát…
Séta a faluban. Ellátogatunk egy „libás” házhoz. Az állatok közvetlen megfigyelése. A liba hasznossága.
Libapásztorkodás, drámajátékok.
A libák megmutatták a püspökfalatjukat a libapásztornak.
Libasorban járunk-kelünk. A libavásárba megyünk.
Beszélgetés, képek nézegetése a tollfosztásról. A toll fontossága, felhasználása. Tollfújás.
Bújjunk dunyhába!
„Fejre kucsmát, Lábra csizmát, Hátra bundát, Ágyba dunyhát. Jön a hideg tél!” Kányádi Sándor
Bébiételes üvegből lámpás készítése a Márton napi felvonuláshoz.
Libás rajzaink, síkbábok.
Rajzolgatás, írás libatollal. Képek nézegetése a régmúlt idők íróeszközeiről.
Libát készítettünk almából.
Márton napi süteménykészítés: sós, tekert libanyak.
A betekert tésztát libatollal kentük meg.
Délre meg is sült a finom sütemény, amit közösen elfogyasztottuk. Kóstolót vittünk a legkisebbeknek.
Márton napi lampionos felvonulás az iskolásokkal együtt a falu utcáin.
Szent Mártonnak ünnepén, Égő gyertyát viszek én, Világítson mindenhol nekünk Ahol járunk, ahol megyünk. Zsoldos volt ő, katona Így lett Isten bajnoka, Kettévágta díszes köpenyét, Betakarta koldusnak testét. /Dunántúli gyermekének/
Lúdas Matyi Mesélünk, dramatizálunk.
A mese egyes részleteit számítógépen is megnéztük.
Kukorica morzsolás.
Csipegetés.
Csutkababák készítése: csuta, csuhé, rafia.
Kukoricás torna mezítláb, hogy nehogy lúdtalpas légy!
Forrás: A nagycsoport „Márton lúdja” témahétről készült képanyaga. Összeállította: Kiticsics Anikó Bükkösd, 2010. november 29.
Elérhetőségeink: SZONEK Bükkösdi Általános Iskola és Óvoda Tagintézménye 7682 Bükkösd, Ságvári Endre utca 3.
73 / 378-712
