MÁRTÍRJAINK BÁRDOSSY LÁSZLÓ
Bárdossy László A mártír magyar miniszterelnök. /1890-1946/
Az elsı vértanú a Rákosi Mátyás és Nagy Ferenc által állított kivégzı brigádok elıtt. - Bárdossy László az 1945 elıtti korszak legtisztább, nagy képességő magyar államférfija. Állami tisztviselı 1922-tıl a külügyminisztérium sajtó részlegének vezetıje. 1930-tól a Londoni Magyar Nagykövetség tisztviselıje tanácsnoki rangban. 1934-tıl Bukaresti Követ. Két tárgykörben tevékenykedett különösen: -
a balkán politika szétágazó szövevényének alapos ismeretében a kisebbségi jog, kisebbségi politika beható tanulmányozásában
Ezekben nemzetközi és hazai szaktekintély. A fenti területek a magyar külpolitika fontos irányai. Ezért lett 1934-ben külügyminiszter a Teleki kormányban. Teleki Pál miniszterelnök beavatkozást:
három
feltételhez
-1-
kötötte
a
jugoszláviai
-
magyar kisebbség védelme, Jugoszlávia szétesik, hatalmi vákuumba kerülnek a magyarok lakta területek
Közben Németország, Görögország angol megszállástól tartva, biztosítani akarja ottani érdekeit. Ezt Jugoszlávia és Magyarország területén való áthaladással tudja megtenni. Ezt az engedélyt Németország megkapja. A semleges Svédország is engedélyezte német katonai szerelvények áthaladását, Norvégia elfoglalására. Késıbb ez is fontos vádpont Bárdossy ellen a Népbíróságok Országos Tanácsa által celebrált alkotmánysértı bosszúhadjárat során. Teleki Pál miniszterelnök 1941. április 3-án hajnalban öngyilkosságot követett el. Nyilvánvalóan gyenge volt! Nem bírta a nehéz döntésekkel terhelt kor lelki terheit! -
A kormányzó Bárdossy Lászlót nevezi ki miniszterelnöknek.
A feszült nemzetközi helyzetre való tekintettel részleges mozgósítást rendeltek el!Teleki kitért a nemzete iránti kötelesség teljesítésének terhe alól. Ezt Bárdossy László vállalta! Ha Teleki azért lett volna öngyilkos, mert a magyar-jugoszláv barátsági szerzıdést nem tudta összeegyeztetni a délvidéki volt magyar területekre vonatkozó igényeink érvényesítésével, akkor már március 27-én öngyilkosnak kellett volna lennie. Horthy kormányzó Teleki Pál miniszterelnök jóváhagyásával ekkor jelentette Hitlernél igényünket a Délvidék visszacsatolására, és ekkor engedélyezték a német csapatok átvonulását! Említésre méltó: Teleki halála után Chorin Ferenc és a budapesti iparmágnások /Himler Márton** szerint Horthy kártyapartnerei/ felkeresték Horthyt, kérve az átvonulási engedély megadását, mert Magyarország megszállása esetén munkatáborba kerülhetnek a zsidók. A fizikai munkától és a táborok puritán fegyelmétıl nagyon féltek. Itt elég annyit megjegyezni, hogy Horthy az elıélete alapján bátor, fegyelmezett katona, az 1919-es zsidó-vörösdúlás megfékezıje, alig húsz év után fia házassága révén rokonságba keveredett a zsidó pénzoligarhákkal. **/Martin Himler USA ARMY magyar-zsidó fınöke, aki Salzburgban átadta Péter Gábornak, azaz Auspitz Benjamin budapesti kommunista zsidó fırendırnek az amerikai fogságban lévı négy miniszterelnököt: Dr. Bárdossyt, Dr. Imrédyt, Sztójayt, Szálasit, az államtitkárokat: Bakyt és Endre Lászlót, a rendırfınököt: Hain Pétert és Málnási Ödönt. /
-2-
-
Bárdossy bölcs államférfi volt.
1941. április 2-9 között zajló fegyveres nyugodtan kezelte. Részlegesen mozgósított.
jugoszláv
határincidenseket
1941. április 10-én Horvátország kikiáltotta függetlenségét. Teleki korábban deklarált beavatkozási feltételei közül a magyarok elleni atrocitások is bekövetkeztek. Így mindhárom eset fennállt, ráadásul a magyar-jugoszláv barátsági szerzıdést Jugoszlávia soha sem ratifikálta. Ezt csak a gyenge idegzető, nem a valóságban élı Teleki vette komolyan! Horthy parancsára a magyar hadsereg kitölti a Bácskában keletkezett őrt, mert a jugoszláv hadsereg visszavonult. A lecsatolt délvidéki területeket négy nap alatt megszállták. A régi magyar határnál a hadsereg megállt. Jugoszláv csapatok és magyar honvédség között harci érintkezés nem volt! Április 14-re, minden befejezıdött. Összetőzés civil orvlövészek és a helyzetet kihasználó fegyveres garázdák között volt csupán. Ezt a történelemferdítık háborúnak titulálják. A népbírósági tragikus végő bosszúkomédián, nemzetközi szerzıdés megszegése, területszerzı háború indítása címő vádként szerepelt. Bárdossy teljesítette csupán hazája iránti kötelességét, amit a történelem rá szabott! 1941 nyarán Körösmezı térségében szovjet repülık megtámadnak egy gyorsvonatot. 1941 június 26-án szovjet repülık Kassát bombázták. Titkosszolgálati adatok is azt igazolják, hogy a „szputnik agitátora” térképével összhangban a háború után a Szovjetunióhoz csatolandó területnek tekintik Kárpátalját! Bárdossy tisztában van vele, hogy ez nem német provokáció, ahogyan minden bizonyíték nélkül ma ezt a történelemhamisítók tanítják! Sajnos Churchill bolsevítási zónájával egybeesik, így nem maradhatunk ki a háborúból. Bárdossy látja a kényszerhelyzetet, Horthy koronatanácsot hív össze, dönteni kell! - A koronatanács a háború mellett dönt. Érdekes a „kártyapartner felsıházi tagok” érvelése: Ha magunkra haragítjuk a németeket, akkor munkatáborba viszik a zsidókat. Érdekes, hogy ez volt az érvük a német csapatátengedés esetén is. Természetesen sok más realitás szólt mellette.
A koronatanács döntése alapján Horthy utasította Bárdossy miniszterelnököt, hogy a hadiállapotot jelentse be.
-3-
A kormányzó, de az angolmán liberálisok is a zsidóság védelmében biztosítva látták a háború utáni magyar érdekek védelmét. HOGY MILYEN NAGYOT TÉVEDTEK! SEHOL NEM MENTETTEK MEG ANNYI ZSIDÓT A MUNKATÁBOROKTÓL, MINT MAGYARORSZÁGON.
A zsidóság 1945 után a maga erkölcsei szerint köszönte meg, és köszöni meg a mai napig a magyar nemzet egészének azt, amit értük tett. BÁRDOSSY MINISZTERELNÖK LEGYILKOLÁSA IS E HÁLA RÉSZE!
A fronthelyzetet, a katonai erıviszonyokat jól látta, de tette kötelességét! Elemzi az 1942. III. törvénycikket, Horthy István kormányzó helyettessé választását. 1942. március 7-én a Kormányzó lemondatja. - A háború során a magyar antibolsevista politikusokkal együtt Németországba menekült. Usa Army zsidó különítményei hazafiakra vadásztak. Ennek magyar-zsidó fınöke Himler Márton. Nagyon megértették magukat a véreskező kommunista gyilkosokkal. A zsidó Péter Gábor /Auspitz Benjamin/ szállítja több más hazafival haza Bárdossy Lászlót is. A NÉPBÍRÓSÁG ORSZÁGOS TANÁCSA HÁBORÚS BŐNÖSSÉGGEL VÁDOLJA, ÉS HALÁLRA ÍTÉLI! Nem ismerik el a bíróság illetékességét! Utólag kreált törvények nem lehetnek visszaható hatályúak! BÁRDOSSY BŐNÖSSÉGÉT NEM ISMERTE EL, KEGYELMET NEM KÉRT!! Mártírhalála megrázta az egész tisztességes Európát, hasonlatosan, mint nagy elıdjének Gr. Batthyány Lajos magyar miniszterelnöknek a meggyilkolása. Felesége, Bárdossy Lászlóné feljegyzései alapján Oláh György írta meg ezt a gyalázatot! A kivégzı osztag parancsnoka, egy fiatal hadnagy megtagadta a kivégzés végrehajtását! Csak hajnalban közölték vele a parancsot. Az ügyész maga ment el a szerzıdtetett jeggyel rendelkezı csıcselék közé. Önkénteseket kért a volt munkaszolgálatosok közül, mert nem volt elég önkéntes börtönır! Az utcai önkénteseket beöltöztették, a fegyverhasználati képességük több mint hiányos volt.
-4-
- A vörös forradalom aljas ördöge kitermelte a nézıközönségben a legszemetebbeket! Késıbb a nézıközönség valóságos törzsgárdává alakult. Akasztásokon kórussá alakultak, s biztatták a hóhért, hogy las-sab-ban! A közönség most is ırjöngött!
Az ítélet felolvasása után nem kérte a szeme lekötését, szembe nézett a puskacsövekkel! A sortőz elıtt felhangzott a visszhangzó udvartól felerısödött érces hangja: „URAM, SZABADÍTSD MEG AZ ORSZÁGOT EZEKTİL A BANDITÁKTÓL!” Ezzel egy nemes, hazáját szolgáló lélek megtért a teremtıjéhez!
Erıss Zoltán
-5-
